Módosítva:

Tt. 300/1990., hatályos 1990. július 19-től

Tt. 513/1991., hatályos 1992. január 1-től

Tt. 62/1993., hatályos 1993. március 17-től

Tt. 274/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 346/2018., hatályos 2019. január 1-től

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése az alábbi törvényt fogadta el:

(1) A polgárok szabadon élhetnek egyesülési jogukkal. 

(2) Ezen jog gyakorlásához nem szükséges az állami szerv engedélye.

(3) Ezen törvény nem vonatkozik a polgárok egyesülésére

a) politikai pártokban és politikai mozgalmakban,

b) pénzkereseti tevékenység esetén, vagy bizonyos foglalkozások rendes gyakorlása esetén,

c) egyházakban és vallási közösségekben,

d) a vadászati jog gyakorlása esetén.

(1) A polgárok egyesületeket, társulásokat, szövetségeket, mozgalmakat és más polgári egyesüléseket alapíthatnak, valamint szakszervezeti szervezeteket is (a továbbiakban csak „egyesületek“), és egyesülhetnek bennük. 

(2) Az egyesületek tagjai jogi személyek is lehetnek.

(3) Az egyesületek jogi személyek. Jogállásukba és tevékenységükbe az állami szervek csak a törvények keretein belül avatkozhatnak be.

(4) Aktív szolgálatukat töltő katonák nem alapíthatnak szakszervezeteket, és nem egyesülhetnek bennük. A Nemzetbiztonsági Testület és a javító-nevelő intézetek tagjait egyesítő szakszervezetek jogköreit, melyek e tagok szociális érdekeit védik, külön törvény határozza meg. 

(1) Senkit sem szabad rákényszeríteni az egyesülésre, az egyesületekben való tagságra és az egyesületek tevékenységében való részvételre. Az egyesületből mindenki szabadon kiléphet. 

(2) Senkinek sem lehet polgárjogi kára abból, hogy egyesül, hogy egy egyesület tagja, hogy részt vesz annak tevékenységében vagy támogatja azt, illetve hogy kívülálló.

(3) Az egyesület tagjának jogairól és kötelességeiről az egyesület alapszabálya rendelkezik.

Nem megengedettek azon egyesületek,

a) melyeknek célja a személyi, politikai vagy más polgári jogok tagadása vagy korlátozása nemzetiségi, nemi, faji, származási alapon, politikai vagy más meggyőződés, vallás és szociális helyzet okán, a gyűlöletkeltés és intolerancia szítása ezen okokból, az erőszak támogatása, vagy az alkotmány és a törvények más módon történő megsértése;

b) amelyek céljaik elérésének módjában alkotmányba és a törvényekbe ütköző eszközöket használnak;

c) amelyek fegyveresek, vagy a fegyveres alakulataik vannak; nem sorolandók ezek közé azon egyesületek, amelyeknek tagjai sportolás céljából tartanak, vagy használnak fegyvert.

Az egyesületek nem tölthetik be állami szervek szerepét, ha erről külön törvény nem rendelkezik másként. Nem irányíthatják az állami szerveket, és nem róhatnak ki kötelességeket azon a polgárokra, akik nem tagjaik.

(1) Az egyesület bejegyzéssel jön létre. 

(2) Bejegyzési indítványt legkevesebb három polgár nyújthat be, akik közül legalább az egyik elmúlt 18 éves (a továbbiakban csak „előkészítő bizottság“).¹⁾ Az indítványt aláírják az előkészítő bizottság tagjai, és feltüntetik utónevüket és családi nevüket, személyi számukat és lakhelyüket. Továbbá feltüntetik, hogy a bizottság 18 évnél idősebb tagjai közül melyik az a felhatalmazott személy, aki a nevükben eljár. A nyilvántartásba vételi javaslatnak tartalmazni kell az adatokat a szervezet statutáris szervéről vagy a statutáris szerv tagjairól az utónév, családi név, állandó lakhelycím, születési dátum és személyi szám terjedelmében. Az indítványhoz csatolják az alapszabály két példányát. Ennek tartalmaznia kell:

a) az egyesület elnevezését,

b) székhelyének címét,

c) tevékenysége célját,

d) az egyesület szerveit, létrehozásuk módját, a nevében eljáró felhatalmazott szervek és tisztségviselők meghatározását,

e) a szervezeti egységekről szóló rendelkezéseket, ha alakulnak ilyenek, s ha ezek saját nevükben fognak eljárni, 

f) a gazdálkodás alapelveit.

(3) Az első statutáris szerv nemkormányzati nonprofit szervezetek nyilvántartásába²⁾ történő bejegyzésekor az egyesület nevében az előkészítő bizottság meghatalmazottja jár el, akinek a Szlovák Köztársaság területén állandó vagy átmeneti tartózkodási hellyel kell rendelkeznie.

(4) Az egyesület neve nem lehet becsmérlő, sértő, vagy közhatalmi szerv vagy olyan jogi személy nevével összetéveszthető, mely a Szlovák Köztársaság területén fejt ki tevékenységet.

(1) A bejegyzési indítványt a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumába kell benyújtani (a továbbiakban csak „minisztérium“).

(2) Ha az indítvány nem tartalmazza a szükséges feltételeket a 6. § (2)–(4) bekezdése értelmében (vagy ha az adatok nem teljesek vagy nem pontosak), a minisztérium az indítvány beterjesztése utáni 15 napon belül figyelmezteti az előkészítő bizottságot, s felhívja a figyelmét, hogy mindaddig, amíg nem küszöböli ki a hiányosságokat, a bejegyzési eljárást nem indítja el.

(3) A bejegyzési eljárás azzal a nappal indul, amikor a minisztérium átveszi az indítványt, amelynek nincsenek a (2) bekezdésben feltüntetett hiányosságai.

(1) A minisztérium elutasítja a bejegyzést, ha az egyesület előterjesztett alapszabályából kitűnik, hogy 

a) az 1. § (3) bekezdésében tárgyalt szervezetről van szó,

b) az alapszabály nincs összhangban a 3. § (1) és (2) bekezdésével, 

c) nem megengedett egyesületről van szó (4. §),

d) az egyesület céljai ellentétben állnak az 5. §-ban feltüntetett követelményekkel.

(2) A bejegyzés elutasításáról a minisztérium az eljárás elindításától számítva 15 napon belül határoz. A határozatot az előkészítő bizottság megbízottjának kézbesíti.³⁾ A bejegyzés elutasításáról szóló határozat ellen ellenvetéssel élni nem lehet.

(1) Ha a minisztérium nem állapít meg a bejegyzés elutasítására szolgáló okot, az eljárás elindításától számított 15 napon belül megteszi a bejegyzést, s ezen idő alatt elküldi az előkészítő bizottság megbízottjának az alapszabály egy példányát, amelyen feltünteti a bejegyzés napját, amely megegyezik a továbbítás napjával. A bejegyzésről nem készül határozat a közigazgatási rendtartás értelmében.

(2) A jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek adatszolgáltatását és az egyesületi szervezetek és szervezeti egységeik azonosító számának kibocsátását külön törvény szabályozza.^3a)

(1) A szakszervezeti szervezet és a munkáltatók szervezete az illetékes minisztériumnak (7. § (1) bekezdése) elküldött nyilvántartási indítvány kézbesítése utáni napon válik jogi személlyé.

(2) A szakszervezeti szervezet és a munkáltatók szervezete nyilvántartására a 6. § (2), a 7. § (1) és a 9. § (2) bekezdése rendelkezései vonatkoznak; viszont a 6. § (1) bekezdése, a 7. § (2) és (3) bekezdése, a 8. § és a 9. § (1) bekezdése rendelkezései a szakszervezeti szervezetek és a munkáltatók szervezeteire nem vonatkoznak. 

(1) Ha az egyesület alapszabálya elfogadásra kerül, az egyesület köteles a minisztériumnak írásban megküldeni az értesítést az alapszabályzat módosításáról a jóváhagyása napját követő 15 napon belül; az értesítéshez két példányban csatolni kell az alapszabály-kiegészítést. Az egyesület a statutáris szerve vagy statutáris szerve tagjainak változásakor a minisztériumhoz beterjeszti a dokumentumokat, melyek hitelesítik a bejegyzésre kerülő adatokat a statutáris szerv vagy statutáris szerv tagjai vonatkozásában.  A statutáris szervben vagy statutáris szerv tagjainál bekövetkezett változásokról szóló értesítést a statutáris szervnek vagy statutáris szerv annyi tagjának kell aláírnia, amennyi a nyilvántartásba bejegyzett alapszabály szerint szükséges, valamint az újonnan megválasztott statutáris szervnek vagy újonnan megválasztott statutárisszerv-tagoknak; az aláírások valódiságát hitelesíttetni kell. A nyilvántartásba bejegyzett statutáris szerv vagy statutáris szerv tagja aláírását, aki elhunyt vagy elhunyttá lett nyilvánítva, nem követelik meg. Ha a nyilvántartásba bejegyzett statutáris szerv vagy statutáris szerv tagja megtagadja a statutáris szerv vagy statutáris szerv tagja megváltozásáról szóló értesítés vagy határozat aláírását, az aláírása pótolható az egyesület három tagjának nyilatkozatával, e tagok aláírását hitelesíttetni kell és így helyettesíthetik a statutáris szerv vagy statutáris szerv tagja aláírását.

(2) Ha az alapszabály módosítása nincs összhangban a 6. § (2) és (4) bekezdésével, vagy az adatok hiányosak, illetve pontatlanok, vagy a bejegyzés elutasítása áll fenn a 8. § (1) bekezdése értelmében, a minisztérium haladéktalanul figyelmezteti erre az egyesületet. Az egyesület köteles ezeket a hibákat kiküszöbölni a figyelmeztetés kézbesítését követő 60 napon belül, és a következő 10 napon belül köteles erről tájékoztatni a minisztériumot. Ha ezt nem teszi meg, a minisztérium feloszlatja az egyesületet; a minisztérium határozata ellen ellenvetéssel élni nem lehet.  

(3) Ha nincs ok a (2) bekezdés szerinti eljárásra, a minisztérium a neki kézbesített tájékoztatás átvételét követő 15 napon belül elküldi az egyesületnek a módosított alapszabály egy példányát, amelyen feltünteti, hogy a módosítást tudomásul veszi.

(1) Az egyesület statutáris szerve köteles 15 napon belül bejelenteni a minisztériumnak az egyesület azon szervezeti egységének létrehozását, mely a saját nevében jár el, valamint a saját nevében eljáró szervezeti egységben történő adatváltozásokat. Az egyesület szervezeti egységének létrejöttéről szóló értesítésnek tartalmaznia kell annak megnevezését, székhelycímét, statisztikai azonosítószámát, ha ilyen kiadásra került, tevékenysége célját, a szervezeti egység nevében eljárni jogosult természetes személy utónevét, családi nevét, állandó lakcímét, születési dátumát és személyi számát. Az egyesület statutáris szerve köteles 15 napon belül bejelenteni a minisztériumnak az egyesület szervezeti egységének megszűnését és a megszűnés okát. Az első és harmadik mondat szerinti értesítéshez csatolni kell az ezen tényadatok bejegyzését hitelesítő dokumentumokat.

(2) A civil szervezet saját nevében eljáró szervezeti egységének adatait a nem kormányzati nonprofit szervezetek nyilvántartójába jegyzik be külön jogszabály értelmében.^3b) Az egyesület saját nevében eljáró szervezeti egysége, a szakszervezet szervezeti egysége kivételével, a nem kormányzati nonprofit szervezetek nyilvántartójába történt bejegyzés napján jön létre.²⁾ Az 1. bekezdés vonatkozik a jelen törvény szerint nyilvántartásba vett szakszervezetek és munkáltatói szervezetek szervezeti egységeire is, amennyiben az alapszabály értelmében a saját nevükben járnak el; ezen szervezeti egységekről a nem kormányzati nonprofit szervezetek nyilvántartójának köznyilvános részébe csak a megnevezésüket, a székhelyüket, a statisztikai azonosító számukat, nyilvántartásba vételük napjának dátumát, a szervezeti egység nevében eljárni jogosult természetes személy utónevét, családi nevét és születési dátumát jegyzik be.

(1) Az egyesület megszűnik 

a) önkéntes feloszlatással, vagy más egyesülettel való fúziójával,

b) a minisztérium jogerős döntésével a feloszlatásáról,

c) büntetőeljárás során bíróság által hozott jogerős határozattal.

(2) Ha az alapszabály nem rendelkezik az önkéntes feloszlatás vagy a más egyesülettel való fúzió módjáról, erről az egyesület legfelsőbb szerve dönt. Ez a szerv az egyesület megszűnéséről 15 napon belül értesíti az illetékes minisztériumot. 

(3) Ha a minisztérium megállapítja, hogy az egyesület olyan tevékenységet fejt ki, 

a) amely a politikai pártokat és politikai mozgalmakat vagy a polgárok pénzkereseti szervezeteit illetné meg, vagy a vallás és hit gyakorlására alapított egyházakat és vallási közösségeket illetné meg (1. § (3) bekezdése);

b) amely ellentétben áll a 3. § (1) és (2) bekezdésében lefektetett alapelvekkel;

c) amely ellentétben áll a 4. vagy az 5. §-sal, 

haladéktalanul figyelmezteti erre, s felszólítja, hogy hagyjon fel az ilyen tevékenységgel. Ha az egyesület tovább folytatja ezt a tevékenységet, a minisztérium feloszlatja. Ez ellen a határozat ellen ellenvetéssel élni nem lehet.

(4) Ha a minisztérium megállapítja (7. §), hogy az egyesület szervezeti egysége, amelynek jogában áll saját nevében eljárni, a 12. § (3) bekezdése alapján működik, az ott lefektetett módon jár el.

(2) Az egyesület megszűnése során el kell végezni a vagyonelszámolást.

(3) Az egyesületnek a 12. § (1) bekezdése b) vagy c) pontja alapján történő megszűnése során vagyonelszámolását⁴⁾ a minisztérium által kijelölt csődbiztos hajtja végre.

(4) A (3) bekezdésben feltüntetett eljárási mód érvényesül az egyesületnek a 12. § (1) bekezdése a) pontja alapján történő megszűnése esetén is, ha nincs olyan szerve, amely végrehajtaná a vagyonelszámolást.

(1) Az egyesületek együttműködési szerződéseket köthetnek egymással bizonyos célok elérése érdekében, illetve más közös érdek érvényesítése érdekében. A szerződés érvényessége végett írásbeli formára van szükség.

(2) Az együttműködési szerződés meghatározza az együttműködés célját, végrehajtásának módját, a résztvevő egyesületek jogait és kötelességeit, valamint az eszközöket, amelyekkel az együttműködéshez hozzájárulnak. Szövetség esetén ugyancsak ezen törvény rendelkezései érvényesek, ha szakszervezeti szervezetek szövetségéről vagy munkáltatói szövetségről van szó, akkor a 9.a § rendelkezései alapján kell eljárni.

(4) Együttműködési szerződéssel megalakulhat a résztvevő egyesületek szövetsége, amely jogi személy. A szövetségre is ezen törvény rendelkezései vonatkoznak.

(5) Az együttműködési szerződésben meg lehet határozni, hogy a szerződés hatályát veszti a résztvevő egyesületek megállapodása alapján, a cél elérésével, amely végett a szerződés létrejött, vagy egyéb, a szerződésben foglalt tény alapján.

Ha az egyesület gyűlései vagy más ülései nyilvánosak, a jelenlévő polgároknak az ülés tagjaira vonatkozó kötelességeik vannak.⁵⁾ Nem szólhatnak bele a tanácskozásba, ha az ülés elnöke nem rendelkezik másként.

Az egyesület hivatalos érintkezésben, szerződéses jogviszonyokban és a honlapján, ha az létezik, feltüntetni a megnevezését, jogi formáját, amennyiben az nem része a megnevezésének, a székhelycímét és statisztikai azonosítószámát. Az egyesület szervezeti egysége hivatalos érintkezésben, szerződéses jogviszonyokban és a honlapján, ha az létezik, feltüntetni a megnevezését, jelezni, hogy egyesület szervezeti egységéről van szó, amennyiben azt a neve nem tartalmazza, a székhelycímét és statisztikai azonosítószámát.

Tevékenységük céljaival összhangban az egyesületeknek jogukban áll petícióval⁶⁾ fordulni az állami szervekhez. 

(1) E törvény értelmében már megalakult egyesületeknek számítanak az önkéntes szervezetek, amelyek 1951. szeptember 30-a után alakultak meg, vagy amelyeket önkéntes szervezetnek minősítettek a Tgy. 68/1951. számú, az önkéntes szervezetekről és egyesületekről szóló törvénye alapján, s amelyek nem szűntek meg. Ezek a szervezetek csak kötelesek 1990. június 30-áig a 7. § (1) bekezdésében, esetleg a 11.§-ban megjelölt minisztériumnak bejelenteni elnevezésüket, székhelyüket és alapszabályukat. 

(2) Az 1951. október 1-je előtt megalakult egyesületeket ezen törvény alapján megalakult egyesületnek kell tekinteni, ha nem szűntek meg. 1990. június 30-áig kötelesek a 7. § (1) bekezdésében, esetleg a 11.§ (4) bekezdésében megjelölt minisztériumnak bejelenteni elnevezésüket, székhelyüket. Ha ezt nem teszik meg, a minisztérium megkérdezi őket, szándékukban áll-e továbbra is kifejteni tevékenységüket. Ha az egyesület nem teljesíti a második mondat szerinti kötelességét 1990. 12. 30-áig sem, ezzel a nappal megszűntnek nyilvánítják.

(3) Az egyesület adatait (9. § (2) bekezdése), amelyek az (1) és (2) bekezdésben szerepelnek, a minisztérium (7. § (1) bekezdése) bejelenti a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak nyilvántartás céljából.

(4) Azok az egyesületek, amelyek a 10. § alapján a Szlovák Köztársaság területén 1992. december 31-e után fejtettek ki tevékenységet, működésüket 1993. április 30-áig fejezik be, ha nem fejezték be már hamarabb a 12. § (1) bekezdése értelmében.

(1) A Tgy. 116/1985. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nemzetközi elemmel működő szervezetek tevékenységének feltételeiről szóló törvény érintetlen marad.

(2) Azon szervezetek, amelyekre a Tgy. 116/1985. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nemzetközi elemmel működő szervezetek tevékenységének feltételeiről szóló törvény vonatkozik, amelyeknek tevékenységét a Szövetségi Belügyminisztérium engedélyezte 1992. december 31-éig, s amelyek tevékenységüket a Szlovák Köztársaság területén fejtik ki, illetve itt van a székhelyük, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által engedélyezett szervezeteknek tekintendők.

(1) A civil szervezet, a szakszervezet és munkáltatói szervezet köteles 2019. június 30-ig a minisztériumnak írásban megküldeni a frissített adatokat a statutáris szervéről és statutáris szerve tagjairól az utónév, családi név, állandó lakhelycím, születési dátum és személyi szám terjedelmében, a tisztségük keletkezési napjának megadásával, és a statutáris szervéről és statutáris szerve tagjairól bejegyzésre szánt adatok valódiságát bizonyító dokumentumokat. A statutáris szervről vagy statutáris szerv tagjairól szóló értesítést a statutáris szervnek vagy statutáris szerv annyi tagjának kell aláírnia, amennyi a nyilvántartásba bejegyzett alapszabály szerint szükséges; az aláírások valódiságát hitelesíttetni kell.

(2) A civil szervezet, a szakszervezet és munkáltatói szervezet, mely saját nevében eljáró szervezeti egységeket hozott létre és azok 2019. január 1-je előtt nem szűntek meg, köteles 2019. december 31-ig a minisztériumnak írásban megküldeni a frissített adatokat ezekről a szervezeti egységekről a megnevezés, székhelycím, statisztikai azonosítószám, az egyes civil szervezeti, szakszervezeti vagy munkáltatói szervezeti szervezeti egységek nevében eljárni jogosult természetes személy utóneve, családi neve, állandó lakcíme, születési dátuma és személyi száma terjedelmében, feltüntetve a tisztség keletkezési napjának dátumát, mellékelve a létrehozásukat bizonyító dokumentumokat. Az adatokat a minisztérium a teljesértékű adatbejelentést követően azonnal végrehajtja.

(3) A 2019. január 1-je előtt a jelen törvény értelmében megkezdett eljárásokat a 2018. december 31-ig hatályos törvény szerint fejezik be.

(4) A nyilvántartó üzembe helyezéséig⁷⁾ a jelen törvény szerinti adatokat a 2018. december 31-ig hatályos törvény értelmében vezetett nyilvántartóba jegyzik be.

A következő jogszabályok hatályukat vesztik:

1. a Tgy. 68/1951. számú, az önkéntes szervezetekről és egyesületekről szóló többször módosított törvény, ha az önkéntes szervezetekről van szó;

2. a belügyminisztérium 320/1951 Ú. l. (348/1951. Ú. v.) számú rendelete az önkéntes szervezetekről és egyesületekről, módosítva a belügyminisztérium 158/1957. Ú. l számú rendeletével, ha önkéntes szervezetekről van szó;

3. a Tgy. 30/1939. számú kormányrendelete a különleges, az egyesülési jog hatályos jogszabályai és ellenőrzése alá nem tartozó egyesületek megalakulásáról;

4. a Tgy. 126/1968. számú, a közrend megerősítését szolgáló egyes átmeneti intézkedésekről szóló törvénye;

5. a Tgy. 128/1970. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a belső közrend és biztonság terén meghatározott hatásköreiről szóló törvény 2. §-a (8) bekezdése c) pontja;

6. a Tgy. 194/1988. számú, a szövetségi központi államigazgatási szervek hatásköreiről szóló törvénye 45. §-a (1) bekezdése c) pontja.

Ez a törvény 1990. május 1-jén lép hatályba.

1) A Polgári Törvénykönyv 8. §-a (teljes szöveg Tgy. 70/1983.)

2) A Tt. 346/2018. sz., a civil nonprofit szervezetek nyilvántartásáról szóló törvénye és egyes más törvénymódosítások

3a) A Tt. 272/2015. sz., a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartásban vételéről és más törvények módosításáról szóló törvénye a Tt. 52/2018. sz. törvénye megfogalmazásában

3b) A Tt. 346/2018. sz. törvénye 3. § 2. bek. d) pontja

4) A Tgy. 109/1964. számú Gazdasági Törvénykönyve (teljes szöveg Tgy. 80/1989.).

5) A Tgy. 84/1990. számú törvénye az egyesülési jogról.

6) A Tgy. 85/1990. számú törvénye a petíciós jogról.

7) A Tt. 346/2018. sz. törvényének 7. §-a