Módosítva:

Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 568/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 266/2010., hatályos 2010. június 11-től

Tt. 181/2014., hatályos 2014. június 26-tól

Tt. 54/2015., hatályos 2015. március 30-tól

Tt. 181/2014., hatályos 2015. július 1-től

Tt. 131/2015., hatályos 2015. július 20-tól

Tt. 272/2015., hatályos 2015. november 1-től

Tt. 375/2015., hatályos 2015. december 15-től

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 344/2018., hatályos 2019. január 1-től 

Tt. 208/2019., hatályos 2019. július 16-tól

Tt. 395/2019., hatályos 2019. december 1-től

Tt. 73/2020., hatályos 2020. április 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el: 

A Szlovák Köztársaságban politikai pártok és politikai mozgalmak (a továbbiakban csak „párt”) működhetnek a jelen törvény szerint, valamint európai politikai pártok és európai politikai alapítványok különleges jogszabály értelmében.^1a) Ez a törvény szabályozza a párt létrehozásának feltételeit, a pártok nyilvántartását, a párt megszűnésének feltételeit, a párt jogait és kötelességeit, a párt gazdálkodását és finanszírozását, a kötelességteljesítés elmulasztásának szankcióit, a Szlovák Köztársaság és az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hivatala egyes együttműködési szabályait, valamint a Szlovák Köztársaság területén székelő európai politikai pártokra (a továbbiakban csak „európai párt”) vonatkozó egyes szabályokat és a Szlovák Köztársaság területén székelő európai politikai alapítványokra (a továbbiakban csak „európai alapítvány”) vonatkozó egyes szabályokat.

(1) A párt, az európai párt és európai alapítvány alapszabályzatával, programjával vagy tevékenységével nem sértheti meg a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az alkotmányos törvényeket, a törvényeket és a nemzetközi szerződéseket.

(2) Nem a jelen törvény vagy különleges jogszabály^1a) szerint alapított pártok és képviselőik számára tilos a Szlovák Köztársaság területén irodát fenntartani.

(3) Mindenki köteles együttműködni az azon pártirodák létrehozását érintő tények megállapításában, melyeket nem a jelen törvény értelmében létesítettek, vagy a képviselői irodákat érintő tényekében, melyeket nem a jelen törvény értelmében létesítettek.

(1) Szavazati joggal és a párt szerveibe történő választhatóság jogával az a szlovák állampolgár rendelkezik, akinek állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén található, valamint az Európai Unió azon állampolgára, akinek állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén található (a továbbiakban csak „állampolgár“), és aki a párt szerveibe történő választás napján betöltötte 18. életévét, valamint jogképességében semmilyen mértékben nem korlátozott.

(2) A párt előkészítő bizottságának tagja (a továbbiakban csak „előkészítő bizottság“), a párt ügyvezető szerve vagy a párt ügyvezető szervének tagja, a párt legfelsőbb végrehajtó, döntőbizottsági és ellenőrző szervének tagja az az állampolgár lehet, aki betöltötte 18. életévét és jogképességében semmilyen mértékben nem korlátozott.

(3) A közigazgatási bíróság külön jogszabály szerinti^1b) pártot feloszlató döntését követően a jogerőre emelkedéstől számított öt év során nem lehet párt elkészítő bizottságának, ügyvezető szerve vagy párt ügyvezető szervének, legfelsőbb végrehajtó, döntőbizottsági vagy ellenőrző szervének tagja az a polgár, akire a közigazgatási bíróság döntésében ilyen korlátozást szabott ki.

(1) Az állampolgároknak jogukban áll pártot alapítani és abban egyesülni. 

(2) A párt jogi személy, melyet be kell jegyezni a pártok nyilvántartásába. A pártok nyilvántartását a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium“) vezeti. 

(3) A párt létrejöttéig a párt létrehozásával összefüggő ügyekben az előkészítő bizottság jár el. Az előkészítő bizottságnak legalább háromtagúnak kell lennie.

(1) A pártok nyilvántartása egy nyilvános lista, amelyben feljegyzésre kerülnek a párt létrejöttével összefüggő, törvényben meghatározott adatok, a bejegyzett adatok változásai és a párt megszüntetését, valamint megszűnését érintő adatok. 

(2) A pártok nyilvántartásának részét képezi az okirattár, amely tartalmazza az eljárás megkezdésére vonatkozó, jelen törvény szerinti javaslatokat, beleértve a törvényben meghatározott dokumentumokat, minisztériumi határozatokat, az illetékes bíróságok határozatait, valamint további dokumentumokat és okmányokat, amelyeket a pártok a jelen törvény szerint kötelesek benyújtani a minisztériumnak.

(3) A pártok nyilvántartásába a következő adatok kerülnek bejegyzésre: 

a) a párt megnevezése és annak rövidítése, 

b) a párt székhelyének címe, a község és utca nevének, valamint az épületjegyzékszámának és házszámának feltüntetésével,

c) a párt bejegyzésének dátuma és nyilvántartási száma, 

d) az előkészítő bizottság összes tagjának vezeték- és keresztneve, személyi száma és állandó lakhelyének címe, annak a személynek a megjelölésével, akit meghatalmaztak, hogy a nevükben eljárjon (a továbbiakban „meghatalmazott“), 

e) a párt azonosító száma, 

f) annak a személynek a vezeték- és keresztneve, személyi száma és állandó lakhelyének címe, aki a párt végrehajtó szerve vagy végrehajtó szervének tagja, feltüntetve a pártban viselt tisztségét és azt, hogy a végrehajtó szerv milyen módon járhat el a párt nevében,

g) a párt székhelyének megváltozásának, a végrehajtó szerv megváltozásának vagy az alapszabályzat megváltozásának dátuma és bejegyzésének sorszáma, 

h) az új alapszabályzat bejegyzésének dátuma, 

i) a párt megszüntetése és megszüntetésének oka, 

j) a párt felszámolásának megkezdése, beleértve a felszámolási biztos vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, ha jogi személyről van szó, annak nevét, azonosító számát és székhelyét, beleértve azon személy utó- és családi nevét, személyi számát és állandó tartózkodási helyének címét, aki a nevében a felszámolóbiztosi teendőket ellátja, valamint a felszámolás befejezését; a felszámolás ideje alatt a párt nevét a „felszámolás alatt” kiegészítéssel kell használni,

k) a csődeljárás kihirdetése, beleértve a csődbiztos vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, ha jogi személyről van szó, annak nevét, azonosító számát és székhelyét, beleértve azon személy utó- és családi nevét, személyi számát és állandó tartózkodási helyének címét, aki a nevében a csődbiztosi teendőket ellátja, valamint a csődeljárás befejezését vagy a csődeljárási javaslat vagyonhiány miatti visszautasítását; a csődeljárás ideje alatt a párt nevét a „csődeljárás alatt” kiegészítéssel kell használni,

l) a párt törlése a pártok nyilvántartásából, annak dátuma és oka,

m) a büntetőeljárás során kiszabott azon bümtetések, amelyek nem mentesültek a hátrányos jogkövetkezmények alól, és a jogutódokat sújtó végre nem hajtott büntetések.

(4) A pártok nyilvántartásában bejegyzett adatok, a bejegyzés elvégzésének napjától számítva, mindenkivel szemben hatályosak, amennyiben nem a 3. bekezdés i), j), k) és m) pontja szerinti adatokról van szó, melyek a bírósági döntéshez igazodva lépnek hatályba.

(5) A pártok nyilvántartásában bejegyzett adatok mindenki számára hozzáférhetőek és a minisztérium a saját webhelyén hozza azokat nyilvánosságra. A pártok nyilvántartásában bejegyzett természetes személyek személyi számai nem részei sem a nyilvánosságra hozott, sem pedig a hozzáférhető adatoknak.

(6) Mindenkinek jogában áll a pártok nyilvántartásának nyilvános részéből kivonat kiadását kérelmezni a minisztériumnál. A pártok nyilvántartásának nyilvános részéből való kivonat a kiadás napján érvényes adatokat tartalmazza. A pártok nyilvántartásának nyilvános részéből való kivonat kiadása elektronikus formában is kérelmezhető és a kivonat elektronikus formában is kiállítható.

(1) A párt, a pártok nyilvántartásába történő bejegyzés napjával jön létre (a továbbiakban csak „a párt bejegyzése“). 

(2) A párt bejegyzésére történő javaslatot az előkészítő bizottság terjeszti elő a minisztériumban. 

(3) A javaslatot írásban kell előterjeszteni, az előkészítő bizottság minden tagjának aláírásával ellátva és az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ A javaslatnak tartalmaznia kell az előkészítő bizottság minden tagjának vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, valamint fel kell tüntetni, hogy az előkészítő bizottság tagjai közül melyikük a meghatalmazott. 

(4) A javaslathoz a következő dokumentumokat kell csatolni: 

a) azon személyek listáját, akik egyetértenek a párt létrejöttével; ezt a listát legalább 10 000, 15. életévét betöltött állampolgárnak kell aláírnia, és fel kell tüntetni rajta az összes aláíró vezeték- és keresztnevét, állandó lakhelyének címét, valamint személyi igazolványának számát vagy az Európai Unió polgára tartózkodási engedélyének számát (a továbbiakban csak „állampolgárok listája“),

b) a párt alapszabályzatát (a továbbiakban csak „alapszabályzat“) az 5. bekezdés szerint, két példányban, 

c) a közigazgatási eljárási illeték befizetéséről szóló bizonylatot,²⁾ 

d) a párt székhelyének címéről szóló nyilatkozatot a meghatalmazott aláírásával ellátva, feltüntetve benne a település és az utca nevét, valamint a házszámot; a székhelynek a Szlovák Köztársaság területén kell lennie. 

(5) Az alapszabályzatnak tartalmaznia kell: 

a) a párt nevét és annak rövidítését, ha ilyet használni fognak; a párt nevének vagy a rövidítésének különböznie kell a már regisztrált pártok nevétől és rövidítésétől és a 32.a § szerinti európai párt nevétől és rövidítésétől; a párt neve vagy rövidítése nem tartalmazhatja olyan személy utó- és családi nevét, aki a párt ügyvezető szerve vagy ügyvezető szervének vagy előkészítő bizottságának tagja,

b) a párt programját, feltüntetve tevékenységének céljait, 

c) a párttagság létrejötte és megszűnése feltételeinek meghatározását és a párttagok jogainak és kötelességeinek meghatározását,

d) a párt szerveit, beleértve a legfelsőbb, a végrehajtó, a döntőbizottsági és ellenőrző szerveket, ezek megválasztásának módját és jogköreik behatárolását,  

e) a módot, ahogyan a végrehajtó szerv³⁾ a párt nevében eljár, valamint hogy milyen mértékben hajthatnak végre jogügyleteket a párt nevében a párt többi tagjai vagy alkalmazottai, 

f) a párt gazdálkodásának alapelveit, 

g) a párt szervezeti egységeiről szóló rendelkezéseket, ha ilyenek létrehozásra kerülnek, elsősorban annak meghatározását, hogy a párt nevében milyen mértékben szerezhetnek vagyont, hogyan gazdálkodhatnak vele és hogyan kezelhetik azt, esetleg egyéb vagyoni jogok megszerzését, és azt, hogy milyen mértékben járhatnak el és kötelezhetik el magukat a párt nevében; a párt szervezeti egységei nem jogi személyek, 

h) a párt megszüntetése esetén a megmaradt vagyon kezelését, amely a vagyon felszámolásából és a kötelezettségek rendezéséből ered.

(6) A párt szervei elsősorban a legfelsőbb, a végrehajtó, a döntőbizottsági és ellenőrző szerv. A párt minden szerve – a ügyvezető szervet leszámítva – legkevesebb három tagból áll, a végrehajtó szervnek legalább kilenctagúnak kell lennie és a párt legfelsőbb szervének legalább 27 tagból kell állnia.

(7) A párt szervének tagja csak párttag lehet; a párt végrehajtó szervének tagja nem lehet tagja a párt döntőbizottságának vagy a párt ellenőrző szervének, a párt döntőbizottságának tagja nem lehet tagja a párt ellenőrző szervének.

(8) A párt legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály és változásai jóváhagyása, beleértve a párt nevének, rövidítésének változását, a párt programjának és tevékenysége céljainak, valamint az alapszabály minden további kötelező kellékének a jóváhagyása,

b) a ügyvezető szerv megválasztása és visszahívása, vagy a ügyvezető szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,

c) a párt végrehajtó szerve legalább kétharmadának megválasztása és visszahívása,

d) a párt ellenőrző szerve és döntőbizottsága tagjainak megválasztása és visszahívása,

e) a párt önkéntes feloszlatásáról szóló döntés meghozatala,

f) döntéshozatal további ügyekben a nyilvántartásba vett alapszabályzat szerint, beleértve a párt más szerveinek megbízását feladatok teljesítésével.

(9) A párt legfelsőbb szerve minden tagjának ugyanannyi szavazata van. A párt legfelsőbb szervének tagja kizárásra kerül az azon ügyről folyó szavazásból, amelynek a megvitatásában vagy a döntéshozatalában mint a döntőbizottság vagy ellenőrző szerv tagja részt vett. A párt végrehajtó szervének tagja, akit a párt legfelsőbb szerve választott meg, nem váltható le a párt más szerve által. A legfelsőbb pártszerv üléséről írásos jegyzőkönyv készül.

(10) A párt végrehajtó szerve dönt a párt fontos ügyeiről, amennyiben azok a jelen törvényben vagy a párt alapszabályzatában nincsenek a párt legfelsőbb szerve, döntőbizottsága vagy ellenőrző szerve kizárólagos hatáskörébe helyezve. A döntőbizottság dönti el a párton belüli vitákat és az ellenőrző szerv felügyeli a párt pénzügyi eszközeinek és vagyonának gazdaságos és hatékony kezelését.

(11) A párt ügyvezető szerve köteles a párt létrejöttétől számított hat hónapon belül kézbesíteni a minisztériumnak a párt székhelyével kapcsolatos jogviszonyát igazoló bizonylatokat.

(1) Az előkészítő bizottság értesítheti a minisztériumot, hogy a 6. § 4. bek. a) pontja szerint megkezdte az aláírások gyűjtését az állampolgárok listájára; a bejelentést írásban kell megtenni, ezt az előkészítő bizottság minden egyes tagjának alá kell írnia.

(2) Az értesítésben feltüntetik az előkészítő bizottság tagjainak azonosító adatait a 6. § 3. bek.-ben foglalt terjedelemben, a párt javasolt nevét és a rövidítését, ha rövidítés is használatban lesz, valamint a napot, amikor elkezdték gyűjteni az aláírásokat az állampolgárok listájára.

(3) Az 1. bekezdés szerinti értesítést a minisztérium haladéktalanul nyilvánosságra hozza a webhelyén 180 napig tartó időszakra.

(4) A 3. bekezdésben feltüntetett időszak alatt a minisztérium

a) nem fogadja el és nem hozza nyilvánosságra másik előkészítő bizottság értesítését, amelyben a párt neve vagy rövidítése megegyezik a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt nevével vagy rövidítésével,

b) nem hoz határozatot párt nyilvántartásba vételéről, melynek neve vagy rövidítése megegyezik a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt nevével vagy rövidítésével és

c) bejegyzett párt esetén nem hajt végre név- vagy rövidítés-változtatást a pártok nyilvántartásában, ha a név vagy rövidítés nem különbözik a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt nevétől vagy rövidítésétől,

d) nem bocsát ki nyilatkozatot a 32.b § szerint, ha az európai politikai párt vagy annak rövidítése azonos a közzétett értesítésben szereplő pártmegnevezéssel vagy rövidítéssel.

(5) Ha az előkészítő bizottság a 3. bekezdés szerinti határidőn belül nem nyújtja be a minisztériumnak a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt bejegyzéséről szóló javaslatot, a 4. bekezdés szerinti korlátozások tovább nem érvényesülnek.

(1) A pártbejegyzési eljárás azon a napon kezdődik, amikor a minisztérium kézhez kapja a 6. § szerinti javaslatot. 

(2) A minisztérium a javaslatot elbírálja és megállapítja, hogy a javaslatnak nincsenek-e hiányosságai és nincsen-e ok a párt bejegyzésének visszautasítására. 

(3) A minisztérium a pártot az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül jegyzi be, amennyiben a javaslat nem tartalmaz hiányosságokat, vagy ha nincs ok a párt bejegyzésének visszautasítására. 

(4) Ha nincs ok a párt bejegyzésének visszautasítására a 9. bekezdés szerint, de a javaslat és a mellékelt dokumentumok más hiányosságokat tartalmaznak, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül írásbeli figyelmeztetést küld a meghatalmazottnak, amelyben felsorolja az összes hiányosságot, és felszólítja a meghatalmazottat, hogy ezeket a megadott határidőn belül küszöbölje ki, valamint tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben az eljárást leállítja. A hiányosságok kiküszöbölésére megszabott határidő lejártáig az eljárást felfüggeszti. A minisztérium az eljárás felfüggesztéséről nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(5) Ha az előkészítő bizottság a közigazgatási bíróságon keresetben kéri annak megállapítását, hogy a javaslatnak nincsenek hiányosságai, köteles a kereset beadásáról haladéktalanul írásban értesíteni a minisztériumot; a kereset beadásának napjától számítva nem telik a 4. bekezdésben megállapított határidő. A közigazgatási bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napja, amelyben megállapítja, hogy a javaslatnak nincsenek hiányosságai, egyben a javaslat hiányosságai megszüntetésének a napja is. 

(6) A minisztérium a pártot a hiányosságok eltávolítása után, öt napon belül bejegyzi. 

(7) A minisztérium a párt bejegyzéséről nem ad ki határozatot. A minisztérium a meghatalmazottnak kézbesíti az alapszabályzat egyik példányát, melyen feltünteti a dátumot és a párt bejegyzésének számát (a továbbiakban csak „bejegyzett alapszabályzat“). 

(8) A minisztérium az eljárást leállítja, ha az előkészítő bizottság a megadott határidőn belül nem küszöbölte ki a javaslat hiányosságait, vagy ha a közigazgatási bíróság nem teljesíti az előkészítő bizottság kérését, miszerint a javaslatnak nincsenek hiányosságai. A minisztérium nem ad ki határozatot az eljárás leállításáról, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(9) A minisztérium az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül elutasítja a párt bejegyzését, ha 

a) az állampolgárok listája nincs összhangban a 6. §, 4. bek., a) pontjával, 

b) az előkészítő bizottság, az előkészítő bizottság tagja vagy az előkészítő bizottság tagjai nem teljesítik a jelen törvényben megállapított követelményeket, 

c) a párt székhelye nem a Szlovák Köztársaság területén található, 

d) a párt neve és annak rövidítése nem különbözik egy már bejegyzett párt nevétől és rövidítésétől, a 32.a § szerinti európai párt nevétől és rövidítésétől, vagy

e) a párt alapszabályzata ellentétes a 2. § 1. bek.-vel. 

(10) A párt bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot a meghatalmazottnak ajánlott küldeményben kézbesítik; a határozat ellen jogorvoslati eszközzel élni nem lehet.

(1) A ügyvezető szerv pártnyilvántartásba történő bejegyzéséig a párt nevében a pártok jegyzékébe bejegyzett meghatalmazott jár el. A meghatalmazott nem hajthat végre a párt nevében olyan jogügyleteket, melyeket a jelen törvény vagy külön előírások⁶⁾ szerint csak a ügyvezető szerv vagy a ügyvezető szerv tagjai hajthatnak végre.  

(2) A végrehajtó szervet a párt létrejöttét követően legkésőbb három hónapon belül meg kell választani, ebből a célból a meghatalmazott összehívja a párt legfelsőbb alakuló szervét a bejegyzett alapszabályzat szerint. 

(3) A meghatalmazott a párt létrejöttét követő négy hónapon belül köteles a minisztériumnak benyújtani a ügyvezető szerv vagy a ügyvezető szerv tagjainak bejegyzéséről szóló javaslatot. A javaslathoz csatolni kell a párt bejegyzett alapszabályzata szerinti illetékes, legfelsőbb alakuló szervének határozatát, melyet a megválasztott szerv vagy a megválasztott végrehajtó szerv összes tagja aláírt; az aláírások valódiságát hitelesíttetni kell.

(4) A 3. bekezdés szerinti határozathoz mellékelni kell a pártszerv tagjainak jelenléti ívét, melyet a pártszerv minden jelenlévő tagja saját kezűleg aláírt. A határozatnak tartalmaznia kell

a) a pártszerv összetételét a pártszerv tagjának utó- és családi neve, állandó lakhelyének címe és viselt tisztsége feltüntetésével,

b) a határozatképességről szóló tájékoztatást és a határozat elfogadásához szükséges szavazatok számát,

c) a pártszerv azon tagjainak számát, akik a határozat elfogadása mellett szavaztak.

(5) Ha a javaslat és a csatolt dokumentum összhangban van a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium írásban értesíti a pártot a ügyvezető szerv bejegyzéséről a pártok jegyzékébe; a minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(6) Ha a javaslat és a mellékelt bizonylat nem áll összhangban a jelen törvénnyel, a minisztérium legkésőbb 15 nappal az eljárás megkezdése előtt írásos figyelmeztetést küld a meghatalmazottnak a hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Ha a meghatalmazott a megadott határidőben nem küszöböli ki a hiányosságokat, a minisztérium az eljárást leállítja. Az eljárás leállításáról a minisztérium nem bocsát ki határozatot, csak bejegyzi azt az aktába.

(7) Ha a meghatalmazott nem nyújt be a minisztériumnak bejegyzési javaslatot a ügyvezető szerv vagy a ügyvezető szerv tagjainak bejegyzésére a pártok nyilvántartásába a 3. bekezdésben megadott határidőn belül, vagy ha a meghatalmazott a 6. bekezdés szerinti hiányosságokat nem küszöböli ki, a minisztérium ezt a pártot a pártok nyilvántartásába a „felszámolás alatt” záradékkal jegyzi be, és ezen túl a párt csak a párt megszüntetésével kapcsolatos hatásköreit gyakorolhatja. A meghatalmazott köteles felszámolóbiztost kinevezni és haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak a felszámolóbiztos adatait az 5. § 3. bek. j) pontja szerinti terjedelemben. Ha a meghatalmazott nem jelenti a minisztériumnak a felszámolóbiztos adatait 15 napon belül azt követően, hogy pártot a pártok nyilvántartásába a „felszámolás alatt” záradékkal jegyzik be, a minisztérium felszámolóbiztosként a meghatalmazottat jegyzi be.

(1) A párt köteles vezetni a párttagok nyilvántartását. A párttagok nyilvántartásának tartalmaznia kell a párt tagjának adatait, mégpedig az utó- és családi nevét, állandó lakhelyének címét, születésének dátumát, a tagság létrejöttének dátumát; a nyilvántartás része a tag által saját kezűleg aláírt tagfelvételi kérelem, és ha a tagfelvételi kérelmet elektronikusan nyújtották be, tartalmaznia kell a hiteles elektronikus aláírását.

(2) A párt köteles az Állami Választási és Pártfinanszírozás-ellenőrző Bizottság (továbbiakban csak „állami bizottság”) kérésére beterjeszteni a párttagok nyilvántartását a jelen törvény szerinti és különleges előírás^6a) szerinti feladatok teljesítése céljából.

(1) A végrehajtó szerv, a párt székhelyének megváltozását követő 15 napon belül köteles a minisztériumnak előterjeszteni a pártszékhely címe megváltozásának bejegyzéséről szóló javaslatot.  

(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslathoz csatolni kell a párt székhelye címének megváltozásáról szóló nyilatkozatot, melyet a végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv annyi tagja írt alá, amennyi az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ A párt székháza címének megváltozásáról szóló nyilatkozathoz csatolni kell a bizonylatot a párt pártszékházhoz való jogviszonya igazolására.

(3) Ha a javaslat és a 2. bekezdés szerinti nyilatkozat összhangban van a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium írásban értesíti a pártot a pártszékhely címe megváltozásának bejegyzési dátumát és sorszámát. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(4) Ha a javaslat és a 2. bekezdés szerinti nyilatkozat nincs összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(5) Ha a párt székhelye nem a Szlovák Köztársaság területén található, a minisztérium elutasítja a pártszékhely címe megváltozásának bejegyzését és a főügyésznél⁷⁾ kezdeményezi a 17. § szerinti eljárást. A pártszékhely címe megváltozásának bejegyzéséről szóló elutasító határozatot a pártnak ajánlott küldeményben kézbesítik. A döntés ellen ellenvetésnek helye nincs.

(1) A végrehajtó szerv köteles benyújtani a minisztériumnak a pártok jegyzékében bejegyzett végrehajtó szerv, a végrehajtó szerv tagja vagy a végrehajtó szerv tagjai megváltozásának bejegyzésére a javaslatát a változás napját követő 15 napon belül. 

(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv összes tagja nyújtja be. Az 1. bekezdés szerinti javaslathoz csatolni kell a párt azon szervének a határozatát, amely a bejegyzett alapszabályzat alapján a végrehajtó szerv megválasztásában illetékes. A javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv annyi tagja írt alá, amennyi az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges, valamint az újonnan megválasztott végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv összes tagja, miközben az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell;¹⁾ ez nem érvényes, ha a pártok jegyzékében bejegyzett végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv tagja elhunyt, vagy ha halottnak nyilvánították.

(3) A 2. bekezdés szerinti határozathoz csatolni kell a pártszerv tagjainak jelenléti ívét, melyet a párt szervének minden tagja saját kezűleg aláírt. A határozatnak tartalmaznia kell

a) a pártszerv összetételét a pártszerv tagjának utó- és családi neve, állandó lakhelyének címe és viselt tisztsége feltüntetésével,

b) a határozatképességről szóló tájékoztatást és a határozat elfogadásához szükséges szavazatok számát,

c) a pártszerv azon tagjainak számát, akik a határozat elfogadása mellett szavaztak.

(4) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok összhangban vannak a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium írásban értesíti a pártot a párt végrehajtó szerve megváltozásának bejegyzési dátumát és sorszámát a pártok jegyzékébe. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(5) Ha a javaslat és a csatolt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(1) A végrehajtó szerv a párt bejegyzett alapszabályzata módosításának elfogadását követő 15 napon belül köteles a minisztériumnak előterjeszteni a párt bejegyzett alapszabályzata módosításának bejegyzéséről szóló javaslatot. A javaslathoz a következőket kell mellékelni:

(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti határozathoz csatolni kell a pártszerv tagjainak jelenléti ívét, melyet a párt szervének minden tagja saját kezűleg aláírt. A határozatnak tartalmaznia kell

a) a pártszerv összetételét a pártszerv tagjának utó- és családi neve, állandó lakhelyének címe és viselt tisztsége feltüntetésével,

b) a határozatképességről szóló tájékoztatást és a határozat elfogadásához szükséges szavazatok számát,

c) a pártszerv azon tagjainak számát, akik a határozat elfogadása mellett szavaztak.

(3) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok összhangban vannak a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium a pártnak kézbesíti az alapszabályzat egy példányát, az alapszabályzat módosításának bejegyzési dátumával és sorszámával. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(4) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(5) Ha az alapszabályzat módosítása nincs összhangban a 2. § 1. bek. vagy a 6. §, 5. bek.-vel, a minisztérium elutasítja az alapszabályzat módosításainak bejegyzését, és a főügyésznél⁷⁾ kezdeményezi a 17. § szerinti eljárást. A párt alapszabályzat-módosítása bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot a pártnak ajánlott küldeményben kézbesítik. A döntés ellen ellenvetésnek helye nincs.

(6) A párt saját használatra kidolgozhatja az alapszabályzat teljes szövegét és azt egy példányban megküldheti a minisztériumnak, hogy azt helyezze el az okirattárban. Az alapszabályzat teljes szövegén a minisztérium nem tünteti fel a párt bejegyzésének számát és dátumát, sem az alapszabályzat módosítása bejegyzésének sorszámát és dátumát.

Az új alapszabályzatnak a pártok jegyzékébe történő bejegyzéséről szóló eljárás 

(1) A párt új alapszabályzatot fogadhat el. Az új alapszabályzatnak tartalmaznia kell a bejegyzett alapszabályzat megszüntetéséről szóló rendelkezést, feltüntetve a párt bejegyzésének számát és dátumát, beleértve az alapszabályzat összes módosításának dátumait és sorszámait, amelyek a pártok jegyzékébe bejegyzésre kerültek. 

(2) A végrehajtó szerv a párt új alapszabályzatának elfogadását követő 15 napon belül köteles a minisztériumnak előterjeszteni a párt új alapszabályzatának a pártok jegyzékébe történő bejegyzéséről szóló javaslatot. A javaslathoz a következőket kell mellékelni: 

a) a párt azon szervének a határozatát, amely a bejegyzett alapszabályzat alapján az új alapszabályzat elfogadására illetékes. A javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,¹⁾ 

b) az alapszabályzat módosításait, két példányban.

(3) A 2. bekezdés a) pontja szerinti határozathoz csatolni kell a pártszerv tagjainak jelenléti ívét, melyet a párt szervének minden tagja saját kezűleg aláírt. A határozatnak tartalmaznia kell

a) a pártszerv összetételét a pártszerv tagjának utó- és családi neve, állandó lakhelyének címe és viselt tisztsége feltüntetésével,

b) a határozatképességről szóló tájékoztatást és a határozat elfogadásához szükséges szavazatok számát,

c) a pártszerv azon tagjainak számát, akik a határozat elfogadása mellett szavaztak.

(4) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok összhangban vannak a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium a pártnak kézbesíti az új alapszabályzat egy példányát, amelyen feltünteti a párt bejegyzésének számát és dátumát, valamint az új alapszabályzatnak a pártok jegyzékébe történt bejegyzési dátumát és sorszámát, „új” alapszabályzat kiegészítéssel ellátva. A pártok jegyzékébe történő bejegyzés napjával az új alapszabályzat bejegyzett alapszabályzattá válik. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(5) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(6) Ha az új alapszabályzat nincs összhangban a 2. § 1. vagy a 6. §, 5. bek.-vel, a minisztérium elutasítja az új alapszabályzat bejegyzését a pártok jegyzékébe, és a főügyésznél⁷⁾ kezdeményezi a 17. § szerinti eljárást. A párt új alapszabályzata bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot a pártnak ajánlott küldeményben kézbesítik. A döntés ellen ellenvetésnek helye nincs.

(1) Strana môže zmeniť svoj názov alebo skratku prostredníctvom zmeny zaregistrovaných stanov podľa § 11 alebo zápisom nových stanov do registra strán podľa § 12.

(2) Ak predmetom návrhu na zápis zmeny zaregistrovaných stanov alebo návrhu na zápis nových stanov je zmena názvu strany alebo jej skratky podľa odseku 1, ministerstvo nerozhodne o zmene názvu strany alebo jej skratky, ak strana predložila návrh po vyhlásení volieb do Národnej rady Slovenskej republiky, volieb do Európskeho parlamentu, volieb do orgánov územnej samosprávy, až do vyhlásenia výsledkov volieb a konanie sa do vyhlásenia výsledkov volieb preruší; ustanovenie § 6a ods. 4 sa použije primerane. Obmedzenie podľa prvej vety sa nevzťahuje na voľby vyhlásené do orgánov územnej samosprávy podľa osobitného predpisu.^7a)

A párt megszűnése 

(1) A párt azon a napon szűnik meg, mikor a minisztérium végrehajtja a párt törlését a pártok jegyzékéből. 

(2) A párt megszűnését annak megszüntetése előzi meg, felszámolással vagy felszámolás nélkül. 

(3) Nincs szükség felszámolásra, ha: 

a) a párt vagyona és kötelezettségei átszállnak egy már létező pártra, amely az egyesítéssel megszüntetett párt jogutódja, 

b) a pártnak nincs semmilyen vagyona, 

c) a párt vagyonára kiírandó csődeljárási javaslatot vagyonhiány miatt elutasítják vagy a párt vagyonára kiírt csődeljárást az okból szüntetik meg, hogy a párt vagyona nem elegendő a csődbiztos kiadásainak és jutalmának fedezésére sem vagy a csődeljárás befejezése után a pártnak semmiféle vagyona nem marad. 

(4) A pártnak a pártok jegyzékéből való törlésére vonatkozó javaslatot a felsoroltak valamelyike terjeszti elő: 

a) a meghatalmazott (8. §, 7. bek.), 

b) a végrehajtó szerv,³⁾

c) a felszámolási biztos. 

(5) A minisztérium a párt törlését a pártok jegyzékéből azzal a személlyel tudatja, aki a 4. bekezdés szerinti javaslatot előterjesztette; a minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(6) A minisztérium a párt törlését a pártok jegyzékéből javaslat nélkül is végrehajtja, ha erről a jelen törvény rendelkezik.

(1) A párt a következő okokból szüntethető meg: 

a) önkéntes megszüntetéssel, 

b) más párttal való egyesüléssel, 

c) csődeljárás kihirdetésével vagy a csődeljárási javaslat vagyonhiány miatti elutasításával,

d) büntetőeljárásban hozott jogerős bírósági határozattal,

e) a közigazgatási bíróság a párt feloszlatásáról szóló jogerős határozatával vagy 

f) a jelen törvény szerinti egyéb okokból (8. § 7. bek., 22. § 8. bek., 30. § 8. bek., 34. § 4. bek. és 34.e § 2. bek.

(2) A párt megszüntetése után annak szervei, ha a jogkörük nem szállt át jogutódjukra vagy a felszámolási biztosra, csak a párt megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet fejthetnek ki.

(1) Ha nincs szükség a 13. §, 3. bek. szerinti felszámolásra, a pártot felszámolás nélkül szüntetik meg. 

(2) A pártnak a pártok jegyzékéből történő törlésére vonatkozó javaslatot a párt megszüntetését követő öt napon belül kell benyújtani. 

(3) Ha a pártot önkéntesen szüntetik meg, a pártnak a pártok jegyzékéből történő törlésére vonatkozó javaslatát a végrehajtó szerv köteles benyújtani. A javaslathoz a következőket kell mellékelni: 

a) a párt azon szervének a határozatát, amely illetékes a párt bejegyzett alapszabályzata szerint és a párt önkéntes megszüntetéséről döntött. A határozatot a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,¹⁾ 

b) az arról szóló nyilatkozatot, hogy nincs szükség a párt felszámolására a 13. §, 3. bek., b) vagy c) pontja szerint, amelyet a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ 

(4) Ha a párt egy másik párttal való egyesülés miatt szűnik meg, a pártok jegyzékéből való törlésre vonatkozó javaslatot az egyesüléssel megszüntetendő párt végrehajtó szerve köteles benyújtani. A javaslathoz a következőket kell mellékelni: 

a) a párt azon szervének határozatát, amely illetékes a párt bejegyzett alapszabályzata szerint és a párt más párttal való egyesülés általi megszüntetéséről döntött. A javaslatot a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,¹⁾ 

b) a pártok egyesüléséről szóló írásbeli szerződést. 

(5) A 4. bekezdés, b) pontja szerinti szerződést a végrehajtó szerveknek vagy a végrehajtó szervek annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az egyesülő pártok alapszabályzatai szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ A szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: 

a) az egyesülő pártok megjelölését, feltüntetve bejegyzésük dátumát és bejegyzési számát,

b) az egyesüléssel megszüntetett párt vagyonáról és kötelezettségeiről szóló adatokat, 

c) az egyesüléssel megszüntetett párt jogutódjának megjelölését. 

(6) Ha a pártot azzal szüntetik meg, hogy a párt vagyonára kiírandó csődeljárási javaslatot vagyonhiány miatt elutasítják, vagy a párt vagyonára kiírt csődeljárást az okból szüntetik meg, hogy a párt vagyona nem elegendő a csődbiztos kiadásainak és jutalmának fedezésére sem, vagy a csődeljárás befejezése után a pártnak semmiféle vagyona nem marad, a minisztérium javaslat benyújtása nélkül is végrehajtja a párt törlését a pártok jegyzékéből. 

(7) Ha a párt törlésére vonatkozó javaslat és a mellékelt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvénnyel, vagy ha abban nem teljes, vagy pontatlan adatok szerepelnek, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. A hiányosságok kiküszöböléséig az eljárást felfüggesztik; a minisztérium az eljárás felfüggesztéséről nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. Ha a párt nem küszöböli ki a hiányosságokat a megszabott határidőben, a minisztérium az eljárást leállítja. Határozat az eljárás leállításáról nem kerül kibocsátásra, csak bejegyzik azt az aktába.

(8) A minisztérium a párt törlését az eljárás megkezdését követő öt napon belül vagy a hiányosságok kiküszöbölését – melyek miatt az eljárást felfüggesztették – követő öt napon belül végrehajtja.

(1) A párt felszámolás alá kerülését bejegyzik a pártok jegyzékébe. A párt felszámolás általi megszüntetéséről a párt bejegyzett alapszabályzata szerinti illetékes szerve dönt, amely köteles egyúttal a felszámolási biztost is kinevezni. A felszámolási biztos nem lehet a szóban forgó párt tagja, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik. A méltányos kiadások visszatérítését és a felszámolási biztos tisztségének betöltéséért járó jutalmat a párt vagyonából kell kiegyenlíteni. 

(2) A párt megszüntetését és az adatokat, amelyeket be kell jegyezni a pártok nyilvántartásába, a felszámolási biztos a párt megszüntetését követő öt napon belül írásban közli a minisztériummal. Az értesítéshez csatolni kell a párt bejegyzett alapszabályzata szerint illetékes szervének határozatát, amely a párt felszámolás általi megszüntetéséről döntést hozott; a határozatot a végrehajtó szerv, vagy a végrehajtó szerv annyi tagja írja alá, ahány tag az alapszabályzat szerint e döntés elfogadásához szükséges. Az aláírások valódiságát hitelesíteni kell. A bejegyzéssel a végrehajtó szerv hatásköre átruházódik a pártok jegyzékébe bejegyzett felszámolási biztosra.

(3) A felszámolási biztos a párt nevében csak a párt felszámolására irányuló feladatokat hajthat végre. 

(4) A párt felszámolására megfelelően kell alkalmazni a külön előírás rendelkezéseit.⁸⁾ Ha a felszámolás pozitív vagyoni mérleggel végződik, a felszámolási biztos az alapszabályzatban megállapított módon rendelkezik vele, a 6. §, 5. bek., h) pontja szerint. 

(5) A felszámolási biztos a felszámolás befejezése után 30 napon belül előterjeszti javaslatát, hogy a pártot töröljék a pártok nyilvántartásából.

(1) A párt feloszlatásáról szóló javaslat előterjesztésére a főügyész⁷⁾ jogosult, ha a párt a 2. § rendelkezéseivel ellentétesen cselekszik. A javaslatról a közigazgatási bíróság dönt. 

(2) Ha a közigazgatási bíróság a párt feloszlatás általi megszüntetéséről dönt, a méltányos kiadások visszatérítését és a felszámolási biztos tisztségének betöltéséért járó jutalmát a párt vagyonából kell kiegyenlíteni. 

(3) A minisztérium javaslat benyújtása nélkül is végrehajtja a párt törlését a pártok jegyzékéből, ha a pártot a közigazgatási bíróság határozatával, felszámolás nélkül oszlatták fel.

(1) A közigazgatási bíróság azon keresetről szóló jogerős határozatát, amelyben a párt tagja annak megállapítását kéri, hogy a párt szervének döntése törvényellenes vagy alapszabályellenes, a közigazgatási bíróság kézbesíti a minisztériumnak.

(2) A párt tagjának 1. bekezdés szerinti, minisztériumnak kézbesített keresetét csak elhelyezik az okirattárban.

(1) A párt a kötelezettségeiért az egész vagyonával felel. A párt tagjai a párt kötelezettségeiért sem nem felelnek, sem nem kezeskednek. 

(2) A párt saját neve alatt nem vállalkozhat és nem köthet szerződéseket arról, hogy csendestársként fog szerepelni.¹⁰⁾ 

(3) A párt kereskedelmi társaságot alapíthat vagy annak társtulajdonosává válhat, azonban egyetlen alapítónak vagy egyetlen társtulajdonosnak kell lennie; a párt kereskedelmi társaságot csak vállalkozási célból hozhat létre.¹¹⁾ 

(4) A kereskedelmi társaság tevékenységének tárgya, amelyet a párt alapított vagy amelynek egyetlen társtulajdonosává vált, csak a következő lehet: 

a) kiadóvállalatok, könyvkiadók és nyomdák üzemeltetése, 

b) publikációs és propagandatevékenység, 

c) a párt programját és tevékenységét népszerűsítő tárgyak gyártása és eladása, 

d) művelődési és politikai akciók szervezése, 

e) a párt vagyonának kezelése. 

(5) A kereskedelmi társaság a 3. bekezdés szerint nem lehet közbeszerzési eljárás ajánlattevője vagy pályázója, ha az ajánlatkérő külön törvényben¹²⁾ meghatározott jogi személy. 

(6) A párt, külön előírás szerint¹³⁾ köteles kettős könyvelést vezetni.

(1) A párt bevételei csak a következők lehetnek: 

a) tagdíjakból származó bevételek, 

b) ajándékokból és vissza nem térítendő teljesítésekből származó bevételek, 

c) öröklésből származó bevételek, 

d) a párt ingó vagy ingatlan vagyonának bérbeadásából vagy eladásából származó bevételek, 

e) a párt bankokban elhelyezett pénzeszközeinek kamataiból származó bevételek, 

f) gazdasági társaságok tevékenységéből származó nyereségrészesedésből való bevételek, 

g) a nyilvános piacon nyilvánosan adható-vehető értékpapírok hozamai,¹⁸⁾ 

h) kölcsönökből és hitelekből származó bevételek, 

i) az állami költségvetésből származó bevételek,

j) jogviszonyból és kötelezettségek teljesítéséből szóló egyéb bevételek külön rendelkezés szerint.

(2) A párt köteles külön nyilvántartást vezetni a kölcsönökből és hitelekből származó bevételekről, beleértve a kölcsön vagy hitel felvételének dátumát, a kölcsön vagy hitel összegét és a visszafizetés megállapított határidejét. A külön nyilvántartásban feltüntetik a kölcsön vagy hitel nyújtójának alábbi terjedelmű adatait: természetes személy esetén annak családi és utónevét, állandó lakcímét, továbbá cégnevét és azonosító számát, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét, valamint a székhelyének címét.

(3) A párt köteles külön nyilvántartást vezetni az ajándékokról és az egyéb vissza nem térítendő teljesítésekről a 23. § 6. és 7. bek. szerint.

(4) A párt köteles külön nyilvántartást vezetni a befolyt tagdíjakról, amely tartalmazza a tagdíj átvételének dátumát, összegét, valamint a párt tagjának alábbi terjedelmű adatait: családi és utónév, állandó lakcím. 100 euró feletti tagdíjat a párt csak akkor fogadhat el, ha az másik bankszámláról került átutalásra; egyéb esetben a párt köteles a tagdíjat visszafizetni a tagnak. A párt egy tagtól a naptári év folyamán legfeljebb 10 000 euró összértékben fogadhat el tagdíjat. A második vagy harmadik mondat szerinti kötelesség nem teljesítése a tagsági díj jelen törvénnyel ellentétes elfogadásának tekintendő.

(5) A párt köteles évente március 31-éig a honlapján nyilvánosságra hozni azon személyek jegyzékét, akik anyagilag támogatták a tevékenységüket az előző naptári évben pénzajándékkal vagy tagdíjjal, melynek összege az elfogadás idején meghaladta a havi bérrel jutalmazott alkalmazottak minimálbérének kétszeresét, vagy a nem pénzajándékot vagy dologi teljesítést, melynek értéke az elfogadás időpontjában magasabb mint a havi bérrel jutalmazott alkalmazottak minimálbérének kétszerese, további azonosító adatokat a személyről, aki hozzájárult a párt tevékenységéhez az utó- és családi név és állandó lakhelycíme terjedelmében természetes személyek estén, ha természetes személy-vállalkozóról van szó, az üzleti neve és statisztikai azonosító száma is, ha jogi személyről van szó, a megnevezése vagy üzleti neve, statisztikai azonosító száma és székhelycíme terjedelmében. Ha a párt az előző naptári évben nem kapott támogatásokat az első mondat szerint, erről március 31-éig nyilatkozatot kell közzétennie a honlapján.

(6) Az 5. bekezdés szerinti jegyzéknek és nyilatkozatnak legalább öt éven át elérhetőnek kell lennie a párt honlapján.

(7) A párt köteles honlapján közzétenni az elfogadott kölcsönökről szóló adatokat az utó- és családi név és állandó lakhely címe terjedelmében természetes személyek estében, ha természetes személy-vállalkozóról van szó, az üzleti nevét és statisztikai azonosító számát is, ha jogi személyről van szó, a hitelező megnevezését vagy üzleti nevét, statisztikai azonosító számát és székhelycímét, a hitel összegét, a kialkudott kamat nagyságát, a törlesztési határidőt és a hitelszerződés megkötésének dátumát,. Az első mondat szerinti adatokat a párt a hitelszerződés megkötése napjától számított 30 napon belül köteles közzétenni.

(8) A pártnak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egy választási időszaka alatt a 22. § 1. bek. a), b) és h) pontja szerint legfeljebb 3 500 000 euró bevétele lehet. Ha az állami bizottság megállapítja, hogy a párt bevétele a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egy választási időszaka alatti, 22. § 1. bek. a), b) és h) pontja szerinti bevétele meghaladta a 3 500 000 eurót, a minisztérium az állami bizottság bejelentése alapján a pártot „felszámolás alatt” bejegyzéssel vezeti tovább a nyilvántartásban. E bejegyzés napján a párt felszámolási eljárás alá kerül és csak a párt megszüntetésével kapcsolatos hatásköreit gyakorolhatja; a 30. § 9. bek. rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazzák.

(1) A párt elfogadhat ajándékokat és vissza nem térítendő teljesítéseket, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik. A párt ajándékot vagy más, térítésmentes teljesítést csak akkor fogadhat el, ha az ajándék vagy térítésmentes teljesítés értéke ugyanazon ajándékozótól egy naptári éven belül nem haladja meg a 300 000 eurót. A párt csak a jelen törvény szerint létrejött, írásos szerződés alapján fogadhat el ajándékot vagy más térítésmentes teljesítést; ez nem érvényes, ha az egy adományozótól származó pénzbeli adomány összege vagy ha a más térítésmentes teljesítés bizonylaton – mellyel a párt a térítésmentes teljesítést elfogadta – számszerűsített értéke nem haladja meg az 1000 eurót egy naptári évben. A külön előírás¹⁹⁾ rendelkezései nincsenek ezzel érintve.

(2) Az ajándékozási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: 

a) az ajándékozó azonosító adatait 

1. természetes személy esetében, annak vezeték- és keresztnevét, személyi számát, állandó lakhelyének címét, ha a természetes személy vállalkozó, akkor cégszerű megnevezését, statisztikai azonosító számát és vállalkozásának székhelyét is, 

2. jogi személy esetében annak elnevezését vagy cégnevét, székhelyének címét, statisztikai azonosító számát, adóazonosító számát, a vállalkozás jogi formáját és a végrehajtó szerv feladatát ellátó személynek vagy a végrehajtó szerv tagjának vezeték- és keresztnevét, állandó lakhelyének címét és személyi számát,

3. pénzajándék esetén az ajándékozó bankban vagy külföldi bank fiókjában^19b) (a továbbiakban csak „bank“) vezetett átutalási számlájának^19a) számát is, melyről az ajándékot átutalták és az érintett bank üzleti nevét is,

b) a megajándékozott azonosító adatait, éspedig megnevezését, székhelyének címét, statisztikai azonosító számát; pénzbeli adomány esetén a megajándékozott banki^19b) folyószámlája számát^19a) és e bank nevét,

c) az ajándék tárgyának adatait, melyek a következők: 

1. a pénzbeli adomány összege, 

2. az ingóság pontos meghatározása és értéke, ami kizárja más ingósággal való összetévesztésének lehetőségét; ha 5 000 eurót nem meghaladó értékű ajándékról van szó, külön jogszabály szerinti valós értékén¹³⁾ kerül felbecsülésre, ha 2 500 eurót meghaladó értékű ajándékról van szó, szakértői vélemény alapján kerül felbecsülésre,

3. ingatlan esetében az ingatlan megjelölését az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint, beleértve az ingatlan szakértői véleményben megállapított értékét,

d) az ajándékozási szerződés megkötésének helyét és idejét, 

e) az ajándékozó hitelesített¹⁾ aláírását, melyet a szerződés aláírásának napján vagy legkésőbb az ajándék átadásának napján hitelesítettek; ha 500 eurót nem meghaladó értékű ajándékról van szó, az ajándékozási szerződést a párt megbízott képviselője is aláírhatja,

f) a párt végrehajtó szervének aláírását, ha 500 eurót nem meghaladó értékű ajándékról van szó, az ajándékozási szerződést a párt megbízott képviselője is aláírhatja, mégpedig a ügyvezető szerv hitelesített aláírásával ellátott írásbeli felhatalmazás alapján.

(3) A más nem pénzbeli teljesítésről szóló szerződésnek tartalmaznia kell

a) az ajándékozó azonosító adatait:

1. utó- és családi nevét, személyi számát, állandó lakhelyének címét természetes személy esetén, természetes személy – vállalkozó esetén az üzleti nevét, azonosító számát és a vállalkozás székhelyét,

2. ha jogi személyről van szó, a nevét vagy üzleti nevét, székhelycímét, azonosító számát, adóazonosító számát, jogi formáját és a ügyvezető szerv vagy ügyvezető szerv tagjának utó- és családi nevét, személyi számát, állandó lakhelyének címét,

b) a megajándékozott azonosító adatait, mégpedig a nevét, a székhelycímét és az azonosító számát,

c) a nem pénzbeli teljesítés megjelölését és értékének különleges jogszabály¹³⁾ alapján meghatározott értékét, mely bizonyítja, hogy a szerződésben feltüntetett érték megfelel a szokásos áraknak,

d) a nem pénzbeli teljesítés szokásos ára és a kiszámlázott ár közti különbözetet, mely a más nem pénzbeli teljesítés elfogadásakor keletkezett,

e) a szerződés megkötésének helyét és dátumát,

f) az adományozó közhiteles¹⁾ aláírását a szerződés aláírásának napjáról vagy legkésőbb a más nem pénzbeli teljesítés nyújtásának napjáról,

g) a párt ügyvezető szervének aláírását; ha legfeljebb 500 eurós nem pénzbeli teljesítésről van szó, a szerződést aláírhatja a párt meghatalmazott képviselője, mégpedig írásos, a ügyvezető szerv közhiteles aláírásával ellátott meghatalmazása alapján.

(4) Egyéb vissza nem térítendő teljesítés alatt a jelen törvény szerint a következők értendők: 

a) ingóság vagy ingatlan kölcsönzése, 

b) ingyenes szolgáltatás nyújtása, 

c) a párt adósságának átvétele természetes személy, természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy által,

d) kamatmentes kölcsön esetén a szokásos kamatláb értéke; az értéket az átlagos kamatszintek alapján számszerűsítik a Szlovák Nemzeti Bank által közzétett, más nem pénzügyi társaságoknak a térítésmentes teljesítés nyújtásának évét megelőző naptári évben euróban nyújtott, az eurozónába tartozó rezidensek egyéb hiteleire vonatkozó átlagos hitelnyújtási kamatai alapján,

e) az ingóság és az ingatlan szokásos vételára vagy bérleti díja és a megállapított ár közötti különbség, amelyet a párt a természetes személynek vagy jogi személynek fizet, ha a megállapított ár alacsonyabb, mint a szokásos ár; szokásos ár alatt az az ár értendő, amennyiért az ilyen ingóság vagy ingatlan általában eladásra kerül vagy bérbe adják egy bizonyos időpontban és egy adott helyen, vagy 

f) a szolgáltatásért fizetett szokásos ár és a ár közötti különbség, amelyet a párt a természetes személynek, természetes személy – vállalkozónak vagy jogi személynek fizet, ha a ár alacsonyabb, mint a szokásos ár, amennyiért a természetes személy vagy a jogi személy a szolgáltatást a piacon kínálja,

g) bármilyen más teljesítés, mely az a) – f) pontokban nem szerepel, melyből a pártnak haszna származott.

(5) A pártnak igazolnia kell, hogy az egyéb vissza nem térítendő teljesítés számvitelben elkönyvelt értéke összehasonlítható a szokásos árral.

(6) Az adományok nyilvántartása tartalmazza

a) az adományozó azonosító adatait az alábbi terjedelemben: természetes személy esetén annak családi és utónevét, lakhelyét, továbbá cégnevét és azonosító számát, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét és azonosító számát, valamint a székhelyének címét,

b) adatokat az adományról a 2. bekezdés c) pontja szerint,

c) az adományozási szerződés aláírásának helyét és idejét,

d) az adomány értékéről szóló adatot az adományozási szerződés szerint,

e) az adomány elfogadásának dátumát,

f) az adományozó bankban vezetett folyószámlájának számát, amelyet a pénzbeli adomány során használ,

g) a párt bankban vezetett folyószámlájának számát, amelyet a pénzbeli adomány során használ,

h) az adományozó nyilatkozatát, hogy nem 24. § 1. bek. szerinti személy; ez nem érvényes, ha az ajándékot nem írásos szerződés alapján fogadták el; a nyilatkozat az írásos szerződés részét képezheti.

(7) Az egyéb vissza nem térítendő teljesítések nyilvántartása tartalmazza

a) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés nyújtójának azonosító adatait az alábbi terjedelemben: természetes személy esetén annak családi és utónevét, lakhelyét, továbbá cégnevét és azonosító számát, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét és azonosító számát, valamint a székhelyének címét,

b) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés leírását,

c) az egyéb vissza nem térítendő teljesítésről szóló szerződés aláírásának helyét és idejét,

d) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés értékéről szóló adatot az egyéb vissza nem térítendő teljesítésről szóló szerződés szerint, vagy az adatot az egyéb térítésmentes teljesítés értékéről a könyvviteli bizonylat szerint, mely alapján a térítésmentes teljesítés elfogadásra került,

e) a különbség számszerű kifejezését, ami az egyéb vissza nem térítendő teljesítés elfogadásakor keletkezett,

f) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés elfogadásának dátumát,

g) a térítésmentes egyéb teljesítés nyújtójának nyilatkozatát, hogy nem 24. § 1. bek. szerinti személy.; ez nem érvényes, ha az egyéb térítésmentes teljesítést nem írásos szerződés alapján fogadták el.

Az ajándékok és egyéb vissza nem térítendő teljesítések elfogadásának tilalma 

(1) A párt nem fogadhat el ajándékot és vissza nem térítendő teljesítést a következőktől: 

a) az államtól,  településtől vagy kerületi önkormányzatoktól, 

b) olyan jogi személyektől, melyek létrehozója vagy alapítója az állam, a Szlovák Földalap, település vagy kerületi önkormányzatoktól, 

c) olyan jogi személyektől, amelyekben tulajdonrésze van az államnak, a Szlovák Földalapnak, településnek vagy kerületi önkormányzatoktól, 

d) polgári társulásoktól,²⁰⁾ alapítványoktól,²¹⁾ non-profit szervezetektől, amelyek közhasznú szolgáltatásokat nyújtanak,²²⁾ nem befektetési alapoktól,²³⁾ jogi személyek érdekszövetségétől,²⁴⁾ települések szövetségétől²⁵⁾ és nemzetközi hatókörű szervezetektől,²⁶⁾ 

e) közszolgálati intézményektől és más törvény által létrehozott jogi személyektől, 

f) olyan természetes személytől, akinek nem a Szlovák Köztársaság területén van az állandó lakhelye, 

g) olyan jogi személytől, amelynek székhelye külföldön van,

h) olyan természetes személyektől vagy jogi személyektől, amelyek esetében nem tudja feltüntetni az ajándékozó azonosító adatait vagy a szerződő fél azonosító adatait, amely egyéb vissza nem térítendő teljesítést nyújtott,

i) európai párttól vagy európai alapítványtól.

(2) A párt pénzbeli adományt csak akkor fogadhat el, ha az más bankszámláról került átutalásra. Ha a bankszámlakivonatból nem kimutatható, hogy ki a pénzbeli adomány adományozója, a párt köteles 30 napon belül visszatéríteni a pénzbeli adományt arra a számlára, amelyről a pénzadományt átutalták. Ha ez a számla nem létezik, a párt köteles haladéktalanul értesíteni a pénzügyminisztériumot e tényről és a pénzbeli adományt átutalni az állami költségvetés bevételi számlájára. Az ilyen pénzbeli adomány az állami költségvetés bevételének minősül. A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban csak „pénzügyminisztérium”) haladéktalanul közli a párttal a pénzbeli adomány átutalásához szükséges adatokat.

(3) Ha az ajándékozó az ajándékot másként, nem bankszámláról történő átutalással adja át, a párt köteles ezt a pénzügyi ajándékot az ajándékozónak 60 napos határidőn belül visszatéríteni. Ha a pénzbeli ajándékot az ajándékozónak visszatéríteni nem lehet, a párt köteles ezt a tényt azonnali hatállyal a pénzügyminisztérium tudomására hozni és a pénzbeli ajándékot az állami költségvetés bevételi számlájára átutalni. Az ilyen pénzbeli ajándék a költségvetés bevételének minősül. A pénzügyminisztérium haladéktalanul értesíti a pártot a pénzbeli ajándék átutalásához szükséges adatokról.

(4) A 2. és 3. bekezdés szerinti kötelességek elmulasztása azt jelenti, hogy a párt a jelen törvénybe ütköző módon fogadott el pénzajándékot.

Az állami költségvetésből a párt a következő támogatásokat kapja: 

a) a választások során kapott szavazatokért járó támogatás (a továbbiakban csak „szavazatokért járó támogatás “), 

b) a tevékenység után járó támogatás, 

c) a mandátumért járó támogatás.

(1) A pártnak, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába kiírt választásokon az összes leadott szavazat több mint 3%-át megszerezte, a pénzügyminisztérium minden egyes ilyen szavazat után a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből támogatást nyújt a Szlovák Köztársaság gazdaságában alkalmazott személy nominális havi átlagbérének 1%-a összegében a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által közzétett azon naptári év átlaga alapján, mely megelőzi a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának megválasztásáról zajló választásokat.

(2) A szavazatokért járó támogatást a pénzügyminisztérium az egyes pártokra és pártkoalíciókra leadott érvényes szavazatok számáról szóló adatok közzétételét követően fizeti ki

a) a zárójelentés^26a) benyújtásától számított 30 napon belül, amennyiben a zárójelentésnek nem voltak hiányosságai, vagy

b) 30 napon belül a zárójelentés^26a) hibáinak kiküszöbölését követően.

(3) Ha a párt más párttal vagy pártokkal kötött koalícióban vett részt a választásokon, a szavazatokért járó támogatást a pártnak csak a szóban forgó pártok közötti írásbeli megállapodás bemutatása után lehet kifizetni, melyben fel kell tüntetni, mely pártnak vagy mely pártoknak és milyen arányban fizetendő ki a szavazatokért járó támogatás. 

(4) A szavazatokért járó támogatást nem fizetik ki annak a pártnak, amely nem nyújtotta be a záró jelentést, vagy nem nyújtotta be az előző naptári évre esedékes éves jelentést és ilyen kötelezettsége fennállt a 30. § 1. bekezdése szerint.

(1) A tevékenység után járó támogatásra az a párt jogosult, amelyik szavazatokért járó támogatást kapott. Ha a párt más párttal vagy pártokkal kötött koalícióban vett részt a választásokon, a tevékenység után járó támogatást a pártnak csak a szóban forgó pártok közötti írásbeli megállapodás bemutatása után lehet kifizetni, melyben fel kell tüntetni, mely pártnak vagy mely pártoknak és milyen arányban fizetendő ki a tevékenység után járó támogatás. A tevékenység után járó támogatásra való jogosultság arra az egész hónapra jön létre, melyben a választásokat tartották, és annak a hónapnak a végén szűnik meg, amely azt a hónapot előzi meg, amelyben a következő választásokat tartják. 

(2) A tevékenység után járó támogatás egyenlő a szavazatokért járó támogatás teljes összegével, melyet 48 részre osztanak. A választások évében legfeljebb három részt fizetnek ki belőle, majd a választási időszak minden további egész évében 12 részt, a következő választások évében pedig a fennmaradó részeket. Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási időszak vége előtt befejezi tevékenységét, a fennmaradó részeket annyi hónap számával csökkentik, ahány hónappal előbb ért véget a választási időszak. 

(3) A tevékenység után járó támogatást a következőképpen fizetik ki: 

a) a választások évében a 26. § szerint a szavazatokért járó támogatás kifizetését követő 30 napon belül, 

b) a választási időszak folyamán a 30. § szerinti éves jelentés benyújtását követő 30 napon belül, 

c) a következő választások évében a választások időpontjának bejelentését követő 30 napon belül. 

(4) A tevékenység után járó támogatást nem fizetik ki annak a pártnak, amely nem nyújtotta be a záró jelentést, vagy nem nyújtotta be az előző naptári évre esedékes éves jelentést és ilyen kötelezettsége fennállt a 30. § 1. bekezdése szerint. 

(5) Ha a pártot megszüntették, az adott évben a tevékenység után járó támogatás arányos részére jogosult a megszüntetés napjáig, minden megkezdett hónapra is. Ha a pártot a tevékenység után járó támogatás kifizetése után szüntették meg, a párt jogutódja vagy a felszámolási biztos köteles a támogatás arányos részeit, amelyek a párt megszüntetése utáni időszakra esnek, visszajuttatni az állami költségvetésbe, legkésőbb a párt megszüntetését követő 30 napon belül.

(1) A pártot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában szerzett mandátumok száma alapján mandátumért járó támogatás illeti meg, amelynek összege a Szlovák Köztársaság gazdaságában a választások évét megelőző naptári évben a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által megállapított nominális havi átlagbér szorzata (a továbbiakban csak „átlagbér“). Minden megszerzett mandátumért a pártot mandátumért járó támogatás illeti meg, melynek összege – húsz mandátumig – az átlagbér harmincszorosa. A huszonegyedik mandátumért és minden további mandátumért a pártot megillető mandátumért járó támogatás összege az átlagbér húszszorosa.

(2) A mandátumért járó támogatást egy évre és egy mandátumra fizetik ki az egész választási időszak ideje alatt annak a pártnak, amelyik választási listáján a képviselő bejutott a parlamentbe. Ha a párt választási koalíció keretében indult, a mandátumért járó támogatást annak a pártnak fizetik ki, amely a mandátumot megszerezte. A mandátumért járó támogatásra való jogosultsága a pártnak arra az egész hónapra keletkezik, amelyben a választásokat lebonyolították. Ez a jogosultság megszűnik annak a hónapnak a leteltével, amely megelőzi azt a hónapot, melyben a következő választásokra sor kerül. 

(3) A mandátumért járó támogatásra való jogosultsága megszűnik annak a pártnak, amely nem nyújtotta be a záró jelentést, vagy nem nyújtotta be az előző naptári évre esedékes éves jelentést és az ilyen kötelezettsége fennállt a 30. § 1. bekezdése szerint. 

(4) A mandátumért járó támogatást a pénzügyminisztérium a választási időszak alatt évente, július végéig fizeti ki a pártnak. 

(5) A választások évében a mandátumért járó támogatás arányos részét fizetik ki a 2. bekezdés szerint, a választások eredményének kihirdetését követő 60 napon belül. 

(6) Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási időszak vége előtt befejezi tevékenységét, a párt a választási időszak hosszának megfelelő mandátumért járó támogatásra jogosult. A 2. bekezdés rendelkezése ezáltal nincs érintve. Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási időszak vége előtt befejezi tevékenységét, és a mandátumért járó támogatás a párt részére kifizetésre került, a párt köteles a támogatás azon részét visszajuttatni az állami költségvetésbe, amely rész a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa működésének befejezése utáni időszakra esik, legkésőbb 14 napon belül a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa működésének befejezését követően. 

(7) Ha a pártot megszüntették, az adott évben jogosult a megszüntetés napjáig a mandátumért járó támogatás arányos részére, mandátumonként a támogatás egy tizenketted részében, minden megkezdett hónapra is. Ha a pártot a mandátumért járó támogatás kifizetése után szüntették meg, a párt jogutódja vagy a felszámolási biztos köteles a támogatás arányos részeit, amelyek a párt megszüntetése utáni időszakra esnek, visszajuttatni az állami költségvetésbe, legkésőbb a párt megszüntetését követő 14 napon belül.

(1) A párt köteles a 25. § szerinti állami költségvetési támogatások vezetésére és felhasználására az Államkincstárban vezetett pénzügyi számlát létrehozni (a továbbiakban csak „különleges számla”). A különleges számla számát a politikai párt irat formájában vagy elektronikus formában a létrehozását követően azonnal megküldi a pénzügyminisztériumnak és az állami bizottságnak, mely azt közzéteszi a saját honlapján.

(2) A pénzügyminisztérium a 25. § szerinti állami költségvetési támogatásokat a párt különleges számlaszámának bejelentését követően kezdi folyósítani.

(3) A különleges számlán vezetett eszközöket kizárólag csak bankszámáról bankszámlára történő utalással lehet felhasználni. A párt az állami költségvetési támogatásból származó, különleges bankszámlán vezetett eszközöket nem utalhatja át a saját, más bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett bankszámlájára; ez nem vonatkozik az ezen pénzeszközök 4. és 5. bekezdés szerinti átutalására.

(4) A párt az állami költségvetési támogatásból származó, különleges bankszámlán vezetett eszközökből minden naptári évben legfeljebb a szavazatokért a 26. § értelmében kapott összeg 5 %-át utalhatja át a saját, más bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett bankszámlájára a párt tevékenységével kapcsolatos kiadásainak fedezésére.

(5) A párt az állami költségvetési támogatásból származó, különleges bankszámlán vezetett eszközökből a párt különleges jogszabály szerint létesített^26aa) különleges átutalási számlájára utalhat át pénzeszközöket politikai kampány vezetése céljából olyan választáson, melyen a párt jelöltként indul, miközben az ezen eszközökből fennmaradó, a választási kampányra fel nem használt összeget köteles visszautalni a különleges bankszámlájára.

(6) A pártnak kötelessége különleges bankszámlával rendelkezni, ha fennáll az igénye az állami költségvetésből a 25. § szerint folyósított támogatásra vagy ha a különleges bankszámlán maradék pénzeszközöket tartanak nyilván.

(7) Az állami költségvetésből a 25. § szerint folyósított támogatást nem használhatja fel a párt

a) természetes személyeknek vagy jogi személyeknek nyújtott kölcsönökre és hitelekre,

b) csendestársi szerződésekre,¹⁰⁾

c) a párt által alapított vagy egyetlen társként fenntartott kereskedelmi társasága vállalkozására,

d) természetes személyeknek vagy jogi személyeknek nyújtott kezességvállalásra,

e) ajándékozásra.

(1) A párt köteles évzáró jelentést készíteni az előző naptári évről. Az évzáró jelentést az előző naptári évről a párt az állami bizottságnak kézbesíti évente legkésőbb április 30-áig papír alapú változatban. A párt évzáró jelentése nyilvános. A pártok évzáró jelentéseit az állami bizottság a honlapján nyilvánosságra hozza és azonos formában elhelyezi a könyvelési zárások^26b) regiszterében legkésőbb július 31-éig, mégpedig tíz éves időszakra attól a naptól számítva, amikor a közzétételére sor került. A személyi számok és a személyazonossági igazolványok számai nem képezik részét a nyilvánosságra hozott vagy hozzáférhető adatoknak. Az állami bizottság augusztus 31-éig az évzáró jelentésekről tájékoztatót nyújt be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

(2) Az évzáró jelentés tartalmazza

a) a könyvvizsgáló által hitelesített éves könyvelési zárást,

b) a tájékoztatót a párt anyagi helyzetéről legalább közvetlenül két egymást követő könyvelési időszakra vonatkozóan,

c) a tájékoztatást a különös jelentőséggel bíró eseményekről,¹³⁾ amelyek azon könyvelési időszak zárása után következtek be, melyről az évzáró jelentés szól,

d) a tájékoztatást a nyereség felosztásáról vagy a veszteség kiegyenlítéséről,

e) a párt bevételeinek áttekintését a 22. § 1. bek. szerint,

f) a kölcsönökből és hitelekből származó bevételek külön áttekintését a 22. § 1. bek. szerint,

g) az ajándékok és más, nem pénzbeli teljesítések külön kimutatását a 23. § 6. és 7. bek. szerint,

h) az adóhivatal, az egészségbiztosító és a Szociális Biztosító igazolását, hogy a pártnak az adott év december 31-éhez számolva nem volt adótartozása és biztosításijárulék-tartozása az egészségbiztosítás és biztosításijárulék-tartozása a szociális biztosítás terén, valamint a kötelező öregségi nyugdíjtakarékossági járulék terén,

i) a párt tagjainak számát azon év december 31-én, melyre az évzáró jelentés készül,

j) azon tagsági díjak külön nyilvántartását a 22. § 4. bek. szerint, melyeknek összege a könyvelési időszakban nagyobb volt, mint a havi bérrel jutalmazott alkalmazott minimálbérének kétszerese, mely az adott könyvelési időszak vonatkozásában lett meghatározva,

k) a teljesítési határidő lejárta utáni kötelezettségeket, a hitelező azonosító adataival együtt a 22. § 2. bek. szerinti terjedelemben, a kötelezettség nagyságát és keletkezésének okát,

l) a párt által alapított vagy a kizárólagos tulajdonában lévő kereskedelmi társaság könyvelési zárását azon időszakra, melyre az évzáró jelentés készül,

m) külön-külön az adott évben lezajlott egyes választások választási kampányköltségeit külön jogszabály szerinti bontásban,^26c)

n) a könyvvizsgáló jelentése az éves könyvelési zárásról, a könyvvizsgáló hitelesítő záradéka az évzáró jelentés és az éves könyvelési zárás összhangjáról, valamint a párt gazdálkodásának a jelen törvénnyel való összhangjának felülvizsgálatáról külön jogszabály szerinti^26c) bontásban,

o) a párt honlapjának címét,

p) a beszállítók jegyzékét, melyek a pártnak árut vagy szolgáltatást nyújtottak az adott naptári évben összértéken több mint 25 000 euró összegben az általános forgalmi adót is beszámítva; a jegyzéken a párt feltünteti a beszállító által leszállított áru vagy nyújtott szolgáltatás összértékét, utó- és családi nevét és állandó lakcímét, ha természetes személyről van szó, ha természetes személy-vállalkozóról, az üzleti nevét és azonosító számát is, ha jogi személyről, a nevét vagy üzleti nevét, azonosító számát és székhelyét,

q) a párt végrehajtó szerve tagjainak névsorát a bejegyzett alapszabály szerint, feltüntetve a sorszámukat, az utó- és családi nevüket, állandó lakcímüket és személyi igazolványuk számát a listán szereplő minden tag esetében.

(3) A könyvvizsgálót a 2. bek. a) pontja értelmében a Szlovák Könyvvizsgálói Kamara jelöli ki sorsolással a könyvvizsgálók jegyzékéből.²⁷⁾ A sorsolást legkésőbb az adott év február 28-áig kell megejteni az állami bizottság legalább két tagjának jelenlétében.  A Szlovák Könyvvizsgálói Kamara azon könyvvizsgálók közül sorsol, akik a sorsolást megelőzően nyilatkozatot tesznek, hogy nem áll fenn esetükben összeférhetetlenség az adott könyvvizsgálat elvégzésével a pártban. A párt köteles szerződést kötni a könyvvizsgálat elvégzéséről a kisorsolt könyvvizsgálóval.

(4) A könyvvizsgáló a könyvelési záráson kívül a 2. bek. a) pontja szerint megvizsgálja az évzáró jelentés és az éves könyvelési zárás összhangját az ugyanazon időszak vonatkozásában és könyvvizsgálói hitelesítő záradékot csatol a jelentéshez az évzáró jelentés és az éves könyvelési zárás összhangjáról. Megvizsgálja a párt gazdálkodásának a jelen törvénnyel való összhangját, és jelentést készít a párt gazdálkodása jelen törvénnyel való összhangjának felülvizsgálatáról külön jogszabály szerint.^26c)

(5) A könyvelési zárást a 2. bek. a) pontja szerint felülvizsgáló könyvvizsgáló jogosult a párt statutáris szervétől minden szükséges iratot és információt kikérni a könyvvizsgálat elkészítéséhez.

(6) Ha a párt az évzáró jelentését az 1. bekezdés szerinti határidőben nem kézbesítette vagy az évzáró jelentés nem tartalmazza a 2. bekezdés szerinti adatokat, ha az adatok nem teljesek vagy hamisak, vagy ha az évzáró jelentésből megállapításra kerül más törvénysértés, az állami bizottság felszólítja a pártot, hogy az évzáró jelentést nyújtsa be vagy küszöbölje ki annak hiányosságait a megszabott határidőn belül; ez a határidő nem lehet 15 munkanapnál kevesebb.

(7) Ha a párt a 6. bek. szerinti határidőn belül nem küszöböli ki a hiányosságokat, a pénzügyminisztérium leállítja a tevékenység folyósított támogatás és a mandátumokra folyósított támogatás kifizetését egészen a hiányosságok kiküszöböléséig. Ha a párt a megadott határidőn belül kiküszöböli az évzáró jelentésben lévő hiányosságokat, a pénzügyminisztérium utólagosan átutalja a tevékenységre járó támogatást és a mandátumért folyósított támogatást a zárolás időszakára is, de 10 %-os csökkentéssel. A pénzügyminisztérium az állami bizottság bejelentése alapján jár el.

(8) Ha a párt nem tesz eleget az állami bizottság felszólításának a 6. bekezdésben megszabott határidőn belül két egymást közvetlenül követő könyvelési időszakon át, a minisztérium az állami bizottság bejelentése alapján ezt a pártot a pártnyilvántartásban „felszámolás alatt” bejegyzéssel látja el. E bejegyzés megejtésének napjával a párt felszámolási eljárás alatt áll és csak a párt megszűnésével kapcsolatos tevékenységet fejthet ki.

(9) Ha a párt pártnyilvántartási bejegyzéséhez a „felszámolás alatt” megjegyzést jegyezték be a 8. bekezdés értelmében, köteles az értesítést követő 30 napon belül bejelenteni a minisztériumnak, hogy pártnyilvántartási bejegyzéséhez a „felszámolás alatt” megjegyzést jegyezték be, felszámolóbiztost kinevezni és jelenteni a minisztériumnak annak utó- és családi nevét, személyi azonosító számát és állandó lakcímét; ha ezen adatokat a 30 napos határidő leteltét követő 15 napon belül sem jelenti be, a minisztérium felszámoló biztosnak jelöli ki a párt statutáris szervét, és ha a pártnak nincs megválasztott statutáris szerve, a minisztérium meghatalmazottat jelöl ki felszámolóbiztosnak.

(10) A pártnak, mely felszámolási eljárás alatt áll, és a pártnak, melynek felszámolási eljárása befejeződött és törölve lesz a nyilvántartásból

a) nem kell évzáró jelentőst készítenie a felszámolási eljárás megkezdése előtti nappal záruló könyvelési időszakról, vagy a pártvagyonra kihirdetett csődeljárás napját megelőző napig tartó időszakról,

b) nem kell benyújtania hiteles könyvelési zárást, az évzáró jelentés és könyvelési zárás összhangját hitelesítő iratot, sem a párt gazdálkodásának a jelen törvénnyel való összhangjáról szóló jelentést.

(11) Ha az állami bizottság megállapítja, hogy a választási időszak folyamán a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagjává választott párt végrehajtó szerve tagjainak száma a 6. §-ban meghatározott létszám alá süllyedt, jelenti e tényt a pénzügyminisztériumnak, amely felfüggeszti a párt tevékenységére nyújtott támogatás folyósítását. A pénzügyminisztérium a párt tevékenységére járó támogatás kifizetését az állami bizottság bejelentésére azt követően újítja meg, hogy a párt az állami bizottságnál igazolta, hogy a kifizetés felfüggesztésének indokai megszűntek; a pártnak nincs joga a felfüggesztés idején visszatartott tevékenységi támogatás utólagos kifizetésére.

(1) A minisztérium 600 eurótól 3 500 euróig terjedő bírságot ró ki a pártra, ha nem nyújtja be a minisztériumnak a 9. § 1. bek., a 10. § 1. bek. vagy a 11. § 1. bek. szerinti határidőben a pártnyilvántartásban szereplő adatok megváltoztatási javaslatát és a 12. § 2. bek. szerinti határidőben az új alapszabályzat pártnyilvántartói bejegyzési javaslatát.

(2) A minisztérium 600 eurótól 3 500 euróig terjedő bírsággal sújtja a pártot, ha a párt vagy annak képviselője megsérti a 2. § rendelkezéseit. A bírság ismételten kiróható, ha annak kiszabása nem eredményezett jóvátételt és a jogellenes állapot továbbra is fennáll.

(3) A minisztérium 300 euró bírsággal sújtja azt, aki nem teljesíti 2. § 3. bek. szerinti kötelességeit. A bírság ismételten kiróható, ha annak kiszabása nem eredményezett jóvátételt és a jogellenes állapot továbbra is fennáll.

(4) A minisztérium 500 euró bírsággal sújtja a pártot, ha nem teljesíti 6. § 11. vagy 34.a § 3. bek. szerinti kötelességeit. A bírság ismételten kiróható, ha annak kiszabása nem eredményezett jóvátételt és a jogellenes állapot továbbra is fennáll.

(5) Az állami bizottság 500 euró bírsággal sújtja a pártot, ha nem teljesíti 8.a § 2. bek. szerinti kötelességét. A bírság ismételten kiróható, ha annak kiszabása nem eredményezett jóvátételt és a jogellenes állapot továbbra is fennáll.

(6) Az állami bizottság bírságot szab ki a pártra, ha a párt a pénzeszközeit a 29. § 3., 4. vagy 5. bekezdésébe ütköző módon használja fel vagy utalja át, mégpedig a 29. § 3., 4. vagy 5. bekezdésébe ütköző módon felhasznált vagy átutalt pénzeszközök összegében.

(7) A minisztérium 3 500 euró bírságot szab ki a pártra, amely előkészítő bizottságának, ügyvezető szervének, végrehajtó szervének, döntőbizottságának vagy ellenőrző szervének tagja olyan személy, akire a jelen törvény 3. §-a 3. bek. rendelkezései vonatkoznak.

(8) Az állami bizottság 3 500 eurós bírságot vet ki a pártra, ha a párt nem nyújtotta be az évzáró jelentését a 30. § 1. bek. szerinti határidőben.

(9) Az állami bizottság 200 eurótól 2 000 euróig terjedő bírságot vet ki a pártra, ha a párt nem küszöbölte ki a feltárt hiányosságokat a 30. § 6. bek. szerinti határidőben.

(10) Az állami bizottság 5 000 eurós bírságot vet ki a pártra, ha nem teljesíti a 22. § 5., 6. vagy 7. bek. szerinti kötelességeit.

(11) Az állami bizottság bírságot vet ki a pártra a tagdíj, az ajándék vagy nem pénzbeli teljesítés értékének kétszerese összegében, ha a párt a jelen törvénybe ütközően fogadott el tagdíjat, ajándékot vagy nem pénzbeli teljesítést.

(12) Az 1-11. bekezdés szerinti bírságok két éven át vethetők ki attól a naptól számítva, amikor a minisztérium vagy az állami bizottság tudomást szerzett a törvénysértésről, legkésőbb azonban a törvénysértés napjától számított harmadik év végéig.

(13) A bírság nagyságáról való döntési eljárás során figyelembe veszik annak súlyosságát, elkövetésének módját és a jogellenes állapot fennállásának időtartamát.

(14) Az állami bizottság döntése ellen fellebbezni nem lehet.

Az állami költségvetésből származó támogatások folyósítása feltételei teljesítésének pénzügyi ellenőrzését és a támogatások felhasználásának helyességét a pénzügyi ellenőrzési szervek végzik el.

(1) Az európai párt nevének és rövidítésének különböznie kell a 6. § szerint már nyilvántartásba bejegyzett párt nevétől és rövidítésétől, melyre a 6.a § 4. bek. vonatkozik.

(2) Az európai párt nyilvántartásba vételéről kérvény alapján^27a) az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hivatala (a továbbiakban csak „hivatal”) dönt.

(3) Az európai párt európai jogalanyiságot szerez a bejegyzése Európai Unió Hivatalos Közlönyében^27b) való közzétételének napján; az európai párt bejegyzéséről szóló határozat közzététele előtt szükség van a hivatal és a minisztérium egyeztetésére.

(4) Az európai párt önmaga azonosítására a hivatal által neki kiosztott nyilvántartási számot^27c) használja.

(1) Annak, aki az európai párt regisztrációs kérvényét benyújtja (a továbbiakban csak „kérvényező”), kötelessége az európai párt regisztrációs kérvényéhez csatolni a minisztérium arról szóló nyilatkozatát, hogy az európai párt alapszabálya összhangban áll vagy nem áll összhangban a Szlovák Köztársaság jogrendjével.

(2) A kérvény az 1. bekezdés szerinti nyilatkozat kibocsátására tartalmazza a kérvényező nevében eljárni jogosult személy utó- és családi nevét és a kérvényező levélcímét; a kérvényhez csatolni kell két példányban az alapszabályzatot és annak közhiteles államnyelvű fordítását.

(3) A minisztérium az 1. bekezdés szerinti nyilatkozatot a kiadását kérő kérvény kézbesítése napjától számított 30 napon belül bocsátja ki.

(4) Az 1–3. bekezdés szerinti rendelkezések vonatkoznak az európai párt alapszabály-változásaira is.

(5) A minisztérium egyezteti a hivatallal az európai párt európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartásába való bejegyzése vagy az európai párt nyilvántartásból való törlése határozatának megjelentetési dátumát az Európai Unió Hivatalos Közlönyében.

(6) Ha az európai párt tevékenységével súlyosan megsértette a Szlovák Köztársaság jogrendjét, a minisztérium felkéri a hivatalt a regisztrációjának törlésére.

(1) Az európai párt elveszíti európai jogalanyiságát, ha jogerőre emelkedik a hivatal e pártnak az európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartásából való törléséről szóló határozata.

(2) Az európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartásából való törlése alatt álló európai párt felszámolására arányos mértékben alkalmazzák a különleges jogszabályt.⁸⁾

(3) Ha az európai pártot törölni kell az európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartásából, a minisztérium felkéri az európai pártot, hogy a minisztérium kérésének kézbesítési napját követő 10 napon belül nyújtson be nyilatkozatot a követelések és tartozások rendezéséről a Szlovák Köztársaság területén; a nyilatkozaton az európai párt nevében eljárni jogosult személy aláírásának közhitelesnek kell lennie.

A 32.a – 32.c § rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak az európai alapítványokra is.

A minisztérium nemzeti kapcsolattartó helyként teljesíti feladatait a külön jogszabály szerinti^1a) információcsere céljából.

(1) A jelen törvény szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásra²⁸⁾ vonatkozó általános előírások érvényesek, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.

(2) Közigazgatási hatóság, természetes személyek vagy jogi személyek által a jelen törvény szerinti eljárásban kifejtett jogügylet kizárólag papíralapú írásos formában végezhető, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(1) Az eddigi szabályozások alapján létrejött pártok a jelen törvény szerinti pártoknak tekintendők. 

(2) A 2005. május 31-ig kezdődött büntetések kiszabásáról szóló eljárásokat az eddigi szabályozások szerint kell befejezni; a kirótt büntetés összege nem lehet magasabb, mint 3319 euró. 

(3) Az eddigi szabályozások alapján bejegyzett pártok legkésőbb 2005. szeptember 30-ig kötelesek a minisztériumnak kézbesíteni a következőket: 

a) a párt székhelyének címéről szóló nyilatkozatot, ellátva a párt végrehajtó szervének vagy a végrehajtó szerv összes tagjának aláírásával, 

b) egy nyilatkozatot, amely tartalmazza a következő adatokat: végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv tagjának vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, valamint a végrehajtó szerv működésének módját; a nyilatkozatot a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv összes tagjának alá kell írnia; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ 

(4) Azt a pártot, amely nem teljesíti a 3. bekezdés szerinti kötelezettségét, a minisztérium a pártok jegyzékébe a „2005. október 1-től felszámolás alatt“ kiegészítéssel jegyzi be, és a párt csak a párt megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet fejthet ki. A párt, 2006. október 15-ig köteles kinevezni a felszámolási biztost, és jelenteni a minisztériumnak annak vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét. Ha a párt 2006. október 15-ig nem jelenti a minisztériumnak a felszámolási biztos adatait, a minisztérium a párt végrehajtó szervét jegyzi be felszámolási biztosként. Ha a pártnak nincsen megválasztott végrehajtó szerve, a minisztérium a meghatalmazottat jegyzi be felszámolási biztosként. 

(5) A 2004-es és 2005-ös évek éves jelentéseinek benyújtására az eddigi szabályozás marad érvényben. 

(6) Ha a párt nem egyedüli alapítója vagy nem egyedüli társtulajdonosa egy gazdasági társaságnak, legkésőbb 2006. május 31-ig köteles a jogállását ebben a társaságban összhangba hozni a 20. §, 3. és 4. bekezdéseivel. 

(7) Az állami költségvetésből az eddigi szabályozás szerint folyósított támogatásokra való jogosultság annak a hónapnak a végén megszűnik, amely azt a hónapot előzi meg, amelyben a jelen törvény hatályba lépését követő választásokra sor kerül. A jelen törvény állami költségvetésből származó támogatásokra vonatkozó rendelkezései először azok után a választások után alkalmazandók, amelyekre a jelen törvény hatályba lépését követően kerül sor.

A 2009. január 1. előtt megkezdett büntetések kiszabásáról szóló eljárások az eddigi szabályozás szerint fejeződnek be.

2010-ben a tevékenység után járó támogatás a 27. §, 2. bek. második mondata szerint a szavazatokért járó támogatás teljes összegéből számítandó ki, amelyet 48 részre osztanak, külön előírás szerint.^28a) A tevékenység után járó támogatás a további évekre egyenlő lesz a szavazatokért járó támogatás teljes összegével, amelyet külön előírás szerint^28b) számítanak ki, és amelyet 48 részre osztanak.

(1) A pártok a 2015. évi évzáró jelentést a 2015. július 1-jétől hatályos szabályok szerint nyújtják be.

(2) Az első bejelentéseket a 31.a § értelmében a 2015. évet illetően 2016. január 31-éig kell benyújtani.

(3) A bírság kivetéséről 2015. június 30-áig megindított eljárásokat a 2015. június 30-éig hatályos előírások szerint fejezik be.

A 2014-es év évzáró jelentése tartalmazza a befizetett tagsági díjak összegét és a tagsági díjak külön nyilvántartását a 22. § 4. bekezdése szerint, ha a gazdasági évben befizetett tagdíjak összege magasabb, mint a havi bérrel jutalmazott alkalmazott minimálbérének kétszerese, melyet az érintett könyvelési időszakra vonatkozóan megállapítottak.

(1) A 22. § 4. bek. rendelkezései a jelen törvény hatályba lépésének napjától nem vonatkozik azokra a tagdíjakra, amelyeket a párt a jelen törvény hatályba lépése előtt fogadott el.

(2) A 22. § 8. bek. szerinti rendelkezése a választási időszakban a Szlovák Köztársaság 2016-ban megválasztott Nemzeti Tanácsára a 22. § 1. bek. a), b) és h) pontja szerinti azon bevételekre vonatkozik, melyeket a párt a jelen törvény hatályba lépését követően szerzett meg.

(1) A COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatosan kihirdetetett veszélyhelyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején (a továbbiakban csak „válsághelyzet”) az évzáró jelentés beküldésének határideje teljesítettnek tekintett akkor is, ha a politikai párt az évzáró jelentést az azon hónaptól számított negyedik hónap utolsó napjáig benyújtja, melyben a válsághelyzetet megszüntették.

(2) Az állami bizottság legkésőbb az azon hónaptól számított hatodik hónap utolsó napjáig, melyben a válsághelyzetet megszüntették, nyilvánosságra hozza honlapján az évzáró jelentéseket és elhelyezi azokat a könyvviteli évzáró jelentésék nyilvános regiszterében.

(3) Az állami bizottság az azon hónaptól számított hetedik hónap utolsó napjáig, melyben a válsághelyzetet megszüntették, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé terjeszti jelentését az évzáró jelentésekről.

Hatályukat vesztik: 

1. a Tt. 468/1991 sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 47/1993 sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 43/1994 sz. törvényével, a Tt. 404/2000 sz. törvényével, a Tt. 152/2001 sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának 386/2001 sz. döntésével módosított, a Tt. politikai pártokban és politikai mozgalmakban való egyesülésről szóló, 424/1991 sz. törvénye, 

2. a Tt. 115/2001 sz. törvényével módosított, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 239/1994 sz. törvénye a politikai pártoknak és mozgalmaknak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások előtti kiadásainak korlátozásáról.

A jelen törvény 2005. június 1-jén lép hatályba. 

1) A Szlovák Nemzeti Tanács, többször módosított, közjegyzőkről és a közjegyzők tevékenységéről szóló (Közjegyzői rendtartás) 323/1992 sz. törvényének 58. §.

1a) Az Európai Parlament és Tanács (EU, Euratom) 1141/2014. sz., 2014. október 22-én kelt rendelete az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról (EU HL L 314, 2014. 11. 4.) a hatályos változatban

1b) a Tt. 162/2015. sz., a közigazgatási bírósági rendtartásról szóló törvénye 390. § 2. bekezdése a későbbi módosítások értelmében

A Tt. 515/2003 sz. törvényével módosított, a Tt. 599/2001 sz., az okiratok és aláírások járási hivatalok és települések általi hitelesítéséről szóló törvénye. 

2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított, 145/1995 sz., közigazgatási eljárási illetékekről szóló törvénye. 

3) A Polgári Törvénykönyv 20. §, 1. bek. 

6) Például a Tt. 333/2004 sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választásokról.

6a) A Tt. 180/2014. sz., a választójog gyakorlásának feltételeiről és más törvényi módosításokról szóló törvénye, a későbbi módosítások szerint

7) A Tt. ügyészségről szóló, 153/2011-es sz. törvényének, 14. §, 2. bek., e) pontja.

7a) A Tt. 180/2014. sz. törvénye 149. §-a 3. bek. és 181. §-a 3. bek.

8) A Kereskedelmi Törvénykönyv 70-75.a §. 

10) A Kereskedelmi Törvénykönyv 673-681. §. 

11) A Kereskedelmi Törvénykönyv 2. §, 1. bek. 

12) A Tt. közbeszerzésről szóló, 523/2003 sz. törvényének 4. § és a Tt. többször módosított, a kormány tevékenységének szervezéséről és a központi államigazgatás szervezéséről szóló, 575/2001 sz. törvényének módosításáról. 

13) A Tt. többször módosított, könyvvitelről szóló 431/2002 sz. törvénye. 

17) A Tt. 530/2004 sz. törvényével módosított, a Tt. utazási költségekről szóló 283/2002 sz. törvénye. 

18) A Tt. többször módosított, értékpapírtőzsdéről szóló 429/2002 sz. törvénye. 

19) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, az ingatlan-nyilvántartásról és az ingatlanhoz fűződő tulajdonosi és egyéb jogok bejegyzéséről szóló 162/1995 sz. törvénye (kataszteri törvény).

19a) A Tt. 492/2009. sz., a fizetési szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-ának 9. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.

19b) A Tt. 483/2001. sz., a bankokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-ának 1., 5. és 8 bek. a későbbi jogszabályok értelmében.

20) A Tt. többször módosított, az állampolgárok egyesüléséről szóló 83/1990 sz. törvénye. 

21) A Tt. többször módosított, az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 34/2002 sz. törvénye. 

22) A Tt. 35/2002 sz. törvényével módosított, a Tt. 213/1997 sz. törvénye a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetekről. 

23) A Tt. 147/1997 sz. törvénye a nem befektetési alapokról, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996 sz. törvényének kiegészítéséről. 

24) A Polgári Törvénykönyv 20.f-20.j §. 

25) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 369/1990 sz. törvénye a települési önkormányzatokról. 

26) A Tt. 157/1989 sz. törvényével módosított, a Tt. 116/1985 sz. törvénye a nemzetközi elemet tartalmazó szervezetek tevékenységének feltételeiről a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban.

26a) A Tt. 181/2014. sz., a választási kampányról szóló törvényének 4. §-a és a Tt. 80/2005. sz., a politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvénye.

26aa) A Tt. 181/2014. sz. törvénye 3. §-ának 2. bek. a későbbi módosítások szerint

26b) A Tt. 431/2002. sz. törvényének 23. §-a a későbbi módosítások szerint.

26c) A Tt. 181/2014. sz. törvénye 3. §-ának 8. bek.

27) A többször módosított, a Tt. könyvvizsgálókról, könyvvizsgálatról és a könyvvizsgálat elvégzése feletti felügyeletről, valamint a Tt. könyvvitelről szóló 431/2002 sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló 540/2007 sz. törvényének 35. §, g) pontja.

27a) Az EU (EU, Euratom) 1141/2014. sz. irányelvének 8. cikkelye

27b) Az EU (EU, Euratom) 1141/2014. sz. irányelvének 15. cikkelye

27c) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/2401., 2015. október 2-án kelt átruházott rendelete az európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartása tartalmáról és működéséről (az EU HK, L 333, 2015.12.19.)

28) A Tt. többször módosított 71/1967 sz. törvénye a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás). 

28a) A Tt. 266/2010 sz. törvényével módosított, a Tt. 333/2004 sz. törvényének 56a. §. 

28b) A Tt. 333/2004 sz. törvényének 52. §, 4. bek.