Módosítva:

Tt. 398/2019., hatályos 2020. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:

Ez a törvény szabályozza az államigazgatási szervek és községek hatásköreit, a természetes személyek, a természetes személy vállalkozók és a jogi személyek jogait és kötelességeit az emberi holttesttel és földi maradványokkal való bánásmódot, a temetkezési szolgáltatás, a hamvasztóüzem (krematórium), a temetkezési hely üzemeltetési feltételeit, valamint a holttest balzsamozásának és konzerválásának feltételeit.

(1) E törvény alkalmazásában

a) az emberi tetem az emberi holttestet jelenti,¹⁾

b) az emberi maradványok a temetés utáni emberi maradványok,

c) a halottról való kezdeti gondoskodás az elhalálozást követő rövid ideig tartó intézkedés a halál bekövetkeztének helyén és a szállításra való előkészítés,

d) az emberi tetemmel való bánásmód a holttest mozgatását, szállítását, áthelyezését, előkészítését jelenti a halál beálltának pillanatától a temetésig,

e) emberi maradványok kezelése az exhumálás, a mozgatás, a szállítás és újbóli eltemetés,

f) az emberi tetem előkészítése a holttest előkészítése a koporsóba tétel kegyeleti eljárása előtt; elsősorban a mosdatást, a kozmetikai előkészítést, a temetési ruhába vagy köntösbe való öltöztetést jelenti,

g) a balzsamozás az emberi tetem olyan kezelése, amely megakadályozza a halált követő, rothasztó baktériumok vagy férgek által kiváltott folyamatokat, 

h) a konzerválás az emberi tetem olyan anyagokkal való kezelése, amely lassítja a halál beálltát követő, rothasztó baktériumok vagy férgek által kiváltott folyamatokat, 

i) a szállítókoporsó olyan koporsó, amely az emberi tetem vagy maradványok szállítására vagy áthelyezésére szolgál,

j) a szállítózsák olyan vízhatlan burkolóanyag, amely az emberi tetem vagy maradványok szállítására vagy áthelyezésére szolgál, amennyiben szállító koporsó használata nem lehetséges,

k) a végleges koporsó (a későbbiekben csak „koporsó”) az a koporsó, amelyben az emberi tetemet eltemetik,

l) a szállítás az emberi tetem vagy maradványok belföldi vagy nemzetközi szállítását jelenti szárazföldön, tengeren, vízi úton vagy levegőben, elhamvasztott emberi maradványok kivételével, amelyre az elhalálozás és a temetés között van szükség,

m) a helyi szállítás az emberi tetem vagy maradványok szállítása a temetési menet alkalmával,

n) temetési menet az emberek azon menete, amely a községen belül a koporsó mögött halad,

o) a temetés az emberi tetem vagy emberi maradványok elhelyezése köztemetői (a későbbiekben csak „temetői”) sírhelyen vagy sírboltban, az elhamvasztott emberi tetem vagy maradványok elhelyezése vagy szétszórása a hamvak rétjén, vagy a hamvakat tartalmazó urna elhelyezése az urnamezőn; a hamvakat más területen is el lehet helyezni, 

p) az újratemetés emberi maradványok áthelyezése egyik temetkezési helyről a másikra,

q) a temetés az emberi tetem vagy maradványok elhantolása, általában kegyeleti szertartás keretében,

r) a hamvasztás emberi tetem vagy maradványok elégetése hamvasztóüzemben,

s) az hamvasztóüzem olyan építmény, amely rendelkezik az emberi tetem és maradványok, beleértve a segédeszközök elhamvasztásához szükséges felszereléssel, és a kegyeleti szertartáshoz szükséges teremmel,

t) az eltemettető személy az a személy, aki felmutatja a halottvizsgálati bizonyítványt és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentést vagy a holttest útlevelét, és megrendeli a temetést, 

u) a temetkezési hely a temető, az urnafal (kolumbárium), az urnaliget, a hamvak szétszórásának rétje, az urnamező,

v) a temető az emberi tetem vagy maradványok elhantolására szolgáló temetkezési hely,

w) a kolumbárium olyan hely a temetkezési helyen belül, amely hamvakat tartalmazó urnák elhelyezését szolgálja elkülönített, zárt helyen,

x) az urnaliget olyan hely a temetkezési helyen belül, amely elhamvasztott emberi tetemek vagy maradványok földben való elhelyezésére szolgál, 

y) az urnamező olyan hely a temetkezési helyen belül, amely hamvakat tartalmazó urnák földben való elhelyezésére szolgál,

z) a hullaház olyan sajátos hely, amely alkalmas az emberi tetem ideiglenes tárolására,

aa) a sírhely kijelölt terület a temetőben, amely sírhant, sírbolt vagy urna elhelyezésére alkalmas hely alakítható ki,

ab) a sír sírhely, mely az emberi tetemet vagy maradványokat tartalmazó koporsó földben való elhelyezése céljából gödör kiásásával jön létre,

ac) mélysír az a sírhely, amely méreteinél fogva lehetővé teszi, hogy két, emberi maradványokat tartalmazó koporsót egymás fölé helyezve temethessenek bele anélkül, hogy a minimális oszlási idő letelte előtt a felső koporsó elhelyezésekor megbolygatnák az alsó koporsóban lévő emberi maradványokat,

ad) a kettős vagy többes sír az a sírhely, amely méreteivel lehetővé teszi kettő vagy több, emberi tetemet vagy maradványokat tartalmazó koporsó egymás mellé való elhelyezését,

ae) a sírbolt építőanyag felhasználásával készült zárt tér, mely emberi tetemetek vagy maradványokat tartalmazó koporsók elhelyezésére szolgál úgy, hogy a koporsót nem takarják be földdel,

af) az exhumálás az emberi maradványok kivétele arról a helyről, ahová el volt temetve,

ag) a fedőréteg az a földréteg, amelyet a hamvak szétszórására vagy kiszórására szolgáló terület felszámolásakor eltávolítanak,

ah) a temetkezési szolgáltatások a temetéssel és a sírhelyek karbantartásának összességével kapcsolatos szolgáltatások,

ai) a kegyelet az emberi tetemmel való tiszteletteljes bánásmódot jelenti az eltemetést megelőző időben, a temetési menet, a temetési szertartás és az elhantolás során, valamint az emberi tetemmel való bánásmódot exhumálás és újratemetés közben,

aj) a megbízott temetkezési szolgáltató a temetés megrendelője által a 8. § 2. bek. szerinti tevékenységek bebiztosításával megbízott temetkezési szolgáltató,

ak) ökologikus temetés az elhamvasztott emberi maradványok elhelyezése vagy az emberi maradványok biológiailag lebomló urnában történő elhelyezése a temetkezési helyen.

(2) A 2. § 1. bek. b), d), e), k)–ab), ad)–af), aj)–ak) pontja, a 3.§-a, 4. § 1. bek. f) pontja, az 5. § 2. bek. a) pontja, a 8. § 2. bek. c) és d) pontja, a 8. § 4. bek. g), i) és j) pontja, a 11. § 2. bek., a 11. § 3. bek. d)–g), i) és k) pontja, a 32. § 1. bek. j) és l) pontja és a 33. § 17. bek. c) pontja rendelkezései vonatkoznak az elvetélt emberi magzatra vagy idő előtt művi úton eltávolított emberi magzatra is, ha a szülő kérvényezi a kiadását eltemetés céljából.

(1) Az emberi maradványokat temetkezési helyen kell eltemetni vagy el kell hamvasztatni.

(2) Az emberi tetemmel és emberi maradványokkal az emberi méltóságot szem előtt tartva úgy kell bánni, hogy az ne veszélyeztesse a közegészséget,²⁾ sem a közrendet.

(3) Az emberi tetemet, mely nincs hűtőberendezésben elhelyezve, a halál beálltának idejét követő 96 órán belül el kell temetni, de nem hamarabb, mint 24 óra után. Ha boncolást is végeztek, a halott azonnal eltemethető; ez nem érvényes, ha a boncolást büntetőjogi eljárás során rendelték el,³⁾ emberi maradványok külön jogszabályi rendelkezések szerint temethetők el.

(4) Emberi tetemeket, melyek hűtőberendezésben vannak elhelyezve, a halál bekövetkeztétől számított 14 napon belül kell eltemetni. Emberi tetemeket, melyek fagyasztóberendezésben vannak elhelyezve, a halál bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell eltemetni; a temetkezési szolgáltató indokolt esetben engedélyezheti ennek a határidőnek a meghosszabbítását.

(5) Emberi testrészeket, élő, illetve holt donorok kivett szerveit, ha nem használják fel tudományos, gyógyászati, preventív vagy oktatási célokra, és amennyiben bűncselekmény gyanúja nem áll fenn, valamint élő, illetve holt donorok tudományos, gyógyászati, preventív vagy oktatási célokra felhasznált szerveit olyan égetőműben kell elhamvasztani, amely megfelel a külön jogszabályban támasztott követelményeknek.⁴⁾

(6) Az egészségügyi szolgáltató, mely intézményi egészségügyi ellátást nyújt⁵⁾ (a későbbiekben csak „egészségügyi szolgáltató”), köteles biztosítani a tudományos vagy oktatási célokra felhasznált emberi tetemek eltemetését.

(7) Az elvetélt vagy idő előtt eltávolított magzat szülője legkésőbb az esemény megtörténtétől számított napig bezárólag írásban kérheti az egészségügyi szolgáltatót annak kiadására a megbízott temetkezési szolgáltatónak eltemetés céljából. Temetés céljaira az elvetélt magzatot vagy idő előtt eltávolított magzatot a szövettani vizsgálatokhoz szükséges biológiai anyagok nélkül adják ki, beleértve a vetélés utáni biológiai maradványokat is, ha azok nem különíthetők el az emberi magzattól; az emberi magzat nem kerülhet kiadásra, ha teljes egészében szövettani vizsgálatra használták fel. Az egészségügyi szolgáltató eljárását az 1.a sz. melléklet szabályozza.

(8) Az egészségügyi szolgáltató, melynél az emberi magzat elvetélésére vagy idő előtti elvételére sor került, amennyiben a szülő nem nyújtott be kérvényt a 7. bek. szerint temetési célú kiadására és a magzat tudományos vagy oktatási célú felhasználásra sem került, sem bűncselekmény gyanúja nem áll fenn, köteles biztosítani a hamvasztást olyan égetőműben, amely megfelel a külön jogszabályban támasztott követelményeknek.⁴⁾

(9) Az emberi tetemet, mely az elhalálozás idején himlővel, lépfenével (antrax), kolerával, hemoragikus lázzal vagy más virulens, rendkívül gyorsan fertőző betegséggel volt megtámadva (a későbbiekben csak „veszélyes betegség”), légmenetesen lezárt koporsóban szabad csak eltemetni, melynek át nem eresztő szigetelésű bélése van.

(10) Ha az érintett személy halála idején veszélyes betegségben szenvedett, az orvos,⁶⁾ aki a halottvizsgálatot elvégezte és a halottszemléről az elhalálozási statisztikai adatlapot kiállította, köteles ezt a tényt haladék nélkül jelenteni a regionális közegészségügyi hivatalnak⁷⁾ telefon, elektronikus levélben vagy futárral.

(11) Olyan személy elhalálozása esetén, akinek testébe a terápia során zártkörű radioaktív sugárforrást vagy radionuklidokat ültettek be, vagy komoly gyanú merül fel, hogy az emberi maradványok sugárfertőzöttek, az orvos, aki a halottszemlét végezte, köteles ezt a tényt haladéktalanul jelenteni a sugárvédelemért felelős állami hatóságnak,^7a) mely haladéktalanul kiadja az utasítást az emberi maradványokkal való bánásmódra vonatkozóan.

(12) Emberi maradványokat közszemlére tenni (kiállítani) csak a 4. § 1. bek. b) és c) pontjával összhangban lehet. Egyébként emberi maradványokat kiállítani tilos, kivéve

a) a múzeumok és muzeális intézmények történelmi gyűjteményeit,

b) a régészeti leleteket,^7b) kriptákat és csonttárakat,

c) a vallási/egyházi ereklyéket,

d) más, emberi maradványokat tartalmazó, a nyilvánosság számára látogatható helyeket.^7c)

(13) Tengerjáró hajón bekövetkezett halál esetén az emberi tetemmel külön jogszabály szerint kell eljárni.⁸⁾

(1) Az emberi tetemmel és emberi maradványokkal való bánás során tilos

a) az emberi tetemet temetésre előkészíteni, konzerválni, balzsamozni vagy szertartás alatt a személy emberi maradványait közszemlére tenni, esetleg olyan személy maradványait exhumálni, aki halála idején veszélyes betegségben szenvedett; a bizonylat, hogy az érintett személy halála idején veszélyes betegségben szenvedett, a halottvizsgálati bizonylat és a statisztikai elhalálozási jelentés,

b) a temetési szertartást megelőzően az emberi tetemet nyílt koporsóban közszemlére kitenni, ha a halál beállta óta több mint három nap telt el, és közben nem volt hűtőberendezésben tárolva,

c) konzervált vagy balzsamozott emberi tetemet a temetést megelőzően közszemlére kitenni a konzerválást vagy balzsamozást végző személy utasításaival ellentétes módon,

d) olyan emberi tetemekkel vagy maradványokkal, melyek radionuklidokkal fertőzöttek vagy fennáll a gyanú, hogy radionuklidokkal fertőződhettek a 3. § 11. bek. szerint kiadott utasításoktól eltérően manipulálni; ezen utasítások kiadásáig az emberi maradványok nem adhatók ki a megbízott temetkezési szolgáltatónak temetés céljára,

e) elhamvasztani olyan személy tetemét, akinek a személyazonosságát megállapítani nem sikerült,

f) úgy bánni az emberi tetemmel vagy földi maradványokkal, hogy az sérti a kegyeleti jogokat, az elhunyt emberi méltóságát, a hozzátartozók vagy a közvélemény erkölcsi érzékenységét.

(2) Tilos temetkezési szolgáltatást kínálni, propagálni, arról tájékoztatót terjeszteni egészségügyi intézményben, amely intézeti ellátást is nyújt¹⁰⁾ (a későbbiekben csak „egészségügyi intézet”), egész éves ellátást nyújtó szociális intézetben¹¹⁾ (a későbbiekben csak „ szociális intézet”), a patológiai-anatómiai intézetben és az Állami Egészségügyi Felügyelet igazságügyi orvos szakértői intézetében¹²⁾ (a későbbiekben csak „a felügyeleti hivatal munkahelyén”) és azok területén.

(1) Az egészségügyi szolgáltató és a szociális szolgáltató egészéves gondoskodást biztosító szociális intézetben (a későbbiekben csak „szociális szolgáltató”) köteles

a) a halál beálltát követően két órán keresztül az ágyában hagyni a holttestet,

b) a halál beálltát haladéktalanul közölni az elhunyt közeli hozzátartozójáva;¹³⁾ ha ilyen személyek nem léteznek, az állandó lakhely szerint illetékes községnek kell az elhalálozást jelenteni; ha az elhunyt állandó lakhelye nem határozható meg, a halálesetet annak a községnek kell jelenteni, ahol az bekövetkezett,

c) feljegyzést vezetni az elhalálozás közeli hozzátartozónak vagy községnek történt jelentéséről az 1. melléklet szerint,

d) haladéktalanul kiadni a holttestet a megbízott temetkezési vállalatnak,

e) feljegyzést készíteni a holttest kiadásáról a 2. számú mellékletnek megfelelően,

f) biztosítani, hogy az egészségügyi vagy a szociális szolgáltató intézményben, illetve ezek területén temetkezési vállalkozások ne kínálják, ne propagálják tevékenységüket és arról tájékoztatást se nyújtsanak,

g) biztosítani az emberi holttest megjelölését a megbízott temetkezési szolgáltatónak történő átadás előtt; a jelölésnek meg kell felelnie a halottvizsgálati nyilatkozatnak és a haláleset statisztikai jelentésének, valamint annak a követelménynek is, hogy ne következhessen be az emberi holttestek cseréje más emberi maradványokkal.

(2) Az egészségügyi ellátó intézmény köteles ezen túlmenően

a) az emberi tetemet hűtőberendezésben elhelyezni; ha az intézményben ilyen nincs, az emberi tetemet külön, a holttestek ideiglenes tárolására kijelölt helyiségben elhelyezni saját területén belül, s e helyiségnek meg kell felelnie a 3. mellékletben taglalt feltételeknek,

b) árjegyzéket kidolgozni¹⁴⁾ az emberi tetemnek a halál beálltát követő 48 órán túli tárolásáért,

c) jelenteni az elhalálozást a szociális ellátó intézetnek, ha a személy, akinek intézményi egészségügyi ellátást nyújtottak, előtte a szociális szolgáltató intézetben volt elhelyezve,

d) az emberi tetem temetkezési vállalatnak való átadása előtt eltávolítani a holttestből az egészségügyi és higiéniai eszközöket,

e) haladéktalanul kiadni az elvetélt emberi magzatot vagy idő előtt elvett emberi magzatot, kivéve a szövettani vizsgálatra elkülönített biológiai anyagot

1. temetés céljából a megbízott temetkezési szolgáltatónak, ha a szülő a kiadását írásban kérte, vagy

2. boncolás céljaira,^14a)

f) megtiltani a temetkezési szolgáltatónak, hogy az egészségügyi intézetben a holttestek átmeneti tárolására kialakított helyiségen vagy a hűtőberendezés helyiségén kívül máshová is belépjen.

(3) Az egészségügyi szolgáltató olyan személy elhalálozása esetén, akinek testébe a gyógyítás során radionuklidot^14b) helyeztek be, köteles a 3. § 11. bek. szerint kiadott utasításokkal összhangban az emberi tetemet elhelyezni

a) a holttestek átmeneti elhelyezésére kijelölt helyiségben; ha a radionuklidokkal kontaminált holttestek átmeneti elhelyezésére kijelölt helyiség szomszédságában emberek tartózkodhatnak, a helyiséget árnyékolni kell, hogy az érintett személyek sugárzásnak kitettsége ne haladja meg a külön jogszabály^14c) által előírt lakossági sugárzási terhelés megengedett határértékét,b) olyan hűtőberendezésben, amelyben a hőmérséklet tartósan 0 és 5 °C között van,

c) olyan fagyasztóberendezésben, melyben a hőmérséklet tartósan –10 °C alatt van, ha a halál beálltát megállapító orvosi halottszemlét követően a megbízott temetkezési szolgáltatónak temetés céljára csak 14 napnál hosszabb idő után adható ki a tetem.

(4) Az egészségügyi felügyelet munkahelye köteles biztosítani, hogy az emberi tetem a megbízott temetkezési szolgáltatónak való átadáskor

a) be legyen zárva (össze legyen varrva), meg legyen mosva, el legyenek belőle távolítva a gyógyászati és higiéniai eszközök,

b) meg legyen jelölve az 1. bek. g) pontja szerint.

(1) Az emberi tetemet vagy emberi maradványokat közúton csak külön e célra gyártott, vagy külön e célra, a 2. bekezdés szerint átalakított gépkocsiban szabad szállítani.

(2) A gépkocsiban, amely emberi tetem vagy emberi maradványok közúti szállítására van kialakítva, hűtőberendezésnek kell lennie, amely képes a raktérben tartósan 8 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosítani. A raktérben kötelező a megvilágítás, és olyan fogantyúk felszerelése, amely biztosítja a koporsó vagy a szállítózsák rögzítését; a gépkocsi személyzete számára a raktértől szigetelt fallal elkülönített teret kell kialakítani.

(3) Az emberi tetem vagy emberi maradványok szállítására szolgáló gépkocsi (a későbbiekben csak „gépkocsi”) raktérének falait és alját olyan burkolattal kell bevonni, amely könnyen mosható és fertőtleníthető.

(4) A gépkocsi rakterét minden egyes, a halál beálltát megelőzően veszélyes betegségben szenvedő elhunyt szállítását követően fertőtleníteni kell.

(5) A gépkocsit fel kell szerelni egyszer használatos törlőkendőkkel, egyszer használatos védőkesztyűkkel és fertőtlenítőszerekkel.

(6) A gépkocsi használati célját és hűtőberendezéssel való felszereltségét fel kell tüntetni a gépkocsi-nyilvántartási, valamint a műszaki-forgalmi bizonylatban.¹⁵⁾

(7) Arra a gépkocsira, amely emberi tetem vagy emberi maradványok helyi szállításra használatos, az 1-6. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak.

(8) Az elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat szállítását végző gépjárműre nem vonatkoznak az 1 – 6. bekezdés rendelkezései; az ilyen gépjárművet fel kell szerelni egyszer használatos törlőkendőkkel, egyszer használatos védőkesztyűvel, fertőtlenítőszerrel és hordozható hűtőberendezéssel.

(9) Az elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat szállítását a 3. § 7. bek. szerint kiállított kérvénnyel kell igazolni.

(10) Olyan emberi holttest vagy emberi maradvány szállítása, mely nincs bizonylatolva a 8. § 4. bek. a) pontja szerinti, teljesen kitöltött okirattal, tilos.

(1) Az emberi tetemet a felravatalozás, a temetési szertartás vagy az eltemetésre való szállításhoz fel kell öltöztetni és koporsóba kell helyezni; indokolt esetben az emberi tetem szállítókoporsóban vagy szállítózsákban is elhelyezhető. A koporsó, a szállítókoporsó vagy a szállítózsák megjelölésének tartalmaznia kell az elhunyt személy azonosító adatait, amelyek megfelelnek a halottvizsgálati jelentésen, valamint az elhalálozásról statisztikai jelentésben szereplő adatoknak, és olyanoknak kell lenniük, hogy az emberi tetem vagy emberi maradványok felcserélését kizárják.

(2) Az emberi tetem vagy emberi maradványok nemzetközi szállítása, melyre olyan nemzetközi szerződés¹⁶⁾ vonatkozik, amely a Szlovák Köztársaságot is kötelezi (a későbbiekben csak „szerződés”), a szerződésben meghatározott módon történik.

(3) Ha az emberi tetem vagy emberi maradványok szállítása olyan ország területéről történik, melyre a szerződés nem vonatkozik, a Szlovák Köztársaság területére való elszállításhoz vagy a Szlovák Köztársaság területén való átszállításhoz a holttesthez a Szlovák Köztársaság illetékes diplomácia kirendeltségétől vagy konzulátusától halottszállítási útiokmányt¹⁷⁾ kell beszerezni; a halottszállítási útlevél akkor adható ki, ha teljesült minden követelmény, amely az érintett államban feltétele az elszállításnak, valamint ha az emberi tetem vagy az emberi maradványok olyan koporsóban vannak elhelyezve, amely megfelel a Szlovák Köztársaságban hatályos szerződési kötelezettségeknek. 

(4) A halottszállítási útlevél kiállítója

a) a kerületi önkormányzat,

b) a regionális közegészségügyi hatóság, amennyiben az elhunyt veszélyes betegségben szenvedett halála előtt, vagy

c) az egészségügyi felügyelet, ha a holttest boncoláson esett át.

(1) A temetkezési szolgáltatás működtetése iparűzés.¹⁸⁾

(2) A temetkezési vállalkozás magába foglalja

a) az emberi tetem kezdeti ellátását

b) az emberi tetem rendbetételét és koporsóba helyezését,

c) az emberi tetem és emberi maradványok szállítását és az elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat szállítását,

d) a helyi szállítást, a koporsó mozgatását és elföldelését.

(3) A temetkezési szolgáltatás üzemeltetője végezhet további, a temetéssel összefüggő tevékenységet is, mégpedig a következőket

a) koporsó és temetési kellékek árusítása,

b) temetési szertartás biztosítása és megszervezése, 

c) temetéssel kapcsolatos tanácsadás.

(4) A természetes személy – vállalkozó és a jogi személy, aki/amely temetkezési szolgáltatást működtet (a későbbiekben csak „ a temetkezési szolgáltatás üzemeltetője”) köteles

a) felesleges halogatás nélkül átvenni a holttestet az eltemettető kérésére, ha az elhalálozás bizonyított

1. halottvizsgálati bizonylattal és az elhalálozásról a halottvizsgálatot elvégző orvos által kiállított statisztikai jelentése,⁶⁾ vagy

2. holttestkísérő útlevéllel,¹⁷⁾ ha emberi tetem vagy emberi maradványok nemzetközi szállítása áll fenn,

b) felesleges halogatás nélkül átvenni az emberi tetemet annak az orvosnak a felszólítását követően, aki a halottvizsgálatot elvégezte, vagy a rendőrség felszólítására,

c) átvenni, ha megbízott temetkezési szolgáltató az elvetélt emberi magzatot vagy idő előtt elvett emberi magzatot legkésőbb a szülő írásos kérvényének benyújtásától számított 14 napon belül

1. az egészségügyi szolgáltatótól vagy

2. az egészségügyi felügyelet munkahelyétől,

d) nyilvántartást vezetni az emberi tetemmel vagy emberi maradványokkal kapcsolatos eljárásról, melynek tartalmaznia kell

1. az elhunyt utó- és családi nevét, születésének dátumát és helyét, elhalálozásának dátumát és helyét, a személyi számát, ha ilyennel rendelkezett,

2. az emberi tetem vagy maradványok átvételének dátumát és óráját,

3. az emberi tetem vagy maradványok átadását a temetési helyen, a krematóriumban vagy más temetkezési szolgáltatónak történő átadása dátumát és óráját,

4. az elhunyt okmányairól, melyeket a temetkezési szolgáltatónak átadtak,

5. az emberi maradványok hűtőberendezésben történt elhelyezésének dátumát és óráját,

6. a gépjármű nyilvántartási számát, mellyel az emberi tetemet vagy maradványokat szállították,

e) nyilvántartást vezetni az elvetélt vagy művi beavatkozással elvett magzat temetéséről, mely tartalmazza az anya utó- és családi nevét,

f) az átvett emberi tetemmel vagy maradványokkal a halottvizsgálati jelentésben és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentésben feltüntetett adatok szerint, a büntetőjogi szervek utasításai vagy a regionális közegészségügyi hatóság előírásai szerint eljárni, 

g) köteles emberi tetem tárolására alkalmas hűtő- vagy fagyasztóberendezéssel rendelkezni, mely a tulajdonában van vagy harmadik személytől írásos szerződés alapján a rendelkezésére áll, vagy hordozható berendezéssel bírni elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat szállításához,

h) az emberi tetemet a temetésig hűtőberendezésben tárolni, mely tartósan 0 és 5 Celsius-fok közötti hőmérsékletet biztosít; ha a halál beálltának a halottvizsgálatot elvégző orvos által megállapított időpontjától a temetésig több mint 14 nap telik el, vagy azt a holttest állapota megköveteli, fagyasztó-berendezésben kell elhelyezni az emberi tetemet, ahol tartósan -10 fok alatti a hőmérséklet,

i) kizárólag olyan sírba temetni az emberi tetemet vagy emberi maradványokat, amelyek megfelelnek az e törvény 19. §-a 1. bekezdésében szereplő követelményeknek,

j) az emberi tetem vagy emberi maradványok szállítását az e törvény 6. §-ában szereplő követelményeknek megfelelő járművel szállítani,

k) rendelkezni legalább két szállítókoporsóval vagy szállítózsákkal,

l) külön helyiséggel rendelkezni a holttest temetésre való előkészítéséhez, amely megfelel a munkakörnyezeti előírásoknak¹⁹⁾ úgy, hogy nem sérti a hozzátartozók kegyeleti jogait,

m) a hozzátartozókkal való érintkezés során kerülni a tapintatlan magatartást; lehetővé tenni a jelenlétet az eltemettetőnek és a közeli hozzátartozóknak a koporsó temetés előtti végleges lezárásakor, valamint a gyászszertartás során lehetővé tenni a regisztrált egyházak és vallási csoportok²⁰⁾ (a későbbiekben csak „egyházak”) és más személyek részvételét, összhangban az eltemettető kinyilvánított akaratával,

n) alkalmazottainak személyi munkavédelmi eszközöket²¹⁾ biztosítani, melyeket az emberi tetem vagy emberi maradványok mozgatása közben használnak,

o) fertőtleníteni a gépkocsikat, a munkahelyeket és -termeket, a hűtőberendezéseket és munkaeszközöket, segédeszközöket,

p) megjelölni a koporsót, a szállításra szolgáló koporsót vagy szállítózsákot az elhunyt azonosító adataival a 7. § 1. bek. szerint,

q) kidolgozni a temetkezési szolgáltatás 9. § szerinti üzemelési rendjét és

1. beterjeszteni azt az illetékes regionális közegészségügyi hatóságnak,

2. beterjeszteni az illetékes regionális közegészségügyi hatóságnak annak minden változását,

r) betartani a temetkezési szolgáltatás üzemelési rendjét,

s) biztosítani, hogy az emberi tetemmel és maradványokkal kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket csak olyan személyek végezzék, akik vele munkaviszonyban vagy ahhoz hasonló jogviszonyban állnak,

t) megtiltani a hozzátartozóknak a belépést azon helyiségekbe, ahol hűtőberendezés vagy fagyasztóberendezés van elhelyezve,

u) jól látható és szabadon hozzáférhető helyen kifüggeszteni a temetkezési szolgáltatások árjegyzékét,

(5) A temetkezési szolgáltatás üzemeltetője szolgáltatása során nem használhatja ki az egészségügyi intézményekben, szociális intézetekben vagy az egészségügyi felügyelet intézeteiben, illetve ezek területén található hűtőberendezéseket, sem azok más helyiségeit, még abban az esetben sem, ha ezek az ő tulajdonában vannak. A temetkezési szolgáltatás üzemeltetője nem bérelhet és nem vehet kölcsön egészségügyi intézménytől, szociális intézettől vagy az egészségügyi felügyelet munkahelyeitől hűtőberendezést, sem más ingóságot vagy ingatlant, ami egészségügyi intézmény, szociális intézet, az egészségügyi felügyelet munkahelyének kezelésében vagy használatában van, ha mindez az érintett intézmény területén található.

(6) Ha az elhalálozás kapcsán bűncselekmény gyanúja merül fel, a temetkezési szolgáltatás üzemeltetője az emberi tetemet vagy emberi maradványokat kizárólag a bűnüldöző szervek írásos beleegyezésével veheti át.²²⁾

A temetkezési szolgáltatás működési szabályzatának tartalmaznia kell

a) a temetkezési szolgáltatás üzemeltetőjének azonosító adatait,

b) a nyújtott szolgáltatások felsorolását,

c) az emberi tetem és emberi maradványok átvételének szabályait, valamint az elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat átvételével kapcsolatos szabályokat,

d) az emberi tetemmel és emberi maradványokkal való bánásmódot, beleértve annak szállítását is,

e) az emberi tetemmel és emberi maradványokkal való bánásmódról történő, a 8. § 4. bek. d) pontja szerinti nyilvántartás-vezetés módját,

f) az elvetélt emberi magzat vagy művi beavatkozással elvett magzat eltemetéséről szóló nyilvántartás vezetésének feltételeit,

g) a gépjárművek, a munkahelyek és működési helyiségek, a hűtőberendezések, a munkaeszközök és segédeszközök fertőtlenítésének szabályzatát.

(1) A regionális közegészségügyi hatóság illetékes szervként²³⁾ szerepel a hamvasztómű létesítésével kapcsolatos településrendezési eljárásban, s mint ilyen kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a hamvasztómű létesítésének engedélyezési és üzembe helyezési eljárása során.

(2) A hamvasztómű védőövezete 100 méter a hamvasztóüzem területének határától számítva; a védősávban nem engedélyezhetők és nem helyezhetők el építmények, kivéve a temetkezési szolgáltatásokkal összefüggő létesítményeket.

(3) A védősávon belül eső terület tulajdonosa jogosult e terület használatának korlátozásáért az arányos térítésre. A védősávban lévő terület rendezésének és a területhasználat korlátozásáért járó térítéseknek a költségeit a hamvasztóüzem létesítője fizeti ki. Ha a védősávban lévő terület tulajdonosa és a hamvasztóüzem alapítója a térítésről nem tud megállapodni, a bíróság dönt.

(1) A hamvasztómű üzemeltetése iparűzés.¹⁸⁾

(2) A hamvasztómű üzemeletetése magába foglalja

a) az emberi tetem vagy emberi maradványok átvételét és átmeneti tárolását a hamvasztás időpontjáig,

b) az emberi tetem és emberi maradványok elhamvasztását,

c) a hamvak kezelését, a hamvak urnába helyezését, az urna tárolását és kiadását.

(3) A természetes személy-vállalkozó és a jogi személy, aki/amely hamvasztóművet üzemeltet (a későbbiekben csak „ a hamvasztómű üzemeltetője”), köteles

a) átvenni a temetkezési szolgáltatótól az emberi tetemet vagy emberi maradványokat, ha az elhalálozást alátámasztja

1. a halottvizsgálati jelentés és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentés, a halottvizsgálatot elvégző orvos⁶⁾ aláírásával, vagy

2. a holttestkísérő útlevél,¹⁷⁾ amennyiben emberi tetem vagy emberi maradványok nemzetközi szállításának esete áll fenn,

b) nyilvántartást vezetni az elhamvasztott emberi tetemekről és emberi maradványokról, mely tartalmazza

1. az elhunyt utó- és családi nevét, születése dátumát és helyét, elhalálozása dátumát és helyét, a személyi számát, ha azzal rendelkezett,

2. az emberi tetem vagy emberi maradványok átvételének dátumát és óráját,

3. a hamvasztómű üzemeltetőjének átadott, az elhunyttal kapcsolatos okiratok jegyzékét,

4. a hűtőberendezésben történt elhelyezés dátumát és óráját,

5. az emberi tetemet vagy emberi maradványokat szállító gépjármű nyilvántartási számát.

6. az elhamvasztás dátumát és az elhamvasztásról szóló bejegyzés nyilvántartási számát,

7. az eltemettetőt a hamvakat tartalmazó urna átvételére felszólító értesítés kiküldésének dátumát,

8. a hamvakat tartalmazó urna kiadásának dátumát, az átvevő utó- és családi nevével és lakcímével együtt,

9. a hamvak urnatemetői elhelyezésének dátumát,

10. a fotódokumentáció megsemmisítésének a dátumát,

c) nyilvántartást vezetni az elvetélt vagy művi úton idő előtt elvett emberi magzat elhamvasztásáról, mely tartalmazza az anya utó- és családnevét, 

d) a hamvasztóműben kizárólag emberi tetemeket vagy emberi maradványokat elhamvasztani,

e) az emberi tetemet vagy emberi maradványokat a hamvasztás időpontjáig hűtőberendezésben tárolni, mely megfelel a 8. § 4. bek. h) pontja szerinti követelményeknek,

f) lehetővé tenni az eltemettetőnek és a közeli hozzátartozóknak, hogy jelen legyenek a koporsó végleges lezárásánál és a hamvasztókemencébe történő elhelyezésénél,

g) a hozzátartozókkal való érintkezés során tartózkodni a részvétlen magatartástól, valamint a temetési szertartás során lehetővé tenni az egyházi vagy más személyek jelenlétét, összhangban az eltemettető akaratával, 

h) biztosítani, hogy az emberi tetemet vagy emberi maradványokat tartalmazó koporsó a hamvasztókemence égésterébe való elhelyezése előtt tűzálló etikettel legyen megjelölve; az etikettnek tartalmaznia kell a b) pont szerinti hamvasztási nyilvántartói számot; az elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat elhamvasztásakor a c) pont szerinti adatokat,

i) az emberi tetemek és emberi maradványok elcserélésének megakadályozása érdekében biztosítani a hamvasztási folyamat figyelését legkésőbb a koporsó végleges lezárásától kezdve a hamvasztókemence égésterébe való elhelyezéséig, és a hamvasztást követően legalább 12 naptári hónapon át meg kell őrizni a készített videofelvételt,

j) a hamvakat a h) pont szerinti etikettel együtt szilárdan zárható urnában elhelyezni, és megjelölni azt összhangban a hamvasztási nyilvántartói feljegyzéssel, az elhunyt utó- és családi nevével, születése dátumával és helyével, elhalálozása dátumával és helyével, valamint elhamvasztása dátumával,

k) felszólítani az eltemettetőt az urna átvételére, és kiadni a hamvakat tartalmazó urnát a megbízott temetkezési szolgáltatónak, az eltemettetőnek vagy az általa hatóságilag hitelesített aláírással ellátott írásbeli meghatalmazással felhatalmazott személynek ; ha az elhamvasztást követő 12 hónapon belül az eltemettető nem veszi át a hamvakat tartalmazó urnát, a hamvasztómű üzemeltetőjének jogában áll azt felnyitni és a hamvakat a közös temetkezési helyen, közös sírban elhelyezni, miközben az eljárásról jegyzőkönyv készül, s azt meg kell őrizni a hamvasztómű üzemelésének végéig,

l) kidolgozni a 12. § értelmében a krematórium üzemeltetési rendjét és

1. beterjeszteni azt az illetékes regionális közegészségügyi hatóságnak,

2. beterjeszteni az illetékes regionális közegészségügyi hatóságnak annak minden változását,

m) betartani a krematórium üzemelési rendjét,

n) jól látható és hozzáférhető helyen kifüggeszteni a szolgáltatások árjegyzékét.

(4) A hamvasztómű üzemeltetője köteles még lehetővé tenni a temetkezési szolgáltatónak a belépést a hamvasztóüzem területére a temetkezési szolgáltatással kapcsolatos teendők elvégzésére, az eltemettetővel meghatározott terjedelemben. A temetkezési szolgáltató a hamvasztóüzem üzemeltetőjének működési rendjéhez és szertartástervéhez igazodik munkavégzése során.

A hamvasztómű működési szabályzatának tartalmaznia kell

a) a hamvasztóüzem üzemeltetőjének azonosító adatait,

b) az eljárást az emberi tetem és emberi maradványok, valamint az elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat hamvasztásra való átvétele során, beleértve a koporsófajtákat, amelyek hamvasztásra alkalmasak,

c) az elhamvasztott emberi tetemekről és emberi maradványokról készülő nyilvántartás vezetésének módját a 11. § 3. bek. b) pontja értelmében,

d) az elhamvasztott elvetélt magzatokról és művileg idő előtt elvett emberi magzatokról készülő nyilvántartás vezetésének módját a 11. § 3. bek. c) pontja értelmében,

e) az emberi tetem és emberi maradványok tárolásának módját a hamvasztásig,

f) az emberi tetem és emberi maradványok elhamvasztásának feltételeit,

g) a hamvakat tartalmazó urnák tárolásának és kiadásának módját,

h) a hamvakat tartalmazó urnák kezelését, ha azt nem vette át az eltemettető, 

i) a munkahelyek és helyiségek, a hűtőberendezések, a munkaeszközök és segédeszközök fertőtlenítési eljárásait,

j) a temetkezési szolgáltató belépésének feltételeit a hamvasztóüzem területére.

(1) A balzsamozás és a konzerválás iparűzés.¹⁸⁾

(2) A balzsamozás és konzerválás magába foglalja

a) az emberi tetem átvételét balzsamozás vagy konzerválás céljából, illetve annak átmeneti tárolását,

b) a balzsamozást,

c) a konzerválást,

d) a bebalzsamozott vagy konzervált emberi tetem átadását a balzsamozás vagy konzerválás elvégzéséről szóló bizonylattal együtt.

(3) A természetes személy-vállalkozó és a jogi személy, aki/amely balzsamozást vagy konzerválást üzemeltet (a későbbiekben csak „a balzsamozás vagy konzerválás üzemeltetője”) köteles

a) az emberi tetemet átvenni akkor, ha az elhalálozás alá van támasztva

1. halottvizsgálati bizonylattal és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentéssel, melyet a halottvizsgálatot elvégző orvos⁶⁾ állított ki, vagy

2. a holttestkísérő útlevéllel,¹⁷⁾ amennyiben emberi tetem vagy emberi maradványok nemzetközi szállításának esete áll fenn,

b) nyilvántartást vezetni a balzsamozott vagy konzervált emberi tetemekről, mely tartalmazza

1. az elhunyt utó- és családi nevét, születése dátumát és helyét, elhalálozása dátumát és helyét, a személyi számát, ha azzal rendelkezett,

2. az emberi tetem vagy emberi maradványok átvételének dátumát és óráját,

3. a bebalzsamozott vagy konzervált emberi tetem kiadásának dátumát, az átvevő utó- és családi nevével és lakcímével együtt,

c) a hozzátartozókkal való érintkezés során tartózkodni a kegyeletsértő magatartástól,

d) biztosítani a munkaeszközök és műszerek fertőtlenítését, a helyiségek burkolatainak és felszereléseinek mechanikus megtisztítását és fertőtlenítését,

e) a hulladékkal a külön törvényben előírtak szerint bánni,⁴⁾

f) kidolgozni a 14. § szerinti balzsamozási és konzerválási üzemelési rendet és

1. beterjeszteni azt az illetékes regionális közegészségügyi hatóságnak,

2. beterjeszteni az illetékes regionális közegészségügyi hatóságnak annak minden változását,

g) betartani a balzsamozás és konzerválás üzemelési rendjét.

A létesítmény működési szabályzata tartalmazza

a) a balzsamozó vagy konzerváló üzemeltetőjének azonosító adatait,

b) a bebalzsamozott vagy konzervált emberi tetemek nyilvántartása vezetésének módját a 13. § 3. bek. b) pontja szerint,

c) a működés feltételeit és az alkalmazottak biztonságának és egészségének védelmét,

d) a munkaeszközök és segédeszközök, a hűtőberendezések a munkahelyek és üzemi helyiségek fertőtlenítési eljárását.

(1) A község köteles saját kataszteri területén temetőt létesíteni vagy a temetkezés lehetőségét más község temetőjében biztosítani; a község új temetkezési hely kialakítása során köteles szem előtt tartani annak kegyeleti jellegét is.

(2) Ha a község kataszteri területén belül a temetői kapacitás nem elégséges, a község köteles területet kijelölni a már létező temetők bővítésére, új temetőt létesíteni vagy biztosítani a temetkezést más község temetője területén.

(3) Létező temetők bővítése vagy új temető létesítése a községben nem lehetséges folyók árterületén²⁴⁾ vagy árvízzel veszélyeztetett területen.

(4) Ha a temetőben hullaház épült, azt fel kell szerelni hűtőberendezéssel a 8. § 4. bek. h) pontja szerint.

(5) A regionális közegészségügyi hatóság illetékes szervként²³⁾ szerepel a temető létesítésével kapcsolatos településrendezési eljárásban, s mint ilyen kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a temető létesítésének engedélyezési és üzembe helyezési eljárása során.

(6) Ha a temetőben sírokba és sírboltokba (kriptákba) is fognak temetkezni, az új temető létesítésének kérvényéhez csatolni kell a hidrogeológiai vizsgálati eredményeket, melyekből egyértelmű, hogy a terület alkalmas az ilyen fajta temetkezésre. Az állami vízügyi hatóság a területrendezési eljárásban illetékes szervként szerepel a temetőlétesítés során, így saját vízvédelmi jogköreit benne érvényre juttathatja.

(7) A község általános érvényű helyi rendeletben kijelölheti a temető védőzónáját; a község általános érvényű helyi rendeletben a temető védőzónáját legfeljebb 50 méter szélességben szabhatja meg a temetőingatlan határától számítva, szabályozhatja benne az épületek és építmények elhelyezését és engedélyezését a kegyeleti jelleget szem előtt tartva, és meghatározhatja a tevékenységeket, melyek a védőzónában temetések idején nem végezhetők.

(8) A védősávon belül eső terület tulajdonosa jogosult e terület használatának korlátozásáért az arányos térítésre. A védősávban lévő terület rendezésének és a területhasználat korlátozásáért járó térítéseknek a költségeit a temető létesítője fizeti ki; ha a védősávban lévő terület tulajdonosa és a temető alapítója a térítésről nem tud megállapodni, a bíróság dönt.

A magán temetők olyan egyházak tagjainak az eltemetésére szolgálnak, akik számára az emberi tetem elhantolása köztemetőben nem engedélyezett. A magán temetők üzemeltetésére is ezen törvény rendelkezései vonatkoznak, leszámítva a 19. § 1. bek. c) pontját.

(1) A község üzemeltethet temetkezési helyet saját hatáskörben vagy e célra létrehozott jogi személyen (gazdasági vállalkozáson) keresztül, vagy átruházhatja a temető üzemeltetését más üzemeltetőre.

(2) Ha a község a temetőt más üzemeltető közvetítésével működteti, a temető üzemeltetése iparűzésnek tekintendő.¹⁸⁾

(3) A temető üzemeltetése magába foglalja

a) a sírgödör kiásását és betakarását,

b) az exhumálást,

c) a temető működésével kapcsolatos nyilvántartás vezetését,

d) a temető igazgatását,

e) a hullaház és a ravatalozó üzemeltetését, ha ezek megépültek a temetőben,

f) a temetői utak és növényzet karbantartását.

(4) A temetőt üzemeltető természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy (a későbbiekben csak „a temető üzemeltetője”) köteles

a) nyilvántartást vezetni a sírhelyekről, mely az alábbiakból áll

1. sírhely-nyilvántartás, mely tartalmazza

1a) a sírba elhantolt személy utó- és családi nevét, elhalálozásának dátumát,

1b) az emberi tetem vagy emberi maradványok elhantolásának dátumát, a sírhely meghatározásával és a sírgödör mélységével,

1c) a feljegyzést a veszélyes betegségről, ha az elhunyt, akinek teteme vagy maradványai a sírba vagy sírboltba kerültek, veszélyes fertőző betegségben szenvedett,

1d) a természetes személy utó- és családi nevét, állandó lakhelyének címét, ha a bérlő természetes személy; a község nevét, ha a bérlő a község,

1e) a sírhely bérléséről szóló szerződés megkötésének dátumát²⁵⁾ (a későbbiekben csak „bérleti szerződés”) és a bérlőváltozás adatait,

1f) a bérleti szerződés felmondásának adatait és lejártának dátumát,

1g) azt a tényt, hogy a sírhalom, a sírbolt vagy a temető nemzeti kulturális örökségvédelem alatt áll, vagy községi emlékhely külön jogszabály alapján²⁶⁾ vagy ha a sír hősi temetési hely,²⁷⁾

1h) az elvetélt vagy idő előtt művileg elvett emberi magzat eltemetésének adatait,

2. üzemeltetési nyilvántartás, melynek tartalmaznia kell

2a) a temetkezési tilalmat és annak tartamát, ha ilyen tilalom elrendelésre került,

2b) a temető megszüntetését,

b) a hozzátartozókkal való érintkezés során tartózkodni a kegyeletsértő magatartástól, a temetési szertartáson biztosítani az egyházi vagy más személyek részvételének lehetőségét összhangban az eltemettető kinyilvánított akaratával,

c) az exhumálást a 19. § 1. bekezdése szerint elvégezni,

d) biztosítani, hogy a sírgödör megfeleljen a 19.§ 3. bekezdésében előírtaknak,

e) betartani a 19.§ 3. bekezdése szerint az elporladási időt,

f) betartani a 20. § 1. bekezdése szerinti temetkezési tilalmat,

g) a sírbérlet felmondásakor a 22.§ szerint eljárni,

h) a hulladékot a hatályon külön jogszabály szerint kezelni,⁴⁾

i) védeni a temetőt építési és tereprendezési beavatkozásokkal az árvíztől, 

j) a temető megfelelő szokásos helyén kifüggeszteni a szolgáltatások árjegyzékét,

k) lehetővé tenni az elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat eltemetését,

l) biztosítani a sírgödör kiásását követően a fotódokumentációt, mely bizonyítja a 19. § 1. bek. a), c) és d) pontja és a 19. § 5. bek. szerinti feltételek teljesülését, és megőrizni azt az elporladási idő leteltének végéig.

(5) Ha nem a község a temető üzemeltetője, az üzemeltető a 3. bekezdésben feltüntetetteken kívül köteles még

a) a községnek jóváhagyásra benyújtani a temető működtetési rendjét és annak minden egyes változását is,

b) a temetői nyilvántartó könyvet legkésőbb a temető üzemeltetésének megszüntetése napján átadni az illetékes községnek,

c) haladéktalanul értesíteni a községet a temetkezési tilalomról,

d) a bérleti szerződés felmondási idejének lejártával átadni a síremléket, a sírköveket, sírlapokat, a kerítést (a későbbiekben csak „sírtartozékok”) a községnek.

(6) A temető üzemeltetője köteles még a temetkezési szolgáltatónak lehetővé tenni a belépést a temető területére a temetkezési szolgáltatás nyújtásának szükséges terjedelméig, az eltemettetővel kötött megállapodás szerint. A temetkezési szolgáltatás működtetője a temető működési rendjéhez, a temetési szertatások és elhantolások tervezetéhez igazodik, melyet a temető üzemeltetője állít össze.

(7) A temető üzemeltetőjének változása nem járhat a temető működésének megzavarásával.

(8) Tilos a temetkezési helyen más, mint emberi tetemeket és emberi maradványokat eltemetni.

(1) A temető működési rendje tartalmazza

a) az üzemeltető azonosító adatait,

b) a temetőben nyújtott szolgáltatások jegyzékét,

c) a bérlő kötelességeit a sírhely rendben tartásával kapcsolatban,

d) a temetőlátogatók kötelességeit, hogy rendet kell tartaniuk a temetőben és tartózkodni a kegyeletsértő magatartástól; kötelesek betartani a temetői objektumok használati módjára vonatkozó előírásokat, ha ilyenek kiadására szükség volt,

e) a látogatási időt, amíg a temető a nyilvánosság számára nyitva van,

f) az emberi tetem és maradványok elhantolási rendjét, a sírhelyterveket,

g) az elporladási időt a 19. § 3. bekezdése szerint,

h) a temetői nyilvántartás vezetésének módját a 17. § 4. bekezdésének a) pontja szerint,

i) a hulladékkezelés szabályait a külön törvényi előírás szerint,⁴⁾

j) a temetkezési szolgáltató üzemeltetőjének a temetőbe való belépésének szabályait,

k) az ökologikus temetkezés feltételeit, ha a temető üzemeltetője ilyen temetkezést lehetővé tesz,

l) a szolgáltatások árjegyzékét.

(2) A temető üzemeltetési rendjét a község hagyja jóvá általános érvényű helyi rendeletben. A temető működési rendjét a temetőben szokásos, nyilvánosan hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

(1) Az emberi tetem elhantolására szolgáló sírnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) felnőtt személy és 10 éven felüli gyermek esetében legalább 1,6 m mélynek kell lennie, 10 éven aluli gyermek esetében legalább 1,2 m mélynek, az elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat esetében legalább 0,7 m mélynek; a mélyített sír minimális mélysége 2,2 m,

b) a sír aljának legalább 0,5 m-rel a talajvízszint felett kell lennie,

c) az egyes sírok között legalább 0,3 m távolságnak kell maradnia,

d) az emberi tetemet tartalmazó koporsót az elhelyezést követően legalább 1,2 m magas porhanyós földrétegnek kell beborítania.; ha elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzatkoporsójáról van szó, 0,7 m magas rétegnek.

(2) A duplasírra vagy többes sírra nem vonatkozik az 1. bekezdés c) pontja.

(3) Az emberi maradványokat legalább az elbomlási időre kell a sírban elhelyezni, amely a talaj összetételétől függően legalább 10 év.

(4) Ha megállapításra kerül, hogy ezen idő elteltével az emberi maradványok nincsenek kellőképpen elbomolva, a bomlási időt arányos mértékben meg kell hosszabbítani a hidrogeológiai vizsgálatoknak megfelelően.

(5) A bomlási idő lejárta előtt további emberi tetem ugyanabba a sírba akkor temethető, ha úgy helyezhető el a legutoljára temetett emberi tetem fölé, hogy a felülre kerülő koporsó feletti ledöngölt földréteg eléri legalább az 1 m-t.

(6) Sírboltban (kripta) több, emberi tetemet vagy emberi maradványokat tartalmazó koporsó helyezhető el; a sírboltba helyezett koporsót légmentesen kell lezárni, hogy a bomlástermékek szaga ne kerülhessen ki a levegőbe, és olyan módon kell kialakítani, hogy rágcsálók a holttesthez ne férhessenek hozzá.

(7) Emberi tetemet exhumálni csak

a) bírói vagy ügyészi utasításra²⁸⁾ lehet, vagy

b) az eltemettető vagy közeli hozzátartozó kérésére, ha az eltemettető már nem él, vagy azon község kérésére, amely a temetést végeztette.

(8) A 7. bekezdés szerinti kihantolási kérelmet a kérvényező azon temető üzemeltetőjének nyújtja be, ahol az emberi maradványokat elhantolták, s tartalmaznia kell

a) a regionális közegészségügyi hatóság állásfoglalását, ha az emberi maradványokat az elbomlási határidő előtt exhumálják,

b) a halottvizsgálati jelentést és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentést,⁶⁾

c) a temető üzemeltetője által kiállított bérleti szerződést, ha az emberi maradványok más temetőben lesznek elhantolva,

d) az emberi maradványokat elszállító temetkezési szolgáltató azonosító adatait.

(9) Ha a temető üzemeltető a 8. bekezdés szerinti kérvénynek nem tesz eleget, az ügyben a bíróság dönt.

(10) A hősi halott katonák exhumálásáról külön törvény alapján születik döntés.²⁹⁾

(11) Az exhumálás költségeit a kérvényező köteles megtéríteni.

(1) Ha a temetőben további temetkezések miatt veszélybe kerülne az emberek egészsége vagy a talajvizek minősége, az illetékes államigazgatási szerv temetkezési tilalmat rendelhet el.³⁰⁾

(2) A temetőben, ahol emberi tetemek földbe temetése tilos, más módon temetkezni továbbra is lehet, ha az illetékes államigazgatási szerv, amely a temetkezést megtiltotta, a javasolt temetkezési móddal egyetért.

(1) A jogosultság a sírhely használatára a bérleti szerződés megkötésével jön létre.²⁵⁾

(2) A bérleti szerződés megkötésével a temető üzemeltetője a bérleti díj fejében átadja a sírhelyet az emberi tetem vagy emberi maradványok elhelyezésére. A bérleti szerződés meghatározott időre szól; nem mondható fel az elbomlási idő letelte előtt, ha ez a törvény másként nem rendelkezik.

(3) A temető üzemeltetője köteles a bérleti idő alatt hozzáférést biztosítani a sírhelyhez és tartózkodni minden, a sírhelyet érintő beavatkozástól, kivéve a temető üzemeltetésével összefüggőeket. A készülő beavatkozásról a temető üzemeltetőjének előzetes tájékoztatást kell nyújtania a bérlőnek; a már megtörtént beavatkozásról az üzemeltető haladék nélkül és írásban köteles tájékoztatni a bérlőt.

(4) A sírhely bérlőjének halála esetén annak közeli hozzátartozója előnyt élvez a sírbérleti szerződés megkötésére; ha több közeli hozzátartozó is van, az a kedvezményezett közülük, aki elsőként nyújt be írásos kérvényt, bizonyítja közeli hozzátartozói státusát az elhunyt bérlő vonatkozásában születési anyakönyvi kivonattal, vagy hatóságilag hitelesített aláírással ellátott becsületbeli nyilatkozattal igazolja kapcsolatát az elhunyt bérlővel és akinek az üzemeltető írásban elsőként igazolja vissza az előnyjogot. Az előnyjog legkésőbb a bérlő halálát követő egy évig érvényesítő a sírhelyre.

(1) A temető üzemeltetője köteles előre írásban figyelmeztetni a bérlőt a bérleti szerződés felmondására, legalább hat hónappal azelőtt, hogy a sírhely felszámolásra kerül. 

(2) A temető üzemeltetője felmondja a bérleti szerződést, ha

a) komoly temetőüzemeltetési okok akadályozzák a szerződés fenntartását,

b) a temető megszűnik,

c) a bérlő az 1. bekezdés szerinti figyelmeztetést követően sem fizeti be a sírhelyhasználat bérleti díját.

(3) Ha a temető üzemeltetője a bérleti szerződést a 2. bekezdés a) és b) pontja szerinti okokból felmondja, a bérlő beleegyezésével köteles más, új sírhelyet biztosítani és saját költségére áthelyezni az emberi maradványokat, beleértve a sírhely tartozékait az új sírhelyre.

(4) Ha a temető üzemeltetője a bérleti szerződést a 2. bekezdés a) és b) pontja szerint mondja fel, köteles a bérleti szerződés felmondását a bérlőnek legkésőbb három hónappal a sírhely megszüntetése előtt kézbesíteni; ha a bérlő lakcíme vagy székhelye ismeretlen, a tájékoztatót a temetőben, az e célra kijelölt szokásos helyen teszi közzé feltüntetve a sírhely bérlőjének vezeték- és keresztnevét és a sírhely számát .

(5) Ha a temető üzemeltetője a bérleti szerződést a 2. bekezdés c) pontja szerint mondja fel, köteles a felmondásról szóló értesítést legkésőbb két hónappal a befizetett bérleti díj határidejének lejárta után kézbesíteni; ha a bérlő lakcíme vagy székhelye ismeretlen, a tájékoztatót a temetőben, az e célra kijelölt szokásos helyen teszi közzé feltüntetve a sírhely bérlőjének vezeték- és keresztnevét és a sírhely számát.

(6) Ha a temető üzemeltetője felmondta a bérleti szerződést a 2. bekezdés c) pontja szerint, a bérlő pedig ismert, a felmondási idő a felmondás kikézbesítésétől számított egy év múlva jár le. A temető üzemeltetője felszólítja a bérlőt, hogy legkésőbb eddig a határidőig távolítsa el a sírhelyről annak minden tartozékát; amennyiben a bérlő ezt nem teszi meg, a felmondási határidő leteltével az üzemeltető, aki iparűzésként üzemelteti a temetőt, a tartozékokat átadja a községnek; a felmondási idő leteltével a sírhely tartozékai gazdátlan tárgyaknak tekintendők.³¹⁾

(7) Ha a temető üzemeltetője a bérleti szerződést a 2. bekezdés c) pontja szerint mondja fel és a bérlő ismeretlen, a bérleti szerződés felmondásáról szóló tájékoztatást a temetőben szokásos helyen teszi közzé. A felmondás három évvel azt követően jár le, hogy a sírbérleti díj nem volt befizetve. A temető üzemeltetője ezt a határidőt követően a sír tartozékait a sírhelyen hagyja azzal a megjelöléssel, hogy hároméves haladékról van szó, mely alatt a bérlő még jelentkezhet; a felmondási idő leteltével a sír tartozékai gazdátlan tárgyaknak minősülnek.³¹⁾

(8) Ha a temető üzemeltetője a 6. és 7. bekezdés szerint jár el, fényképes dokumentációt kell készítenie a sírhelyről és rövid írásos állapotjelentést a tartozékok állapotáról.

(1) A község a temetőt csak az összes, a temetőben elhantolt emberi tetem elbomlási idejének elteltével szüntetheti meg.

(2) A község a temetőt az 1. bekezdésben meghatározott idő eltelte előtt csak a 20. § 1. bekezdésében taglalt okokból vagy közérdekből szüntetheti meg az illetékes államigazgatási szerv kezdeményezése alapján,³⁰⁾ a közérdeket indokolni kell.

(3) Az, akinek az érdekében a temetőt megszüntetik, köteles biztosítani és finanszírozni az emberi maradványok exhumálását és áthelyezését, beleértve a sírhely tartozékainak áthelyezését is más temetkezési helyre.

(4) Ha a temetkezési helyet megszüntették, a fűréteg és a talajtakaró réteg áthelyezése is kötelező

a) hamvszóró réten 10 cm mélységig,

b) urnatemetőben a hamvak elhelyezésének legmélyebb rétegéig.

(5) Az elbomlási időt követően el nem bomlott emberi maradványokat az, akinek az érdekében a temető megszüntetésre kerül, köteles összegyűjteni és másik temetkezési helyen eltemetni.

(6) Nemzeti kulturális emlékhelynek kikiáltott sírhantokat, sírboltokat vagy nemzeti kulturális emlékhelyet csak a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatalának a nemzeti kulturális emléknek számító temetők, sírok és sírboltok megszüntetéséről szóló határozata alapján lehet megszüntetni. A községi emlékhelyek közt nyilvántartott sírhantokat és sírboltokat csak a község előzetes hozzájárulásával lehet megszüntetni.

(7) A hadisírok megszüntetéséről külön törvény rendelkezik.²⁷⁾

A sírhely bérlője köteles

a) betartani a működési rend szabályait, melyek a sírhely bérlőjére vonatkoznak,

b) a bérleti szerződésnek megfelelően használni a sírhelyet,

c) saját költségre rendben tartani a sírhelyet, biztosítani, hogy a sírhely tartozékai ne veszélyeztessék a temetőlátogatókat,

d) írásban jelenteni a temető üzemeltetőjének minden változást, amely a 17.§ 4. bekezdése a) pontja szerinti nyilvántartás vezetéséhez szükséges,

e) rendet tartani a temetőben.

A temető látogatója köteles

a) betartani a temető működési szabályzatának rendelkezéseit, melyek a látogatókra vonatkoznak,

b) tiszteletben tartani a temető kegyeleti jellegét.

(1) Temetkezési szolgáltatás üzemeltetéséhez, temetkezési hely üzemeltetéséhez, hamvasztómű üzemeltetéséhez szakmai alkalmasságra van szükség,³²⁾ mely akkreditált oktatási intézményben folyó szakmai előkészítésen szerezhető meg,³³⁾ és a vizsgák szakmai alkalmasságot felülvizsgáló külön jogszabály szerinti bizottság^33a) előtti letételét követően.

(2) Balzsamozás és konzerválás végzésére feljogosító szakmai alkalmassági bizonyítvány akkor adható ki, ha a kérvényező II. fokozatú felsőfokú végzettséget szerzett orvosi tanulmányi szakon, és specializációja a patológiai anatómia szakág vagy az igazságügyi orvos szakértői szakág,³⁴⁾ s legalább 10-éves gyakorlatot szerzett patológiai anatómia vagy igazságügyi orvos szakértői területen.

(3) A szakmai alkalmasság bizonyításának részleteit és a szakmai alkalmassági bizonyítvány kiadásának részleteit önálló jogszabály szabályozza.³²⁾

(4) A szakmai alkalmasságot elismerik azon személyek esetében, akik szakképesítésüket az Európai Unió más tagállamában vagy más olyan államban szerezték meg, amely tagja az Európai gazdasági közösségről szóló szerződésnek.

(5) A temetkezési hely üzemeltetésre feljogosító szakképzés tartalmazza

a) az üzemeltetési ismereteket legkevesebb 40 tanítási óra terjedelemben, amely a temetési megállapodás megkötésének és a hozzátartozók kezelésének lélektani vonatkozásaira, az emberi tetem szállításának és temetési előkészítésének módozataira, tárolására, annak felravatalozására, az emberi maradványok kihantolására, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szabályokra, a temető üzemeltetésének műszaki és egyéb felszereléseire összpontosít,

b) a jogszabályismeretet legkevesebb 20 tanítási óra terjedelemben, amely az emberi tetemmel való bánásmód szabályozására és a polgárjogi ismeretekre fókuszál, valamint kereskedelmi jogi, munkajogi és büntetőjogi ismereteket ad a temetkezési hely üzemeltetésével kapcsolatosan.

(6) A szakmai felkészítés a temetkezési szolgáltatás üzemeltetésére tartalmazza

a) az üzemeltetési ismereteket legkevesebb 40 tanítási óra terjedelemben, amely a temetési megállapodás megkötésének és a hozzátartozók kezelésének lélektani vonatkozásaira, az emberi tetem szállításának és temetési előkészítésének módozataira, tárolására, annak felravatalozására, az emberi maradványok kihantolására, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szabályokra, a temetkezési szolgáltatás műszaki és egyéb felszereléseire összpontosít,

b) a jogszabályismeretet legkevesebb 20 tanítási óra terjedelemben, amely az emberi tetemmel való bánásmód szabályozására és a polgárjogi ismeretekre fókuszál, valamint kereskedelmi jogi, munkajogi és büntetőjogi ismereteket ad a temetkezési szolgáltatás üzemeltetésével kapcsolatosan,

c) általános ismereteket legkevesebb 10 tanítási óra terjedelemben, mely az emberi tetemmel és emberi maradványokkal való bánásmódra irányul.

(7) A szakmai felkészítés a hamvasztómű üzemeltetésére tartalmazza

a) az üzemeltetési ismereteket legkevesebb 40 tanítási óra terjedelemben, amely az emberi tetem hamvasztás előtti kezelésére, az emberi tetem és emberi maradványok elhamvasztására, a hamvak urnába tételére összpontosítanak, valamint taglalja a hamvasztó kemencék üzemeltetési és műszaki paramétereit, berendezéseit, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szabályokat, a környezetvédelmi előírásokat,

b) a jogszabályismeretet legkevesebb 20 tanítási óra terjedelemben, amely az emberi tetemmel való bánásmód szabályozására és a polgárjogi ismeretekre fókuszál, valamint kereskedelmi jogi, munkajogi és büntetőjogi ismereteket, illetve más, általános érvényű jogszabályi, a hamvasztómű üzemeltetéséhez kapcsolódó ismereteket ad a környezetvédelemhez kötődően.³⁵⁾

A temetkezések felett felügyeletet gyakorló szervek a következők:

a) A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala ( a későbbiekben ’közegészségügyi hivatal”),³⁶⁾

b) a regionális közegészségügyi hivatalok,³⁷⁾

c) községek.

A közegészségügyi hivatal a temetkezés terén a felügyelet ellátása során

a) irányítja és koordinálja az ellenőrzést,

b) fellebbviteli szerv³⁸⁾ olyan ügyekben, amelyekben alapfokon a regionális közegészségügyi hivatal ad ki döntést.

A regionális közegészségügyi hivatal a temetkezés terén a felügyelet ellátása során

a) állásfoglalást ad ki a 19. § 8. bekezdésének a) pontja szerint,

b) temetkezési tilalmat rendel el a 20. § 1. bekezdése szerint,

c) temetőmegszüntetési javaslatot nyújt be a 23. § 2. bekezdése szerint,

e) költségtérítési meghagyásokat állít ki a 31. § szerint,

f) megtárgyalja a szabálysértéseket a 32. § szerint,

g) dönt más igazgatási szabálysértések esetében a 33. § szerint,

h) utasításokat ad ki az emberi maradványokkal való bánásmódról a 3. § 11. bek. szerint mint sugárzásvédelmi állami hatóság.^7a)

(1) A község a temetkezés terén

a) jóváhagyja a temetkezési hely működési szabályzatát a 17. § 5. bekezdésének a) pontja szerint,

b) elrendeli a temető felszámolását a 23. § 1. bekezdése szerint,

c) biztosítja az alábbi, külön jogszabály szerinti³⁹⁾ tevékenységek teljesülését:

1. 11.§ 4. bek., 17.§ 4. bek. a), c)-j) pont, 6. bek.,

2. 18. § 2. bek.,

3. 19. § 1-6. bek.,

4. 23. § 6. bek.

d) lefolytatja a szabálysértési eljárást a 32. § értelmében.

(2) Ha 96 órával a haláleset bekövetkezte után senki nem biztosítja be a temetést, vagy ha az elhunyt személyazonossága a halál beálltát követő hét napon át sem állapítható meg, a temetést az a község biztosítja, amelynek területén az elhalálozás bekövetkezett; ha az elhalálozás helye ismeretlen, a temetést az a község biztosítja, amelynek kataszteri területén az emberi maradványok előkerültek.

(3) Ha külföldi személy holttestéről van szó, a 2. bekezdésben taglalt község haladék nélkül köteles értesíteni az elhalálozásról a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumát vagy azon állam diplomáciai kirendeltségét, illetve konzulátusát, amelynek állampolgára volt az elhunyt; ha az elhalálozás jelentését követően 14 napon belül a község a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumától, vagy az illetékes diplomáciai kirendeltségtől vagy konzulátustól nem kap értesítést az emberi maradványok elszállításának biztosításáról, vagy hozzájárulást a Szlovák Köztársaság területén történő elhantoláshoz, a község maga biztosítja be az emberi tetem eltemetését.

(1) A felügyelet gyakorlásával járó tevékenység költségeit az állam téríti meg, kivéve a 27. § c) pontja szerinti felügyelet ellátásának költségeit.

(2) Azokat a költségeket, amelyek az ezen törvényben meghatározott kötelességek teljesítése során merülnek fel, az fizeti, akit a törvény a teljesítésre kötelez.

(3) Ha a felügyelet gyakorlása során olyan kötelesség megszegését állapítják meg, melyet e törvény előír, a regionális közegészségügyi hivatal előírhatja a költségek megtérítését annak, aki e kötelességeket megsértette.

(4) Az egészségügy intézményben elhalálozott személy tetemének a halál beálltát követő 48 órán keresztüli tárolása költségeit az egészségügyi szolgáltató viseli.

(5) Az eltemettető köteles megtéríteni az emberi tetem egészségügyi intézményben a halál bekövetkezte utáni 48 órát meghaladó tárolásának költségeit, illetve az egészségügyi felügyeleti hivatal munkahelye esetében a boncolás utáni 48 órát meghaladó tárolás költségeit, valamint a temetkezési szolgáltató hűtőberendezésében vagy temetkezési szolgáltató fagyasztóberendezésében elhelyezett emberi maradványok tárolásának költségeit.

(6) A hamvasztómű üzemeltetőjének jogában áll költségtérítést kérni a temetkezési szolgáltatótól a hamvasztóban neki nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

(7) A temető üzemeltetőjének joga van költségei megtérítését kérni a temetkezési szolgáltatótól a temető területén neki nyújtott szolgáltatások fejében.

(1) Szabálysértést a temetkezés területén az követ el, aki

a) elvégezte a halottvizsgálatot és nem jelezte a regionális közegészségügyi hivatalnak, hogy az elhunyt a halál beálltának idején veszélyes betegséggel volt megfertőzve,

b) egészségügyi intézményen, szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményen belül, az egészségügyi felügyeletet ellátó hatóság munkahelyén, vagy ezek területén belül kínál, reklámoz temetkezési szolgáltatásokat vagy tájékoztat róluk,

c) nem tartja be a temető működési szabályzatát, amely a sírhely bérlőjére vonatkozik a 24.§ a) pontja szerint,

d) nem a 24. § b) pontja alapján megkötött bérleti szerződésnek megfelelően használja a sírhelyet,

e) nem tartja rendben saját költségére, a 24.§ c) pontja értelmében a sírhelyet vagy nem biztosítja, hogy a sírhely tartozékai ne veszélyeztessék a temető látogatóit,

f) írásban nem értesíti a temető üzemeltetőjét azon adatok megváltozásáról, amelyek a 24.§ d) pontja szerinti nyilvántartás vezetéséhez szükségesek,

g) nem tart rendet a temetőben a 24.§ e) pontja értelmében,

h) nem tartja be a temető működési szabályzatának a temető látogatóira vonatkozó rendelkezéseit a 25.§ b) pontja értelmében,

i) megsérti a temetőhöz kötődő, a 25.§ b) pontja szerinti kegyeleti jogokat,

j) nem bánik tisztelettel az emberi tetemmel vagy maradványokkal,

k) a temetkezési helyen nem emberi tetemet és emberi maradványokat helyez el,

l) emberi maradványokat a 3. § 12. bek.-be ütköző módon tesz közszemlére.

(2) Az 1. bekezdésben taglalt szabálysértésekért 663 euróig terjedő bírság szabható ki. A bírság megállapításakor figyelembe kell venni a szabálysértés súlyosságát, módját, időtartamát, valamint a jogsértő cselekedet következményeit.

(3) A szabálysértésekre és a szabálysértési eljárásokra az általános szabálysértési eljárási előírások vonatkoznak.⁴⁰⁾

(4) Az e törvény értelmében elkövetett szabálysértésekért 66 euróig terjedő helyszíni bírság róható ki.

(5) Az 1. bekezdés a) és b) pontja szerinti szabálysértések esetében a regionális közegészségügyi hivatal folytatja le az eljárást és szabja ki a bírságot. A büntetésekből származó bevétel az állami költségvetés bevétele.

(6) Az 1. bekezdés c)-l) pontja szerinti szabálysértések esetében a község jár el és szab ki bírságot. A bírságokból származó bevétel a községi költségvetés bevétele.

(1) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezési vállalkozás területén az a természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, aki/amely az emberi tetem vagy emberi maradványok kezelése során

a) az emberi tetemmel másként bánik, mint azt a 3. § 4. bekezdése előírja,

b) előkészíti, konzerválja, balzsamozza vagy szertartásra felravatalozza az emberi tetemet, illetve exhumálja olyan személy emberi tetemét, aki az elhalálozás idején a 4. § 1. bekezdése a) pontja szerint veszélyes fertőző betegségben szenvedett,

c) a konzervált vagy balzsamozott emberi tetemet a konzerválást vagy balzsamozást a 4.§ 1. bekezdése c) pontja szerint elvégző személy által kikötött feltétekkel ellentétes módon teszi közszemlére a temetés előtt,

d) nem jelenti a halottszemlét követően a sugárvédelmi hatóságnak, hogy az elhunyt elhalálozása idején radionuklidokkal kontaminálódott, vagy a radionuklidokkal kontaminálódott holttesttel vagy emberi maradványokkal, vagy a radionuklid-kontamináció gyanúját felvető tetemmel az illetékes sugárvédelmi állami hatóság által kiadott 3. § 11. bek. szerinti utasításokba ütközően bánik,

e) temetkezési helyen nem emberi holttestet vagy maradványokat temet el.

(2) A regionális közegészségügyi hatóság 300 eurótól 5 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki az 1. bekezdésben tárgyalt adminisztratív jogsértések miatt.

(3) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén az az egészségügyi szolgáltató vagy szociális szolgáltató, mely az emberi tetem kezelése során

a) nem hagyja az ágyán az elhunytat a halál beálltát követő két órán keresztül az 5.§ 1. bekezdése a) pontjának rendelkezése szerint,

b) nem vezet nyilvántartást az elhalálozás közeli hozzátartozónak vagy községnek történt jelentéséről az 5. § 1. bekezdése c) pontja szerint, 

c) nem adja ki haladék nélkül az emberi tetemet a megbízott temetkezési szolgáltatónak az 5. § 1. bekezdése d) pontja szerint,

d) nem készít feljegyzést az emberi tetem átadásáról az 5.§ 1. bekezdése e) pontja szerint,

e) nem biztosítja, hogy az egészségügyi vagy a szociális intézetben és azok területén ne kínáljanak, népszerűsítsenek temetkezési szolgáltatást, valamint ne nyújtsanak ilyen információt az 5.§ 1. bekezdése f) pontjának rendelkezései értelmében,

f) nem biztosítja az emberi holttest megjelölését az 5. § 1. bek. g) pontja szerint.

(4) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 3. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.

(5) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén az egészségügyi szolgáltató az emberi tetem kezelése során, ha

a) nem helyezi hűtőberendezésbe az emberi tetemet; ha az egészségügyi intézménynek saját hűtőberendezése a saját területén nincs, nem helyezi el az emberi tetemet az elhunytak saját területen belüli ideiglenes tárolására kijelölt helyiségben az 5. § 2. bekezdése a) pontjának rendelkezési szerint,

b) az 5. § 2. bekezdése c) pontja szerint nem jelenti az elhalálozást a szociális intézetnek, amennyiben a személy, akinek intézményi egészségügyi ellátást nyújtottak, ott volt elhelyezve,

c) az 5. § 2. bekezdése d) pontja szerint nem távolítja el az egészségügyi anyagokat és higiéniai eszközöket az emberi tetemből azt megelőzően, hogy a holttestet a temetkezési szolgáltatónak átadná, 

d) engedélyezi a temetkezési szolgáltatónak, hogy az egészségügyi intézmény más helyiségeibe is belépjen, ne csupán a holttestek tárolására kijelölt külön helyiségbe, vagy abba a helyiségbe, ahol az emberi tetem hűtőberendezésben van elhelyezve az 5. § 2. bekezdése f) pontja szerint,

e) nem adja ki az elvetélt emberi magzatot vagy idő előtt elvett emberi magzatot az 5. § 2. bek. e) pontja szerint.

(6) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki az 5. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.

(7) Adminisztratív jogsértést követ el temetkezés területén az egészségügyi felügyeleti hatóság munkahelye az emberi tetem kezelése során, ha a boncolást követően nem biztosítja, hogy az emberi tetem a temetkezési szolgáltatónak történő átadás előtt össze legyen varrva és meg legyen mosva, és el legyenek távolítva belőle az egészségügyi és higiéniai anyagok az 5. § 4. bekezdése a) pontja értelmében.

(8) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 7. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.

(9) Adminisztratív jogsértést követ el az a természetes személy-vállalkozó és jogi személy, aki/amely az emberi tetemet és emberi maradványokat a közúti közlekedésben a 6. § 1-6. és 8. bekezdése és a 7. § 1. bekezdése rendelkezéseibe ütközően szállítja.

(10) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 5 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 9. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.

(11) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén a temetkezési szolgáltatás üzemeltetése során a temetkezési szolgáltató, ha

a) nem vezet nyilvántartást a 8.§ 4. bekezdése d) pontja szerint,

b) nem vezet nyilvántartást az elvetélt vagy művi úton elvett emberi magzat temetéséről a 8.§ 4. bekezdése e) pontja szerint,

c) nem rendelkezik hűtőberendezéssel az emberi tetem 8.§ 4. bekezdése g) pontja szerinti tárolásához,

d) nem helyezi el hűtőberendezésben az emberi tetemet a temetés időpontjáig a 8.§ 4. bekezdése h) pontja szerint,

e) nem biztosítja az emberi tetem vagy emberi maradványok szállítását a 8.§ 4. bekezdése j) pontja szerinti gépjárművel,

f) nem áll rendelkezésére legalább két szállítókoporsó vagy szállítózsák a 8. § 4. bekezdésének k) pontja szerint,

g) nincs elkülönített helyisége az emberi tetem 8. § 4. bekezdése l) pontja szerinti előkészítésére,

h) nem biztosít alkalmazottainak személyes védőeszközöket és higiénés kellékeket a 8. § 4. bekezdése n) pontja szerint,

i) nem fertőtleníti a gépkocsikat, a munka- és működési területeket, a hűtőberendezéseket és munkaeszközöket, segédeszközöket a 8. § 4. bekezdése o) pontja szerint,

j) egészségügyi és szociális intézmények hűtőberendezéseit és más helyiségeit, valamint az egészségügyi felügyeleti szerv munkahelyeit és területeit használja a 8.§ 5. bekezdésébe ütközően,

k) nem jelöli meg a koporsót, a szállító koporsót vagy szállítózsákot a 8. § 4. bek. p) pontja szerint,

l) nem nyújtja be a temetkezési szolgáltató 8. § 4. bek. q) pontja szerinti üzemelési rendjét vagy annak minden egyes változását a regionális közegészségügyi hatóságának,

m) nem tartja be a temetkezési szolgáltatás üzemelési rendjét,

n) nem biztosítja, hogy az emberi tetemmel és maradványokkal kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket csak olyan személyek végezzék, akik vele munkaviszonyban vagy ahhoz hasonló jogviszonyban állnak,

o) nem tiltja meg a hozzátartozók belépését a hűtő- és fagyasztóberendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekbe,

p) nem a 8. § 4. bek. f) pontja szerint jár el,

q) emberi tetemet vagy emberi maradványokat olyan sírba temet el, mely nem felel meg a 19. § 1. bek. szerinti követelményeknek,

r) emberi tetemet a 19. § 5. bek.-be ütközően helyez sírba,

s) nem függeszti ki jól látható helyen a temetkezési szolgáltatások árjegyzékét.

(12) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 11. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.

(13) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén hamvasztómű üzemeltetése során a hamvasztómű üzemeltetője, ha

a) nem vezet nyilvántartást a 11. § 3. bekezdése b) pontja szerint,

b) nem vezet nyilvántartást az elhamvasztásra átvett elvetélt vagy művi úton elvett emberi magzatok elhamvasztásáról a 11. § 3. bekezdésének c) pontja szerint,

c) nem tárolja az emberi tetemeket vagy emberi maradványokat az elhamvasztásig hűtőberendezésben a 11. § 3. bekezdése e) pontja szerint,

d) nem teljesíti 11. § 3. bek. i) pontja szerinti kötelességét,

e) nem nyújtja be a 11. § 3. bek. l) pontja szerint kidolgozott üzemelési rendjét vagy annak minden egyes változását a regionális közegészségügyi hatóságának,

f) nem tartja be a hamvasztómű üzemeltetési rendjét,

g) elhamvaszt olyan emberi maradványokat, melyek kiléte ismeretlen,

h) nem helyezi el jól látható és hozzáférhető helyen a szolgáltatásai árjegyzékét.

(14) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 13. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.

(15) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén a balzsamozás vagy konzerválás üzemeltetése során a balzsamozás vagy konzerválás üzemeltetője, ha

a) nem vezet nyilvántartást a 13. § 3. bekezdése b) pontja szerint,

b) nem biztosítja a munkaeszközök és műszerek fertőtlenítését és csírátlanítását, a helyiségek, berendezési tárgyak és munkafelületek mechanikus megtisztítását és fertőtlenítését a 13.§ 3. bekezdése d) pontja szerint,

c) nem nyújtja be a balzsamozás és konzerválás 13. § 3. bek. f) pontja szerint kidolgozott üzemelési rendjét vagy annak minden egyes változását a regionális közegészségügyi hatóságának,

d) nem tartja be a balzsamozás és konzerválás rendjét.

(16) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 5 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 15. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.

(17) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén a temető üzemeltetése során a temető üzemeltetője, ha

a) a temetőnek kiépített hullaháza van, de abban nem üzemel hűtőberendezés a 15.§ 4. bekezdése szerint,

b) nem tartja be az illetékes államigazgatási szerv által kiadott temetkezési tilalmat a 17. § 4. bekezdésének f) pontja szerint,

c) emberi maradványokat a regionális közegészségügyi hatóság 19. § 8. bek. a) pontja szerinti véleményezése nélkül hajt végre,

d) nem vezeti a temetkezési hely 17. § 4. bek. a) pontja szerinti nyilvántartóját,

e) nem teljesíti 17. § 4. bek. k) vagy l) pontja szerinti kötelességét,

f) nem biztosítja, hogy a sír megfeleljen a 19. § 1. bek. szerinti követelményeknek,

g) nem függeszti ki jól látható és hozzáférhető helyen a szolgáltatások árjegyzékét.

(18) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 5 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 17. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.

(19) Közigazgatási jogsértést követ el a temetkezés terén a természetes személy-vállalkozó és a jogi személy, ha emberi tetemeket helyez közszemlére a 3. § 12. bek. ellentétes módon.

(20) A regionális közegészségügyi hatóság 20 000 eurótól 50 000 euróig terjedő bírságot szab ki a 19. bek. szerinti közigazgatási jogsértésért.

(21) A regionális közegészségügyi hivatal a bírság nagyságának megállapításakor figyelembe veszi a szabálysértés súlyosságát, módját, időtartamát és a jogsértő magatartás következményeit. Ismétlődő szabálysértés esetén a bírság összege a kétszeresére emelhető.

(22) A szabálysértési eljárásban a bírság kiszabására egyéves határidő áll rendelkezésre azt a napot követően, hogy a regionális közegészségügyi hivatal a kötelességszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban három éven belül le kell folytatni az eljárást attól a naptól számítva, amikor a jogsértés megtörtént.

(23) A bírság befizetési határideje 30 nap a bírság kiszabását kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjától számítva.

(24) A regionális közegészségügyi hivatal, amely a bírságot kiszabta, fizetési haladékot engedélyezhet, vagy részletfizetésben is megállapodhat, ha olyan körülmény merül fel, amely nem teszi lehetővé a büntetés befizetését, vagy indokolttá teszi a részletekben történő kifizetését.

(25) A regionális közegészségügyi hivatal bírságokból származó bevételei az állami költségvetés bevételei.

A személyi adatok kezelésére és megőrzésére külön törvényi előírások vonatkoznak.⁴¹⁾

(1) A regionális közegészségügyi hivatalok és a községek a természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy törvénnyel védett jogait vagy kötelességeit érintő eljárása során az általánosan érvényes szabálysértési eljárás⁴²⁾ rendelkezéseihez tartják magukat, ha ez a törvény másként nem rendelkezik.

(2) Az általános szabálysértési közigazgatási eljárás előírási nem vonatkoznak 

a) az emberi tetem oszlási idő letelte előtti exhumálásáról való döntésre a 19. § 7. bekezdése b) pontja szerint,

b) a község által jóváhagyásra kerülő működési szabályzatra a 17.§ 5. bekezdése a) pontja szerint,

c) a regionális közegészségügyi hivatal 19. § 8. bekezdése a) pontja szerinti állásfoglalására,

d) a 23.§ 2. bekezdése szerinti indítványra,

e) az emberi maradványokkal való bánásmódról a 3. § 11. bek. szerint kiadott utasításokra.

(3) Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, a polgárjogi kapcsolatokban a Polgári törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók.

(1) Ha a községnek, amely ezen törvény hatályba lépésének napján egyházi tulajdonban lévő területen üzemeltet temetőt, és amelynek a jelen törvény hatályba lépése előtti törvényi szabályozásban megadott időpontig az egyház nem jelezte, hogy a temetőt maga kívánja üzemeltetni, a temető üzemeltetési joga a továbbiakban is a község hatáskörében marad. Az az egyház, amely a temetőüzemeltető megváltoztatására vonatkozó kérését a korábban hatályos törvényben megadott határidőig írásban nem nyújtotta be a községnek, jelen törvény hatályba lépését követően leghamarabb ezt 2015. november 1-jétől kezdődően teheti meg.

(2) A temetkezési szolgáltatás és a hamvasztómű üzemeltetője kötelesek működési szabályzatukat e törvény követelményeihez igazítani és kérni azok jóváhagyását a regionális közegészségügyi hivataltól legkésőbb a jelen törvény hatályba lépésétől számított egy éven belül.

(3) A létező temető 50 m-es védőzónájában csak olyan épületek létesíthetők, amelyek a 2005. november 1-jét megelőző területfejlesztési tervekben voltak jóváhagyva, vagy 2005. november 1-je előtti területi közigazgatási eljárásban jóváhagyásra kerültek az illetékes építésügyi hivatal által. A 2005. november 1-je előtt, az 50 m-es védősávban épült épületek fennmaradnak.

(4) A hamvasztómű 100 m-es védősávjában csak olyan építmények létesíthetők, amelyek a 2005. november 1-jét megelőző területfejlesztési tervekben voltak jóváhagyva, vagy 2005. november 1-je előtti területi közigazgatási eljárásban jóváhagyásra kerültek az illetékes építésügyi hivatal által. A 2005. november 1-je előtt, a 100 m-es védősávban épült épületek fennmaradnak.

(5) A temetkezési szolgáltatás üzemeltetője, ha egészségügyi intézményben, szociális intézményben, az egészségügyi felügyeleti hatóság munkahelyének helyiségében vagy telephelyén hűtőberendezést, más helyiséget, kirendeltséget működtet, magántulajdonban, vagy bérleti szerződés alapján, illetve kölcsönvéve a az egészségügyi intézmény, szociális intézmény vagy az egészségügyi felügyeleti hatóság kezelésében lévő ingatlanban vagy telepen, azt csak 2011. december 31-éig használhatja.

(6) A 2010. december 31-éig megindított szabálysértési eljárásokat, amennyiben azok még nem voltak jogerős döntéssel lezárva, a korábban hatályos jogszabály szerint kell lefolytatni és lezárni.

(7) A szakmai alkalmassági bizonyítványok, melyeknek érvényessége az eddigi előírások szerint meghatározott idejű volt, meghatározatlan idejűvé válnak.

(8) A sírhely használatáról szóló eddigi jogviszonyok változatlan feltételekkel fennmaradnak, a szerződésben rögzítettek szerint, ha a jogviszony szerint érintett személy vagy személyek ismertek és a sírhely használatának feltételei betartásra kerültek.

(1) A temetkezési szolgáltatás, a hamvasztómű üzemeltetője, valamint a balzsamozó és konzerváló üzemeltetője, melynek iparűzési jogosultsága az adott tevékenységre 2019. december 31-e előtt keletkezett, legkésőbb 2020. május 31-ig kötelesek teljesíteni a 2020. január 1-től hatályos törvény 8. § 4. bek. q) pontjának első alpontja, 11. § 3. bek. l) pontjának első alpontja, 13. § 3. bek. f) pontjának első alpontja szerinti kötelességének teljesítését.

(2) A temetkezési szolgáltató, melynek iparűzési jogosultsága az adott tevékenységre 2019. december 31-e előtt keletkezett, legkésőbb 2020. június 30-ig köteles teljesíteni a 2020. január 1-től hatályos törvény 8. § 4. bek. g) pontja szerinti kötelességének teljesítését.

(3) A temetkezési szolgáltató, melynek iparűzési jogosultsága az adott tevékenységre 2019. december 31-e előtt keletkezett, legkésőbb 2020. március 31-ig köteles teljesíteni a 2020. január 1-től hatályos törvény 8. § 4. bek. s) pontja szerinti kötelességének teljesítését.

(4) Az egészségügyi szolgáltató a 2020. január 1-től hatályos törvény 5. § 3. bek. szerinti kötelességének teljesítését legkésőbb 2020. június 30-ig biztosítja.

(5) A temető védőövezete a 2019. december 31-ig hatályos törvény 15. § 7. bek. szerint legkésőbb 2020. március 31-én megszűnik, ha a község általános érvényű helyi rendeletben előzőleg nem jelöl ki új szélességű védőövezetet.

Megszűnik a Tt. 470/2005. sz., a temetkezésről és a Tt. 455/1991. sz., az ipari vállalkozásról (iparűzésről) szóló törvénye a későbbi, a Tt. 355/2007. és Tt. 461/2008. sz. törvény általi módosítások szerint.

Ez a törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.

1) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatásokról, a velük összefüggő szolgáltatásokról szóló törvényének 43. §-a, valamint más törvények módosítása és kiegészítése

2) A Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében, 2. §

3) Büntetőjogi perrendtartás

4) A Tt. 223/2001. sz., a hulladékról szóló törvénye és más törvények módosítása értelmében

5) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi alkalmazottakról, szakmai kamarákról szóló törvénye és más törvények módosítása, 4. §

6) A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi ellátás felügyeletéről és más törvénymódosításokról szóló törvénye, 47.b §-a a Tt. 351/2017. sz. törvénye megfogalmazása szerint.

7) A Tt. 355/2007. sz. törvényének 6. §-a 1. bekezdése és 1. számú melléklete

7a) A Tt. 97/2018. sz., a sugárvédelemről szóló törvénye és más törvénymódosítások, 4. §-a

7b) A Tt. 49/2002. sz., az örökségvédelemi alapról szóló törvénye 2. §-ának 5. bek. és 41. §-ának 5. bek. a későbbi módosítások szerint

7c) A Tt. 130/2005. sz., a hadisírokról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

8) A Tt. 435/2000. sz. törvénye a tengeri hajózásról a későbbi módosítások értelmében, 31. §

10) A Tt. 578/2004. sz. törvényének 7. §-a a későbbi módosítások értelmében

11) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról szóló törvényének 35., 38. és 39. §-a, és a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló törvénye a 317/2009. sz. törvény értelmében

12) A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi felügyeletről szóló törvénye és más jogszabályok módosítása, 48. §

13) A Polgári törvénykönyv 116. §-a

14) Az SZK NT 18/1996. sz., az árakról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

14a) A Tt. 581/2004. sz. törvényének 48. §-a a későbbi módosítások szerint

14b) A Tt. 87/2018. sz. törvénye 28. §-a 4. bek. c) pontja

14c) A Tt. 87/2018. sz. törvényének 15. §-a

15) A Tt. 725/2004. sz., a közúti forgalomban részt vevő gépkocsik üzemeltetéséről szóló törvénye 23. §-a, annak későbbi módosításai értelmében

16) Az elhunyt személyek holttestének átszállításáról szóló egyezmény (Tt. 11/2003. sz. Értesítő)

17) Az elhunyt személyek holttestének átszállításáról szóló egyezmény 3. cikkelye

18) A Tt. 455/1991. sz., az iparűzésről szóló törvénye 2. sz. melléklete a későbbi módosítások értelmében

19) A Szlovák Köztársaság Kormányának 391/2006. sz. rendelete a munkahelyek minimális biztonsági és munkaegészség-ügyi követelményeiről

20) A Tt. 308/1991. sz., a vallásszabadságról, az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

21) A Tt. 124/2006. sz., a munkabiztonságról és munkaegészség-ügyi védelemről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

22) A Büntető törvénykönyv 156. §-ának 1. bek.

23) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építési eljárásról szóló törvénye ( építésügyi törvény) 140.a §-a a későbbi Tt. 540/2008. sz. módosítás értelmében

24) A Tt. 7/2010. sz. törvénye az árvízvédelemről

25) A Polgári törvénykönyv 663-684.§

26) A Tt. 49/2002. sz., a műemlékvédelemről szóló törvényének 14.§-a a későbbi módosítások értelmében

27) A Tt. 130/2005. sz., a hadisírokról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

28) A Büntető törvénykönyv 156. §-a 2. bek.

29) A Tt. 130/2005. sz. törvénye, 6.§ 2. bek. e) pont

30) A Tt. 355/2007. sz., a vízvédelemről szóló törvénye, mely módosítja az SZNT Tt. 372/1990. sz. szabálysértési törvényét a későbbi módosítások értelmében

31) A Polgári törvénykönyv 135. §-a

32) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében, 16. §

33) A Tt. 568/2009. sz., az életfogytig tartó oktatásról szóló törvénye

33a) § 15 ods. 3 písm. d) zákona č. 355/2007 Z. z.

34) A Szlovák Köztársaság Tt. 322/2006. sz., az egészségügyi alkalmazottak továbbképzéséről, a speciális szakirányokról és az engedélyhez kötött tevékenységekről szóló kormányrendelete, annak későbbi módosításai értelmében, 1. sz. melléklet

35) Pl. a Tt. 478/2002. sz., a levegő minőségének védelméről szóló törvénye, mely kiegészíti a Tt. 401/1998. sz., a légszennyezési illetékekről szóló törvényét, annak későbbi módosításai értelmében, a Tt. 223/2001. sz. törvénye és annak későbbi módosításai

36) A Tt. 355/2007 sz. törvénye, 3. § 2. bek. b) pontja és 5. §-a

37) Tt. 355/2007 sz. törvénye, 3. § 1. bek. c) pontja és 6. § 1-2. bek.

38) A Tt. 355/2007 sz. törvénye, 5. § 4. bek. i) pontja

39) A Tt. 369/1990 sz., a községi önkormányzatokról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

40) A Tt. 372/1990. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

41) A Tt. 428/2002. sz. a személyi adatok védelméről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

42) A Tt. 71/1967. sz., a szabálysértési eljárásról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET MUNKAHELYÉNEK ELJÁRÁSA AZ ELVETÉLT EMBERI MAGZAT VAGY IDŐ ELŐTT ELVETT EMBERI MAGZAT TEMETÉSI CÉLÚ KIADÁSAKOR A SZÜLŐ KÉRVÉNYE ALAPJÁN

(1) Ha az elvetélt emberi magzat vagy idő előtt elvett emberi magzat szülője kérvényezi annak kiadását temetés céljából, az egészségügyi szolgáltató a szülővel együttműködve kitölti a kérvényt, melynek mintája az 1.a sz. mellékletben található. A kérvényt egy eredeti iratban és két másolatban készíti el; az eredeti irat az egészségügyi dokumentáció része, egy másolat a szülőé, a második a megbízott temetkezési szolgáltatóé.

(2) Ha az elvetélt emberi magzaton vagy idő előtt elvett emberi magzaton boncolást hajtanak végre, az 1. bekezdés szerinti kérvény egy eredeti példányban és három másolatban készül el; a harmadik másolat a dokumentumokkal együtt az egészségügyi felügyelet munkahelyének szól.

(3) Az egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi felügyeleti hatóság munkahelye az elvetélt emberi magzatot vagy idő előtt elvett emberi magzatot temetés céljából annak a temetkezési szolgáltatónak adja ki, amely okirattal bizonyítja, hogy megbízott temetkezési szolgáltató.

1. Az elhunytak ideiglenes tárolására elkülönített helyiséget úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a temetkezési szolgáltatás dolgozóinak a hozzáférés, és hogy az emberei maradványok szállítása/mozgatása méltóságteljesen valósulhasson meg.

2. Az elhunytak ideiglenes tárolására elkülönített helyiségének jól szellőztethetőnek kell lennie, biztosítani kell benne a hidegvíz-vezetéket és a mosható padlózatot és falakat 180 cm magasságig.

3. Az elhunytak ideiglenes tárolására elkülönített helyiség maximális léghőmérséklete nem haladhatja meg a 10 °C-t.