Módosítva:

Tt. 375/2016., hatályos 2016. december 31-től

Tt. 379/2019., hatályos 2019. november 30-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

A jelen törvény a helyi fejlesztési illetéket (a továbbiakban „fejlesztési illeték”) szabályozza.

A fejlesztési illetéket a település a területén, annak egyes részein²⁾ vagy egyes kataszteri területein általános érvényű rendelettel szabályozhatja.²⁾

(1) A fejlesztési illeték tárgya a település területén található magasépítészeti létesítmény, melyet feltüntettek

a) a jogerős építési engedélyben,³⁾ mely    engedélyezi az építkezést (a továbbiakban csak „építési engedély”),

b) az építési hatóság nyilatkozatában a bejelentett építkezésről,^3a)

c) az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló jogerős határozatban^3b)

d) az utólagos engedélyezésről szóló jogerős határozatban.^3c)

(2) Az illeték tárgyát képezik az 1. bekezdés szerinti építmények, ha megvalósításukkal az épület földfelszín feletti részén új vagy további alapterület jön létre. Az építmény lebontásával az eredeti földfelszíni alapterület levonásra kerül az újonnan létrejött építmény földfelszíni alapterületéből abban az esetben, ha a kapcsolódó építési engedély legkésőbb az építmény lebontását elrendelő vagy engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napjától számított négy éven belül jogerőre emelkedik.

(3) Illetékmentességet élvez

a) a lakóházak karbantartása, javítása, felújítása vagy korszerűsítése,^3d) mely során nem változik a lakóházban található összes lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének összege,

b) a lakóháztól eltérő építmény karbantartása, javítása, felújítása vagy korszerűsítése, mely során sem az építmény alapterülete, sem a rendeltetésének célja nem változik,

c) az olyan építmény vagy annak része, amely

1. a szociális lakhatás⁴⁾ vagy a gyermekek szociális-jogi védelmének és szociális gondozásának céljait szolgálja,

2. az egészségügyi ellátás céljait szolgálja,⁵⁾

3. az óvodai nevelés, az alapfokú oktatás,⁶⁾ a középfokú oktatás,⁷⁾ a felsőbb fokú szakképzés,⁷⁾ az állami főiskolákon megvalósuló felsőfokú képzés céljait szolgálja, kivéve az állami főiskolák műhelyeit és gyakorlati képzési központjait vagy specializált képzési intézményeit,

4. szociális szolgáltató intézménynek⁸⁾ ad otthont,

5. az egyházak és az állam által nyilvántartott vallási csoportok vallási szertartásainak céljait szolgálja,

6. az államvédelem céljait szolgálja,

7. múzeumnak, könyvtárnak, képtárnak vagy művelődési központnak ad otthont,

8. sportolás céljára szolgál,

9. a külön jogszabály szerinti^8a) jelentős beruházási tanúsítvánnyal bíró létesítmény az illetékkötelesség 4. § 1. bek. szerinti keletkezése napján,

d) a legfeljebb 1000 m² alapterületű üvegház építése olyan telken, amely az ingatlankataszterben mint szántóföld vagy kert van nyilvántartva,

e) a legfeljebb 1000 m² alapterületű, hidropónikus növénytermesztés céljára szolgáló üvegház építése, ha az üvegház fűtése geotermikus energia segítségével történik,

f) az 1500 m² alapterületet nem meghaladó, mezőgazdasági termelés céljára szolgáló építmény és a saját mezőgazdasági termés tárolására használt építmény.

(4) A 3. bekezdés d)–f) pontjai nem vonatkoznak arra az építményre, melynek építtetője egyúttal tulajdonosa egy további, azonos felhasználási célú építménynek ugyanazon kataszteri területen, valamint arra az építményre, melynek építtetője egyúttal további, azonos felhasználási célú építményt valósít meg ugyanazon kataszteri területen.

(1) Az illetékfizetési kötelezettség az építési engedély hatályba lépésének, az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló határozat hatályba lépésének, az építmény utólagos engedélyezéséről szóló határozat hatályba lépésének napjával, vagy az építési hatóság nyilatkozatának kézbesítése napjával keletkezik.

(2) Az illetékfizetési kötelezettség az építési engedély hatályvesztésének napjával szűnik meg, amennyiben az illetékfizető nem kezdte meg az építkezés megvalósítását.

(3) A község az illetékkötelesség keletkezését követően köteles az illetékfizetőt felszólítani jelentés benyújtására a megvalósuló építmény földfelszín feletti részeinek alapterületi kiterjedéséről a törvény melléklete szerinti bontásban, miközben a földfelszín feletti építményrészek alapterületét az építmény tervezője is igazolja.

(4) Ha az illetékfizető a község felszólítására nem nyújtja be az adatokat az építmény földfelszín feletti részeinek alapterületi kiterjedéséről a 3. bekezdésnek megfelelően, a község írásban szólítja meg ennek megtételére arányos határidőn belül. Ha az illetékfizető ezen írásbeli felszólítás ellenére sem nyújtja be az adatokat a megvalósuló építmény földfelszín feletti részeinek alapterületi kiterjedéséről, a község segédeszközök útján meghatározza a fejlesztési illeték kivetési alapját és a fejlesztési illeték összegét. A község segédeszközök útján meghatározott fejlesztésiilleték-kivetési eljárására különleges jogszabály vonatkozik.^8b)

(1) Illetékfizető az a természetes személy vagy jogi személy, aki/amely építtetőként⁹⁾ fel van tüntetve az építési engedélyben, az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló jogerős határozatban, az építmény utólagos engedélyezéséről szóló jogerős határozatban, vagy akinek/amelynek az építési hivatal nyilatkozatát a bejelentett építkezésről kézbesítették. Az építtető jogainak és kötelességeinek átruházása és az épület tulajdonjogának és tervdokumentációjának átruházása nem befolyásolja az illetékfizető személyének megváltozására; ez nem érvényes, ha az illetékfizetőnek jogi képviselője van.

(2) A saját területén építkezést megvalósító település, önkormányzati kerület vagy állam nem minősül illetékfizetőnek a saját területén.

(3) Amennyiben az építkezést több, az építési engedélyben, az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló jogerős határozatban, az építmény utólagos engedélyezéséről szóló jogerős határozatban vagy az építési hivatal bejelentett építkezésről szóló hirdetményében feltüntetett építtető valósítja meg, egyenlő arányban illetékfizetőnek minősül minden építtető, ha másképp meg nem egyeznek. Amennyiben egyezséget kötnek, az illetékfizetőket egyikük képviseli (a továbbiakban „képviselő”), míg a többiek egyenlő arányban kezeskednek a fejlesztési illetékért, miközben a képviselő erről a körülményről írásban tájékoztatja a települést, legkésőbb az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napjáig.

(4) Amennyiben az építkezést házastársak valósítják meg, s az építmény házastársi osztatlan közös tulajdonnak fog minősülni, mindkét házasfél illetékfizetőnek számít, miközben a fejlesztési illetékért közösen, egyenlő mértékben kezeskednek.

(1) A fejlesztési illeték alapját a 3. § szerint a fejlesztési illeték tárgyát képező megvalósított építmény földfelszín feletti részeinek m²-ben kifejezett kiterjedése képezi, miközben jelen törvény alkalmazásában a megvalósuló építmény földfelszín feletti része alatt a földszinten és emeleti részeken található valamennyi helyiség¹⁰⁾ alapterületének összege értendő.

(2) Helyiség alatt a jelen törvény céljaira az építmény belső terei értendők, melyek padlózattal, az építmény körítőfalait vagy belső válaszfalait alkotó falakkal, valamint mennyezettel vagy tetőszerkezettel határoltak, miközben a körítő szerkezet részeiben átmeneti vagy tartós építészeti hézagok hagyhatók ki személyek, gépek, berendezések vagy közlekedési eszközök ki- és bejutása céljából.

(3) A megvalósuló épület földfelszín feletti alapterülete alatt a jelen törvény céljaira az épület belső tereit értjük a belső függőleges szerkezeti elemek nélkül, melyek padlózat és mennyezet vagy tetőszerkezet közti belmagassága legkevesebb 1,3 méter. A megvalósuló épület földfelszín feletti alapterületébe beleszámít az árkádok és fülkék alapterület, ha azok legkevesebb 1,2 méter szélesek, 0,3 méter mélyek és a padlótól mérve 2 méter magasak. A megvalósuló épület földfelszín feletti alapterületébe beleszámít a fűtőtestek, szerelvények, műszaki berendezések, gépi felszerelések vagy konyhaberendezés által elfoglalt terület. A megvalósuló épület földfelszín feletti alapterületébe az első – harmadik mondatba foglalt paraméterek teljesítése esetén beleszámít a padlástér alapterülete is mint az épület utolsó, padlózattal, valamint tetőszerkezettel vagy más építési szerkezettel határolt földfelszín feletti szintjéről elérhető belső tér.

(4) A jelen törvény céljaira a fejlesztési illeték kivetési alapjába nem számítandó be a liftakna, a lépcsőház – beleértve a félemeleti területeket –, az erkélyek, loggiák, beüvegezetlen teraszok és szerelvényaknák alapterülete.

(5) Az építménynél, mely olyan cél szolgálatára is hasznosulni fog, mely nem tárgya a 3. § 3. bek. c) pontja szerinti fejlesztési illetéknek, a megvalósuló épület földfelszín feletti alapterületébe beleszámít ezen építmény minden közös részének és közös berendezésének alapterülete is, kivéve a közös részek és közös berendezések azon alapterületeit, amelyek kizárólag olyan célt szolgálnak, mely nem tárgya a fejlesztési illetéknek.

(6) Az építménynél, mely nem tárgya a 3. § 3. bek. c) pontja szerinti fejlesztési illetéknek, nem képezi fejlesztési illeték tárgyát az építmény közös részeinek és közös berendezéseinek alapterülete sem.

(7) Ha a 3. § 1. bek. szerinti fejlesztési illeték tárgya kettő vagy több kataszteri területen valósul meg, mely kettő vagy több községhez tartozik, a fejlesztési illetéket határozatban mindegyik község kiveti. A fejlesztési illeték alapját mindegyik községben a kataszterébe a földfelszínen benyúló beépített terület és az egész építmény által elfoglalt teljes beépített alapterület arányában vetik ki úgy, hogy a megvalósuló építkezés teljes beépített alapterületét beszorozza a megvalósult építmény földfelszíni alapterületrészének arányával.

(1) A fejlesztési illeték díjszabása 3 eurótól 35 euróig terjed az építmény földfelszín feletti részeinek minden megkezdett m²-ére vonatkoztatva.

(2) A település a fejlesztési illeték díjszabását eltérően állapíthatja meg az építmények alábbi rendeltetése alapján

a) lakhatás céljait szolgáló építmények,¹¹⁾

b) mezőgazdasági termelés céljait szolgáló építmények, üvegházak, vízgazdálkodási műtárgyak, a mezőgazdasági termelés során előállított saját termékek raktározását szolgáló építményeket, a saját adminisztrációs épületeket is beleértve,

c) ipari építmények és raktározás céljait szolgáló építmények, a saját adminisztrációs épületeket is beleértve,

d) egyéb vállalkozási és jövedelemszerzési tevékenységi célokat szolgáló építmények, raktározási és az egyéb vállalkozási és jövedelemszerzési tevékenységgel összefüggő adminisztrációt szolgáló építmények,

e) egyéb építmények.

(3) A település a fejlesztési illeték díjszabását eltérően állapíthatja meg az egyes kataszteri területek vagy azok egyes részei vonatkozásában.¹⁾

(4) A település a fejlesztési illeték díjszabását az 1-3. bekezdések alapján általánosan kötelező érvényű rendelettel állapíthatja meg vagy módosíthatja, kizárólag a naptári év januárjának 1-ével, ha a 14. § 1. bek. nem rendelkezik másként.

(5) A község a 2. bek. a)-e) pontjaiban feltüntetett összes építményre meghatározza a fejlesztési illeték díjszabását.

(1) A fejlesztési illetéket az illeték 6. §-ba foglalt, 60 m²-rel csökkentett alapjának és a fejlesztési illeték illetékfizetési kötelezettség keletkezése napján érvényes, a 4. § 1. bekezdése által meghatározott díjszabásának szorzata adja meg. Ha a 3. § 1. bek. szerinti fejlesztési illeték tárgya kettő vagy több kataszteri területen valósul meg, mely kettő vagy több községhez tartozik, az első mondat szerinti illetékalap-csökkentés minden községben érvényes a 6. § 7. bek. szerint kiszámított arányban.

(2) Ha az építményt vegyes célra valósítják meg és a település a 7. § 2. bekezdése alapján eltérő díjszabást állapított meg, a 6. § szerinti illeték alapja 60 m²-rel csökkentendő, amelyet azon alapterületből vonnak le, amely az építmény teljes területének legnagyobb részét képezi. A fejlesztési illetéket a fejlesztési illeték arányos részeinek összege adja meg, miközben a fejlesztési illeték arányos részeit az illetéknek a 7. § 2. bekezdésébe foglalt díjszabása és az építmény különféle rendeltetésű alapterületeinek szorzataként kell kiszámítani.

(3) Ha az építési engedélyben, az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló jogerős határozatban, az építmény utólagos engedélyezéséről szóló jogerős határozatban vagy az építési hivatal bejelentett építményhez fűződő értesítésében több, a fejlesztési illeték tárgyát képező építmény van feltüntetve, azok a fejlesztési illeték kiszámításának céljára egy építménynek tekintendők.

(4) Ha illetékfizetési kötelesség keletkezik a jelen törvény alapján építmény befejezés előtti változtatási engedélyére vonatkozó jogerős határozat következtében,^3b) a fejlesztési illeték kiszámítása során a 60 m²-re vonatkozó illetékcsökkentést csak egyszer alkalmazzák az építési engedéllyel megvalósuló épület földfelszíni alapterületére vagy az épületre, melyre az építési hivatal mint bejelentett építkezésre hirdetményt bocsátott ki.

(5) Ha illetékfizetési kötelesség keletkezik a jelen törvény alapján építmény befejezés előtti változtatási engedélyére vonatkozó jogerős határozat következtében,^3b) mely bővíti az építési engedély tartalmát, a fejlesztési illetékalap a pozitív különbség a megvalósuló építmény földfelszíni, m²-ben megadott alapterületéhez képest, mely az építmény befejezés előtti változtatási engedélyére^3b) vonatkozó jogerős határozatból és az építési engedélyből fakad.

(6) Ha illetékfizetési kötelesség keletkezik a jelen törvény értelmében építmény befejezés előtti változtatási engedélyére vonatkozó jogerős határozat alapján,^3b) mely csökkenti a fejlesztési illeték alapját, az illeték összegének kiszámításakor azt az illetéktarifát alkalmazzák, mely az építkezés engedélyezésének napján volt érvényben, figyelembe véve az alapterületet minden, az építkezés befejezése előtti és utólagos engedélyezés szerinti változtatást.

(7) A kiszámított fejlesztési illeték lefelé, euró-centekre kerekítendő.

(1) A fejlesztési illetéket a település veti ki határozatban a külön jogszabályban megszabott határidőben.¹⁴⁾

(2) Ha a fejlesztési illeték kivetése után jogerőre emelkedik az építkezés befejezése előtti változtatását engedélyező határozat, az utólagos engedélyezésről szóló határozat, vagy új hirdetményt tesz közzé az építési hivatal bejelentett építkezésről, a község új határozatban veti ki a fejlesztési illetéket. Az új határozat megsemmisíti az eredeti határozatot, miközben az eredeti határozat alapján már befizetett fejlesztési illetéket jóváírják az új határozatban kivetett illeték térítéseként; ez az eljárás csak abban az esetben érvényes, ha az illetékfizető személye nem változik. Annak a személynek, akinek korábban nem állt fenn illetékfizetési kötelessége az építmény vonatkozásában és aki az építkezés befejezése előtti változtatását engedélyező olyan jogerős határozatban^3b) feltüntetésre került, mely csökkenti a fejlesztési illeték alapját, befizetési többlete keletkezik az építmény után fejlesztési illetékre köteles más személy által kifizetett fejlesztési illeték kapcsán.

(3) Amennyiben az illetékfizetők nevében az 5. § 3. bekezdésében foglaltak alapján képviselő jár el, a település a fejlesztési illetéket teljes összegében erre a képviselőre veti ki. Amennyiben az illetékfizetők az 5. § 4. bekezdésének megfelelően házastársak, a település a fejlesztési illetéket teljes összegében az egyikükre veti ki.

(4) A kivetett fejlesztési illeték befizetése az 1. bekezdésbe foglaltak alapján kiadott határozat hatályba lépésétől számított 15 napon belül esedékes.

(5) Az illetékfizető kérheti a községtől a fejlesztési illeték részletekben történő befizetését, leghamarabb azon határozat jogerőre emelkedésének napján, mellyel a fejlesztési illetéket kivetették. A község az illetékfizető kérvénye alapján részletfizetést határozhat meg a fejlesztési illeték befizetésére. A részletek a község részletfizetést engedélyező határozatában megszabott határidőkben esedékesek; az ilyen határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a község elutasítja az illetékre vonatkozó részletfizetési kérvényt, ezt a tényt közli az illetékfizetővel.

(1) Amennyiben az illetékfizető a 4. § 2. bekezdésébe foglaltak alapján keletkezett illetékfizetési kötelezettség megszűnésének napjától számított 60 napon belül nem értesíti erről a települést, igénye az illeték visszatérítésére megszűnik.

(2) A település az illetékfizető által beterjesztett kérelem alapján a fejlesztési illeték visszatérítéséről szóló határozat hatályba lépésétől számított 60 napon belül visszatéríti a fejlesztési illetéket az illetékfizetőnek.

(3) Ha 9. § 2. bek. szerint kiadott új határozattal csökkent a kivetett fejlesztési illeték összege, a község a 9. § 2. bek. szerint kiadott új határozat hatályba lépésétől számított 60 napon belül visszatéríti a befizetett fejlesztési illeték és az újonnan kivetett fejlesztési illeték közti különbséget.

(1) A fejlesztési illetékből származó bevétel a község költségvetésének bevételét képezi, Pozsonyban és Kassán a fejlesztési illetékből származó bevételnek a város és a városrészek közti elosztását a város alapokmánya határozza meg.

(2) A fejlesztési illeték képezte bevétel az alábbi célokat szolgáló építkezések és a velük kapcsolatos telekrendezési eljárásokkal összefüggő tőkekiadások¹²⁾ fedezésére fordítandó:

a) gyermekgondozási létesítmények,

b) szociális-, sport- és kulturális létesítmények,

c) szociális lakások,

d) iskolák és gyakorlati oktatást ellátó létesítmények,

e) egészségügyi létesítmények,

f) nyilvános parkok, zöldterületek rendezése,

g) helyi úthálózat, parkolók, közvilágítás és műszaki infrastruktúra,

h) vízvisszatartó intézkedések a területen és a klímaváltozás mérséklése, illetve a kedvezőtlen következményeihez való alkalmazkodás.

(3) A fejlesztési illeték képezte bevételt a község azon kataszteri területen vagy annak különálló részén¹⁾ használja fel, amelyen az építménnyel kapcsolatosan, melyre az illetékfizetési kötelezettség vonatkozik, a fejlesztési illetéket beszedte. A község általános érvényű rendelettel²⁾ meghatározhatja, hogy a fejlesztési illeték képezte bevételt vagy annak pontosan meghatározott, százalékban kifejezett részét a község más kataszteri területén, vagy annak különálló részén¹⁾ fogja felhasználni.

(4) A község általános érvényű rendeletben határozza meg a fejlesztési illetékből származó bevétel összegének és megvalósuló projektekre lebontott felhasználásának módjáról szóló tájékoztatás közzétételét úgy, hogy ezeket az információkat legalább évente egyszer nyilvánosságra hozzák.

(1) A fejlesztési illeték kezelését az azt saját területén kivető község látja el, Pozsony esetében a városrész, miközben a városrész a jelen törvény céljaira a községekkel egyenértékű jogállást élvez. A fejlesztési illeték kezelését Kassa esetében a városrészek látják el, amennyiben arról a város alapokmánya¹³⁾ úgy rendelkezik, miközben a városrész a jelen törvény céljaira a községekkel egyenértékű jogállást fog élvezni.

(2) A fejlesztési illeték kezelése nem bízható más jogi személyekre vagy természetes személyekre.

(3) A fejlesztési illeték kezelését önálló előírás szabályozza,¹⁴⁾ amennyiben arról jelen törvény 5. §-a, illetve 9-11. §-a másképp nem rendelkezik.

A település a jelen törvény értelmében első ízben az építési engedélyben, az építkezés befejezése előtti változtatását engedélyező jogerős határozatban, az utólagos engedélyezésről szóló jogerős határozatban, vagy az építési hivatal bejelentett építkezésről szóló új hirdetményben szereplő építményre vethet ki fejlesztési illetéket a jelen törvény hatályba lépését követően, legkorábban azonban a fejlesztési illetéknek a település általános érvényű rendelete által történt bevezetését követően.

(1) Ha a község a 2017-es évben vezeti be először a fejlesztési illetéket általános érvényű rendelettel, a 7. § 1–3. és 5. bek. szerinti fejlesztési illeték díjszabását leghamarabb az ilyen általános érvényű rendelet hatálybalépésének napjával határozhatja meg.

(2) Nem képezi fejlesztési illeték tárgyát olyan építmény, amelyre 2016. december 31-e előtt adtak ki építmény elhelyezéséről szóló hatályos területi határozatot, amelyben az építménnyel összefüggően a község ingó vagyon beszerzésének vagy a 11. § 2. bek.-ben feltüntetett célokra szolgáló, pénzbeli vagy nem pénzbeli teljesítés nyújtásának kötelezettségét rótta ki, vagy az építménnyel összefüggően 2016. december 31-e előtt más jogügylet kötöttek, amelyben az építménnyel összefüggően a község ingó vagyon beszerzésének vagy a 11. § 2. bek.-ben feltüntetett célokra szolgáló, pénzbeli vagy nem pénzbeli teljesítés nyújtásának kötelezettségét rótta ki.

Ha a díjfizetési kötelesség 2019. november 29-ig bezárólag jött létre, a 2019. november 29-éig hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

Jelen törvény 2016. november 1-én lép hatályba.

1) A Tt. 582/2004. sz., a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetékéről szóló, a Tt. 268/2014. sz. törvénye által módosított törvény 17.a §-a.

2) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló, többször módosított törvényének 6. §-a.

3) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló, többször módosított törvényének 66-70. §-a.

3a) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 57. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.

3b) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 139.b §-ának 4. és 5. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.

3c) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 88.a §-a a későbbi jogszabályok értelmében.

3d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 182/1993. sz., a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek birtoklásáról szóló törvénye 2. §-ának 2. és 9-12. bekezdése a későbbi jogszabályok értelmében.

4) A Tt. 443/2010. sz., a lakásfejlesztési támogatásokról és a szociális lakhatásról szóló törvényének 21. §-a.

5) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról, szakmai szervezeteikről és egyéb törvényi kiegészítésekről szóló, a Tt. 653/2007. sz. törvény által módosított törvényének 7. §-a 4. bek.

6) A Tt. 245/2008. sz., a köznevelésről és közoktatásról szóló (közoktatási törvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 16. §-a 4. és 5. bek.

7) A Tt. 245/2008. sz., a Tt. 324/2012. sz. törvénye által módosított törvény 16. §-a 3. bek.

8) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról és a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvény.

8a) A Tt. 175/1999. sz., a jelentős beruházások előkészítését érintő egyes intézkedésekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.

9) A Tt. 50/1976. sz., többször módosított törvény 59. § 1. bek. a) pontja.

10) A Tt. 582/2004. sz. törvény 12. §-a 5. bek.

11) A Tt. 50/1976. sz., a Tt. 237/2000. sz. törvénye által módosított törvény 43.b §-a 1. bek. a) és b) pontja.

12) A Tt. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.

13) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 401/1990. sz., Kassa városáról szóló, többször módosított törvénye 25. §-a.

14) A Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről (adózás rendje) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.