Módosítás:

Tt. 530/2004., hatályos 2004. november 1-től

Tt. 81/2005., hatályos 2005. április 1-től

Tt. 312/2005., hatályos 2005. július 15-től

Tt. 348/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től

Tt. 475/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 151/2010., hatályos 2010. július 1-től

Tt. 151/2010., hatályos 2011. január 1-től

Tt. 548/2010., hatályos 2011. január 1-től

Tt. 503/2011., hatályos 2012. február 1-től

Tt. 503/2011., hatályos 2012. július 1-től

Tt. 14/2015., hatályos 2015. március 1-től

Tt. 318/2018., hatályos 2018. november 30-tól

Tt. 477/2019., hatályos 2020. február 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

(1) Ez a törvény szabályozza a költségtérítési kötelezettségeket és egyéb teljesítések (a továbbiakban csak „térítés”) nyújtását kiküldetések/kirendelések, munkavégzésre kölcsönvevő munkáltatóhoz^1aa) történő ideiglenesen áthelyezés idejére (a továbbiakban csak „ideiglenes áthelyezés”), az Európai Unió tagállamába történő kiküldetés (a továbbiakban csak „kiküldetés az Európai Unió tagállamába”), munkaviszony létrejöttekor, állami alkalmazotti munkaviszony vagy ehhez hasonló munkaviszony létrejöttekor (a továbbiakban csak „munkaviszony létrejöttekor”), külföldi munkavégzés idején, valamint rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos utazás alkalmával, mely eltér a szokásos munkarendtől, és a munkavégzés szokásos helyszínén kívül történik

a) a munkaviszonyban vagy állami alkalmazotti viszonyban lévő alkalmazottnak esetében, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik,¹⁾

b) a szövetkezeti tagok esetében, ha az alapszabály szerint a tagság feltétele a munkaviszony is,

c) a természetes személyek esetében, akik munkaviszonyon kívül végeznek munkát munkavégzésről szóló szerződés alapján, ha ez a térítés a munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzésről szóló szerződésben bennefoglaltatik,

d) azon személyek esetében, akiknek ezt a jelen törvény előírja.

(2) Ez a törvény szabályozza a térítéseket azon személyeknek,

a) akiknek ezt külön jogszabály írja elő,

b) akiket jogi személyek szerveibe neveznek ki vagy választanak meg, de a jogi személlyel nem állnak munkaviszonyban, amennyiben nem kapnak térítést az a) pont értelmében,

c) akik jogi személyek vagy természetes személyek érdekében látnak el feladatokat, de a jogi vagy természetes személlyel nem állnak munkaviszonyban vagy más jogviszonyban,^1a) amennyiben így szól a megállapodásuk.

(3) Ez a törvény szabályozza azon személyek költségtérítéseit is, akik ideiglenes áthelyezés^1b) során végeznek hivatali vagy üzleti kiküldetést.

(4) Ez a törvény nem vonatkozik a tengerjáró hajók legénységének nyújtott térítésekre a behajózás idején.²⁾

(5) Az alkalmazottnak nem jár költségtérítés ezen törvény értelmében, amennyiben más jogi vagy természetes személy bizonyíthatóan és a jelen törvény szerinti mértékben költségtérítést nyújt neki. Ha a jogi vagy természetes személy bizonyíthatóan csak részleges költségtérítést nyújt, a munkáltató a térítés fennmaradó részét a jelen törvény szerinti mértékig és nagyságban köteles megtéríteni.

(1) A hivatali vagy üzleti utazás e törvény értelmében olyan időtartamú tartózkodás, amelyen a magánszemély munkavégzés céljából a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen vesz részt meghatározott ideig, a munkába lépéstől és munkavégzés befejezéséig számított ideig. Hivatali vagy üzleti utazásnak számít ezen törvény értelmében az a kiküldetés is, amely az 1. § 2. bekezdésében taglalt személy sajátos jogállásából fakadó tevékenysége teljesítése céljából utazik, beleértve a kiküldetése befejeztéig tartó tevékenységeket.

(2) Külföldi kiküldetésnek számít e törvény értelmében a külföldi tartózkodás ideje (1. bekezdés), beleértve a külföldi kiküldetés befejeztéig tartó tevékenységeket.

(3) Szokásos munkahely e törvény céljaira a munkavállalóval egyeztetett és írásban rögzített munkahely. Ha ilyen munkahelyről megállapodás nincs, a szokásos munkahely a rendszeres munkavégzés helyéül a munkaszerződésben, vagy a munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzésre kötött megbízatási szerződésekben rögzített munkahely. Ha olyan alkalmazottról van szó, akinek gyakori munkavégzési helyszínváltoztatása hivatása sajátos jellegéből fakad, szokásos munkahelyként az állandó lakhelye is megjelölhető.³⁾ Ha a megbízatási szerződés alapján a munkavállalónak az állandó lakhelyén kívüli helyszínen kell munkáját elvégeznie, a munkáltató a szerződésben arról is megállapodhat vele, hogy a lakhelyéről a munkavégzés helyszínére való és hazautazási költségeit is megtéríti mint utazási költségeket.

(4) Az ideiglenes áthelyezés során hivatali vagy üzleti utazásra kiküldött munkavállaló szokásos munkahelye az ideiglenes áthelyezésről szóló megállapodásban vagy a munkaszerződésben^3a) rögzített ideiglenes kiküldetés közbeni munkavégzés helye; a 3. bekezdés ebben az esetben nem alkalmazandó.

(5) Az alkalmazott családja e törvény céljaira a házastárs, a saját és örökbe fogadott gyermekek, az illetékes szervek jogerős döntésével a szülői gondoskodást helyettesítő gondozására bízott gyermekek, a saját szülei, az örökbefogadói, a nevelős zülei, esetleg más, vele közös háztartásban élő további személyek,⁴⁾ ha lakhelyük³⁾ a Szlovák Köztársaság területén van.

(6) A munkáltató e törvény céljaira a külön jogszabály szerinti⁵⁾ munkáltató, jogi személy az 1. § 2. bekezdése, természetes személy az 1. § 2. bekezdése c) pontja szerint, kölcsönvevő munkáltató az 1. § 3. bekezdés céljaira, valamint munkáltató a 17. § szerint.

(7) Alkalmazott e törvény céljaira az 1. § 1-3. bekezdése szerinti személy.

(1) Az alkalmazottat kirendelő munkáltató írásban határozza meg a kiküldetés kezdetét, a munkavégzés helyszínét, annak időtartamát, az utazás módját, valamint a kiküldetés befejeződésének időpontját; jogában áll a kiküldetés további feltételeit is megszabni. A munkáltató ennek során köteles szem előtt tartani az alkalmazott jogos érdekeit.

(2) A munkáltató a munkavállalóval történő megállapodás alapján a kiküldetés feltételeinek 1. bekezdésben taglalt meghatározása során a munkavállaló indokaira tekintettel a kiküldetés megszakításáról is megállapodhat; a kiküldetés megszakítása történhet a munkavégzés kiküldetési helyszínen való megkezdését megelőző időszakban vagy a kiküldetési helyszínen végzett munka befejezését követően.

(3) A munkáltató szükség esetén a kiküldetés 1. és 2. bekezdésében taglalt feltételeket egyetlen döntésbe is foglalhatja

a) több alkalmazottra vonatkozóan,

b) az alkalmazott több kiküldetésével kapcsolatosan.

(1) A kiküldetés idejére az alkalmazott jogosult

a) igazolt utazási költségeinek megtérítésére,

b) igazolt szállásköltségeinek megtérítésére,

c) étkezési költségeinek megtérítésére,

d) egyéb igazolt szükséges kiadásainak megtérítésére,

e) igazolt útiköltségeinek megtérítésére családja lakóhelyén történő meglátogatása kapcsán³⁾ vagy a Szlovák Köztársaság területén lévő tartózkodási helyén a munkáltató és a munkavállaló között megkötött előzetes megállapodás szerint, ha a kiküldetés a megszabott feltételek szerint több mint hét, egymást követő naptári napon át tart, mégpedig minden egyes héten, ha a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés, esetleg más, a munkavállalóval kötött írásos dokumentum hosszabb időszakról, legfeljebb azonban egy naptári hónapról nem rendelkezik.

(2) A költségek 1. bekezdés szerinti bizonylattal történő elszámolása nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a munkáltató más, e törvényben szabályozott módon ismeri el a munkavállaló kiadásait.

(1) Az alkalmazottnak étkezési költségtérítés (napidíj) jár a kiküldetés minden egyes naptári napjára a jelen törvényben szabályozott feltételek mellett. A napidíj a kiküldetés naptári napi időtartamától függ, és a kiküldetési idő időintervallumokba van osztva

a) 5-től 12 óráig,

b) több mint 12 órától 18 óráig,

c) 18 óra felett.

(2) A napidíj 1. bekezdésben szereplő időintervallumonkénti összegét az a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma (a továbbiakban „minisztérium”) rendelete határozza meg; a rendeletet mindig a teljes szöveg közzétételével hirdetik ki.⁶⁾

(3) Ha a munkáltató 5 óránál rövidebb ideig tartó kiküldetést rendel el, és nem teszi lehetővé az alkalmazott szokásos módon történő étkezését, napidíjat adhat neki az 5-12 órás kiküldetés összegéig terjedően, vagy ingyenes étkezést biztosíthat neki.

(4) Ha a munkavállaló, akinek foglalkozása sajátos jellegéből fakadóan gyakran változik munkavégzési helyszíne,

a) több kiküldetésen vesz részt egy naptári nap során, s ezek mindegyike 5 óránál kevesebb ideig tart, együttes időtartamuk azonban eléri vagy meghaladja az 5 órát, napidíjra jogosult az összesített időtartam mértékében,

b) két naptári nap során több kiküldetésen vesz részt, s ezek mindegyike kevesebb mint 5 óráig vagy legalább 5 óráig tart naponta, ezen kiküldetések együttes idejéért az 5-12 órás időintervallumnak megfelelő napidíjra jogosult,

c) egy műszak alatt két naptári napon belül több kiküldetésen vesz részt, melyek mindegyike 5 óránál rövidebb, de összegezett időtartamuk eléri vagy meghaladja az 5 órát, napidíjra jogosult az összesített időtartam mértékében.

(5) A munkavállalóval, akinek foglalkozása sajátos jellegéből fakadóan gyakran változik munkavégzési helyszíne, a munkaszerződésben vagy a munkavégzésről szóló munkaviszonyon kívüli szerződésben a jelen törvénytől eltérő feltételekben is meg lehet állapodni az étkezési hozzájárulást illetően, beleértve az alacsonyabb napidíjat is, amely azonban legfeljebb 5%-kal lehet kisebb a jogszabályban rögzítettnél; a napidíj összegét a legközelebbi egész eurócentre kell felkerekíteni.

(6) Ha az alkalmazottnak a kiküldetés alatt bizonyíthatóan be van biztosítva a teljes étkezése teljes terjedelemben, a munkáltató nem fizet neki étkezési hozzájárulást. Ha az alkalmazottnak a kiküldetés alatt bizonyíthatóan be van biztosítva a részleges étkezése, a munkáltató az 1., 2. és 5. bekezdés szerinti étkezési hozzájárulást 25%-kal csökkenti az ingyenes reggeli, 40%-kal az ingyenes ebéd és 35%-kal az ingyenes vacsora esetén, mégpedig a 18 óránál hosszabb kiküldetési intervallum napidíjából, vagy az 5. bekezdés szerinti egyezményes legmagasabb napidíj összegéből kiindulva.

(7) Ha az alkalmazottnak a kiküldetés alatt a szállodai szolgáltatás keretében bizonyítottan jár reggeli is, a munkáltató az 1., 2. és 5. bekezdés szerinti étkezési hozzájárulást csökkenti a 6. bekezdésben írtak szerint.

(8) A munkáltató a napidíj összegét nem csökkenti a 6. és 7. bekezdésben leírtak szerint, ha a munkavállaló a számára biztosított étkezést vagy reggelit rajta kívül álló okokból nem tudta igénybe venni.

(9) A 6. bekezdés szerint biztosított étkezésekről vagy a 7. bekezdés szerinti reggeliről bizonylat helyett az alkalmazott útiköltség-elszámolásban tett nyilatkozata is elfogadható.

(10) A 6. és 7. bekezdésben meghatározott napidíj összegét a legközelebbi egész eurócentre kell felkerekíteni.

(11) A családlátogatás címén megszakított kiküldetés során (4. § 1. bek. e) pont) a megszakítás idejére, vagy a munkavállalónál fennálló okok miatti megszakítás idejére (3. § 2. bek.) napidíj a munkavállalónak nem jár.

(1) A munkáltató az ideiglenes áthelyezés⁷⁾ során legfeljebb olyan terjedelemben és összegben nyújthat költségtérítést a munkavállalónak, mint a hivatali vagy üzleti kiküldetés során. Ha a munkavállalót az Európai Unió tagállamába rendelik ki munkára,^7a) ugyanolyan időtartamban és nagyságban jár neki költségtérítés, mint külföldi kiküldetés esetén.

(2) A munkáltató munkaviszony létrejöttekor⁸⁾ nyújthat költségtérítést az alkalmazottnak, legfeljebb azonban a kiküldetés esetén járó összeg mértékében; a költségtérítés folyósításáról a munkáltató legkésőbb a munkaviszony keletkezésétől számított 90. napig dönthet.

(3) A munkavállalónak, akinek az 1. bekezdés második mondata és a 2. bekezdés értelmében étkezési hozzájárulás jár, és aki az adott időben kiküldetésben van, a munkáltató költségtérítést nyújt a munkavállaló számára kedvezőbb lehetőség alapján.

(4) Az 1. és 2. bekezdésben felsorolt esetekben a munkáltató a munkavállalónak a tényleges igazolt étkezési költségeit is megtérítheti.

A munkavállalónak útiköltségének megtérítésére van joga a saját munkahelyének helyszínére történt rendkívüli és munkaidőn kívüli kirendelés esetén is, ha az a munkáltató utasítására vagy annak egyetértésével történik; a 7. § rendelkezései ez esetben sértetlenek maradnak.

(1) Ha az alkalmazott írásban megállapodik a munkáltatóval, hogy kiküldetése során gépkocsit használ, amely nem a munkáltató tulajdonában lévő jármű, alapszintű térítés/normaköltség jár neki minden megtett 1 km után (a továbbiak „alapszintű térítés”), valamint az elhasznált üzemanyag után; ha az alkalmazott a gépkocsit a munkáltató kérésére használja, a 10. bekezdést tárgytalannak kell tekinteni.

(2) Az alapszintű térítést/normaköltséget egy nyomvonalú jármű és háromkerekű jármű, valamint személygépkocsi esetén az 1. bekezdés értelmében rendelet állapítja meg, melyet a minisztérium ad ki; a rendeletet mindig a teljes szöveg közzétételével hirdetik ki.⁶⁾ Az alapszintű térítés 15%-kal emelkedik, ha a személygépkocsihoz utánfutót is kell használni.

(3) Az alapszintű térítést/normaköltséget tehergépkocsi, autóbusz és traktor használata esetén a munkáltató és az alkalmazott kölcsönös megegyezéssel állapítja meg.

(4) Az elhasznált üzemanyag után térítés jár a munkavállalónak az üzemanyagáraknak megfelelően, a forgalmi engedélyben feltüntetett normafogyasztásra átszámítva (a továbbiakban csak „fogyasztás”), vagy a közúti gépjármű nyilvántartási bizonylatában (a továbbiakban csak „forgalmi engedély”) feltüntetett adat szerint.

(5) Az üzemanyagárat az alkalmazott az üzemanyag-vásárlási nyugtával igazolja, melyből egyértelműen világos, hogy a kiküldetéshez kapcsolódik (a továbbiakban „vásárlási nyugta”). Ha a munkavállaló az üzemanyagárat több vásárlási nyugtával igazolja, az egységnyi üzemanyagár a kifizetett árak számtani átlagával is kiszámolható. Ha a munkavállaló az üzemanyagárat nem igazolja vásárlási nyugtával, a költségtérítés során azzal az üzemanyagárral kell számolni, melyet a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (a továbbiakban csak „statisztikai hivatal”) a kiküldetés kezdőnapjára vonatkozóan hivatalosan érvényesnek nyilvánított.

(6) A forgalmi engedély szerinti normafogyasztás az alábbi módon használandó:

a) ha a forgalmi engedélyben csak a vonatkozó szlovák műszaki szabvány szerinti fogyasztás van feltüntetve, az elszámolás során a fogyasztást e szerint kell kiszámítani; ha a gépjármű városi forgalomban közlekedik, normafogyasztása a szlovák szabvány szerint 40%-kal emelkedik.

b) ha a forgalmi engedélyben a normafogyasztás a vonatkozó szlovák műszaki szabvány mellett az Európai Gazdasági Bizottság szabályozása vagy az Európai Gazdasági Bizottság vonatkozó előírása szerint is fel van tüntetve, az elszámoláskor az Európai Gazdasági Bizottság előírása szerinti számtani középarányos fogyasztást használatos; ha a gépjármű városi forgalomban közlekedik, normafogyasztása a városi közlekedésben használatos adat,

c) ha a forgalmi engedélyben külön jogszabály szerinti^8a) normafogyasztás van feltüntetve városon belüli, városon kívüli és kombinált ciklusokra bontva, az elszámoláskor a megfelelő közlekedési ciklusra vonatkozó vagy a közlekedés egyes ciklusainak kombinációját követő normafogyasztást kell használni, a gépkocsi konkrét közlekedési módjától függően,

d) ha a forgalmi engedélyben külön jogszabály szerinti^8a) normafogyasztás van feltüntetve, de ciklusokra való tagolás nélkül, az elszámoláskor az ezen külön jogszabály szerinti normafogyasztást kell alapul venni; a gépkocsi normafogyasztása a városi közlekedésben 20%-kal emelkedik.

(7) Ha az üzemanyag gáz vagy gáz és más üzemanyag kombinációja, a felhasznált üzemanyagért járó költségtérítés kiszámítási módjáról a munkáltató és a munkavállaló megállapodást köt a kiküldetés feltételeinek, az üzemanyagáraknak és a fogyasztásnak a vonatkozásában. Ha a forgalmi engedélyben a külön jogszabály szerinti^8a) mindkét üzemanyag-fajta normafogyasztása fel van tüntetve, a munkáltató és munkavállaló közti megállapodás megkötésekor ezt a fogyasztást is figyelembe kell venni.

(8) Ha a forgalmi engedélyben feltüntetett normafogyasztás nem egyezik meg a tényleges fogyasztással, vagy ha a fogyasztás a forgalmi engedélyben nincs feltüntetve, a felhasznált üzemanyagért járó költségtérítés megállapítására az azonos típusú, azonos hengerűrtartalmú és azonos üzemanyagot fogyasztó gépkocsi forgalmi engedélyében szereplő normafogyasztást veszik alapul, illetve az azon személy által kiállított bizonylatot, akinek külön jogszabály^8b) lehetővé teszi a hitelesítést, esetleg a gyártó, az importőr vagy értékesítő normafogyasztást vagy egyéb fogyasztást igazoló kiegészítő adatait.

(9) Az alapszintű költségtérítés végösszegét a legközelebbi teljes eurócentre kell felkerekíteni. Az üzemanyagköltség-térítés 4-8. bekezdés értelmében kiszámított végösszegét a legközelebbi teljes eurócentre kell felkerekíteni.

(10) A munkáltató írásban megállapodhat a munkavállalóval abban is, hogy a gépjármű-használat fejében a rendszeres tömegközlekedési eszköz utazási jegyének árát téríti meg neki.

(1) Az 5. § 1. és 2. bekezdésében taglalt alapszintű időintervallumos napidíj-térítéseket és a 7. § 1. és 2. bekezdése szerinti alapszintű gépkocsi-használati költségtérítéseket a minisztérium rendeletben emeli a statisztikai hivatal által kiadott vendéglátó-ipari étkeztetési és üdítőital-árindex és a gépkocsi-használattal kapcsolatos tételek árindexének alakulása szerint. A térítési összegeket emelni kell, ha a kumulatív árindex és az alaptérítés összege közötti különbség az adott naptári hónapban legalább 5%; az alapszintű térítési összegek a különbözet egy százalékával emelkednek. A kumulatív árindex az adott naptári hónapban a hóközi indexek együtthatóinak és az alapösszegnek a szorzata. Az alapösszeg, melynek azt a naptári hónapot kell tekinteni, amely során az 5. § 2. és a 7. § 2. bekezdése értelmében rendeletben emelték a térítések összegét, 100%. Az első mondat szerinti költségtérítés a munkavállalónak a közzététel hónapját követő a naptári hónapnak az első napjától jár.

(2) A napidíjak összegét tíz euró centekre kell felkerekíteni. A gépkocsi-használatért kiutalt költségtérítéseket három tizedes helyre kell felkerekíteni.

Az a munkáltató, amely nem költségvetési szervezet vagy támogatott szervezet,⁹⁾ kivéve azokat a támogatott szervezeteket, amelyeknek bérekre, fizetésekre, szolgálati jövedelmekre és más személyi kiegészítésekre fordított kiadásainak tömege nagyobb, mint az alapítótól folyósított támogatás, valamint az a munkáltató, amely község vagy kerületi önkormányzat, ha alkalmazottai külön jogszabályban rögzített jutalmazásban részesülnek,¹⁰⁾ folyósíthat egyéb térítéseket is alkalmazottainak a kiküldetéssel, az ideiglenes kirendeléssel, az Európai Unió tagállamába való kiküldetéssel, a munkaviszony létrejöttével, külföldi munkavégzéssel, a rendkívüli és munkaidőn kívüli munkavégzés útiköltségeivel kapcsolatosan a jelen törvénybe foglaltnál magasabb költségtérítést is. A munkáltató ezen térítések folyósításának egyezményes feltételeit rögzítheti a kollektív szerződésben, a munkaszerződésben vagy más, írásos szerződésben, illetve meghatározhatja a belső szabályzatában.

A külföldi kiküldetések esetén nyújtandó költségtérítésekre és egyéb térítésekre, valamint emelt szintű térítésekre a 3-9. § rendelkezései vonatkoznak, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(1) Annak az alkalmazottnak, akit külföldi kiküldetésre rendelnek ki, és nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szervei és intézményei döntése alapján fennálló feltételek és tarifák szerint a kiküldetés időtartamára költségtérítés jár, vagy ha hasonló, de alacsonyabb szintű és összegű térítésre jogosult, mint amilyet ez a törvény előír, a munkáltató kiegészítő költségtérítést nyújt a jelen törvény szerinti térítési szint és összeg, valamint a nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szervei és intézményei döntése alapján folyósított térítési összeg különbségének terjedelméig.

(2) Annak az alkalmazottnak, akit külföldi kiküldetésre rendelnek ki, és nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szervei és intézményei döntése alapján fennálló feltételek és tarifák szerint a kiküldetés időtartamára költségtérítés jár, vagy ha hasonló, de azonos, esetleg magasabb szintű és összegű térítésre jogosult, mint amilyet ez a törvény előír, a munkáltató nem folyósít költségtérítést a jelen törvény szerint.

(1) Külföldi kiküldetés idejére a munkavállalónak költségtérítés jár a külföldi gyógykezelések fedezetére megkötött biztosítás bizonyított költségének összegében; ez a térítés nem jár, ha az alkalmazott biztosítását a munkáltató kötötte meg.

(2) Külföldi kiküldetés idejére a munkáltató folyósíthat a munkavállalónak költségtérítést más jellegű biztosításokra fordított kiadásainak összegében is; ez a térítés nem jár, ha az alkalmazott biztosítását a munkáltató kötötte meg.

Annak az alkalmazottnak, akit trópusi területekre vagy egészségügyileg másként kockázatos övezetekbe rendelnek ki külföldi kiküldetésre, költségtérítés jár a kötelező védőoltások és az Egészségügyi Világszervezet vagy a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala által ajánlott védőoltások igazolt költségeinek terjedelmében.

Ha a munkavállaló és a munkáltató a külföldi kiküldetés vonatkozásában írásos megállapodást köt a munkavállaló családlátogatásáról annak szokásos tartózkodási helyén³⁾ vagy más, egyeztetett helyszínen a Szlovák Köztársaság területén, a munkavállalónak kijár az írásban rögzített kiadásainak megtérítése, legfeljebb azonban olyan nagyságban és terjedelemben, mint az a külföldi kiküldetések során szokásos. A 4. § 1. bekezdésének e) pontjának rendelkezései nem vonatkoznak a külföldi kiküldetésre kirendelt munkavállaló családlátogatási útjaira.

(1) Külföldi kiküldetés esetén a munkavállalónak a külföldi kiküldetés mindenegyes naptári napjára euróban vagy más idegen valutában folyósított napidíj jár a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint. A napidíj euróban vagy idegen valutában van meghatározva a Szlovák Köztársaság területén kívüli külföldi kiküldetésen egy naptári nap folyamán eltöltött időtartam szerint úgy, hogy a Szlovák Köztársaság területén kívül eltöltött külföldi kiküldetés időtartama időintervallumokra van felosztva:

a) 6 teljes óráig tartó kiküldetés,

b) 6-12 óráig tartó kiküldetés,

c) 12 órát meghaladó kiküldetés.

(2) A napidíj alapösszegeit euróban vagy idegen valutában a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban csak „pénzügyminisztérium”) általánosan kötelező érvényű rendeletben határozza meg.

(3) A 2. bekezdésben taglalt, euróban vagy idegen valutában meghatározott alapösszegeket az egyes országokra vagy országcsoportokra vonatkozóan a pénzügyminisztérium határozza meg a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma (a továbbiakban csak „európai ügyi és külügyminisztérium”) által előterjesztett javaslat alapján, mely a külképviseleti hivatalok alapanyagai szerint kerül kidolgozásra az egyes országok közétkeztetési étel- és üdítőital-árszintje alapján, illetve a Nemzetközi Valutaalap, az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy más nemzetközi pénzügyi statisztikai kimutatások alapján.

(4) Ha a Szlovák Köztársaság területén kívüli külföldi kiküldetés egy naptári nap folyamán

a) legfeljebb 6 órán át tart, a napidíj alapösszegének 25%-ára jogosult a munkavállaló,

b) 6-12 órán át tart, a napidíj alapösszegének 50%-ára jogosult a munkavállaló,

c) 12 óránál tovább tart, a napidíj teljes alapösszegére jogosult a munkavállaló.

(5) A napidíjat euróban vagy idegen valutában folyósítja a munkavállalónak a munkáltató mindenegyes naptári napra azon országra megszabott napidíj-tarifa szerint, ahol a munkavállaló a naptári napból a legtöbb órát tölti. Ha a munkavállaló egy naptári napon egyenlő óraszámot tölt több ország területén, a munkáltató euróban vagy külföldi valutában a munkavállaló számára legkedvezőbb napidíj-tarifa szerint fizet térítést. Légi közlekedés esetén döntő az egyes országokban eltöltött idő meghatározása céljából a légi közlekedési menetrend szerinti felszállás időpontja, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik (16. §).

(6) Azzal a munkavállalóval, akinek hivatása sajátos jellegéből fakadóan gyakran változik munkahelye helyszíne, a munkaszerződésben vagy a munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzésről kötött megállapodásban a jelen törvénytől eltérő, euróban vagy idegen valutában folyósított napidíj-fizetési feltételekben is meg lehet állapodni, esetleg alacsonyabb tarifákban is, mint a 4. bekezdésben rögzítettek, a csökkentés azonban legfeljebb 5%-os lehet.

(7) Ha a munkavállaló külföldi kiküldetése idején igazolhatóan teljes terjedelmű ingyenes étkeztetésben részesül, a munkáltató nem folyósít neki napidíjat. Ha a munkavállaló külföldi kiküldetése idején igazolhatóan részleges ingyenes étkeztetésben részesül, a munkáltató az 1-6. bekezdésekben taglalt napidíj összegét 25%-kal csökkenti az ingyenes reggeli, 40%-kal az ingyenes ebéd és 35%-kal az ingyenes vacsora esetén a 12 óránál hosszabb kiküldetésre megszabott összegből, vagy a 6. bekezdésben egyezményesen meghatározott legmagasabb összegből kiindulva.

(8) Ha a munkavállalónak külföldi kiküldetése során a szállodai költség tartalmazza a kötelező reggelit is, a munkáltató az 1-6. bekezdés szerinti élelmezési térítés összegét a 7. bekezdésben meghatározott módon csökkenti.

(9) A munkáltató nem csökkenti az euróban vagy idegen valutában folyósított napidíjat a 7-8. bekezdés szerint, ha a munkavállaló az ingyenes étkezést vagy reggelit rajta kívül álló okokból nem tudja igénybe venni.

(10) A 7. bekezdés szerinti ingyenes étkezést vagy a 8. bekezdés szerinti kötelező reggelit nyugta helyett a munkáltató nyilatkozattétellel is igazolhatja a költségelszámolásban.

(11) A családlátogatás miatt megszakított külföldi kiküldetés során (12. §) a megszakítás idejére, vagy a munkavállalónál fennálló okok (3. § 2. bekezdés) miatti megszakítás idejére euróban vagy idegen valutában folyósított napidíj nem jár a munkavállalónak.

A munkáltató zsebpénzt is folyósíthat a munkavállalónak külföldi kiküldetése idejére a bizonyíthatóan indokolt járulékos kiadások (4. § 1. bekezdés d) pont) térítése mellett, euróban vagy idegen valutában a 13. § 4. és 5. bekezdésében meghatározott napidíj 40%-ának összegében. A családlátogatás miatt megszakított külföldi kiküldetés során (12. §) a megszakítás idejére, vagy a munkavállalónál fennálló okok (3. § 2. bekezdés) miatti megszakítás idejére euróban vagy idegen valutában folyósított zsebpénz nem jár a munkavállalónak.

(1) Közúti gépjármű használata esetén a munkavállalónak a 7. § szerint nyújtott költségtérítés jár az eurózóna¹¹⁾ tagországába vagy harmadik országba való kiküldetéskor, mely bevezette az eurót az Európai Közösséggel megkötött monetáris szerződés alapján, külön jogszabályok¹²⁾ szerint (a továbbiakban csak „harmadik ország”), térítés jár euróban a Szlovák Köztársaság területén kívül megtett minden kilométer alapján a felhasznált üzemanyagra, esetleg a Szlovák Köztársaság megtett kilométerekre vagy azok egy részére a szlovák államhatár átlépésétől a külföldi kiküldetés befejezési helyének helyszínéig, mégpedig a Szlovák Köztársaság területén kívül vásárolt üzemanyag vételi nyugtájával igazolt ár szerint; ha a munkavállaló az euróért vásárolt üzemanyag árát több vásárlási nyugtával igazolja, az üzemanyag árát az igazolt árak számtani középarányosával is el lehet számolni. Ha a munkavállaló a Szlovák Köztársaság területén kívül vásárolt üzemanyag árát nem igazolja vásárlási nyugtával, az üzemanyag-térítés összegét az üzemanyag euróban kifejezett, a kiküldetés napján az eurózóna tagállamában vagy harmadik országban érvényes ára, vagy a külföldi kiküldetés kezdőnapján a Szlovák Köztársaságban a statisztikai hivatal adata szerint érvényes, euróban kifejezett ára szerint kell megállapítani.

(2) A gépkocsi-használatért a 7. § szerint fizetett költségtérítés a munkavállalónak jár olyan országba történő külföldi kiküldetés esetén is, amely nem tagja az eurózónának vagy nem harmadik ország, költségtérítés jár idegen valutában a Szlovák Köztársaság területén kívül elhasznált üzemanyagért a megtett kilométerek szerint, esetleg a Szlovák Köztársaság területén megtett kilométerekért vagy azok egy részéért is a szlovák határ átlépésétől számítva a külföldi kiküldetés befejeztével, ha erre igazoltan a Szlovák Köztársaság területén kívül vásárolt üzemanyag felhasználásával került sor; ha a munkavállaló az idegen valutáért vásárolt üzemanyag árát több vásárlási nyugtával igazolja, az üzemanyag árát az igazolt árak számtani középarányosával is el lehet számolni. Ha a munkavállaló a Szlovák Köztársaság területén kívül vásárolt üzemanyag árát nem igazolja vásárlási nyugtával, az üzemanyag-térítés összegét az üzemanyag idegen valutában kifejezett, a kiküldetés napján az eurózónán kívüli tagállam vagy harmadik országon kívüli államban érvényes ára, vagy a külföldi kiküldetés kezdőnapján a Szlovák Köztársaságban a statisztikai hivatal adata szerint érvényes, euróban kifejezett ára szerint kell megállapítani.

(1) Külföldi kiküldetés esetén a Szlovák Köztársaság területén eltöltött időért az alkalmazottnak euróban jár napidíj az 5. §-ban taglalt feltételek mellett és terjedelemben; ha a munkáltató nem teszi lehetővé a munkavállalónak a szokásos étkezést, az 5. § 3. bekezdése szerint járhat el.

(2) Külföldi kiküldetés esetén, mely a Szlovák Köztársaság területén kezdődik és ér véget, az euróban vagy idegen valutában nyújtott költségtérítési igény létrejötte szempontjából döntő a szlovák határ átlépésének időpontja, a felszállás és leszállás a légi közlekedési menetrend, hajó esetén az indulás és az érkezés ideje a kikötőben, ahol a belépő és kilépő határrendészeti ellenőrzés lezajlik; ezen esetekre a 15. § nem vonatkozik.

(3) Külföldi kiküldetés esetén, mely külföldön kezdődik és külföldön ér véget, az euróban vagy idegen valutában nyújtott költségtérítési igény létrejötte szempontjából döntő a munkáltató által meghatározott feltételrendszer (3. §).

(4) Külföldi kiküldetés esetén, mely a Szlovák Köztársaság területén kezdődik és külföldön ér véget, és külföldi kiküldetés esetén, mely külföldön kezdődik és a Szlovák Köztársaság területén ér véget, az euróban vagy idegen valutában nyújtott költségtérítési igény létrejötte szempontjából döntő időpontokat a 2. és 3. bekezdésbe foglaltak arányos érvényesítésével kell meghatározni.

(1) A kölcsönös alkalmazottcseréről szóló szerződés alapján a munkáltató, aki a munkavállalót kiküldi, megállapodhat a munkavállalót fogadó munkáltatóval ingyenes elszállásolásról, napidíj vagy ingyenes étkezés nyújtásáról, zsebpénz biztosításáról és a munkafeladatok teljesítésével kapcsolatos utazási költségek megtérítéséről.

(2) Az útiköltséget a munkavállalót kiküldetésbe kirendelő munkáltató székhelyétől a külföldi munkáltató székhelyéig és vissza, az igazolt külföldi üzleti biztosítási díjakat, a kötelező és ajánlott védőoltások költségeit, valamint a családlátogatás útiköltségeit a kiküldő munkáltató téríti meg, amennyiben a munkáltatók másként nem állapodnak meg.

(3) A külföldi kiküldetésbe kirendelt szlovák munkavállalónak idegen valutában fizetett napidíj a 13. § 4. és 5. bekezdése szerint jár.

(4) A Szlovák Köztársaságban kiküldetésben lévő külföldi munkavállalónak minden naptári napra a Szlovák Köztársaság területére szóló kiküldetésekre meghatározott napidíj összegének háromszorosát kitevő napidíj jár a 18 órát meghaladó időintervallumban, zsebpénzt pedig a megállapított napidíj 5-40%-át kitevő összegben. Abban az esetben, ha a külföldi munkavállaló kiküldetése kevesebb mint egy naptári napig tart, a kiküldetés tényleges idejéhez mért arányos naptári napi napidíjra jogosult; a napidíj összegét a legközelebbi egész eurócentre kell felkerekíteni.

(1) A munkaszerződése szerint külföldi helyszínen történő munkavégzésre szerződött munkavállalónak a külföldi munkahelyére történő kiutazás napjára és a visszaútra, valamint a külföldön elrendelt kiküldetéseire a külföldi kiküldetésekre vonatkozó szabályok szerint jár költségtérítés; a Szlovák Köztársaság területére történő kiküldetése és a Szlovák Köztársaság területén eltöltött idejére a munkavállalónak járó térítésekre a kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint van joga.

(2) Ha a munkavállalót külföldi munkavégzése helyszínére követik azon személyek is, akik a munkavállaló családtagjainak számítanak (2. § 5. bekezdés), a munkavállalónak az ezen személyek e helyre történő elutazással és hazatéréssel töltött napokra az igazolt útiköltségeit, szállásköltségeit és igazoltan szükséges járulékos kiadásait megtérítheti a munkáltató. Követésnek számít az alkalmazottal egy időben történő utazás a külföldi munkahely helyszínére és vissza.

(3) Az 1. és 2. bekezdés nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik naponta járnak be külföldi munkahelyükre a Szlovák Köztársaság területéről.

(1) Annak az alkalmazottnak, akinek munkavégzési helyszíne külföldön van, és külön jogszabályi rendelkezések¹³⁾ vonatkoznak rá, s amennyiben a feltételezett külföldi munkavégzése hat naptári hónapnál tovább tart (a továbbiakban csak „ideiglenes kiküldetés”) a jelen törvény értelmében az alábbi költségeinek megtérítése jár:

a) a házastárs ott-tartózkodásával kapcsolatos költségek,

b) a gyermekek ott-tartózkodásával kapcsolatos költségek,

c) az ingóságok szállításával kapcsolatos költségek,

d) a ruhatár feltöltésének költségei,

e) az alkalmazott gyermeke iskoláztatásának biztosításával kapcsolatos kiadások,

f) a szüléssel, megelőző vizsgálatokkal és kötelező védőoltásokkal kapcsolatos kiadások,

g) a kimenekítéssel kapcsolatos költségek,

h) a szociális biztosítási és nyugdíj-takarékossági költségek,

i) az üdülési szabadsággal kapcsolatos költségek.

(2) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett járnak még továbbá az alábbi juttatások:

a) kiegészítő üzleti egészségbiztosítás,

b) szokásos módon berendezett lakás vagy más megfelelő elszállásolás.

(3) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak az ideiglenes kiküldetése helyszínére való kiutazása és onnan történő hazatérése napjaira, valamint külföldön megvalósított kiküldetései során a külföldi kiküldetésekre vonatkozó szabályozás szerint jár költségtérítés. A Szlovák Köztársaság területén megvalósított kiküldetés és a Szlovák Köztársaság területén töltött idő költségtérítéseire az alkalmazottnak a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályozása érvényes. Ha az alkalmazottan ideiglenes kiküldetése helyszínére házastársa és gyermekei is követik, a munkáltató az alkalmazottnak megtéríti ezen személyek kiutazásának és hazatérésének napjára az igazolt utazási költségeiket, az igazolt szállásköltségeiket, az igazolt halaszthatatlan külföldi egészségügyi ellátás-biztosítási kiadásaikat és az igazolt járulékos és szükségszerű egyéb költségeiket, melyek keletkeztek. Követésnek számít az alkalmazottal egy időben történő utazás a külföldi munkahely helyszínére és vissza.

(4) Az ideiglenes kiküldetés országában megvalósított 6 óránál rövidebb kiszállásaiért (3. §) az alkalmazottnak nem jár az 1. bekezdésben taglalt napidíj és zsebpénz.

(5) é Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak, aki diplomáciai misszió vezetője14) nagyköveti, követi vagy ideiglenes ügyvivői (chargé d´affaires ad interim) minőségben, költségtérítés jár házastársa igazolt útiköltségért, ha külföldi munkalátogatása során a fogadó ország állami protokollja szerint kívánatos, hogy az alkalmazott külföldi munkalátogatásán – az írásos meghívás munkáltató általi jóváhagyását követően – a házastárs is részt vegyen.

(6) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak a jelen törvény alapján további térítések is nyújthatók.

(7) Ha az 1. bekezdés szerinti alkalmazott házastársát ugyanabban az adott időben ugyanarra a külföldi munkahelyre rendelik ki ideiglenes kiküldetésbe, a jelen törvény 2. bekezdés b) pontja szerinti teljesítések, és a gyermekeknek az 1. bekezdés b), c), e)-g), valamint a 2. bekezdés a) pontja szerinti térítések csak az egyiküket illetik meg.

(8) Ha az 1. bekezdés szerinti alkalmazottat a munkáltató az ideiglenes kiküldetés helyszínére az ideiglenes kiküldetés határideje előtt halaszthatatlanul fontos időre küldte ki, az alkalmazottnak erre az időszakra térítés jár a külföldön véget érő külföldi kiküldetésre vonatkozó feltételek szerint és terjedelemben. Ha szükséges, hogy az alkalmazottal együtt kiutazzon a házastársa és a gyermekei is az ideiglenes kiküldetés helyszínére az ideiglenes kiküldetés határideje előtt halaszthatatlanul fontos időre, a munkáltató az alkalmazottnak megtéríti ezen személyek az igazolt szállásköltségeit, az igazolt halaszthatatlan külföldi egészségügyi ellátás-biztosítási kiadásait és az igazolt járulékos és szükségszerű egyéb költségeiket, melyek keletkeztek; a munkáltató az alkalmazottnak megtéríti kiutazásának napjaira az igazolt utazási költségeket, amelyek keletkeztek.

(9) Az alkalmazott, annak házastársa vagy gyermeke elhalálozása esetén a munkáltató a 27. § szerint jár el.

(10) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazott elhalálozása vagy halottá nyilvánítása, vagy eltűntté nyilvánítása esetén a munkáltató a házastársnak és a gyermekeknek térítést nyújt az alkalmazott halálával, halottá nyilvánításával vagy eltűntté nyilvánításával kapcsolatos kiadások és kötelezettségek mértékében (27.a §)

(1) Az alkalmazottnak, akit házastársa is követ ideiglenes külföldi kiküldetésének helyszínére, költségtérítés jár kinn tartózkodó házastársa után a külön jogszabályi rendelkezésben¹³⁾ meghatározott külföldi havi fizetése 15%-ának értékében minden hónapban. Az euróban folyósított térítés összegét a legközelebbi egész eurócentre kerekítik fel, az idegen valutában pedig az ideiglenes kiküldetés országában, vagy a kimenekítés országában használt valuta legközelebbi egész részegységére kerekítik fel. Az idegen valutában történő költségtérítés összegét az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank14a) által meghatározott és kihirdetett, az érintett hónap első napján érvényes középárfolyam alapján számítják ki.

(2) Az alkalmazottnak az 1. bekezdés szerinti költségtérítés csak abban az időszakban jár, amely folyamán a házastársa az ideiglenes kiküldetés országában vagy olyan külföldi országban tartózkodik, ahová kimenekítették. A térítés arra az időszakra is jár, amikor a házastárs külföldi munkalátogatáson kíséri az alkalmazottat.

(3) Az alkalmazottnak az 1. bekezdés szerinti költségtérítés nem jár, ha házastársának a Szlovák Köztársaság területén rendes munkaviszonyból,^14b) vállalkozásból vagy önálló jövedelemszerző tevékenységből^14c) származó jövedelme van, kivéve az ingatlanok és hozzájuk tartozó ingóságok bérbeadásából származó bevételeket, illetve ha a felsorolt tevékenységeket külföldön is végzi; ha a felsorolt tevékenységek végzését a házastárs az adott hónap folyamán megszünteti, az alkalmazottnak időarányos térítés jár. A korlátozás nem vonatkozik a publicisztikai és irodalmi tevékenységre, a saját vagyon kezelésére, a saját kiskorú gyermekek vagyonának kezelésére, olyan személy vagyonának kezelésére, aki jogi cselekvőképességében korlátozott, vagy akit megfosztottak jogi cselekvőképességétől.

(4) Ha a házastárs részmunkaidős munkaviszonyba lép az alkalmazott munkáltatójával, az 1. bekezdés szerinti költségtérítés a munkaidővel arányos mértékben csökken.

(5) Ha a házastárs munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzésben állapodik meg az alkalmazott munkáltatójával, az 1. bekezdés szerinti költségtérítés összege nem csökken.

(1) Az alkalmazottnak, akit gyermeke is követ ideiglenes külföldi kiküldetésének helyszínére, költségtérítés jár kinn tartózkodó minden egyes gyermeke után a külön jogszabályi rendelkezésben¹³⁾ meghatározott külföldi havi fizetése 7,5%-ának értékében minden hónapban. Az euróban folyósított térítés összegét a legközelebbi egész eurócentre kerekítik fel, az idegen valutában az ideiglenes kiküldetés országában, vagy a kimenekítés országában használt valuta legközelebbi egész részegységére kerekítik fel. Az idegen valutában történő költségtérítés összegét az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank által meghatározott és kihirdetett, az érintett hónap első napján érvényes középárfolyam alapján számítják ki.

(2) Az alkalmazottnak az 1. bekezdés szerinti költségtérítés csak abban az időszakban jár, amely folyamán a gyermeke az ideiglenes kiküldetés országában vagy olyan külföldi országban tartózkodik, ahová kimenekítették.

(1) A munkáltató biztosítja az alkalmazott, házastársa és gyermekei személyes tárgyainak szállítását a Szlovák Köztársaság területéről az ideiglenes kiküldetés helyszínére és vissza a Szlovák Köztársaságba, vagy az ideiglenes kiküldetés egyik helyszínéről az ideiglenes kiküldetés másik helyszínére, és meg is téríti a költözési költségeket.

(2) A munkáltató az alkalmazott írásos kérvénye alapján az 1. bekezdés szerinti költözési költségek megtérítésén túl biztosíthatja a szokásos lakberendezési tárgyak szállítási költségeit is, legfeljebb azonban 8 000 kg vagy 40 m³ tömeghatárig abban az esetben, ha az alkalmazottnak a szokásos lakberendezési tárgyakat a munkáltató nem biztosítja.

(3) Az 1. bekezdés szerinti költözési költségnek számít

a) a megfelelő csomagolóanyag (göngyöleg) ára,

b) a be- és kirakodás ára,

c) a szállítási költség a szállítás módjának függvényében,

d) a szállítással kapcsolatos minden illeték,

e) a szállított tárgyak biztosítása is.

(4) Hajón történő szállítás esetén a munkáltató fedezi a 20 lábas konténer költségeit is. Légi szállítás esetén a munkáltató fedezi a legfeljebb 1 400 kilogramm tömeghatárú konténer költségeit. A közúti közlekedési járművel történő szállítás részleteit a munkáltató szabályozza.

(5) Az alkalmazottnak jár a szállított vagyontárgyak teljes értékének biztosítására fordított költségeinek megtérítése, legfeljebb azonban 400 euró összegben.

(6) A munkáltató biztosíthatja alkalmazottja házastársa és gyermekei személyes tárgyainak utólagos szállítását is az 1. és 2. bekezdés értelmében, és megtérítheti ennek a költségeit abban az esetben, ha az alkalmazott ideiglenes kiküldetése és a házastárs és gyermekek hozzá történt kiutazásának ideje között több mint 12 hónap telik el, legfeljebb azonban az egyszeri szállítás költségeinek értékében.

(7) A munkáltató indokolt esetben biztosíthatja alkalmazottja házastársa és gyermekei személyes tárgyainak idő előtti szállítását is az 1. és 2. bekezdés értelmében, és megtérítheti ennek a költségeit, ha a személyes tárgyak költöztetése az alkalmazott ideiglenes kiküldetésének lejártával, az ő személyes tárgyainak szállításával azonos időpontban nem valósítható meg.

(8) A munkáltatónak jogában áll belső rendeletben meghatározni a szállítás módját és egyéb feltételeit is az 1-3. bekezdésre vonatkozóan.

(1) Az alkalmazottnak ideiglenes kiküldetés esetén egyszeri költségtérítés jár ruhatárának (ruházat, lábbeli) feltöltésére fordított, megnövekedett és igazolt kiadásai terjedelmében. Ezt a térítést euróban folyósítják az ideiglenes kiküldetésben betöltött tisztségére megállapított fizetésének kétszeres összegében, mely nem tartalmazza a jövedelmi koefficienssel^14d) vagy az objektivizált jövedelmi koefficienssel^14e) átszámítások eredményét.

(2) Az 1. bekezdés szerinti térítés nem jár az alkalmazottnak, ha az előző kiküldetésének első napja és az újabb kiküldetésének első napja között eltelt idő pontosan hat év vagy ennél kevesebb.

(3) Az 1. bekezdés szerinti térítések részleteit és a kiadások igazolásának módját a munkáltató szabályozza.

(1) Az alkalmazottnak jár a kiküldetése vagy ideiglenes kiküldetése országában a gyermeke alapfokú vagy ezzel egyenértékű műveltségének¹⁵⁾ vagy középfokú műveltségének¹⁵⁾ megszerzése biztosítására fordított igazolt és célirányos költségeinek, a tandíjnak, a beiratkozási díjnak, a vizsgadíjnak, a tankönyvek árának és egyéb hasonló célirányos és bizonylatolt kiadásaiknak (a továbbiak csak „iskoláztatási költségek”) megtérítése, ha a (2) bekezdés másként nem rendelkezik. A költségráfordítás célszerűségét a munkáltató bírálja el.

(2) Ha az alapfokú képzésnek az országban vagy az ideiglenes kiküldetés országában része az alapiskolára felkészítő intézményi képzés is, a munkáltató költségtérítést nyújthat e képzés igazolt és célirányos költségeinek fedezésére.

(3) A munkáltató a művelődési költségtérítést legfeljebb a (4) bekezdés szerinti belső rendelkezésben meghatározott összegben folyósítja.

(4) A munkáltató a megfelelő iskola elérhetősége és saját költségvetési lehetőségei függvényében belső előírásban szabályozza az országban vagy az ideiglenes kiküldetés országában iskoláztatási költségtérítésre fordítható legmagasabb összeget. A megfelelő iskola meghatározásának kritériuma elsősorban a gyermek biztonsága, a gyermek egészségének védelme, a nyújtott műveltség minősége, a tanítási nyelv és a kontinuitás a gyermek korábbi tanítási nyelveivel.

(5) A külügyminisztérium a munkáltatónak a legmagasabb iskoláztatási költségtérítési összeg (4) bekezdés szerinti meghatározása céljából kérés alapján június 30-áig tájékoztatást ad

a) a külképviseleti szervek alapanyagai szerint az országban vagy az ideiglenes kiküldetés országában a következő tanévben várható iskoláztatási költségekről,

b) a külügyminisztérium által az adott országban vagy ideiglenes kiküldetés országában nyújtott legmagasabb iskoláztatási költségtérítés összegéről a következő tanévben.

(1) Ha a nő alkalmazott szülés céljából nem utazik haza a Szlovák Köztársaságba, joga van szüléssel kapcsolatos igazolt kiadásainak megtérítésére, legfeljebb azonban csak a Szlovák Köztársaságba történő szokásos hazautazás és visszaút költségeinek összegéig. Ez a költségtérítés jár annak az alkalmazottnak is, akinek felesége szülés céljából nem utazik haza a Szlovák Köztársaságba.

(2) Az alkalmazottnak költségtérítés folyósítható a gyermek preventív ellátására¹⁶⁾ és kötelező védőoltásaira¹⁷⁾ fordított kiadásokért egészen annak hatéves koráig.

(3) A várandós alkalmazottnak terhessége idején költségtérítés folyósítható preventív ellátással¹⁶⁾ kapcsolatos kiadásainak fedezésére, legfeljebb a terhesség 36. hetének végéig. Ilyen költségtérítést a férfi alkalmazott is kaphat várandós felesége preventív ellátásával kapcsolatosan.

A munkáltató köteles kereskedelmi kiegészítő egészségbiztosítást kötni alkalmazottja, annak házastársa és gyermeke nevében és javára, ha ők is követik őt ideiglenes kiküldetése színhelyére, a balesettel, betegséggel, ambuláns ellátással, a rendelt gyógyszerekkel, a kórházi ellátással, a szükséges fogászati ellátással, a betegszállítással és az alkalmazott, annak házastársa és gyermeke földi maradványainak szállításával kapcsolatos költségek fedezésére. A munkáltató köteles az ideiglenes kiküldetés teljes ideje alatt fizetni az első mondat szerinti kiegészítő biztosítási díjat.

(1) Az alkalmazottnak jár igazolt kimenekítésével kapcsolatos utazási költségeinek, igazolt szállásköltségeinek és igazolt járulékos kiadásainak megtérítése, ha a munkáltató biztonsági okokból a kimenekítése mellett dönt.

(2) Az alkalmazottnak a kimenekítés időtartama alatt, legfeljebb azonban öt hónapon át jár a jelen törvényben meghatározott, a kimenekítést megelőző ideiglenes kiküldetésre érvényes költségtérítés attól függetlenül, hogy mely ország területére menekítik ki.

(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti költségtérítések és juttatások az alkalmazottnak házastársát és gyermekét illetően is járnak.

(1) Ha a házastársnak, aki követi az alkalmazottat ideiglenes kiküldetése helyszínére, nincs törvényből fakadó kötelező táppénzbiztosítása, kötelező nyugdíjbiztosítása vagy kötelező munkanélkülisegély-biztosítása, és az ideiglenes kiküldetés időtartamában önkéntes táppénzbiztosítása, nyugdíjbiztosítása vagy munkanélkülisegély-biztosítása van,^19b) vagy ha az alkalmazottat ideiglenes kiküldetésének helyszínére követő házastárs részese a nyugdíjtakarékossági rendszernek,^19ba) a munkáltató megtéríti az alkalmazottnak az ezen személy által a táppénz-biztosításra, az öregségi nyugdíj-biztosításra, a szolidaritási alapba, a munkanélkülisegély-biztosításra és az öregségi nyugdíjtakarékosságra igazolhatóan befizetett járulékok összegét az ideiglenes kiküldetés visszamenőlegesen mindig az előző naptári évre. A házastárs szociális biztosítási és öregségi nyugdíj-takarékossági költségtérítésének összege legfeljebb az egyes biztosításfajtákra és az öregségi nyugdíj-takarékosságra meghatározott kivetési alap összegéig nyújtható; ez az általános kivetési alap^19bb) egy tizedkettede havonta, abból a kivetési összegből, mely a biztosítási befizetések naptári évét megelőző két évvel korábban volt hatályos.

(2) Az alkalmazottnak az 1. bekezdés szerinti térítés csak arra az időszakra jár, amely alatt házastársa az ideiglenes kiküldetése országában tartózkodik, vagy abban az országban van, ahová kimenekítették. Az 1. bekezdés szerinti térítések arra az időre is járnak, amíg a házastárs az ideiglenes kiküldetés országán kívül tartózkodik, vagy a kimenekítés országában van, legtovább azonban 100 napon át egy naptári évben. Ha az alkalmazott házastársa az ideiglenes kiküldetés országában vagy a kimenekítés országában nem tölt el több mint 100 napot, az 1. bekezdés szerinti térítések az adott naptári évben, az adott naptári évre vonatkozóan az alkalmazottnak nem járnak. A házastárs távolmaradása az ideiglenes kiküldetés országából vagy a kimenekítés országából nem tekinthető olyan időszaknak, amikor a házastárs követte az alkalmazottat a kiküldetésén.

(3) Ha a házastársnak, aki követette az alkalmazottat ideiglenes kiküldetése helyszínére, a hónap folyamán kezdődik meg vagy ér véget a kinntartózkodása, az 1. bekezdés szerinti térítéseket az adott hónapért az alkalmazott időarányosan kapja meg a befizetett táppénz-biztosítási, öregségi nyugdíjbiztosítási és ha a házastárs részese, a nyugdíj-takarékossági, valamint a rokkantsági biztosítási, a szolidaritási tartalékalapba vagy a munkanélküliségi biztosítási alapba befizetett járuléka után, mégpedig a befizetéseket követő hónapban annyi napra kiszámítva, amennyi ideig a házastárs kinntartózkodása tartott. Az így módosított összeget egész eurócentekre kerekítik fel.

(4) Az 1-3. bekezdésekben taglalt térítések nem járnak annak az alkalmazottnak, akinek házastársa az ideiglenes kiküldetés országában, annak jogszabálya szerinti hasonló biztosítotti viszonyban van.

(5) Az 1-3. bekezdésekben taglalt térítéseket az alkalmazott írásbeli kérvénye alapján folyósítják; a térítés módjának részleteit a munkáltató belső szabályzatban meghatározhatja.

(6) A Szociális Biztosító az 1. bekezdésben taglalt célokra az önkéntes táppénzbiztosítást, önkéntes nyugdíjbiztosítást, önkéntes nyugdíjtakarékosságot és önkéntes munkanélküliségi biztosítást kötő személynek igazolást ad az előző naptári évben befizetett járulékok összegéről.

(1) Az alkalmazottnak kijár a Szlovák Köztársaságba történő elutazása és az ideiglenes kiküldetése helyszínére való visszatérése igazolt útiköltségeinek megtérítése szabadságolása idején, mégpedig kétévente legalább egyszer.

(2) Az alkalmazottnak jár az 1. bekezdésben taglalt igazolt útiköltség-térítés házastársa és gyermekei után is.

(3) Az 1. és 2. bekezdésben taglalt útiköltség-térítés szabadság kivételekor akkor folyósítható, ha az utazásra leghamarabb az ideiglenes kiküldetés kezdőnapjától számítva eltelt hat hónap után kerül sor.

(4) Ha az alkalmazottnak kötelező abban az évben, amelyben az 1. és 2. bekezdés szerinti térítésekkel szabadságolt, preventív orvosi vizsgálaton részt venni, vagy ha gyermekének, aki őt követte ideiglenes kiküldetése helyszínére, köteles vizsgát tenni külön jogszabályi rendelkezések szerint15), az alkalmazott köteles szabadságának merítését olyan időpontra betervezni, hogy az orvosi vizsgálaton és a vizsgán a szabadságolás ideje alatt vehessenek részt.

(5) Az 1. bekezdés szerinti térítések részleteit a munkáltató belső rendeletben meghatározhatja.

(1) A munkáltató biztosítja és téríti az alkalmazott elhalálozása esetén személyes tárgyainak elszállítását a Szlovák Köztársaság területére.

(2) Az alkalmazott házastársának vagy gyermekének elhalálozása esetén a munkáltató biztosítja és téríti azok személyes tárgyainak elszállítását a Szlovák Köztársaság területére.

(1) Ha az alkalmazott elhalálozik, vagy halottá nyilvánítják őt, a munkáltató biztosítja és téríti házastársának és gyermekeinek hazaszállítását a Szlovák Köztársaság területére. A munkáltató biztosítja a házastárs és a gyermekek személyes tárgyainak hazaszállítását a Szlovák Köztársaság területére és megtéríti a költöztetés költségeit (22. §)

(2) Ha az alkalmazott elhalálozik, vagy halottá nyilvánítják őt, a házastársának és a gyermekeinek legfeljebb két hónapon át jár kiadásaiknak megtérítése olyan terjedelemben és feltételek mellett, amilyenben az alkalmazott rájuk vonatkozóan az elhalálozása vagy halottá nyilvánítása napján jogosult volt.

(3) Az 1. és 2. bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az alkalmazott több mint 30 napon át eltűntként van nyilvántartva, miközben a 2. bekezdés szerinti határidő múlását attól a naptól kell számítani, amikor az alkalmazott a házastárs, a gyermekek vagy más személy írásos bejelentése szerint eltűntté válik.

(1) Az alkalmazottnak térítés nyújtható a Szlovák Köztársaságba történő elutazása és az ideiglenes kiküldetése helyszínére való visszatérése igazolt útiköltségeinek terjedelmében, ha orvosi vizsgálat, szülés, betegség vagy baleset miatt, vagy családtagjának temetésén való részvétel céljából (2. § 5. bekezdés) utazik a Szlovák Köztársaságba.

(2) Az alkalmazottnak térítés nyújtható az 1. bekezdés szerint házastársa és gyermekei igazolt útiköltségeire is.

(3) Az alkalmazottnak, akinek ideiglenes kiküldetési helyszíne a trópusi övezetben vagy más, egészségileg megterhelő övezetben van, térítés jár azon költségeiért, melyet önmaga, házastársa és gyermekei kötelező védőoltásaira és az Egészségügyi Világszervezet vagy a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala által ajánlott védőoltásokra fizetett ki.

(4) Az alkalmazottnak térítés nyújtható gyermeke igazolt útiköltségeinek fedezésére az ideiglenes kiküldetés helyszínéről a Szlovák Köztársaság területére közvetlenül a középiskolai tanulmányinak befejezése után.¹⁵⁾

(5) Az alkalmazottnak évente egyszer térítés nyújtható a Szlovák Köztársaság területén alapiskolában¹⁵⁾ vagy középiskolában¹⁵⁾ tanuló gyermeke igazolt útiköltségének fedezésére a Szlovák Köztársaságból az alkalmazott ideiglenes kiküldetésének helyszínére és vissza.

(6) Az alkalmazottnak, házastársának és gyermekeinek kártérítés nyújtható a keletkezett káraikért, főként a háborús események, lázadások, zavargások vagy természeti katasztrófák okozta károkért.

(1) A 19-22. §, a 24-28. §, a 30., 32. és 33.a § szerinti térítések és teljesítések, kivéve az igazolt útiköltségeket az alkalmazott családtagjának temetésére a Szlovák Köztársaság területére és a visszaútért, melyre külön jogszabályi rendelkezés vonatkozik13) a jelen törvényben megszabott feltételek mellett, járnak az alkalmazott házastársának és gyermekeinek is, ha tartózkodási helyük3) a Szlovák Köztársaság területén van és ha az alkalmazottat követik ideiglenes kiküldetése helyszínére. Az alkalmazott gyermeke alatt e törvény céljaira a saját gyermeket, az örökbe fogadott gyermeket, a szülői gondoskodást az illetékes szerv döntése alapján helyettesítő ellátásba nála elhelyezett gyermeket és a házastárs ilyen gyermekét kell érteni egészen a középiskolai tanulmányai befejezéséig,¹⁵⁾ legfeljebb azonban 21 éves koráig, vagy ha egészségkárosult, súlyosan egészségkárosult gyermekről van szó, tekintet nélkül az életkorára. Ha a női alkalmazottnak vagy a férfi alkalmazott feleségének az ideiglenes kiküldetés országában gyermeke születik, ez a gyermek a kiküldött alkalmazottat követő gyermeknek számít megszületése napjától.

(2) Az alkalmazottnak a 22., 25., 26.c, 27-28., 31. és 33.a § szerinti költségtérítéseket abban a valutában folyósítják, amelyben azokat kifizette. A munkáltatóval való megállapodás alapján a költségtérítés más valutában is folyósítható. Az euró idegen valutára való átszámításánál vagy fordított esetben az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyben a kiadásokat kifizették; a térítés a kifizetett költség euróban kifizetett összege, átszámítva az egyezményes külföldi valutára.

(3) Az alkalmazott köteles legkésőbb 50 naptári nappal az ideiglenes kiküldetése helyszínére való megérkezése után, vagy külföldi kiküldetésének befejezte után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat; a 36. § 7. bekezdésében meghatározott határidők erre az esetre nem vonatkoznak. A munkáltató belső rendeletben határozza meg az írásos bizonylatok kézbesítési határidőit az egyes országokra vonatkozóan.

(4) A munkáltató köteles legkésőbb 50 naptári nappal az írásos bizonylatok 3. bekezdés szerinti kézbesítését követően elvégezni a költségtérítések és teljesítések kiszámlázását, és kielégíteni alkalmazottja követeléseit; a 36. § 8. bekezdésében meghatározott határidők ezen esetre nem vonatkoznak. A munkáltató belső rendeletben határozza meg a költségtérítések és teljesítések kiszámlázásának, valamint az alkalmazott követelési kielégítésének határidőit az egyes országok vonatkozásában.

(5) Az alkalmazott köteles legkésőbb 15 naptári nappal a Szlovák Köztársaság területén lévő munkavégzése helyszínére való megérkezése után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat; a 36. § 7. bekezdésében meghatározott határidők erre az esetre nem vonatkoznak.

(6) A munkáltató köteles legkésőbb 15 naptári nappal az írásos bizonylatok 5. bekezdés szerinti kézbesítését követően elvégezni a költségtérítések és teljesítések kiszámlázását, és kielégíteni alkalmazottja követeléseit; a 36. § 8. bekezdésében meghatározott határidők ezen esetre nem vonatkoznak.

(1) A munkáltató megfelelő, szokásosan berendezett lakást vagy méltányos átmeneti szálláshelyet biztosít alkalmazottjának, házastársának és gyermekeinek. A lakás vagy átmeneti szálláshely biztosításának módját és arányos méretét a munkáltató határozza meg.

(2) A lakás szokásos felszereltségét általános érvényű jogszabályi előírás határozza meg, melyet a külügyminisztérium ad ki. Ha az alkalmazottnak szokásosan felszerelt lakást biztosít a munkáltató, a szokásos lakberendezési tárgyak (22. § 2. bekezdés) elszállításával kapcsolatos költségtérítésre nem lesz jogosult.

(3) Az alkalmazottnak luxus lakberendezés is nyújtható külön térítés fejében.

Az alkalmazottnak, akinek munkahelye trópusi területeken vagy más, egészségileg megterhelő övezetben van, a munkáltató költségtérítést nyújthat az elektromos energia, a fűtés, a hűtés, a víz-, gáz- és egyéb, a lakáshasználattal összefüggő költségek részbeni fedezésére.

(2) A további részleteket a 20–28. és 31. § szerinti költségtérítések és teljesítések vonatkozásában a külügyminisztérium által kiadott általános érvényű rendelet szabályozhatja.

(1) Ha az alkalmazottnak, akinek munkaszerződésében egyezményesen megállapított munkahelye külföldön van, és akire külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak,¹³⁾ feltételezett külföldi munkavégzési időtartama hat naptári hónapnál hosszabb, és munkáltatója állami támogatásban részesülő szervezet, amelynek bérekre, fizetésekre, szolgálati jövedelmekre és egyéb személyi térítésekre fordított költségtömege nagyobb, mint az alapító által neki juttatott költségvetési támogatás, költségtérítések és teljesítések járnak a 19-32. § rendelkezései értelmében.

(2) Az 1. bekezdés szerint az alkalmazottnak költségtérítés jár kinn tartózkodó házastársával kapcsolatos kiadásai fedezetére bére 15%-ának összegében, kinn tartózkodó gyermeke költségeinek fedezetére bére 7,5%-ának összegében, költségtérítés jár ruhatára feltöltésére havi bére kétszeres összegében euróban vagy külföldi valutában. A költségtérítés euróban kifizetett összegét a legközelebbi egész eurócentre kerekítik fel, a külföldi valutában térített összeget a legközelebbi egész részegységre kerekítik fel azon ország pénzneme szerint, ahol az alkalmazott ideiglenes kiküldetésben van, vagy ahová kimenekítették. Az idegen valutában történő kifizetésnél az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyre vonatkozóan a költségtérítés jár.

(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az alkalmazottra, akinek feltételezett külföldi munkavégzési időtartama hat naptári hónapnál rövidebb; az alkalmazottnak ez idő alatt olyan útiköltség-térítések járnak, mint a külföldi kiküldetés idején.

A külföldi munkavégzésre felvett alkalmazottra, akire külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak,¹³⁾ és akit munkáltatója nem a Szlovák Köztársaság területéről küld ki ideiglenes kiküldetésbe, vagy akinek nem a munkáltatója biztosítja a kiküldetést, a 19-32. §-ok rendelkezései nem vonatkoznak.

Az alkalmazottra, akit a Szlovák Köztársaság területén kívülre rendelnek ki külön jogszabályi rendelkezések szerint^19ca) humanitárius segélynyújtásra, béketeremtő vagy megfigyelői misszióra, katonai hadműveletre, nemzetközi, a külső támadás elleni közös védelmi szerződésből fakadó kötelezettségek teljesítésére vagy külföldi fegyveres erőkkel való, nemzetközi joggal összhangban álló együttműködésre, nem vonatkoznak a 19-32. §-ok rendelkezései, kivéve a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítéseket (19. § 3. és 4. bekezdés). Ha a kiküldetés helyszínén más módon nincs biztosítva egészségügyi ellátás, az alkalmazottnak jár gyógyászati költségeinek megtérítése a külföldön neki nyújtott elengedhetetlen és halaszthatatlan egészségügyi ellátásért.

(1) Az alkalmazottra, akire külön jogszabályi előírások13) vonatkoznak, és aki oktató-nevelő tevékenységet folytat külföldi európai oktatási intézményben19d), nem vonatkoznak a 19-32.a §-ok rendelkezései, kivéve a költségtérítéseket a 19. § 3. és 4. bekezdése, a 22. § 3. bekezdésének a)-c) pontjai, a 26. §-a és 27. §-a szerint.

(2) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak jár továbbá külföldi kereskedelmi biztosítása igazolt költségeinek megtérítése a 11. § szerint; térítés jár házastársa és gyermeke biztosítási költségei után is.

(3) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazott térítést kaphat még

a) az ideiglenes kiküldetése helyszínére őt követő házastársa és gyermekei kiutazásának igazolt útiköltségeire,

b) igazolt útiköltségeire a Szlovák Köztársaság területére és vissza, ha családtagjának temetésén vesz részt a 28. § 1. és 2. bekezdése szerint.

(4) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazott házastársának és gyermekének költségtérítés nyújtható az alkalmazott elhalálozásával, halottá nyilvánításával vagy eltűntté nyilvánításával kapcsolatos költségek fedezésére (27.a §).

(1) Az alkalmazottra, akire külön jogszabályi előírások13) vonatkoznak, és akit krízismenedzselési tevékenységre rendeltek ki a Szlovák Köztársaság területén kívüli térségbe külön jogszabályi rendelkezések szerint19da), s akinek feltételezett kiküldetési ideje hat naptári hónapnál hosszabb (a továbbiakban csak „válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott”), a 19-32.b §-ok rendelkezései nem vonatkoznak.

(2) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett térítés jár

a) a kötelező és ajánlott védőoltások költségeire,

b) személyes tárgyainak szállítási költségeire,

c) ruhatára feltöltésével kapcsolatos kiadásaira,

d) a kimenekítésével kapcsolatos kiadásaira,

e) szabadságával kapcsolatos útiköltségeire.

(3) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett jár továbbá

a) a kereskedelmi egészségbiztosítás,

b) a méltányos szálláshely.

(4) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a kiküldetése helyszínére való elutazása és hazatérése napjaira, valamint külföldi munkajellegű kiküldetései napjaira a külföldi kiküldetéseken érvényes szabályzat szerinti költségtérítés jár. A Szlovák Köztársaság területére történő kiküldetésre való elutazásáért és a Szlovák Köztársaság területén eltöltött idejéért a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a kiküldetéseken érvényesen szabályzat szerint jár költségtérítés.

(5) A kiküldő ország területén megvalósított, hat óránál nem hosszabb munkautakért (3. §) nem jár étkezési hozzájárulás, sem zsebpénz a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak.

(6) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak, akit munkáltatója a halaszthatatlanul szükséges időre rendelt ki a krízismenedzselési tevékenység helyszínére, a tényleges kiküldetés kezdőnapja előtt, ezért az időért mint külföldön befejeződő külföldi kiküldetésért jár térítés az erre vonatkozó terjedelemben és feltételekkel.

(7) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak más térítések is nyújthatók a 33.j § szerint.

(8) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak az alkalmazott elhalálozása esetén a munkáltató biztosítja és téríti személyi tárgyai hazaszállítását a Szlovák Köztársaság területére.

(9) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak nem jár költségtérítés és egyéb teljesítés a jelen törvény értelmében, ha azokat bizonyíthatóan a válságmenedzsment parancsnoksága biztosította számára.^19db)

A válságmenedzselési tevékenységre trópusi övezetbe vagy más, egészségileg kockázatos térségbe kirendelt alkalmazottnak jár igazolt költségeinek megtérítése, melyeket az Egészségügyi Világszervezet vagy a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala által előírt kötelező vagy ajánlott védőoltásaira fordított.

(1) A munkáltató biztosítja a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott személyes tárgyainak költöztetését a Szlovák Köztársaság területéről a kirendelés helyszínére és vissza a Szlovák Köztársaságba, vagy a kirendelés egyik helyszínéről a kirendelés másik helyszínére, és fedezi a költöztetés költségeit.

(2) A személyes tárgyak költöztetésével kapcsolatos költségek tartalmazzák

a) a megfelelő csomagolóanyag (göngyöleg),

b) a berakodás és kirakodás költségeit,

c) a szállítási díjat a szállítás módjának függvényében,

d) a szállítással kapcsolatos illetékeket,

e) a szállított tárgyak biztosítási díját.

(3) Hajón történő szállítás esetén a munkáltató fedezi a 20 lábas konténer költségeit is. Légi szállítás esetén a munkáltató fedezi a legfeljebb 500 kilogramm tömeghatárú konténer költségeit. A közúti közlekedési járművel történő szállítás részleteit a munkáltató szabályozza.

(4) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak jár a szállított vagyontárgyak teljes értékének biztosítására fordított költségeinek megtérítése, legfeljebb azonban 300 euró összegben.

(5) A munkáltató a személyes tárgyak 1. és 2. bekezdés szerinti költöztetésének további részleteit belső rendelkezésben is szabályozhatja.

(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak egyszeri költségtérítés jár ruhatárának feltöltésére és lábbelivásárlásra fordított, igazolt megnövekedett kiadásainak fedezetére. Ez az összeg euróban legfeljebb a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott tisztségével járó fizetésének 50%-a, mégpedig a jövedelmi koefficienssel vagy objektivizált jövedelmi koefficienssel történő átszámítás előtti összeg alapján.

(2) A ruhatár feltöltésére szolgáló térítés nem jár a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak, ha az előző kiküldetésének első napja és az újabb kiküldetésének első napja között eltelt idő pontosan két év vagy ennél kevesebb.

(3) A térítések részleteit és a kiadások igazolásának módját és annak kifizetését a munkáltató szabályozza.

(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak egyszeri költségtérítés jár igazolt utazási költségeinek, igazolt szállásköltségeinek és más szükséges igazolt, a kimenekítéssel összefüggő költségei fedezésére, ha a munkáltató biztonsági okokból a kimenekítés mellett dönt.

(2) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a kimenekítés idején térítések és teljesítések járnak a jelen törvény szerint olyan terjedelemben és feltételek mellett, mint a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak járt a kimenekítés előtt, mégpedig tekintet nélkül arra, mely országba menekítették ki. Ha a kimenekítés két naptári hónapnál hosszabb ideig tart, a munkáltató befejezi válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott kiküldetését, ha erről nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak költségtérítés jár a szabadságolás idejére igazolt utazási költségeinek fedezetére a Szlovák Köztársaság területére és vissza a kiküldetés helyszínére, mégpedig egy alkalommal a kiküldetés ideje során, ha a kiküldetési idő legalább 12 naptári hónap, és ha az utazásra a kiküldés napjától számított legkevesebb kilencedik hónapot követően kerül sor.

(2) Ha a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott köteles az 1. bekezdés szerinti költségtérítéses szabadságának évében orvosi vizsgálaton részt venni, az alkalmazott köteles szabadságát úgy megtervezni, hogy az orvosi vizsgálaton ezen szabadsága idején vegyen részt.

(3) A szabadsággal kapcsolatos útiköltségek térítésének részleteit és a kiadások igazolásának módját és annak kifizetését a munkáltató szabályozhatja.

A munkáltató köteles kereskedelmi egészségbiztosítást kötni a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott nevében és javára baleset, betegség, ambuláns orvosi ellátás, beleértve a rendelt gyógyszereket is, kórházi ellátás, halaszthatatlan fogászati kezelés, betegszállítás, az alkalmazott földi maradványainak szállítása esetére. A munkáltató köteles a kiküldetés teljes időtartama alatt fizetni a biztosítási díjat az 1. mondat szerinti kiegészítő biztosításra.

A munkáltató a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak méltányos szálláshelyet biztosít és megtéríti annak költségeit, szem előtt tartva a válságmenedzsment parancsnokságának elvárásait. A szálláshely biztosításának módját és méltányosságát a munkáltató határozza meg.

(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak nyújtható költségtérítés igazolt útiköltségeinek fedezésére, ha a Szlovák Köztársaság területére utazik orvosi vizsgálatra, betegség vagy baleset miatt, vagy családtagja temetésére (2. § 5. bekezdés), majd visszatér kiküldetése helyszínére.

(2) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak kártérítés nyújtható olyan káreseménnyel kapcsolatosan, mely elsősorban háborús események, lázadások, zavargások vagy természeti katasztrófák miatt érte.

(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a 33.c és 33.d, a 33.f, 33.g és 33.j § szerinti költségtérítés olyan valutában jár, amilyenben azt kifizette. A munkáltató és munkavállaló megállapodása alapján a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak más valutában is kifizethető a térítés. Az euró külföldi valutára történő átszámításánál vagy fordított esetben az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank átváltási referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyre vonatkozóan a költségtérítés jár. A külföldi valuta más külföldi valutára történő átszámításánál az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank átváltási referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyre vonatkozóan a költségtérítés jár; a térítés összegét az euróban megállapított összeg megadott idegen valutára való átszámításával állapítják meg.

(2) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott köteles legkésőbb 50 naptári nappal a kiküldetése helyszínére való megérkezése vagy külföldi kiküldetéséből való hazatérése után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat; a költségtérítés elszámolási határidejére jelen esetben a 36. § 7. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak. A munkáltató határozza meg belső rendeletben az egyes államokkal kapcsolatosan az írásos bizonylatok benyújtásának határidejét.

(3) A munkáltató köteles legkésőbb a 2. bekezdés szerinti írásos bizonylatok kézbesítésétől számított 50 naptári napon belül elszámolni a költségtérítéseket és teljesítéseket, valamint kielégíteni a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott követeléseit; az elszámolás határidejére jelen esetben a 36. § 8. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak. A munkáltató belső rendeletben határozza meg a térítések és teljesítések határidejét és a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott követelései kielégítésének határidejét.

(4) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott köteles legkésőbb15 naptári nappal külföldi kiküldetéséből való hazatérése után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat és visszafizetni a ki nem számlázott előleget; a költségtérítés elszámolási határidejére jelen esetben a 36. § 7. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak.

(5) A munkáltató köteles legkésőbb a 4. bekezdés szerinti írásos bizonylatok kézbesítésétől számított 15 naptári napon belül elszámolni a költségtérítéseket és teljesítéseket, valamint kielégíteni a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott követeléseit; az elszámolás határidejére jelen esetben a 36. § 8. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak.

Ha a válságmenedzselési tevékenység helyszíne egyben a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott szokásos tartózkodási helyével azonos országban van, a 33.b- 33.k §-ok rendelkezései az ilyen alkalmazottra nem vonatkoznak.

A jelen törvényben taglalt térítések átalányként is folyósíthatók. Az átalány összegének kiszámításakor a munkáltató az alkalmazottat vagy alkalmazottak csoportját jellemző és meghatározó átlagos feltételekből indul ki. Ha megváltoznak a feltételek, melyek alapján az átalány összege meghatározásra került, a munkáltató köteles ezt az összeget felülbírálni és módosítani. Az átalány összegének meghatározásakor a munkáltató köteles szem előtt tartani az alkalmazott törvényből fakadó igényeit és jogos érdekeit.

(1) Ha a jelen törvény előírja a költségek igazolását, az alkalmazott azonban ezt nem teszi meg, a munkáltató térítést nyújthat neki az általa elismert összegben, a kiküldetés körülményeinek szem előtt tartásával (3. §).

(2) Helyi tömegközlekedési eszközzel való rendszeres közlekedésért az alkalmazottnak a kimutatott költségek megtérítése jár (4. §), vagy a munkáltató által meghatározott átalány (34. §) összege, esetleg a munkáltató által a vonaljegy ára alapján meghatározott összeg, mely a munkával kapcsolatos utazás idején érvényben volt.

(3) Az utazási költségeket és egyéb járulékos kiadásokat, melyek az alkalmazott esetében a kiküldetés előre megállapított megszakítása előtt vagy után keletkeztek a munkavállaló részéről felmerült okokból (3. § 2. bekezdés), olyan összegben kell a munkavállalónak megtéríteni, amilyenek akkor jártak volna neki, ha a kiküldetést nem kellett volna megszakítania; a törvény 7. és 15. §-át ez az eset nem érinti. A napidíjra és zsebpénzre való jogosultság szempontjából döntő az üzleti út kezdete és annak megszakítása között eltelt idő, valamint az üzleti út folytatása és annak befejezése között eltelt idő.

(4) A szállásköltségért, mely a kiküldetés előre megállapított megszakítása idején keletkezett a munkavállaló részéről felmerült okokból (3. § 2. bekezdés), nem jár térítés az alkalmazottnak, még ha az üzleti út jellegéből kifolyólag vagy a szálláshely feltételeiből kifolyólag az alkalmazott kénytelen volt is a szálláshelyet fenntartani.

(5) Az üzleti út családlátogatási célú megszakításának idejére (4. § 1. bek. e) pont, 12. §) az alkalmazottnak szállásköltség-térítés csak abban az esetben jár, ha az alkalmazottnak üzleti útja és szállása jellegéből adódóan a szálláshelyét ez idő alatt is fenn kellett tartani.

Az alkalmazott köteles munkáltatójának haladéktalanul jelenteni azon tények megváltozását, amelyek döntőek a költségtérítések szempontjából.

(1) A munkáltató külföldi kiküldetés és az Európai Unió tagállamába történő kiküldetés esetén a jelen törvény értelmében köteles előleget folyósítani az alkalmazottnak várható költségeinek feltételezett összegében (a továbbiakban csak „előleg”). A munkáltató más, költségtérítésre jogalapot teremtő tényállás esetén csak az alkalmazott kimondott kérésére köteles előleget folyósítani.

(2) Az előleget vagy annak egy részét az alkalmazottal való megállapodás alapján a munkáltató folyósíthatja

a) utazási csekkben,

b) a munkáltató bankkártyájának vagy nemzetközi bankkártyájának kölcsönadásával,

c) az alkalmazott bankban vezetett számlájára történő átutalással, vagy külföldi bank fiókjában euróban vezetett számlájára történő átutalással, vagy külföldi bankfiókban idegen valutában vezetett számlájára történő átutalással is.

(3) A munkáltató szükség esetén egyetlen határozattal nyújthat előleget

a) több alkalmazottnak,

b) az alkalmazott több üzleti útjára.

(4) A munkáltató köteles az eurózóna tagállamába, vagy harmadik országba és az Európai Unió eurózóna-tag tagállamába üzleti útra kiküldött alkalmazottjának euróban folyósítani az előleget olyan összegben és mértékben, amely megfelel a kiküldetés időtartamának és feltételrendszerének, valamint az Európai Unióban töltendő üzleti út időtartamának és feltételeinek. Idegen valutában a munkáltató az előleget vagy annak egy részét csak az alkalmazottal történt megállapodás alapján folyósíthatja az eurózóna tagországba, vagy harmadik országba és az Európai Unió eurózóna-tag államába történő külföldi kiküldetés megkezdése előtt.

(5) A munkáltató köteles a nem eurózóna-tag országba vagy harmadik országba, és az Európai Unió nem eurózóna-tag államába külföldi üzleti útra kiküldött alkalmazottjának idegen valutában folyósítani az előleget olyan összegben és mértékben, amely megfelel a kiküldetés időtartamának és feltételrendszerének, valamint az Európai Unióban töltendő külföldi üzleti út időtartamának és feltételeinek. A munkáltató akkor folyósíthatja az előleget vagy annak egy részét euróban, ha a bank vagy a külföldi bank fiókja,^19e) vagy a pénzváltó²⁰⁾ az adott idegen valutát nem forgalmazza, illetve az alkalmazottal történt megállapodás alapján folyósíthatja a nem eurózóna-tag országba, vagy harmadik országba és az Európai Unió nem eurózóna-tag államába történő külföldi kiküldetés megkezdése előtt.

(6) A napidíj-előleget a munkáltató a pénzügyminisztérium egyes külföldi országokra rendeletben meghatározott valutájában köteles kifizetni az alkalmazottnak. A munkáltató szükség esetén megállapodhat az alkalmazottal a napidíj-előleg más valutában történő folyósításáról is, mint amilyet a pénzügyminisztériumi rendelet az egyes országokra vonatkozóan megszab. Az euróban meghatározott költségtérítés és a napidíj elszámolásakor euró külföldi valutára történő átszámításánál vagy fordított esetben az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank átváltási referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyben a külföldi üzleti út kezdődött vagy amelyben a napidíj-térítési igény keletkezett. Az elszámoláskor a napidíj külföldi valutáról más külföldi valutára történő átszámításánál az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank átváltási referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyben a külföldi üzleti út megkezdődött, vagy amelyben a napidíj-térítési igény keletkezett; a térítés összegét az euróban megállapított összeg megadott idegen valutára való átszámításával állapítják meg.

(7) Az alkalmazott köteles legkésőbb 10 naptári nappal külföldi kiküldetéséből való hazatérése, vagy más, a jelen törvény szerinti költségtérítésre jogalapot teremtő esemény után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat és visszafizetni a ki nem számlázott előleget, ha a kollektív szerződésben vagy az alkalmazottal megkötött írásos szerződésben, illetve a munkáltató belső szabályzatában ennél hosszabb határidő nincs kijelölve, legkésőbb azonban annak a naptári hónapnak a végéig, amely azt a naptári hónapot követi, melyben a kiküldetés vagy a költségtérítésre más tényállásból jogot teremtő állapot befejeződött.

(8) A munkáltató a jelen törvény értelmében köteles az írásos bizonylatok kézbesítésétől számított 10 naptári napon belül elszámolni a költségtérítéseket és teljesítéseket, valamint kielégíteni az alkalmazott követeléseit, ha a kollektív szerződésben vagy az alkalmazottal megkötött írásos szerződésben, illetve a munkáltató belső szabályzatában ennél hosszabb határidő nincs kijelölve, legkésőbb azonban annak a naptári hónapnak a végéig, amely azt a naptári hónapot követi, melyben az írásos dokumentumokat benyújtották.

(9) Azt az összeget, amellyel az euróban kiutalt előleg a kiküldetés vagy más, a költségtérítésre alapot teremtő esemény alkalmazottat megillető térítési igényét meghaladta (a továbbiakban csak „túlfizetés euróban”), az alkalmazott a munkáltatónak euróban fizeti vissza; a munkáltatóval történt megegyezés után az alkalmazott külföldi kiküldetés vagy az Európai Unió tagállamába történt kiküldetést követően a túlfizetést vagy annak egy részét külföldi valutában is visszatérítheti.

(10) Azt az összeget, amennyivel a folyósított előleg kevesebb volt, mint a kiküldetés vagy más, a költségtérítésre alapot teremtő esemény alapján az alkalmazottat a jelen törvény szerint megillető térítési igény (a továbbiakban csak „térítéshiány euróban”), a munkáltató euróban téríti meg az alkalmazottnak; az alkalmazottal történő megegyezést követően a munkáltató külföldi üzleti út vagy az Európai Unió tagállamába történt kiküldetés esetén a térítéshiányt vagy annak egy részét külföldi valutában is folyósíthatja.

(11) Azt az összeget, amellyel az euróban kiutalt előleg nagyobb volt, mint a kiküldetés vagy más, a költségtérítésre alapot teremtő esemény jelen jogszabály szerint az alkalmazottat megillető térítési igény (a továbbiakban csak „túlfizetés külföldi valutában”), az alkalmazott a munkáltatónak abban a külföldi valutában fizeti vissza, amelyben az előleget neki folyósították; a munkáltatóval történt megegyezés után az alkalmazott a túlfizetést vagy annak egy részét külföldi valutában, más külföldi valutában vagy euróban is visszatérítheti.

(12) Azt az összeget, amennyivel a folyósított előleg kevesebb volt, mint a kiküldetés vagy más, a költségtérítésre alapot teremtő esemény alapján az alkalmazottat a jelen törvény szerint megillető térítési igény (a továbbiakban csak „térítéshiány euróban”), a munkáltató abban a külföldi valutában téríti meg az alkalmazottnak, amelyben az előleget neki folyósította; az alkalmazottal történő megegyezést követően a munkáltató a térítéshiányt vagy annak egy részét külföldi valutában, más külföldi valutában vagy euróban is folyósíthatja.

(13) Az üzleti út vagy más, a költségtérítésre és teljesítésekre alapot teremtő esemény térítéseit a jelen törvény értelmében a munkáltató kikerekíti az alábbiak szerint:

a) az alkalmazott eurókban kifejezett összigényét a folyósított előleg levonása utána legközelebbi egész eurócentre kerekíti fel,

b) az alkalmazott külföldi valutában kifejezett összigényét a folyósított előleg levonása utána legközelebbi egész, a bankok vagy külföldi bankfiókok, illetve pénzváltók által elfogadott valutaegységre kerekíti fel,

c) az eurókban vagy részben euróban folyósított túlfizetéseket a legközelebbi egész eurócentre kerekíti le,

d) a külföldi valutában vagy részben külföldi valutában folyósított túlfizetéseket a legközelebbi egész, a bankok vagy külföldi bankfiókok, illetve pénzváltók által elfogadott valutaegységre kerekíti le,

e) az eurókban vagy részben euróban folyósított térítéshiányt a legközelebbi egész eurócentre kerekíti fel,

f) a külföldi valutában vagy részben külföldi valutában folyósított térítéshiányokat a legközelebbi egész, a bankok vagy külföldi bankfiókok, illetve pénzváltók által elfogadott valutaegységre kerekíti fel.

A jelen törvény alapján nyújtott térítések térítési határidejére a 36. § 8. bekezdésének rendelkezései vonatkoznak. Ha a munkáltató az alkalmazott munkahelyi távolmaradása miatt nem tudja a külföldi valutában esedékes térítéseket az adott határidőben kifizetni, a térítési határidőn belül euróban fizeti ki azt.

Azt az időtartamot, mely a kiküldetés során az alkalmazott munkaidejére esik, de az alkalmazott önhibáján kívül nem tud munkafeladati végzésével eltölteni, a jelen törvény céljaira munkavégzésként kell elszámolni.

A negyedik rész céljaira alkalmazottnak számít a bíró és az ügyész is külön törvényi szabályozás értelmében.²¹⁾

(1) A minisztérium a napidíj összegének meghatározásakor (5. § 2. bekezdés) a jelen törvény életbe lépésének napját közvetlenül megelőző napon hatályos napidíj összegéből, valamint a statisztikai hivatal vendéglátó-ipari ágazatban megállapított étel- és üdítőital-árindexeiből fog kiindulni.

(2) A minisztérium az alaptérítések összegének megállapításakor (7. § 2. bekezdés) a jelen törvény életbe lépésének napját közvetlenül megelőző napon hatályos térítési alapösszegekből, valamint a statisztikai hivatal gépjármű-beszerzési árakkal és gépjármű-üzemeltetési költségekkel kapcsolatos árindexéből fog kiindulni.

(3) A pénzügyminisztérium rendeletet ad ki, melyben meghatározza a napidíjakat külföldi valutában a 13. § 2. és 3. bekezdése szerint úgy, hogy az a jelen törvénnyel azonos időpontban lépjen életbe. A rendeletet a teljes terjedelmében történő megjelentetésével hirdetik ki.⁶⁾

(1) Az alkalmazottnak, akinek egyszeri térítést nyújtottak ruházkodása és lábbeli-beszerzése igazoltan megnövekedett költségeire az eddig hatályos előírások szerint, egyszeri térítés ruházkodása és lábbeli-beszerzése igazoltan megnövekedett költségeire a 23. § szerint további ideiglenes kiküldetései alkalmával nem jár.

(2) Külföldi kiküldetés esetén a napidíj 13. § 6. bekezdés szerinti csökkentésének egyezményes mértéke a 2005. április 1-je előtti időből a jelen törvény szerint módosul.

A jelen törvény szerint a kollektív szerződésben, munkaszerződésben vagy az alkalmazottal más írásos megállapodásban rögzített, valamint a belső rendeletben szabályozott szlovák koronában folyósított térítések az átváltási árfolyamon történő átszámítás után euróban kifizetett térítésnek tekintendők. Az egyes térítéseket a legközelebbi egész eurócentre kerekítik fel.

(1) A napidíj első emelésekor (8. §) a minisztérium a hatályos napidíj összegéből, valamint a statisztikai hivatal vendéglátó-ipari ágazatban megállapított étel- és üdítőital-árindexeiből indul ki; bázisértéknek az adott naptári hónapot tekinti, melyben a legutóbbi rendeletben a napidíj összegét módosította, s ennek az értéke 100%.

(2) A gépkocsi-használati térítések alapösszegeinek (8. §) első emelésekor a minisztérium a hatályos térítési alapösszegekből, valamint a statisztikai hivatal gépjármű-beszerzési árakkal és gépjármű-üzemeltetési költségekkel kapcsolatos árindexéből indul ki; bázisértéknek az adott naptári hónapot tekinti, melyben a legutóbbi rendeletben a térítések összegét módosította, s ennek az értéke 100%.

(3) Az alkalmazott gyermekeinek iskoláztatásával kapcsolatos költségtérítést a jelen törvény szerint a munkáltató először a 2009/2010-es tanévben folyósítja az alkalmazottnak. Az alkalmazott gyermekeinek iskoláztatásával kapcsolatos költségtérítést a 2008/2009-es tanévben a 2008. december 31-éig hatályos törvényi szabályozás szerint folyósítják.

(4) A 25. § 1. és 2. bekezdése szerinti gyógykezelési költségtérítést és a jelen törvény 25. § 6. bekezdése szerinti előlegfolyósítást a 2008. december 31-éig hatályos formában nyújtják, ha arra az alkalmazottnak 2009. január 1-je előtt keletkezett jogigénye, a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint kell elbírálni.

(1) A külügyminisztérium első alkalommal 2012. július 1-ei hatállyal adja ki a 24. § 5. bekezdése szerinti intézkedést.

(2) Annak az alkalmazottnak, akinek a gyermeke 2012. július 1-jét megelőzően kezdte meg az általános iskola vagy középiskola látogatását az ideiglenes kiküldetés országában, és akinek a munkáltató a 24. § 6. bekezdése szerinti legnagyobb tanulmányi költségtérítési összeget állapította meg, de az kevesebb, mint a 2012. július 1-je szabályozás szerinti tanulmányi költségtámogatás 50%-a, a középiskolát vagy általános iskolát látogató gyermeke után az iskoláztatási alapkiadások 50%-os terjedelmében jár a költségtérítés.

(1) A 2015. március 1-je előtt megkötött azon munkaszerződések és a munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzésre kötött megállapodások, amelyek ellentétesek az 5. § 5. bek. és a 13. § 6. bek. 2015. március 1-jétől hatályos rendelkezéseivel, 2015. március 1-jén e részben hatályukat vesztik.

(2) 2015. március 1-jétől 2017. június 30-ig a munkáltató köteles az Európai Unió Tanácsának szlovák elnökségével²²⁾ kapcsolatban külföldön munkát végző munkavállaló részére – akire külön jogszabály vonatkozik¹³⁾ –, házastársának és gyermekeinek szokásosan berendezett lakást biztosítani méltányos elszállással a 30. § szerint.

Az alkalmazott gyermeke iskoláztatási költségei biztosításával kapcsolatos költségtérítések összege 24. § szerinti folyósítása során a 2018/2019-es tanév vonatkozásában a 2018. november 30-ig hatályos törvény értelmében kell eljárni.

Megszűnik

1. a Tt. 119/1992. sz., az útiköltség-térítésekről szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 53/1996-os törvénye és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 323/1996. sz. törvénye értelmében,

2. a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 170/1993. sz. rendelete a külügyi szolgálatot teljesítő alkalmazottak egyes költségtérítéseiről a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 189/1996. sz. és a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 87/2002. sz. rendelete értelmében.

Ez a törvény 2002. július 1-jén lép hatályba, kivéve a 21. §-t, amely 2003. január 1-jén lép hatályba.

1) A Tt. 400/2009. sz. törvénye az állami szolgálatról és más jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről.

1a) Pl. a Kereskedelmi Törvénykönyv 536-576., 642-651. §-a, a kisvállalkozásokról szóló Tt. 455/1991. sz. törvény és későbbi módosításai, a Polgári Törvénykönyv 631 – 656. §, a szerzői jogi Tt. 618/2003. sz. törvény 39. §-a.

1aa) a Munka törvénykönyvének 40. § 10. bek.

1b) a Munka törvénykönyvének 57. § 2. bek.

2) A Tt. 435/2000. sz., a tengerhajózásról szóló törvénye.

3) A Tt. 135/1982. sz., a lakosság nyilvántartásáról szóló törvénye és későbbi módosításai a Tt. 441/2001. sz. törvénye, a Tt.253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság lakosainak lakhely-nyilvántartási törvénye 3-8. §-a. A Tt. 48/2002. sz., idegenrendészeti törvénye a későbbi módosítások szerint.

3a) a Munka törvénykönyvének 58. § 5. bek.

4) A Polgári Törvénykönyv 115. §-a.

5) A Munka Törvénykönyve , a Tt. 400/2009. sz. törvénye és módosításai. A Tt. 552/2003. sz., a közérdekű munkavégzésről szóló törvénye és módosításai.

6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1/1993. sz., a Törvénytárról szóló módosított törvényének 4. §-a 2. bekezdése.

7) A Munka Törvénykönyve, 58. §.

7a) A Munka Törvénykönyve, 5. § 6. bekezdés.

8) A Munka Törvénykönyve 46. §-a, a Tt. 400/2009. sz. törvénye, 25. és 26. §-a.

8a) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 374/2006. sz., a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának és fogyasztásának mérésének műszaki szabványairól szóló rendelete.

8b) A Tt. 142/2000. sz. méréstani törvényének 23. §-a a 431/2004. sz. törvény értelmében.

9) A Tt. 523/2004. sz., a költségvetési alapelvekről szóló törvényének 21. §-a.

10) A Munka Törvénykönyve.

11) A Tt. 659/2007. sz., az eurónak a Szlovák Köztársaságban történő bevezetéséről szóló törvénye, 1. §, 2. bekezdés b) pont.

12) Pl. az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 111. cikkelyének 3. bekezdése a hatályos változatban, a 2000. 11. 29-én az Olasz Köztársaság Kormánya mint az Európai Közösség és San Marino Köztársaság által megkötött Valutaegyezmény (ES C 209, 27.7.2001), a 2000.12.29-én az Olasz Köztársaság Kormánya mint az Európai Közösség és a Szentszék mint Vatikán Városállam között megkötött Valutaegyezmény (ES C 299, 25. 10. 2001) hatályos változata, a Francia Köztársaság mint az Európai Közösség és Monaco Nagyhercegség Kormánya 2001. 12. 26-án megkötött Valutaegyezménye (ES L 142, 31.5.2002) hatályos változata.

13) A Tt. 400/2009. sz. törvénye és későbbi módosításai. A Tt. 553/2003. sz. törvénye a közérdekű munkát végző alkalmazottak jutalmazásáról, és a Tt. 369/2004. sz. törvény módosításai.

14) A külügyminiszter Tt. 157/1964. sz. rendelete a diplomáciai kapcsolatok Bécsi Egyezményéről.

14a) A Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapító okirata, 12. cikkely 12.1 bekezdés. A Szlovák Köztársaság nemzeti Tanácsának Tt. 566/1992. sz., a Szlovák Nemzeti Bankról szóló törvényének 28. §-a 2. bekezdése a későbbi módosítások szerint.

14b) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 5. §-a a Tt. 177/2004. sz. törvénye értelmében.

14c) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 6. §-a.

14d) A Tt. 400/2209. sz. törvényének 103. §-a.

14e) A Tt. 553/2003. sz. törvényének 23. §-a a Tt. 474/2008. sz. törvénye értelmében.

15) A Tt. 245/2008. sz. közoktatási törvénye és más törvények módosításai.

16) A Tt. 577/2004. sz., a kötelező egészségbiztosításból nyújtott egészségügyi ellátás mértékéről és annak térítéséről szóló törvénye 2. melléklete.

17) A Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvényének 62. §-a.

19b) A Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye és későbbi módosításai.

19ba) A Tt. 43/2004. sz., az öregségi nyugdíj-takarékossági törvénye és más törvénymódosítások, a későbbi módosítások értelmében.

19bb) A Tt. 461/2003. sz. törvényének 11. §-a a későbbi módosítások értelmében.

19ca) A Tt. 321/2002. sz., a Szlovák Köztársaság hadseregéről szóló törvényének 12. §-a. 19d) Az SZK Külügyminisztériumának hirdetménye a Tt. 597/2004. sz., az Európai Iskola statútumáról szóló egyezmény megkötéséről.

19da) A Tt. 503/2011. sz., a polgári szakértők Szlovák Köztársaság területén kívüli válságövezetekben végzendő munkára való kiküldéséről szóló törvénye és más törvények módosítása.

19db) A Tt. 503/2011. sz. törvénye, 2. § b) pont.

19e) A Tt. 483/2001. sz. banktörvénye, 2. § 1-5. bekezdés, a Tt. 659/2007. sz. törvénye értelmében.

20) A Tt. 455/1991. sz. törvényének 3. számú melléklete a későbbi módosítások szerint.

21) A Tt. 385/2000. sz., a bírákról és ülnökökről és egyes más törvényi változásokról szóló törvényének 13.c §-a az 530/2004. sz. törvény értelmében. A Tt. 154/2001. sz., az ügyészekről és ügyészjelöltekről szóló törvényének 9. §-a 6. bekezdése az 530/2004. sz. törvény értelmében.

22) A Tanács határozata (2009. december 1.) az Európai Tanács intézkedéseinek meghatározásáról a Tanács elnökségének és a Tanács elnökséget előkészítő szerveinek gyakorlásáról szóló rendelkezések végrehajtásáról (2009/908/EU) (HL L 322., 2009.12.9.).