Módosítva:

Tt. 733/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 747/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 171/2005., hatályos 2005. május 1-től

Tt. 517/2005., hatályos 2005. december 1-től

Tt. 120/2006., hatályos 2007. január 1-től

Tt. 460/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 538/2007., hatályos 2007. december 1-től

Tt. 465/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 535/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 467/2009., hatályos 2009. december 1-től

Tt. 527/2010., hatályos 2010. december 29-től

Tt. 527/2010., hatályos 2011. március 1-től

Tt. 406/2011., hatályos 2011. december 1-től

Tt. 460/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 548/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 68/2012., hatályos 2012. július 1-től

Tt. 460/2011., hatályos 2012. december 1-től

Tt. 286/2012., hatályos 2012. december 1-től

Tt. 343/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 347/2013., hatályos 2013. december 1-től

Tt. 484/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 268/2014., hatályos 2014. november 1-től

Tt. 333/2014., hatályos 2014. december 1-től

Tt. 361/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 79/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 79/2015., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 243/2017., hatályos 2018. január 1-től

Tt. 292/2017., hatályos 2018. január 1-től

Tt. 112/2018., hatályos 2018. május 1-től

Tt. 312/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 221/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től

Tt. 369/2019., hatályos 2020. január 1-től

Tt. 460/2019., hatályos 2020. július 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

Jelen törvény állapítja meg a helyi adók, valamint a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetékének mértékét.

(1) A települések által kiszabható helyi adók a következők:

a) ingatlanadó, 

b) ebadó, 

c) közterület használati adó, 

d) szállásadó, 

e) árukiadóautomata-adó, 

f) játékautomata-adó, 

g) gépjárművel történelmi városrészbe történő behajtásért és ott tartózkodásért járó adó, 

h) nukleárislétesítmény-adó. 

(2) A település a háztartási hulladékért és az építési törmelékért illetéket (a továbbiakban csak mint „illeték“) szab ki.

A 2. § 1. bek. a), b), e), f) és h) pontjaiban felsorolt helyi adók, továbbá a 2. § 2. bekezdésében szereplő illetékek adózási időszaka a naptári év.

Az ingatlanadó a következő adónemeket foglalja magába:

a) telek- és földadó,

b) építményadó, 

c) lakásadó és lakóházban található, nem lakás céljára szolgáló helyiségek adója¹⁾ (a továbbiakban csak mint „lakásadó“).

(1) A telek- és földadó adóalanya, ha a 2. bekezdés másként nem rendelkezik,

a) a telek ill. föld tulajdonosa, 

b) az állami tulajdonban lévő földek kezelője,²⁾ a település tulajdonában lévő földek kezelője³⁾ vagy az önkormányzati megyei tulajdonban lévő földek kezelője,⁴⁾ bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba (a továbbiakban csak mint „telekkönyv“). 

(2) A telek- és földadó adóalanya 

a) olyan természetes vagy jogi személy, akinek a birtokrendezés végrehajtásáig megművelés céljából, jogi személy által használt termőföldalapból kiemelt, csereföld került kiosztásra,⁵⁾

b) bérlő, ha 

1. a földbérleti viszonya legalább öt éve tart vagy öt évig fog tartani, és a bérlő be van jegyezve a telekkönyvbe, 

2. a Szlovák Földalap által kezelt földeket bérel,⁶⁾

3. az a) pontban szereplő adóalany csereföldjeit bérli. 

(3) Ha az 1. és 2. bekezdések szerint nem lehet megállapítani az adóalanyt, akkor az a személy az adóalany, aki a földet valójában használja. 

(4) Ha a föld több adóalany közös tulajdonában van, akkor a telek- és földadó adóalanya az összes társtulajdonos, tulajdonrészük nagyságának megfelelő arányban. Ha minden társtulajdonos egyetért abban, hogy a telek- és földadó adóalanyait egyikük képviselje, a többi társtulajdonost az adóból való részesedésének mértékéig terheli az adókötelezettség. Ha a föld házastársi osztatlan közös tulajdonban van, az adó alanya mindkét házastárs, akiket együttesen és egyetemlegesen terhel az adókötelezettség. 

(1) A telek- és földadó tárgyát a Szlovák Köztársaság területén található telkek és földek képezik, az alábbi tagolódásban: 

a) szántóföld, komlóföldek, szőlők, gyümölcsösök, állandó gyepterületek (legelők),⁷⁾

b) kertek, 

c) beépített területek és udvarok, egyéb területek,⁷⁾

d) erdőterületek, amelyeken erdőgazdálkodás folyik,⁸⁾ halastavak, haltenyésztéssel és egyéb gazdaságilag hasznosított vízterületekkel, 

e) építési telkek. 

(2) A telek- és földadó tárgyát nem képezik 

a) a területek vagy azok részei, melyeken olyan építmények találhatók, amelyek az építményadó vagy a lakásadó tárgyát képezik, 

b) olyan telkek vagy azok részei, melyeken közutak épültek, kivéve a közhasználatban lévő utakat (erdei utak), valamint az országos vasúthálózatot és a regionális vasúthálózatot, 

c) olyan építményekkel beépített telkek vagy azok részei, melyek a 10. § 3. bekezdése szerint nem képezik az építményadó tárgyát. 

(3) A telek, 1. bekezdés szerinti, megfelelő csoportba/osztályba való besorolását, annak telekkönyvi besorolása határozza meg, hacsak a 4. bekezdés nem rendelkezik másként. Az erdőterület erdő kategóriába történő besorolásánál az erdőgondozási program a meghatározó. 

(4) Jelen törvény alkalmazásában építési teleknek minősül az a telek, amely a jogerős építési engedélyben szerepel, egészen az építmény használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedéséig, amely a 10. § 2. bek. szerint az építményadó tárgyát képezi, vagy az a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket tartalmazó építmény, amely a 14. § szerint a lakásadó tárgyát képezi. Az építési telek teljes nagyságát azon parcellák képezik, amelyek parcellaszámai szerepelnek a jogerős építési engedélyben. 

(5) A 4. bekezdés szerint a jelen törvény alkalmazásában nem minősül építési teleknek az a jogerős építési engedélyben szereplő telek, ahol az építmény átépítéséről, főleg ha hozzáépítésről, felépítményről és építési módosításokról van szó. 

(6) Az 1. bekezdés d) pontja szerint egyéb gazdaságilag hasznosított vízterületeknek minősülnek azok a vízterületek, melyeket elsősorban vízi élőlények tenyésztésére, baromfi és egyéb élőlények tenyésztésére, valamint növényi vagy más termékek előállítására használnak. 

(7) A beépített területek és udvarok azon részein található építmények,⁹⁾ amelyek a 10. § 2. bek. szerint nem minősülnek építményeknek, az 1. bekezdés c) pontja szerint minősülnek teleknek.

(1) A 6. § 1. bek. a) pontja szerint a telek- és földadó adóalapját a földterület növényzet nélküli értéke képezi, vagyis a terület m²-nek száma beszorozva a terület 1 m²-ének az értékével, amely az 1. sz. mellékletben található. 

(2) A 6. § 1. bek. b), c) és e) pontjai szerint a telek- és földadó adóalapját a földterület értéke képezi, vagyis a terület m²-nek száma beszorozva a terület 1 m²-ének az értékével, amely az 2. sz. mellékletben található, ha a 7. bekezdésben nem szerepel más érték a 6. § 1. bek. e) pontja szerint.

(3) A 6. § 1. bek. d) pontja szerint a telek- és földadó adóalapját a földterület növényzet nélküli értéke képezi, vagyis a terület m²-nek száma beszorozva a terület 1 m²-ének az értékével, amelyet a vagyon általános értékének meghatározásáról szóló szabályok szerint állapítanak meg.¹⁰⁾

(4) Azon 6. § 1. bek. szerinti területek adóalapját, amelyen transzformátorállomás vagy árusításra és szolgáltatásnyújtásra szolgáló elárusítóhely (a továbbiakban csak „utcai elárusítóhely”) található, a földterület értéke képezi, vagyis a transzformátorállomás vagy az utcai elárusítóhely valós, m²-ben megadott alapterülete beszorozva az építési telkek 1 m²-ének 2. sz. mellékletben feltüntetett értékével.

(5) Az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ megszabhatja, hogy a terület 1. sz. mellékletben szereplő nulla értéke helyett, a terület 1 m²-re vonatkozó értéke használandó, amelyet az általános érvényű rendeletben határoztak meg.¹¹⁾ Ez az érték nem haladhatja meg annak az értéknek az 50%-át, amely az 1. sz. melléklet szerint arra a járásra vonatkozik, ahová az érintett kataszteri terület tartozik. A terület ily módon megállapított értéke csak akkor használandó, ha az adóalany nem igazolja szekértői véleménnyel a terület értékét.

(6) Az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ megszabhatja, hogy a terület általános értékének meghatározásáról szóló szabályok szerint megállapított 1 m² értéke helyett,¹⁰⁾ a terület 1 m²-re vonatkozó értéke használandó, amelyet az általános érvényű rendeletben határoztak meg.¹¹⁾ A terület ily módon megállapított értéke csak akkor használandó, ha az adóalany nem igazolja szekértői véleménnyel a terület értékét.

(7) Az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ megszabhatja, hogy a terület 6. § 1. bek. e) pontja szerinti értéke helyett, ami a 2. sz. mellékletben szerepel, az általános érvényű rendeletben szereplő érték használandó.¹¹⁾

Az adókulcs 

(1) A telek- és földadó éves adókulcsa 0,25%. 

(2) Az adókezelő az 1. bekezdés szerinti éves telek- és földadókulcs értékét általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a település, illetve a település egyes részeinek vagy az egyes kataszteri területek helyi feltételeinek megfelelően csökkentheti, vagy növelheti, adott adómegállapítási időszakra, január 1-jei hatállyal. Az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a 6. § 1. bek. szerint a település, illetve a település egyes részeinek vagy az egyes kataszteri területek helyi feltételeinek megfelelően az egyes telekcsoportokra/fajtákra külön éves adókulcsot állapíthat meg. A telek- és földadó így megállapított éves adókulcsa a 6. § 1. bek. a) pontja szerinti területek esetében nem lehet több, mint a telek- és földadó 1. bekezdés szerinti éves adókulcsának ötszöröse, a telek- és földadó így megállapított éves adókulcsa a 6. § 1. bek. d) pontja szerinti területek esetében nem lehet több, mint a telek- és földadó 1. bekezdés szerinti éves adókulcsának tízszerese, és a 6. § 1. bek. b), c) és e) pontjai szerinti területek esetében nem lehet több, mint az adókezelő által általános érvényű rendeletben¹¹⁾ a 6. § 1. bek. b), c) és e) pontjai szerinti területek megállapított legkisebb éves telek- és földadókulcsának ötszöröse. Nukleáris létesítmény építésével, funkcionálisan összekapcsolt területek éves telek- és földadókulcsának értéke nem haladhatja meg az 1. bekezdés szerinti éves adókulcs százszorosát.  

(3) Jelen törvény alkalmazásában nukleáris létesítmény építésével funkcionálisan összekapcsolt terület alatt olyan terület értendő, amely elengedhetetlenül szükséges a nukleáris létesítmény üzemeltetéséhez és annak, külön jogszabály szerinti, fizikai védelméhez.^11aaa)

(4) Az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a 6. § 1. bek. szerinti különféle telekfajtákra, amelyekre nem fenntartott ásványok lelőhelyének kitermelésére szóló engedélyt adott ki^11aa) vagy amelyeken napenergiából villamos energiát előállító berendezés,^11ab) transzformátorállomás vagy utcai elárusítóhely található, más adókulcsot határozhat meg, mint az a 2. bekezdésben van. Az így megállapított éves adókulcs nem lehet több, mint az adókezelő által az általános érvényű rendeletben¹¹⁾ megállapított legkisebb éves adókulcs ötszöröse, a 2. bekezdés szerint.

(5) Ha a 2. bekezdés szerint megállapított éves telek- és földadókulcs a 6. § 1. bek. a) pontja szerinti területek esetében túllépi az 1. bekezdés szerinti éves telek- és földadókulcs ötszörösét, az 1. bekezdés szerinti éves telek- és földadókulcs alkalmazandó. Ha a 2. bekezdés szerint megállapított éves telek- és földadókulcs a 6. § 1. bek. d) pontja szerinti területek esetében túllépi az 1. bekezdés szerinti éves telek- és földadókulcs tízszeresét, az 1. bekezdés szerinti éves telek- és földadókulcs alkalmazandó. Ha a 2. bekezdés szerint megállapított éves telek- és földadókulcs a 6. § 1. bek. b), c) és e) szerinti területek esetében és a 4. bekezdés szerint megállapított éves telek- és földadókulcs túllépi az adókezelő által a 6. § 1. bek. b), c) és d) pontjai szerinti területekre általános érvényű rendeletben¹¹⁾ megállapított legkisebb éves telek- és földadókulcs ötszörösét, az 1. bekezdés szerinti éves telek- és földadókulcs alkalmazandó.

Telek- és földadó, a 7. § szerinti adóalap és a 8. § szerinti éves telek- és földadókulcs szorzataként számítandó ki.

(1) Az építményadó adóalanya az építmény tulajdonosa vagy az állami tulajdonban lévő építmény kezelője,²⁾ vagy a település tulajdonában lévő építmény kezelője,³⁾ vagy az önkormányzati megyei tulajdonban lévő építmény kezelője⁴⁾ (a továbbiakban csak mint „építmény tulajdonosa“). 

(2) A Szlovák Földalap által kezelt,⁶⁾ bérbe adott építmények adóalanya a bérlő. 

(3) Ha az 1. és 2. bekezdések szerint nem lehet meghatározni az adóalanyt, az adóalany az a természetes vagy jogi személy lesz, aki az építményt ténylegesen használja. 

(4) Ha az építmény több adóalany közös tulajdonában van, akkor az építményadó adóalanya az összes társtulajdonos, tulajdonrészük nagyságának megfelelő arányban. Ha minden társtulajdonos egyetért abban, hogy az építményadó adóalanyait egyikük képviselje, a többi társtulajdonost az adóból való részesedésének mértékéig terheli az adókötelezettség. Ha az építmény házastársi osztatlan közös tulajdonban van, az építményadó adóalanya mindkét házastárs, akiket együttesen és egyetemlegesen terhel az adókötelezettség.

(1) Az építményadó tárgyát a Szlovák Köztársaság területén található építmények képezik, a következő tagolódásban: 

a) lakóépületek^11a) és melléképületek,^11b) amelyek feladata a főépület kiegészítése, 

b) mezőgazdasági termelés céljára készült épületek, üvegházak, vízgazdálkodási építmények, saját mezőgazdasági termékek tárolására szolgáló épületek, beleértve a saját ügykezelési célokat szolgáló épületeket is, 

c) egyéni üdülést szolgáló pihenőházak és hétvégi házak,  

d) különálló garázsok,

e) gyűjtőgarázsok (parkolóházak) épületei,

f) földfelszín alatti gyűjtőgarázsok (mélygarázsok) épületei,

g) ipari építmények, energetikai építmények, építőipart kiszolgáló építmények, saját termékek tárolására szolgáló épületek, beleértve a saját ügykezelési célokat szolgáló épületeket is, 

h) egyéb vállalkozást és önálló vállalkozói tevékenységet szolgáló épületek, egyéb vállalkozással és vállalkozói tevékenységgel összefüggő raktározás és ügykezelési célokat szolgáló épületek, 

i) egyéb építmények, amelyek nincsenek felsorolva az a)-h) pontokban.

(2) Az építményadó tárgyát azok az építmények képezik, melyek egy vagy több föld feletti vagy föld alatti szinttel rendelkeznek, és szilárd alappal kapcsolódnak a földhöz vagy cölöpökkel vannak rögzítve. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az a tény, hogy az építmény használaton kívül van.

(3) Az építményadó tárgyát nem képezik azok az építmények, 

a) amelyekben lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek vannak, vagyis amelyek a lakásadó tárgyát képezik, 

b) gátak, vízvezetékek, csatornázások, árvízvédelmi berendezések és hőenergia szállító vezetékek. 

(4) Az építmény 1. bekezdés szerinti besorolása szempontjából döntő, hogy az adómegállapítási időszak első napján, vagyis január 1-jén milyen célra használják azt. 

Az építményadó adóalapját a beépített terület m²-ben megadott területe határozza meg. Beépített terület alatt az építmény, legkiterjedtebb föld feletti részének alaprajza értendő, de a beépített területbe nem számít bele a tetőszerkezet alaprajzon túlnyúló része. A föld alatti gyűjtőgarázsok épületeinek adóalapját a beépített terület m²-ben megadott területe határozza meg, miközben a beépített terület alatt az építmény legkiterjedtebb föld alatti részének alaprajza értendő.

(1) Az építményadó éves adókulcsa 0,033 euró, a beépített terület minden négyzetméteréért, beleszámítva minden megkezdett m²-t is. 

(2) Az adókezelő az 1. bekezdés szerinti építményadó éves adókulcsának értékét általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a település, illetve a település egyes részeinek vagy az egyes kataszteri területek helyi feltételeinek megfelelően csökkentheti, vagy növelheti, az adott adómegállapítási időszakra, január 1-jei hatállyal. Az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a 10. § 1. bek. szerint a település, illetve a település egyes részeinek vagy az egyes kataszteri területek helyi feltételeinek megfelelően az egyes építményfajtákra külön éves adókulcsot állapíthat meg. A 10. § 1. bek. felsorolt építményekre így megállapított éves adókulcs nem lehet több, mint az adókezelő által az általános érvényű rendeletben¹¹⁾ megállapított, 10. § 1. bek. felsorolt építményekre vonatkozó legkisebb éves adókulcs tízszerese, hacsak a 104.g § 3. bek. nem rendelkezik másképp. 

(3) Többszintes építmények esetén az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a település, illetve a település egyes részeinek megfelelően, minden további szintért felárat állapíthat meg, legfeljebb 0,33 euró összegben, kivéve az első föld feletti szintet. 

(4) Az építmény szintjének, az építmény belső terének padlóval és mennyezettel határolt része számít. Abban az esetben, ha az építménynek nincs mennyezete, jelen törvény alkalmazásában, az építmény szintjének, a padló és a födémszerkezet által határolt része számít. 

(5) Föld feletti szintnek számít minden olyan szint, amelynek padlója vagy padlójának egy része nincs 0,80 m-rel mélyebben, mint a szomszédos terület legmagasabb pontja, az építmény kerületétől számított 5,00 m széles sávban. 

(6) Ha az építményt több különféle célra is használják, melyekre a 2. bekezdés szerint különböző adókulcsok és a 3. bekezdés szerint különböző szintenkénti felárak érvényesek, az egyes célra használt alapterület és az építmény egész alapterületének aránya adja az adóalap arányos részét. 

(1) Az építményadó a 11. § szerinti adóalap és a 12. § szerinti építményadó éves adókulcsának szorzataként számítandó ki.

(2) Ha többszintes építményről van szó, az építményadó a 11. § szerinti adóalap és a 12. § szerinti építményadó éves adókulcsának szorzataként számítandó ki, hozzáadva a további szintek számának és a 12. § 3. bek. szerinti szintenkénti feláraknak a szorzatát. Többszintes építmény esetében, az építményadó kiszámítása során a további szintek számába nem számítódik bele az első föld feletti szint. 

(3) Ha az építményt több különféle célra is használják, melyekre a 12. § 2. bek. szerint különböző adókulcsok és a 12. § 3. bek. szerint különböző szintenkénti felárak érvényesek, az adó az adó arányos részeinek összegeként számítandó ki. Az adó arányos része mint az építmény beépített területének és az adóalap arányos részének és az adott célra használt építmény adókulcsának szorzata számítandó ki, hozzáadva a további szintek számának és a 12. § 3. bek. szerinti szintenkénti feláraknak a szorzatát.

(1) A lakásadó adóalanya a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa, vagy az állami tulajdonban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség kezelője,²⁾ a település tulajdonában lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség kezelője,³⁾ vagy az önkormányzati megyei tulajdonban lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség kezelője⁴⁾ (a továbbiakban csak mint „lakástulajdonos“).

(2) Ha a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség több adóalany közös tulajdonában van, akkor a lakásadó adóalanya az összes társtulajdonos, tulajdonrészük nagyságának megfelelő arányban. Ha minden társtulajdonos egyetért abban, hogy a lakásadó adóalanyait egyikük képviselje, a többi társtulajdonost az adóból való részesedésének mértékéig terheli az adókötelezettség. Ha a lakóházban található lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség házastársi osztatlan közös tulajdonban van, az adó alanya mindkét házastárs, akiket együttesen és egyetemlegesen terhel az adókötelezettség.

(1) A lakásadó tárgyát azok a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek képezik, amelyek olyan lakóházban találhatók, ahol legalább egy lakást vagy egy nem lakás céljára szolgáló helyiséget természetes vagy jogi személyek szereztek meg. 

(2) Az a lakóházban található lakás vagy lakásrész, amelyet az adómegállapítási időszak kezdetén, vagyis január 1-jén más célra, mint lakás céljára használnak, jelen törvény alkalmazásában nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül. 

A lakásadó adóalapját a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének m²-ben megadott nagysága képezi. 

(1) A lakásadó éves adókulcsa 0,033 euró, a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének minden négyzetméteréért, beleszámítva minden megkezdett m²-t is.

(2) Az adókezelő az 1. bekezdés szerinti, lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség éves adókulcsának értékét általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a település, illetve a település egyes részeinek vagy az egyes kataszteri területek helyi feltételeinek megfelelően csökkentheti, vagy növelheti, az adott adómegállapítási időszakra, január 1-jei hatállyal. Az így megállapított éves adókulcs nem lehet több, mint az adókezelő által az általános érvényű rendeletben¹¹⁾ megállapított, a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség legkisebb éves adókulcsának tízszerese, hacsak a 104.g § 4. bek. nem rendelkezik másképp.

(3) Az adókezelő a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek éves adókulcsának értékét általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a település, illetve a település egyes részeinek vagy az egyes kataszteri területek helyi feltételeinek megfelelően, különbözőképpen határozhatja meg. Az így megállapított, lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek éves adókulcsa nem lehet több mint az adókezelő által az általános érvényű rendeletben¹¹⁾ megállapított, a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség legkisebb éves adókulcsának tízszerese.

A lakásadó a 15. § szerinti adóalap és a 16. § szerinti lakásadó éves adókulcsának szorzataként számítandó ki. 

(1) Adómentességet élveznek 

a) az adókezelő település tulajdonában lévő telkek, építmények, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, továbbá Pozsony és Kassa városrészeinek tulajdonában vagy kezelésében lévő telkek, építmények, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, 

b) más állam tulajdonában lévő, a nemzetközi jog szerint kiváltságokat és immunitást élvező, nem szlovák állampolgárságú természetes személyek által használt telkek és építmények, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönösség biztosított, 

c) az állam által nyilvántartott egyházak és vallási felekezetek tulajdonában lévő telkek és építmények vagy azok részei, amelyek művelődési, tudományos kutatómunka vagy vallási szertartások céljait szolgálják, 

d) az állami főiskolák tulajdonában vagy az állam tulajdonában lévő, de az állami főiskolák kezelése alatt álló, főiskolai képzés vagy tudományos kutatómunka céljait szolgáló telkek és építmények vagy azok részei, 

e) az állam tulajdonában lévő, de az állami kutatóintézetek vagy a Szlovák Tudományos Akadémia kezelése alatt álló, tudományos kutatómunka céljait szolgáló telkek és építmények vagy azok részei,

f) az állam vagy az önkormányzati megyék tulajdonában lévő, óvodák, alapfokú képzési,^11ca) középiskolai képzési^11c) és felsőfokú szakképzési,^11c) valamint gyakorlati képzési központok céljait szolgáló telkek és építmények vagy azok részei, ha az állam vagy az önkormányzati megyék fenntartói hatáskörébe tartoznak,

g) az intézeti egészségügyi gondozást biztosító egészségügyi létesítmények tulajdonában lévő, a nyilvánosság számára hozzáférhető parkok területe,^11d)

h) a Szlovák Vöröskereszt tulajdonában lévő telkek, építmények és nem lakás céljára szolgáló helyiségek. 

(2) Az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a település, illetve a település egyes részeinek helyi feltételeinek megfelelően a telek- és földadó csökkentését vagy telek- és földadómentességet állapíthat meg

a) azokra a telkekre, melyek nem vállalkozás céljából létrejött vagy alakult jogi személyek tulajdonában vannak,¹²⁾

b) azokra a telkekre, melyeken temetők, urnacsarnokok, urnamezők és a hamvak szétszórására létrehozott mezők találhatók,¹³⁾

c) mocsarak, ingoványok és posványok területére, tőzegtelepekre, állatok búvóhelyeire, ligetekre, szélvédő erdősávokra valamint vízforrások körüli, I. és II. fokozatú higiéniai védelmi sávokra,¹⁴⁾ természetes gyógyforrások körüli, I. és II. fokozatú higiéniai védelmi sávokra és természetes asztali ásványvízforrások körüli, I. és II. fokozatú higiéniai védelmi sávokra,¹⁵⁾

d) azokra a telekrészekre, melyeken földmérési jelek, jelzések és egyéb geodéziai pontok vannak,¹⁶⁾ illetve villamos energia vezetékeinek oszlopai,¹⁷⁾ telekommunikációs vezetékek oszlopai, televíziós átjátszóállomások oszlopai, fűtőgázok szállítására szolgáló vezetékek föld feletti részei valamint erdészeti hasznosítású földsávok találhatók, melyeket elektromos energia és fűtőgázok szállítására emeltek ki, 

e) azokra a telkekre, melyeken a nyilvánosság számára hozzáférhető parkok, térségek és sportlétesítmények találhatók, 

f) nemzeti parkokban, tájvédelmi területeken, természetvédelmi területeken, természeti rezervátumokban, nemzeti természeti rezervátumokban, természeti emlékhelyekben, nemzeti természeti emlékhelyekben, védett tájelemben, harmadik és negyedik fokozatú védett övezetekben és a nemzetközi jelentőségű területeken¹⁸⁾ található területek,

g) a tömegközlekedést szolgáló építményekhez funkcionálisan kapcsolódó telkekre, 

h) az iskolák és iskolai létesítmények által használt telkekre, 

i) erdei területrészekre, a tarvágás létrejöttét követő évtől, a nevelő vágás (első gyérítés) tervezett megkezdésének évéig, 

j) azokra a telkekre, melyek gazdasági hasznosítása korlátozott, tekintettel azok aláásottságára, bányászati területeken vagy vízforrások körüli, II. és III. fokozatú higiéniai védelmi sávokban való elhelyezkedésükre, a környezetvédelemre és környezetmegőrzésre, továbbá melyeket ökológiai katasztrófa sújtott vagy nagymértékű immissziós terhelés ér, azokra a telkekre, melyeket beruházásos termővé tétellel rekultiválnak, kivéve a teljes mértékben állami költségvetésből támogatott rekultivációt, a szakadékokra, vízmosásokra, a bokrokkal vagy kővel borított magas mezsgyékre, a természetes gyógyforrások és természetes asztali ásványvízforrások körüli, II. és III. fokozatú higiéniai védelmi sávokra,¹⁴⁾ a génalap értékű területekre, a parti növényzetre és egyéb fás és bokros vegetációval borított területekre, melyek nem erdei területrészek, de talajvédelmi, ökológiai vagy tájformáló funkciójuk van, 

k) azokra a telkekre, melyek tulajdonosai anyagi szükséghelyzetben lévő természetes személyek,¹⁹⁾ vagy 62 évnél idősebb természetes személyek, ha ezek a telkek kifejezetten az ő személyes szükségleteiket szolgálják, 

l) a település beépített területrészén kívül található területrészekre, melyeken önálló vállalkozóként működő mezőgazdasági termelők, fő tevékenységként mezőgazdasági termelést művelnek,

m) a bejegyzett szociális vállalkozás tulajdonában álló telkekre.^19a)

(3) Az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a település, illetve a település egyes részeinek helyi feltételeinek megfelelően az építményadó és lakásadó csökkentését vagy építményadó és lakásadó alóli mentességet állapíthat meg

a) azokra az építményekre és lakásokra, melyek nem vállalkozás céljából alakult vagy létrejött jogi személyek tulajdonában vannak,¹²⁾

b) azokra az építményekre és lakásokra, melyek iskolák, iskolai létesítmények, egészségügyi létesítmények valamint megváltozott munkaképességű személyek munkaterápiás rehabilitációját és átképzését szolgálják,²⁰⁾ szociális segítség céljára használt építményekre^20a) továbbá múzeumok, galériák, könyvtárak, színházak, mozik, szabadtéri színpadok, kiállítótermek, művelődési központok részére, 

c) azokra az építményekre és lakásokra, melyek kihasználása korlátozott, mivel kiterjedt felújítás vagy építési tilalom alatt állnak vagy aláásott telken helyezkednek el, 

d) a jelen törvény második része szerint azokra a lakáscélú építményekre és lakásokra, melyek tulajdonosai anyagi szükséghelyzetben lévő természetes személyek,¹⁹⁾ 62 évnél idősebb természetes személyek, súlyosan fogyatékos természetes személy igazolványával rendelkező természetes személyek, vagy súlyosan fogyatékos természetes személy igazolványával rendelkező, kíséretre szoruló természetes személyek, valamint nagyobbrészt vagy teljesen magatehetetlen természetes személyek, ha ezek a lakáscélú építmények és lakások az ő állandó lakhelyükként szolgálnak,

e) azokra a garázsokra és lakóépületben garázs céljául szolgáló nem lakáscélú helyiségekre, melyek 62 évnél idősebb természetes személyek, súlyosan fogyatékos természetes személy igazolványával rendelkező személyek, vagy súlyosan fogyatékos természetes személy igazolványával rendelkező, kíséretre szoruló személyek tulajdonában vannak, és amelyek ezen személyek szállítását szolgáló gépjárművek tárolását biztosítják,

f) mezőgazdasági termelésre használt építményekre, üvegházakra, saját mezőgazdasági termények raktározására használt építményekre, vízgazdálkodási építményekre, kivéve a nem saját termelésű mezőgazdasági termények raktározására használt építményeket és az ügykezelési célokat szolgáló építményeket,

g) a bejegyzett szociális vállalkozás tulajdonában álló építményekre, lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(4) Az adókezelő általános érvényű rendelettel¹¹⁾ a helyi feltételek szerint felemelheti a természetes személyekre vonatkozó, 2. és 3. bekezdésekben szereplő korhatárt. 

(5) Az egymást átfedő, 2. vagy 3. bekezdés szerinti adócsökkentések esetén, az az adócsökkentés alkalmazandó, amelyik az adóalany számára előnyösebb. 

(6) Ha a többszintes építmény esetében csak az építmény egy része élvez adómentességet, az adóalap megállapításánál a következőképpen kell eljárni: 

a) az építmény m²-ben megállapított, adótól mentesített szintjeinek területét el kell osztani az összes szint m²-ben megadott alapterületével, beleértve az építmény összes szintjének és részének területét, amely az építményadótól mentesített. 

b) az a) pont szerint kiszámított, századokra lekerekített hányadost, ki kell vonni 1-ből (egyes számból), 

c) a b) pont szerint megállapított különbséget be kell szorozni az építmény teljes beépített alapterületének m²-ben megadott méretével. 

(7) Az adóalany a 2-4. bekezdések szerint érvényesíti igényét az adó csökkentésére vagy az adófizetés alóli mentesítésre az ingatlanadó, az ebadó, az árukiadóautomata-adó és a játékautomata-adó bevallása vagy a részleges adóbevallás esetén arra az adómegállapítási időszakra, amelyben először jön létre igénye az adó csökkentésére vagy az adófizetés alóli mentesítésre, legkésőbb a 99.a § 1. bek. szerinti határidőben, különben igénye az adott adómegállapítási időszakra megszűnik.§ 17aJednotlivou časťou obce je územne celistvá časť obce, v ktorej je najmenej 5% daňovníkov dane z nehnuteľností danej obce a ktorá je ustanovená vo všeobecne záväznom nariadení.11) Ak má daňovník viac nehnuteľností v jednotlivej časti obce, na účely ustanoveného percenta sa považuje za daňovníka len raz. Jednotlivú časť obce môže tvoriť ulica, vzájomne susediace ulice alebo susediace parcely pozemkov.

A település egyes részei alatt a település azon osztatlan része értendő, amelyen az adott település ingatlanadó-fizetőinek legalább az általános érvényű rendelettel megállapított 5% él.¹¹⁾ Ha az adóalany több ingatlannal is rendelkezik a település adott területén, a százalék megállapításához csak egyszer számítódik be. A település egyes részei alatt az utca, a szomszédos utcák vagy a szomszédos telkek, parcellák értendők.

(1) Az adókötelezettség annak az adómegállapítási időszaknak az első napján (január 1-jén) lép életbe, amely azt az adómegállapítási időszakot követi, amelyben az adóalany az adó tárgyát képező ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője vagy használója lett, és annak az adó-megállapítási időszaknak az utolsó napján (december 31-én) szűnik meg, amikor megszűnik az adóalany tulajdon-, kezelési, bérleti vagy használati joga. Ha az adóalany, a folyó adómegállapítási időszak január 1-jével válik az ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé vagy használójává, akkor az adókötelezettség ezzel a nappal jön létre. 

(2) Az ingatlanadó kivetése szempontjából az adómegállapítási időszak első napján (január 1-jén) fennálló állapot a döntő. Az adókötelezettség szempontjából döntő tények változását, melyek az adómegállapítási időszak során következnek be, nem veszik figyelembe, hacsak jelen törvény másképp nem rendelkezik. Abban az esetben, ha az év folyamán, az ingatlan megszerzésére árverés útján kerül sor²¹⁾ az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján jön létre, amely azt a napot követi, mikor az árverés nyertese az ingatlan tulajdonosa lett, vagy annak a hónapnak az első napján, amely azt a napot követi, mikor a bíróság jóváhagyta az árverés eredményét. Ha a tulajdonjog árverés útján szűnik meg, az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyikben az elárverezett ingatlan tulajdonjoga megszűnt. Az ingatlannak az év folyamán öröklés útján történő megszerzése után az adókötelesség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amely azt a napot követi, mikor az örökös a jogerős hagyatékátadó végzés vagy hagyatéki döntés alapján az ingatlan tulajdonosa lett.

(1) Az ebadó tárgyát a természetes vagy jogi személy által tartott, 6 hónaposnál idősebb kutya képezi.

(2) Az ebadó tárgyát nem képezi 

a) a tudományos célokra és kutatási célokra tartott kutya, 

b) az állatmenhelyen elhelyezett kutya, 

c) az a speciálisan kiképzett eb, amely súlyosan fogyatékos természetes személy igazolványával rendelkező személy, vagy súlyosan fogyatékos természetes személy igazolványával rendelkező, kíséretre szoruló személy tulajdona vagy melyet ilyen személy használ,

Az adóalany az a természetes vagy jogi személy, aki

a) a kutya tulajdonosa vagy

b) a kutya tartója, ha nem lehet igazolni, hogy ki a kutya tulajdonosa.

Az adó alapját a kutyák száma határozza meg.

Az adókulcsot a település euróban állapítja meg, egy kutyára és egy naptári évre számítva. Az így megállapított adókulcs minden további kutyára is érvényes ugyanannál az adóalanynál.

Az adókötelezettség annak a naptári hónapnak az első napján jön létre, amely azt a hónapot követi, melyben a kutya a 22. § 1. bek. szerint az adó tárgyává vált, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a kutya megszűnt az adó tárgya lenni.

A helyileg illetékes település az a település, melynek területén a kutyát tartják.

A település általános érvényű rendelettel¹¹⁾ elsősorban az adókulcsot állapítja meg, esetleg a különféle adókulcsokat az adó tárgyával összefüggő meghatározott kritériumok szerint, továbbá az esetleges adómentességeket vagy adócsökkentéseket.

(1) A közterület-használati adó tárgyát a közterület sajátos használata képezi.

(2) Jelen törvény alkalmazásában közterületnek számítanak a település tulajdonában lévő, a nyilvánosság számára hozzáférhető telkek. Jelen törvény alkalmazásában nem számítanak közterületnek azok a telkek, amelyeket a település külön törvény alapján bérbe adott.^22a)

(3) Közterület sajátos használatának számít szolgáltatásnyújtást szolgáló létesítmény elhelyezése, építési berendezés, elárusító létesítmény, cirkuszi létesítmény, vidámparki és egyéb attrakciós létesítmények elhelyezése, lerakodóhely elhelyezése, gépjármű tartós, őrzött parkolón kívüli parkoltatása és egyebek. Közterület sajátos használatának nem számít az a közterület-használat, amely a vezetékek és közműhálózatok meghibásodásának vagy balesetének kijavításával függ össze.^22b)

Az adóalany az a természetes vagy jogi személy, aki a közterületet használja.

A közterület-használat adóalapját a használt közterület m²-ben megadott nagysága képezi.

A közterület-használat adókulcsát a település állapítja meg, euróban, a sajátos használatú közterület minden megkezdett négyzetméterére és minden megkezdett napjára. 

 

Az adókötelezettség a sajátos közterület-használat megkezdésének napján jön létre, és a sajátos közterület-használat befejezésének napjával szűnik meg.

(1) Az adóalany, legkésőbb az adókötelezettség létrejöttének napján, köteles bejelenteni sajátos közterület-használati szándékát az adókezelőnek. 

(2) A település, legkésőbb az adókötelezettség létrejöttének napján, egy határozattal kiveti az adót. A kivetett adó, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül befizetendő. A település a határozatban részletfizetést és a részletek befizetésének határidejét is megállapíthatja. Az adóalany a kivetett adót, amelyet a település határozattal részletekben történő fizetésben állapított meg, befizetheti egyszerre is, legkésőbb az első részlet befizetésének határidejéig.

(3) Ha az adókötelezettség megszűnik és ezt a tényt az adóalany az adókötelezettség megszűnésétől számított 30 napon belül közli az adókezelővel, az adókezelő visszafizeti az adó arányos részét azokra a fennmaradó napokra, amelyekre az adót már befizették. Az adó arányos részének visszatérítésére való jogosultság megszűnik, ha az adóalany a jelzett határidőig nem jelenti be az adókötelezettség megszűnését.

(1) A község írásban felszólítja az adóalanyt, aki adókötelezettsége keletkezéséről nem teljesíti bejelentési kötelezettségét, hogy méltányos időn belül, amely nem lehet kevesebb, mint nyolc nap, teljesítse azt.

(2) Ha az adóalany bejelentési kötelezettségét az 1. bekezdés szerinti felszólítás után sem teljesíti, a község megállapítja az adóalapot, és adóbecsléssel kiveti az adót.

(3) A település értesíti az adóalanyt az adóbecsléssel kivetett adóról, miközben az adóbecslési eljárás megkezdésének a napja az értesítésben feltüntetett dátum.

(4) A község az adóbecslés alapján kivetett adó esetében önálló előírás szerint jár el.^37a)

A helyileg illetékes település, az a település, melynek területén a használt közterület található.

A település általános érvényű rendelettel¹¹⁾ meghatározza elsősorban azokat a helyeket, amelyek közterületnek minősülnek, ezek sajátos használatának módjait, az adókulcsot, esetleg a meghatározott kritériumok szerinti vagy a község területén zajló rendezvény ideje szerinti különféle adókulcsokat, a bejelentési kötelezettség alaki kellékeit, továbbá a jelen adó alóli esetleges adómentességet vagy adócsökkentést.

A szálláshelyadó tárgyát a Polgári Törvénykönyv 754-759. § szerinti fizetős átmeneti szállás képezi a szállásadóhelyen (a továbbiakban csak „létesítmény“), úgymint szállodában, motelben, szállodahajón, hostelben, panzióban, apartmanházban, fürdőházban, gyógyházban, természetes gyógyfürdőkben és gyógyfürdő-intézetekben található szállásadóhelyen, turistaházban, hétvégi házban, egyéni üdülést szolgáló építményben, rönkházban, bungalóban, kempingben, mini kempingben, táborhelyen, családi házban vagy lakóházban, családi házban vagy többfunkciós építményben található lakásban.

Az adóalany az a természetes személy, aki a létesítményben fizetős átmeneti szállást vesz igénybe.

Az adó alapját a létesítményben eltöltött vendégéjszakák száma képezi.

(1) Az adókulcsot a település állapítja meg, euróban, személyenként és eltöltött vendégéjszakákként.

(2) A község általános érvényű rendeletben¹¹⁾ külön adókulcsot állapíthat meg a községrészeknek^23a) vagy a község egyes kataszteri területeinek.

Az adóalany a létesítmény üzemeltetője, aki a fizetős átmeneti szállást biztosítja.

A helyileg illetékes település, az a település, melynek területén a létesítmény található.

A település általános érvényű rendelettel¹¹⁾ állapítja meg a részleteket, elsősorban az adóalany bejelentési kötelezettségének határidejét és annak kellékeit, az adókulcsot, az adó céljára szolgáló bizonyító nyilvántartás vezetésének terjedelmét és módját, az adó beszedésének módját, az adó befizetéséről szóló igazolás kellékeit, az adónak a település számára történő befizetésének határidejét és módját, továbbá a jelen adó alóli esetleges adómentességet vagy adócsökkentést.

Az árukiadóautomata-adó tárgyát azok a készülékek és automaták képezik, melyek fizetés ellenében árut adnak ki (a továbbiakban csak mint „árukiadó automaták“) és a nyilvánosság részére hozzáférhető helyeken vannak elhelyezve. Az árukiadóautomata-adó tárgyát nem képezik azok az automaták, melyek a tömegközlekedési eszközök jegyeit árusítják.

Az adóalany az a természetes vagy jogi személy, aki az árukiadó automatákat üzemelteti.

Az adó alapját az árukiadó automaták száma képezi.

Az adókulcsot a település euróban állapítja meg, egy árukiadó automatára és egy naptári évre számítva.

Az adókötelezettség annak a naptári hónapnak az első napján jön létre, amelyben az árukiadó automatát üzembe helyezték, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben az árukiadó automata üzemeltetése véget ért. Ha egy naptári hónap folyamán megváltozik az adó ugyanazon tárgyának adókezelője, az új adókezelőnél az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amely azt a hónapot követi, amelyben megváltozott az adókezelő.

A helyileg illetékes település, az a település, melynek területén az árukiadó automatákat üzemeltetik. 

A település általános érvényű rendelettel¹¹⁾ elsősorban az adókulcsot állapítja meg, esetleg a meghatározott kritériumok szerinti különféle adókulcsokat, az adó céljára szolgáló bizonyító nyilvántartás vezetésének terjedelmét és módját, az árukiadó automaták azonosításának módját, továbbá a jelen adó alóli esetleges adómentességet vagy adócsökkentést. 

(1) A játékautomata-adó tárgyát olyan játékgépek képezik, amelyek fizetség ellenében indulnak el vagy üzemelnek, miközben nem adnak ki pénznyereményt, és a nyilvánosság részére hozzáférhető helyeken vannak üzemeltetve (a továbbiakban csak mint „játékautomaták“).

(2) A játékautomaták a következők:

a) számítógépes játékok futtatására alkalmas elektronikus eszközök,

b) mechanikus eszközök, elektronikus eszközök, automaták és más berendezések, melyeken szórakoztató játékok játszhatók.

Az adóalany az a természetes vagy jogi személy, aki a játékautomatákat üzemelteti.

Az adó alapját a játékautomaták száma képezi.

Az adókulcsot a település euróban állapítja meg egy játékautomatára és egy naptári évre számítva.

Az adókötelezettség annak a naptári hónapnak az első napján jön létre, amelyben a játékautomatát üzembe helyezték, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a játékautomata üzemeltetése véget ért. Ha egy naptári hónap folyamán megváltozik az adó ugyanazon tárgyának adókezelője, az új adókezelőnél az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amely azt a hónapot követi, amelyben megváltozott az adókezelő.  

A helyileg illetékes település az a település, melynek területén a játékautomatákat üzemeltetik.

A település általános érvényű rendelettel¹¹⁾ elsősorban az adókulcsot állapítja meg, esetleg a meghatározott kritériumok szerinti különféle adókulcsokat, az adó céljára szolgáló bizonyító nyilvántartás vezetésének terjedelmét és módját, a nem pénznyerő játéktechnikai eszközök azonosításának módját, továbbá a jelen adó alóli esetleges adómentességet vagy adócsökkentést. 

(1) A gépjárművel történelmi városrészbe történő behajtásért és ott-tartózkodásért járó adó tárgyát a gépjárművel történelmi városrészbe történő behajtás és ott-tartózkodás képezi.²⁴⁾

(2) A gépjárművel történelmi városrészbe történő behajtásért és ott-tartózkodásért járó adó tárgyát nem képezi az egészség, vagyon és közrend védelmével összefüggő tevékenységek miatti behajtás és ott-tartózkodás.

Az adóalany az a természetes vagy jogi személy, aki a gépjármű üzemben tartója.²⁵⁾

Az adó alapját a napok száma képezi, melyek során a gépjármű a történelmi városrészbe behajt, és ott tartózkodik.

(1) Az adókulcsot a település euróban állapítja meg, gépjárművenként, minden megkezdett napért számolva, mikor a gépjármű a történelmi városrészbe behajt, és ott tartózkodik.

(2) Az adókulcs a történelmi városrészbe történő behajtásért és ott tartózkodásért járó átalányösszegben is megállapítható, tekintet nélkül arra, hány napot tartózkodik a gépjármű a város szóban forgó részében. 

Az adókötelezettség a gépjárművel a történelmi városrészbe történő behajtás és ott-tartózkodás megkezdésének napján jön létre, és a gépjárművel a történelmi városrészből történő kihajtás napján szűnik meg.

(1) Az adóalany, legkésőbb az adókötelezettség létrejöttének napján, köteles bejelenteni az adókezelőnek azt a szándékát, hogy gépjárművével be akar hajtani a történelmi városrészbe és gépjárművével a történelmi városrészben akar tartózkodni, 

(2) A település, legkorábban az adókötelezettség létrejöttének napján kelt határozatában kiveti az adót. A kivetett adó befizetése, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül esedékes. A település a határozatban megállapíthatja az adó részletekben történő törlesztését és a törlesztőrészletek befizetésének esedékességét. Az adóalany a kivetett adót, amelyet a település határozattal részletekben történő fizetésben állapított meg, befizetheti egyszerre is, legkésőbb az első részlet befizetésének határidejéig.

(3) Ha az adókötelezettség megszűnik és az adóalany, az adókötelezettség megszűnését követő 30 napon belül jelenti ezt a tényt az adókezelőnek, az adókezelő visszatéríti az adó arányos részét a fennmaradó napokért, amelyekért az adót befizették. Az adó arányos részének történő visszatérítésére vonatkozó jogosultság megszűnik, ha az adóalany a megadott határidőn belül nem jelenti be adókötelezettségének megszűnését.

(1) A község írásban felszólítja az adóalanyt, aki adókötelezettsége keletkezéséről nem teljesíti bejelentési kötelezettségét, hogy méltányos időn belül, amely nem lehet kevesebb, mint nyolc nap, teljesítse azt.

(2) Ha az adóalany bejelentési kötelezettségét az 1. bekezdés szerinti felszólítás után sem teljesíti, a község megállapítja az adóalapot, és adóbecsléssel kiveti az adót.

(3) A település értesíti az adóalanyt az adóbecsléssel kivetett adóról, miközben az adóbecslési eljárás meg-kezdésének a napja az értesítésben feltüntetett dátum.

(4) A község az adóbecslés alapján kivetett adó esetében önálló előírás szerint jár el.^37a)

A helyileg illetékes település, az a település, melynek területén a történelmi városrészek találhatók.

A település általános érvényű rendelettel¹¹⁾ megállapítja elsősorban a történelmi városrész határait, az adókulcsot, esetleg a meghatározott kritériumok szerinti különféle adókulcsokat vagy meghatározza az adó átalányösszegét és az adó átalányösszegének behajtásának feltételeit, valamint a bejelentési kötelezettség alaki kellékeit, továbbá a jelen adó alóli esetleges adómentességet vagy adócsökkentést.

A nukleárislétesítmény-adó tárgyát az a nukleáris létesítmény képezi, amelynek nukleáris reaktorában a hasadási reakció végbemegy és villamos energia termelődik^25a) (a továbbiakban csak mint „nukleáris létesítmény“), abban az esetben is, ha ez csak a naptári év bizonyos részére érvényes. 

Az adó alanya az, aki a nukleáris létesítmény üzembe helyezési engedélyének és a villamos energia gyártására szolgáló nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyének birtokosa.^25b)

Az adóalapot a település m²-ben megadott kataszteri területe képezi, amely a Szlovák Köztársaság Nukleáris Felügyeleti Hivatala által kijelölt, a nukleáris létesítmény által veszélyeztetett övezetben található.^25c) A nukleáris létesítmény által veszélyeztetett övezet, adómegállapítási időszak alatti megváltozását, a jelen adó alkalmazásában nem veszik figyelembe. 

(1) Az adókulcs azokon a településeken, melyek beépített területe vagy annak egy része a nukleáris létesítmény által veszélyeztetett övezetben található,^25c) vagyis Apátszentmihályon és Mohiban

1. a veszélyeztetett övezet sugarának (a továbbiakban csak mint „sugár“) 1/3-án belül          0,0039 euró/m²

2. a sugár 1/3-tól a sugár 2/3-ig          0,0013 euró/m² 

3. a sugár 2/3 felett          0,0006 euró/m².

(2) Ha a település beépített területe, egy üzemeltető által üzemeltetett nukleáris létesítmény által veszélyeztetett több övezetben található, a település kataszteri területére a magasabb adókulcs alkalmazandó.

Az adókötelezettség a nukleáris létesítmény próbaüzemének megkezdése napján jön létre, és a villamos energia gyártásának végleges beszüntetésének napjával szűnik meg. 

Az adóalany, adókötelezettségének létrejötte után, 30 napon belül köteles az adókezelőnek írásban bejelenteni adókötelezettségének létrejöttét, az adókötelezettség megszűnését pedig az adókötelezettség megszűnése után szintén 30 napon belül köteles írásban bejelenteni az adókezelőnél.

(1) Az adót az adókezelő, az előző naptári évi adómegállapítási időszakra, január 31-ig kiadott határozatában veti ki. 

(2) Az adó, mint a 69. § szerinti adóalap és a 70. § szerinti adókulcs szorzata számítandó ki. 

(3) Ha a nukleáris létesítmény által veszélyeztetett különféle övezetekben átfedés van, és ebben a település beépített része található, a 70. § szerint, az adókezelő, minden adóalanynak arányos adót vet ki. Az arányos adórész a 2. bekezdés szerint számítódik ki, mint az egyes adózókra jutó adórész aránya, miközben az adó teljes összeg nem lépheti túl a 2. bekezdés szerint megállapított, erre az övezetre vonatkozó adót. 

(4) Ha a nukleáris berendezés különböző veszélyeztetési övezeteiben, amelyek kölcsönösen részben átfedik egymást a település különböző övezetű beépített területe található a 70. § szerint, az adókezelő minden adóalanynak az arányos adót veti ki. Eme adózók arányos adórésze mint a megfelelő koefficiens és a 2. bekezdés szerinti legmagasabb adókulcs szorzata számítódik ki. A koefficienst a következő módon számítjuk ki: a számlálóba az illető adózó 2. bekezdés szerinti adója írandó, a nevezőbe pedig a nukleáris berendezés különböző veszélyeztetési övezeteiben található adózók adójának összege. 

(5) Ha a nukleáris létesítmény körzetében, Apátszentmihályban és Mohiban több adóalany is van,^25d) akik számára a Szlovák Köztársaság Nukleáris Felügyeleti Hivatala által különféle nukleáris veszélyeztetési övezetek voltak jóváhagyva, amelyek részben átfedik egymást, az adókezelő az adókezelő minden adóalanynak az arányos adót veti ki, amely mint az egyes adóalanyokra eső, 2. bekezdés szerinti adó hányadosa számítandó ki. 

(6) A kivetett adó befizetése, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül esedékes. 

(1) A község írásban felszólítja az adóalanyt, aki adókötelezettsége keletkezéséről nem teljesíti bejelentési kötelezettségét, hogy méltányos időn belül, amely nem lehet kevesebb, mint nyolc nap, teljesítse azt. 

(2) Ha az adóalany bejelentési kötelezettségét az 1. bekezdés szerinti felszólítás után sem teljesíti, a község megállapítja az adóalapot és adóbecsléssel kiveti az adót.

(3) A település értesíti az adóalanyt az adóbecsléssel kivetett adóról, miközben az adóbecslési eljárás megkezdésének a napja az értesítésben feltüntetett dátum. 

(4) A község az adóbecslés alapján kivetett adó esetében önálló előírás szerint jár el.^37a)

A helyileg illetékes település, az a település, melynek beépített területe vagy annak egy része a nukleáris létesítmény által veszélyeztetett övezetben található.^25c) 

A település általános érvényű rendelettel¹¹⁾ elsősorban az adókulcsot állapítja meg, továbbá a település besorolását az adókulcs megállapítása szempontjából döntő övezetekbe a 70. § szerint, valamint a bejelentési kötelezettség alaki kellékeit és az esetleges adómentességet.

(1) Illetéket kell fizetni

a) a vegyes háztartási hulladék kezelési tevékenységeiért,

b) a biológiailag lebomló háztartási hulladék kezelési tevékenységeiért, kivéve a biológiailag lebomló háztartási kerti vagy parki hulladékért a 2. bek. b) és c) pontja szerinti illetékalanyok esetében,

c) a 2. bek. a) pontja szerinti illetékköteles alanyoknak a háztartási hulladék azon összetevőinek szétválasztott gyűjtéséért, melyekre nem vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősség,

d) a háztartási hulladékból szelektív módon gyűjtendő összetevőkkel kapcsolatos költségekért, ha a kibővített gyártói felelősség alá tartozó elemek szelektív gyűjtése következetlen,

e) a külön jogszabály szerinti²⁶⁾ szokásos költséget meghaladó költségek után,

f) az építési törmelék kezelési tevékenységeiért, ha a község nem vezette be az építési törmelék mennyiségi gyűjtését.

(2) Ha a törvény alább nem rendelkezik másként, az illetéket az adóalany fizeti, aki 

a) a település területén állandó lakhellyel²⁷⁾ vagy átmeneti lakhellyel²⁸⁾ rendelkező természetes személy, vagy aki a település területén lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség vagy építmény²⁹⁾ vagy annak részének használatára jogosult, vagy olyan objektumot használ, amely nem minősül építménynek, továbbá nem vállalkozási célra kertet,³⁰⁾ szőlőt,³¹⁾ gyümölcsöst,³²⁾ állandó gyepterületet³³⁾ használ a település beépített területén, kivéve az erdőnek számító telkeket³⁴⁾ és az ingatlan-nyilvántartásban vízfelületként bejegyzett telkeket.³⁵⁾ (a továbbiakban csak mint „ingatlan“), 

b) olyan jogi személy, aki a település területén található, nem vállalkozás céljára használt ingatlan használatára jogosult, 

c) olyan vállalkozó, aki a település területén található, vállalkozás céljára használt ingatlan használatára jogosult. 

(3) Ha a 2. bekezdés a) pontja szerinti személy egyidejűleg rendelkezik a településen állandó és átmeneti lakhellyel is, illetékötelessége csak egyszer keletkezik és az illetéket csak az állandó lakhely után fizeti. Ha a 2. bekezdés a) pontja szerinti személy a településen állandó vagy átmeneti lakhellyel is rendelkezik, de egyúttal nem vállalkozás célját szolgáló ingatlan használatára is jogosult, az illetéket csak az állandó vagy az átmeneti lakhelye után köteles fizetni. Ha a 2. bekezdés a) pontja szerinti személy a településen állandó vagy átmeneti lakhellyel is rendelkezik, de egyúttal a 2. bekezdés c) pontja szerint vállalkozásra jogosult természetes személy is, és vállalkozásának helyszíne az állandó lakhelye vagy az átmeneti lakhelye, és ezen a helyen nem létesített üzemhelyiséget, akkor illetéket csak az állandó vagy az átmeneti lakhelye után fizet. Ha az illetékköteles személynek nincs a településen állandó vagy átmeneti lakhelye, de jogosult a község területén ingatlant vagy több ingatlant használni, illetékfizetésre köteles és csak egy jogcímen illetékfizető.  Ez nem alkalmazandó, ha az adózóra az adott településrész mennyiségi gyűjtése érvényes.

(4) Az a személy nem adóalany, aki a 2. bekezdés szerinti személlyel fennálló jogviszony szerint jogosult az ingatlan használatára, ha annak alapján

a) az ingatlan átmeneti szállásra szolgáló helyiségeit használja, 

b) egészségügyi ellátást biztosító létesítményben van ápoltként elhelyezve, 

c) bentlakásos szociális szolgáltatások házában van elhelyezve, 

d) ha az ingatlan tulajdonosával fennálló munkajogi viszonyból eredő kötelességeinek teljesítéséből vagy más hasonló viszonyból kifolyólag használja az ingatlant, amelyet jogában áll használni, vagy ha azt az illeték fizetője is használja, vagy 

e) ha az ingatlanban, amelyet az illeték fizetőjének jogába áll használni vagy azt használja, az illeték fizetője számára munkálatokat végez, vagy tevékenységének keretében más szolgáltatást nyújt, és eme tevékenysége során csak háztartási vagy építési törmelék keletkezik. 

(5) Ha a település általános érvényű rendeletében¹¹⁾ úgy rendelkezik, a meghatározott illetéket a következők hajtják be és azért kezeskednek 

a) az ingatlan tulajdonosa; ha az ingatlan több társtulajdonos tulajdonában van, vagy ha többlakásos lakóházról van szó,³⁶⁾ az illetéket a társtulajdonosok által megbízott képviselő vagy házfelügyelő szedi be, amennyiben a képviselő vagy házfelügyelő ezzel egyetért, 

b) a házfelügyelő,³⁷⁾ ha az ingatlan tulajdonosa az állam, az önkormányzati megye vagy a település (a továbbiakban csak mint „befizető“). 

(6) A befizető és az adóalany írásban megegyezhetnek, hogy a település számára az illetéket közvetlenül az adóalany utalja át; az illeték településnek való átutalásáért a befizető kezeskedik. 

(7) Ha a 2. bekezdés a) pontja szerint több adóalany él közös háztartásban, az adófizetési kötelezettség teljesítését ebből a közös háztartásból az egyikük magára vállalhatja. A nem teljesértékűen cselekvőképes személy helyett annak törvényes képviselője vagy gondnoka veszi át az adóalanyi kötelezettséget. Az adóalanyi kötelezettséget nem vállalhatja át vagy nem teljesítheti olyan személy, aki tartósan a Szlovák Köztársaság területén kívül tartózkodik, vagy nyoma veszett. A felsorolt tényeket, valamint azok változását az adóalany kötelezettségei helyett eljáró személy köteles jelenteni a településnek.

(8) A díjbefizetési kötelezettség a 2. bekezdésben megállapított napon jön létre és azon a napon szűnik meg, mikor ez a tény érvényét veszti.

(9) A község az (1) bekezdés szerinti illetékbe beleszámíthatja

a) a vegyes háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló edény költségét,

b) a háztartási hulladékból történő osztályozott hulladékgyűjtés biztosítását szolgáló gyűjtőedények és komposztáló edények költségét, amennyiben azokra nem vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősség.

(1) Az illetékkulcs 

a) a települési hulladék – beleértve az építési törmeléket is, ha a község bevezette a mennyiségi gyűjtést –, minden literje vagy dm³-re után legkevesebb 0,0033 euró, de legfeljebb 0,0531 euró, vagy a települési hulladék vagy az építési törmelék minden egyes kilogrammja után legkevesebb 0,0066 euró, de legfeljebb 0,1659 euró,  

b) személyenként és naponként legkevesebb 0,0066 euró, de legfeljebb 0,1095 euró,

c) egészségkárosító szennyezőanyag-mentes építési törmelék minden kilogrammja után legkevesebb 0,015 euró, de legfeljebb 0,078 euró; ha a község bevezette az építési törmelék mennyiségi gyűjtését.

(2) Az 1. bekezdés szerinti illetékkulcs nem lehet több, mint a település átlagos kiadásai, amelyekkel a település a háztartási hulladék vagy az építési törmelék kezelését biztosítja, beleértve a hulladék minden literjére, dm³-re vagy kilogrammjára jutó komposztáló edények és hulladékgyűjtő konténerek biztosítását, (mennyiségi gyűjtés esetén) vagy a naponta a településen átlagosan, személyenként keletkező háztartási hulladékra vagy építési törmelékre számolva; ha a település biztosítja a szóban forgó hulladék hasznosítását, a kiadásokat a település hulladék-hasznosításból befolyó bevételével csökkenteni kell. 

(3) Ha a község nem határozza meg általános érvényű rendelettel¹¹⁾ az 1. bekezdés szerinti illetékkulcsot, az illeték meghatározása során az illetékkulcs első bekezdés szerinti alsó határát használja. A község általános érvényű rendelettel¹¹⁾ meghatározhatja az 1. bekezdés c) pontja szerinti illetékkulcsot, ha bevezette az építési törmelék mennyiségi gyűjtését.

(4) A település a mennyiségi begyűjtés esetén általános érvényű rendelettel¹¹⁾ megállapíthat különböző illetékkulcsokat a hulladékgyűjtő konténer térfogatától és az elszállítások gyakoriságától függően, az illeték 1. bekezdés a) pontjában meghatározott alsó és felső határa közti terjedelemben.

(1) Ha a településen mennyiségi begyűjtés működik, a település állapítja meg az illetéket, ami az elszállítások gyakoriságának, az illetékkulcsnak és a hulladékgyűjtő konténer térfogatának szorzata, amit az adóalany használ, összhangban a háztartási hulladék és az építési törmelék gyűjtésének bevezetett rendszerével. 

(2) Ha a településen nincs bevezetve a mennyiségi gyűjtés, a település állapítja meg az illetéket az adómegállapítási időszakra, mint 

a) az illetékkulcs és az adómegállapítási időszak naptári napjainak szorzatát, melyek során az adóalany a 77. § 2. bek. a) pontja szerint állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkezik, vagy amíg az ingatlant használja vagy annak használatára jogosult, vagy 

b) az illetékkulcs és az adómegállapítási időszak naptári napjainak számának, valamint a háztartási hulladék napi termelési indexének szorzatát, ha a 77. § 2. bek. b) vagy c) pontja szerinti adóalanyról van szó. 

(3) A háztartási hulladék termelésének indexe az adott adómegállapítási időszakban 

a) az adómegállapítási időszakra eső személyek átlagos számának összege akik a döntő időszakban a 77. § 2. bek. b) vagy c) pontja szerint munkajogi, vagy egyéb hasonló viszonyban állnak vagy akik az adóalannyal közszolgálati viszonyban vannak, vagy akik annak megbízott szervét képezik, miközben ezek a személyek abban, a település területén található ingatlanban fejtik ki tevékenységüket, amelyiket az adóalany használ vagy amelyik használatára jogosult; ha az adóalany olyan természetes személy, aki vállalkozó is, a személyek számába beleszámítódik ez a személy is; a személyek számába nem számítódnak bele a településen állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkező személyek (a továbbiakban csak mint „az alkalmazottak átlagos száma“), 

b) azon személyek átlagos létszáma 

1. akik a döntő időszakra eső adómegállapítási időszakban kórházi ellátásban vagy elszállásolva vannak, ha olyan illeték fizetőről van szó, aki a település területén található ingatlanban egészségügyi vagy elszállásolási szolgáltatásokat nyújt; ebbe a létszámba nem számítandók bele azok a személyek, akiknek a településen állandó vagy átmeneti lakhelyük van, és

2. akik a döntő időszakra eső adómegállapítási időszakban olyan illeték fizető szolgáltatásait veszik igénybe, aki a település területén található ingatlanban vendéglői, kávéházi vagy egyéb vendéglátóipari szolgáltatásokat nyújt,

(4) Ha a háztartási hulladék termelési indexe az adómegállapítási időszakban nem a 3. bekezdés szerint számítódik ki, a háztartási hulladék termelési indexe a az adómegállapítási időszakban 

a) az adómegállapítási időszakra eső alkalmazottak átlagos számának összege, nem csökkentve azon alkalmazottak számával, akiknek a településen állandó vagy átmeneti lakhelyük is van, beszorozva a település által megállapított koefficienssel, miközben a koefficiens értéke nem lehet nagyobb, mint 1, és 

b) a személyek vagy helyek átlagos száma a 3. bekezdés b) pontja szerint. 

(5) A 3. bekezdés szerinti döntő időszak

a) az előző naptári év, amelyikben az adóalany az általa használt vagy használatára jogosult ingatlanban a tevékenység végzésére jogosult volt, vagy 

b) ha az a) pont szerint nem lehet eljárni, 

1. az illetékfizetési-kötelezettség létrejöttének napjától számított naptári napok száma, annak a hétnek a végéig, amely megelőzi azt a hetet, amikor az adóalany a 80. § szerint teljesíti bejelentési kötelezettségét arról a tényről, melynek következménye az illetékfizetési-kötelezettség megszűnése, vagy 

2. az illetékfizetési-kötelezettség létrejöttétől, az adómegállapítási időszak végéig számított naptári napok száma.

(1) Az adóalany, az adómegállapítási időszak során az adófizetési kötelezettség létrejöttétől számítva 30 napon belül köteles jelenteni az adófizetési kötelezettség létrejöttét a településnek és 

a) megadni vezeték- és keresztnevét, titulusát, személyi számát állandó lakhelyének címét, (a továbbiakban csak mint „azonosító adatok“); a 77. § 7. bekezdése szerint a megállapított képviselő esetében a háztartás többi tagjainak azonosító adatait, és ha az adóalany a 77. § 2. bek. b) pontja vagy c) pontja szerinti személy, akkor a megnevezést vagy cégszerű megnevezést vagy a cégszerű megnevezés toldalékát, a vállalkozás székhelyét vagy helyét és a statisztikai azonosító számot, 

b) megadni az illeték megállapításához szükséges adatokat, 

c) ha a 82. § szerint kérvényezi az illeték csökkentését, illetve elengedését, köteles benyújtani az okmányokat, amelyek az illeték csökkentését, illetve elengedését indokolják. 

(2) Az illeték kivetésének megváltozása és az illetékfizetési-kötelezettség megszűnése szempontjából döntő tényeket, az adómegállapítási időszak alatt az adóalany, azok bekövetkezte után, 30 napon belül köteles jelenteni a településnek. Nem tartozik az illeték kivetésének megváltozása szempontjából döntő tények közé az illeték csökkentésére vagy elengedésére vonatkozó jogigény érvényesítése.

(1) Az illetéket a település évente, határozatban veti ki az egész adómegállapítási időszakra. A kivetett illeték befizetése a határozat jogerőre emelkedése után 15 napon belül esedékes. Ha az adóalany a mennyiségi gyűjtést használja, a település az illetéket nem határozattal veti ki. Ha a településen, a település 17.a § szerinti egyes részeiben, ahol az adóalanyok laknak, bizonyos fajta ingatlanokat használnak vagy bizonyos fajta ingatlanok a székhelyeik, mennyiségi gyűjtés került bevezetésre, miközben a település az illetéket határozatban veti ki és az ingatlant egyidejűleg több adóalany jogosult használni vagy több adóalany használja, de nincs kijelölt képviselőjük, a település az illetéket mindegyikükre kiveti a rájuk eső illetékrész mértékében az adott ingatlanhoz rendelt gyűjtőedényeket használó összes adóalany számához arányítva.

(2) Ha az adófizetési kötelezettség az adómegállapítási időszak során jön létre, a település az illeték arányos részét határozatban veti ki, kezdve az adófizetési kötelezettség napjával és befejezve az adott adómegállapítási időszak végével. 

(3) Ha a közös háztartásban élő adóalanyokat az egyikük képviseli, a település határozatában ennek a személynek veti ki az illetéket, annak teljes összegében az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerint. 

(4) Az illeték fizetését a település részletfizetésben is meghatározhatja. Az illeték fizetésének részleteinek esedékességét a település határozatában állapítja meg, amellyel az illetéket kiveti. Az illetékfizetés alanya a kivetett illetéket, amelyet a település határozattal részletekben történő fizetésben állapított meg, befizetheti egyszerre is, legkésőbb az első részlet befizetésének határidejéig.

(1) Az adókezelő írásban felszólítja a 80. § szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítő adóalanyt annak méltányos időn belüli teljesítésére, ami nem lehet kevesebb, mint nyolc nap. 

(2) Ha az adóalany bejelentési kötelezettségét az 1. bekezdés szerinti felszólítás után sem teljesíti, az adókezelő segédletek szerint állapítja meg az illetéket. 

(3) Az adókezelő értesíti az adóalanyt az illeték segédletekkel történő megállapításáról, miközben az illeték segédletekkel történő megállapításának kezdetének napja az értesítésben feltüntetett dátum. 

(4) Az adókezelő az illeték segédletekkel történő megállapítását speciális szabályozás szerint végzi.^37a)

(1) A település, visszafizeti az illetéket vagy annak arányos részét az adóalanynak, akinek az adómegállapítási időszak folyamán megszűnt az illetékfizetési kötelezettsége, ha az benyújtja az illeték vagy annak arányos részének visszafizetésére vonatkozó, a település általános érvényű rendeletében megállapított¹¹⁾ feltételek teljesítését igazoló dokumentumokat. 

(2) A település csökkenti vagy elengedi az illetéket arra az időszakra, amelyre az illetékköteles alany igazolja a településnek az illeték csökkentésének vagy elengedésének feltételeit és benyújtja a település általános érvényű rendeletében¹¹⁾ meghatározott dokumentumokat, hogy az adómegállapítási időszakból több, mint 90 napot nem tartózkodik vagy nem tartózkodott a település területén. A község általános érvényű rendeletben¹¹⁾ meghatározza az iskolalátogatási bizonylat követelményeit a tanuló vagy diák jogállásának igazolására, de csak arra az esetre vonatkozóan, ha a tanuló vagy a diák a Szlovák Köztársaság területén kívüli székhelyű iskolát látogat. Ha olyan tanulóról vagy diákról van szó, aki a Szlovák Köztársaság területén székelő iskolát látogat, az illeték csökkentésének vagy elengedésének célját szolgáló feltétel teljesítéséhez az illetékköteles személy benyújtja adatait, mégpedig a tanuló vagy diák utó- és családi nevét, személyi azonosító számát vagy születésének dátumát, mely szükséges a tanuló vagy diák jogállásának hitelesítéséhet azon informatikai rendszer közvetítésével, melyhez a községnek hozzáférése van.^37aa)

(3) A település az adóalanynak a kivetett illetéket, a törvény szigorának mérséklésére vagy megszüntetésére vonatkozó kérvénye alapján, határozatában csökkentheti vagy elengedheti.

(4) A 2. bek. és a 83. § 2. bek. szerinti illetékcsökkentési jogcím egyidejű fennállása esetén csak egyszeri csökkentés érvényesíthető, mégpedig az, amely az adóalany számára kedvezőbb. Ha az adóalany 90 napnál hosszabb ideig nem tartózkodik vagy tartózkodott a település területén, miközben ezt a feltételt több illetékcsökkentési vagy illetékmentességi jogcím összegezésével teljesíti, egyben az illetékmentességi időszak feltétele, mely alatt az adóalany nem tartózkodott a település területén, 90 napnál rövidebb, az adóalanynak illetékcsökkentésre van joga.

(5) Az adóalany a 2. bek. szerinti feltételek alapján az illetékcsökkentési vagy illetékmenetességi igényét a 83. § 1. bek.-ben meghatározott bizonylatok benyújtásával érvényesíti legkésőbb 90 nappal az adózási időszak lezárultát követően, egyébként az illetékcsökkentési vagy illetékmenetességi igénye megszűnik.

(1) A település általános érvényű rendelettel^11a) megállapítja az adómegállapítási időszak kezdetével (január 1.) az illetékkulcsot a 78. § 1. bek-sel összhangban, a koefficiens értékét, a mennyiségi begyűjtés esetén az illeték fizetésének módját és a fizetés határidejét, az illeték vagy annak időarányos részének visszafizetésének feltételeit a 82. § 1. bek. szerint, amelyeknek teljesítését az illetékfizetőnek igazolnia kell és a dokumentumokat, amelyeket az illetékfizetőnek be kell nyújtani az illeték csökkentése vagy elengedése során a 82. § 2. bek. szerint. Az illetékcsökkentési vagy illetékmenetességi feltételek egyformán vonatkoznak minden, a 77. § 2. bek. a) pontja szerinti adóalanyra az illetékfizetési kötelezettség fennállásából kifolyólag.

(2) A település általános érvényű rendelettel¹¹⁾ megállapíthatja az adómegállapítási időszak kezdetével (január 1.) az illetékkulcsokat a hulladékgyűjtő konténer térfogata és az elszállítások gyakorisága szerint a 78. § 4. bek-sel összhangban, az illeték csökkentését vagy elengedését az illetékfizetőnek, ha ez a személy anyagi szükséghelyzetben levő természetes személy, 62 évnél idősebb természetes személy, súlyosan fogyatékos természetes személy igazolványával rendelkező személy, súlyosan fogyatékos természetes személy igazolványával rendelkező, kíséretre szoruló személy, nagyobbrészt vagy teljesen magatehetetlen természetes személy vagy adóalany, aki bizonyítja, hogy a háztartási hulladék összetevőinek meghatározott hányadát osztályozta; az adóalany életkorát, aki 62 évnél idősebb természetes személy, a település emelheti.

(3) A település általános érvényű rendelettel¹¹⁾ az adómegállapítási időszak kezdetével, január 1-vel mennyiségi gyűjtést vezethet be a településen, a 17.a § szerinti egyes településrészeken, az egyes kataszteri területeken vagy bizonyos fajta ingatlanokat lakó adóalanyok esetében és bizonyos fajta ingatlanokban székelő adóalanyok esetében.

A jelen törvény rendelkezései nem használandók, ha a törvényben meghatározott módon ratifikált és nyilvánosságra hozott nemzetközi szerződés másképp rendelkezik. 

A 2. § 1. bek. a), b), e), f) és h) pontja szerinti helyi adót bevezetni és megszüntetni, az adókulcsot, a terület értékét, a szintenkénti felárat megállapítani és megváltoztatni, adómentességet vagy adócsökkentést megállapítani csak az adómegállapítási időszak kezdeti napjával (január 1.) lehet.

(1) Az adóalany megjelöli a 2. § 1. és 2. bek. szerinti helyi adó vagy illeték befizetését oly módon, ahogy azt a község az adó vagy illeték behajtásáról, vagy az adó és illeték különbözetéről szóló határozatában megállapítja; ha a befizetést nem jelöli meg, a község a 2. bekezdés értelmében használja fel.

(2) A község a meg nem jelölt befizetést a helyi adóhátralék kiegyenlítésére, a lejárt határidejű helyi adók és illetékek befizetésére használja a 2. § 1. és 2. bek. szerint a befizetés napjától számított legrégebben lejárt határidejű befizetések sorrendjében, egyébként pedig a végrehajtási költségek és a járulékos kiadások fedezésére. Ha a 2. § 1. bek. és 2. bek. szerint több adóhátralék és helyi adó és illeték fizetőrészletének hátraléka azonos befizetési határidejű, a beérkezett összeg azok nagyságától függően, emelkedő sorrendben használandó kiegyenlítésükre.

(3) A 2. § 1. és 2. bek szerinti helyi adó vagy illeték túlfizetésének felhasználása, valamint a 34.a § 3. bek., 64.a § 3. bek. és 99.h § szerinti helyi adó arányos részének visszatérítése, és a 82. § szerinti illeték arányos részének visszatérítése esetén a 2. bekezdés rendelkezése méltányosan alkalmazandó. 

(4) Ha a meg nem jelölt befizetést nem lehet felhasználni a 2. bekezdés szerint vagy 3. bekezdésben szereplő eljárás szerint, a község a meg nem jelölt befizetést, valamint a 2. § 1. bek. és 2. bek. szerinti helyi adó- és illeték-túlfizetést vagy ezek arányos részét kérvény alapján, a kérvény kézbesítésétől számított 60 napon belül visszafizeti. 

(1) A község elektronikus szolgáltatásokat is nyújthat. 

(2) Az adóalany a községgel történő elektronikus kommunikáció során, a hozzáférési adatok megadása alapján a község honlapján személyes internetes felülethez jut, amely tartalmazza elsősorban: 

a) az adóalany elektronikus formátumú aktáját, 

b) az adóalany személyi számlájának elektronikus kivonatát, 

c) az elektronikus iktatóhoz való hozzáférést, 

d) személyes elektronikus postafiókját, 

e) a szolgáltatások jegyzékét. 

(3) Az elektronikus iktató elektronikus címét a község a honlapján valamint a központi közigazgatási portál honlapján hozza nyilvánosságra. 

(4) A személyes elektronikus postafiók olyan elektronikus postafiók, amely a községgel való kommunikációt szolgálja. 

(5) Az elektronikus kommunikációval valamint az elektronikus szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos részleteket a község önkormányzati rendelettel¹¹⁾ szabja meg és nyilvánosságra hozza a település a honlapján.

(1) A 2. § 1. bek. a) pontja szerinti ingatlanadó kezelését az a település látja el, amelynek területén az ingatlan található. 

(2) A 2. § 1. bek. b)-h) pontja szerinti helyi adók és a 2. § 2. bek. szerinti illeték kezelését az a település látja el, amely azokat saját területén bevezette.

(3) A 2. § 1. bek. b)-h) pontja szerinti helyi adók és a 2. § 2. bek. szerinti illeték kezelését Pozsonyban és Kassán az egyes városrészek látják el, ha erről a település statútuma így rendelkezik.^46a)

(4) A 2. § 1. bek. b)-h) pontja szerinti helyi adók és a 2. § 2. bek. szerinti illeték kezelésével nem bízható meg egyéb jogi vagy természetes személy.

(1) Az ingatlanadó, az ebadó, az árukiadó automata adó és a játékautomata-adó bevallását az adóalany január 31-ig köteles benyújtani az illetékes adókezelőnek, arra az adómegállapítási időszakra, amelyben ezekre az adónemekre vagy azok közül valamelyikre az adófizetési kötelezettsége létrejött, az adómegállapítási időszak kezdeti napján (január 1.) fennálló állapot szerint, ha a 2. és 3. bekezdések másképp nem rendelkeznek. Az adóalany nem köteles ingatlanadó-bevallást benyújtani, ha a telek, az építmény, a lakás vagy a lakóépületben található nem lakás céljára szolgáló helyiség a 17. § 1. bek. a) vagy b) pontja szerint adómentessége élvez. 

(2) Ha az adómegállapítási időszak alatt jön létre az ebadó, az árukiadó automata adó és a játékautomata-adó kötelezettség, az adóalany köteles adóbevallást benyújtani, arra az adónemre vonatkozólag, amelyre az adófizetési kötelezettsége létrejött, legkésőbb 30 napon belül az adófizetési kötelezettsége létrejötte után. 

(3) Ha az adómegállapítási időszak alatt az adóalany árverés vagy öröklés útján jut ingatlanhoz, köteles ingatlanadó-bevallást benyújtani, legkésőbb 30 napon belül az adófizetési kötelezettsége létrejötte után.

(1) Ha az adóalany ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó adóbevallást nyújtott be a 99.a § szerint, és újabb ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője vagy használója lesz, vagy a telek fajtájának vagy méretének változására vagy az építmény, lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség használati céljának megváltozására kerül sor, vagy megszűnik az ingatlan tulajdon-, kezelési, bérlői vagy használati joga, a helyileg illetékes adókezelőnél köteles részleges ingatlanadó-bevallást benyújtani, a 99.a § 1. bek. foglalt határidőn belül.

(2) Ha az adóalany ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó adóbevallást nyújtott be a 99a. § szerint és az ebadó árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó, vagy ezek közül valamelyik adófizetési kötelezettsége létrejön vagy megszűnik az adómegállapítási időszak alatt, az illetékes adókezelőnél köteles részleges adóbevallást benyújtani, arra az adóra vonatkozólag, melyre adófizetési kötelezettsége létrejött vagy megszűnt, legkésőbb 30 napon belül az adófizetési kötelezettsége létrejötte vagy megszűnte után.

(3) Ha az adómegállapítási időszak alatt az adóalany árverezés vagy öröklés útján jut ingatlanhoz és a 99.a § szerint már benyújtotta ingatlanadó-, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallását, az illetékes adókezelőnél köteles részleges ingatlanadó-bevallást benyújtani, 30 napon belül az adókötelezettség létrejöttének napja után.

(4) A részleges adóbevallásban az adóalany csak azokat a változásokat köteles feltüntetni, amelyek az előző ingatlanadó-, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevalláshoz képest történtek, beleértve eme adók vagy közülük valamelyik részleges adóbevallását is.

(1) Az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallására vagy a felsorolt adónemek közül valamelyik bevallására megadott határidő lejárta előtt, illetve a felsorolt adónemekre vagy azok közül valamelyikre vonatkozó részleges adóbevallására megadott határidő lejárta előtt, az adóalany helyesbítő bevallást nyújthat be. Az adókivetés szempontjából az utolsó, helyesbítő adóbevallás a döntő, miközben a beadott adóbevallást, részleges adóbevallást vagy az előző helyesbítő adóbevallást már nem veszik figyelembe.

(2) Az adóalany köteles kiegészítő adóbevallást benyújtani, ha megállapítja, hogy az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallásában, vagy ezek közül valamelyikben vagy a felsorolt adónemek közül valamelyik részleges bevallásában az adó kivetéséhez helytelen adatokat tüntetett fel. Ezt legkésőbb négy éven belül meg kell tennie, annak az évnek a végétől számítva, amelyben az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó vagy ezek közül valamelyik adónem bevallási kötelezettsége létrejött, vagy a felsorolt adónemek vagy azok közül valamelyik részleges bevallási kötelezettsége létrejött. Utólagos adóbevallással nem változtatható meg az építmény használatának célja.

(1) Ha a telek, az építmény, a lakás vagy a lakóépületben található nem lakás céljára szolgáló helyiség több személy közös tulajdonában van (5. § 4. bek., 9. § 4. bek. és 13. § 2. bek.), az ingatlanadó-bevallást, részleges bevallást, helyesbítő bevallást vagy kiegészítő adóbevallást minden társtulajdonosnak be kell nyújtani, tulajdoni hányaduk mértékéig. Ha a társtulajdonosok megegyeznek, a szóban forgó adóbevallást a képviselőjük nyújtja be, akit a társtulajdonosok közös megegyezéssel állapítottak meg, miközben ezt a tényt a szóban forgó adóbevallásban fel kell tüntetni. Ha a telek, az építmény, a lakás vagy a lakóépületben található nem lakás céljára szolgáló helyiség házastársi osztatlan közös tulajdonban van, a szóban forgó adóbevallást az egyik házastárs nyújtja be.

(2) Az adóalany köteles a szóban forgó adóbevallásban az összes olyan tényt feltüntetni, amely az adó kivetése szempontjából döntő fontosságú. Ha a szóban forgó adóbevallást az a képviselő nyújtja be, akit a társtulajdonosok közös megegyezéssel állapítottak meg, az adó kivetése során az adócsökkentés vagy adómentesség annál a társtulajdonosnál lesz figyelembe véve, aki teljesíti az adócsökkentés vagy adómentesség feltételeit. 

(3) Az ingatlanadó, ebadó, árukiadó automata adó és játékautomata-adó bevallásban fel kell tüntetni: természetes személy esetében annak családi és utónevét, titulusát, állandó lakhelyének címét, személyi számát, jogi személy vagy vállalkozói engedéllyel rendelkező, természetes személy esetében a cégszerű megnevezést vagy elnevezést vagy a cégszerű megnevezés toldalékát, ha ilyennel rendelkezik, a statisztikai azonosító számot és a vállalkozás székhelyét vagy helyét. Az egyének kötelesek minden adatot kitölteni az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallás szerint. A jelen bekezdés szerinti személyes adatokat külön előírás védi.²²⁾

(4) Az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallás azon a nyomtatványon nyújtandó be, amelynek mintáját a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma, általános érvényű jogszabályban határoz meg. Ezen a nyomtatványon az adóalany megjelöli a bevallás fajtáját, ami részleges, helyesbítő és kiegészítő adóbevallás lehet. 

(5) A szóban forgó adóbevallásra a jelen törvény rendelkezései vonatkoznak valamint az adóbevallásra vonatkozó külön előírás rendelkezései.⁴⁷⁾ Az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallás a 99.a § szerint, továbbá a részleges ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallása a 99.b § szerint adóbevallásnak minősül, a helyesbítő ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallása a 99c. § 1. bek. szerint helyesbítő adóbevallásnak minősül, a kiegészítő ingatlan-adó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallás a 99c. § 2. bek. szerint külön előírás szerinti kiegészítő adóbevallásnak minősül.⁴⁷⁾

(6) Ha az ingatlan-, eb-, árukiadóautomata- és játékautomata-adó bevallásban, ezen adók részleges bevallásában és a kiegészítő bevallásban feltüntetett adatok alapján kivetett adó alacsonyabb, mint az ellenőrzés után kivetett adó, az adókezelő büntetést szab ki azon összeg 10%-val megegyező mértékben, amennyivel határozatában megemelte az adót.

(7) Ha az adó ingatlan-, eb-, árukiadóautomata- és játékautomata-adó kiegészítő bevallása, továbbá ezen adók részleges bevallása alapján került kivetésre, amely az ingatlan-, eb-, árukiadóautomata- és játékautomata-adó bevallása, továbbá ezen adók részleges bevallása alapján kivetett adóval összehasonlítva adónövekedést jelent, az adókezelő büntetést szab ki a kiegészítő adóbevallás alapján kivetett adó és az ingatlan-, eb-, árukiadóautomata- és játékautomata-adó kiegészítő bevallása, továbbá ezen adók részleges bevallása alapján kivetett adó különbsége 5%-ának megfelelő összegben.

(1) Az ingatlan-, eb-, árukiadóautomata- és játékautomata-adót az adókezelő évente veti ki, a megfelelő adómegállapítási időszak első napjával (január 1-vel), egy határozattal az egész adómegállapítási időszakra, hacsak a 2-4., 6. és 7. bekezdések másképp nem rendelkeznek.

(2) Az ingatlan árveréssel vagy öröklés útján történt megszerzése esetén, az adókezelő határozatban veti ki az ingatlanadó időarányos részét az árverés nyertesének vagy az örökösnek, attól a hónaptól számítva, amelyikben az adófizetési kötelezettsége létrejött, egészen az adott adómegállapítási időszak végéig. Ha az adókezelő nem vetette ki az adót az árverezett ingatlan tulajdonosának az adott adómegállapítási időszakra, a január 1-i állapotot figyelembe véve határozattal veti ki az ingatlanadó időarányos részét annak a hónapnak a végéig, amelyben az árverés nyertese az ingatlan tulajdonosa lett. Ha az adókezelő nem vetette ki az adót az öröklött ingatlan örökhagyójának az adott adómegállapítási időszakra, a január 1-i állapotot figyelembe véve határozattal veti ki az ingatlanadó időarányos részét az örökösnek attól a hónaptól kezdve, amelyben adókötelezettsége keletkezett, egészen az adott adómegállapítási időszak végéig.

(3) Ha az adómegállapítási időszak alatt ebadó, áru-kiadóautomata-adó és játékautomata-adó fizetési kötelezettség jön létre, az adókezelő határozattal veti ki az adó arányos részét, attól a hónaptól számítva, amelyikben az adófizetési kötelezettség létrejött, egészen az adott adómegállapítási időszak végéig.

(4) Ha az adókezelő nem vetette ki az ebadót, az árukiadóautomata-adót vagy a játékautomata-adót az 1. bekezdés vagy a 3. bekezdés szerint, és az adómegállapítási időszak alatt megszűnt az adófizetési kötelezettség, az adókezelő határozattal veti ki az adó arányos részét, az adófizetési kötelezettség megszűnéséig a 26., 48., 56. § szerint.

(5) A társtulajdonosok megegyezése esetén, az adókezelő határozattal veti ki az ingatlanadót annak a képviselőnek, aki a szóban forgó adóbevallást beadta, házastársi osztatlan közös tulajdon esetén pedig annak a házastársnak, aki a szóban forgó adóbevallást benyújtotta. 

(6) Az adókezelő, a kiegészítő adóbevallás alapján és a részleges kiegészítő adóbevallás alapján, határozattal veti ki az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó különbségét arra az adómegállapítási időszakra, amelyet a kiegészítő adóbevallás érint, valamint a következő adómegállapítási időszakokra is, amelyekben az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallása vagy ezek közül valamelyik adónemre adóbevallás nélkül volt kivetve, vagy az ezekre az adónemekre vagy közülük valamelyikre vonatkozó részleges bevallás nélkül volt kivetve, ha a következő adómegállapítási időszakokra a kiegészítő adóbevallás vonatkozik. 

(7) Ha az adóalany egy olyan adómegállapítási időszakra nyújtott be kiegészítő adóbevallást, amelyikre már benyújtott ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallást, vagy ezek közül valamelyikre, és ezekre az adónemekre vagy közülük valamelyikre részleges adóbevallást is benyújtott, és az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó vagy ezek közül valamelyik nem került kivetésre az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallása alapján, és a felsorolt adónemek vagy ezek közül valamelyik részleges bevallása alapján az adómegállapítási időszakra, az adókezelő veti ki az ingatlan-, eb-, árukiadóautomata- és játékautomata-adót, vagy ezek közül valamelyikre vonatkozó adót, tekintettel a kiegészítő adóbevallásra.

(8) Az 1. bekezdés szerinti határozat ellen, időben benyújtott fellebbezés a határozati rendelkezés azon részével szemben bír halasztó hatállyal, amelyet a jogorvoslattal megtámadtak. Jogorvoslati kérelem esetén a határozati rendelkezés megtámadott része önálló eljárásban kerül elbírálásra, amelyben külön előírás⁴⁷⁾ szerint méltányosan járnak el. A többi határozati rendelkezés hatálya nem érintett.

(9) Az adókezelő az általános érvényű rendeletben legfeljebb 5 eurós összegben határozhatja meg azt az adóösszeget, amelyet ezen rendelkezés értelmében nem vet ki.

(10) Ha az adómegállapítási időszakban megszűnik az az ingatlanadó, az ebadó, az árukiadóautomata-adó és a játékautomata-adó vagy ezek közül az egyik adókötelezettsége, az adókezelő új határozatot ad ki, amelyben kiveti az adó arányos részét. Az új határozat megszünteti az eredeti határozatot vagy határozati rendelkezést; az új határozat vagy határozati rendelkezés ellen fellebbezés nyújtható be.

(11) Ha az ingatlanadót, ebadót, az árusítóautomata-adót és a nyereménymentes játékautomata-adót vagy ezek valamelyikét kivetették és az adóalany részbevallást nyújt be a 99.b § szerint, az adókezelő új határozatot ad ki, melyben kiveti az adót. Az új határozat az eredeti határozatot vagy a határozat egy részét megszünteti; az új határozat vagy annak része ellen fellebbezés nyújtható be.

Ha az adóalany a további adómegállapítási időszakokban nem köteles ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó bevallást, vagy ezek közül valamelyik fajta adóbevallást benyújtani az adómegállapítási időszakra, és az eme adónemekre vonatkozó vagy ezek közül valamelyikre vonatkozó részleges bevallást, és az adókezelő erre az adómegállapítási időszakra nem veti ki az ingatlan-, eb-, árukiadóautomata- és játékautomata-adót, az ingatlanadó, ebadó, áruki-adóautomata-adó és játékautomata-adó kivetési joga erre az adómegállapítási időszakra öt évvel annak az évnek a végétől számítva szűnik meg, amelyben az ingatlan-, eb-, árukiadóautomata- és játékautomata-adót még ki kellett volna vetni.

(1) A kivetett ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó befizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül esedékes.

(2) Az adókezelő megállapíthatja az ingatlanadó, eb-adó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó részletekben történő befizetését; ha a kivetett ingatlanadó meghaladja a 33 000 eurót, az adókezelő az adó befizetését legalább két, egyenlő összegű részletben határozza meg. Az adó törlesztő részleteinek befizetése, az adókezelő által kiadott határozatban szereplő határidőkkel esedékes, amellyel az adót kivetették. Az adóalany a kivetett ingatlanadót, ebadót, árukiadóautomata-adót és játékautomata-adót, amelyet az adókezelő részletekben történő fizetéssel állapított meg, befizetheti egyszerre is, legkésőbb az első részlet befizetésének határidejéig.

Az adókezelő visszafizeti az ingatlanadó, ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó arányos részét, az adókivetési időszak fennmaradó hónapjaira, amelyekért az adó már be volt fizetve. Az ebadó, árukiadóautomata-adó és játékautomata-adó arányos részének visszaigénylési jogosultsága megszűnik, ha az adóalany nem ad be részleges adóbevallást ezekre az adónemekre, vagy közülük valamelyikre a 99b. § 2. bek. megállapított határidőig.

A 2. § 1. bek. szerinti adókból és a 2. § 2. bek. szerinti illetékből származó bevétel, beleértve a bírságokból és késedelmi kamatokból származó bevételeket is, amelyek ezekhez az adókhoz és illetékhez kötődnek, annak a településnek a költségvetési bevételének számítanak, amelyik az adókezelő.

(1) Az adóalap a 7. § szerint euró centekre, lefelé kerekítendő.

(2) Az adó és a jelen törvény szerinti illeték euró centekre, lefelé kerekítendő. A jelen törvény szerinti adó törlesztő részletek úgy kerekítendők, hogy azok összege megegyezzen a kerekítés utáni adó összegével.

A helyi adók és illeték kezelésére külön előírás vonatkozik,⁴⁷⁾ ha a jelen törvény 28, 34.a, 34.b, 35, 41, 42, 50, 58, 64.a, 64.b, 65, 72, 73, 73.a, 75, 81.a, 82, 98.a, 98.b, 99, 99.a-99.h § másként nem rendelkezik.

(1) Jelen törvény értelmében a település és az önkormányzati megye először 2005. január 1-i hatállyal vezetheti be a helyi adókat általános érvényű rendelettel. Jelen törvény alapján először a település legkorábban 2005. január 1-től kezdődő hatállyal vezetheti be a helyi illetéket.

(2) Jelen törvény értelmében a település a 2005-ös évre, melynek adózási időszaka egy naptári év, legkésőbb 2005. október 1-től kezdődő hatállyal vezethet be helyi adót általános érvényű rendelettel. Amennyiben a település 2005. január 1-je után adja ki általános érvényű rendeletét, ésszerű határidőt határoz meg az adóbevallási vagy bejelentési kötelezettségek teljesítésére, amely határidő nem lehet rövidebb, mint az általános érvényű rendelet hatályba lépését követő két hónap; a kivetett adó a határozat kézhezvételétől számított 15 napon esedékes, amennyiben az adókezelő a helyi feltételek alapján, általános érvényű rendelettel¹¹⁾ nem határozza meg az adózás lejáratának hosszabb időtartamot.

(3) A 2. bekezdés alapján bevezetett helyi adók a 2. bekezdésben meghatározott esedékességgel fizetendők be és összegük az éves adónak a 2005-ös adózási év fennmaradó időszakára esedékes arányos résznek felel meg.

(4) Az adóhivatalok által 2004. december 1-jétől begyűjtött gépjárműadók hozama, beleértve az eme adótípushoz tartozó bírságok és büntetőkamatok hozamát is, az önkormányzati megyék bevételét képezi a szerint, hogy a jármű mely megyei önkormányzat területén van nyilvántartva, és az adóhivatal eme hozamot átutalja az önkormányzati megyének.

(5) A település általános érvényű rendelettel meghatározhatja, hogy a helyi adó, a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetéke, adó- illetve illetékmentességének vagy csökkentésének egyik követelménye külön előírás alapján^47a) a település javára történő, feladatai végrehajtását támogató, önkéntes tevékenység végrehajtása legyen.

(1) Jelen törvény értelmében az ingatlanadó-köteles adóalany először 2005. február 28-ig, vagy a 103. § 2. bekezdése alapján, az adókezelő által meghatározott határidőn belül köteles leadni adóbevallását, kivéve azon adóalanyokat, akiknek mentessége vagy kedvezményezettsége a 2-tól a 4. bekezdésig terjedő rendelkezések értelmében továbbra is érvényben marad. Azon adóalanynak, aki 2005. február 28-ig köteles leadni adóbevallását, az adókezelő legkésőbb 2005. szeptember 30-ig veti ki az adóját. Az így kivetett adónak a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belüli az esedékessége.

(2) A pénzügyminisztérium többször módosított Tt. 14/1998 sz., a házadókedvezményről szóló rendelete alapján a mentesség lejáratáig a házadómentesség továbbra is érvényben marad. 

(3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 317/1992 sz., ingatlanadóról szóló törvénye és a későbbi módosításainak 9. § 1. bekezdése g) pontjától a j) pontjáig terjedő rendelkezései alapján érvényesíthető épületadó adómentessége és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 317/1992 sz., ingatlanadóról szóló törvénye és a későbbi módosításainak 11c. § 1. bekezdése rendelkezései alapján a lakásadó adómentessége a mentesség lejáratáig továbbra is érvényben maradnak.

(4) Ama telekadóra vonatkozó adókedvezmények, melyeket az adókezelő a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 317/1992 sz., ingatlanadóról szóló törvénye és a későbbi módosításainak 12. § 3. bekezdése rendelkezései alapján nyújtott, az adókezelő által meghatározott határidő lejáratáig érvényben maradnak. 

(5) Pozsony és Kassa területén a 2005. január 1-je előtt elkezdett ingatlanadózással kapcsolatos adóigazgatási eljárások az eddigi előírások szerint fejeződnek be. 

(6) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 317/1992 sz., ingatlanadóról szóló törvénye és a későbbi módosításainak, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 544/1990 sz., helyi illetékekről szóló törvénye és a későbbi módosításainak, és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 87/1994 sz., a gépjárműadóról szóló törvénye és a későbbi módosításainak alapján, a 2005. január 1-je előtt elkezdett adóigazgatási eljárások, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 87/1994 sz., a gépjárműadóról szóló törvénye és a későbbi módosításainak 23. §-a kivételével, az eddigi előírások szerint fejeződnek be.

(7) Ama adókötelezettségek, melyek A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 317/1992 sz., ingatlanadóról szóló törvénye és a későbbi módosításainak, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 544/1990 sz., helyi illetékekről szóló törvénye és a későbbi módosításainak, és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 87/1994 sz., a gépjárműadóról szóló törvénye és a későbbi módosításainak alapján a 2004-es év és a 2004-es évet megelőző adómegállapítási időszakokra vonatkoznak, valamint ama tényállások esetében, amelyek jelen törvény hatálybalépése előtt keletkeztek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 87/1994 sz., a gépjárműadóról szóló törvénye 23. §-a kivételével, az eddigi előírások vonatkoznak.

(8) A Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban a 2. § 1. bek. a) pontja alapján a 2005-ös évben az ingatlanadóra vonatkozó adókezelői tevékenységet az adókezelő részére ama városrész látja el⁴⁸⁾ amelynek belterületén az ingatlan található. A 2005-ös évi ingatlanadó hozama a 2004-es évi ingatlanadó hozamát is beleértve, az illetékes városrész 2005-ös költségvetési bevételét képezi. A 2005-ös évi ingatlanadó hozama és az eddigi előírások alapján kivetett 2004-es évi ingatlanadó hozama közti pozitív különbséget az illetékes városrész az adó lejáratát vagy az adótörlesztő részlet befizetési határidejét követő 30 napon belül átutalja a Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak.

(9) Amennyiben 2005. január 1-vel az önkormányzati megye bevezeti a gépjárműadót ama járművekre, amelyek 2005. január 1-én az adott megyei önkormányzat területén belül vannak nyilvántartva, ama fizikai vagy jogi személy, aki a 85. § értelmében adóalanynak minősül a 91. § szerint meghatározott lejárati határidők és feltételek szerint 2005. január 31-ig leadja az adóbevallást és befizeti az adót.

(10) Az adókezelő 2005. május 31-ig köteles bejelenteni a 2005-ös adómegállapítási időszakra érvényes, a leadott adóbevallások alapján megállapított, 2005. május 1-i állapot szerint meghatározott, bevallott ingatlanadó összesített összegét a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának.

(11) Az adókezelő 2006. május 31-ig köteles bejelenteni a 2006-os adómegállapítási időszakra érvényes, a leadott adóbevallások alapján megállapított, 2006. május 1-i állapot szerint meghatározott, bevallott ingatlanadó összesített összegét a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának.

(12) Az adókezelő köteles az ingatlanadóval kapcsolatos adatokat biztosítani a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának, főként az adóalanyok összlétszámára, a telekfajták, épületek és lakások szerinti adóalanyok létszámára, a telekadó-köteles földterület mértékére, épületek beépített területének, lakások alapterületének mértékére, az ingatlanadó-mentességre és az ingatlanadó kedvezményekre, a kivetett ingatlanadókra, a befizetett ingatlanadókra, a szankciókra és az ingatlanadó hátralékokra vonatkozó adatokat. Az adókezelő az adatokat az adómegállapítási időszak befejeződése után, évente egyszer, március 31-ig, nyomtatványon nyújtja be, melynek formanyomtatványát a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma minisztériumi intézkedésben határozza meg. A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma minisztériumi intézkedésében az ingatlanadó adatok beterjesztésével, biztosításával kapcsolatban további részleteket is meghatároz. Az adókezelő ezeket az adatokat a 2009-es adómegállapítási időszak után először 2010-ben szolgáltatja.

(1) Amennyiben a helyi adók adókötelezettsége és az illetékhez tartozó illetékkötelezettség 2005. december 31-e előtt keletkezik, úgy a 2005. november 30-ig érvényben lévő előírások szerint kell eljárni; ez vonatkozik a bejelentési kötelezettségek teljesítésére is.

(2) Amennyiben az ingatlanadó kezelését végző település a 2005-ös adómegállapítási időszakban úgy vetette ki az építmény adót, hogy az adóalap tartalmazza az épület tetőszerkezetének, az építmény alapterületén átnyúló részét is, úgy biztosítania kell, hogy azt legkésőbb a 2007-es adómegállapítási időszakban összhangba hozza a jelen törvénnyel.

(1) Amennyiben a helyi adók adókötelezettsége, az illetékhez tartozó illetékkötelezettség és az bejelentési kötelezettség 2007. december 31-je előtt keletkezik, úgy a 2007. november 30-ig érvényben lévő előírások szerint kell eljárni. A nukleáris létesítmények 2007-es adómegállapítási időszakra vonatkozó adója a 2007. december 1-ig hatályos előírások szerint kerül kivetésre.

(2) A 2008-as adómegállapítási időszak gépjárműadó adóalanya adóelőlegét a 91. § 1. és 2. bek. szerint a 2007. december 1-től hatályba lépő módosítással összhangban ama adókezelőnek fizeti, amely a nyilvántartás szerint 2008. január 1-én területileg illetékes.

(3) A 2007. december 1-től hatályba lépő módosítással összhangban a 90. § szerint a gépjárműadó adóbevallását először 2009. január 31-i határidővel kell benyújtani.

(1) Amennyiben az adókezelő 2009. január 1-je után veti ki a helyi adót és illetéket az előző adómeg-állapítási időszakra és annak összegét a 2008. december 31-ig hatályban lévő előírások szerint számítja ki, úgy ezt az összeget átszámolja az átváltási árfolyammal euróra és azt a külön jogszabály szerint kerekíti.⁴⁹⁾

(2) Amennyiben az adókezelőnek a 2009. január 1-je előtt szlovák koronában befizetett helyi adó- vagy illeték túlfizetést vagy ezek arányos részét kell visszatérítenie, melyek a 2008. december 31-ig hatályban lévő előírások szerinti összegben kerültek kiszámításra, úgy ezt az összeget átszámolja az átváltási árfolyammal euróra és azt a külön jogszabály szerint kerekíti.⁴⁹⁾

(3) A 2008-as adómegállapítási időszak adóbevallásában a 90. § szerinti gépjárműadó előleget szlovák koronában kell feltüntetni, és a 2008-as adómegállapítási időszak gépjárműadója szlovák koronában kerül kiszámításra, és a 91. § 11. bek. szerinti gépjárműadó különbözetének összege az átváltási árfolyammal számítódik át euróra és külön jogszabály szerint kerekítődik.⁴⁹⁾

Amennyiben a nukleáris létesítmény adókötelezettsége 2009. december 31-ig keletkezik, úgy a 2009. november 30-ig hatályos előírások értelmében kell eljárni.

A 8. § 2. bek. 2011. március 1-től hatályos rendelkezései először a 2012-es adómegállapítási időszakra alkalmazhatók.

(1) Amennyiben a 2. § 1. bek. a) pontja és a 3. bek. alapján az adókötelezettség a helyi adóra, és az illetékkötelezettség az illetékre, és a bejelentési kötelezettség, leszámítva az ebadóra, az árukiadóautomata-adóra és a játékautomata-adóra vonatkozó bejelentési kötelezettséget, 2012. december 31-ig keletkezik, úgy a 2012. november 30-ig hatályos előírások szerint kell eljárni. 

(2) Annak az adóalanynak, aki ingatlanadó adóbevallását a 2012. november 30-ig érvényben lévő jogszabályok szerint nyújtotta be, az esedékes adómegállapítási időszakban január 31-ig részleges ingatlanadó adóbevallást kell benyújtania, amennyiben újabb ingatlanra vonatkozó, ingatlanadó kötelezettsége keletkezik, vagy adókötelezettsége megszűnik.

(3) Amennyiben az építményadó legmagasabb adókulcsa magasabb, mint az adókezelő által a 2012. november 30-ig hatályban lévő előírások szerint meghatározott legkisebb építményadó adókulcsának tízszerese, úgy az adókezelő a következő adómegállapítási időszakokban az adókulcs minden további változásánál csökkenti ezt a többszöröst; amennyiben az adókezelő ezt a többszöröst nem csökkenti, úgy az építményadó adókulcsa a 12. § 1. bek. rendelkezései alapján érvényesíthető.

(4) Amennyiben a lakásadó legmagasabb adókulcsa magasabb, mint az adókezelő által a 2012. november 30-ig hatályban lévő előírások szerint meghatározott legkisebb lakásadó adókulcsának tízszerese, úgy az adókezelő a következő adómegállapítási időszakokban az adókulcs minden további változásánál csökkenti ezt a többszöröst; amennyiben az adókezelő ezt a többszöröst nem csökkenti, úgy a lakásadó adókulcsa a 16. § 1. bek. rendelkezései alapján érvényesíthető.

(5) Annak az adóalanynak, aki köteles volt az ebadóra, az árukiadó automata adóra és a játékautomata-adóra vonatkozó adókötelezettségét bejelenteni és a 2012. november 30-ig hatályban lévő előírások szerint teljesítette bejelentési kötelezettségét, és eme adókra vagy adók valamelyikére vonatkozólag 2012. december 1-től adókötelezettsége keletkezik, vagy megszűnik, köteles a 99.b § szerint az ebadóra, az árukiadóautomata-adóra és a játékautomata-adóra vagy ezek valamelyikére vonatkozó részleges adóbevallást benyújtani.

(6) Annak az adóalanynak, köteles volt az ebadóra, az árukiadóautomata-adóra és a játékautomata-adóra vonatkozó adókötelezettségét bejelenteni és a 2012. november 30-ig hatályban lévő előírások szerint nem teljesítette bejelentési kötelezettségét, köteles a 99.a § szerint az ebadóra, az árukiadóautomata-adóra és a játékautomata-adóra vagy ezek valamelyikére vonatkozó adóbevallást benyújtani, vagy eme adókra vagy adók valamelyikére a 99.b § szerint részleges adóbevallást benyújtani.

(7) Annak az adóalanynak, aki a 27. § 3. bek. szerint volt köteles az ebadó, a 49. § 3. bek. szerint az árukiadóautomata-adó, a 57. § 3. bek. szerint pedig a játékautomata-adó fizetésére, és az aktuális adómegállapítási időszak, január 31-ig nem került sor az adó kivetésére a 2012. november 30-ig hatályos előírás szerint, az adókezelő, a 2012. december 1-től hatályos előírás szerint meghozott határozatában veti ki először az adót a 2013-as adómegállapítási időszakra.

(8) Amennyiben a település a 2012. november 30-ig hatályban lévő előírások alapján nem vetett ki illetéket, úgy a 2012. december 1-től hatályos előírás alapján először a 2013-as adómegállapítási időszakra határozattal vet ki illetéket.

(1) A 17. § 1. bek. f) pontja 2013. december 1-jétől hatályos rendelkezései először a 2013-as adómegállapítási időszakra alkalmazhatók.

(2) Ha az adókezelő a 2013-as adómegállapítási időszakban az ingatlanadót úgy vetette ki, hogy megadóztatta azon telkeket és építményeket vagy azok részeit, melyek a 17. § 1. bek. f) pontja 2013. december 1-jétől hatályos rendelkezései szerint adómentességet élveznek, legkésőbb 2014. január 31-ig összhangba hozza ezen törvénnyel.

(3) Ha a 2013-as adómegállapítási időszakra az adókezelő által meghatározott építményadó a legkisebb építményadó több mint tízszerese, az adókezelő összhangba hozza ezen többszöröst a 12. § 2. bekezdésével legkésőbb az építményadó 2014-es adómegállapítási időszakban való meghatározásáig, miközben az adókezelő által az adott adómegállapítási időszakra meghatározott többszörös nem lehet nagyobb, mint az ezt megelőző adómegállapítási időszakban az adókezelő által meghatározott többszörös. A 104.f § 3. bek. rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(4) Ha a 2013-as adómegállapítási időszakra az adókezelő által meghatározott lakásadó a legkisebb lakásadó több mint tízszerese, az adókezelő összhangba hozza ezen többszöröst a 16. § 2. bekezdésével legkésőbb a lakásadó 2014-es adómegállapítási időszakban való meghatározásáig, miközben az adókezelő által az adott adómegállapítási időszakra meghatározott többszörös nem lehet nagyobb, mint az ezt megelőző adómegállapítási időszakban az adókezelő által meghatározott többszörös. A 104.f § 4. bek. rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(5) A 2013. december 1-je előtt indított eljárások a 99.e § 8. bek. 2013. december 1-jétől hatályos módosításai szerint kerülnek befejezésre.

Amennyiben a helyi adók adókötelezettsége, az illeték illetékkötelezettsége és a bejelentési kötelezettség 2014. december 31-éig keletkezik, úgy a 2014. október 14-ig hatályos előírások értelmében kell eljárni.

(1) A gépjárműadó 2014. decemberi havi hozamát az adókezelő az eddigi jogszabály szerint utoljára 2015. január 15-éig utalja át az önkormányzati megyének.

(2) Az eddigi jogszabály szerinti gépjárműadó, beleértve az ezen adótípushoz kapcsolódó bírságokat és késedelmi kamatokat, valamint a 2014. december 31-éig befizetett gépjárműadó-előleg az állami költségvetés bevételét képezik.

(3) Az adóhivatalok által beszedett gépjárműadók hozama, beleértve az ezen adótípushoz tartozó bírságok és büntetőkamatok hozamát is, 2014. december 31-e után az állami költségvetés bevételét képezi, miközben a 103. § 4. bekezdése január 1-től nem alkalmazandó.

A 82. § (2) bekezdésének 2019. szeptember 1-től hatályos rendelkezését először 2020. január 1-étől alkalmazzák.

(1) A 2020. december 31-ig keletkező illetékfizetési és bejelentési kötelezettségre a jelen törvény a 2020. június 30-ig hatályos rendelkezései vonatkoznak.

(2) Az illetékhátralékot a jogilag nem teljes mértékben cselekvőképes adóalany után a törvényes képviselője vagy gondnoka fizeti be legkésőbb 2012. május 31-éig, miközben az ilyen illetékhátralék ezen határidő lejártával az ő tartozásává minősül át.

Hatályon kívül helyeződnek:

1. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 544/1990. sz., helyi illetékekről szóló törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 72/1992. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 317/1992. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 44/1993. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 122/1996. sz. törvénye, Tt. 219/1999. sz. törvénye, Tt. 339/2000. sz. törvénye, Tt. 58/2001. sz. törvénye, Tt. 223/2001. sz. törvénye, Tt. 560/2001. sz. törvénye, Tt. 463/2002. sz. törvénye, Tt. 24/2004. sz. törvénye, és a Tt. 218/2004. sz. törvénye törvénymódosításainak értelmében,

2. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 317/1992. sz., ingatlanadóról szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 87/1993. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 159/1993. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 317/1993. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 279/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 205/1996. sz. törvénye, Tt. 329/.1997. sz. törvénye, Tt. 219/1999. sz. törvénye, Tt. 493/2001. sz. törvénye, és a Tt. 476/2003. sz. törvénye, törvénymódosításainak értelmében, 

3. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 87/1994. sz., a gépjárműadóról szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 304/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 386/1996. sz. törvénye, Tt. 335/1999. sz. törvénye, és a Tt. 191/2004. sz. törvénye, törvénymódosításainak értelmében,

4. a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának Tt. 58/1993. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 317/1992. sz., ingatlanadóról szóló törvényének a Tt. 72/1994. sz. rendelet, Tt. 142/1996. sz. rendelet, Tt. 74/1997. sz. rendelet, Tt. 329/1997. sz. törvény, és a Tt. 546/2003. sz. rendelet módosításainak értelmében, a törvény végrehajtásáról szóló rendelete.

Jelen törvény 2004. november 1-jén lép hatályba, a 106. § rendelkezéseinek a kivételével, melyek 2005. január 1-jén lépnek hatályba.

1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 182/1993. sz., a lakások és nem lakás célú helyiségek tulajdonjogáról szóló törvényének 2. §-a a Tt. 151/1995. sz. törvénye szerint

2) Pl. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt.278/1993. sz., az állami vagyongazdálkodásról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, a Tt. 111/1990. sz., az állami vállalatokról szóló törvénye és későbbi módosításai .

3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 138/1991. sz., a községi vagyongazdálkodásról szóló törvénye 6. §-a a későbbi módosítások szerint

4) A Tt. 446/2001. sz., a nagyobb területi egységek önkormányzati vagyongazdálkodásáról szóló törvénye a Tt. 521/2003. sz. törvénye értelmében

5) A Tt. 330/1991. sz., a földkérdés rendezéséről, a földtulajdonról és tulajdonjogi rendezésről, a körzeti földhivatalokról, a földalapról és az úrbéri társaságokról szóló törvénye 15. §-ának 1. és 2. bek., a későbbi módosítások szerint

6) A Tt. 330/1991. sz. törvényének 34. §-a a későbbi módosítások szerint

7) A Tt. 61/1977. sz., erdőgazdálkodási törvényének 23. §-a

8) A Szlovák Köztársaság Földméréstani, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalának 79/1996. sz. rendelete, mely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által az ingatlan-nyilvántartás és a tulajdoni, valamint egyéb jogok bejegyzéséről szóló törvény (kataszteri törvény) végrehajtását szabályozza

9) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építési rendtartásról szóló törvénye 43. §-a a későbbi módosítások értelmében

10) A Tt. 382/2004. sz., a szakértőkről, hiteles tolmácsokról és fordítókról szóló törvénye és más törvények módosításai; a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 492/2004. sz,. az általános értékbecslésről szóló rendelete

11)A Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye és későbbi módosításai 6. §-a

11a)A Tt. 50/1976. sz. törvénye 43.b §-a 1. bek. a) és b) pontja a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében.

11aa) Az SZNT 51/1988. sz. törvénye a bányászati tevékenységről, a robbanószerekről és a bányaművelés állami igazgatásáról, 19. §, a későbbi módosítások szerint 

11aaa) A Tt. 541/2004. sz. törvénye az atomenergia békés felhasználásáról a későbbi módosítások szerint 

11ab) A Tt. 656/2004. sz., energetikai törvénye és későbbi módosításai, 2. § b) pont

11b) A Tt. 50/1976. sz. törvénye és későbbi módosításai, 139.b §-a

11c) A Tt. 245/2008. sz., közoktatási törvénye 16. §-ának 4. és 5. bek., valamint más törvényi módosítások

11ca) a Tt. 245/2008. sz. törvénye 16. §-ának 3. bekezdése szerint a Tt. 324/2012. sz. törvénye értelmében.

11d) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról, szakmai szervezeteikről és egyéb törvényi kiegészítésekről szóló törvényének 7. §-a 4. bek.

12) A Tt. 513/1991. sz. Kereskedelmi Törvénykönyvének 2. §-a a későbbi módosítások szerint.

13) A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának Tt. 46/1985. sz., az elhalálozásról és temetkezésről szóló törvénye 17. §-a a későbbi módosítások szerint

14) A Tt. 364/2004. sz. vízügyi törvénye és a Tt. 372/1990. sz. szabálysértési törvénye a későbbi módosítások szerint

15) A Tt. 277/1994. sz., az egészségügyi ellátásról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint; a Tt. 272/1994. sz., a közegészség védelméről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

16) A Tt. 215/1995. sz., a földmérésről és kartográfiáról szóló törvénye a Tt. 423/2003. sz. törvénye szerint és a Tt. 50/1976. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint

17) A Tt. 377/1990. sz., a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló törvénye 6.a és 7.b §-a a Tt. 535/2008. sz. törvénye szerint

18) A Tt. 543/2002. sz. természet- és tájvédelmi törvénye a későbbi módosítások szerint

19) A Tt. 599/2003. sz., az anyagi szükséghelyzetben élők segélyezéséről szóló törvénye és későbbi módosításai

19a) A Tt. 112/2018. sz., a szociális gazdálkodásról és a szociális vállalkozásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 5. § 2. bek.

20) A Tt. 5/2004. sz., a foglalkoztatási szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról szóló törvénye és későbbi változásai

20a) a Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról és a Tt. 455/1991. sz., kisvállalkozásról (kisvállalkozási törvény) szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.

A Tt. 305/2005. sz., a gyermekek szociális jogvédelméről és a szociális gondnokságról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében

21) Pl. a Tt. 511/1992. sz., az adókról és illetékekről, valamint a területi pénzügyi hatóságok rendszerének változásairól szóló törvénye és későbbi módosításai; a Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és végrehajtói tevékenységről szóló törvénye (végrehajtói rendtartás), valamint a Tt. 527/2002. sz., az önkéntes árverésekről szóló törvénye és a Tt. 323/1992. a jegyzőkről és jegyzői rendtartásról szóló törvénye, valamint a Tt. 328/1991. sz., a csődeljárásról és végelszámolásról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

22) A Tt. 428/2002. sz., a személyi adatok védelméről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

22a) Pl. a Polgári törvénykönyv, a Kereskedelmi törvénykönyv

22b) Pl. a Tt. 442/2002. sz., a vízvezetékekről és közcsatornákról, valamint a Tt. 276/2001. sz., a hálózati iparágak szabályozásáról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény 20. §-a, a Tt. 656/2004. sz., az energetikáról szóló és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 10. §-a későbbi jogszabályok értelmében, a Tt. 657/2004. sz., a hőenergetikáról szóló törvényének 10. §-a a Tt. 99/2007. sz. törvénye értelmében.

23a) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz. 2. §-ának 2. bek. a Tt. 453/2001. sz. törvénye értelmében

24) A Tt. 315/1996. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye 2. §-ának x) pontja, a Tt. 450/2003. sz. törvény értelmében.

25) A Tt. 315/1996. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye 2. §-ának f) pontja, a későbbi módosítások értelmében

25a) A Tt. 541/2004. sz., az atomenergia békés felhasználásáról szóló törvénye 2. §-a f) pontjának 1. bek a későbbi módosítások szerint

25b) A Tt. 541/2004. sz., az atomenergia békés felhasználásáról szóló törvénye 5. §-a 3. bek. b) és c) pontja, valamint a 19. § 1. bek.

25c) A Tt. 541/2004. sz. törvénye 4. §-ának 1. bek. e) pontja és az 541/2004. sz. törvénye 28. §-ának 5. bek. a Tt. 335/2007. sz. törvénye értelmében

25d) A Tt. 238/2006. sz., a nemzeti nukleáris alapról, a nukleáris létesítmények felszámolásáról, valamint a kiégett fűtőanyagok és radioaktív hulladék kezeléséről szóló törvénye (a nukleáris alapról szóló törvény) és néhány más törvényi változás a későbbi módosítások értelmében

26) A Tt. 79/2015. sz. hulladékokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 69. §-ának (8) bek.

27) A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárainak tartózkodási helyéről és nyilvántartásáról szóló törvénye 3-7. §-a a Tt. 369/1999. sz. törvénye értelmében

28) A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárainak tartózkodási helyéről és nyilvántartásáról szóló törvénye. A Tt. 48/2002. sz., idegenrendészeti törvénye 17-33. §-a a Tt. 408/2002. sz. törvénye értelmében

29) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 43.a §-a 2. bek. a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében.

30) A Tt. 162/1995. sz., az ingatlan-nyilvántartásról és az ingatlan tulajdonjogáról és más vele kapcsolatos jogok bejegyzéséről szóló törvény (kataszteri törvény) 9. §-a d) pontja 

31) A Tt. 162/1995. sz. törvényének 9. §-a c) pontja

32)) A Tt. 162/1995. sz. törvényének 9. §-a e) pontja

33) A Tt. 162/1995. sz. törvényének 9. §-a f) pontja

34) A Tt. 61/1977. sz. törvényének 2. §-a

35) A Tt. 162/1995. sz. törvényének 9. §-a h) pontja

36) Pl. a Tt. 182/1993. sz. törvényének 6. §-a a Tt. 158/1998. sz. törvénye értelmében

37) A Tt. 446/2004. sz. törvénye 6. §-ának 2. bek., a Tt.278/1993. sz. törvényének 1. §-a 1. bek. a későbbi módosítások szerint és a Tt.138/1991. sz. törvényének 6. §-a a későbbi módosítások szerint

37a) A Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről (adózási rend) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 48. §-ának 3-5. bek. és 49. §-a

37aa) A Tt. 131/2002. sz. törvénye a felsőoktatási intézményekről és más törvényi módosításokról, 73.a §-a a 221/2019. sz. törvényének megfogalmazásában

A Tt. 245/2008. sz. törvényének 157. §-a a Tt. 221/2019. sz. törvényének megfogalmazásában

46a) A Tt. 377/1990. sz., a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló törvénye 30. §-a a későbbi módosítások értelmében; a Tt. 401/1990. sz. törvénye Kassa városáról, 25. §

46aa) A Tt. 563/2009. sz. törvénye 48. §-ának 3-5. bek. és 49. §-a a Tt. 331/2011sz. törvénye értelmében

47) A Tt. 511/1992. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében

47a)A Tt. 406/2011. sz. törvénye az önkéntességről és más törvényi változások

48) A Tt. 377/1990. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról a későbbi módosítások értelmében

49) A Tt. 659/2007. sz. törvénye az eurónak mint nemzeti valutának a bevezetéséről a Szlovák Köztársaságban, 2. §, a Tt. 270/2008. sz. törvénye értelmében.