Módosítva:

Tt. 356/2015., hatályos 2015. december 9-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 69/2017., hatályos 2017. március 31-től

Tt. 130/2017., hatályos 2017. május 31-től

Tt. 131/2017., hatályos 2017. május 31-től

Tt. 165/2017., hatályos 2017. július 1-től

Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 344/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 37/2019., hatályos 2019. február 19-tól

Tt. 413/2019., hatályos 2020. május 1-től

Tt. 73/2017., hatályos 2021. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

Jelen törvény szabályozza a választójog gyakorlásának feltételeit, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások, az Európai Parlamentbe történő választások, a Szlovák Köztársaság elnöke megválasztásásól és a Szlovák Köztársaság elnöke visszahívásáról szóló népszavazás, a területi önkormányzatok szerveibe történő választások szervezésének feltételeit és a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 93-99. cikkelye értelmében kiírt népszavazás megrendezésének módját (a továbbiakban „választások“).

A választások az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással zajlanak.

Mindenkinek, aki legkésőbb a választások napjáig az önálló részekben meghatározott feltételek szerint betölti 18. életévét, jogában áll a választásokon részt venni (a továbbiakban „választópolgár“).

Akadályoztatást jelent a választójog gyakorlásában

a) ha a közegészség védelme érdekében a törvényben meghatározott módon a személyi szabadság korlátozásra kerül,

A törvény a választhatóság jogát önálló részekben határozza meg.

Akadályoztatást jelent a választhatóság jogának gyakorlásában

a) a szabadságvesztés-büntetés töltése,

b) jogerős ítélet szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, amennyiben az ítélet nem került törlésre,

c) a cselekvőképességtől való megfosztottság.

A választókerületeket a törvény önálló részekben határozza meg.

(1) A szavazólapok leadása és a szavazatok összeszámolása céljából a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül a község vagy a város polgármestere, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa esetében a városrész polgármestere (a továbbiakban „a község polgármestere”) kijelöli a választókörzeteket és a szavazóhelyiségeket. A szavazóhelyiségek kijelölése során a község polgármestere figyelembe veszi azok egészségkárosodott választópolgárok általi akadálymentes megközelíthetőségét.

(2) A választókörzetet általában úgy jelölik ki, hogy 1 000 választópolgár tartozzon hozzá.

(3) A választókörzeteket arab számjeggyel írt sorszámmal jelölik meg, folyamatosan egymást követő sorrendben. A Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassán minden városrészben önálló számsorokkal jelölik meg a választókörzeteket. A választókörzetet akkor is meg kell jelölni sorszámmal, ha csak egyetlen választókörzet van kialakítva.

(4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába kiírt választásokra és a népszavazásra vonatkozó levélszavazásra azon választók esetében, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaságban, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumában (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) különleges választókörzetet hoznak létre (a továbbiakban csak „különleges körzet”) és meghatározzák a szavazóhelyiséget.

(1) Állandó választói névjegyzéket (a továbbiakban „állandó jegyzék“) a község állítja össze és vezeti, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városrész (a továbbiakban „község“). Az állandó jegyzékbe a község azokat a választópolgárokat írja be, akiknek állandó lakhelyük van a községben. Egy választópolgár csak egy állandó jegyzékbe lehet beírva.

(2) Az állandó jegyzékben a választópolgárokat családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.

(3) A választópolgárról az állandó jegyzékben ezeket az adatokat tüntetik fel:

a) az utónevet és családi nevet,

b) a személyazonosító számot, személyazonosító számmal nem rendelkező külföldiek esetében a születése dátumát,

c) az állampolgárságot,

d) a község nevét, az utca nevét, ha a község utcákra van osztva, az állandó lakhely épületének helyrajzi számát és orientációs számát (házszámát).

(4) A község törli az állandó jegyzékből azt a választópolgárt, aki

a) más községbe jelentkezett be állandó lakhelyre,

b) elhalálozott vagy holttá lett nyilvánítva,

c) megszűnt az állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén.

(5) A község módosítást hajt végre az állandó jegyzékben, ha a választópolgár megváltoztatta az utónevét vagy családi nevét, vagy az állandó lakhelyét a községen belül.

(6) A község figyelemmel kíséri azokat a tényeket, amelyek miatt meg kell változtatni az állandó jegyzéket. A község a változtatásokat

a) a saját nyilvántartásai,

b) a közhatalmi szervek bejelentései,

c) óvási eljárás eredményei alapján hajtja végre.

(7) A közhatalmi szervek, amelyek a választópolgárok személyes állapotát érintően döntenek, vagy más nyilvántartást vezetnek a választópolgárokról, mint az államigazgatás, kötelesek haladéktalanul tudatni az érintett községgel a Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzését vagy elvesztését, a választópolgár elhalálozását vagy halottá nyilvánítását, a 18. életév betöltését, a cselekvőképességtől való megfosztás tényét, az állandó lakhely megváltozásának tényét, külföldieknél az állandó lakhely megszűnésének tényét a Szlovák Köztársaság területén.

(8) Az állandó jegyzékben elegendő helyet kell hagyni a hibák kijavítására és a választójog gyakorlásában felmerülő akadályoztatás feltüntetésére is.

(1) A választópolgár a községi hivatal nyitvatartási ideje alatt meggyőződhet arról, hogy be van-e jegyezve az állandó jegyzékbe, hogy a róla vezetett adatok teljesek és helyesek-e, és kérheti az adatai kiegészítését vagy javítását. A község köteles eleget tenni a kérésének, vagy három napon belül írásban értesíteni a választópolgárt az okokról, amik miatt nem tehet eleget a kérésének.

(2) Ha a község maga nem javítja ki a hibákat vagy a hiányosságokat az állandó jegyzékben, az érintett választópolgár a közigazgatási bíróságon az állandó választói névjegyzék javítására vagy kiegészítésére vonatkozó határozat meghozatalát indítványozhatja. Az eljárásra külön törvényi rendelkezés vonatkozik. A közigazgatási bíróság határozata alapján a változtatást az állandó jegyzékben a község hajtja végre; a választások napján a változásokat a választókörzet választói névjegyzékében (a továbbiakban „választói névjegyzék”) a választókörzeti választási bizottság hajtja végre.

(1) A választói névjegyzéket az egyes választókörzetek számára a község az állandó jegyzék alapján készíti el; ha az európai parlamenti választások választói névjegyzékéről van szó, a 75. § is alkalmazásra kerül.

(2) A választói névjegyzéket a község legkésőbb egy órával a szavazás megkezdése előtt leadja a választókörzeti választási bizottságnak.

(3) A választói névjegyzékbe a választókörzeti választási bizottság a választások napján beírja a választópolgárt, akiről ezt a törvény a külön részekben meghatározza.

(4) Mindenki, aki jogosult megismerkedni a választói névjegyzék adataival, köteles betartani velük kapcsolatban a bizalmas adatkezelés szabályait.

(5) A speciális választói névjegyzék készítését a törvény külön részekben határozza meg.

(1) A választásokat A Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága irányítja.

(2) A választásokra járási választási bizottságok és választókörzeti választási bizottságok kerülnek kialakításra; további választási bizottságok kialakítását a törvény önálló részekben határozza meg.

(3) Választási szervek jelen törvény alkalmazásában továbbá

a) a belügyminisztérium,

b) a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (a továbbiakban „statisztikai hivatal”),

c) járási hivatal,

d) önkormányzati kerület,

e) község.

(1) Kialakításra kerül A Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága (a továbbiakban „állami bizottság”), mint független testület a politikai pártok és politikai mozgalmak (a továbbiakban, „politikai párt”) finanszírozásának ellenőrzésére, a választások irányítására és a választások eredményének megállapítása céljából. Az állami bizottságnak 14 tagja van. Az állami bizottságba tíz tagot azok a politikai pártok delegálnak, amelyek a legutóbbi választásokon képviseletet szereztek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában, méghozzá a megszerzett képviselői mandátumok számával arányosan. Az állami bizottság kormányalkotó politikai pártok által delegált tagjai számának meg kell egyeznie az állami bizottság azon tagjainak a számával, amelyeket a többi, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában képviselettel rendelkező párt delegált. Ezt az egyenlőséget meg kell őrizni az állami bizottság egész hivatali ideje alatt. Az állami bizottság egy-egy tagját a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke delegálják.

(2) Az érintett politikai pártok elnökei, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke legkésőbb a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások eredményeinek kihirdetése után 60 nappal értesítik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökét az állami bizottsági tag utónevéről és családi nevéről, születése dátumáról, végzettségéről és az állandó lakhelye címéről; az értesítéshez csatolják az állami bizottsági tag adatait, amelyek az erkölcsi bizonyítvány kérelmezéséhez szükségesek,¹⁾ és a végzettségét igazoló okmányt. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az állami bizottság tagjainak az állami bizottsági tagságukat igazoló okiratot ad a határidő lejárásától számított 15 napon belül az első mondat értelmében. Az állami bizottság elnökét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa titkos szavazással választja meg az állami bizottság összes tagja közül.

(3) Az állami bizottság hivatali időszaka az állami bizottság tagjai hivatali fogadalomtételének napjával kezdődik a 18 § 3. bek. szerint, és az új állami bizottság tagjai hivatali fogadalomtételének napjával végződik. A fogadalmat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének kezébe teszik le az állami bizottságbeli tagságot igazoló okirat átadásának napján.

(4) Az állami bizottsági tagság közéleti tisztségnek minősül. Az állami bizottság tagja a Szlovák Köztársaság olyan polgára lehet, aki állandó lakhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén, feddhetetlen, teljes mértékben cselekvőképes, II. fokú főiskolai végzettsége van és betöltötte a 35. életévét. Ugyanaz a személy legtöbb két egymást követő választási időszakban lehet az állami bizottság tagja.

(5) Jelen törvény alkalmazásában az bizonyul feddhetetlennek, aki nem volt bűncselekmény miatt jogerősen elítélve. A feddhetetlenség erkölcsi bizonyítvánnyal bizonyítandó. A feddhetetlenség bizonyításának céljából a Szlovák Köztársaság állampolgára személy rendelkezésre bocsájtja az erkölcsi bizonyítvány kérelmezéséhez szükséges adatokat.¹⁾ A harmadik mondat szerinti adatokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti tanácsa az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.

(6) Az állami bizottsági tag megbízatása megszűnik

a) a hivatali időszak lejártával,

b) a tisztségről való lemondással,

c) ha az állami bizottsági tag már nem teljesíti a tisztsége ellátásának feltételeit a 4. bekezdés vagy a 14. § szerint,

d) a politikai erőviszonyok megváltozása miatt az őt delegáló politikai párt döntése alapján az 1. bekezdés szerint,

e) az őt delegáló döntése alapján.

(7) Ha megüresedik az állami bizottsági tag helye, a hivatali időszak hátralévő részére új tag kerül kinevezésre. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökét az új tagról legkésőbb hét nappal a hely megüresedése után az értesíti, aki azt a tagot delegálta az állami bizottságba, akinek a helye megüresedett; ha megváltoznak a politikai erőviszonyok, az állami bizottság új tagját az a politikai párt delegálja, akinek erre joga van az arányos képviselet szerint. A fogadalom letételének napján a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az állami bizottság új tagjának az állami bizottsági tagságát igazoló okiratot ad.

(8) Az állami bizottsági tag tisztsége nem látható el munkaviszony keretein belül.

(9) Az állami bizottsági tag feladatai ellátása ellenében havi díjazásra jogosult, amelynek összege a Szlovák Köztársaság gazdasági alkalmazottja előző naptári évi havi nominális átlagbére 1,5-szörösének felel meg, egész euróra felfelé kerekítve. Az állami bizottság elnökét külön juttatás illeti, a havi átalánydíj 30%-a értékében. Az állami bizottsági tag jogosult a feladatai ellátásához köthető kimutatott utazási költségek térítésére és napidíjra külön törvényi rendelkezés alapján.

(10) Az állami bizottsági tag ugyanúgy az egészségügyi biztosítás, betegbiztosítás és nyugdíjbiztosítás biztosítottjának tekintendő, mint a munkaviszonyban lévő alkalmazott.

(11) Az állami bizottsági tag köteles haladéktalanul közölni minden olyan tényt, amely miatt nem tudja ellátni a feladatait azzal, aki delegálta az állami bizottságba. Egyidejűleg köteles átadni az állami bizottság tagságát igazoló okiratot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének.

(12) Az állami bizottsági tagságra, az állami bizottsági tagság tisztsége megszűnésére, a politikai pártok általi delegálás módjára és az állami bizottság elnöke megválasztásának szabályaira vonatkozó részleteket az állami bizottság alapokmánya rögzíti, amelyet Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa hagy jóvá.

Az állami bizottsági tag tisztsége nem egyeztethető össze a következő tisztségekre való jelöltséggel és tisztséggel

a) a Szlovák Köztársaság elnöke,

b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője,

c) az Európai Parlament képviselője,

d) az önkormányzati kerület elnöke,

e) az önkormányzati kerület képviselő-testületének képviselője,

f) a község polgármestere,

g) a községi képviselő-testület képviselője.

(1) Az állami bizottság tevékenységét az elnök irányítja. Az elnököt távollétében az általa írásban megbízott állami bizottsági tag helyettesíti. Az elnököt helyettesítő állami bizottsági tag nem jogosult a 13. § 9. bek. szerinti külön juttatásra és nincs a 2. bekezdés utolsó mondata szerinti joga sem.

(2) Az állami bizottság testületileg dönt. Az állami bizottság határozatképes, ha legalább a tagjai háromnegyede jelen van az ülésen. A határozat érvényességéhez a bizottság összes tagja szavazatának több mint felére van szükség. Ha az állami bizottság arról szavaz, nem sérült-e a választási moratórium, a közvélemény-kutatások kiírására vonatkozó moratórium, a jelöltek listájának nyilvántartásáról, vagy a jelöltlistáról való eltávolításáról szóló moratórium, a határozat elfogadásához az állami bizottság összes tagja szavazatának háromnegyedére van szükség. Szavazategyenlőség esetén az állami bizottság elnökének szavazata dönt.

(3)Az állami bizottság tárgyalására, határozathozatalára és a tárgyalásain való részvételre vonatkozó részleteket az eljárási szabályzat rögzíti, amelyet az állami bizottság az összes tagja szavazatának több mint háromnegyedével hagy jóvá.

(4) A belügyminisztériumban kialakításra kerül az Állami Bizottság Hivatala (a továbbiakban „hivatal”) mint speciális szervezeti egység. A hivatal vezetője részt vesz az állami bizottság ülésein, szavazati jog nélkül.

(5) A hivatal struktúráját az állami bizottsággal való egyeztetés után a belügyminisztérium határozza meg. A hivatal állami alkalmazottja állami alkalmazotti státusának befejezését, illetve megváltozását és az alkalmazott munkaviszonyának megszűnését vagy megváltozását közérdekű munkavégzés esetén a belügyminisztérium előre megtanácskozza az állami hivatal elnökével.

(6) Az állami bizottság és hivatal tevékenységét fedező kiadások a belügyminisztérium költségvetéséből kerülnek térítésre. Az állami bizottság és hivatal tevékenységére szánt költségvetést a belügyminisztérium megtárgyalja az állami bizottsággal. A belügyminisztérium biztosítja az állami bizottság és hivatal működéséhez szükséges szervezeti, eszközberuházási és személyi feltételeket.

(7) A belügyminisztérium

a) választási ügyekben az állami bizottság szakmai és igazgatási egységének feladatait tölti be,

b) bebiztosítja a szavazólapok nyomtatását,

c) a választási formanyomtatványok és borítékok mintáit bocsátja ki és bebiztosítja a gyártásukat,

d) irányítja a községeket a választókörzetek kijelölésénél, a választói névjegyzékek összeállításánál, a szavazóhelyiségek felszerelésénél és a választási dokumentumok megőrzésénél,

e) meghatározza a választási szervek elektronikus kommunikációs rendszerét,

f) bebiztosítja a községek és választási szervek tevékenységéhez szükséges módszertani és adatközlési segédeszközöket,

g) az európai parlamenti választások ügyében együttműködik az Európai Bizottság szerveivel,

h) további feladatokat lát el a törvény önálló részei alapján.

(8) A belügyminisztérium a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával való egyeztetést követően általánosan kötelező érvényű jogszabályban határozza meg

a) a választási bizottságok tagjai és jegyzői díjazásának összegét,

b) részleteket a választási bizottságok tagjai és jegyzői díjazásának térítéséről.

(9) A statisztikai hivatal a választások eredményei feldolgozásának előkészítésére és a választások eredményei feldolgozására az állami bizottság, a járási választási bizottságok, önkormányzati kerületi választási bizottságok, választókerületi választási bizottságok számára szavazatösszesítő testületeket alakít ki. A statisztikai hivatal a szavazatösszesítő testületeket a helyi választási bizottságok számára is kialakítja, amennyiben több, mint 50 választókörzet választási eredményeit mérik fel

(10) A választási bizottság szavazatösszesítő testületének tagja következő szövegű fogadalmat teszi le: „Becsületemre ígérem, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom ellátni a tisztségemet a Szlovák Köztársaság Alkotmánya és törvényei szerint eljárva.”

(11) A választási bizottságok szavazatösszesítő testületei feladataikat a választási eredmények feldolgozása programi és szervezeti feltételei szerint látják el, a további feladatokat pedig az illetékes választási bizottság utasításai szerint látják el. A szavazatösszesítő testület tevékenységét fedező kiadások a statisztikai hivatal költségvetéséből kerülnek térítésre.

(12) Az állami bizottság minden olyan esetben meghívja tanácskozásaira a szavazatösszesítő testületek elnökét, amikor a tanácskozás tárgya a választások eredményeinek feldolgozására való felkészülés és a választások eredményeinek feldolgozását érintő kérdések, valamint a szavazatösszesítő testület felkészültsége feladatai ellátására jelen törvény értelmében.

(13) A statisztikai hivatal a belügyminisztériummal való egyeztetés után adja ki a választási eredmények feldolgozásának módszertanát.

(1) Az állami bizottság

a) megvizsgálja és nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő és az európai parlamenti választásokra,

b) felügyeli az alacsonyabb szintű választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,

c) irányítja a szavazatösszesítő testületet feladatai ellátásánál jelen törvény értelmében,

d) ellenőrzi a politikai pártok finanszírozását,

e) ellenőrzi a választási kampány finanszírozását és lefolytatását,

f) fellebviteli szerv a belügyminisztérium külön jogszabályok alapján kiadott határozatai esetében a politikai pártok finanszírozása és a választási kampány ügyében,

g) megvitatja a műsorszolgáltató által felajánlott adásidők elosztását a televízió- és rádióadásban a választási kampány ideje alatt,

h) megállapítja és nyilvánosságra hozza a részleges és végleges választási eredményeket,

i) jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről,

j) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa és az Európai Parlament képviselőjévé választott jelöltek számára a megválasztásukat igazoló okiratot állít ki,

k) bejelenti a pótképviselő belépését az Európai Parlament képviselőjévé,

l) bejelenti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének a pótképviselő belépését, vagy a képviselői mandátum alkalmazásának hiányát az esetben, amikor ezt a törvény az önálló részekben határozza meg,

m) irányítja a szavazás eredményeinek feldolgozását,

n) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a belügyminisztériumnak,

o) további feladatokat lát el a törvény önálló részei és a külön jogszabályok alapján.

(2) Az állami bizottság a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatai teljesítésénél együttműködik a belügyminisztériummal és a statisztikai hivatallal.

(3) Az állami bizottság a politikai pártok és a jelöltek számára módszertani segítséget és tanácsadást nyújt a politikai pártok és a választási kampány finanszírozásának szabályairól.

(4) Az állami bizottság a párt kérésére állásfoglalást ad ki a politikai pártok és a választási kampány finanszírozásának szabályairól. Az állami bizottság a jelölt kérésére állásfoglalást ad ki a választási kampány finanszírozásának szabályairól. Az első mondat vagy a  második mondat szerinti állásfoglalást az állami bizottság a kérvény kézbesítését követő 30 napon, választási kampány idején 15 napon belül elküldi; az állásfoglalást egyben közzéteszi a belügyminisztérium webhelyén is.

(4) A hivatal

a) ellátja az állami bizottság titkárságának feladatait,

b) ellenőrzi azon, természetes és jogi személyekre vonatkozó feladatok teljesítését, amelyek a politikai pártok és a választási kampány finanszírozását szabályozó jogszabályokból fakadnak,

c) teljesíti a különleges jogszabályok által meghatározott feladatait,

d) további feladatokat lát el az állami bizottság utasításai szerint.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőjelöltje, az Európai Parlament képviselőjelöltje, a Szlovák Köztársaság elnökjelöltje, az önkormányzati kerület elnökjelöltje, az önkormányzati kerület képviselőjelöltje, a község polgármesterjelöltje és a községi képviselő-testület képviselőjelöltje nem lehet a választási bizottság tagja azokban a választásokban, amelyekben jelöltként lép fel.

(1) A választási bizottság tagja lehet az, aki betöltötte a 18. életévét, cselekvőképes és állandó lakhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén.

(2) A választási bizottságnak legkevesebb öt tagból kell állnia. A választási bizottságok kialakításának módját a törvény az önálló részekben határozza meg.

(3) A választási bizottsági tag tisztségét a következő fogadalom letételével veszi fel: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom ellátni tisztségemet, a Szlovák Köztársaság Alkotmányához és törvényeihez igazodva.”

(4) A választási bizottság határozatképes, ha az összes tagjának több mint a fele jelen van. Az érvényes határozathoz a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az ülés menetéről a választási bizottság jegyzőkönyvet készít.

(5) A választási bizottság első ülésén az összes tagja közül sorsolás útján jelöli ki az elnökét és az alelnökét. A sorsolást a választási bizottság jegyzője irányítja.

(1) A választási bizottság jegyzője biztosítja a választási bizottság ülésének előkészítésével és tanácskozásával kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendők ellátását, valamint a választási bizottság szakmai tanácsadójának szerepét is betölti. A választási bizottság tanácskozása során a jegyzőnek tanácskozási joga van. A jegyző és a választási bizottság tevékenységével kapcsolatos költségeket jelen törvény értelmében az állami költségvetésből térítik.

(2) A jegyző a következő fogadalmat teszi le: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom ellátni tisztségemet, a Szlovák Köztársaság Alkotmányához és törvényeihez igazodva.”.

(3) A jegyzőt a választások lefolytatására a Szlovák Köztársaság kormánya nevezi ki; javaslatot az állami bizottsággal való egyeztetés után a Szlovák Köztársaság belügyminisztere tesz. Az állami bizottság jegyzőjének a Szlovák Köztársaság gazdaságában foglalkoztatott alkalmazott előző naptári évi havi átlag nominálbérének megfelelő havi juttatás jár, egész euróra felfelé kerekítve. Az állami bizottság jegyzője tevékenységének ellátásához szükséges feltételeket a belügyminisztérium alakítja ki. A járási választási bizottság, önkormányzati kerületi választási bizottság, a választókerületi választási bizottság, helyi választási bizottság és városi választási bizottság jegyzője kinevezését és visszahívását a törvény az önálló részekben határozza meg.

(4) A választókörzet választási bizottságának jegyzőjét a község polgármestere nevezi ki és hívja vissza. A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság jegyzőjét az állami bizottság elnöke nevezi ki és hívja vissza.

(5) A jegyzőt az illetékes szerv nevezi ki és hívja vissza kellő időben úgy, hogy teljesíteni tudja a feladatait jelen törvény értelmében.

(1) A választások kiírásáról szóló határozat a Szlovák Köztársaság Törvénytárában kerül közzétételre.

(2) A választások kiírásáról szóló határozatban szerepel

a) a választások napja,

b) a választókörzetek kialakításának és a szavazóhelyiségek kijelölésének határideje,

c) a választási bizottságok kialakításának és az első ülésük megtartásának határideje,

d) más tények, amelyeket a törvény az önálló részekben határoz meg.

(3) A választásokra a Szlovák Köztársaság egész területén ugyanazon a szombati napon kerül sor. A választások a meghatározott napon hét órától huszonkét óráig tartanak. Ha a helyi feltételek megkövetelik, a község polgármestere korábbi időpontot is meghatározhat a választások időpontjaként, viszont legtöbb két órával korábbit.

(1) A község legkésőbb a választások kiírása után tíz nappal közzéteszi a község hirdetőtábláján és honlapján, ha rendelkezik ilyennel, a választójog és választhatóság joga feltételeit. A község külön törvényi rendelkezés alapján az 1. bekezdésben szereplő értesítést a nemzeti kisebbség nyelvén is közzéteszi. Az értesítés mintáját a község számára a belügyminisztérium biztosítja a járási hivatal közreműködésével, valamint közzéteszi a honlapján is.

(2) Ha európai parlamenti választásokról van szó, a község legkésőbb az európai parlamenti választások kiírása után tíz nappal informálja a választójog és a választhatóság joga feltétételeiről azokat a választópolgárokat, akik az Európai Unió más tagországainak állampolgárai. Az értesítés mintáját a község számára a belügyminisztérium biztosítja. A belügyminisztérium az 1. bekezdésben szereplő értesítést szlovák és angol nyelven teszi közzé a honlapján.

(3) A község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt értesítést küld az összes háztartásba, melyben feltünteti a választások időpontját, a választókörzetet és a szavazóhelyiséget, tömören leírja a szavazólap kezelésének módját és figyelmeztet arra, hogy a választópolgár köteles a szavazás előtt személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolni. A község külön törvényi rendelkezés alapján az információkat a nemzeti kisebbség nyelvén is feltünteti.

(4) Az olyan helyeken, ahol fogvatartást vagy szabadságvesztés-büntetést töltenek (a továbbiakban, „intézet”), az intézet tájékoztatja a gyanúsítottakat és az elítélteket a választásokról és bizonyíthatóan felvilágosítja őket a választás módjáról és jogáról a jelen törvény értelmében az intézeti körülmények között. Ezzel egy időben az intézet felvilágosítja a gyanúsítottakat és elítélteket arról, hogy írásban kérhetik a községtől, amelyiknek az állandó jegyzékében szerepelnek, a választói igazolványuk elküldését, amelyet a község a jelen törvény önálló részei alapján ad ki. A kérvény formanyomtatványát az intézet biztosítja.

(1) A szavazóhelyiség bejáratánál a „szavazóhelyiség” felirat és a választókörzet száma kerül elhelyezésre. A község külön törvényi rendelkezés alapján megjelöli a szavazóhelyiséget a nemzeti kisebbség nyelvén is.

(2) A szavazóhelyiségben az elülső falra a Szlovák Köztársaság nemzeti zászlaja és állami címere kerül elhelyezésre.

(3) A szavazóhelyiségben lennie kell szavazóurnának, mozgó szavazóurnának, urnának a fel nem használt, vagy helytelenül kitöltött szavazólapok elhelyezésére, választói névjegyzéknek, ki nem töltött választói névjegyzék formanyomtatványnak a választópolgárok utólagos bejegyzéséhez, megfelelő számú szavazólapnak és nem áttetsző, egyező méretű, minőségű és színű, a község hivatali bélyegzőjével ellátott borítéknak (a továbbiakban, „boríték”), és megfelelő számú formanyomtatványnak a választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyvéből a választókörzetben lezajlott szavazás menetének és eredményének feljegyzéséhez.

(4) A szavazóhelységben, vagy a szavazóhelység bejárata előtt kötelező „minta” felirattal ellátott szavazólapokat és a választópolgárokat a választások módjáról tájékoztató információt kihelyezni. A községben külön törvényi rendelkezés értelmében az első mondat szerinti információ a nemzeti kisebbség nyelvén is kihelyezésre kerül, népszavazás esetén pedig a javaslatok is szerepelnek a nemzeti kisebbség nyelvén, melyekről a választópolgárok döntenek. A népszavazás javaslatai szövegét a nemzeti kisebbség nyelvén a belügyminisztérium biztosítja be a járási hivatalok közreműködésével; egyúttal a honlapján is közzé teszi.

(5) A szavazóhelyiségeknek rendelkezniük kell a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területekkel (fülkével) és írószerekkel. A szavazólapok módosítására kijelölt elkülönített területek számát a község határozza meg, a választókörzet választópolgárai számától függően.

(6) A szavazóhelyiség felszerelését a község biztosítja.

(7) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási helyiségben ki kell helyezni a Szlovák Köztársaság állami zászlóját és a Szlovák Köztársaság címerét, a választási urnát, a speciális választói névjegyzéket és elegendő számban a levélszavazás eredményeinek megállapításához a választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyvének nyomtatványait. A választási helyiség felszerelését a belügyminisztérium biztosítja.

A szavazás megkezdése előtt a választókörzeti választási bizottság elnöke a bizottsági tagok jelenlétében ellenőrzi, hogy a szavazóhelyiség a 22. § szerint van-e felszerelve, hogy a szavazóurna, a mozgó szavazóurna és a fel nem használt, vagy a helytelenül kittöltött szavazólapok elhelyezésére kijelölt urna üresek-e, és lepecsételi őket. A választókörzeti választási bizottság elnöke akkor nyilvánítja megkezdettnek a szavazást, ha nem észlel semmiféle hiányosságot a szavazóhelyiség felszerelésében, vagy a hiányosságok felszámolása után.

(1) A választópolgár szavazóhelyiségbe érkezés sorrendjében szavaz. A választópolgár személyesen szavaz, helyettesítése nem engedélyezett.

(2) A választópolgár a szavazóhelyiségbe érkezve igazolja személyazonosságát a személyazonossági igazolványa, vagy más, hivatalos irat segítségével, amelyik tartalmazza a választópolgár fényképét és minden adatot, amely a választói névjegyzékben szerepel, amennyiben ez az önálló részekben nincs másképp meghatározva. A választókörzeti választási bizottság bekarikázza a választópolgár sorszámát a választói névjegyzékben és rendelkezésére bocsátja a szavazólapot és a borítékot. A szavazólap és a boríték átvételét a választópolgár saját kezű aláírásával igazolja; amennyiben ezt nem teheti meg vagy ha megtagadja a szavazólap és a boríték átvételét aláírásával igazolni, a választókörzeti választási bizottsági elnöke jelzi ezt a tényt a választói névjegyzékben. A választókörzeti választási bizottság a választópolgár aláírása során megteszi a szükséges intézkedéseket a választói névjegyzékben szereplő többi választópolgár személyes adatainak védelme érdekében. Ha a választópolgár nem igazolja a személyazonosságát a szavazás végéig, nem teszik számára lehetővé a szavazást. Ez érvényes a szavazóhelyiségen kívül történő szavazás esetében is. Gyanúsított vagy elítélt esetében, a személyazonosságát az elítélti, vagy gyanúsítotti igazolványával igazolja, vagy az Igazságügyi Rendészeti és a Büntetés-végrehajtási Alkalmazotti Kar két tagja tanúvallomásával, akik jelen vannak az intézet szavazásra kijelölt termében.

(3) A szavazólap és a boríték átvétele után a választópolgár belép szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területre, amelyben kitölti a szavazólapot olyan módon, ahogy azt a törvény az önálló részekben meghatározza. A választópolgárnak, aki nem lép be a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területre, a választókörzeti választási bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.

(4) A választópolgár kérésére a választókörzeti választási bizottság a helytelenül kitöltött szavazólapok helyett másokat bocsát a rendelkezésére. A helytelenül kitöltött szavazólapokat a választópolgár a fel nem használt szavazólapok elhelyezésére kijelölt urnába helyezi.

(5) A választópolgár úgy szavaz, hogy a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített terület elhagyása után a borítékot a választókörzeti választási bizottság jelenlétében a szavazóurnába dobja.

(6) Az a választópolgár, aki egészségkárosodása miatt, vagy azért, mert nem képes írni vagy olvasni, nem tudja önállóan kitölteni a szavazólapot, és ezt a tényt szavazás előtt közli a választókörzeti választási bizottsággal, jogosult arra, hogy a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területre más, a szavazólapokat kitölteni képes személyt vigyen magával, aki a szavazólapot az ő és a törvény utasításai szerint kitölti és borítékba helyezi; ez a személy nem lehet a választókörzeti választási bizottság tagja. A szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területre való belépésük előtt a választókörzeti választási bizottság tagja mindkét személyt felvilágosítja a szavazás módjáról és a választások, valamint a népszavazás előkészítésének és menetének akadályozása bűncselekményi voltáról.

(7) Elsősorban egészségügyi, vagy más, komoly okokból kérheti a választópolgár maga, vagy más személy közreműködésével a községet, vagy a választások napján a választókörzeti választási bizottságot, hogy a választóhelyiségen kívül szavazhasson, éspedig kizárólag annak a választókörzetnek az illetékességi területén, amely számára a választókörzeti választási bizottságot létrehozták. Ilyen esetben a választókörzeti választási bizottság kiküldi a választópolgárhoz két tagját a mozgó szavazóurnával, szavazólapokkal, borítékkal és azon választópolgárok jegyzékével, akik kérvényezték a választóhelyiségen kívüli szavazást; a választókörzeti választási bizottság kiküldött tagjai biztosítják, hogy a szavazás titkossága fennmaradjon, és hogy az, aki szavazott, aláírásával igazolja a szavazólap és boríték átvételét; amennyiben ezt a választópolgár nem tudja megtenni, vagy ha megtagadja a szavazólap és a boríték átvételének igazolását aláírásával, a választókörzeti választási bizottság tagja feljegyzi ezt a tényt a névjegyzékben. A választókörzeti választási bizottság kiküldött tagjai a választópolgár aláírása során megteszik a szükséges intézkedéseket a választói névjegyzékben szereplő többi választópolgár személyes adatainak védelme érdekében. Ezt a választói névjegyzéket csatolja a választói névjegyzékhez. A mozgó szavazóurnával kiküldött választókörzeti választási bizottsági tagok visszatérése után a szavazóhelyiségbe a választókörzeti választási bizottság bekarikázza a választópolgár sorszámát.

(8) Ha intézetben kerül sor a szavazásra, az intézet egyezteti az illetékes választókörzeti választási bizottsággal a mozgó szavazóurnába való szavazás időpontját.

(9) Az a választópolgár, aki egészségkárosodása miatt nem tudja a szavazóurnába helyezni a borítékot, kérheti, hogy egy más személy helyezze a borítékot a szavazóurnába, de nem a választókörzeti választási bizottság tagja.

(10) A szavazópolgár köteles a fel nem használt, vagy helytelenül kitöltött szavazólapokat a fel nem használt, vagy a helytelenül kitöltött szavazólapok elhelyezésére kijelölt urnába helyezni; amennyiben a szavazóhelyiségen kívül történik a szavazás, a választópolgár a fel nem használt, vagy a helytelenül kitöltött szavazólapokat megsemmisíti a választókörzeti választási bizottság tagjai előtt.

Ha olyan körülmények állnak elő, amelyek lehetetlenné teszik a szavazás megkezdését, annak folytatását vagy befejezését, a választókörzeti választási bizottság későbbi órára halaszthatja a szavazás megkezdését, vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazás megszabott össz-időtartama azonban nem rövidíthető ezzel az intézkedéssel. A választókörzeti választási bizottság az ilyen intézkedésről az adott helyen megszokott módon tájékoztatja a választópolgárokat. Ha a szavazás meg van szakítva, a választókörzeti választási bizottság lepecsételi a fel nem használt szavazólapokat, borítékokat, a választói névjegyzéket, valamint a szavazóurna és a mozgó szavazóurna szavazólapok behelyezésére szolgáló nyílását. A szavazás újbóli megkezdésekor a választókörzeti választási bizottság meggyőződik a pecsétek sértetlenségéről. Az okokat, melyek miatt a szavazást nem lehetett megkezdeni, folytatni vagy befejezni, valamint a pecsétek sértetlenségét a választókörzeti választási bizottság feltünteti a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készült jegyzőkönyvben.

A szavazóhelyiség rendjének fenntartásáért a választókörzeti választási bizottság elnöke felel, az ő távollétében az alelnök. A szavazóhelyiségben való rend megtartására és a választások méltóságának megőrzésére felszólító utasítások minden jelenlévőre nézve kötelezőek.

(1) A szavazóhelyiségben a választókörzeti választási bizottsági tagjain, jegyzőjén, a magasabb szintű választási bizottságok tagjain és jegyzőin, a szavazatösszesítő testületeik tagjain és a választópolgárokon kívül joguk van jelen lenni nemzetközi szervezetek kiküldött megfigyelőinek is.

(2) A párton kívüli jelölt képviselőjének joga van jelen lenni a szavazóhelyiségben a választások ideje és a szavazatok számlálása alatt. A község köteles az első pont szerint jelenlevők és a nemzetközi szervezetek kiküldött megfigyelői számára elkülönített helyet biztosítani. Ezek a személyek a szavazóhelyiségből csak akkor rekeszthetők ki, ha veszélybe kerülne szavazás lefolytatása és a szavazatok számlálása.

(3) A szavazóhelyiségben joga van tartózkodni más személyeknek is, akik érdeklődést mutattak a választások menete és a szavazatok számlálása iránt. Ezek a személyek a szavazóhelyiségből csak akkor rekeszthetők ki, ha veszélybe kerülne szavazás lefolytatása, a szavazatok számlálása, vagy a szavazóhelyiség szűkös befogadóképessége miatt.

A szavazás meghatározott idejének lejárta után már csak azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a szavazóhelyiségben, vagy a szavazóhelyiség előtt tartózkodnak. Ez után a szavazóhelyiséget lezárják, és a választókörzeti választási bizottság elnöke a szavazást befejezettnek nyilvánítja. A fel nem használt és a helytelenül kitöltött szavazólapok elhelyezésére kijelölt urnát elkülönített helyre helyezi olyan módon, hogy meggátolja a velük való manipulációt.

(1) A szavazás befejezése után a választókörzeti választási bizottság elnöke lepecsételteti a fel nem használt szavazólapokat és borítékokat, és ez után felnyittatja a szavazóurnát. Amennyiben a választókörzeti választási bizottság kérésre mozgó szavazóurnát is használt, az urnák tartalmát felnyitásuk után összekeverik.

(2) A választókörzeti választási bizottság megszámlálja a borítékokat és a kapott adatot összehasonlítja a választói névjegyzékben szereplő adatokkal. A borítékokat, amelyek nem felelnek meg a 22. § 3. bek. szerinti tartalmi és alaki kellékeknek, és a szavazólapokat, amelyek nem voltak borítékban, a választókörzeti választási bizottság kizárja.

(3) A szavazólap vagy boríték sérülése nem befolyásolja az érvényességüket. A szavazólap áthúzását vagy a hozzáírásokat nem veszik figyelembe.

(4) Vitás esetekben a szavazólap érvényességéről vagy érvénytelenségéről a választókörzeti választási bizottság hoz végleges döntést.

(1) A választókörzeti választási bizottság írásban, két eredeti példányban jegyzőkönyvet készít a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről. A választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvet az elnök és a választókörzeti választási bizottság többi tagja aláírásával látja el.

(2) A választókörzeti választási bizottságnak lehetősége van az 1. bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a statisztikai hivatal által meghatározott, elektronikus formában elkészíteni. Erre a célra a statisztikai hivatal a jegyzőkönyvnek egyedi azonosítási kódot utal ki. Az elektronikus jegyzőkönyv elkészülte után a jegyzőkönyv két kinyomtatott, eredeti példányát a választókörzeti választási bizottság elnöke és többi tagja írják alá. Ezt követően az elektronikus jegyzőkönyvet elküldi és egy kinyomtatott másolatot kézbesít az illetékes választási bizottságnak.

(3) A választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi és alaki kellékek a törvény önálló részeibe vannak foglalva.

(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság valamelyik tagja a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

(1) A választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét eredeti példányának aláírása után a választókörzeti választási bizottság elnöke kihirdeti a szavazás eredményét.

(2) A választókörzeti választási bizottság a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(1) A járási választási bizottság a szavazás eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet a szavazás eredményéről az elnök és a járási választási bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben a járási választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

(2) A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi és alaki kellékek a törvény önálló részeibe vannak foglalva.

(1) Az állami bizottság a választások eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben az állami bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

(2) Az állami bizottság a jegyzőkönyv aláírása után nyilvánosságra hozza a választások végleges eredményét; nyilvánosságra hozhatja a választások részeredményeit is. Az állami bizottság az első pont szerinti az eredményeket a szavazatösszesítő testületek közreműködésével a statisztikai hivatal honlapján hozza nyilvánosságra.

(3) A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi és alaki kellékek a törvény önálló részeibe vannak foglalva.

(1) A választási bizottságok munkájának anyagi feltételeit, valamint a választások szervezési és technikai előkészítését és lefolytatását végző személyeket

a) az állami bizottság számára a belügyminisztérium,

b) a járási választási bizottság számára a járási hivatal,

c) a választókerületi választási bizottság és az önkormányzati kerület választási bizottsága számára az önkormányzati kerületi hivatal,

d) a választókörzeti választási bizottság és a helyi választási bizottság számára a község, a városi választási bizottság számára az a város biztosítja, amely illetékességi területén a bizottság létre lett hozva.

(2) Az 1. bekezdés a) pontjától c) pontjáig terjedő szervek bebiztosítják a választási bizottság szavazatösszesítő testületének elhelyezését.

A közhatalmi szervek kötelesek együttműködni jelen törvény érvényesítésénél.

(1) A választási bizottság tagja és jegyzője tisztsége ellátása miatt nem lehet akadályoztatva munkaviszonyából vagy hasonló munkaviszonyából fakadó jogai és kötelességei gyakorlásában; joga van munkából való távolmaradásra bértérítéssel vagy fizetéstérítéssel az átlagos keresete összegében. Az önálló vállalkozónak joga van kompenzációra, amelynek értéke megegyezik a munkaviszonyban lévő, hónapos bérezéssel díjazott alkalmazottak minimálbére arányos részével. A választási bizottság tagjának feladatellátása közérdekből végzett egyéb tevékenységnek minősül.

(2) Az a munkáltató, aki kifizette a bértérítést vagy fizetéstérítést az 1. bekezdés szerint, jogosult ennek visszatérítésére. A munkáltató és az önálló vállalkozó érvényesítik a jogosultságukat az 1. bekezdés szerint

a) az illetékes járási hivatalban, ha a járási választási bizottság tagjáról van szó,

b) az illetékes önkormányzati kerületi hivatalban, ha a választókerületi, vagy az önkormányzati kerületi választási bizottság tagjáról van szó,

c) az illetékes községben, ha a választókerületi választási bizottság tagjáról, helyi választási bizottság tagjáról, vagy a városi választási bizottság tagjáról van szó.

(3) A kompenzációt az 1. bekezdés szerint az illetékes szerv fizeti, az igénylés benyújtásától számított 30 napon belül.

(4) A választókörzeti választási bizottság tagja, a helyi választási bizottság tagja, a városi választási bizottság tagja és választási bizottság jegyzője a választások napjáért díjazásra jogosultak, amennyiben ezen a napon nem jogosultak az 1. bekezdés szerinti kompenzációra. A választási bizottsági tag díjazásának összegét a község téríti. A jegyző díjazását az a szerv téríti, amely a 34. § szerint az illetékes választási bizottság tevékenységét biztosítja.

(1) A választások költségei az állami költségvetésből kerülnek térítésre.

(2) A belügyminisztérium irányítja a községeket, önkormányzati kerületeket és járási hivatalokat a választások előkészítésére, lefolytatására és a választási eredmények vizsgálatára szánt pénzügyi eszközök felhasználásánál.

(1) Az eljárásra jelen törvény értelmében, a 40. § és 41. §-on kívül, nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály rendelkezései.

(2) Ha a község nem teljesíti feladatait jelen törvény értelmében, a járási hivatal vezetője haladéktalanul elvégezteti őket a község számára a választásokra kiszabott állami költségvetésből. A járási hivatal elöljárójának felhatalmazása van e célból irányítani a községeket és feladatokat osztani nekik.

(1) A választási bizottságok átadják a választási dokumentumokat megőrzésre a községeknek, a járási hivataloknak, önkormányzati kerületeknek és a belügyminisztériumnak. A választási dokumentumok átadását a törvény az önálló részekben határozza meg. A választási dokumentumok átadásáról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az átadott választási dokumentumok jegyzékét. A jegyzőkönyvet az illetékes választási bizottságok elnökei és az átvételükért felelős személyek írják alá.

(2) Az 1. bekezdés szerint a választási dokumentumok az átvétel napjától azon szerv irattárának részét képezik, amely azokat megőrzésre átvette és ennek iratkezelési szabályzata szerint kezelik őket.

(3) A választási eredmények jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalára külön jogszabály vonatkozik, a többi választási dokumentumba csak a bíróság és a bűnüldöző szerv nyerhet betekintést.

Szabálysértést követ el az, aki

a) a fel nem használt, vagy helytelenül kitöltött szavazólapokat nem helyezi az erre kijelölt urnába,

b) nem tartja be a álasztóhelyiség rendjének megtartását szolgáló utasításokat a 26. § szerint,

c) az európai parlamenti választásokkor az Európai Unió más tagállamában és egyidejűleg a Szlovák Köztársaságban is kéri a választói névjegyzékbe való bejegyzését,

d) a jelöltlistához tartozó becsületbeli nyilatkozatban hamis tényt tüntet fel.

(1) A járási hivatal a 40. § a) és b) pontja szerinti szabálysértésért 33 euró, a 40. § c) és d) pontja szerinti szabálysértésért 100 euró büntetést szab ki.

(2) A szabálysértésekre és megtárgyalásukra a szabálysértésekről szóló általános jogszabály vonatkozik.

Választani a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába a Szlovák Köztársaság polgárának van joga.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőjévé (a továbbiakban, „képviselő“) a Szlovák Köztársaság olyan polgára választható, aki legkésőbb a választások napján betölti a 21. életévét és állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén.

A Szlovák Köztársaság területe a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások szempontjából egy választókerületnek tekintendő.

(1) A speciális választói névjegyzéket a belügyminisztérium állítja össze és vezeti. A speciális választói névjegyzékbe azokat a választópolgárokat jegyzik be, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén.

(2) A választópolgárokat a speciális választói névjegyzékben családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.

(3) A speciális választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárról a következő adatok vannak feltüntetve:

a) utónév és családi név

b) személyazonosító szám, és ha ilyennel nem rendelkezik, a születése dátuma

c) a külföldi tartózkodási hely postacíme.

(4) A választópolgárt a speciális választói névjegyzékbe a postai úton történő választás kérvényezése alapján jegyzik be. A kérvényt okirat formájában vagy elektronikusan lehet benyújtani.

(5) Amennyiben a postai úton történő választás kérvénye nem tartalmazza a törvény által meghatározott adatokat, vagy nincsenek hozzá csatolva a meghatározott mellékletek, a belügyminisztérium szorgalmazza, hogy a postai úton történő választásokat kérvényező személy pótolja a hiányzó adatokat. Ha a kérvényező legkésőbb a választások napja előtt 35 nappal nem pótolja a hiányzó adatokat, a belügyminisztérium a speciális választói névjegyzékbe nem jegyzi be.

(6) A belügyminisztérium a speciális választói névjegyzéket a választások napján két eredeti példányban a különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottságának adja át.

(1) A választópolgárnak, aki nem választhat abban a választókörzetben, amelynek választói névjegyzékébe be van írva, a község a saját kérésére szavazói igazolványt ad ki és kihúzza a választói névjegyzékből azzal a megjegyzéssel, hogy számára szavazói igazolvány lett kiállítva.

(2) A választópolgár személyesen legkésőbb a választások napja előtti munkanapon, a községi hivatal nyitvatartási óráiban kérvényezheti a szavazói igazolvány kiadását. A község haladéktalanul kiadja a szavazói igazolványt.

(3) A választópolgár a szavazói igazolvány okirat formájában történő kiadását úgy kérvényezheti, hogy a kérvénye a választások napja előtt legkésőbb 15 munkanapon belül kézbesítésre kerüljön a község részére. A kérvénynek tartalmaznia kell a választópolgár adatait a 9. § 3. bekezdés szerint. A kérvényező által meghatalmazott személy legkésőbb a választások napját megelőző napon kérvényezheti a szavazói igazolvány kiadását.

(4) Elektronikus úton a választópolgár legkésőbb a választások napját megelőző 15 nappal kérvényezheti a szavazói igazolvány kiadását. A község erre a célra nyilvánosságra hozza a honlapján a kérvények kézbesítésére szolgáló e-mail címet. Ha a községnek nincs honlapja, a kérvények kézbesítésére szolgáló e-mail címet a község hirdetőtábláján teszi közzé. A kérvénynek tartalmaznia kell

a) a választópolgár adatait a 9. § 3. bekezdése szerint,

b) a levelezési címet, amelyre a község kézbesíti a szavazói igazolványt.

(5) Amennyiben a választópolgár nem ad meg más címet, a község a szavazói igazolványt a választópolgár állandó lakhelye címére küldi, legkésőbb három munkanappal a kérvény kézbesítése után.

(6) Ha a választópolgár az írásbeli, vagy elektronikus kérelmében feltünteti, hogy a szavazói igazolványt más személy veszi át, a kérvényben fel kell tüntetnie e személy utónevét és családi nevét és személyi igazolványának számát. Ez a személy köteles a szavazói igazolvány átvételét saját aláírásával igazolni.

(7) A szavazói igazolvány formanyomtatványát a belügyminisztérium biztosítja. A belügyminisztérium a szavazói igazolványokat a községeknek a járási hivatalok közreműködésével kézbesíti. A járási hivatal a szavazói igazolványokat külön törvényi rendelkezés alapján a nemzeti kisebbség nyelvén is kézbesíti. A szavazói igazolvány formanyomtatványának a 9. § 3. bek. szerint biztonsági elemeket kell tartalmaznia, és a választópolgár adatainak kitöltésére alkalmas helyet. A szavazói igazolványt a község a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szavazói igazolványon ezen kívül helyet kell, hogy kapjon az igazolványt kiadó személy utóneve és családi neve, az aláírása, a kiadás időpontja és az, milyen választásokra kerül kiadásra a szavazói igazolvány.

(8) A kiadott szavazói igazolványokról a község nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a szavazói igazolvány számát, a választópolgár adatait a 9. § 3. bek. szerint és a kiadás időpontját.

(9) A szavazói igazolvány feljogosít a választói névjegyzékbe való bejegyzésre bármely választókörzetben.

(1) A járási választási bizottságba nyilvántartásba vett jelöltlistával rendelkező politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.

(2) Az tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy aláírását, aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét és aláírását, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát.

(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha annak tagjai száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.

(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.

(6) A politikai párt vagy a koalíció jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a járási választási bizottságban.

(7) A járási választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(8) A járási választási bizottság

a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,

b) megvitatja a járási hivatal információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,

c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,

d) felügyeli a szavazás eredményeinek feldolgozását,

e) jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről,

f) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak

(9) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal önálló jogszabályban meghatározott illetékességi területével.

A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

(1) A választókörzeti választási bizottságba nyilvántartásba vett jelöltlistával rendelkező politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a község polgármesterének kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül; a tag és póttag delegálásáról szóló értesítést a különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottságba a politikai párt vagy koalíció az állami bizottság elnökének kézbesíti.

(2) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy aláírását, aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét és aláírását, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát.

(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha annak tagjai száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki; a különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság hiányzó tagjait az állami bizottság elnöke nevezi ki.

(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze. A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság első ülését az állami bizottság elnöke hívja össze.

(6) A politikai párt vagy a koalíció jelöltlistája visszavonása esetén, az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókörzeti választási bizottságban.

(7)A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(8) A választókörzeti választási bizottság

a) biztosítja a szavazás rendes menetét,

b) a választások napján bejegyzi a választókat a választói névjegyzékbe,

c) összeszámlálja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,

d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(9) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság

a) átveszi a visszaküldött borítékokat a belügyminisztériumtól,

b) bejelöli a levélszavazat leadását a speciális névjegyzékben,

c) a borítékokat belehelyezi a választási urnába,

d) összeszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a levélszavazás eredményéről,

e) átadja a választási dokumentumokat megőrzés céljából a belügyminisztériumnak.

(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés alapján bejegyzett politikai párt nyújthat be. A politikai párt a jelöltlistát az általa meghatalmazott személy közreműködésével okirat formájában és elektronikus formában nyújtja be legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt az állami bizottság jegyzőjének. A jelöltlista benyújtásának határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon kézbesített, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.

(2) A politikai pártok a választások céljára koalíciót alakíthatnak ki, és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint. Koalíció részét képező politikai párt nem nyújthat be önálló jelöltlistát.

(3) A jelöltlista tartalmazza

a) a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését,

b) a jelöltek névjegyzéke tartalmazza

1. a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

2. a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

3. a jelölt állandó lakhelyének címét,

4. a jelölt sorszámát a jelöltlistán, arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,

c) az utónevet és családi nevet, tisztséget, azon személy aláírását, aki a politikai párt nevében eljárhat és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét és aláírását, valamint a koalíciót alkotó összes politikai párt bélyegzőjének lenyomatát.

(4) A jelöltlistához csatolni kell

a) a jelöltlistán szereplő minden egyes jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, hogy jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,

b) a bizonylatot a 17 000 eurós választási letét (a továbbiakban, „letét”) befizetéséről,

c) a listát

1. a politikai párt legfelsőbb szerve tagjairól a nyilvántartásba vett külön jogszabály szerinti alapszabályzatnak megfelelően a sorszámuk, a jegyzéken szereplő utó- és családi neve, az állandó lakcíme és születési dátuma feltüntetésével, legkevesebb a párt végrehajtó szerve tagjainak 5-szöröse számában, a jegyzéken szereplő tagok mindegyikének saját kezű aláírásával ellátott nyilatkozatát, mellyel igazolja tagságát a párt legfelsőbb szervében a bejegyzett alapszabálynak megfelelően; az aláírás valódiságát közhitelesítéssel igazolni kell, mégpedig legkorábban a választások Szlovák Köztársaság Törvénytárában történt kihirdetése napján, vagy

2. a politikai párt tagjairól a politikai párt jelöltlistáján szereplő jelöltek létszámának legalább a kétszeres mennyiségében, feltüntetve a sorszámukat, a jegyzéken szereplők utó- és családi nevét, az állandó lakcímét és születési dátumát, csatolva a jegyzéken szereplő tagok mindegyikének saját kezű aláírásával ellátott nyilatkozatát, mellyel igazolja tagságát a pártban; az aláírás valódiságát közhitelesítéssel igazolni kell, mégpedig legkorábban a választások Szlovák Köztársaság Törvénytárában történt kihirdetése napján,

d) az értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve, családi neve és postai értesítési címe feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai pártra vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet jelölt.

(5) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció legfeljebb 150 jelöltet tüntethet fel.

(6) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció feltüntetheti a grafikai jelét; a koalíció jelöltlistáján feltüntethető az összes, a koalíciót alkotó politikai párt grafikai jele.

(7) Ha koalícióról van szó, a koalíciót alkotó minden párt csatolja a 4. bek. c) pontja első vagy második alpontja szerinti jegyzéket.

(8) Az állami bizottság jegyzője megvizsgálja, hogy a benyújtott jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, és hogy mellékelték-e hozzájuk a 4. bekezdés szerinti iratokat. Amennyiben ez nem így van, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, hogy az általa megszabott határidőn belül a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki. Az állami bizottság jegyzője az állami bizottság első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.

(9) A jelöltlista benyújtását követően nincs mód a jelöltlista további jelöltekkel történő kiegészítésére vagy a jelöltek sorrendjének módosítására.

(10) A letétet költségvetésen kívüli számlára utalják, melyet e célra a belügyminisztérium hoz létre; ezt a számlaszámot a belügyminisztérium közzéteszi a saját honlapján. A belügyminisztérium a befizetett letétet a választások eredményének kihirdetését követő egy hónapon belül visszafizeti a politikai pártnak vagy koalíciónak, amelynek jelöltlistája nem volt bejegyezve, vagy ha a politikai párt vagy koalíció legalább két százalékot szerzett az összes leadott érvényes szavazatból. A vissza nem térített letétek az állami költségvetés bevételét képezik.

(1) Az állami bizottság legkésőbb 80 nappal a választások napja előtt felülvizsgálja az előterjesztett jelöltlistákat. A jelöltlisták felülvizsgálatát az állami bizottság a saját szavazatösszesítő testülete közreműködésével végzi. Azt a jelöltlistát, melyhez nincs csatolva a letét befizetéséről szóló bizonylat, az állami bizottság nem vizsgálja.

(2) Az állami bizottság törli a jelöltlistáról a jelöltet,

a) aki akadályoztatva van választhatósági joga gyakorlásában a 6. § szerint,

b) aki nem felel meg a 43. §-ban meghatározott követelményeknek,

c) aki az állami bizottság felszólítása ellenére a megadott határidőben nem küszöböli ki a tulajdonneveket és azok rövidítését a foglalkozásáról szóló adatsorból,

d) aki nem mellékelte a nyilatkozatát az 50. § 4. bek. a) pontja szerint,

e) ha több politikai párt, vagy koalíció jelöltlistáján is fel van tüntetve, amelyhez nincs mellékelve nyilatkozata az 50. § 4. bek. a) pontja szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik, vagy

f) aki a jelöltlistán az 50. § 5. bekezdésben megszabott jelöltszámot meghaladó helyen szerepel.

(1) Az állami bizottság legkésőbb 70 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat, melyek összhangban állnak e törvénnyel, valamint azokat a jelöltlistákat, amelyeket az 51. § 2. bekezdése szerint módosítottak. A jelöltlisták nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.

(2) Az állami bizottság az 1. bekezdés szerint elutasítja annak a jelöltlistának a nyilvántartásba vételét, amely nem áll összhangban e törvénnyel, a jelölőlistát, melyhez nincs csatolva az 50. § 4. bek. c) pontja szerinti jegyzék vagy az nem teljes, vagy ha az 50. § 4. bek. c) pontja szerinti jegyzékhez nincs csatolva a politikai párt minden egyes tagjának nyilatkozata, aki abban fel van tüntetve, valamint azt a jelöltlistát is, amelyet nem lehet az 51. § 2. bekezdése értelmében módosítani.

(3) A jelöltlista nyilvántartásba vételéről, a módosított jelöltlista nyilvántartásba vételéről, vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról az állami bizottság haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártokat és koalíciókat, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy koalíció a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.

(4) Az állami bizottság a módosított jelöltlista nyilvántartásba vételét eldöntő és a jelöltlista nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt vagy koalíció a jelölt jelöltlistán való megtartásának vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételének kimondása érdekében bírósági indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.

(5) Ha a bíróság kimondja a jelölt jelöltlistán való meghagyását vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételét, az állami bizottság a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül a határozatot végrehajtja és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

(6) Az állami bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vétele után a jelöltek politikai pártok és koalíciók szerinti névjegyzékét benyújtja a belügyminisztériumnak, amely bebiztosítja a megfelelő számban történő nyomtatását, és a járási hivatalok közreműködésével legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt kézbesíti a községeknek. A községek bebiztosítják, hogy a jelöltek névjegyzéke legkésőbb 25 nappal a választások megkezdése előtt kézbesítve legyen minden háztartásba. A névjegyzékben szerepel a jelöltlista kisorsolt sorszáma, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezése, a jelölt sorszáma, utóneve és családi neve, tudományos címe, életkora, foglalkozása a jelöltlistában foglaltak értelmében és állandó lakhelye településneve. Ha a politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok a jelöltlistájukon feltüntették a grafikai jelüket, a jelöltek névjegyzékén is fel kell tüntetni a grafikai jelet. A járási hivatal külön törvényi rendelkezés alapján nemzeti kisebbség nyelvén írt címlappal is kézbesíti ezt a névjegyzéket a községeknek. A postai úton történő választás céljaira a járási hivatal legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt közzéteszi a honlapján a jelöltek névsorát.

Az állami bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően sorsolással haladéktalanul meghatározza a számot, amellyel minden politikai párt vagy koalíció jelöltlistáját megjelölik. Annak a jelöltlistának, mely a közigazgatási bíróság határozata alapján van nyilvántartásba véve, az állami bizottság határozza meg a számát, mely a legmagasabb kisorolt szám után következő szám lesz. A jelöltlisták kisorsolt sorszámait az állami bizottság azonnali hatállyal közzéteszi a belügyminisztérium honlapján.

(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.

(2) A jelölt a legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt visszaléphet a jelöltségétől; visszalépését írásos dokumentum formájában kell közölnie, és az aláírásának hatóságilag hitelesítésre kell kerülnie. Legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt a jelölt jelölését visszavonhatja meghatalmazottja által a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.

(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást az állami bizottság elnökének kötelező kézbesíteni, aki bebiztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást visszavonni nem lehet.

(4) Ha a jelölt a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, az adatai a jelöltlistán maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.

(1) Szavazólapot minden politikai pártnak és koalíciónak készítenek, amelynek a jelöltlistáját nyilvántartásba vették.

(2) A belügyminisztérium a nyilvántartásba vett jelöltlisták alapján bebiztosítja a megfelelő mennyiségű szavazólap elkészítését.

(3) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelöltlista kisorsolt sorszámát, a választások napját, a politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését, a sorszámot, a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében és állandó lakhelye településnevét. A jelöltek sorrendjének a szavazólapon azonosnak kell lennie a jelöltlistán szereplő sorrenddel. Ha a politikai párt vagy koalíció a jelöltlistán feltüntette grafikai jelét, azt a szavazólapon is fel kell tüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét az állami bizottság ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.

(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.

(5) Amennyiben a politikai párt a nevében nagybetűket alkalmaz, a nevét a szavazólapon ugyanolyan módon tüntetik fel, mint a többi politikai párt nevét.

(6) A belügyminisztérium legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt, a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községek polgármestereinek. A községek polgármesterei biztosítják, hogy a szavazólapok legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.

(7) Az a választópolgár, aki a Szlovák Köztársaság területén szavaz, a szavazólapot a szavazóhelyiségben kapja kézhez a választások napján.

(8) Ha a politikai párt vagy koalíció visszavonja a jelöltlistáját vagy a politikai pártot vagy koalíció részét képező politikai pártot betiltják a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően, e párt szavazólapjait nem nyomtatják ki, és ha már kinyomtatásra kerültek, a választókörzeti választási bizottságok garantálják, hogy a választópolgároknak a szavazóhelyiségekben ne kerüljenek kiosztásra; amennyiben már kiosztásra kerültek, a szavazatok összeszámlálásakor nem veszik őket figyelembe.

(1) A választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke legkésőbb 110 nappal azok megtartása előtt kiírja.

(2) Ha a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelennek nyilvánította a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke választásokat ír ki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába 30 napon belül az után, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága határozatát kézbesítik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

(1) A választópolgár a Szlovák Köztársaság területén választhat

a) a választókörzetben, melynek választói névjegyzékén szerepel, vagy

b) bármely más választókörzetben szavazói igazolvány alapján.

(2) A Szlovák Köztársaság területén kívül tartózkodó választópolgár postai úton választhat.

(3) Postai úton választhat

a) az a választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, és aki saját kérelmére speciális választói névjegyzékbe lett bejegyezve,

b) az a választópolgár, akinek van állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, de a választások napján annak területén kívül tartózkodik, és a postai úton történő választás lehetőségét kérvényezte a községtől, amelynek területén az állandó lakhelye van.

(1) A választópolgárt, aki a választások napján szavazói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, személyazonossági igazolványa bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és átadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.

(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti szavazóhelyiséget és nincs bejegyezve a választói névjegyzékbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.

(3) A választópolgárt, aki a választások napján felkeresi az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.

(4) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen egy szavazólapot helyez a borítékba. A szavazólapon, melyet a borítékba helyez, az egy szavazólapon feltüntetett jelöltek közül legtöbb négy esetében a nevük előtt álló sorszám bekarikázásával elsőbbségi szavazatot adhat le.

(1) Azon választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, írásban vagy elektronikus formában kérvényezheti a postai úton történő választást. A kérvényt a választások napja előtt legkésőbb 50 nappal kötelező kézbesíteni a belügyminisztériumnak. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő kérvényeket nem veszik figyelembe.

(2) A postai úton történő választás kérvényének tartalmaznia kell a választópolgár ezen adatait:

a) utónevet és családi nevet,

b)személyazonosító számot, és ha ilyennel nem rendelkezik, a születése dátumát,

c) a külföldi tartózkodási hely postacímét

(3) A választópolgár a kérvényéhez csatolja

a) államnyelven a becsületbeli nyilatkozatot, hogy nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén,

b) a Szlovák Köztársaság által kiadott, érvényes úti okmány személyi adatokat tartalmazó részének fénymásolatát vagy a Szlovák Köztársaság állampolgársági bizonyítványáról készült fénymásolatot.

(4) A belügyminisztérium legkésőbb a választások napja előtt 35 nappal elküldi a postai úton történő választást kérvényező választópolgár külföldi tartózkodási hely postacímére

a) a 22. § 3 bekezdése szerinti borítékot, a belügyminisztérium hivatali bélyegzőjének lenyomatával,

b) a szavazólapokat,

c) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot,

d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.

(5) A postai visszaküldésre szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelező feltüntetni rajta a belügyminisztérium, mint címzett címét és a választópolgár, mint feladó címét.

(6) A választópolgár az egy szavazólapon feltüntetett jelöltek közül legtöbb négy esetében a nevük előtt álló sorszám bekarikázásával elsőbbségi szavazatot adhat le.

(7) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva elküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.

(8) A szavazás eredményéhez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat, amelyek legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapon a belügyminisztérium részére kézbesítésre kerültek. A postai visszaküldésre szolgáló borítékokat a belügyminisztérium a választások napján adja át a különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottságának.

(9) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság a választások napján bekarikázza a választópolgárok sorszámát és megjelöli a postai úton történő választást a speciális választói névjegyzékben. A postai visszaküldésre szolgáló borítékok kinyitása és belőlük a szavazólapot tartalmazó borítékok kivétele után a borítékokat a szavazóurnába helyezi.

(10) A szavazás eredményeinek megállapítására a 29. § 2-4. bekezdései, valamint a 61. és 62. § rendelkezései megfelelően vonatkoznak.

(11) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság jegyzőkönyvet készít azon választópolgárok postai úton történő szavazásáról, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén. A jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben a különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírása megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

(12) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság az azon választók által leadott levélszavazatok eredményéről készített jegyzőkönyvben, akinek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén, feltünteti

a) a speciális névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,

b) a külföldről visszaküldésre szolgáló borítékot küldő választópolgárok számát,

c) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,

d) a politikai pártokra vagy koalíciókra elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,

e) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.

(13) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság az azon választók által leadott levélszavazatok eredményéről készített jegyzőkönyv egy példányát, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén, kézbesíti az állami bizottságnak.

(14) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság tevékenységét az állami bizottság utasítása alapján fejezi be.

(15) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság 12. bekezdés szerinti jegyzőkönyve egyben a járási választási bizottság jegyzőkönyve is.

(1) A választópolgár, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, de a választások időpontjában a területén kívül tartózkodik, írásban vagy elektronikus úton kérvényezheti az állandó lakhelye szerinti községtől a postai úton történő választást. A kérvényt a választás napja előtt legkésőbb 50 nappal kézbesíteni kell. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő kérvényeket nem veszik figyelembe.

(2) A kérvényének tartalmaznia kell a választópolgár ezen adatait:

a) utónevet és családi nevet,

b) személyazonosító számot,

c) állandó lakhelyének címét,

d) a külföldi tartózkodási hely postacímét.

(3) A község legkésőbb a választások napja előtt 35 nappal elküldi választópolgár külföldi tartózkodási hely postacímére

a) a 22. § 3 bekezdése szerinti borítékot,

b) a szavazólapokat,

c) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot,

d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.

(4) A postai visszaküldésre szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelező feltüntetni rajta a községi hivatal székhelye, mint címzett címét és a választópolgár, mint feladó címét.

(5) A választópolgár az egy szavazólapon feltüntetett jelöltek közül legtöbb négy esetében a nevük előtt álló sorszám bekarikázásával elsőbbségi szavazatot adhat le.

(6) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva elküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.

(7) A szavazás eredményéhez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat, amelyek legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapon a választópolgár állandó lakhelye szerinti község részér e kézbesítésre kerültek.

(8) A 7. bekezdés szerinti határidőn belül kézbesített, postai visszaküldésre szolgáló borítékokat a község az illetékes választókörzeti választási bizottságnak adja át a szavazás megkezdésének kihirdetése után.

(9) A választókörzeti választási bizottság a község képviselőjének jelenlétében bekarikázza a választói névjegyzékben a választópolgárok neve előtt szereplő sorszámot és feltünteti, hogy postai úton szavaztak. Ezt követően a község képviselője a postai visszaküldésre szolgáló borítékok kinyitása és belőlük a szavazólapot tartalmazó borítékok kivétele után a borítékokat a szavazóurnába helyezi.

A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság a szavazólapokat politikai pártok és koalíciók szerint csoportosítja. Megszámlálja az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott szavazólapokat, kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja, hogy hány választópolgár adott le elsőbbségi szavazatot a politikai pártra vagy koalícióra. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság összeszámolja az elsőbbségi szavazatokat, amelyeket az egyes jelöltekre adtak le a szavazólapokon. Az eredményeket a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és végeredményéről szóló jegyzőkönyvben tünteti fel.

(1) Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek és a politikai párok és koalíciók szavazólapjai az 55. § 8. bekezdése szerint.

(2) Ha a választópolgár a szavazólapon több mint négy jelöltre adott le elsőbbségi szavazatot, az ilyen szavazólap a politikai párt vagy koalíció javára érvényes, de az elsőbbségi szavazatokat nem veszik figyelembe.

(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti

a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,

b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,

e) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,

f) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,

g) a politikai párt vagy koalíció jelöltjeire elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,

h) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.

(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy eredeti példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak.

(3) A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

A járási választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

(1) A járási választási bizottság a választások végeredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti

a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a szavazások eredményét kézbesítették,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,

e) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,

f) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,

g) a politikai párt vagy koalíció jelöltjeire elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,

h) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.

(2) A járási választási bizottság a választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

(1) Az állami bizottság megállapítja, összesen hány érvényes szavazat volt leadva egy-egy politikai pártra vagy koalícióra.

(2) Az állami bizottság megállapítja továbbá, hogy

a) mely politikai pártok szereztek kevesebb, mint öt százalékot az összes leadott érvényes szavazatból,

b) mely, két vagy három politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint hét százalékot az összes leadott érvényes szavazatból,

c) mely, legalább négy politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint tíz százalékot az összes leadott érvényes szavazatból.

(3) Azok a politikai pártok vagy koalíciók, amelyek a 2. bekezdésben meghatározottnál több szavazatot kaptak az összes leadott érvényes szavazatból, a választási eredmények felmérésének következő körébe lépnek. A politikai pártokra és koalíciókra a 2. bekezdés szerint leadott érvényes szavazatokat az állami bizottság nem veszi figyelembe.

(1) Ha az állami bizottság megállapítja, hogy a választási eredmények összegezésének következő körébe a 66. § szerint nem lép be egyetlen politikai párt vagy koalíció sem, csökkenti

a) az ötszázalékos küszöböt négy százalékra a 66. § 2. bek. a) pontja szerinti politikai párt esetében,

b) a hétszázalékos küszöböt hat százalékra a 66. § 2. bek. b) pontja szerinti koalíció esetében,

c) a tízszázalékos küszöböt kilenc százalékra a 66. § 2. bek. c) pontja szerinti koalíció esetében.

(2) Az állami bizottság fokozatosan alacsonyabbra helyezi a százalékküszöböt az 1. bekezdés szerint olyan módon, hogy a választási eredmények következő megállapításának körébe legalább két politikai párt, vagy két koalíció vagy egy politikai párt és egy koalíció továbblépjen.

(1) A bejutó parlamenti pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok összegét elosztják 151-gyel. Az így kapott, egész számra kerekített szám az országos megválaszthatósági szavazatszám.

(2) A politikai párt vagy koalíció által elért összes érvényes szavazat osztódik az országos megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat magában foglalja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.

(3) Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül elosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól vonják meg, amely esetében az osztás maradéka a legkisebb volt. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyforma, sorsolás dönt.

(4) Ha ezzel a módszerrel nem került elosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumra jogosult, az állami bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a politikai pártoknak vagy koalícióknak adja, amelyek esetében az osztás maradéka a legnagyobb. Azonos maradék esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyforma, sorsolás dönt.

(5) A pártokon vagy koalíciókon belül a jelöltek a kiosztott mandátumokból a szavazólapon elfoglalt sorrendben részesülnek. Ha azonban a választópolgárok, akik erre a politikai pártra vagy koalícióra adtak le érvényes szavazatot, éltek az elsőbbségi szavazatok leadásának jogával, először az a jelölt kap mandátumot, aki az e politikai pártra vagy koalícióra leadott összes érvényes szavazatból az elsőbbségi szavazatok legalább három százalékát megszerezte. Ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut és jelöltjei közül többen megfelelnek előző mondatban foglalt feltételnek, a mandátumokat egymást követő sorrendben kapják a megszerzett elsőbbségi szavazatok számától függően, a legtöbb kapott szavazattól kezdődően. Ha szavazategyenlőség áll fenn az elsőbbségi szavazatok számában, a jelöltlistán elfoglalt sorrend a döntő.

(6) A mandátumot nem szerzett jelöltek póttagnak minősülnek.

(1) Az állami bizottság jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről, amelyben feltünteti

a) a jegyzőkönyvet beküldő járási választási bizottságok számát,

b) a választókörzetek számát,

c) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

d) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

e) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,

f) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,

g) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,

h) a képviselőknek választott jelöltek utónevét és családi nevét, az elsőbbségi szavazás adataival együtt, ebből a megválasztott nők és férfiak számát,

i) a pótképviselőként szereplő jelöltek utónevét és családi nevét az elsőbbségi szavazás adataival együtt.

(2) Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának adja át.

(3) A képviselőválasztás hitelesítését követően a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke tájékoztatja a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumát az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok számáról.

Az állami bizottság a képviselőkké választott jelölteknek megválasztásukat igazoló okiratot ad ki.

(1) Ha a választási időszak folyamán megüresedik egy képviselői mandátum, ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak a pótképviselője szerez mandátumot olyan sorrendben, amelyben a jelöltlistán fel volt tüntetve. Ha azonban éltek az elsőbbségi szavazatok leadásának jogával, a három százalék elsőbbségi szavazatot megszerző jelöltek közül először az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb elsőbbségi szavazatot kapta.

(2) Ha ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak nincs pótképviselője, a mandátum a választási időszak végéig megüresedett marad.

(3) Ha a politikai pártot betiltották, a pótképviselő nem lép be és a mandátum a választási időszak végéig megüresedett marad.

(4) Ha a képviselő mandátuma nem kerül betöltésre, pótképviselő lép a helyére.

(5) A pótképviselő belépését a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke jelenti be legkésőbb 15 nappal a mandátum megüresedése után, vagy a 4. bekezdés szerinti esemény bekövetkeztével. A pótképviselőnek igazoló okiratot ad arról, hogy képviselő lett és melyik naptól lett az; a 4. bekezdés szerint a pótképviselő igazoló okiratában az is fel van tüntetve, hogy képviselői mandátuma csak annak a képviselőnek a tisztségi ideje alatt tart, akinek be nem töltött mandátumát pótképviselőként átvette, vagy csak annak a képviselőnek a fogva tartása idejére szól, akinek a mandátumát pótképviselőként átvette. A mandátumának megszűnése után pótképviselő marad ugyanazon a jelöltlistán az eredeti sorrend szerint.

(1) A Szlovák Köztársaság területén zajló európai parlamenti választásokon a Szlovák Köztársaság azon állampolgára gyakorolhatja választójogát, aki állandó lakhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén, és az Európai Unió más tagországa polgára, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik (a továbbiakban, „más tagország polgára”).

(2) A Szlovák Köztársaság polgára, aki nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén, sem az Európai Unió más tagországa területén, akkor gyakorolhatja választójogát, ha a választások napján a Szlovák Köztársaság területén tartózkodik.

(3) A Szlovák Köztársaság területén zajló európai parlamenti választásokon nem gyakorolhatja választójogát az Európai Unió más tagországa azon polgára, aki meg lett fosztva a választójogától az Európai Unió azon tagországában, amelynek állampolgára.

(4) Az Európai Parlamentbe választani ugyanazokon a választásokon csak az Európai Unió egy tagországában lehet.

(1) Az Európai Parlament képviselőjévé választható

a) a Szlovák Köztársaság polgára, aki legkésőbb a választások napján betölti 21. életévét, és állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén,

b) más tagország polgára, aki legkésőbb a választás napján betölti 21. életévét; akit nem fosztottak meg választhatósági jogától az Európai Unió azon tagországában, amelyiknek állampolgára és állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén.

(2) Az Európai Parlament képviselőjelöltjeként ugyanazokon a választásokon csak az Európai Unió egy tagországában lehet fellépni.

(3) Az Európai Parlament képviselőit ötéves megbízatási időszakra választják, amely az Európai Parlament választásokat követő első ülése napjától számítódik.

A Szlovák Köztársaság területe az Európai Parlamentbe történő választások szempontjából egy választókerületnek tekintendő.

(1) Más tagország polgárát saját kérvénye alapján az a község jegyzi be a választói névjegyzékbe, amely területén állandó lakhellyel rendelkezik; a kérvényt legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt be kell nyújtania, másképp elveszíti a választói névjegyzékbe való bejegyzése jogát.

(2) A más tagország polgára a kérvényében feltünteti

a) utónevét és családi nevét, nők esetében a születési családi nevét is,

b) személyazonosító számát, személyazonosító szám hiányában a születése dátumát,

c) születése helyét,

d) nemét.

(3) A más tagország polgára kérvényéhez nyilatkozatot csatol, amelyben feltünteti

a) állampolgárságát és állandó lakhelyét a Szlovák Köztársaság területén,

b) utolsó lakhelye címét az Európai Unió tagországa területén, amelynek állampolgára,

c) a választókerületet, amely választói listáján legutolsó alkalommal szerepelt, az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára,

d) hogy csak a Szlovák Köztársaság területén gyakorolja választójogát,

e) hogy nem volt megfosztva választójoga gyakorlásától az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára.

(4) A választói névjegyzékbe való bejegyzés kérvénymintáját a község számára a belügyminisztérium biztosítja a járási hivatalok közreműködésével, valamint közzéteszi saját honlapján is.

(5) A választói névjegyzékbe való bejegyzésről vagy be nem jegyzésről a község haladéktalanul informálja a kérvényezőt. Az óvási eljárásra a 10. § vonatkozik.

(6) A község választói névjegyzékébe bejegyzett, más tagország polgárainak névjegyzékét a 2. és 3. bekezdés szerinti adatokkal a község az 1. bekezdés szerinti határidő letelte után kézbesíti a belügyminisztériumnak, amely kézbesíti az Európai Unió illetékes tagországának. Ha az illetékes tagország értesíti a belügyminisztériumot, hogy a kézbesített választói névjegyzékben szereplő állampolgárai közül valamelyik nem élhet a választójogával az európai parlamenti választásokon, a belügyminisztérium haladéktalanul értesíti erről a tényről azt a községet, amelynek területén ez a személy állandó lakhellyel rendelkezik.

(7) A belügyminisztérium ellenőrzi a Szlovák Köztársaság azon állampolgára nyilatkozatát, aki az Európai Unió más tagországa területén kérvényezte a választói névjegyzékbe történő bejegyzését, hogy a Szlovák Köztársaság területén nem fosztották-e meg választójogától és az ellenőrzés eredményét a kérvény kézbesítését követő öt napon belül elküldi az Európai Unió tagországa illetékes szervének, melynek területén a Szlovák Köztársaság állampolgára kérvényezte a választói névjegyzékbe történő bejegyzését.

(8) A belügyminisztérium haladéktalanul értesíti a községet, amely területén a Szlovák Köztársaság állampolgárának állandó lakhelye van az ilyen polgár bejegyzéséről az Európai Unió más tagországa választói névjegyzékébe. A község a belügyminisztérium jelentése alapján törli a választói névjegyzékből a Szlovák Köztársaság állampolgárát, aki be van jegyezve az Európai Unió más tagországa választói névjegyzékébe.

(9) A község az Európai Unió más tagországa polgárát az 1. bekezdés szerinti névjegyzékből saját kérvénye alapján törli, amelyet kötelező okirat formájában kézbesíteni a községnek, és aminek tartalmaznia kell a 2. bekezdés szerinti adatokat.

A szavazói igazolványra a 46. § rendelkezései vonatkoznak.

(1) A járási választási bizottságba nyilvántartásba vett jelöltlistával rendelkező politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.

(2) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy aláírását, aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, az összes, koalíciót alkotó párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét és aláírását, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát.

(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.

(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.

(6) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a járási választási bizottságban.

(7) A járási választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(8) A járási választási bizottság

a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,

b) megvitatja a járási hivatal információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,

c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,

d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,

e) jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményeiről,

(9) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal illetékességi területével.

A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

(1) A választókörzeti választási bizottságba nyilvántartásba vett jelöltlistával rendelkező politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a község polgármesterének kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.

(2) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy aláírását, aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét és aláírását, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát.

(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha annak tagjai száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.

(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.

(6) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókörzeti választási bizottságban.

(7) A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(8) A választókörzeti választási bizottság

a) biztosítja a szavazás rendes menetét,

b) a választások napján bejegyzi a választókat a választói névjegyzékbe,

c) összeszámlálja a szavazatokat, és jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,

d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés alapján bejegyzett politikai párt nyújthat be. A politikai párt a jelöltlistát az általa meghatalmazott személy közreműködésével okirat formájában és elektronikus formában nyújtja be legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt az állami bizottság jegyzőjének. A jelöltlista benyújtásának határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja leteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon kézbesített, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.

(2) A politikai pártok a választások céljára koalíciót alakíthatnak ki és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint. Koalíció részét képező politikai párt nem nyújthat be önálló jelöltlistát.

(3) A jelöltlista tartalmazza

a) a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését,

b) a jelöltek listáját, mely tartalmazza

1. a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

2. a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

3. a jelölt állandó lakhelyének címét,

4. a jelölt sorszámát a jelöltlistán, arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,

c) az utónevet és családi nevet, tisztséget, azon személy aláírását, aki a politikai párt nevében eljárhat és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, az összes, koalíciót alkotó párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét és aláírását, valamint a koalíciót alkotó összes politikai párt bélyegzőjének lenyomatát.

(4) A jelöltlistához csatolni kell

a) a bizonylatot a 1 700 eurós választási letét (a továbbiakban, „letét”) befizetéséről,

b) a listát

1. a politikai párt legfelsőbb szerve tagjairól a nyilvántartásba vett külön jogszabály szerinti alapszabályzatnak megfelelően a sorszámuk, a jegyzéken szereplő utó- és családi neve, az állandó lakcíme és születési dátuma feltüntetésével, legkevesebb a párt végrehajtó szerve tagjainak 5-szöröse számában, a jegyzéken szereplő tagok mindegyikének saját kezű aláírásával ellátott nyilatkozatát, mellyel igazolja tagságát a párt legfelsőbb szervében a bejegyzett alapszabálynak megfelelően; az aláírás valódiságát közhitelesítéssel igazolni kell, mégpedig legkorábban a választások Szlovák Köztársaság Törvénytárában történt kihirdetése napján, vagy

2. a politikai párt tagjairól a politikai párt jelöltlistáján szereplő jelöltek létszámának legalább a kétszeres mennyiségében, feltüntetve a sorszámukat, a jegyzéken szereplők utó- és családi nevét, az állandó lakcímét és születési dátumát, csatolva a jegyzéken szereplő tagok mindegyikének saját kezű aláírásával ellátott nyilatkozatát, mellyel igazolja tagságát a pártban; az aláírás valódiságát közhitelesítéssel igazolni kell, mégpedig legkorábban a választások Szlovák Köztársaság Törvénytárában történt kihirdetése napján,

c) értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve, családi neve és postai értesítési címe feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai párt vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet jelölt,

d) a jelöltlistán szereplő minden jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, amelyben

1. a Szlovák Köztársaság állampolgára feltünteti az utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése helyét, állandó lakhelyének címét, hogy jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján a Szlovák Köztársaság területén és az Európai Unió más tagországa területén sem és nincs akadályoztatva választójoga gyakorlásában,

2. a más tagország polgára feltünteti az utónevét, vagy neveit, családi nevét, születése dátumát és helyét, állandó lakhelye címét a Szlovák Köztársaság területén, utolsó lakhelye címét az Európai Unió tagországa területén, amelynek állampolgára, a választókerületet, amely választói névjegyzékébe legutóbb be volt jegyezve, az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára, hogy jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján a Szlovák Köztársaság területén és az Európai Unió más tagországa területén sem, nincs akadályoztatva választójoga gyakorlásában és nem volt megfosztva választhatósági joga gyakorlásától az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára.

(5) A politikai párt vagy koalíció legfeljebb annyi jelöltet tüntethet fel jelöltlistáján, ahány európai parlamenti képviselő megválasztható a Szlovák Köztársaságból az Európai Parlamentbe.

(6) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció feltüntetheti a grafikai jelét; a koalíció jelöltlistáján feltüntethető az összes, a koalíciót alkotó politikai párt grafikai jele.

(7) Ha koalícióról van szó, a koalíciót alkotó minden párt csatolja a 4. bek. c) pontja első vagy második alpontja szerinti jegyzéket.

(8) Az állami bizottság jegyzője megvizsgálja, hogy a benyújtott jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. bekezdés szerinti tartalmi és alaki kellékeket, és hogy mellékelték-e hozzájuk a 4. bekezdés szerinti iratokat. Amennyiben ez nem így van, az állami bizottság jegyzője felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, hogy a megszabott határidőn belül a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki. Az állami bizottság jegyzője az állami bizottság első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.

(9) A jelöltlista benyújtását követően nincs mód a jelöltlista további jelöltekkel történő kiegészítésére vagy a jelöltek sorrendje módosítására.

(10) Ha a politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján más tagország állampolgárát tüntette föl jelöltként, az állami bizottság ezt a tényt haladéktalanul közli a belügyminisztériummal. A belügyminisztérium haladéktalanul információt küld az Európai Unió más tagországának az állampolgára jelöltségéről a Szlovák Köztársaság területén és kérvényezi azon állítása ellenőrzését, hogy nem volt megfosztva választhatósági joga gyakorlásától az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára.

(11) A belügyminisztérium ellenőrzi a Szlovák Köztársaság azon állampolgára nyilatkozatát, aki az Európai Unió más tagországa területén jelölteti magát, hogy a Szlovák Köztársaság területén nem fosztották meg választhatósági jogától, és az ellenőrzés eredményét a kérvény kézbesítésétől számított öt napon belül elküldi az Európai Unió tagországának, melynek területén a Szlovák Köztársaság állampolgára jelölteti magát.

(12) A letétet költségvetésen kívüli számlára utalják, melyet e célra a minisztérium hoz létre; ezt a számlaszámot a belügyminisztérium közzéteszi a saját honlapján. A belügyminisztérium a befizetett letétet a választások eredményének kihirdetését követő egy hónapon belül visszafizeti a politikai pártnak vagy koalíciónak, amely jelöltlistája nem volt bejegyezve, vagy ha a politikai párt vagy koalíció legalább 2 százalékot szerzett az összes leadott érvényes szavazatból. A vissza nem térített letétek az állami költségvetés bevételét képezik.

(1) Az állami bizottság legkésőbb 80 nappal a választások napja előtt felülvizsgálja az előterjesztett jelöltlistákat. A jelöltlisták felülvizsgálatát az állami bizottság a saját szavazatösszesítő testülete közreműködésével végzi. Azt a jelöltlistát, melyhez nincs csatolva a letét befizetéséről szóló nyilatkozat, az állami bizottság nem vizsgálja.

(2) Az állami bizottság törli a jelöltlistáról a jelöltet,

a) aki akadályoztatva van választhatósági joga gyakorlásában a 6. § szerint,

b) aki nem felel meg a 73. §-ban meghatározott követelményeknek,

c) aki az állami bizottság felszólítása ellenére a megadott határidőben nem küszöböli ki a tulajdonneveket és azok rövidítését a foglalkozásáról szóló adatsorból,

d) akinek a 80. § 4. bek. d) pontja szerinti nyilatkozata nincs mellékelve a jelöltlistához,

e) akinek a 80. § 4. bek. d) második pontja szerinti nyilatkozata nincs összhangban a 80. § 10. bek. szerinti ellenőrzés eredményével,

f) ha több politikai párt vagy koalíció olyan jelöltlistáján is fel van tüntetve, amelyhez nincs mellékelve a 80. § 4. bek. d) pont szerinti nyilatkozat; amennyiben a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,

g) aki az Európai Unió más tagországának jelöltlistáján szerepel, vagy

h) aki a jelöltlistán az 80. § 5. bekezdésben megszabott jelöltszámot meghaladó helyen szerepel.

(1) Az állami bizottság legkésőbb 70 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat, melyek összhangban állnak e törvénnyel, valamint azokat a jelöltlistákat, amelyek módosítva lettek a 81. § 2. bekezdése szerint. A jelöltlista nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.

(2) Az állami bizottság az 1. bekezdés szerint elutasítja annak a jelöltlistának a nyilvántartásba vételét, amely nem áll összhangban e törvénnyel, a jelölőlistát, melyhez nincs csatolva az 50. § 4. bek. c) pontja szerinti jegyzék vagy az nem teljes, vagy ha az 50. § 4. bek. c) pontja szerinti jegyzékhez nincs csatolva a politikai párt minden egyes tagjának nyilatkozata, aki abban fel van tüntetve, valamint azt a jelöltlistát is, amelyet nem lehet a 81. § 2. bekezdése értelmében módosítani.

(3) A jelöltlista nyilvántartásba vételéről, a módosított jelöltlista nyilvántartásba vételéről, vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról az állami bizottság haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártokat és koalíciókat, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy koalíció a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna

(4) Az állami bizottság, a 81. § 2. bekezdés szerint módosított jelöltlista nyilvántartásba vételét eldöntő és a jelöltlista nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt vagy koalíció a jelölt jelöltlistán való megtartásának vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételének kimondása érdekében bírósági indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.

(5) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt jelöltlistán való meghagyását vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételét, az állami bizottság a bírósági határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül a határozatot végrehajtja és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

(6) Az állami bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vétele után a jelöltek politikai pártok és koalíciók szerinti névjegyzékét benyújtja a belügyminisztériumnak, amely bebiztosítja a névjegyzék megfelelő számban történő nyomtatását, és a járási hivatalok közreműködésével legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt kézbesíti a községeknek. A járási hivatal külön törvényi rendelkezés alapján nemzeti kisebbség nyelvén írt címlappal is kézbesíti ezt a névjegyzéket a községeknek. A községek bebiztosítják, hogy a jelöltek névjegyzéke legkésőbb 25 nappal a választások megkezdése előtt kézbesítésre kerüljön minden háztartásba. A névjegyzékben szerepel a jelöltlista kisorsolt sorszáma, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezése, a jelölt sorszáma, utóneve és családi neve, tudományos címe, életkora, foglalkozása a jelöltlistában foglaltak értelmében és állandó lakhelye településneve. Ha a politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok a jelöltlistájukon feltüntették a grafikai jelüket, a jelöltek névjegyzékén is fel kell tüntetni a grafikai jelet.

(7) A belügyminisztérium kommunikációs központ szerepét tölti be el az Európai Unió más tagországaival való kölcsönös információcserénél.

(8) Az Európai Unió más tagországa azon polgárainak névjegyzékét, akik a nyilvántartott jelöltlistákon szerepelnek a 75. § 2. és 3. bek. a) – d) pontjai szerinti adatokkal, a belügyminisztérium legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt kézbesíti az Európai Unió illetékes tagországának.

(9) Az Európai Unió más tagországában jelöltként fellépő Szlovák Köztársaság állampolgárainak névjegyzékét a belügyminisztérium az Európai Unió más tagországa illetékes szerve értesítése alapján haladéktalanul benyújtja az állami bizottságnak.

(10) Ha az állami bizottság megállapítja, hogy nyilvántartott jelöltlistán feltüntetett jelölt az Európai Unió más tagországában is jelölteti magát, haladéktalanul bebiztosítja e tény a közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.

(11) Ha az Európai Unió más tagországa által lefolytatott ellenőrzés eredményéből az állami bizottság tudomására jut, hogy az Európai Unió más tagországának nyilvántartott jelöltlistán szereplő polgára az Európai Unió más tagországában, amelynek állampolgára, meg lett fosztva a választhatósági jogától, haladéktalanul bebiztosítja ennek a ténynek a közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.

Az állami bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően sorsolással haladéktalanul meghatározza a számot, amellyel minden politikai párt vagy koalíció jelöltlistáját megjelölik. Annak a jelöltlistának, amely a közigazgatási bíróság határozata alapján van nyilvántartásba véve, az állami bizottság határozza meg a számát, mely a legmagasabb kisorolt szám után következő szám lesz. A jelöltlisták kisorsolt sorszámait az állami bizottság azonnali hatállyal közzéteszi a belügyminisztérium honlapján.

(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.

(2) A jelölt a legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt visszaléphet a jelöltségétől; visszalépését írásos dokumentum formájában kell közölnie, és az aláírásának hatóságilag hitelesítésre kell kerülnie. Legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt a jelölt jelölését visszavonhatja meghatalmazottja által a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.

(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást az állami bizottság elnökének kötelező kézbesíteni, aki bebiztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást visszavonni nem lehet.

(4) Ha a jelölt a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, az adatai a jelöltlistán maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.

(1) Szavazólapot minden politikai pártnak és koalíciónak készítenek, melynek jelöltlistáját nyilvántartásba vették.

(2) A belügyminisztérium a nyilvántartásba vett jelöltlisták alapján bebiztosítja a megfelelő mennyiségű szavazólap készítését.

(3) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelöltlista kisorsolt sorszámát, a választások napját, a politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését, a sorszámot, a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében és állandó lakhelye településnevét. A jelöltek sorrendjének a szavazólapon azonosnak kell lennie a jelöltlistán szereplő sorrenddel. Ha a politikai párt vagy koalíció a jelöltlistán feltüntette grafikai jelét, azt a szavazólapon is fel kell tüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét az állami bizottság ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.

(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.

(5) Amennyiben a politikai párt a nevében nagybetűket alkalmaz, a nevét a szavazólapon ugyanolyan módon tüntetik fel, mint a többi politikai párt nevét.

(6) A belügyminisztérium legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt, a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községek polgármestereinek. A községek polgármesterei biztosítják, hogy a szavazólapok legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.

(7) A választópolgár a szavazólapot a választás napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

(8) Ha a politikai párt vagy koalíció visszavonja a jelöltlistáját vagy a politikai pártot vagy koalíció részét képező politikai pártot betiltják a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően, e párt szavazólapjait nem nyomtatják ki, és ha már kinyomtatásra kerültek, a választókörzeti választási bizottságok garantálják, hogy a választópolgároknak a szavazóhelyiségekben ne kerüljenek kiosztásra; amennyiben már kiosztásra kerültek, a szavazatok összeszámlálásakor nem veszik őket figyelembe.

(1) A választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az Európai Unió Tanácsa határozata alapján, legkésőbb 110 nappal a választások előtt kiírja. A kiírásban szerepel a képviselők száma, akiket az Európai Parlamentbe a Szlovák Köztársaság területén lehet megválasztani.

(2) Ha a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelennek nyilvánította a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke választásokat ír ki az Európai Parlamentbe 30 napon belül azután, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága határozatát kézbesítik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

(1) A választópolgárt, aki a választások napján szavazói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy az Európai Unió állampolgára számára kiadott tartózkodási kártya bemutatása után bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és kiadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.

(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és nem szerepel a választói névjegyzékben, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa, vagy az Európai Unió állampolgára számára kiadott tartózkodási kártya bemutatása után bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.

(3) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy az Európai Unió állampolgára számára kiadott tartózkodási kártya bemutatása után bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.

(4) A választópolgár kérésére a választókörzeti választási bizottság a helytelenül kitöltött szavazólapok helyett másokat bocsát a rendelkezésére. A helytelenül kitöltött szavazólapokat a választópolgár a fel nem használt, vagy helytelenül kitöltött szavazólapok elhelyezésére kijelölt urnába helyezi.

(5) A Szlovák Köztársaság polgárát, aki legkésőbb a választás napján betölti 18. életévét, nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén, sem az Európai Unió más tagországa területén és a választások napján felkereste a szavazóhelyiséget, szlovákiai úti okmány és külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozat bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe; a becsületbeli nyilatkozat mintáját a belügyminisztérium közzéteszi a honlapján. A választói névjegyzékbe való bejegyzés tényét a választókörzeti választási bizottság jelzi a választópolgár úti okmányában. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.

(6) A választópolgár egy szavazólapot helyez a borítékba a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen. A szavazólapon, melyet a borítékba helyez, az egy szavazólapon feltüntetett jelöltek közül legtöbb két jelölt esetében elsőbbségi szavazatot adhat le a neve előtt álló sorszám bekarikázásával.

A szavazólapok borítékból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság a szavazólapokat politikai pártok és koalíciók szerint csoportosítja. Megszámlálja az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott szavazólapokat, kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja, hogy hány választópolgár adott le elsőbbségi szavazatot a politikai pártra vagy koalícióra. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság összeszámolja az elsőbbségi szavazatokat, amelyeket az egyes jelöltekre adtak le a szavazólapokon. Az eredményeket a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és végeredményéről szóló jegyzőkönyvben tünteti fel.

(1) Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek és a politikai párok és koalíciók szavazólapjai a 85. § 8. bekezdése szerint.

(2) Ha a választópolgár a szavazólapon több mint két jelöltre adott le elsőbbségi szavazatot, az ilyen szavazólap a politikai párt vagy koalíció javára érvényes, de az elsőbbségi szavazatokat nem veszik figyelembe.

(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti

a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,

b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,

f) a politikai pártokra vagy koalíciókra elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,

g) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.

(2) A választókörzeti választás bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy eredeti példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

A járási választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

(1) A járási választási bizottság a választások végeredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti

a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a szavazás eredményét kézbesítették,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,

f) a politikai párt vagy koalíció jelöltjeire elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,

g) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.

(2) A járási választási bizottság a választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat a járási hivatalnak megőrzésre átadja.

(1) Az állami bizottság megállapítja, összesen hány érvényes szavazat volt leadva egy-egy politikai pártra vagy koalícióra.

(2) Az állami bizottság megállapítja továbbá, mely politikai párt szerzett legalább öt százalékot az összes leadott érvényes szavazatból. Azon politikai pártok és koalíciók érvényes szavazatait, amelyek kevesebb, mint öt százalékot szereztek az érvényes szavazatokból, a választások eredményének további vizsgálatánál az állami bizottság nem veszi figyelembe.

(1) Ha az állami bizottság megállapítja, hogy a választási eredmények összegezésének következő körébe a 93. § szerint nem jut be egyetlen politikai párt vagy koalíció sem, csökkenti az ötszázalékos küszöböt négy százalékra a 93. § 2. bek. szerint.

(2) Az állami bizottság fokozatosan alacsonyabbra helyezi a százalékküszöböt az 1. bekezdés szerint olyan módon, hogy a választási eredmények következő megállapításának körébe legalább két politikai párt, vagy két koalíció, vagy egy politikai párt és egy koalíció bejusson.

(1) A szavazatszámlálás további körébe lépő parlamenti pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok összege elosztásra kerül a 86. § 1. bek. szerinti mandátumok számával, a mandátumok számát eggyel növelve. Az így kapott, egész számra kerekített szám az országos megválaszthatósági szavazatszám.

(2) A politikai párt vagy koalíció által elért összes érvényes szavazat osztódik az országos megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat magában foglalja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.

(3) Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül elosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól vonják meg, amely esetében az osztás maradéka a legkisebb volt. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyforma, sorsolás dönt.

(4) Ha ezzel a módszerrel nem került elosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumra jogosult, az állami bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a politikai pártoknak vagy koalícióknak adja, amelyek esetében az osztás maradéka a legnagyobb. Azonos maradék esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyforma, sorsolás dönt.

(5) A pártokon vagy koalíciókon belül a jelöltek a kiosztott mandátumokból a szavazólapon elfoglalt sorrendben részesülnek. Ha azonban a választópolgárok, akik erre a politikai pártra vagy koalícióra adtak le érvényes szavazatot, éltek az elsőbbségi szavazatok leadásának jogával, először az a jelölt kap mandátumot, aki az e politikai pártra vagy koalícióra leadott összes érvényes szavazatból az elsőbbségi szavazatok legalább három százalékát megszerezte. Ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut és jelöltjei közül többen megfelelnek előző mondatban foglalt feltételnek, a mandátumokat egymást követő sorrendben kapják a megszerzett elsőbbségi szavazatok számától függően, a legtöbb kapott szavazattól kezdődően. Ha szavazategyenlőség áll fenn az elsőbbségi szavazatok számában, a jelöltlistán elfoglalt sorrend a döntő.

(6) A mandátumot nem szerzett jelöltek póttagnak minősülnek.

(1) Az állami bizottság választások eredményéről szóló jegyzőkönyve feltünteti

a) a jegyzőkönyveket beküldő járási választási bizottságok számát,

b) a választókörzetek számát,

c) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

d) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

e) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

f) a politikai pártra vagy koalícióra leadott érvényes szavazatok számát,

g) az európai parlamenti képviselőkké választott jelöltek utónevét és családi nevét, ebből a megválasztott nők és férfiak számát, az elsőbbségi szavazás adataival együtt,

h) a pótképviselőként szereplő jelöltek utónevét és családi nevét, az elsőbbségi szavazás adataival együtt.

(2) Az állami bizottság a választások összesített végeredményét csak az után hozza nyilvánosságra, ha az Európai Unió azon tagországában, amelynek választópolgárai utolsóként adják le szavazatukat, befejezik a választást.

(3) Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvét átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének, aki a Szlovák Köztársaság területén lezajlott választás eredményeit átadja az Európai Parlamentnek.

Az állami bizottság az Európai Parlamenti képviselőkké választott jelölteknek megválasztásukat igazoló okiratot ad ki.

(1) Ha az Európai Parlamentben a választási időszak folyamán megüresedik egy képviselői mandátum, ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak a pótképviselője lép be olyan sorrendben, amilyenben a jelöltlistán fel volt tüntetve. Ha azonban éltek az elsőbbségi szavazatok leadásának jogával, az a jelölt lép be, aki a 94. § 5. bekezdésében foglaltak szerint megfelelő számú elsőbbségi szavazatot szerzett.

(2) Ha ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak nincs pótképviselője, a mandátum a választási időszak végéig megüresedett marad.

(3) Ha a politikai pártot betiltották, a pótképviselő nem lép be és a mandátum a választási időszak végéig megüresedett marad.

(4) A pótképviselő belépését az állami bizottság jelenti be legkésőbb 15 nappal az európai parlamenti mandátum megüresedéséről szóló értesítése kézbesítése után a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának. A pótképviselőnek igazoló okiratot ad arról, hogy az Európai Parlament képviselője lett, és melyik naptól. A pótképviselő belépését az állami bizottság haladéktalanul bejelenti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

(5) A pótképviselő belépéséről a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa tájékoztatja az Európai Parlamentet legkésőbb 15 nappal az értesítés állami bizottságnak való kézbesítése után.

A Szlovák Köztársaság elnökének (a továbbiakban „elnök”) megválasztása során választójogát gyakorolhatja a Szlovák Köztársaság azon állampolgára, aki választójogát gyakorolhatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választásokkor.

A szavazói igazolványra a 46. § rendelkezései vonatkoznak.

(1) A járási választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában és a petíciós bizottságban. A tag és póttag delegálásról szóló értesítést a politikai párt, koalíció vagy a petíciós bizottság a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.

(2) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását,

1. aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;

2. aki a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó,

3. aki a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartásra van kijelölve, ha a petíciós bizottságról van szó.

(3) A tag vagy póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.

(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.

(6) A járási választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt, koalíció vagy petíciós bizottság részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(7) A járási választási bizottság

a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,

b) megvitatja a járási hivatal információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,

c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,

d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,

e) jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről,

f) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak

(8) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal önálló jogszabályban meghatározott illetékességi területével.

A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában, és a petíciós bizottság. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt, koalíció, vagy petíciós bizottság a község polgármesterének kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.

(2) Az tag vagy póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását,

1. aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;

2. aki a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó,

3. aki a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartásra van kijelölve, ha a petíciós bizottságról van szó.

(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.

(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.

(6) A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt, koalíció vagy petíciós bizottság részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(7) A választókörzeti választási bizottság

a) biztosítja a szavazás rendes menetét,

b) a választások napján bejegyzi a választókat a választói névjegyzékbe,

c) összeszámlálja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,

d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(1) A jelöltállító javaslatnak tartalmaznia kell

a) a jelölt utónevét és családi nevét és tudományos címét,

b) születése dátumát,

c) aktuális foglalkozását a javaslat benyújtása idején; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

d) a jelölt állandó lakhelye címét,

e) a jelölt arra vonatkozó, saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, hogy jelölésével egyetért és megfelel az elnökjelöltekre vonatkozó feltételeknek.

(2) A petíciónak tartalmaznia kell a választópolgár utó- és családi nevét és születési dátumát, állandó lakcímét, mely alatt a község neve, az utca neve, ha a község utcákra tagolódik és a házszám értendő, valamint a választópolgár aláírását.

(3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a kézbesítéstől számított hét napon belül megvizsgálja, hogy az jelöltállító javaslat tartalmazza-e a törvény által meghatározott adatokat; petíció esetében azt vizsgálja meg, hogy a petíció tartalmazza-e az 1. bekezdés szerinti tartalmi és alaki kellékeket, illetve azt is, hogy a petíció megfelel-e a külön törvényben meghatározott követelményeknek, illetve, hogy minden petíciós ív alapján egyértelmű-e, hogy az adott jelöltre vonatkozó petícióról van szó. Ha a javaslat eleget tesz a meghatározott feltételeknek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslatot elfogadja; egyéb esetben elutasítja azt. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslat elfogadásáról szóló értesítést közzéteszi a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa honlapján és ezt követően kézbesíti az elnökjelöltnek az általa megjelölt címre, egyéb esetben az állandó lakhelye címére. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslat elutasításáról szóló értesítést a javaslat elutasításától számított 24 órán belül kézbesíti az elnökjelöltnek az általa megjelölt címre, egyéb esetben az állandó lakhelye címére és ezzel egy időben közzéteszi a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa honlapján; amennyiben az elnökjelölt nem veszi át az értesítést vagy nem tartózkodik az általa megadott címen vagy az állandó lakhelye címén, a kézbesítés idejének az az időpont minősül, amikor az ilyen értesítés közzé lett téve a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa honlapján.

(4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a jelöltállító javaslat elfogadását követő 24 órán belül értesíti az állami bizottságot a jelölt utónevéről és családi nevéről, tudományos címéről, életkoráról, foglalkozásáról, állandó lakhelye címéről.

(5) A jelöltállító javaslat elutasítása ellen az érintett jelölt a jelöltállító javaslata elfogadása érdekében bírósági indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.

(6) Ha a közigazgatási bíróság a jelöltállító javaslat elfogadása mellett határoz, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül értesíti az állami bizottságot a 4. bekezdés szerinti tényekről.

(1) Az elnökjelölt írásban lemondhat a jelöltségről. A jelöltségről való lemondásról szóló nyilatkozatot a jelölt legkésőbb 48 órával az első választási forduló kezdete előtt kézbesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke haladéktalanul közli ezt a tényt az állami bizottsággal, amely bebiztosítja a lemondásról szóló nyilatkozat közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelöltségről való lemondást visszavonni nem lehet.

(2) Ha a köztársaságielnök-jelölt a szavazólapok elkészítése után lépett vissza a jelöltségtől, az adatai a szavazólapon maradnak.

(1) Egy közös szavazólap készül valamennyi jelölt feltüntetésével, akik jelöltállítási javaslata el lett fogadva. A szavazólapon szerepel a választások napja, valamint a jelöltek ábécésorrendben a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, aktuális foglalkozásuk a jelöltlista benyújtása idején és az állandó lakhelyük szerinti község feltüntetésével. A jelöltek a szavazólapon családnevük szerinti betűrendben vannak feltüntetve.

(2) A belügyminisztérium elegendő mennyiségű szavazólapot biztosít be.

(3) A szavazólapon feltüntetett adatok helyességét az állami bizottság ellenőrzi és az eredeti szavazólapot hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.

(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.

(5) A belügyminisztérium a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községeknek. A községek bebiztosítják, hogy a szavazólapokat legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.

(6) A választópolgár a szavazólapot a választás napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

(1) Az elnökválasztást a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke írja ki legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt.

(2) Amennyiben a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelennek nyilvánította a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke köztársaságielnök-választást ír ki 30 napon belül az után, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága határozatát kézbesítik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének.

(1) A választópolgárt, aki a választások napján szavazói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, személyazonossági igazolványa bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és átadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.

(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti szavazóhelyiséget és nincs bejegyezve a választói névjegyzékbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapot és az üres borítékot.

(3) A választópolgárt, aki a választások napján felkeresi az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapot és az üres borítékot.

(4) A Szlovák Köztársaság polgárát, aki legkésőbb a választás napján betöltötte 18. életévét, nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén és a választások napján felkereste a szavazóhelyiséget, szlovákiai úti okmány és külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozat bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe; a becsületbeli nyilatkozat mintáját a belügyminisztérium közzéteszi a honlapján. A választói névjegyzékbe való bejegyzés tényét a választókörzeti választási bizottság jelzi a választópolgár úti okmányában és a külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozatot csatolja a választói névjegyzékhez. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.

(5) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen szavazólapot helyez a borítékba. A szavazólapon csak egyetlen jelölt sorszámát karikázza be.

A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság kizárja az érvénytelen szavazólapokat és megállapítja az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát. Az eredményeket a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és végeredményéről szóló jegyzőkönyvben tünteti fel.

A szavazólap érvénytelen, ha nem az elrendelt módon van kitöltve. Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti

a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,

b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) az összes jelöltre leadott érvényes szavazat számát,

f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

g) a választhatósági jogát elveszített jelölt szavazatai számát és a jelöltségéről lemondott jelölt szavazatai számát.

(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy eredeti példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

A járási választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

(1) A járási választási bizottság a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti

a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, melyek a szavazás eredményét kézbesítették,

b) a választási névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) az összes jelöltre leadott érvényes szavazat számát,

f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

g) a választhatósági jogát elveszített jelölt szavazatai számát és a jelöltségéről lemondott jelölt szavazatai számát.

(2) A járási választási bizottság a választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

(1) Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti

a) a jegyzőkönyvet megküldő járási választási bizottságok számát,

b) a választókörzetek számát,

c) a jegyzőkönyvet kézbesítő választókörzeti választási bizottságok számát,

d) a választási névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

e) az összes jelöltre leadott érvényes szavazat számát,

f) a választhatósági jogát elveszített jelölt szavazatai számát és a jelöltségéről lemondott jelölt szavazatai számát,

g) a jelöltek sorrendjét a megszerzett érvényes szavazatszám szerint,

h) az elnökké választott jelölt utónevét és családi nevét, vagy az arra vonatkozó adatot, hogy a jelöltek egyike sem szerezte meg a megfelelő számú érvényes szavazatot.

(2) Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának adja át.

A választások eredményei kihirdetésének tartalmaznia kell 

a) az elnökké választott jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, a többi jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, az elért érvényes szavazataik számával együtt, vagy

b) azt a megállapítást, hogy tekintettel a választások eredményeire, megrendezésre kerül a választások második fordulója, adatokat a második fordulóba került jelöltek utónevéről és családi nevéről, tudományos címéről, és a többi jelölt sorrendjét a megszerzett érvényes szavazatok száma közlésével.

(1) Ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a választópolgárok érvényes szavazatának több, mint felét, 14 napon belül sor kerül a választások második fordulójára. A választások második fordulóját és második forduló napját a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke írja ki.

(2) A második választási fordulóban a 99. §, 104. §, 105. §, 107-113. § és a 114. § a) bekezdés értelmében, megfelelően kell eljárni.

(3) A választások második fordulójának időpontjáról és helyéről a községek az adott helyen megszokott módon tájékoztatják a választópolgárokat.

(4) Az elnökjelölt az első forduló eredményeinek kihirdetése után írásban visszaléphet a jelöltségétől.

Az elnök visszahívásáról szóló népszavazáson (a továbbiakban, ”népszavazás”) a Szlovák Köztársaság polgára jogosult szavazni.

A szavazói igazolványra a 46. § rendelkezései vonatkoznak.

(1) A járási választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kihirdetéséről szóló határozatban megszabott határidőn belül.

(2) Az tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;

2. a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó.

(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.

(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.

(6) A járási választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(7) A járási választási bizottság

a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,

b) megvitatja a járási hivatal információit a népszavazás szervezési és technikai előkészítéséről,

c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,

d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,

e) jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményeiről,

f) a népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

(8) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal külön törvényi rendelkezés meghatározott illetékességi területével.

A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a község polgármesterének kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.

(2) Az tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;

2. a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó.

(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.

(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere elöljárója hívja össze.

(6) A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(7) A választókörzeti választási bizottság

a) biztosítja a szavazás rendes menetét,

b) a választások napján bejegyzi a választókat a választói névjegyzékbe,

c) összeszámlálja a szavazatokat, és jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,

d) a népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a községnek.

A népszavazást a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke írja ki.

(1)A szavazólapon kötelező feltüntetni a népszavazás napját és a következő kérdést: „Egyetért Szlovák Köztársaság elnöke tisztségéből való visszahívásával?” A kérdés mellett „igen” és „nem” válaszok vannak feltüntetve.

(2) A belügyminisztérium elegendő mennyiségű szavazólapot biztosít be.

(3) Az állami bizottság az eredeti szavazólapot hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.

(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.

(5) A belügyminisztérium a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községeknek. A községek biztosítják, hogy a szavazólapokat legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.

(6) A választópolgár a szavazólapot a népszavazás napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

(1) A választópolgárt, aki a népszavazás napján szavazói igazolvánnyal érkezik a szavazóhelyiségbe, személyazonossági igazolványa bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és kiadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.

(2) A választópolgárt, aki a népszavazás napján felkeresi az állandó lakhelye szerinti szavazóhelyiséget és nincs bejegyezve a választói névjegyzékbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.

(3) A választópolgárt, aki a népszavazás napján felkeresi az illetékes választási helyiséget az állandó lakhelye szerinti választókörzetben és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a bizottság a választópolgárnak kiadja a szavazólapot és az üres borítékot.

(4) A Szlovák Köztársaság polgárát, aki legkésőbb a népszavazás napján betöltötte 18. életévét, nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén és a népszavazás napján felkereste a szavazóhelyiséget, szlovákiai úti okmány és külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozat bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe; a becsületbeli nyilatkozat mintáját a belügyminisztérium közzéteszi a honlapján. A választói névjegyzékbe való bejegyzés tényét a választókörzeti választási bizottság jelzi a választópolgár szlovákiai úti okmányában, és a külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozatot csatolja a választói névjegyzékhez. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.

(5) A szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen a választópolgár szavazólapot helyez a borítékba. A szavazólapon, amelyet a borítékba helyez, az „igen“ vagy a „nem“ választ karikázza be.

A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja az „igen” és a „nem” szavazatok számát. Az eredményt feltünteti a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készült jegyzőkönyvben.

A szavazólap érvénytelen, ha nem az elrendelt módon van kitöltve. Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti

a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,

b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a leadásra került borítékok számát,

e) a leadásra került szavazólapok számát,

f) a leadásra került érvényes szavazólapok számát,

g) az „igen“ és „nem“ szavazatok számát.

(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy eredeti példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A népszavazás dokumentumait a megőrzésre átadja a községnek.

A járási választási bizottság a szavazás eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

(1) A járási választási bizottság a választások végeredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti

a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a szavazások eredményét kézbesítették,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a leadásra került borítékok számát,

e) a leadásra került szavazólapok számát,

f) a leadásra került érvényes szavazólapok számát,

g) az „igen“ és „nem“ szavazatok számát.

(2) A járási választási bizottság a szavazások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

(1) Az állami bizottság a népszavazásról szóló jegyzőkönyvében feltünteti

a) a jegyzőkönyvet megküldő járási választási bizottságok számát,

b) a választókörzeti választási bizottságok számát,

c) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

d) a választásokon részt vett választópolgárok számát,

e) a leadásra került borítékok számát,

f) a leadásra került szavazólapok számát,

g) a leadásra került érvényes szavazólapok számát,

h) az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát.

(2) Az állami bizottság a jegyzőkönyvet átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

A népszavazás eredményének kihirdetése magában kell, hogy foglalja

a) a népszavazás napját,

b) a választói névjegyzékekben szereplő választópolgárok számát,

c) a választásokon részt vett választópolgárok számát,

d) az „igen“ -nel szavazó választópolgárok számát,

e) a „nem“-mel szavazó választópolgárok számát,

f) annak megállapítását, hogy az elnök visszahívásra került, vagy nem került visszahívásra.

Az önkormányzati kerületi szervek megválasztásában a Szlovák Köztársaság polgárai és azon külföldi személyek jogosultak részt venni, akiknek az önkormányzati kerület területéhez tartozó községben állandó lakhelyük van, vagy akiknek az állandó lakhelye olyan katonai körzetben van, amely az önkormányzati kerületi szervek megválasztásának céljaira annak illetékességi területéhez tartozik (a továbbiakban „az önkormányzati kerület lakosa”).

Az önkormányzati kerület képviselő-testületének (a továbbiakban „a képviselő-testület”) képviselőjévé az önkormányzati kerület olyan lakosa választható meg, akinek állandó lakóhelye van olyan községben vagy katonai körzetben, amely azon választási kerület illetékességi területéhez tartozik, amelyben jelölteti magát, és aki legkésőbb a választások napján betölti 18. életévét.

Az önkormányzati kerület elnökévé az önkormányzati kerület azon lakosa választható meg, aki legkésőbb a választások napján betölti 25. életévét.

(1) A képviselő-testületi választások céljaira minden önkormányzati kerületben egymandátumos választókerületeket vagy többmandátumos választókerületeket hoznak létre, melyekben a képviselő-testület képviselőit az önkormányzati kerület lakosságának arányához viszonyítva választják meg.

(2) A választókerületeket, a képviselő-testületükbe választható képviselők számát, valamint a választókerületek választási bizottságai székhelyeit a képviselő-testület a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül határozza meg és hozza nyilvánosságra.

(3) Az önkormányzati kerület a választókerületek jegyzékét, a képviselő-testületükbe választható képviselők számát, az egyes választókerületekbe tartozó községek jegyzékét, valamint a választókerületek választási bizottságai székhelyei jegyzékét haladéktalanul elküldi az állami bizottság jegyzőjének, valamint az önkormányzati kerületbe tartozó községeknek. Ezeket az adatokat egyúttal a honlapján is közzé teszi.

(4) Az önkormányzati kerület elnöke megválasztása céljából minden önkormányzati kerület egy egymandátumos választókerületet alkot.

(1) Az önkormányzati kerület választási bizottságába egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a képviselő-testületi választásokra az önkormányzati kerület választókerületeinek legalább egy harmadában. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül az önkormányzati kerület elnökének kézbesíti.

(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) annak a személynek az utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,

2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint annak bélyegzője lenyomatát.

(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben az önkormányzati kerület választási bizottsága nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat az önkormányzati kerület elnöke nevezi ki.

(5) Az önkormányzati kerület választási bizottsága első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést az önkormányzati kerület elnöke hívja össze.

(6) Az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzőjét az önkormányzati kerület elnöke nevezi ki és hívja vissza.

(7) A politikai párt vagy a koalíció, a képviselő-testületi választásokra benyújtott jelöltlistája visszavonása esetén, az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát az önkormányzati kerületi választási bizottságban.

(8) Az önkormányzati kerület választási bizottsági tagsága egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek az önkormányzati kerület választási bizottsága elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak az önkormányzati kerületi választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. Az önkormányzati kerületi választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.

(9) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.

(10) Az önkormányzati kerület választási bizottsága

a) megvizsgálja a jelöltlistákat és dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről,

b) felügyeli a választókerületek és választókörzetek választási bizottságai felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,

c) megvitatja az önkormányzati kerület hivatala információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,

d) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,

e) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,

f) a választások eredményéről jegyzőkönyvet készít,

g) kihirdeti az önkormányzati kerületi választások eredményeit,

h) a megválasztott jelölteknek a megválasztásukat igazoló okiratot ad ki,

i) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja az önkormányzati kerületnek.

(1) A választókerületi választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a képviselő-testületi választásokra a választókerületben. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül az önkormányzati kerület elnökének kézbesíti.

(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) annak a személynek az utónevét és családi nevét valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,

2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint annak bélyegzője lenyomatát.

(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a választókerületi választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat az önkormányzati kerület elnöke nevezi ki.

(5) A választókerületi választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést az önkormányzati kerület elnöke hívja össze.

(6) A politikai párt vagy a koalíció, a képviselő-testületi választásokra benyújtott jelöltlistája visszavonása esetén, az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókerületi választási bizottságban.

(7) A választókerületi választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókerületi választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókerületi választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókerületi választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.

(8) A választókerületi választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.

(9) A választókerületi választási bizottság

a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,

b) megvitatja az önkormányzati kerület hivatala információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,

c) megvitatja szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,

d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,

e) a választókerületi választások eredményéről jegyzőkönyvet készít,

f) kihirdeti a választókerület választási eredményeit,

g) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja az önkormányzati kerületnek.

(10) A választókerületi választási bizottság illetékességi területe megegyezik a választókerületével.

A választókerületi választási bizottság jegyzőjét az önkormányzati kerület elnöke nevezi ki és hívja vissza.

(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a képviselő-testületi választásokra abban a választókerületben, melynek része az adott választókörzet. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül a község polgármesterének kézbesíti.

(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) annak a személynek az utónevét és családi nevét valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,

2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint annak bélyegzője lenyomatát.

(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a választókörzet választási bizottsága nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma ötnél kevesebb és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.

(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.

(6) Amennyiben a politikai párt vagy a koalíció visszavonja jelöltlistáját, melyet a képviselő-testületi választásokra nyújtott be, ennek következményeként az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókörzeti választási bizottságban.

(7) A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(8) A választókörzeti választási bizottság

a) bebiztosítja a választások szabályszerű menetét,

b) bejegyzi a választópolgárokat a választások napján a választási névjegyzékbe,

c) megszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,

d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(9) A választókörzeti választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.

(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés szerint bejegyzett politikai párt, valamint párton kívüli jelölt nyújthat be. A politikai párt írásban, levélben, valamint elektronikus formában, meghatalmazottja közvetítésével, a párton kívüli jelölt személyesen kézbesíti a jelöltlistát legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzőjének. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.

(2) A választások céljából a politikai pártok koalícióra léphetnek és az 1. bekezdés szerint eljárva közös jelöltlistát nyújthatnak be.

(3) Amennyiben két vagy több választókerület képviselő-testületébe választanak képviselőket, a politikai párt vagy koalíció minden választókerületben nyújthat be jelöltlistát. Ha a politikai párt önállóan nyújt be jelöltlistát egy választókerületben, ugyanabba a képviselő-testületbe más választókerületben nem nyújthat be koalíciós jelöltlistát; ha a politikai párt koalíciós jelöltlistát nyújt be, jelöltlistát ugyanabba a képviselő-testületbe más választókerületben csak ugyanazon koalíció keretein belül nyújthat be.

(4) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája tartalmazza

a) a politikai párt megnevezését vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését és a választókerület számát,

b) a jelöltek jegyzékét, mely tartalmazza

1. a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

2. a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

3. a jelölt állandó lakhelyének címét,

4. a jelölt sorszámát a jelöltlistán, arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,

c) a politikai párt meghatalmazottjának utónevét és családi nevét, valamint aláírását és a politikai párt bélyegzője lenyomatát; koalíció esetén minden, a koalíciót alkotó politikai párt meghatalmazottjának utó- és család nevét, aláírását és valamennyi politikai párt bélyegzője lenyomatát.

(5) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistájához csatolni kell

a) minden jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,

b) értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve és családi neve és postai értesítési címük feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai párt vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet sem jelölt, sem az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője.

(6) A politikai párt legfeljebb annyi jelöltet tüntethet fel jelöltlistáján, ahány képviselő megválasztható az adott választókerület képviselő-testületébe.

(7) A párton kívüli jelölt jelöltlistája tartalmazza

a) a választókerület számát

b) a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

c) a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

d) a jelölt állandó lakhelyének címét.

(8) A párton kívüli jelölt jelöltlistájához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában.

(9) Valamennyi párton kívüli jelölt jelöltlistája részét alkotja az a külön okirat, melyet a jelöltségét támogató választópolgárok írtak alá, akik állandó lakhellyel rendelkeznek olyan községben vagy katonai körzetben, amely abba a választókerületbe tartozik, ahol jelölteti magát (továbbiakban, mint „külön okirat”), mely 400 aláírást tartalmaz. E külön okiratban minden választópolgár az aláírásán kívül feltünteti az utónevét és családi nevét, születése dátumát, az állandó lakhelye címét, mely alatt a község megnevezését, az utca megnevezését, amennyiben a község utcákra tagolódik, valamint a házszámot értjük. A külön okirat valamennyi lapján feltüntetik a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát és állandó lakhelye címét. Egy külön okirattal csak egy jelölt támogatható.

(10) A képviselő-testületi képviselőjelöltnek olyan községben kell állandó lakhellyel rendelkeznie, amely azon választókerület területén van, amelyben jelölteti magát.

(11) A képviselőjelölt a képviselő-testületi választásokon csak egy választókerületben indulhat.

(12) A képviselő-testület képviselőjelöltje jelöltetheti magát az önkormányzati kerület elnöki tisztségére is.

(13) Az önkormányzati kerület jegyzője megállapítja, hogy a benyújtásra került jelöltlisták tartalmazzák-e a 4. és 7. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, valamint hogy mellékelték-e hozzájuk az 5., 8. és 9. bekezdésben meghatározott iratokat. Amennyiben nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, vagy a párton kívüli jelöltet, hogy az általa megszabott méltányos határidőn belül a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.

(14) A jelöltlista benyújtását követően nincs mód a jelöltlista további jelöltekkel történő kiegészítésére vagy a jelöltek sorrendje módosítására.

(15) Az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője az önkormányzati kerület választási bizottsága első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.

(16) Az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője az önkormányzati kerület hivatala közreműködésével az 1. bekezdésben meghatározott határidő elteltével haladéktalanul megküldi az egyes választási kerületek képviselő-testülete jelöltjei névjegyzékét valamennyi, az önkormányzati kerület területén megtalálható községnek.

(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az előterjesztett jelöltlistákat felülvizsgálja. Az önkormányzati kerület választási bizottsága a jelöltlistákat szavazatösszesítő testülete közreműködésével vizsgálja meg.

(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága nem veszi nyilvántartásba a jelöltet,

a) aki nem felel meg a 132. §-ban meghatározott követelményeknek,

b) aki választhatósági joga gyakorlásában a 6. §-ban foglaltak szerint akadályoztatva van,

c) ktorý napriek výzve volebnej komisie samosprávneho kraja v stanovenej lehote neodstránil všetky vlastné mená alebo ich skratky z údajov o zamestnaní,

d) aki nem csatolta a jelöltlistához a 139. § 5. bek. a) pontja vagy a 8. bek. szerinti nyilatkozatot,

e) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata 139. § 5. bek. a) pontja vagy 8. bek. szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,

f) ha a jelöltlistán a megszabott jelöltszámot meghaladó helyen szerepel,

g) ha nem mellékelte a külön okiratot a 139. § 9. bek. értelmében, vagy a mellékelt külön okirata nem hiánytalan.

(3) Az önkormányzati kerület választási bizottsága a jelölteket legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt jelzi a jelöltlistákon. A jelöltek nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.

(4) A jelöltek nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról az önkormányzati kerület választási bizottsága haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártok és koalíciók meghatalmazottjait és a párton kívüli képviselőket, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy a koalíció vagy a párton kívüli képviselő a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.

(5) Az önkormányzati kerület választási bizottságának a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt, koalíció vagy az érintett párton kívüli képviselő a jelölt nyilvántartásba vételének kimondása érdekében indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.

(6) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt nyilvántartásba vételét, a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül az önkormányzati kerület választási bizottsága a határozatot végrehajtja és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

(1) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékében feltüntetik a jelölt sorszámát, utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében, állandó lakcíme községe megnevezését és az őt jelölő politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, vagy az adatot, hogy a jelölt párton kívüli, a választókerület számát, valamint az adott választókerületben választásra kerülő képviselők számát. A névjegyzékben a jelölteket családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.

(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt megküldi az állami bizottságnak és az önkormányzati kerület területén megtalálható valamennyi községnek a nyilvántartásba vett jelöltek választókerületek szerinti névjegyzékét. A szükséges számú névjegyzéket az önkormányzati kerület közreműködésével az önkormányzati kerület választási bizottsága biztosítja.

(3) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét a község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt a helyi szokásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.

(2) A jelölt a legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt visszaléphet a jelöltségétől; visszalépését írásos dokumentum formájában kell közölnie, és az aláírásának hatóságilag hitelesítésre kell kerülnie. Legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt a jelölt jelölését visszavonhatja meghatalmazottja által a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.

(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást az önkormányzati kerület választási bizottsága elnökének kötelező kézbesíteni, aki biztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségtől való visszalépést vagy visszahívást visszavonni nem lehet.

(4) Ha a jelölt a jelöltek nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, vagy ha a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai párt azt követően szűnik meg, hogy a jelölteket nyilvántartásba vették, a jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.

(1) A képviselő-testületi választások esetében minden választókerületben egy közös szavazólap készül valamennyi nyilvántartásba vett jelölt feltüntetésével. Az összes nyilvántartásba vett jelöltet kizárólag a szavazólap egyik oldalán kell feltüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét az önkormányzati kerület választási bizottsága ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.

(2) Az 1. bekezdés szerinti szavazólapokat a szükséges mennyiségben a belügyminisztérium közreműködésével az önkormányzati kerület választási bizottsága biztosítja.

(3) A szavazólapon a választások napját, valamint a jelölteket betűrendben tüntetik fel, a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk a jelöltlista értelmében, az állandó lakhelyük községe, és az őket jelölő politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezésével, vagy azon adat megadásával, hogy párton kívüli jelöltről van szó. A szavazólapon a jelölteket a családnevük szerint betűrendben kell feltüntetni. A szavazólapon fel kell tüntetni a választókerület számát, valamint az adott választókerületben megválasztásra kerülő képviselők számát.

(4) Amennyiben a politikai párt a nevében nagybetűket alkalmaz, a nevét a szavazólapon ugyanolyan módon tüntetik fel, mint a többi politikai párt nevét.

(5) A belügyminisztérium a járási hivatalok közreműködésével biztosítja a szavazólapok kézbesítését a községeknek; úgy, hogy azok legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.

(6) A választópolgár a szavazólapokat a választások napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés szerint nyilvántartott politikai párt, valamint párton kívüli jelölt nyújthat be. A politikai párt okirat formájában, valamint elektronikusan, meghatalmazottja közvetítésével, a párton kívüli jelölt személyesen kézbesíti a jelöltlistát legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt az önkormányzati kerületi választási bizottság jegyzőjének. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon kézbesített, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.

(2) A politikai pártok a választások céljaira koalícióra léphetnek, és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint eljárva. Ha a politikai párt önálló jelöltlistát nyújt be, nem nyújthat be koalíció részeként jelöltlistát az önkormányzati kerületi elnökválasztására.

(3) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája tartalmazza

a) a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét,

b) a jelölt adatait az alábbiak szerint

1. a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

2. a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

3. a jelölt állandó lakhelyének címét,

c) a politikai párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét, valamint aláírását és a politikai párt bélyegzője lenyomatát; koalíció esetén minden, a koalíciót alkotó minden politikai párt esetében a nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét, aláírását és valamennyi politikai párt bélyegzője lenyomatát, mely a koalíciót alkotja.

(4) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistájához csatolni kell

a) a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,

b) az értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve és családi neve, valamint postai értesítési címük feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai pártra vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet sem jelölt, sem az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője.

(5) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján legfeljebb egy jelöltet tüntethet fel.

(6) A párton kívüli jelölt jelöltlistája tartalmazza

a) a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

b) a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

c) a jelölt állandó lakhelyének címét és saját kezű aláírását.

(7) A párton kívüli jelölt jelöltlistájához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában.

(8) Minden párton kívüli jelölt jelöltlistája részét alkotja az a külön okirat, melyet a jelöltségét támogató, a választókerületbe tartozó választópolgárok írtak alá, mely 1 000 aláírást tartalmaz. E külön okiratban minden választópolgár az aláírásán kívül feltünteti az utónevét és családi nevét, születése dátumát, az állandó lakhelye címét, mely alatt a község megnevezését, az utca megnevezését, amennyiben a község utcákra tagolódik, valamint a házszámot értjük. A külön okirat valamennyi lapján feltüntetik a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát és állandó lakhelye címét. Egy külön okirattal csak egy jelölt támogatható.

(9) Az önkormányzati kerület elnökjelöltjének olyan községben vagy katonai körzetben kell állandó lakhellyel rendelkeznie, amely azon választókerület területén van, amelyben jelölteti magát.

(10) Az önkormányzati kerület elnökjelöltje jelöltetheti magát a képviselő-testület képviselőjelölti tisztségére is.

(11) Az önkormányzati kerület jegyzője megállapítja, hogy a benyújtásra került jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. és 6. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, valamint hogy mellékelték-e hozzájuk a 4., 7. és 8. bekezdésben meghatározott dokumentumokat. Amennyiben nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, vagy a párton kívüli jelöltet, hogy az általa megszabott méltányos határidőn belül a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.

(12) Az önkormányzati kerületi választási bizottság jegyzője a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak az önkormányzati kerületi választási bizottság első ülésén.

(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az előterjesztett jelöltlistákat felülvizsgálja. Az önkormányzati kerületi választási bizottság a jelöltlistákat szavazatösszesítő testülete közreműködésével vizsgálja meg.

(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága nem veszi nyilvántartásba a jelöltet,

a) ha választhatósági joga gyakorlásának a 6. §-ban foglaltak szerint akadálya van,

b) aki nem felel meg a 133. §-ban meghatározott követelményeknek,

c) aki az önkormányzati kerület választási bizottságának felszólítása ellenére a megadott határidőben nem küszöböli ki a tulajdonneveket és azok rövidítését a foglalkozásáról szóló adatsorból,

d) aki nem csatolta a jelöltlistához a 144. § 4. bek. a) pontja vagy a 7. bek. szerinti nyilatkozatot,

e) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata 144. § 4. bek. a) pontja vagy 7. bek. szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,

f) aki a jelöltlistához nem mellékelte a külön okiratot a 144. § 8. bek. értelmében, vagy a mellékelt külön okirata nem hiánytalan.

(3) Az önkormányzati kerület választási bizottsága a jelölteket legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt jelzi a jelöltlistákon. A jelöltek nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.

(4) A jelöltek nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról az önkormányzati kerület választási bizottsága haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártokat, koalíciókat és a párton kívüli jelölteket, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy a koalíció vagy a párton kívüli jelölt a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.

(5) Az önkormányzati kerület választási bizottságának a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt, koalíció vagy az érintett párton kívüli jelölt indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz a jelölt nyilvántartásba vételének kimondása érdekében.

(6) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt nyilvántartásba vételét, a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül az önkormányzati kerület választási bizottsága a határozatot végrehajtja és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

(1) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékében feltüntetik a jelölt sorszámát, utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében, állandó lakcíme községe megnevezését és az őt jelölő politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, vagy az adatot, hogy a jelölt párton kívüli. A névjegyzékben a jelölteket családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.

(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt megküldi az állami bizottságnak és az önkormányzati kerület területén megtalálható valamennyi községnek a nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét. A szükséges számú névjegyzéket az önkormányzati kerület közreműködésével az önkormányzati kerület választási bizottsága biztosítja.

(3) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét a község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt a helyi szokásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

A 142. § az önkormányzati kerületi elnökválasztás esetében is érvényben van.

(1) Az önkormányzati kerületi elnökválasztás esetében valamennyi nyilvántartásba vett jelölt feltüntetésével közös szavazólap készül. Az összes nyilvántartásba vett jelöltet kizárólag a szavazólap egyik oldalán kell feltüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét az önkormányzati kerület választási bizottsága ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.

(2) Az 1. bekezdés szerinti szavazólapokat a szükséges mennyiségben a belügyminisztérium közreműködésével az önkormányzati kerület választási bizottsága biztosítja.

(3) A szavazólapon a választások napját, valamint a jelölteket betűrendben tüntetik fel, a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk a jelöltlista értelmében, az állandó lakhelyük községe, és az őket jelölő politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezésével, vagy azon adat megadásával, hogy párton kívüli jelöltről van szó. A szavazólapon a jelölteket a családnevük szerint betűrendben kell feltüntetni.

(4) A 143. § 4-től a 6. bekezdéséig terjedő rendelkezések az önkormányzati kerületi elnökválasztás esetében is érvényben vannak.

(1) Az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke legkésőbb 110 nappal azok megtartásának napja előtt kiírja.

(2) A képviselő-testületi választások és az elnökválasztás a megbízatási időszak utolsó 14 napjában kerülnek megtartásra.

(3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke akkor is kihirdeti az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokat, ha

a) valamelyik önkormányzati kerületben bármilyen okból kifolyólag jelen törvény értelmében nem tartottak választásokat,

b) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelenítette a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét,

c) az önkormányzati kerületi elnökválasztás jelöltjei a választások során azonos számú szavazatot szereztek,

d) az önkormányzati kerületi elnökválasztás második fordulójában nincs két jelölt vagy az önkormányzati kerületi elnökválasztás jelöltjei a második fordulóban azonos számú szavazatot szereztek,

e) a képviselő-testület képviselője mandátuma megszűnt és erre a mandátumra nincs pótképviselő, vagy ha az önkormányzati kerület elnökének mandátuma megszűnt.

(4) Ha a 3. bekezdés a) pontjában foglaltak megvalósultak, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az állami bizottság általi választási eredmények nyilvánosságra hozatalát követő 30 napon belül kiírja a választásokat.

(5) A 3. bekezdés d) pontjában foglaltak értelmében az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokra vonatkozó kérvényt az önkormányzati kerület a belügyminisztériumnak nyújtja be.

(6) A 3. bekezdés értelmében megtartott választásokra vonatkozó határidőket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke választások kiírásáról szóló határozatának melléklete tartalmazza.

(7) A 3. bekezdés értelmében kiírandó, az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokat a választási időszak utolsó hat hónapja alatt nem tartják meg.

(1) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az illetékes szavazóhelyiséget az állandó lakhelye szerinti választókörzetben és a választói névjegyzékben nem szerepel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy a külföldiek tartózkodására jogosító okmánya felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.

(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy a külföldiek tartózkodásra jogosító okmánya felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.

(3) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területen az üres borítékba helyezi a képviselő-testületi választások egy szavazólapját és az önkormányzati kerületi elnökválasztások egy szavazólapját. A képviselő-testületi választások szavazólapján szereplő jelöltek neve előtt álló sorszám bekarikázásával megjelöli azokat a jelölteket, akikre a szavazatát leadja. A választópolgár legfeljebb annyi jelöltet karikázhat be, amennyi az adott választási körzetben megválasztható. Az önkormányzati elnökválasztási szavazólapon a választópolgár a sorszám bekarikázásával jelöli ki azt az egy jelöltet, akire a szavazatát leadja.

A szavazólapok borítékból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság különválasztja a képviselő-testületi választásokra és az elnökválasztásra leadott szavazólapokat. Ezt követően megállapítja a képviselő-testületi választáson az egyes képviselőjelöltekre leadott érvényes szavazatok számát, és az önkormányzati elnökválasztáson az egyes elnökjelöltekre leadott érvényes szavazatok számát. Az eredményeket feltünteti a választókörzetben megtartott szavazás menetéről és eredményéről készült jegyzőkönyvben.

(1) A szavazólap érvénytelen, ha a választópolgár nem jelölt meg karikázással egy jelöltet sem, vagy ha az adott választókerületben a képviselő-testületbe megválasztható megszabott számú képviselőnél több jelöltet jelölt meg karikázással, vagy ha az önkormányzati kerületi elnökválasztáson nem jelölt meg karikázással egy jelöltet sem, vagy ha egynél többet jelölt meg karikázással az önkormányzati kerületi elnökválasztáson.

(2) Ha a borítékban a képviselő-testületi választások esetében több szavazólap található, valamennyi érvénytelen. Ha az önkormányzati kerületi elnökválasztás esetében a borítékban több szavazólap található, valamennyi érvénytelen. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti

a) a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, esetleg felfüggesztésének időpontját,

b) a választói névjegyzékében szereplő választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) a képviselő-testületi választásokon az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

f) az önkormányzati kerületi elnökválasztáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.

(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv egy példányát haladék nélkül kézbesíti a választókerületi választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a választókerületi választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

A választókerületi választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a választókerületi választási bizottság engedélyt adott.

(1) A választókerületi választási bizottság a választókerületi választások eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a választókerületi választási bizottság elnöke és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben a választókerületi választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

(2) A választókerületi választási bizottság a választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti

a) a választókerület választókörzetei számát és azon választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a szavazások eredményeit megküldték,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) képviselő-testületi választásokon az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

f) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket a megválasztottak a képviselő-testület képviselőjévé, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amelyek őket jelölték, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indultak,

g) a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amelyek őket jelölték, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indultak,

h) az önkormányzati kerületi elnökválasztáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.

(3) A választókerületi választási bizottság a választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet haladéktalanul kézbesíti az önkormányzati kerületi választási bizottságnak. A választókerületi választási bizottság az önkormányzati kerületi választási bizottság utasítására befejezi tevékenységét. A választókerületi választási bizottság a választási dokumentumokat megőrzésre átadja önkormányzati kerületnek.

(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az önkormányzati kerületi választások eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet az önkormányzati kerületi választási bizottság elnöke, valamint többi tagja az aláírásával látja el. Amennyiben az önkormányzati kerületi választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti

a) a választókerületek számát és a választókerületi választási bizottságok számát,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) a képviselő-testületi választásokon az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

f) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket a megválasztottak a képviselő-testület képviselőjévé választókerületek szerint, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indultak,

g) választókerületenként a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indultak,

h) az önkormányzati kerületi elnökválasztáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

i) az önkormányzati kerület megválasztott elnöke utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amelyek őt jelölték, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indult.

(3) Az önkormányzati kerületi választási bizottság az önkormányzati kerületi választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. Az önkormányzati kerületi választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat az önkormányzati kerületnek megőrzésre átadja.

(1) A képviselő-testület képviselőjévé azokat a jelölteket választják meg, akik a választókerületben sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot kapták.

(2) Amennyiben a választókerületben ugyanazon párt vagy koalíció két vagy több jelöltje azonos számú érvényes szavazatot szerez, a jelölt az érintett politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján elfoglalt sorrendje szerint válik képviselővé.

(3) Amennyiben a választókerületben több politikai párt, koalíció több jelöltje azonos számú érvényes szavazatot szerez, a választókerületi választási bizottság a képviselő-testület képviselőjéről sorsolással dönt.

(4) Az önkormányzati kerület elnökévé azt a jelöltet választják meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte.

(1) Az önkormányzati kerületi választási bizottság a képviselő-testületi választások és az önkormányzati kerületi elnökválasztás eredményét az önkormányzati kerületben szokásos módon közzéteszi. A választások eredményét egyúttal az önkormányzati kerület honlapján is közzé teszi.

(2) Az önkormányzati kerület a képviselő-testületi választások és az önkormányzati kerületi elnökválasztás eredményét megküldi minden egyes községnek, mely az önkormányzati kerület illetékességi területéhez tartozik. A községek helyileg szokásos módon biztosítják a választások eredményének közzé tételét.

Az önkormányzati kerület választási bizottsága a megválasztásukat igazoló okiratot ad ki a képviselő-testület megválasztott képviselőinek és az önkormányzati kerületi megválasztott elnökének.

(1) Ha a képviselő-testületben megüresedik egy mandátum, a képviselő-testület képviselője póttagként az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta abban a választókerületben, amelyben a mandátum megüresedett. Szavazategyenlőség esetén a 157. § 2. és 3. bekezdése értelmében járnak el.

(2) A póttag hivatalba lépését a képviselő-testület 15 nappal az után hirdeti ki az önkormányzati kerület hirdetőtábláján, hogy a mandátum megüresedett, és átadja a póttagnak az igazoló okiratot arról, hogy képviselő lett. Az igazoló okiratot az önkormányzati kerület elnöke írja alá.

Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti

a) az önkormányzati kerületi választási bizottságok számát, amelyek a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) a képviselő-testületi választásokon az egyes politikai pártok, koalíciók jelöltjei, valamint a párton kívüli jelöltek számát, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát,

f) az önkormányzati kerületek számát, ahol a képviselő-testület megválasztására sor került,

g) az önkormányzati kerületek elnökei számát az egyes politikai pártok, koalíciók megválasztott jelöltjei, valamint a párton kívüli jelöltek közül.

A községi önkormányzati szervek megválasztásában a község azon lakosa jogosult részt venni, aki a községben állandó lakhellyel rendelkezik.

A községi képviselő-testület, valamint a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a helyi képviselő-testület (a továbbiakban csak „községi képviselő-testület“) képviselőjévé az a helyi lakos választható meg, aki a községben állandó lakhellyel rendelkezik és legkésőbb a választások napján betölti 18. életévét.

A község polgármesterévé az a helyi lakos választható meg, aki a községben állandó lakhellyel rendelkezik és legkésőbb a választások napján betölti 25. életévét.

(1) A községi képviselő-testületi képviselőválasztások céljára minden községben többmandátumos választókerületeket hoznak létre, melyekben a községi képviselő-testület képviselőit a község lakossága számaránya szerint választják meg, legfeljebb azonban 12 községi képviselő-testületi képviselőt egy választókerületen belül; a városrészekre osztott városokban egymandátumos választókörzetek is létrehozhatók, amennyiben a városrész lakosságszámára csak egy képviselő jut.

(2) A községben, ahol 12 vagy kevesebb képviselőt kell megválasztani a községi képviselő-testületbe, egyetlen választókörzet is kialakítható.

(3) A választókerületek képviselői számát a községi képviselő-testület határozza meg és teszi közzé a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.

(4) A község polgármesterének megválasztása céljára minden község egy egymandátumos választókörzetet képez.

(1) A járási választási bizottságba a járási választási bizottság illetékességi körzetébe tartozó községek legalább egy harmadában jelöltlistát állító politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.

(2) A tag és póttag delegálásáról szóló határozat tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetők,

c) annak a személynek az utónevét és családi nevét valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,

2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint a koalíció bélyegzője lenyomatát.

(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.

(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.

(6) A politikai párt vagy a koalíció jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a járási választási bizottságban.

(7) A járási választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.

(8) A járási választási bizottság

a) felügyeli a helyi választási bizottságok és a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,

b) megvitatja járási hivatal információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,

c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,

d) felügyeli a szavazás eredményeinek feldolgozását,

e) a választások eredményéről jegyzőkönyvet készít,

f) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

(9) A járási választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.

(10) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal önálló jogszabályban meghatározott illetékességi területével.

A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

(1) A helyi választási bizottságba és a városokban a városi választási bizottságba (továbbiakban, „helyi választási bizottságba“) egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a községi képviselő-testületi választásokra. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül a község polgármesterének kézbesíti.

(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) annak a személynek az utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,

2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint a koalíció bélyegzője lenyomatát.

(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a helyi választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.

(5) A helyi választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.

(6) A helyi választási bizottság jegyzőjét a község polgármestere nevezi ki és hívja vissza.

(7) A politikai párt vagy a koalíció, a községi képviselő-testületi választásokra benyújtott jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a helyi választási bizottságban.

(8) A helyi választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a helyi választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a helyi választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A helyi választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.

(9) A helyi választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.

(10) A helyi választási bizottság

a) felülvizsgálja a jelöltlistákat és dönt a jelöltek bejegyzéséről,

b) felügyeli a választókörzetek választási bizottságai felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladatai ellátására,

c) jegyzőkönyvet készít a választókerületben és községben lezajlott választások eredményéről,

d) közzé teszi a községi választások eredményét,

e) a megválasztott jelölteknek a megválasztásukat igazoló okiratot ad ki,

f) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a községi képviselő-testületi választásokra. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül a község polgármesterének kézbesíti.

(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) annak a személynek az utónevét és családi nevét valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,

2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint a koalíció bélyegzője lenyomatát.

(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.

(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.

(6) Amennyiben a politikai párt vagy a koalíció visszavonja jelöltlistáját, ennek következményeként az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókörzeti választási bizottságban.

(7) A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.

(8) A választókörzeti választási bizottság

a) biztosítja a választások szabályszerű menetét,

b) a választások napján bejegyzi a választópolgárokat a választási névjegyzékbe,

c) megszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a szavazás menetéről és eredményéről a választókörzetben,

d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(9) Választókörzeti választási bizottságot nem hoznak létre azon községben, ahol csak egy választókörzet került kialakításra; a helyi választási bizottság jegyzője teljesíti a választókörzeti választási bizottság jegyzője feladatait is.

(10) A választókörzeti választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.

(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés szerint bejegyzett politikai párt valamint párton kívüli jelölt nyújthat be. A politikai párt okirat formájában, meghatalmazottja közvetítésével, a párton kívüli jelölt személyesen kézbesíti a jelöltlistát legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt a helyi választási bizottság jegyzőjének. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.

(2) A választások céljából a politikai pártok koalícióra léphetnek és az 1. bekezdés szerint eljárva közös jelöltlistát nyújthatnak be.

(3) Amennyiben a községi képviselő-testületbe két vagy több választókerületben választanak képviselőket, a politikai párt vagy koalíció minden választókerületben nyújthat be jelöltlistát. Ha a politikai párt önállóan nyújt be jelöltlistát egy választókerületben, ugyanabba a képviselő-testületbe más választókerületben nem nyújthat be koalíciós jelöltlistát; ha a politikai párt koalíciós jelöltlistát nyújt be, jelöltlistát ugyanabba a képviselő-testületbe más választókerületben csak ugyanazon koalíció keretein belül nyújthat be.

(4) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája tartalmazza

a) a politikai párt megnevezését vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését és a választókerület számát,

b) a jelöltek névsorát, mely tartalmazza

1. a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

2. a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

3. a jelölt állandó lakhelyének címét,

4. a jelölt sorszámát a jelöltlistán, arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,

c) a politikai párt meghatalmazottjának utónevét és családi nevét, tisztségét, valamint aláírását és a politikai párt bélyegzője lenyomatát; koalíció esetén minden, a koalíciót alkotó politikai párt meghatalmazottjának utónevét és családi nevét, tisztségét, aláírását és valamennyi politikai párt bélyegzője lenyomatát.

(5) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistájához csatolni kell

a) minden jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján, és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,

b) értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve és családi neve és postai értesítési címük feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai pártra vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet sem jelölt, sem helyi választási bizottság jegyzője.

(6) A politikai párt legfeljebb annyi jelöltet tüntethet fel jelöltlistáján, ahány képviselő megválasztható az adott község képviselő-testületébe az adott választási kerületben.

(7) A párton kívüli jelölt jelöltlistája tartalmazza

a) a választókerület számát,

b) a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

c) a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

d) a jelölt állandó lakhelyének címét és saját kezű aláírását.

(8) A párton kívüli jelölt jelöltlistájához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában.

(9) Valamennyi párton kívüli jelölt jelöltlistája részét képezi az azon választópolgárok által aláírt okirat, akik a jelöltségét támogatják, és állandó lakhellyel rendelkeznek abban a községben, ahol jelölteti magát (továbbiakban, „aláírásgyűjtő ív”). Az aláírásgyűjtő íven minden választópolgár az aláírása mellett feltünteti az utónevét és családi nevét, születése dátumát, az állandó lakhelyét mely alatt a község megnevezését, az utca megnevezését, amennyiben a község utcákra tagolódik, valamint a házszámot értjük. Az aláírásgyűjtő ív valamennyi lapján feltüntetik a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát és állandó lakhelye címét. Egy aláírásgyűjtő ívvel csak egy jelölt támogatható. A aláírások szükséges számát az 1. számú melléklet tartalmazza. A választások a község lakosai számát a község a helyben szokásos módon teszi közzé legkésőbb 85 nappal a választások napja előtt.

(10) A községi képviselő-testületi képviselőjelöltjének állandó lakhellyel kell rendelkeznie abban a községben, amelyben jelöltként indul.

(11) Ugyanazon a választáson a községi képviselő-testületbe a jelölt csak egy választókerületben indulhat.

(12) A községi képviselő-testület képviselőjelöltje egyaránt jelöltetheti magát a község polgármesteri tisztségére is.

(13) A helyi választási bizottság jegyzője megállapítja, hogy a benyújtásra került jelöltlisták tartalmazzák-e a 4. és 7. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, valamint hogy mellékelték-e hozzájuk az 5., 8. és 9. bekezdésben meghatározott iratokat. Amennyiben nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját vagy a párton kívüli jelöltet, hogy az általa megszabott méltányos határidőben a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.

(14) A jelöltlista benyújtását követően nincs mód a jelöltlista további jelöltekkel történő kiegészítésére vagy a jelöltek sorrendje módosítására.

(15) A helyi választási bizottság jegyzője a helyi választási bizottság első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.

(1) A helyi választási bizottság a benyújtásra került jelöltlistákat felülvizsgálja és azt a jelöltet nem veszi nyilvántartásba,

a) aki választhatósági joga gyakorlásában a 6. §-ban foglaltak szerint akadályoztatva van,

b) aki nem felel meg a 164. §-ban meghatározott követelményeknek,

c) aki a helyi választási bizottság felszólítása ellenére a megadott határidőben nem küszöböli ki a tulajdonneveket és azok rövidítését a foglalkozásáról szóló adatsorból,

d) aki nem csatolta a jelöltlistához a 171. § 5. bek. a) pontja vagy a 8. bek. szerinti nyilatkozatot,

e) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata 171. § 5. bek. a) pontja vagy 8. bek. szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,

f) ha a jelöltlistán a megszabott jelöltszámot meghaladó helyen szerepel,

g) ha nem mellékelte az aláírásgyűjtő ívet a 171. § 9. bek. értelmében, vagy a mellékelt aláírásgyűjtő íve nem hiánytalan.

(2) A helyi választási bizottság a jelölteket legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt jelzi a jelöltlistákon. A jelöltek nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.

(3) A jelöltek nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról a helyi választási bizottság haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártok és koalíciók meghatalmazottjait és a párton kívüli képviselőket, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy a koalíció vagy a párton kívüli képviselő a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.

(4) A helyi választási bizottságnak a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt, koalíció vagy az érintett párton kívüli képviselő a jelölt nyilvántartásba vételének kimondása érdekében indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.

(5) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt nyilvántartásba vételét, a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül a helyi választási bizottság a határozatot végrehajtja, és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

(1) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékében feltüntetik a jelölt sorszámát, utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében és az őt jelölő politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét vagy az adatot, hogy a jelölt párton kívüli, a választókerület számát, valamint az adott választókerületben megválasztásra kerülő községi képviselő-testületi képviselők számát. A névjegyzékben a jelölteket családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.

(2) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét a község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt a helyi szokásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.

(2) A jelölt a legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt visszaléphet a jelöltségétől; visszalépését írásos okirat formájában kell közölnie, és az aláírásának hatóságilag hitelesítésre kell kerülnie. Legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt a jelölt jelölését visszavonhatja meghatalmazottja által a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.

(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást a helyi választási bizottság elnökének kell kézbesíteni, aki biztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségtől való visszalépést vagy visszahívást visszavonni nem lehet.

(4) Ha a jelölt a jelöltek nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, vagy ha a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai párt azt követően szűnik meg, hogy a jelölteket nyilvántartásba vették, a jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik őt figyelembe.

(1) A községi képviselő-testületi választások esetében minden választókerületben egy közös szavazólap készül az összes nyilvántartásba vett jelölt feltüntetésével. Az összes nyilvántartásba vett jelöltet a szavazólap egyik oldalán kell feltüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét a helyi választási bizottság ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát a község hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.

(2) Az 1. bekezdés szerinti szavazólapokat a szükséges mennyiségben a járási hivatal közreműködésével a helyi választási bizottság biztosítja.

(3) A szavazólapon a választások napját, valamint a jelölteket betűrendben tüntetik fel, a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk a jelöltlista értelmében, az állandó lakhelyük községe, és az őket jelölő politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezésével, vagy azon adat megadásával, hogy párton kívüli jelöltről van szó. A szavazólapon a jelölteket a családnevük szerint betűrendben kell feltüntetni. A szavazólapon fel kell tüntetni a választókerület számát, valamint az adott választókerületben választásra kerülő községi képviselő-testületi képviselők számát.

(4) Amennyiben a politikai párt a nevében nagybetűket alkalmaz, a nevét a szavazólapon ugyanolyan módon tüntetik fel, mint a többi politikai párt nevét.

(5) A járási hivatal szavazólapokat a községeknek kézbesíti, amelyek biztosítják, hogy azok legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.

(6) A választópolgár a szavazólapokat a választások napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés szerint bejegyzett politikai párt, valamint párton kívüli jelölt nyújthat be. A politikai párt okirat formájában valamint elektronikusan, meghatalmazottja közvetítésével, a párton kívüli jelölt személyesen kézbesíti a jelöltlistát legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt a helyi választási bizottság jegyzőjének. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon kézbesített, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.

(2) A politikai pártok a választások céljaira koalícióra léphetnek, és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint eljárva. Ha a politikai párt önálló jelöltlistát nyújt be, nem nyújthat be koalíció részeként jelöltlistát a község polgármester-választására.

(3) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája tartalmazza

a) a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét,

b) a jelölt adatait az alábbiak szerint

1. a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

2. a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

3. a jelölt állandó lakhelyének címét és saját kezű aláírását,

c) a politikai párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét, valamint aláírását és a politikai párt bélyegzője lenyomatát; koalíció esetén minden, a koalíciót alkotó politikai párt esetében a nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét, aláírását és valamennyi politikai párt bélyegzője lenyomatát, mely a koalíciót alkotja.

(4) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistájához csatolni kell

a) a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,

b) értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve és családi neve, valamint postai értesítési címük feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai párt vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet sem jelölt, sem az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője.

(5) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján legfeljebb egy jelöltet tüntethet fel.

(6) A párton kívüli jelölt jelöltlistája tartalmazza

a) a jelölt vezeték- és keresztnevét, tudományos címét és születése dátumát,

b) a foglalkozását, melyet a jelöltlista benyújtásakor végez; a foglalkozásról szóló adat nem tartalmazhat semmilyen tulajdonnevet vagy annak rövidítését,

c) a jelölt állandó lakhelyének címét és saját kezű aláírását.

(7) A párton kívüli jelölt jelöltlistájához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában.

(8) A párton kívüli jelölt jelöltlistája részét alkotja az aláírásgyűjtő ív, azon választópolgárok által aláírva, akik a jelöltségét támogatják, és állandó lakhellyel rendelkeznek abban a községben, ahol jelölteti magát. Az aláírásgyűjtő ívben minden választópolgár az aláírása mellett feltünteti az utónevét és családi nevét, születése dátumát, az állandó lakhelyét, mely alatt a község megnevezését, az utca megnevezését, amennyiben a község utcákra tagolódik, valamint a házszámot értjük. Az aláírásgyűjtő ív valamennyi lapján feltüntetik a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát és állandó lakhelye címét. Egy aláírásgyűjtő ívvel csak egy jelölt támogatható. Az aláírások szükséges számát az 1. számú melléklet tartalmazza. A választások napjára vonatkozóan a község lakosai létszámát a község a helyben szokásos módon teszi közzé legkésőbb 85 nappal a választások napja előtt.

(9) A polgármesterjelölt jelöltetheti magát a képviselő-testület képviselőjelölti tisztségére is.

(10) A helyi választási bizottság jegyzője megállapítja, hogy a benyújtásra került jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. és 6. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, valamint hogy mellékelték-e hozzájuk az 4., 7. és 8. bekezdésben meghatározott dokumentumokat. Amennyiben nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, vagy a párton kívüli jelöltet, hogy az általa megszabott méltányos határidőben a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.

(11) A helyi választási bizottság jegyzője a helyi választási bizottság első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.

(1) A helyi választási bizottság a benyújtásra került jelöltlistákat felülvizsgálja és azt a jelöltet nem veszi nyilvántartásba,

a) aki választhatósági joga gyakorlásában a 6. §-ban foglaltak szerint akadályoztatva van,

b) aki nem felel meg a 165. §-ban meghatározott követelményeknek,

c) aki a helyi választási bizottság felszólítása ellenére a megadott határidőben nem küszöböli ki a tulajdonneveket és azok rövidítését a foglalkozásáról szóló adatsorból,

f) aki nem csatolta a jelöltlistához a 176. § 4. bek. a) pontja vagy a 7. bek. szerinti nyilatkozatot,

e) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata 176. § 4. bek. a) pontja vagy 7. bek. szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,

f) aki jelöltlistájához nem csatolták külön jogszabály értelmében a polgármesteri tisztség ellátása követelményei teljesítését igazoló okiratot.

(2) A helyi választási bizottság a jelölteket legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt jelzi a jelöltlistákon. A jelöltek nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.

(3) A jelöltek nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról a helyi választási bizottsága haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártokat, koalíciókat és a párton kívüli képviselőket, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy a koalíció vagy a párton kívüli képviselő a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.

(4) A helyi választási bizottság a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt, koalíció vagy az érintett párton kívüli képviselő a jelölt nyilvántartásba vételének kimondása érdekében indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz. Az indítványt a helyi választási bizottság határozata kézhezvételét követő három napon belül lehet benyújtani.

(5) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt nyilvántartásba vételét, a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül a helyi választási bizottság a határozatot végrehajtja, és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

(1) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékében feltüntetik a jelölt sorszámát, utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében és az őt jelölő politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét vagy az adatot, hogy a jelölt párton kívüli. A névjegyzékben a jelölteket családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.

(2) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét a község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt a helyi szokásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

A 174. § rendelkezései a polgármester-választásra is vonatkoznak.

(1) A községi polgármester-választás esetében valamennyi nyilvántartásba vett jelölt feltüntetésével közös szavazólap készül. Az összes nyilvántartásba vett jelöltet a szavazólap egyik oldalán kell feltüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét a helyi választási bizottság ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát a község hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya alapján kerülnek a szavazólapok nyomtatásra.

(2) Az 1. bekezdés szerinti szavazólapokat a szükséges mennyiségben a járási hivatal közreműködésével a helyi választási bizottság biztosítja.

(3) A szavazólapon a választások napját, valamint a jelölteket betűrendben tüntetik fel, a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk a jelöltlista értelmében, az állandó lakhelyük községe, és az őket jelölő politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai párt megnevezésével, vagy azon adat megadásával, hogy párton kívüli jelöltről van szó. A szavazólapon a jelölteket a családnevük szerint betűrendben kell feltüntetni.

(4) A 175. § rendelkezései a 4. bek.-től a 6-ig a községi polgármester-választásra is vonatkoznak.

(1) A községi önkormányzatok szerveibe történő választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke legkésőbb 110 nappal azok megtartása előtt kiírja.

(2) A községi önkormányzatok szerveibe történő választások a megbízatási időszakuk utolsó 14 napjában kerülnek megtartásra.

(3) A községi önkormányzatok szerveibe történő választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke akkor is kiírja, ha

a) valamelyik községben bármilyen okból kifolyólag jelen törvény értelmében nem tartottak választásokat,

b) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelenítette a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét,

c) a község polgármesterjelöltjei azonos számú szavazatot szereztek,

d) a képviselő-testület képviselőjének mandátuma megszűnt és erre a mandátumra nincs pótképviselő, vagy ha a polgármester mandátuma megszűnt.

(4) Ha a 3. bekezdés a) pontjában foglaltak megvalósultak, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke az állami bizottság általi választási eredmények nyilvánosságra hozatalát követő 30 napon belül kiírja a választásokat.

(5) A 3. bekezdés d) pontjában foglaltak értelmében a községi önkormányzatok szerveibe történő választásokra vonatkozó kérvényt a község a belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(6) A 3. bekezdés értelmében megtartott választásokra vonatkozó határidőket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke a választások kiírásáról szóló határozatának melléklete tartalmazza.

(7) A 3. bekezdés értelmében megtartandó, a községi önkormányzatok szerveibe történő választásokat a választási időszak utolsó hat hónapja alatt nem tartják meg.

(1) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a választói névjegyzékben nem szerepel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy a külföldiek tartózkodására jogosító okmánya felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.

(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy a külföldiek tartózkodásra jogosító okmánya felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.

(3) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területen az üres borítékba helyezi a községi képviselő-testületi választások egy szavazólapját és a községi polgármester-választások egy szavazólapját. A községi képviselő-testületi választások szavazólapján szereplő jelöltek neve előtt álló sorszám bekarikázásával megjelöli azokat a jelölteket, akikre a szavazatát leadja. Legfeljebb annyi jelöltet karikázhat be, amennyi az adott választókerületben a községi képviselő-testületbe megválasztható. A községi polgármester-választás szavazólapján a választópolgár a sorszám bekarikázásával jelöli ki azt az egy jelöltet, akire a szavazatát leadja.

A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság különválasztja a községi képviselő-testületi választásokra és a községi polgármester-választásra leadott szavazólapokat. Ezt követően megállapítja a községi képviselő-testületi választáson az egyes képviselőjelöltekre leadott érvényes szavazatok számát, és külön az egyes polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatokat. Az eredményeket feltünteti a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készült jegyzőkönyvben.

(1) A szavazólap érvénytelen, ha a választópolgár nem jelölt meg karikázással egy jelöltet sem, vagy ha az adott választókerületben a községi képviselő-testületbe megválasztható megszabott számú képviselőnél több jelöltet jelölt meg karikázással, vagy ha a polgármester-választáson nem jelölt meg karikázással egy jelöltet sem, vagy ha egynél több jelöltet jelölt meg karikázással a polgármester-választáson.

(2) Ha a borítékban a helyi képviselő-testületi választások több szavazólapja található, valamennyi érvénytelennek minősül. Ha a községi polgármester-választás esetében a borítékban több szavazólap található, valamennyi érvénytelen. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti

a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleges megszakításának időpontját,

b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) a politikai pártokra és koalíciók egyes jelöltjeire leadott érvényes szavazatok számát a községi képviselő-testületi választásokon,

f) az egyes polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.

(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyve egy példányát haladék nélkül átadja a helyi választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a helyi választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

A helyi választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a helyi választási bizottság engedélyt adott.

(1) A helyi választási bizottság a választókerületi választások eredményéről két eredeti példányban jegyzőkönyvet készít. A választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a helyi választási bizottság elnöke és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben a választókerületi választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

(2) A helyi választási bizottság a választókerületben lezajlott választások menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti

a) a választókerület választókörzetei számát és azon választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a választókörzetben lezajlott választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát a községi képviselő-testületi választásokon,

f) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket a megválasztottak a községi képviselő-testület képviselőjévé, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indultak,

g) a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indultak,

h) a községi polgármester-választáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.

(3) Azon községben, ahol csak egy választókerület került kialakításra, az 1. bekezdés értelmében megírandó jegyzőkönyv nem készül.

(1) A helyi választási bizottság a községben megtartott választások eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a helyi választási bizottság elnöke, valamint többi tagja az aláírásával látja el. Amennyiben a helyi választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

(2) A helyi választási bizottság a községben lezajlott választások menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti

a) a választókerületek számát,

b) a választókörzetek számát és azon választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a választókörzetben lezajlott választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,

c) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

d) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

e) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát a községi képviselő-testületi választásokon,

g) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket a megválasztottak a képviselő-testület képviselőjévé, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indultak,

h) a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indultak,

i) a községi polgármester-választáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

j) a község megválasztott polgármestere utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őt jelölte, vagy a tényt, hogy párton kívüli jelöltként indult.

(3) A helyi választási bizottság a községben megtartott választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A helyi választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(4) A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony, valamint Kassa városi választási bizottsága a választások eredményéről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak és biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városi választási bizottsága és Kassa városi választási bizottsága az állami bizottság utasítására befejezi tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a városnak.

(1) A községi képviselő-testület képviselőjévé azokat a jelölteket választják meg, akik a választókerületben sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot kapták.

(2) Amennyiben a választókerületben ugyanazon párt vagy koalíció két vagy több jelöltje azonos számú érvényes szavazatot szerez, a jelölt az érintett politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján elfoglalt sorrendje szerint válik képviselővé.

(3) Amennyiben a választókerületben több politikai párt, koalíció több jelöltje vagy párton kívüli jelöltek azonos számú érvényes szavazatot szereznek, közülük a helyi választási bizottság a képviselő-testület képviselőjéről sorsolással dönt.

(4) A község polgármesterévé azt a jelöltet választják meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte meg. Szavazategyenlőség esetén új választások megtartására kerül sor.

A helyi választási bizottság a helyileg szokásos módon biztosítja a község képviselő-testületi választása és polgármester-választása eredménye közzé tételét.

A helyi választási bizottság a községi képviselő-testület megválasztott képviselőinek és az önkormányzati kerület megválasztott polgármesterének a megválasztásukat igazoló okiratot ad ki.

(1) Ha a községi képviselő-testületben megüresedik egy mandátum, a képviselő-testület képviselője póttagként az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta abban a választókerületben, amelyben a mandátum megüresedett. Szavazategyenlőség esetén a 189. § 2. és 3. bekezdése értelmében, megfelelően járnak el.

(2) A póttag hivatalba lépését a község polgármestere 15 nappal az után hirdeti ki a község hirdetőtábláján, hogy a mandátum megüresedett, és átadja a póttagnak az igazoló okiratot arról, hogy képviselő lett a községi képviselő-testületben. Az igazoló okiratot a polgármester írja alá.

A járási választási bizottság összegyűjti a helyi választási bizottságok jegyzőkönyveit a választások menetéről a községben, és szavazatösszesítő testülete közreműködésével azok hiánytalan voltát vizsgálja. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvben foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a helyi választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a helyi választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a helyi választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

(1) A járási választási bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti

a) a helyi választási bizottságok számát, amelyek a községben lezajlott választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítettek,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) a községi képviselő-testületi választásokon megválasztott képviselők számát az egyes politikai pártok, koalíciók, valamint a párton kívüli jelöltek szerint, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát,

f) azon községek számát, ahol községi képviselő-testület megválasztására került sor,

g) a községek megválasztott polgármesterei számát az egyes politikai pártok, koalíciók szerint, valamint a párton kívüli jelöltek közül, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát.

(2) A járási választási bizottság a választások eredményéről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására befejezi tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti

a) a járási választási bizottságok számát, amelyek a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,

e) a községi képviselő-testületi választásokon megválasztott képviselők számát az egyes politikai pártok, koalíciók szerint, valamint a párton kívüli jelöltek számát, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát,

f) azon községek számát, ahol községi képviselő-testület megválasztására került sor,

g) a községek megválasztott polgármesterei számát az egyes politikai pártok, koalíciók szerint, valamint a párton kívüli jelöltek közül, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát.

(1) A választások a községi önkormányzatok testületeibe és a kerületi önkormányzati testületekbe ugyanazon a napon és ugyanazon időben történnek hét órától húsz óráig. Az első mondat rendelkezése nem vonatkozik a 149. § 3. bek. értelmében meghirdetett választásokra és a 181. § 3. bek. szerint kihirdetett választásokra.

(2) Az 1. bekezdés első mondata szerint lebonyolított választásokat követően elsőként az önkormányzati kerületi testületek választási eredményeit állapítják meg.

(3) A községi önkormányzatok testületeibe és a kerületi önkormányzati testületekbe történő választások végrehajtására a törvény hatodik és hetedik részének rendelkezései vonatkoznak, amennyiben a 4. bekezdés, a 195.b, a 195.c és a 195.d § másként nem rendelkezik.

(4) Az 1. bekezdés első mondata szerinti községi önkormányzati testületi és kerületi önkormányzati testületi választások esetében

a) a községi önkormányzati testületi választások szavazókörei és szavazóhelyiségei az önkormányzati kerületi testületi választások szavazókörei és helyiségei is,

b) a község a szavazóköri választási bizottságnak átadja külön a községi önkormányzati testületi választásokhoz elkészített választói névjegyzéket és külön az önkormányzati kerületi testületi választásokhoz a 11. § értelmében elkészített választói névjegyzéket,

c) a tájékoztatást a passzív és aktív választójog gyakorlásáról a község külön-külön teszi közzé a községi önkormányzati testületi választásokhoz és az  önkormányzati kerületi testületi választásokhoz; azonos módon jár el a község az értesítések 21. § 3. bek. szerinti kézbesítésekor is,

d) a szavazóurna, a mozgó szavazóurna, a szavazólapok, borítékok és a szavazóköri szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve a községi önkormányzati testületi választások lefolyásáról és eredményéről színében kötelezően különbözik az önkormányzati kerületi testületi választások szavazóurnájától, mozgó szavazóurnájától, szavazólapjaitól, borítékaitól és a szavazatszámláló bizottság önkormányzati kerületi testületi választások lefolyásáról és eredményeiről készült jegyzőkönyvéétől,

e) a község és a választások napján a szavazóköri választási bizottság a szavazóhelyiségen kívüli szavazást kérvényezők beadványa alapján külön jegyzéket készít azokról a szavazópolgárokról, akik szavazóhelyiségen kívüli szavazást kérvényeztek az önkormányzati testületi választások és külön választói névjegyzéket azok esetében, akik szavazóhelyiségen kívüli szavazást kérvényeztek a kerületi önkormányzati testületekbe való választások esetében.

(1) A 195.a § 1. bekezdés első mondata szerinti községi önkormányzati testületi és kerületi önkormányzati testületi választások esetében a községi önkormányzati testületi választásokra megalakult szavazóköri választási bizottság tölti be a kerületi önkormányzati testületi választások szavazóköri választási bizottságának szerepét is.

(2) Ha a politikai pártnak vagy koalíciónak, mely jelöltlistát nyújtott be a kerületi önkormányzati testületi választásokra a választókerületben, melynek része a szavazókörzet, ahol a választási bizottságban nincs képviselője, egy tagot és egy póttagot delegálhat a szavazóköri választási bizottságba.

(3) Az 1. bekezdés szerint megalakult szavazóköri választási bizottság teljesíti a szavazóköri választási bizottság feladatait a községi önkormányzati testületi választások vonatkozásában a 181. § 3. bek. értelmében.

(4) Az 1. és 2. bekezdés szerint megalakult szavazóköri választási bizottság teljesíti a szavazóköri választási bizottság feladatait a kerületi önkormányzati testületi választások vonatkozásában a 149. § 3. bek. értelmében.

(1) A választások lezárulásával a szavazóköri választási bizottság megkezdi a választási eredmények megállapítását a kerületi önkormányzati testületi választások vonatkozásában.

(2) A szavazóköri választási bizottság a kerületi önkormányzati testületi választások eredményei megállapításának megkezdése előtt lepecsételi a szavazóurnát és a mozgó szavazóurnát, melybe a választópolgárok a kerületi önkormányzati testületi választások szavazólapjait elhelyezték; a községi önkormányzati testületi választások lepecsételt választói névjegyzékeivel és a lepecsételt, fel nem használt szavazólapjaival és borítékaival együtt elhelyezi azokat a szavazóhelyiségben úgy, hogy azokkal senki ne manipulálhasson.

(1) A szavazóköri választási bizottság a községi önkormányzati testületi választások eredményeinek megállapítását a kerületi választási bizottságnak a kerületi önkormányzati testületi választások választási bizottsága tevékenységének befejezését elrendelő utasítását és a  pecsétek sértetlenségéről való, 195.c § 2. bek. szerinti megbizonyosodását követően kezdi meg. A pecsétek sértetlenségének hitelesítését a szavazóköri választási bizottság a szavazóköri választások lefolyásáról és eredményeiről szóló jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Az állami bizottság a kerületi önkormányzati testületi választások összesített eredményeit a községi önkormányzati testületi választások összesített eredményeivel együtt teszi közzé a községi önkormányzati testületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyvének elkészülte és aláírása után.

A népszavazáson a Szlovák Köztársaság minden olyan polgárának joga van szavazni, aki a jogosult a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokon részt venni.

(1) A speciális választói névjegyzéket a belügyminisztérium állítja össze és vezeti. A speciális választói névjegyzékbe azokat a választópolgárokat írják be, akiknek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén.

(2) A választópolgárok a speciális választói névjegyzékben betűrendben vannak vezetve, a családnevük szerint.

(3) A speciális választói névjegyzékbe beírt választópolgárokról a következő adatok vannak feltüntetve:

a) utónév és családi név,

b) személyazonosító szám, és ha ilyennel nem rendelkezik, a születése dátuma,

c) a külföldi tartózkodási hely postacíme.

(4) A választópolgárt a speciális választói névjegyzékbe a postai úton történő választás kérvényezése alapján jegyzik be. A kérvényt okirat formájában vagy elektronikusan lehet benyújtani.

(5) Amennyiben a postai úton történő választás kérvénye nem tartalmazza a törvény által meghatározott adatokat, vagy nincsenek hozzá csatolva a meghatározott mellékletek, a belügyminisztérium szorgalmazza, hogy a postai úton történő választásokat kérvényező személy pótolja a hiányzó adatokat. Ha a kérvényező legkésőbb a népszavazás napja előtt 35 nappal nem pótolja a hiányzó adatokat, a belügyminisztérium a speciális választói névjegyzékbe nem jegyzi be.

(6) A belügyminisztérium a speciális választói névjegyzéket a választások napján két eredeti példányban a különleges választókörzet részére létrehozott választási bizottságnak adja át.

A szavazói igazolványra a 46. § rendelkezései vonatkoznak.

(1) A járási választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. Amennyiben a népszavazás kiírására a polgárok petíciója alapján került sor, a népszavazás petíciós bizottsága is delegálhat egy tagot és egy póttagot. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt, koalíció vagy a népszavazás petíciós bizottsága a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a népszavazás kiírásáról szóló határozatban foglalt határidőn belül.

(2) Az tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;

2. az összes, koalíciót alkotó párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó.

3. amennyiben a népszavazás petíciós bizottságáról van szó, a kapcsolatot biztosítja a közigazgatási szervvel.

(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.

(5) A járási választási bizottság első ülését a népszavazás kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.

(6) A járási választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt, koalíció vagy népszavazás petíciós bizottsága részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a népszavazás napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(7) A járási választási bizottság

a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,

b) megvitatja a járási hivatal információit a népszavazás szervezési és technikai előkészítéséről,

c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,

d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,

e) jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről,

f) a népszavazásra vonatkozó dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

(8) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal illetékességi területével.

A járási választási bizottság jegyzőjét a járási választási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. Amennyiben a népszavazás kiírására a polgárok petíciója alapján került sor, a népszavazás petíciós bizottsága is delegálhat egy tagot és egy póttagot. A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a politikai párt, koalíció vagy a népszavazás petíciós bizottsága a község polgármesterének kézbesíti a népszavazás kiírásáról szóló határozatban foglalt határidőn belül; a tag és póttag delegálásáról szóló értesítést a különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottságba a politikai párt vagy koalíció az állami bizottság elnökének kézbesíti.

(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza

a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,

c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki

1. jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;

2. az összes, koalíciót alkotó párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó.

3. amennyiben a népszavazás petíciós bizottságáról van szó, a kapcsolatot biztosítja a közigazgatási szervvel.

(3) A tag vagy póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő lejárta után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.

(4) Amennyiben a választókörzet választási bizottsága nem az 1. bekezdésben megszabott módon kerül kialakításra, vagy a taglétszáma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki; a különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság hiányzó tagjait az állami bizottság elnöke nevezi ki.

(5) A választókörzet választási bizottságának első ülését a népszavazás kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze. A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság első ülését az állami bizottság elnöke hívja össze.

(6) A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt, koalíció vagy népszavazás petíciós bizottsága részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a népszavazás napja előtt; ez nem érinti a póttagot.

(7) A választókörzeti választási bizottság

a) biztosítja a szavazás megfelelő menetét,

b) a népszavazás napján bejegyzi a választópolgárokat a választási névjegyzékbe,

c) megszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a szavazás menetéről és eredményéről a választókörzetben,

d) a népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a községnek.

(8) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság

a) átveszi a visszaküldött borítékokat a belügyminisztériumtól,

b) bejelöli a levélszavazat leadását a speciális névjegyzékben,

c) a borítékokat belehelyezi a választási urnába,

d) összeszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a levélszavazás eredményéről,

e) átadja a választási dokumentumokat megőrzés céljából a belügyminisztériumnak.

(1) A népszavazást a köztársasági elnök írja ki.

(2) A népszavazás kiírásáról szóló határozatban feltüntetik, kinek a javaslatára írják ki a népszavazást, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozata meghozatalának napját vagy a petíció átvételének napját, valamint hogy milyen javaslatról vagy javaslatokról hoznak a polgárok döntést. Amennyiben a népszavazás tárgya szélesebb körű és szükség van a javaslatok magyarázatára, ezt a javaslat melléklete tartalmazza; a melléklet a határozat részét képezi.

(3) A népszavazáson eldöntendő javaslatot vagy javaslatokat úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmű „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen rájuk válaszolni, és a javaslatok nem következhetnek egymásból.

(4) A népszavazás kiírására a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke tesz javaslatot az elnöknek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a népszavazás megtartásáról szóló határozata elfogadása utáni öt napon belül.

(5) Ha a népszavazás kiírására petíció alapján kerül sor, az eljárás külön jogszabály értelmében a petíciós joggyakorlat alapján történik. A népszavazást indítványozó petíciót a polgárok a Szlovák Köztársaság elnökéhez nyújtják be.

(1) A köztársasági elnök felülvizsgálja, hogy a petíció tartalma megfelel-e a Szlovák Köztársaság Alkotmányának és a külön törvénynek, valamint hogy tartalmazza-e az előírt alaki és tartalmi kellékeket.

(2) Ha az 1. bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek, a köztársasági elnök elutasítja a népszavazás kihirdetését. Döntéséről értesíti a népszavazás petíciós bizottságának képviselőjét.

(1) A szavazólapon feltüntetésre kerül a javaslat vagy javaslatok, sorszámmal megjelölt kérdések formájában. Minden egyes javaslat mellett szerepel az „igen” és a „nem” válasz.

(2) A belügyminisztérium biztosítja a kellő mennyiségű szavazólapot.

(3) Az állami bizottság az eredeti szavazólapot hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.

(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.

(5) A belügyminisztérium a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községeknek. A községek bebiztosítják, hogy a szavazólapok legkésőbb a népszavazás napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.

(6) Az a választópolgár, aki a Szlovák Köztársaság területén szavaz, a szavazólapot a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

(1) A választópolgár a Szlovák Köztársaság területén választhat

a) a választókörzetében, melynek választói névjegyzékén szerepel, vagy

b) bármely más választókörzetben szavazói igazolvánnyal.

(2) A Szlovák Köztársaság területén kívül tartózkodó választópolgár postai úton választhat.

(3) Postai úton választhat

a) az a választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, és aki saját kérelmére speciális választói névjegyzékbe lett bejegyezve,

b) az a választópolgár, akinek van állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, de a népszavazás napján annak területén kívül tartózkodik, és a postai úton történő szavazás lehetőségét kéri a községtől, amelynek területén az állandó lakhelye van.

(1) A választópolgárt, aki a népszavazás napján szavazói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, személyazonossági igazolványa bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és átadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.

(2) A választópolgárt, aki a népszavazás napján felkereste az állandó lakhelye szerinti szavazóhelyiséget és nincs bejegyezve a választói névjegyzékbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapot és az üres borítékot.

(3) A választópolgárt, aki a népszavazás napján felkeresi az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapot és az üres borítékot.

(4) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen egy szavazólapot helyez a borítékba. A szavazólapon, melyet a borítékba helyez, bekarikázza az „igen” vagy a „nem” választ.

(5) Amennyiben a népszavazáson több javaslatról döntenek, a 4. bekezdésben rögzítettek valamennyi javaslat esetében önállóan érvényesek.

(1) Azon választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, írásban vagy elektronikus formában kérvényezheti a postai úton történő választást. A kérvényt a népszavazás napja előtt legkésőbb 50 nappal kötelező kézbesíteni a belügyminisztériumnak. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő kérvényeket nem veszik figyelembe.

(2) A postai úton történő szavazás kérvényének tartalmaznia kell a választópolgár ezen adatait:

a) utónevet és családi nevet,

b) személyazonosító számot, és ha ilyennel nem rendelkezik, a születése dátumát,

c) a külföldi tartózkodási hely postacímét.

(3) A választópolgár a kérvényéhez csatolja

a) államnyelven a becsületbeli nyilatkozatot, hogy nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén,

b) az érvényes, Szlovák Köztársaság által kiadott úti okmány személyi adatokat tartalmazó részének fénymásolatát vagy a Szlovák Köztársaság állampolgársági bizonyítványáról készült fénymásolatot.

(4) A belügyminisztérium legkésőbb a népszavazás napja előtt 35 nappal elküldi a postai úton történő választást kérvényező választópolgár külföldi tartózkodási hely postacímére

a) a 22. § 3 bekezdése szerinti borítékot, a belügyminisztérium hivatali bélyegzőjének lenyomatával,

b) a szavazólapot,

c) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot,

d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.

(5) A postai visszaküldésre szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelező feltüntetni rajta a belügyminisztérium, mint címzett címét és a választópolgár, mint feladó címét.

(6) A választópolgár a szavazólapon bekarikázza az „igen“ vagy a „nem“ választ.

(7) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva elküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.

(8) A szavazás eredményéhez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat, amelyek legkésőbb a népszavazás napja előtti utolsó munkanapon a belügyminisztérium részére kézbesítésre kerültek. A postai visszaküldésre szolgáló borítékokat a belügyminisztérium a népszavazás napján adja át a különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság.

(9) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság a választások napján bekarikázza a választópolgárok sorszámát és megjelöli a postai úton történő választást a speciális választói névjegyzékben. A postai visszaküldésre szolgáló borítékok kinyitása és belőlük a szavazólapot tartalmazó borítékok kivétele után a borítékokat a szavazóurnába helyezi.

(10) A szavazás eredményeinek megállapítására a 29. § 2-4. bekezdései, valamint a 209. és 210. § rendelkezései megfelelően vonatkoznak.

(11) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság jegyzőkönyvet készít a postai úton történő szavazás eredményéről. A jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben a különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

(12) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság a levélszavazás eredményeiről szóló jegyzőkönyvben feltünteti

a) a speciális névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,

b) a külföldről visszaküldésre szolgáló borítékot küldő választópolgárok számát,

c) a leadásra került szavazólapok számát,

d) a leadásra került érvényes szavazólapok számát,

e) az „igen“ és „nem“ szavazatok számát.

(13) A népszavazáson való részvétel megállapításakor meghatározó azon választópolgárok száma, akik átvették a szavazási borítékot, valamint azon választópolgárok száma, akik külföldről visszaküldték a szavazási borítékot, melyben ügydöntő, hogy a népszavazás megrendezését megelőző utolsó munkanapig kézbesítésre került-e.

(14) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság az azon választók által leadott levélszavazatok eredményéről készített jegyzőkönyv egy példányát, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén, kézbesíti az állami bizottságnak.

(15) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság tevékenységét az állami bizottság utasítása alapján fejezi be.

(16) A különleges választókörzet céljaira létrehozott választási bizottság jegyzőkönyve a 12. bekezdés szerint egyben a járási választási bizottság jegyzőkönyve is.

(1) A választópolgár, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, de a népszavazás időpontjában e területen kívül tartózkodik, írásban vagy elektronikus úton kérvényezheti az állandó lakhelye szerinti községtől a postai úton történő választást. A kérvényt a választás napja előtt legkésőbb 50 nappal kézbesíteni kell. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő kérvényeket nem veszik figyelembe.

(2) A kérvényének tartalmaznia kell a választópolgár ezen adatait:

a) utónevet és családi nevet,

b) személyazonosító számot,

c) állandó lakhelyének címét,

d) a külföldi tartózkodási hely postacímét.

(3) A község legkésőbb a népszavazás napja előtt 35 nappal elküldi választópolgár külföldi tartózkodási hely postacímére

a) a 22. § 3 bekezdése szerinti borítékot,

b) a szavazólapot,

c) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot,

d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.

(4) A postai visszaküldésre szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelező feltüntetni rajta a községi hivatal székhelye, mint címzett címét és a választópolgár, mint feladó címét.

(5) A választópolgár a szavazólapon bekarikázza az „igen“ vagy a „nem“ választ.

(6) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva elküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.

(7) A szavazás eredményéhez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat, amelyek legkésőbb a népszavazás napja előtti utolsó munkanapon a választópolgár állandó lakhelye szerinti község részére kézbesítésre kerültek.

(8) A 7. bekezdés szerinti határidőn belül kézbesített, postai visszaküldésre szolgáló borítékokat a község az illetékes választókörzeti választási bizottságnak adja át a szavazás megkezdésének kihirdetése után.

(9) A választókörzeti választási bizottság a község képviselőjének jelenlétében bekarikázza a választói névjegyzékben a választópolgárok neve előtt szereplő sorszámot és feltünteti, hogy postai úton szavaztak. Ezt követően a község képviselője a postai visszaküldésre szolgáló borítékok kinyitása és belőlük a szavazólapot tartalmazó borítékok kivétele után a borítékokat a szavazóurnába helyezi.

A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság kizárja az érvénytelen szavazólapokat és megállapítja az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát minden javaslatra vonatkozóan. Az eredményeket a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és végeredményéről szóló jegyzőkönyvben tünteti fel.

A szavazólap érvénytelen, ha nem a megszabott módon van kitöltve. Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti

a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,

b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,

e) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,

f) az leadott és megküldött szavazólapok számát,

g) az érvényes szavazólapok számát,

h) az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát.

(2) A népszavazás részvételi aránya megállapításakor mérvadó a szavazáskor borítékot átvevő választópolgárok száma, valamint a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok száma, amely a népszavazást megelőző utolsó munkanapon került kézbesítésre.

(3) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott népszavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

A járási választási bizottság a népszavazás eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

(1) A járási választási bizottság a választások végeredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti

a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,

b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,

e) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,

f) a leadásra került és megküldött szavazólapok számát,

g) az érvényes szavazólapok számát,

h) az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát.

(2) A járási választási bizottság a választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

(1) Az állami bizottság a népszavazásról szóló jegyzőkönyvében feltünteti

a) a jegyzőkönyvet megküldő járási választási bizottságok számát,

b) a választókörzetek számát,

c) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,

d) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

e) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,

f) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,

g) a leadásra került és megküldött szavazólapok számát,

h) az érvényes szavazólapok számát,

i) az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát.

(2) Az állami bizottság a jegyzőkönyvet átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

(1) A népszavazás eredményének kihirdetése a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által, magában kell, hogy foglalja

a) a népszavazás napját,

b) a választói névjegyzékekben szereplő választópolgárok számát,

c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,

d) az „igen“-nel szavazó választópolgárok számát,

e) a „nem“-mel szavazó választópolgárok számát,

f) a népszavazáson elfogadott javaslat megállapítását.

(2) Több javaslat esetén az 1. bekezdés d) és e) pontjait minden javaslatra vonatkozóan, külön fel kell tüntetni.

A belügyminisztérium a statisztikai hivatallal és a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával kötött megegyezése alapján általános érvényű rendeletben megszabja a választásokkal összefüggő kiadásokat és azok fajtáit, melyek az állami költségvetésből kerülnek kifizetésre, valamint a kifizetésük módját.

(1) A belügyminisztérium

a) biztosítja a módszertani és információs anyagok, útmutatók és borítékok nyomtatását,

b) irányítja a községeket és a járási hivatalokat

1. a választókörzetek kialakításával,

2. a választói névjegyzék összeállításával,

3. a szavazóhelyiségek biztosításával és felszerelésével,

4. a szavazólapok és más választási dokumentumok megőrzésével kapcsolatban.

(2) A statisztikai hivatal módszertani útmutatót ad ki a szavazás eredményeinek feldolgozásához.

(1) Ha a község szétválik, vagy a községek egyesülnek, a község, a községi képviselő-testület, valamint a község polgármestere a jelen törvényben megszabott feladatait az újonnan kialakított község vagy községek számára a járási hivatal teljesíti a szétvált községgel vagy az egyesült községekkel közreműködve.

(2) A feladatok, melyeket a község vagy az önkormányzati kerület teljesít a jelen törvény értelmében, az államigazgatás átruházott feladatai.

(1) A községi önkormányzatok szerveibe történő választásokra 2014-ben létrehozott választási bizottságok az eddig érvényben levő jogszabályok szerint teljesítik feladataikat a községi önkormányzatok szerveibe történő választások 2018-as kiírásáig.

(2) Az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokra 2013-ban létrehozott választási bizottságok az eddig érvényben levő jogszabályok szerint teljesítik feladataikat az önkormányzati kerületek szerveibe történő választások 2017-es kiírásáig.

(3) Amennyiben választásokat szükséges tartani a folyó választási időszakban a területi önkormányzati szervekbe, ezeket a választásokat az eddig érvényben levő jogszabályok alapján tartják meg.

(4) A 2015. június 30-ig kiírt választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, az elnökválasztást, az elnök visszahívásáról tartott népszavazást, valamint a népszavazást, amennyiben azokat 2015. július 1-e után tartják, az eddig érvényben levő jogszabályok alapján hajtják végre.

(5) Jelen törvény értelmében az első állami bizottság 2015. augusztus 31-én kerül létrehozásra a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába 2012-ben lezajlott választások eredménye alapján. Az illetékes politikai pártok elnökei, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöke, a főügyész és a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal elnöke legkésőbb 2015. július 31-én tájékoztatják a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökét az állami bizottság tagja utónevéről és családi nevéről, tudományos címéről, születése dátumáról, legmagasabb képzettségéről és állandó tartózkodási helye címéről; az értesítéshez csatolják az állami bizottság tagja három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát, valamint a képzettségét igazoló okiratot.

A 219. § 3. bek. szerinti választásokat 2017. október 31-ig lehet kihirdetni.

A politikai párt az 50. § 4. bek. c) pontja szerinti jegyzéket először a 2019. június 30-a utáni, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába és a 80. § 4. bek. b) pontja szerinti jegyzéket az Európai Parlamentbe kihirdetett választásokra vonatkozóan nyújtja be.

Az általánosan kötelező érvényű jogszabályokban előforduló „Szlovák Választási Bizottság”, vagy „Központi Választási Bizottság” kifejezések alatt az „A Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága” értendő.

(1) Ha Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a 2019 – 2024-es választási időszak kezdetén az Európai Unió tagállama lesz, a 2019-es európai parlamenti választások eredménye alapján nem veszi fel mandátumát mindaddig, amíg Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból történő kilépése joghatályossá nem válik, azon politikai párt vagy koalíció megválasztott képviselőjelöltje, melynél a legkisebb osztás utáni maradék keletkezik. Azonos osztás utáni maradék esetén nem veszi fel mandátumát azon politikai párt vagy koalíció megválasztott képviselőjelöltje, mely a kevesebb szavazatot kapta. Ha az érvényes szavazatok száma egyenlő, sorsolással születik döntés.

(2) Az állami bizottság jelenti be az 1. bekezdés szerint megválasztott képviselőjelölt utó- és családi nevét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke benyújtja az Európai Parlamentnek a választások eredményéről szóló, 95. § 3. bek. szerinti jegyzőkönyvön kívül az 1. bekezdés szerint megválasztott jelölt utó- és családi nevét is.

Jelen törvénnyel átültetésre kerülnek a 2. mellékletben szereplő európai uniós kötelező érvényű jogi aktusok.

Megszűnik

(1) a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 346/1990. sz. törvénye a községi önkormányzatok szerveinek megválasztásáról a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 8/1992. sz., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 60/1993. sz., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 252/1994 sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 222/1996 sz. és a Tt. 233/1998 sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 318/1998. sz. határozata, a Tt. 331/1998 sz. törvénye, Tt. 389/1999 sz. törvénye, Tt. 302/2000 sz. törvénye, Tt. 36/2002 sz. törvénye, Tt. 515/2003 sz. törvénye, Tt. 335/2007 sz. törvénye, Tt. 112/2010 sz. törvénye, Tt. 204/2011 sz. törvénye, Tt. 180/2014 sz. törvénye értelmében.

(2) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 564/1992. sz. törvénye a népszavazás végrehajtásának módjáról a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 158/1994. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 269/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 153/1996. sz. határozata, Tt. 515/2003. sz. törvénye, Tt. 192/2007. sz. törvénye, Tt. 204/2011 értelmében.

(3) A Tt. 46/1999. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság elnökének megválasztásáról és visszahívásáról szóló népszavazásról és egyéb törvények módosításáról a Tt. 515/2003. sz. törvénye, a Tt. 445/2008 sz. törvénye és a Tt. 204/2011. sz. törvénye értelmében.

(4) a Tt. 303/2001. sz. törvénye az önkormányzati kerületi szervek megválasztásáról és a Polgári perrendtartás módosításáról a Tt. 335/2007 sz. törvénye és a Tt. 204/2011 sz. törvénye értelmében.

(5) a Tt. 331/2003. sz. törvénye az Európai parlamentbe történő választásokról a Tt. 515/2003. sz. törvénye, a Tt. 324/2004. sz. törvénye, a Tt. 464/2005. sz. törvénye, a Tt. 445/2008. sz. törvénye, a Tt. 599/2008 sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 126/2009. sz. határozata, a Tt. 58/2010 sz. törvénye, a 204/2011. sz. törvénye és a Tt. 495/2013. sz. törvénye értelmében.

(6) A Tt. 333/2004. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról a Tt. 464/2005. sz. törvény, Tt. 192/2007. sz. törvény, a Tt. 445/2008. sz. törvény, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 126/2009. sz. határozata, a Tt. 58/2010 sz. törvény, a Tt. 266/2010. sz. törvény és a Tt. 204/2011. sz. törvény értelmében.

(7) a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma Tt. 122/1994 sz. rendelete a választási bizottságok tagjainak díjazásáról, illetve díjazásuk és költségeik kifizetésének és térítésének módjáról, a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának a Tt. 372/1998. sz. és 609/2006 sz. rendelete szerint.

(8) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 467/2001 sz. rendelete a választási bizottságok tagjai javadalmazásáról az önkormányzati választások esetén,

(9) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 443/2009. rendelete, amelyben az önkormányzati kerületi szervek megválasztásával kapcsolatos költségek fajtái és térítésük módja kerül meghatározásra,

(10) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala Tt. 313/2004. sz. rendelete az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos költségekről a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala Tt. 562/2007. sz. rendelete értelmében.

A Tt. 99/1963. sz.,a Polgári perrendtartásról szóló törvénye a Tt. 36/1967. sz. törvénye, a Tt. 158/1969. sz. törvénye, a Tt. 49/1973. sz. törvénye, a Tt. 20/1975. sz. törvénye, a Tt. 133/1982. sz. törvénye, a Tt. 180/1990. sz. törvénye, a Tt. 328/1991. sz. törvénye, a Tt. 519/1991. sz. törvénye, a Tt. 263/1992. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 5/1993. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 46/1994. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 190/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 232/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 233/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 22/1996. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 58/1996. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 281/1996. sz. határozata, a Tt. 211/1997. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 359/1997. sz. határozata, a Tt. 124/1998. sz. törvénye, a Tt. 144/1998. sz. törvénye, a Tt. 169/1998. sz. törvénye, a Tt. 187/1998. sz. törvénye, a Tt. 225/1998 sz. törvénye, a Tt. 233/1998. sz. törvénye, a Tt. 235/1998. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 318/1998. sz. határozata, a Tt. 331/1998. sz. törvénye, a Tt. 46/1999. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 66/1999. sz. határozata, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 166/1999. sz. határozata, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 185/1999. sz. határozata, a Tt. 223/1999. sz. törvénye, a Tt. 303/2001. sz. törvénye, a Tt. 501/2001. sz. törvénye, a Tt. 215/2002. sz. törvénye, a Tt. 232/2002. sz. törvénye, a Tt. 424/2002. sz. törvénye, a Tt. 451/2002. sz. törvénye, a Tt. 480/2002. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 620/2002. sz. határozata, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 75/2003. sz. határozata, a Tt. 353/2003. sz. törvénye, a Tt. 530/2003. sz. törvénye, a Tt. 589/2003. sz. törvénye, a Tt. 204/2004. sz. törvénye, a Tt. 371/2004. sz. törvénye, a Tt. 382/2004. sz. törvénye, a Tt. 420/2004. sz. törvénye, a Tt. 428/2004. sz. törvénye, a Tt. 613/2004. sz. törvénye, a Tt. 757/2004. sz. törvénye, a Tt. 36/2005. sz. törvénye, a Tt. 290/2005. sz. törvénye, a Tt. 341/2005. sz. törvénye, a Tt. 24/2007. sz. törvénye, a Tt. 84/2007. sz. törvénye, a Tt. 273/2007. sz. törvénye, a Tt. 335/2007. sz. törvénye, a Tt. 643/2007. sz. törvénye, a Tt. 384/2005. sz. törvénye, a Tt. 477/2008. sz. törvénye, a Tt. 484/2008. sz. törvénye, a Tt. 491/2008. sz. törvénye, a Tt. 487/2009. sz. törvénye, a Tt. 495/2009. sz. törvénye, a Tt. 575/2009. sz. törvénye, a Tt. 151/2010. sz. törvénye, a Tt. 183/2011. sz. törvénye, a Tt. 332/2011. sz. törvénye, a Tt. 348/2011. sz. törvénye, a Tt. 388/2011. sz. törvénye, a Tt. 335/2012. sz. törvénye, a Tt. 64/2013. sz. törvénye, a Tt. 75/2013. sz. törvénye, a Tt. 180/2013. sz. törvénye, a Tt. 106/2014. sz. törvénye, a Tt. 150/2014. sz. törvénye az alábbiak szerint módosul:

a 250.z §-tól a 250.zd-ig, a címeket beleértve így szól:

„250.z § Eljárás a választói névjegyzékkel kapcsolatban

(1) Ha a község maga nem hozza helyre a hibákat és hiányosságokat az állandó választói névjegyzékben, az érintett választópolgár a választókörzet szerinti illetékes járásbíróságon az állandó választói névjegyzék javítására vagy kiegészítésére vonatkozó határozat meghozatalát indítványozhatja.

(2) Az eljárás résztvevői az indítványozó és a község.

(3) A bíróság a beadványt követő öt napon belül határozatot hoz. A határozatot haladéktalanul kézbesíti az eljárás résztvevőinek.

(4) A bíróság határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség.

250.za § A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába és az Európai Parlamentbe történő választások jelöltlistái nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások

(1) Ha a Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága határozott

a) a módosított jelöltlista nyilvántartásba vételéről, 33) az érintett politikai párt, politikai mozgalom vagy politikai pártok és mozgalmak koalíciója a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat és a jelölt választói névjegyzékben való meghagyására vonatkozó határozat maghozatalát indítványozhatja,

b) a jelöltlista nyilvántartásba vételének elutasításáról, az érintett politikai párt, politikai mozgalom vagy politikai pártok és mozgalmak koalíciója a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat és a jelöltlista nyilvántartásba vételére vonatkozó határozat meghozatalát indítványozhatja.

(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslatot a Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága határozatának kézhezvételét követő három napon belül lehet benyújtani.

(3) Az eljárás résztvevője az a politikai párt, politikai mozgalom, vagy politikai pártok és politikai mozgalmak koalíciója, amely benyújtotta az 1. bekezdés szerinti javaslatot, és a Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága.

(4) A bíróság a beadványt követő öt napon belül határozatot hoz. A határozatot haladéktalanul kézbesítik az eljárás résztvevőinek.

(5) A bíróság határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség.

250zb. § Eljárás a Szlovák Köztársaság elnökjelölt-állító javaslataelfogadásának ügyében

(1) Amennyiben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke elutasította a jelöltállító javaslatot a Szlovák Köztársaság elnökének tisztségére, az érintett jelölt a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat és elnökjelölt-állító javaslata elfogadására vonatkozó határozat meghozatalát indítványozhatja.

(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslatot benyújtani a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének a Szlovák Köztársaság elnökjelölt-állító javaslatot elutasító határozata kézbesítésre kerülését követő 3 napon belül lehet.

(3) Az eljárás résztvevői a Szlovák Köztársaság elnökjelöltje és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke.

(4) A bíróság a beadványt követő öt napon belül határozatot hoz. A határozatot haladéktalanul kézbesítik az eljárás résztvevőinek.

(5) A bíróság határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség.

A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 401/1990. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 96/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 130/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 421/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 500/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 564/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 11/1992. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 295/1992, sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 43/1993. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 252/1994. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 287/1994. sz. törvénye, Tt. 229/1997. sz. törvénye, Tt. 225/1998. sz. törvénye, Tt. 233/1998. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 185/1999. sz. határozata, Tt. 389/1999. sz. törvénye, Tt. 6/2001. sz. törvénye, Tt. 453/2001. sz. törvénye, Tt. 205/2003. sz. törvénye, Tt. 515/2003. sz. törvénye, Tt. 369/2004. sz. törvénye, Tt. 535/2004. sz. törvénye, Tt. 583/2004. sz. törvénye, Tt. 615/2004. sz. törvénye, Tt. 757/2004. sz. törvénye, Tt. 171/2005. sz. törvénye, Tt. 628/2005. sz. törvénye, Tt. 267/2006. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 616/2006. sz., Tt. 330/2007. sz., Tt. 334/2007. sz., Tt. 335/2007. sz. határozatai, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 205/2008. sz. határozata, Tt. 384/2008. sz. törvénye, Tt. 445/2008. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 511/2009. sz. határozata, Tt. 102/2010. sz. törvénye, Tt. 204/2011. sz. törvénye, Tt. 361/2012. sz. törvénye, Tt. 160/2014. sz. törvénye az alábbiak szerint módosul:

A 13. § 1. bek. második mondata után új mondat kerül beillesztésre, amely így hangzik: ”A polgármester tisztsége ellátásának feltétele a legalább középfokú végzettség megszerzése.12aa)”.

„12aa) a Tt. 245/2008. sz. törvény 16. § 4.bek., a nevelésről és oktatásról (közoktatási törvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 324/2012. sz. törvény értelmében“.

A Tt. 595/2003. sz. jövedelemadóról szóló törvénye, a Tt. 43/2004. sz. törvénye, a Tt. 177/2004. sz. törvénye, a Tt. 191/2004. sz. törvénye, a Tt. 391/2004. sz. törvénye, a Tt. 538/2004. sz. törvénye, a Tt. 539/2004. sz. törvénye, a Tt. 659/2004. sz. törvénye, a Tt. 659/2004. sz. törvénye, a Tt. 314/2005. sz. törvénye, a Tt. 534/2005. sz. törvénye, a Tt. 660/2005. sz. törvénye, a Tt. 688/2006. sz. törvénye, a Tt. 76/2007. sz. törvénye, a Tt. 209/2007. sz. törvénye, a Tt. 519/2007. sz. törvénye, a Tt. 530/2007. sz. törvénye, a Tt. 561/2007. sz. törvénye, a Tt. 621/2007. sz. törvénye, a Tt. 653/2007. sz. törvénye, a Tt. 168/2008. sz. törvénye, a Tt. 465/2008. sz. törvénye, a Tt. 514/2008. sz. törvénye, a Tt. 563/2008. sz. törvénye, a Tt. 567/2008. sz. törvénye, a Tt. 60/2009. sz. törvénye, a Tt. 184/2009. sz. törvénye, a Tt. 185/2009. sz. törvénye, a Tt. 504/2009. sz. törvénye, a Tt. 563/2009. sz. törvénye, a Tt. 374/2010. sz. törvénye, a Tt. 548/2010. sz. törvénye, a Tt. 129/2011. sz. törvénye, a Tt. 231/2011. sz. törvénye, a Tt. 250/2011. sz. törvénye, a Tt. 331/2011. sz. törvénye, a Tt. 362/2011. sz. törvénye, a Tt. 406/2011. sz. törvénye, a Tt. 547/2011. sz. törvénye, a Tt. 548/2011. sz. törvénye, a Tt. 69/2012. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 188/2012. sz., Tt. 189/2012. sz., Tt. 252/2012. sz., Tt. 288/2012. sz., Tt. 395/2012. sz., Tt. 70/2013. sz., Tt. 135/2013. sz., Tt. 318/2013. sz., Tt. 463/2013. sz. törvénye az alábbiak szerint módosul:

„k) jutalmak az 1. bekezdés j) pontja szerint“

Ez a törvény 2004. október 1-én lép hatályba az I. és a II. cikkelyen kívül, amelyek 2015. július 1-én lépnek hatályba, és az V. cikkelyen kívül, amelyik 2016. január 1-én lép hatályba.

1) A Tt. 330/2007. sz., a bűnügyi nyilvántartásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 10. § 4. bek. a) pontja a Tt. 91/2016. sz. törvénye értelmében.