Módosítva:

Tt. 384/1997., hatályos 1998. január 1-től

Tt. 374/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 129/2020., hatályos 2020. május 21-től

A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt fogadta el:

(1) Jelen törvény alapján a nyilvános kulturális rendezvények (a továbbiakban csak „rendezvény”) alatt olyan

a) színházi, film- és egyéb audiovizuális előadások,

b) koncertek, zenés és táncos produkciók,

c) képzőművészeti, iparművészeti és népművészeti alkotások kiállításai,

d) fesztiválok, valamint kulturális és művészeti programok,

e) táncmulatságok és egyéb társadalmi szórakoztató rendezvények

értendők, melyek hozzáférhetők a nyilvánosság számára.

(2) Jelen törvény céljaira rendezvénynek minősülnek a nyilvánosság számára hozzáférhető artista produkciók, cirkuszi és varieté előadások is. 

(3) A rendezvény a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek minősül, ha azt egyedileg meg nem határozott látogatóknak tartják.

Rendezvényszervezők lehetnek jogi vagy természetes személyek. 

(1) A szervező köteles írásban értesíteni a rendezvény megszervezésének szándékáról azt a községet, melynek területén a rendezvényt meg kívánják tartani. Ha a rendezvény több község területét érinti, akkor mindegyiket értesíteni kell a rendezvény megszervezéséről. 

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a szervező nevét és lakcímét, a rendezvény címét és tartalmi töltetét, helyszínét és időpontját. Több rendezvény is feltüntethető egy bejelentésben.

(3) A községnek szánt bejelentést legkésőbb 7 nappal a rendezvény előtt meg kell tenni a községi hivatalban. Indokolt esetben a bejelentés rövidebb időn belül is elfogadható. A szervező köteles haladéktalanul tájékoztatni a községet a bejelentésben feltüntetett adatokban bekövetkezett változásokról. 

(4) Azok a szervezők, akiknek a rendezvényszervezés küldetésükből adódik, tevékenységük tárgyából vagy külön jogszabályok szerint engedélyezett vállalkozásból¹⁾ fakad, megegyezhetnek a községgel a rendezvények bejelentésének mindkét fél számára kedvezőbb módjáról.

(1) Ha a rendezvényt az erre a célra általában használt helyiségeken vagy közterületen kívül kell lebonyolítani, akkor a község más, a bejelentésben feltüntetettől eltérő helyszínt javasolhat a szervezőnek. 

(2) A község betilthatja azt a rendezvényt, amelyre olyan helyszínen kerülne sor, ahol a résztvevők súlyosan veszélyeztetnék az egészségüket, vagy amelynek megtartása korlátozná a tömegközlekedést, illetve a lakosság ellátását.

(3) A 2. bekezdés szerinti döntéshozatalra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók.²⁾ A rendezvény betiltása elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. 

A rendező felelős a rendezvény lebonyolításához szükséges megfelelő feltételek biztosításáért, a rend fenntartásáért a rendezvény időtartama alatt, a vonatkozó szerzői jogi, adóügyi, egészségügyi, tűzbiztonsági, biztonsági és egyéb jogszabályok³⁾ betartásáért és az illetékes hatóságok felügyeletének lehetővé tételéért.

(1) A községnek joga van meggyőződni arról, hogy a rendezvény a 3. § szerinti bejelentéssel összhangban zajlik-e. 

(2) A község által írásban meghatalmazott felügyeletet végző személy (a továbbiakban „felügyeleti hatóság“) figyelmezteti a szervezőt a talált hiányosságokra, és tájékoztatja őt az e törvényből eredő következményekről, ha ezek nem kerülnek eltávolításra. Ha a rendezvény emberi jogokat és alapvető szabadságokat sért, a felügyeleti hatóság betiltja, illetve félbeszakítja a rendezvényt. A rendezvény betiltható olyan oknál fogva is, hogy lefolytatását nem jelentették be a községnek vagy lefolytatása ellentétes lenne jelen törvénnyel. 

(3) A felügyeleti hatóság szóban közli a szervezővel a rendezvény betiltásáról vagy félbeszakításáról szóló határozatot.²⁾ Ezen határozat írásos változatát három napon belül kell kézbesíteni a szervezőnek. A rendezvény betiltásáról vagy félbeszakításáról szóló határozat elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. 

A község 332 euróig terjedő bírságot szabhat ki annak a szervezőnek, mely jogi személy és elmulasztotta az e törvény szerinti bejelentési kötelezettségét, vagy megszervezte a betiltott rendezvényt, valamint egyéb kötelezettségeinek megszegéséért.

(1) E törvény rendelkezései nem vonatkoznak azokra a rendezvényekre, melyekre a fegyveres erők és a fegyveres testületek helyiségeiben kerül sor. 

(2) A 3. § nem vonatkozik azokra az ingyenes produkciókra, melyekre a község által erre a célra kijelölt közterületen kerül sor.

(1) A rendezvényszervező, akinek rendezvénye 2020. március 10-étől a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot miatt rendezvényszervezési tilalom alá került a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére, vagy annak lezárultát követően 2020. december 31-ig nem valósul meg,

a) nem minősül késedelmesnek azon szerződéses kötelezettségei teljesítésében, melyek a rendezvény megvalósítását biztosították volna,

b) nem köteles a szerződés bírságból vagy más, a kötelezettsége betartását biztosító szerződéses szankcióból fakadó igény kielégítésére, melyet a rendezvény elmaradása miatt nem tudott teljesíteni,

c) a teljesítés ellehetetlenülése miatt jogosult elállni a szerződéstől, mellyel a szervező az esemény megvalósítását biztosította, ha a szerződő felek nem állapodnak meg másként.

(2) A rendezvényszervező 1. bekezdés szerinti szerződéstől való elállása nem érinti a másik szerződő fél által már nyújtott teljesítésért járó térítési igényét. Ha a szerződő felek másként nem egyeznek meg, a szervező által teljesítésért kifizetett olyan térítés, amely az 1. bek. szerinti szerződéstől való alállással érintett, a szerződés megszűnésével indokolatlan nyerészkedésnek minősül.

(3) Az 1. bekezdés szerinti szerződésnek minősül a rendezvényszervező által szerzőkkel, előadóművészekkel vagy más szereplőkkel megkötött részvételi szerződés, a rendezvény műszaki-szervezési testületével vagy szervezési szolgáltatások ellátóival megkötött szerződése, vagy más műszaki vagy szervezési biztosítást ellátásáról szóló szerződése, beleértve a műszaki berendezések, helyiségek vagy területek bérlését is.

(1) A rendezvényszervező, akinek rendezvénye 2020. március 10-étől a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot miatt rendezvényszervezési tilalom alá került a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére, vagy annak lezárultát követően 2020. december 31-ig nem valósul meg, jogosult annak a személynek, aki a rendezvényre belépőjegyet váltott (a továbbiakban csak „a rendezvény résztvevője”),

a) meghosszabbítani belépőjegye érvényességét vagy választási lehetőséget felkínálni másik rendezvényre a saját szervezésében vagy más, együttműködő szervező rendezvényére legalább 2021. december 31-ig szóló érvényességgel,

b) a belépőjegy árának értékében utalványt felkínálni rendezvényre a saját szervezésében vagy más, együttműködő szervező rendezvényére legalább 2021. december 31-ig szóló érvényességgel,

c) az elmaradt rendezvény időpontjától számított 13 hónapon belül visszafizetni a belépőjegy árát, ha a rendezvény résztvevője elutasítja annak meghosszabbítását az a) pont értelmében, nem fogadja el a b) pont szerinti ajánlatot, vagy érvényesíti jegyár-visszafizetési igényét a szervezőnél az egyezményes határidőben, mely nem lehet rövidebb, mint az elmaradt rendezvény időpontjától számított egy hónap.

(2) Ha a rendezvény résztvevője egyetért a belépőjegy érvényességének meghosszabbításával, de nem a rendezvény meghatározott pótidőpontjában, az szervező a rendezvény résztvevőjének utalványt kínálhat fel az 1. bek. b) pontja szerint, ha az lehetséges és a rendezvény résztvevője is egyetért vele, egyébként köteles neki visszafizetni a belépőjegy árát az 1. bek. c) pontja szerint; a szervező, aki meghosszabbítja a belépőjegy érvényességét, köteles a rendezvény pótidőpontján legalább 60 nappal a megvalósítása előtt közzétenni, amennyiben a rendezvény résztvevőivel nem közölte azt a belépőjegy meghosszabbításának időpontjában.

Megszűnik:

1. a Tt. 81/1957. sz. törvénye, a koncertekről és egyéb zenei tevékenységről; 

2. a Tt. 82/1957. sz. törvénye, az esztrádműsorokról, artista produkciókról és a népi mulatságokról; 

3. a Tt. 52/1959. sz. törvényének, az oktatási tevékenységről (oktatási törvény) 1–4. §-a, 6. §-ának 2. bekezdése, 7. §-ának 2. bekezdése, 8. §-ának 2. bekezdése, 9–11.§-ai, 13. §-a, 14. §-ának 3. bekezdése, 16. §-a és 17. §-a.;

5. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló törvényének B mellékletében található 18–24. tételei;

6. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 99/1958. sz. rendeletének, a nyilvános koncertek és egyéb zenei produkciók, nyilvános esztrádműsorok és artistaprodukciók, népi szórakoztató vállalkozások, némely színházi előadások, kiállítások, előadások és filmelőadások engedélyezéséről és a szerzői jogi szervezetek kizárólagos engedélyéről 1–9.§-ai;

7. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 149/1961. sz. rendeletének, a képzőművészeti alkotások vásárlásáról, megrendeléséről és eladásáról, valamint a képzőművészet területét érintő némely egyéb intézkedésről, 12–16. §-ai;

8. A Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 60/1978. sz. színházi törvényének egyes végrehajtó rendelkezései a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 149/1989. sz. rendeletének olvasatában, mely a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 60/1978. sz. rendeletének módosításáról és kiegészítéséről szól, mellyel végrehajtandók a színházi törvény egyes rendelkezései, 15. §-a, 19–34. §-ai.

Jelen törvény 1991. április 1-jén lép hatályba. 

1) A Tt. 105/1990. sz. törvénye, az állampolgárok magánvállalkozásáról. 

A Tt. 130/1990. sz. törvénye, az állampolgárok magánvállalkozásáról szóló törvény kiadására vonatkozó bizonyos intézkedések. 

2) A Tt. 71/1967. sz. törvénye, a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás).

3) Pl. a Tt. 1/1955. sz. törvénye, az állami természetvédelemről, a Tt. 35/1965. sz. törvénye, az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokról szóló törvény (a szerzői jogi törvény) a Tt. 89/1990. sz. törvényének olvasatában (teljes szövege a Tt. 247/1990. sz. törvénnyel került kihirdetésre), a Tt. 36//1965. sz. törvénye, az irodalmi és művészeti tevékenységből származó jövedelemadóról a Tt. 180/1968. sz. törvényének olvasatában, a Tt. 20/1966. sz. törvénye, az emberek egészségének ápolásáról, a Szlovák Munkabiztonsági Hivatal és a Szlovák Bányászati Hivatal 111/1975. sz. rendelete, a munkabalesetek nyilvántartásáról és nyilvántartásba vételéről és az üzemi balesetek bejelentéséről és a műszaki berendezések meghibásodásáról a 483/1990. sz. rendelet olvasatában, a Szlovák Szocialista Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 14/1977. sz. rendelete, az egészség védelméről a zaj és a vibráció káros hatásaitól, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 126/1985. sz. törvénye, a tűzvédelemről a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 525/1990. sz. törvényének olvasatában, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 46/1989. sz. törvénye, az alkoholizmus vagy egyéb függőséggel szembeni védelemről, a Szlovák Szocialista Köztársaság Egészségügyi és Szociális Ügyekért Felelős Minisztériumának 190/1989. sz. rendelete, mellyel végrehajtandó a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 46/1989. sz. törvénye, az alkoholizmus vagy egyéb függőséggel szembeni védelemről.