Módosítva:

Tt. 250/1994., hatályos 1994. október 1-től

Tt. 319/1999., hatályos 2000. január 1-től

Tt. 333/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 333/2003., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 8/2009., hatályos 2009. február 1-től

Tt. 214/2009., hatályos 2009. június 4-től

Tt. 105/2011., hatályos 2011. május 1-től

Tt. 273/2015., hatályos 2015. november 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 293/2017., hatályos 2017. december 1-től

Tt. 9/2019., hatályos 2019. április 1-től

Tt. 393/2019., hatályos 2019. december 1-től

Tt. 393/2019., hatályos 2020. április 1-től

Tt. 393/2019., hatályos 2024. január 1-től

A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt hozta meg:

Jelen törvény célja a községi rendőrség alapvető feladatainak, szervezeti felépítésének, valamint a községi rendőrség tényleges állományú tagjait megillető jogok és a rájuk vonatkozó kötelezettségek meghatározása.

(1) A községi rendőrség a községben a közrend fenntartásával és a környezetvédelemmel foglalkozó, a község helyi önkormányzati rendeleteiből, a helyi képviselő-testület határozataiból és a község polgármesterének döntéseiből fakadó feladatokat ellátó rendészeti szerv.

(2) A községi rendőrséget a község helyi önkormányzati rendelettel alapítja és szünteti meg.¹⁾

(3) A rendőrfőnököt a polgármester javaslatára a helyi képviselő-testület nevezi ki és váltja le.

(4) Jelen törvény értelmében a községi rendőrség feladatait a városnak számító községekben²⁾ a városi rendőrség látja el.

(1) Az a község, amely nem hozott létre községi rendőrséget, szerződést köthet egy olyan községgel, melynek van községi rendőrsége, melynek értelmében a községi rendőrség ellátja a törvényből adódó feladatokat abban a községben, amely nem alapított községi rendőrséget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződést írásba kell foglalni, egyébként érvénytelen.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényességéhez szükséges a szerződő felek helyi képviselő-testületének előzetes jóváhagyása és különösen tartalmaznia kell

a) a szerződő felek megjelölését,

b) azon feladatkörök meghatározását, melyeket a községi rendőrség ellát abban a községben, mely nem hozott létre községi rendőrséget,

c) a b) pont szerinti feladatok elvégzésével kapcsolatos kimutatható költségek térítésének módját,

d) a szerződéstől való elállás módját és okait,

e) az időtartamot, amelyre megkötik,

f) a hatályba lépés meghatározását.

(4) Az (1) bekezdés szerinti község, mely szerződő fél és a területén más község rendőrsége lát el feladatokat, meghatalmazást ad a területén tevékenykedő községi rendőrség tényleges állományú tagjainak ezen feladatok ellátására a szerződésben meghatározott mértékben.

(1) A községi rendőrség

a) biztosítja a közrendet a községben, hozzájárul a község lakosságának és a községben tartózkodó más személyek életének és egészségének védelméhez,

b) együttműködik a Rendőri Testület illetékes szerveivel a község és a lakosok vagyonának, valamint a községben található más vagyon károsodástól, megsemmisüléstől, elvesztésétől és a vele való visszaéléstől való védelmében a jelzőközpontok és más biztonsági rendszerek (központi biztonsági pult) felhasználásával is,

c) gondoskodik a környezetvédelemről a községben,

d) gondoskodik az utcákon és az egyéb közterületeken a rend, a tisztaság és a higiéna betartásáról,

e) végrehajtja a helyi önkormányzati rendeleteket, a helyi képviselő-testület határozatait és a község polgármesterének döntéseit,

f) felderíti a szabálysértéseket, ha erről külön törvény rendelkezik, külön törvény alapján4) helyszíni bírságolási eljárást és az általános közlekedési szabályok, a közlekedési táblákon vagy közlekedési eszközökön feltüntetett parancs, általános tilalom,⁵⁾ behajtási tilalom, közlekedési tilalom, letérési, megfordulási, tolatási, megállási vagy várakozási tilalom megszegésével összefüggő eljárást folytat le a biztonságos és zavartalan közlekedés ellen elkövetett szabálysértésekről,⁶⁾

g) értesíti az illetékes hatóságokat a jogszabályok megsértéséről, melyekről feladatai ellátása során szerez tudomást, és amelyek megoldása nem tartozik a község hatáskörébe,

h) értesíti a községet az alkoholtartalmú italok és más függőséget okozó anyagok fogyasztási tilalmának 15 év alatti kiskorú vagy 18 év alatti fiatalkorú által történő megszegése esetén,

i) az e törvény által megállapított kereteken belül ellátja a megelőzés területén végzett feladatokat,

j) dokumentumokat kézbesít, ha a bíróság úgy dönt.

(2) A község egyéb feladatokat is meghatározhat a községi rendőrség számára, ha erről külön törvények rendelkeznek.

(3) A községi rendőrség jogosult a külön törvény alapján^6a) feldolgozott audio-, kép- vagy egyéb felvételeket felhasználni feladatainak ellátása, valamint tevékenysége és beavatkozása rögzítésének érdekében.

A községi rendőrség szervezeti felépítését, a bérek volumenét és a rendelkezésükre álló műszaki eszközöket a helyi képviselő-testület határozza meg a községi rendőrség által ellátott feladatok alapján.

(1) A községi rendőrség a községi rendőrség tényleges állományú tagjaiból áll, akik a község alkalmazottai. Feladataik végzésekor közfeladatot ellátó személynek minősülnek.⁷⁾

(2) Csak büntetlen előéletű, 21 évesnél idősebb személy lehet a községi rendőrség tényleges állományú tagja, aki fizikai, szellemi és szakmai szempontból is megfelelő képesítéssel rendelkezik a községi rendőrség feladatainak ellátásához.

(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a következő esküt teszi:

„Esküszöm, hogy megfelelően fogom teljesíteni feladataimat, megóvom az önkormányzat és a lakosság érdekeit, betartom az alkotmányt, a törvényeket és a többi általános érvényű jogszabályt.“.

(1) A községi rendőrség tevékenységét a rendőrfőnök⁸⁾ irányítja. E célból főleg

a) szervezi a községi rendőrségi tényleges állományú tagjainak munkáját,

b) jelentést tesz a polgármesternek az általános közrend állapotáról a községben, és a községi rendőrség tevékenységeinek eredményeiről; a súlyos történésekről haladéktalanul értesíti őt,

c) együttműködik a Rendőri Testület illetékes osztályának parancsnokával, az állami egészségügyi szervekkel, a környezetvédelmi szervekkel és más szervekkel,

d) benyújtja a polgármesternek a községi rendőrség tevékenységének biztosítására irányuló kérelmeket, és felel a rábízott anyagi források gazdaságos felhasználásáért,

e) biztosítja a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak szakképzését és oktatását,

f) benyújtja a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak munkaviszonyával kapcsolatos javaslatokat a polgármesternek,

g) egyéb feladatokat lát el a szervezeti szabályzat és a polgármester utasításai alapján.

(2) A rendőrfőnököt távollétében az általa megbízott községi rendőrség tényleges állományú tagja képviseli. Azokban a községekben, ahol ez célszerű, a polgármester javaslatára a helyi képviselő-testület létrehozhatja az állandó rendőrfőnök-helyettesi pozíciót.

A községi rendőrség tényleges állományú tagja feladatainak teljesítése közben köteles főleg

a) betartani a törvényeket és egyéb általános érvényű jogszabályokat, és ezek keretein belül követni a rendőrfőnök, esetlegesen a polgármester utasításait,

b) ügyelni a polgárok és a saját társadalmi súlyára, becsületére és méltóságára, megakadályozni, hogy a polgárok indokolatlan károkat szenvedjenek a községi rendőrség tevékenységével kapcsolatban, valamint a jogaikba és szabadságukba való esetleges beavatkozás ne haladja meg a beavatkozás céljának eléréséhez szükséges mértéket,

c) lehetőségeinek és képességeinek megfelelően beavatkozni az e törvény és más általános érvényű jogszabályok keretein belül, vagy egyéb szükséges intézkedéseket hozni, ha bűncselekmény, szabálysértés, egyéb közigazgatási kihágás történt, vagy annak alapos gyanúja merül fel, vagy egyéb módon zavarták meg a közrendet,

d) beavatkozni, amennyiben valaki élete, egészsége vagy vagyona van veszélyben, kivéve, ha ezzel a saját vagy mások életét komolyan veszélyeztetné,

e) bejelenteni a Rendőri Testületnek vagy az ügyésznek, ha bűncselekmény történt, és az eset jellegétől függően megakadályozni, hogy illetéktelen személyek lépjenek a bűncselekmény helyszínére,

f) beavatkozás közben tájékoztatni az érintetteket a jogaikról,

g) haladéktalanul értesíteni a rendőrfőnököt azokról a hibákról és hiányosságokról, amelyek veszélyeztetik vagy akadályozzák tevékenységét.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja feladatainak teljesítése közben jogosult

a) felszólítani a személyt, hogy tartózkodjon a közrendet sértő vagy más jogellenes magatartástól,

b) helyszíni bírságolási eljárásban a bírság kiszabására és annak beszedésére olyan szabálysértés esetén [3. § (1) bek. f) pontja], melyről feladatainak teljesítése közben szerez tudomást,

c) fogva tartani és azonnal átadni a Rendőri testület legközelebbi egységének a bűncselekmény elkövetése közben, vagy közvetlenül utána elfogott személyt; ha eltűnt személyről van szó, elővezetni őt a községi rendőrségen felvilágosítás nyújtása céljából külön törvény alapján,⁹⁾

d) meggyőződni arról, hogy annál a személynél, akit őrizetben tartanak vagy elővezetnek, nincs fegyver, vagy nincs nála olyan egyéb tárgy, amely veszélyeztetheti más életét vagy egészségét, vagy elvenni ezt; a lefoglalt tárgyat vagy fegyvert átadni a Rendőri testületnek a letartóztatott vagy előállított személlyel együtt,⁹⁾

e) arra utasítani mindenkit, hogy a szükséges ideig ne lépjen be a megadott helyekre, illetve ne tartózkodjon ezeken a helyeken, ha erre a községi rendőrség vagy község feladatainak hatékony végrehajtása érdekében szükség van.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja értelmében fegyvernek minősül minden lőfegyver, szúró-, vágó- és tömegpusztító fegyver. Fegyvernek minősül továbbá minden, ami a test ellen irányuló támadás súlyosbítására alkalmas.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult arra, hogy felszólítsa azt a személyt,

a) akit szabálysértés elkövetésén kaptak,

b) akitől a 10. § (1) bekezdése alapján magyarázatot követelnek, vagy ha eltűnt személyről van szó, hogy igazolja személyazonosságát, a felszólított személy köteles a felszólításnak eleget tenni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett személy megtagadja személyazonosságának igazolását, vagy ha személyazonosságát az előzetes együttműködés elvégzése után sem tudja bizonyítani, akkor a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles ezt a személyt elővezetni a községi rendőrségen személyazonossága kiderítése céljából.

(3) Az a személy, aki külön törvény értelmében^9a) bizonyítja személyazonosságát szolgálati tevékenység közben, vagy vele összefüggésben mentesül a (2) bekezdésben foglaltak alól.

(1) Feladatainak ellátása során a községi rendőrség tényleges állományú tagja felvilágosítást kérhet attól a személytől, aki hozzájárulhat a szabálysértés felderítéséhez és az elkövető megtalálásához. A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult arra, hogy felszólítsa ezt a személyt, hogy haladéktalanul vagy a meghatározott időpontban jelenjen meg a községi rendőrségen a szabálysértések tisztázásához szükséges intézkedések végrehajtása érdekében.

(2) Ha valaki indokolatlanul vagy komoly indoklás nélkül nem tesz eleget az (1) bekezdésben említett idézésnek, és felvilágosításra van szükség a szabálysértés felderítéséhez, a községi rendőrség tényleges állományú tagja elővezetheti a községi rendőrségen ezt a személyt felvilágosításkérés céljából. Az elővezetés érdekében a községi rendőrség tényleges állományú tagja szükség esetén kényszerítő eszközöket is alkalmazhat.

(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a személy elővezetését követően

a) haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel az elővezetésről és a felvilágosításról,

b) haladéktalanul átadja az elővezetett személy a Rendőri Testület legközelebbi szervének, ha erre oka van, ellenkező esetben ezt a személyt haladéktalanul szabadon engedi.

(4) A felvilágosítást olyan személy tagadhatja meg, aki ezzel saját személye vagy a hozzá közelálló személy¹⁰⁾ elleni büntetőeljárás veszélyét okozná.

(5) Felvilágosítás nem kérhető olyan személytől, aki rámutatott arra, hogy ezzel megsértené törvényből fakadó titoktartási kötelezettségét, kivéve, ha felmentést kap ezen kötelezettsége alól.

(6) A községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles tájékoztatni a személyt a (4) és (5) bekezdés szerinti felvilágosítás-megtagadási lehetőségéről.

(7) Bárki, akit az (1) bekezdés alapján beidéznek, jogosult a költségtérítésre^10a) és a bevételkiesés kompenzációjára (a továbbiakban: költségtérítés). A költségtérítést a község biztosítja. Az a személy, aki csak a saját érdekében vagy jogellenes magatartása miatt jelent meg, nem jogosult költségtérítésre.

(8) A (7) bekezdés szerinti költségtérítési jog megszűnik, ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás nyújtása utáni 8 napon belül azt nem kérvényezi; a jogosult személyt erről tájékoztatni kell.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult arra, hogy külön törvény szerinti^10b) bírósági kérelem alapján előállítsa a megfelelő személyt. Az előállításra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a következő személyes adatokat: keresztnév, vezetéknév, személyi szám, a születés helye és időpontja, a tartózkodási hely, ha ezek a kérvényező szerv számára hozzáférhetők, valamint a külön törvény azon a rendelkezését, mely alapján kell előállítani a személyt és az előállítás okát.

(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jegyzőkönyvet vesz fel az előállításról, melyben feltüntetni az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat, az előállítás okát, azt a külön törvény szerinti rendelkezést, mely alapján a személyt előállították, és azt az időtartamot, míg az előállított személy személyi szabadságát korlátozták. Az előállított személy átvételének helyét és időpontját a kérelmező szerv jegyzőkönyvben rögzíti.

(1) Ha megalapozott az aggodalom, hogy valaki élete vagy egészsége komoly veszélyben forog, vagy ha késlekedés miatt súlyos anyagi kár kockázata áll fenn, akkor a községi rendőrség tényleges állományú tagjának jogában áll kinyitni a magánlakást, belépni oda, és megtenni a szükséges intézkedéseket a közvetlen veszély elhárítása érdekében.

(2) A magánlakás kinyitásához és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek elvégzéséhez a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles biztosítani egy nem résztvevő személy jelenlétét; ezt nem kell megtennie, ha a késlekedés veszélyt okoz, és közvetlenül valaki élete, egészsége forog veszélyben, vagy komoly anyagi kár fenyeget.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések végrehajtását követően a községi rendőrség tényleges állományú tagja indokolatlan késedelem nélkül értesíti a magánlakás használóját, és biztosítja a magánlakás bezárását, ha ezt a használó vagy más jogosult személy nem tudja megtenni.

(4) A magánlakás kinyitása csak az élet, egészség és vagyon védelmén alapulhat.

(5) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jegyzőkönyvet ír a magánlakás kinyitásáról és a megtett intézkedésekről, és a történtekről haladéktalanul értesíti a Rendőri Testület illetékes osztályát és az ügyészt.

(6) Az (1)–(5) bekezdések rendelkezéseit a nem lakás célú helyiségekre megfelelően kell alkalmazni.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult az előzetes hiábavaló felszólítást követően elkobozni azt a tárgyat, melyről okkal feltételezhető, hogy a szabálysértési eljárás során elkobzásra¹¹⁾ vagy lefoglalásra¹²⁾ kerülhet, bűncselekménnyel lehet összefüggésben⁹⁾ vagy a 24. § 4. bekezdése szerinti keresett tárgyról van szó.

(2) Nem kerülhet sor elkobzásra abban az esetben, ha az elkobzandó dolog értéke nem áll megfelelő arányban a szabálysértés jellegének súlyával.

(3) A tárgy elkobzását követően a községi rendőrség tényleges állományú tagja jegyzőkönyvet ír az esetről, és igazolást állít ki a tárgy elkobzásáról annak a személynek, akitől elkobozta. A községi rendőrség tényleges állományú tagja átadja az elkobzott tárgyat annak a szervnek, aki a szabálysértésről dönt vagy a Rendőri Testületnek, ha olyan szabálysértésről van szó, melynek felderítése külön törvény alapján a Rendőri testület hatáskörébe tartozik.⁴⁾

(4) Ha a (3) bekezdés második mondatában említett eljárás okai megszűnnek, a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles a kiadott vagy elkobzott tárgyat visszaadni annak, akihez kétségtelenül tartozik; egyébként annak a személynek, aki kiadta vagy annak, akitől elkobozták. Ezen ügylet végrehajtásáról jegyzőkönyvet ír.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának joga van megállítani a gépjárművet, ha a közúti forgalom biztonsága és zavartalansága elleni szabálysértést követett el, melyet jogosult helyszíni bírságolási eljárásban tárgyalni a 3. § (1) bek. f) pontja alapján, vagy olyan járműről van szó, mely nyomozás tárgyát képezi.

(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jelen törvény szerinti feladataink teljesítése közben jogosult arra, hogy járműveket állítson meg, vagy meghatározza haladásuk irányát, ha ez szükséges ahhoz, hogy a jogellenes magatartás helyszínét biztosítsa, vagy az élet, az egészség vagy a vagyon védelmében erre szükség van, vagy a közúti forgalom biztonsága és zavartalansága ezt megkívánja.

(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának joga van megállítani a gépjárművet a taxiszolgáltatás működési feltételeinek ellenőrzése céljából külön törvény alapján.^12aa)

(1) A kényszerítő eszközök a következők

a) önvédelmi érintések, fogások, ütések és rúgások,

b) könnyképző eszközök,

c) gumibot,

d) bilincs,

e) szolgálati kutya,

f) a gépjármű indulásának megakadályozására szolgáló műszaki eszköz.

(2) A kényszerítő eszközök használata előtt a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles felszólítani azt a személyt, akivel szemben beavatkozik, hogy hagyjon fel a jogellenes magatartással azzal a figyelmeztetéssel, hogy kényszerítő eszközt fog használni. A felszólítás és a figyelmeztetés csak abban az esetben mellőzhető, ha őt éri támadás, vagy más élete, vagy egészsége van veszélyben, és az ügy nem tűr halasztást, vagy egyéb körülmények akadályozzák.

(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja határoz arról, melyik kényszerítő eszközt veti be a konkrét helyzetben oly módon, hogy ne okozzon aránytalan kárt annak, aki ellen beavatkozik.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult az önvédelmi érintések, fogások, ütések és rúgások, a könnyképző eszközök és a gumibot használatára a célból, hogy

a) más személy, vagy saját biztonságát biztosítsa a jogellenes támadásokkal szemben, ha a támadás a felszólítást követően sem marad abba, továbbra is fenyeget, fennáll vagy minden jel szerint folytatódik,

b) megakadályozza a rendbontást, verekedést, szándékos vagy más, a közrendet sértő súlyos magatartást,

c) megakadályozza illetéktelen személyek erőszakos belépését a védett objektumokba, és azokra a helyekre, ahova tilos belépni,

d) elfogja az aktív ellenállást tanúsító személyt,⁹⁾

e) elővezesse az aktív ellenállást tanúsító személyt.

(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja akkor használhat érintéseket és fogásokat, ha a személy passzív ellenállást tanúsít.

A községi rendőrség tényleges állományú tagja a következő helyzetekben jogosult a bilincshasználatra

a) olyan elfogott személy⁹⁾ megkötözésére, aki aktív ellenállást tanúsít, vagy más személyeket vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagját támadja meg, vagy vagyont károsít az arra irányuló hiábavaló felszólítást követően, hogy hagyjon fel ezzel a tevékenységgel,

b) két vagy több fogvatartott⁸⁾ összebilincselésére az a) pontban meghatározott feltételekkel,

c) az őrizetbe vett személyekkel végzett szolgálati műveletek idején, ha észszerű az aggodalom, hogy megpróbál elmenekülni.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja akkor jogosult szolgálati kutya bevetésére, ha

a) ez más, vagy a saját biztonságának biztosítása érdekében szükséges, ha a felszólítást követően sem marad abba a támadás, a támadás veszélye közvetlenül fenyeget, fennáll vagy minden jel szerint folytatódik,

b) ezzel rendbontást, verekedést, szándékos vagy más, a közrendet sértő súlyos magatartást akadályoz meg,

c) ezzel illetéktelen személyek védett objektumokba, és azokra a helyekre történő erőszakos belépését akadályozza meg, ahová tilos belépni.

d) szökésben lévő személyt üldöz, ha rejtőzködő személyt akar a rejtekhely elhagyására kényszeríteni, ha ezt a személyt el kell fogni vagy őrizni kell.

(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a szolgálati kutyát szájkosárral veti be. Ha a támadás jellege és intenzitása, vagy a személy ellenállásának leküzdése ezt megköveteli, a szolgálati kutyát szájkosár nélkül veti be.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja műszaki eszközöket használhat a gépjármű távozásának megakadályozására, ha

a) a gépjármű olyan helyen áll, ahol azt egy közlekedési tábla, vagy az általános közúti közlekedési szabályzat⁶⁾ tiltja, és a gépjármű vezetője nem tartózkodik a közelben,

b) olyan gépjárműről van szó, amelyről megállapítást nyert, hogy körözés alatt áll.

(2) A gépjármű távozásának megakadályozására szolgáló műszaki eszközöket az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt nem lehet használni, azon járművek esetében, melyek

a) a Rendőri Testület, a Vasúti Rendőrség, a Katonai Rendőrség, a Szlovák Köztársaság Fegyveres Erői, a Tűzoltó és a Mentőszolgálat, valamint a Vámhivatal járműveként vannak láthatóan megjelölve,

b) egészségügyi szolgáltatásokat biztosítanak, súlyosan fogyatékos emberek szállítására szolgálnak,

c) olyan személyeket szállítanak, akik külön előírás^12a) vagy a Szlovák Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodás alapján kiváltságokat és mentességeket élveznek.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti műszaki eszköz használatát a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi rendőrkapitányságon.

(4) A gépjármű távozásának megakadályozására szolgáló műszaki eszközön jól láthatóan fel kell tüntetni a községi rendőrség illetékes osztályának nevét, az ő értesítésük módját, vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagjának nevét, aki jogosult a gépjármű távozásának megakadályozására szolgáló műszaki eszközt eltávolítani.

(1) Ha a községi rendőrség tényleges állományú tagja tudomást szerez arról, hogy a kényszerítő eszközök bevetése közben személyi sérülés történt, ha a körülmények engedik, elsősegélyt nyújt neki és orvosi ellátást biztosít számára.

(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles haladéktalanul jelenteni a kényszerítő eszköz használatát a községi rendőrfőnöknek.

(3) Ha kétségek merülnek fel a kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszerűségével vagy megfelelőségével kapcsolatban a (2) bekezdés szerinti jelentésben, vagy ha azok használata halált, személyi sérülést vagy anyagi károkat okozott, a községi rendőrfőnök köteles megvizsgálni, hogy ezeket a törvényeknek megfelelően használták-e. A vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet ír, melyet haladéktalanul benyújt a helyileg illetékes ügyésznek.¹³⁾

Terhes nővel, idős emberrel, nyilvánvaló testi sérüléssel vagy betegséggel küzdő, valamint 15 évnél fiatalabb személyekkel szembeni beavatkozás során a községi rendőrség tényleges állományú tagja nem alkalmazhat önvédelmi ütéseket és rúgásokat, könnyképző eszközöket, gumibotot és szolgálati kutyát, kivéve ha a felsorolt személyek támadása közvetlenül veszélyezteti más személyek, vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagjának életét vagy egészségét, vagy nagyobb vagyoni kár fenyeget, és a veszélyt más módon nem lehet elhárítani.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja munkája során fegyvert¹⁴⁾ visel, ha a község másképp nem határoz.

(2) Ebből a célból fegyvernek az a rövid golyófegyver minősül, melynek üzemben tartója külön előírás alapján¹⁴⁾ a község.

(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult a fegyverhasználatra

a) jogos védelem és végszükség esetén,¹⁵⁾

b) egy veszélyes támadás elkerülése érdekében, amely védett objektumot, vagy egy olyan helyet fenyeget, ahová a belépés tilos, a hiábavaló felszólítás után, hogy a támadással hagyjanak fel.

(4) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a támadóval való dulakodás során jogosult a fegyverrel csapást mérni a támadóra, ha az ellenállását más módon nem tudja megtörni.

(5) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult fegyverhasználattal fenyegetni, valamint figyelmeztető lövést leadni a levegőbe, hogy

a) más személy, vagy saját biztonságát biztosítsa, ha a támadás a felszólítást követően sem marad abba, továbbra is közvetlenül fenyeget, fennáll, vagy minden jel szerint folytatódik,

b) más személyes szabadságát korlátozza, ha a személy aktív ellenállást tanúsít,

c) megakadályozza a verekedést, vagy más közrendet sértő súlyos magatartást,

d) megakadályozza illetéktelen személyek erőszakos belépését a védett objektumokba, és azokra a helyekre, ahova tilos belépni,

e) megakadályozza az üldözött, vagy az őrzött személy szökését, ha személyes szabadságát korlátozni kell, vagy már korlátozásra került.

(1) A község felel a községi rendőrség tényleges állományú tagja által jelen törvényből fakadó feladatteljesítés közben okozott károkért; ez nem érvényes az azon személyeknek okozott károkra, akik saját jogellenes magatartásukkal jogszerű és arányos beavatkozást idéztek elő.

(2) A község felel azoknak a személyeknek okozott károkért, akik a községi rendőrségnek vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak, kérésükre vagy tudomásukkal segítséget nyújtottak (a továbbiakban „károsult“). A község csak akkor mentesül ezen felelősség alól, ha a károsult szándékosan okozta ezt a kárt.

(3) A község felel a károsultnak a (2) bekezdés szerinti segítségnyújtással összefüggésben okozott vagyoni kárért is. Ennek során a tényleges kárt térítik meg, méghozzá az eredeti állapot visszaállításával. Ha ez nem lehetséges vagy célszerű, akkor készpénzben fizetik ki. A károsultnak megtéríthetik a sérült helyetti új tárgy beszerzésével kapcsolatos költségeket is.

(4) A község felel azért a kárért is, melyet a községi rendőrség tényleges állományú tagjának segítséget nyújtó személy okozott. Az (1) bekezdés rendelkezései hasonlóképpen alkalmazandóak.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a községi rendőrséghez való tartozását a községi rendőrség egyenruhájával, melyen látható helyen szerepel a községi rendőrség kör alakú emblémája, a községi rendőrség azonosító jelvényével, a községi rendőrség tényleges állományú tagjának igazolványával, valamint a „községi rendőrség“ vagy a „városi rendőrség“ szóbeli nyilatkozattal igazolja.

(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles a beavatkozás előtt igazolni a községi rendőrséghez való tartozását. Ha ezt a beavatkozás jellege és körülményei nem teszik lehetővé, akkor ezt nem kell megtennie.

(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja csak kivételes esetben igazolhatja a községi rendőrséghez való tartozását szóbeli nyilatkozattal, akkor, amikor a beavatkozás körülményei nem teszik lehetővé, hogy egyenruhával vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagjának igazolványával igazolja magát.

(4) Ha a községi rendőrség tényleges állományú tagja olyan község területén lát el feladatokat, amely nem hozott létre községi rendőrséget, akkor kérésre az adott község meghatalmazását is fel kell mutatnia; halaszthatatlan beavatkozás esetén ezt azonnal megteszi, amint a beavatkozás jellege és körülményei ezt lehetővé teszik.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagjainak egyenruhája egységes a Szlovák Köztársaság egész területén.

(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagjainak egyenruhája a következőkből áll össze

a) egy sötétkék fejfedőből, amelyet a teljes kerületén egy három sorban 15 mm oldalhosszúságú fekete-fehér négyzetekkel díszített szalaggal jelölnek sakktáblaszerűen váltakozva; a fejfedő elülső oldalán a községi rendőrség jelvénye szerepel,

b) sötétkék kabát, zakó vagy köpeny azonos színű váll-lapokkal; a váll-lapok szélessége legalább 50 mm, hossza legalább 120 mm,

c) halványkék hosszú ujjú ing vagy halványkék rövid ujjú ing, sötétkék váll-lapokkal; a váll-lapok szélessége legalább 50 mm, hossza legalább 120 mm,

d) sötétkék nyakkendő,

e) sötétkék nadrág vagy szoknya,

f) fekete cipő,

g) fekete öv,

h) fekete fegyvertok, ha a községi rendőrség tényleges állományú tagja tevékenysége során fegyvert visel.

(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a (2) bekezdésben említett felszerelésen kívül használhat más, a község által egy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott felszerelést is, azonos színű változatban, megfelelő jelzéssel a községi rendőrséghez való tartozásról.

(4) A kabát, köpeny, zakó és ing bal karján a varrattól 100 mm-re a községi rendőrség legalább 100 mm átmérőjű kör alakú emblémája található. Az embléma közepén a község heraldikai szabályok szerint ábrázolt legalább 30 mm méretű címere látható. A községi rendőrség emblémájának kerületén a „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ felirat és a község neve szerepel; a betűk mérete legalább 5 mm. A községi rendőrség kör alakú emblémája felett, 50 mm távolságra az ujjvarrattól, legalább 10 mm nagyságú „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ felirat szerepel, mely legalább 100 mm átmérőjű és 20 mm szélességű félkör-cikk formájú.

(5) A kabát, a köpeny, a zakó vagy az ing bal oldalán, 20 mm-re a zseb felső szegélyének közepétől helyezkedik el a községi rendőrség azonosító jelvénye, mely tartalmazza a „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ feliratot, a község nevét, a község címerét és a községi rendőrség tényleges állományú tagjának azonosítószámát; a betűk és számok mérete legalább 3 mm.

(6) A külön jogszabály szerinti községekben^15a) a (4) és (5) bekezdésekben szereplő „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ feliratot a nemzeti kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni.

(7) Tilos a községi rendőrség tényleges állományú tagjának egyenruhájának más természetes vagy jogi személy általi használata, kivéve, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.

(8) A községi rendőrség tényleges állományú tagja csak akkor visel egyenruhát, ha a községi rendőrség e törvény szerinti feladatait látja el, vagy a község polgármesterének döntése alapján.

(9) A községi rendőrség tényleges állományú tagjai egyenruhájának illusztrációs mintáját a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) rendeletben határozza meg.

(1) A községi rendőrség e törvény szerinti feladatainak ellátására csak fehér színű gépjárműveket lehet használni, melyek mindkét oldalsó felén, elején és hátulján nagy nyomtatott betűkkel szerepel a „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ felirat; a 22. § (6) bekezdése hasonlóképpen érvényes. A jármű mindkét oldalán és a jármű elején lévő feliratot alkotó betűknek legalább 100 mm nagyságúnak kell lennie. A jármű hátsó oldalán lévő feliratot alkotó betűk nagysága legalább 50 mm. A jármű mindkét első ajtaján az első mondat szerinti felirat alatt szerepel a község fekete színű, legalább 40 mm nagyságú nyomtatott betűkkel írt neve és a község címere. A gépjármű elején az első mondat szerinti felirat alatt a község címere szerepel.

(2) Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni a községi rendőrségi feladatok ellátására használt motorkerékpárok megjelölésére.

(3) Más természetes vagy jogi személy számára tilos olyan gépjárművek használata, amelynek jelölése megegyezik a községi rendőrségi gépjárművek jelölésével, kivéve, ha külön jogszabály másként rendelkezik.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának igazolványán szerepel az illető fényképe, vezeték- és keresztneve, azonosítószáma, a „községi rendőrség“ elnevezés, a község neve és a polgármester aláírása.

(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának igazolványa nem lehet összetéveszthető más fegyveres erők és szervezetek igazolványával, és csak a községi rendőrség feladatainak ellátása közben használható.

(1) Feladatai ellátása során a községi rendőrség együttműködik a Rendőri Testület illetékes osztályával,¹⁶⁾ a munkahelyi biztonság állami szakmai felügyeleti szerveivel, az állami egészségügyi szervekkel, az állami környezetvédelmi felügyeleti szervekkel, a tűzvédelmi hatóságokkal és más állami szervekkel.

(2) Ha e törvény szerinti azonosítási célú feladatokat lát el, a községi rendőrség ezeket az adatokat kérheti ki a Szlovák Köztársaság állampolgárainak¹⁷⁾ és a Szlovák Köztársaság lakosainak nyilvántartásából,¹⁷⁾

a) keresztnév és vezetéknév,

b) személyi szám,

c) az állandó és az ideiglenes lakhely.

(3) Ha e törvény szerinti gépjármű vagy pótkocsi üzemben tartójának kilétére vonatkozó feladatokat lát el, a községi rendőrség ezeket az adatokat kérheti ki a gépjármű-nyilvántartásból:

a) az üzemben tartó kereszt- és vezetékneve,

b) az üzemben tartó személyi száma,

c) az üzemben tartó állandó és ideiglenes lakcíme.

(4) Kérésre a községi rendőrség megkapja az illetékes államigazgatási szervtől a keresett személyek, a keresett tárgyak és a keresett gépjárművek jegyzékét.

(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja csak akkor végezheti a községi rendőrség e törvény szerinti feladatait, ha teljes középfokú végzettséggel, vagy teljes középfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, és megszerezte a községi rendőrség tényleges állományú tagjának szakmai alkalmasságát (a továbbiakban „szakmai alkalmasság “).

(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a szakmai alkalmasságát úgy szerzi meg, hogy elvégzi a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak képzését (a továbbiakban „szakmai képzés“), és sikeresen leteszi a szakmai alkalmassági vizsgát (a továbbiakban „vizsga“) a Rendőri Testület szakmai bizottsága előtt. A községi rendőrség tényleges állományú tagja egyszer ismételheti meg a vizsgát, vagyis egyszer tehet pótvizsgát. Ha a községi rendőrség tényleges állományú tagja nem teszi le a pótvizsgát, akkor csak a szakmai képzés újbóli abszolválása után vizsgázhat ismételten. A vizsga és a pótvizsga dátumát és helyszínét a minisztérium határozza meg.

(3) A szakmai alkalmasság feltételét a községi rendőrség azon tényleges állományú tagja is teljesíti, aki közép- vagy főiskolai szinten biztonsági szolgálat tanulmányi szakon végzett.

(4) A község köteles megtéríteni a minisztériumnak a vizsgával és pótvizsgával kapcsolatos bizonyítható költségeket.

(5) A minisztérium kiállítja a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak szakmai alkalmasságáról szóló tanúsítványt (a továbbiakban „tanúsítvány“)

a) a községi rendőrség tényleges állományú tagjának közvetlenül a sikeres vizsga után, vagy

b) a községi rendőrség tényleges állományú tagjának írásbeli kérelmére, aki a (3) bekezdés szerinti szakmai alkalmasságra tett szert; a kérelemhez a községi rendőrség tényleges állományú tagja csatolja a biztonsági szolgálat tanulmányi szakon szerzett záróvizsgáról szóló bizonyítvány hitelesített másolatát, vagy annak hitelesített leiratát, vagy egyetemi végzettség esetén a biztonsági szolgálat tanulmányi szakon szerzett egyetemi diploma hitelesített leiratát vagy hitelesített másolatát.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tanúsítvány közokiratnak minősül.

(7) A Rendőri Testület szakbizottságainak kinevezését és összetételét, a vizsga megszervezésének és értékelésének részleteit, valamint a tanúsítványmintát a Szlovák Köztársaság kormányrendelete határozza meg.

(1) A szakmai képzést a minisztérium a Rendőri Testület szakközépiskoláiban vagy a községek létesítményeiben végzi a község szakmai képzésre és vizsgára irányuló írásbeli kérelme alapján.

(2) A képzési és vizsgáztatási kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a község nevét,

b) a szakmai képzésre és a vizsgára jelentkező községi rendőrség tényleges állományú tagjának kereszt- és vezetéknevét, titulusát, személyi számát, állandó lakhelyét és azonosítószámát (a továbbiakban „személyes adatok“),

c) a szakmai képzésre és a vizsgára jelentkező községi rendőrség tényleges állományú tagjának nyilatkozatát arról, hogy beleegyezik abba, hogy a minisztérium feldolgozza, és rögzítse személyes adatait,

d) a község pecsétlenyomatát, a polgármester kereszt- és vezetéknevét, valamint aláírását.

(3) A szakmai képzés kezdődátumát a minisztérium vagy a község létesítménye úgy határozza meg, hogy a szakmai képzés évente legalább egyszer megvalósuljon; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a minisztérium, vagy a község létesítménye nem kapott írásbeli kérelmet a községtől az év során a szakmai képzés és a vizsga megvalósítására.

(4) A község köteles megtéríteni a minisztériumnak vagy a község létesítményének a szakmai képzés végrehajtásával kapcsolatos bizonyítható költségeket.

(5) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának szakmai képzése 420 órát vesz igénybe.

(6) A szakmai képzés formáját, terjedelmét, a szakmai képzésre és vizsgára irányuló kérelem mintáját, valamint a szakmai képzés szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos részleteket a Szlovák Köztársaság kormányrendelete határozza meg.

(1) A községi rendőrséget létrehozó község köteles minden év március 31-ig jelentést küldeni a minisztériumnak a községi rendőrség előző naptári évben kifejtett tevékenységéről. A községi rendőrség tevékenységéről szóló jelentést a község polgármestere írja alá. Ha a jelentést elektronikus formában nyújtják be, akkor a hivatalos pecsétlenyomatot a külön jogszabály szerinti hitelesítés helyettesíti.^17a)

(2) Az a község, mely megszüntette a községi rendőrséget, szintén köteles az (1) bekezdés szerinti jelentést benyújtani a községi rendőrség megszűnésétől számított 30 napon belül.

(3) A községi rendőrség tevékenységéről szóló jelentés benyújtásának és tartalmának részleteit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg.

(4) Az a község, amely nem hozott létre községi rendőrséget, és egy másik községgel a 2.a § szerinti szerződést kötött, köteles a szerződés hatályosságától számított 30 napon belül hitelesített másolatot küldeni a minisztériumnak. Azon önkormányzat, amely a szerződés lejárta előtt eláll a szerződéstől, köteles erről értesíteni a minisztériumot a szerződéstől való elállástól számított 30 napon belül.

(1) A Rendőri Testület Kerületi Igazgatósága (a továbbiakban „Kerületi Igazgatóság“) 1659 euró összegig terjedő bírságot szabhat ki arra a községre, mely a jelen törvényben előírt határidőn belül nem nyújt be

a) jelentést a községi rendőrség tevékenységéről, vagy nem nyújtja be a 26.a § szerinti szerződés hiteles másolatát,

b) nem nyújtja be a 26.c § (2). bekezdés a)–c) pontjai szerinti adatokat.

(2) A bírságot egy éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a minisztérium tudomására jutott a község általi kötelezettségszegés, de legkésőbb a kötelezettségszegés napjától számított három éven belül szabható ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabása nem érinti a község azon kötelezettségét, hogy jelentést nyújtson be a minisztériumnak a községi rendőrség tevékenységéről, megküldje a szerződés hiteles másolatát, valamint teljesítse az e törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a minisztériummal szemben.

(4) A bírság kiszabásakor a Kerületi Igazgatóság figyelembe veszi a jogellenes magatartás jellegét, különösen annak időtartamát, és a jogi kötelezettség ismételt megsértését.

(5) A bírságok kiszabásáról szóló eljárásra a közigazgatási eljárást szabályozó általános jogszabály vonatkozik.¹⁸⁾

(1) A jelen törvény szerinti feladatok ellátásával kapcsolatban a minisztérium nyilvántartást vezet azokról

a) a községekről, amelyek községi rendőrséget hoztak létre vagy megszüntették azt,

b) a község által benyújtott szakmai felkészülésre és vizsgára irányuló kérvényekről,

c) a községi rendőrség tényleges állományú tagjairól, akiknek tanúsítványt állítottak ki,

d) az adatokról, melyek a községi rendőrség tevékenységéről szóló jelentéseben szerepelnek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a község nevét,

b) a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak számát,

c) a községi rendőrség létrehozásának dátumát,

d) a községi rendőrség megszüntetésének dátumát.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a község nevét,

b) a község szakmai képzésre és vizsgára irányuló kérvényének kézbesítési dátumát,

c) a szakmai képzésre és vizsgára jelentkező községi rendőrség tényleges állományú tagjainak személyes adatait,

d) a képzés időpontját és helyszínét,

e) a vizsga és a pótvizsga időpontját és helyszínét, amennyiben sor került rá.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a községi rendőrség azon tényleges állományú tagjainak személyes adatait, akik részére tanúsítványt állítottak ki,

b) a vizsga és a pótvizsga időpontját és helyszínét,

c) a tanúsítvány nyilvántartási számát.

(5) A község köteles a (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti adatokról értesíteni a minisztériumot a községi rendőrség létrehozásától számított 30 napon belül.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások bejegyzésére, az egyének személyes adatainak feldolgozására, a személyes adatok biztonságára, az érintettek jogainak védelmére, és a személyes adatok határokon átnyúló áramlására külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.¹⁹⁾

(1) A községi rendőrségen végzett munkáért járó hozzájárulás (a továbbiakban „hozzájárulás“) egy speciális szociális biztosítási juttatás.

(2) A juttatás igénylésére a községi rendőrség azon tényleges állományú tagja jogosult, akinek a munkaviszonya a községi rendőrségen véget ért, ha teljesíti a 26.e § (1) bekezdésében foglalt igénylési feltételeket.

(3) Jelen törvény alkalmazásában a községi rendőrségen fennálló munkaviszony a községi rendőrség feladatainak ellátására irányuló munkaviszony a természetes személy és a község közt.

(1) A hozzájárulásra való jogosultság akkor jön létre, ha a jogosult

a) betöltötte 56. életévét;

b) legalább 25 évig volt munkaviszonya a községi rendőrségnél.

(2) A hozzájárulásra való jogosultság szempontjából meghatározó községi rendőrségnél folytatott munkaviszony időtartamába beszámítódik az alapvető katonai szolgálat, a pótlólagos katonai szolgálat, vagy az előkészítő katonai szolgálat időszaka is a végrehajtás idején hatályos külön jogszabály szerinti mértékben.

(3) A hozzájárulásra való jogosultság megszűnik:

a) ha a jogosult eléri a nyugdíjkorhatárt a szociális biztosításra vonatkozó általános szabályozás szerint,²⁰⁾

b) a jogosult halálának napjától,

c) ha munkaviszony létesül a községi rendőrségnél,

d) korai öregségi nyugdíj megítélésével.

(1) A hozzájárulás összege a (2) bekezdés alapján jogosult személy átlagos fizetésének 60%-a.

(2) A jogosult személy átlagbére a jogosult személy átlagos bére a legjövedelmezőbb teljesített naptári évben az utóbbi tíz kitöltött naptári évben, melyet a községi rendőrségnél dolgozott le a községi rendőrségi munkaviszony utolsó megszüntetése előtt.

(3) A hozzájárulás mértéke nem csökken, ha párhuzamosan jövedelemszerző tevékenység, vagy más jövedelem is fennáll.

(1) A hozzájárulás biztosítási díját a községi rendőrség azon tényleges állományú tagja fizeti, akinek a községi rendőrséggel fennáll a munkaviszonya.

(2) A községi rendőrség azon tényleges állományi tagjának hozzájárulási biztosítási díjának mértéke, akinek munkaviszonya a községi rendőrséggel fennáll, megfelel a szociális biztosításról szóló általános jogszabály²¹⁾ szerinti kivetési alap 3%-ának.

(3) A biztosítási díjat a Szociális Biztosító Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.

(4) A hozzájárulás biztosítási díjára a szociális biztosításról szóló általános jogszabály nyugdíjbiztosítási járulékot érintő rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.²²⁾

(1) A hozzájárulásra való jogosultság az e törvényben megállapított feltételek teljesítésével jön létre.

(2) A hozzájárulás megítéléséről szóló eljárás a jogosult (a továbbiakban „kérelmező“) írásbeli kérelme alapján indul.

(3) A hozzájárulásról az a munkáltató dönt, amely azt a községi rendőrséget létrehozta, melynek a kérelmező utoljára tényleges állományú tagja volt. A hozzájárulásról szóló eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabály²³⁾ alkalmazandó, ha jelen törvény másként nem rendelkezik.

(4) A hozzájárulásról szóló határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a határozatot kiadó munkáltatónál a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. Ha a munkáltató a benyújtott fellebbezésnek nem tesz teljes mértékben eleget, a fellebbezésről a Szociális Biztosító dönt.

(5) A hozzájárulást a (3) bekezdés szerinti határozat alapján a Szociális Biztosító fizeti ki.

(6) A hozzájárulás attól a naptól emelkedik vagy jár, amikortól kialakul rá vagy a növelésére való jogosultság, de legkésőbb három évvel visszamenőleg attól a naptól számítva, amikor a hozzájárulásra vagy az annak növelésére való jogosultság kialakult, vagy érvényesítették azt, ha később kiderül, hogy a hozzájárulást

a) alacsonyabb összegben ítélték meg, mint ahogy járt,

b) tévesen utasították el,

c) egy későbbi időponttól ítélték meg, mint amelytől járt.

(7) Ha kiderül, hogy a hozzájárulást nagyobb összegben nyújtották, mint amelyre a jogosultság felmerült, a hozzájárulást csökkenteni kell. Ha a hozzájárulásra való jogosultság megszűnt, vagy ha kiderül, hogy a hozzájárulást jogtalanul ítélték meg, akkor a hozzájárulást megvonják. A hozzájárulást az azt a napot követő naptól számítva vonják meg, csökkentik vagy a kifizetését leállítják, amikortól letelt az az időszak, amelyre már kifizették. A hozzájárulásban részesülő személy köteles visszatéríteni a hozzájárulást, vagy annak egy részét, ha kiderül, hogy a hozzájárulást jogtalanul, vagy nagyobb összegben ítélték meg, de legfeljebb három évre visszamenőleg a megállapítás időpontjától.

(8) Ha a hozzájárulás kifizetésére való jogosultság szempontjából döntő tényezők megváltoznak, annak folyósítását felfüggesztik vagy megújítják, vagy kisebb, illetve nagyobb összegben kerül kifizetésre.

(9) A hozzájárulásra való jogosultság az idő leteltével nem szűnik meg. A hozzájárulás vagy annak egy részének kifizetésére való jogosultság három évvel azon naptól számítva évül le, amelyért a hozzájárulás vagy annak egy része jár.

A hozzájárulás kifizetésére, annak időpontjára és kifizetésének módjára, a kerekítésre és növelésére a szociális biztosításról szóló általános jogszabály nyugdíjjuttatásokra vonatkozó rendelkezéseit²²⁾ megfelelően kell alkalmazni.

A községi rendőrség olyan tényleges állományú tagja, aki nem rendelkezik teljes középfokú végzettséggel (25. § (1) bekezdés), vagy nem rendelkezik a szükséges szakmai kompetenciával (25. § (2) és (3) bekezdés), legkésőbb 2003. június 30-ig végezheti a községi rendőrség jelen törvény szerinti feladatait.

(1) A 2003. december 31. előtt megszerzett szakmai alkalmasságot e törvény alapján megszerzett szakmai alkalmasságnak kell tekinteni.

(2) A 2003. december 31. előtt kiállított tanúsítványokat jelen törvénynek megfelelően kiadottnak kell tekinteni.

(3) Az a község, mely 2004. január 1-ig létrehozta a községi rendőrségét, köteles írásban közölni a minisztériummal a 26.c § (2) bekezdés a)–c) pont szerinti adatokat legkésőbb 2004. január 31-ig.

(4) Az a község, mely létrehozta a községi rendőrségét, először 2005. március 31-ig nyújt be jelentést a minisztériumnak a községi rendőrség 2004-es tevékenységéről.

(5) A községi rendőrség tényleges állományú tagjai az egyenruhát a hatályos előírásoknak megfelelően 2007. december 31-ig használhatják.

(6) Ha más általános érvényű jogszabályban szerepel a „községi rendőrség alkalmazottja“ kifejezés, akkor azalatt a „községi rendőrség tényleges állományú tagját“ kell érteni.

Hatályát veszíti

1. a Tt. 369/1990. sz. Szlovák Nemzeti Tanács törvényének, a községi önkormányzatokról 19. § (3) és (4) bekezdése,

2. a Tt. 204/1991. sz. Szlovák Nemzeti Tanács törvényének, a Szlovák Köztársaság Rendőri Testületéről 75. §.

A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 460/2000. számú rendelete a községi rendőrség alkalmazottai számára készült szakmai képzés időtartamáról és terjedelméről, valamint a Rendőri Testület szakmai bizottságainak kinevezéséről és összetételéről hatályát veszti.

Jelen törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.

1. A már megkezdett szabálysértési eljárásokat azokban az ügyekben, melyekre vonatkozik azon szervek tárgyi illetékessége a hatályos jogszabályok alapján, melyek a szabálysértések felderítésével foglalkoznak, ezek a szervek fejezik be a hatályos jogszabályok alapján.

2. Azokban az esetekben, amelyeket az illetékes közigazgatási hatóság elé terjesztettek elbírálás céljából, az eljárást a hatályos jogszabályok alapján kell befejezni.

_______________

1) A SzNT Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló törvényének 6. § (1) bek.

2) A SzNT Tt. 369/1990. sz. törvényének 22. §.

3) A SzNT Tt. 138/1990. sz., a községi vagyongazdálkodásról szóló törvényének 7. § (2) bek. b) pontja.

4) A SzNT Tt. 372/1990. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye a SzNT Tt. 524/1990. sz. törvénye értelmében.

5) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. többször módosított, a szabálysértésekről szóló törvényének 22. §.

6) A Tt. 8/2009. sz., a közúti közlekedésről és némely törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.

6a) Az Európai parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119, 2016.5.4.).

A Tt. 18/2018. sz. törvénye, a személyes adatok védelméről és némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.

7) a Büntető Törvénykönyv 89. § (9) bek.

8) a SZNT Tt. 369/1990. sz. törvényének 19. § (2) bek.

9) A Büntetőeljárásról szóló törvény 76. § (2) bek.

9a) Például a Tt. 124/1992. számú törvényének, a katonai rendőrségről 9. § (2) és (3) bek., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 46/1993. számú törvényének, a Szlovák Titkosszolgálatról 8. §, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. többször módosított 171/1993. sz. törvényének, a Rendőri Testületről 13. § (2). bek., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt.198/1994. sz. törvényének, a Katonai Titkosszolgálatról 8. §.

10) a Polgári Törvénykönyv 116. §.

10a) Például a Tt. többször módosított 119/1992. sz. törvénye, az útiköltség-térítésről.

10b) Például a Polgári Perrendtartás 101. §, a Közigazgatási Perrendtartás 77. §.

11) a SZNT Tt. 372/1990. sz. törvényének 15. §.

12) a SZNT Tt. 372/1990. sz. törvényének 16. §.

12a) a Külügyminiszter Tt. 157/1964. sz. hirdetménye, a Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról.

12aa) Például a Tt. 56/2012. sz. törvényének, a közúti közlekedésről 27. §, 29. és 30. § a Tt. 9/2019. sz. törvénye értelmében.

13) a Büntető Perrendtartás 2. § (3) bek. és a 8. § (1) bek.

14) a Tt. többször módosított 147/1983. sz. törvénye, a fegyverekről és a lőszerekről.

15) a Büntető Törvénykönyv 13. és 14. §.

15a) a Tt. 184/1999. sz. törvényének, a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról 2. § (1) bek.

16) a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 171/1993. sz. törvényének, a Rendőri Testületről 74. § (2) bek.

17) a Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról.

17a) a Tt. 305/2013. sz., a közigazgatási szervek hatáskörének elektronikus gyakorlásáról 23. § (1) bek. (az e-Governmentről szóló törvény) a Tt. 273/2015. sz. törvénye értelmében.

18) a Tt. 71/1967. sz. törvénye, a közigazgatási eljárásról (közigazgatási perrendtartás) a Tt. 215/2002. sz. törvénye értelmében.

19) a Tt. 428/2002. sz. törvénye a személyes adatok védelméről.

21) a Tt. többször módosított 461/2003. sz. törvényének 138. §.

22) a Tt. többször módosított 461/2003. sz. törvénye.