AZ ÁLLAM IRÁNYÍTÁSÁRÓL VÁLSÁGHELYZETBEN HÁBORÚN ÉS HADIÁLLAPOTON KÍVÜLI IDŐSZAKBAN

Jelen törvény megállapítja a közigazgatási szervek hatáskörét az állam irányításában válsághelyzetben háborún és hadiállapoton kívüli időszakban, a jogi és természetes személyek jogait és kötelezettségeit válsághelyzetre való felkészülés során háborún és hadiállapoton kívüli időszakban, ezek megoldása közben, valamint a kötelezettségeik megszegése esetén a szankciókat jelen törvény szerint.

a) válsághelyzet háborún és hadiállapoton kívüli időszakban (a továbbiakban „válsághelyzet“) az az időszak, mely során közvetlenül veszélyben forog vagy meginog az állam biztonsága és az alkotmányos szervek jogosultak az alkotmányerejű törvényben vagy külön törvényben¹⁾ meghatározott feltételek teljesítése esetén a kialakult helyzet megoldása érdekében rendkívüli állapotot,²⁾ szükséghelyzetet³⁾ vagy veszélyhelyzetet⁴⁾ kihirdetni,

b) a válságkezelés háborún és hadiállapoton kívüli időszakban (a továbbiakban „válságkezelés“) a válságkezelő testületek irányítási tevékenységeinek összessége, melyek célja a biztonsági kockázatok és fenyegetések elemzése és értékelése, tervezés, megelőző intézkedések megtétele, a válsághelyzetekre és azok megoldására való felkészülés szervezése, megvalósítása és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése,

c) a válságstáb a válságkezelő testület végrehajtó szervét jelenti, melynek feladata a válsághelyzet kockázatainak elemzése, intézkedések javaslása a helyzet megoldására és a hatáskörébe tartozó szervek tevékenységének koordinálása válsághelyzetben,

d) az állam alapvető biztonsági érdekei főként a béke és az állam biztonságának megőrzése, a demokratikus rend biztosítása, a polgárok életének és egészségének védelme, a vagyon védelme, beleértve azokat a létesítményeket is, amelyekben a hatóságok tevékenységüket végzik, a gazdaság, a közigazgatási szervek és a környezetvédelem megfelelő működése,

e) polgári veszélyhelyzeti tervezés, intézkedések előkészítése és összehangolása a közigazgatási szervek, a gazdaság, a belső rend, az állambiztonság és a polgári védelem működésének biztosítására válsághelyzet idején.

A közigazgatási szervek biztosítják az állam alapvető biztonsági érdekeinek védelmét akkor is, ha nincs válsághelyzet.

a) a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban „kormány“), a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsa,

b) a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek (a továbbiakban „minisztérium“)

b) irányítja és ellenőrzi a válságkezelő szervek tevékenységét a 3. § b) - g) pontjai alapján a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,

c) dönt a speciális célú pénzügyi tartalék felhasználásáról a válsághelyzetek megoldására és következményeik kiküszöbölésére [11. § (1).bek. c) pontja],

d) dönt a külföldi műszaki segítség igényléséről, beleértve a válsághelyzet megoldásához szükséges humanitárius segítségnyújtást és a Szlovák Köztársaság területén kívüli hasonló helyzetben történő segítségnyújtást,

e) ellátja a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában a polgári védelem szerepét külön jogszabály alapján.⁴⁾

(2) A kormány központi válságstábot hoz létre, mely összehangolja az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzati szervek és a válsághelyzet megoldására kijelölt egyéb szervek tevékenységét válsághelyzet idején. A központi válságstáb elnöke a Szlovák Köztársaság belügyminisztere.

b) együttműködik a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsával a válsághelyzet megoldására irányuló intézkedések előkészítésében,

c) ellenőrzi a kormány által a válsághelyzet megoldása érdekében elrendelt feladatok és intézkedések teljesítését,

d) javasolja a kormánynak, hogy használja fel a válsághelyzet megoldására és következményeinek kiküszöbölésére létrehozott speciális célú pénzügyi tartalékot.

e) javasolja a kormánynak, hogy kérjen segítséget külföldről, beleértve a humanitárius segítségnyújtást a krízishelyzet megoldása érdekében.

(4) A központi válságstáb elnöke haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság elnökét és a miniszterelnököt a válsághelyzet létrejöttéről, vagy az olyan fenyegetésről, amely közvetlenül válsághelyzet létrejöttéhez vezethet.

(5) A központi válságstáb összetételét, valamint feladatai és tevékenységének részleteit a kormány által jóváhagyott statútum határozza meg.

b) áttekintést készít azokról a kockázati forrásokról, amelyek válsághelyzetet okozhatnak, elemzi ezeket a kockázatokat, és intézkedéseket hoz azok okainak kiküszöbölésére,

c) haladéktalanul értesíti a központi válságstáb elnökét a válsághelyzet létrejöttéről vagy az olyan fenyegetésről, amely közvetlenül válsághelyzet létrejöttéhez vezethet,

e) dönt a krízishelyzetek megoldására irányuló intézkedésekről, beleértve azok következményeinek megszüntetését vagy enyhítését,

f) kérésre olyan dokumentumokat ad át más válságkezelő szerveknek, amelyek szükségesek feladataik ellátásához a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában,

g) együttműködik más államok illetékes hatóságaival a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában,

h) megteremti a feltételeket a válságkezelési információs rendszer biztosítására (13. §),

i) külön jogszabály szerint⁴⁾ ellátja a polgári védelem szerepét a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában.

(2) Az (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében a minisztérium a miniszternek vagy a központi államigazgatási szerv vezetőjének közvetlenül alárendelt külön osztályt hoz létre; ez az osztály látja el a minisztériumi válságstáb titkárságának feladatait is.

b) a kormány által meghatározott mértékben koordinálja a válságkezelő szervek tevékenységét a 3. § b)–c), e) és g) pontjai alapján a válsághelyzetre való felkészülés során, valamint annak megoldásában és a vállalkozók,⁵⁾ valamint jogi személyek tevékenységét a polgári vészhelyzeti tervezésben,

d) szervezi és irányítja az államigazgatási és önkormányzati szervek felkészülését a válsághelyzetekre fejlesztő (speciális célú) tanfolyamok és képzések formájában,

e) megszervezi a központi válságstáb szakmai képzését, koordinálja a minisztériumok és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalok válságstábjának felkészülését a válsághelyzetekre,

A Szlovák Nemzeti Bank az 5. § és a 11. § szerinti feladatokat látja el saját hatáskörében a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során.

a) válságstábot állít fel, amely a 9. § (1) bek., a) pontja szerinti válságstáb feladatait is ellátja,

b) koordinálja a körzeti hivatalok és a községek tevékenységét a válsághelyzetre való felkészülésben és azok megoldásában, valamint a vállalkozók és jogi személyek polgári vészhelyzeti tervezésben folytatott tevékenységét,

c) együttműködik a megyével a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,

e) ellátja a kormány által ráruházott feladatokat és a kormány által meghatározott mértékben a központi válságstáb által is megállapított feladatokat a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,

h) dönt az alkotmányerejű törvény⁶⁾ szerinti törvényi követelésekről, melyek a rendkívüli állapot és szükséghelyzet idején keletkeztek és kártérítést fizet ezen törvényi követelésekért,

i) együttműködik más államok illetékes hatóságaival a válsághelyzetekre való felkészülés során és azok megoldásában,

j) megszervezi a körzeti hivatalok válságstábjának szakmai képzését a válsághelyzetekre való felkészülés során,

k) ellátja a polgári védelem szerepét a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában külön jogszabály szerint.⁴⁾

(2) Az (1) bekezdés b)–k) pontja szerinti feladatok ellátásához a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal közvetlenül a körzeti hivatal elöljárójának alárendelt külön osztályt hoz létre; ez az osztály látja el a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal válságstábjának titkársági és a megye biztonsági tanácsának titkársági feladatait is.

(3) Az Integrált Mentési Rendszer Koordinációs Központja⁷⁾ együttműködik a válságstábbal feladatai ellátása során.

(4) Rendkívüli állapot és szükséghelyzet idején az (1) bekezdés b), d) és e) pontjai szerinti feladatokat a kerület biztonsági tanácsa látja el; tájékoztatást nyújt az elfogadott intézkedésekről és a válsághelyzet megoldására tett javaslatokat a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsa elé terjeszti.

b) koordinálja az önkormányzatok válsághelyzetre való felkészülését és annak megoldása során végzett tevékenységét, valamint a vállalkozók és jogi személyek polgári vészhelyzeti tervezéssel kapcsolatos tevékenységét,

d) ellátja a kormány által megállapított feladatokat, a kormány, a központi válságstáb és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által meghatározott mértékben a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,

g) együttműködik más államok illetékes hatóságaival a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,

h) megszervezi a községek válságstábjának szakmai képzését a válsághelyzetekre való felkészülés során,

i) ellátja a polgári védelem szerepét a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során külön jogszabály szerint.⁴⁾

(2) Az (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti feladatok ellátására a körzeti hivatal a saját elöljárójának közvetlenül alárendelt külön osztályt hoz létre; ez az osztály látja el a körzeti hivatal válságstábjának titkársági feladatait, valamint a járás biztonsági tanácsának titkársági feladatait.

(3) Rendkívüli állapot és szükséghelyzet idején az (1) bekezdés b)–d) pontjai szerinti feladatokat a járás biztonsági tanácsa látja el; tájékoztatást nyújt az elfogadott intézkedésekről és a válsághelyzet megoldására tett javaslatokat a kerület biztonsági tanácsa elé terjeszti.

b) koordinálja a vállalkozók és a jogi személyek tevékenységét a polgári vészhelyzeti tervezésben,

e) ellátja a kormány által megállapított feladatokat, a kormány, a központi válságstáb és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és a körzeti hivatal által meghatározott mértékben a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,

g) személyes adatokat gyűjt válsághelyzet idején a község területén tartózkodó személyek számáról és személyazonosságáról keresztnév, vezetéknév, lakhely és születési szám terjedelemben, és ezen személyek listáját leadja az illetékes körzeti hivatal válságstábjának,

h) ellátja a polgári védelem szerepét a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában külön jogszabály szerint.⁴⁾

A megye együttműködik és koordinálja tevékenységét a válságkezelő szervekkel a gazdasági mozgósítás területén végzett feladatok ellátása során külön törvény alapján.^7a)

A 3. § a)–c), e) és g) pontjaiban felsorolt válságkezelő szervek és a megye válsághelyzetben jogosultak jelen törvény alapján kötelezettségeket előírni, és a gazdasági mozgósítási intézkedések végrehajtását követelni külön törvény által meghatározott mértékben.^7b)

a) a minisztériumok az adott évre vonatkozó költségvetési fejezetük tervezetében igénylik a megfelelő pénzügyi forrásokat,

b) a Szlovák Nemzeti Bank az adott évre szóló költségvetésében elkülöníti a megfelelő pénzügyi forrásokat a válsághelyzetekre való felkészülés biztosítása érdekében,

c) a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával folytatott konzultációt követően javaslatot tesz az általános kincstári jelentés költségvetési fejezetben egy speciális célú forrástartalék létrehozására válsághelyzetek megoldására és azok következményeinek felszámolására,

d) Az állami költségvetés Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács általi jóváhagyását követően a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a jóváhagyott kötelező érvényű mutatók keretein belül elkülöníti a válsághelyzetekre való felkészülés biztosításához szükséges pénzügyi források összegét a minisztériumok költségvetési fejezeteiben.

(2) A községeket és a megyéket a jelen törvény szerinti feladatok ellátása során az állam állami támogatás formájában finanszírozza, ha külön jogszabály⁴⁾ másként nem rendelkezik.

A vállalkozók és jogi személyek a válságkezelő szerv kérésére kötelesek megadni a polgári vészhelyzeti tervezés megvalósításához szükséges információkat és dokumentumokat.

(1) A válságkezelő szervek a válsághelyzetekre való felkészülésre és azok megoldására az állam válságkezelési információs rendszerét használják.

(2) Mindenkinek joga van az élet, az egészség és a vagyon védelme érdekében készülő intézkedésekről és eljárásokról szóló szükséges információkhoz válsághelyzetben.

(1) A körzeti hivatal vállalkozóra vagy jogi személyre 3319 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 12. §-ban meghatározott kötelezettségek megszegése miatt; szükséghelyzet vagy rendkívüli állapot idején elkövetett kötelességszegés esetén 16 596 EUR-ig terjedő bírság szabható ki.

(2) A bírság legkésőbb 1 évvel azután szabható ki, hogy a körzeti hivatal tudomására jutott a kötelességszegés, legkésőbb pedig a kötelességszegés napjától számított három éven belül.

(3) A körzeti hivatal a bírság megállapításakor figyelembe veszi a jogellenes magatartás súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit.

(4) A bírság kiszabására irányuló eljárásban a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.⁸⁾

a) a Központi Árvízügyi Bizottság⁹⁾ része a Központi Válságstábnak, mely ellátja e bizottság feladatait,

b) a kerületi árvízügyi bizottság⁹⁾ része a kerület székhelyén működő körzeti hivatal válságstábjának, mely ellátja e bizottság feladatait,

c) a körzeti árvízügyi bizottság⁹⁾ része a körzeti hivatal válságstábjának, amely ellátja e bizottság feladatait.

1) A Tt. 227/2002. sz. alkotmányerejű törvénye az állam biztonságáról háború, hadiállapot, rendkívüli állapot és szükséghelyzet idején. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 42/1994. sz. törvénye a lakosság polgári védelméről.

2) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 102. cikkely (1). bek. m) pontja. A Tt. 227/2002. sz. alkotmányerejű törvényének 4. cikkelye

3) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 119. cikkely n) pontja. A Tt. 227/2002. sz. alkotmányerejű törvényének 5. cikkelye

4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 42/1994. sz. törvénye

7a) A Tt. 179/2011. sz., a gazdasági mobilizációról szóló törvényének 17.§-a és a Tt. 387/2002. sz. az állam irányításáról válsághelyzetben háborún és hadiállapoton kívüli időszakban szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről

9) a Tt. 332/2007. sz. törvénye által módosított Tt. 666/2004. törvénye az árvízvédelemről