Módosítva:

Tt. 369/2004, hatályos 2004. július 1-től

Tt. 365/2004, hatályos 2004. július 1-től

Tt. 330/2007, hatályos 2008. január 1-től

Tt. 490/2008, hatályos 2009. január 1-től

Tt. 151/2010, hatályos 2010. július 1-től

Tt. 257/2011, hatályos 2011. szeptember 1-től

Tt. 361/2012, hatályos 2013. január 1-től

Tt. 103/2014, hatályos 2014. július 1-től

Tt. 307/2014, hatályos 2015. január 1-től

Tt. 375/2015, hatályos 2016. január 1-től

Tt. 354/2016, hatályos 2017. január 1-től

Tt. 55/2017, hatályos 2017. június 1-től

Tt. 243/2017, hatályos 2018.január 1-től

Tt. 177/2018, hatályos 2019. január 1-től

Tt. 470/2019, hatályos 2020. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

(1) A törvény célja a munkaadók és az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszony során gyakorolt jogainak, illetve kötelezettségeinek szabályozása.

(2) Ez a törvény az alábbi munkaadók alkalmazottjaira vonatkozik a közalkalmazotti jogviszonyban történő munkavégzés során:

a) állami szervek, községek, magasabb szintű területi-közigazgatási egységek (megyék) és jogi személyek, amelyek törvényi felhatalmazás alapján jogosultak rendelkezni a közigazgatásban tevékenykedő magánszemélyek vagy jogi személyek jogairól és kötelezettségeiről,

b) törvény által, állami szerv által, község által, illetve külön jogszabály szerint a magasabb szintű közigazgatási egység által létrehozott jogi személyek,¹⁾ továbbá a köztulajdonban álló kutatóintézetek,^1a)

c) állami szerv, község, illetve magasabb szintű területi-közigazgatási egység által alapított jogi személyek, amennyiben ezekben az állami tulajdonrész, vagy az állam, a község, illetve a magasabb szintű közigazgatási egység tulajdonrészeinek összege meghaladja a 67 százalékos arányt,

d) állami szerv, község vagy magasabb szintű területi egység által alapított egyéb jogi személyek, amelyek esetében az irányító, az ellenőrző, illetve a felügyeleti szervek tagjainak többségére az állami szerv, a község, illetve a magasabb szintű közigazgatási egység tesz javaslatot.

(3) A 2. bekezdés c) pontja szerinti jogi személy alkalmazottainak munkaviszonyára többé nem vonatkoznak ezen törvény rendelkezései, amennyiben a szóban forgó jogi személynél az állami tulajdonrész, illetve az állam, a község vagy a magasabb szintű közigazgatási egység tulajdonrészeinek összege 67 százalék alá csökken; mindez a tulajdonrész átruházásnak napjától érvényes.

(4) A közalkalmazotti munkavégzés során az alkalmazottak munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve szabályozza, amennyiben jelen jogszabály, vagy más külön előírás²⁾ ettől eltérően nem rendelkezik.

(5) Ez a törvény nem vonatkozik azon alkalmazottakra, akik kézműves, kézi, vagy anyagmozgatási munkákat végeznek, jellemzően fizikai munkavégzés keretében.

(6) A körzeti választási bizottság tagja és jegyzőkönyvvezetője, a körzeti népszavazási bizottság tagja és jegyzőkönyvvezetője, valamint a helyi képviselő-testület bizottságának tagja és számlálóbiztosa tevékenységét nem munkaviszony keretében végzi.

(1) Alkalmazott jelen törvény megfogalmazásában az a természetes személy, aki munkaviszony keretében közalkalmazotti munkát végez az 1. § 2. bekezdés szerinti munkaadó számára, illetve a képviseleti szerv is, amely munkaviszonyban áll a munkaadóval.

(2) Közérdek a jelen törvény megfogalmazásában az az érdek, amely anyagi vagy egyéb jellegű hasznot hoz valamennyi polgárnak vagy a polgárok többségének. Azon munkavállalók esetében, akiknek az 1. § 2. bekezdés c) pontja szerinti jogi személyek a munkaadói, a közalkalmazotti munkavégzés egyben az ezen jogi személyekkel szembeni munkavállalói kötelezettségek teljesítését is jelenti, a Kereskedelmi Törvénykönyv szabályai szerint.

(3) A személyes érdek jelen törvény megfogalmazásában az az érdek, amely anyagi vagy egyéb előnyt hoz az alkalmazottnak, vagy a hozzá közeli (hozzátartozó) személyeknek.³⁾

(4) Érdekellentét e törvény megfogalmazásában az a tényállás, mely esetben az alkalmazott a személyes érdeket részesíti előnyben a közérdekkel szemben.

(1) Jelen törvény szerinti munkavállalóvá válthat az a természetes személy, aki

a) jogilag teljes mértékben cselekvőképes,

b) feddhetetlen,

c) teljesíti a képesítésre és az egyéni képesítésre vonatkozó feltételeket, amennyiben ezeket külön előírás megköveteli,⁴⁾

d) rendelkezik a végzendő munkához szükséges egészségügyi alkalmassággal, amennyiben ezt külön előírás megköveteli,⁵⁾

e) megválasztották vagy kinevezték, amennyiben a megválasztást vagy kinevezést jelen törvény vagy külön előírás⁶⁾ a közalkalmazotti munkavégzés feltételéül szabja,

f) jogosult a külön előírás⁷⁾ szerinti titkos adatok megismerésére, amennyiben a megállapodás szerint végzendő munkához az ilyen jogosultságra szüksége lesz,

g) vallásoktatás esetén rendelkezik a megfelelő egyház vagy vallási közösség⁸⁾ belső előírásai szerinti felhatalmazással.

(2) Az 1-es bekezdésben felsorolt feltételeket az alkalmazottnak a közalkalmazotti munkavégzés teljes időtartama alatt teljesítenie kell.

(3) Nem számít fedhetetlennek e törvény értelmezésében a szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személy.

(4) A feddhetetlenség igazolására a bűnügyi nyilvántartásból¹⁰⁾ származó, három hónapnál nem régebbi kivonat szolgál. A feddhetetlenség a fedhetetlenség igazolására külön előírás⁷⁾ alapján kiadott bűnügyi nyilvántartási kivonattal vagy annak másolatával is igazolható.

(5) A szlovák állampolgárságú természetes személy a 4. bekezdés szerinti feddhetetlenség megállapítása céljából a munkaviszony megkötése előtt biztosítja a bűnügyi nyilvántartási kivonat lekéréshez szükséges adatokat^10aa) a munkáltató – amely egyben a külön előírás szerinti szolgálati hivatal is^10a) – részére. Az első mondatban említett adatokat a bűnügyi nyilvántartási kivonat kiadása céljából a munkáltató, amely a külön előírás szerinti szolgálati hivatal^10a) is egyben, a munkaviszony keletkezése előtt elektronikus formában megküldi az állami szolgálat központi információs rendszerén^10b) keresztül a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének (továbbiakban csak „legfőbb ügyészség”); a legfőbb ügyészség és a kerületi ügyészség a munkaviszony keletkezése előtt az első mondat szerinti adatokat a legfőbb ügyészség információs rendszerén keresztül elektronikus formában továbbítják a bűnügyi nyilvántartáshoz a bűnügyi nyilvántartási kivonat kiadása céljából.

(6) A szlovák állampolgárságú természetes személy a 4. bekezdés szerinti feddhetetlenség megállapítása céljából a munkaviszony megkötése előtt biztosítja a bűnügyi nyilvántartási kivonat lekéréshez szükséges adatokat^10aa) a munkáltató részére, amely egyben nem számít a külön előírás szerinti szolgálati hivatalnak.^10a) A munkáltató, amely nem számít a külön előírás szerinti szolgálati hivatalnak,^10a) az első mondat szerinti adatokat a bűnügyi nyilvántartási kivonat kiadása céljából a munkaviszony keletkezése előtt elektronikus formában elküldi a legfőbb ügyészség információs rendszerén keresztül.

(7) A nem szlovák állampolgárságú természetes személy a 4. bekezdés szerinti feddhetetlenség igazolása céljából a munkaviszony létesítése előtt a saját állampolgársága szerinti ország által kiadott bűnügyi nyilvántartási kivonatot vagy ahhoz hasonló dokumentumot mutatja be a munkáltatónak.

(8) A kinevezés előfeltétele az állam által létesített jogi személy képviseleti szervének tisztsége betöltésének.

Amennyiben az alkalmazott képviseleti szerv feladatát látja el, a vele szembeni munkáltatói jogügyleteket az a testület végzi, amely kinevezte vagy megválasztotta. Amennyiben a képviseleti szervet a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezte ki külön előírás alapján, úgy a munkáltatói jogügyleteket az államigazgatás központi szervének az a vezetője végzi, amelynek a hatáskörébe tartozik, hacsak külön előírás másképp nem szabályozza. Amennyiben a képviseleti szervet külön előírás szerinti¹¹⁾ kollektív testület nevezte ki vagy választotta meg, úgy a jogi ügyleteket a kollektív testület elnöke, vagy az e testület által megbízott természetes személy végzi. Egyéb esetekben a felettes szerv képviseleti szerve hajtja végre a jogi ügyleteket. Amennyibe a munkáltató nem rendelkezik felettes szervvel, a jogi ügyleteket a létrehozó képviseleti szerve végzi. Amennyiben a munkáltató sem felettes szervvel, sem alapítóval nem rendelkezik, a jogi ügyleteket az államigazgatás központi szervének azon vezetője végzi, akiknek a hatáskörébe ez tartozik.

(1) Pályáztatás útján kell betölteni annak a vezető alkalmazottnak a posztját, aki a képviseleti szerv feladatát látja el az 1. § 2. bekezdés szerinti munkáltatónál, valamint azon további vezető alkalmazott pozícióját is, amely alkalmazott esetében a munkarend ezt előírja; ez nem érvényes azokra az esetekre, amikor külön előírás¹²⁾ a vezető alkalmazott kiválasztásának más módjáról is rendelkezik, illetve amikor a vezető alkalmazott megválasztását vagy kinevezését kollektív testület hatáskörébe utalja.

(2) A vezető alkalmazott pozíciójának betöltésére lefolytatott, 1. bekezdésben foglaltak szerinti pályázati eljárás (továbbiakban csak „pályázati eljárás”) során a pályázó azon képességeit és szakmai ismereteit vizsgálják, amelyek szükségesek, illetve megfelelőek a vezető alkalmazotti kötelezettségek teljesítéséhez és ellátásához. A pályázati eljárás során szükséges betartani a külön törvénnyel szabályozott^12a) egyenlő bánásmód elvét a munkaviszony és a hasonló jogviszonyok vonatkozásában. Az egyenlő bánásmód elvével összhangban tilos a házassági és a családi állapot szerinti megkülönböztetés, ahogyan a bőrszín, a nyelv, a politikai vagy egyéb gondolkodásmód, a szakmai tevékenység, a nemzetiség, a szociális eredet, a vagyon, a nem, illetve a társadalmi rang alapján való megkülönböztetés is.

(3) A pályázati eljárást a munkáltató kihirdeti a sajtóban vagy a tömegmédia más, általánosan elérhető eszközeiben, melyek körébe tartozik elsősorban a televízió, a rádió és az internet. A képviseleti szerv pozíciójára kiírt pályázatot a létesítő, az alapító, illetve az az államigazgatási szerv hirdeti ki, amelynek hatáskörébe tartozik az a munkáltató, amelynél a képviseleti szerv a funkcióját betölti majd. A pályázati eljárást legalább három héttel annak megkezdése előtt ki kell hirdetni. A pályázati eljárásról szóló közlemény az alábbiakat tartalmazza:

a) a munkáltató megnevezését, beleértve a községet is, ahol a munkáltató székhelye található,

b) a tisztséget, amelyet betöltenek a pályázati eljárással

c) a tisztség betöltéséhez szükséges képzettségi feltételeket és a külön előírás szerinti⁴⁾ különálló feltételeket,

d) egyéb, a tisztség betöltésével kapcsolatos feltételeket és elvárásokat,

e) az elvárt dokumentumok listáját,

f) a pályázati eljárásban való részvételre vonatkozó kérelem beadásának helyét és időpontját.

(4) A pályázati eljárást kihirdető munkáltató pályázati bizottságot hoz létre és kinevezi annak tagjait. A képviseleti szerv tisztségére kiírt pályázati eljárás esetében a pályázati bizottság tagjait a létrehozó vagy az alapító nevezi ki. Amennyiben a munkáltató sem létrehozóval, sem alapítóval nem rendelkezik, a pályázati bizottság tagjait az az államigazgatási szerv nevezi ki, amelynek hatáskörébe a munkáltató tartozik. A pályázati bizottság legkevesebb három tagból áll, közülük legalább egyet az alkalmazottak képviselője jelöl ki. A pályázati bizottság tagjainak összlétszáma páratlan.

(5) A 3. § 1. bekezdés a), c), valamint e) és g) pontjában foglalt feltételeknek eleget tevő pályázókat a pályázati bizottság meghívja a pályázati eljárásra, legkevesebb hét nappal annak kezdete előtt, megjelölve a kiválasztási eljárás napját, helyét és óráját. A kiválasztási eljárás írásos formában, szóbeli interjú formájában, illetve vegyesen: írásban és szóbeli megbeszélés formájában zajlik.

(6) A pályázati bizottság értékeli a pályázati eljárás eredményét, majd ezen eredmények alapján közzéteszi a pályázók sorrendjét, illetve olyan módon teszi közzé a pályázat végeredményét, hogy az valamennyi pályázó számára elérhető legyen. A pályázók megállapított sorrendje kötelező erővel bír a megpályáztatott tisztség betöltése során. A sorrend szerinti jelölt a feddhetetlenség 3. § 4. bekezdése szerinti megállapítása céljából a munkaviszony létesítése előtt a 3. § 4 - 7. bekezdése szerint jár el.

(7) A pályázati bizottság a kiválasztási eljárás lezárultától számított tizedik napig írásban értesíti a pályázókat a kiválasztási eljárás eredményéről.

(8) Amennyiben a pályázati bizottság a pályázati eljárás alapján senkit nem választ ki a jelöltek közül a vezető alkalmazotti tisztség betöltésére, mivel egyik jelölt sem teljesítette a kiírásban szereplő feltételeket, a munkáltató új pályázati eljárást ír ki.

(9) Pályázati eljárás nélkül betölteni a megüresedett vezető alkalmazotti tisztséget csakis az e törvény szerint lefolytatott sikeres pályázati eljárást követő kinevezésig lehet, legfeljebb azonban hat hónap időtartamra.

(10) Az a jelölt, aki megkárosítva érzi magát a pályázati eljárás feltételeinek be nem tartása miatt, bíróságon kérheti jogai érvényesítését, beleérve a nem vagyoni jellegű kárának arányos mértékű pénzbeli megtérítését is.

(1) A betöltendő álláshelyekről a közalkalmazotti munkavégzés terén a munkáltató köteles olyan helyen tájékoztatást közzétenni, ahol az elérhető az alkalmazottak számára. Köteles továbbá a munkaadó lehetővé tenni az alkalmazottak és más természetes személyek számára is, hogy pályázhassanak ezen üres munkahelyekre.

(2) A munkáltató az egyes jelentkezők alkalmassága alapján dönt az üres munkapozíciók betöltéséről, figyelembe véve e személyek közalkalmazotti munkavégzéshez szükséges ismereteit és képességeit.

Az egymással közeli/rokoni viszonyban álló alkalmazottakat,³⁾ valamint az egymással közeli hozzátartozói viszonyban álló alkalmazottakat és köztisztséget betöltő természetes személyeket tilos kölcsönösen közvetlen alá-fölérendeltségi viszonyba helyezni egymással, illetve úgy beosztani őket, hogy a pénztári, illetve könyvvitelsi ellenőrzés során egymást ellenőrizzék. Kivételt képeznek ez alól a Szlovák Köztársaság külképviseleteinek alkalmazottai külföldön, illetve azon munkáltató alkalmazottai, ahol egyetlen vezető alkalmazott dolgozik, aki egyben a képviseleti szerv feladatait is ellátja.

(1) Az alkalmazott köteles:

a) betartani a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az alkotmány erejű törvényeket és a törvényeket, valamint a többi, általánosan kötelező érvényű jogi előírást és a belső előírásokat, érvényesíteni ezeket legjobb tudása és lelkiismerete szerint, tiszteletben tartani és védeni az emberi méltóságot és az emberi jogokat,

b) pártatlanul cselekedni és dönteni, továbbá tartózkodni mindentől a közalkalmazotti jogviszonyban végzett munka során, ami veszélyeztethetné a pártatlanságba vetett bizalmat, valamint a cselekvés és a döntéshozatal objektivitását,

c) betartani a titoktartási kötelezettséget a közalkalmazotti munkavégzés során tudomására jutott olyan tényekről, amelyek a munkáltató érdekei okán nem hozhatók más személyek tudomására, még a munkaviszony befejezte után sem; kivételt képez ez alól, ha a titoktartási kötelezettséget a képviseleti szerv vagy az általa megbízott vezető alkalmazott feloldotta, hacsak külön előírás⁷⁾ másképp nem rendelkezik erről,

d) tartózkodni az érdekütközéshez vezető cselekedetektől,

e) nem visszaélni a munkavégzése során és azzal összefüggésben tudomására jutott információkkal saját maga, illetve a közeli hozzátartozó személyek javára, vagy más természetes és jogi személyek javára; ez a kötelezettség a munkaviszony lezárulta után is érvényben marad,

f) tartózkodni az olyan cselekvéstől, amelyből a munkaadót kötelezően terhelő jogosulatlan ígéretek és kötelezettségek keletkeznek,

g) jelenteni a feljebbvaló vezető alkalmazottnak, adott esetben a bűnüldöző szerveknek a munkaadó tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyon elvesztét vagy megrongálását,

h) jelenteni a munkáltatójának, hogy törvényesen elítélték szándékos bűncselekményért, illetve megfosztották a jogi cselekvőképességétől, illetve korlátozták a jogi cselekvőképességét.

(2) A munkavállalónak tilos:

a) olyan tevékenységet folytatnia, amely jelentős mértékben csökkentené a betöltött tisztséggel kapcsolatos méltóságát,

b) üzleti kapcsolatot közvetíteni önmaga, illetve más természetes vagy jogi személy számára

1. az állammal,

2. a községgel,

3. a magasabb szintű területi egységekkel,

4. állami céggel, állami költségvetéshez kapcsolódó célalappal, illetve más, állam által irányított jogi személlyel,

5. költségvetési szervezettel, támogatott szervezettel, illetve más, a község által létesített jogi személlyel,

6. költségvetési szervezettel, támogatott szervezettel, illetve más, a magasabb szintű területi egység által létesített jogi személlyel, vagy

7. egyéb jogi személlyel, melyben az állam, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapja, község vagy magasabb szintű területi egység tulajdonrésszel rendelkezik; a tilalom nem érvényes abban az esetben, ha az alkalmazott ezen tevékenysége a közalkalmazotti munkavégzéséből következik,

c) a közalkalmazotti munkavégzéshez kapcsolódóan ajándékokat vagy egyéb előnyöket kérni, illetve elfogadni, vagy másokat ezek nyújtására biztatni; ez a tilalom nem vonatkozik a közalkalmazotti munkavégzéshez kapcsolódóan szokásosan nyújtott, illetve a munkaadó által adott, vagy a törvény által biztosított ajándékokra és előnyökre,

d) nyilvános üzleti pályázat vagy nyilvános árverés keretében történt vagyonszerzéstől eltérő módon tulajdont szerezni az államtól, a községtől vagy a magasabb területi egységtől, hacsak külön előírás¹³⁾ másképp nem rendelkezik, kivéve, ha a község vagy a magasabb területi egység közzéteszi a vagyonszerzés körülményeit; ugyanez vonatkozik az alkalmazottal közeli kapcsolatban álló személyekre is,

e) a közalkalmazotti munkavégzéshez kapcsolódó szimbólumokat saját haszonszerzéshez felhasználni,

f) visszaélni a közalkalmazotti munkavégzéshez kapcsolódó előnyökkel, értve ezt a közalkalmazottként végzett munka befejezése utáni időszakra is,

g) közalkalmazotti munkavégzéshez kapcsolódóan hamis nyilatkozatot tenni.

(3) A 1. bekezdés c) pontja szerinti titoktartási kötelezettség nem vonatkozik bűncselekmény vagy más társadalomellenes tevékenység bejelentésére.^13aa)

(1) Az a vezető alkalmazott, aki az 1. § 2 bekezdés szerinti munkaadónál a képviseleti szerv tisztségét tölti be, nem vállalkozhat és nem végezhet más kereseti tevékenységet sem, továbbá nem lehet tagja vállalkozó tevékenységet végző jogi személyek irányító, ellenőrző vagy felügyeletei szerveinek. A jogi személyek irányítói, ellenőrzési és felügyeleti szerveiben vállalt tagság tilalma nem vonatkozik arra a vezető munkavállalóra, akit a munkaadója delegált jogi személyek irányítói, ellenőrzési és felügyeleti szerveibe, és ez a tevékenysége a vezető alkalmazott munkavégzéséből következik. Ez a vezető alkalmazott nem fogadhat el jutalmat, más bevételt vagy további előnyöket a szóban forgó jogi személytől.

(2) Az 1. bekezdésben felsorolt korlátozások nem vonatkoznak az állami egészségügyi intézményekben, illetve a nem állami, de község vagy magasabb szintű területi egység által alapított egészségügyi létesítményekben nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra, a kutatói, a pedagógiai, a lektori, az előadói, a publicisztikai, az irodalmi, a művészeti, avagy a sport tevékenységekre, a kollektív érdekegyezetetés folyamatában végzett közvetítői vagy kijelölt döntőbírói szerepre, a saját vagy saját kiskorú gyermekei vagyonának kezelésére, a kormány tanácsadó testületében való részvételre, a békítőbizottság tagjaként végzett tevékenységre, valamint az Európai Unió programjai által finanszírozott projektekből következő tevékenységekre. A képviseleti szerv funkcióját betöltő vezető alkalmazott fordítói, tolmácsi, illetve szakértői tevékenységet csakis a bíróság, egyéb állami szerv, illetve a község, valamint a magasabb szintű területi egység számára végezhet.

(3) Az 1. bekezdés szerint korlátozások szintén nem vonatkoznak

a) a képviseleti szerv tisztségét betöltő vezető alkalmazottnak az Európai Unió fejlesztési támogatási programja keretében másik állam számára biztosított, az Európai Unió nevében minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv által megvalósított, és az Európai Unió által finanszírozott projektben való részvételére,

b) a képviseleti szerv tisztségét betöltő vezető alkalmazottnak azon tevékenységére, melynek során a Szlovák Köztársaság költségvetéséből vagy más forrásból finanszírozott projekteket bírálja el,

c) azon tevékenységekre, melyek célja a felülvizsgálati programok végrehajtása.

(4) A képviseleti szerv tisztségét betöltő vezető alkalmazott köteles a vezető tisztségbe történt kinevezését követő 30. napig befejezni más kereseti tevékenységét, vállalkozói tevékenységét, illetve megszüntetni tagságát azon jogi személyek irányító, ellenőrző és felügyeleti szerveiben, amely jogi személyek a vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően végzik vállalkozói tevékenységüket.

(1) Az alkalmazott a munkaviszonyban végzett tevékenysége mellett a munkáltató jóváhagyása nélkül is végezhet olyan további kereső tevékenységet, melynek tartalma megegyezik a munkáltató által végzett tevékenységgel, így dolgozhat:

a) az Európai Unió fejlesztési támogatási programja keretében másik állam számára biztosított, az Európai Unió nevében minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv által megvalósított, és az Európai Unió által finanszírozott projekten,

b) a Szlovák Köztársaság költségvetéséből vagy más forrásból finanszírozott projekt elbírálásán,

c) a felülvizsgálati programok végrehajtásán.

(2) Az alkalmazott és a képviseleti szerv tisztségét betöltő vezető alkalmazott, aki részt vesz az Európai Unió fejlesztési támogatási programja által más állam számára biztosított, az Európai Unió nevében minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv által megvalósított, és az Európai Unió által finanszírozott projektben, felementést kap a munkavégzés alól egy naptári évben legfeljebb 60 nap erejéig.

(3) A 2. bekezdés szerint biztosított felmentés idejére csakis abban az esetben jár az alkalmazottnak, vagy a képviseleti szerv tisztségét betöltő vezető alkalmazottnak a tisztség utáni fizetése, illetve a havi átlagkeresete, ha ez a fizetés, illetve havi átlagkereset az Európai Unió eszközeiből kerül visszafinanszírozásra.

(4) Munkavégzésnek minősül az alkalmazottnak, vagy a képviseleti szerv tisztségét betöltő vezető alkalmazottnak biztosított munka alóli felmentés abban az esetben, ha nekik erre az időre jár a tisztség utáni fizetés vagy a havi átlagkereset.

A munkáltató fizetés nélküli szabadságot biztosít a házastársát külföldi közalkalmazotti munkavégzésere vagy állami külszolgálatra^13a) elkísérő munkavállalónak. A fizetés nélküli szabadságot az alkalmazott kérésére biztosítja a munkáltató a külföldre történő kíséret időtartamáig.

(1) A vezető alkalmazott köteles nyilatkozni vagyoni viszonyairól

a) a vezető alkalmazotti helyre történt kinevezése utáni 30. napig,

b) minden naptári év március 31-ig.

(2) A képviseleti szerv funkcióját az 1. § 2. bekezdése szerinti munkáltónál betöltő vezető alkalmazott annak a testületnek a külön előírása¹⁴⁾ szerinti mértékben tesz bejelentést vagyoni helyzetéről, amely testület őt jelölte vagy megválasztotta. Amennyiben a képviseleti szervet a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezte ki, úgy vagyoni viszonyairól a vezető alkalmazott azon központi államigazgatási szerv vezetőjének tesz jelentést, amelynek a hatáskörébe tartozik. Amennyiben a képviseleti szervet kollektív testület nevezte ki vagy választotta meg, úgy ezen kollektív testület elnökének, vagy a testület által megbízott természetes személynek nyújtja be vagyonnyilatkozatát. Egyéb esetekben az 1. § 2. bekezdése szerinti munkáltónál a képviseleti szerv tisztségét betöltő vezető alkalmazott a felettes szerv képviseleti szervének nyújtja be vagyonbevallását. Amennyiben a munkáltatónak nincs felettes szerve, úgy a létesítő képviseleti szervének nyújtja be vagyonbevallását. Amennyiben a munkáltató sem felettes szervvel, sem létrehozóval nem rendelkezik, a vagyonbevallást a központi államigazgatási szerv azon vezetőjének nyújtja be, amelynek a hatáskörébe tartozik.

(3) A vezető alkalmazott vagyoni viszonyairól a képviseleti szerv külön előírása¹⁴⁾ szerinti mértékben tesz bevallást.

Az alkalmazott előzetes véleményt kérhet a munkáltatótól vagy az általa megbízott természetes személytől arra vonatkozóan, hogy a közalkalmazotti munkavégzés közbeni egyes cselekvések vagy nem cselekvések ütközhetnek-e a jelen törvény által megállapított kötelezettségekkel és korlátozásokkal.

A munkáltató a munkarendet a munkavállalói képviselet egyetértésével adja ki, ennek híján a munkarend érvénytelen.

(1) Ha egy természetes vagy jogi személy figyelmezteti a munkáltatót az e törvény szerinti kötelezettségek és korlátozások alkalmazott általi megsértésére, úgy a munkáltató köteles megállapítani, hogy az alkalmazott valóban megszegte-e a számára előírt kötelezettségeket vagy áthágta-e a rá vonatkozó korlátozásokat. A munkáltató a figyelmeztetés tudomásul vételétől számított 30 napon belül köteles tájékoztatni az érintett természetes vagy jogi személyt a vizsgálat eredményéről és a foganatosított intézkedésekről.

(2) A munkáltató akkor köteles az 1. bekezdésben foglaltak szerint eljárni, ha az írásban leadott figyelmeztetést aláírták, valamint abból számára világosan kiderül, ki a figyelmeztetés benyújtója, a figyelmeztetés az alkalmazott mely kötelezettségeit vagy korlátozásait érinti, beleértve azon tény megadását is, melyből következtetni lehet a kötelezettségek megszegésére, illetve a korlátozások áthágására.

(1) A munkáltató köteles kérni azon károk megtérítését alkalmazottjától, melyekért az felelős. Az igényelt kártérítést a munkáltató állapítja meg. Amennyiben a kárt a képviseleti szerv tisztségét betöltő vezető munkavállaló okozta – akár egyedül, akár beosztott alkalmazottal közösen –, a kártérítésről a 4. §-ban megjelölt testület dönt.

(2) A gondatlanságból okozott kár esetén a munkáltató a tényleges kárnál, illetve az alkalmazott havi tisztség után járó fizetése vagy havi átlagos keresete négyszeresénél kisebb összegben is megszabhatja a kártérítés mértékét. Ha tényleges kár kisebb az alkalmazott egy havi bruttó fizetésénél vagy egy havi átlagkereseténél, a kártérítési összegnek legalább a tényleges kár egyharmadát el kell érnie. Amennyiben a gondatlanságból okozott tényleges kár meghaladja az alkalmazott havi fizetésének vagy havi átlagkeresetének négyszeresét, úgy a kártérítési összeget legkevesebb az alkalmazott egyhavi bruttó fizetésében vagy egy havi átlagkeresetében kell megszabni.

(3) Amennyiben az alkalmazott a kártérítésként megszabott összegnek legalább a kétharmadát már megfizette, a munkáltató eltekinthet a fennmaradó rész követelésétől. Ez a lehetőség nem áll fenn az alkalmazottra bízott értékekben keletkezett hiány esetén, amely értékekkel az elszámolni tartozik, sem a rábízott tárgyak elveszítése esetén, illetve szándékos károkozás esetén, vagy ha a károkozás alkohol, kábítószer, illetve tudatmódosító szer hatása alatt történt.

(1) Az üzemi kollektív szerződésben megállapodottak szerint növelhető:

a) a végkielégítés összege, legfeljebb a havi fizetés vagy a havi átlagkereset legfeljebb kétszeresével

b) a lelépési díj összege, legfeljebb a havi fizetés vagy a havi átlagkereset legfeljebb kétszeresével.

(2) Ha az alkalmazott a munkaviszony megszűnése után ismét belép munkaviszony keretében ugyanahhoz a munkáltatóhoz vagy annak jogutódjához, miközben még nem járt le a végkielégítés alapján meghatározott időszak, az alkalmazott köteles visszafizetni a végkielégítés összegét vagy annak arányos részét, hacsak a munkáltatóval nem állapodik meg másképp. Az alkalmazott köteles a munkaviszony újbóli létesítésétől számított 15 napon belül visszafizetni a végkielégítés összegét, hacsak a munkáltatóval eltérően nem állapodik meg. A végkielégítés arányos részét a munkaviszony ismételt létesítésétől a végivégkielégítésből következő időszak leteltéig tartó napok száma alapján állapítják meg. Az első és harmadik mondat rendelkezéseit a szolgálati hivatalban keletkezett állami alkalmazotti jogviszony során azon munkáltató külön előírásához^10a) mérten alkalmazzák, amely munkáltató az alkalmazottnak a végkielégítést nyújtotta.

(1) Annak az alkalmazottnak, akinek munkavégzési helyét a Szlovák Köztársaság külképviseletén, külföldön jelölték ki, és aki külföldön végzett közalkalmazotti munkavégzéssel összefüggésben vált elismerten csökkent munkaképességűvé terrortámadás, háborús események vagy természeti katasztrófák okán, egyszeri rendkívüli kártalanítást biztosítanak, a legutóbb bevallott külföldi bruttó fizetésének¹⁵⁾ 3,6–7,2-szerese mértékben.

(2) Ha az alkalmazott az 1. bekezdésben felsoroltak következtében meghal, a vele egy háztartásban élő házastársnak egyszeri rendkívüli kártalanítást biztosítanak, az alkalmazott legutóbb bevallott külföldi bruttó fizetésének kilencszerese mértékben. Egyszeri rendkívüli kártalanítás jár - az árvasági járadékra való jogosultsággal egyetemben – minden eltartott gyermek után, az alkalmazott legutóbb bevallott külföldi bruttó fizetésének háromszorosa mértékében.

(3) Az 1. és 2. bekezdések szerinti egyszeri rendkívüli kártalanítás euróban nyújtandó.

(4) Az egyszeri rendkívüli kártalanítás részleteit a munkáltató a munkarendben szabályozza.

(1) Ezen törvény rendelkezései azon munkajogi viszonyokat is szabályozzák, amelyeket 2003. december 31-ig a közszolgálatról szóló törvény szabályozott. Az annak alapján keletkezett igényeket, illetve a 2004. január 1. előtti jogi ügyleteket a 2003. december 31-ig hatályban volt előírások szerint kell megítélni.

(2) A közalkalmazotti munkavégzésnek a 3.§ 1 bekezdés a), valamint c)–g) pontjában foglalt feltételei e törvény céljára is teljesítettnek számítanak, ha azokat az alkalmazott a közszolgálati törvény alapján 2003. december 31-ig teljesítette; az egészségügyi alkalmazott esetében a 3. § 1 bekezdés c) pontja szerinti feltétel munkaadóváltás esetén is teljesítettnek számít abban az esetben, ha az egészségügyi alkalmazott azzal megegyező vagy ahhoz hasonló jellegű munkát végez, amely végzésére számára kivételt biztosítottak. A 3. § 1 bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesítését az alkalmazott legkésőbb 2004. december 31-ig igazolja.

(3) Amennyiben a vezető alkalmazott 2004. január 1-i hatállyal tisztséget tölt be, vállalkozik, egyéb kereső tevékenységet folytat, vagy tagja a 9. § szerinti irányító, ellenőrző, vagy felügyeleti szerveknek, 2004. január 31-ig köteles ezen tevékenységeit befejezni, vagy jogilag releváns lépéseket tenni a befejezésük érdekében.

(1) Ezen törvény a 2009. január 1. előtt keletkezett munkajogi viszonyokat is szabályozza. A 2009. január 1. előtt végrehajtott jogi ügyletek és az ezekből keletkeztetett igények a 2008. december 31-ig érvényben volt jogi szabályozás alapján ítéltetnek meg.

(2) Ha egy köztisztséget betöltő természetes személy és egy alkalmazott egymáshoz közeli hozzátartozói³⁾ viszonyban álló személyként beosztásuk révén kölcsönös közvetlen alá-fölérendeltségi viszonyban vannak egymással, illetve beosztásuk folytán a pénztári, illetve könyvelési ellenőrzés során egymást ellenőrzik (7. §), a munkáltató köteles 2009. február 1-ig jogilag releváns lépéseket tenni abból a célból, hogy a helyzetet összhangba hozza ezzel a törvénnyel.

(3) Az az állam által létesített jogi személy képviseleti szervének tisztségét betöltő vezető alkalmazott, akinek munkaviszonya az e törvény hatályba lépése előtt kötött munkaszerződés alapján keletkezett, teljesíti az e törvény szerinti kinevezéshez szükséges feltételeket.

Hatályát veszíti a Tt. többször módosított 313/2001. sz. közszolgálati törvényének 2. § 1. és 2. bekezdése, valamint 4–14. §-a.

Ez a törvény 2004. január 1-én lép hatályba.

1) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított T.t. 303/1995. sz. törvénye a költségvetési szabályokról, a T.t. 302/2001. sz. törvénye a magasabb szintű területi egységek önkormányzatáról (a megyei önkormányzatokról szóló törvény) a Tt. 445/2001. sz. törvénye olvasatában, a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított Tt. 369/1990. sz. törvénye a községi önkormányzatokról.

1a) a Tt. többször módosított. 243/2017. sz. törvénye az állami kutatóintézetről, valamint egyes törvények módsításáról és kiegészítéséről.

2) Például a Tt. 131/2002. sz. törvénye a főiskolákról, valamint egyes törvények módsításáról és kiegészítéséről.

3) A Polgári Törvénykönyv, a Tt. 40/1964. sz. törvényének 116. §-a.

4) Például a Tt. 50/1976. sz. többször módosított törvénye a területrendezésről és az építési rendtartásról (Építésügyi törvény), a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 156/2002. sz. rendelete az egészségügyi dolgozók szakmai alkalmasságáról, a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 157/2002. sz. rendelete az egészségügyi dolgozók továbbképzéséről, a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának többször módosított Tt. 41/1996. hirdetménye a pedagógia dolgozók szakmai és pedagógiai alkalmasságáról.

5) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított Tt. 98/1995. sz., közgyógyellátásról szóló törvénye.

6) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 274/1994. sz. törvénye a Szociális Biztosítóról, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 369/1990. sz. törvénye.

7) A Tt. 215/2004. számú többször módosított törvénye a titkos adatok védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

8) A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának többször módosított Tt. 41/1996. sz. hirdetménye.

10) A Tt. többször módosított 330/2007. sz. törvénye a bűnügyi nyilvántartásról, valamint némely törvények módsításáról és kiegészítéséről.

10a) A Tt. többször módosított 55/2017. sz. törvénye az állami szolgálatról, valamint némely törvények módsításáról és kiegészítéséről.

10aa) A bűnügyi nyilvántartásról, valamint egyes törvények módsításáról és kiegészítéséről szóló törvény, a Tt. 330/2007. törvénye 10. § 4. bekezdése a) pontjának módosítása a Tt. 91/2016. sz. törvényének olvasatában.

10b) A Tt. 55/2017. sz. törvényének 25. §-a.

11) Például a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított a Szlovák Televízióról, a Tt. 254/1991. sz. törvénye; a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított törvénye a Szlovák Rádióról, a Tt. 255/1991. sz. törvénye.

12) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Tt. többször módosított 513/1991. sz. törvényének 85., 101., 133. és 194. §-ai; a Tt. többször módosított 369/1990. sz. törvényének 11. § 4. bekezdése; a Szlovák Nemzeti Színházról szóló törvény, a Tt. 385/1997. sz. törvénye 3. § 3. bekezdése a Tt. 103/2014. sz. törvényének olvasatában; a Szlovák Filharmóniáról szóló törvény, a Tt. 114/2000. sz. törvényének 4. § 2.bekezdése a Tt. 103/2014. sz törvényének olvasatában; a Tt. többször módosított 302/2001. sz. törvényének 11. § 2. bekezdése h) pontja; a Szlovákia Rádiójáról és Televíziójáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 532/2010. sz. törvénye 17. § 1. bekezdése; a színházi és zenei tevékenységről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 103/2014. sz. törvényének 5. § 3 bekezdése.

12a) A Tt. 365/2004. sz. törvénye az egyes területeken alkalmazandó egyenlő bánásmódról és a diszkrimináció elleni védelemről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (antidiszkriminációs törvény).

13) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 182/1993. sz., a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonjogáról szóló törvénye; a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 278/1993. számú törvénye az állami vagyon kezeléséről.

13a) Például a Tt. 55/2017. számú törvényének 64. §-a.

13aa) a közalkalmazotti munkát végző egyes alkalmazottak jutalmazásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított Tt. 583/2008. sz. törvénye 3. § b) és c) pontjai,

14) A Tt. 55/2017. sz. törvénye 114. § 2. és 3. bekezdései.

15) A közalkalmazotti munkát végző egyes alkalmazottak jutalmazásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított Tt. 553/2003. sz. törvényének 22. § 1 bekezdése.