Módosítva:

Tt. 458/2000., hatályos 2001. január 1-től

Tt. 559/2001., hatályos 2002. január 1-től

Tt. 385/2004., hatályos 2004. július 3-tól

Tt. 261/2006., hatályos 2006. május 13-tól

Tt. 199/2007., hatályos 2007. május 1-től

Tt. 659/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 659/2007., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 400/2009., hatályos 2009. november 1-től

Tt. 403/2010., hatályos 2010. november 1-től

Tt. 153/2011., hatályos 2011. május 26-tól

Tt. 375/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 55/2017., hatályos 2017. június 1-től

Tt. 470/2019., hatályos 2020. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta meg:

(1) A Szlovák Köztársaság Állami Számvevőszéke (a továbbiakban csak "Hivatal") állami szerv, amely ellenőrzési tevékenysége során független, csak a törvények által kötött.

(2) A Hivatal székhelye Pozsony.

(1) A hivatal ellenőrzi a gazdálkodást 

a) azon költségvetési eszközökkel, amelyeket a törvények alapján a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa vagy a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban csak „kormány”) hagy jóvá,¹⁾

b) az állam, közszolgálati intézmények, községek, nagyobb területi egységek eszközeivel, az állami vagyonrésszel rendelkező jogi személyek, közszolgálati intézmények vagyonrészével rendelkező jogi személyek, községek vagyonrészével rendelkező jogi személyek, nagyobb területi egységek vagyonrészével rendelkező jogi személyek, községek által létrehozott jogi személyek, és a nagyobb területi egységek által létrehozott jogi személyek vagyonával, vagyoni jogaival, anyagi eszközeivel, kötelezettségeivel és követeléseivel,^1b)

c) a Szlovák Köztársaság, jogi személyek, vagy természetes személyek azon vagyonával, vagyoni jogaival, anyagi eszközeivel és követeléseivel, amelyek fejlesztési programok során, vagy más, hasonló okokból, külföldről keletkeztek,

d) azon vagyonnal, vagyoni jogokkal, anyagi eszközökkel, követelésekkel és kötelezettségekkel, amelyekért a Szlovák Köztársaság kezességet vállalt,

e) a közérdekben eljáró jogi személyek vagyonával, vagyoni jogaival, anyagi eszközeivel, kötelezettségeivel és követeléseivel.

(2) A Hivatal saját hatáskörében ellenőrzi

a) az állami költségvetés, községi költségvetés vagy a nagyobb területi egységek költségvetésének részét képező adók, vámok, járulékok, illetékek és bírságok kivetését és behajtását, 

b) az (1) bekezdés szerint keletkező pénzügyi-gazdasági kapcsolatokból adódó jogok végrehajtását és érvényesítését és kötelességek betartását, ha ennek alanyai a 4. §-ban felsoroltak.

(3) E törvény céljaira állami költségvetési eszköznek tekintendők az Európai Közösségek eszközei és más, külföldről származó eszközök, amelyek nemzetközi szerződések alapján lettek projektek finanszírozására fordítva.

(1) A Hivatal képviseli Szlovákiát a tagállamok legfelsőbb ellenőrző szerveit tömörítő nemzetközi szervezetekben.

(2) A Hivatal együttműködik külföldi legfelsőbb ellenőrzési intézményekkel, a nemzetközi egyezmények alapján, melyek a Szlovák Köztársaságra nézve kötelezőek. E célból kiküldheti ellenőrző munkatársait nemzetközi ellenőrző szervekbe.

(3) A Hivatal alkalmazza és érvényesíti a Szlovák Köztársaságban az Európai Unióban az ellenőrzési tevékenység során alkalmazott nemzetközi standardokat az ellenőrzési tevékenység megfelelő minőségének és a szakmai alkalmasságnak a biztosításához.

A Hivatal ellenőrzést végez az általánosan kötelező jogszabályok betartása, gazdaságosság, effektivitás és hatékonyság tekintetében.^1c)

A Hivatal ellenőrzési hatásköre a 2. §-ban lefektetett terjedelemben vonatkozik 

a) a kormányra, minisztériumokra és a Szlovák Köztársaság más központi államigazgatási szerveire (a továbbiakban csak "központi államigazgatási szervek") és a nekik alárendelt szervekre,

b) az állami szervekre és a jogi személyekre, amelyeknél az alapítói vagy létrehozói tisztséget központi államigazgatási szerv vagy más állami szerv gyakorolja,

c) a községekre és nagyobb területi egységekre, községek által létesített jogi személyekre, nagyobb területi egységek által létesített jogi személyekre, községi vagyonrésszel rendelkező jogi személyekre, és nagyobb területi egységek vagyonrészével rendelkező jogi személyekre,

d) állami célalapokra, törvény által alapított közszolgálati intézményekre, jogi személyekre, amelyekben közszolgálati intézmények vagyonrésszel rendelkeznek, állami vagyonrésszel rendelkező jogi személyekre,

e) természetes és jogi személyekre.

(1) A Hivatal állásfoglalást dolgoz ki a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének tervezetéhez, amelyben értékeli a közigazgatás költségvetésének tervezetét és állásfoglalást ad ki a Szlovák Köztársaság zárszámadásának tervezetéhez. A Szlovák Köztársaság állami költségvetésének tervezetéhez készített állásfoglalást a Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsához terjeszti be, külön jogszabályban meghatározott határidőben.^1e) A Szlovák Köztársaság zárszámadásáról készített állásfoglalást a Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsához terjeszti be a Szlovák Köztársaság Kormányának döntése után, 30 napos határidővel.

(2) A Hivatal ellátja a strukturális alapokból érkező segítségnyújtás befejezéséről nyilatkozatot tevő szerv^1f) és a kohéziós alapból érkező segítségnyújtás befejezéséről nyilatkozatot tevő szerv^1g) feladatát, felel ezen nyilatkozatok tartalmáért, és beterjeszti azokat az illetékes szervekhez.

(3) A Hivatal ellátja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap minőségtanúsítási szervének feladatait.^1h)

(4) A Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozata alapján, annak céljaira saját hatásköre terjedelmében ellenőrzést végez.

(5) A Hivatal legkésőbb március végéig jelentést terjeszt be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az előző naptári évben lefolytatott ellenőrző tevékenységről. Az ellenőrző tevékenységről szóló jelentést a Hivatal minden alkalommal beterjeszti, ha ezt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa igényli.²⁾

(6) A Hivatal az ellenőrzés eredményéről szóló jegyzőkönyvvel lezárult vizsgálatokról jelentést terjeszt be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa illetékes bizottságának.

(1) A Hivatal a tevékenységét saját szervei és ellenőrzést végző alkalmazottai (a továbbiakban csak "ellenőr"), és más saját alkalmazottai által végzi.

(2) A Hivatal szerződés alapján olyan személyeket is felvehet az ellenőrzésen való részvételre, akik nem alkalmazottai a Hivatalnak (a továbbiakban csak "felvett személyek").

A Hivatal szervei:

a) a Hivatal elnöke (a továbbiakban csak "elnök")

b) a Hivatal alelnökei (a továbbiakban csak "alelnökök").

(1) A Hivatal élén az elnök áll mint képviseleti szerv. Az elnököt egy meghatározott alelnök helyettesíti.

(2) Az elnököt és a két alelnököt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választja meg és hívja vissza.

(3) Az elnök és az alelnökök megbízatási ideje hét év.

(4) Az elnök és az alelnökök legfeljebb két egymást követő megbízatási időszakra választhatók meg. 

(5) Az elnök a megbízatási idő letelte után is hivatalban marad, amíg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nem választ új elnököt.

Elnöknek és alelnöknek a Szlovák Köztársaság minden állampolgára megválasztható, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába is választható.

(1) A Hivatal elnöki tisztsége és a Hivatal alelnöki tisztsége összeférhetetlen más közhatalmi szervnél gyakorolt vezetői tisztséggel, munkaviszonnyal vagy hasonló foglalkoztatási viszonnyal, vállalkozói tevékenységgel, vállalkozói tevékenységet végző jogi személy irányító vagy ellenőrző szervénél viselt tagsággal, és egyéb gazdasági vagy jövedelemszerző tevékenységgel, kivéve a saját vagyon kezelését, tudományos, pedagógiai, irodalmi vagy művészeti tevékenységet. A Hivatal elnöke és a Hivatal alelnökei nem láthatnak el külön törvényben⁴⁾ szabályozott tisztséget vagy tevékenységet sem. 

(2) Ha a Hivatal megválasztott elnöke vagy a Hivatal alelnöke politikai párt vagy politikai mozgalom tagja, köteles lemondani a tagságáról a tisztségbe való megválasztását követő 30 napon belül.

Az ellenőröknek feddhetetlennek kell lenniük, a Hivatal ellenőrzési hatáskörébe tartozó szükséges végzettséggel és gyakorlattal kell rendelkezniük.

(1) Az elnöki és az alelnöki tisztség véget ér

a) a hivatali idő leteltével, hacsak ez a törvény nem rendelkezik másként,

b) a tisztségről való lemondással,

c) a tisztségből való visszahívással.

(2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács visszahívja a tisztségéből az elnököt vagy az alelnököt, ha

a) jogerősen elítélték szándékos bűncselekmény miatt,

b) a 10. § alapján az elnöki vagy az alelnöki tisztséggel összeférhetetlen tisztséget vagy tevékenységet visel vagy lát el,

c) nem teljesíti az e törvény által adott kötelességeit.

(3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa visszahívhatja az elnököt vagy az alelnököt, ha az hat egymást követő hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolja a tisztségét.

(1) Ha ez a törvény nem rendelkezik másként, a Hivatal állami alkalmazottaira külön jogszabály^4a) vonatkozik.

(2) Az állami alkalmazottak a Hivatalban külön jogszabály,^4b) az állami alkalmazottak fizetési osztályainak hivatalbeli jellemzői és az állami alkalmazottak hivatalbeli bértáblája szerint vannak jutalmazva. A Hivatalban dolgozó állami alkalmazottak fizetési osztályainak jellemzőit az 1. melléklet, a Hivatalban dolgozó állami alkalmazottak bértábláját a 2. melléklet tartalmazza.

Az állami alkalmazottak táblabéreinek emelése a külön jogszabályban^4c) meghatározott mértékkel összhangban történik. Az állami alkalmazottak emelt táblabéreit a Hivatalban, és azok esedékességét szolgálati előírás határozza meg.

(1) A Hivatal hatásköréből adódó különösen fontos megállapításokról és ismeretekről az elnök tájékoztatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát és más, illetékes szerveket.

(2) A Hivatal az ellenőrzött alanyoknak és az illetékes szerveknek ajánlásokat tehet a hatásköre érvényesítése során feltárt hiányosságok megoldására.

Az elnök jogosult részt venni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa és annak szervei tárgyalásain.

(1) Az ellenőrök az ellenőrzés során kötelesek

a) legkésőbb az ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzés alá vont alany képviseleti szervével közölni az ellenőrzés tárgyát és célját, és az ellenőrzés végrehajtására szóló írásbeli megbízással igazolni magukat,

b) az ellenőrzés során tett megállapításokat valósághűen, teljesen és igazolhatóan bemutatni,

c) az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kidolgozni, szükség esetén részleges jegyzőkönyvet, és egyéb szükséges kiegészítéseket. Ezen dokumentumoknak főként a megállapított tényállást kell tartalmazni, abban az esetben, ha jogszabálysértés történt, azon rendelkezések megnevezését, amelyek meg lettek sértve. A részleges jegyzőkönyvbe foglalt, megállapított hiányosságokat az ellenőrzés eredményéről készült jegyzőkönyvbe is fel kell venni, hivatkozással a részleges jegyzőkönyvre.

d) bemutatni az ellenőrzés eredményéről készült jegyzőkönyvet (részleges jegyzőkönyvet) és annak mellékleteit, ha készültek ilyenek, az ellenőrzés alanya képviseleti szervének, hogy az megismerkedhessen annak tartalmával,

e) lehetővé tenni az ellenőrzött alany képviseleti szervének a jegyzőkönyv (részleges jegyzőkönyv) tartalmának megismerését követően, hogy írásban kifogást emeljen az ellenőrzés során tapasztalt megállapítások igazságtartalma, teljessége vagy bizonyíthatósága ellen,

f) a kifogások jogosultságát kivizsgálni, és az eredményről írásban tájékoztatni a vizsgált alany képviseleti szervét; ez az értesítés része a jegyzőkönyvnek (részleges jegyzőkönyvnek), ha a kifogások kivizsgálása során beigazolódik azok részleges vagy teljes megalapozottsága, vagy utólagosan olyan tényállás kerül megállapításra, amely lényeges hatással bír a jegyzőkönyv (részleges jegyzőkönyv) tartalmára, melléklet készül a vizsgálat eredményeinek jegyzőkönyvéhez (részleges jegyzőkönyvéhez),

g) megtárgyalni a jegyzőkönyv és az esetleges melléklete tartalmát az ellenőrzött alany képviseleti szervével, és ennek megtárgyalásáról jegyzőkönyvet felvenni, amelyben a Hivatal feladatul adja az ellenőrzött alany képviseleti szervének, hogy adott határidőn belül írásban nyújtsa be a Hivatalnak az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetésére hozott intézkedéseket, és írásbeli jelentést készítsen az elfogadott intézkedések teljesítésének állapotáról,

h) feljegyzést készíteni az ellenőrzés eredményéről, és annak tartalmával megismertetni az ellenőrzött alany képviseleti szervét, ha az ellenőrzés során semmilyen hiányosság nem került megállapításra,

i) ideiglenes jegyzőkönyvet készíteni az állapot ellenőrzéséről az ellenőrzött helyen, ha az ellenőrzés megállapításait nem lehet alátámasztani az írásbeli iratokból; ezt a jegyzőkönyvet mindenkivel aláíratni, aki az állapot ellenőrzésében közvetlenül közreműködött,

j) az ellenőrzött alany képviseleti szervének egy példányt átadni az ellenőrzés eredményének jegyzőkönyvéből (részleges jegyzőkönyv, ideiglenes jegyzőkönyv, feljegyzés a vizsgálat eredményéről), és ezek mellékleteiről is, ha készültek ilyenek, és a jegyzőkönyvet az ellenőrzés eredményeiről készült jegyzőkönyv megtárgyalásáról,

k) tiszteletben tartani az ellenőrzött alanyok, alkalmazottaik és az érintett harmadik személyek jogait.

(2) Az ellenőrök (1) bekezdésben lefektetett jogai a megfelelő módon vonatkoznak a meghívott személyekre is.

(3) Az ellenőrzés az ellenőrzés eredményeiről készült jegyzőkönyv megtárgyalásáról felvett jegyzőkönyv elkészültének napjával, vagy az ellenőrzés eredményeiről készített feljegyzés képviseleti szervnek való átadásával zárul le. A jegyzőkönyv megtárgyaltnak minősül abban az esetben is, ha az ellenőrzött alany képviseleti szerve elutasítja a jegyzőkönyv megtárgyalásáról készült jegyzőkönyv aláírását. Ezt a tényt fel kell jegyezni a jegyzőkönyv megtárgyalásáról készült jegyzőkönyvbe. Az ellenőrzés eredményeiről készült jegyzőkönyv, részleges jegyzőkönyv, ezek esetleges mellékletei, és a jegyzőkönyv megtárgyalásáról készült jegyzőkönyv aláírása elutasításának az ellenőrzött alany képviseleti szerve által nincs hatása az ezen dokumentumok tartalmából adódó következményekre.

(1) Az elnöknek és az alelnököknek titoktartási kötelezettsége van azokkal a tényekkel kapcsolatban, amelyekről feladataik ellátása során szereztek tudomást. Közérdekből, a nyilvánosság tájékoztatására az elnök, vagy az általa megbízott alelnök rendszeresen, de legkevesebb háromhavonta egyszer közreadja az ellenőrzési tevékenység során szerzett információkat. Az elnök, vagy az általa megbízott alelnök kérésre köteles hozzáférhetővé tenni egy adott ellenőrzés eredményeit, és a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére hozott intézkedéseket, és az írásbeli jelentést ezen intézkedések teljesítéséről (18. § e) pont), külön jogszabály szerint.⁵⁾

(2) Az ellenőröknek és a meghívott személyeknek titoktartási kötelezettségük van azokról a tényekről, amelyekről az ellenőrzés során szereztek tudomást, ha ez alól a kötelezettség alól közérdekből írásban nem menti fel az elnök, vagy az általa megbízott alelnök.

(3) A titoktartási kötelezettség a tisztség, munkaviszony megszűnése, illetve a tevékenység befejezése után is tart.

(4) A minősített adatokkal⁶⁾ kapcsolatos titoktartási kötelezettséget mindezek nem érintik.

(1) Az ellenőrzés során az ellenőrök jogosultak:

a) belépni az ellenőrzött alany objektumaiba, létesítményeibe és területeire,

b) a Hivatal által meghatározott, adott határidőben igényelni összesítő iratok bemutatását, más iratok és irományok bemutatását, beleértve a számítógépes technikával feldolgozott adatokat is, tekintet nélkül titkosításuk fokára,

c) eredeti iratokat és más anyagokat átvenni, ha ez az ellenőrzés lefolytatásához szükséges, és igazolni ezek átvételét,

d) a Hivatal által meghatározott, adott határidőben teljes és valós szóbeli és írásbeli információkat, nyilatkozatokat és felvilágosítást kérni az ellenőrzött alanyoktól és alkalmazottaiktól az ellenőrzött tényekről és a megállapított hiányosságokról.

(2) Az ellenőrök (1) bekezdésben meghatározott jogosultságai a arányosan vonatkoznak a meghívott személyekre is.

Az ellenőrzött alanyok és alkalmazottai kötelesek

a) az ellenőröknek biztosítani a szükséges együttműködést az e törvény 17. § szerinti jogosultságaiknak megfelelően,

b) az ellenőrök számára megfelelő körülményeket biztosítani az ellenőrzés elvégzéséhez, és az ellenőrzött megállapítások feldolgozásához,

c) tartózkodni az olyan cselekvéstől, amely meghiúsíthatná az ellenőrzés lefolytatását,

d) a meghatározott időben megjelenni a Hivatal által meghatározott helyen, az ellenőrzés eredményéről készített jegyzőkönyv (részleges jegyzőkönyv) vagy azok mellékletei megtárgyalása céljából,

e) intézkedéseket foganatosítani a vizsgálat során megállapított hiányosságok megszüntetésére és írásban benyújtani a Hivatalnak az általa meghatározott határidőben, és írásban jelentést benyújtani a Hivatalnak az általa meghatározott határidőben ezen intézkedések teljesüléséről vagy teljesítéséről; ha az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések nem elégségesek, vagy nem szüntetik meg az összes, megállapított hiányosságot, a Hivatal jogosult visszaküldeni az ellenőrzött alany képviseleti szervének azokat, amely köteles azt kiegészíteni a Hivatal által meghatározott határidőben.

(1) Az ellenőrzést nem végezhetik olyan ellenőrök vagy meghívott személyek, akiknél az ellenőrzés tárgya, vagy az ellenőrzött alanyhoz vagy annak alkalmazottaihoz való viszonya tekintetében kétségek merülhetnek fel az elfogulatlanságáról.

(2) Az ellenőrök vagy a meghívott személyek kötelesek értesíteni az elnököt közvetlenül azt követően, amint tudomást szereznek olyan körülményekről, amelyek kétségbe vonhatják elfogulatlanságukat.

(3) Az ellenőrzött alany írásban elfogultsági indítványt tehet az ellenőr vagy a meghívott személy elfogultságával kapcsolatosan. Az indítvány benyújtásának nincs halasztó hatálya.

(4) Az elfogultsági indítványról való döntésig az ellenőr csak a halaszthatatlan cselekményeket folytathatja le.

(5) Az elfogultsági indítványról az elnök három munkanapon belül dönt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti döntésre nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályok.⁸⁾

(1) A Hivatal annak a szervnek továbbítja az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat, amely az ellenőrzött alany tekintetében az állam nevében eljár. Az államigazgatási szervek tevékenysége során felmerülő hiányosságokat az illetékes államigazgatási szervnek jelzi. A központi államigazgatási szervek tevékenységében tapasztalható hiányosságokat a kormánynak jelzi a kormányfő által.

(2) A szerv, amelyet a Hivatal tájékoztatott az ellenőrzés során megállapított hiányosságokról, köteles a hatáskörében a Hivatal által meghatározott határidőben biztosítani a megállapított hiányosságok megszüntetését, és erről késedelem nélkül írásbeli jelentést tenni a Hivatalnak.

(3) Ha a kormány nem teljesíti a (2) bekezdés szerinti kötelességét, az elnök ezt a kormányfővel tárgyalja meg. Ha nem születik köztük megegyezés, az elnök az ügyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának terjeszti elő.

(4) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapított hiányosságot nem a kormánynak, hanem más szervnek jelentette, és ez a szerv nem teljesíti a (2) bekezdés szerinti kötelességét, az elnök megtárgyalja az ügyet ezen szerv vezetőjével. Ha nem születik köztük megállapodás, az elnök a kormányfő által a kormány elé terjeszti az ügyet az annak megoldásához szükséges intézkedések biztosítása érdekében. A kormány az elfogadott intézkedésekről tájékoztatja a Hivatalt. Ha a kormány nem foganatosít intézkedéseket az ügy megoldására, az elnök az ügyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé terjeszti.

(5) Ha a Hivatal az ellenőrzött alanynál azt tapasztalja, hogy nem teljesíti az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedéseket, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében jár el. A szerv, amelyet a Hivatal arról tájékoztat, hogy nem teljesíti a kötelességeit, a Hivatal által adott határidőben köteles biztosítani a jóvátételt. Ha ez a szerv a jóvátételt nem biztosítja, a Hivatal a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében jár el.

(1) A Hivatal a község vagy nagyobb területi egység azon szervét tájékoztatja az ellenőrzés során megállapított hiányosságokról, amely a község vagy a nagyobb területi egység nevében eljár az ellenőrzés alanyának tevékenységével kapcsolatban. Ha az ellenőrzött alany község vagy nagyobb területi egység, a Hivatal az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról a község képviselő-testületét vagy a nagyobb területi egység képviselő-testületét tájékoztatja.

(2) A szerv, amelyet a Hivatal tájékoztatott az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról, köteles saját hatáskörében, a Hivatal által adott határidőben biztosítani a megállapított hiányosságok megszüntetését, és erről késedelem nélkül jelentést tenni a Hivatalnak.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti kötelességeit a község (város) polgármestere, vagy a nagyobb területi egység elnöke nem teljesíti, a Hivatal beterjeszti az ügyet a község képviselő-testületének vagy a nagyobb területi egység képviselő-testületének.

(4) Ha a Hivatal az ellenőrzött alanynál megállapítja, hogy nem teljesíti az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedéseket, az (1) bekezdés szerint jár el. A szerv, amelyet a Hivatal tájékoztatott arról, hogy nem teljesíti az intézkedéseket, köteles a Hivatal által adott határidőben biztosítani a jóvátételt. 

(1) A hivatal 3319 euróig terjedő rendbírságot szabhat ki azokra a természetes személyekre, akik akadályozzák az ellenőrzés végrehajtását azzal, hogy nem teljesítik a 18. § és a 22. § (1) bekezdésébe foglalt kötelességeiket.

(2) A rendbírság ismételten is kiszabható, ha a kötelességüket az újonnan meghatározott időben sem teljesítették.

(3) A rendbírság a törvényes kötelesség megszegése napjának megállapításától számított két hónapon belül szabható ki, legkésőbb a törvényi kötelesség megszegésétől számított egy évig.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés alapján kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a 6638 eurót.

(5) A rendbírságról való döntés során a Hivatal központi államigazgatási szervként jár el. A rendbírság kiszabásáról szóló eljárás során a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályok érvényesek.

(6) A rendbírságok a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének bevételét képezik.

(1) A Hivatal költségvetése a Szlovák Köztársaság állami költségvetésében önálló fejezetet képez.

(2) A Hivatal fejezetének költségvetés-tervezetét a Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa illetékes bizottságához terjeszti be jóváhagyásra. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának illetékes bizottsága a jóváhagyott költségvetés-tervezetet tárgyév június 30-áig terjeszti be a Kormányhivatalba. A Hivatal költségvetés-tervezetéről a kormány dönt. Ha a kormány a Hivatal költségvetés-tervezetében módosításokat eszközöl, az állami költségvetésről szóló törvénynek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsához való beterjesztésekor indokolja ezeket.

(3) A Hivatal költségvetési fejezetében foglalt eszközökkel való gazdálkodással a Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tartozik felelősséggel.

(4) A Hivatal gazdálkodását az állami vagyonnal, beleértve a Hivatalra vonatkozó költségvetési fejezetet, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács ellenőrzi.

(1) A 4. § szerinti alanyok kötelesek a Hivatal igénylésére információt adni, iratokat előadni és felvilágosítást nyújtani a Hivatal által meghatározott határidőben; kötelesek együttműködni a Hivatallal, főként igénylésre biztosítani az ellenőrzés végrehajtását, és kötelesek előadni az ellenőrzésből adódó anyagokat.

(2) A 4. § szerinti alanyok kötelesek a Hivatal igénylésére az általa meghatározott, záros határidőben biztosítani a Hivatal egyenes bekapcsolását az általuk működtetett informatikai rendszerekbe, és teljes mértékben biztosítani a hozzáférést az ezen rendszerekben tárolt adatokhoz, amelyek a Hivatal hatáskörébe tartozhatnak.

(3) Az Államkincstár⁹⁾ köteles a Hivatal igénylésére közvetlen kapcsolatot biztosítani a Hivatalnak az Államkincstár informatikai rendszereihez, a 4. § szerinti azon alanyok vonatkozásában, amelyek az Államkincstár ügyfelei.

(4) Az ellenőröknek és a Hivatal további alkalmazottainak harmadik személyek vonatkozásában titoktartási kötelezettségük van azokról a tényállásokról, amelyekről az (1)–(3) bekezdés alapján kikért információk nyújtása során szereztek tudomást.

(5) A titoktartási kötelezettség a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után is fennmarad.

A költségvetési intézkedések megtételére, az állami költségvetés által nem biztosított kiadások engedélyezésére és az állami költségvetés eszközeinek lekötésére jogosult alanyok kötelesek az ilyen cselekményekről tájékoztatni a Hivatalt legkésőbb a művelet végrehajtásának naptári hónapját követő naptári hónap végéig.

Az elnök kiadja a Hivatal szervezési szabályzatát, amely rendezi a kölcsönös viszonyokat a szervei és szervezeti egységei között.

Az állami alkalmazottaknak 2007. május 1-jéhez új funkciót és új táblabért állapítanak meg. Az állami alkalmazott jelen törvény hatályba lépése előtt megállapított táblabérének összege változatlan marad.

Az euró bevezetésének napjától a Szlovák Köztársaságban a Szlovák Nemzeti Bank zárszámadása ellenőrzésére jogosult könyvvizsgáló meghatározásának jogköre a Hivatalról átszáll a az Európai Unió Tanácsára, miközben a Szlovák Nemzeti Bank kérésére a Hivatal részt vesz a független külső könyvvizsgáló javaslásának folyamatában a Szlovák Nemzeti Bank zárszámadása ellenőrzésének céljaira, ha ezt az eurózónában az Európai Központi Bankok Rendszerének¹⁰⁾ keretébe tartozó nemzeti központi bankok  külső, független könyvvizsgálói javaslása folyamatának hatályos szabályai lehetővé teszik; ez nem érinti a Hivatal jogkörét a Szlovák Nemzeti Bank zárszámadását ellenőrző külső, független könyvvizsgáló meghatározására az euró bevezetése előtt a Szlovák Köztársaságban.

Ez a törvény a kihirdetés napjától hatályos.

Képzettségi előfeltételek: teljes középfokú általános végzettség, vagy teljes középfokú szakirányú végzettség, vagy magasabb szakirányú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha ez külön jogszabállyal van megállapítva.

Tisztség: szakmai előadó

3.01 Részleges szakmai tevékenység végzése vagy kevésbé összetett teendők önálló végzése meghatározott területen a beosztás szerinti hivatalban, irományok előkészítése az irányításhoz, döntéshez, vagy ellenőrzéshez.

3.02 Részleges szakmai teendők intézése és vezetése a meghatározott területen, iratok előkészítése az irányításhoz, a döntéshez, az ellenőrzéshez, vagy anyagok előkészítése szakmai állásfoglalásokhoz.

3.03 Petíciók és panaszok központi nyilvántartásának vezetése, beleértve az ügyintézés nyilvántartását is.

3.04 Az információszolgáltatással kapcsolatos szakmai ügyintézés végzése.

Képzettségi előfeltételek: teljes középfokú általános végzettség, vagy teljes középfokú szakirányú végzettség, vagy magasabb szakirányú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha ez külön jogszabállyal van megállapítva.

Tisztség: főelőadó

4.01 Egységes hivatali ügymenet intézése és vezetése a meghatározott területen, háttéranyagok készítése az irányításhoz, a döntésekhez és az ellenőrzéshez, vagy háttéranyagok készítése szakmai állásfoglalásokhoz önállóan.

4.02 A beosztása szerinti hivatalban önálló hivatali ügyintézés a munkajogi kapcsolatok meghatározott területén.

4.03 A Hivatalban a minősített adatok védelmével kapcsolatos hivatali ügyintézés.

Képzettségi előfeltételek: első felsőfokú képzettségi szint, vagy mesterfokozatú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha ez külön jogszabállyal van megállapítva.

Tisztség: tanácsos

5.01 Önálló szakmai résztevékenység meghatározott területen, vagy szakmai állásfoglalásokhoz részleges háttéranyagok kidolgozásával kapcsolatos szakmai tevékenység.

5.02 A beosztása szerinti hivatalban költségvetés összeállítása a meghatározott terjedelemben, és a bevételek és kiadások alakulásának nyomon követése.

5.03 A beosztása szerinti hivatalban döntések szakmai előkészítése.

5.04 Szakmai tevékenység az állami szolgálatban végzett költségvetés és finanszírozás egységes hivatali ügyintézése során.

5.05 A hivatalos látogatások és külföldi szolgálati utak protokolláris bebiztosítása.

Képzettségi előfeltételek: első felsőfokú képzettségi szint, vagy mesterfokozatú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha ez külön jogszabállyal van megállapítva.

Tisztség: önálló tanácsos

6.01 Önálló szakmai tevékenység intézkedések javaslása során, vagy elbírálás, vagy szakmai állásfoglalások kidolgozása az adott területen.

6.02 Önálló szakmai tevékenység az állami szolgálatban végzett költségvetés és finanszírozás egységes hivatali ügyintézése során.

6.03 Szolgálati előírások készítése, és önálló szakmai tevékenység az alkalmazottak jogviszonyait illetően a beosztása szerinti hivatalban.

6.04 A Hivatal külföldi tevékenységének koordinálása és szervezése, háttéranyagok és állásfoglalások kidolgozása a külföldi kapcsolatok területén; nemzetközi rendezvények szervezésének biztosítása Szlovákiában és külföldön, a Hivatal munkatársainak kiküldése külföldre és a külföldi delegációk fogadása; a tolmácsolás és fordítás biztosítása a Hivatal számára.

6.05 A közigazgatás informatikai rendszere egyes feladatainak megoldása során rendszergazdai és felhasználói tevékenység.

6.06 A tömegtájékoztatása politika kidolgozása, és a tájékoztatás koordinálása a nyilvánosság és más szervek irányába, aktív tájékoztatás az ellenőrző tevékenységről a nyilvánosság felé; az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény alapján beérkezett információs kérvények ügyintézése.

6.07 Koordinációs és módszertani tevékenység az alkalmazottak munkajogi viszonyai érvényesítésének bebiztosítása során a szolgálati hivatalban.

6.08 Önálló ellenőrző tevékenység bizonyos részterületen, vagy ellenőrző tevékenység szakmai irányítás alatt egy teljes területen. Ez a tevékenység összeköthető ellenőrzést végző csoport vezetésével (ellenőr).

Képzettségi előfeltétel: felsőfokú, mesterfokozatú végzettség, és egyéni előképzettségi feltétel, ha ezt külön jogszabály előírja.

Tisztség: szaktanácsos

7.01 Főként elemző, koordinációs és módszertani tevékenységből álló önálló szakmai specializált tevékenység, az eredmények értékelése, iratok előkészítése a döntéshez a meghatározott területen.

7.02 Koordinációs és módszertani tevékenység a költségvetés és finanszírozás területén.

7.03 Elemző tevékenység, beleértve az eredmények kiértékelését, költségvetés-tervezet előkészítése, a költségvetési eszközök lehívásának értékelése a meghatározott területen a vagyongazdálkodási és működési osztályon.

7.04 A polgári védelem, a védelem, a tűzvédelem, a munkabiztonsági előírások terén végzett koordináció és módszertani útmutatás; minősített adatok védelme.

7.05 A közigazgatás informatikai rendszerének fejlesztése terén alkotó, rendszerező és alkalmazó tevékenység; a közigazgatás informatikai rendszere terén koncepcióalkotás, a fejlesztés és a megvalósítás koordinálása.

7.06 Könyvvizsgálói és iránymutató tevékenység, belső ellenőrzések végzése a pénzügyi irányítás terén, beleértve annak elemzését, és a javaslattételt a belső ellenőrzés lefolytatására.

7.07 Panaszok és petíciók kezelése terén koncepcióalkotó, koordinációs és döntéshozói tevékenység.

7.08 A külkapcsolatok koordinációja a hivatal szintjén, együttműködés külföldi számvevőszékekkel, javaslattétel a Hivatal külföldi kapcsolatai koncepciójának fejlesztésére; külföldi anyagok feldolgozása a Hivatal szükségleteinek megfelelően, és azok fordítása.

7.09 Résztevékenységek végzése az ellenőrző tevékenység koncepciójának, a Hivatal tevékenysége hosszú távú fejlesztésének terén, állásfoglalások kidolgozása a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséhez és az állami zárszámadáshoz, beleértve az ellenőrzések tervezésében való részvételt.

7.10 Önálló ellenőrző tevékenység végzése egy teljes területen. Ez a tevékenység összeköthető ellenőrző csoport, vagy ellenőrző akció vezetésével (önálló ellenőr).

Képzettségi előfeltétel: felsőfokú, mesterfokozatú végzettség, és egyéni előképzettségi feltétel, ha ezt külön előírás előírja.

Tisztség: főtanácsos

8.01 Koncepcionális jellegű és módszertani tevékenység az adott területen.

8.02 Az alkalmazotti kapcsolatok koncepciójának kialakítása a szolgálati hivatalban, és koordinációs és módszertani tevékenység folytatása a személyzeti hivatalban.

8.03 Koncepcióalkotó és koordinációs tevékenység a költségvetés-alkotás és finanszírozás területén, költségvetési és zárszámadási terv javaslatának elkészítése egy költségvetési fejezetért.

8.04 Koncepcióalkotó és iránymutató tevékenység, általános érvényű jogszabályok és belső előírások kidolgozása, jogi képviselet és jogi tanácsadás.

8.05 Koncepcióalkotó és módszertani tevékenység a Hivatal külföldi kapcsolatait illetően; távlati és éves tervek kialakítása a Hivatal külföldi kapcsolataira nézve.

8.06 Az ellenőrző tevékenység koncepciójának és terveinek, a Hivatal tevékenysége hosszútávú terveinek készítése, állásfoglalások kidolgozása a Szlovák Köztársaság állami költségvetése és állami zárszámadása tervezetéhez, beleértve a részvételt az ellenőrzési tervek megalkotásában.

8.07 Önálló ellenőrző tevékenység végzése, beleértve a módszertani és az elemző tevékenységet az ellenőrzés területén. Ez a tevékenység összekapcsolható ellenőrző csoport vagy ellenőrző akció vezetésével (szakellenőr).

Képzettségi előfeltétel: felsőfokú, mesterfokozatú végzettség, és egyéni előképzettségi feltétel, ha ezt külön jogszabály előírja.

Tisztség: állami tanácsos

9.01 Összetett és kiterjedt koncepciók, állásfoglalások, elemzések és komplex információs anyagok létrehozása.

9.02 Koordinációs, módszertani és irányítási szaktevékenység végzése több osztály működését illetően

9.03 Általános érvényű jogszabályok és fontos, a Hivatal hatáskörébe tartozó törvényi intézkedések elkészítése, koordinációs és iránymutató tevékenység jogi állásfoglalások és elemzések kidolgozásával kapcsolatban.

9.04 Koordinációs, koncepcióalkotó és módszertani-elemző tevékenység, beleértve az ellenőrző tevékenység előkészítésének, végrehajtásának és kivitelezésének vezetését (elemző ellenőr).

Fizetési osztály	Táblabér
3.	545,00
4.	583,00
5.	694,50
6.	745,00
7.	834,00
8.	992,00
9.	1145,50

1) Például a többször módosított Tt. 92/1991. sz. törvény az állami vagyon átruházásáról más személyekre, a többször módosított Tt. 80/1997. sz. törvény a Szlovák Köztársaság Export-Import bankjáról, a többször módosított Tt. 461/2003. sz. törvény a szociális biztosításról, a többször módosított Tt. 523/2004. sz. törvény a közigazgatás költségvetésének szabályairól, és néhány törvény módosításáról, a Tt. 581/2004. sz. törvény az egészségbiztosítókról, az egészségügyi ellátás felügyeletéről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről, 11. § 10. bekezdése és a 28. § 4. bekezdése. 

1b) A Tt. 523/2004. sz. törvény, 21. §

1c) A többször módosított Tt. 523/2004. sz. törvény, 19. §

1d) A Tt. 92/1991. sz. törvény, 10. §

1e) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 350/1996. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tanácskozási rendjéről (házszabály)

1f) A Tanács 1260/1999/EK Rendelete (1999. június 21.) a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 161, 1999.6.26., 1–42. o.).

A Bizottság 438/2001/EK rendelete (2001. március 2.) a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások irányítási és ellenőrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 63., 2001.3.3., 21–43. o.)

1g) A Tanács 1164/94/EK Rendelete (1994. május 16.) a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130., 1994.5.25., 1–13 o.)

A Bizottság 1386/2002/EK rendelete (2002. július 29.) a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások irányítási és ellenőrzési rendszere, valamint a pénzügyi korrekciós eljárás tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 201., 2002.7.31., 5–23. o.)

1h) A Bizottság 1663/95 EK rendelete (1995. július 7.) a 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számla-elszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 158., 1995.7.8., 6–12. o.)

2) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 62. cikkelye

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 350/1996-os törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács tanácskozási rendjéről

4) A Tt. 357/2004. sz. alkotmánytörvénye a közérdek védelméről köztisztségek ellátása során, a Tt. 545/2005. sz. alkotmánytörvényével módosítva.

4a) A Tt. 55/2017. sz. törvénye az állami szolgálatról és egyéb törvények módosításáról

4b) Tt. 55/2017. sz. törvény

4c) Tt 55/2017. sz. törvény, 159. §

5) A Tt. 211/2000. sz. törvénye az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyéb törvények kiegészítéséről, 14-22. §.

6) Tt. 215/2004. sz. törvénye a minősített adatok védelméről és egyéb törvények kiegészítéséről.

8) Tt. 71/1967. sz. törvénye a szabálysértési eljárásról

9) Tt. 291/2002. sz. törvénye az államkincstárról és egyéb törvények kiegészítéséről

10) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 27. cikkének 27.1 bekezdése (HL C 321E, 2006. 12. 29.)