Módosítva:

Tt. 189/2023., hatályos 2023. július 1-től

Tt. 189/2023., hatályos 2023. szeptember 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

(1) Ez a törvény szabályozza

a) a munkaviszonyban vagy ahhoz hasonló jogviszonyban álló személyeknek nyújtott védelem feltételeit a bűncselekmények vagy más társadalomellenes cselekmények bejelentésével kapcsolatban¹⁾ (a továbbiakban csak „társadalomellenes tevékenység”),

b) a személyek jogait és kötelességeit a társadalomellenes tevékenység bejelentése során

c) a Bejelentővédelmi Hivatal (a továbbiakban csak „hivatal”) létrehozását, jogállását és hatásköreit.

(2) A jelen törvény nem érinti a bűncselekmény bejelentésének vagy bűncselekmény megakadályozásának kötelességét.

(3) A társadalomellenes tevékenység bejelentése nem minősül a szerződésben vállalt titoktartási kötelezettség megszegésének, sem az egyedi előírások²⁾ szerinti titoktartási kötelezettség megszegésének, ha foglalkozásból, hivatásból, állásból vagy hivatali tisztségből eredő kötelességről van szó, és az nem minősül államtitok, postai titok, banktitok, telekommunikációs titok, vagy adótitok védelméből fakadó titoktartási kötelezettségnek, bizalmas statisztikai adatok védelmének, nem minősül egészségügyi dokumentációból történő adatszolgáltatással kapcsolatos titoktartási kötelezettségnek, a hírszerző szolgálatok tagjai titoktartási kötelezettségének vagy a jogi szolgáltatások nyújtásai során keletkező titoktartási kötelezettségnek.

(4) Senki nem fenyegetheti vagy büntetheti megtorló intézkedésekkel a bejelentőt vagy

a) annak közeli hozzátartozóját,

b) a vállalkozó természetes személyt vagy jogi személyt, amely felett a bejelentő ellenőrzést gyakorol, amelyben tulajdonrésze van, amelyben a jogi személy szerve tagjának tisztségét látja el, vagy amelynek munkatevékenységet végez,

c) a vállalkozó természetes személyt vagy jogi személyt, amely olyan jogi személy felett gyakorol ellenőrzést, amelyben tulajdonrésze van vagy amelyben a jogi személy szerve tagjának tisztségét látja el,

d) a személyt, aki a bejelentéssel kapcsolatosan segítséget nyújtott,

e) a felelős személyt vagy személyt, aki a felelős személy feladatainak teljesítésében részt vesz.

(5) A bejelentő és a 4. bek. a)–e) pontjai szerinti személy nem mondhat le a megtorló intézkedés elleni védelem jogáról.

A jelen törvény céljaira

a) bejelentő a természetes személy, aki jóhiszeműen bejelentést tesz a bejelentéstételre jogosult szervnél vagy a munkaadónál; bejelentőnek minősül a természetes személy is, aki jóhiszeműen

1. bejelentést tesz és a munkaviszonya vagy ahhoz hasonló jogviszonya megszűnt, ha társadalomellenes tevékenységről szóló információ jutott a tudomására munkaviszonya vagy ahhoz hasonló jogviszonya fennállása alatt,

2. bejelentést tesz és a munkaviszonya vagy ahhoz hasonló jogviszonya még nem jött létre, ha társadalomellenes tevékenységről szóló információ jutott a tudomására a pályázati eljárás során vagy előszerződéses jogviszonya fennállása alatt,

3. névtelen bejelentést tett, de kiléte lelepleződött,

4. társadalomellenes tevékenységről szóló információt tett közzé, amely pályázati eljárás során vagy előszerződéses jogviszony fennállása alatt jutott a tudomására és munkaviszonya vagy ahhoz hasonló jogviszonya még nem jött létre, vagy munkaviszonya vagy ahhoz hasonló jogviszonya tartott, vagy munkaviszonya vagy ahhoz hasonló jogviszonya megszűnt, mégpedig azon okból, hogy 

4.a bejelentését a bejelentések ellenőrzésének belső rendszerén keresztül tette meg és nem kapott értesítést a 10. § 8. bek. szerinti ellenőrzés eredményéről, vagy nem fogadtak el megfelelő intézkedéseket a 10. § 8. bek. szerint, és ezt követően bejelentést tett a bejelentéstételre jogosult szervnek és arányos határidőben nem értesítették az ellenőrzési folyamat állásáról vagy eredményéről,

4.b bejelentést tett a bejelentéstételre jogosult szervnek és arányos határidőben nem értesítették az ellenőrzési folyamat állásáról vagy eredményéről,

4.c fennáll a jogos aggály, hogy a társadalomellenes tevékenység közvetlen vagy nyilvánvaló fenyegetést jelenthet a közérdekre nézve,

4.d fennáll a jogos aggály, hogy a bejelentéstételre jogosult szervnek tett bejelentés miatt megtorlás érné vagy az eset konkrét körülményei miatt fennáll a veszélye, hogy a bejelentéstételre jogosult szervek nem biztosítják a bejelentésben álló tények pártatlan és független ellenőrzését,

b) bejelentés olyan tényállás bejelentése, amelyről a természetes személy munkaviszonya vagy ahhoz hasonló jogviszonyának során szerzett tudomást, és amely társadalomellenes tevékenységet érint,

c) minősített bejelentés olyan bejelentés, amely hozzájárulhat vagy hozzájárult súlyos társadalomellenes tevékenység kivizsgálásához, vagy az elkövető megállapításához, vagy annak az elkövetőre való rábizonyításához, 

d) súlyos társadalomellenes tevékenység

1. az Európai Unió költségvetése megkárosításának bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv 261–263. § alapján, közbeszerzési eljárás és nyilvános árverés eredménye befolyásolásának bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv 266–268. § alapján, közszereplők által elkövetett bűncselekmények a Büntető Törvénykönyv 326. és 327. § alapján, vagy korrupció bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv 328-336.b § alapján,

2. olyan bűncselekmény, amely büntetési tételének felső határát a Büntető Törvénykönyv két évnél hosszabb szabadságvesztésben állapítja meg,

3. közigazgatási szabálysértés, melyért számítással megállapított felső határú pénzbírság szabható ki, vagy

4. közigazgatási szabálysértés, melyért pénzbírság szabható ki, melynek felső határa legkevesebb 30 000 euró,

e) munkajogi viszony a munkaviszony, a munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzés, közalkalmazotti jogviszony, vagy szolgálati jogviszony,

f) más hasonló jogviszony elsősorban a részvényesi jogok érvényesítése, a jogi személy igazgatásával vagy irányításával összefüggő tevékenység, a jogi személy szervében való tagság tisztségének ellátása, az önfoglalkoztató keresőtevékenység végzése, szerződéses jogviszonyokból eredő jogok és kötelességek teljesítése, ha a szerződés tárgya áruszállítás, építkezési munka vagy szolgáltatásnyújtás, szakgyakorlat, abszolvensi gyakorlat, közmunka, önkéntes tevékenység,

g) bejelentéstételre jogosult szerv a hivatal, ügyészség vagy a 2. § d) pontjának 3. és 4. alpontja szerint súlyos társadalomellenes tevékenységnek minősülő közigazgatási szabálysértésekről dönteni jogosult közigazgatási hatóság, vagy illetékes intézmény, szerv, hivatal vagy az Európai Unió ügynöksége,

h) érintett személy a természetes személy vagy jogi személy, mely ellen a bejelentés irányul,

i) munkáltató olyan személy, amely legalább egy természetes személyt foglalkoztat munkajogi viszonyban,

j) közhatalmi szerv

1. állami szerv, község, felsőbb területi egység

2. az állam által, törvényileg létrehozott jogi személy, és az állam, község vagy felsőbb területi egység által, egyedi előírás által létrehozott jogi személy,³⁾

3. az első vagy második alpont szerinti jogi személyben tulajdonrészt birtokló jogi személy,

4. olyan jogi személy, amelyet a törvény döntési jogkörrel ruház fel a közigazgatással kapcsolatos jogok és kötelességek terén,

k) jóhiszemű cselekvés a természetes személy cselekvése, melynek során a számára fennálló körülmények, és a bejelentés idején általa birtokolt ismeretek birtokában megalapozottan vélelmezi, hogy az általa bejelentett tényállás igaz; kétségek felmerülése esetén a cselekvés mindaddig jóhiszeműnek minősül, amíg nem nyer bizonyítást ennek ellenkezője,

l) megtorló intézkedés a bejelentő munkajogi viszonyával vagy ahhoz hasonló jogviszonyával kapcsolatos cselekvés vagy cselekvés elmulasztása, amelyet bejelentés vagy társadalomellenes tevékenységről szóló információk nyilvánosságra hozatala váltott ki és amely a bejelentőnek vagy az 1. § 4. bek. a)–e) pontja szerinti személynek indokolatlan sérelmet okozott vagy okozhat; az előző mondat szerinti megtorló intézkedésnek minősül

1. a felmondás vagy a munkaviszony azonnali hatályú felbontása,

2. a próbaidőben való elbocsátás vagy a munkaszerződés meghatározatlan időre szóló meghosszabbításának megtagadása,

3. a leváltás, az alacsonyabb munkakörbe való áthelyezés vagy az előléptetés elutasítása,

4. a munkakötelességek, a munkavégzési helyszín vagy a munkaidő-beosztás megváltoztatása,

5. bércsökkentés, jutalom vagy személyi pótlék megvonása,

6. szakképzés elutasítása,

7. fegyelmi eljárás,

8. nyomásgyakorlás, fenyegetés vagy zaklatás,

9. a jó hírnév rombolása,

10. áru és szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződéstől való elállás,

11. licenc vagy engedély megszüntetése.

(1) A bűncselekménynek minősülő súlyos társadalomellenes tevékenység bejelentése során védelem biztosítása iránti kérvényt a bejelentő benyújthat a bejelentéssel egyidejűleg, vagy a büntetőeljárás során; a kérvényt az ügyésznek kell benyújtani, írásban vagy szóban a jegyzőkönyvbe. Ha a védelem biztosítása iránti kérvényt a bejelentő más közhatalmi szervhez nyújtja be, az azt késedelem nélkül továbbítja az ügyésznek. 

(2) Az (1) bekezdés alapján a védelem biztosítása iránti kérvény tartalmazza az azt benyújtó bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét, munkahelyét és munkáltatója megnevezését; a kérvény tartalmazza a közeli hozzátartozó adatait is, ha a bejelentő védelmet kér azon közeli hozzátartozó számára is, aki ugyanazon munkáltatóval áll munkajogi kapcsolatban, mint a bejelentő, vagy munkajogi kapcsolatban áll olyan munkáltatóval, amely függő viszonyban áll a bejelentő munkáltatójával.

(1) Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő, aki a 3. § (1) bekezdése alapján védelem biztosítása iránti kérvényt nyújtott be, minősített bejelentést tett, haladéktalanul védelmet biztosít neki a 7. § alapján, és ezt a tényállást írásban közli a bejelentővel, a munkáltatóval és a hivatallal; a bejelentőnek ezzel az értesítéssel egyidejűleg kézbesítésre kerül egy tájékoztató is a jogairól és a kötelességeiről, amelyek a védett bejelentői státuszából adódnak. A védelem biztosításáról szóló értesítés munkáltatónak való kézbesítésével a bejelentő védett bejelentővé válik.

(2) A bejelentő a 7. § szerinti védelem biztosítása helyett kérvényezheti az ügyésztől írásbeli igazolás kiadását arról, hogy minősített bejelentést tett. Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő minősített bejelentést tett, késedelem nélkül kiállítja számára az erről szóló igazolást, a minősített bejelentés megtételéből adódó jogairól és kötelességeiről szóló tájékoztatóval egyetemben.

(3) Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő, aki a 3. § (1) bekezdése alapján védelem biztosítása iránti kérvényt nyújtott be, nem tett minősített bejelentést, erről haladéktalanul írásban tájékoztatjaőt és a hivatalt, a védelem megtagadása okainak megjelölésével, és a védelem megtagadása felülvizsgálatának lehetőségeivel a (4) bekezdés szerint. 

(4) A bejelentő, akinek a (3) bekezdés alapján nem biztosíttatott védelem, a (3) bekezdésben foglalt értesítés kézbesítését követő 15 napon belül önállóan, vagy a hivatal útján a felettes ügyésztől kérheti a védelem (3) bekezdés szerinti elutasításának felülvizsgálatát. A felettes ügyész a kérvény kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt a védelem biztosításáról a 7. § alapján, és erről írásban tájékoztatja a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt, vagy ugyanezen határidőn belül tájékoztatja a bejelentőt vagy a hivatalt, hogy a bejelentő nem tett minősített bejelentést.

(1) A közigazgatási szabálysértésnek minősülő súlyos társadalomellenes tevékenység bejelentése során védelem biztosítása iránti kérvényt a bejelentő benyújthat a bejelentéssel egyidejűleg, vagy a közigazgatási szabálysértésről lefolytatott eljárás során; a kérvényt a védelem biztosításáról írásban vagy szóban kell jegyzőkönyvbe venni annál a szervnél, amely illetékes eljárni a szabálysértés során (a továbbiakban csak „közigazgatási szerv”). Ha bejelentőnek biztosított védelem biztosítása iránti kérvényt más közhatalmi szervhez nyújtották be, az köteles haladéktalanul továbbítani azt az első mondat szerint illetékes szervnek. 

(2) Az 1 bekezdés alapján a védelem biztosítása iránti kérvény tartalmazza az azt benyújtó bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét, munkahelyét és munkáltatója megnevezését; a kérvény tartalmazza a közeli hozzátartozó adatait is, ha a bejelentő védelmet kér azon közeli hozzátartozó számára is, aki ugyanazon munkáltatóval áll munkajogi kapcsolatban, mint a bejelentő, vagy munkajogi kapcsolatban áll olyan munkáltatóval, amely függő viszonyban áll a bejelentő munkáltatójával.

(1) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő, aki az 5. § (1) bekezdése alapján védelem iránti kérvényt nyújtott be, minősített bejelentést tett, a bejelentőt haladéktalanul védelemben részesíti a 7. § alapján, és erről a tényállásról írásban tájékoztatja a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt; a bejelentőnek ezzel az értesítéssel egyidejűleg kézbesítésre kerül egy tájékoztató is a jogairól és a kötelességeiről, amelyek a védett bejelentői státuszából adódnak. A védelem biztosításáról szóló értesítés munkáltatónak való kézbesítésével a bejelentő védett bejelentővé válik.

(2) A bejelentő a 7. § szerinti védelem biztosítása helyett kérvényezheti a közigazgatási szervtől írásbeli igazolás kiadását arról, hogy minősített bejelentést tett. Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő minősített bejelentést tett, haladéktalanul kiállítja számára az erről szóló igazolást, a minősített bejelentés megtételéből adódó jogairól és kötelességeiről szóló tájékoztatóval egyetemben.

(3) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő, aki az 5. § (1) bekezdése alapján védelem biztosítása iránti kérvényt nyújtott be, nem tett minősített bejelentést, erről haladéktalanul írásban tájékoztatja őt és a hivatalt, a védelem megtagadása okainak megjelölésével, és a védelem megtagadása felülvizsgálatának lehetőségeivel a (4) bekezdés szerint. 

(4) A bejelentő, akinek a (3) bekezdés alapján nem biztosíttatott védelem, a (3) bekezdésben foglalt értesítés kézbesítését követő 15 napon belül önállóan, vagy a hivatal útján a felettes közigazgatási szervnél kérheti a védelem (3) bekezdés szerinti elutasításának felülvizsgálatát. A felettes közigazgatási szerv a kérvény kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt a védelem biztosításáról a 7. § alapján, és erről írásban tájékoztatja a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt, vagy ugyanezen határidőn belül tájékoztatja a bejelentőt vagy a hivatalt, hogy a bejelentő nem tett minősített bejelentést.

(5) Ha a védelem biztosítása iránti kérvény benyújtását követően a büntető eljárás során az ügyet más szervnek adják át vagy továbbítják közigazgatási szabálysértési eljárás lefolytatására, a közigazgatási szerv a védelem biztosítását újabb, a védelem biztosítása iránti kérvény benyújtása nélkül is elbírálja.

(1) Olyan jogi intézkedések foganatosítása és munkaviszonnyal kapcsolatos határozatok kiadása a védett bejelentővel szemben, amelyekhez az nem adta beleegyezését, a munkaadó számára csak a hivatal beleegyezésével lehetséges; ha a védett bejelentő hivatásos katona, a hivatal engedélye csak abban az esetben szükséges, ha erről külön előírás rendelkezik.⁴⁾ A hivatal beleegyezése nem szükséges, ha a munkajogi intézkedés által jogosultság keletkezik, vagy a munkajogi intézkedés a munkaviszony megszűnésével áll összefüggésben, olyan jogi tény következtében, amely a munkaadó elbírálásától független.⁵⁾

(2) A munkaadó a hivatalhoz nyújtja be a kérvényt elbírálásra. A kérvény tartalmazza

a) a munkaadó megnevezését,

b) a védett bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét,

c) a munkajogi intézkedés megnevezését, amelyhez a hivatal beleegyezése szükséges,

d) a munkajogi intézkedés végrehajtása szükségességének indoklását.

(3) A hivatal a munkajogi intézkedés engedélyeztetése iránti kérvényről szóló határozatának kiadása előtt lehetőséget biztosít a védett bejelentőnek, hogy megfelelő határidőben állást foglaljon a javasolt munkajogi intézkedéssel kapcsolatban.

(4) Egyszerű ügyekben, főként, ha a munkaadó kérvénye és a védett bejelentő állásfoglalása alapján lehet dönteni, a hivatal késedelem nélkül dönt az engedélyeztetésre benyújtott kérvényről. Egyéb esetekben a hivatal 30 napon belül dönt az engedélyeztetésre benyújtott kérvényről.

(5) A hivatal csak akkor engedélyezi a munkaadó védett bejelentővel szembeni munkajogi intézkedését, ha a munkaadó bizonyítja, hogy a javasolt munkajogi intézkedés nem áll oksági összefüggésben a minősített bejelentéssel, ellenkező esetben a kérvényt elutasítja.

(6) A hivatalnak a kérvény elutasításáról szóló döntésével szemben nem nyújtható be fellebbezés. 

(7) A munkaadó engedélyeztetésre irányuló kérvényének a hivatalhoz történő benyújtásától a kérvényről hozott jogerős határozat kiadásáig a külön előírás⁶⁾ szerinti határidők és próbaidők szünetelnek.

(8) Az a jogi intézkedés, amelyet a hivatal nem engedélyezett, érvénytelen.

A bejelentőnek biztosított védelem megszűnése

(1) A bejelentőnek a 7. § alapján biztosított védelem megszűnik

a) a védett bejelentő védelemről való lemondásáról szóló írásbeli értesítésének hivatalba történő kézbesítésével,

b) a védett bejelentő munkaviszonyának befejezésével vagy megszűnésével,

c) a büntető eljárás vagy közigazgatási szabálysértési eljárás lezárulta után három évvel; a védelem azonban nem szűnik meg, ha a büntető eljárás az ügy más hatósághoz való továbbításával zárul,

d) ha a védett bejelentőt a minősített bejelentéssel kapcsolatban elítélik hamis vád bűncselekménye, vagy hamis tanúzás és hamis eskü bűncselekménye miatt, vagy

e) ha bebizonyosodik, hogy a minősített bejelentés nem volt jóhiszemű cselekvés, és a védelmet nyújtó szerv erről szóló értesítését kézbesítik a munkaadónak.

(2) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés a) pontja alapján a hivatal késedelem nélkül értesíti a munkaadót és a védelmet biztosító szervet.

(3) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés b) pontja alapján a munkaadó késedelem nélkül értesíti a hivatalt és a védelmet biztosító szervet.

(4) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés c) pontja és d pontja alapján a védelmet nyújtó szerv késedelem nélkül értesíti a hivatalt, a munkaadót és a védett bejelentőt.

(5) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés e) pontja alapján a védelmet biztosító szerv késedelem nélkül értesíti a hivatalt és a védett bejelentőt.

(1) A hivatal a minősített bejelentést tevő bejelentőnek, annak jutalom kifizetésére irányuló kérvénye alapján legfeljebb a minimálbér 50-szeresének megfelelő jutalmat adhat, amennyiben

a) büntetőeljárás során

1. benyújtották a vádindítványt,

2. benyújtották a javaslatot az egyezségről a bűnösség elismeréséről és a büntetés elfogadásáról,

3. jóváhagyták az egyezséget, és megszüntették a büntetőeljárást, vagy

4. a büntetőeljárást feltételesen megszüntették, vagy

b) közigazgatási szabálysértési eljárás során a szabálysértési határozat jogerőre emelkedett.

(2) A szerv, amely a bejelentőnek a 4. § (1) bekezdése, vagy a 6. § (1) bekezdése alapján írásbeli értesítést adott ki, vagy írásbeli igazolást a 4. § (2) bekezdése vagy a 6. § (2) bekezdése alapján, tájékoztatja a bejelentőt a vádindítvány benyújtásáról, a bűnösség elismeréséről és a büntetés elfogadásáról kötött egyezség jóváhagyásáról, az egyezség jóváhagyásáról és a büntetőeljárás megszüntetéséről, a büntetőeljárás feltételes megszüntetéséről, vagy a szabálysértési határozat jogerőre emelkedéséről az (1) bekezdés b) pontja alapján.

(3) A jutalom folyósítása iránti kérvényt a bejelentő a (2) bekezdésben foglalt értesítés kézbesítésének napjától számított hat hónapon belül nyújthatja be a hivatalhoz, vagy ha ezt a bejelentést nem kézbesítették, attól a naptól számítva, amikor az (1) bek. szerinti tényállás bekövetkezett. Az ezen határidő lejárta után beérkezett kérvényeket nem veszik figyelembe.

(4) A jutalom folyósítása iránti kérvény tartalmazza a bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét, és a kérvény indoklását; a kérvényhez a bejelentő csatolja a (2) bekezdésben foglalt értesítés másolatát.

(5) A hivatal a jutalom folyósítása iránti kérvény elbírálása során elsősorban figyelembe veszi a bejelentő érdemeit a súlyosan társadalomellenes tevékenység felderítése és a bűnelkövető megállapítása során, a bejelentő elmaradt jövedelmét, a megmentett vagyon vagy visszaszolgáltatott vagyon nagyságát, ha az kiszámítható; erre a célra a hivatal kikéri az ügyész vagy az ügyben eljáró közigazgatási szerv állásfoglalását.

(6) A hivatal a kézbesítés napjától számított három hónapon belül elbírálja a jutalom folyósítása iránti kérvényt.

(7) A bejelentőnek folyósítandó jutalomra nincs jogigény. A hivatal jutalomról hozott döntésének bírósági felülvizsgálata kizárt.

(8) Az 1-től a 7-ig terjedő bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak a bejelentő közeli hozzátartozójára.

(9) Ezen paragrafus rendelkezései vonatkoznak a más jogviszonyban álló bejelentőre is, aki minősített bejelentést nyújtott be és kérvényezte a jutalom kifizetését.

(1) A munkáltató, amely legkevesebb 50 alkalmazottat foglalkoztat, a munkáltató, amely pénzügyi szolgáltatást, közlekedésbiztonsági szolgáltatást vagy környezetvédelmi szolgáltatást nyújt, és az a munkáltató, amely közhatalmi szerv, és legalább öt munkavállalót foglalkoztat, köteles a szervezetén belül kijelölni szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban csak „felelős személy”), amely a munkáltató 5–8. bekezdésekben és a 11. § 1. bekezdésében foglalt feladatait ellátja. A felelős személynek a megfelelő szakmai feltételekkel kell rendelkezni a jelen törvényből adódó feladatok ellátásához. Községekben és a magasabb területi egységeknél a felelős személy a főellenőr.

(2) A munkáltatóval kötött szerződés alapján a munkáltató nevében a bejelentéseket átveheti és visszaigazolhatja olyan személy is, aki nem alkalmazott. Az első mondat szerinti személy elvégezheti a bejelentések ellenőrzését is a munkáltató nevében, ha az nem közhatalmi szerv és 250 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztat; ez a rendelkezés nem befolyásolja az 1. bek. szerinti kötelességeket.

(3) Az 1. bekezdés szerinti munkáltató, amely közhatalmi szerv, ellátja a 9. bekezdésbe foglalt feladatát, valamint a 11. § 5–8. bekezdésbe és 11. § 1. bek. foglalt feladatait felelős személy által látja el azon költségvetési szervek és dotációs szervek esetében is, amelyeknél fenntartói hatáskörökkel rendelkezik, azon állami vállalatok esetében, amelyeknek alapítója, azon alapok esetében, amelyeknek a kezelője, és azon 100%-os állami tulajdonrésszel rendelkező részvénytársaságok esetében, amelyek részvényesi jogköreit gyakorolja, ha ez a jogi személy kevesebb mint 50 munkavállalót foglalkoztat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles lehetővé tenni, hogy a felelős személy függetlenül tudja ellátni feladatait, miközben a felelős személyt csak a munkaadó képviseleti szerveinek vagy az anyacég képviseleti szerveinek utasításai kötik, ha a felelős személy nem egyenesen a képviseleti szerv, vagy a képviseleti szerv tagja. A felelős személy egyéb feladatokat is elláthat, mint (5)–(8) bekezdésekben foglaltak és a 11. § (1) bekezdésébe foglaltak; a munkaadó köteles biztosítani, hogy ezen feladatok vagy kötelességek ne legyenek összeférhetetlenek. Az (1) bekezdés szerinti munkaadó nem szankcionálhatja a felelős személyt feladatai teljesítése miatt, ha a felelős személy szervezeti egység, nem szankcionálhatja az ide besorolt munkavállalókat. A munkaadó a felelős személy feladatai ellátása során köteles biztosítani a szükséges együttműködést; főként köteles biztosítani számára a feladata ellátáshoz szükséges eszközöket és hozzáférést a személyes adatokhoz és dokumentumokhoz. Az (1) bekezdés szerinti munkaadó szintén köteles folyamatosan biztosítani a felelős személy szakmai felkészültségének fenntartását.

(5) A felelős személy megnevezését, és a bejelentések megtételének módját a szokott és általánosan elérhető módon ismertetni kell az összes alkalmazottal, úgy, hogy a bejelentések megtételének legalább egy módja folyamatosan elérhető legyen. Ha a bejelentés szóban is megtehető, a bejelentő arányos időponton belüli személyes találkozót kérhet. Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles elérhetővé tenni az információkat a bejelentések fogadására illetékes hatóságnak tett bejelentéssel kapcsolatos eljárásról, a 3. §, 5. § és 12. § szerinti védelem lehetőségéről és a bejelentések belső ellenőrzési rendszeréről, tömör, érthető, világosan megfogalmazott és könnyen elérhető formában; szintén köteles megkönnyíteni a bejelentések megtételét.

(6) Az 1. bek. szerinti munkáltató az átvételtől számított hét napon belül a igazolja a bejelentés átvételét. A bejelentés ellenőrzésének minősül az is, ha az ügyet továbbítják a büntető perrendtartás vagy külön jogszabályok⁷⁾ szerinti ügyintézésre.

(7) Az 1. bek. szerinti munkáltató köteles a bejelentés átvétele, ellenőrzése és nyilvántartása során titokban tartani a bejelentő és az érintett személy kilétét; a bejelentő személyét érintő információszolgáltatáshoz szüksége van annak írásbeli engedélyére. Az első mondat rendelkezései nem vonatkoznak a bejelentő és az érintett személy kilétére vonatkozó adatszolgáltatásra, ha az büntetőjogi eljárás vagy közigazgatási szabálysértési eljárás céljaira szolgál külön jogszabályok⁷⁾ értelmében.

(8) Az 1. bekezdés szerinti munkáltató köteles a bejelentést leellenőrizni és az ellenőrzés eredményéről és az intézkedésekről a bejelentőt tájékoztatni, ha azokat a bejelentés tartalmának ellenőrzése következtében hozták meg a bejelentés átvételének igazolását követő 90 napon belül, vagy ha a bejelentéskor nem adtak ki igazolást, 90 napon belül a bejelentés átvételétől eltelt hetedik naptól számítva. Ha az ellenőrzés eredménye alapján az ügyet a büntető perrendtartás szerinti eljárásba vagy külön jogszabály szerinti eljárásba utalják tovább, az 1. bekezdés szerinti munkáltató e tényről előre értesíti a bejelentőt; ez nem érvényes, ha a bejelentő tájékoztatása meghiúsítaná a bejelentés ellenőrzését. Az 1. bek. szerinti munkáltató köteles kikérni az ügyintézés eredményét olyan terjedelemben, amilyenben azt számára a különleges jogszabály lehetővé teszi és az annak kézbesítésétől számított 10 napon belül tájékoztatni róla a bejelentőt.

(9) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles olyan belső előírást kiadni, melyben meghatározza a részleteit

a) a bejelentések megtételének, 

b) a bejelentések kivizsgálásának és a felelős személy jogköreinek a bejelentés kivizsgálása során, 

c) a titoktartási kötelezettségnek a bejelentő személyazonosságáról és az érintett személy kilétéről, 

d) a bejelentések nyilvántartásának a 11. § (1) bekezdése alapján, 

e) annak, milyen formában ismertetik meg a bejelentőt az általa tett bejelentés vizsgálatának eredményeivel,

f) a bejelentésben szereplő személyes adatok kezelésének,

g) a meghozott intézkedéseknek, melyekkel kiküszöbölik a bejelentésben szereplő hiányosságokat az ellenőrzés után, valamint a bejelentővel való kommunikációt az intézkedések vonatkozásában,

h) a társadalomellenes tevékenység bejelentése akadályozásának kiküszöbölésére hozott intézkedések vonatkozásában.

(10) Az 1. bekezdés szerinti munkáltató köteles intézkedéseket hozni azon alkalmazottal szemben, aki akadályozza a bejelentéstételt vagy a bejelentések nyilvántartásba vételét.

(11) Az 1. bekezdés szerinti munkáltató köteles a 13. § 6. bek. b) és c) pontja szerinti ellenőrzési kötelessége során a hivatalnak jelentést tenni a megállapított hiányosságok kiküszöbölésére meghozott intézkedésekről.

(1) A 10. § (1) bekezdése szerinti munkaadó köteles a bejelentés kézbesítésének napjától számított három évig nyilvántartást vezetni a bejelentésekről a következő módon

a) a bejelentés kézbesítésének dátuma, 

b) a bejelentő utóneve, családneve és tartózkodási helye, ha nem névtelen bejelentőről van szó,

c) a bejelentés tárgya

d) a bejelentés kivizsgálásának eredménye,

e) a bejelentés kivizsgálása lezárultának dátuma.

(2) Tekintettel a legújabb ismeretekre, az intézkedés végrehajtásának költségeire, és a bejelentések belső ellenőrzési rendszerének céljaira a 10. § (1) bekezdése szerinti munkavállaló köteles olyan technikai és szervezeti intézkedéseket meghozni, amelyek igazolják és biztosítják azt, hogy a bejelentések belső ellenőrzésének rendszere a jelen törvénnyel összhangban van végrehajtva.

(1) Ha a bejelentő azt vélelmezi, hogy a bejelentésével összefüggésben olyan munkajogi intézkedést foganatosítottak vele szemben, amellyel nem ért egyet, a hivatalnál kérvényezheti a munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztését, legfeljebb 15 napig, azt követően, hogy tudomást szerzett a munkajogi intézkedésről.

(2) A hivatal késedelem nélkül felfüggeszti az (1) bekezdésbe foglalt munkajogi intézkedés hatályát, ha be volt tartva az ugyanezen bekezdésben szereplő határidő, és amennyiben a munkaadó a hivatal által meghatározott, megfelelő határidőben nem bizonyítja be, hogy a munkajogi intézkedés nem áll oksági összefüggésben a bejelentéssel. A hivatal igazolást állít ki a munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztéséről, melyet a munkaadónak és a bejelentőnek kézbesít.

(3) A (2) bekezdésbe foglalt igazolásban feltüntetik a bejelentő utónevét, családnevét, tartózkodási helyét, a munkaadó megnevezését, és a munkajogi intézkedést, amelynek a hatályát felfüggesztették. Ha a hivatal nem ért egyet az (1) bekezdés szerinti kérvénnyel, írásban értesíti tájékoztatja a bejelentőt az indokokról, amelyekre hivatkozva nem függesztette fel a munkajogi intézkedés hatályát. 

(4) A munkajogi intézkedés hatálya a (2) bekezdésbe foglalt értesítés bejelentőnek történt kézbesítésétől számítva függesztődik fel. A felfüggesztés a munkajogi intézkedést végrehajtó határozatra nézve halasztó hatályú.

(5) A hivatal a (2) bekezdésbe foglalt igazolás kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja a bejelentőt a bírósághoz való fordulás lehetőségéről, azonnali intézkedés elrendelése céljából, és az ebből adódó következményekről a (6) bekezdés alapján.

(6) A munkajogi intézkedés felfüggesztése 30 napig hatályos a (2) bekezdésbe foglalt igazolást bejelentőnek való kézbesítésétől számítva. Az ezen határidő alatt az azonnali intézkedés elrendelése céljából benyújtott bírósági beadványról hozott végrehajtható bírósági döntés hatályba lépésének idejéig a munkajogi intézkedés felfüggesztésének hatálya meghosszabbodik.

(7) Az (1)–(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések a megfelelően vonatkoznak az 1. § 4. bek. szerinti személyekre.

(1) A hivatal az államigazgatás független szerveként, országos hatáskörrel létesül, mely védi a bejelentők jogait és jogos érdekeit a társadalomellenes tevékenység bejelentése során.

(2) A hivatal költségvetési szerv. Költségvetés tervezetét az Általános Államkincstári Jelentés fejezeteként terjesztik be. A hivatal jóváhagyott költségvetését a naptári év folyamán kizárólag a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban csak “nemzeti tanács”).

(3) A hivatal székhelye Pozsony.

(4) A hivatal feladatai végrehajtásához a székhelyén kívüli kirendeltségeket hozhat létre és szüntethet meg, és meghatározhatja területi illetékességüket. 

(5) A hivatal szervezeti felépítését a hivatal szervezeti és működési szabályzata szabályozza részletesen, melyet a hivatal elnöke ad ki.

(6) A hivatal

a) dönt a védelem ügyeiben a 7. és a 12. § alapján,

b) ellenőrzi a jelen törvény betartását; az ellenőrzés végrehajtására az ellenőrző tevékenység végzésének általános szabályai vonatkoznak, egyedi előírás szerint,⁸⁾

c) ellenőrzi

1. a védelem biztosításáról hozott rendelkezéseket és a védelem végrehajtását,

2. a módot, ahogyan a munkáltató vagy az érintett személy a bejelentővel viselkedett a bejelentés megtételét követően, és

3. a bejelentések belső ellenőrzési rendszeréről hozott rendelkezések betartását,

d) tájékoztatja az illetékes hivatalt a bejelentő szankcionálásának gyanújáról a társadalomellenes tevékenység bejelentésével összefüggésben,

e) elmélyíti a tudatosságot a nyilvánosság és a munkaadók körében a társadalomellenes tevékenység bejelentéséről, és a bejelentőknek nyújtott védelemről,

f) tanácsadást biztosít a munkaadóknak a 10. § 9. bekezdése szerinti belső irányelvek kidolgozásához, és betartatási mechanizmusához,

g) tanácsadást és konzultációkat biztosít a társadalomellenes tevékenység bejelentésével kapcsolatban,

h) szakmai állásfoglalásokat és módszertani iránymutatást ad ki a bejelentő védelmével kapcsolatos ügyekben

i) biztosítja a felelős személyek gyakorlati felkészítését és továbbképzését

j) együttműködik az állami szervekkel a jogi előírások előkészítése során, és az államigazgatás központi szervei számára előterjeszti kezdeményezéseit a jogszabályok módosítására, saját megállapításai és ismeretei alapján,

k) együttműködik a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központtal és civil szervezetekkel a bejelentők védelmének ügyeiben,

l) együttműködik az Európai Unió és más országok hasonló intézményeivel és szervezeteivel,

m) ellát más feladatokat, ha azt a jelen törvény vagy egyedi előírás elrendeli.

(7) A hivatal rendszeresen kiértékeli, és webhelyén közzéteszi a társadalomellenes tevékenység bejelentésével, és a jelen törvény által biztosított védelemmel kapcsolatos információkat, közzéteszi a jelen törvény 6 bekezdésének h) pontja szerinti információkat, szakcikkeket, jogi és egyéb dokumentumokat, és olyan információkat, amelyek a társadalomellenes tevékenység bejelentésével és a jelen törvény által nyújtott védelemmel kapcsolatosak.

(8) A hivatal feladatainak ellátása során jogosult

a) kérelmezni a szükséges dokumentáció, feljegyzések, és más iratok bemutatását, és megismerkedni azok tartalmával,

b) magyarázatot kérni, és felülvizsgálni a bejelentések kivizsgálásának módját és hatékonyságát,

c) figyelmeztetni a közhatalmi szervek vezető képviselőit a bejelentések nem elégséges, vagy helytelen módon történő kezelésére, és kérelmezni a jóvátételt,

d) figyelmeztetni a munkaadót, hogy a tervezett munkajogi intézkedéssel megsértheti a jelen törvény rendelkezéseit,

e) intézkedéseket javasolhat a munkaadónak a jelen törvénnyel való összhang kialakítására.

(9) Ha a (8) bekezdésebe foglalt jogosultságok érvényesítését egyedi előírás szabályozza, akkor a hivatal ezeket csak az ezen egyedi előírásokkal összhangban érvényesítheti.

(10) A közigazgatási szabálysértési ügyekben, amelyek során a 6. § (1) bekezdése alapján védelmet biztosítottak, a hivatal résztvevőként van jelen. Szintén résztvevőként van jelen olyan közigazgatási szabálysértési ügyekben, amelyek esetében minősített bejelentés történt, ha ezt kérelmezi. A hivatal jogosult részt venni a közigazgatási szabálysértési eljárás minden cselekményében, amelyen a bejelentőnek joga vagy kötelessége részt venni. 

(11) A hivatal a bírósági eljárásról szóló általános előírások értelmében jogosult részt venni az eljárásban, ha a peres felek egyike a bejelentő.

(12) A közhatalmi szerveknek a szükséges mértékben együttműködést kell tanúsítani a hivatallal feladatai ellátása során.

(13) A hivatal minden évben március végéig jelentést terjeszt a nemzeti tanács elé a tevékenységéről, és a bejelentők védelmének helyzetéről az előző évben; a jelentést a hivatal a webhelyén teszi közzé. E jelentés részei főként a hivatal működéséből adódó ismeretek, javaslatok és ajánlások a megállapított hiányosságok jóvátételére. Ha a hivatal elnöke arra utaló tényállást állapít meg, hogy a bejelentők jogainak veszélyeztetése vagy megsértése súlyos mértékű, vagy több bejelentőt érint, rendkívüli jelentést terjeszthet a nemzeti tanács elé, melynek része lehet az arra irányuló javaslat is, hogy a jelentést tárgyalják meg a nemzeti tanács következő ülésén.

(14) A hivatal évente jelentést tesz az Európai Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozóan; a jelentést közzéteszi a hivatal webhelyén is. A jelentés tartalmazza

a) a bejelentések számát, melyeket a bejelentések fogadására illetékes szervek fogadtak,

b) a büntetőjogi eljárások és közigazgatási szabálysértési eljárások számát, amelyeket az a) pont szerinti bejelentések nyomán indítottak, valamint ezen eljárásoknak az eredményét,

c) a becsült kár értékét, ha az megállapításra került, és a bejelentésekkel kapcsolatos ellenőrzéssel, büntetőjogi eljárással vagy közigazgatási szabálysértési eljárással visszaszerzett összeg nagyságát.

(15) A hivatalnak címzett bejelentéseket a hivatal késedelem nélkül továbbítja az illetékes szervnek. Ha a bejelentő kérelmezi személyazonosságának titokban tartását, a hivatal a bejelentő adatai nélkül továbbítja a bejelentést. 

(16) Ha az 1. § 4. bekezdése szerinti személlyel kapcsolatosan a közhatalom gyakorlása során olyan intézkedések történnek, melyekről feltételezhető, hogy megtorló intézkedésről van szó, a hivatal jogosult az intézkedéseket foganatosító közhatalmi szervtől adott határidőben tájékoztatást kérni ezen intézkedések megalapozottságáról és indokoltságáról. A közhatalmi szerv felülvizsgálja az intézkedés jogosultságát és indokoltságát, és ha szükséges, intézkedik a jóvátételről és tájékoztatja a hivatalt a felülvizsgálat eredményeiről és az elfogadott intézkedésekről. Ha a közhatalmi szerv nem teljesíti a második mondatban foglalt kötelességeit, a hivatal erről a tényállásról tájékoztatja a felettes szervet; ha a közhatalmi szervnek nincs felettes szerve, a hivatal ezeket az információkat a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban csak “kormány”) elé terjeszti.

(17) A hivatalt feladatainak teljesítése során titoktartási kötelezettség köti a bejelentő kilétével kapcsolatosan; ez nem érvényes, ha a bejelentő írásbeli engedélyt adott a kilétével kapcsolatos információk felfedéséhez, vagy ha a bejelentés illetékes szervhez való továbbításáról van szó. Ugyanígy köteles a hivatal a titoktartást megtartani az érintett személyre vonatkozóan is a bejelentés illetékes szerv általi kivizsgálásának lezárultáig; ez nem érvényes, ha a bejelentés illetékes szervhez való továbbításáról van szó. A nyilvánosság tájékoztatása szempontjából arányos mértékben alkalmazzák a büntető perrendtartás információnyújtásra vonatkozó rendelkezéseit.

(1) A hivatal élén az elnök áll, aki felelős a hivatal működéséért. A hivatal elnökét a nemzeti tanács választja és hívja vissza a kormány által javasolt jelöltek közül a 15. § (4) bekezdése alapján.

(2) A hivatal elnökének hivatali ideje hét év. Ugyanaz a személy csak egy alkalommal lehet megválasztva a hivatal elnökének.

(3) A hivatal elnökévé csak az választható, aki

a) a Szlovák Köztársaság állampolgára,

b) cselekvőképes,

c) feddhetetlen,

d) mesterfokozatú végzettséggel rendelkezik,

e) nem tagja politikai pártnak vagy mozgalomnak,

f) a megválasztása előtti öt évben nem töltött be köztársasági elnöki, parlamenti képviselői, európai parlamenti képviselői, kormánytagi, más központi államigazgatási szervben, vagy országos hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervben elnöki, vezetői, igazgatói vagy alelnöki, államtitkári, emberjogi biztosi, kabinetfőnöki, megyefőnöki vagy polgármesteri tisztséget, és

g) eddigi magánéleti, közéleti és szakmai működésével garanciát jelent arra, hogy tisztségét rendesen, tisztességesen és felelősen fogja végezni.

(4) E törvény céljaira nem minősül feddhetetlennek az, akit jogerősen elítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény, vagy bűncselekmény minősített esete, közfeladati helyzettel visszaélés bűncselekménye, vesztegetés elfogadásának bűncselekménye, vesztegetés bűncselekménye, befolyással üzérkedés bűncselekménye miatt, az sem, akinek ezen bűncselekmények miatti büntethetősége elévült, vagy akit mentesítettek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A feddhetetlenséget hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A feddhetetlenség bizonyításának céljaira a természetes személy átadja a bizottságnak (16. §) a hatósági erkölcsi bizonyítvány igényléséhez szükséges adatokat.⁹⁾ A harmadik mondat szerinti adatokat a bizottság késedelem nélkül, elektronikus formában, az elektronikus kommunikációs csatornákon keresztül elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére. 

(5) A hivatal elnöki tisztsége összeférhetetlen a (3) bekezdés f) pontjában foglalt tisztségekkel, a bírói és ügyészi tisztséggel, a Szlovák Nemzeti Bank Banktanácsa, képviseleti szerv tagságával, jogi személy vezető szervében, felügyeleti szervében vagy ellenőrző szervében viselt tagsággal, a közgyűlést és a taggyűlést leszámítva, se politikai párt vagy politikai mozgalom tagságával. A hivatal elnöke nem léphet fel politikai párt vagy politikai mozgalom nevében, és nem járhat el az érdekükben.

(6) A hivatal elnöki tisztsége véget ér:

a) a hivatali idő leteltével

b) a tisztségről való lemondással

c) a tisztségből való visszahívással

d) elhalálozással vagy halottá nyilvánítással.

(7) A hivatal elnökét a nemzeti tanács hívja vissza a kormány javaslatára, ha:

a) elvesztette feddhetetlenségét,

b) korlátozták cselekvőképességét,

c) ha az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség feltételét a továbbiakban nem teljesíti,

d) legalább hat egymást követő hónapon keresztül nem látja el a tisztségét.

(8) A nemzeti tanács felfüggesztheti az elnök tisztségét, ha büntetőeljárást indítottak vele szembe a tisztségéből fakadóan.

(9) A hivatal elnökét a parlamenti képviselőével azonos havi fizetés illeti meg, azon hónap első napjától számítva, amelyben meg volt választva. A hivatal elnökét a tisztségéből fakadó elengedhetetlen kiadások, és más személyes kiadásai fedezésére a fizetése 50%-ának megfelelő átalánydíj-térítés illeti meg. Az átalánydíj-térítési jogosultság a tisztség gyakorlása megkezdésének napjától keletkezik, és a tisztség betöltése befejezésének napjával szűnik meg. Az átalánydíjat egész összegben állapítják meg, egész euróra felkerekítve. A hivatal elnökének fizetését és átalánydíj-térítését a kormány állapítja meg.

(10) A hivatal elnökére nem vonatkoznak a jutalmazásra vonatkozó egyedi előírások,¹⁰⁾ kivéve azon egyedi előírások rendelkezéseit,¹¹⁾ amelyek az elnök fizetésére a megfelelően vonatkoztatandók.

(1) A kormány csak a nyilvános meghallgatást és a bizottsági értékelést követően javasolhat a nemzeti tanácsnak jelölteket a hivatal élére.

(2) A bizottság a kinevezését követő legfeljebb 15 napon belül felhívást tesz közzé a jelentkezésről a hivatal elnöki tisztségére a Szlovák Rádió és Televízió adásában, a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának (a továbbiakban csak “kormányhivatal”) webhelyén, és legalább egy országos terjesztésű napilapban. A felhívást nem lehet 30 napnál rövidebb időre közzétenni. A felhívásban a bizottság meghatározza, a 14. § (3) bekezdésébe foglalt, a hivatal elnökére vonatkozó feltételek teljesítésének igazolásához milyen iratokat kell benyújtani, és az életrajz struktúráját, amelyet a jelöltség iránt érdeklődőnek be kell nyújtani; az életrajz kötelező melléklete legalább két referencia a jelöltségre pályázó munkatársaitól, vagy közéleti személyiségektől, a jelöltség indoklására. Az életrajzot, a referenciákat és az indoklást a bizottság a kormányhivatal webhelyén adja közre, legfeljebb öt munkanappal a hivatal elnöki tisztségének betöltésére kiírt felhívás lejártát követően. 

(3) A nyilvános meghallgatásra legfeljebb a hivatal elnöki tisztségének betöltésére irányuló felhívás lejártát követő 30 napon belül kerül sor. A bizottság a nyilvános meghallgatásra minden érdeklődőt meghív, aki teljesíti a 14. § (3) bekezdésében foglalt, a hivatal elnöki tisztségének ellátásához szükséges feltételeket, és a meghatározott határidőben benyújtotta az életrajzát a szükséges mellékletekkel; azon érdeklődőt, aki nem teljesíti a törvényi feltételeket, vagy aki nem nyújtotta be az életrajzát és a szükséges mellékleteket, a bizottság nem hívja meg a nyilvános meghallgatásra, és erről értesíti őt. A bizottság legalább hét nappal a nyilvános meghallgatás kezdete előtt meghívja a jelöltség iránt érdeklődőt a nyilvános meghallgatásra, megjelölve a nyilvános meghallgatás dátumát, helyszínét, óráját; ugyanezen határidőben a kormányhivatal webhelyén közzéteszi a nyilvános meghallgatás dátumát, helyszínét és óráját, és a kérdések témaköreit, amelyeket a nyilvános meghallgatáson fel fognak tenni a bejelentkezett érdeklődőknek. A nyilvános meghallgatást úgy kell megrendezni, hogy a bejelentkezett jelöltség iránt érdeklődő személyeknek a jelenlévő kormánytagok, parlamenti képviselők, és a nyilvánosság képviselői is tehessenek fel kérdéseket, kizárólag olyan kérdéseket tehetnek fel, amelyek a hivatal működését érintik, a hivatal elnöki tisztsége betöltésének megalapozottságát ellenőrzik, vagy a vezetői képességekre irányulnak. A nyilvános meghallgatást élőben közvetítik a kormányhivatal webhelyén, és a nyilvános meghallgatás teljes felvételét közzéteszik, legfeljebb a következő munkanapon, a kormányhivatal webhelyén.

(4) A bizottság a nyilvános meghallgatást követő legfeljebb 15 napon belül értékeli a jelöltség iránt érdeklődőket, és a kormánynak két érdeklődőt javasol, akik a legjobb értékelést kapták. A kormány elé terjesztett anyagnak része a nyilvános meghallgatás jegyzőkönyve is, mely tartalmazza legalább az értékelés módját, minden érdeklődő értékelését, és a sorrendjüket az értékelés alapján; a bizottság által beterjesztett anyagot a kormányhivatal a webhelyén teszi közzé.

(1) A bizottságnak öt tagja van. Egy-egy tagját a köztársasági elnök, a kormány, az emberjogi biztos, a Köztisztviselői Tanács, és a kormány nem kormányzati szervekért és a polgári társadalom fejlesztéséért felelős tanácsadó szerve nevezi ki. A bizottság tagjául csak azt lehet kinevezni, aki eddigi magánéleti, közéleti és szakmai életbeli működésével garanciát jelent arra, hogy tisztségét rendesen, tisztességesen, felelősen és pártatlanul fogja ellátni. 

(2) A köztársasági elnök, az emberjogi biztos, a Köztisztviselői Tanács, és a kormány nem kormányzati szervekért és a polgári társadalom fejlesztéséért felelős tanácsadó szerve a hivatal elnöke hivatali idejének lejárta előtt hat hónappal köteles a kormánnyal közölni a bizottságba általuk nevezett tagot; a beterjesztésnek része a bizottsági tag strukturált életrajza is. Ha a bizottsági tag kinevezésére jogosult jogi személy az előző mondatban foglalt határidő lejártát követően tíz nappal sem nevezi meg a jelöltjét, a hiányzó bizottsági tagot a kormány nevezi ki, késedelem nélkül. A bizottsági tagok névsorát az életrajzukkal együtt a kormányhivatal a webhelyén teszi közzé, legkésőbb a bizottsági tag kormánynak történő beterjesztését követő munkanapon.

(3) Ha a hivatal elnökének tisztsége más módon szűnik meg, mint a hivatali idő letelte által, akkor az 1 bekezdés szerinti, bizottsági tagokat kinevezni hivatott jogi személyek kötelesek a hivatal elnöke tisztségének megszűnése utáni 30 napon belül kinevezni a bizottsági tagokat, és erről a kormányt tájékoztatni; a 2 bekezdésben foglaltak a megfelelően alkalmazandók. 

(4) A bizottság tagjainak tisztsége kinevezés útján keletkezik; a bizottsági tagsági tisztség a hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztását követően szűnik meg. 

(5) A bizottság tevékenységét az elnök irányítja, akit a bizottság tagjai egymás közül választanak. Távolmaradása esetén az elnököt az általa írásban megbízott bizottsági tag helyettesíti.

(6) A bizottsági tagság társadalmi tisztség. A bizottsági tagot a tisztség betöltésével kapcsolatos útiköltség térítése illeti meg,¹²⁾ amelyet a kormányhivatal biztosít.

(7) A bizottság szakmai, szervezési, személyi, adminisztratív és műszaki tevékenységével kapcsolatos feladatokat a kormányhivatal látja el.

(8) A bizottsági döntés érvényességéhez az összes bizottsági tag szavazatainak egyszerű többsége szükséges. A részleteket a bizottság által az álláspályázat előtt lefolytatandó folyamatokról, a bizottsági tárgyalásokról, a jelentkezett érdeklődők értékelésének módjáról, a bizottsági döntésekről, a bizottsági üléseken való részvételről a tárgyalási rend tartalmazza, amelyet a bizottság fogad el; a tárgyalási rendet a bizottság a kormány webhelyén teszi közzé, legfeljebb egy munkanappal annak elfogadását követően.

(9) Ha a kormány a 15. § (4) bekezdése szerinti jelölteket 30 napon belül sem fogadja el, a bizottság új felhívást tesz közzé az érdeklődők jelentkezéséről a hivatal elnöki tisztségére. A bizottság új felhívást tesz közzé akkor is, ha a nemzeti tanács nem választja meg a hivatal elnökét.

(1) A hivatal elnökét a hivatal alelnöke helyettesíti, akit a hivatal elnöke nevez ki és hív vissza. A hivatal alelnöke távolléte idején helyettesíti a hivatal elnökét, és ha a hivatal elnökének tisztsége nincs betöltve, akkor az elnök jogköreinek és kötelességeinek megfelelő mértékben. A hivatal elnöke más esetekre is megbízhatja a hivatal alelnökét a jogköreinek és kötelességeinek megfelelő mértékű helyettesítéssel.

(2) A hivatal alelnökére vonatkozik a 14. § (3) bekezdése, a 4 bekezdés első és második mondata, az (5) és a (6) bekezdés.

(3) Feddhetetlenségének igazolására a természetes személy átadja a hivatalnak az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat. Az első mondat szerinti adatokat a bizottság késedelem nélkül, elektronikus formában, az elektronikus kommunikációs csatornákon keresztül elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére, az erkölcsi bizonyítvány kiállításának céljaira.

(1) Szabálysértést követ el az, aki

a) szankcióval fenyegeti a bejelentőt, megpróbálja őt szankcionálni vagy szankcionálja őt a bejelentéstétel vagy bejelentés nyilvánosságra hozatala miatt,

b) megszegi a bejelentő vagy az érintett személy kilétére vonatkozó titoktartási kötelezettségét,

c) akadályozni próbálja vagy akadályozza a bejelentés megtételét vagy nyilvánosságra hozatalát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésért a hivatal 6 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki. Arra, aki a szabálysértési bírság jogerős kiszabásától számított két éven belül ismételten szabálysértést követ el az 1. bek. a), b) vagy c) pontja szerint, a hivatal 12 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki.

(3) A bírságok az állami költségvetésbevételét képezik. 

(4) A szabálysértésekre, és a szabálysértési ügyekben való eljárásokra a szabálysértésekről szóló általános előírás vonatkozik.¹³⁾

(1) A hivatal 30 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 10. § 1. bek. szerinti munkáltatóra, amely

a) nem hagyott jóvá intézkedéseket a 10. § 9. vagy 10. bekezdése vagy a 11. § szerinti kötelességei ellenőrzése során feltárt hiányosságok kiküszöbölésére, vagy

b) nem nyújtott be írásos jelentést a 10. § 8–10. bekezdése vagy a 11. § szerinti kötelességei ellenőrzése során feltárt hiányosságok kiküszöbölésére elfogadott intézkedésekről és azok keletkezésének okáról.

(2) A hivatal 50 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki arra a munkáltatóra, amely nem közhatalmi szerv és legalább 50, de kevesebb mint 250 alkalmazottat foglalkoztat, vagy arra a munkáltatóra, amely közhatalmi szerv és legalább 5, de kevesebb mint 250 alkalmazottat foglalkoztat, ha megszegte a 10. § 1–8. bek. szerinti kötelességek valamelyikét.

(3) A hivatal 100 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki arra a munkáltatóra, mely az a 1. § 4. bek. szerinti személyre vonatkozóan a hivatal engedélye nélkül munkajogi cselekményt hajt végre, amennyiben az engedély kötelező, megtorló intézkedéssel fenyegeti az 1. § 4. bek. szerinti személyt, vagy a 10 § 1. bek. szerinti, munkáltatóra, mely legalább 250 alkalmazottat foglalkoztat, ha az megsértette a 10. § 1–8. bek. szerinti kötelességeinek valamelyikét.

(4) A hivatal a 10. és 11. § szerinti kötelességek ismételt megszegésért, ha az a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül következik be, a bírság összegét a kétszeresére emelheti.

(5) A hivatal a bírság kiszabásakor figyelembe veszi a jogsértő magatartás súlyosságát, elkövetésének módját, időtartamát és következményeit, valamint a kötelességszegés ismétlődését és azt is, hogy ezzel a cselekménnyel vagy mulasztással több kötelesség megsértésére került-e sor.

(6) A bírságot legfeljebb egy éven belül lehet kiszabni, attól a naptól számítva, hogy a hivatal tudomást szerzett a kötelességek megszegéséről, de legfeljebb három éven belül attól a naptól számítva, hogy a kötelességek megszegésére sor került.

(7) A bírságok az állami költségvetésjövedelmét képezik.

(1) A bejelentő, aki minősített bejelentést tett, és az, akivel szemben felfüggesztették a munkajogi intézkedést, jogosult jogsegélyre egyedi előírás alapján.¹⁴⁾

(2) A különös méltánylást érdemlő esetekben a hivatal megtérítheti a bejelentő ügyvédre vagy más jogi képviselőre fordított költségeit, ha ez szükséges volt a bejelentéssel kapcsolatban.

(1) A hivatal a 7. és a 12. § alapján biztosítandó védelem megítéléséhez szükséges tényállás kivizsgálásához a munkafelügyelet együttműködését kérheti. A munkafelügyeletet az együttműködés nyújtása során az egyedi előírás szerinti¹⁵⁾ jogosultságok illetik meg, mint a munkafelügyelet ellenőrzése során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés nyújtása során mindenkinek olyan kötelezettségei vannak, mint a munkafelügyeleti ellenőrzés során.¹⁶⁾

(3) A természetes személyre, vagy a jogi személy nevében eljárni jogosult személyre, aki a meghatározott határidőben nem teljesíti a (2) bekezdésbe foglalt kötelezettségeit, a munkafelügyelet 500 euróig terjedő rendbírság szabhat, ismételten is, ha a kötelességét a módosított határidőn belül sem teljesíti.

(4) A munkafelügyelet a rendbírságot a kötelességszegés napjától számított egy éven belül róhatja ki.

(5) A rendbírságok az állami költségvetés bevételét képezik.

(6) A Nemzeti Munkafelügyelet, és a munkafelügyelet az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak céljaira a személyes adatokat az egyedi előírásnak megfelelően kezeli,¹⁷⁾ az érintett személyek beleegyezése nélkül.

(1) A hivatal a feladatai ellátásához szükséges mértékben jogosult kezelni a személyes adatokat. 

(2) Ha egy közhatalmi szerv a társadalomellenes tevékenység bejelentésére telefonvonalat létesít, az erre a telefonvonalra beérkező hívásokat köteles rögzíteni; a rögzítés tényéről a közhatalmi szerv köteles előre tájékoztatni a bejelentőt.

(3) A közhatalmi szerv nyilvántartást vezet a (2) bekezdés szerinti telefonhívások felvételeiről, és a rögzítéstől számított három évig nem felülírható elektronikus hordozón őrzi meg azokat.

(4) A bejelentés fogadására illetékes hatóság haladéktalanul, legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított hét napon belül visszajelzi a bejelentőnek a bejelentés átvételét; ez nem érvényes, ha a bejelentő jelzi, hogy visszaigazolásra nem tart igényt. A bejelentés fogadására illetékes hatóság nem igazolja a bejelentés átvételét, ha megalapozottan feltételezi, hogy a visszaigazolás veszélyeztetné a bejelentő személyének titokban tartását.

(5) A bejelentés fogadására illetékes szerv rövid és érthető formában a webhelye nyilvános címoldalán közzé teszi

a) az elektronikus címét, a postai címét és telefonszámát, mely bejelentéstételre szolgál,

b) a bejelentés fogadásának és a bejelentés felülvizsgálatának eljárásrendjét, az intézkedéseket, melyeket a bejelentés fogadására jogosult szerv a bejelentéstétellel kapcsolatosan elfogadott,

c) a jóvátételi eszközöket és a hivatal beleegyezése nélküli munkajogi cselekmények elleni védelemmel kapcsolatos eljárást, ha az a hivatal beleegyezéséhez kötött, vagy a bejelentő más megtorlás elleni védelmével kapcsolatos eljárását, a tájékoztatást, hogy ilyen esetben hová kell fordulni, a konkrét helyzetben hogyan kell eljárni, a hivatal elérhetőségének adatait a 13. § 6. bek. g) pontja szerinti tanácsadás vonatkozásában,

d) tájékoztat a feltételekről, amelyek szerint a bejelentőre vonatkozik az 1. § 4. bek. és a 2. § a) pontjának negyedik alpontja,

e) a jelen törvény szerinti védelemnyújtás feltételeiről,

f) tájékoztat a személyes adatok külön jogszabály^17a) szerinti kezeléséről.

(6) A bejelentés fogadására illetékes szerv évente, dologi hatásköre keretében nyilvántartja az előző naptári év statisztikai adatait

a) a bejelentések számáról, melyek a bejelentés fogadására illetékes szervhez beérkeztek,

b) a büntetőperes eljárások és közigazgatási szabálysértési eljárások számáról, amelyek az a) pont szerinti bejelentések alapján kezdődtek meg és azok eredményéről,

c) a becsült kár értékéről, ha az megállapításra került, és a bejelentés alapján lefolytatott ellenőrzés, büntetőjogi vagy közigazgatási szabálysértési eljárás alapján megtérített összegekről.

(1) A Szlovák Információs Szolgálatra, a Katonai Hírszerzésre, és a Nemzetbiztonsági Hivatalra és e testületek tagjaira csak az 1., 2., 10., és 11. § vonatkozik. A Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés esetében a 10. § (8) bekezdéséből adódó kötelességek gyakorlása nem veszélyeztetheti a hírszerző szolgálatok érdekeit.

(2) E törvény betartását a Szlovák Információs Szolgálat, a Katonai Hírszerzés és a Nemzetbiztonsági Hivatal által a nemzeti tanács ellenőrzi, egyedi előírás alapján.¹⁸⁾

(1) Az e törvény szerinti eljárásra nem vonatkozik a közigazgatási eljárási törvény, kivéve a beleegyezés 7. § szerint adására, a 19. § szerinti szabálysértési eljárásra és a rendbírság 21. § szerinti kiszabására.

(2) Az ügyész munkaadónak címzett 4. § (1) bekezdése szerinti értesítésének, a közigazgatási szerv munkaadónak címzett 6. § (1) bekezdése szerinti értesítésének, az ügyész vagy a közigazgatási szerv munkaadónak címzett 8. § (5) bekezdése szerinti értesítésének és a munkajogi intézkedés hatályának 12. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztéséről szóló igazolásának kézbesítésére a közigazgatási eljárási törvény 24–25.a §-a vonatkozik.

(1) Az e törvény alapján biztosított védelem kiterjed arra a természetes személyre is, aki e törvény hatályba lépése előtt tett bejelentést, és e törvény értelmében kérvényezte a védelem biztosítását.

(2) A Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 125/2016. sz. törvénye által módosított törvénye alapján biztosított védelem továbbra is tart, azzal, hogy az e törvény szerinti védelmet a munkafelügyelet a hivatal elnökének nemzeti tanács által történt megválasztását követő hatodik naptári hónap végéig biztosítja.

(3) A 2019. február 28. előtt megkezdett, és jogerősen le nem zárult eljárásokra a Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló. a Tt. 125/2016 sz. törvénye által módosított törvénye vonatkozik.

(4) A 16. § (1) bekezdése szerinti jogi személy e törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a kormányt az általa kinevezett bizottsági tagról. 

(5) E törvény hatályba lépésétől a hivatal elnökének nemzeti tanács által történt megválasztásától számított hatodik naptári hónap végéig a 13. § (6) bekezdésének a)–d), f) és g) pontjaiba foglalt feladatokat a munkafelügyelet látja el.

(6) E törvény hatályba lépésétől a hivatal elnökének nemzeti tanács által történt megválasztásától számított hatodik naptári hónap végéig a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma dönt a jutalom folyósításáról a 9. § alapján.

(7) Azon beleegyezés iránti kérvényeket, amelyeket nem dolgoztak fel, és amelyek azon naptári hónap végig kerültek benyújtásra, amelyben letelt a hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztásától számított hat hónap, a hivatal dolgozza fel e törvény értelmében, azon hónap első naptári napjától számítva, amely azt a naptári hónapot követi, amelyikben eltelt a hat hónap a hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztásától.

(8) A hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztásától számított hatodik hónap végéig a kormányhivatal segíti a hivatal elnökét a hivatal adminisztrációval, szervezéssel, technikai és tárgyi bebiztosításával kapcsolatos tevékenységek terén.

(9) A 10. § (1) bekezdése szerinti munkaadó köteles a Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 125/2016 sz. törvénye által módosított törvénye szerint a beadványok belső kivizsgálási rendszerét összhangba hozni e törvénnyel, 2019. szeptember 30-áig.

(1) A 13. § 14. bek. szerinti első jelentést a 2023. július 1-től hatályos változatban a hivatal megalapításától 2022. december 31-éig számított időszakára vonatkozóan a hivatal 2023. július 31-éig nyújtja be az Európai Bizottságnak.

(2) Ha az általános érvényű jogszabályokban a „Társadalomellenes Tevékenység Bejelentőit Védő Hivatal” fogalma szerepel, ez alatt „Bejelentővédelmi Hivatal” értendő. A Bejelentővédelmi Hivatal egyben a Társadalomellenes Tevékenység Bejelentőit Védő Hivatallal azonos szervezetnek számít.

(3) A szabálysértési és közigazgatási szabálysértési eljárásokat, amelyeket a hivatal a jelen törvény hatályba lépése előtt indított, az eddigi jogszabályok szerint kell lefolytatni.

Átültetési rendelkezésJelen törvénnyel átültetésre kerülnek az Európai Unió kötelező érvényű irányelvei, melyek a mellékletben vannak feltüntetve.

Megszűnik a Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 125/2016 sz. törvénye által módosított törvénye.

A jelen törvény 2019. március 1-jén lép hatályba.

1) A Tt. többször módosított 583/2008 sz. törvénye a bűncselekmények és más társadalomellenes tevékenység megelőzéséről, 3. § b) és c) pontok.

2) Például a Tt. 124/1992 törvénye a Katonai Rendőrségről 10. § 2 bekezdés, Tt. 164/2008 sz. törvénye által módosított Tt. 10/1996 törvénye az ellenőrzésről az államigazgatásban, 11. § (2) bekezdés k) pont.

3) A Tt. többször módosított 523/2004. sz. törvénye a közigazgatási szervek és intézmények költségvetési szabályairól, 21. §.

A Tt. 583/2004 sz. törvénye a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, 1. § (3) bekezdés

4) A Tt. 281/2015 sz. törvénye a hivatásos katonák állami szolgálatáról, 6. § (4) bekezdés

5) Például a Tt. a többször módosított 311/2001 sz. törvénye a Munka törvénykönyvéről, 55. § (2) és (4) bekezdés, 60. § (1) bekezdés a), c) és d) 1-3 pontja, a Tt. 73/1998 sz. törvénye a Rendőri Testület, Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Testülete és a Vasúti Rendőrség tagjainak állami szolgálatáról, 192 § (1) bekezdés f) és g) pont, a Tt. többször módosított 315/2001 sz. törvénye a Tűzoltó és Műszaki Mentő Testületről, 60. § (1) bekezdés, a Tt. többször módosított 55/2017 sz. törvénye az állami szolgálatról, 64. § (2) és (5) bekezdés, 65., 66., 72., 75. § (1) bekezdés a) pont, 82. §.

6) Például a Tt. a többször módosított 311/2001 sz. törvénye a Munka törvénykönyvéről, 45. §, a Tt. többször módosított 73/1998 sz. törvénye, 57. §, a Tt. 55/2017 sz. törvénye, 52. § (1) bekezdés és 78. § (1) és (2) bekezdés

7) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tgy. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, Tt. 10/1996. sz. törvénye.

8) A Tt. többször módosított, 10/1996 sz. törvényének 8-13. §.

9) A Tt. 330/2007 sz. törvénye a bűnügyi nyilvántartóról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, 13. § (4) bekezdés

10) A Tt. többször módosított 55/2017 sz. törvény 124-154. §, 156., 157 és 159. §

11) A Tt. 55/2017 sz. törvény 155., 158. és 160. §

12) A Tt. 283/2002. sz. törvénye az útiköltség-térítésről

13) A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990 sz. többször módosított törvénye

14) A Tt. 327/2005 sz. törvénye az anyagi szükséghelyzetben levő személyeknek nyújtandó jogsegélyről és a 586/2003. számú törvény az ügyvédségről, valamint az iparszerű vállalkozásról szóló, többször módosított 455/1991 sz. törvénye módosításáról a Tt. 8/2005 és a Tt 307/2014 sz. törvénye által módosítva, 24.f és 24.g §.

15) A Tt. 125/2006 sz. törvény a munkafelügyeletről és a Tt. 82/2005 sz. törvény az illegális munkáról és illegális foglalkoztatásról kiegészítéséről és módosításáról, 12. § (1) bekezdés

16) A Tt 125/2006 sz. törvénye, 16. §

17) A Tt. 125/2006 sz. törvénye, 17. §

17a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg)

A Tt. 18/2018. sz. a személyes adatok védelméről szóló törvénye és más törvénymódosítások, a későbbi jogszabályi előírások szerint.

18) A Tt. 350/1996 sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tanácskozási rendjéről a Tt. 215/2004 sz. törvénye által módosítva, 60 §.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26.) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1503 rendeletének (2020. október 7.) megfogalmazása szerint (HL L 347, 2022. 10. 20.).