Módosítva:

Tt. 394/2000., hatályos 2001. január 1-től

Tt. 201/2007., hatályos 2007. május 1-től

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 39/2017., hatályos 2017. március 1-től

A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt hozta meg:

(1) Mindenkinek joga van szabadon megvallani felekezeti hovatartozását vagy hitét egyénileg vagy másokkal közösen, magánéletében vagy nyilvánosan, istentiszteleten, oktatásban, vallásos cselekményekkel vagy a szertartások megtartásával. Mindenkinek joga van vallása vagy hite megváltoztatására, vagy a felekezeti hovatartozás-nélküliséghez.¹⁾

(2) Mindenkinek joga van vallásos hite szabad terjesztéséhez vagy hitetlenségben való meggyőződése hirdetéséhez.

(3) Senki nem kényszeríthető semmilyen vallási meggyőződés vallására, sem a hitetlenség elfogadására.

(4) Hívő a jelen törvény céljai szempontjából mindenki, aki vallásos hitet gyakorol.

(1) A vallásos hit gyakorlása nem lehet oka az alkotmányban garantált emberi jogok és szabadságjogok korlátozásának, elsősorban a művelődéshez való jog, a választójog és a hivatás gyakorlásának joga, valamint az információk szabad eléréséhez való jog korlátozásának.

(2) A hívőnek joga van a saját vallásos hite szerinti ünnepek megünnepléséhez és szertartások megtartásához, összhangban az általános érvényű jogszabályi rendelkezésekkel.²⁾

A 15. életévüket be nem töltött gyermekek vallásos neveléséről a törvényes képviselőik hoznak döntést.³⁾

(1) A jelen törvény egyház vagy vallási közösség alatt az azonos vallási meggyőződéshez/hithez tartozó egyének önkéntes, a vallási meggyőződéshez való tartozáson alapuló, az érintett egyház vagy vallási közösség belső előírásai értelmében létrejött egyesületét érti. 

(2) A törvény előtt minden egyház és vallási közösség egyenlő.

(3) A jelen törvény szerinti egyházak vagy vallási közösségek jogi személyek. Kölcsönösen társulhatnak, csoportokat, szerzetesrendeket, társaságokat és hasonló közösségeket hozhatnak létre.

(4) Az állam csak azokat az egyházakat és vallási közösségeket ismeri el, amelyek nyilvántartásba vetetik magukat.

(5) Az állam az egyházakkal és vallási közösségekkel kölcsönös együttműködési szerződéseket köthet.

(1) A hívőknek joguk van a társuláshoz és ilyen egyházak és vallási közösségek megalapítására, ahogyan a már létező egyházakba vagy vallási közösségekbe való belépésre, részt venni azok életében, elsősorban:

a) részt venni a vallási tevékenységekben;

b) részt venni az istentiszteleteken/szentmiséken vagy más szertartásokon;

c) a vallásos szellemű neveltetésben, esetenként az adott egyház vagy vallási közösség belső előírásai által meghatározott feltételek teljesítését követően és az általános érvényű jogszabályokkal összhangban hitoktatást végezni;⁴⁾

d) vallási kapcsolatokat létesíteni és fenntartani nemzetközileg is;

e) vallásos irodalmat birtokolni tetszőleges nyelven és az általános érvényű jogszabályokkal összhangban azt terjeszteni;

f) lelkészi vagy szerzetesi pályát választani és a közösségben, szerzetesrendben vagy hasonló társaságban való élet mellett dönteni.

(2) Az egyházak és vallási közösségek az állami hatóságoktól függetlenül, maguk intézik a saját ügyeiket, elsősorban maguk hozzák létre a saját szerveiket, nevezik ki a lelkészeiket, hozzák létre szerzetesrendjeiket és más intézményeiket.¹⁾

(1) Az egyházak és vallási közösségek lehetőségük van küldetésük teljesítése érdekében főleg:

a) szabadon dönteni vallási hitelveikről/tanításukról és szertartásaikról;

b) kiadni belső előírásaikat, amennyiben azok nem ütköznek az általános érvényű jogszabályokkal; 

c) lelki és dologi szolgáltatásokat nyújtani;

d) hitoktatást végezni;

e) oktatni és nevelni saját lelkészi és laikus munkatársaikat a saját iskoláikban és más intézményekben, a teológiai főiskolákat és teológiai karokat is beleértve, összhangban az az általános érvényű jogszabályokkal;⁴⁾

f) bejelentési kötelezettség nélkül megszervezni saját tömegrendezvényeiket;⁵⁾

g) ingó- és ingatlanvagyont birtokolni és más vagyoni és nem vagyoni jogokat gyakorolni;

h) sajátos rendeltetésű létesítményt alapítani és üzemeltetni;

i) sajtóterméket, kiadóvállalatot, kiadókat és nyomdákat üzemeltetni;

j) saját kulturális intézményt vagy létesítményt üzemeltetni;

k) saját egészségügyi intézmény és szociális intézményt alapítani és üzemeltetni, részt venni az ilyen szolgáltatások nyújtásában az állami intézményekben is összhangban az általános érvényű jogszabályokkal;

l) saját képviselőket kiküldetésbe küldeni külföldre és külföldi egyházak és vallási közösségek képviselőit fogadni.

(2) Az 1. bekezdésben felsorolt tevékenységek nem sérthetik az alkotmány rendelkezéseit, nem veszélyeztethetik az állampolgárok biztonságát és a közrendet, az egészséget és jó erkölcsöt vagy más személyek jogait és szabadságát, az állam függetlenségét és területi egységét.

(1) A lelkészi tevékenységet végző személyek tevékenységüket az egyház vagy vallási közösség megbízásából, azok belső előírásainak és az általános érvényű jogszabályoknak megfelelően végzik.⁶⁾

(2) Az egyházak és vallási közösség elbírálják az egyes személyek lelkészi tevékenyre való alkalmasságát és ennek alapján határozzák meg beosztásukat.

(3) Az egyházak és vallási közösségek saját belső előírásaik szerint iktatják be tisztségükbe, esetleg valamely konkrét területi körzetbe a lelkészi tevékenységet folytató személyeket és a hitoktatókat.

Az állam elismeri a lelkészi tevékenység végzésével megbízott személyek titoktartási kötelességét.

(1) A lelkészi tevékenység végzésével megbízott személyeknek joguk van belépni a nyilvános szociális gondozást nyújtó intézményekbe, egészségügyi intézményekbe és gyermekotthonokba, joguk van továbbá belépni a katonai alakulatok szálláshelyére, olyan helyekre, ahol fogvatartás, szabadságvesztés büntetés végrehajtása, védő gyógykezelés vagy védő átnevelés valósul meg.

(2) Az egyházak és vallási közösségek megállapodnak ezen intézményekkel és alakulatokkal a létesítményeikbe való belépés szabályairól és a bennük végzett vallási tevékenységekről, amennyiben más, általános érvényű jogi előírások nem szabályozzák azt.

(3) Ezen intézményekben és alakulatokban minden személynek joga van, különösen életveszély és egészségügyi veszély esetén a vallási szolgáltatáshoz, rendszerint a saját maga által megválasztott lelkész által.

(1) Az egyházat és a vallási közösséget a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (a továbbiakban csak „nyilvántartó szerv”) veszi nyilvántartásba.

(2) A nyilvántartásba vételi indítványt az egyház vagy vallási közösség legalább háromtagú előkészítő bizottsága nyújtja be, melynek tagjai kötelezően nagykorú személyek. Az indítványt az előkészítő szerv minden tagja aláírja, feltüntetik családi és utónevüket, személyi azonosítószámukat és lakcímüket. Feltüntetik továbbá, hogy ki az előkészítő szerv tagjai közül a meghatalmazott személy, aki jogosult a nevükben eljárni.

A nyilvántartásba vételi indítványt az egyház vagy vallási közösség 10. § 2. bek. szerinti előkészítő szerve akkor nyújthatja be, ha igazolja, hogy az egyháznak vagy vallási közösségnek legalább 50 000 olyan nagykorú tagja van, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik és a Szlovák Köztársaság állampolgára.

A nyilvántartásba vételi indítvány tartalmazza:

a) az egyház vagy vallási közösség megnevezését és székhelyének címét;

b) az előkészítő szerv tagjainak családi és utónevét, lakcímét, aláírását és személyi azonosítószámát;

c) az alapított egyház vagy vallási közösség elsődleges jellemzőit, tanításának lényegét, küldetését és a területet, melyen tevékenységet akar kifejteni;

d) legalább 50 000 olyan nagykorú tagjának, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik és a Szlovák Köztársaság állampolgára, a becsületbeli nyilatkozatát arról, hogy az egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozik, támogatja annak nyilvántartásba vételét, annak tagja, ismeri annak alapvető hitelveit és tanítását, valamint tisztában van azon jogokkal és kötelességekkel, amelyek rá az egyház vagy vallási közösség tagjaként vonatkoznak, feltüntetve családi és utónevüket, állandó lakcímüket és személyi azonosítószámukat;

e) a nyilatkozatot, hogy az egyház vagy vallási közösség teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a törvényeket és általános érvényű jogszabályokat, toleráns lesz más egyházakkal és vallási közösségekkel és a felekezetnélküliekkel szemben.

(1) A nyilvántartásba vételi indítványhoz csatolni kell az alapított egyház vagy vallási közösség alapdokumentumait (alapító okirat, alapszabályzat, működési rend stb.), melyből nyilvánvalónak kell lennie:

a) az egyház vagy vallási közösség nevének és központi székhelyének;

b) a szerveknek és szervezeti egységeknek, ezek létrehozási módjának és hatásköreinek;

c) a lelkészi tevékenységet végző személyek beiktatásának és visszahívásának módját;

d) az alapvető hitelveket;

e) a gazdálkodási alapelveket, beleértve a felszámoló kijelölését arra az esetre, ha az egyház vagy vallási közösség megszűnésekor vagyonjogi elszámolásra kerülne sor;

f) az alapvető dokumentumok és azok változásainak jóváhagyási módja;

g) a jogi személyiséggel bíró szervezeti egységek jogköreinek mértéke és annak meghatározása, hogy a nevükben ki járhat el;

h) az egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozó tagok jogai és kötelességei.

(2) Az egyház vagy vallási közösség nevének különböznie kell más, a Szlovák Köztársaság területén már tevékenységet folytató jogi személyek nevétől.

(1) Ha a nyilvántartásba vételi indítvány nem tartalmazza a 12. és 13. §-ban feltüntetett összes tényt, a nyilvántartó szerv adatpótlási határidőt szab ki legalább a felszólítás kézbesítésének napjától számított egy hónapos határidővel.

(2) A felszólítást az előkészítő szerv meghatalmazottjának saját kezébe kézbesítik.

(3) Ha az indítványozó a megadott határidőben nem hajtja végre az adatpótlást, a nyilvántartó szerv az eljárást leállítja.

A nyilvántartó szerv megvizsgálja, hogy az egyház vagy vallási közösség megalapítása és tevékenysége nem sérti-e a jelen törvény rendelkezéseit és más törvényeket, az állampolgárok biztoságának és a közrendnek, az egészségnek és jó erkölcsöknek a védelmét, nem ütközik-e az emberiesség és tolerancia elveivel, vagy hogy nem veszélyezteti-e más jogi személyek és természetes személyek jogait.

(1) Amennyiben a 15. §-ban taglalt feltételek teljesülnek, a nyilvántartó szerv döntést hoz az egyház vagy vallási közösség nyilvántartásba vételéről.

(2) Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a nyilvántartó szerv elutasítja a nyilvántartásba vételt.

(3) A nyilvántartásba vételről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról szóló döntést az előkészítő szerv meghatalmazottjának kézbesítik ki.

(1) Nyilvántartásba vétel szükséges a 12. és 13. §-ban taglalt adatok megváltoztatásához. E változások nyilvántartásba vételének indítványát az egyház vagy vallási közösség erre illetékes szerve nyújtja be a nyilvántartó hatóságnak a változások egyházi vagy vallási közösségi szerv általi jóváhagyásának napját követően, 30 napon belül.

(2) A jelen törvény 14–16. §-ának rendelkezései a változások nyilvántartásba vételére is vonatkoznak.

(1) A nyilvántartó szerv kimutatást vezet a jelen törvény szerinti összes jogi személyről, beleértve azokat is, amelyek jogi személyiségüket az egyházak vagy vallási közösségek jogalanyiságából eredeztetik, amennyiben ezek nincsenek másfajta nyilvántartásba vételi vagy regisztrációs kötelezettségnek alárendelve. Szintén nyilvántartja a mentesítési hatály alá nem eső, bíróság által büntetőperben kiszabott büntetéseket, valamint a jogutódokat sújtó végre nem hajtott büntetéseket.

(2) Az egyház vagy vallási közösség nyilvántartásba vételét vagy nyilvántartásba vételének megszüntetését a nyilvántartó hatóság a nyilvántartásba vételi vagy nyilvántartásból való törlési határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz napon belül jelenti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának.

Ha az egyház vagy vallási közösség a jelen törvénybe vagy a nyilvántartásba vételi feltételekbe ütközően cselekszik, a nyilvántartó hatóság nyilvántartásba vételt megszüntető eljárást indít.

A jelen törvény szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárásrend⁸⁾ általános rendelkezései vonatkoznak, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(1) Az egyházak és vallási közösségek, melyek a jelen törvény hatályba lépésének napjáig törvény alapján vagy állami jóváhagyással fejtetettek ki tevékenységet, a jelen törvény szerint nyilvántartásba vett (regisztrált) egyháznak vagy vallási közösségnek számítanak; jegyzékük a jelen törvény mellékletében található, mely a törvény részét képezi.

(2) Ezek az egyházak és vallási közösségek a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül bejelentik a nyilvántartó hatóságnak a törvény 13. §-ában taglalt adatokat. 

A 2017. február 28-áig megkezdett eljárásokat az egyház vagy vallási közösség nyilvántartásba vételéről a 2017. február 28-áig hatályos törvény szerint fejezik be.

Megszűnik:

1. a Tgy. 217/1949. sz. törvénye, mely létrehozza az Állami Egyházügyi Hivatalt;

2. a Tgy. 228/1949. sz., az Állami Egyházügyi Hivatal hatásköreiről és szervezeti felépítéséről szóló, többször módosított kormányrendelete;

3. a Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 192/1992. sz. törvénye az egyházak és vallási közösségek nyilvántartásba vételéről.

Ez a törvény 1991. szeptember 1-jén lép hatályba.

A Tgy. 23/1991. sz. alkotmánytörvénye az Alapvető Jogok és Szabadságjogok Alapokmányának jogrendbe emeléséről

2) A Tgy. 65/1965. sz., többször módosított Munka Törvénykönyve

A Tgy. 93/1951. sz., többször módosított törvénye az állami ünnepekről, munkaszüneti napokról és emléknapokról és jelentős napokról

3) A Tgy. 94/1963. sz., többször módosított családügyi törvénye

4) A Tgy. 29/1948. sz., többször módosított törvénye az alap- és középiskolák hálózatáról (oktatási törvény)

A Tgy. 172/1990. sz. törvénye a felsőoktatásról

5) A Tgy. 84/1990. sz., a gyülekezési jogról szóló törvénye 4. §-ának 1. bek.

6) A Tgy. 65/1965. sz., többször módosított Munka Törvénykönyve

6a) A Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 192/1992. sz., az egyházak és vallási közösségek nyilvántartásba vételéről szóló törvényének 1. §-a

8) A Tgy. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás)

1. Szlovákiai Apostoli Egyház

2. Szlovákiai Baptista Testvériség

3. Szlovákiai Hetednapi Adventista Egyház 

4. Szlovákiai Testvériségi Egyház

5. Szlovákiai Csehszlovák Huszita Egyház 

6. Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház 

7. Szlovákiai Metodista Evangélikus Egyház 

8. Szlovákiai Görögkatolikus Egyház 

9. Szlovákiai Keresztény Gyülekezetek 

10. Szlovákiai Jehova Tanúi Vallási Közösség 

11. Szlovákiai Pravoszláv Egyház

12. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 

13. Szlovákiai Római Katolikus Egyház

14. Szlovákiai Ókeresztény Egyház

15. Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetsége