Módosítva:

Tt. 73/2020., hatályos 2020. április 9-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

Jelen törvény rendelkezik a személyazonosító igazolvány és az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány kiadásának feltételeiről és módjáról, a személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, a személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartásokról és az e törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése következményeként kirótt szankciókról.

(1) A személyazonosító igazolvány közokirat, amellyel a Szlovák Köztársaság állampolgára (a továbbiakban „állampolgár“) a személyazonosságát, szlovák állampolgárságát (a továbbiakban „állampolgárság“), valamint a személyazonosító igazolványban feltüntetett további adatokat igazolja. A személyazonosító igazolvány a Szlovák Köztársaság tulajdona.

(2) A személyazonosító igazolványt a rendőrség személyazonosító igazolványok kiadására illetékes egysége adja ki (a továbbiakban „illetékes egység“).

(3) A 15. életévét betöltött, a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező állampolgár köteles személyazonosító igazolvánnyal rendelkezni, amennyiben a 12. § 5. bekezdése vagy a 15. § 1. bekezdése másképp nem rendelkezik. Személyazonosító igazolvánnyal rendelkezhet a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel nem rendelkező vagy a 15. életévénél fiatalabb állampolgár is.

(4) A 15. életévét betöltött állampolgár számára a személyazonosító igazolvány 10 év érvényességi időre kerül kiadásra; a 15. életévnél fiatalabb állampolgár számára 5 év érvényességi időre és 6. életévnél fiatalabb állampolgár számára 2 év érvényességi időre.

(5) A személyazonosító igazolványban feltüntetett adatokat nem szükséges más közokitarokkal igazolni.

(1) A személyazonosító igazolvány tartalmazza

a) az állampolgár utó- és családi nevét,

b) az állampolgár születési családi nevét,

c) az állampolgár születésének napját, hónapját, évét és a születés helyét,

d) az állampolgár személyi számát, 

e) az állampolgár nemét,

f) az állampolgár állampolgárságát,

g) az állampolgár állandó lakóhelyének címét a Szlovák Köztársaság területén vagy külföldi tartózkodási helyét,

h) az állampolgár arcképmását,

i) az állampolgár aláírását; az aláírás kötelezettsége alól felmentést nyer az aláírásra nem jogosult állampolgár,

j) a személyazonosító igazolvány kiadásának napját, hónapját, évét és helyét,

k) a személyazonosító igazolvány érvényessége lejártának napját, hónapját és évét,

l) a személyazonosító igazolvány számát.

(2) A személyazonosító igazolvány részét képezi az elektronikus tároló elem és a géppel olvasható vizsgálati zóna, a gép által olvasható formátumban tárolt kiválasztott adatokkal.

(3) Az 1. bekezdés g) pont szerinti adata azon állampolgár esetében, aki a Szlovák Köztársaság területén 

a) állandó lakóhelyre van bejelentve,¹⁾ tartalmazza a község nevét, a községrészt, az utcanevet, amennyiben a község utcákra tagolódik, és az épületjegyzékszámot vagy az épületjegyzékszámot és a házszámot.

b) nincs állandó lakóhelyre bejelentve, magában foglalja a tartózkodási helyet és a külföldi állam országkódját, amelyben az állampolgár tartózkodik.

(4) Az 1. bekezdés h) pontja szerinti arcképmás felvétel polgári ruházatban történik, fejfedő és sötét üvegű szemüveg nélkül. Indokolt esetekben, egészségügyi vagy vallási okokból, lehetőség van az arcképmás felvételére fejfedővel; a fejfedő nem takarhatja az arcot az azonosítást lehetetlenné tevő módon. A sötét üvegű szemüveget használó vak állampolgár arcképmása sötét üvegű szemüvegben kerül felvételre.

(5) Az 1. bekezdés i) pontja szerinti aláírás alatt a családnév vagy tetszőleges sorrendben az utónév és családnév írásosos formában történő kinyilvánítása értendő.

(6) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy a tartózkodási tilalom hatálya alatt álló állampolgár személyazonosító igazolványának tartalmaznia kell ezt a tényt is.

(7) A személyazonosító igazolványban az állampolgár kérésére feltüntetésre kerül

a) akadémiai cím, tudományos-pedagógiai cím, művészetpedagógiai cím vagy más cím, vagy tudományos fokozat, művészeti tudományos fokozat vagy foglalkozástudományi fokozat rövidítése,²⁾ vagy olyan cím rövidítése, amelyet az állampolgár külön előírás alapján jogosult használni,³⁾

b) vércsoport, a vércsoport alcsoportja és az Rh- faktor,

c) súlyos betegség, amely bizonyos körülmények között azonnali gyógyszeres kezelés vagy speciális segítség szükségét hordozza,

d) súlyos egészségkárosodásról és személyes segítőre való rászorultságról szóló adat; az állampolgár kérésére az érzékszervi fogyatékosság fajtája is feltüntetésre kerül.

(8) Amennyiben helyhiány miatt nem lehetséges a személyazonosító igazolványban feltüntetni a 7. bekezdés szerinti összes igényelt adatot, az állampolgár kiválasztja, melyek kerüljenek feltüntetésre.

(1) Az elektronikus tároló elembe a személyazonosító igazolványban szereplő adatok kerülnek bejegyzésre, kivéve a 3. § 1 bek. h) és i) pontjai szerinti adatokat. Az elektronikus tároló elembe külön előírás⁴⁾ által meghatározott terjedelemben és feltételek mellett további adatok is bejegyzésre kerülhetnek; amennyiben helyhiány miatt nem lehetséges az elektronikus tároló elembe bejegyezni az összes adatot, az állampolgár kiválasztja, melyek kerüljenek bejegyzésre.

(2) A személyazonosító igazolvány tulajdonosa az elektronikus tároló elembe jegyzett adatokat az illetékes egységen ellenőrizheti.

(1) A személyi azonosító szám a személyazonosító igazolvánnyal együtt a személyazonosító igazolvány tulajdonosa személyazonosságának igazolására szolgál a közigazgatási szervek információs rendszereivel⁵⁾ vagy más természetes vagy jogi személyekkel történő kommunikáció során.

(2) A személyi azonosító szám 6 számjegy kombinációjából áll. A 15. életévénél idősebb állampolgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem benyújtása időpontjában személyi azonosító számot választani; a 65. életévénél idősebb állampolgár későbbi időpontban is választhat személyi azonosító számot az illetékes egységen.

(3) A 7. § 7. bek. szerinti állampolgár helyett a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét benyújtó személy köteles személyi azonosító számot választani, a kérelem benyújtása időpontjában. A 7. § 8. bek. szerinti állampolgár helyett a személyazonosító igazolványt átvevő személy köteles személyi azonosító számot választani, az átvétel időpontjában.

(4) Amennyiben az állampolgár megtagadja a személyi azonosító szám választását, az az illetékes egység választja meg azt számára hivatalból, amelyen a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem benyújtásra került.

(5) A személyi azonosító számot az állampolgár az illetékes egységen, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban „minisztérium”) honlapján nyilvánosságra hozott más helyen vagy a minisztérium által nyilvánosságra hozott alkalmazásszoftver segítségével változtathatja meg

(6) Ha az elektronikus kommunikáció során az állampolgár ötször egymást követően hibás személyi azonosító számot ad meg, ez a további elektronikus kommunikációja lehetőségének zárolását vonja maga után. A zárolás feloldása az illetékes egységen történik.

(1) A személyazonosító igazolvány kiadása kérelem alapján történik, amely tartalmazza a 3. § 1. bek. a)–g) és i)–k) pontjaiban foglalt adatokat.

(2) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem mellett benyújtásra kerül

a) a születési anyakönyvi kivonat, a személyi számot igazoló okmány,⁶⁾ amennyiben a születési anyakönyvi kivonatban a személyi szám nem került feltüntetésre vagy az anyakönyvi kivonat a speciális anyakönyvből, amely a külföldi állam hatósága által kiállított anyakönyvi eseményt bizonyító okirat helyett kerül benyújtásra,⁷⁾

b) a korábban kiadott személyazonosító igazolvány,

c) az állampolgárságot igazoló okmány,⁸⁾

d) a lakcímigazolás;⁹⁾ a külföldön élő állampolgár a külföldi hatóság által kiállított, az állampolgár nyilvántartott lakóhelyét és lakcímét igazoló okiratot nyújt be, emellett, amennyiben az okirat nem szlovák vagy cseh nyelven került kiállításra, benyújtja annak államnyelvű hiteles fordítását is.

(3) Az állampolgár, aki kérelmezi a 3. § 7. bek. a) pontja szerinti adatok bejegyzését a személyazonosító igazolványba, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani akadémiai cím, tudományos-pedagógiai cím, művészetpedagógiai cím vagy más cím, vagy tudományos fokozat, művészeti tudományos fokozat vagy foglalkozástudományi fokozat odaítélését igazoló okmányt; a külföldi felsőoktatási intézmény vagy más, arra jogosult szerv által kiállított, a titulust vagy rendfokozat odaítélését igazoló okmány mellett benyújtásra kerül az ezt az okmányt a Szlovák Köztársaság területén működő felsőoktatási intézmény által külön jogszabály alapján¹⁰⁾ kiállított, a titulus vagy rendfokozat odaítélését igazoló okmánnyal egyenértékűnek elismerő határozat is, amennyiben a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. Ha az állampolgár kérelmezi a személyazonosító igazolványában az őt külön előírás szerint jogosan megillető titulus rövidítésének feltüntetését, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló okmányt.

(4) Az állampolgár, aki kérelmezi a 3. § 7. bek. b) vagy c) pontja szerinti adat bejegyzését a személyazonosító igazolványba, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt orvosi igazolást benyújtani.

(5) ) Az állampolgár, aki kérelmezi a 3. § 7. bek. d) pontja szerinti adat bejegyzését a személyazonosító igazolványba, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a súlyosan egészségkárosodott személy igazolványát vagy a kísérővel közlekedő súlyosan egészségkárosodott személy igazolványát.¹¹⁾

(6) Az állampolgár, aki a cselekvőképessége részleges korlátozása után kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a cselekvőképesség részleges korlátozását kimondó bírósági határozatot. Az állampolgár, aki a cselekvőképessége részleges korlátozásának megszüntetése után kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a cselekvőképesség részleges korlátozásának megszüntetését kimondó bírósági határozatot.

(7) Az állampolgár, aki tartózkodási tilalom elrendelése után kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a bíróság erről szóló határozatát. Az állampolgár, aki a tartózkodási tilalom hátralékának elengedése után kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt a bíróság erről szóló határozatát.

(8) A vak állampolgár, aki sötét üvegű szemüveget használ, és aki kérelmezi, hogy az arcképmás felvétele idején sötét üvegű szemüveget viselhessen, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a sötét üvegű szemüveg viseléséről szóló orvosi igazolást vagy a kísérővel közlekedő súlyosan egészségkárosodott személy igazolványát, amelyen a „nevidiaci-blind” feljegyzés szerepel.

(9) A 2–8. bekezdésekben foglalt okiratok eredeti példánya, hiteles kivonata vagy hiteles másolata kerül benyújtásra.

(10) Nem szükséges a 2–8. bekezdésekben foglalt okiratok benyújtása, amennyiben a kívánt adat szerepel a korábban kiadott személyazonosító igazolványban vagy bejegyzésre került a közigazgatás információs rendszerébe, és nem merültek fel kétségek vagy ellentmondások a helyességével vagy teljességével kapcsolatban.

(11) A személyazonosító igazolvány kiadására váró állampolgár köteles alávetni magát az arcképmás készítés és az aláírás rögzítés kötelezettségének.

(1) A személyazonosító igazolvány iránti kérelem bármely illetékes egységen benyújtásra kerülhet.

(2) A 15. életév betöltése okán benyújtott személyazonosító igazolvány iránti kérelem legkorábban a 15. életév betöltése előtt 30 nappal nyújtható be, a 15. életévénél idősebb, lejárt érvényességi idejű személyazonosító igazolvánnyal rendelkező állampolgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme leghamarabb az érvényességi idő lejárta előtt 180 nappal kerülhet benyújtásra.

(3) A személyazonosító igazolvány kiadására váró állampolgárnak személyesen kell jelen lennie a kérelem benyújtásánál. Ez nem vonatkozik arra az állampolgárra, aki hosszan tartó ágyhoz kötöttségéből eredő magatehetetlenségéből vagy pszichés betegségéből kifolyólag ezt nem tudja megtenni.

(4) A személyazonosító igazolvány iránti kérelmet a személyazonosító igazolvány kiadására váró állampolgár nyújtja be, amennyiben az 5. és a 8. bekezdés másképp nem rendelkezik.

(5) A 15. életévénél fiatalabb állampolgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelmét annak törvényes képviselője nyújtja be, kivételt képez a 15. életév betöltése okán benyújtott személyazonosító igazolvány iránti kérelem.

(6) A 15. életévénél fiatalabb állampolgár nevében, aki javára bírósági határozat alapján bentlakásos intézményi ellátás keretein belül kerül sor intézkedések foganatosítására, vagy akit bírósági határozat alapján más természetes személy személyesen gondoz,¹²⁾ a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet a bírósági határozatot végrehajtó intézmény aláírási joggal rendelkező képviselője vagy a kiskorú gyermek gondját személyesen viselő természetes személy nyújtja be, kivéve ha a személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására a 15. életév betöltése okán kerül sor.

(7) Az állampolgár nevében, aki cselekvőképessége részleges korlátozása miatt nem nyújthat be személyazonosító igazolvány iránti kérelmet, a gondnoka nyújtja be a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet.

(8) Az állampolgár nevében, aki hosszan tartó ágyhoz kötöttségéből eredő magatehetetlenségéből vagy pszichés betegségéből kifolyólag nem nyújthatja be személyesen a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet, más személy nyújthatja be a kérelmet. A személyazonosító igazolvány iránti kérelemmel együtt benyújtásra kerül az orvosi igazolás is, amely szerint az ilyen állampolgár nem képes személyesen előterjeszteni a kérelmét. Az illetékes egység a személyazonosító igazolvány kiadására váró állampolgárral vagy a kérelmet benyújtó személlyel történő egyeztetést követően biztosítja a Szlovák Köztársaság területén az arcképmás felvétel elkészítését és az aláírás rögzítését. Az eljárás költségeit az illető egység viseli.

(9) A személyazonosító igazolvány iránti kérelmét az 5–7. bekezdések értelmében benyújtó személy nem képviseltetheti magát más személlyel,¹³⁾ ez nem érvényes a bírósági határozatot végrehajtó intézmény aláírási joggal rendelkező képviselőjére.

(10) A személyazonosító igazolvány legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül vagy az állampolgár kérésére gyorsított eljárással, 2 munkanapon belül készül el; a határidő szünetel, amennyiben nem történt meg az arcképmás felvétele és az aláírás rögzítése vagy nem kerültek benyújtásra a szükséges dokumentumok.

(11) Amennyiben az állampolgár arcképmás felvétele és az aláírás rögzítése a 8. bekezdés szerint történt, nincs lehetőség a személyazonosító igazolvány gyorsított, két munkanapon belül történő kiadásának kérelmezésére.

(1) A 15. életévénél idősebb állampolgárnak lehetősége van arra, hogy a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a minisztérium portálján keresztül nyújtsa be

a) a személyazonosító igazolvány érvényességi idejének lejárta okán,

b) a szlovákiai állandó lakóhely megváltozását követően.

(2) A 15. életévénél idősebb állampolgár csak abban az esetben nyújthatja be a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a minisztérium portálján keresztül, amennyiben már kiadtak a számára tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt, a személyazonosító igazolványok nyilvántartásában, úti okmányok központi nyilvántartásában¹⁴⁾ vagy a járművezetők nyilványtartásában¹⁵⁾ szereplő arcképmása és aláírása 5 évnél nem öregebb, és a minisztérium portálján keresztül történő kérelem benyújtásakor az állampolgár beleegyezik ezek felhasználásába; amennyiben 18. életévénél fiatalabb állampolgárról van szó, az arcképmás és az aláírás nem lehet 3 évnél régebbi.

(3) A személyazonosító igazolvány iránti kérelem minisztérium portálján keresztül történő benyújtása esetén nincs lehetőség a 3. § 7. bek. szerinti adatok személyazonosító igazolványban történő feltüntetésére, amennyiben nem szerepelnek a személyazonosító igazolványok nyilvántartásában.

(1) Az állampolgár a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a Szlovák Köztársaság külképviseletén is benyújthatja (a továbbiakban „külképviselet“).

(2) A személyazonosító igazolványra váró állampolgárral vagy a kérelmet benyújtó személlyel történő egyeztetést követően a külképviselet biztosítja a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, a 7. § 8. bekezdése szerinti állampolgár számára az arcképmás felvételét és az aláírás rögzítését. Az eljárás költségeit a külképviselet viseli.

(3) A külképviseleten nincs lehetőség a személyazonosító igazolvány gyorsított, két munkanapon belül történő kiadásának kérelmezésére.

(1) Az állampolgár azon az illetékes egységen veheti át a személyazonosító igazolványát, amelyen benyújtotta a személyazonosító igazolvány iránti kérelmét vagy a kérelem benyújtásakor általa megjelölt illetékes egységen; továbbá az állampolgár kérelmezheti a személyazonosító igazolvány szlovákiai címre történő kézbesítését.

(2) A 15. életévénél idősebb állampolgár személyesen veszi át a személyazonosító igazolványt vagy azt egy hozzá közel álló személy veszi át, amennyiben a 3–7. bekezdések másképp nem rendelkeznek.

(3) Amennyiben a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem a 7. § 8. bekezdése szerint került benyújtásra, a személyazonosító igazolványt a kérelmet benyújtó személy veszi át.

(4) A 2. és 3. bekezdésekben megjelölt személytől különböző személy csak a személyazonosító igazolvány kiadását kérelmező személy által kiállított, a képviseleti jogosultságát igazoló okirat hitelesített példánya bemutatása mellett veheti át a személyazonosító igazolványt; nem szükséges a képviseleti jogosultságot igazoló hitelesített okirat bemutatása abban az esetben, amennyiben a 15. életévénél idősebb állampolgár a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem benyújtásakor más személyt hatalmaz fel az igazolvány átvételére, ezt a tényt feltünteti a kérelemben, és aláírásával erősíti meg az illetékes hatóság vagy a külképviselet képviselője előtt.

(5) A segítségre szoruló természetes személyek számára vagy a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személyek számára fenntartott intézményben¹⁶⁾ gondozott állampolgár személyazonosító igazolványát az intézmény aláírási joggal rendelkező képviselője vagy az általa meghatalmazott személy is átveheti.

(6) Amennyiben a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem a 7. § 5–7. bekezdései szerint került benyújtásra, a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő vagy a kérelmet benyújtó személy veszi át; ez a személy nem képviseltetheti magát, kivételt képez a bírósági határozatot végrehajtó intézmény aláírási joggal rendelkező képviselője.

(7) Ha a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem a minisztérium portálján keresztül került benyújtásra, az állampolgár személyesen veszi át a személyazonosító igazolványt a kérelemben feltüntetett illetékes egységen; a személyazonosító igazolványt nem veheti át hozzá közel álló személy vagy képviseleti jogosultságot igazoló hitelesített okirattal rendelkező más személy sem.

(8) Amennyiben a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem külképviseleten került benyújtásra, a személyazonosító igazolvány a külképviseletre lesz kézbesítve, ahol a 2–6. bekezdések szerinti személy átveszi. Indokolt esetben, amennyiben ezt az állampolgár kérelmezi és bizonyíthatóan biztosítható a személyazonosító igazolvány átvétele az állampolgár által, a külképviselet kézbesítheti a személyazonosító igazolványt az állampolgár által megadott címre.

(1) A személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha

a) lejárt az érvényességi ideje,

b) olyan módon van megrongálódva, hogy nem alkalmas a személyazonosság vagy a rajta szereplő adat igazolására, vagy épségében sérült,

c) a személyazonosító igazolványban szereplő arcképmás nem alkalmas a birtokosa azonosítására,

d) nem tartalmaz adatot a 3. § 6. bek. szerinti tényekről,

e) érvénytelen vagy helytelen adatokat tartalmaz, kivételt képez a 3. § 7. bek. adata,

f) jogtalanul végrehajtott változtatásokat tartalmaz,

g) a birtokos meghalt vagy holttá lett nyilvánítva; ha nem történt meg a személyazonosító igazolvány leadása, az igazolvány eltulajdonítottként van nyilvántartva,

h) a birtokos elvesztette az állampolgárságát; ha nem történt meg a személyazonosító igazolvány leadása, az igazolvány eltulajdonítottként van nyilvántartva,

i) a birtokosa jelentette az elvesztését vagy eltulajdonítását, vagy talált tárgyként lett kézbesítve az illetékes egységre, bármely rendőri egységre vagy külképviseletre,

j) a készítési helyéről történő szállítása során elveszett vagy eltulajdonították,

k) nem került sor a 15. § 1. bek. e.) pontja szerinti leadására.

(2) Az illetékes egység, a rendőrség állományába tartozó személy, vagy a külképviseleti egység bevonhatja az érvénytelen személyazonosító igazolványt.

(1) A személyazonosító igazolványról szóló igazolást (a továbbiakban „igazolást“) az illetékes egység, rendőri egység vagy a külképviselet bocsátja ki a 15. életévénél idősebb állampolgár számára

a) aki elveszítette az állampolgárságát,

b) ha az érvénytelen személyazonosító igazolvány bevonásra került,

c) ha leadta az érvénytelen személyazonosító igazolványt,

d) ha elvesztette vagy eltulajdonították a személyazonosító igazolványt, 

e) ha olyan állampolgár anyakönyvi eseményét jelenti be és a temetését szervezi, akinél nem találtak személyazonosító igazolványt.

(2) Az 1. bekezdés c)–e) pontjai szerinti igazolás az állampolgár kérelme alapján kerül kibocsátásra.

(3) Nem kerül kibocsátásra igazolás korábbi igazolással rendelkező állampolgár számára, aki ennek érvényességi ideje alatt nem nyújtott be személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmet.

(4) Az igazolás tartalmazza

a) az azt kibocsátó szerv megnevezését,

b) a kibocsátásra kerülő igazolás tárgyát képező személyazonosító igazolvány számát és sorozatát vagy a személyazonosító igazolvány számát,

c) az igazolást kibocsátó szerv vagy külképviselet rövidített megnevezését,

d) az állampolgár utónevét és családi nevét, 

e) az állampolgár születési családi nevét,

f) az állampolgár születésének napját, hónapját és évét,

g) az állampolgár személyi számát,

h) az állampolgár állandó lakóhelyét a Szlovák Köztársaság területén vagy külföldi tartózkodási helyét,

i) az igazolás számát

j) az igazolás kibocsátásának napját, hónapját, évét és a kibocsátás okát,

k) az igazolás érvényessége lejártának napját, hónapját és évét,

l) az okot, amely miatt az igazoláson nem tüntethető fel valamelyik kívánt adat,

m) az állampolgár aláírását, amennyiben aláírásra jogosult,

n) az igazolást kibocsátó alkalmazott aláírását és a hivatalos bélyegző lenyomatát.

(5) Az 1. bekezdés b)–d) pontjai alapján kibocsátott igazolás érvényességi ideje a kibocsátásától számított 30 nap, amennyiben az illetékes egység vagy a rendőri egység által került kibocsátásra és a kibocsátásától számított 90 nap, amennyiben a külképviselet által került kibocsátásra; ebben az időszakban az állampolgár nem köteles személyazonosító igazolványt birtokolni. Az 1. bekezdés e) pontja alapján kibocsátott igazolás érvényességi ideje a kibocsátásától számított 7 munkanap, amennyiben az illetékes egység vagy a rendőri egység által került kibocsátásra és a kibocsátásától számított 90 nap, amennyiben a külképviselet által került kibocsátásra. Az előzetes letartóztatás vagy a szabadságvesztés-büntetés töltésének ideje alatt a személyazonossági igazolvány érvényességének elvesztése okán kibocsátott igazolás érvényességi ideje az előzetes letartóztatás vagy a szabadságvesztés-büntetés töltése befejezésétől számított 30 nap; ebben az időszakban az állampolgár nem köteles személyazonosító igazolványt birtokolni.

(6) Az igazolás érvénytelenségére a személyazonossági igazolvány érvénytelenségére vonatkozó rendeletek megfelelően vonatkoznak.

(1) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány okmány, amellyel az állampolgár az elektronikus szolgáltatásokba történő bejelentkezésekor hitelesen igazolja a személyazonosságát. Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány a Szlovák Köztársaság tulajdonát képezi.

(2) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt a minisztérium hivatalból adja ki a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján a 15. életévénél fiatalabb, a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező állampolgár részére, annak születése vagy állampolgársága megszerzésekor és a 15. életévénél fiatalabb állampolgár részére, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhelyre jelentkezett be.

(3) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány 15 év érvényességi időre kerül kiadásra.

(4) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány tartalmazza a 3. § 1. bekezdés a)–f) pontjai szerinti adatokat, a j) pont szerinti adatokat a kiadás helye kivételével, valamint a k) és l) pontok szerinti adatokat.

(5) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány részét képezi az elektronikus tároló elem és a géppel olvasható vizsgálati zóna a gép által olvasható formátumban tárolt kiválasztott adatokkal. Az elektronikus tároló elembe az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványon szereplő adatok kerülnek bejegyzésre.

(6) A minisztérium arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt ad ki hivatalból abban az esetben is, ha 15. életévénél fiatalabb állampolgár megtalált arcképmás nélküli személyazonosító igazolványa átadására vagy kézbesítésre került sor, és még nem lett kiadva új arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány.

(7) A minisztérium a 15. életévénél fiatalabb állampolgár számára kérelem alapján a következő okból ad ki arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt 

a) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elvesztése vagy eltulajdonítása,

b) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványban foglalt adat megváltozása,

c) a tároló elem működésképtelensége.

(8) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány kiadását a 15. életévénél fiatalabb állampolgár törvényes képviselője vagy a 7. § 6. bek. szerinti más személy bármely illetékes egységen kérelmezheti; az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány kiadására a 7. § 9. és 10. bek. megfelelően vonatkozik azzal a kitétellel, hogy nincs lehetőség az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány gyorsított, két munkanapon belül történő kiadásának kérelmezésére.

(1) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt a minisztérium az állampolgár Szlovák Köztársaság területén lévő állandó lakóhelyének címére küldi el.

(2) Az átvételi határidőben át nem vett arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elküldésre kerül az állampolgár állandó lakóhelye szerinti illetékes egységre, amelyen az állampolgár átveheti.

(3) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány átvételére a 10. § 2–4. és a 6. bekezdései vonatkoznak.

(4) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha a tároló elem meghibásodásának jellege lehetetlenné teszi az elektronikus szolgáltatásokba történő bejelentkezést, vagy ha nem valósult meg az igazolvány 15. § 1. bek. k) pontja szerinti leadása; az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány érvénytelenségére a személyazonosító igazolvány érvénytelenségére vonatkozó rendeletek megfelelően vonatkoznak.

(1) Az állampolgár köteles

a) benyújtani a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmét a korábban kiadott személyazonosító igazolvány érvényességi ideje lejárta után következő, illetve az állampolgárság megszerzése vagy állandó lakóhelyre történő bejelentkezés után következő 30 napon belül; ebben az időszakban és a személyazonosító igazolvány kiadására vonatkozó határidőn belül az állampolgár nem köteles személyazonosító igazolványt birtokolni.

b) a személyazonosító igazolványt vagy az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt óvni az elvesztéstől, eltulajdonítástól, megrongálódástól vagy a vele való visszaéléstől.

c) a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásakor leadni az érvénytelen személyazonosító igazolványt az illetékes egységnek vagy a külképviseletnek, amennyiben nem a 2. bekezdés szerinti eset forog fenn; az állampolgárság elvesztését követően az személy köteles késedelem nélkül leadni a személyanosító igazolványát, 

d) leadni az illetékes egységnek az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt,

e) a személyazonosító igazolvány átvételekor az eddigi, még érvényben lévő személyazonosító igazolványt leadni az illetékes egységnek vagy a külképviseletnek; ez a kötelezettség vonatkozik az állampolgár helyett a személyazonosító igazolványt átvevő személyre is.

f) késedelem nélkül jelenteni a személyazonosító igazolvány elvesztésének vagy eltulajdonításának tényét az illetékes egységnek, külképviseletnek, bármely rendőri egységnek vagy a minisztérium portálján keresztül,

g) jelenteni az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elvesztésének vagy eltulajdonításának tényét az illetékes egységnek,

h) az illetékes egység vagy a külképviselet felszólítására megjelenni a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyek intézésére, kivételt képez az állampolgár, aki erre a hosszan tartó ágyhoz kötöttségéből eredő magatehetetlenségéből vagy pszichés betegségéből kifolyólag képtelen, 

i) az előzetes letartóztatásba helyezés vagy a szabadságvesztés-büntetés megkezdésekor megőrzésre adni a személyazonosító igazolványt az előzetes letartóztatás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézménynek, a szabadságvesztés-büntetés töltését foganatosító büntetés-végrehajtási intézménynek, a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetének, vagy a büntetés-végrehajtási egészségügyi központnak, amelyben az előzetes letartóztatásának idejét vagy szabadságvesztés-büntetését tölteni fogja,

j) a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem benyújtásakor leadni a személyazonosító igazolványt, amennyiben kérelmezi a személyazonosító igazolvány címre történő kézbesítését, 

k) a személyazonosító igazolvány átvételekor leadni az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt; ez nem érvényes a 15. életévénél fiatalabb állampolgár esetében.

(2) Az állampolgár a 11. § 1. bekezdés c)–e) pontjai szerint érvénytelen személyazonosító igazolványt a személyazonosító igazolvány átvételekor is leadhatja.

(3) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség nem vonatkozik a 15. életévénél fiatalabb állampolgárra. A 15. életévénél fiatalabb és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott állampolgár 1. bekezdésben foglalt kötelezettségeit a 7. § 5–7. bekezdései szerinti személy viseli.

(4) Tilos a személyazonosító igazolvány zálogként átadni vagy átvenni, és tilos átadni vagy lefoglalni létesítménybe vagy telekre történő belépéskor, és tilos szolgáltatásnyújtás kapcsán átadni vagy lefoglalni; ez nem érvényes, amennyiben ez egészségügyi ellátás során elengedhetetlen. Az állampolgár külföldi tartózkodása ideje alatt sem hagyhatja zálogként a személyazonosító igazolványát.

(5) Aki más állampolgár személyazonosító igazolványát vagy arcképmás nélküli személyazonosító igazolványát megtalálja vagy az a birtokába jut, köteles azt késedelem nélkül átadni a rendőrség állományába tartozó személynek, a katonai rendészet tagjának, a községi rendőrség tagjának, a községnek vagy a külképviseletnek, akik késedelem nélkül eljárnak az igazolvány illetékes egységhez történő eljuttatásának ügyében. Ez a kötelezettség vonatkozik arra a személyre is, aki jelentette a személyazonosító igazolvány vagy az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elvesztését vagy eltulajdonítását, és ez a személyazonosító igazolvány vagy arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány újra a birtokába jut, mint ahogy arra is, aki elhunyt vagy holtnak nyilvánított személy személyazonosító igazolványát vagy arcképmás nélküli személyazonosító igazolványát birtokolja vagy az a birtokába jut.

(6) Az elhunyt állampolgár személyazonosító igazolványát a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását kérelmező személy köteles leadni az anyakönyvi hivatalnak, amennyiben a személyazonosító igazolvány nem került más személy által leadásra; az anyakönyvi hivatal eljár az igazolvány illetékes egységnek történő eljuttatása ügyében. Amennyiben a személyazonosító igazolvány nem került leadásra az anyakönyvi hivatalban, lehetőség van annak az illetékes egységen történő leadására.

(7) Az állampolgár, aki a külképviseletnek jelentette a szlovákiai állandó lakóhelye megszűnését,¹⁷⁾ köteles a személyazonosító igazolványát a külképviseleten leadni; a külképviselet biztosítja a személyazonosító igazolvány illetékes egységnek történő leadását.

(8) Az előzetes letartóztatás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézmény, fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézete vagy büntetés-végrehajtási egészségügyi központ az előzetes letartóztatás vagy a szabadságvesztés-büntetés töltése befejeztével átadja az állampolgárnak a személyazonosító igazolványát.

(1) A személyazonosító igazolványok nyilvántartása a közigazgatás információs rendszere, amelynek kezelője a minisztérium, és amelyet e törvény szerinti feladatok ellátása céljából vezetnek; a nyilvántartás részét képezi a személyazonosító igazolványok tisztázatainak nyilvántartása is.

(2) A személyazonosító igazolványok nyilvántartása tartalmazza

a) a személyazonosító igazolvány birtokosának utó- és családi nevét, születési családi nevét és előző családi nevét,

b) a személyazonosító igazolvány birtokosa születésének napját, hónapját, évét, a születés helyét, a járás vagy az állam nevét,

c) a személyazonosító igazolvány birtokosának személyi számát,

d) a személyazonosító igazolvány birtokosának nemét,

e) az állampolgár állandó lakóhelyének címét a Szlovák Köztársaság területén vagy külföldi tartózkodási helyét,

f) a személyazonosító igazolvány birtokosának arcképmását,

g) a személyazonosító igazolvány birtokosának aláírását,

h) a személyazonosító igazolvány birtokosa nevében a személyazonosító igazolvány kiadását kérelmező személy utó- és családi nevét, születési családi nevét és előző családi nevét, születésének napját, hónapját, évét, a születés helyét és az ahhoz tartozó járás nevét, a személyazonosító igazolvány kiadását kérelmező személy személyi számát, a személyazonosító okmányára vonatkozó adatokat és adatot a személyazonosító igazolvány birtokosához fűződő viszonyáról,

i) a személyazonosító igazolvány számát és sorozatát vagy a személyazonosító igazolvány számát

j) a személyazonosító igazolvány kiadásának napját, hónapját és évét,

k) a személyazonosító igazolvány érvényessége lejártának napját, hónapját és évét

l) a személyazonosító igazolványt kibocsátó illetékes egység megjelölését, 

m) a személyazonosító igazolványban a múltban feltüntetésre került vagy abban jelenleg szereplő egyéni feljegyzéseket, az alábbi terjedelemben

1. a cselekvőképesség részleges korlátozása vagy a cselekvőképesség teljes korlátozása, a gondnok utó- és családi neve, születési ideje és az állandó lakóhelye címe, valamint amennyiben jogi személyről van szó, a szervezet neve, székhelye és statisztikai számjele,

2. tartózkodási tilalom,

3. akadémiai cím, tudományos-pedagógiai cím, művészetpedagógiai cím vagy más cím, vagy tudományos fokozat, művészeti tudományos fokozat vagy foglalkozástudományi fokozat rövidítése, vagy olyan cím rövidítése, amelyet az állampolgár külön előírás alapján jogosult használni,

4. a vércsoport alcsoportja és az Rh-faktor,

5. súlyos betegség,

6. súlyos egészségkárosodásról és személyes segítőre való rászorultságról szóló adat, beleértve az érzékszervi fogyatékosság fajtáját

n) a személyazonosító igazolvány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megrongálódásáról és leadásáról szóló adatokat,

o) a személyazonosító igazolvány megsemmisítésének napját, hónapját és évét,

p) a személyazonosító igazolványról szóló igazolásról szóló adatokat, amennyiben ilyen kibocsátásra került, az alábbi terjedelemben

1. az igazolás kibocsátásának napja, hónapja, éve és a kibocsátás oka,

2. az igazolás érvényessége lejártának napja, hónapja, éve,

3. az igazolás száma,

q) a mobiltelefon számát és az e-mail címet, amennyiben az állampolgár rendelkezésre bocsátotta ezeket a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásakor; ezeknek az adatoknak a nyilvántartása a minisztérium által nyújtott szolgáltatásokról szóló értesítések és információk küldése céljából történik.

(3) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványok nyilvántartása a közigazgatás információs rendszere, amelynek kezelője a minisztérium, és amely az e törvény szerinti feladatok ellátása céljából van vezetve. Az arcépmás nélküli személyazonosító igazolványok nyilvántartása tartalmazza

a) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány birtokosának utó- és családi nevét, születési családi nevét és előző családi nevét,

b) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány birtokosa születésének napját, hónapját, évét, a születés helyét, a járás vagy az állam nevét,

c) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány birtokosának személyi számát,

d) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány birtokosának nemét,

e) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány kiadásának napját, hónapját, évét és helyét,

f) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány érvényessége lejártának napját, hónapját és évét,

g) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány számát,

h) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megrongálódásáról és leadásáról szóló adatokat.

(4) A 2. és 3. bekezdés szerinti adatok szolgáltatása a Rendőrség, a Katonai Rendészet, a Katonai Hírszerzés, a Szlovák Információs Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a külképviseletek számára külső hozzáféréssel, folyamatos, közvetlen belépés biztosítása mellett történik.

(5) A 2. és 3. bekezdés szerinti adatok szolgáltatása az állami szervek, területi önkormányzati szervek és más személyek számára a feladataik végzése céljára külön jogszabályok terjedelmében és értelmében történik.¹⁸⁾ 

(1) Szabálysértést követ el, aki

a) jogosulatlanul megváltoztatott személyazonosító igazolványt használ vagy más állampolgár számára kiadott személyazonosító igazolvánnyal él vissza,

b) személyazonosító igazolványt szándékosan rongál meg,

c) jogosulatlanul vesz birtokba idegen személyazonosító igazolványt,

d) jogosulatlan változtatásokat hajtat vagy hajt végre a személyazonosító igazolványban, 

e) visszaélés elkövetése céljából bocsátja rendelkezésre a személyazonosító igazolványát más személy részére,

f) az e törvény által meghatározott határidőn belül nem kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását,

g) a személyazonosító igazolványát zálogként adja le, vagy létesítménybe, földterületre lépéskor vagy szolgáltatások igénybevétele kapcsán leadja, 

h) személyazonosító igazolványt zálogként elfogad vagy létesítménybe, földterületre lépéskor vagy szolgáltatások nyújtása kapcsán elvesz,

i) e törvény szerinti egyéb kötelezettséget megszeg, amennyiben ezzel nehezíti a közigazgatás feladatainak teljesítését.

(2) Az 1. bekezdés a)–e) pontjai szerinti szabálysértések esetén 350 euróig terjedő bírság, helyszíni bírságolási eljárás keretein belül 100 euróig terjedő bírság róható ki.

(3) Az 1. bekezdés f)–h) pontjai szerinti szabálysértések esetén 150 euróig terjedő pénzbírság, helyszíni bírságolási eljárás keretein belül 50 euróig terjedő bírság róható ki.

(4) Az 1. bekezdés i) pontja szerinti szabálysértések esetén 50 euróig terjedő pénzbírság róható ki.

(5) Az 1. bekezdés szerinti szabálysértéseket a rendőri egység tárgyalja.

(6) A szabálysértésekre és azok tárgyalására a szabálysértésekről szóló általános jogszabály vonatkozik.¹⁹⁾

(1) Az állami szervek működésére és az e törvény értelmében történő eljárásukra nem vonatkozik a közigazgatási eljárási törvény.

(2) A személyes adatok feldolgozása külön jogszabályok alapján történik.²⁰⁾

(3) Amennyiben külön jogszabályok értelmében tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány felhasználásával történik az autentifikálás, ez alatt arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány is értendő.

(1) A 2019. november 30-áig kiadott személyazonosító igazolványok jelen törvény értelmében kiadott személyazonosító igazolványoknak minősülnek. A 2019. november 30-áig kiadott személyazonosító igazolványok érvényessége a bennük feltüntetett érvényesség lejártának napján végződik; a határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolványok határidő nélkül maradnak érvényesek.

(2) A Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, a 15. életévét 2021. december 31-éig be nem töltő állampolgár részére a minisztérium hivatalból, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatainak felhasználásával, legkésőbb 2021. december 31-éig arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt ad ki.

(3) A Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, tároló elemmel ellátott személyazonostó igazolvánnyal nem rendelkező, a 65. életévénél idősebb állampolgár részére a minisztérium hivatalból, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatainak felhasználásával, legkésőbb 2021. december 31-éig arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt ad ki.

(1) A minisztérium vagy a külképviselet a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban kihirdetett rendkívüli helyzet, veszélyhelyzet vagy a szükségállapot fennállása alatt (a továbbiakban „krízishelyzet“) a szükséges mértékben korlátozhatja a személyazonosító igazolványok kiadása iránti kérelmek fogadását.

(2) A személyazonosító igazolvány érvényessége, amely a krízishelyzet fennállása alatt

a) az e törvény hatályba lépésétől a 2020. április 30-áig terjedő időszakban jár le, a krízishelyzet visszavonása utáni egy hónap leteltéig hosszabbodik,

b) a 2020. május 1-étől 2020. a május 31-éig terjedő időszakban jár le, a krízishelyzet visszavonása utáni két hónap leteltéig hosszabodik,

c) a 2020. június 1-étől a 2020. június 31-éig terjedő időszakban jár le, a krízishelyzet visszavonása utáni három hónap leteltéig hosszabodik,

d) a 2020. július 1-étől a 2020. július 31-éig terjedő időszakbannjár le, a krízishelyzet visszavonása utáni négy hónap leteltéig hosszabodik,

(3) A 2. bekezdés értelmében érvényességét vesztett személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásánál nem kerül alkalmazásra a 7. § 2. bekezdése szerinti határidő.

(4) A krízishelyzet fennállásának ideje alatt a személyazonosító igazolvány kézbesítése a Szlovák Köztársaság területén található állandó lakóhelyre az e célra létrehozott szolgáltatás igénybevétele mellett mentesül a közigazgatási díj fizetésének kötelezettsége alól.

Hatályon kívül helyeztetik a Tt. 224/2006 sz., a személyazonosító igazolványokról, valamint egyes törények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 693/2006 sz., a Tt. 647/2007 sz., a Tt. 445/2008 sz., a Tt. 49/2012 sz., a Tt. 336/2012 sz., a Tt. 125/2015 sz., a Tt. 272/2016 sz., a Tt. 351/2017 sz., és a Tt. 211/2019 sz. törvényei által módosított törvénye.

Ez a törvény 2019. december 1-jén lép hatályba.

1) A Tt. 253/1998 sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról szóló többször módosított törvénye 3. §-a.

2) A Tt. 131/2002 sz., a felsőoktatásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 65. §-a 3. bekezdése.

3) A Tt. 131/2002 sz. többször módosított törvénye 110. §-a 5. bekezdése.

4) Például az Európai Parlament és Tanács 910/2014/EU sz. rendelete (2014. július 23) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (az EU H. k. L 257, 2014. 8. 28) hatályos változata, a Tt. 272/2016 sz., a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (törvény a bizalmi szolgáltatásokról) szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye.

5) A Tt. 95/2019 sz., a közigazgatásban alkalmazott információs technológiákról, valamint egyes törvények módosításairól és kiegészítéseiről szóló törvénye 2. §-a 4. bekezdése.

6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 301/1995 sz., a személyi számról szóló törvénye 6. §-a.

7) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 154/1994 sz., az anyakönyvekről szóló többször módosított törvénye 23. §-a.

8) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 40/1993 sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárságáról szóló, a Tt. 344/2007 törvénye által módosított törvénye 9.a §-a 1. bekezdése.

9) A Tt. 253/1998 sz., többször módosított törvénye 10. §-a f) pontja.

10) A Tt. 422/2015 sz., az iskolai végzettséget igazoló okiratok és a szakmai képesítés elismeréséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvénye.

11) A Tt.. 447/2008. sz., a súlyos egészségkárosodás pénzügyi kompenzálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvénye 16. §-a.

12) Például a Tt. 36/2005 sz., a családról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 44. §-a 3. bekezdése, a Polgári nemperes eljárásrend 367. §-a.

13) A Polgári Törvénykönyv, az 509/1991 sz. törvény által módosított 31. §-a.

14) A Tt. 647/2007 sz., az úti okmányokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 29. §-a 2. bekezdése i) és j) pontjai.

15) A Tt. 8/2009 sz., a közúti közlekedésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 107. §-a 2. bek. 1) pontja.

16) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról, valamint a 455/1991 sz., az iparszerű vállalkozásról szóló többször módosított törvény módosításáról és kiegészítéseiről szóló törvény (iparűzési törvény) 12. §-a 1. bekezdésének c) pontja.

17) A Tt. 253/1198 sz., valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 6. §-a.

18) Például a Tt. 483/2001. sz., a bankokról, valamint egyes törvények módosításáról kiegészítéséről szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye 93.a §-a 9. bekezdése és 93.c §-a, a Tt. 540/2001 sz., az állami statisztikákról szóló, a Tt. 55/2010 sz. törvénye által módosított törvénye 13. §-a 1. bekezdése, a Tt. 566/2001 sz., az értékpapírokról és a befektetési szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye (értékpapírtörvény) 99. §-ának 15. és 16. bekezdése, A Tt. 747/2004 sz., a pénzügyi piac felügyeletéről, valamint más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvénye 3. §-a 1. bekezdése, a Tt. 324/2011 sz., a postai szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításairól és kiegészítéséről szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye 11. §-a 5–8. bekezdései, a Tt. 351/2011 sz., az elektronikus kommunikációról szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye 56. §-a 10–12. bekezdései.

19) A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990 sz., a szabálysértésekről szóló többször módosított törvénye.

20) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (az EU H. k. L 119, 2016. 5. 4).

A Tt. 18/2018 sz. a személyes adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 221/2019 sz. törvénye által módosított törvénye.