A jelen törvény célja a közhatalmi szervek feltételeinek és eljárásának szabályozása az ingatlanvagyon, ingó vagyon, lakások és nem lakás célú helyiségek, más vagyoni jogok és vagyoni értékű jogok, készpénzben levő pénzeszközök euróban és idegen pénznemben, euróban és idegen pénznemben vezetett bankbetétek és külföldi székhelyű bankok fiókjaiban vezetett betétek, és külföldi székhelyű bankokban vezetett betétek (a továbbiakban csak "vagyon") természetes személyektől és jogi személyektől való elkobzása során, amelyekről az e törvény szerint lefolytatott eljárás során a bíróság megállapította, hogy illegális jövedelemből szerezték be.

E törvény szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a személyre pénzbírságot vagy vagyonelkobzást szabtak ki, vagy a bíróság a személy vagyona egy részének elkobzásáról döntött,¹⁾ és az további vagyont birtokok az 1. § értelmében, amellyel szemben a Büntető törvénykönyv alapján nem lehet eljárni.

(1) Ha a közhatalmi szervnek alapos gyanúja áll fen, hogy a személy vagyona illegális jövedelemből keletkezett, ezt köteles késedelem nélkül írásban bejelenteni a Rendőrség gazdaságvédelmi osztályán (a továbbiakban csak "pénzügyi rendőrség"). Ha az első mondat szerinti tényállást a pénzügyi rendőrség saját hatásköreinek gyakorlása során állapítja meg, az e törvény szerinti eljárást saját indítvány alapján kezdi meg.

(2) A pénzügyi rendőrség a természetes személyek és jogi személyek (a továbbiakban csak "bejelentő") írásbeli bejelentéseit az illegális jövedelmekből származó vagyonszerzés megalapozott gyanújáról az e törvény által meghatározott terjedelemben fogadja be. A bejelentésből nyilvánvalónak kell lenni, hogy ki nyújtja be, milyen ügyet érint, mely személy ellen irányul, és mit jelent be. A bejelentő megnevezi a vagyont, amely ellen a bejelentés irányul. A bejelentést alá kell írni, és ha jogi személy nyújtja be, bélyegzővel kell ellátni.

(3) A pénzügyi rendőrség ellenőrzi a bejelentő személyazonosságát. A pénzügyi rendőrség nem veszi figyelembe azon, 2 bekezdés szerinti bejelentéseket, amelyekben nincs feltüntetve:

(4) Ha az 1 és 2 bekezdés szerinti bejelentés nem a pénzügyi rendőrséghez, hanem a Rendőrség más testületéhez vagy más közhatalmi szervhez került benyújtásra, az ezt késedelem nélkül továbbítja a pénzügyi rendőrségnek, és erről értesíti a bejelentőt.

(1) A pénzügyi rendőrség az írásbeli bejelentés alapján, vagy saját kezdeményezésből a 3. § értelmében megvizsgálja azon személy bevételeit, vagyonának értékét és a vagyonszerzés módját, aki ellen a bejelentés irányul, alapanyagokat szerez be, felvilágosítást kér, bizonyítékokat biztosít be és állapít meg a 6. § szerinti beadvány benyújtásához, és egyéb intézkedéseket foganatosít.

(2) A vagyontárgy értéke a jelen törvény céljaira az az ár, amelyért a személy a vagyontárgyat beszerezte; ha ez az ár csak aránytalan nehézségekkel állapítható meg, vagy egyáltalán nem állapítható meg, a vagyontárgy értékének a beszerzése helyén és idején szokásos ár értendő.

(3) Az 1 bekezdés szerinti vizsgálat során a pénzügyi rendőrség együttműködik más közhatalmi szervekkel, jogi személyekkel és természetes személyekkel. Ezek a szervek és személyek kötelesek a meghatározott határidőben a szükséges mértékben együttműködni a pénzügyi rendőrséggel, elintézni a megkereséseiket, és jelenteni a kérvényezett adatokat; a megkeresések elintézésének kötelezettsége nem vonatkozik a természetes személyekre.

(4) A pénzügyi rendőrség jogosult bárkitől felvilágosítást kérni, aki hozzájárulhat a vagyon értékének és megszerzése módjának megállapításához. A felvilágosítást csak az tagadhatja meg, aki azzal magát vagy közeli hozzátartozóját²⁾ büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás veszélyének tenné ki. A felvilágosításról, vagy a felvilágosítás adásának megtagadásáról a pénzügyi rendőrség hivatalos feljegyzést készít.

a) belépni minden vállalkozás vagy egyéb gazdasági tevékenység céljaira használt helyiségbe, épületbe vagy helyre, vállalkozás céljaira használt közlekedési eszközbe, a b) pontban felsorolt iratokba való betekintés céljából,

b) betekinteni a nyilvántartásokba, könyvelési iratokba, irományokba és egyéb adatokba, műszaki adathordozón tárolt iratokba és feljegyzésekbe, ezekről kivonatot, leiratot, másolatot készíteni,

(1) A bejelentési kötelezettség a 3. § 1 bekezdése alapján, és az együttműködés biztosítása a 4. § alapján nem esik korlátozás alá a külön jogszabályok szerinti titoktartási kötelezettség tekintetében,⁴⁾ ha e törvény másként nem rendelkezik.

(2) A bejelentési kötelezettség a 3. § 1 bekezdése alapján, és az együttműködés biztosítása a 4. § alapján nem vonatkozik, a személyre, ha olyan információkról van szó, amelyeket az ügyfélnek nyújtott, külön jogszabály szerinti jogsegély során szerzett, vagy ha az ilyen információ nyújtása ellentétes lenne a Szlovák Köztársaság nemzetközi szerződések szerinti kötelezettségeivel, amelyeket alkotmánytörvénybe foglaltak, vagy ellentétes volna az Európai Unió jogilag kötelező aktusaival.⁵⁾

(3) A 4. § alapján az együttműködést elutasíthatja az a személy is, aki ezzel megsértené a gyónási titkot, vagy olyan információhoz fűződő titoktartási kötelezettséget, amelyhez pasztorációs tevékenység során, jutott hozzá, írásban vagy szóban ahhoz a feltételhez kötve, hogy titokban tartja azt.

(1) A pénzügyi rendőrség a 3 bekezdés szerint illetékes ügyésznél kezdeményezi a javaslat benyújtását az eljárás lefolytatására annak megállapításáról, hogy a vagyon legkevesebb a minimálbér⁶⁾ 1500-szorosával nagyobb mértékű, mint az igazolható jövedelem.

b) a természetes személy utónevét, családnevét, tartózkodási helyét, vagy a jogi személy kereskedelmi nevét vagy megnevezését, és statisztikai számát (a továbbiakban csak "azonosító adatok"), aki vagyonáról kijelentendő, hogy illegális jövedelemből szerezték,

(3) A jelen törvény céljaira illetékes ügyésznek az minősül, akinek a körzetében található a bírósági eljárásokról szóló általános jogszabály szerint a 8. § alapján eljárni illetékes bíróság.

(1) Az ügyész felülvizsgálja a 6. § alapján benyújtott indítványt, főként az adatokat és bizonyítékokat vizsgálja át a 6. § 2 bekezdés c) és d) pontja alapján. Ha az ügyész szükségesnek ítéli meg az indítvány kiegészítését, vagy a személy bevételeinek, a vagyon értékének, és megszerzése módjának további felülvizsgálatát, a pénzügyi rendőrségnél kérvényezi a kiegészítést, vagy a további felülvizsgálatot. A pénzügyi rendőrség köteles az ügyész kérvényének a meghatározott határidőn belül eleget tenni.

(2) Az ügyész felszólítja az indítványban megjelölt személyt felvilágosítás nyújtására, vagy bizonyítékok beterjesztésére arról, milyen módon szerezte az indítványban megjelölt vagyont, és e vagyon értékéről; e személy köteles az ügyész kérvényének a kézbesítéstől számított 30 napon belül eleget tenni. Felvilágosítás alatt elsősorban az irományok bemutatása, és más bizonyítékok megjelölése értendő, amelyek bizonyítják a vagyon eredetét, és annak értékét.

a) a tényállás alapján megalapozottan ítéli meg úgy, hogy az indítványban megjelölt személy vagyonának értéke legkevesebb a minimálbér 1500-szorosával meghaladja a személy által elérhető, igazolható jövedelem nagyságát, és

(2) Az indítvánnyal az ügyész követeli a döntést a vagyon megszerzésének illegális eredetéről. Az indítványban az ügyész, a bírósági eljárásról szóló általános jogszabályba⁷⁾ foglaltakon túl feltünteti azon személy azonosítási adatait, aki ellen az indítvány irányul (a továbbiakban csak "alperes"), és a vagyon értékét, amelyet illegális jövedelmekből szerzettnek szeretnének nyilvánítani.

(3) A bíróság az ügyész javaslatára a bíróságok előtti eljárásról szóló általános jogszabály⁸⁾ értelmében azonnali intézkedéssel tilthatja meg az alperesnek, hogy gazdálkodjon az ügyészi indítványban jelzett mértékű vagyonnal.

(1) Ha az ügyész a bírósági eljárásban igazolja, hogy az alperes bizonyítottan megszerezhető vagyona, és a tényleges vagyona között a minimálbér legkevesebb 1500-szorosának megfelelő különbség van, a bíróság határozattal mondja ki, hogy a 8. § 2 bekezdése szerinti vagyoni különbözetet az alperes illegális jövedelmekből szerezte, és azt elkobozzák az állam javára. Ha az alperes a bírósági eljárás során az ellenkezőjét igazolja, a bíróság a 8. § 2 bekezdése szerinti indítványt elutasítja.

(2) A bíróság felszólítja az alperest, hogy nevezze meg az állam javára elkobzandó vagyontárgyakat. Ezen vagyontárgyak értéke nem lehet alacsonyabb, mint a bíróság által az 1 bekezdés szerint megállapított vagyoni különbség. A bíróság köteles az 1 bekezdés szerinti határozatban meghatározni az állam javára elkobzandó vagyontárgyakat. Ennek során figyelembe veszi az alperes javaslatát, melyben megnevezte az állam javára elkobzandó vagyontárgyakat.

(3) Ha az alperes által, a 2 bekezdés szerint megjelölt vagyontárgyak értéke magasabb, mint a bíróság szerint az 1 bekezdés alapján megállapított vagyoni különbség, a szerv, amely az állami vagyon kezelését külön jogszabály alapján végzi,⁹⁾ az állam javára történő vagyonelkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedését követően ezt a különbséget az alperesnek visszafizeti.

A 9. § szerinti határozatot a bíróság elküldi annak a szervnek, amely külön jogszabály alapján végzi az állami vagyon kezelését,⁹⁾ a határozat szó szerinti átiratában, indoklás nélkül.

(1) Ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, a 8-10. § alapján való eljárásra a bírósági eljárásról szóló általános jogszabály¹⁰⁾ rendelkezései vonatkoztatandók.

(2) Ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, az ügyész eljárására a 7. § alapján a külön előírás szerinti rendelkezések alkalmazandók.¹¹⁾ A külön előírás rendelkezései az indítvány kezelésére nem alkalmazandók.

(3) A jelen törvény alapján történő eljárás nem érinti a természetes vagy jogi személy felelősségét a törvényellenes cselekvés miatt, amely külön jogszabály¹²⁾ szerint büntethető.

(5) Ha a 8. § 1 bekezdése alapján benyújtott indítvány benyújtását követően ugyanazon alperes ellen bírósági eljárás indul külön jogszabály¹⁴⁾ alapján, amely azon vagyon eredetét érinti, amely ellen a 8. § 1 bekezdése alapján benyújtott indítvány irányul, a bíróság a 9. § szerinti eljárást felfüggeszti a külön jogszabály¹⁴⁾ alapján lefolytatott eljárás jogerős lezárultáig.

4) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 10/1996 sz. törvény az ellenőrzésről az államigazgatásban, többször módosított Tt. 483/2001 sz. törvény, a többször módosított Tt. 400/2009 sz. törvény az állami szolgálatról, és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről.

5) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 323/1992 sz. törvény a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről (Közjegyzői rendtartás), a többször módosított Tt. 540/2001 sz. törvény az állami statisztikáról, a többször módosított, Tt. 586/2003 sz. törvény az ügyvédi tevékenységről és a Tt. 455/1991 sz. törvény a vállalkozásról (vállalkozói törvény) módosításáról és kiegészítéséről, az Európai Parlament és az Európai Tanács 223/2009 sz. rendelete az európai statisztikáról és a 1101/2008 határozat megszüntetéséről, és a bizalmas adatok átviteléről az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához, az Európai Tanács 329/97 sz. rendelete a Közösség statisztikájáról, és a Tanács 89/382/EGK, Euroatom, a Bizottság az Európai Közösségek Statisztikai Programjainak megalapításáról (EU L 87/164/2009).

9) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 278/1993 sz. törvény az állami vagyon kezeléséről, Tt. 10/2004 sz. törvény a fémjelekről és a nemesfémek bevizsgálásáról a Tt. 221/2007 sz. törvénnyel módosítva