Módosítva:

Tt. 403/2010., hatályos 2010. november 1-től

Tt. 122/2013., hatályos 2013. július 1-től

Tt. 547/2011., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 177/2018., hatályos 2018. szeptember 1-től

Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 221/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től

Tt. 221/2019., hatályos 2019. december 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

Ez a törvény a közhatalmai szervek szervezeti felépítését és hatásköreit állapítja meg a bűnmegelőzés és más társadalomellenes tevékenység területén, valamint szabályozza a támogatások folyósítását az állami költségvetésből az ezen a területen megvalósuló projektek részére.

Mindenki köteles saját lehetőségei és képességei szerint úgy cselekedni, hogy megelőzze vagy korlátozza a bűnelkövetés és más társadalomellenes tevékenység kialakulását.

E törvény céljaira

a) a bűnmegelőzés céltudatos, tervezett, koordinált és komplex hatásgyakorlás azon okokra és feltételekre, amelyek előidézik vagy lehetővé teszik a bűnelkövetést és más társadalomellenes tevékenységeket, megelőzésük, elnyomásuk és korlátozásuk céljából; ugyanez vonatkozik más társadalomellenes tevékenység megelőzésére is.

b) a bűnelkövetés olyan cselekmény, amely bűncselekménynek minősül,

c) egyéb társadalomellenes tevékenység olyan tevékenység, amely kihágás vagy közigazgatási szabálysértés; egyéb társadalomellenes tevékenységnek minősül az olyan cselekvés is, amely nem kihágás vagy szabálysértés, de negatívan hat a társadalomra.

(1) A bűnmegelőzés területén tevékenykednek

a) a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban csak „kormány”),

b) minisztériumok és más központi államigazgatási szervek (a továbbiakban csak „minisztérium”),

c) a kerületi székhelyeken járási hivatalai és más helyi államigazgatási szervek,

d) más közhatalmi szervek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt közhatalmi szervek leginkább azzal előzik meg a bűncselekmények és más társadalomellenes tevékenységek elkövetését, hogy saját, külön jogszabályokban meghatározott hatáskörükben hatnak a természetes és jogi személyek törvénykövető magatartására.

(1) A kormány

a) koncepcionális és koordinációs intézkedéseket fogad el a bűnmegelőzés területén, 

b) alapvető programdokumentumként elfogadja a bűnmegelőzési stratégiát, melyben a vonatkozó időszakra meghatározza a célokat, prioritásokat és feladatokat a bűnmegelőzés területén, és megvalósításuk módját,

c) elfogadja az értékelő jelentést a bűnmegelőzési stratégiából adódó feladatok teljesítéséről. 

(2) A Szlovák Köztársaság Bűnmegelőzési Tanácsa (a továbbiakban csak „tanács”) a kormány tanácsadó, kezdeményező, koordinációs és szakmai szerve a bűnmegelőzés területén. A tanács elnöke a Szlovák Köztársaság belügyminisztere, alelnöke a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere. A tanács további tagjait a Szlovák Köztársaság belügyminiszterének javaslatára a kormány nevezi ki és hívja vissza.

(3) A tanács a bűnmegelőzés területén főként

a) a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a bűnmegelőzési stratégiát, 

b) a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a bűnmegelőzési stratégiából adódó feladatok előző naptári évben való teljesítéséről szóló jelentést,

c) koordinálja a kerületi székhelyek járási hivatalai bűnmegelőzési koordinátorainak tevékenységét,

d) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) honlapján nyilvánosságra hozza a projektek benyújtására irányuló felhívást, jóváhagyja a projekteket, és jóváhagyja a támogatás biztosítását a finanszírozásukra az adott év március 31-éig; eközben tekintettel van a bűnmegelőzési stratégiában lefektetett prioritásokra,

e) együttműködik nemzetközi szervezetekkel, és más külföldi intézményekkel.

(4) A tanács kapcsolattartó pont az Európai Bűnmegelőzési Hálózat keretében.¹⁾

(5) A tagság a tanácsban társadalmi tagság.

(6) A részleteket a tanács összetételéről és feladatairól a tanács alapszabálya tartalmazza, melyet a kormány hagy jóvá.

(7) A tanács szervezési és adminisztratív tevékenységét a belügyminisztérium biztosítja.

(1) A minisztérium a külön jogszabályokban meghatározott saját hatáskörén belül a bűnmegelőzés területén

a) kidolgozza a bűnmegelőzési stratégiát és a tanács elé terjeszti a stratégiából adódó feladatok előző naptári évben való teljesítéséről szóló jelentést,

b) vizsgálja a bűnelkövetés okait, és más társadalomellenes tevékenység okait, elemzi azokat, és ezen okok megszüntetésére irányuló intézkedéseket foganatosít,

c) saját projekteket dolgozhat ki,

d) saját weboldalán pályázati felhívásokat tehet közzé; a felhívások alapján projekteket hagy jóvá; jóváhagyja azok finanszírozását és támogatás nyújtásáról szóló szerződéseket köt meg.

(2) A minisztérium az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti hatáskör gyakorlása során elsősorban a bűnmegelőzési stratégiában lefektetett prioritásokra van tekintettel.

(1) A minisztérium a 6. § szerinti hatáskörén kívül

a) feldolgozza a bűnelkövetés és más társadalomellenes tevékenység adatait, beleértve a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat is, amelyeket a bűnmegelőzés területén működő közhatalmi szervektől, más jogi személyektől, más államok illetékes szerveitől, főként az Európai Unió tagállamaitól, valamint nemzetközi szervezetektől kap,

b) összpontosít az emberkereskedelmet érintő adatok gyűjtésére,

c) elvégzi a bűnelkövetők és bűncselekmények áldozatainak tipológiáját,

d) adatokat szolgáltat a bűnelkövetés és társadalomellenes tevékenységről, beleértve a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat is, a bűnmegelőzés területén működő közhatalmi szerveknek, más jogi személyeknek, más államok, főként az Európai Unió tagállamai illetékes szerveinek, valamint nemzetközi szervezeteknek, azok írásos kérelem alapján, amely tartalmazza, hogy milyen célra kérelmezik az adatokat.

(2) A belügyminisztérium bűnmegelőzés céljából személyes adatokat dolgoz fel és továbbít az bűnelkövetőkről és a bűnelkövetések és más társadalomellenes tevékenységek áldozatairól a következő terjedelemben: utónév, családnév, születési családnév, személyi szám, születési hely és idő, nem, tartózkodási hely, iskolai végzettség, nemzetiség és állampolgárság.

(3) A belügyminisztérium az (1) és (2) bekezdés szerinti hatásköre teljesítéséhez létrehozza az Emberkereskedelem Elleni és Bűnmegelőzési Információs Központot, mint jogalanyiság nélküli intézményét.

(1) A kerületi székhely járási hivatala a bűnmegelőzés területén

a) létrehozza a kerületi bűnmegelőzési koordinátori tisztséget,

b) a magasabb szintű területi egységgel együttműködve kidolgozza a bűnmegelőzési stratégiát a megye céljaira, és a tanácsnak jelentést terjeszt elő a bűnmegelőzési stratégiából adódó feladatok teljesítéséről az előző naptári évben,

c) saját, külön jogszabályokban meghatározott hatáskörében megállapítja a bűncselekmények és más, társadalomellenes cselekmények okait, és ezen okok megszüntetésére irányuló intézkedéseket foganatosít,

d) értékeli a projekteket, és jóváhagyásra továbbítja a tanácsnak,

e) szerződéseket köt támogatás folyósítására azon projektek esetében, amelyeket jóváhagyott a tanács.

(2) Más helyi államigazgatási szervek a bűnmegelőzés terén az (1) bekezdés c) pontjának megfelelő hatáskörrel rendelkeznek.

(3) A kerületi székhely járási hivatala a bűnmegelőzési koordinátor által koordinálja más helyi államigazgatási szervek tevékenységét a bűnmegelőzés területén a kerületben.

Egyéb közhatalmi szervek a bűnmegelőzés területén külön jogszabályokba²⁾ foglalt hatáskör alapján járnak el.

(1) Azon bűnmegelőzési projektek finanszírozására, amelyeket jóváhagyott a tanács az 5. § (3) bekezdésének d) pontja alapján, a támogatást a kerületi székhely járási hivatala folyósítja.

(2) Azon bűnmegelőzési projektek finanszírozására, melyeket az illetékes minisztérium hagyott jóvá a 6. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, a támogatást az illetékes minisztérium folyósítja.

(1) Támogatást a projekt várható kiadásainak legfeljebb 80%-áig lehet folyósítani.

(2) Támogatást azon pályázónak lehet folyósítani, amely igazolja, hogy a projekt finanszírozására legalább 20% más forrásból áll rendelkezésre, mint az állami költségvetésből.

(3) A projektre egy költségvetési évben csak egy alkalommal folyósítható támogatás.

(4) Nem lehet támogatást folyósítani annak a pályázónak, amely

a) állami szerv, állami költségvetési szerv, állami dotációs szerv, vagy állami sajátos célú alap,

b) az állami költségvetéssel szemben rendezetlenek a pénzügyi viszonyai,

c) fizetési hátralékai vannak az adóhivatallal vagy a vámhivatallal szemben, külön jogszabály szerint,^2a)

d) nyilvántartott hátralékai vannak a szociális biztosítás területén, és az egészségbiztosítónak lejárt követelései vannak vele szemben, külön jogszabály szerint,^2b)

e) felszámolás, csődeljárás, szerkezetváltás, végrehajtás alatt áll, vagy a csődeljárásra vonatkozó kérelmét az elégtelen mennyiségű vagyon miatt elutasították; mindez nem vonatkozik a magasabb szintű területi egységre vagy a községre, vagy

f) megsértette az illegális munka vagy illegális foglalkoztatás tilalmát, külön jogszabály szerint.³⁾

(5) A támogatás folyósítására nincs jogigény.

(1) Támogatást a pályázónak a támogatás folyósítása iránti kérvény (a továbbiakban csak „kérvény”) alapján lehet folyósítani.

(2) A pályázó a kérvényt az 5. § (3) bekezdése d) pontja szerint eljárva annak a kerületi székhely járási hivatalának nyújtja be, amely illetékességi területén az állandó tartózkodási helye van, ha a pályázó természetes személy, vagy székhelye, ha a pályázó jogi személy. Ha a pályázó magasabb szintű területi egység vagy község, a kérvényt annak a kerületi székhely járási hivatalához nyújtja be, amely illetékességi területén található.

(3) A pályázó a 6. § (1) bekezdése d) pontja szerint eljárva az illetékes minisztériumhoz nyújtja be a kérvényt.

(4) A kérvény tartalmazza, 

a) ha a pályázó természetes személy,

1. az utónevet, a családnevet, a születési családnevet, a tudományos fokozatot,

2. a születési dátumot,

3. a személyi számot,

4. az állandó lakcímet,

5. a szervezet statisztikai száma, ha a természetes személy vállalkozó.

b) ha a pályázó jogi személy,

1. a megnevezését és jogi formáját,

2. a székhely címét,

3. a szervezet statisztikai számjelét,

4. az adóazonosító számát,

5. a képviseletre jogosult személy utónevét, családnevét, tudományos fokozatát, vagy a képviseletre jogosult szerv tagjait.

(5) A kérvény továbbá tartalmazza

a) a projekt célját, tartalmát, formáját, megvalósítási módját, és várható hozadékát,

b) a projekt megvalósulásának helyszínét és időtartamát,

c) a pályázó tevékenységének tárgyát, ha a pályázó természetes személyként egyéni vállalkozó, vagy jogi személy; ez nem vonatkozik a magasabb szintű területi egységre és a községre,

d) a projekt bevételi és kiadási költségvetését.

(6) A kérvény mellékletei:

a) a projekt által megoldani kívánt helyzet aktuális helyzetének leírását, a megvalósítás helyét és tárgyát, a bűnmegelőzési tevékenység időbeli beosztását, a folyamat ellenőrzésének módját, és az értékelés módját,

b) a 11. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesítését igazoló dokumentumot,

c) a bűnügyi nyilvántartóból való adatlekéréshez szükséges adatokat,^3a)

d) a csődbíróság három hónapnál nem régebbi igazolását arról, hogy a pályázó ellen nem folyik csődeljárás, nem áll restrukturalizáció alatt, és nem utasították el a csődeljárásra irányuló javaslatát az elégtelen mennyiségű vagyon miatt; ez nem vonatkozik a magasabb területi egységre és a községre,

e) hitelesített aláírással ellátott becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy

1. rendezettek a kapcsolatai az állami költségvetéssel,

2. nem áll felszámolás vagy végrehajtás alatt; ez nem vonatkozik a felsőbb területi egységre vagy községre,

3. nem szegte meg az illegális munka vagy az illegális foglalkoztatás tilalmát; ha a pályázó vállalkozásra jogosult, a munkafelügyelet igazolását erről.⁴⁾

(7) Legkésőbb 15 nappal az (1) bekezdés szerinti kérvény benyújtása előtt elhelyezni az előző könyvelési időszakra vonatkozó zárszámadását a zárszámadások jegyzékében,^4a) ha ilyen zárszámadás nincs elhelyezve a zárszámadások jegyzékében.

(8) E törvény számára nem minősül feddhetetlennek az, akit jogerősen elítéltek szándékos bűncselekmény miatt, ha a büntetés nem évült el. A feddhetetlenséget e törvény céljaira hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják. A feddhetetlenség igazolásához a pályázó megadja a bűnügyi nyilvántartóból való lekérdezéshez szükséges adatokat.^3a) Ha az 5. § (3) bekezdésének d) pontja alapján folyósított támogatásról van szó, akkor a kerületi székhely járási hivatala, ha a 6. § (1) bekezdésének d) pontja alapján folyósított támogatásról van szó, akkor a minisztérium a (6) bekezdés c) pontjába foglalt adatokat késedelem nélkül, elektronikus formában, elektronikus kommunikációs csatornákon elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása céljából.

(1) A 6. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti minisztérium, vagy a 8. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti kerületi székhely járási hivatala a pályázóval, akinek pályázatának támogatást ítéltek meg, írásbeli szerződést köt a támogatás folyósításáról.

(2) A támogatás folyósításáról szóló szerződés leginkább az alábbiakat tartalmazza

a) a szerződő felek megnevezése,

b) az időtartam megjelölése, amelyre a szerződést megkötik,

c) a cél, amelyre a támogatást folyósítják,

d) a folyósított támogatás összegét,

e) a pénzintézet megnevezését, és a pályázó önálló bankszámlájának a számát, amelyen az állami költségvetésből származó támogatásokat vezetik,

f) a támogatás felhasználási határidejét és az elszámolási határidőt,

g) a folyósított támogatás gazdaságos felhasználásának ellenőrzési módját,

h) a szerződéstől való elállás okát és módját.

(3) A pályázó köteles a fel nem használt pénzügyi eszközöket visszautalni a minisztériumnak, vagy a kerületi székhely járási hivatalának, az elszámolási határidő utáni 15 napon belül.

(1) A közhatalmi szervek a bűnmegelőzés terén együttműködnek e törvény végrehajtásakor.

(2) A közhatalmi szervek a bűnmegelőzés területén együttműködnek jogi személyekkel is, amelyek a bűnmegelőzés területén tevékenykednek, főként a sajtóval, tudományos és kutatóintézetekkel, iskolákkal, oktatási intézményekkel, egyesületekkel és más társulásokkal, alapítványokkal, közhasznú tevékenységet folytató nonprofit szervezetekkel, és az állam által elismert egyházakkal és vallási társaságokkal, valamint más államok szerveivel és szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel.

(1) Az e törvény szerinti eljárásra nem vonatkozik a szabálysértési eljárásra vonatkozó általános jogszabály.⁵⁾

(2) E törvény rendelkezései nem érintik a külön jogszabályok szerinti állami segítségnyújtást.⁶⁾

Ha a pályázó 2014. január 1. és 2014. január 31. között nyújtja be a pályázatát, a 12. § (7) bekezdése szerinti kötelesség teljesítettnek minősül, ha a zárszámadást a kérvényhez csatolják.

A 2016. július 1. előtt megkezdett eljárás esetében, ha nem zárult le jogerősen, a 2016. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

A jelen törvény 2008. december 31-én lép hatályba, kivéve az I., II., III. és V. cikkelyt, melyek 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

1) A Tanács 2001/427/SVV döntése 2001. május 28-án, az Európai Bűnmegelőzési Hálózat létrehozásáról.

2) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 564/1991. sz törvény a községi rendőrségről 3. § (2) bekezdése, A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 1717/1993 sz. többször módosított rendőrségi törvény 3. §, Tt. 153/2001 sz. törvény az ügyészségről, 4. § (1) bekezdés g), Tt. 315/2001 sz. törvény a tűzoltóságról 3. § (1) bekezdés f)

2a) A többször módosított Tt. 199/2004 sz. törvény a vámról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről

a többször módosított Tt. 563/2009 sz. törvény az adókezelésről és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről

2b) A Tt. 461/2003 sz. törvény a szociális biztosításról 170. § (21) bekezdés a 221/2019 sz. törvény által módosítva

a Tt. 580/2004 sz. törvény az egészségbiztosításról és Tt. 95/2002 sz. törvény a biztosításról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről 25. § (5) bekezdés a Tt. 221/2019 sz. törvény által módosítva

3) Tt. 82/2005 sz. törvény az illegális munkáról és az illegális foglalkoztatásról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről a Tt. 125/2006 sz. törvény által módosítva

3a) A Tt. 330/2007 sz. törvény a bűnügyi nyilvántartásról és egyéb törvények kiegészítéséről és módosításáról a Tt. 91/2016 sz törvény által módosítva 10. § (4) bekezdés a)

4) A Tt. 231/1999 sz. törvény az állami segítségnyújtásról a Tt. 82/2005 sz. törvény által módosítva, 2. § (4) bekezdés

4a) A Tt. 431/2002 sz. törvény a könyvelésről a Tt. 547/2011 sz. törvény által módosítva 23. §

5) A többször módosított Tt. 71/1967 sz. törvény a szabálysértési eljárásról

6) Például a többször módosított Tt. 231/1999 sz. törvény