Módosítva:

Tt. 100/2016., hatályos 2016. március 1-től

A Szlovák Köztársaság Kormánya a Tt. 19/2002 sz. törvény, mely rendelkezik az approximációs rendelkezések kiadásának körülményeiről a Tt. 207/2002 sz. törvény által módosítva 2. § (1) bekezdése k) pontja alapján elrendeli:

Ez a kormányrendelet külön előírások alapján¹⁾ elrendeli

a) az őstermelő által előállított kis mennyiségű elsődleges termékek végfelhasználónak történő közvetlen eladása vagy helyi, közvetlenül a végfelhasználót ellátó kiskereskedelmi létesítménynek való beszállítása higiéniai követelményeit, és a természetes személyként vállalkozó, vagy jogi személy kötelességeit, aki helyi kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője,

b) a tej és tejtermékek beszállítását kiskereskedelmi létesítményből más kiskereskedelmi létesítményeknek, amely az adott kiskereskedelmi létesítmény mellékes, helyi és korlátozott tevékenységének minősül.

(1) Az elsődleges termékek kis mennyisége

a) saját termelésből, tenyészetből, haltenyészetből, farmról kell hogy származzon, vagy az őstermelő olyan tevékenységéből, amely végzésére a jelen kormányrendelet rendelkezései alapján külön regisztrálva van,²⁾

b) csak végfelhasználónak árusítható közvetlenül, vagy helyi kiskereskedelmi létesítménynek a (2) és (3) bekezdés alapján.

(2) E rendelet céljaira helyi kiskereskedelmi létesítménynek minősül a megfelelően felszerelt kiskereskedelmi élelmiszerbolt, megfelelően felszerelt piaci árusítóhely,³⁾ vagy kiskereskedelmi közös étkeztetési intézmény,⁴⁾ kivéve a szupermarketeket, elosztóközpontokat, nagykereskedelmi egységeket, elosztási végpontokat, házaló árusítást, csomagküldő árusítást, internetes vagy más közvetett árusítást, amelyekben kezelik az élelmiszert, amelyek a végfelhasználónak való eladás vagy beszállítás helyén vannak tárolva, vagy feldolgozásra kerülne, és a végfelhasználónak készül étel belőle.

(3) Az akvakultúrából származó állati eredetű elsődleges termék (a továbbiakban csak „halak”), nyers tej, tojás és méz kis mennyisége csak olyan helyi kiskereskedelmi létesítménynek szállítható be, amely legfeljebb két órányi útra van annak a kerületnek a területétől, amelyben az őstermelőt regisztráló⁶⁾ regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet van, a szállítás higiéniai előírásainak betartása mellett, kivéve az élelmiszerek rövid idejű árusításra szolgáló sátrakat és standokat, mozgó árusításra szolgáló járműveket külön előírás⁵⁾ szerint.

(4) A helyi kiskereskedelmi létesítmény nem szállíthatja tovább a kis mennyiségeket más létesítményekbe, és nem hozhatja forgalomba más módon, mint a létesítményben a végfelhasználónak történő eladás, vagy a belőle való ételkészítés a végfelhasználónak. A végfelhasználó az így megvásárolt élelmiszereket csak otthoni fogyasztásra használhatja.

(1) E rendelet céljaira halak kis mennyisége alatt élőhal, vagy levágott, feldolgozatlan, egészben levő friss hal, vagy a (3) bekezdés alapján feldolgozott hal értendő, amely

a) értéke az őstermelőtől a végfelhasználó általi, alkalmankénti közvetlen megvásárlás során nem haladja meg a 20 eurót,⁷⁾

b) helyi kiskereskedelmi létesítménybe történő őstermelői beszállításának volumene nem lépheti túl a 100 kg-t hetente.

(2) Halakat olyan őstermelő szállíthat be, aki emberi fogyasztásra szánt halak elsődleges előállítását, és az őstermeléssel kapcsolatos műveleteket végzi, külön előírás alapján,⁸⁾ akvakultúrás farmokon,⁹⁾ amelyek külön be vannak jegyezve⁶⁾ halászatból származó, emberi fogyasztásra szánt elsődleges termékek beszállítására.

(3) Az (1) bekezdés alapján beszállított halakat az őstermelő az őstermelés szintjén csak ezeknek a műveleteknek vetheti alá:

a) levágás és kivéreztetés,

b) belezés, fej és úszóhólyagok eltávolítása,

c) hűtés és fagyasztás,

d) a végfelhasználó kérésére, jelenlétében a hal tiszta csomagolásba való elhelyezése, vagy a levágott vagy feldolgozott hal tiszta szállítókonténerbe helyezése további kezelés vagy eladás céljából.

(4) Az őstermelő az őstermelés szintjén beszállított halakat nem szeletelheti, filézheti, csontozhatja, nyúzhatja, vághatja, nem dolgozhatja fel semmilyen módon,¹⁰⁾ nem csomagolhatja vákuumcsomagolásba vagy védőgázos csomagolásba, és nem végezhet olyan műveleteket, amelyek során szennyeződésre kerül sor, és újabb veszélyek állhatnak fenn, kivéve a (3) bekezdésbe foglalt műveleteket.

(5) Az őstermelő, aki élő állapotban közvetlenül értékesíti vagy beszállítja a halakat, vagy a helyi kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője, aki a végfelhasználót élő halakkal látja el, köteles

a) az élő állapotban levő halakat olyan hőmérséklet mellett és oly módon tartani, tárolni és szállítani, amelynek nincs kedvezőtlen hatása a halak biztonságára és életképességére,

b) betartani az állatok védelmére vonatkozó előírásokat.¹¹⁾

(6) Az őstermelő, vagy a végfelhasználót ellátó helyi kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője aki levágott halakkal látja el a végfelhasználót, köteles a halak levágása során betartani az állatvédelmi előírásokat.¹²⁾

(7) Az őstermelő, aki levágott halakat szállít be, vagy azzal közvetlenül ellátja a végfelhasználót, és elvégzi a halak feldolgozását, beleértve a boncolást, a fej és az úszóhólyagok eltávolítását a (3) bekezdés alapján, köteles

a) a halak feldolgozását higiénikus módon végezni, a levágást követően mihamarabb, a halakat rögtön alaposan megmosni ivóvízzel, vagy, ha levágott halakról van szó, amelyek testének felszínén nincs külső sérülés, tiszta vízzel;¹³⁾ a levágott halakat boncolatlanul is lehet értékesíteni, ha a levágást követően a vásárló végfelhasználó jelenlétében kerül sor a közvetlen értékesítésükre,

b) biztosítani, hogy a halak a tárolás, szállítás és kezelés során védve legyenek a szennyeződéstől, romlástól, bomlástól, bepiszkolódástól, napsugárzástól, vagy más hőforrásoktól, szennyvíztől, kipufogógázoktól, olajoktól, növényvédő szerektől, vagy más káros anyagoktól vagy hatásoktól, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az élelmiszer-biztonságot,

c) a levágott vagy feldolgozott halak beszállítására, szállítására, és kezelésükre tiszta konténereket, felszereléseket és közlekedési eszközöket használni, és azokat minden egyes használat után kitisztítani, és, ha szükséges, fertőtleníteni,

d) ha a levágás után nem kerül sor a végfelhasználónak való eladásra, mihamarabb védett környezetbe elhelyezni a levágott, vagy a (3) bekezdés b) pontja szerint feldolgozott halakat, és fagyasztva tárolni, vagy olyan hőmérsékleten hagyni kihűlni, amely a jég olvadásának hőmérsékletéhez legfeljebb +2 °C-kal közelít; ha a friss halak jegelve kerülnek tárolásra, biztosítani kell, hogy az olvadó jégből keletkező víz elfolyhasson,

e) biztosítani, hogy a csomagolóanyagok, beleértve a halak szállításához és mozgatásához használt konténereket, ne legyenek fertőzés forrásai, és ha a szállító konténerek többszöri felhasználásra vannak javasolva, akkor biztosítani, hogy tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek,

f) saját ellenőrzéssel biztosítani, hogy a beszállított, vagy közvetlenül értékesített halak a friss hal vizuális jellemzőit, illatát és állagát mutassák, látható eltérések nélkül,

g) a belsőségeket és az eltávolított, nem emberi fogyasztásra szánt részeket a mellékes állati eredetű termékekre vonatkozó követelményeknek megfelelően kezelni.¹⁴⁾

(8) A helyi kiskereskedelmi létesítménybe beszállított halak megjelölésére szolgáló iratokban a végfelhasználó számára külön előírás¹⁵⁾ alapján, a halak követhetősége miatt ezeket az adatokat kell felvezetni az eredetükről:

a) az őstermelő családnevét, utónevét, vagy a kereskedelmi nevét és a vállalkozás telephelyét, ha az őstermelő természetes személyként egyéni vállalkozó, vagy az élelmiszeripari vállalat kereskedelmi nevét és székhelyét, ha az őstermelő jogi személy,

b) a farm címét, ahol a halakat tenyésztették.

(9) Az őstermelő a külön előírások szerinti¹⁶⁾ feljegyzéseken kívül, amelyek az őstermelői tevékenység követhetőségét és higiéniáját érintik, további írásbeli feljegyzéseket vezet, amelyekkel tanúsítja a farmon tenyésztett halak összmennyiségét, és külön feljegyzéseket

a) a halak mennyiségéről és értékéről, amelyeket közvetlenül értékesített a végfelhasználónak az (1) bekezdés a) pontja alapján, heti bontásban, az egész naptári év során,

b) a helyi kiskereskedelmi létesítmények nevéről és címéről, és a beszállított halfélék mennyiségéről az (1) bekezdés b) pontja alapján, heti bontásban, az egész naptári év során.,

(10) A (8) és (9) bekezdés szerinti feljegyzéseket az őstermelő legalább a feljegyzések készítése naptári évének befejeződését követő 12 hónapig megőrzi, és igénylés alapján hozzáférhetővé teszi a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet szervei számára.¹⁷⁾

(1) Kis mennyiségű nyers tejnek¹⁸⁾ nyers tehéntej, nyers juhtej és vagy nyers kecsketej olyan mennyisége számít, amely megfelel a végfelhasználó háztartása megszokott fogyasztásának.¹⁹⁾

(2) Nyers tejet az őstermelő a következő feltételek mellett forgalmazhat:

a) tej termelésére²⁰⁾ külön regisztrált⁶⁾ tenyészetből, amelyben a nyers tej saját termelésből származik,

b) egyenesen a végfelhasználónak értékesíti,

c) ha kvóta van hozzárendelve, ha kis mennyiségű nyers tehéntejről van szó.

(3) A nyers tej előállítására bejegyzett tenyészetben az őstermelés szintjén a tejjel csak az alábbi műveleteket lehet elvégezni, amelyek nem változtatják meg lényegileg a jellegét:

a) a nyers tej kezelése a fejés után,

b) hűtés és tárolás.

(4) Az őstermelés szintjén az őstermelő a forgalmazott nyers tejet

a) semmilyen módon nem dolgozhatja fel,¹⁰⁾ nem vonhat ki vagy tehet hozzá bármilyen alkotóelemeket, nem fölözheti le, és nem végezhet olyan tevékenységeket, amelyek lényegileg megváltoztatják,

b) nem csomagolhatja előzetesen fogyasztói csomagolásba.

(5) A nyers tejnek olyan állatoktól kell származni,

a) amelyek nem mutatják tejen keresztül emberre terjedő fertőző betegség jeleit,

b) amelyek jó egészségi állapotban vannak, nem mutatják olyan betegség tüneteit, mely által megfertőződhet a tej, és főként nem szenvednek nemi szervek folyással járó fertőző betegségeiben, hasmenéssel járó szalmonellás megbetegedésben, és lázban, vagy felismerhető tőgygyulladásban,

c) amelyek nincs olyan tőgysérülésük, amely a tej minőségét befolyásolhatná,

d) amelyek nem kaptak semmilyen tiltott szert vagy tiltott gyógyszert,²¹⁾ vagy amelyeket nem vetettek alá illegális kezelésnek,²²⁾

e) amelyeknél az engedélyezett gyógyszerek vagy szerek beadása után be volt tartva a védelmi idő.²³⁾

(6) A nyers tejnek

a) brucellózismentes csordából származó tehenektől, vagy hivatalosan brucellózismentes tehenektől, hivatalosan tuberkulózismentes²⁴⁾ tehenektől kell származni,

b) juhoktól vagy tehenektől, amelyek bruccellózismentes tenyészetbe tartoznak, vagy hivatalosan brucellózismentesek,²⁵⁾ ha a kecskéket a tehenekkel együtt tartják, ezeket a kecskéket ki kell vizsgálni és tesztelni tuberkulózisra.

(7) A nyers tej, amely nem teljesíti az (5) és (6) bekezdésbe foglalt követelményeket, nem használható emberi fogyasztásra.

(8) A fejésre szolgáló berendezésnek, és a helyiségeknek, amelyekben a nyers tejet tárolják, kezelik vagy hűtik, úgy kell lenni elhelyezve és kialakítva, hogy csökkentsék a nyers tej szennyeződésének kockázatát. A nyers tej tárolására szolgáló helyiségeket védeni kell a kártevőktől, és el kell lenniük választva azoktól a helyiségektől, ahol az állatokat tartják.

(9) A berendezések és felszerelés nyers tejjel érintkező részeinek könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenni, és jó műszaki és higiéniai állapotban kell tartani azokat. A berendezések és felszerelés nyers tejjel érintkező részeinek sima, mosható, nem mérgező anyagokból kell készülni, és használat után ki kell mosni és fertőtleníteni.

(10) A fejésnek higiénikus módon kell történni, és be kell biztosítani, hogy

a) a tőgy, a tőgybimbók és a környező részek a fejés megkezdése előtt tiszták legyenek,

b) a fejő vizuálisan ellenőrizze, hogy a nyers tej nem mutat-e érzékszervekkel észlelhető vagy fizikai-kémiai eltéréseket,

c) a nyers tej, amely klinikai tőgybetegségeket mutató állatokról származik, és a nyers tej, amely a b) pont szerinti eltérést mutat, ne kerüljön emberi fogyasztásra,

d) az előtej külön kerüljön fejésre és tárolásra, és ne keveredjen a nyers tejjel.

(11) A fejést végző személyeknek, vagy azoknak, akik kezelik a nyers tejet, tiszta ruhát kell viselni, be kell tartani a személyes tisztaság magas fokát, és a fejés helyének közelében rendelkezésre kell állni a kéz és az alkar mosására szolgáló berendezésnek.

(12) A nyers tejet a fejés után tiszta helyre kell vinni, amely úgy van megépítve és kialakítva, hogy megakadályozza a tej szennyeződését, és legfeljebb +8 °C, legalább +4 °C hőmérsékletűre kell lehűteni. Ha közvetlen értékesítésre szánt, nem hűtött nyers tejről van szó, a fejést követő két órán belül el kell adni a végfelhasználónak. Azt a hűtetlenül közvetlen értékesítésre szánt nyers tejet, amelyet a fejés után két órával nem adtak el a végfelhasználónak, az őstermelőnek azonnal legfeljebb +8 °C, legalább +4 °C hőmérsékletűre kell lehűteni, és a fejéstől számított 24 órán belül eladni.

(13) A (12) bekezdés szerint hűtetlenül közvetlen értékesítésre szánt nyers tej szavatossági ideje a fejéstől számított 12 óra. A (12) bekezdés szerint hűtött nyers tej szavatossági ideje 48 óra a fejéstől számítva.

(14) A nyers tej eladása a végfelhasználónak a tej termelésére szolgáló tenyészetben hűtőberendezéssel ellátott helyiségben történik, amely el van választva attól a tértől, amelyben az állatok tartva vannak. Ha a tejet előállító tenyészet a tejet beszállítja a tej gyűjtésére és feldolgozására jóváhagyott létesítményekbe, a nyers tej értékesítésre szolgáló helyiségnek el kell lenni választva a tej kezelésére szolgáló helyiségtől. Az őstermelő a nyers tej eladásának helyszínén a megfelelő módon, látható helyen ezeket az információkat és adatokat helyezi el:

a) figyelmeztetés a végfelhasználó számára: „Fogyasztás előtt a nyers tejet fel kell forralni. Gyermekek, terhes nők, beteg és idős személye, vagy gyenge immunrendszerű személyek számára közvetlen fogyasztásra nem alkalmas.”, meg kell jelölni a nyers tej fajtáját is,

b) a nyers tej szavatossági idejét, a „felhasználható ...-ig” szavakkal, és a dátum és a nyers tej tárolási követelményeinek felvezetésével,

c) adatokat

1. az őstermelő utónevéről, családnevéről, és címéről, vagy ha az őstermelő természetes személyként egyéni vállalkozó a kereskedelmi nevéről, és a vállalkozás helyéről, ha az őstermelő jogi személy, a kereskedelmi nevéről és az élelmiszeripari vállalat székhelyéről,

2. a tej termelésére szolgáló tenyészet címéről.

(15) Az őstermelő az őstermelés követhetőségét és higiéniáját érintő feljegyzéseken kívül külön írásos feljegyzéseket vezet, amelyekkel igazolja a termelt nyers tej mennyiségét, amely az (1) és (2) bekezdés alapján el volt adva

a) naponta az egyes vevőknek,

b) a naptári év során

(16) A (15) bekezdés szerinti feljegyzéseket az őstermelő legalább a keletkezési évük befejeződése utáni egy évig megőrzi, és igénylés esetén bemutatja az illetékes állat-egészségügyi szervnek.¹⁷⁾

(1) Tojás²⁶⁾ kis mennyisége alatt értendő:

a) legfeljebb 60 darab nem osztályozott, az őstermelő által egy hét során egy végfelhasználónak a tojás termelésének helyszínén, vagy a helyi piactéren közvetlenül értékesített tojás,

b) az őstermelő által egy hét során, a helyi kiskereskedelmi létesítménynek beszállított, legfeljebb 350 darab nem osztályozott tojás.

(2) A tojást csak olyan őstermelő árusíthatja, vagy szállíthatja be, aki az emberi fogyasztásra szánt tojás termelésére és a vele kapcsolatos műveletekre, és a tyúktenyészete a tojások kis mennyiségének előállítására külön be van jegyezve.⁶⁾

(3) A bankivatyúk (Gallus gallus) tojásainak mennyiség és súly szerinti osztályozására, és csomagolására külön előírás²⁷⁾ szerinti követelmények vonatkoznak. A tojásokat, amelyeket az őstermelő kis mennyiségben forgalmaz, nem szabad megmosni, semmilyen módon feldolgozni,¹⁰⁾ konzerválni vagy +5 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletre hűteni, és az őstermelés szintjén csak ezeknek a műveleteknek lehet alávetni:

a) a tojás termelése és összegyűjtése az őstermelő helyiségeiben,

b) szállítás az őstermelő helyiségei között, és tárolás a termelés helyszínén, ha ez lényegileg nem változtatja meg a szerkezetüket.

(4) A tyúktojásokra, amelyeket az őstermelő közvetlenül a végfelhasználónak értékesít a termelés helyszínén, vagy piactéren, nem vonatkoznak a külön előírásba²⁸⁾ foglalt feltételek, ha nem voltak osztályozva a minőségük és a súlyuk alapján. A tyúktojást, melyet az őstermelő a végfelhasználónak piactéren értékesít, meg kell jelölni a termelő kódjával, vagy más megjelöléssel, külön előírás²⁷⁾ alapján, ha olyan őstermelőről van szó, aki 50, vagy annál több tojótyúkot tenyészt. A tojást, amelyet 50 tojótyúknál kevesebbet tartó őstermelő állít elő, és értékesít közvetlenül a végfelhasználónak a piactéren, elég a végfelhasználónak való eladás helyén a piactéren megjelölni címkével a (10) bekezdés a) és b) pontjai szerinti adatokkal.

(5) A tojásokat, amelyeket az őstermelő az (1) bekezdés b) pontja szerint helyi kiskereskedelmi létesítménynek szállít be, át kell világítani. A tojásoknak tisztának, és sértetlen héjúnak kell lenniük. Az őstermelő nem árulhat közvetlenül a végfelhasználónak, vagy nem szállíthat be a helyi kiskereskedelmi létesítménynek keltetett tojásokat, sem összetört tojásokat, amelyeknek sérült a héja, és a tojáshéj alatti hártya, így a tartalmuk nem védett, romlott szagú tojásokat, vagy olyan tojásokat, amelyek nem felelnek meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek.

(6) Az őstermelő a tojás tojótyúk általi tojása után lehetőség szerint minél hamarabb, de legalább naponta egyszer összegyűjti a tojást, és védett környezetben tartja a (7) bekezdés szerint, azon a helyiségen kívül, ahol az állatokat tartják.

(7) Az őstermelő, aki az (1) bekezdés a) pontja szerint közvetlenül a végfelhasználónak értékesíti a tojásokat, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerint a végfelhasználót ellátó kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője köteles

a) a tojást tisztán tartani, szárazon, külső szaghatások nélküli környezetbe tárolni és szállítani, védeni az ütközéstől, és a közvetlen napsugárzástól,

b) állandó hőmérsékleten tárolni és szállítani a tojásokat, amely a legalkalmasabb a higiéniai tulajdonságaik megőrzésére, és amely nem lehet alacsonyabb, mint 5 °C, és magasabb, mint +18 °C; legfeljebb +3 °C eltérés megengedett az állandó hőmérséklettől, a helyes raktározási és forgalmazási gyakorlat betartásával,

c) biztosítani, hogy a szállítóeszközök, csomagolóanyagok és konténerek, amelyeket a tojás szállítására és kezelésére használnak, ne legyenek szennyeződés forrásai, és ha a konténerek többszöri szállításra vannak tervezve, ki legyenek tisztítva, és fertőtlenítve; a tojástartókat nem lehet ismételten használni,

d) Használat után kitisztítani, ha szükséges, akkor fertőtleníteni a kis mennyiségű tojás szállítására használt konténereket és közlekedési eszközöket.

(8) Az (1) bekezdés alapján árult vagy beszállított tojás minimális szavatossági ideje a tojástól számított 28 nap. A tojást a tojástól számított 21 napon belül el kell juttatni a végfelhasználóhoz.

(9) A tojást nem szabad előzetesen fogyasztói csomagolásba csomagolni, beszállítani vagy a végfelhasználónak eladni. Az eladó a végfelhasználó jelenlétében, annak kérésére beleteheti a tojásokat az általa hozott csomagolásba, vagy más száraz, tiszta, és nem használt csomagolásba. A tojásokat nem szabad a végfelhasználónak való eladás előtt lehűteni.

(10) Az árusítás helyén az őstermelő vagy az elárusító a helyi kiskereskedelmi létesítményben, beleértve a piacteret is, függő jelzéssel vagy címkével megjelöli a tojásokat, jól láthatóan és könnyen olvashatóan feltüntetve a végfelhasználó számára az információt arról, hogy nem őstermelésből származó, nem osztályozott tojásokról van szó, és feltünteti

a) az őstermelő család- és utónevét, ha természetes személyről van szó, vagy a kereskedelmi nevét, ha természetes személyként egyéni vállalkozóról van szó, vagy az élelmiszeripari vállalat üzemeltetőjének kereskedelmi nevét, ha az őstermelő jogi személy,

b) az őstermelő regisztrált létesítménynek vagy a bejegyzett tenyészetnek a címét, ahol a tojásokat előállították,

c) a tojások tojótyúk általi tojásának dátumáról vagy időszakáról szóló információkat, és a minimális szavatossági idejük dátumát,

d) a raktározási módon a felhasználónak tett ajánlás formájában, arról, hogy a tojásokat a vásárlás után tárolja hideg helyen.

(11) Az őstermelő a termelés visszakövethetőségét és higiéniáját érintő feljegyzések mellett további írásos feljegyzéseket vezet, amellyel igazolja a tenyésztett tojótyúkok számát, a napi tojástermelést, és külön feljegyzéseket

a) a tojás termelésének helyén közvetlenül értékesített tojások számáról az (1) bekezdés a) pontja alapján, napi bontásban,

b) a piactéren közvetlenül eladott tojások számáról az (1) bekezdés a) pontja alapján, napi bontásban,

c) a tojások vevőinek nevéről, kereskedelmi nevéről, kiskereskedelmi létesítményeik címéről, és az egyes kiskereskedelmi létesítményeknek beszállított tojások számáról az (1) bekezdés b) pontja alapján, heti bontásban.

(12) A végfelhasználókat ellátó kiskereskedelmi létesítmény vezetője, amelybe az (1) bekezdés b) pontja alapján beszállították a tojásokat, a tojás követhetősége érdekében

a) feljegyzéseket vezet minden beszállított tojásmennyiségről, és megőrzi a tojás származásáról szóló iratokat a (10) bekezdés a) és b) pontja alapján,

b) feljegyzi a tojások tojótyúk általi tojásának és minimális szavatossági idejének dátumát a (10) bekezdés c) pontja alapján.

(13) A (11) és (12) bekezdés szerinti feljegyzéseket és irományokat az őstermelő legalább a feljegyzések készítése naptári évének befejeződését követő (12) hónapig megőrzi, és igénylés alapján hozzáférhetővé teszi a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet szervei számára.¹⁷⁾

(1) Kis mennyiségű emberi fogyasztásra szánt méz

a) olyan mennyiségű saját termelésből származó, a termelő helyiségeiben vagy a helyi piactéren a végfelhasználó számára közvetlenül értékesített méz, amely megfelel a végfelhasználó háztartásában¹⁹⁾ szokásos fogyasztásnak,

b) éves szinten legfeljebb 1 tonna méz, amelyet helyi kiskereskedelmi létesítménynek szállítanak be, akik ezzel a mézzel közvetlenül a végfelhasználót látják el; ehhez a mennyiséghez nem lehet hozzákeverni olyan mézet, amely nem az őstermelő saját termeléséből származik.

(2) Emberi fogyasztásra szánt mézet csak olyan őstermelő szállíthat be, aki a méhészet tulajdonosa, saját helyiségében gyűjti és csomagolja a mézet, és a méz beszállítására vagy közvetlen eladására külön be van jegyezve⁶⁾ a méhészet tulajdonosa állandó lakhelye vagy a méhészet elhelyezése alapján.

(3) A méz nem lehet kitéve közvetlen napsugárzásnak. A végfelhasználónak az eladott vagy beszállított mézet nem forgalmazhatja tovább.

(4) Az őstermelő

a) biztosítja, hogy a méz a kinyerése, tárolása, csomagolása, szállítása és kezelése során védve legyen a szennyeződéstől,

b) a méz nyerésére, beszállítására, szállítására, tárolására és kezelésére csak olyan berendezéseket és csomagolásokat használ, amelyek teljesítik a az élelmiszerrel kapcsolatos helyiségekre és csomagolásokra vonatkozó követelményeket, és nem forrásai a szennyeződésnek,

c) biztosítja, hogy a méz megfeleljen a külön előírás²⁹⁾ szerinti követelményeknek.

(5) Az őstermelő, aki a végfelhasználónak a saját helyiségeiben, vagy a helyi piactéren mézet árusít, a külön előírás¹⁵⁾ szerinti adatokon túl a méz megjelölésekor a végfelhasználó számára felvezeti ezeket az adatokat is:

a) az őstermelő utónevét, családnevét, és címét, vagy ha az őstermelő természetes személyként egyéni vállalkozó a kereskedelmi nevét, és a vállalkozás helyét, ha az őstermelő jogi személy, a kereskedelmi nevét, és az élelmiszeripari vállalat székhelyéről,

b) a méz termelésére szolgáló méhészet létesítmény vagy a tulajdonos címét,

c) a méz eredetének megjelölését,³⁰⁾

d) a csomagolás dátumát.

(6) Az őstermelő írásbeli feljegyzéseket vezet, amelyekkel a tartott méhcsaládok és a termelt méz számát igazolja, és külön feljegyzéseket vezet az évente termelt méz mennyiségétől, amelyet

a) közvetlenül adott el végfelhasználónak

1. saját helyiségeiben,

2. a helyi piactéren.

b) beszállított helyi kiskereskedelmi létesítményeknek, és a kereskedők utónevéről és családnevéről vagy a kereskedelmi nevéről, és címükről vagy székhelyükről.

(7) A helyi kiskereskedelmi létesítmény vezetője, amelyhez a méz beszállításra került, a méz követhetősége céljából a bevételezési dokumentumokban a végfelhasználó tájékoztatásának céljaira az (5) bekezdés alapján adatokat vezet a bevételezésről és a megjelöléséről.

(8) A (6) és a (7) bekezdés szerinti feljegyzéseket az őstermelő vagy a helyi kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője legalább a feljegyzések készítése naptári évének befejeződését követő 12 hónapig megőrzi, és igénylés alapján hozzáférhetővé teszi a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet szervei számára.¹⁷⁾

(1) Az elsődleges növényi eredetű termékek beszállítása során az őstermelőnek törekedni kell a biztonságra, a minőség és a tápérték megőrzésére.

(2) Kis mennyiségű elsődleges növényi eredetű termék alatt olyan mennyiség értendő, amelyet az őstermelő közvetlenül a végfelhasználónak értékesít, vagy a helyi kiskereskedelmi létesítménybe szállít be, amely közvetlenül végfelhasználót lát el, éves szinten:

a) gabonafélék magvaiból, fajtánként 500 kg-ig,

b) hajdina, cirok, köles és a disznóparéj kultúrfajai fajtánként 500 kg-ig,

c) száraz hüvelyesek 500 kg-ig,

d) olajnövények 500 kg-ig,

e) étkezési burgonya 2000 kg-ig,

f) fejeszöldség 2000 kg-ig,

g) ehető termésű zöldségek, minden fajtából 500 kg-ig,

h) gyökérzöldség, minden fajtából 500 kg-ig,

i) hagymafélék 200 kg-ig,

j) hüvelyesek 150 kg-ig,

k) leveles zöldségek 150 kg-ig,

l) húsos gyümölcsök 2000 kg-ig,

m) csonthéjas gyümölcsök 1000 kg-ig,

n) bogyós gyümölcsök, beleértve az asztali vagy mustnak szánt szőlőt is 250 kg-ig,

o) dió- és mogyorófélék 700 kg, hántolatlanul,

p) gyógynövények 50 kg-ig,

q) termesztett gombák 50 kg-ig.

(3) Az elsődleges növényi eredetű termékek őstermelője nyilvántartást vezet a dátumáról, fajtájáról és mennyiségéről

a) a megtermelt elsődleges növényi eredetű termékeknek,

b) a farmon vagy a helyi piactéren végfelhasználónak közvetlenül értékesített elsődleges növényi eredetű termékekről,

c) a helyi kiskereskedelmi létesítményekbe beszállított elsődleges növényi eredetű termékekről, és a kereskedők nevéről és címéről.

(4) Ha az őstermelő kis mennyiségű gyümölcsöt vagy zöldséget értékesít közvetlenül a végfelhasználónak, vagy beszállít a helyi kiskereskedelmi létesítménynek, köteles biztosítani, hogy a gyümölcs vagy a zöldség legyen

a) egészben,

b) egészséges; nem lehet árusítani vagy beszállítani penészes, vagy másként károsodott gyümölcsöt vagy zöldséget, azzal, hogy nem alkalmas emberi fogyasztásra,

c) tiszta, látható idegen anyagon nélkül,

d) kártevők nélkül,

e) a gyümölcshúsban károkozók által okozott károsodás nélkül,

f) túlzott felületi nedvesség nélkül,

g) idegen szag vagy ízek nélkül.

(1) Feldolgozott növényi eredetű termékek kis mennyisége alatt olyan mennyiség értendő, amelyet az őstermelő a saját magángazdaságában állít elő, közvetlenül a végfelhasználónak ad el, vagy beszállít helyi kiskereskedelmi létesítménybe, amely végfelhasználókat lát el, ha éves szinten legfeljebb ekkor mennyiséget állít elő:

a) feldolgozott gyümölcsök 1250 kg nyersanyagtömegig, főként lekvár,^19a) dzsem,^19b) befőtt,^19c)

b) feldolgozott zöldség 1250 kg nyersanyagtömegig, főként rakott zöldség,^19d) sterilizált zöldség,^19e)

c) savanyított káposzta^19d) 500 kg nyersanyagtömegig,

d) termesztett konzervált gomba^19f) 50 kg nyersanyagtömegig,

e) termesztett szárított gomba^19g) 50 kg nyersanyagtömegig,

f) szörpök, gyümölcslevek^19h) és zöldséglevek, 1250 kg nyersanyagtömegig,

g) szárított konyhai fűszernövények 50 kg nyersanyagtömegig,

h) burgonyából és gabonából feldolgozott termékek 400 kg nyersanyagtömegig, főként lángosok, pogácsák, tésztafélék,

i) feldolgozott gyümölcsből vagy zöldségből készült csemegék 100 kg-nyi késztermékig, főként olajnövények szárított, ízesített magvai, gyümölcsteák és gyümölcsecetek 200 literig.

(2) A (4) bekezdés szerinti gyártónak az minősül, aki a saját termelésből származó termékeket feldolgozza, elkészíti belőlük az (1) bekezdés szerinti termékeket, és erre a célra regisztrálva van a helyi élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi felügyeletnél.¹⁹ⁱ⁾

(3) A kis mennyiségű, feldolgozott növényi eredetű termékek gyártója köteles csak olyan nyersanyagokat felhasználni, amelyek megfelelnek az élelmiszer-biztonsági követelményeknek.^19j)

(4) A kis mennyiségű növényi eredetű termékek gyártója

a) felel a feldolgozott nyersanyagok biztonságáért és minőségéért,

b) egészségügyileg alkalmas; egészségügyi alkalmasságát orvosi igazolással támasztja alá az egészségügyi alkalmasságról,^19k)

c) nyilvántartást vezet a növényi eredetű termékek dátumáról, mennyiségéről, összetételéről, tárolási hőmérsékletéről, a következők szerint:

1. az egész mennyiségről,

2. a végfelhasználóknak vagy a helyi piacon közvetlenül eladott termékekről,

3. a helyi kiskereskedelmi létesítményekbe beszállított termékekről, ezen létesítmények nevéről és címéről.

d) köteles saját elárusítóhelyét megjelölni a családnevével és az utónevével, és regisztrációs számával,

e) köteles a terméket megjelölni a nevével, árával, a termelő családnevével és utónevével, regisztrációs számával, és a termék gyártási évével; kérésre szóbeli információt ad a további adatokról.

(1) Tej és tejtermékek beszállítása a kiskereskedelmi létesítmény, beleértve a tej termelésére szolgáló tenyészeten belüli kiskereskedelmi létesítményt²⁰⁾ is, helyi tevékenységének minősül, ha a tej kezelésével kapcsolatos tevékenységeket vagy a feldolgozását és a tárolását a 9. és 10. § szerint végzi, és ezt a tejet és tejtermékeket más kiskereskedelmi létesítménynek szállítja be, amelyek tőle legfeljebb kétórányi útra vannak, a szállítás higiéniai követelményeinek betartásával.

(2) Tej és tejtermékek beszállítását más kiskereskedelmi létesítményeknek csak olyan kiskereskedelmi létesítmény végezheti, amely

a) állandó létesítményként lett létrehozva,³¹⁾ kivéve az élelmiszer árusítására szolgáló sátrakat, mozgóboltokat külön előírás szerint,⁵⁾

b) betartja a 9. és 10. § szerinti követelményeket,

c) erre a tevékenységre be van jegyezte,³²⁾

d) az állatorvosi felügyelet irataival¹⁷⁾ igazolja a mennyiségek és a feltételek betartását az (1) bekezdés és a 9. és 10. § szerint.

(3) Más kiskereskedelmi létesítmények, akiknek a tej vagy a tejtermékek beszállításra kerülnek az (1) bekezdés és a 9. és 10. § szerint, a tejet és a tejtermékeket csak a végfelhasználó számára hozhatják forgalomba.

Ha a kiskereskedelmi létesítmény más, a tőle a 8. § (1) bekezdése szerinti távolságban levő kiskereskedelmi létesítményeknek szállít be tejiparilag nem kezelt tehéntejet, kecsketejet vagy juhtejet, amely saját tenyésztésű állataitól származik, és teljesít minden higiéniai követelményt, és a nyers tejre vonatkozó kritériumot külön előírás szerint,³³⁾ vagy az ebből a tejből készült termékek

a) mellékes tevékenységnek számítanak, ha

1. a kiskereskedelmi létesítmény naponta legfeljebb 500 liter tehéntejet, 250 liter juhtejet, vagy 100 liter kecsketejet dolgoz fel,

2. más kiskereskedelmi létesítményeknek csak olyan mennyiségű tejet vagy belőle készült tejterméket értékesít, amely nem haladja meg a heti tejtermelés összmennyiségének 35%-át, és a belőle készült tejtermékek 35%-át,

b) korlátozott tevékenységnek, , ha más kiskereskedelmi létesítmények a tejet kizárólag végfelhasználónak árusítják vagy szállítják be, és

1. a nyers tej eladása során,¹⁸⁾ a megjelölésre vonatkozó külön előírásokon túl¹⁵⁾ a végfelhasználó számára látható helyen és jól olvasható formában figyelmeztetést helyeznek el: „Nyers tej – fogyasztás előtt fel kell forralni. A nyers tej nem alkalmas arra, hogy gyerekek, terhes nők, beteg vagy idős személyek, vagy legyengült immunrendszerű személyek fogyasszák.”, a nyers tej fajtájának megjelölésével,

2. a nyers tejből készült termékek eladása során¹⁸⁾ a megjelölésre vonatkozó külön előírásokon túl¹⁵⁾ ezeket a termékeket az alábbi szavakkal is megjelölik: „Nyers tejből készült”, felvezetve a tej fajtáját, ha olyan nyers tejből készült termékről van szó, amelynek gyártási folyamata nem tartalmaz hőkezelést külön előírás³⁴⁾ alapján, sem semmilyen fizikai vagy kémiai kezelést, amelynek hasonló hatása lenne, vagy

3. közétkeztetési intézmények, közös étkeztetési intézmények, amelyek munkahelyeken³⁵⁾ nyújtanak étkeztetési szolgáltatásokat, kivéve azokat a létesítményeket, amelyek iskolákban, óvodákban, szociális intézményekben, egészségügyi intézményekben, gyermekotthonokban, és üdülőhelyeken biztosítanak étkeztetési szolgáltatásokat, és a felhasznált nyers tejet és az ezekből készült termékeket a saját létesítményükben, csak hőkezelt, közvetlenül a végfelhasználónak szánt ételek elkészítésére használnak.

(1) Ha a kiskereskedelmi létesítmény a 9. § alapján más kiskereskedelmi létesítményeknek szállít be hőkezelt tejet,³⁴⁾ vagy hőkezelt tejből készült tejtermékeket, ez a tevékenység

a) mellékes tevékenység, ha teljesülnek a 9. § a) pontja szerinti feltételek, és

b) korlátozott tevékenység, ha a más kiskereskedelmi létesítmény

1. ezt a tejet vagy tejterméket csak közvetlenül a végfelhasználónak adja el, vagy

2. közétkeztetési intézmény vagy közös étkeztetési létesítmény, amely a beszállított tejet vagy tejterméket a saját létesítményben, csak a végfelhasználónak szánt ételek készítésére használja fel.

(2) A nyers tej hőkezelése során a kiskereskedelmi létesítmény (1) bekezdés szerinti üzemeltetője, aki feldolgozza a saját állataitól származó nyers tejet, köteles betartani a külön előírás³⁴⁾ szerinti rendelkezéseket.

Az élelmiszeripari üzem üzemeltetője, aki a saját kiskereskedelmi tevékenysége keretében tejet dolgoz fel vagy csomagol, és tejtermékeket készít, olyan tejből, amelyeket nem a saját tenyésztésében levő állatoktól származnak, és közvetlenül a végfelhasználónak adja el, vagy más kiskereskedelmi létesítményeknek, az összes, külön előírás³⁶⁾ szerinti követelményt köteles betartani.

E kormányrendelet által végrehajtódnak az Európai Unió mellékletben felsorolt jogi kötelezettségei.

Ez a kormányrendelet az Európai Unió műszaki normákra és műszaki előírásokra vonatkozó jogi kötelezettségeivel összhangban volt elfogadva.³⁷⁾

Megszűnik a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 352/2009 sz. rendelete, amely elrendeli az állati eredetű elsődleges termékekre, baromfihús, házinyúlhús, szabadon élő vadak és a belőlük származó vadhús kis mennyiségének közvetlen eladására és beszállítására vonatkozó higiéniai előírásokat.

Ez a kormányrendelet 2011. november 1-jén lép hatályba.

1) Az Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 1. cikk (3) bekezdés, a hatályos változatban (HL L 13. fejezet 34. kötet).

Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról, 1. cikk, (4) bekezdés és (4) bekezdés b) betű ii) pont a hatályos változatban (HL L 3. fejezet 45. kötet).

2) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény az állat-egészségügyi ellátásról 40. § (3) bekezdés b) pont.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 152/1995. sz., többször módosított törvénye az élelmiszerekről, 6. §.

3) A Tt. 178/1998 sz. törvény a termékek és szolgáltatások piactéren történő árusításáról és a Tt. 455/1991 sz. törvény a kisvállalkozásról (kisvállalkozói törvény) módosításáról a Tt. 524/2005 sz. törvény által 2. § (1) bekezdés a) pont.

4) A többször módosított Tt. 355/2007 sz. törvény a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és egyéb törvények módosításáról 26. § (1) bekezdés.

5) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2006. április 12-én kelt, 28167/2007-OL sz. rendelete, a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének fejezete, mellyel kihirdettetik a közvetlen fogyasztásra szánt, kis mennyiségű hagyományos élelmiszer gyártásának és eladásának néhány külön követelményét, és az élelmiszeripari létesítmények szerkezeti, berendezési és felszerelési követelményeire vonatkozó követelményeket (kihirdetve Tt. 4/2008 sz. alatt), 14 § b)-d) pontok

6) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény 40. § (3) bekezdés b) pont.

7) A Bizottság 2065/2001/EK rendelete a fogyasztóknak a halászati és akvakultúra-termékekről történő tájékoztatása tekintetében a 104/2000/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról, 7. cikk, a hatályos formában (HL L 4. fejezet 5. kötet).

8) A 852/2004/EK rendelete I. melléklet A. I rész, 1 pont a hatályos változatban (HL L 13. fejezet, 34. kötet).

9) A Szlovák Köztársaság Tt. 303/2003 sz. rendelete, amely megállapítja az akvakultúrából származó állatok és a belőlük származó termékek forgalmazásának követelményeit, 2. § d) pont.

10) A 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés m) pont.

11) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény 22. §

12) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 315/2003 sz. rendelete, amely meghatározza az állatok védelmének követelményeit levágásuk vagy elpusztításuk során, a Szlovák Köztársaság Kormányának 497/2003 sz. rendelete által módosítva.

13) Az Európai Bizottság 852/2004 sz. rendelete 2. cikk (1) bekezdés i) betű a hatályos formában.

14) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) a hatályos változatban (HL L 300, 2009.11.14.)

15) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2004. április 28-án kelt, 1187/2004-100 sz. rendelete, mellyel kihirdettetik a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének élelmiszerek megjelölésére vonatkozó fejezete (kihirdetve Tt. 265/2004 sz.).

16) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról, 18. cikk a hatályos változatban (HL L 15. fejezet 6. kötet).

A 853/2004/EK rendelet I. melléklete A III rész 7. és 8. pont.

17) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény 4. § (1) bekezdés.

18) A 853/2004/EK rendelet, I. melléklet 4.1. pont a hatályos változatban.

19) A Polgári Törvénykönyv 115. §.

19a) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának Tt. 132/2014 sz. rendelete a gyümölcs, zöldség, ehető gombák, olajnövények, száraz héjas gyümölcsök, burgonya feldolgozásáról, és a belőlük készült termékekről 2. § c) pont.

19b) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának Tt. 44/2012 sz rendelete a gyümölcsdzsemekről, gyümölcskocsonyákról, marmeládékról és édesített gesztenyepüréről 2. § f) pont.

19c) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § e) pont.

19d) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § i) pont.

19e) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § j) pont.

19f) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § q) pont.

19g) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § p) pont.

19h) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának Tt. 292/2013 sz. rendelete a gyümölcslevekről és hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről, 2. § e) pont.

19i) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított Tt. 152/1995 sz. törvénye 6. §.

19j) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított Tt. 152/1995 sz. törvénye 3. § (3) bekezdés.

19k) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított Tt. 152/1995 sz. törvénye 4. § (3) bekezdés.

20) A 853/2004/EK rendelet, I. melléklet 4.2. pont.

21) A Szlovák Köztársaság Kormányának többször módosított Tt. 320/2003 sz. rendelete egyes anyagok és maradványaik monitorozásáról az élő állatokban és az állati eredetű termékekben 2. § a) pont.

22) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 320/2003 sz. rendelete 2. § b) pont.

23) A Tt. 140/1998 sz. törvény a gyógyszerekről és egészségügyi segédeszközökről, a többször módosított Tt. 455/1991 sz. törvény a vállalkozásról (vállalkozói törvény) és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított Tt. 220/1996 sz. törvény a reklámról módosításáról és kiegészítéséről 49. § (5) bekezdés.

24) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 280/2003 sz. rendelete az egészségi problémákról, amelyek szarvasmarhát és sertést fertőzhetnek a Szlovák Köztársaság Kormánya 487/2003 sz. rendelete által módosítva 2. § (1) bekezdés d), f) és i) pont.

25) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 47/2005 sz. rendelete az állatok egészsége iránti követelményekről a juhok és a kecskék áthelyezésekor a tagállami kereskedés során a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 208/2006 sz. rendelete által módosítva 2. § (1) bekezdés d) és e) pont.

26) A 853/2004/EK rendelet I. melléklet 5.1. pont a hatályos formában.

27) Az 1234/2007/EK rendelet a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről, („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) XIV. melléklet a hatályos változatban (HL L 299, 2007.11.16.).

Az Európai Bizottság 589/2008/EK rendelete (2008. június 23.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tojás forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 163, 2008.6.24.).

28) Az 1234/2007/EK XIV. melléklet A betű III bekezdés a hatályos formában.

29) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 1188/2004-100 sz., 2004. április 28-án kelt közös rendelete, amely kihirdeti a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének mézre vonatkozó fejezetét (kihirdetve Tt. 326/2004 sz. alatt)

30) Az 1234/2007/EK rendelet III. sz. melléklet, 8 rész.

31) A 28167/2007-OL sz. rendelet (kihirdetve Tt. 4/2008 sz. alatt) 10. § (1) bekezdés.

32) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény 40. § (3) bekezdés e) betű 2. pont.

33) A 853/2004/EK sz. rendelet III. melléklet IX rész a hatályos változatban.

34) A 853/2004/EK sz. rendelet III. melléklet IX rész II. fejezet a hatályos változatban.

35) A többször módosított Tt. 355/2007 sz. törvény 26. § (1) bekezdés.

36) A 853/2004/EK sz. rendelet a hatályos változatban.

A Tt. 39/2007. sz. többször módosított törvénye.

37) Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról a hatályos változatban (HL különkiadás 3. fejezet 20. kötet).

1. Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL különkiadás, 13. fejezet 34. kötet), módosítva

- a Bizottság 1019/2008/EK rendeletével (2008. október 17.) (HL L 277, 2008.10.18.)

- az Európai Parlament és a Tanács 219/2009/EK rendeletével (2009. március 11.) (HL L 87, 2009.3.31).

2. Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL különkiadás, 3. fejezet 45. kötet), módosítva

- a Bizottság 2074/2005/EK rendeletével (2005. december 5.) (HL L 338, 2005.12.22.),

- a Bizottság 2076/2005/EK rendeletével (2005. december 5.) (HL L 338, 2005.12.22.),

- a Bizottság 1662/2006/EK rendeletével (2006. november 6.) (HL L 320, 2006.11.18.),

- a Tanács 1791/2006/EK rendeletével (2006. november 20.) (HL L 363, 2006.12.20.),

- a Bizottság 1243/2007/EK rendeletével (2007. október 24.) (HL L 281, 2007.10.25.),

- a Bizottság 1020/2008/EK rendeletével (2008. október 17.) (HL L 277, 2008.10.18), 

- az Európai Parlament és a Tanács 219/2009/EK rendeletével (2009. március 11.) (HL L 87, 2009.3.31.),

- a Bizottság 1161/2009/EK rendeletével (2009. november 30.) (HL L 314, 2009.12.1.),

- a Bizottság 558/2010/EU rendeletével (2010. június 24.) (HL L 159, 2010.6.25.),

- a Bizottság 150/2011/EU rendeletével (2011. február 18.) (HL L 46, 2011.2.19.).