Módosítva:

Tt. 306/1992., hatályos 1992. június 25-től

Tt. 43/1993., hatályos 1993. február 15-től

Tt. 278/1993., hatályos 1994. január 1-től

Tt. 245/1994., hatályos 1994. november 1-től

Tt. 147/1995., hatályos 1995. július 20-tól

Tt. 130/1996., hatályos 1996. május 1-től

Tt. 447/2001., hatályos 2002. január 1-től

Tt. 522/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 12/2004., hatályos 2004. február 1-től

Tt. 445/2004., hatályos 2004. szeptember 1-től

Tt. 535/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 258/2009., hatályos 2009. július 1-től

Tt. 507/2010., hatályos 2011. január 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 315/2016., hatályos 2017. február 1-től

Tt. 112/2018., hatályos 2018. május 1-től

Tt. 4/2019., hatályos 2019. február 1-től

Tt. 241/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től

Tt. 137/2023., hatályos 2023. november 1-től

A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt hozta meg:

(1) E törvény célja, hogy meghatározza, a Szlovák Köztársaság vagyonából mely vagyontárgyak kerülnek községi tulajdonba¹⁾ és rendezni a községek vagyoni jogállását és vagyongazdálkodásának feltételeit.

(2) A községi vagyont ingatlanok és ingóságok alkotják, beleértve a pénzeszközöket, valamint a követeléseket és más vagyoni jogokat is, melyek a község tulajdonában lévő vagyonhoz kötődnek vagy amelyekre a község úgy szerez tulajdonjogot, hogy az a Szlovák Köztársaság tulajdonából e törvény rendelkezései alapján vagy külön rendelkezés szerint a tulajdonába kerül át, vagy saját tevékenységével szerez be.

(3) Ez a törvény nem vonatkozik

a) az értékpapírok kezelésére, melyet külön előírások szabályoznak,²⁾ kivéve a 9.ab § 2. bek. szerintieket,

b) azon pénzeszközök kezelésére, melyeket külön előírások szabályoznak,^2a)

c) azon községi vagyon kezelésére, melyeket külön előírások szabályoznak.^2b)

(4) Ha ezen törvény második-negyedik része nem tartalmaz külön rendelkezést a Szlovák Köztársaság fővárosára, Pozsonyra és Kassa városára vonatkozóan, a község fogalma alatt³⁾ e törvény értelmében a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony⁴⁾ és Kassa városa⁵⁾ is értendő.

(1) A Szlovák Köztársaság tulajdonából községi tulajdonba kerülnek azok a tárgyak, a helyi államigazgatási szervek ingóságai kivételével, amelyekkel a hatályba lépés napjáig külön jogszabályok szerint³⁾ azok nemzeti bizottságok gazdálkodtak, amelyeknek a területén találhatók.

(2) Azok a tárgyak, amelyekkel gazdálkodni az állami vállalatoknak, költségvetési és támogatott szervezeteknek, valamint nemzeti bizottsági kisüzemeknek volt jogosultságuk,⁶⁾ és amelyek fenntartói vagy alapítói joga a községre szállt át külön előírás alapján,⁷⁾ a Szlovák Köztársaság tulajdonából azon község tulajdonába kerülnek át, amelynek a területén találhatók. A községek a kölcsönös jogokat és kötelességeket szerződésben szabályozzák.

(3) Azok a tárgyak, amelyekkel gazdálkodni az állami vállalatoknak, költségvetési és támogatott szervezeteknek, és amelyek fenntartói vagy alapítói joga központi államigazgatási szervre vagy az illetékes helyi államigazgatási szervre szállt át, a Szlovák Köztársaság tulajdonából azon község tulajdonába kerülnek át, amelynek területén találhatók, ha a központi államigazgatási szerv vagy az illetékes helyi államigazgatási szerv átruházza az alapítói vagy fenntartói jogát a községre szerződés alapján,⁸⁾ vagy ha külön előírás így rendelkezik.

(4) Községi tulajdonba kerülnek a történelmi községháza-épületek, amelyek a hatályba lépés napján a Szlovák Köztársaság tulajdonában vannak.

(5) Az állami tulajdonban lévő ingatlanok, melyekkel külön törvény alapján³⁾ a hatályba lépés napjáig a Stavoinvesta, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony Fővárosi Fejlesztőintézete és a volt járási nemzeti bizottságok gazdálkodtak a komplex lakásépítés, a célirányos beruházási fejlesztés vagy egyéni lakásépítés bebiztosítása céljából, annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók, kivéve azt a vagyonrészt, amely a 3. § e) és f) pontja szerint e vagyontárgyakból nem kerül községi tulajdonba.

(6) A 2. bekezdésben felsorolt, külön törvény szerint más jogi vagy természetes személyekre történő vagyonátruházásra kijelölt tárgyak⁹⁾ azt követően kerülnek községi tulajdonba, ha ezen előírások szerint olyan döntés születik, hogy nem kerülnek fel az átruházásra kerülő üzemrészlegek jegyzékére,¹⁰⁾ vagy ha e jegyzékből kizárják azokat, ugyanúgy, mint azon tárgyakat, melyeket ismételt árveréseken sem tudtak értékesíteni. Ezeket a tárgyakat a község átadással és átvétellel kapja meg. Más speciális előírások rendelkezéseit¹¹⁾ ez esetben alkalmazni nem kell. A község dönthet úgy, hogy külön előírások szerinti eljárási módot választ.^11a)

(7) A tárgyakat és tulajdonosi jogokat az 1, 2 és 5. bekezdés szerint a törvény hatályba lépésének napjától gyakorolja a község.

(1) Azok az állami ingatlanok, amelyekben megszűnik a testnevelési egyesületek külön törvényben meghatározott tartós használati joga,^11b) a hatálybalépés napján annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók. A község köteles megtartani az ilyen ingatlan eredeti rendeltetését.

(2) A törvény 14. §-át arányos mértékben kell alkalmazni. Az írásos jegyzőkönyveket a községek kötelezően a körzeti hivatalokkal együtt dolgozzák ki. A telekkönyvbe történő tulajdonjog-bejegyzési javaslatot a község az ingatlan átvételét követő 12 hónapon belül köteles benyújtani. 

(1) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából azok a vagyontárgyak, amelyek kezelője

a) olyan jogi személy, amelynek alapítói jogkörei külön törvény értelmében a községre szállnak át,^11c)

b) a jogi személyiség nélküli alanyok iskolái és gyermeknevelési intézményei, az ezek használatában lévő intézmények, ha azok alapítói jogkörei külön törvény értelmében a községre szállnak át,^11d)

c) a jogi személyiség nélküli alanyok szociális szolgáltató intézetei és a használatukban lévő intézmények, ha azok alapítói jogkörei külön törvény értelmében a községre szállnak át.^11e)

(2) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából jogi személyek kezelésében lévő vagyontárgyak, ha a központi államigazgatási szerv vagy az illetékes helyi államigazgatási szerv szerződésben átruházza az alapítói jogokat e jogi személyek esetében a községre, vagy ha ezt külön törvény elrendeli; ezen átruházásra és ezen vagyonra jelen törvény 4.a és 14.b §-át kell arányos mértékben alkalmazni.

(3) Az 1. bekezdésben felsorolt vagyontárgyak annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók. A 2. bekezdésben felsorolt vagyontárgyak annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók, ha külön törvény erről másként nem rendelkezik. 

(1) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából azok a vagyontárgyak, amelyek kezelője

a) egészségügy terén működő jogi személy, ha külön törvény alapján az alapítói jogkör a községre száll át,^11f)

b) egészségügy terén működő jogi személyiség nélküli alany, ha ezek az egészségügyi intézményeknek az alapítói jogköre külön törvény szerint a községre száll át.^11f)

(2) Az 1. bekezdésben felsorolt vagyontárgyak, a megkezdett építkezéseket beleértve azon község tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók.

(1) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából azok a telkek, amelyeken a községi tulajdonba került építmények^11g) állnak, s amelyek a község tulajdonába szálltak át a 2-2.c § értelmében, együtt azokkal a területekkel, amelyek fekvésük és kihasználtságuk alapján oszthatatlan egységet alkotnak az építménnyel.

(2) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából azok a telkek is, amelyeken községi tulajdonba került építmények és megkezdett épületek állnak, és amelyek külön törvény alapján megkötött szerződéssel váltak községi tulajdonná,^11h) beleértve azokat a területeket, amelyek fekvésük és kihasználtságuk alapján oszthatatlan egységet alkotnak az építménnyel és a megkezdett építkezéssel.

(3) Az építmények és megkezdett építkezések alatti területek az 1. és 2. bekezdés értelmében annak a községnek a tulajdonába szállnak át, amely az építmény vagy a megkezdett építkezés tulajdonosa.

(4) Községi tulajdonba kerülnek a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és a község által megkötött szerződés alapján a Szlovák Köztársaság tulajdonából azok a telkek, amelyek ideiglenes használatba adásra kerültek külön jogszabály szerint¹¹ⁱ⁾ és azokon községi tulajdonban lévő építmények állnak, amelyek a 2-2.c § értelmében kerültek a község tulajdonába, beleértve a környező területeket is, amelyek fekvésük és kihasználtságuk alapján oszthatatlan egységet alkotnak az építménnyel.

Nem kerül községi tulajdonba

a) az a vagyon, amely kizárólagosan csak állami tulajdonban lehet,¹²⁾

b) az állampolgárok által személyesen használt telek,¹³⁾

c) az olyan állami tulajdonban lévő ingatlan, amely a hatálybalépés napjáig külön jogszabály alapján³⁾ más mint állami szervezet tartós használatában volt,¹⁴⁾ kivéve azt az ingatlantulajdont, amely a községre száll át a 15.a § szerint,

d) az állami tulajdonban lévő iskolák, az oktatási és más intézmények vagyona, melyre külön jogszabály alapján³⁾ a hatálybalépés napjáig a nemzeti bizottságoknak volt használati joga, és amelyre külön törvény alapján¹⁵⁾ a község nem szerezte meg a fenntartói jogokat, kivéve a gyermeknevelési intézményekhez, az alapiskolákhoz és oktatási intézményekhez tartozó telkeket, melyeket oktatási célkora vagy a vele összefüggő tevékenységekre nem hasznosítanak,

e) az az ingatlanvagyon, melyet külföldi képviseleti kirendeltségek szervei használnak diplomáciai és konzuláris tevékenységük kifejtése során vagy kulturális-információs központként a Szlovák Köztársaság területén,

f) az állami vállalat vagyonrésze más jogi személy vállalkozásában, ha olyan állami vállalatról van szó, mely esetében az alapítói jogokat a nemzeti bizottság vagy a község gyakorolta,^15a) és ha rá külön jogszabály szerint⁷⁾ az alapítói jog át lett ruházva; ezzel a vagyonrésszel az állami vállalat saját belátása szerint gazdálkodik külön jogszabály értelmében,^11a)

g) az állami vagyonrész más jogi személy vállalkozásában, ha az megszüntetett állami vállalatból alakult meg,^15b) és amellyel szemben az alapítói jogokat a nemzeti bizottság vagy a község gyakorolta; az állam e vagyonrészhez kötődő jogait ilyen esetben a megszűnt állami vállalat székhelye szerint illetékes körzeti hivatal gyakorolja, s azzal külön jogszabályban előírt módon jár el,^11a)

h) a lakosság polgári védelmének céljait szolgáló objektum, mellyel a hatálybalépés napjáig külön törvény alapján³⁾ a nemzeti bizottság gazdálkodott.

(1) Községi tulajdonná válnak azok kapcsolódó tulajdonosi jogok is, amelyeket a gazdálkodás során a nemzeti bizottság, az állami vállalat, a költségvetési vagy támogatott szervezet és a nemzeti bizottságok e törvény 2. §-a 1-6. bekezdése szerinti kisüzemei gyakoroltak. Ez a rendelkezés átmenetileg a Stavoinvesta beruházási jogkörére is vonatkozik.¹⁶⁾ Ezek a tulajdonosi jogok azokra a községi üzemekre, a költségvetési, támogatott és más szervezetekre (a továbbiakban csak „szervezetek”) szállnak át, amelyeknek alapítói és fenntartói jogát a község külön törvény alapján szerezte meg. A szervezetek ezen tulajdonosi joggal igazgatási jogot kapnak.

(2) A megszerzett vagyon értékének felső határáig a községre száll át minden, a vagyonnal kapcsolatos kötelezettség is. Hasonlóképpen minden kötelezettség átszáll közvetlenül a szervezetre.

(3) Tulajdonosi jog e törvény szempontjából minden kintlévőség és más vagyonhoz kötődő jog.

(1) A Szlovák Köztársaság vagyonával együtt a községekre szállnak át a 2.b § 1. bekezdése szerint a vele kapcsolatos tulajdonosi jogok, és a megszerzett vagyon értékéig terjedően a kötelezettségek is.

(2) A községre nem szállnak át

a) a térítési kötelezettségek az állami vagyon kezelője által átvett, a községre a 2.b § 1. bekezdése szerint átruházott vagyonnal kapcsolatos áruszállításért, munkákért és más teljesítésekért, ha azoknak a határideje már lejárt vagy ha azokat a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történő – e törvény szerinti – átruházása napjáig nem térítették meg,

b) a külön törvény szerinti^16a) pénzbeli térítési kötelezettségek teljesítése, melyet az állami vagyon kezelőjének külön törvény értelmében^16a) kötelessége lett volna megtéríteni, a Szlovák Köztársaság vagyona község általi átvétele hatálybalépésének napján a községre száll át.

(1) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonával együtt a 2.c § értelmében a kapcsolódó tulajdonosi jogok és a megszerzett vagyon és tulajdonosi jogok értékének felső határáig a kapcsolódó kötelezettségek is.

(2) Nem száll át a községre

a) a térítési kötelezettség az állami vagyon kezelője által átvett, a községre a 2.c § 1. bekezdése szerint átruházott vagyonnal kapcsolatos áruszállításért, munkákért és más teljesítésekért, ha azoknak a határideje már lejárt vagy ha azokat a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történő – e törvény szerinti – átruházása napjáig nem térítették meg,

b) a külön törvény szerinti^16a) pénzbeli térítési kötelezettségek teljesítése, melyet az állami vagyon kezelőjének külön törvény értelmében^16a) kötelessége lett volna megtéríteni, a Szlovák Köztársaság vagyona község általi átvétele hatálybalépésének napján a községre száll át.

Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonával együtt a 2.d § értelmében a kapcsolódó tulajdonosi jogok, valamint a megszerzett vagyon és tulajdonosi jogok értékének felső határáig a kapcsolódó kötelezettségek is.

A tárgy lehet község, valamint más jogi személy és természetes személy közös tulajdonában.¹⁷⁾

(1) A község vagyonával önállóan, vagy vagyonkezelő (a későbbiekben csak „vagyonkezelő”) közvetítésével gazdálkodik, amely lehet külön törvény alapján létrehozott költségvetési vagy támogatott szervezet.¹⁸⁾

(2) A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa város vagyonuk egy részét a városkerületek kezelésébe adják.¹⁹⁾ A városkerület a kezelésébe adott vagyon működtetését olyan vagyonkezelőre bízhatja, melyet külön jogszabály alapján hozott létre.¹⁸⁾

(3) A községi vagyon kezelése a jogok és kötelességek összességét jelenti a vagyonkezelőre vagy városrészre bízott vagyonnal kapcsolatosan, melyet a község bízott rá vagy amelyet a vagyonkezelő saját tevékenységével szerzett meg. A kezelő vagy a városrész jogosult és köteles a község vagyonát fenntartani, a tevékenységi körében meghatározott feladatok teljesítésére vagy azzal összefüggésben használni, abból hasznot szerezni, használható állapotban fenntartani, gyarapítani és vele ezen törvénnyel és a községi vagyongazdálkodásról szóló jogszabállyal összhangban gazdálkodni; városrész esetében¹⁹⁾ összhangban kell állnia a gazdálkodásnak a város statútumával is.

(4) A vagyonkezelő nem szerezheti meg az általa kezelt vagyon tulajdonjogát. A vagyon, melyet a vagyonkezelő megkap, a község tulajdona. A vagyonkezelő vagy a városrész a község nevében gyakorolja a jogi teendőket a község vagyonának kezelése során. A vagyonkezelő vagy a városrész a község nevében jár el a bíróságokon vagy más szerveknél olyan ügyekben, melyek az általa kezelt községi vagyonnal kapcsolatosak.

(5) A község saját vagyonát alaptőke-betétként beviheti kereskedelmi társaságokba,^19a) kereskedelmi társaság tőkealapjába,^19a) vagy vagyonával jogi személyt alapíthat.^19b)

(6) Minden jogi tevékenységet, mely a községi vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos, írásban kell rögzíteni, különben érvénytelen.

(7) A városrész tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodásra¹⁹⁾ arányos mértékben kell alkalmazni az 1., a 3-6. bekezdést, a 6.a §-t, a 7. és 7.a §-t, a 9. § 1. és 2. bekezdését, a 9.a-12. §-okat.

(1) Községi vagyonkezelés akkor jön létre, ha

a) a község vagyonának kezelését vagyonkezelőre vagy városrészre bízzák,¹⁹⁾

b) a községi vagyonkezelést átruházzák,

c) a vagyonkezelő saját tevékenységével vagyont szerez meg községi tulajdonba.

(2) A kezelésbe adott vagyont a község a vagyonkezelő létrehozásáról szóló alapító okiratban határozza meg.^19c) A község a vagyongazdálkodási alapelvekben meghatározott feltételek mellett bízhatja meg a kezelőt a községi vagyon működtetésével és ugyanígy vonhatja meg tőle ezt a jogot. A városrésznek megfelelő ellentételezésre a kezelt községi vagyon gyarapítása után csak akkor van jogos igénye, ha a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony vagy Kassa városa a városrésznek előzetes írásos engedélyt adott vagyona gyarapítására, meghatározták, hogy mi számít vagyongyarapodásnak és a városrésztől megvonták azon községi vagyon kezelésének jogát, melyet a városrész arra a célra használt, amelyre azt a gondjaira bízták. A község ingatlanvagyonát a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony odaajándékozhatja a városrészének; ugyanígy a városrész is odaajándékozhatja ingatlanvagyonát a Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak. A község ingatlanvagyonát Kassa városa odaajándékozhatja a városrészének; ugyanígy a városrész is odaajándékozhatja ingatlanvagyonát Kassa városának. Az ingatlanvagyont odaajándékozni a negyedik mondat és az ötödik mondat szerint csak a gazdálkodási alapelvekben lefektetett okokból lehet, melyről a községi képviselőtestület dönt az összes képviselő háromötödös többségével; a törvény 9.a §-a szerinti eljárást nem alkalmazzák.

(3) A községi vagyon kezelésének átruházása vagyonkezelők közt vagyonkezelési szerződéssel történik. A vagyonkezelési szerződésnek írásban kell megköttetnie, és a külön jogszabályban meghatározott tartozékok mellett^19d) tartalmaznia kell az átruházás tárgyát, annak hasznosítási célját, az átruházás pontos időpontját és az egyezményes árat is, amennyiben térítéses átruházásról van szó. A vagyonkezelést átruházó szerződés érvényességéhez a község egyetértése is szükséges, ha arról a községi vagyongazdálkodási előírások úgy rendelkeznek.

(4) A vagyonkezelők szerződéssel kölcsönösen kicserélhetik a kezelésükben lévő községi vagyont is. A 3. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a vagyonkezelési cseréről szóló szerződés esetében is.

(1) A község szervei és szervezetei kötelesek a község vagyonával a község és annak polgárai javára gazdálkodni, a környezet védelmét és gyarapítását szem előtt tartva. 

(2) A község szervei és szervezetei kötelesek a község vagyonát gyarapítani, védeni, annak értékét növelni. Kötelesek főként

a) fenntartani és használni a vagyont,

b) védeni a vagyont a megrongálás, megsemmisülés, elveszítés vagy visszaélés ellen,

c) minden jogi eszközt ki kell használniuk a vagyon védelmében, beleértve jogaik és jogos érdekeik kellő időben történő érvényesítését az illetékes szerveknél,

d) a vagyont könyvelési nyilvántartásukban vezetni külön jogszabály értelmében.²¹⁾

(1) A község köteles a meghatározott célt szolgáló vagyon rendeltetését megtartani, ha az a 2.b § 1. bekezdése és a 2.c § szerint került a tulajdonába, és a Szlovák Köztársaság vagyonának átruházása napján oktatási-nevelési célokat szolgált az oktatási-nevelési folyamatban, illetve a vele közvetlenül összefüggő tevékenységekben, vagy ha az a szociális segítségnyújtást és az egészségügyi ellátást szolgálta.

(2) Az 1. bekezdésben meghatározott kötelesség a községi képviselőtestület döntése alapján érhet véget

a) ha azzal megváltozik az 1. bekezdésben szereplő vagyon célirányos rendeltetése,^21a)

b) ha azzal az 1. bekezdésben szereplő vagyon vagyoni betétként használható fel kereskedelmi társaság vagy más jogi személy létrehozására,^21b)

c) ha azzal az 1. bekezdésben szereplő vagyont feleslegessé nyilvánítják,

d) az 1. bekezdés szerinti ingóság feleslegessé vagy felhasználhatatlanná nyilvánításáról, ha annak értéke meghaladja a 3500 eurót; ha az ilyen ingóság értéke ennél kevesebb, a feleslegessé vagy felhasználhatatlanná válásról a 9. § 1. bekezdésében meghatározott alkalmazott dönt.

(3) Ha a Szlovák Köztársaság vagyona a 2.b § 2. bekezdése alapján kerül községi tulajdonba, annak meghatározott célú rendeltetését külön törvény mondhatja ki.

(4) Az 1. bekezdés szerinti községi tulajdonra zálogjog,^21c) kezességi jog^21d) nem érvényesíthető, az ilyen vagyon nem kerülhet végrehajtásra, csődeljárás vagy felszámolás alá külön törvények alapján.^21e)

(1) A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa a város alapító okiratában határozzák meg a 2--2.d § alapján a városrészek kezelésére bízott vagyon mértékét.²²⁾ A városrészekre általában nem ruházzák át annak a vagyonnak a működtetését, amely részben vagy egészében összvárosi szükségleteket szolgál vagy a Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak vagy Kassa városának munkavégzését biztosítja.

(2) A múzeumi és képtári gyűjtemények, valamint a könyvtárak könyvállományának kezelését külön törvények szabályozzák.

(1) A községi vagyonnal való gazdálkodási alapelvek, melyeket a községi képviselőtestület fogad el, főként 

a) a községi vagyon működtetésére a község által létrehozott szervezetek jogait és kötelességeit,

b) a község által létrehozott szervezetektől történő vagyonelvételt,

c) a vagyon használatba vételi eljárását,

d) az értékpapírok kezelését szabályozzák,

e) kimondják, a szervezet mely tevékenységeit kell jóváhagynia a község szerveinek,

f) a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját a birtokolt értékpapírokkal és vagyonrészekkel kapcsolatosan a község által létrehozott jogi személyekben vagy olyan jogalanyoknál, amelyekben a község meghatározó személy és döntő többsége van,^22aa) különös tekintettel a vagyonkezelés átláthatóságára és a hatékony vagyongazdálkodásra,

g) a községi vagyon feleslegessé vagy használhatatlanná nyilvánításának feltételeit,

h) a feltételeket, melyek esetén a vagyon vételára az általános vagyonérték alá csökkenthető községi vagyon különleges elbírálásra érdemes okból történő átruházása esetén, valamint a bérleti díj különleges elbírálásra érdemes okból történő csökkentése esetén,

i) a különleges elbírálásra érdemes okokat, főként kis alapterületű és alacsony értékű ingatlanok átruházása vagy bérbeadása esetén vagy általános érvényű közhasznú hasznosítás esetén,

j) a község szerveinek jogköreit és feladatait a községi vagyon kezelése során; ez nem érinti a községi képviselőtestület 2. bek. szerinti jogkörét.

(2) A községi képviselőtestület hagyja jóvá

a) a községi ingatlanvagyon átruházásának módját; ez nem érvényes abban az esetben, ha a község az ingatlant külön törvény^22a) értelmében köteles átruházni,

b) a nyilvános üzleti pályázatok feltételeit, ha a község ingatlanvagyonának átruházását nyilvános üzleti pályázaton valósítják meg; a nyilvános üzleti pályázatok feltételeinek teljesíteniük kell az átlátható és diszkriminációmentes verseny feltételeit és nem akadályozhatják a tisztességes versenykörnyezet kialakulását,

c) a községi ingatlanvagyon átruházását, ha az közvetlen eladással vagy nyilvános üzleti pályázattal történik, ha a pályázat feltételei közt nem szerepelt a községi ingatlanvagyon elvárt vételára,

d) a községi ingatlanvagyon átruházását, ha az meghaladja a községi képviselőtestület által meghatározott értéket,

e) a gazdálkodási alapelvekben meghatározott értékszint felett a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját,

f) a községi tulajdon bevitelét az alakuló vagy már létező kereskedelmi társaságokba,

g) a koncessziós szerződéseket építési munkák elvégzésére vagy a külön jogszabály^22ab) alapján megkötött koncessziós szerződéseket (a továbbiakban csak „koncessziós szerződés”) szolgáltatások nyújtásáról, mégpedig a község összes képviselője háromötödének egyetértésével,

h) a község tulajdonában lévő épület vagy berendezés energiahatékonysági javításának szándékát garantált energiamegtakarítással járó energetikai szolgáltatás útján a közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződés alapján.^22ac)

(3) A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa alapítólevelében részletesen szabályozza,

a) milyen mértékben és mely esetekben kell a városrészek kezelésében lévő ingatlanvagyon szerződéses átruházását csak a városrészek helyi képviselőtestületeinek jóváhagyásához kötni; ezt megelőzően szükséges a polgármester jóváhagyása,

b) a városrészek kezelésére bízott vagyon elvételének feltételeit.

(1) Amennyiben ezen törvény másként nem rendelkezik, a községi tulajdon átruházása az alábbiak szerint történik meg:

a) nyilvános üzleti versenypályázat alapján,^22b)

b)önkéntes árverésen^22c) (a későbbiekben csak „árverés”), vagy

c) közvetlen eladással legkevesebb olyan áron, amely eléri az általános, külön törvény alapján^22d) meghatározott vagyonértéket.

(2) A község vagyoneladási szándékát és annak módját közzéteszi a hivatalos hirdetőtábláján, a község webhelyén, ha azzal rendelkezik, valamint más e célra alkalmas módon. Ha az 1. bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítésről van szó, az első mondat szerint közzétett hirdetményben legalább azt a helyet is fel kell tüntetni, ahol a nyilvános üzleti versenypályázat vagy árverés feltételei közzé vannak téve.

(3) A nyilvános üzleti versenypályázat feltételeit a község legalább 15 napra nyilvánosságra hozza a versenypályázatok végső benyújtási határidejét megelőzően.

(4) A nyilvános üzleti pályázatra az ajánlattételek a elektronikus postafiókon^22da) keresztül nyújthatók be vagy papíralapon, ha az érdeklődőnek nincs aktivált elektronikus postafiókja. A község a nyilvános üzleti pályázatra benyújtott összes ajánlatot 10 napon belül a pályázati határidő letelte után közzéteszi legalább 30 napon át a község hivatalos hirdetőtábláján vagy a webhelyén, ha azzal rendelkezik.

(5) A község átruházza vagyonát arra a pályázóra, aki megfelel a nyilvános üzleti pályázat feltételeinek és amelynek az ajánlata a legelőnyösebb.

(6) A község figyelmen kívül hagyja a nyilvános üzleti pályázatra benyújtott azon ajánlatokat, melyek nem felelnek meg a nyilvános üzleti pályázat feltételeinek. A község a kizárt ajánlattevőt értesíti a nyilvános üzleti pályázatból történt kizárásáról és annak okairól a javaslatok kiértékelésének lezárultát követő 30 napon belül.

(7) A község megsemmisítheti a nyilvános üzleti pályázatot, ha ezt a nyilvános üzleti pályázat feltételeiben kikötötte. A község megsemmisítheti a nyilvános üzleti pályázatot akkor is, ha alapvetően megváltoztak a nyilvános üzleti pályázat kihirdetésekor fennálló körülmények vagy ha a nyilvános üzleti versenypályázat folyamán rendkívüli indokok keletkeztek, melyek miatt a községtől nem követelhető meg a nyilvános üzleti pályázat folytatása, miközben a nyilvános üzleti pályázat megsemmisítéséről a községi képviselőtestület dönt az összes tagjának többségével. A község megsemmisíti a nyilvános üzleti pályázatot, ha a községi képviselőtestület nem hagyta jóvá a vagyonátruházást, melyhez a 9. § 2. bek. c) pontja szerint hozzá kell járulnia.

(8) A község köteles azonnali hatállyal értesíteni az összes érdeklődőt a nyilvános üzleti pályázat megsemmisítéséről, feltüntetve a megszüntetés okait. A tájékoztatást és indoklást a nyilvános üzleti pályázat megszüntetéséről a község ugyanolyan módon teszi közzé, ahogyan a nyilvános üzleti pályázatot meghirdette.

(9) Az árveréssel történő községi vagyonátruházásra külön jogszabály^22c) vonatkozik.

(10) A község legalább 15 napon át nyilvánosságra hozza vagyona közvetlen eladására vonatkozó szándékát. Párhuzamosan közzéteszi a határidőt, ameddig az érdeklődők benyújthatják árajánlatukat; ez a határidő nem lehet rövidebb 30 napnál és akkor kezd letelni, amikor a község a szándékát a hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztette, hacsak a község nem határoz meg későbbi kezdetet. A község nem ruházhatja át vagyona tulajdonjogát közvetlen eladással, ha a vagyon külön jogszabály^22d) szerint meghatározott általános értéke meghaladja a 40 000 eurót. Az ingatlant egyértelműen be kell azonosítani úgy, hogy ne lehessen felcserélni más ingatlannal. A községi vagyon általános értékének^22d) meghatározása közvetlen eladás esetén az átruházás községi képviselőtestületi jóváhagyása napján nem lehet régebbi hat hónaposnál.

(11) A községi vagyon megvásárlására szóló árajánlatokat elektronikus postafiókon^22da) keresztül kell benyújtani, és amennyiben az ajánlattevőnek aktív elektronikus postafiókja nincs, akkor papíralapon. A község az összes benyújtott árajánlatot ajánlatot 10 napon belül a pályázati határidő letelte után közzéteszi és legalább 30 napon át elérhetővé teszi a község hivatalos hirdetőtábláján vagy a honlapján, ha azzal rendelkezik.

(12) A község arra az érdeklődőre ruházza át közvetlen eladással a község vagyonát, aki a legmagasabb árat ajánlja fel érte.

(13) A község nem ruházhat át községi tulajdont közvetlen eladással olyan természetes személyre, aki ebben a községben

a) a község polgármestere,

b) a községi képviselőtestület képviselője,

c) a község által alapított vagy létesített jogi személy statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja,

d) a községi hivatal elöljárója,

e) a község alkalmazottja,

f) a község főellenőre,

g) az a)–f) pontokban felsorolt személyek közeli hozzátartozója.^22e)

(14) A község nem ruházhatja át közvetlen eladással a község vagyonát arra a jogi személyre, melynek a 13. bekezdésben feltüntetett személy az alapítója, melyben üzletrésze van, vagy amelyben statutáris szerv vagy statutáris szerv tagja, irányító, végrehajtó vagy felügyelő szervének tagja; ez nem érvényes, ha olyan jogi személyről van szó, melyben a község többségi tulajdonrésszel bír.

(15) A község nem köteles nyilvános üzleti pályázatot, árverést vagy közvetlen eladást meghirdetni, ha

a) olyan ingatlanvagyon átruházásáról van szó, melyet a község külön jogszabály^22a) értelmében köteles átruházni vagy mely során külön jogszabály^22a) szerint elsőbbségi jogot juttat érvényre,

b) olyan terület átruházásáról van szó, melyen az azt megszerző személy tulajdonában lévő építmény áll, beleértve a hozzá tartozó területeket, melyek az épülettel elhelyezkedésük és hasznosításuk következtében elválaszthatatlan egységet alkotnak,

c) a községi vagyonrész átruházásával törvényes elővásárlási jog^22f) valósul meg,

d) az ingóság maradványértéke kevesebb, mint 5 000 euró,

e) községi ingatlanvagyon befektetési támogatás^22fa) formájában történő átruházásáról van szó bejegyzett szociális vállalkozás részére,

f) a községi ingatlanvagyon különleges elbírálásra érdemes okból történő átruházásáról van szó, melyről a községi képviselőtestület tagjai háromötödének többségével dönt, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

1. a községi vagyon e módon történő átruházásának szándékát és az átruházásra szánt községi vagyon általános értékét a község közzéteszi a hivatalos hirdetőtábláján, a webhelyén, ha azzal a község rendelkezik, vagy más megfelelő módon az átruházás jóváhagyása előtt legkevesebb 15 nappal és ezek az adatok nyilvánosan elérhetők legalább az átruházás jóváhagyásáig,

2. a különleges elbírálás indoklása a községi vagyongazdálkodási elvekkel összhangban áll és

3. az átruházásra kerülő községi vagyon általános értékét szakértői értékbecsléssel^22d) határozták meg, mely az átruházás jóváhagyásának napján nem régebbi kilenc hónapnál; az átruházásra kerülő vagyon általános értének szakértői meghatározására nincs szükség, ha a községi vagyon értéke nem haladja meg a 3 000 eurót, vagy 30 000 fő lakosságot meghaladó község esetében a 7 500 eurót a hasonló községi vagyonnal vagy hasonló, eladásra kínált tárgyra nyilvános kínálattal való kimutatható összehasonlítás alapján, hacsak a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról⁴⁾ vagy Kassa városáról⁵⁾ szóló külön jogszabályok másként nem rendelkeznek.

(16) A községi vagyon 15. bekezdés szerinti átruházása során a község köteles a vételárat legkevesebb az általános vagyonérték összegében megegyezni,22d) kivéve a községi vagyon 15. bekezdésének e) és f) pontja szerinti átruházását, amikor a község az általános vagyonértéknél vagy a 15. bek. f) pont 3. alpontja szerinti kimutatható összehasonlítás alapján meghatározott községi vagyonértéknél alacsonyabb árban is megegyezhet, A 15. bekezdés szerinti községi vagyonátruházáskor a 13. és 14. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák.

(1) Ha ez a jogszabály vagy külön jogszabály^22g) másként nem rendelkezik, a 9.a § 1–8. és 10–14. bekezdésének rendelkezéseit a község köteles arányos mértékben alkalmazni a község vagyonának bérbeadásakor is.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezését nem alkalmazzák, ha

a) a bérbeadott községi ingóság maradványértéke kevesebb, mint 3 500 euró,

b) olyan községi vagyon bérbeadásáról van szó, melynek időtartama ugyanazon bérlő esetében nem haladja meg a tíz napot a naptári hónapban,

c) a bérelt községi vagyon bérleti díja az teljes bérlési időszakban nem haladja meg a 20 000 eurót,

d) községi ingatlanvagyon befektetési támogatás^22fa) formájában történő bérbeadásáról van szó bejegyzett szociális vállalkozás részére,

e) a községi ingatlanvagyon különleges elbírálásra érdemes okból történő átruházásáról van szó, melyről a községi képviselőtestület tagjai háromötödének többségével dönt, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

1. a községi vagyon e módon történő bérbeadásának szándékát és a bérleti díj általános értékét a község közzéteszi a hivatalos hirdetőtábláján, a webhelyén, ha azzal a község rendelkezik, vagy más megfelelő módon a bérbeadás jóváhagyása előtt legkevesebb 15 nappal és ezek az adatok nyilvánosan elérhetők legalább a bárbeadás jóváhagyásáig,

2. a különleges szempont indoklása a községi vagyongazdálkodási elvekkel összhangban áll és

3. bérleti díj általános értékét szakértői értékbecsléssel^22d) határozták meg, mely a bérbeadás jóváhagyásának napján nem régebbi kilenc hónapnál; a bérleti díj általános értének szakértői meghatározására nincs szükség, ha a bérleti díj értéke a teljes bérlési időszakban nem haladja meg a 7 500 eurót, vagy 30 000 fő lakosságot meghaladó község esetében a 15 000 eurót a hasonló bérleti díjjal vagy hasonló, nyilvános bérleti kínálattal való kimutatható összehasonlítás alapján, hacsak a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról⁴⁾ vagy Kassa városáról⁵⁾ szóló külön jogszabályok másként nem rendelkeznek.

(3) A község köteles a községi vagyont legalább olyan bérleti díj ellenében bérbe adni, amilyet abban az időben és azon a helyen szokásosan megkérnek az egyezményes célú azonos vagyon vagy összehasonlítható vagyon bérbeadásáért; ez nem érvényes községi vagyon a 2. bek. c) és e) pontja szerinti bérbeadásakor, amikor a község az összehasonlítás alapján megállapított bérleti díjnál vagy a bérleti díj általános értékénél alacsonyabb bérleti díj ellenében is bérbe adhatja a községi vagyont.

(4) A 2. bekezdés c és e) pontja szerinti bérleti díj értékét a községnek a teljes bérleti időszakban nyújtott teljesítés összegében határozzák meg, miközben

a) a bérlet összegét a hozzáadottérték-adó nélkül számolják ki, ha azt alkalmazzák,

b) a társtulajdonosok által felvett bérleti díjat azok tulajdonrésze arányában osztják fel; ha a tulajdonrészek nincsenek meghatározva vagy azokat nem lehet meghatározni, azok egyenlő részeknek tekintendők,

c) a több szerződésből befolyt bérleti díjak értékét nem lehet összeadni,

d) a bérleti díjba beszámítódnak a határozott időre meghosszabbított szerződések értékei is, ha a bérleti szerződés lehetővé teszi az egyoldalú szerződéshosszabbítást,

e) határozatlan idejű bérleti szerződés feltételezi, hogy azt 10 éves időszakra kötötték meg,

f) a kötbérek és a községi vagyon használatával kapcsolatos költségek nem számítanak bele a bérleti díjba,

g) feltételezhető, hogy a lehető legmagasabb bérletidíj-érték fog befolyni a bérleti szerződésből.

(5) A 4. bekezdés rendelkezései a 2. bek. c) és e) pontja szerinti egyszeri teljesítésekre is vonatkoznak.

(1) Az állami támogatásokra vonatkozó külön jogszabályokat a jelen törvény nem érinti.

(2) Az értékpapírok és jogi személyek vagyonrészeinek kezelésekor, melyek következében tulajdonosváltozás következik be, a község köteles a 9.a § 1–14. bekezdése szerint eljárni, ha ezt az eljárást külön jogszabály²⁾ nem zárja ki.

(3) A természetes személy és a jogi személy, akire/amelyre vonatkozik a közszféra partnereinek nyilvántartásába való bejegyeztetés kötelessége,^22gb) csak akkor szerezheti meg a községi vagyont vagy válhat annak használójává a jelen törvény szerint, ha be van jegyezve a közszféra partnereinek nyilvántartásába.^22gb) Az első mondat szerinti feltétel teljesülését a község kataszteri eljárásában igazolja.

(1) A természetes személy, akinek a községben állandó lakhelye van vagy a községben ingatlana van, vagy a személy, akinek az ügyhöz fűződő jogi érdeke van, jogában áll a jogügylet megsemmisítését vagy a harmadik személyre átruházott vagyontárgy községi tulajdonának meghatározását kérni, ha a vagyon átruházása nem a 9.a § és 9.ab § rendelkezéseivel összhangban történt meg.

(2) Az 1. bekezdés alapján bírósági per is indítható a községi vagyon tulajdonjogának átruházását követő egy éven belül.

(1) Koncessziós vagyon az a községi vagyon, melyet koncesszionárius használ a koncessziós szerződésben^22ab) meghatározott terjedelemben, feltételek mellett és időtartamban, ha az építmény vagy szolgáltatás használati jogából származó kockázatokat az adott időszakban vagy a jogosultsággal járó pénzügyi teljesítések terén döntő mértékben a koncesszionárius viseli.

(2) A koncessziós vagyont a község más személy tulajdonába nem ruházhatja át.

(3) Koncessziós vagyon használata az1. bekezdés értelmében lehetséges

a) a községi ingatlanvagyonra lépés esetén,

b) községi telken létesített építmény esetén, ha a koncessziós szerződés értelmében az építmény tulajdonjoga legkésőbb a koncessziós szerződésben meghatározott határidő végén a községre száll át,

c) községi tulajdonban lévő objektum áthelyezése vagy eltávolítása esetén,

d) községi vagyon felújítása, üzemeltetése, karbantartása és javítása esetén,

e) szolgáltatásnyújtás vagy más üzleti célú felhasználás esetén,

f) községi vagyon bérbeadása, kikölcsönzése során, vagy községi vagyonra történő szerződéses szolgalmi jog bejegyzése esetén harmadik személy javára,

g) olyan községi vagyon esetében, mely teljes elhasználódottsága vagy károsodottsága, elavultsága vagy gazdaságtalansága miatt, esetleg más komoly okból eredeti célját vagy rendeltetését már nem képes szolgálni

h) községi tulajdonban lévő földterületeken kitermelt nyersanyag esetében külön jogszabályban előírt feltételek mellett.^22h)

(4) A koncesszionárius a koncessziós vagyon használata során a saját nevében jár el, nincs községi vagyonkezelői státusa ezen törvény szerint. A koncesszionárius köteles a koncessziós vagyont jó állapotban tartani, azt a meghatározott célra használni, biztosítani annak karbantartását és üzemeltetését, valamint téríteni az ezekkel kapcsolatos költségeket, köteles biztosítani a vagyon védelmét, tájékoztatni a községet a koncessziós vagyon állapotáról a szerződésben rögzített terjedelemben, illetve teljesíteni a további, szerződésbe foglalt kötelességeket.

(5) A koncesszionárius nem használhatja a koncessziós vagyont saját vagy harmadik személy kötelezettségeinek fedezeteként/biztosítékaként, azt más személy tulajdonába át nem ruházhatja, ha ez a törvény erről másként nem rendelkezik.

(1) Ha a koncessziós szerződés megengedi, a koncesszionárius bérbe, kölcsönbe adhatja a koncessziós vagyont, illetve szolgalmi jogot jegyeztethet be rá harmadik személy javára. A bérleti szerződést, a kölcsönzési szerződést vagy a szolgalmi jog bejegyzéséről szóló szerződést a koncesszionárius harmadik személlyel legtovább arra az időre kötheti meg, amit a koncessziós szerződés meghatároz a koncesszió időtartamaként. Koncessziós vagyon bérbeadása esetén a 9.aa § rendelkezései nem alkalmazhatók. A bérleti díjat és a szolgalmi jog bejegyzéséért járó térítést a koncesszionárius és a harmadik személy megállapodással szabja meg. Az állami segítségnyújtásra vonatkozó külön jogszabályokat²²ⁱ⁾ ez a rendelkezés nem érinti.

(2) Ha a koncessziós szerződés úgy rendelkezik, a koncesszionárius a község előzetes írásos beleegyezését követően jogosult másodlagos nyersanyag-felvásárlónál értékesíteni, vagy külön törvény^22j) alapján felszámolni a községi koncessziós vagyont, ha az teljes elhasználódottsága vagy megkárosodottsága miatt, elavultsága és üzemi gazdaságtalansága vagy más komoly okból nem képes rendeltetésének vagy meghatározott céljának eleget tenni.

(3) Ha a koncessziós szerződés úgy rendelkezik, a község szerződést köthet a koncesszionáriussal a koncessziós szerződésből fakadó községi követelések részletfizetéséről vagy a követelések kifizetésének elhalasztásáról. A követelések kifizetésének elhalasztása esetén a községi követelések megtérítésének maximális haladéka egy naptári év a követelés keletkezésének napjától számítva. Késedelmi kamatokat a szerződéses részletfizetés idejére vagy a fizetési haladék idejére nem számolhatók fel és nem követelhetők. Az állami segítségnyújtásra vonatkozó külön jogszabályokat²²ⁱ⁾ ez a rendelkezés nem érinti. Ha a koncesszionárius valamely törlesztőrészletet nem fizeti ki rendesen és időben, vagy nem fizeti ki tartozását a megadott határidőben, a község fizetési keresletet nyújt be ellene, követelve a késedelmi kamatokat is a szerződéses részlettörlesztés vagy fizetési haladék teljes időtartamára.

(1) A közös vállalat jogi személy, melyet a koncesszió megvalósítása érdekében^22aa) a község és a koncesszionárius együtt hoz létre. Közös vállalat az a jogi személy is, amelyet a koncesszionárius alapít, s amelynek alaptőkéjébe a koncessziós szerződés értelmében beviszi a községi vagyont is.

(2) A község akkor viheti be a községi vagyont mint betétet a közös vállalatba vagy a közös vállalat alaptőkéjébe, ha ezt a koncessziós szerződés tartalmazza.

(3) Kiemelt/elsőségi vagyon a község ingatlanvagyona, melyet a község a közös vállalatba bevitt. Az elsőségi vagyon nem használható fel a közös vállalat, a koncesszionárius vagy harmadik személy kötelezettségeinek biztosítékaként, és más személyek tulajdonába sem ruházható át. Az elsőségi vagyonra nem vonatkozik a végrehajtási döntés, a végrehajtás, nem része a csődvagyonnak, nem kerülhet felszámolásra. Az elsőségi vagyont a község javaslatára a telekkönyvi nyilvántartásban^22k) is bejegyzik. Ha a koncessziós szerződés úgy rendelkezik, az elsőségi vagyon bérbe adható, kikölcsönözhető, vagy bejegyezhető rá szolgalmi jog, legtovább a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós időszak végéig, vagy a közös vállalat jogutód nélküli megszűnéséig. Az elsőségi vagyon jellege nem szűnik meg más jogutódra történő átvitel után sem. A telekkönyvben bejegyzett szolgalmi jog megszűnésekor a község köteles javaslatot benyújtani a telekkönyvi hivatalnak a bejegyzés törlésére.

(4) A közös vállalat köteles megőrizni a tulajdonába került elsőbbségi vagyon célzott rendeltetését; ez a kötelezettség a jogutódra is vonatkozik.

(5) A községség az elsőbbségi vagyonról külön nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a tárgyak és dolgok jegyzékét az azonosítókkal együtt, és az utalásokat a közös vállalat könyvelésében való feltüntetésről; a közös vállalat köteles ezeket az adatokat a község rendelkezésére bocsátani.

(6) Az elsőbbségi vagyon kezelésének és karbantartásának joga visszaszáll a községre, ha a közös vállalat ellen csődeljárás indul, de a község ennek során a közös vállalat nevében jár el, a saját számlájára. Ha a közös vállalat csődbe megy, az elsőbbségi vagyon községi tulajdonba kerül a bíróság csődhatározatának jogerőre emelkedésével, vagy a fellebbviteli bíróság döntésének jogerőre emelkedésével, mellyel a fellebbviteli bíróság megerősíti az elsőfokú bíróság döntését a csődről, mégpedig a koncessziós szerződésben meghatározott térítés fejében, legfeljebb azonban a szakértő által meghatározott áron. Az elsőbbségi vagyon átadásáról és átvételéről készült jegyzőkönyv mellékletként bekerül a telekkönyvi hivatalnak benyújtott, a község tulajdonjogának bejegyzésére tett javaslatba. A szakértőnek az elsőbbségi tulajdon értékét meghatározó szakértői vélemény kidolgozásáért járó díjat a község téríti.

(7) A közös vállalat felszámolásának napján az elsőbbségi tulajdon községi tulajdonba kerül a koncessziós szerződésben meghatározott összegért, legfeljebb azonban a szakértői véleményben megállapított áron. A felszámoló köteles átadni, a község pedig köteles átvenni ezt a vagyont, az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül. Az elsőbbségi vagyon átadásáról és átvételéről készült jegyzőkönyv mellékletként bekerül a telekkönyvi hivatalnak benyújtott, a község tulajdonjogának bejegyzésére tett javaslatba. A szakértőnek az elsőbbségi tulajdon értékét meghatározó szakértői vélemény kidolgozásáért járó díjat a község téríti.

(1) A község jogosult a közszféra energiahatékonysági szerződés^22ac) alapján a feltétlenül szükséges mértékben vagyonát rendelkezésre bocsátani a garantált energiamegtakarítást nyújtó enegriaszolgáltatónak

a) épületfelújítás^22l) vagy épület-átépítés céljából, melyekkel beavatkozik az épületnek elsősorban a körítőszerkezetébe külső hőszigetelő burkolással és tetőszerkezeti burkolással és az eredeti nyílászárók cseréjével,

b) az épületgépészeti berendezések felújítása céljából,^22l)

c) az a) pont szerint felújított épületrész javítása és karbantartása céljából,

d) a fűtési műszaki rendszerek, melegvíz-előállító, szellőztető, hűtő- és épületek világító rendszerei és ezek kombináció, valamint energetikai berendezés,^22m) világító- vagy más, energiafogyasztó rendszer létrehozásának, felújításának, korszerűsítésének vagy cseréjének céljából,

e) üzemeltetés, karbantartás és javítás céljából a b) és c) pont szerinti berendezést,

f) mérő- és irányítórendszer felszerelése céljából,

g) a b) és d) pont szerinti berendezés külön jogszabálynak^22j) megfelelő eltávolítása céljából teljes elhasználódás vagy károsodás, illetve nyilvánvaló elavultság vagy gazdaságtalanná válás miatt, mely okból már nem teljesíti célját vagy rendeltetését.

(2) A közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződés, mely lehetővé teszi a község vagyonának rendelkezésre bocsátását más célokra, mint az 1. bekezdésben felsoroltakra, e területen nem érvényes.

(3) A község jogosult a közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződés tárgyát képező vagyon kezelésére. A közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződésben szereplő vagyon tulajdonjogának átruházása a vagyon megszerzőjére száll át, ha a közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződés^22ac) a feltételeivel összhangban meg nem szűnik.

A község csak akkor tekinthet el tulajdonjogának kikényszerítésétől, ha azt számára a községi vagyongazdálkodás alapelveiben meghatározott okok átmenetileg vagy tartósan engedélyezik.

(1) A községek területi változások esetén²³⁾ kötelesek vagyonjogi viszonyaikat rendezni.

(2) A községek vagyonjogi megállapodásáról szóló szerződésének tartalmaznia kell a községi szervezetek, dolgok, pénzeszközök, jogok és kötelezettségek elosztását.

(3) A községek vagyonjogi megállapodása e változások hatályba lépésének napjához kötődik, legkésőbb az azt követő első naptári év első napjához.

Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, vagy ha azt a dolog jellege nem zárja ki, a község a vagyon megszerzése és a vele való gazdálkodás során külön jogszabályok szerint jár el.²⁴⁾

A vitákban, melyek az állami tulajdonjog, vagyonjog és kötelezettségek községre történő átruházása során keletkeznek, a bíróság dönt.

(1) A dolgok tulajdonjogának, a vagyonjognak és a kötelezettségeknek az átadásáról az átruházó és az átvevő jogi személyek kötelesek jegyzőkönyvet írni. A dolgokkal való gazdálkodási jogról, valamint a tulajdonjogról és kötelezettségről a kezelő szervezetek a helyi államigazgatási szervekkel, a községi képviselőtestülettel és szervezetekkel készítenek jegyzőkönyvet.

(2) Az állami tulajdonjog községre történő átszállásáról az illetékes telekkönyvi központok készítenek bejegyzést a helyi államigazgatási szervek és a községi képviselőtestület által hitelesített jegyzék alapján.²⁵⁾

(3) A község által alapított vagy létrehozott szervezetek, amelyek a község ingatlan vagyonát kezelik e törvény alapján, javaslatot tesznek a telekkönyvi központnak a községi vagyonkezelési jog bejegyzésére.

(4) A község, a város, a városrész, valamint a község által alapított vagy létrehozott szervezetek kötelesek az e törvény hatályba lépését követő 12 hónapon belül javaslatot tenni az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre. Ha a vagyon megszerzése más feltételekhez is kötődik,²⁶⁾ kötelesek a javaslatot a vagyon átvételét követő 12 hónapon belül benyújtani.

Ha a községi tulajdonba olyan ingatlan került, amelynek egy része a rendelkezés hatályba lépésének napjáig³⁾ a lakosság polgári védelmének céljait szolgálta, a község köteles az ingatlan ezen részét meghagyni e célok szolgálatára. Az ingatlan ezen részének használatát a község köteles külön előírás alapján^26a) szerződésben szabályozni.

(1) Az átadó személy, amelynek az átadás napjáig a Szlovák Köztársaságnak az a vagyona a kezelésében volt, amely ezen törvény 2.b §-a 1. bekezdése értelmében a községre száll át, írásos jegyzőkönyvet készít az érintett községgel e vagyon átadásáról legkésőbb két hónapon belül attól a naptól számítva, amikor a Szlovák Köztársaság vagyona e törvény értelmében és külön törvény szerint a község tulajdonába kerül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadott vagyon meghatározását és értékét a külön törvény²¹⁾ alapján vezetett könyvelés szerint, a vele kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történő átruházása napjáig; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza az ingatlan külön törvény^26b) szerinti kataszteri adatait és számszerűsítve az esetleges költségeket is ezen ingatlan szükséges javításaival kapcsolatosan. A jegyzőkönyvet azon alany statutáris szervének a képviselője írja alá, amelynek kezelésében a vagyon volt és amelynek a vagyona ezen törvény értelmében a községre száll át, illetve a község statutáris szerve.

(2) A község köteles az állami vagyon 2.b § alapján történt átvételének napját követő 12 hónapon belül az illetékes kataszteri ingatlan-nyilvántartónak benyújtani az e vagyon tulajdonjogának bejegyeztetését külön törvény szerint^26c) kérő indítványt. 

(3) A 2.b § 1. bekezdésében felsorolt dolgok azon a napon kerülnek községi tulajdonba, amikor külön jogszabály értelmében az alapítói jogkör a községre száll; ez a nap a Szlovák Köztársaság vagyona községre történt átruházásának a napja. A 2.b § 2. bekezdésében felsorolt dolgok a szerződésben meghatározott napon vagy a külön törvényben meghatározott napon kerülnek a község tulajdonába.

(1) Az átadó személy, amelynek az átadás napjáig a Szlovák Köztársaságnak az a vagyona a kezelésében volt, amely ezen törvény értelmében a községre száll át, írásos jegyzőkönyvet készít az érintett községgel e vagyon átadásáról legkésőbb két hónapon belül attól a naptól számítva, amikor a Szlovák Köztársaság vagyona e törvény értelmében a község tulajdonába kerül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadott vagyon meghatározását és értékét a könyvelés szerint és a külön törvény²¹⁾ alapján felbecsült értékét, valamint a vagyon amortizációjának mértékét, a vele kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történő átruházása napjáig; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza az ingatlan külön törvény^26b) szerinti kataszteri adatait. A jegyzőkönyvet azon alany statutáris szervének a képviselője írja alá, amelynek kezelésében a vagyon volt és amelynek a vagyona ezen törvény értelmében a községre száll át, illetve a község statutáris szerve.

(2) A község köteles az ezen törvény alapján átvett vagyon átvételének napját követő hat hónapon belül az illetékes kataszteri ingatlan-nyilvántartónak benyújtani az e vagyon tulajdonjogának bejegyeztetését külön törvény szerint^26c) kérő indítványt. 

(3) A 2.c §-ban felsorolt dolgok azon a napon kerülnek községi tulajdonba, amikor külön jogszabály értelmében az alapítói jogkör a községre száll; ez a nap a Szlovák Köztársaság vagyona községre történt átruházásának a napja.

(1) A Szlovák Köztársaság vagyonának kezelője, akinek a 2.d § 1. és 2. bekezdése szerinti vagyonátruházás napjáig a vagyon a kezelésében volt, írásos jegyzőkönyvet vesz fel az illetékes községgel e vagyon átadásáról, legkésőbb két hónapon belül attól a naptól számítva, amikor a Szlovák Köztársaság vagyona e törvény értelmében a község tulajdonába került. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadott vagyon meghatározását és könyvelési értékét külön törvény²¹⁾ szerint, a vele kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történt átruházása napjáig, valamint az ingatlan-nyilvántartói adatokat külön törvény szerint.^26b) A jegyzőkönyvet a község staturáris szerve és a Szlovák Köztársaság vagyonát kezelő azon szerv statutáris képviselője írja alá, amelynek tulajdona e törvény értelmében a községre száll át.

(2) A 2.d § 4. bekezdése szerinti szerződésnek része a vagyonátadásról szóló írásos jegyzőkönyv is. A jegyzőkönyvet aláírja a község statutáris szerve és a kerületi székhely körzeti hivatalának statutáris szerve, melynek az állami vagyon ideiglenesen a használatában volt, és amelynek a tulajdona a szerződéssel a községre száll át.

(3) A községek kötelesek a Szlovák Köztársaság ezen törvény 2.d §-a alapján átvett vagyon megszerzésének napját követő hat hónapon belül az illetékes kataszteri ingatlan-nyilvántartónak benyújtani az e vagyon tulajdonjogának bejegyeztetését külön törvény szerint^26c) kérő indítványt. 

(4) A Szlovák Köztársaság 2.d § 1. és 2. bekezdésében felsorolt vagyona 2009. július 1-jén kerül községi tulajdonba. A Szlovák Köztársaság 2.d § 4. bekezdésében felsorolt vagyona a szerződésben meghatározott napon kerül községi tulajdonba.

Azokat az ingatlanokat, amelyek 1949. december 31-éig²⁷⁾ községi tulajdonban voltak és amelyek a községi szervek ügyvitelének céljait szolgálták (városháza, községháza), amennyiben a Szlovák Köztársaság tulajdonában vannak, az ezen ingatlanokkal gazdálkodó szervezetek kötelesek e törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül községi tulajdonba átadni, ha azt a község kéri. Ilyen esetben a község köteles megállapodást kötni a szervezettel az objektum további használatáról.

(1) A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület, mely 1949. december 31-éig községi tulajdonban volt, s amely e törvény hatályba lépésének napjáig a Szlovák Köztársaság tulajdonában van, községi tulajdonba kerül abból a nemzeti vagyonból, amelybe külön jogszabály szerint került,²⁷⁾ amennyiben a 2. § szerint még nem került vissza községi tulajdonba.

(2) Ha az 1. bekezdésben feltüntetett község megszűnt, vagyona az 1. bekezdés szerint arra a községre száll át, amely a jogutódja lett. Ha jogutódként több község szerepel, az 1. bekezdés alapján egyenlő arányban kerül a tulajdonukba a földterület. Ugyanez érvényes akkor is, ha az 1. bekezdésben szereplő község egy vagy több községgé bomlik szét.

(3) Az erdőterülettel együtt az 1. bekezdés értelmében a községek tulajdonába kerülnek az ezen törvény hatályba lépésének napján e területen található erdei növényzetek is, valamint a beruházásokkal 1949. december 31-e után kiépített erdei utak vagy azok kiépített szakaszai.

(4) A kiépített erdei utakat vagy azok részeit az állami erdőgazdálkodási szervezet mint az állami vagyont kezelő szerv adja át tulajdonba a földterület tulajdonosának kérése alapján vagyonátadási szerződéssel.

(5) A kiépített erdei út vagy annak szakasza, ha az több tulajdonos földterületén vezet keresztül, a tulajdonosok osztatlan közös tulajdonába kerül^27a) a kiépített erdei út egyes tulajdonosok erdőterületének nagysága arányában.

(1) A földterülettel és a növényekkel együtt a 15.a § szerint községi tulajdonba kerülnek a gazdasági épületek, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célokat szolgáló, valamint hozzájuk kapcsolódó vízgazdálkodási épületek és létesítmények, beleértve a beépített területeket is, ha azok 1949. december 31-éig községi tulajdonban voltak és ezen törvény hatályba lépésének napján a Szlovák Köztársaság tulajdonában voltak.

(2) Ha a község tulajdonába az 1. bekezdés szerint dolgok kerülnek át, a község köteles az eddig használójuknak, aki velük e törvény hatályba lépéséig gazdálkodott, lehetővé tenni ezek térítésmentes használatát 1992. október 1-ig, ha a község és az eddigi használó között nem születik más megállapodás. A használatból származó haszon az eddigi használót illeti meg.

(3) Pénzbeli kártérítés és a kiadott ingatlan állapotából származó különbségért ellentételezés nem jár.

(1) Azon a vagyonon kívül, melynek tulajdonjoga nem száll át a községre a 3. § szerint, a Szlovák Köztársaság vagyonából nem kerül községi tulajdonba a 15.a és 15.b § szerint az a földterület sem,

a) amely be van építve, amelyen olyan épületek és más építmények vannak, melyek nem kerülnek községi tulajdonba a 15.a és 15.b § szerint,

b) amelynek egyes részeit külön jogszabály szerint arra jogosult személyeknek csereként vagy pótföldként átadták olyan területek helyett, melyeket nekik kiadni nem tudtak,²⁸⁾

c) amelyen kerttelepet vagy üdülőtelepet hoztak,

d) amelyen testnevelési vagy sportegyesület létesítménye áll,

e) amely e törvény hatályba lépésnek napján magánosításra kijelölt vagyon része volt egy már jóváhagyott privatizációs terv alapján, vagy külön törvény értelmében egy már jóváhagyott transzformációs terv szerint az alaptőke részét képezte,²⁹⁾

f) amelyen ásványkincs-lelőhelyek találhatók,³⁰⁾

g) amelyek olyan községek után kerültek állami tulajdonba, amelyek külön törvény alapján szűntek meg.³¹⁾

(2) A község abban az esetben lemondhat arról, hogy a 15.a és 15.b § értelmében a tulajdonába kerüljön valamilyen dolog, ha arra tulajdonosi jogok korlátozása vonatkozik, vagy különleges rendszerben lehetne használni azt külön jogszabály értelmében.³²⁾

(1) A 15.a és 15.b § szerinti dolgok e törvény hatályba lépésének napján kerülnek községi tulajdonba. Községi tulajdonba kerülnek a velük kapcsolatos tulajdonosi jogok is, és a megkapott vagyon értékének felső határáig a községre szállnak át a fennálló kötelezettségek is.

(2) A törvény 14. §-ának rendelkezéseit arányosan kell alkalmazni. Írásos jegyzőkönyvet a község az addigi tulajdonosokkal készíti el. Az ingatlan-nyilvántartói bejegyzésre a javaslatot a község a vagyon átvételének napjától számított 12 hónapon belül köteles benyújtani.

A 3. § e) és f) pontjában felsorolt dolgok annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amely őket saját pénzügyi eszközei felhasználásával kiépítette. Ezek a dolgok az építkezés befejezésének napján kerülnek községi tulajdonba.³³⁾ A 4. és 14. § rendelkezéseit arányosan kell alkalmazni.

(1) A megkezdett építkezések és a befejezett építkezések, melyek esetében a beruházói jogkör külön törvény szerint^33a) a községre szállt át, 2004. január 1-jén annak a községnek a tulajdonába kerül, amely 2003. december 31-éig a beruházójaként szerepelt.

(2) 2004. július 1-éig a község köteles összhangba hozni a 6. § 3. bekezdésével jogviszonyát az általa 2001. december 31-éig alapított jogi személyekkel.

(3) A 7.a § 1. bekezdése szerinti kötelességek és a 7.a § 4. bekezdése szerinti korlátozások arra a vagyonra vonatkoznak, amely az egészségügyi ellátás biztosítására szolgál, 2004. december 31-éig.

(1) Községi tulajdon 1994. november 1-jétől a 2. bekezdésben szereplő vagyon is, amelynek 1993. január 1-jén külön törvény szerint a Szlovák Köztársaság vált a tulajdonosává.³⁴⁾

(2) A vagyon, melyre az 1. bekezdés vonatkozik, a katonai körzetekben található földterület, mely 1949. december 31-éig községi tulajdonban volt,²⁷⁾ és 1994. október 31-éig a Szlovák Köztársaság birtokolta

(3) Az idézett rendelkezés az SZK Alkotmánybíróságának Tt. 130/1996. sz. döntése következtében 1996.5.1-jén hatályát vesztette, érvényét pedig 1996.11.1-jén.

(4) A gazdálkodás céljának ellenőrzése érdekében a község képviselői lehetőséget kapnak a kijelölt területekre való belépésre, egészségüket és életüket védő intézkedések foganatosítása mellett.

(5) A község köteles megtartani a vagyon rendeltetésének jellegét a 2. bekezdés értelmében államvédelmi célokra.

(6) A község tulajdonjoga és a Szlovák Köztársaság tulajdonjoga is bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartási kataszterben.³⁷⁾

Az idézett rendelkezés az SZK Alkotmánybíróságának Tt. 130/1996. sz. döntése következtében 1996. 5. 1-jén hatályát, 1996. 11. 1-jén pedig érvényét veszítette.

Ez a törvény a kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba. 

1) A Tgy. 143/1968. sz., a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvénye 4. cikkelye 7. bekezdése a későbbi változások szerint.

2) Pl. A Tgy.. 530/1990. sz., a kötvényekről szóló törvénye a későbbi változások szerint, a Kereskedelmi törvénykönyv, a Tt. 566/2001. sz., az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról szóló törvénye, valamint más törvény-kiegészítések és -módosítások (az értékpapír-törvény) a későbbi változások értelmében, a Tt. 594/2003. sz., a kollektív befektetésről szóló törvénye és más törvény-kiegészítések és -módosítások a későbbi változások értelmében.

2a) A Tt. 523/2004. sz., a közigazgatási költségvetések szabályozásáról szóló törvénye és más törvény-kiegészítések és -módosítások a későbbi változások értelmében. A Tt.. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól szóló törvénye és más törvény-kiegészítések és -módosítások a későbbi változások értelmében.

2b) Pl. A Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 182/1993. sz., a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonjogáról szóló törvénye a későbbi változások értelmében.

3) Az SZNT Tgy. 369/1990. sz. törvénye.

4) Az SZNT Tgy. 377/1990. sz., a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló törvénye az SZNT Tgy. 523/1990. sz. Törvénye szerint.

5) Az SZNT Tgy. 401/1990. sz., Kassa városáról szóló törvénye.

6) az SZSZK Kormányának Tgy.. 233/1988, sz. a nemzeti bizottságok kisüzemeiről mint jogi személyekről szóló rendelete 1.§-a.

7) az SZNT Tgy. 518/1990. sz., a nemzeti bizottságok alapítói vagy működtetői jogának községekre, központi államigazgatási szervekre és helyi államigazgatási szervekre történő átruházásáról szóló törvényének 2. §-a 1 és 3 §-a. 1. bek., 4-5. §-a 1. bek.

8) az SZNT Tgy. 518/1990. sz. törvénye 5. §-a 1. bek.

9) A Tgy. 427/1990. sz., az állami tulajdonban lévő tárgyak más jogi vagy természetes személyekre történő átruházásról szóló törvénye. Az SZNT 474/1990. sz., a Szlovák Köztársaság szerveinek hatáskörét szabályozó törvénye az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak természetes vagy jogi személyekre történő átruházása terén.

10) A Tgy. 427/1990. sz. törvényének 4. §-a 3. bek., az SZNT 474/1990. sz. törvénye 6. §-a 3. bek.

11) A Tgy. 92/1991. sz., az állami vagyon más személyekre történő átruházásáról szóló törvényének 4. §-a.

11a) A Tgy. 92/1991. sz. törvénye a Tgy. 92/1992. sz. módosítás szerint

11b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 278/1993. sz., az állami vagyon kezeléséről szóló törvénye, 18. § 3. bek.

11c) Pl. az SZNT Tgy. 542/1990. sz., az oktatási államigazgatásról és oktatási önigazgatásról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 195/1998. sz., a szociális segélyezésről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében.

11d) Az SZNT Tgy. 542/1990, sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint.

11e) A Tt. 195/1998. sz. törvénye a későbbi rendelkezések értelmében.

11f) Pl. az SZK NT Tt. 277/1994. sz., az egészségügyi ellátásról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében.

11g) A Tgy.. 50/1976. sz., a területrendezésről és építkezési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló törvényének 43. §-a a későbbi előírások szerint.

11h) Az SZK NT Tt. 278/1993. sz. törvényének 18.d §-a 1. bek. a Tt. 161/2003-as sz. törvénye értelmében.

11i) Az SZK NT Tt. 278/1993. sz. törvényének 5. §-a a későbbi előírások szerint.

12) Pl. a Tgy. 100/1960.sz., a CSSZSZK Alkotmánya 10. cikkelye a későbbi alkotmánytörvények értelmében, a Tgy. 29/1984. sz., az alap- és középiskolákról szóló törvény (közoktatási törvény) 11.a §-a a Tgy. 171/1990. sz. törvénye és a Tgy. 522/1990. sz. törvénye 46.a §-a értelmében, valamint az SZNT Tgy. 126/1985. sz., a tűzvédelemről szóló törvénye az SZNT Tgy. 525/1990. sz. törvénye értelmében.

13) a Polgári törvénykönyv 198. és következő §-ai.

14) a Gazdasági törvénykönyv 70. §-a. A Szövetségi Pénzügyminisztérium Tgy. 119/1988. sz., a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló rendeletének 10. §-a.

15) az SZNT 518/1990. sz. törvényének 3. §-a 3. bek. h) és i)pontja.

15a) A Szövetségi Gyűlés Elnökségének törvényi intézkedései, Tgy. 364/1990. sz., az állami vállalatokra bízott állami vagyonnal való gazdálkodásról. A Tgy. 92/1991. sz., az állami vagyon más személyekre történő átruházásáról szóló törvényének 45. §-a a későbbi előírások értelmében.

15b) A Tgy. 111/1990. sz., az állami vállalatról szóló törvényének 32. §-a 3. bek.

16) Az SZNT 518/1990. sz. törvénye 3. §-a 2. bekezdésének d) pontja

16a) Pl. a Tt. 366/1999. sz., az adóbevételekről szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, az SZK NT Tt. 273/1994. sz., az egészségbiztosításról, az egészségbiztosítás finanszírozásáról és az Általános Egészségbiztosító létrehozásáról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, az SZK NT Tt. 274/1994. sz., a Szociális Biztosítóról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, az SZK NT Tt. 387/1996. sz., a foglalkoztatásról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében.

17) Pl. a Gazdasági törvénykönyv 12. és következő §-ai, a Polgári törvénykönyv 136. és következő §-ai

18) A Tt. 523/2004. sz. törvényének 21. §-a a Tt. 584/2005. sz. törvénye értelmében

19) Az SZNT Tgy. 377/1990. sz. törvénye 2. §-ának 2. bekezdése a későbbi előírások szerint. Az SZNT Tgy. 401/1990. sz. törvénye 2. §- a 2. bekezdése a későbbi előírások szerint.

19a) A Kereskedelmi törvénykönyv 56. §-a.

19b) Pl. a Kereskedelmi törvénykönyv 56. §-a, a Tt. 213/1997. sz., a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló törvénye a későbbi előírások szerint.

19c) A Tt. 523/2004. sz. törvényének 21. §-a 9. bek. g)pontja a Tt. 584/2005. törvénye értelmében

19d) A Polgári törvénykönyv 43-51.§-a.

21) A Tt. 431/2002. törvénye a könyvelésről

21a) Az SZNT Tgy. 542/1990. sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint. A Tgy. 29/1984.sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint.

21b) A Tt. 195/1998. sz. törvénye a 450/2000. sz. módosítás szerint, 66. § j) pont.

21c) A Polgári törvénykönyv 151.a – 151.m § a későbbi módosítások szerint.

21d) A Polgári törvénykönyv 553. §-a a Tgy. 509/1991. sz. törvénye értelmében.

21e) Pl. a Tt. 65/2001. sz. törvénye a bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról a későbbi jogszabályok értelmében , az SZK NT Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről (végrehajtási rendtartás) szóló törvénye a későbbi szabályozás szerint, a Tgy. 328/1991. sz. törvénye a csődeljárásról és felszámolásról a későbbi módosítások értelmében.

22) Az SZNT Tgy. 542/1990. sz. törvényének 2. §-a 2. Bek. és az SZNT Tgy. 523/1990. sz. törvénye 3. §-a 3. bek., valamint az SZNT 401/1990. sz. törvényének 2. §-a 2. bek.

22a) Az SZNT Tgy. 542/1990. sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint. A Tgy. 29/1984. sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint.

22aa) Pl. a Kereskedelmi törvénykönyv 66.a §-a, a Tt. 25/2006. sz., a közbeszerzésről törvény 8. §-a1. bek. b) pontja a későbbi előírások értelmében.

22ab) A Tt. 25/2006. sz., a közbeszerzésről szóló törvénye és egyes törvények módosítása a későbbi előírások értelmében.

22b) A Kereskedelmi törvénykönyv 281 - 288. §-a.

22c) A Tt. 527/2002. sz., az önkéntes árverésekről szóló törvénye, valamint az SZNT Tgy. 323/1992. sz., a jegyzőkről és jegyzőségekről szóló törvénye (jegyzői rendtartás) a későbbi jogszabályváltozások szerint.

22d) Az SZK Igazságügyi Minisztériumának Tt. 492/2004. sz. rendelete a vagyon általános értékének megállapításáról s későbbi jogszabályváltozások értelmében.

22da) Például a Tt. 305/2013. sz., a közhatalmi szervek hatásköreinek elektronikus formában történő gyakorlásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (törvény az e-Governmentről) a későbbi jogszabályok szerint.

22e) A Polgári törvénykönyv 116. §-a.

22f) Pl. a Polgári törvénykönyv 140. §-a.

22fa) A Tt. 112/2018. sz., a szociális gazdálkodásról és a szociális vállalkozásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 17. § 1. bek. f) pontja.

22g) Pl. az SZNT Tgy. 189/1992. sz., a lakásbérletekkel és pótlakásokkal kapcsolatos szabályozása a későbbi változtatások értelmében.

22gb) A Tt. 315/2016. sz., a közszféra partnereinek jegyzékéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.

22gc) A Tt. 315/2016. sz. törvényének 18. §-a.

22h) Pl. a Tgy. 44/1988. sz., az ásványkincsek védelméről és felhasználásról szóló törvénye (bányászati törvény) a későbbi jogszabályok szerint, az SZNT Tgy. 51/1988. sz., a bányászatról, a robbanóanyagokról és az állami bányaigazgatásról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

22i) Pl. a Tt. 231/1999. sz., az állami támogatásokról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikkelye (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010).

22j) A Tt. 223/2001. sz., a hulladékgazdálkodásról szóló törvénye és egyes más törvények módosítása és kiegészítése a későbbi előírások szerint.

22k) Az SZK NT 162/1995. sz., a telekkönyvi nyilvántartásról és az ingatlan tulajdonjog és egyéb jogok bejegyzéséről szóló törvénye (telekkönyvi törvény) 38. és 39. §-a a későbbi előírások szerint.

23) Az SZNT Tgy. 369/1990. sz. törvényének 2. §-a, az SZNT Tgy. 517/1990. sz., a Szlovák Köztársaság területi felosztásáról szóló törvényének 4. §-a

24) Pl. a Tgy. 40/1964. sz. Polgári törvénykönyve a későbbi előírások értelmében (a teljes kiadás a Tgy. 47/1992. sz. alatt), a Tgy. 513/1991. sz. Kereskedelmi törvénykönyve, a Tgy. 528/1990. sz., a devizagazdálkodásról szóló törvényének 25. §-a a Tgy. 228/1992. sz. törvénye értelmében (a teljes kiadás a Tgy. 457/1992. sz. alatt).

25) Az SZNT Tgy. 472/1990. sz., a helyi államigazgatásról szóló törvénye 1. §-a. Az SZNT Tgy. 369/1990. sz. törvénye 11. §-a, az SZNT Tgy. 377/1990. sz. törvénye 11. §-a az SZNT Tgy.. 523/1990.sz. törvénye értelmében, az SZNT Tgy. 401/1990. sz. törvénye 10. §-a.

26) A Tgy. 427/1990. sz. törvénye 4. és következő §-ai.

26a) A Polgári törvénykönyv 659. és következő §-ai.

26b) Az SZK NT Tt.162/1995. sz., az ingatlan-nyilvántartóról és a tulajdonjog és egyéb, az ingatlanhoz kötődő jogok bejegyzéséről szóló törvényének 42. §-a (kataszteri törvény).

26c) Az SZK NT Tt. 162/1995. sz. törvénye 43. §-a

27) Tgy. 279/1949. sz., a nemzeti bizottságok pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvénye

27a) A Polgári törvénykönyv 137- 142. §-a

28) A Tgy. 123/1975. sz., a föld és más mezőgazdasági vagyon termelési célú használatára vonatkozó törvényének 12.a §-a a Tgy. 95/1988. sz. és Tgy. 114/1992. sz. törvénye szerint; a Tgy. 229/1991.sz., a föld és más mezőgazdasági vagyon tulajdonjogáról szóló törvénye 11. §-ának 2. és 3. bekezdése a Tgy. 93/1992. sz. törvénye szerint.

29) A Tgy. 92/1991. sz. törvénye a Tgy. 92/1992.sz. törvénye szerint. A Tgy. 42/1992. sz., a szövetkezeti vagyonviszonyok rendezéséről és vagyonjogi igényekről szóló törvénye.

30) A Tgy. 44/1988. sz., a nyersanyagkincs védelméről és kihasználásáról szóló törvénye (bányászati törvény) 4. és 5. §-a az SZNT Tgy. 498/1991. sz. törvénye szerint.

31) A Tgy. 169/1949. sz., a katonai körzetekről szóló törvénye.

32) Pl. az SZNT Tgy. 11/1949. sz. törvénye a Tátrai Nemzeti Parkról. Az SZNT Tgy. 1/1955. sz. törvénye az állami környezetvédelemről a Tgy. 100/1977.sz., valamint a Tgy. 72/1986. sz. törvénye szerint. Az SZNT Tgy. 7/1958. sz., a kulturális emlékekről szóló törvénye. Az SZNT Tgy. 27/1987. sz., a műemlékvédelemről szóló törvénye. A Tgy. 61/1977. sz., az erdőkről szóló törvénye a Tgy. 229/1991. sz. törvénye értelmében. A Tgy. 100/1977. sz., az erdőgazdálkodásról és az erdőgazdálkodás állami igazgatásáról szóló törvénye a Tgy. 131/1991. sz. törvénye értelmében, és a Tgy. 510/1991. sz. törvénye szerint. A Tgy. 44/1988. sz. törvénye a Tgy. 498/1991. sz. törvény értelmében.

33) A Tgy. 50/1976. sz., a területrendezésről és építkezési rendtartásról szóló törvényi (építési törvény) 76. és következő §-ai a későbbi jogszabályok értelmében.

33a) A Tgy. 518/1990. sz. törvényének 3.§-a 2. bekezdésének d) pontja.

34) A Tgy. 541/1992. sz. alkotmánytörvénye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság vagyonának felosztásáról a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, és annak átruházásáról a Cseh Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra. A Tgy. 542/1992. sz. alkotmánytörvénye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnéséről

37) A Tgy. 265/1992. sz. törvénye az ingatlanok tulajdonjogának és más vele kapcsolatos jogoknak a bejegyzéséről. A Tgy. 266/1992. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság ingatlan-kataszteréről.