Módosítva:

Tt. 240/1994., hatályos 1994. szeptember 1-től

Tt. 273/1996., hatályos 1996. október 1-től

Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 277/2006, hatályos 2006. július 1-től

Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től

Tt. 659/2007., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 200/2010., hatályos 2010. szeptember 1-től

Tt. 400/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 126/2019., hatályos 2019. május 15-től

Tt. 136/2019., hatályos 2019. május 24-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta meg:

(1) A Szlovák Köztársaság állami jelképei, amelyek az állami címer, az állami lobogó, állami pecsét és állami himnusz,¹⁾ csak az e törvényben meghatározott módon jeleníthetők meg és használhatók.

(2) Mindenki köteles tisztelettel bánni a Szlovák Köztársaság állami jelképeivel. A hazafiassági nevelést és a Szlovák Köztársaság állami jelképeinek tiszteletét be kell iktatni az állami közoktatási programba.

(3) A jelen törvény az állami jelképek elektronikus kommunikációban való használatára és digitális megjelenítésére is vonatkozik.

(1) A Szlovák Köztársaság állami címerét (a továbbiakban csak „állami címer”) piros színű kora gótikus pajzson ezüst színű kettős kereszt alkotja, amely a kék színű hármas domb középső, kimagasló csúcsán emelkedik.²⁾ A kereszt törzse és karjai a végükön kiszélesednek és bemélyülnek, csúcsuk domború.

(2) Az állami címer színesen jelenítődik meg. Kivételes esetekben, amikor objektív okok miatt ez nem lehetséges, mellőzhető a színes megjelenítés.

(3) A kettős kereszt ezüst színe a színes megjelenítés esetén fehér színnel is helyettesíthető.

(4) Állami címernek tekinthető az egyszínű grafikai megjelenítés, vagy a fémből, kőből, kerámiából, illetve más anyagból való megformálás is, ha az ábrázolás megfelel az állami címernek.

(5) Az állami címer megjelenítése e törvény 1-es számú mellékletét képezi.

(1) Az állami címert az e törvényben meghatározott módon használja:

a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa és a Szlovák Köztársaság Nemezti Tanácsának Hivatala,

b) a Szlovák Köztársaság elnöke és a Szlovák Köztársaság Elnöki Hivatala,

c) a Szlovák Köztársaság Kormánya,

d) a minisztériumok és a Szlovák Köztársaság más államigazgatási szervei,

e) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatala,

f) az ügyészség, a bíróságok, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága,

g) az állam által meghatározott személyek külön rendelkezések értelmében,³⁾

h) a külképviseleti kirendeltségek, állandó missziók, a Szlovák Köztársaság konzuli hivatalai,

i) a fegyveres erők, biztonsági testületek, a Szlovák Köztársaság Tűzoltó- és Mentőszolgálata,

j) az állami iskolák és állami oktatási intézmények (a továbbiakban csak „állami iskola”),

k) a területi önkormányzati szervek,

l) a Szlovák Tudományos Akadémia és szervei, további állami tudományos szervezetek, állami múzeumok és képtárak, valamint a kultúra területén működő további állami szervezetek,

m) a Szlovák Nemzeti Bank és az állami bankok.

(2) Az állami címer használatának módjáról a fegyveres erőknél, a biztonsági testületekben és a Szlovák Köztársaság Tűzoltó- és Mentőszolgálatában a mindenkori miniszter dönt.

(3) Az állami címert maguk megjelölése céljából használják azok a természetes és jogi személyek, amelyek a Szlovák Köztársaságot hivatalos nemzetközi rendezvényen képviselik. A Szlovák Köztársaság válogatott sportcsapata az állami címert használja sportruházatán jelentős versenyen – beleértve az erre a versenyre történő felkészülést is – főként a jelent törvényben meghatározott megjelenítésben. A sportruházat egyéb grafikai elemei – a rajtszám kivételével – nem lehetnek az állami címer fölé rendelve.

(4) Az állami címert más természetes és jogi személyek is használhatják, kivéve épületeik, okirataik, pecsétjük és egyenruhájuk megjelölését; ez nem vonatkozik azokra a természetes és jogi személyekre, amelyekről külön előírás rendelkezik.⁴⁾ Minden természetes és jogi személy csak oly módon használhatja az állami címert, hogy annak használata méltóságteljes legyen és megfeleljen az állami szimbólumból adódó helyzetének.

(5) Az egyházi iskolák és magániskolák^4a) az állami címert csak alányomásban használják az iskolai bizonyítványokon (5. § 1. bekezdése).

(6) Állami címer alkalmazásával jelöljük:

a) a Szlovák Köztársaság államhatárát más államok határával,

b) az állami szervek, fegyveres erők, biztonsági testületek, a Tűzoltó- és Mentőszolgálat, az állami iskolák, a területi önkormányzati szervek és az 1. bekezdés l) pontjában foglalt intézmények épületeit,

c) a választási helyiségeket, az állami szervek, állami iskolák, a területi önkormányzati szervek és az 1. bekezdés l) pontjában foglalt intézmények tanácstermeit, az állami szervek többi hivatalos termeit és az ügyfélfogadás céljából fenntartott termeket, az állami iskolák tantermeit, a szertartási termeket és a szlovák nemzeti emlékhelyeket,

d) az állami szervek és az 1. bekezdés l) pontjában foglalt intézmények képviselőinek méltósági jelvényeit, valamint a házasságkötés során használatos jelképeket,

e) a Szlovák Köztársaság érdemrendjeit és kitüntetéseit,

f) az 1. bekezdésben felsorolt állami hivatalok és intézmények okiratait, pecsétjeit és hivatalos bélyegzőit,

g) a Szlovák Köztársaság állami szervei által kiadott hivatalos igazolványokat, 

h) a természetvédelmi és műemlékvédelmi előírások értelmében védett tárgyakat és területeket,

i) az állami értékpapírokat,

j) a Szlovák Köztársaság Törvénytárát.

(1) Az állami címer használata az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és a 3. § 1. bekezdésében foglalt intézmények épületeire vonatkozik – kivéve az m) pont alatt felsorolt intézményeket –, éspedig a következőképpen:

a) ha az épületben több állami szerv, területi önkormányzati szerv vagy olyan intézmény székel, amely jogosult az állami címer használatára, az épületet csak egy címer megjelenítésével jelöljük,

b) ha az állami szerv, területi önkormányzati szerv vagy más intézmény, amely használja az állami címert, több külön épületben működik, rendszerint csak a fő épületet jelöljük az állami címerrel,

c) az állami címert az állami szerv, területi önkormányzati szerv vagy más, az állami címert használni jogosult intézmény elnevezését ábrázoló tábla fölé helyezzük; indokolt esetekben az állami címer az állami szerv, területi önkormányzati szerv vagy más, az állami címert használni jogosult intézmény elnevezését ábrázoló táblán együtt is megjeleníthető,

d) az állami címert az épület homlokzatára, a főbejárat fölé vagy szemből nézve a főbejárat jobb oldalára helyezzük,

e) az állami címer és más címer egyidejű használata esetében az állami címert szemből nézve a más címertől balra helyezzük el.

(2) Ha az állami címer nem képezi építészeti díszítőelemét az épületnek, az épület megjelölésére zománcbevonatú fémlemezből készült 30, 40 vagy 60 cm magasságú, a címert ábrázoló táblát használunk.

(3) Az állami címert nem helyezzük olyan épületekre, amelyeken a használata, tekintettel az épület állapotára, nem lenne méltóságteljes.

(4) Ha az épület megszűnik az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és a 3. § 1. bekezdésben foglalt intézmények – kivéve az m) pont alatt felsorolt intézményeket – épületeként szolgálni, az állami címert le kell róla venni, éspedig a megszűnés napján, vagy a székhelyváltoztatásról szóló határozat hatályba lépése napján.

(5) Az épület állami címerrel való megjelöléséért és a címer megfelelő karbantartásáért az épület tulajdonosa (gondnoka) felel. Az állami szerv, a területi önkormányzati szerv és a 3. § 1. bekezdésében foglalt intézmény szerve – kivéve az m) pont alatt felsorolt intézményeket – ha nem is tulajdonosa (gondnoka) az épületnek, felelős az épület állami címerrel való megjelöléséért. Az épület tulajdonosa (gondnoka) köteles eltűrni ezt a megjelölést.

(6) Más állam címerét csak az illető ország külképviselete épületének külső megjelölésére lehet használni. 

(1) Állami címerrel csak azokat az okiratokat jelöljük, amelyek az állami szerv döntését vagy határozatát tartalmazzák, illetve amelyek fontos tényeket vagy jogosultságot hitelesítenek.

(2) Az állami szervek és a 3. § 1. bekezdésében felsorolt intézmények a következőképpen használják az állami címert:

a) a hivatalos okiratokon és más, tömegesen, illetve ismételt használatra szolgáló hivatalos nyomtatványokon az állami címer színes alányomásban vagy rajzolt formában szerepel (például a születési anyakönyvi kivonaton, házassági anyakönyvi kivonaton, halotti anyakönyvi kivonaton, iskolai bizonyítványon); ez nem vonatkozik a 3. § 1. bekezdése l) és m) pontjai alatt felsorolt intézményekre,

b) további hivatalos iratokon, amelyek az állami szerv döntését vagy határozatát tartalmazzák, illetve amelyek fontos tényeket vagy jogosultságot hitelesítenek, az állami címert is megjelenítő hivatalos bélyegző lenyomatát használják.

(3) A területi önkormányzati szervek az állami címerrel, a Szlovák Köztársaság felirattal és a község nevével, illetve az önkormányzati szerv megnevezésével ellátott hivatalos bélyegző lenyomatát döntésekre vagy az államigazgatás végrehajtásában gyakorolt fontos tények és jogosultságok hitelesítésére használják a külön jogszabályok értelmében.

Az állami címerrel ellátott hivatalos bélyegzők [5. § 2. bekezdése b) pontja] kör alakúak, átmérőjük 36 mm, a kör kerülete mentén az állami címer körül az állami szerv vagy a 3. § 1. bekezdésében felsorolt intézmények megjelölése, esetleg székhelye szerepel. Külön célokra, főleg a hivatalos nyomtatványokra hivatalos körbélyegzőt használunk, amelyen az állami címer is szerepel. Átmérője 17 mm és 22 mm.

(1) Az állami címer jelét kettős kereszt alkotja, amely a hármas domb középső, kimagasló csúcsán emelkedik. A kereszt törzse és karjai a végükön kiszélesednek és bemélyülnek, csúcsuk domború.

(2) Az állami címer jelének használatára a 3. § 4. bek. vonatkozik.

(1) A Szlovák Köztársaság állami lobogója (a továbbiakban csak „állami lobogó”) három vízszintes sávból: fehér, kék és piros színűekből tevődik össze, amelyek egyforma szélesek és egymás alá rendeződnek. Az állami lobogó elülső oldalán helyezkedik el az állami címer.⁵⁾ Az állami címer az állami lobogón egyforma távolságra található az állami lobogó felső, bal és alsó szélétől, magassága az állami lobogó magassága felének felel meg. A pajzs érintkezését más, mint fehér színnel, fehér szegély jelöli, amelynek szélessége a lobogó hosszának egy százada. Az állami lobogón lévő állami címerben nem használunk semmilyen körvonalat. Az állami lobogó oldalainak aránya 2:3.

(2) Az állami lobogó megjelenítése e törvény 2-es számú mellékletét képezi.

(3) Az állami lobogót állami zászló formájában is használhatjuk (10. §).

(1) Az állami szervek, fegyveres erők, biztonsági testületek, Tűzoltó- és Mentőszolgálatok, valamint a területi önkormányzatok szervei állami lobogóval jelölik az épületet, amelyben működnek, az állami szervek a legfőbb képviselő hivatalos helyiségét is ily módon jelölik.

(2) Az állami lobogót az állami ünnepek alkalmával használjuk.

(3) A 2. bekezdésben foglalt eseteken kívül az állami lobogót felhívás esetén is használjuk, ezt a felhívást

a) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma teszi közzé, ha országos jellegű jelentős hivatalos eseményre kerül sor (pl. egy másik ország legfőbb képviselőjének hivatalos látogatása),

b) a község teszi közzé, ha helyi jellegű hivatalos eseményről van szó (pl. a község megalakulása évfordulójának ünnepsége).

(4) Az állami lobogó használatára való felhívás a 2. és 3. bekezdés értelmében tartalmazza a lobogódísz okát, a kezdetére és befejezésére utaló adatot.

(5) Az állami lobogót zászlórúdra (árboc) vonják föl. 

(6) A Szlovák Köztársaságban tartott nemzetközi események alkalmával páratlan számú lobogók esetén az állami lobogó középre kerül, páros számú lobogók esetén szemből nézve a középső lobogópárban a bal oldalon helyezkedik el.

(7) Ha a Szlovák Köztársaság jelentős hivatalos eseményére vagy jelentős helyi jellegű eseményre kerül sor, mindig használjuk az állami lobogót; mellette más állam lobogóját akkor használjuk, ha más ország hivatalos küldöttsége is jelen van. Ilyen esetben az állami lobogót a megtisztelőbb oldalon, tehát szemből nézve a bal oldalon helyezzük el.

(8) Ha az állami lobogót a község lobogójával együtt használjuk, mindkettőt egyforma magasságba helyezzük egymás mellé, miközben az állami lobogó szemből nézve a bal oldalon foglal helyet.

(9) Az állami lobogón, sem a rúdján nem helyezünk el semmilyen díszítő elemet, feliratokat, ábrázolásokat, szalagokat stb. Az állami lobogó rúdja a közterületen az emelvény felől nézve a szónoki emelvény jobb oldalán helyezkedik el. 

(10) Állami gyász esetén az állami lobogót félárbocra eresztjük. A gyászszertartás során a koporsóról a sírba helyezés előtt vagy a halotthamvasztó helyre való leengedés előtt veszik le. 

(11) Az állami lobogót nem szabad megrongálva vagy piszkosan használni, és nem szabad rózsaformába kötni. 

(12) Az állami lobogót megszakítás nélkül, lassan és méltósággal vonják fel; levonása esetén nem szabad a földet érnie.

(13) Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak az idegen országok külképviseleti misszióinak, állandó misszióinak és konzuli hivatalainak szokásaira az épületeik megjelölését illetően, valamint az államközi tárgyalásokat érintő szokásaikat stb. illetően.

A lobogódísz az ünnepi eseményt megelőző napon legkésőbb 18.00 órakor kezdődik és az azt követő napon leghamarabb 8.00 órakor ér véget. A községek az alkalomhoz mérten szabályozzák a lobogódíszt.

(1) A Szlovák Köztársaság kormánya állami gyászt rendel el

a) a Szlovák Köztársaság elnöke elhalálozása esetén,

b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének elhalálozása esetén,

c) a Szlovák Köztársaság kormánya elnökének elhalálozása esetén.

(2) A Szlovák Köztársaság kormánya akkor is állami gyászt rendel el, ha

a) a társadalmat lelki megrázkódtatás éri olyan személy elhunyta kapcsán, akinek rendkívüli hatása volt a közéletre,

b) olyan személyek kegyeleti búcsúztatására kerül sor, akik tragikusan hunytak el a Szlovák Köztársaság területén vagy a Szlovák Köztársaság területén kívül, s akiknek halála megrendítette az egész társadalmat. 

(3) Az állami lobogó levonásának időtartamát az állami gyász idejére a Szlovák Köztársaság Kormánya határozatban szabja meg.

(1) Az állami zászló az állami lobogó szerint készül; mindig szorosan rögzül a zászlórúdhoz vagy a merőleges árbochoz. Az állami zászló szélességének és hosszának kölcsönös arányát a következőképpen határozzák meg: az állami zászló hossza nem lépi túl szélességének háromszorosát.

(2) A függőleges állami zászlón az állami címer is függőlegesen helyezkedik el.

(3) A Szlovák Köztársaság állami zászlajának és függőleges zászlajának megjelenítése e törvény 3-as számú mellékletét képezi.

(4) Az állami zászló használatára érvényesek a 8. § rendelkezései, kivéve az 5., 9., 10. és 12. bekezdést. 

(1) Az állami lobogó használatára érvényesek a 3. § rendelkezései, kivéve az 5. bekezdést, a 6. bekezdés c) pontját, amely a tanácstermek, az alapiskolák tantermei, az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és a 3. § 1. bekezdése l) pontja alatt felsorolt intézmények más hivatalos helyiségeinek megjelölését tárgyalja, és kivéve a 6. bekezdés f)-h) és j) pontjait.

(2) Az állami lobogót és állami zászlót természetes és jogi személyek is használhatják; használatuknak azonban méltóságteljesnek kell lennie és meg kell felelnie a Szlovák Köztársaság állami jelképeit megillető helyzetének.

(1) A Szlovák Köztársaság állami pecsétje⁶⁾ (a továbbiakban csak „állami pecsét”) kör alakú. Közepén helyezkedik el az állami címer, a címer színei heraldikai sraffozással (árnyékolással) jelenítődnek meg. Az állami címer körül (körírással) helyezkedik a Szlovák Köztársaság felirat. Az állami pecsét körírása alsó részén hársfalevél van. Az állami pecsét átmérője 45 mm.

(2) Az állami pecsétet a Szlovák Köztársaság Alkotmánya és alkotmányos törvényei eredeti okirataira, a nemzetközi szerződésekre, a diplomáciai képviselők megbízóleveleire használjuk, és más esetekben, amelyekben a használata szokásos.

(3) Az állami pecsét pecsétnyomóját a Szlovák Köztárság elnöke őrzi.

(4) Az állami pecsét megjelenítése e törvény 4-es számú mellékletét képezi.

(1) A Szlovák Köztársaság állami himnusza (a továbbiakban csak „állami himnusz”) a Nad Tatrou sa blýska dal első két szakasza.⁷⁾

(2) Az állami himnuszt államünnepek, emléknapok, évfordulók és más jelentős országos vagy helyi jellegű események alkalmával játsszák vagy éneklik; más ország állami himnuszát akkor játsszák, ha jelen van az illető ország hivatalos küldöttsége. Az előző mondat nem érinti a természetes és jogi személyek jogát más ország állami himnuszának játszását vagy éneklését illetően.

(3) Az állami himnuszt eljátsszák vagy eléneklik még

a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alakuló ülése elején és utolsó ülésének elején az adott megbízatási időszakban,

b) a Szlovák Köztársaság Kormányának első és utolsó ülésének elején az adott megbízatási időszakban,

c) a községi, a helyi, városi képviselőtestület első és utolsó ülésének elején, valamint a kerületi önkormányzati képviselőtestület első és utolsó ülésének elején az adott megbízatási időszakban,

d) az állami képzési programot megvalósító közoktatási intézményekben a tanév kezdetén és a második félév végén,^7a)

e) a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió adásában a külön jogszabályban megszabott feltételek mellett,^7b)

f) jelentős sportrendezvényen és jelentős kulturális rendezvényen.

(4) Az állami himnusz szövege és kottalejegyzése e törvény 5-ös számú mellékletét képezi.

(1) Az állami oktatási programot megvalósító közoktatási intézmények a 3. § 6. bekezdésének b) és c) pontjában taglalt kötelesség mellett kötelesek az iskola belső terében megfelelő helyen kihelyezni az állami zászlót, az állami himnusz szövegét és a Szlovák Köztársaság alkotmányának bevezetőjét (preambulumát) úgy, hogy a méltóságuk ne sérüljön.

(2) Az állami oktatási programot megvalósító közoktatási intézmények a 3. § 6. bekezdésének b) és c) pontjában taglalt kötelesség mellett kötelesek az iskola azon termeiben, ahol oktatás folyik, kihelyezni az állami zászló grafikai ábrázolását, az állami himnusz szövegét és a Szlovák Köztársaság alkotmányának bevezetőjét úgy, hogy a méltóságuk ne sérüljön.

(3) A területi önkormányzati szervek a 3. § 6. bekezdésének b) és c) pontjában taglalt kötelesség mellett kötelesek abban a helyiségben, amelyben a községi, a helyi, a városi képviselőtestület vagy a kerületi önkormányzat képviselőtestülete ülésezik, kihelyezni az állami zászlót és a Szlovák Köztársaság alkotmányának bevezetőjét úgy, hogy a méltóságuk ne sérüljön.

(1) A nemzeti jelképet hármas domb középső csúcsán emelkedő kettőskereszt alkotja.

(2) Természetes és jogi személyek használhatják a nemzeti jelképet; használatának viszont méltóságteljesnek kell lennie.

(1) A 3. § 3-6. bek., az 5. § 3. bek., a 6. §, a 11. § 2. bek. és a 13.b § 2. bek. megsértéséért a járási hivatal jogi személynek 7 000 euróig terjedő büntetést róhat ki.

(2) A büntetés kirovása és a nagyságáról való döntés során figyelembe kell venni a jogellenes állapot súlyosságát, módját és időtartamát. 

(3) A büntetést hat hónapon belül lehet kiszabni azt követően, hogy a járási hivatal tudomást szerez a kötelesség elmulasztásáról, legkésőbb azonban egy éven belül az után, hogy a kötelességmulasztásra sor került.

(4) A büntetés kiszabásának eljárására a közigazgatási eljárási törvény általános rendelkezései vonatkoznak.⁸⁾

(5) A büntetés hozama az állami költségvetés bevétele. 

(1) E törvény végrehajtását a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a körzeti hivatalok felügyelik; a felügyelet keretében elsősorban figyelmeztetnek a megállapított hiányosságokra és követelik, valamint ellenőrzik azok eltávolítását.

(2) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma hozzájárulását adja a természetes és jogi személyeknek az állami jelképek, az állami címer jelének és a nemzeti jelkép használatához, ha ezen hozzájárulás külön jogszabály⁹⁾ szerint szükséges.

A 2019. május 15. előtt megkezdett és jogerősen be nem fejezett eljárások a 2019. május 14-ig hatályos változat szerint fejezendők be.

Megszűnik

1.) a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1990. számú, a Szlovák Köztársaság állami címere, állami lobogója, állami pecsétje és állami himnusza használatáról szóló törvénye, amelyet a Szlovák nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú törvénye módosított,

2.) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuának Tt. 253/1990. számú rendelete, amely a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1990. számú, a Szlovák Köztársaság állami címere, állami lobogója, állami pecsétje és állami himnusza használatáról szóló törvénye végrehajtását szolgálja.

Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

1) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 8. cikkelye.

2) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 9. cikkelye

3) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvénye (közjegyzői törvény) 12. §-a 2. bekezdése d) pontja és 16. §-a 2. bekezdése; a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 233/1995. számú, a törvényszéki végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről szóló többször módosított törvénye (végrehajtói törvény) 14. §-a 1. bekezdése d) pontja.

4) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 138/1992. számú, az hiteles építészekről és hiteles építészmérnökökről szóló törvénye 14. §-a.

4a) Az alap- és középiskolák rendszeréről szóló 29/1994. Tt. számú, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 171/1990 számú, az 522/1990 számú és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 230/1994. számú törvényével módosított törvénye (Közoktatási Törvény) 57a §-a és 57b §-a.

5) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 9. cikkelye.

6) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 9. cikkelyének 3. bekezdése.

7) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 9. cikkelyének 4. bekezdése.

7a) A Tt. 245/2008. sz. törvényének 150. §-a

7b) A Tt. 619/2003. sz., a Szlovák Rádióról szóló törvénye 5. §-ának 2. bekezdése a 200/2010. sz., a Szlovák Rádióról szóló törvénye szerint, a Tt. 16/2004. sz., a Szlovák Televízióról szóló törvénye 5. §-ának 2. bekezdése a 200/2010. sz., a Szlovák Televízióról szóló törvénye szerint 

8) A Tt. 71/1967 számú közigazgatási eljárási törvénye (Közigazgatási rendtartás).

9) Például az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6. ter cikke 1. bek. a) pontja (a külügyminisztérium 90/1962. sz. hirdetménye a Tt. 64/1975. sz. hirdetménye értelmében), a Tt. 506/2009. sz., védjegyekről szóló 5. § 1. bek. h) pontja.