Hatályos 2015. október 1-től 2021. december 31-ig

Tt. 154/1994.

Törvény
AZ ANYAKÖNYVEKRŐL

1994. május 27.


Módosítva:
Tt. 222/1996., hatályos 1996. július 24-től
Tt. 416/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 198/2002., hatályos 2002. július 1-től
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 36/2005., hatályos 2005. február 11-től
Tt. 36/2005., hatályos 2005. április 1-től
Tt. 14/2006., hatályos 2006. február 1-től
Tt. 335/207., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 124/2015., hatályos 2015. október 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


1.§ 
Általános rendelkezések
A jelen törvény célja az anyakönyvvezetés és a természetes személyek, valamint az közhatalmi szervek vele kapcsolatos jogainak és kötelességeinek törvényi szabályozása.


I. RÉSZ
Az anyakönyv

Fogalmak

2. §
(1) Az anyakönyv állami nyilvántartás azon természetes személyek személyi állapotáról, akik megszülettek, házasságot kötöttek vagy elhaláloztak a Szlovák Köztársaság területén, és a Szlovák Köztársaság azon állampolgárairól, akik külföldön születtek meg, kötöttek házasságot vagy haláloztak el.
(2) Az anyakönyvbe a születésről, a házasságkötésről és az elhalálozásról szóló adatokat írják be, valamint más, az érintett személy állapotával kapcsolatos tényadatokat, melyek meghatározóak személyi állapotára vonatkozóan, főként az örökbefogadással, a szülő kilétének megállapításával és a házasság felbontásával kapcsolatos adatokat (a továbbiakban csak „anyakönyvi események”), amennyiben a jelen törvényről ezekről másként nem rendelkezik (21. § és 23.§ 6. bek.). A bejegyzés tárgya olyan anyakönyvi esemény, amely a Szlovák Köztársaság területén vagy külföldön következett be, amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgárát érintette.1)
(3) Az anyakönyvet a születési anyakönyv, a házasságkötési anyakönyv és a halotti anyakönyv alkotja. A születési anyakönyvet és a halotti anyakönyvet minden község külön és önállóan vezeti; a házasságkötések könyvét az anyakönyvi hivatal illetékességi területén közösen.

3. §
(1) Az anyakönyv közokirat.
(2) Közokirat a születési anyakönyvi kivonat, a házassági anyakönyvi kivonat és a halotti anyakönyvi kivonat (a továbbiakban „hatósági kivonat“), az anyakönyvbe bejegyzett adatokról készített igazolás, valamint az anyakönyvi bejegyzés szó szerinti kivonata.
(3) A hatósági kivonat tartalmazza a jelen törvényben meghatározott, az anyakönyvbe beírt adatokat, melyek az érintett személyre vonatkoznak a kivonat készítésének időpontjában.
(4) Az anyakönyvben szereplő adatokról készített igazolás azon adatokat tartalmazza, melyek szükségesek azon természetes személy jogigényeinek érvényesítéséhez, akit az anyakönyvben szereplő bejegyzés érint.
(5) A szó szerinti kivonat tartalmazza az anyakönyvben szereplő összes adatot eredeti és módosított formájában is.
(6) Az olyan közhatalmi szerv előtti eljárásban, amelynek döntése anyakönyvi bejegyzés, anyakönyvi bejegyzés módosításának vagy anyakönyvi bejegyzés törlésének alapjául szolgál, három hónapnál nem régebbi hatósági kivonat nem használható.

Az anyakönyv irányítása

4. §
Az anyakönyvet mint államigazgatási tevékenységet a község vezeti, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városkerületek, melyek a törvény mellékletében vannak felsorolva (a továbbiakban „anyakönyvi hivatal“). Az anyakönyvi hivatalok területi illetékességét általános érvényű jogi előírással a Szlovák Köztársaság Belügy minisztériuma határozza meg (a továbbiakban „minisztérium“).

5. §
(1) Az anyakönyvet egy példányban vezetik. A bejegyzések írásos bejelentés alapján készülnek, a születési anyakönyvbe a szülő szóbeli bejelentése alapján is. 
(2) Minden születési anyakönyvhöz, házassági anyakönyvhöz és halotti anyakönyvhöz ábécé szerinti névjegyzék készül. 
(3) Az anyakönyveket abban az anyakönyvi hivatalban tárolják, ahol az anyakönyvet vezetik. Azt követően, hogy a születési anyakönyv, a házassági anyakönyv és a halotti anyakönyv utolsó bejegyzésétől számítva 100 év telt el, ezeket az anyakönyveket átadják az illetékes állami levéltárnak.1a)

6. §
(1) Az anyakönyvet a minisztérium által kiadott, bekötött űrlapokon vezetik. 
(2) Anyakönyvi bejegyzések csak a hivatali helyiségben, az anyakönyvi hivatal székhelyén készülhetnek.

7. §
Az elektronikus anyakönyv
(1) Az elektronikus anyakönyv olyan specializált portál,1b) melyen közzéteszik az elektronikus űrlapokat, amelyeknek kitöltésével és hiteles elektronikus aláírással való ellátásával a Szlovák Köztársaság polgára, a Szlovák Köztársaság területén bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező külföldi vagy a Szlovák Köztársaság területén menedékjoggal rendelkező külföldi az anyakönyvezés terén az anyakönyvi hivatalok, a minisztérium és a járási hivatalok meghatározott elektronikus szolgáltatásait1c) használhatja, egyben informatikai rendszer,1d) amely adatok elektronikus formában való gyűjtésére, elhelyezésére, kezelésére és nyújtására szolgál és biztosítja a közhatalmi szervek kölcsönös elektronikus kommunikációját az anyakönyvek terén. Az elektronikus anyakönyv informatikai rendszerét a minisztérium felügyeli és üzemelteti.
(2) A közhatalom elektronikus formában történő gyakorlására az anyakönyvezés terén a közhatalmat gyakorló szervek hatáskörének elektronikus formában történő végrehajtásáról szóló általános jogszabály rendelkezései vonatkoznak, ha a jelen törvény nem rendelkezik másként. Az anyakönyvi hivatalok, a minisztérium, a járási hivatalok kötelesek a közhatalom elektronikus formában történő gyakorlása során az anyakönyvek terén az elektronikus anyakönyvet használni. A bíróságok és más állami szervek, az orvosok, az egyházak és vallási csoportok szervei (a továbbiakban csak „egyház”) a közhatalom elektronikus formában történő gyakorlása során az anyakönyvek terén az elektronikus anyakönyvet használják.
(3) Az elektronikus anyakönyv tartalmazza a 19. § 1., 2. és 5. bekezdésében foglalt adatok összességét és azon okiratokat elektronikus formában, amelyek az anyakönyvi bejegyzés, utólagos bejegyzés, utólagos megjegyzés vagy változás bejegyzésének alapjául szolgálnak.
(4) A 3. bekezdés szerinti adatokat teljesként és a valóságnak megfelelőként kell kezelni, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzést végző közhatalmi szerv felelős az általa bejegyzett adatok teljességéért és helyességéért.
(5) Kivonatot elektronikus anyakönyvből vagy az elektronikus anyakönyvben szereplő adatokról készített igazolást a 18. §-ban foglalt személy bármely anyakönyvi hivatalban kérvényezhet. Kivonat elektronikus anyakönyvből vagy az elektronikus anyakönyvben szereplő adatokról készített igazolás a 18. §-ban foglalt személy részére elektronikus formában külön jogszabály szerint1e) az elektronikus anyakönyv segítségével is nyújtható.
(6) A jelen törvény szerinti személyes adatok feldolgozására a személyes adatok védelméről szóló általános jogszabály vonatkozik.
(7) Az anyakönyvi hivatalok, járási hivatalok, bíróságok és más állami szervek, az orvosok, az egyházak és vallási csoportok szervei kötelesek haladéktalanul együttműködni a minisztériummal az elektronikus anyakönyv informatikai rendszere által nyújtott elektronikus szolgáltatások biztosításánál.
(8) A minisztérium közzéteszi a webhelyén és a központi közigazgatási portálon az elektronikus anyakönyv informatikai rendszerére csatlakoztatott anyakönyvi hivatalok jegyzékét.

8. §
(1) Az anyakönyv vezetésére a község polgármestere anyakönyvvezetőt és helyettest állít; ha a tevékenység nagyságrendje miatt arra szükség van, vezető anyakönyvvezetőt és további anyakönyvvezetőket nevez ki (a továbbiakban „anyakönyvvezető). 
(2) Anyakönyvvezető az a természetes személy lehet, aki a Szlovák Köztársaság állampolgára, nagykorú, feddhetetlen,2a) vizsga letételével bizonyította alkalmasságát az anyakönyv vezetésére és letette a hivatali esküt.
(3) Az anyakönyvvezető a község polgármestere kezébe az alábbi esküt teszi le:
„Fogadom, hogy a Szlovák Köztársasághoz hű leszek, törvényeit megtartom, és az anyakönyvvezetéssel kapcsolatos minden kötelességemet lelkiismeretesen és legjobb tudásom szerint teljesítem. Minden tényt, melyről hivatali munkám során tudomást szerzek, titoktartási kötelezettségem szerint kezelek.“ 
(4) Az anyakönyvvezető köteles a minisztérium által szervezett rendszeres szakirányú képzésen gyarapítani tudását. A község köteles az anyakönyvvezetőnek lehetővé tenni a részvételt a szakképzésen. A szakképzésen kötelesek részt venni a járási hivatalok azon alkalmazottai is, akik az anyakönyvvezetést ellenőrzik. A járási hivatal köteles lehetővé tenni ezen alkalmazottai számára a szakképzésen való részvételt.
(5) Ha az anyakönyvvezető vagy helyettese nem végezheti az anyakönyv vezetésével kapcsolatos tevékenységet, a község az illetékes járási hivatallal együttműködve intézkedik, hogy biztosítsa az államigazgatási feladat végrehajtását e területen. 
(6) Annak az anyakönyvvezetőnek, aki személyesen közreműködik a házasságkötési szertartásban az anyakönyvi hivatal előtt, pénzügyi hozzájárulás jár az öltözékével és külsőjével kapcsolatos megnövekedett kiadások fedezésére. 

9. §
Okiratgyűjtemény
(1) Az anyakönyvi hivatal okiratgyűjteményt vezet. Ezt azok az okiratok képezik, amelyek az anyakönyvi bejegyzés, utólagos bejegyzés, utólagos megjegyzés vagy változás bejegyzésének alapjául szolgálnak. A naptári év során összegyűlt okiratokat az anyakönyvi hivatal összegyűjti és legkésőbb a következő év februárjának 28. napjáig leadja a járási hivatalnak.
(2) A járási hivatal az okiratgyűjteményt az egyéb írásos dokumentumoktól elkülönítve őrzi, és biztosítja annak aktualizálását, megsemmisüléstől és megrongálódástól való védelmét, valamint a benne szereplő adatok visszaélésekhez való felhasználásától való védelmét. Az utolsó bejegyzés időpontjától számított 100 év elteltével a járási hivatal az okiratgyűjteményt átadja az illetékes állami levéltárnak.

Anyakönyvi illetékesség

10. §
(1) A születési vagy halotti anyakönyvbe történő bejegyzésre az az anyakönyvi hivatal illetékes, amelynek területi körzetében a személy megszületett vagy elhalálozott. Ha nem állapítható meg, hogy a személy hol született vagy hol halt meg, az az anyakönyvi hivatal jegyzi be őt anyakönyvében, amelynek a körzetében a megszületett vagy elhalálozott személyt megtalálták.
(2) Ha az érintett személy közlekedési eszközben születik meg vagy halálozik el, a születési vagy a halotti anyakönyvbe az az anyakönyvi hivatal jegyzi be, amelynek körzetében az újszülött vagy elhunyt személyt a közlekedési eszközből kiemelték.
(3) A Szlovák Köztársaság állampolgárát halottá nyilvánító bírósági döntés anyakönyvi bejegyzésére a halottá nyilvánítási döntést meghozó bíróság székhelye szerinti anyakönyvi hivatal illetékes. Külföldi állampolgárt, illetve a meghatározó időben állampolgárság nélküli (a továbbiakban csak „hontalan“) vagy a meghatározhatatlan állampolgárságú személyt halottá nyilvánító bírósági döntést, ha utolsó állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén volt, Pozsony-Óváros anyakönyvi hivatala jegyzi be az anyakönyvbe. 

11. §
A házassági anyakönyvbe a házasságkötést az az anyakönyvi hivatal jegyzi be, amelynek körzetében a házasságkötésre sor került.3)

12. § 
Az anyakönyvbe a bejegyzéseket államnyelven írják be.4)

Anyakönyvi bejegyzések

13. §
(1) A születési anyakönyvbe beírásra kerül
a) a gyermek születésének napja, hónapja és éve, ha többes szülésről van szó, a születések időrendje is,
b) az utónév,5) a családi név, a gyermek személyi száma,
c) a gyermek szüleinek utóneve,6) családi neve, születési családi neve, születésüknek a napja, hónapja, éve és helye, személyi azonosítószámuk, állampolgárságuk és állandó lakhelyük,
d) a szülők megállapodása a gyermek családi nevéről, amennyiben a családi nevük különböző vagy nem élnek házasságban, esetleg a bírósági döntéssel meghatározott családi név,
e) a bejegyzés napja, hónapja és éve. 
(2) Mind az élve, mind a halva született gyermeket be kell jelenteni a születési anyakönyvbe történő bejegyzésre. 
(3) A megszületést az illetékes anyakönyvi hivatalnak az az orvos köteles jelenteni, aki a szülésnél jelen volt, vagy aki a szülést követően gyógyászati ellátást nyújtott; a többi esetben a szülők egyike köteles a bejelentés megtételére. Az, akire a bejelentéstételi kötelezettség vonatkozik, köteles a bejelentést legkésőbb a szüléstől számított harmadik munkanapon megtenni. Az anya ezt a bejelentési kötelezettségét e határidőn túl is teljesítheti, rögtön azt követően, hogy képessé válik a bejelentés megtételére. Ha kétségek merülnek fel az anya személyét illetően, mivel a bejelentés nem teljes, nem pontos vagy nem készült el határidőre, külön jogszabály szerint6a) kell eljárni.
(4) A születés szóbeli bejelentése esetén a bejelentő köteles igazolni személyazonosságát. Ha a bejelentő néma vagy siketnéma, vagy ha a bejelentést olyan nyelven teszi, amelyet az anyakönyvvezető nem ismer, szükséges tolmács jelenléte is; ha nem hivatalból kirendelt hiteles tolmácsról van szó, a tolmácsnak külön jogszabályban7) előírt esküt kell tennie annak az anyakönyvvezetőnek a kezébe, aki előtt a tolmácsi tevékenységet el fogja látni. Az adatokat a tolmácsról és a tolmácsolásról feljegyzik a születési anyakönyvben.
(5) Annak a gyermeknek a bejegyzésére a születési anyakönyvbe, akiről anyja a szülést követően lemondott, és az egészségügyi intézetben hagyott, párhuzamosan kérte saját kilétének titkosítását is anonim szülés keretében,7a) a szülésnél jelenlévő orvos jelentése alapján kerül sor; a jelentést legkésőbb azon a napon kell elküldeni, amikor az anyát az egészségügyi intézményből elbocsátják, s annak tartalmaznia kell az 1. bekezdés a) pontja szerinti adatokat és az adatot a gyermek neméről.
(6) A nyilvánosan hozzáférhető gyermekmentő inkubátorban7b) elhelyezett gyermeknek a születési anyakönyvbe való bejegyzése annak az újszülött-gyógyász szakképesítésű szakorvosnak vagy  egészségügyi intézeti gyermekgyógyász szakképesítésű szakorvosnak a jelentése alapján történik, aki azonnal a gyermek  megtalálását követően a részére egészségügyi ellátást nyújtott. A jelentést legkésőbb a gyermeknek a nyilvánosan hozzáférhető gyermekmentő inkubátorban történt megtalálását követő három napon belül kell elküldeni az anyakönyvi hivatalnak, és tartalmaznia kell a gyermek megtalálásának napjáról, hónapjáról, évéről és helyéről, a gyermek neméről és a gyermek születésének feltételezett dátumáról szóló adatokat; a gyermek születésének feltételezett dátuma legalább a születés feltételezett hónapját tartalmazza.
(7) Ha olyan gyermek bejegyzéséről van szó, akinek születési dátuma nem lett pontosan meghatározva, az anyakönyvi hivatal a hónap utolsó napját jegyzi be születése napjaként, ha az orvos a 6. bekezdés szerint legalább a gyermek születési hónapját meghatározta.

14. §
A házassági anyakönyvbe bejegyzésre kerül
a) a házasságkötés napja, hónapja, éve és helyszíne,
b) a házasságot kötő férfi és nő utóneve,6) családi neve, születési családi neve, születésük napja, hónapja és éve, személyi azonosítószámuk, valamint a férfi és a nő családi állapota (a továbbiakban csak „házastársak“),
c) a házastársak szüleinek utóneve,6) családi neve, születési családi neve, születésének napja, hónapja és éve, valamint helye,
d) a házastársak házassági névviselési megállapodása, valamint a közös gyermekeik névviseléséről szóló megállapodása; az egyezményes családi nevet8) hímnemű és nőnemű változatban is fel kell tüntetni,
e) a házastársak állampolgársága,
f) a tanúk utóneve, családi neve és személyi azonosítószáma,
g) a bejegyzés napja, hónapja és éve.

15. §
(1) A halotti anyakönyvbe bejegyzésre kerül
a) az elhalálozás napja, hónapja, éve és helye,
b) az elhunyt utóneve,6) családi neve, születési családi neve, állandó lakhelye, születésének napja, hónapja, éve és helye, neme, személyi azonosítószáma és állampolgársága,
c) a bejegyzés napja, hónapja és éve.
(2) Az elhalálozást a halál beálltát megállapító orvos haladéktalanul, legkésőbb három munkanapon belül a halottszemlét követően jelenti az illetékes anyakönyvi hivatalnak. A további adatokat, amelyeket bejegyeznek a halotti anyakönyvbe, az anyakönyvi hivatalnak az a személy adja meg, aki a temetést intézi, legkésőbb öt munkanapon belül azt követően, hogy az elhalálozásról tudomást szerzett, éspedig a személy állandó lakhelye anyakönyvi hivatalának közvetítésével is. A halotti anyakönyvbe bejegyzésre kerül az állampolgár halottá nyilvánításáról meghozott bírósági döntés is. A halvaszületett gyermeket nem jegyzik be a halotti anyakönyvbe.
(3) Ha olyan elhalálozott személy bejegyzésére kerül sor, akire mások találtak rá, és akinek az esetében az orvos nem tudta a halál beálltának pontos idejét meghatározni, az anyakönyvi hivatal az elhalálozás napjaként a hónap az utolsó napját tünteti fel, ha az orvos legalább a hónapot meg tudta állapítani, vagy az év utolsó napját, ha az orvos csak az évet tudta meghatározni.

16. §
A női családi nevet, ha a személy más, mint szlovák nemzetiségű, a szlovák nőinévképző nélkül jegyzik be 
a) a születési anyakönyvbe, ha azt a nőnemű újszülött szülei kérik9) a 13. § 1. bekezdése szerint, vagy ha az örökbe fogadók az örökbe fogadott gyermek családi nevének bejegyeztetésekor kérik, ha külön jogszabályban rendezett örökbe fogadásról van szó,9a)
b) ha azt a nő kéri a házasságkötés házassági anyakönyvbe történő bejegyzésekor a 14. § szerint,
c) ha azt a nő kéri a külön törvény szerinti10) családinév-változtatással kapcsolatos döntés bejegyzésekor.

17. §
Ha a születés, a házasságkötés és az elhalálozás bejegyzésére nem került sor az arra megszabott időben, a bejegyzésre utólag kerül sor. Az utólagos bejegyzés hatósági kötelesség. 

17.a §
Az anyakönyvvezető az alapiratok benyújtását követően felesleges halogatás nélkül végrehajtja a bejegyzést az anyakönyvbe; ha a bejegyzéshez szükséges adatokat be is kell szerezni, az anyakönyvvezető a bejegyzést legkésőbb két hónappal a születés, a házasságkötés vagy az elhalálozás bejelentését követően hajtja végre.

Betekintés az anyakönyvbe és anyakönyvi kivonat

18. §
(1) Az anyakönyvi hivatal hiteles hatósági kivonatot készít, vagy lehetővé teszi a betekintést az anyakönyvbe az anyakönyvvezető jelenlétében, és abból kivonatot készíteni 
a) annak a személynek, akit a bejegyzés érint, vagy a családtagjának,
b) a meghatalmazott képviselőnek az írásos meghatalmazás bemutatását követően, amely annak a személynek a hitelesített aláírásával van ellátva, akit a bejegyzés érint,
c) annak a személynek, akinek jogerős bírósági döntés alapján átmeneti személyes gondoskodására bízták a gyermeket,10a)
d) annak a személynek, akinek az illetékes hatóság jogerős döntéssel átmeneti személyes gondoskodására bízza a gyermeket külön jogszabály alapján,10b)
e) annak a személynek, akinek jogerős bírósági döntéssel nevelőszülői gondoskodására bízták a gyermeket,10c)
f) a gyámnak, aki a gyermekről személyesen gondoskodik,10d)
g) a bíróság által kijelölt pártfogónak,10e)
h) az állami szerveknek, községeknek és más intézményeknek, ha arról külön jogszabály úgy rendelkezik.
(2) A jelen törvény céljaira családtagnak tekintendők a házastárs, a szülők, a gyermekek, az unokák, a testvérek és az ő gyermekeik, valamint bizonyítottan indokolt esetekben más közelálló személy is.12)
(3) Idegen államban történő felhasználás esetére a hatósági anyakönyvi kivonat felülhitelesítését a járási hivatal végzi, ha nemzetközi szerződés arról másként nem rendelkezik.
(4) Ha örökbefogadásról van szó, az anyakönyvi hivatal csak az örökbefogadónak, valamint a nagykorúság elérését követően az örökbefogadottnak teszi lehetővé a betekintést az örökbefogadásról szóló bejegyzésbe, és az abból való kivonatkészítését.
(5) Szó szerinti anyakönyvi kivonat csak közhatalmi szervek hivatali szükségleteinek céljára adható ki.

19. §
(1) A születési anyakönyvből készült hiteles hatósági kivonat (a továbbiakban „születési anyakönyvi kivonat“) tartalmazza
a) az okirat megnevezését és az iratot kiállító anyakönyvi hivatal megjelölését, 
b) a gyermek születésének napját, hónapját, évét, helyét és a személyi azonosítószámát,
c) a gyermek utónevét5) és családi nevét,
d) a gyermek nemét,
e) a szülők utónevét6) és családi nevét, születési családi nevét, születésük dátumát és helyét, állampolgárságát és személyi azonosítószámukat,
f) a születési anyakönyvi kivonat elkészítésének napját, hónapját és évét, az anyakönyvi hivatal illetékes beosztottjának aláírását, utóneve és családi neve, valamint beosztása feltüntetésével, és az anyakönyvi hivatal hivatalos körbélyegzőjének lenyomatát.
(2) A házassági anyakönyvből készült hiteles hatósági kivonat (a továbbiakban „házassági anyakönyvi kivonat”) tartalmazza
a) az okirat megnevezését és az iratot kiállító anyakönyvi hivatal megjelölését,
b) a házasságkötés napját, hónapját évét és helyét,
c) a házastársak utónevét,6) családi nevét, esetleg születési családi nevét és személyi azonosítószámát,
d) a házastársak születésének napját, hónapját, évét és helyét,
e) a házastársak szüleinek utónevét,6) családi nevét, esetleg születési családi nevét,
f) a házastársak házassági névviselési megállapodását és közös gyermekeik családi nevéről szóló megállapodást; az egyezményes családi neveket hímnemű és nőnemű változatban is fel kell tüntetni,
g) a házassági anyakönyvi kivonat elkészítésének napját, hónapját és évét, az anyakönyvi hivatal illetékes beosztottjának aláírását, utóneve és családi neve, valamint beosztása feltüntetésével, és az anyakönyvi hivatal hivatalos körbélyegzőjének lenyomatát.
(3) A más, mint szlovák nemzetiségű személy születési anyakönyvi kivonatában, akinek 1993. december 31-e előtt a neve nem az anyanyelvén volt bejegyezve az anyakönyvben, hanem annak szlovák megfelelőjét tüntették fel, anyanyelvén tüntetik fel a nevét, ha azt kérvényezi, latin betűs átiratban; erről a tényről az anyakönyvbe írásos bejegyzést készítenek. A kérvénynek tartalmaznia kell a kérvényező becsületbeli nyilatkozatát nemzetiségéről. Minden további hatósági kivonatot és bizonylatot ezt követően az ilyen formában bejegyzett névvel kell kiállítani.
(4) Az a személy, akinek a nevét az anyakönyvbe más, mint szlovák nyelven írták be, és a későbbi anyakönyvi kivonata a szlovák nyelvű megfelelővel lett kiállítva, kérheti az eredeti formában és nyelven kiállított anyakönyvi kivonatot. Az anyakönyvi hivatal köteles eleget tenni ennek a kérésnek.
(5) A halotti anyakönyvből készült hiteles hatósági kivonat (a továbbiakban „halotti anyakönyvi kivonat”) tartalmazza
a) az okirat megnevezését és az iratot kiállító anyakönyvi hivatal megjelölését,
b) az elhalálozás napját, hónapját évét, helyét és az elhunyt személyi azonosítószámát; talált holttest esetén a hónap utolsó napját, ha az orvos csak a halál beálltának hónapját tudta megállapítani, vagy az év utolsó napját, ha az orvos csak a halál beálltának évét tudta megállapítani,
c) az elhunyt utónevét,6) családi nevét, esetleg születési családi nevét,
d) az elhunyt nemét és állandó tartózkodási helyét,
f) a halotti anyakönyvi kivonat elkészítésének napját, hónapját és évét, az anyakönyvi hivatal illetékes beosztottjának aláírását, utóneve és családi neve, valamint beosztása feltüntetésével, és az anyakönyvi hivatal hivatalos körbélyegzőjének lenyomatát.
(6) Annak a nőnek a születési anyakönyvi kivonatában vagy házassági anyakönyvi kivonatában, akit a hatósági kivonat érint, a családi nevét a szlovák nőinévképző nélkül tüntetik fel, ha azt írásban kérvényezi; erről a tényről az anyakönyvben bejegyzés készül. Minden további hiteles hatósági kivonat és bizonylat az anyakönyvbe bejegyzett adatokról ilyen formában kerül kiállításra.
(7) A 3., 4. és 6. bekezdés szerinti kérvényt a kiskorú személy esetén a szülők nyújthatják be.
(8) Az utónév és családi név 3., 4. és 6. bekezdés szerinti változásainak bejegyzésére a hivatalos kivonatba nem vonatkoznak az utónév és családi név megváltoztatására külön törvényben10) meghatározott szabályok, és ez a hatósági tevékenység illetékmentes.13)
(9) A női családi név hatósági kivonatba a szlovák nőinév-képzővel történő bejegyzése iránti kérelem azt követően, hogy a 3., 4. és 6. bekezdés vagy a 16. § szerinti jog érvényesítésre került, külön törvényben szabályozott családinév-változtatásnak minősül.10)
(10) Ha olyan elhunyt személyről van szó, akinek a nevét más, mint szlovák nyelven írták be, és a későbbi anyakönyvi kivonata a szlovák nyelvű megfelelővel lett kiállítva, az anyakönyvi hivatal kivonatot állít ki nevével annak eredeti formájában és nyelvén, amennyiben ezt írásos formában kérik az elhunyt személy családtagjai – házastársa vagy gyermekei, vagy ha nincsenek, az elhunyt személy szülei.
(11) Az anyakönyvi hivatal kivonatot állít ki eredeti formában és nyelven abban az esetben is, ha az érintett személy vagy családtagja igazolja, hogy az érintett személy neve szlovák megfelelőjének beírására utólagosan, az érintett személy engedélye nélkül került sor.

Anyakönyvi bejegyzések külföldön kiállított okirat alapján

20. §
Anyakönyvi bejegyzést vagy bejegyzésmódosítást külföldi állami hivatal vagy bíróság döntése alapján az anyakönyvi hivatal csak a járási hivatal egyetértésével hajthat végre az anyakönyvben. 

21. §
(1) A Szlovák Köztársaság 18 évesnél idősebb állampolgárának külföldön, külföldi jogszabályok szerint megtörtént örökbefogadását az anyakönyvbe nem jegyzik be. 
(2) 18 évnél idősebb örökbe fogadott külföldi állampolgár honossági állama jogrendje szerinti örökbefogadását bejegyzik az anyakönyvbe, ha a Szlovák Köztársaság állampolgárával él házasságban és az örökbefogadás következtében megváltozott a Szlovák Köztársaság állampolgárának családi neve is.
(3) Kiskorú külföldi személy örökbefogadását a Szlovák Köztársaság állampolgára által akkor is anyakönyvezik, ha az a honossági állama jogrendje szerint történt meg.

22. §
(1) A Szlovák Köztársaság területén történt születésről vagy házasságkötésről egyidejűleg az anyakönyvezéssel az anyakönyvi hivatalok közti adatcsere céljaira születési anyakönyvi kivonat és házassági anyakönyvi kivonat is készül, ha olyan állam polgáráról van szó, amely nemzetközi szerződés vagy kétoldalú kölcsönös szerződés alapján hatósági okiratok cseréjében vesz részt.
(2) Külföldi személy elhalálozását a Szlovák Köztársaság területén a halotti anyakönyvbe történt bejegyezést követően mindig jelentik az illetékes állam Szlovák Köztársaságban székelő külképviseleti szervének. Ha a külföldi államnak a Szlovák Köztársaságban külképviseleti szerve nincs, a külföldi személy elhalálozását az anyakönyvi hivatal a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának jelenti.

22.a §
Nem anyakönyvezhető olyan házasságkötés, amely ellentétben áll a Szlovák Köztársaság jogrendjével. Az ilyen bejegyzés a megtörtének napján érvénytelenné válik.

23. §
Speciális anyakönyv
(1) A Szlovák Köztársaság állampolgárainak megszületését, házasságkötését és elhalálozását, ha az 
a) külföldi állam területén,
b) a Szlovák Köztársaság külföldi államban lévő külképviseleti hivatalában, 
c) hajón vagy repülőgépen, a Szlovák Köztársaság területén kívül,
d) semmilyen állam fennhatósága alá nem tartozó területen következett be, speciális anyakönyvben anyakönyvezik. 
(2) Az 1. bekezdés szerinti anyakönyvezésre írásos kérvény alapján kerül sor; a kérvényhez mellékelni kell a 4. bekezdésben foglalt okiratokat, amelyek a speciális anyakönyvbe történő bejegyzéshez szükségesek.
(3) A 2. bekezdés szerinti kérvény
a) a Szlovák Köztársaság külföldi külképviseleti szervénél,
b) az állampolgár állandó lakhelye szerint illetékes anyakönyvi hivatalnál,
c) az állampolgár utolsó állandó lakhelye szerint illetékes anyakönyvi hivatalnál, vagy
d) bármelyik anyakönyvi hivatalnál nyújtandó be, ha az állampolgárnak nem volt állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén.
(4) Az anyakönyvi bejegyzésre a külföldi állam által kiállított születési, házassági vagy halotti anyakönyvi kivonat, a Szlovák Köztársaság állampolgárságát bizonyító okirat, a külképviseleti hatóság vagy anyakönyvi hivatal által a születésről, a házasságkötésről vagy elhalálozásról készített bejegyzés alapján kerül sor, vagy más közokirat, illetve egyéb, az anyakönyvi eseményt bizonyító dokumentum alapján. E módszerekkel nem lehet helyettesíteni a holttá nyilvánítást kimondó jogerős bírósági döntést.
(5) A speciális anyakönyvi bejegyzést legkésőbb három hónappal azután a nap után ejtik meg, amikor a kérvényt a hivatalnak kézbesítik. Indokolt esetekben ez a határidő legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról és annak okairól a bejegyzés kérvényezőjét írásban köteles értesíteni a speciális anyakönyv vezetője.
(6) Nem jegyzik be a speciális anyakönyvbe az 1949. december 31-e előtt bekövetkezett anyakönyvi eseményeket, ha azok anyakönyvi bejegyzésre kerültek a Szlovák Köztársaságban vagy a Cseh Köztársaságban az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.
(7) Ha külön törvény olyan kötelességet ír elő, hogy igazolni kell a megszületést, a házasságkötést vagy elhalálozást az 1. bekezdés szerinti hatósági okirattal, ezeket a tényeket bizonyítani a speciális anyakönyvi kivonattal kell.
(8) Az 1992. december 31-ét követően a Cseh Köztársaság területén bekövetkezett, a Szlovák Köztársaság állampolgárára vonatkozó anyakönyvi eseményekről készült okiratok a Szlovák Köztársaságban elismert közhiteles közokiratok. A bennük feltüntetett anyakönyvi eseményekről nem kell a speciális anyakönyvben bejegyzést eszközölni. Ha azonban a Szlovák Köztársaság állampolgára kimondottan kéri, a szerv, mely a speciális anyakönyvet vezeti, köteles a kérésének eleget tenni. 
(9) A speciális anyakönyvet a minisztérium vezeti.

24. §
Együttműködési kötelezettség
A bíróságok és más állami szervek, az anyakönyvi hivatalok, az egyház14) és az orvosok kötelesek az illetékes anyakönyvi hivatalnak írásos bejelentést küldeni azokról a döntésekről, megegyezésekről, egybehangzó nyilatkozatokról vagy egyéb tényekről,9a) amelyek kihatással vannak a személy családi állapotára, utónevére, családi nevére, és alapul szolgálnak anyakönyvi bejegyzésre, vagy annak megváltoztatására, esetleg törlésére.

25. §
Az anyakönyv felújítása
(1) Ha az eredeti anyakönyv példánya elvész, megsemmisül vagy használhatatlanná válik, az anyakönyvi hivatal biztosítja annak újbóli elkészítését 
a) az okiratgyűjtemény alapján,
b) 1958. december 31-éig vezetett anyakönyv esetén pedig úgy, hogy a érintett anyakönyv másodpéldányát eredeti példánnyá nyilvánítja; párhuzamosan biztosítja új másodpéldány elkészítését a járási hivatallal együttműködve. 
(2) Ha nem maradt fenn az okiratgyűjtemény sem, az anyakönyvi hivatal az anyakönyv felújítását más közokiratok felhasználásával biztosítja, esetleg egyéb, hiteles magánokiratok igénybe vételével.

26. §
Az anyakönyvi bejegyzések módosításai
A bejegyzések megváltoztatását, az utólagos bejegyzéseket, az utólagos megjegyzéseket, az utólagos feljegyzéseket és azok javításait az anyakönyvi hivatal végzi el közokiratok alapján, más hatósági okiratok vagy írásos bejelentések szerint, ha ez a törvény másként nem rendelkezik. 


II. RÉSZ
Eljárás házasságkötés előtt

27. §
(1) A Szlovák Köztársaság állampolgára a megkötendő házasság időpontja előtt legalább 7 nappal az illetékes anyakönyvi hivatalnak a következő okiratokat mutatja be:
a) születési anyakönyvi kivonat,
b) állampolgársági bizonylat,
c) lakhely-igazolás,
d) az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, esetleg a megszűnt házasság házassági anyakönyvi kivonata, ha özvegyről van szó, vagy a jogerős bírósági döntés a házasság felbontásáról, ha elvált személyről van szó, vagy a jogerős semmisségi döntést, ha házasság érvénytelenítése forog fenn,
e) a bizonylatot a személyi azonosítószámáról,15)
f) okirat, mellyel a személyazonosság igazolható.
(2) Az 1. bekezdés b), c), e) és f) pontjában felsorolt iratok érvényes személyi igazolvány felmutatásával vagy az elektronikus csippel ellátott személyi igazolvánnyal való elektronikus személyazonosság-igazolással14a) helyettesíthetők.
(3) A Szlovák Köztársaság állampolgára, akinek állandó tartózkodási helye külföldön van, köteles előterjeszteni az 1. bekezdés c) pontjában szereplő, a külföldi állam illetékes szerve által kiállított okiratot is; az 1. bekezdés b) pontja szerinti irat helyettesíthető a Szlovák Köztársaság érvényes útlevelének felmutatásával.
(4) Ha kiskorú, de 16 évesnél idősebb személy, vagy olyan személy akar házasságot kötni, akinek jogi cselekvőképessége korlátozott, az 1. bekezdés a)-c) és e) pontjában taglalt iratokon kívül jogerős bírósági döntést is mellékelnie kell a házasságkötés engedélyezéséről. 
(5) Az előző bekezdésekben tárgyalt közokiratokon kívül a férfinak és nőnek, aki házasságot akar kötni (a továbbiakban „jegyesek“), ki kell töltenie az előírt űrlapot is; indokolt esetben ezt az egyikük is megteheti. Ha egyházi szerv előtt kerül sor a házasságkötésre, az anyakönyvi hivatal a kitöltött űrlapot felülhitelesíti, és ezt a jegyesek kézbesítik az illetékes egyházi szervnek. 
(6) A házasság megkötéséről jegyzőkönyv készül. A házasságkötésről szóló jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a jegyesek utónevét és családi nevét, személyi azonosítószámát és aláírását, 
b) a tanúk utónevét és családi nevét, személyi azonosítószámát és aláírását, 
c) a házasságkötés időpontja és helye,
d) az eskető és az anyakönyvvezető utóneve és családi neve, aláírása, ha a házasságkötésre az anyakönyvi hivatal előtt kerül sor,
e) az eskető és jegyzőkönyvvezető utó- és családi nevét, ha az egyház szerve előtt megkötendő házasságről van szó,
f) a jegyesek megállapodását a házassági családinév-viselésről,
g) a tolmács utónevét, családi nevét és aláírását,7) ha a házasság megkötése során szükség van a jelenlétére, vagy kirendelték, a hivatalos bélyegzőjének lenyomatát is, 
h) a szerv hivatalos bélyegzőjének lenyomatát, amely előtt a házasságkötésre sor került.
(7) Az egyházi szerv, amely előtt a házasságkötésre sor került, köteles a házasságkötésről készült jegyzőkönyvet a házasság megkötésétől számított három munkanapon belül kézbesíteni az illetékes anyakönyvi hivatalnak. Az anyakönyvi hivatal megejti a bejegyzést a házassági anyakönyvbe az 1-5. bekezdésben tárgyalt okiratok alapján, valamint a házasságkötésről szóló jegyzőkönyv alapján.
(8) Az 1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt iratokat nem kell bemutatni, ha az anyakönyvi hivatal rá van csatlakoztatva az elektronikus anyakönyv informatikai rendszerére és az elektronikus anyakönyv informatikai rendszere tartalmazza az ilyen iratokat elektronikus hivatali iratként.15a)
(9) Ha az anyakönyvi hivatalnak megalapozott kétségei vannak, hogy a házasság megkötésére a vonatkozó jogszabályi előírásokkal15a) összhangban került sor, értesítést küld az illetékes bíróságnak a házasság megkötéséről.

28. §
(1) Külföldi állampolgár a Szlovák Köztársaságban megkötendő házasság időpontja előtt legalább 14 nappal köteles az anyakönyvi hivatal elé terjeszteni az alábbi okiratokat:
a) születési anyakönyvi kivonat,
b) igazolás a családi állapotról,
c) lakhely-igazolás,
d) állampolgársági bizonylat,
e) az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házasság megszűnését igazoló egyéb közokirat, ha özvegy külföldi személyről van szó,
f) jogerős bírósági ítélet a házasság felbontásáról vagy a házasság jogerős felbontását igazoló egyéb közokirat, ha elvált külföldi személyről van szó,
g) okirat, mellyel a személyazonosság igazolható.
(2) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti okirat nem lehet hat hónapnál régebbi.
(3) A fentiek nem befolyásolják a külön törvényben engedélyezett felmentést a fenti okiratok bemutatása alól.17)
(4) Ha az anyakönyvi hivatalnak kétségei vannak a külföldi személy házasságkötési szándékkal előterjesztett okiratainak hitelességét vagy érvényességét illetően, felkéri az illetékes járási hivatalt ezek felülvizsgálatára; a felülvizsgálatról hivatalos feljegyzés készül. A járási hivatal kérheti a minisztérium állásfoglalását is.

29. §
Az a személy, aki közvetítő segítségével kíván házasságot kötni, külön jogszabályban előírt okiratok előterjesztésére köteles.18)


III . RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

30. §
Ha a jegyesek egyikének sincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaságban és hovatartozásuk a külön jogszabályi rendelkezések szerint18a) sem állapítható meg, a jegyesek házasságkötésükről bármely anyakönyvi hivatal előtt nyilatkozatot tehetnek.

31. §
(1) Az anyakönyvek terén a felügyeletet a járási hivatalok és a minisztérium gyakorolják.
(2) A járási hivatal legalább évente egyszer ellenőrzi az anyakönyvvezetést az illetékességi területéhez tartozó anyakönyvi hivatalokban az okiratgyűjtemények alapján, és a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére intézkedéseket hoz. 
(3) A minisztérium ellenőrzi az anyakönyvek vezetését és irányítja az ellenőrző tevékenységet, melyet a járási hivatalok végeznek. 
(4) Az 1-3. bekezdések szerinti ellenőrző tevékenységre a külön törvény rendelkezései nem vonatkoznak.18b)

31.a §
A jelen törvény szerinti eljárásokra nem vonatkoznak az általános közigazgatási eljárási jogszabályok.18c)

32. §
(1) Az anyakönyvi hivatal bejelentési kötelezettséggel bír az anyakönyvbe bejegyzett vagy az okiratgyűjteményben található adatok vonatkozásában az állami szervek, a községek és más intézmények iránt a külön jogszabályokban meghatározott mértékben.19)
(2) Az anyakönyvi hivatal jelenti a minisztériumnak a gyermek örökbe fogadásával kapcsolatos adatokat, mégpedig a külön jogszabályba19a) foglalt terjedelemben.

33. §
A regionális területi hatáskörrel bíró állami levéltárakban archivált anyakönyvek bejegyzéseiből kivonatot az az anyakönyvi hivatal állít ki, amelynek területi illetékessége alá esik a levéltár vagy a fiókjának a székhelye.

34. §
A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma általános érvényű jogszabályban határozza meg annak az anyakönyvvezetőnek a járandóságát, aki részt vesz a házasságkötési szertartás lebonyolításában, a megfelelő öltözékre és külső megjelenés biztosítására fordított költségei ellentételezésére. Ugyanígy rendeli el az anyakönyvvezetés részleteit, a születési, a házassági és halotti anyakönyvbe történő bejegyzéseket, a speciális anyakönyv vezetésének feltételeit, a hatósági kivonatok kiállításának feltételeit, az anyakönyvcserét külföldi országokkal, valamint az anyakönyvvezetői vizsgák feltételeit.

35. §
A jelen törvényben meghatározott kötelességek (13., 15. és a 27. § 7. bek.) megsértését külön jogszabály szerint kell elbírálni.20)

36. §
Az utóneveket és családi neveket az anyakönyvbe és a belőle készült kivonatokba latin betűkkel írják be.

37. §
(1) Az 1949. december 31-éig hatályos jogszabályok szerint készült hatósági kivonatok (születési anyakönyvi kivonat, illetve születési anyakönyvi kivonat és keresztlevél, házassági anyakönyvi kivonat és halotti anyakönyvi kivonat), illetve a jelen törvény hatályba lépését megelőző jogrend szerinti hivatalos hatósági kivonatok továbbra is érvényesek és közokiratként használhatók, ha a bennük feltüntetett tényállás nem változott.
(2) A külföldi bíróságok és más közigazgatási szervek által kiállított okiratokat, amelyek kiállításuk helyén közokiratként vannak elfogadva, bizonyíték erejű okiratként szolgálnak az anyakönyvi bejegyzés, bejegyzésmódosítás vagy bejegyzéskiegészítés céljára, ha az előírt hitelesítési követelményekkel vannak ellátva; külön jogszabály21) szerinti hitelesített szlovák nyelvű fordítással kell benyújtani, amennyiben külön jogszabály vagy nemzetközi szerződés nem rendelkezik másként. Az első mondat szerinti okiratokra, amelyeket a Cseh Köztársaságban adtak ki, nem vonatkozik a szlovák nyelvű fordítás csatolásának kötelezettsége.
(3) Ha az utónév és a családi név, a születés időpontja, a házasságkötés vagy elhalálozás adatai, vagy a személyi azonosítószám a hatósági kivonatban a ténylegessel nem egyezik, az anyakönyvi hivatal kijavítja a bejegyzést a közokirat alapján és új anyakönyvi kivonatot állít ki, és erről tájékoztatja az érintett személyt.
(4) Ha a hatósági anyakönyvi kivonatokban, melyek az érintett személy családi állapotát igazolják, a többi közokirattól eltérő adatok szerepelnek, ezeket helyes adatokként kell kezelni mindaddig, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik.
(5) Ha a jelen törvény úgy rendelkezik, hogy az anyakönyvbe be kell jegyezni a személyi azonosítószámot, ez a rendelkezés a Szlovák Köztársaság állampolgáraira vonatkozik. Külföldiekre csak abban az esetben, ha az illetékes szerv15) személyi azonosítószámot adott nekik. 
(6) A jelen törvény céljaira közokiratnak számít minden olyan okirat, amely bizonyító erővel bír a családi állapotot illetően, ha arra jogosult szerv adta ki, és ha tartalmazza a jelen törvényben megkövetelt adatokat.
(7) A jelen törvény nem vonatkozik az 1958. december 31-e előtt vezetett anyakönyvek és másodpéldányaik archiválására, valamint a jelen törvény hatályossága előtti, más jogszabályi rendelkezésekhez igazodó okiratgyűjteményekre.

37.a §
Az anyakönyvi hivatalok eddig szabályozás szerint megalakult székhelyen kívüli munkahelyei változatlanul fennmaradnak.

37.b §
Annak az állampolgárnak, akinek a házasságkötését a 23. § 1. bekezdése szerint a speciális anyakönyvbe jegyezték be 2002. június 30-áig, és aki a házasságkötéskor mint közös családi nevet a házastársa családi nevét vette fel, párhuzamosan meghagyta saját korábbi családi nevét is, a házassági anyakönyvi kivonatot mindkét családi neve feltüntetésével állítják ki, ha ezt kérvényezi.

37.c §
Átmeneti rendelkezések a 2015. október 1-től hatályos szabályozásokhoz
(1) A 2015. október 1-től hatályos változat 7. §-ának rendelkezései csak abban az esetben vonatkoznak az anyakönyvi hivatalra, ha már rá van csatlakozva az elektronikus anyakönyv informatikai rendszerére.
(2) Ha az anyakönyvi hivatal nincs rácsatlakozva elektronikus anyakönyv informatikai rendszerére, az anyakönyvi kivonat vagy anyakönyvben szereplő adatokról szóló igazolás iránti kérelmet az anyakönyvi hivatal haladéktalanul továbbítja a helyi illetékességű anyakönyvi hivatalnak és haladéktalanul tájékoztatja erről a kérelmezőt.
(3) Ha az anyakönyvi esemény elektronikus formában nincs bejegyezve és az anyakönyvi hivatal rá van csatlakozva az elektronikus anyakönyv informatikai rendszerére, az anyakönyvi hivatal az anyakönyvi eseményt először elektronikus formában bejegyzi az elektronikus anyakönyv informatikai rendszerébe, majd az követően anyakönyvi kivonatot vagy az anyakönyvben szereplő adatokról való igazolást állít ki.
(4) A bíróságok, orvosok és az egyház nem kötelesek az anyakönyvek terén a közhatalmat elektronikus formában gyakorolni, ha azt a műszaki feltételek nem teszik lehetővé.

38. §
Megszűnik:
1.) a Tt. 269/1949. sz. törvénye az anyakönyvekről,
2.) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 41/1958. törvénye, mely módosítja a Tt. 268/1949. sz. törvényét az anyakönyvekről
3.) a Tt. 93/1958. sz. kormányrendelete az anyakönyvi ügyvitel hatásköri változásairól, 
4.) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 300/1993. sz., az utónévről és családi névről szóló törvénye 4. §-ának 4. bekezdése,
5.) a szövetségi belügyminisztérium Tt. 22/1977. sz. hirdetménye, mely részletesen szabályozza az anyakönyvi törvény végrehajtását a szövetségi belügyminisztérium 4/1991. sz. rendelete szerint
6) a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 472/1990. sz., a helyi államigazgatási szervekről szóló törvénye, a 472/1990. sz., a helyi államigazgatásról szóló törvény C mellékletének 7.,9. és 14. tétele, valamint az E mellékletének 62., 63., 69., 76-83. tétele. 

39. §
Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba, kivéve a 12., 16., 19. § 3., 5-7. bekezdését, és a 38. § 4. bekezdését, amely 1994. július 1-jén lép hatályba.


Michal Kováč, s.k.
Ivan Gašparovič, s.k.
Jozef Moravčík, s.k.


1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 40/1993. sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárságáról szóló törvénye és későbbi módosításai. A Tt. 88/1990. sz. törvénye, mely a csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elveszítéséről szóló jogszabályt módosítja.
1a) A Tt. 395/2002. sz. törvénye a levéltárakról és irattárakról (regisztratúra), valamint a Tt. 515/2003. sz. törvényének kiegészítéséről.
1b) A Tt. 305/2013. sz., a közhatalmat gyakorló szervek hatáskörének elektronikus formában történő végrehajtásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (törvény az e-Governmentről) 5. §-ának 3. bek.
1c) A Tt. 275/2006. sz., a közigazgatás informatikai rendszereiről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-a 1. bek. q) pontja a későbbi jogszabályok szerint.
1d) A Tt. 275/2006. sz. törvénye 2. §-a 1. bek. b) pontja.
1e) A Tt. 275/2006. sz. törvényének 7. §-a.
2a) A Tt. 552/2003. sz., a közérdekű munkavégzésről szóló törvényének 3. §-a 3. bek.
3) A Tt. 36/2005. sz. családjogi törvényének 4. §-a.
4) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 6. cikkelye 1. bek.
5) Az SzK NT Tt. 13/2006. sz., a családi és utónévhasználatról szóló törvénye 2. §-ának 1. bek. 
6) Az SzK NT Tt. 300/1993. sz. törvényének 3. §-a.
6a) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 83. §-a.
7) A Tt. 382/2004. sz. törvénye a hiteles szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról, valamint más törvényi változásokról.
7a) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról és szolgáltatásokról szóló törvénye és annak módosításai 11. § 10. bek.
7b) A Tt. 576/2004. sz. törvénye 11. §-ának 11. bek. a Tt. 538/2005. sz. törvénye.
8) A Tt. 300/1993. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint, 4. §.
9) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 31. §-a.
9a) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 108. §-a.
10) Az SzK NT Tt. 300/1993. sz. törvényének 6. §-a a Tt. 13/2006. sz. törvénye szerint. 
10a) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 45. §-a.
10b) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 49. §-a az SzK Alkotmánybíróságának Tt. 297/2005. sz. határozata értelmében.
10c) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 48. §-a.
10d) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 56. §-a 2. bek.
10e) A Polgári törvénykönyv 27. §-ának 2. bek.
11) Például a Tt. 540/2011. sz. törvénye az állami statisztikáról a későbbi módosítások értelmében.
12) A Polgári Törvénykönyv 116. §-a.
13) Az SzK NT Tt. 145/1995. sz., a közigazgatási illetékekről szóló törvénye és későbbi módosításai.
14) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 3. és 4. §-a.
14a) A Tt. 305/2013. sz. törvényének 19. §-a.
15) Az SzK NT Tt. 301/1995. sz., a személyi azonosítószámról szóló törvénye a Tt. 515/2003. sz. törvénye szerint.
15a) A Tt. 305/2013. sz. törvényének 3. §-a.
15b) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 9-12. §-ai.
17) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 7. §-a.
18) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 8. §-a.
18a) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 4. §-a 1. bek.
18b) Az SzK NT Tt. 10/1996. sz., az államigazgatási ellenőrzésekről szóló törvénye. 
18c) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye és későbbi módosításai.
19) Pl. a Tt. 540/2001. sz. törvénye a Tt. 215/2004. törvénye értelmében,
a Tt. 580/2002. sz., az egészségbiztosításról szóló törvényének 23. §-a 6. bek., valamint a 95/2002. sz., a biztosításokról szóló törvénye és annak kiegészítései a Tt. 352/2005. sz. törvény szerint,
a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye és későbbi módosításai.
a Tt. 253/1998. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság állampolgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról.
19a) A Tt. 253/1998. sz. törvénye 22. §-ának b) pontja.
20) Az SzK NT Tt. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről a későbbi módosítások értelmében.
21) A Tt. 382/2004. sz. törvénye 21. és 23. §.


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 154/1994. sz., az anyakönyvekről szóló törvényének melléklete

AZ ANYAKÖNYVI HIVATALOK JEGYZÉKE

Pozsony megye
Pozsony I.
Óváros
Pozsony II.
Pozsonypüspöki
Rózsavölgy
Vereknye
Pozsony III.
Újváros
Récse
Pozsonyszőllős
Pozsony IV.
Dévényújfalu
Károlyfalu
Pozsonybeszterce
Pozsony V.
Dunacsún
Horvátjárfalu
Ligetfalu
Oroszvár
Malackai járás
Gajar
Pozsonyalmás
Nagyjakabfalva
Egyházhely
Konyha
Láb
Lozorno 
Malacka 
Kislévárd
Máriavölgy
Pernek
Detrekőváralja
Detrekőszentmiklós
Detrekőcsütörtök
Nádasfő
Széleskút
Szentistvánkút
Stomfa
Dimvár
Nagylévárd
Nagymagasfalu
Erdőhát (katonai körzet)
Magyarfalu
Pozsonyzávod
Zohor
Bazini járás
Báhony
Gidrafa
Cseszte
Ottóvölgy
Modor
Bazin
Tótgurab
Pozsonyszentgyörgy
Nagysenkőc
Hattyúpatak
Csukárd
Kárpáthalas
Szenci járás
Cseklész
Pozsonysárfő
Csataj
Dénesd
Hegysúr
Horvátgurab
Pozsonyivánka
Egyházfa
Szenckirályfa 
Éberhárd
Dunahidas
Dunasápújfalu
Réte
Szenc
Fél
Magyarbél

Nagyszombat megye
Dunaszerdahelyi járás
Baka
Balony
Sárosfa
Csilizradvány
Albár
Alistál
Dunaszerdahely
Bős
Ógelle
Felbár
Pozsonyeperjes
Királyfiakarcsa
Nagylég
Szentmihályfa
Tonkháza
Csallóközkürt
Ekecs
Padány
Nagyszarva
Szap
Somorja
Csallóközcsütörtök
Nyárasd
Vásárút
Csallóköztárnok
Csallóköznádasd
Nagypaka
Nemesabony
Nagymegyer
Vajka
Nyékvárkony 
Nagymagyar
Galántai járás
Ábrahám
Vízkelet
Alsószeli
Galánta
Felsőszeli
Jóka
Nemeskajal
Nemeskosút
Királyrév
Hidaskürt
Vágpatta
Pusztafödémes
Szered
Diószeg
Sempte
Sopornya
Tallós
Tósnyárasd
Nádszeg
Vága
Nagymácséd
Nagyfödémes
Magyargurab
Vezekény
Nemeskürt
Galgóci járás
Vágvörösvár
Udvarnok
Galgóc
Felsőatrak
Felsőzelle
Lipótvár
Vágmedence
Nyitrapásztó
Karkóc
Pöstyéni járás
Alsólopassó
Vágdebrőd
Vittenc
Krakovány
Moraván
Osztró
Pöstyén
Nagykosztolány
Vígvár
Verbó
Szenicei járás
Búrszentmiklós
Búrszentgyörgy
Korlátkő
Dócs
Luboka
Jablánc
Nagykovalló
Jókút
Laksárújfalu
Morvaszentjános
Detrekőszentpéter
Nagypetrős
Sándorfa
Szenice
Ószombat
Királymajor
Sasvár
Csépányfalva
Szakolcai járás
Gázlós
Farkashely
Egbell
Holics
Kopcsány
Péterlak
Coborfalva
Felsőrados
Szakolca
Nagyúny
Nagyszombati járás
Binóc
Bogdány
Bélaház
Fenyves
Felsőszil
Cífer
Dejte
Jókő
Alsókorompa
Alsódombó
Alsólócz
Alsódiós
Felsődiós
Jászló
Vágszentkereszt
Majtény
Rózsavölgy
Szomolány
Szárazpatak
Ispáca
Nagysúr
Nagyszombat
Pozsonynádas
Farkashida
Vedrőd
Zavar

Trencsén megye
Báni járás
Bán
Bánluzsány
Ribény
Felsőszalatna
Sissó
Zayugróc
Alsórudaskóc
Aranyosd
Illavai járás
Bolesó
Vöröskő
Máriatölgyes
Felsőtölgyes
Illava
Kasza
Lédec
Újtölgyes
Poroszka
Zsolt
Miavai járás
Berezó
Nagyegyházas
Karaj
Miava
Verbóc
Vágújhelyi járás
Beckó
Bosác
Felsőbotfalu
Csejte
Alsószernye
Felsőszerdahely
Temetvény
Kalános
Kocsóc
Lobonya
Vágluka
Nagymodró
Morvamogyoród
Újbosác
Vágújhely
Pobedény
Felsőleszéte
Vágmosóc
Ótura
Simonyi járás
Nagybossány
Kinorány
Tőkésújfalu
Simony
Szkacsány
Nagyugróc
Apátkolos
Nyitrazsámokrét
Vágbesztercei járás
Boronás
Marikó
Alsómogyoród
Dömény
Marikórásztoka
Nagyjeszence
Kosárfalva
Pelyvás
Vágbeszeterce 
Soltészperecsény
Barossháza
Nagyudva
Privigyei járás
Bajmóc
Besztercsény
Csavajó
Cserencsény
Nyitravidék
Alsóvesztény
Nyitrabánya
Felsőtóti
Nyitratormás
Kányahegy
Lelóc
Nádasrét
Németpróna
Divékrudnó
Nyitraszucsány
Bélaudvarnok
Nyitranovák
Oszlány
Privigye 
Bélapataka
Nemeskosztolány
Puhói járás
Bellus
Domány
Láz
Lednic
Lednicróna
Alsórétfalu
Fehérhalom
Hegyesmajtény
Puhó
Felsőzáros
Trencséni járás
Alsószúcs
Drétoma
Trencséntölgyes
Felsőszúcs
Felsőszernye
Melcsics
Felsőmotesic
Nemsó
Cobolyfalu
Bercsény
Hőlak
Tornyos
Ölved
Nagyszaniszló
Trencsénteplic
Trencsén

Nyitra megye
Komáromi járás
Bátorkeszi
Bogya
Búcs
Megyercs
Csicsó
Gyulamajor
Ógyalla
Hetény
Ímely
Izsa
Keszegfalu
Kolozsnéma
Gúta
Komárom
Marcelháza
Martos
Dunamocs
Madar
Naszvad
Ekel
Perbete
Dunaradvány
Apácaszakállos
Szentpéter
Tany
Füss
Nagykeszi
Nemesócsa
Csallóközaranyos
Lévai járás
Bát
Barsbese
Cseke
Csata 
Deménd
Alsószecse
Alsópél
Farnad
Egeg
Hontfüzesgyarmat
Felsőszemeréd
Lekér
Ipolyszakállos
Garamszentgyörgy
Garamkálna
Érsekkéty
Garamkovácsi
Léva
Vámosladány
Garamújfalu
Újbars
Palást
Fakóvezekény
Oroszka
Bakabánya
Garamszőllős
Szántó
Óbars
Ipolyság
Garamsalló
Nagysáró
Nagysalló
Tolmács
Nagyölved
Felsőgyőröd
Ipolyvisk
Zselíz
Felsőzsember
Nyitrai járás
Elecske
Nagybáb
Berencs
Cabaj
Lapásgyarmat
Kisvicsáp
Nyitraivánka
Üreg
Gímes
Kalász
Felsőelefánt
Abaszállás
Sarlóska
Ürmény
Nyitra
Zsitvaújfalu
Assakürt
Pográny
Felsőrécsény
Nyitraújlak
Nagycétény
Alsószőllős
Verebély 
Vicsápapáti
Üzbég
Érsekújvári járás
Andód
Bánkeszi
Barsbaracska
Béla
Zsitvabesenyő
Bény
Kisbaromlak
Bart
Csornok
Fajkürt
Alsóaha
Csúz
Udvard
Köbölkút
Hul
Jászfalu
Alsójattó
Garamkövesd
Kéménd
Kőhídgyarmat
Gyurak
Kolta
Komját
Kamocsa 
Libád
Nagymánya
Szentmihályúr
Özdöge
Muzsla
Kisújfalu
Érsekújvár
Tótmegyer
Szencse
Pozba
Für
Ipolyszalka
Komáromszemere
Kisgyarmat
Kürt
Szőgyén
Párkány
Nagysurány
Barsfüss
Tardoskedd
Zsitvafödémes
Nagylót
Nagykér
Szimő
Vágsellyei járás
Deáki
Köpösd
Vágkirályfa
Mocsonok 
Negyed
Sókszelőce
Vágsellye
Pered
Vágtornóc
Farkasd
Zsigárd
Nagytapolcsányi járás
Nyitrabajna
Felsőbodok
Kovarc
Nyitraludány
Nyitraperjés
Nyitraperesztény
Radosna
Rajcsány
Szolcsány
Nagytapolcsány
Nagyrépény
Aranyosmaróti járás
Feketekelecsény
Gesztőd
Néver
Ebedec
Kicő
Alsószelezsény
Barstaszár
Kistapolcsány
Aranyosmarót

Zsolna megye
Nagybiccsei járás
Nagybiccse
Kolaróc
Nemeskutas
Trencsénpéteri
Peredmér
Szulyóváralja
Trencsénselmec
Nagyróna
Csacai járás
Csaca
Cserne
Hlavicevölgy
Kornyavölgy
Karásznó
Trencsénmakó
Újbeszterce
Berekfalu
Ócsad
Trencsénrákó
Sziklaszoros
Óbeszterce
Szaniszlófalva
Fenyvesszoros
Turzófalva
Hegyeshely
Dombelve
Felsőboró
Alsókubini járás
Dluha
Alsókubin
Chlebnicze
Árvaváralja
Párnica
Nagyfalu
Zázriva
Kiszucaújhelyi járás
Felsővadas
Kiszucaújhely
Újhelymogyoród
Neszlény
Ösvényes
Rudas
Liptószentmiklósi járás
Nagybobróc
Hutti
Hybbe
Királylehota
Kokava
Szielnic
Liptóújvár
Szentiván
Liptószentmiklós
Királylubella
Németlipcse
Pribilina
Szentkereszt
Vázsec
Vichodna
Németporuba
Turócszentmártoni járás
Turócbéla
Blatnica
Turócbeszterce
Deánfalva
Znióváralja
Kostyán
Kerpelény
Lamosfalva
Turócszentmárton
Necpál
Szucsányváralja
Pribóc 
Szklabinya
Szucsány
Nagyturány
Kisselmec
Nagyjeszen
Valcsa
Ruttka
Zsámbokrét
Námesztói járás
Bobró
Breza
Hrustin
Krusetnica
Lokcza
Mutne
Námesztó
Novoty
Erdőtka
Polhora
Veszele
Rabcsa
Rabcsice
Zákameneklin
Zubrohlava
Rózsahegyi járás
Gombás
Komjatna 
Likavka
Lúzsna
Oszada 
Liptótepla
Háromrevuca
Liszkófalu
Fenyőháza
Lucski
Rózsahegy
Háromszlécs
Sztankován
Sósó
Stubnyafürdői járás
Turóctölgyes
Felsőstubnya
Márkfalva
Kiscsepcsény
Mosóc
Turócnémeti
Tótpróna
Felsőturcsek
Stubnyafürdő
Turdossini járás
Habovka
Ljeszek
Názsnafalva
Szuchahora
Trsztená
Turdossin
Zsolnai járás
Bella
Csicsmány
Nagydivény
Trencsénhosszúmező
Alsótizsény
Alsóricsó
Facskó
Zsolnaberkes
Zsolnalitva
Lótos
Rajec
Frivaldnádas
Rajecfürdő
Sztrecsény
Terhely
Várna
Zsolna

Besztercebánya megye
Besztercebányai járás
Besztercebánya
Borosznó
Cserény
Libetbánya
Pónik
Telep
Zólyomlipcse
Óhegy
Selmecbányai járás
Bélabánya
Selmecbánya
Berencsfalu
Szentantal
Hegybánya
Breznóbányai járás
Vacok
Benesháza
Breznóbánya
Feketebalog
Helpa
Kisgaram
Forgácsfalva
Vámos
Garamnémetfalva
Lopér
Koháryháza
Erdőköz
Garamszécs
Garampéteri
Királyhegyalja
Telgárt
Garamolaszka
Ágostonlak
Gyetvai járás
Gyetva
Zólyommiklós
Kisócsa
Felsőtisztás
Herencsvölgy
Hegyhát
Krivány
Látkapuszta
Divényoroszi
Divényhuta
Végles
Végleshuta
Korponai járás
Bozók
Cseri
Csábrágyvarbók
Gyűgy
Egyházmarót
Hontnémeti
Teszér
Korpona
Litva
Alsórakonca
Szebelléd
Szénavár
Losonci járás
Ábelfalva
Bozitapuszta
Divény
Dabar
Fülek
Gács
Galsa
Lónyabánya
Losonc
Vámosfalva
Ragyolc
Rapp
Síd
Losonctamási
Vilke
Poltári járás
Szinóbánya
Cserepes
Kálnó
Rimakokava
Málnapatak
Poltár
Ipolymagyari
Nagyrőcei járás
Gömörfalva
Gice
Jolsva
Lubény
Murányalja
Ratkó
Nagyrőce
Serke
Tornalja
Rimaszombati járás
Bátka
Csíz
Füge
Gömöralmágy
Ajnácskő
Nyústya
Várgede
Geszete
Rimaráhó
Feled
Klenóc
Sajószentkirály
Osgyán
Rimabánya
Rimaszécs
Rimaszombat
Meleghegy
Tiszolc
Méhi
Nagybalog
Nagykürtösi járás
Bussa
Csáb
Csalár
Felsődacsólam
Alsósztregova
Alsópalojta
Alsóesztergály
Magasmajtény
Kőkeszi
Kékkő
Lukanénye
Nógrádszentpéter
Nógrádszenna
Szklabonya
Tótgyarmat
Nagycsalomja
Ipolynagyfalu
Nagykürtös
Ipolynyék
Ipolyvarbó
Zsély
Zólyomi járás
Zólyombúcs
Dobornya
Lest (katonai körzet)
Nagyócsa
Tótpelsőc
Szászpelsőc
Garamhalászi
Zólyom 
Nagyszalatna
Zsarnócai járás
Alsóhámor
Gyertyánfa
Garamszentbenedek
Újbánya
Nagyülés
Zsarnóca 
Garamszentkereszti járás
Geletnek
Felsőzsadány
Jánosgyarmat
Körmöcbánya 
Bezeréte
Vihnyepeszerény
Garamszentkereszt

Eperjes megye
Bártfai járás
Bártfa
Gabaltő
Hertnek
Kőtelep
Kurima
Malcó
Margonya
Alsópagony
Tótraszlavica
Zboró
Homonnai járás
Homonna
Nagykemence
Kosárvágása
Koskóc
Göröginye
Papháza
Oroszvágás
Topolóka
Udva
Késmárki járás
Késmárk
Lándok
Szepestótfalu
Szepesbéla
Szepesófalu
Hanusfalva
Kakaslomnic
Ménhárd
Lőcsei járás
Lőcse
Alsórépás
Szepesváralja
Csütörtökhely
Mezőlaborci járás
Laborcfő
Laborcrév
Mezőlaborc
Homonnaolyka
Izbugyaradvány
Virava
Poprádi járás
Lándzsásötfalu
Szepesvéghely
Teplicska
Poprád
Hernádfalu
Szvit
Csorba
Felsőszépfalu
Nagyszalók
Magas-Tátra
Zár
Eperjesi járás
Berzenke
Somos
Frics
Sztankahermány
Komlóskeresztes
Szinyeújfalu
Kapi
Lemes 
Tarcaszentpéter
Eperjes
Szedlice
Szinye
Sárosbogdány
Siroka
Ternye
Turina
Nagysáros
Kisszebeni járás
Berzevice
Jernye
Héthárs
Pécsújfalu
Kisszeben
Daróc
Szentmihályfalva
Szinnai járás
Cirókabéla
Kelen
Méhesfalva
Szinna
Takcsány
Ugar
Utcás
Ólublói járás
Gnézda
Berkenyéd
Lubotény
Kishárs
Poprádremete
Újlubló
Orló
Paloca
Podolin
Ólubló
Nagyhársas
Sztropkói járás
Borosnya
Nagybukóc
Havaj
Alsóolsva
Sztropkó
Turány
Felsővízközi járás
Felsőcsernye
Girált
Ladomérmező
Ruzsoly
Ladomérvágása
Alsómerse
Kerekrét
Felsővízköz
Varannói járás
Tapolybeszterce
Tapolyhanusfalva
Holcsik
Alsógyetyán
Szécsmező
Alsónyírjes
Sókút
Tavarna
Varannó
Tapolyizsép

Kassa megye
Gölnicbányai járás
Gölnicbánya
Jekelfalva
Kluknó
Margitfalva
Szepesremete
Merény
Prakfalva
Szomolnok
Svedlér
Kassa I.
Óváros
Kassa II. 
Saca
Nyugat
Kassa III.
Dargói Hősök
Kassa IV.
Dél
Kassa-környéki járás
Magyarbőd
Garbócbogdány
Buzita
Hernádcsány
Csécs
Hernádszentistván
Enyicke
Jászó
Kecerpeklény
Kassabéla
Lengyelfalva
Királynépe
Sároskőszeg
Kisida
Mecenzéf
Szepsi
Alsótőkés
Perény
Jászómindszent
Rozgony
Regeteruszka
Abaújszina
Nagyszalánc
Torna
Bernátfalva
Nagyida
Hernádzsadány
Nagymihályi járás
Berettő
Butka
Jósza
Málca
Nagymihály
Nátafalva
Pályin
Pálóc
Őrmező 
Vásárhely
Nagykapos
Vinna
Vaján
Nagyzalacska
Rebrény
Nagycseh
Rozsnyói járás
Dobsina
Szádalmás
Krasznahorkaváralja
Pelsőc
Rozsnyó
Nagyszabos
Csetnek
Szobránci járás
Bezső
Karcsava
Tibaváralja
Túrirtovány
Remetevasgyár
Szobránc 
Ubrezs
Felsőrőcse
Iglói járás
Káposztafalva
Korompa
Létánfalva
Márkusfalva
Ötösbánya
Igló
Szepesolaszi
Szepeskörtvélyes
Tőketerbesi járás
Boly
Borsi
Céke
Csörgő
Tiszacsernyő
Királyhelmec
Kozma
Lelesz
Alsómihályi
Bodzásújlak
Parnó
Gálszécs
Szomotor
Bodrogszerdahely
Tőketerebes
Nagytárkány
Nagygéres