Hatályos 2019. szeptember 1-től

Tt. 564/2001.

Törvény
AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁRÓL


Elfogadva 2001. december 4-én 


Módosítva:
Tt. 411/2002., hatályos 2002. augusztus 1-től
Tt. 551/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 215/2004., hatályos 2004. május 1-től
Tt. 523/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 618/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 122/2006., hatályos 2006. április 1-től
Tt. 400/2009., hatályos 2009. november 1-től
Tt. 220/2011., hatályos 2011. október 1-től
Tt. 392/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 462/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 362/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 176/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től
Tt. 338/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 340/2016., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 55/2017., hatályos 2017. június 1-től
Tt. 334/2017., hatályos 2018. január 1-től
Tt. 318/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 90/2019., hatályos 2019. április 12-től
Tt. 221/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


1. §
A szabályozás tárgya
Ez a törvény szabályozza
a) az alapvető jogok biztosának1) mint független hatóságnak a feladat- és hatásköreit, azok végrehajtásának módját a természetes személyek és jogi személyek alapvető jogainak és szabadságjogainak védelme terén a különféle közigazgatási szervek eljárása, döntéshozatala vagy tétlensége során,2) amennyiben az eljárásuk, döntésük vagy tétlenségük ellentétes a hatályos jogrenddel vagy a demokratikus jogállamiság elveivel, valamint
b) az alapvető jogok biztosa megválasztásának és visszahívásának részleteit, a jogköreit, tisztsége végzésének feltételeit, a jogvédelem módját, valamint a természetes és jogi személyek jogainak érvényre juttatását.

Az alapvető jogok biztosának hatásköre és székhelye

2. §
Az alapvető jogok biztosának a székhelye Pozsony.

3. §
(1) Az alapvető jogok biztosának hatásköre alá esnek
a) az államigazgatási szervek,
b) a területi önkormányzati szervek,
c) a természetes és jogi személyek, amelyek külön törvényi rendelkezések szerint természetes és jogi személyek jogairól és kötelességeiről döntenek a közigazgatási szférában, vagy a természetes és jogi személyek jogaiba és kötelességeibe más módon beavatkoznak a közigazgatás keretén belül.
(2) Az alapvető jogok biztosának hatásköre nem terjed ki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsára (a továbbiakban „nemzeti tanács”), a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökére, a Szlovák Köztársaság Kormányára, gyermekjogi biztosára, az egészségkárosodott személyek jogainak biztosára, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságára, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrző Hivatalára, a titkosszolgálatokra, a Rendőri Testület nyomozóinak döntéshozatali jogköreire, az ügyészségekre és a bíróságokra, kivéve a bíróságok igazgatási és irányító szerveit, valamint a bírák és ügyészek fegyelmi vétségeit feltételező okokat.3) Az alapvető jogok biztosának hatásköre nem tejed ki az operatív és mozgósító jellegű ügyekre sem.

4. §
Az alapvető jogok biztosának megválasztása
(1) Az alapvető jogok biztosát a nemzeti tanács választja meg a jelöltek közül, akiket a nemzeti tanács legkevesebb 15 képviselője javasol.
(2) Alapvető jogok biztosává a Szlovák Köztársaság azon állampolgára választható meg, aki 
a) a megválasztása napján betöltötte 35. életévét,
b) teljes mértékben birtokában van jogi cselekvőképességének,
c) feddhetetlen, és műveltsége, képességei, tapasztalatai és erkölcsi tulajdonságai garanciát jelentenek arra, hogy az alapvető jogok biztosának tisztségét kifogástalanul ellátja,
d) nem tagja politikai pártnak vagy politikai mozgalomnak,
e) állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén van,
f) egyetért azzal, hogy az alapvető jogok biztosává megválasszák.
(3) A 2. bekezdésben taglalt feltételeket a nemzeti tanács ellenőrzi a megválasztási javaslatról történő szavazás előtt.
(4) Feddhetetlen állampolgárnak a jelen törvény céljaira az a polgár számít, akit nem ítéltek el jogerősen szándékos bűncselekmény miatt vagy olyan bűncselekményért, amelyért jogerősen szabadságvesztés-büntetést szabtak ki rá. A feddhetetlenséget a bűnügyi nyilvántartó kivonatával igazolják. A feddhetetlenség igazolásának céljából a polgár a nemzeti tanácsnak benyújtja a bűnügyi nyilvántartóból történő kivonat kikéréshez szükséges adatait.4) A harmadik mondat szerinti adatokat a nemzeti tanács haladéktalanul, a kommunikációs rendszerén át elektronikus úton továbbítja a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének a bűnügyi nyilvántartó kivonatának kiadása érdekében.

5. §
Megbízatási időszak
Az alapvető jogok biztosának megbízatási ideje öt év; a megbízatási idő az eskütétel napján kezdődik. Ugyanazt a személyt legfeljebb két egymást követő megbízatási időre lehet megválasztani az alapvető jogok biztosává.

6. §
Eskü
(1) Az alapvető jogok biztosa a nemzeti tanács elnökének kezébe teszi le az alábbi esküt:
„Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, alkotmánytörvényeit, törvényeit és a törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződéseket megtartom, hogy részt veszek a természetes és jogi személyek alapvető jogainak és szabadságjogainak védelmében a közigazgatási szervek eljárásai, döntéshozatalai vagy tétlensége esetén, és az alapvető jogokat és szabadságjogokat védelmezni fogom összhangban a demokratikus jogállamiság elveivel.”
(2) Az eskü letételét az alapvető jogok biztosa az eskü szövegét tartalmazó nyomtatvány aláírásával erősíti meg; az okiraton fel kell tüntetni az eskü letételének dátumát is.
(3) Az alapvető jogok biztosa hivatalát az eskü letételével veszi fel.
(4) Az eskütétel visszautasítása vagy a fenntartásokkal letett eskü következménye az alapvető jogok biztosa megválasztásának érvénytelensége.

7. §
Összeférhetetlenség az alapvető jogok biztosi tisztsége esetén
(1) Az alapvető jogok biztosi tisztségét nem töltheti be a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke, a nemzeti tanács képviselője, a Szlovák Köztársaság Kormányának tagja, a Szlovák Köztársaság központi államigazgatási szervének vezetője vagy elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrző Hivatalának elnöke vagy a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrző Hivatalának alelnöke, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának bírája, bíró, ügyész, a Szlovák Információs Szolgálat tagja, a rendőri vagy más fegyveres testület tagja, valamint más közigazgatási szerv tisztségviselője.
(2) Az alapvető jogok biztosi tisztségét betöltő személy nem tölthet be semmilyen más fizetett tisztséget, nem vállalkozhat, és nem végezhet kereső tevékenységet, kivéve saját vagy kiskorú gyermekei vagyonának kezelését, a tudományos, a pedagógia, az irodalmi vagy művészi tevékenységet, ha az ilyen tevékenység nem veszélyezteti tisztségéből fakadó tevékenysége végzését, tisztsége méltóságát és nem veszélyezteti az alapvető jogok biztosi tisztségébe vetett bizalmat, a pártatlanságot és függetlenséget.
(3) Az 1. és 2. bekezdésben felsorolt tények akadályt jelentenek a tisztség betöltésében.

Az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnése

8. §
(1) A megbízatási időszak letelte előtt az alapvető jogok biztosának megbízatása megszűnik
a) a tisztségről való lemondással,
b) a megválaszthatóság 4. § szerinti elvesztésével,
c) az ítélet jogerőre emelkedésével, melyben szándékos bűncselekmény elkövetéséért elítélték, vagy amellyel bűncselekmény miatt elítélték, de a bíróság esetében a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztését nem mondta ki, 
d) olyan tevékenység folytatásával, amely összeférhetetlen tisztsége gyakorlásával, vagy
e) az elhalálozásával.
(2) Az 1. bekezdés a)-d) pontjában taglalt tényeket az alapvető jogok biztosa köteles írásban jelenteni a nemzeti tanács elnökének. Az ítélet jogerőre emelkedését, mellyel az alapvető jogok biztosát bűncselekmény miatt elítélték, de a bíróság esetében a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztését nem mondta ki, és amellyel jogerőre emelkedett az a bírósági ítélet, mely megfosztotta állampolgári jogainak gyakorlásától vagy amellyel korlátozta őt állampolgári jogai gyakorlásában, az ügyben ítéletet hozó bíróság jelenti a nemzeti tanács elnökének.

9. §
(1) Az alapvető jogok biztosa lemondhat tisztségéről, ha ezt írásban közli a nemzeti tanács elnökével.
(2) Az alapvető jogok biztosának megbízatása ilyen esetben az írásos lemondás nemzeti tanács elnöke általi kézhezvételének hónapját követő naptári hónap elteltével szűnik meg. Az alapvető jogok biztosa ekkor is köteles azonban végrehajtani minden, halasztást nem tűrő teendőt, hogy az indítványok benyújtóinak jogai semmilyen sérelmet ne szenvedjenek.

10. §
(1) A nemzeti tanács visszahívhatja tisztségéből az alapvető jogok biztosát, ha annak egészségi állapota hosszú távon, azonban legkevesebb három hónapon át nem teszi lehetővé a tisztségéből fakadó rendes munkavégzést.
(2) Az alapvető jogok biztosa egy nappal azt követően tekintendő tisztségéből leváltottnak, amikor a nemzeti tanács tisztségéből való visszahívásáról szóló határozatát kézbesítették neki.

A természetes és jogi személyek jogvédelme

11. §
(1) Az alapvető jogok biztosához fordulhat bárki, aki úgy vélekedik, hogy a közigazgatási szervek eljárása, döntéshozatala során vagy tétlensége miatt alapvető jogai és szabadságjogai a jogrenddel, valamint a demokratikus jogállam elveivel ellentétben álló sérelmet szenvedtek.
(2) A természetes személyek az alapvető jogok biztosával való kapcsolatban használhatják az anyanyelvüket. A tolmácsolás költségeit az állam viseli.

12. §
(1) Az alapvető jogok biztosa köteles a titoktartásra a személyiségi jogok védelme érdekében olyan ügyekben, amelyekről tisztsége végzése során szerzett tudomást, és erre még tisztsége befejezése után is köteles. A titoktartási kötelezettség alól az alapvető jogok biztosát csak a nemzeti tanács elnöke mentheti fel, ez azonban nem vonatkozik a személyi adatokra.
(2) Az alapvető jogok biztosa tevékenységével kapcsolatos információk közzétételére külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak.6)
(3) Az alapvető jogok biztosa jogosult azon személyi adatok kezelésére, amelyek feltétlenül szükségesek a beadványok intézéséhez, külön jogszabályi rendelkezés szerint.7)

13. §
(1) Az alapvető jogok biztosa a természetes személy vagy a jogi személy kezdeményezésére, valamint saját kezdeményezésre indít eljárást.
(2) Indítvány írásban, szóbelileg jegyzőkönyvbe diktált, távirati, telefaxos vagy elektronikus levélben írt formában nyújtható be.
(3) A beadványból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az milyen ügyet érint, a közigazgatás mely szerve ellen irányul, és mit akar a beadvány által elérni annak benyújtója.
(4) Ha a beadvány nem tartalmazza az előírt követelményeket, az alapvető jogok biztosa haladéktalanul felszólítja a beadvány benyújtóját, hogy a megadott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb hét napnál, a hiányos vagy zavaros beadványt egészítse ki vagy pontosítsa. Kioktatja arról is, hogyan kell a kiegészítést vagy a pontosítást elkészíteni. Ha a beadvány benyújtója az alapvető jogok biztosának felszólítása ellenére, a megadott határidőn belül nem egészíti ki vagy nem pontosítja beadványát, és a beadvány intézését emiatt nem lehet folytatni, az alapvető jogok biztosa az ügyet elfekteti. Erről a következményről a benyújtót tájékoztatnia kell. Ha a címzett az első mondatban taglalt felszólítást a postán történt elhelyezést követő három nap elteltével nem veszi át, e határidő utolsó napját a kézbesítés napjának kell tekinteni még akkor is, ha a címzett a küldeményről nem szerzett tudomást. Abban az esetben, ha a benyújtó a beadványában csak elektronikus postacímet tüntet fel, az első mondat szerinti felszólítást kézbesítettnek kell tekinteni a postázást követő harmadik nap elteltével még akkor is, ha a címzett a postai küldeményről nem szerzett tudomást.
(5) A személyes szabadságától megfosztott vagy a személyes szabadságában korlátozott személy alapvető jogok biztosának címzett írásos indítványát a hatóság nem ellenőrizheti.
(6) Ha az indítvány benyújtója felkéri az alapvető jogok biztosát kilétének titkosítására, vagy annak titkosítása az ügyintézés céljait szolgálja, a beadvány intézését az indítvány másolata szerint végzik, amelyben nincsenek feltüntetve a személyi adatok.8) Az indítvánnyal kapcsolatba kerülő minden személyre, aki ismeri a benyújtó kilétét, titoktartási kötelezettség vonatkozik.
(7) Ha az indítvány benyújtója kérte kiléte eltitkolását, de beadványának jellege nem teszi lehetővé az ügyintézést egyes személyi adatainak feltüntetése nélkül, erről a benyújtót haladéktalanul értesíteni kell. Párhuzamosan arra is fel kell hívni a figyelmét, hogy ügye intézése csak akkor folytatódhat, ha a megadott határidőn belül írásban hozzájárul ahhoz, hogy a személyéről megadásra kerülő konkrét adatot közöljék.
(8) Az indítvány, amelynek benyújtója nem tünteti fel a családi és utónevét, lakcímét (jogi személy az elnevezését és székhelyét), névtelen beadványnak tekintendő. Az anonim beadványokkal az állampolgári jogok biztosa nem köteles foglalkozni.

Eljárás a beadvány intézése során

14. §
(1) Az alapvető jogok biztosa megvizsgálja a beadványt.
(2) Ha az alapvető jogok biztosa megállapítja, hogy a beadvány tartalma szerint jogorvoslati eszköz a közigazgatási eljárási vagy bírósági ügyekre vonatkozó előírások szerint, panasztétel vagy jogorvoslati eszköz a közigazgatási bírósági eljárásban, vagy alkotmányos panasz, haladéktalanul értesíti erről az indítvány benyújtóját és kioktatja őt a helyes eljárásról.
(3) Ha az alapvető jogok biztosa olyan tényeket tár fel, amelyek arra utalnak, hogy azokon a helyeken, ahol fogvatartást, szabadságvesztés-büntetést, katonák fegyelmi büntetést, védő gyógykezelést, átnevelést, intézeti gyógykezelést vagy intézeti nevelést hajtanak végre, vagy ha a rendőrségi fogdában törvénysértő módon tartanak személyeket, ezt a tényt haladéktalanul jelenti az illetékes ügyésznek, mint indítványt eljárásra külön jogszabályi rendelkezések szerint,9) valamint értesíti erről az ilyen hely igazgatóságát és az érintett személyt is.
(4) Ha az indítvány közigazgatási hatóság jogerős döntésének felülvizsgálatára irányul, vagy ha az alapvető jogok biztosa olyan következtetésre jut, hogy a közigazgatási hatóság döntése ellentétben áll a törvénnyel vagy más, általános érvényű jogi előírással, az ügyet tovább küldheti elintézésre az illetékes ügyésznek,10) esetleg más intézkedést hozhat, melyről értesíti az indítvány benyújtóját. Ugyanezt megteheti olyan beadvánnyal is, amely olyan intézkedések meghozását javasolja, amelyek ügyészségi hatáskörbe tartoznak.
(5) Az ügyész köteles a törvényes határidőkön belül11) értesíteni az alapvető jogok biztosát azokról az intézkedésekről, amelyeket a törvénytelenségek kiküszöbölése érdekében végrehajtott.

15. §
(1) Az alapvető jogok biztosa az ügyet elfekteti, ha
a) az ügy, amelyet a beadvány érint, nem tartozik a hatáskörébe,
b) az ügy, amelyet a beadvány érint, bírósági peres eljárás tárgya, de nem áll fenn eljárási halogatás esete, vagy ha a bíróság már döntött az ügyben,
c) az ügy, amelyet a beadvány érint, ügyészi felülvizsgálat alatt áll, vagy az ügyet, amelyet a beadvány érint, az ügyészség már felülvizsgálta,
d) az ügyben, amelyet a beadvány érint, megkezdte az eljárást vagy a döntéshozatalt az illetékes közigazgatási hatóság, mely nem tartozik az alapvető jogok biztosának hatásköre alá, vagy az ügyben, amelyet a beadvány érint, már meghozta a döntést az illetékes közigazgatási hatóság, amely nem tartozik az alapvető jogok biztosának hatásköre alá,
e) az indítvány benyújtója visszavonja beadványát vagy bejelenti, hogy nem ragaszkodik annak további vizsgálatához, vagy
f) a 13. § 4. bekezdésében taglalt feltételek nem kerültek kiegészítésre vagy pontosításra a megadott határidőn belül.
(2) Az alapvető jogok biztosa a beadványt elfektetheti, ha megállapítja, hogy
a) a beadvány nem azt a személyt érinti, aki azt benyújtotta, amennyiben nem mellékelte hozzá az érintett személy hozzájárulását a beadvány benyújtásához, vagy az írásos felhatalmazást az ügyben,
b) az ügytől vagy eseménytől, amelyet a beadvány érint, a beadvány kézbesítésének napjáig több mint három év telt el,
c) a beadvány egyértelműen megalapozatlan,
d) a beadvány névtelen,
e) olyan ügyben benyújtott beadványról van szó, amelyet az alapvető jogok biztosa már elintézett, és a megismételt beadvány nem tartalmaz új tényeket,
f) az ügyben, amelyet a beadvány érint, a gyermekjogi biztos vagy az egészségkárosodott személyek jogainak biztosa jár vagy járt el.
(3) A beadvány elfektetéséről és annak okairól az alapvető jogok biztosa értesíti a beadvány benyújtóját; ez nem vonatkozik a névtelen beadványokra.

16. §
(1) A beadvány elintézettnek tekintendő
a) a 14. § 2., 15. §, 18. §, 22. § 1. bekezdése szerinti kiértesítéssel,
b) a 14. § 3. bekezdése szerinti kiértesítéssel és kioktatással,
c) a 14. § 4. bekezdése szerinti továbbküldéssel és kiértesítéssel.
(2) A beadvány elintézettnek tekintendő abban az esetben is, ha az írásos értesítést az ügy elintézéséről az 1. bekezdés szerint a címzettnek nem lehetett kikézbesíteni a megadott címre, amelyet a beadványban vagy a beadvány intézése idején megadott.

17. §
(1) A beadvány intézése során az alapvető jogok biztosa jogosult
a) belépni a közigazgatási hatóságok objektumaiba,2)
b) a közigazgatósági hatóságtól kérni, hogy bocsássa a rendelkezésére a szükséges iratokat és okmányokat, valamint magyarázatot kérni a beadvány által érintett üggyel kapcsolatosan, s ezt abban az esetben is megteheti, ha külön jogszabály meghatározott személyek körére korlátozza az iratokba való betekintés jogát,11a)
c) kérdéseket feltenni a közigazgatási hatóság alkalmazottainak,
d) más személyek jelenléte nélkül beszélni azokkal a személyekkel, akiket olyan helyeken tartanak fogva, ahol fogvatartást, szabadságvesztés-büntetést hajtanak végre, katonák töltik fegyelmi büntetésüket, védő gyógykezelést, átnevelést, intézeti gyógykezelést vagy intézeti nevelést nyújtanak, valamint a rendőrségi fogdákban.
(2) A közigazgatási hatóságok az alapvető jogok biztosának kérésére kötelesek
a) információkat és magyarázatokat adni,
b) lehetővé tenni a betekintést az iratokba vagy kölcsönadni az iratot,
c) írásos állásfoglalásokat előterjeszteni a tényálláshoz és a jogi kérdésekhez,
d) kezelni a bizonyítékokat, amelyeket javasol,
e) kezelni az intézkedéseket, amelyeket javasol,
f) végrehajtani az intézkedéseket, amelyeket tétlenségük esetén javasol, ha az ilyen intézkedések végrehajtása törvényből fakad vagy más, általános érvényű jogszabályból,
g) lehetővé tenni a jelenlétét a szóbeli tárgyaláson és kérdések feltevését az eljárás résztvevőinek és a kérdés megtárgyalása ügyfeleinek.
(3) A közigazgatási hatóságok kötelesek az 1. bekezdés szerinti jogosultságok végrehajtását lehetővé tenni és haladéktalanul eleget tenni az alapvető jogok biztosa kérésének a 2. bekezdés a) és b) pontja szerint. Az alapvető jogok biztosa 2. bekezdés c)-f) pontja szerinti kérésének a közigazgatási hatóságok a kézbesítéstől számított 20 napon belül kötelesek eleget tenni.
(4) A 2. bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatást és magyarázatot elutasíthatja az alkalmazott, ha azzal államilag elismert vagy kötelezettségként kirótt titoktartási kötelezettséget sértene,12) és ha ez alól a kötelezettsége alatt nem mentették fel.
(5) Ha a közigazgatási hatóság nem tesz eleget az alapvető jogok biztosa 2. bekezdés szerinti kérésének, az alapvető jogok biztosa ezt a tényt közli annak felettes szervével, s amennyiben ilyen nem létezik, a Szlovák Köztársaság Kormányával. Ez nem érinti a 4. bekezdés rendelkezéseit.
(6) A közigazgatási hatóság felettes szerve, és ha ilyen nincs, a Szlovák Köztársaság Kormánya az 5. bekezdés szerint köteles az alapvető jogok biztosát az értesítésének kézhezvételétől számított 20 napon belül tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a tárgyban foganatosított.
(7) Ha az alapvető jogok biztosa a 6. bekezdés szerinti intézkedéseket nem tartja elégségesnek, ezt a tényt közli a nemzeti tanáccsal vagy az általa megbízott szervvel.
(8) A beadvány intézése kapcsán az alapvető jogok biztosának joga van betekinteni, kivonatot, jegyzeteket és másolatokat készíteni a bírósági perek irataiból is,12a) valamint a büntetőjogi eljárás szerveinek azon irataiból is olyan ügyekben, amelyek az alapvető jogok biztosának hatásköre alá tartoznak, amennyiben arra a rendes ügyintézés érdekében szükség van. A 17. § 1. és 2. bekezdése a)-e) pontjait arányos mértékben kell alkalmazni.

18. §
Ha az ügyintézés során kiderül, hogy alapvető jog és szabadságjog megsértése nem bizonyosodott be, az alapvető jogok biztosa erről írásban értesíti a beadvány benyújtóját és azt a közigazgatási hatóságot, amelynek az eljárása, döntése vagy tétlensége ellen a beadvány irányult.

19. §
(1) Ha a beadvány intézésének eredményeként alapvető jogok és szabadságjogok megsértésére derül fény, az alapvető jogok biztosa értesíti a beadvány intézésének eredményéről az intézkedési javaslatokkal együtt azt a közigazgatási hatóságot, amelynek eljárása, döntése vagy tétlensége ellen a beadvány irányult.
(2) A közigazgatási hatóság köteles az intézkedések meghozataláról szóló felszólítás kézhezvételét követő 20 napon belül tájékoztatni az alapvető jogok biztosát az ügyintézés eredményével kapcsolatos álláspontjáról és az elfogadott intézkedésről.
(3) Ha az alapvető jogok biztosa nem ért egyet a közigazgatási hatóság álláspontjával, vagy ha a meghozott intézkedést elégtelennek tartja, értesíti róla a közigazgatási hatóság felettes szervét, vagy ha ilyen nincs, a Szlovák Köztársaság Kormányát.
(4) A beadvánnyal megtámadott közigazgatási hatóság felettes szerve, vagy ha ilyen nincs, a Szlovák Köztársaság Kormánya a 3. bekezdés értelmében köteles az alapvető jogok biztosának 20 napon belül azt követően, hogy értesítését megkapta, tájékoztatást adni az ügyben meghozott intézkedésekről.
(5) Ha az alapvető jogok biztosa a 4. bekezdés szerint meghozott intézkedéseket elégtelennek tartja, ezt a tényt közli a nemzeti tanáccsal vagy az általa megbízott szervvel.

20. §
(1) Ha a beadvány intézése során az alapvető jogok biztosa olyan tényeket állapít meg, amelyek arra utalnak, hogy a közigazgatási hatóság tevékenysége során törvénysértésre, szabálysértésre, más jogsértésre vagy fegyelmi vétségre került sor, vagy törvényben megszabott kötelezettség sérült, jelenti azt az illetékes szervnek.
(2) A szerv, amelynek az alapvető jogok biztosa bejelentést tesz az 1. bekezdés szerinti tényről, az alapvető jogok biztosát a jelentés kézhezvételét számított 20 napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát azokról az intézkedésekről, amelyeket a jelentése alapján foganatosított.
(3) Ha az alapvető jogok biztosa a meghozott intézkedéseket nem tartja elégségesnek, közli ezt a tényt a felettes szervvel, és ha ilyen nincs, a Szlovák Köztársaság Kormányával.
(4) A közigazgatási hatóság felettes szerve, vagy ha ilyen nincs, a Szlovák Köztársaság Kormánya a 3. bekezdés értelmében köteles az alapvető jogok biztosának az értesítése kézhezvételét követő 20 napon belül tájékoztatást adni azokról az intézkedésekről, amelyeket az ügyben foganatosított. 
(4) Ha az alapvető jogok biztosa a 4. bekezdés szerint meghozott intézkedéseket elégtelennek tartja, ezt a tényt közli a nemzeti tanáccsal vagy az általa megbízott szervvel.

21. §
(1) Ha a beadvány intézése során az alapvető jogok biztosa olyan tényeket tár fel, amelyek arra utalnak, hogy egy törvény, más általános érvényű jogszabály vagy közigazgatási hatóság által kiadott belső rendelet természetes vagy jogi személyek alapvető jogait és szabadságjogait sérti meg, javaslatot tehet annak megváltoztatására vagy megsemmisítésére az illetékes szervnél.
(2) A szerv, amelynek az alapvető jogok biztosa az 1. bekezdés szerinti beadványt nyújt be, köteles az alapvető jogok biztosának a beadvány kézhezvételét követő 20 napon belül tájékoztatást adni azokról az intézkedésekről, amelyeket a beadvány alapján foganatosított.
(3) Az alapvető jogok biztosa a jogszabályok összhangját illető kérdésekben a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 125. cikkelye 1. bekezdése szerint, amennyiben azok további hatályossága alapvető jogokat vagy szabadságjogokat, vagy nemzetközi szerződésekből fakadó emberi jogokat és alapvető szabadságokat sértene, melyeket a Szlovák Köztársaság ratifikált és törvényben meghatározott módon kihirdetett, beadványban eljárást kezdeményezhet a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságánál. 

22. §
(1) Az alapvető jogok biztosa írásban értesíti a beadvány intézésének eredményeiről és a meghozott intézkedésekről a beadvány benyújtóját és azt a személyt, akinek az alapvető jogai és szabadságjogai az eljárásban, döntéshozatalban vagy a közigazgatási hatóságok tétlensége által érintve voltak.
(2) A 14. § 3. bekezdése és a 17-21. § rendelkezései vonatkoznak az alapvető jogok biztosára és a közigazgatási hatóságokra akkor is, ha az alapvető jogok biztosa olyan feladatokat teljesít, amelyek hatásköre alá tartoznak, miközben saját kezdeményezésre jár el a nélkül, hogy bárki beadvánnyal fordult volna hozzá ilyen ügyben.

Beszámoló a tevékenységről

23. §
(1) Az alapvető jogok biztosa minden év első negyedévében jelentést terjeszt a nemzeti tanács elé tevékenységéről, amelyben feltünteti tapasztalatait a természetes személyek és jogi személyek az alapvető jogainak és szabadságjogainak közigazgatási hatóságok általi tiszteletben tartásáról, és a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére tett javaslatairól.
(2) Az alapvető jogok biztosa az 1. bekezdés szerinti jelentését tevékenységéről közzéteszi az interneten is, és rendelkezésére bocsátja az időszaki sajtónak is közzététel céljából, esetleg további tájékoztatási eszközöknek a felhasználásával is terjeszti.
(3) Az alapvető jogok biztosa tevékenységéről és annak eredményeiről tájékoztatást ad az interneten és más tájékoztatási eszközök közvetítésével.

24. §
Ha az alapvető jogok biztosa olyan tényeket tár fel, amelyek alapjogok és szabadságjogok komoly megsértését tanúsítják, vagy ha az nagy számú személy jogainak megsértését érinti, rendkívüli jelentést terjeszthet a nemzeti tanács elé. A rendkívüli jelentésnek része lehet olyan javaslat is, hogy azt a nemzeti tanács következő ülésén vitassák meg.

25. §
Együttműködés
Az alapvető jogok biztosa hatásköre gyakorlása során együttműködik az illetékes közigazgatási hatóságokkal és az ügyészséggel. Az alapvető jogok biztosa együttműködhet más, az emberi jogok és szabadságjogok védelmével foglalkozó jogalanyokkal is.

26. §
Az alapvető jogok biztosának javadalmazása
Az alapvető jogok biztosának javadalmazása, költségátalánya és más, a tisztsége ellátásával kapcsolatos költségeinek térítései ugyanolyanok, mint a nemzeti tanács képviselőjének a javadalmazása, aki a nemzeti tanács alelnöki tisztségét tölti be, külön jogszabályi rendelkezés szerint.13) Az alapvető jogok biztosa megbízatási ideje alatt egészségbiztosítási,14) táppénz-biztosítási és nyugdíjbiztosítási15) jogviszony részese ugyanúgy, mint a munkaviszonyban lévő alkalmazott. Az alapvető jogok biztosának jár gyermekeire a családi pótlék a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett és nagyságban.16)

27. §
Az alapvető jogok biztosának hivatala
(1) Létre kell hozni az alapvető jogok biztosának hivatalát (a továbbiakban csak „hivatal”).
(2) A hivatal jogi személy Pozsony székhellyel, mely az alapvető jogok biztosa tevékenységével kapcsolatos szakmai, szervezési és technikai feladatokat biztosítja.
(3) A hivatalnak joga van az alapvető jogok biztosának feladatai teljesítéséhez szükséges alapanyagokat és tájékoztatást kérni a közigazgatási hatóságoktól.
(4) A hivatal élén a hivatalvezető áll, akit az alapvető jogok biztosa nevez ki és hív vissza. A hivatalvezető tevékenységéért az alapvető jogok biztosának tartozik felelősséggel.
(5) Az állampolgári jogok biztosának hivatala költségvetési szervezet.17)
(6) A hivatal szervezésének és feladatainak részleteit a szervezési rendszabályzat rendezi, melyet az alapvető jogok biztosa ad ki.

27.a §
(1) A hivatal feladatait állami alkalmazottak18) és alkalmazottak teljesítik.19) Az alkalmazottak számát az alapvető jogok biztosa hagyja jóvá.
(2) A hivatal állami alkalmazottjainak és alkalmazottjainak javadalmazását külön törvény20) és fizetési rend szabályozza, amely a jelen törvény melléklete. A hivatal fizetési rendjének része a hivatal állami alkalmazottjai bérosztályainak jellemzője, a hivatal állami alkalmazotti bértarifája, a hivatal alkalmazottainak tevékenységi katalógusa és a hivatal alkalmazottainak bértarifa-besorolása. A hivatal állami alkalmazottainak és alkalmazottainak jutalmazására és egyéb járandóságaira külön előírások vonatkoznak,21) ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(3) A hivatal állami alkalmazottai tarifabéreinek és alkalmazottai bérosztályainak emelésére a külön jogszabályban meghatározott emelési mértékek vonatkoznak.22) Az állami alkalmazottak tarifabéreinek és a hivatal alkalmazottai bérosztályainak emelése időpontját és hatályosságát a szolgálati szabályzat határozza meg.

28. §
Átmeneti rendelkezések
Az alapvető jogok e törvény hatályba lépését követően először megválasztott biztosa megbízatását legkésőbb hat hónappal az előírt eskü letételét követően kezdi meg.

28.a §
2013. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezés
A 2013. évben az alapvető jogok biztosának javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztségének gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítései ugyanolyanok, mint a nemzeti tanács alelnöki tisztségét betöltő képviselőnek a javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztsége gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítése önálló előírások szerint, miközben az alapvető jogok biztosának javadalma 5%-kal nő.

28.b §
2014. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezés
A 2014. évben az alapvető jogok biztosának javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztségének gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítései ugyanolyanok, mint a nemzeti tanács alelnöki tisztségét betöltő képviselőnek a javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztsége gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítése önálló előírások szerint, miközben az alapvető jogok biztosának javadalma 5%-kal nő.

28.c §
2015. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezés
A 2015. évben az alapvető jogok biztosának javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztségének gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítései ugyanolyanok, mint a nemzeti tanács alelnöki tisztségét betöltő képviselőnek a javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztsége gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítése önálló előírások szerint, miközben az alapvető jogok biztosának javadalma 5%-kal nő.

28.d §
2016. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezés
A 2015. évben az alapvető jogok biztosának javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztségének gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítései ugyanolyanok, mint a nemzeti tanács alelnöki tisztségét betöltő képviselő javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztsége gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítése külön jogszabály23) szerint, miközben az alapvető jogok biztosának javadalma 5%-kal nő.

28.f §
2018. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezés
A 2018. évben az alapvető jogok biztosának javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztségének gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítései ugyanolyanok, mint a nemzeti tanács alelnöki tisztségét betöltő képviselő javadalmazása, állandó kiadásainak és tisztsége gyakorlásával kapcsolatos költségeinek térítése külön jogszabály25) szerint, miközben az alapvető jogok biztosának javadalma 5%-kal nő.

29. §
Hatályba léptető rendelkezések
Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.


Rudolf Schuster s.k.
Jozef Migaš s.k.
Mikuláš Dzurinda s.k.


1) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 151.a cikkelyének 1. bek.
2) Pl. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 347/1990. sz. törvénye a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek struktúrájáról, a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 222/1996. sz. törvénye a helyi államigazgatási szervek struktúrájáról, a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz. törvénye a községekről a későbbi módosítások szerint, Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 273/1994. sz. törvénye az egészségbiztosításról, annak finanszírozásáról, az Általános Egészségbiztosítóról, a szakminisztériumi, ágazati, üzemi és polgári egészségbiztosítókról a későbbi módosítások értelmében, Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 280/1997. sz. törvénye a Közös Egészségbiztosítóról, Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 274/1994. sz. törvénye a Szociális Biztosítóról a későbbi módosítások szerint, Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 13/1992. sz. törvénye az Orvosi Kamaráról, a Fogorvosi Kamaráról és Gyógyszerész Kamaráról. 
3) A Tt. 385/2000. sz. törvénye a bírákról és bírósági ülnökökről és későbbi módosításai és kiegészítései 116. §-a 1. bek.
A Tt. 154/2001. sz., az ügyészekről és ügyészgyakornokokról szóló törvény 197. § 1. bek. a 220/2011 sz. törvény módosítása szerint
4) A Tt. 330/2007. sz., a bűnügyi nyilvántartóról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 10. §-ának (4) bek. a Tt. 91/2016. sz. törvényének megfogalmazásában
6) A Tt. 211/2000. sz. törvénye az információhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról (infótörvény)
7) A Tt. 428/2002. sz., a személyi adatok védelméről szóló törvénye és későbbi módosításai
8) A Tt. 52/1998. sz. törvényének 3. §-a a) bek.
9) A Tt. 153/2001. sz., az ügyészségről szóló törvényének 18.§-a
10) A Tt. 153/2001. sz., az ügyészségről szóló törvényének 20 – 36..§-a
11) A Tt. 153/2001. sz törvényének 33.§-a
11a) Pl. a Tt. 71/1967. sz. törvényének 23. §-a, a Tt. 511/1992. sz. törvényének 22. §-a
12) A Tt. 241/2001. sz. törvénye
12a) Polgári perrendtartás.
Polgári nemperes rendtartás.
Közigazgatási perrendtartás.
13) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 120/1993. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság egyes közjogi méltóságainak javadalmazásáról a későbbi módosítások szerint
14) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 273/1994. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
15) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 274/1994. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
16) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 193/1994. sz. törvénye a családi pótlékokról és kiegészítő pótlékokról a későbbi módosítások szerint
17) A Tt. 523/2004. sz. törvénye a közigazgatási költségvetés szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi módosítások szerint
18) A Tt. 55/2017. sz. törvénye az állami szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről
19) A Tt. 552/2003. sz. törvénye a közérdekű munkavégzésről; a Tt. 311/2001. sz. Munka Törvénykönyve
20) A Tt. 55/2017. sz. törvénye
A Tt. 553/2003. sz. törvénye a közérdekű munkát végző alkalmazottak javadalmazásáról és egyes törvényi változásokról
21) A Tt. 55/2017. sz. törvénye
A Tt. 553/2003. sz. törvénye a közérdekű munkát végző alkalmazottak javadalmazásáról és egyes törvényi változásokról; a Tt. 311/2001. sz. törvénye
22) A Tt. 55/2017. sz. törvényének 159. §-a
A Tt. 553/2003. sz. törvényének 28. §-a
23) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 120/1993. sz. törvénye 29.n §-a a Tt. 338/2015. sz. törvénye értelmében
24) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 120/1993. sz. törvényének 29.o §-a a Tt. 340/2016. sz. törvénye értelmében.
25) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 120/1993. sz. törvényének 29.p §-a a Tt. 334/2017. sz. törvénye értelmében.