Hatályos 2013. november 30-tól 2013. december 31-ig

A Tt. 372/1990.

Törvény
A SZABÁLYSÉRTÉSEKRŐL


Kelt: 1990. augusztus 20.


Módosítva:
Tt. 524/1990., hatályos 1991. január 1-től
Tt. 295/1992., hatályos 1992. július 1-től
Tt. 266/1992., hatályos 1993. január 1-től
Tt. 511/1992., hatályos 1993. január 1-től
Tt. 237/1993., hatályos 1993. november 1-től
Tt. 42/1994., hatályos 1994. február 28-tól
Tt. 248/1994., hatályos 1994. október 1-től
Tt. 249/1994., hatályos 1994. október 1-től
Tt. 250/1994, hatályos 1994. október 1-től
Tt. 202/1995., hatályos 1995. október 1-től
Tt. 207/1995., hatályos 1995. október 5-től
Tt. 265/1995., hatályos 1995. december 8-tól
Tt. 285/1995., hatályos 1996. január 1-től
Tt. 160/1996., hatályos 1996. július 1-től
Tt. 168/1996., hatályos 1996. szeptember 1-től
Tt. 143/1998., hatályos 1998. július 1-től
Tt. 319/1998., hatályos 1998. október 23-től
Tt. 298/1999., hatályos 1999. december 1-től
Tt. 313/1999., hatályos 2000. január 1-től
Tt. 195/2000., hatályos 2000. július 1-től
Tt. 211/2000., hatályos 2001. január 1-től
Tt. 367/2000., hatályos 2001. január 1-től
Tt. 122/2001., hatályos 2001. április 1-től
Tt. 223/2001., hatályos 2001. július 1-től
Tt. 253/2001., hatályos 2001. augusztus 1-től
Tt. 490/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 507/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 139/2002., hatályos 2002. április 1-től
Tt. 422/2002., hatályos 2002. október 1-től
Tt. 430/2003., hatályos 2003. november 1-től
Tt. 190/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 534/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 510/2003., hatályos 2004. május 1-től
Tt. 364/2004., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 533/2004., hatályos 2004. november 1-től
Tt. 656/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 570/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 650/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 211/2006., hatályos 2006. május 1-től
Tt. 224/2006., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 250/2007., hatályos 2007. július 1-től
Tt. 547/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 666/2007., hatályos 2008. február 1-től
Tt. 86/2008., hatályos 2008. április 1-től
Tt. 245/2008., hatályos 2008. szeptember 1-től
Tt. 298/2008., hatályos 2008. szeptember 1-től
Tt. 479/2008., hatályos 2008. december 1-től
Tt. 491/2008., hatályos 2008. december 15-től
Tt. 445/2004., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 8/2009., hatályos 2009. február 1-től
Tt. 70/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 72/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 191/2009., hatályos 2009. június 1-től
Tt. 206/2009., hatályos 2009. június 1-től
Tt. 465/2009., hatályos 2009. december 1-től
Tt. 441/2001., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 387/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 513/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 60/2010., hatályos 2010. április 1-től
Tt. 433/2010., hatályos 2010. december 1-től
Tt. 547/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 313/2011., hatályos 2011. november 1-től
Tt. 362/2011., hatályos 2011. december 1-től
Tt. 79/2012., hatályos 2012. március 1-től
Tt. 96/2012., hatályos 2012. július 1-től
Tt. 31/2013., hatályos 2013. február 26-tól
Tt. 80/2013., hatályos 2013. május 1-től
Tt. 94/2013., hatályos 2013. június 1-től
Tt. 299/2013., hatályos 2013. november 1-től
Tt. 388/2013., hatályos 2013. november 30-tól


A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt fogadta el:


1. §
Alapvető rendelkezések
A Szlovák Köztársaság államigazgatási szervei és az önkormányzatok a törvények, valamint az egyéb jogszabályok betartására és a polgári jogok tiszteletben tartására ösztönzik a polgárokat; ügyelnek arra, hogy a polgárok ne akadályozzák az államigazgatási, valamint az önkormányzati feladatok elvégzését, és ne sértsék meg a közrend, valamint a polgári együttélés szabályait. 


I. RÉSZ
Általános rendelkezések

2. §
A szabálysértés fogalma
(1) Szabálysértésnek minősül minden a közösség érdekeit sértő vagy veszélyeztető jogellenes magatartás, melyet a jelen vagy más törvény szabálysértésnek minősít, feltéve, hogy az nem olyan közigazgatási szabálysértés, amely más jogszabályok alapján büntethető, vagy ha az nem bűncselekmény. 
(2) Szabálysértésnek nem minősül az olyan cselekedet, mellyel valaki megakadályozza
a) arányos módon a törvény által védett érdekek ellen irányuló közvetlenül fenyegető támadást, 
b) a törvény által védett érdekek ellen irányuló közvetlenül fenyegető veszélyt, feltéve, hogy az ilyen cselekedet nem jár ugyanolyan súlyos következményekkel, és az, aki a veszélyt megakadályozta, nem tudta azt az adott helyzetben másképp elhárítani. 

Jogellenes magatartás

3. §
Szabálysértésért való felelősségre vonáshoz elégséges a gondatlanságból elkövetett jogellenes magatartás, ha a törvény kimondottan nem úgy rendelkezik, hogy megvalósításához szándékos jogellenes magatartás szükséges. 

4. §
(1) Gondatlanságból elkövetett szabálysértés esete áll fenn, ha az elkövető
a) tudta, hogy cselekedetével megsértheti, vagy veszélyeztetheti a törvény által védett érdekeket, de ésszerű okok nélkül arra számított, hogy az érdekeket nem sérti, vagy nem veszélyezteti, vagy
b) nem tudta, hogy cselekedetével megsértheti, vagy veszélyeztetheti a törvény által védett érdekeket, viszont a körülményeket, valamint a személyes tényezőket figyelembe véve azt tudhatta és tudnia kellett volna.
(2) Szándékosságból elkövetett szabálysértés esete áll fenn, ha az elkövető
a) cselekedetével meg akarta sérteni vagy veszélyeztetni akarta a törvény által védett érdekeket, vagy
b) tudta, hogy cselekedetével megsértheti, vagy veszélyeztetheti a törvény által védett érdekeket, és tudatában volt, hogy ez esetben azt megsérti vagy veszélyezteti a törvény által védett érdekeket. 
(3) Cselekedetnek minősül az olyan cselekmény elmulasztása is, melynek elvégzésére az elkövető, figyelembe véve a körülményeket, valamint a személyes tényezőket, köteles lett volna.

5. §
Életkor és beszámíthatatlanság
(1) Szabálysértés elkövetése miatt nem vonható felelősségre az, aki a cselekmény elkövetésekor nem töltötte be a tizenötödik életévét.
(2) Szabálysértés elkövetése miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban nem volt képes felismerni, hogy a törvény által védett érdekeket megsérti vagy veszélyezteti, vagy nem volt képes a cselekmény elkövetését befolyásolni. Nem mentesül a felelősségre vonástól az, aki a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotba, akár csak gondatlanságból, alkohol illetve egyéb függőséget okozó anyagok használata során került.1)

6. §
Felelősség jogi személynek megszabott kötelezettség megszegéséért
Jogi személyeknek kiszabott kötelezettség megsértéséért a jogi személy nevében eljáró vagy eljárásra jogosult személy, vagy ha a cselekedetre utasítás alapján került sor, a cselekmény végrehajtására utasítást adó személy vonható felelősségre. 

Joghatóság

7. §
(1) A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni; abban az esetben, ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény elbírálása az elkövető részére kedvezőbb vagy enyhébb, az új jogszabályt kell alkalmazni.
(2) Szabálysértés elkövetéséért az elkövetőnek csak olyan büntetést lehet kiszabni, melyet a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő jogszabály engedélyez.
(3) A törvényes állapotot védő intézkedésekről a kiszabásának idején hatályban lévő jogszabály szerint döntenek.

8. §
(1) Jelen törvény vagy más jogszabály alapján azok a szabálysértések bírálandóak el, melyek a Szlovák Köztársaság területén lettek elkövetve.
(2) Jelen törvény alapján kerül elbírálásra az a szabálysértés is, amelyet a Szlovák Köztársaság állampolgára vagy a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkező külföldi állampolgár követett el külföldön, amennyiben ez a személy olyan kötelezettséget szegett meg, amely a szlovák jogszabályok alapján külföldön is vonatkozik rá, vagy az egy, a Szlovák Köztársaság számára kőtelező érvényű nemzetközi szerződésből ered.

9. §
(1) A törvény vagy nemzetközi jog alapján kivétellel vagy mentelmi joggal rendelkező személyek szabálysértésre utaló magatartását nem lehet e törvény alapján szabálysértésként elbírálni. Nem lehet továbbá büntetést kiszabni vagy a büntetés végrehajtását folytatni, ha az a személy, akire a büntetés ki lett szabva, a későbbiekben a törvény vagy a nemzetközi jog alapján kivételt vagy mentelmi jogot kapott. 
(2) Az olyan cselekedetet, amely a jelen törvény vagy más jogszabály alapján1a) szabálysértésnek minősül, és az elkövetője a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának a bírája, vagy más bíró, a jelen törvény rendelkezései alapján kell elbírálni. 
(3) Az olyan cselekedetet, amely a jelen törvény vagy más jogszabály alapján1a) szabálysértésnek minősül, és az elkövetője ügyész, a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze vagy a Szlovák Köztársaság államfője, jelen törvény rendelkezései alapján kell elbírálni. 
(4) Ha a 2. és a 3. bekezdésben feltüntetett személy nem egyezik bele a helyszíni vizsgálat lefolytatásába, az eljáró szerv erről feljegyzést készít és továbbítja azt a tárgyilag és helyileg illetékes közigazgatási hatóságnak. A helyileg illetékes közigazgatási hatóság a szabálysértés elbírálásának megkönnyítése céljából, vagy egyéb más fontos okból az ügyet elbírálásra továbbítja a 2. és 3. bekezdésben feltüntetett személy lakhelye vagy a funkciót betöltő feladatellátási helye szerinti más, tárgyilag illetékes közigazgatási hatóságnak.
(5) Amennyiben a 3. bekezdésben feltüntetett személyek által elkövetett szabálysértés elbírálása befejeződött, az ügyben eljáró illetékes szerv erről késedelem nélkül értesíti az elkövető közvetlen felettesi szervét.

10. §
(1) Külön törvény meghatározhatja azon személyeket, akiknek szabálysértésre utaló magatartását külön törvény alapján bírálják el.
(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett személyek szabálysértésre utaló magatartását e törvény szerint bírálják el, ha az ilyen személyre az elbírálás idején a külön törvény nem vonatkozik.

Szankciók

11. §
(1) Szabálysértésért a következő büntetéseket lehet kiszabni: 
a) figyelmeztetés,
b) bírság,
c) tevékenységtől való eltiltás,
d) dolog elkobzása.
(2) Büntetést önmagában vagy egymás mellett is lehet kiszabni; figyelmeztetést nem lehet bírsággal együtt kiszabni.
(3) Abban az esetben, ha maga a szabálysértési eljárás elegendő lehet az elkövető megjavulásához, büntetés kiszabása a szabálysértési határozatban mellőzhető. 

12. §
(1) A büntetés formájának, illetve mértékének a kiszabásakor figyelembe veszik a szabálysértés súlyosságát, főként a szabálysértés elkövetésének a módját és annak következményeit, a szabálysértés elkövetésének a körülményeit, a jogsértés mértékét, az indítékot és az elkövető személyét, valamint, hogy milyen formában volt az elkövető ezért a cselekedetért más fegyelmi eljárásban sújtva. 
(2) Ha ugyanaz az elkövető több szabálysértést is elkövetett, és azok egy szabálysértési eljárásban voltak elbírálva, az elkövetőt azért a szabálysértésért vonják felelősségre, amelyet a törvény a legszigorúbban büntet; tevékenységtől való eltiltást abban az esetben lehet kiszabni, ha annak kiszabása az elkövetett szabálysértések valamelyikéért engedélyezett. 

13. §
(1) Ha a jelen törvény egyedi rendelkezései vagy más jogszabály nagyobb bírságot nem határoz meg, a szabálysértés elkövetéséért 33 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni, 
(2) Ha a jelen törvény vagy más jogszabály másképp nem rendelkezik, helyszíni bírságolási eljárás (84. §) során 33 €-ig terjedő, hatósági meghagyási eljárás (87. §) során pedig 250 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni.
(3) Abban az esetben, ha a bírság közrend elleni szabálysértésért (47. § és 48. §), társadalmi együttélés ellen elkövetett szabálysértésért (49. §), tulajdon elleni szabálysértésért (50. §), valamint az önkormányzatok által bebiztosított igazgatás elleni szabálysértésért (21. § 1. bekezdése, 24. § 1. bekezdésének a) és d) pontjai, 26. § 1. bekezdése, 27. § 1. bekezdésének b) pontja, 30. § 1. bekezdése, 32. § 1. bekezdése, 34. § 1. bekezdése, 35. § 1. bekezdése, 45. § és 46. §) lett kiszabva, az ebből származó összeg az önkormányzatok bevételét képezi. Az egyéb bírságokból származó bevételek a Szlovák Köztársaság államháztartásának a bevételét képezik.
(4) Az önkormányzatok bevételét képezik továbbá az önkormányzatok által helyszíni bírságolási eljárás során kiszabott bírságok is. 

14. §
(1) Tevékenységtől való eltiltást csak a jelen törvény egyedi rendelkezéseiben vagy más jogszabályba foglalt szabálysértésekért és csak az adott rendelkezésekben megszabott időre, maximálisan 5 évre lehet kiszabni, és amennyiben olyan tevékenységről van szó, amelyet az elkövető munkaviszonyban vagy hasonló jogviszonyban végez, vagy amely engedélyköteles vagy állami szerv beleegyezéséhez kötött, és amennyiben az elkövető a szabálysértést ezzel a tevékenységgel vagy a tevékenységgel összefüggésben követte el.
(2) A tevékenységtől való eltiltás idejébe beleszámít az az idő is, amikor a szabálysértés kivizsgálása során az államigazgatási szerv által kiadott intézkedés alapján az elkövető el volt tiltva ettől a tevékenységtő; ezen időbe nem számít bele a szabadságvesztés büntetésnek a letöltése. 
(3) Az elkövető kérvénye alapján a kiszabott büntetés több mint a felének eltelte után a tevékenységtől való eltiltás fennmaradó idejének letöltése elengedhető. A tevékenységtől való eltiltás fennmaradó idejének elengedésével kapcsolatos döntésre nem vonatkozik a közigazgatási eljárást szabályozó törvény. 
(4) A 3. bekezdés alapján nem lehetséges a tevékenységtől való eltiltás fennmaradó idejének elengedése, ha a szabálysértés elkövetőjére járművezetőstől való eltiltás lett kiszabva, és az elkövetőt a megelőző tíz évben 
a) függőséget okozó anyag hatása alatt elkövetett veszélyeztetésért, vagy függőséget okozó anyag hatása alatt elkövetett bűncselekményért már eltiltották járművezetéstől, vagy 
b) a 22. § 1. bekezdésének a), d), e) vagy f) pontjában foglalt szabálysértésért volt már eltiltva járművezetéstől. 

15. §
(1) Az elkövető tulajdonában levő dolgot el lehet kobozni,
a) ha azt a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak,
b) ha azt szabálysértés elkövetésével szerezték meg, vagy szabálysértés során szerzett dologért kapta. 
(2) Nem kerülhet sor elkobzásra abban az esetben, ha az elkobzandó dolog értéke nem áll megfelelő arányban a szabálysértés jellegének a súlyával.
(3) Az elkobzott dolog a Szlovák Köztársaság tulajdonát képezi. 

Intézkedések

16. §
Szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések 
a) a korlátozó intézkedések,
b) a lefoglalás.

17. §
(1) A korlátozó intézkedések az olyan kijelölt, nyilvánosság számára is hozzáférhető helyek és helyiségek  látogatásának tilalmát foglalja magába, ahol alkohol tartalmú italokat árusítanak vagy nyilvános sport-, illetve kulturális események zajlanak. Korlátozó intézkedés az alkoholizmus vagy egyéb függőséggel szembeni védelem ellen elkövetett szabálysértés (30. §), közrend elleni szabálysértés (47. § és 48. §), társadalmi együttélés ellen elkövetett szabálysértés (49. §) esetén alkalmazható.
(2) A korlátozó intézkedés alkalmazásának arányosnak kell lennie az elkövetett szabálysértés súlyosságával; csakis kizárólag más büntetéssel együtt lehet alkalmazni és maximálisan egy évre kiterjedően. 

18. §
(1) Szabálysértés elkövetésekor lefoglalás alkalmazható, amennyiben a 15. § 1. bekezdésének a) vagy b) pontja alapján nem alkalmazható a dolog elkobzása, és 
a) a dolog az elkövető tulajdonát képezi, akit nem lehet felelősségre vonni szabálysértés elkövetéséért, vagy 
b) nem képezi az elkövető tulajdonát, viszont személyi- és vagyonbiztonsági érdek, valamint a közérdek azt megkívánja. 
(2) Nincs helye lefoglalás elrendelésének, ha a szabálysértés jegyeit mutató cselekmény elkövetése óta két év eltelt. A 15. § 2. bekezdésének rendelkezései hasonlóképp alkalmazandóak.
(3) A lefoglalt tárgy a Szlovák Köztársaság tulajdonába kerül. 

19. §
Fiatalkorúakról szóló külön rendelkezések
(1) Azon szabálysértések elbírálásánál, melyeknél az elkövető a szabálysértés elkövetésekor a tizenötödik életévét már betöltötte, viszont még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét (a továbbiakban „fiatalkorú”), szem előtt kell tartani a fiatalkorúaknak biztosított alapvető társadalmi gondoskodás alapelveit.
(2) Fiatalkorúak által elkövetett szabálysértést nem lehet hatósági meghagyási eljárással kivizsgálni.
(3) A maximálisan kiszabható bírság a kiskorúaknál a felére csökken; nem lehet viszont több 300 €-nál és helyszíni bírságolási eljárás során több mint 60 €.
(4) Tevékenységtől való eltiltást maximálisan egy évre lehet kiszabni, amennyiben ez nem gátolja a fiatalkorút a további szakmai felkészülésben. 

20. §
A szabálysértésért való felelősség elévülése
Nincs helye szabálysértésért való felelősségre vonásnak, amennyiben a cselekmény elkövetése óta két év eltelt. Nincs helye továbbá szabálysértési elbírálásnak, esetleg a kiszabott büntetés vagy a fennmaradt büntetés végrehajtásának, amennyiben a szabálysértésre közkegyelem vonatkozik. 


II. RÉSZ
Speciális rendelkezések

Igazgatás ágazatai ellen elkövetett szabálysértés

21. §
Az igazgatás több ágazatában előforduló szabálysértések
(1) Szabálysértés az követ el, aki 
a) jogtalanul készít értékpapír-másolatot, vagy jogtalanul készít, vagy forgalomba helyez olyan tárgyat, mely anélkül, hogy szándékában állna valakinek a vagyonát gyarapítani, vagy közokiratot vagy az adott tárgyat hamisítani, az értékpapírral vagy az állami szerv, önkormányzat vagy más jogi személy bélyegzőjével összetéveszthető,
b) államigazgatási szervnek, önkormányzatnak vagy más jogi személynek szándékosan helytelen vagy hiányos adatokat ad meg, vagy a kért adatokat annak ellenére eltitkolja, hogy azokat köteles megadni, 
c) szándékosan törvénytelenül használ a törvény által védett tudományos vagy művészeti címet, vagy felsőfokú végzettséghez kötődő címet, vagy más szakmai minősítést,
d) szándékosan hivatalos tilalmat sért, vagy hivatali jelzést tönkretesz, megrongál vagy jogtalanul eltávolít vagy megszeg, 
e) szándékosan tönkretesz, megrongál vagy jogtalanul eltávolít nyilvános hirdetményt, vagy annak tartalmát megváltoztatja, 
f) közigazgatási eljárásban szándékosan hamis vagy hiányos tanúvallomást tesz, vagy aki hamis, hiányos magyarázatot ad a szabálysértés felderítésére jogosult szervnek, vagy az államigazgatási hatóság vagy önkormányzat előtt tett becsületbeli nyilatkozatában hamis adatokat közöl, 
g) szándékosan és jogosulatlanul közszereplőnek adja ki magát, 
h) szándékosan nem tartja be a szabálysértési eljárásban kiszabott korlátozó intézkedéseket,
i) jogosulatlanul van a birtokában szabadalom, engedély, igazolvány, tanúsítvány, bélyegző vagy egyéb jogosultságot igazoló okirat, mely érvényét vesztette, annak ellenére, hogy törvényből adódó kötelessége lenne az ilyen jellegű okiratot vagy bélyegzőt visszaadni annak a szervnek, amely azt kiadta, 
j) szakképesítést igazoló irat nélkül olyan szolgáltatásokat nyújt vagy más tevékenységet végez, melyeket a törvény értelmében csak szakmai alkalmassággal rendelkező személyek végezhetnek. 
(2) Az 1.bekezdés a)-c) pontjaiban feltüntetett szabálysértések elkövetéséért 99 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni; az 1. bekezdés d)-i) pontjaiban feltüntetett szabálysértések elkövetéséért 165 €-ig és az 1. bekezdés j) pontjában feltüntetett szabálysértés elkövetéséért pedig 663 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni.

22. §
Biztonságos és zavartalan közlekedés ellen elkövetett szabálysértés
(1) Biztonságos és zavartalan közlekedés ellen követ el szabálysértést, aki
a) mint gépjárművezető nem hajlandó magát a külön jogszabályban3a) szabályozott módon alkohol-, illetve egyéb más függőséget okozó anyagok kimutatására irányuló vizsgálatnak alávetni, holott az ilyen vizsgálat nem veszélyeztetné az ő egészségét, 
b) mint a közúti balesetben részes gépjárművezető a balesetet követően késedelem nélkül nem állította le a gépjárművét, a közúti baleset után alkoholt vagy egyéb függőséget okozó anyagot fogyasztott, mely gátolja annak a ténynek a kivizsgálását, hogy a gépjárművezető a közúti balesetet megelőzően fogyasztott-e ilyen jellegű anyagokat, vagy a közúti baleset helyszínét még a rendőr kiérkezése előtt elhagyta, vagy segítségnyújtást, segítségkérést vagy a közúti baleset bejelentését követően késedelem nélkül nem tért vissza a helyszínre,3b)
c) a gépjárművet a megfelelő járművezetői engedély nélkül, vagy tapasztalt sofőr jelenléte nélkül vezeti,3ba) vagy miután a járművezetői engedélye bevonásra került, azokat az eseteket leszámítva, amikor autósiskolában vezetni tanul vagy vizsgát tesz, vagy míg a járművezetői engedély bevonása idején engedélyt kapott a vezetésre,
d) a gépjárművet annak vezetésére nem alkalmas állapotban vezeti, melyet alkohol fogyasztásával idézett elő,
e) mint gépjárművezető a vezetés közben alkoholt fogyaszt, vagy annak fogyasztását követően olyan időben vezet, amikor az alkohol fogyasztása külön jogszabály alapján3a) elvégzett vizsgálat alapján a szervezetében még kimutatható,  
f) mint gépjárművezető a vezetés közben függőséget okozó anyagot fogyaszt, vagy annak fogyasztását követően olyan időben vezet, amikor a függőséget okozó anyag fogyasztása külön jogszabály alapján3a) elvégzett vizsgálat alapján a szervezetében még kimutatható,
g) megszegi a biztonságos és zavartalan közlekedést szabályozó általános kötelező érvényű jogszabályokat, minek következtében közúti balesetet okoz,
h) mint gépjárművezető a külön jogszabályban,3c) vagy közúti jelzőtáblával vagy forgalomirányító berendezéssel szabályozott maximális megengedett sebességet lakóterületen 20 km/h –val vagy többel, lakóterületen kívül 30 km/h-val vagy többel túllépi,
i) olyan gépjárművet használ, melynek a maximálisan megengedett össztömegét, a járműszerelvény maximálisan megengedett össztömegét, a pótkocsi maximálisan megengedett össztömegét vagy tengelyre vonatkozó maximálisan megengedett össztömegét a jármű túllépi,
j) más, mint az a)-i) pontokban foglalt módon súlyosan megsérti a biztonságos és zavartalan közlekedést szabályozó általános kötelező érvényű jogszabályokat,3d)
k) más cselekedettel, mint amelyeket az a)-j) pontok említenek, súlyosan megsérti a biztonságos és zavartalan közlekedést szabályozó általános kötelező érvényű jogszabályokat.
(2) Az 1. bekezdésben elkövetett 
a) az a)-c) pontokban foglalt szabálysértésekért 300 €-tól egészen 1300 €-ig terjedő bírságot és egy évtől egészen öt évig terjedő tevékenységtől való eltiltást lehet kiszabni,
b) az d) és f) pontokban foglalt szabálysértésekért 200 €-tól egészen 1000 €-ig terjedő bírságot és öt évig terjedő tevékenységtől való eltiltást lehet kiszabni,
c) az e), g)-i) pontokban foglalt szabálysértésekért 150 €-tól egészen 800 €- ig terjedő bírságot és három évig terjedő tevékenységtől való eltiltást lehet kiszabni,
d) a j) pontban foglalt szabálysértésért 60 €-tól egészen 300 €- ig terjedő bírságot és két évig terjedő tevékenységtől való eltiltást lehet kiszabni,
e) a k) pontban foglalt szabálysértésért 100 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni.
(3) Helyszíni bírságolási eljárás során az 1. bekezdés a)-i) pontjaiban foglalt szabálysértésekért 650 €-ig terjedő, az 1. bekezdés j) pontjában foglalt szabálysértésért 150 €-ig terjedő és az 1. bekezdés k) pontjában foglalt szabálysértésért 50 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni. Hatósági meghagyási eljárásban az 1. bekezdés a)-i) pontjaiban foglalt szabálysértése-kért 650 €-ig.
(4) Amennyiben a 84. § 1. bekezdésben foglalt feltételek teljesítve vannak, az első bekezdés i) és k) pontjaiban foglalt szabálysértéseket mindig helyszíni bírságolási eljárásban tárgyalják le, ha ezt külön jogszabály másképp nem szabályozza. 

24. §
Vállalkozási ágazatban elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) jogtalanul végez kereskedelmi, gyártási vagy egyéb keresőtevékenységet, 
b) törvénybe ütköző módon szándékosan kiad üzleti vagy banki titkokat, vagy egyéb tényeket, melyekre a törvény értelmében titoktartás vonatkozik.
(2) Az 1. bekezdés a) pontjába foglalt szabálysértésért 331 €-ig terjedő, az 1. bekezdés b) pontjába foglalt szabálysértésért 3 319 €-ig terjedő bírság szabható ki. Az 1. bekezdés a) pontjába foglalt szabálysértésekért egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki.

25. §
Külfölddel való gazdasági kapcsolatok ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) a külföldi személy kereskedelmi képviseletét jogsértően hozza létre és üzemelteti a Szlovák Köztársaságban, 
b) a külgazdasági tevékenység végzése során megszegi az általános kötelező érvényű jogszabályok által előírt tilalmakat, korlátozásokat vagy egyéb feltételeket, 
c) jogosulatlanul végez külgazdasági tevékenységet.
(2) Az 1. bekezdés a) és b) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 165 €-ig terjedő, az 1. bekezdés c) pontjába foglalt szabálysértésért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki; az 1. bekezdés b) pontjába foglalt szabálysértésért egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki. 

26. §
A lakás és nem lakás célú helyiségek gazdálkodása ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést az követ el, aki lakást vagy nem lakás célú helyiséget szándékosan jogtalanul szerez, elfoglal, vagy használ. 
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt szabálysértéséért 165 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

27. §
Pénzügyi és a szlovák valuta elleni szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki törvényes fizetőeszközről, csekkről, értékpapírról vagy hitelkártyáról jogtalanul állít elő másolatot, vagy jogtalanul állít elő vagy helyez forgalomba olyan tárgyat, mely a fizetőeszközzel, csekkel, értékpapírral vagy hitelkártyával összetéveszthető. 
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt szabálysértésért 165 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

28. §
Munka- és szociális ügyek elleni szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) hátráltatja az örökbefogadó gondoskodását vagy az örökbefogadott nevelését azzal, hogy az örökbefogadásról szóló adatokat közzé teszi vagy terjeszti, 
b) fiatalkorú javítóintézeti nevelésének a végrehajtását akadályozza, vagy zavarja a más személy gondozására vagy nevelőszülői gondoskodásra bízott gyermek nevelését, 
c) amennyiben külföldi állampolgár, a Szlovák Köztársaságban munkavállalási engedély nélkül lép munkaviszonyba, ha ilyen engedély szükséges,
d) ha engedély nélkül végez munkaközvetítői tevékenységet.
(2) Az 1. bekezdés d) pontjába foglalt szabálysértésért 165 €-ig terjedő bírság és az 1. bekezdés a), c), és d) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

29. §
Egészségügyben elkövetett szabálysértések
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) szándékosan meghiúsítja, megnehezíti, vagy veszélyezteti az egészségügyi szolgáltatások nyújtását , vagy nem veti alá magát a kötelező vizsgálatnak vagy kezelésnek,
b) nem tartja be a zaj és más rezgések csökkentésére elrendelt intézkedéseket, vagy a megengedett határértékek felett káros anyagokkal szennyezi a légkört,
c) nem tartja be a természetes gyógyfürdők vagy természetes gyógyforrások védelmében elrendelt intézkedéseket,
d) veszélyezteti, vagy károsítja az élelmiszerek vagy az ivóvíz egészségességét,
e) orvosi jelentést vagy egészségügyi igazolványt vagy orvosi dokumentációt meghamisít vagy szándékosan megváltoztat,
f) megsérti az általános érvényű jogszabályok által a munkahelyeken előírt higiéniai feltételeket,
g) megsérti az előírt kötelezettségeket a mérgek, kábítószerek, tudatmódosító anyagok vagy más, egészségre káros anyagok kezelésével kapcsolatban, vagy megsérti az ionizáló sugárzás elleni védelemre vonatkozó előírásokat, 
h) megsérti a fertőző betegségek terjedésének megakadályozásával kapcsolatos tilalmat, vagy az ezek megakadályozásával kapcsolatos kötelezettségeket nem teljesíti.
(2) Az 1. bekezdés a)-e) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság, az 1. bekezdés f)-h) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 165 €-ig terjedő bírság szabható ki; az 1. bekezdés f) és g) pont-jaiban taglalt szabálysértésekért egészen egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki.

30. §
Az alkoholizmus vagy egyéb kábítószer-függőség védelme ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértés követ el az, aki 
a) elad, felszolgál, vagy más formában lehetővé teszi alkoholtartalmú italok fogyasztását nyilvánvalóan alkohol vagy más függőséget okozó szer hatása alatt levő személynek, tizennyolcadik életévet be nem töltött személynek, vagy olyan személynek, akiről tudja, hogy munkatevékenységet vagy más tevékenységet fog végezni, melynek végzésénél veszélyeztetheti az emberek egészségét, vagy vagyoni kárt okozhat,
b) egy másik személynek jogtalanul elad, felszolgál vagy más formában lehetővé teszi alkoholtól eltérő egyéb, függőséget okozó káros anyagok használatát,
c) nem veti alá magát azon intézkedésnek, mely a túlzott alkoholfogyasztás, vagy egyéb, függősséget okozó anyagok fogyasztása miatt lettek kiszabva, 
d) szándékosan és engedély nélkül állít elő alkoholt vagy szeszesitalt, vagy engedély nélkül előállított alkoholt vagy szeszesitalt szándékosan megőriz vagy forgalomba helyez, 
e) szándékosan lehetővé teszi a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyeknek alkohol, illetve egyéb függőséget okozó anyag fogyasztását, ha így veszélyezteti az ő testi, illetve szellemi fejlődését,
f) alkoholt vagy más, függőséget okozó anyagot fogyaszt annak ellenére, hogy tisztában van vele, hogy munkatevékenységet vagy más tevékenységet fog végezni, melynek végzésénél veszélyeztetheti az emberek egészségét, vagy vagyoni kárt okozhat, 
g) alkohol vagy más függőséget okozó anyag fogyasztása után az f) pontban feltüntetett tevékenységet végez, 
h) cselekvőképességet kizáró állapotban, melyet alkohol vagy más függőséget okozó anyag fogyasztásával idéz elő, az f) pontban feltüntetett tevékenységet végez.
(2) Az 1. bekezdés a), b), c), d) és f) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság, az 1. bekezdés e) és g) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 165 €-ig terjedő bírság és az 1. bekezdés h) pontjába foglalt szabálysértésekért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki; az 1. bekezdés f) pontjába foglalt szabálysértésért egészen fél évig terjedő tevékenységtől való eltiltás, az 1. bekezdés g) pontjába foglalt szabálysértésért egészen egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás, az 1. bekezdés h) pontjába foglalt szabálysértésért egészen két évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki. 

32. §
Kultúra ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki
a) nem tartja be a színházi, filmelőadások, zenei vagy más nyilvános rendezvények, kiállítások, előadások vagy más népi mulatság megrendezésre előírt feltételeket,
b) jogosulatlanul használ szerzői joggal védett művet vagy más művészeti teljesítményt,
c) megszegi az általános érvényű jogszabályokat az egyház és vallási közösségek ügyeiben.
(2) Az 1. bekezdés a)-c) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság szabható ki.

35. §
Mezőgazdáság, vadászat és halászat terén elkövetett szabálysértések
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) kémiai vagy biológiai növényvédő szereket jogtalanul előállít, behoz, forgalomba helyez, vagy jogtalanul vagy helytelenül használ ,
b) olajok, illetve üzemanyagok, növényvédő szerek, műtrágyák vagy más egyéb káros anyagok nem megfelelő tárolásával szennyezi a talajt,
e) jogtalanul megváltoztatja mezőgazdasági földalap részét képező földek kultúráját, vagy jogtalanul von ki mezőgazdasági termelésből mezőgazdasági földterületet, vagy az ilyen földeken jogtalanul végez a mezőgazdasági termelésre káros tevékenységet.
(2) Az 1. bekezdés a)-d) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság, az 1. bekezdés e) és f) pontjaiban foglalt szabálysértésekért 165 €-ig terjedő bírság szabható ki; az 1. bekezdés f) pontjában foglalt szabálysértésért egészen egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki. 

42. §
Általános belső közigazgatási ágazatokban elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) állami jelképet vagy más általános érvényű jogszabály által védett jelképet szándékosan megrongál, vele visszaél vagy becsmérel, 
b) kitüntetéseket vagy állami szervek által megítélt elismeréseket jogtalanul szerez meg, vagy szándékosan becsmérel. 
(2) Az 1. bekezdésben elkövetett szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

42.a §
Információhoz való szabad hozzáférés ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el, aki tudatosan tesz közzé vagy hoz nyilvánosságra helytelen, hiányos információkat, aki a külön jogszabályok3a) által meghatározott kötelezettségeket megsérti, vagy az, aki döntés, utasítás vagy más intézkedés kiadásával az információkhoz való szabad hozzáférési jog megsértését okozhatja. 
(2) Az 1. bekezdésben elkövetett szabálysértésekért 1659 €-ig terjedő bírság és 2 évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki. 

45. §
Környezetvédelem ellen elkövetett szabálysértések
(1) Szabálysértés követ el az, aki a környezetvédelmet szabályozó általános érvényű jogszabály megsértésével vagy más, a 21-44. §-ába nem foglalt módon környezetét károsítja. 
(2) Az 1. bekezdésben elkövetett szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

46. §
Igazgatási rend ellen elkövetett egyéb szabálysértések
Igazgatási rend ellen elkövetett egyéb szabálysértésnek minősül az olyan, a 21-45. §-ba nem foglalt kötelezettségek megsértése, melyeket az általános érvényű jogszabályok szabályoznak, beleértve az önkormányzatok általános és kötelező érvényű rendeleteit, a helyi államigazgatási szervek általános érvényű rendeleteit, amennyiben az ilyen magatartással akadályozzák az államigazgatási, valamint az önkormányzati feladatok elvégzését. Az ilyen szabálysértésért 33 €-ig terjedő bírság szabható ki.

Közrend elleni szabálysértés

47. §
(1) Szabálysértést követ el az, aki
a) figyelmen kívül hagyja a hivatását végző köztisztviselő felszólítását,
b) csendháborítást követ el,
c) közfelháborodást kelt,
d) közterületet vagy nyilvánosság számára hozzáférhető épületet beszennyez, vagy nyilvános berendezést plakáttal, kereskedelmi és reklámhirdetményekkel megrongál, vagy a közterület-tisztítási kötelezettségét elhanyagolja,
e) szándékosan tönkretesz, megrongál, beszennyez vagy jogtalanul eltávolít, átalakít, módosít, letakar vagy áthelyez turisztikai vagy más tájékozódási jelzőtáblát, 
f) megsérti a kulturális rendezvényeken vagy turisztikai, illetve egyéb üdülési helyeken a közrend védelmére meghatározott feltételeket,
g) közterületet, nyilvánosság számára hozzáférhető épületet vagy nyilvános berendezést megrongál vagy jogtalanul elfoglal, 
h) nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken fegyvert tart magánál, melyekkel testi sértés lehet okozni, főként tőröket, szuronyokat és szablyákat, kivéve, ha az az egyenruha, történelmi vagy nemzeti ruha részét, fegyveres erők és fegyveres biztonsági erők felszerelését képezi, vagy  azokat sporttevékenység, vadászat, illetve halászat és egyéb foglalkozás során használják, és amennyiben a körülményeket, valamint az emberek viselkedést figyelembe véve megállapítható, hogy azokat erőszakra vagy erőszakos fenyegetésre akarják használni, 
ch) pirotechnikai eszközöket az általános érvényű jogszabályokat vagy a használati útmutatót megsértve használ,
i) megsérti a „Rendőri testület” vagy „Rendőrség” jelölésnek a használati tilalmát vagy a külön jogszabályban megszabott rendőri egyenruha viseleti tilalmát, 
j) megsérti a „Vámhivatal” jelölésnek vagy más, ezzel összetéveszthető jelölésnek a használati tilalmát, a külön jogszabályban megszabott vámtiszti egyenruha, szolgálati jelvény vagy igazolvány, vagy az ilyen szolgálati jelvénnyel vagy igazolvánnyal összetéveszthető jelvény használati tilalmát,3e)
k) megsérti a „bírósági végrehajtó”, „végrehajtói iroda” jelölésnek vagy ragozott alakjainak a használati tilalmát vagy a külön jogszabályban3f) megszabott „határozat végrehajtása”, „végrehajtás” vagy „végrehajtói tevékenység” jelölésnek vagy ragozott alakjainak a használati tilalmát.
(2) Az 1. bekezdés a)-d) pontjaiba foglalt szabálysértésért 33 €-ig terjedő, az 1. bekezdés e)-g) pontjaiba foglalt szabálysértésért 99 €-ig terjedő és az 1. bekezdés h)-k) pontjaiba foglalt szabálysértésért 165 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

48. §
Közrend ellen elkövetett egyéb szabálysértésnek minősül az olyan, a 47. §-ba nem foglalt kötelezettségek megsértése, melyeket az általános érvényű jogszabályok szabályoznak, beleértve az önkormányzatok általános érvényű rendeleteit, a helyi államigazgatási szervek általános érvényű rendeleteit, amennyiben az ilyen magatartással veszélyeztetik vagy megsértik a közrendet. Az ilyen szabálysértésért 33 €-ig terjedő bírság szabható ki.

49. §
Társadalmi együttélés ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el, aki 
a) mások becsületét megsérti azzal, hogy őt megbántja vagy a nevetség tárgyává teszi,
b) nem szándékos testi sértést követ el,
c) az állami szervek, a közigazgatási szervek vagy más szervezetek előtt szándékosan helytelen vagy hiányos adatokat ad meg azzal a céllal, hogy ezáltal jogtalan előnyhöz jusson,
d) szándékosan megsérti a társadalmi együttélés szabályait azzal, hogy testi sértéssel, kisebb testi sértéssel fenyegetőzik, hamis állítások alapján másokat szabálysértés elkövetésével vádol, vagy másféle durva magatartásával, 
e) más személyektől maga, vagy más személyek segítségével, erőszakkal vagyoni vagy az ebből származó jogokat behajt, melyekről azt gondolja, hogy azokra illetékes hatóság végrehajtható döntése nélkül jogosult, 
f) személyes jelenlétével segít a vagyoni vagy az ebből származó jogok erőszakkal történő behajtásánál, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek az illetékes hatóság által kiadott végrehajtható döntéssel.
(2) Az 1. bekezdés a) pontjában foglalt szabálysértésért 33 €-ig terjedő, az 1. bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt szabálysértésért 99 €-ig terjedő és az 1. bekezdés e) pontjában foglalt szabálysértésért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki.

50. §
Tulajdon elleni szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el, aki szándékos lopással, hűtlen kezeléssel, csalással kárt okoz más vagyonában, vagy más vagyonát tönkreteszi vagy megrongálja, vagy az ilyen magatartásra akárcsak kísérletet tesz.
(2) Az 1. bekezdésben foglalt szabálysértésért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki. 


III. RÉSZ
Szabálysértési eljárás

51. §
Általános rendelkezések
Ha a jelen vagy más törvény másképp nem rendelkezik, a szabálysértési eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály vonatkozik.4)

Illetékesség

52. §
(1) Ha a törvény arról másképp nem rendelkezik, a szabálysértéseket a körzeti hivatalok bírálják el.
(2) A rendőrség szervei bírálják el a szabálysértéseket,
a) melyek a biztonságos és folyamatos közlekedést szabályozó általános érvényű jogszabályok megsértésével lettek elkövetve,
b) amennyiben külön jogszabály így rendelkezik.

55. §
(1) A szabálysértés elbírálására a szabálysértés elkövetési helye szerinti közigazgatási hatóság az illetékes.8)
(2) A szabálysértést, melyet a Szlovák Köztársaság állampolgára külföldön, vagy Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkező külföldi állampolgár követett el, vagy nem lehet biztosan megállapítani a szabálysértés elkövetésének a helyszínét, az elkövető állandó lakhelye vagy az utolsó bejelentett állandó lakhelye szerinti közigazgatási hatóság illetékes elbírálni.
(3) A helyileg illetékes közigazgatási hatóság a szabálysértés elbírálásának megkönnyítése céljából, vagy egyéb más fontos okból, az eljárás alá vont személy beleegyezése nélkül továbbítja az ügyet a vizsgálat lefolytatására az eljárás alá vont személy tartózkodása vagy munkahelye szerinti más, tárgyilag illetékes közigazgatási hatóságnak.

56. §
Együttműködés
(1) A szabálysértési bejelentések ellenőrzésénél, a szabálysértések elbírálásánál és a határozatok végrehajtásánál az állami szervek, állami szervezetek és az önkormányzatok megfelelő együttműködést biztosítanak. Az állami szervek, valamint az önkormányzatok kötelesek az illetékes közigazgatási hatóságoknak bejelenteni minden olyan szabálysértést, melyekről a saját jogköreik teljesítésekor szereztek tudomást, amennyiben nem jogosultak ezek elbírálására.
(2) A bejelentett szabálysértés ellenőrzése céljából mindenki köteles a szabálysértések felderítésére jogosult hatóságnak szükséges felvilágosítást nyújtani (67. § 2. bekezdés); a felvilágosítás nyújtása megtagadható, amennyiben azzal személye vagy a hozzá közelálló személy elleni büntetőeljárás veszélyét okozná.

57. §
Közös eljárás
(1) Amennyiben az elkövető több szabálysértés is elkövetett, melyek elbírálására ugyanaz a szerv az illetékes, a szabálysértéseket egy eljárás alatt vizsgálják ki.
(2) Közös eljárás alatt bírálják el továbbá a több elkövető által elkövetett szabálysértéseket is, melyeket ugyanaz a szerv jogosult elbírálni és egymással összefüggésben állnak. Az eljárás meggyorsítása érdekében, valamint más fontos okokból kifolyólag, lehetőség van a valamelyik elkövető által elkövetett szabálysértés elbírálását a közös eljárásból kizárni. 

A szabálysértés felderítése

58. §
(1) A szabálysértés felderítésén a jelen törvény értelmében a szabálysértési határozat kiadásához szükséges információk, illetve dokumentumok beszerzése értendő, főként, hogy
a) megtörtént-e az a cselekmény, mely a jelen vagy más törvény alapján szabálysértés,
b) ezt a cselekményt az az illető követte el, aki az elkövetéssel meg volt vádolva,
c) lesz-e kiszabva büntetés, vagy a büntetés kiszabását mellőzik, ha maga az eljárás elégséges az elkövető jó útra térítéséhez,
d) intézkedést alkalmaznak-e,
e) kötelezik-e az elkövetőt az okozott kár megtérítésére.
(2) Az 1. bekezdés alapján a szabálysértés felderítését a szabálysértés elbírálására jogosult közigazgatási hatóságok végzik, amennyiben a szabálysértésről saját hatáskörük gyakorlásánál szereztek tudomást, vagy arról olyan szerv értesítette (56. § 1. bekezdés) őket, mely nem jogosult a jelen vagy más törvény alapján a szabálysértés elbírálására. Közigazgatási hatóságok jogosultak a szabálysértés felderítését kérvényezni a 3. bekezdésben feltüntetett szerveknél azok hatáskörein belül.
(3) Az 1. bekezdés alapján a szabálysértés felderítésére továbbá jogosultak
a) a rendőrség szervei a 4. bekezdésben foglaltak alapján,
b) a katonai rendőrség, amennyiben a szabálysértést szolgálatot végző katona követte el, vagy a szabálysértést az elkövető olyan katonai övezetben vagy területen követte el, ahol katonai gyakorlatokat végeznek, vagy az elkövető a szabálysértést a szolgálatát végző katonával közösen követte el, vagy olyan tulajdon elleni szabálysértés történt, mely a Szlovák Köztársaság katonaságának használatában vagy kezelésében van,
c) a Szlovák Köztársaság büntetés-végrehajtási testületének szerve, amennyiben az elkövető a szabálysértést bírósági vagy olyan más területen követte el, amelynek a védelmét a Szlovák Köztársaság büntetés-végrehajtási testülete végzi, vagy az őrzött terület közelében történő, vagy a vádlottak és elítéltek szállításánál történő őrszolgálat végrehajtásának a megzavarásakor, amennyiben az őrszolgálatot vagy az átszállítást a Szlovák Köztársaság büntetés-végrehajtási testülete végzi,
d) az önkormányzati rendőrség szervei, amennyiben a szabálysértést helyszíni bírságolási eljárással jogosultak elbírálni,
e) egyéb szervek, ha arról külön jogszabály rendelkezik.
(4) Rendőrség szervei jogosultak szabálysértések felderítésére 
a) a 24. § 1. bekezdésének c) pontjában, 30. § 1. bekezdésének d)-h) pontjaiban, 35. § 1. bekezdésének f) pontjában, 44. § és 46. §-okban feltüntetett szabálysértések esetében,
b) a közrend elleni szabálysértés, társadalmi együttélés ellen elkövetett szabálysértés, tulajdon elleni szabálysértés és deviza elleni szabálysértés esetében külön jogszabály rendelkezései alapján,8a)
c) a biztonságos és zavartalan közlekedés ellen elkövetett szabálysértés, vasúti közlekedés biztonsága ellen elkövetett szabálysértés és egyéb államigazgatási rend ellen elkövetett szabálysértés esetében, amennyiben az rendőrség hatáskörében lévő államigazgatás szintjén lett elkövetve,
d) ha a feltüntetett szabálysértések felderítését nem végezték el a 2. vagy 3. bekezdés b)-e) pontjaiban feltüntetett szervek. 

59. §
(1) A szabálysértések felderítését a közigazgatási szervek, valamint a szabálysértés felderítésére jogosult szervek (58. § 3. bekezdés) saját észleléseik alapján, vagy természetes, illetve jogi személyek bejelentései alapján végzik.
(2) A közigazgatási szervek, valamint a szabálysértések felderítésére jogosult szervek (58. § 3. bekezdés) kötelesek a szabálysértések bejelentését elfogadni és azokat a leghamarabb, határidőn belül kezelni.
(3) Amennyiben a szabálysértés elkövetése a közigazgatási szervnek vagy a szabálysértések felderítésére jogosult szervnek (58. § 3. bekezdés) személyesen van bejelentve, a bejelentés tartalmáról feljegyzést készítenek. Jegyzőkönyv csak abban az esetben íródik, ha a szabálysértési határozathoz szükséges tények közlése a közigazgatási szervnek nem lehetséges a későbbiekben. 
(4) A szabálysértés felderítése általában attól az időtől számítva, amikor a közigazgatási szerv vagy a szabálysértések felderítésére jogosult szerv (58. § 3. bekezdés) a szabálysértésről tudomást szerzett, egy hónapon belül befejeződik.

60. §
(1) A szabálysértés felderítésére jogosult szervek (58. § 3. bekezdés) a szabálysértés felderítésénél jogosultak
a) természetes, illetve jogi személyektől magyarázatot követelni; kiskorútól vagy fiatalkorútól magyarázatot csak az ő törvényes képviselője jelenlétében vagy a külön jogszabályok szerint kiadott döntés alapján a kiskorúról vagy fiatalkorúról gondoskodó természetes személy jelenlétében,8b) vagy azon intézmény képviselőjének jelenlétében kérhet, ahol bírósági döntés alapján a kiskorú vagy a fiatalkorú el van helyezve,8c) vagy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság képviselőjének a jelenlétében kérhet;
b) állami szervektől vagy önkormányzatoktól magyarázatot kérni,
c) szakvéleményeket kérni az arra jogosult szervektől 
d) személyek, illetve azok lakhelye azonosításához szükséges művelet elvégzését kérni vagy azokat elvégezni,
e) kérvényezni a szükséges dokumentumok előterjesztését, főként iratokat illetve egyéb írásos dokumentumokat.
(2) A szabálysértés felderítésére jogosult szervek (58. § 3. bekezdés) az első bekezdésben feltüntetett műveletek elvégzéséről feljegyzést készítenek, vagy azok eredményeit feltüntetik a szabálysértések felderítéséről szóló jelentésben. 
(3) A szabálysértés felderítésére jogosult szerv (58. § 3. bekezdés)
a) feljegyzés formájában az ügyet felfüggeszti, amennyiben a szabálysértés elkövetésének a gyanúja nem áll fent vagy a szabálysértés nem lehet elbírálni, 
b) feljegyzés formájában az ügyet félreteszi, amennyiben az 59. § 4. bekezdésében foglalt határidőn belül nem sikerült olyan tényeket feltárni, melyek egyértelműen arra utalnak, hogy egy bizonyos konkrét személy követte el a szabálysértést,
c) továbbítja az ügyet más illetékes szervnek, amennyiben a szabálysértés elkövetésének a gyanúja fennáll, és melyek elbírálása külön jogszabályok alapján történik, vagy más, nem szabálysértésre utaló egyéb közigazgatási szabálysértésről vagy pedig bűncselekményről van szó, 
d) amennyiben nem indokolt az a) illetve c) pontokban feltüntetett eljárási mód, a szabálysértés elkövetőjének az azonosítása után a szabálysértés felderítéséről szóló jelentést előterjeszti az illetékes közigazgatási szervnek,
e) értesíti a kiskorú törvényes képviselőjét, vagy a külön jogszabályok szerint kiadott döntés alapján a kiskorúról gondoskodó természetes személyt,8b) vagy annak az intézménynek a képviselőjét, ahol bírósági döntés alapján a kiskorú el van helyezve,8c) vagy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság képviselőjét a kiskorú által elkövetett szabálysértésről.
(4) A 3. bekezdés d) pontja alapján kiállított szabálysértés felderítéséről szóló jelentés tartalmazza: 
a) a szabálysértés felderítését végző szerv megnevezését,
b) a tényállás rövid és tömör ismertetését, feltüntetve, hogy milyen fajta szabálysértésről van szó, 
c) a szabálysértés elkövetésével gyanúsított személy, a sértettek, valamint a lehetséges tanúk személyes adatait, valamint az ő vallomásaik tartalmának a rövid ismertetését. 
(5) A 4. bekezdés szerinti szabálysértés felderítéséről szóló jelentéshez csatolják az összes, a szabálysértés felderítésénél szerzett bizonyítékot.

61. §
(1) A Rendőri Testület szervei jogosultak az Európai Unió más tagországaiban nyilvántartásba vett járművek, azok tulajdonosai vagy üzemben tartói adatainak automatizált keresésére az alábbi szabálysértések felderítése érdekében:
a) a megengedett legnagyobb sebesség túllépése,
b) biztonsági öv vagy más rögzítő szerkezet használatának mellőzése
c) fényjelző készülék piros fényjelzésének figyelmen kívül hagyása,
d) járművezetés alkoholos befolyásoltság alatt,
e) járművezetés más, függőséget okozó anyag befolyásoltsága alatt,
f) bukósisak használatának mellőzése meghatározott kategóriájú járműveken,
g) nem megengedett járművezetés a forgalmi sávban,
h) telefonkészülék használata vagy hasonló tevékenység folytatása járművezetés közben.
(2) A Rendőri Testület szerve az 1. bekezdés szerinti szabálysértések felderítésénél az Európai Unió más tagországaiban nyilvántartásba vett járművek, azok tulajdonosai vagy üzemben tartói adatait az alábbi adatok megadásával keresi:
a) a nyilvántartásba-vétel szerinti tagország,
b) a jármű teljes nyilvántartási száma,
c) a szabálysértés elkövetésének helye szerinti tagország,
d) a szabálysértés elkövetésének napja,
e) a szabálysértés elkövetésének időpontja,
f) a jármű a szabálysértés kódja alapján történő keresésének célja
1. a jármű megengedett legnagyobb sebességének túllépése,
2. járművezetés alkoholos befolyásoltság alatt,
3. biztonsági öv vagy más rögzítő szerkezet használatának mellőzése
4. fényjelző készülék piros fényjelzésének figyelmen kívül hagyása,
5. nem megengedett járművezetés a forgalmi sávban,
10. járművezetés függőséget okozó anyag befolyásoltsága alatt,
11. bukósisak használatának mellőzése,
12. telefonkészülék használata vagy hasonló tevékenység folytatása járművezetés közben.
(3) Ha a Rendőri Testület szerve az 1. bekezdés szerinti automatizált kereséssel megállapítja az Európai Unió más tagországában nyilvántartásba vett jármű, annak tulajdonosának vagy üzemben tartójának adatait, a magyarázatot kérő kérvényt a jármű nyilvántartása szerinti tagország egyik hivatalos nyelvén is elküldi az érintett jármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának.
(4) A 3. bekezdés szerinti magyarázatot kérő kérvény főleg az 1. bekezdés szerinti szabálysértés jellegét, a szabálysértés elkövetésének helyét, napját és időpontját, a megszegett jogszabály címét, a bírságot és esetleg a szabálysértés megállapítására használt berendezés adatait érintő információkat tartalmaz.
(5) A Rendőri Testület szerve automatizált adatkeresést végezhet, ha azt másik, az 1. bekezdés szerinti szabálysértések felderítésére jogosult szerv kérvényezi, miközben erre a szervre szintén a 2-4. bekezdések érvényesek.

66. §
Az ügy felfüggesztése
(1) A közigazgatási szerv anélkül, hogy a szabálysértési eljárást elindítaná, az ügyet felfüggeszti, amennyiben a szabálysértés elkövetésével gyanúsított személy 
a) a törvény vagy nemzetközi jog alapján mentelmi joggal rendelkezik,
b) a szabálysértés elkövetésekor nem töltötte be a tizenötödik életévét, vagy kóros elmeállapotú, ami miatt nem volt képes felismerni, hogy cselekedetével sérti vagy veszélyezteti a törvény által védett érdekeket, vagy nem volt képes a cselekmény elkövetését befolyásolni,
c) elhunyt az eljárás elindítása előtt.
(2) A közigazgatási szerv az ügyet felfüggeszti továbbá, ha 
a) a beérkezett jelentés (67. § 2. bekezdés) nem indokolja a szabálysértési eljárás elindítását vagy annak továbbítását a 71. § alapján,
b) az ügyben büntetőeljárás folyik vagy egyéb eljárás más illetékes közigazgatási szervnél,
c) az ügyről a közigazgatási szerv vagy a bűnüldöző hatóság már kiadott egy jogerős döntést, vagy az ügyről helyszíni bírságolási eljárásban már döntöttek, 
d) az ügyről fegyelmi eljárásban döntöttek és a kiszabott intézkedés elégségesnek bizonyul,
e) a szabálysértésért való felelősség már megszűnt,
f) a szabálysértési eljárás elindításához szükséges javaslat (68. § 2. bekezdés) későn került benyújtásra.
(3) Az ügy felfüggesztéséről nem adnak ki döntést. Az ügy felfüggesztéséről csak a károsultat értesítik.

Szabálysértési eljárás elindítása

67. §
(1) Amennyiben nem olyan szabálysértésről van szó, melyet csak indítvány alapján lehet elbírálni (68. § 1. bekezdés), a szabálysértések elbírálása hivatali kötelezettségből adódik. 
(2) A szabálysértési eljárás elindításának az alapját a szabálysértés felderítéséről szóló jelentés, állami szervek, önkormányzatok, szervezetek vagy személyek szabálysértésről szóló bejelentései, a közigazgatási szerv saját tevékenységéből eredő ismeretek, vagy a bűnüldözési hatóság által továbbított ügy képezi.
(3) Amennyiben a közigazgatási szerv az ügyet nem függeszti fel, és nem indokolt annak továbbítása más szervnek, a szabálysértési eljárást késedelem nélkül legkésőbb 30 napon belül elindítja. 
(4) Amennyiben a bejelentő azt kérvényezi, az elfogadott intézkedésekről a bejelentéstől számított egy hónapon belül a közigazgatási szerv őt értesíti. 

68. §
(1) A 42. § és a 40. § 1. bekezdésének a) pontjában foglalt szabálysértések elbírálása csak az érintett személy vagy az ő törvényes képviselője, illetve gondozója indítványa alapján történik (a továbbiakban, mint indítványozó).
(2) Az indítvány alapján elbírálásra kerülő szabálysértéseknél az indítványt az illetékes közigazgatási szervnek, vagy a szabálysértés felderítésénél az arra jogosult szervnek (58. § 3. bekezdés) legkésőbb három hónapon belül kell beadni attól a naptól számítva, amikor az indítványozó tudomást szerzett a szabálysértés elkövetéséről, vagy az ügy bűnüldözési hatóság általi továbbításáról. Az indítványban fel kell tüntetni, ki az érintett személy, kit jelöl meg az indítványozó elkövetőként, hol, mikor és milyen körülmények közt történt a szabálysértés.
(3) Közeli hozzátartozó személynek a közvetlen elődök és leszármazottak, az örökbefogadó, az örökbefogadott, a testvér, illetve a házastárs minősül; más személyek családi vagy más viszonyban egymáshoz közeli személyeknek minősülnek, amennyiben az egyik személynek okozott kárt a másik fél mint saját kárát érzékelné. 

69. §
Szabálysértés további vizsgálata
Közigazgatási hatóságok indokolt esetekben jogosultak a szabálysértés felderítését végző szervektől a szabálysértés elbírálásához szükséges további vizsgálatok végrehajtását kérvényezni, amennyiben figyelembe véve vizsgálatok jellegét, azokat nem képesek saját eszközeikkel végrehajtani. A szabálysértés elbírálásához szükséges további vizsgálat végrehajtásáig a szabálysértési eljárást felfüggesztik.

70. §
Kártérítés
(1) Amennyiben a szabálysértés elkövetésénél anyagi kár keletkezett, és a károsult a szabálysértési eljárás során kártérítést igényelt (továbbiakban mint „károsult”), a szabálysértés elbírálását végző közigazgatási hatóság közbenjár azért, hogy az okozott kárt az elkövető önként megtérítse. 
(2) Amennyiben az okozott kár, illetve annak nagysága megbízhatóan került megállapításra, de azt önként nem térítették meg, a közigazgatási hatóság kötelezi a szabálysértés elkövetőjét az okozott kár megtérítésére; ellenkező esetben a károsultat a kártérítési igényével a bírósághoz vagy más illetékes szervhez utalja. 

71. §
Az ügy továbbítása
A közigazgatási hatóság az ügyet továbbítja
a) Az ügyésznek vagy a rendőrségi szervnek, amennyiben a tett tartalmazza a bűncselekmény tényállási jegyeit,
b) külön jogszabály3) szerinti illetékes szervnek a 10. § 1. bekezdésében foglalt szabálysértés elbírálására, 
c) az illetékes közigazgatási hatóságnak kivizsgálásra olyan esetekben, melyek nem szabálysértésre utaló egyéb közigazgatási szabálysértésnek minősülnek.

72. §
Az eljárás ügyfelei
(1) A szabálysértési eljárás ügyfelei: 
a) a szabálysértés elkövetésével megvádolt személy,
b) a károsult, amennyiben a szabálysértés által okozott anyagi kár megtérítésének a vizsgálatáról van szó,
c) a tárgy elkobzására vonatkozó eljárás egy részében az olyan tárgy tulajdonosa, mely el lett kobozva vagy fenn áll az elkobzás lehetősége,
d) az indítványozó, akinek az indítványa alapján a szabálysértési eljárás elkezdődött a 68. § 1. bekezdése szerint. 

73. §
Szabálysértés elkövetésével vádolt személy
(1) Az a személy, akivel szemben a közigazgatási hatóság végrehajtja az első eljárási műveletet, szabálysértés elkövetésével megvádolt személynek minősül. A jogerős határozat kiadásáig az ilyen személy ártatlannak tekintendő. 
(2) A szabálysértés elkövetésével megvádolt személynek joga van véleményt nyilvánítani minden vele szemben felhozott váddal, illetve bizonyítékkal kapcsolatban, saját védelme érdekében tényeket, illetve bizonyítékokat felhozni, indítványok, valamint jogorvoslat benyújtására. Vallomás, illetve beismerő vallomás tételére nem lehet a vádlottat kényszeríteni. 

74. §
Szóbeli tárgyalás
(1) A közigazgatási hatóság a szabálysértésről első fokon szóbeli tárgyalást folytat le. A szabálysértés elkövetésével vádolt személy távollétében csak abban az esetben tárgyalható le az ügy, amennyiben a vádolt személy megtagadja a szóbeli tárgyaláson való részvételét annak ellenére, hogy arra kellőképp beidézték, vagy távolmaradását menthető indokkal nem igazolja. 
(2) Amennyiben a szabálysértés elkövetésével megvádolt személy fiatalkorú, a közigazgatási hatóság a szóbeli tárgyalásra beidézi a fiatalkorú törvényes képviselőjét, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot. A szóbeli tárgyalás elrendeléséről a közigazgatási hatóság értesíti azt a személyt is, akinek a külön jogszabályok szerint kiadott döntés alapján a személyi gondozására van bízva a fiatalkorú8b) vagy az intézmény képviselőjét, ahol a külön jogszabály szerinti bírósági döntés alapján a fiatalkorú el van helyezve.8c) A szabálysértésről szóló döntésről az első és második mondatban foglalt személyek mindegyike értesítést kap.

75. §
Tárgy kiadása és elvétele
(1) Az a személy, akinek birtokában a tényállás megismeréséhez szükséges dolog van, vagy melyet elveszettnek vagy elkobzottnak lehet nyilvánítani, köteles azt a közigazgatási hatóság felszólítására kiadni, ellenkező esetben a közigazgatási hatóság döntése alapján jogosultak azt elvenni. Az ilyen döntés ellen irányuló jogorvoslati kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(2) Amennyiben a kiadott vagy elvett dolog nincs elveszettnek vagy elkobzottnak nyilvánítva, késedelem nélkül visszaadják azt annak a személynek, akinek az minden kétséget kizáróan a tulajdona; egyébként annak, aki azt kiadta, vagy akitől elvették.

76. §
Az eljárás leállítása
(1) A közigazgatási hatóság a szabálysértési eljárást leállítja, amennyiben 
a) a cselekedet, melyről az eljárás folyik, nem történt meg vagy nem tekinthető szabálysértésnek,
b) a cselekedetet nem a szabálysértés elkövetésével vádolt személy követte el,
c) nem nyert bizonyítást, hogy a cselekedetet a szabálysértés elkövetésével vádolt személy követte el, 
d) a szabálysértés elkövetésével vádolt személy a törvény vagy nemzetközi jog alapján mentelmi joggal rendelkezik, 
e) a szabálysértés elkövetésével vádolt személy a szabálysértés elkövetésekor nem töltötte be a 15. életévét, vagy olyan elmeállapotban volt, hogy ennek hatása alatt nem volt képes felismerni, hogy cselekedetével a törvény f) által védett érdekeket megsérti vagy veszélyezteti, vagy nem képes saját cselekedetét befolyásolni, 
f) a szabálysértési felelősség megszűnt, 
g) a cselekedetről már a közigazgatási vagy a bűnüldözési hatóság jogerősen döntött,
h) a szabálysértésért helyszíni bírság lett kiszabva,
ch) a szabálysértésről már fegyelmi eljárás során döntöttek, mely döntés elégségesnek bizonyul,
i) a szabálysértés elkövetésével vádolt személy meghalt,
j) az indítványozó a szabálysértési eljárás elindítására vonatkozó indítványát visszavonta, vagy menthető indok nélkül távolmaradt a szóbeli eljárásról, annak ellenére, hogy arra megfelelő módon és időben beidézték, 
k) rágalmazásért indított eljárásban egyezség született,
l) az eljárás elindítása után az ügy a 71. § alapján továbbítva lett. 
(2) Az eljárás leállításáról szóló döntés ellen jogorvoslat csak abban az esetben lehetséges, ha az eljárás a 1. bekezdés a), b), c) és j) pontja alapján lett leállítva; ezekben az esetekben az eljárás leállításáról szóló döntésről a feleket hivatalosan értesítik, a további esetekben az eljárás leállításáról szóló döntést az iratban feltüntetik és ezt a tényt a felekkel csak közlik.  

77. §
A határozat rendelkező része
A szabálysértés elkövetéséről szóló határozat rendelkező részei, melyekben a vádolt személy bűnösnek találták, tartalmazzák a cselekmény rövid leírását a szabálysértés elkövetési helyének, valamint idejének a megjelölésével, a bűnösség megállapításával, a büntetés formáját és nagyságát, esetleg a büntetés kiszabásának a mellőzéséről (11. § 3. bekezdés), a tevékenység gyakorlásától való eltiltás idejébe beleszámított időről (14. § 2. bekezdés), intézkedések kiszabásáról (16. §), kártérítésről (70. § 2. bekezdés) és az eljárási költségekről (79. § 1. bekezdés) szóló rendelkezéseket.

78. §
Egyezség
Becsületsértési szabálysértés esetén a körzeti hivatal kísérletet tesz a sértett és az elkövető megbékítésére.

79. §
Eljárási költségek megtérítése
(1) A szabálysértés elkövetőjét, és ha a szabálysértési eljárás a 76. § 1 bekezdésének a), b), c), vagy j) pontja alapján lett megszüntetve, a szabálysértési eljárás indítványozóját kötelezik a szabálysértés elbírálásával kapcsolatos eljárási költségek megtérítésére. Az eljárási költségek átalányösszeg formájában térítendők meg, melyet a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával kötött egyezség alapján a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma általános érvényű jogszabály formájában szab meg. 
(2) Eljárási költség megtérítését nem lehet helyszíni bírságolási eljárásban (84. §), valamint hatósági meghagyási eljárásban (87. §) kiszabni.
(3) Különösen méltányos okokból az 1. bekezdés szerinti eljárási költségek megtérítésétől teljes mértékben vagy részben eltekinthet a hatóság. 
(4) Az eljárási költségek megtérítéséből befolyt összeg a Szlovák Köztársaság költségvetésének a bevételét képezi. 

80. §
Kézbesítés
A szabálysértésről szóló határozatot nem lehet hirdetmény formájában kézbesíteni. 

Fellebbezés

81. §
(1) A szabálysértési határozat ellen teljes mértékben kizárólag a vádolt személy, és fiatalkorúak esetében az ő javára az ő törvényes képviselője és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság is fellebbezhet.
(2) A károsult kizárólag a kártérítéssel kapcsolatban fellebbezhet. 
(3) Az elkobzott dolog tulajdonosa a döntés azon része ellen fellebbezhet, melyben a dolog elkobzását rendelték el. 
(4) A szabálysértéseknél, melyeket kizárólag indítvány alapján lehet elbírálni, az indítványozó a döntés azon része ellen fellebbezhet, mely a vádolt személy bűnösségét taglalja, vagy amely az indítványozót az eljárási költségek megtérítésére kötelezi; a szabálysértési eljárás megszüntetéséről (76. § 2. bekezdés) szóló döntés ellen is lehet fellebbezést benyújtani.
(5) Az időben beadott fellebbezés halasztó hatállyal bír, melyet nem lehet kizárni. 

82. §
A fellebbviteli eljárás során a közigazgatási hatóság, hacsak nem szerez tudomást lényeges új tényekről, a szabálysértési eljárásban kiszabott büntetést nem változtathatja meg az elkövető kárára. 

83. §
A szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálata
(1) Felülvizsgálhatja a bíróság azt a szabálysértési határozatot, amellyel büntetés vagy tevékenység gyakorlásától való eltiltás vagy dolog elkobzása vagy lefoglalása lett kiszabva.
(2) A szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálata csak a közigazgatási eljárásban alkalmazható összes jogorvoslati lehetőség kimerítése után indítványozható.11)
(3) A 2. bekezdésben taglalt indítvány beadására a felek (72. §) a fellebbezés benyújtásának terjedelmében (81. §) jogosultak. 
(4) Amennyiben a szabálysértési határozat bírósági felülvizsgálatát indítványozó személy azt kérvényezi, a közigazgatási hatóság a szabálysértési döntés végrehajtását felfüggeszti.12)
(5) A szabálysértési határozat bírósági felülvizsgálata külön jogszabály alapján történik.13)

Helyszíni bírságolási eljárás

84. §
(1) A szabálysértés elkövetéséért helyszíni bírságolási eljárásban bírság szabható ki, amennyiben a szabálysértés megbízhatóan fel lett derítve és az elkövető hajlandó a bírságot (13. § 2. bekezdés) megfizetni.
(2) A szabálysértés kezelhető figyelmeztetéssel is, ha az elkövetéséért a jelen törvény alapján nem lehet tevékenység gyakorlásától eltiltást, vagy dolog lefoglalását kiszabni. A figyelmeztetés nem minősül büntetésnek. 
(3) A helyszíni bírságolási eljárás ellen fellebbezésnek helye nincs, nem lehetséges a perújrafelvétel és fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálat. 
(4) Helyszíni bírságolási eljárás során bírságot azok a közigazgatási hatóságok szabhatnak ki, melyek hatáskörileg illetékesek a szabálysértés elbírálására, továbbá az általuk megbízott személyek, valamint a jelen vagy más törvény által kijelölt szervek. 
(5) Helyszíni bírságolási eljárásban nem lehetséges az olyan szabálysértések elbírálása, melyek elindítása kizárólag indítvány alapján történhet. 

85. §
(1) Helyszíni bírságolási nyugtatömböket (továbbiakban, mint „bírsági tömb”) a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma adja ki. 
(2) A helyszíni bírságok kiszabására jogosult közigazgatási hatóságok a bírsági tömböket az adóhivataltól vételezik. 
(3) Amennyiben a szabálysértés elkövetője nem tudja a helyszínen a bírságot megtéríteni, helyszínen be nem fizetett bírsági nyugtát kap, és figyelmeztetik annak befizetési módjára és határidejére, valamint a befizetés elmulasztásának a következményeire. A bírsági nyugta átvételével az elkövető elismeri a szabálysértés elkövetését. 
(4) A megbízott személyek kötelesek igazolni, hogy jogosultak helyszíni bírságolási eljárásban a bírság kiszabására és annak beszedésére. A bírsági nyugtán feltüntetik, hogy az kinek, mikor és milyen szabálysértés elkövetéséért lett kiállítva. 

86. §
Helyszíni bírságolási eljárásban eljárhatnak
a) a rendőrség szervei a 30. §, 46-50. § szerinti szabálysértések, valamint más külön jogszabály által megjelölt szabálysértések elbírálásánál,
b) az önkormányzatok a közrend elleni szabálysértés (47. § és 48. §), a társadalmi együttélés ellen elkövetett szabálysértés (49. §), a tulajdon elleni szabálysértés (50. §), valamint az önkormányzatok által biztosított igazgatás elleni szabálysértés (21. § 1. bekezdése, 24. § 1. bekezdésének c) pontja, 26. § 1. bekezdése, 27. § 1. bekezdésének b) pontja, 30. § 1. bekezdése, 32. § 1. bekezdése, 34. § 1. bekezdése, 35. § 1. bekezdése, 45. § és 46. §) és az önkormányzatok általános érvényű rendeleteit megsértő szabálysértés elbírálásánál,
c) a munkahelyi biztonság felügyeletét végző állami hatóság a 21. § 1. bekezdésének b), d) és f) pontja, 30. § 1. bekezdésének f) és g) pontja, valamint a 46. § szerinti, az államigazgatás rendje elleni szabálysértés elbírálásánál, amennyiben a cselekedettel a munkahelyi biztonságról szóló általános érvényű jogszabályok sérültek, ha az ilyen jellegű szabálysértést a szervezet vagy munkáltató munkása annak területén vagy munkahelyén követte el,
d) az egészségügyi szolgáltatásokra kijelölt szervek a 29. § 1. bekezdésének a), b), d), e), g) és h) pontja szerinti, az államigazgatás rendje elleni szabálysértések elbírálásánál, 
e) a környezetvédelmi ügyekben eljáró állami felügyeleti szervek a 45. § szerinti szabálysértések elbírálásánál,
f) a vámhivatalok mint a jövedéki adó kezelői a külön jogszabályban feltüntetett szabálysértések elbírálásánál,14)
g) a Katonai Rendőrség szervei, amennyiben a természetes személy, akire kiterjed a Katonai Rendőrség hatásköre, külön jogszabályban feltüntetett szabálysértést követett el.14a)

87. §
Hatósági meghagyási eljárás
(1) Amennyiben a szabálysértés elkövetése, valamint annak elkövetője minden kétséget kizáróan megállapítható, és az ügyet nem rendezték helyszíni bírságolási eljárás során, a közigazgatási hatóság mindennemű intézkedés nélkül jogosult a szabálysértés elkövetéséért büntetésmeghagyást kiadni (13. § 2. bekezdés).
(2) Büntetésmeghagyást nem lehet kiadni, amennyiben az elkövető meg van fosztva jogi cselekvőképességétől vagy abban korlátozva van. 
(3) A büntetésmeghagyás ugyanolyan kellékekkel rendelkezik, mint a szabálysértési határozat. Annak ismertetése mindig írásban történik.
(4) A szabálysértés elkövetésével vádolt személy a büntetésmeghagyás ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül, kifogást nyújthat be a büntetésmeghagyást kiadó közigazgatási szervnél. Amennyiben a kifogás időben benyújtásra kerül, a büntetésmeghagyás érvényét veszti, és a közigazgatási hatóság folytatja az eljárást. Ha a szabálysértés elbírálása során nem derül fény új jelentős tényekre, a szabálysértés elkövetésével vádolt személynek figyelmeztetésen, illetve nagyobb mértékű büntetésen kívül nem szabható ki más büntetés.
(5) A büntetésmeghagyás, amely ellen nem lett kifogás benyújtva, jogerős döntésnek minősül. 
(6) Hatósági meghagyási eljárásban nem lehet azokat a szabálysértéseket elbírálni, amelyekről kizárólag indítvány alapján indítható eljárás.

Határozat végrehajtása

88. §
Amennyiben a szabálysértés elkövetéséért kiszabott büntetés az önkormányzat bevételét képezi (13. § 3. bekezdés) a határozat végrehajtására a körzeti hivatal jogosult. 

88.a §
(1) Amennyiben a szabálysértés elkövetéséért kiszabott büntetés meghaladja a 60 €-t, és az nem helyszíni bírságolási eljárás során lett kiszabva, a szabálysértés elkövetőjének a kérésére a szabálysértési határozat közhasznú munkák elvégzésével is végrehajtható. Ilyen esetekben az elkövető a bírság minden egyes 3 €-jáért 1 óra közhasznú munkát köteles elvégezni. A közhasznú munkát az elkövető köteles a közigazgatási hatóság által megszabott határidőn belül elvégezni, mely nem lehet hosszabb, mint egy év. Amennyiben az elkövető a megszabott időn belül nem végzi el a kiszabott közhasznú munkát, a közigazgatási hatóság bírságok kiszabásával vagy más formában bebiztosítja a döntés végrehajtását. 
(2) Az 1. bekezdés alapján kiadott a határozat közhasznú munkák által történő végrehajtását külön jogszabály szabályozza. 

88.b §
(1) Az állami követelések kezelője jogosult harmadik személyekkel írásos megbízási szerződések megkötésére, melyek az állami követelések végrehajtására vonatkoznak, és amelyek a szabálysértési eljárás során kiszabott bírságok befizetésének elmulasztásával keletkeztek. A harmadik személy jogait, illetve kötelezettségeit az állami követelések végrehajtására vonatkozó megbízási szerződés szabályozza. A harmadik személy kizárólag az állam 100 %-os tulajdonában lévő jogi személy lehet.
(2) Az állami követelés kezelője jogosult az állami követelést, mely a szabálysértési eljárás során kiszabott bírságfizetés elmulasztásával keletkezett, díj ellenében a követelés átruházásáról szerződéssel az 1. bekezdésbe foglalt jogi személyre átruházni; ez a személy nem jogosult a követelést másra átruházni. Az állami követelések kezelője abban az esetben jogosult a követelés átruházásáról szóló szerződés megkötésére, ha annak végrehajtása saját eszközeivel nem lehetséges vagy nem hatékony.
(3) Az átruházott állami követeléssel kapcsolatos rendelkezési jog a harmadik személyre a követelés átruházásáról szóló szerződés hatályba lépése napjával ruházódik át. Az állami követelés kezelője a szerződés hatályba lépése napjával az állami követelést leírja a saját nyilvántartásából.
(4) Állami követelések jelen törvény alapján történő átruházásakor a Polgári Törvénykönyv15) nem alkalmazandó.
(5) A 2. bekezdésben taglalt állami követelés átruházásáért járó díj az állami költségvetés bevételét képezi.


IV. RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

89. §
Szabálysértési ügyekben központi államigazgatási hatóság az a hatóság, melynek hatáskörébe tartozik az államigazgatás azon ága, melyben a szabálysértést kiváltó kötelezettségszegés történt. Amennyiben nem lehetséges az említett módon meghatározni a központi államigazgatási szervet, a Szlovák Köztársaság hatáskörébe tartozó ügyekben a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma az illetékes. 

89.a §
(1) A közigazgatási hatóság, beleértve a helyszíni bírságolási eljárásban történő kivizsgálásra jogosult közigazgatási hatóságot a szabálysértésekről nyilvántartást vezet. A szabálysértések központi nyilvántartását a 89. § alapján meghatározott központi államigazgatási szerv vezeti. 
(2) A szabálysértések 
a) büntetőjogi eljárások,
b) polgárjogi, illetve közigazgatási eljárások,
c) természetes személy büntetlen előéletének, valamint megbízhatóságának a tanúsítása céljából vannak nyilvántartva. 
(3) Amennyiben azt külön jogszabály nem szabályozza, a szabálysértések nyilvántartása a szabálysértésről, illetve annak elkövetőjéről a következő adatokat tartalmazza: 
a) utó- és családi név, tudományos cím,
b) személyi szám szám vagy születési dátum, amennyiben az elkövető nem rendelkezik személyi számmal,
c) lakhelyének a címe, 
d) állampolgárság,
e) személyazonossági igazolvány adatai,
f) a szabálysértés elkövetésének helye és ideje (dátum és pontos idő),
g) a szabálysértés megjelölése, beleértve a jogszabály megfelelő rendelkezéseit, a tény rövid leírását és elkövetésének a következményeit, 
h) az ügy kezelésének a módja,
i) a kiszabott büntetés és intézkedés,
j) a szabálysértés vizsgálatát végző közigazgatási hatóság elnevezése és székhelye,
k) a helyszíni bírsági eljárásban kivizsgált szabálysértés időpontja, vagy a döntés jogerőre emelkedésének a dátuma, 
l) a bírsági nyugta vagy a helyszínen meg nem fizetett bírságra vonatkozó nyugta nyilvántartási száma, vagy a jogerős döntés nyilvántartási száma.
(4) A nyilvántartásban szereplő adatokat kiadják: 
a) a nyilvántartásban szereplő személyeknek,
b) a bíróságnak,
c) a bűnüldöző szerveknek,
d) a szabálysértés felderítésére jogosult szerveknek és a külön jogszabály alapján a szabálysértés kivizsgálására jogosult közigazgatási hatóságoknak,
e) a külön jogszabályokban megjelölt szerveknek,16)
f) más államok bíróságainak, igazságügyi és közigazgatási szerveinek.
(5) A szabálysértések nyilvántartásából az adatokat írásbeli kérvény alapján a kérvényező állandó lakhelye vagy székhelye szerinti, a szabálysértés vizsgálatára jogosult közigazgatási hatóság adja ki. 
(6) A 4. bekezdés a) pontjában foglalt személyeknek az írásbeli kérvény alapján a szabálysértések nyilvántartásából az összes róluk, valamint a szabálysértésről szóló adatot kiadják; a 4. bekezdés b)-f) pontjába foglalt szerveknek a külön jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésekben megszabott módon, terjedelemben és határidőn belül adják ki az adatokat. 
(7) A szabálysértésekről szóló nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban szereplő adatokat a szabálysértésről szóló döntés jogerőre való emelkedésétől vagy a helyszíni bírságolási eljárás során kiszabott bírság megfizetésétől számított öt éven belül megsemmisíti, ha ezt külön jogszabály másképp nem szabályozza. 
(8) A személyes adatok kezelése külön jogszabály alapján történik.17) 
(9) A szabálysértések nyilvántartásából való adatok kiadására nem vonatkoznak az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény rendelkezései.18) 
(10) A szabálysértések nyilvántartása nem nyilvános. 
(11) A 2-10. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a szabálysértésekre, melyekről külön jogszabály alapján vezetnek nyilvántartást.19) 

90. §
A Szlovák Köztársaság hatóságainak a hatáskörébe tartozó szabálysértések ügyében a Szlovák Köztársaság Kormánya a Törvénytárban is kihirdetett határozat formájában közkegyelmet gyakorolhat. 

91. §
(1) Amennyiben a Cseh Köztársaság közigazgatási hatósága egy szabálysértési ügyet továbbít a Szlovák Köztársaság közigazgatási hatóságának azzal az indokkal, hogy az elkövető az ő területén tartózkodik vagy munkahellyel rendelkezik, a szabálysértés kivizsgálása a jelen törvény alapján történik.
(2) A Cseh Köztársaság közigazgatási hatóságai által lefolytatott szabálysértési eljárásban kiadott döntés a Szlovák Köztársaság területén is érvényes.

92. §
(1) A 14. § 3. bekezdése alapján történt tevékenységtől való eltiltás fennmaradó ideje letöltésének az elengedéséről a szabálysértést első fokon kivizsgáló közigazgatási hatóság dönthet annak a személynek a kérvénye alapján, akinek a tevékenységtől való eltiltás büntetésként ki lett szabva. Fiatalkorúak esetében a kérvényt benyújthatja a fiatalkorú törvényes képviselője, illetve a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság. 
(2) Az 1. bekezdés alapján benyújtott kérvényről szóló döntés ellen jogorvoslat benyújtása nem lehetséges; a kérvény megismétlése nem lehetséges.

93. §
A 16. § a) pontja alapján kiadott intézkedések betartását az intézkedést első fokon kiszabó közigazgatási hatóság felügyeli.  

94. §
A közigazgatási hatóság az általa kiadott szabálysértésről szóló jogerős döntését megszünteti, amennyiben a tudomására jut, hogy a szabálysértés elkövetője ugyanazért a cselekedetéért jogerősen bíróság által el lett ítélve vagy fel lett mentve. Amennyiben ez a személy a rá kiszabott büntetést letöltötte vagy az eljárás költségeit megfizette, jogosult azok visszatérítésére

95. §
Az eljárási költségekről szóló rendelkezések nem vonatkoznak a jelen törvény hatályba lépése előtt elindított szabálysértési eljárásokra. 

96. §
2010. január 1-én hatályba lépett átmeneti rendelkezések
A közigazgatási hatóságok a szabálysértések nyilvántartását a 89. § szerint legkésőbb 2010. december 31-ig létrehozzák. 

97. § 
Megszűnik
(1) a Tt. 60/1961. számú, a nemzeti bizottságok feladatai a szocialista rend betartásáról szóló törvény,
(2) a Tt. 61/1961. számú, a helyszíni bírságolási eljárásról szóló belügyminisztériumi rendelet, 
(3) a Tt. 126/1968. számú, a közrend megerősítésére kiadott néhány átmeneti intézkedésről szóló törvény,
(4) a Tt. 130/1981. számú, a belkereskedelemről szóló törvény 40. §-51. §;
(5) a Tt. 36/1990. számú, a Szlovák Szocialista Köztársaság szerveinek a hatáskörébe tartozó szabálysértésekre vonatkozó közkegyelmek nyújtásáról szóló törvény.

98. §
A jelen törvény 1990. október 1-jén lép hatályba.


F. Mikloško s.k.
V. Mečiar s.k.


1) a Tt. 46/1989. számú alkoholizmus vagy egyéb függőséggel szembeni védelemről szóló törvény 1. §-a.
1a) Például a Tt. 50/1976. számú, a településfejlesztésről és az építésügyi eljárás szabályairól szóló törvénye, a Tt. 49/2002. számú, a műemlékvédelmi alap védelméről szóló törvénye; a Tt. 442/2002. számú, a közösségi vízvezetékekről és közcsatornákról szóló törvénye; a Tt. 377/2004. számú, a nemdohányzók védelméről szóló törvénye; a Tt. 39/2007. számú, az állategészségügyről szóló törvénye, a Tt. 8/2009. számú, a közúti közlekedésről szóló törvénye; a Tt. 206/2009. számú, a múzeumokról, galériákról és a kulturális jellegű tárgyak védelméről szóló törvénye; a Tt. 274/2009. számú, a vadászatról szóló törvénye. 
2) A Tt. 68/1965. számú, a külföldieknek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén való letelepedéséről szóló törvénye 1. §-a. 
3) A Tt. 76/1959. számú, a katonák némely szolgálati jogviszonyáról szóló törvény,
a Tt. 100/1970. számú, a Nemzetbiztonsági Testület tagjainak a szolgálati jogviszonyáról szóló törvény., a Tt. 142/1961. számú, a bírák foglalkozásából eredő felelősségéről szóló törvény,
a Tt. 60/1965. számú, az ügyészségről szóló törvény, a T.t. 59/1965. számú, a szabadságvesztés-büntetés letöltéséről szóló törvény, a 12/1973. számú, a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságügyi miniszterének rendelete. 
3a) A Tt. 219/1996. számú, szeszesitallal való visszaélésről, a kijózanítók létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló törvénye
3b) A Tt. 8/2009. számú, a közúti közlekedésről szóló törvénye 65. §-a és 66. § 2. bekezdésének d) pontja.
3ba) A Tt. 313/2011. számú törvénnyel módosított a Tt. 8/2009. számú törvényének 74. §2. bekezdése.
3c) A Tt. 8/2009 számú törvényének 16. §-a.
3d) A Tt. 313/2011. számú törvénnyel módosított a Tt. 8/2009. számú törvényének 137. § 2. bekezdésének g)-o) és q)-x) pontjai
3e) A Tt. 652/2004 számú, az államigazgatás vámhivatali szerveiről szóló törvény 49a. §.
4) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló törvény.
8) A közigazgatási eljárásról szóló törvény 7. § 1. be-kezdése
8a) A Tt. 202/1995. számú devizatörvénye
8b) Például a Tt. 36/2005. számú, a családról szóló törvény 44. § 3. bekezdésének a) és b) pontjai
8c) Például a polgári perrendtartásról szóló törvény 75a. §-a; a Tt. 36/2005. számú, a családról szóló törvény 44. § 3. bekezdésének c) pontja
11) A közigazgatási törvény 53. §-a .
12) A közigazgatási törvény 75. §-a.
13) A polgári perrendtartásról szóló törvény 244. § és az azt követő paragrafusok.
14) A Tt. 25/2007. számú, a kijelölt közútszakaszok használatáért fizetendő úthasználati díj beszedéséről szóló törvénye
14a) A Tt. 281/1997. sz., a katonai körzetekről szóló törvénye 10. §-ának 1. bekezdése és azon törvény, amely módosítja a Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatás szervezéséről és más törvények módosításáról szóló törvényét a Tt. 96/2012. sz. törvénye értelmében
15) A Polgári Törvénykönyv 524-530. §
16) Például a Tt. 46/1993. számú, a Szlovák Információs Szolgálatról szóló törvénye; a Tt. 171/1993. számú a rendőrségi testületről szóló törvény; a Tt. 215/2004. számú, titkosnak minősített adatok védelméről szóló törvénye.  
17) A Tt. 428/2002. számú, a személyi adatvédelemről szóló törvény.
18) A Tt. 211/2000. számú , az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye.
19) A Tt. 190/2003. számú, lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvénye; a Tt. 224/2006. számú, a személyi igazolványokról szóló törvénye; a Tt. 647/2007. számú, úti okmányokról szóló törvénye; a Tt. 8/2009. számú, a közúti közlekedésről szóló törvénye.