Módosítva:

Tt. 562/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 562/2003., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 561/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 561/2004., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 518/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 688/2006., hatályos 2006. december 29-től

Tt. 198/2007., hatályos 2007. április 26-től

Tt. 198/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 540/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 621/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 378/2008., hatályos 2008. december 1-től

Tt. 465/2008., hatályos 2008. december 1-től

Tt. 198/2007., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 465/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 567/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 61/2009., hatályos 2009. március 1-től

Tt. 492/2009., hatályos 2009. december 1-től

Tt. 504/2009., hatályos 2010. január 1-től

Tt. 486/2010., hatályos 2010. december 31-től

Tt. 547/2011., hatályos 2011. december 31-től

Tt. 547/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 440/2012., hatályos 2012. december 30-től

Tt. 547/2011., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 463/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 333/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 130/2015., hatályos 2015. július 1-től

Tt. 130/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 423/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 423/2015., hatályos 2016. június 17-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 130/2015., hatályos 2017. január 1-től

Tt. 264/2017., hatályos 2018. január 1-től

Tt. 275/2017., hatályos 2018. január 1-től

Tt. 213/2018., hatályos 2018. október 1-től

Tt. 363/2019., hatályos 2019. december 31-től

Tt. 363/2019., hatályos 2020. január 1-től

Tt. 390/2019., hatályos 2019. október 1-től

Tt. 198/2020., hatályos 2021. január 1-től

Tt. 421/2020., hatályos 2021. január 1-től

a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

(1) A jelen törvény a következőket szabályozza: 

a) a számvitel vezetésének terjedelmét, módját és ellenőrizhetőségét

1. jogi személyek esetében,¹⁾ melyeknek székhelye a Szlovák Köztársaság területén található,

2. külföldi személyek esetében,²⁾ ha a Szlovák Köztársaság területén vállalkoznak, vagy más tevékenységet végeznek külön szabályozás szerint,³⁾

3. természetes személyek esetében, akik vállalkoznak vagy más önálló vállalkozói tevékenységet végeznek, ha kimutatják kiadásaikat, melyeket jövedelemadójuk alapjának megállapítását szolgáló bevételeik elérésére, biztosítására és fenntartására fordítottak, külön szabályozás szerint⁴⁾ kivéve azokat a természetes személyeket, akik külön szabályozás szerint vezetik adónyilvántartásukat,^4a)

4. a kereskedelmi társaságban és szövetkezetben a kereskedelmi társaság és szövetkezet az elrendelt utólagos felszámolási eljárás miatti kereskedelmi nyilvántartásba történt újbóli bejegyzése napjától a kereskedelmi társaságnak és szövetkezetnek kereskedelmi nyilvántartásból az utólagos felszámolás befejezése miatti törlése napjáig,

b) a pénzügyi kimutatás terjedelmét, módját és ellenőrizhetőségét,

c) a pénzügyi kimutatás nyilvántartását (a továbbiakban csak „nyilvántartás“).

(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti személyek gazdálkodó egységeknek minősülnek.

(1) A gazdálkodó egység kettős könyvelést vagy egyszerű könyvelést vezet (§ 9).

(2) A számvitel tárgyát a következő tények könyvelése képezi:

a) az eszközök/vagyon állománya és változása,

b) a kötelezettségek állománya és változása,

c) az eszközök/vagyon és kötelezettségek különbségei,

d) hozamok,

e) költségek,

f) bevételek,

g) kiadások,

h) a gazdálkodó egység gazdálkodásának eredménye (a továbbiakban csak „számviteli esetek").

(3) A számvitel tárgyát képezi a 2. bekezdés szerinti számviteli esetek kimutatása is a pénzügyi kimutatásban, miközben a pénzügyi kimutatásban más aktívák és más passzívák is a kimutatás tárgyát képezik.

(4) A jelen törvény alkalmazásában

a) a gazdálkodó egység eszközeit azok az aktívák képezik, amelyek múltbeli események eredményei, és majdnem biztos, hogy a jövőben növelik a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségét és megbízhatóan értékelhetőek a 24-28. § szerint; kimutatandóak a pénzügyi kimutatásban, a mérlegben vagy az eszközök és kötelezettségek kimutatásában,

b) a gazdálkodó egység kötelezettsége az a fennálló kötelezettség, amely múltbeli eseményekből jött létre, és valószínű, hogy a jövőben csökkenti a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségét és megbízhatóan értékelhető a 24-28. § szerint; kimutatandó a pénzügyi kimutatásban, a mérlegben vagy az eszközök és kötelezettségek kimutatásában,

c) a hozam a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségének növekedése az elszámolási időszakban, amely megbízhatóan értékelhető,

d) a gazdálkodási nyereség közvetlenül vagy közvetve hozzájárul a pénzeszközök és a pénzeszközök ekvivalenseinek áramlásához,

e) a költség a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségének csökkenése az elszámolási időszakban, amely megbízhatóan értékelhető,

f) a bevétel a gazdálkodó egység pénzeszközeinek vagy a pénzeszközei ekvivalenseinek növekedése,

g) a kiadás a gazdálkodó egység pénzeszközeinek vagy a pénzeszközei ekvivalenseinek csökkenése,

h) a gazdálkodás eredménye a gazdálkodó egység tevékenységének az elszámolási időszakban elért felbecsült végeredménye,

i) az aktívák olyan gazdálkodási eszközök, melyek múltbeli események eredményei, és melyektől elvárható, hogy a jövőben a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségének növekedéséhez vezetnek; az aktívákat az eszközök és az egyéb aktívák képezik,

j) az egyéb aktívák a gazdálkodó egység aktíváinak az a része, amely nem teljesíti a főkönyvbe való elkönyvelés feltételeit, és amelyet a pénzügyi kimutatásban a megjegyzésekben mutatnak ki,

k) a passzívák azok az eszközforrások, melyek a gazdálkodó egység kötelezettségeinek teljes összegét jelentik, beleértve az egyéb passzívákat és az eszközök és kötelezettségek különbségét is,

l) az egyéb passzívák a gazdálkodó egység azon kötelezettségei, melyek nem teljesítik a főkönyvbe való elkönyvelés feltételeit, és amelyeket a pénzügyi kimutatásban a megjegyzésekben mutatnak ki,

m) a részesedés egy másik gazdálkodó egység alaptőkéjéből való legalább húsz százalékos részesedést jelenti, melyet azért birtokol, hogy állandó összefonódás álljon fenn ezzel a másik gazdálkodó egységgel, abból a célból, hogy ez az összefonódás hozzájáruljon a gazdálkodó egység tevékenységéhez. 

(5) A jelen törvény alkalmazásában a kettős könyvelést vezető kereskedelmi társaság, szövetkezet, az 1. § 1. bek. a) pontjának harmadik alpontja szerinti természetes személy, a külön szabályozás szerinti^4b) természetes személyek és közbirtokossági (úrbéri) közösségek^4c) a következő nagyságcsoportok szerint osztályozandók:

a) mikro gazdálkodó egység,

b) kis gazdálkodó egység vagy

c) nagy gazdálkodó egység.

(6) A mikro gazdálkodó egységek csoportjába az a gazdálkodó egység sorolandó, amely a következő feltételek közül legalább kettőt teljesít:

a) eszközeinek teljes összege nem haladja meg a 350 000 eurót,

b) nettó forgalma nem haladta meg a 700 000 eurót,

c) az elszámolási időszak folyamán az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma nem haladta meg a tízet.

(7) A kis gazdálkodó egységek csoportjába az a gazdálkodó egység sorolandó, amely a következő feltételek közül legalább kettőt teljesít:

a) eszközeinek teljes összege meghaladta a 350 000 eurót, de nem haladta meg a 4 000 000 eurót,

b) nettó forgalma meghaladta a 700 000 eurót, de nem haladta meg a 8 000 000 eurót,

c) az elszámolási időszak folyamán az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma meghaladta a 10-et és nem haladta meg az 50-et.

(8) A nagy gazdálkodó egységek csoportjába az a gazdálkodó egység sorolandó, amely a következő feltételek közül legalább kettőt teljesít:

a) eszközeinek teljes összege meghaladta a 4 000 000 eurót,

b) nettó forgalma meghaladta a 8 000 000 eurót,

c) az elszámolási időszak folyamán az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma meghaladta az 50-et.

(9) A 6 – 8. bekezdések szerinti vagyon teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított összeg értendő.

(10) Az 5. bekezdés szerinti gazdálkodó egységek a 6-8. bekezdések szerinti feltételek teljesítése alapján sorolandók nagyságcsoportokba, az elszámolási időszak első napját figyelembe véve, miközben a feltételek teljesítése szempontjából két egymást közvetlenül megelőző elszámolási időszak bírálandó el. A gazdálkodó egység köteles megváltoztatni más nagyságcsoportba történő besorolását attól az elszámolási időszaktól kezdve, amely azután a két egymást követő elszámolási időszakot következik, melyekben meghaladja vagy nem teljesíti a 6-8. bekezdések szerinti feltételeket, hacsak a 11. és 12. bekezdések másként nem rendelkeznek. A 6-8. bekezdések szerinti feltételek elbírálásakor, elszámolási időszak változása esetén nem értékelik a 3. §, 5. bek. szerinti rövidebb elszámolási időszakra vonatkozó feltételeket. Az a gazdálkodó egység, amelyik nem teljesíti az 5-8. bekezdések szerinti nagyságcsoportokba történő besorolás feltételeit, kis gazdálkodó egységként kerül besorolásra. A gazdálkodó egység nem változtatja meg nagyságcsoportba történő besorolását a felszámolás megkezdésének vagy a csődeljárás kihirdetésének napját követően.

(11) Az újonnan létrehozott gazdálkodó egység a saját döntése alapján sorolja be magát nagyságcsoportba, és ebben a nagyságcsoportban marad a közvetlenül következő elszámolási időszakban is, miközben nem jár el a 12. bekezdés szerint. Ha a felszámolás nélkül való megszűnésnél a gazdálkodó egység, amelyik a megszűnő jogi személy jogutódja lesz^7c) (a továbbiakban csak „jogutód gazdálkodó egység“), nem újonnan létrehozott gazdálkodó egység, köteles a fordulónappal átértékelni a nagyságcsoportba történő besorolását és figyelembe venni az eszközök méretét, valamint az alkalmazottak átlagos átszámított létszámát, amelyeket a megszűnő gazdálkodó egységtől vett át.

(12) Az a gazdálkodó egység, amely teljesíti a mikro gazdálkodó egységre vonatkozó feltételeket, kis gazdálkodó  egységként járhat el.

(13) Az 5-12. bekezdések nem vonatkoznak a 17.a és 17.b §-ban feltüntetett gazdálkodó egységre, vagy arra, amely közérdekű jogalanyként működik.

(14) A jelen törvény alkalmazásában közérdekű jogalany alatt az a gazdálkodó egység értendő, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket kereskedés céljából elfogadta az Európai Unió bármely tagállamának (a továbbiakban csak „tagállam”) szabályozott piaca, továbbá a bankok, a külföldi bankok kirendeltségei, a Szlovák Köztársaság Export-Import Bankja, a biztosítók, a külföldi biztosítók kirendeltségei, a viszontbiztosítók, a külföldi viszontbiztosítók kirendeltségei, az egészségbiztosítók, az alapkezelő társaságok, a külföldi alapkezelő társaságok kirendeltségei, a nyugdíjalap-kezelő társaságok és a kiegészítőnyugdíj-kezelő társaságok, az Értéktőzsde, a Központi Értékpapírtár, értékpapír-kereskedők, a kifizető intézmények, elektronikuspénz-intézetek, kollektív befektetési vállalkozások, nyugdíjalapok, külföldi pénzintézetek kirendeltségei,^29db) valamint a 17.a § 2. bek. feltüntetett gazdálkodó egység.

(15) A jelen törvény alkalmazásában a nettó forgalom a késztermékek, áruk és szolgáltatások eladásából elért, a kedvezmények levonása utáni hozamokat foglalja magába. A nettó forgalom más, kedvezmények levonása utáni hozamokat is magába foglal annak a gazdálkodó egységnek az esetében, melynek tevékenységi körébe más hozamok elérése tartozik, mint a késztermékek, áruk és szolgáltatások eladásából elért hozamok.

(1) A gazdálkodó egység abban az időszakban könyveli el és mutatja ki a számviteli eseteket, amellyel mind időben, mind tárgyban összefüggenek (a továbbiakban csak „elszámolási időszak"). Ha ezt az elvet nem lehet betartani, a gazdálkodó egység abban az időszakban könyveli el és mutatja ki őket, amikor ezeket a tényeket megállapították.

(2) A gazdálkodó egység az elszámolási időszakban könyvelését a 4. § 2. bek. szerint vezeti. A kiadásokat és a hozamokat a gazdálkodó egység abban az elszámolási időszakban könyveli el, amelyben azok létrejöttek, tekintet nélkül azok megtérítésének, inkasszójának napjára vagy más módon történő kiegyenlítésének napjára. A kiadásokat és a bevételeket a gazdálkodó egység mindig abban az elszámolási időszakban könyveli el, amelyben azok megtérítésére vagy inkasszójára sor kerül.

(3) Az elszámolási időszak megfelel a naptári évnek, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(4) Az elszámolási időszak a gazdasági év is lehet. A gazdasági év 12 egymást követő, megszakítás nélküli naptári hónap időszaka, amely nem egyezik meg a naptári évvel.

(5) Az elszámolási időszak változására csak a naptári hónap első napjával kerülhet sor. Az elszámolási időszak változása során, az előző elszámolási időszak végétől, az új elszámolási időszak megkezdéséig számított időszak lesz az elszámolási időszak, amely 12 naptári hónapnál rövidebb. Ez arányos mértékben érvényes a gazdálkodó egység létrejötte vagy megszűnése esetén is, miközben a gazdálkodó egység létrejötte esetén az első elszámolási időszak a gazdálkodó egység létrejöttének napjával kezdődik, a gazdálkodó egység megszűnése esetén az utolsó elszámolási időszak a gazdálkodó egység megszűnésének napjával ér véget.

(6) Azt az elszámolási időszakot, amely gazdasági évnek minősül, a gazdálkodó egység az adóhivatal felé tett írásbeli értesítéssel jelzi 

a) a gazdálkodó egység létrejöttét követő 30 napon belül, vagy

b) legkevesebb 15 nappal a gazdálkodó egység elszámolási időszakának megváltozása előtt^.47a)

(7) Ha a 6. bekezdés szerinti értesítést nem kézbesítik az adóhivatalnak a meghatározott határidőn belül, a gazdálkodó egység nem érvényesítheti elszámolási időszakként a gazdasági évet. A gazdasági évnek minősülő elszámolási időszakot a gazdálkodó egységnek legalább egy elszámolási időszakra alkalmaznia kell. A gazdálkodó egység hasonlóképpen jár el a gazdasági év naptári évre történő változtatása vagy a gazdasági év másik gazdasági évre történő változtatása esetében is.

(8) A gazdasági évnek minősülő elszámolási időszakot, nem alkalmazhatja az a gazdálkodó egység, amelyik a közigazgatás alanya⁵⁾ (a továbbiakban csak „közigazgatási gazdálkodó egység"), a külön előírások^29b) szerint, állami részesedéssel létrehozott jogi személy, községi részesedéssel létrehozott jogi személy vagy nagyobb területi egység részesedésével létrehozott jogi személy, és az 1. §, 1. bek. a) pontjának 3. alpontjában szereplő gazdálkodó egység.

(1) Az a gazdálkodó egység, amely egyben jogi személy is, a könyvelését létrejöttének napjától kezdve megszűnésének napjáig vezeti, kivéve a 3. bekezdésben foglaltakat; a természetes személy abban az időszakban vezeti könyvelését, amelyben vállalkozik vagy más önálló vállalkozói tevékenységet folytat, ha kimutatja kiadásait, melyeket jövedelemadója alapjának megállapítását szolgáló bevételeinek elérésére, biztosítására és fenntartására fordított.

(2) A kettős könyvvitel rendszerében könyvelő gazdálkodó egységek egyes csoportjaira vonatkozó számlakeretek részleteit (13. §), a számviteli esetek megvalósulásának napját, a számviteli eljárásokat, az egyedi pénzügyi kimutatás és a konszolidált pénzügyi kimutatás tételeinek elrendezését és jelölését, valamint e tételek tartalmi meghatározását és a pénzügyi kimutatás összetételét a közigazgatásban, a pénzügyi kimutatásból nyilvánosságra hozandó adatok terjedelmét, a pénzügyi kimutatás és az éves jelentés határidejét, eljárásainak módját és elhelyezésének helyét, az egyszerű könyvvitel rendszerében és a kettős könyvvitel rendszerében vezetett főkönyvek tartalmi meghatározását, továbbá az értékelési módszereket meghatározó számviteli alapelveket és számviteli módszereket és azok használatát, az értékhelyesbítések, leírások képzésének és könyvelésének alapelveit, a céltartalék képzésének és felhasználásának alapelveit, az eszközök és kötelezettségek tagolásának alapelveit, az analitikus számlák és az analitikus kimutatás kialakításának alapelveit, a közigazgatási és számviteli rendszerek konszolidálásának módszereit és eljárásait a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium") intézkedése szabja meg. Az intézkedést a minisztérium úgy teszi közzé, hogy bejelenti annak megjelenését a Szlovák Köztársaság Törvénytárában,⁸⁾ és a gazdálkodó egység köteles azt betartani.

(3) Az a gazdálkodó egység, amelyik jogi személy is egyben és felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a fordulónapot megelőző napig vezeti könyvelését. Számviteli szempontból a fordulónapot külön szabályozás^7a) határozza meg, amely nem lehet későbbi, mint a fúzió, összeolvadás vagy szétválás hatályba lépésének napja.^7b) A fordulónaptól számítva azok a tények, amelyek a megszűnő jogi személy számvitelének tárgyát képezik, a jogutód gazdálkodó egység könyvelésének és pénzügyi kimutatásának részévé válnak. Amennyiben ez még nem jött létre, a megszűnő jogi személy vezeti és állítja össze a jogutód gazdálkodó egység könyvelését és pénzügyi kimutatását, éspedig az összeolvadás vagy szétválás hatályba lépésének napjáig.^7b) A fordulónaptól számítva a könyvelés úgy vezetendő, hogy egyértelműen számszerűleg kifejezhetőek legyenek a megszűnő jogi személy eszközei, kötelezettségei és gazdálkodásának eredménye, ha a fúzió, összeolvadás vagy szétválás hatálya nem érvényesül.^7b)

(4) A gazdálkodó egység köteles vezetni és összeállítani a könyvelést és a pénzügyi kimutatást a gazdálkodó egység mint egész részére. Azokat az eseteket, mikor a gazdálkodó egység a saját maga részére és más személyek eszközeivel és kötelezettségeivel a saját nevében gazdálkodva köteles vezetni és összeállítani különálló könyvelést és különálló pénzügyi kimutatást, külön jogszabályok írhatják írhatja elő.⁹⁾

(5) A gazdálkodó egység köteles könyvelést vezetni mint számviteli nyilvántartási rendszert a 31. § 2. bek. szerint. Számviteli nyilvántartási bejegyzés alatt olyan adat értendő, amely információt hordoz a számvitel tárgyának vagy vezetésének módjának tekintetében. A számvitel tárgyát vagy vezetésének módját érintő minden információt köteles a gazdálkodó egység csak számviteli nyilvántartási bejegyzésekkel feljegyezni.

(6) A számviteli nyilvántartási bejegyzések elsősorban a számviteli bizonylatok, a könyvelési tételek, a főkönyvek, az amortizációs ütemterv, a leltárak, a számlarend, a pénzügyi kimutatás és az éves jelentés. A számviteli nyilvántartási bejegyzéseket összefoglaló információt tartalmazó számviteli nyilvántartásokba lehet csoportosítani (a továbbiakban csak „összefoglaló számviteli nyilvántartások"). A gazdálkodó egység köteles a számviteli nyilvántartásokat a jelen törvényben meghatározott terjedelemben vezetni.

(7) A gazdálkodó egység köteles könyvelését és pénzügyi kimutatásait euróban vezetni és összeállítani. Abban az esetben, ha a követelések és kötelezettségek, részesedések,¹⁰⁾ értékpapírok,¹¹⁾ derivatívák,¹¹⁾ értékpapírok és pénzeszközök, külföldi pénznemben vannak kifejezve, a gazdálkodó egység köteles azokat euróban és külföldi pénznemben is; ez a kötelezettség érvényes az értékhelyesbítések, céltartalékok és technikai céltartalékok¹²⁾ esetében is, ha az eszközök és kötelezettségek, amelyeket érintenek, külföldi pénznemben vannak kifejezve.

(8) A gazdálkodó egység köteles államnyelven a vezetni és összeállítani a könyvelést és pénzügyi kimutatást.¹³⁾ A nem államnyelvű számviteli bizonylatnak teljesítenie kell az érthetőség feltételét, a 8. § 5. bek. szerint.

(1) A gazdálkodó egység számvitelének vezetésével megbízhat más jogi személyt vagy természetes személyt is.

(2) Az 1. bekezdés szerinti megbízással a gazdálkodó egység nem mentesül a számvitel vezetésének, a pénzügyi kimutatás összeállításának és benyújtásának valamint a számvitel kimutathatóságának kötelezettsége alól a jelen törvény szerinti terjedelemben.

(1) A gazdálkodó egység köteles a számviteli eseteket számviteli bizonylatokkal alátámasztani (10. §).

(2) A számviteli esetek könyvelését a főkönyvekbe a gazdálkodó egység csak a számviteli bizonylatok alapján hajtja végre a könyvelési tételek bejegyzésével.

(3) A gazdálkodó egység köteles leltározni eszközeit, kötelezettségeit és eszközeinek és kötelezettségeinek különbségét, a 29. és 30. § szerint.

(4) A gazdálkodó egység a vezetett számvitellel összhangban köteles összeállítani a gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatását a 17. és a 18. § szerint, vagy összeállítani az egyedi pénzügyi kimutatást a 17.a § szerint. A 22. és a 22.a § szerinti esetekben gazdálkodó egységek csoportjának pénzügyi kimutatását is összeállítja, tekintet nélkül azok székhelyére (a továbbiakban csak „konszolidált egység"), mint konszolidált pénzügyi kimutatást. A gazdálkodó egységek csoportjába tartozik az anyavállalat és annak összes leányvállalata.

(5) A gazdálkodó egység a következőket állítja össze:

a) rendes pénzügyi kimutatás,

b) rendkívüli pénzügyi kimutatás,

c) évközi pénzügyi kimutatás (18. §), ha erről külön szabályozás rendelkezik.¹⁴⁾

(1) A gazdálkodó egység köteles úgy könyvelni, hogy a pénzügyi kimutatás megbízható és valós képet nyújtson a számvitel tárgykörébe tartozó tényekről, valamint a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről.

(2) A pénzügyi kimutatás akkor nyújt megbízható képet, ha a pénzügyi kimutatás tételeinek tartalma megfelel a valóságnak, és összhangban van a meghatározott számviteli alapelvekkel és számviteli módszerekkel. A pénzügyi kimutatás akkor nyújt valós képet, ha elkészítése során olyan számviteli alapelveket és számviteli módszereket alkalmaznak, melyek a pénzügyi kimutatásban szereplő tények megbízható ábrázolásához vezetnek.

(3) A gazdálkodó egységnek egy elszámolási időszakon belül azonos számviteli módszereket és számviteli alapelveket kell alkalmaznia; ha a gazdálkodó egység az elszámolási időszakon belül megváltoztatja az eddigi számviteli alapelveket és számviteli módszereket, az új számviteli alapelveket és számviteli módszereket ennek az elszámolási időszaknak az első napjától kezdve kell alkalmaznia. A számviteli alapelvek és számviteli módszerek megváltozását a gazdálkodó egység köteles feltüntetni a pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben. Ha a gazdálkodó egység megállapítja, hogy az elszámolási időszakban alkalmazott számviteli alapelvek és számviteli módszerek összeegyeztethetetlenek a tények megbízható és valós ábrázolásának követelményével, köteles a pénzügyi kimutatást úgy összeállítani, hogy az a tények megbízható és valós ábrázolását nyújtsa. A gazdálkodó egység köteles ezt feltüntetni a pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben.

(4) A gazdálkodó egység köteles oly módon alkalmazni számviteli alapelveket és számviteli módszereket, amely abból a feltételezésből indul ki, hogy tevékenységét folyamatosan folytatni fogja, és nem következik be semmilyen olyan esemény, amely korlátozná, vagy megakadályozná eme tevékenység folytatásában a közeli jövőben, minimálisan 12 hónapig attól a naptól számítva, amellyel a rendes pénzügyi kimutatását összeállította. Abban az esetben, ha a gazdálkodó egység információval rendelkezik arra nézve, hogy esetében ilyen esemény be fog következni, köteles az ennek megfelelő számviteli eljárást alkalmazni, miközben köteles az alkalmazott eljárásról szóló információkat feltüntetni a pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben.

(5) A gazdálkodó egység az eszközöket és kötelezettségeket, a költségeket és hozamokat, a kiadásokat és a bevételeket főkönyvekben könyveli, és a pénzügyi kimutatásban önállóan, kölcsönös beszámításuk nélkül tünteti fel azokat, kivéve bizonyos eseteket, melyeket külön szabályozás szerint létrehozott gazdálkodó egységek számára megállapított számviteli alapelvek szabályoznak.¹⁵⁾

(1) A gazdálkodó egység köteles számvitelét helyesen, teljesen, bizonyíthatóan, egyértelműen és oly módon vezetni, amely garantálja a számviteli nyilvántartások maradandóságát.

(2) A gazdálkodó egység számvitele akkor helyes, ha a gazdálkodó egység a jelen törvény és a további külön szabályozások szerint vezeti könyvelését.

(3) A gazdálkodó egység számvitele akkor teljes, ha a gazdálkodó egység az elszámolási időszakban főkönyveiben a 3. § szerint elkönyvelte az összes számviteli eseteket, és erre az elszámolási időszakra összeállította az egyedi pénzügyi kimutatást, a konszolidált pénzügyi kimutatást, ha azt összeállítani kötelessége, a 20. § szerint elkészítette az éves jelentést, esetleg a konszolidált éves jelentést, nyilvánosságra hozta a 23.d § szerinti adatokat, archiválta a 23.a § szerinti dokumentumokat és ezekről a tényekről rendelkezik az összes számviteli nyilvántartással.

(4) A gazdálkodó egység számvitele bizonyítható, ha minden számviteli nyilvántartása bizonyítható (32. §) és a gazdálkodó egység végrehajtotta a leltározást.

(5) A gazdálkodó egység számvitele egyértelmű, ha lehetővé teszi a 4. § 8. bek. szerint egyenként és összefüggéseiben is megbízhatóan és egyértelműen megállapítani a számviteli esetek tartalmát az alkalmazott számviteli alapelvekhez és számviteli módszerekhez kapcsolódva (4. § 2. bek.) valamint a számviteli nyilvántartások tartalmát a számviteli nyilvántartások az alkalmazott formáihoz kapcsolódva (31. § 2. bek.).

(6) A gazdálkodó egység számvitele akkor van a számviteli nyilvántartások maradandóságát garantáló módon vezetve, ha a gazdálkodó egység képes biztosítani annak maradandóságát a feldolgozás és megőrzés egész ideje alatt, a 31-36. § szerint.

(1) A gazdálkodó egység köteles kettős könyvelésű számviteli rendszerben könyvelni, kivéve a 2. bekezdés szerint.

(2) Egyszerű könyvelésű számviteli rendszerben könyvelhet 

a) az a vállalkozó, akinek ezt külön szabályozás teszi lehetővé,¹⁶⁾

b) a természetes személy [1. § 1. bek. a) pont 3. alpont],

c) a polgári társulás, annak szervezeti egységei, amelyek jogalanyisággal rendelkeznek, a Matica slovenská szervezeti egységei, amelyek jogalanyisággal rendelkeznek, jogi személyek egyesületei, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak közösségei, nem befektetési célú pénzügyi alapok, vadásztársaságok és közhasznú szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetek; amennyiben nem vállalkoznak és bevételeik az előző elszámolási időszakban nem érték el a 200 000 eurót, ha nem a közigazgatás alanyai,⁵⁾

d) az egyház és vallási közösség, azok szervei és az egyházi intézmények, amelyek jogalanyisággal rendelkeznek; amennyiben nem vállalkoznak.

(3) Az egyszerű könyvelésű számviteli rendszerről kötelező az átváltás a kettős könyvelésű számviteli rendszerre, ha a gazdálkodó egység nem teljesíti a 2. bekezdésben meghatározott, egyszerű könyvelési rendszerre vonatkozó feltételeket. Az átváltás az egyszerű könyvelésű számviteli rendszerről a kettős könyvelésű számviteli rendszerre és a kettős könyvelésű számviteli rendszerről az egyszerű könyvelésű számviteli rendszerre mindig csak annak az elszámolási időszaknak az első napján hajtható végre, amely azt az elszámolási időszakot követi, amelyben a gazdálkodó egység megállapította azokat a tényeket, amelyek a számviteli rendszer megváltoztatását indokolják.

(1) A számviteli bizonylat olyan bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzés, melynek a következőket kell tartalmaznia 

a) a számviteli bizonylat verbális és numerikus azonosítóját,

b) a számviteli eset tartalmát és résztvevőinek megjelölését,

c) a pénzösszeget vagy az egységár adatait és a mennyiség megjelölését,

d) a számviteli bizonylat kiállításának dátumát,

e) a számviteli eset megvalósulásának dátumát, ha az nem azonos a kiállítás dátumával,

f) a gazdálkodó egységben a számviteli esetért felelős személy aláírását (32. § 3. bek.) és annak elkönyveléséért felelős személy aláírását,

g) a számlák megjelölését, melyeken a számviteli eset elkönyvelésre kerül a kettős könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egységekben, ha az a szoftverből automatikusan nem következik.

(2) A gazdálkodó egység, az esemény megállapítása után késedelem nélkül köteles kiállítani az azt igazoló a számviteli bizonylatot, éspedig úgy, hogy megállapítható legyen minden egyes számviteli eset tartalma a 8. § 5. bek. szerinti módon.

(1) A könyvelési tétel a főkönyvben kerül bejegyzésre.

(2) A gazdálkodó egység az elszámolási időszak alatt köteles a jelen törvény szerint folyamatosan bejegyezni a könyvelési tételeket.

(3) A gazdálkodó egység nem hajthat végre főkönyveken kívül könyvelési tételeket, nem hajthat végre meg nem történt számviteli esetről szóló könyvelési tételt, nem titkolhat el és nem hagyhat ki a számvitelből annak tárgyát képező eseményt.

(1) A kettős könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egység a következő főkönyvekben könyvel:

a) a naplóban, amelyben a könyvelési tételek időrendben vannak feltüntetve, és amellyel bizonyítja az összes számviteli eset elkönyvelését az elszámolási időszakban,

b) a főkönyvben, amelyben a könyvelési tételek tárgyi szempontból rendszerezetten vannak feltüntetve, és amelyben bizonyítja az összes számviteli eset elkönyvelését az eszközök, a kötelezettségek, az eszközök és kötelezettségek különbsége, valamint a költségek és hozamok számláira az elszámolási időszakban.

(2) A főkönyv magában foglalja a szintetikus számlákat és az analitikus számlákat a számlarend szerint és elsősorban a következő adatokat tartalmazza:

a) a számlaegyenlegeket a főkönyv megnyitásának napján,

b) az egyes szálák összesített forgalmát a Tartozik oldalon és a Követel oldalon, legalább a naptári hónapra,

c) a maradványösszegeket és számlaegyenlegeket azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják.

(3) A szintetikus számlán feljegyzett könyvelési tételt részletesen le kell vezetni az analitikus számlákon.

(4) A főkönyvbe az összes számviteli esetet el kell könyvelni, amelyek a naplóban elkönyvelésre kerültek.

(5) Az a könyvelési tétel, amely az 1. bekezdés szerint főkönyvbe kerül bevezetésre, a mérlegen kívüli számlákon kerül bevezetésre.

(6) A gazdálkodó egység nem könyvelhet azokra a számlákra, amelyek nincsenek feltüntetve a számlarendben, sem olyan számlákat nem hozhat létre, amelyek a főkönyvekben nem szerepelnek.

(1) A számlakeret tartalmazza a számlaosztályok, esetleg számlacsoportok vagy szintetikus számlák elrendezését a számviteli esetek könyvelésére, és azok numerikus és verbális megjelölését és a mérlegen kívüli számlákat; ennek az elrendezésnek tiszteletben kell tartania a pénzügyi kimutatás összeállításának követelményeit.

(2) A számlakerettel összhangban az 1. bekezdés szerint a gazdálkodó egység köteles összeállítani a számlarendet, amelyben feltünteti a szintetikus számlákat, az elszámolási időszak összes számviteli esetének könyveléséhez valamint a pénzügyi kimutatás a mérlegen kívüli számlák összeállításához szükséges analitikus számlákat. Az elszámolási időszak folyamán a számlarend a gazdálkodó egység szükségletei szerint kiegészíthető. Ha az elszámolási időszak első napjáig nem kerül sor az előző elszámolási időszakban érvényes számlarend változására, a gazdálkodó egység a következő elszámolási időszakban is e szerint a számlarend szerint járhat el.

(1) Az analitikus számlákon lévő pénzösszegeknek meg kell egyezniük a megfelelő összesített pénzösszegekkel a nyitóegyenlegeken, a Tartozik oldal és a Követel oldal forgalmaival, a szintetikus számlák maradványösszegeivel és záróegyenlegeivel, amelyekhez az analitikus számlák tartoznak.

(2) Az analitikus számlák az analitikus nyilvántartások részét képezik, melyeket pénzegységekben vezetnek. Ha azt az eszközök jellege megköveteli, az analitikus nyilvántartás mennyiségi egységekben is vezetendő és tartalmazza az egyéb adatokat is a gazdálkodó egység szükségletei számára.

(3) A gazdálkodó egység köteles vezetni a főkönyvek listáját, valamint a főkönyveiben és egyéb számviteli nyilvántartásaiban használt numerikus jelek vagy más szimbólumok és rövidítések listáját, feltüntetve azok jelentését is.

(1) Az egyszerű könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egység a következő főkönyvekben könyvel:

a) pénztárkönyv,

b) követelések könyve,

c) kötelezettségek könyve,

d) segédkönyvek, ha azok vezetése szükséges a számvitel tárgyának bizonyításához és kimutatásához a pénzügyi kimutatásban, például az eszközök összetevőinek segédkönyve, munkaügyi kapcsolatokból eredő kötelezettségek segédkönyve.

(2) A pénztárkönyv elsősorban a következő adatokat tartalmazza:

a) a gazdálkodó egység pénzeszközeinek állománya készpénzben és banki számlákon,

b) az elszámolási időszak bevételei, olyan tagolásban, ami a jövedelemadó alapjának megállapításához szükséges,

c) az elszámolási időszak kiadásai, olyan tagolásban, ami a jövedelemadó alapjának megállapításához szükséges,

d) a pénzeszközök mozgását dokumentáló átmeneti tételek, amelyek még nem számítanak bevételnek vagy kiadásnak a b) és c) pontok szerint.

(3) A követelések könyve elsősorban a következő adatokat tartalmazza:

a) adósok,

b) követelések pénzben kifejezve,

c) kifizetett előlegek,

d) hitelezések,

e) jövedelemadó-követelések,

f) közvetettadó-követelések,

g) követelések a Szociális Biztosítóval¹⁷⁾ és az illetékes egészségügyi biztosítóval szemben.¹⁹⁾

(4) A kötelezettségek könyve elsősorban a következő adatokat tartalmazza:

a) hitelezők,

b) a kötelezettségek nagysága pénzben kifejezve,

c) felvett előlegek,

d) felvett hitelek,

e) jövedelemadó-kötelezettségek,

f) közvetettadó-kötelezettségek,

g) kötelezettségek a Szociális Biztosítóval¹⁷⁾ és az illetékes egészségügyi biztosítóval szemben.¹⁹⁾

(1) Az a gazdálkodó egység, mely jogi személy is egyben, mindig a következőképpen nyitja a főkönyveket:

a) létrejöttének napjával, kivéve a 2. bekezdés szerint,

b) az elszámolási időszak első napjával,

c) a fordulónappal,

d) a jogi forma más számlakerettel rendelkező jogi formára történő megváltoztatásának napján.

(2) A főkönyveket a fordulónappal a jogutód gazdálkodó egység nyitja. Ha ez még nem jött létre, a megszűnő jogi személy összeállítja a nyitómérleget és megnyitja a főkönyveket a jogutód gazdálkodó egység részére. Fúzió esetén a jogutód gazdálkodó egység, miután számláit kiegészítette a nyitómérleg adataival, folytatja főkönyveinek vezetését.

(3) A természetes személyként működő gazdálkodó egység mindig a következőképpen nyitja a főkönyveket:

a) a vállalkozás vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység megkezdésének napjával,

b) elszámolási időszak első napjával.

(4) A gazdálkodó egység, mely jogi személy is egyben, mindig a következőképpen zárja le a főkönyveket:

a) a megszűnés napjával azokban az esetekben, melyeket külön szabályozás határoz meg,²⁰⁾

b) az elszámolási időszak utolsó napjával,

c) a fordulónapot megelőző nappal,

d) a felszámolás megkezdésének napját vagy a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napját megelőző nappal,

e) a jogi forma más számlakerettel rendelkező jogi formára történő megváltoztatásának napját megelőző nappal,

f) a csődeljárást vagyonhiány miatt leállító határozat jogerőre emelkedéséről szóló hirdetmény közzététele napjával,^20a)

g) a gazdálkodó egység kereskedelmi nyilvántartásból történt törlésének napjával,^20b) ha határozatot adtak ki a gazdálkodó egység megszüntetéséről és hirdetményt tettek közzé a gazdálkodó egység feltételezett csődjéről és nem indítványozták csődbiztos kijelölését az előleg letételével együtt, és nem került benyújtásra javaslat a gazdálkodó egység vagyonára szóló csődeljárás kihirdetésére.^20b)

(5) A kereskedelmi társaság jogi formájának megváltozása esetén²¹⁾ a főkönyvek nem zárandók le, hacsak külön szabályozás másként nem rendelkezik róla.

(6) A természetes személyként működő gazdálkodó egység mindig a következőképpen zárja le a főkönyveket:

a) az elszámolási időszak utolsó napjával,

b) a vállalkozás vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység befejezésének napjával,

c) a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napját megelőző nappal.

(7) A gazdálkodó egység az elszámolási időszakban a felszámolás megkezdésének napjától a felszámolás befejezésének napjáig főkönyveket nyit, a felszámolás megkezdésének napjával, majd a felszámolás befejezésének napjával lezárja a főkönyveket. Ha a felszámolás során csődeljárás alá kerül, a gazdálkodó egység a 8. bek. szerint jár el. Ha utólagos felszámolást rendeltek el,^21a) az elszámolási időszak a gazdálkodó egység kereskedelmi nyilvántartásba történt újbóli bejegyzésének^21a) napjával kezdődik és a gazdálkodó egység utólagos felszámolási eljárás lezárulta miatti kereskedelmi nyilvántartásból történő törlésének napjával ér véget.

(8) A gazdálkodó egység az elszámolási időszakban a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napjától a csődeljárás megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig főkönyveket nyit, a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napjával, majd a csődeljárás megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával lezárja a főkönyveket. Külön jogszabály^21aa) szerinti kis csődeljárás esetén a gazdálkodó egység évközi pénzügyi kimutatást készít.

(9) A pénzügyi kimutatás összeállítását követően a lezárt főkönyveket nem lehet megnyitni, kivéve a 10. bekezdés szerint, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(10) A pénzügyi kimutatás elfogadásáig a lezárt főkönyveket újra meg lehet nyitni abban az esetben, ha a számvitel valós és megbízható képének biztosítása a cél (7. §).

(11) Ha a pénzügyi kimutatás elfogadása után megállapításra kerül, hogy az előző elszámolási időszak adatai nem egybevethetőek (17. § 9. bek.), a gazdálkodó egység kijavítja azokat abban az elszámolási időszakban, amikor ezeket a tényeket megállapította, és ezt feltünteti a pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben.

(12) A kettős könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egységnek be kell tartania azt az alapelvet, hogy a mérlegben kimutatott számlák záróegyenlegeinek az elszámolási időszak utolsó napján meg kell egyezniük az ezeknek a számláknak a nyitóegyenlegeivel a közvetlenül következő elszámolási időszak első napjával. Ez érvényes a mérlegen kívüli számlákat vezető főkönyvben szereplő számlákra is.

(13) Az egyszerű könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egységnek be kell tartania azt az alapelvet, hogy az eszközök és kötelezettségek záróegyenlegeinek az egyes főkönyvekben, a pénzügyi kimutatás összeállításának napjával, meg kell egyezniük az eszközök és kötelezettségek nyitóegyenlegeivel az egyes főkönyvekben a közvetlenül következő elszámolási időszak első napjával.

(1) A pénzügyi kimutatás a számvitel tárgyát képező tények strukturált megjelenítése, mely azoknak a személyeknek a rendelkezésére áll, akik ezeket az információkat felhasználják (a továbbiakban csak „felhasználók"). A gazdálkodó egység a jelen törvényben meghatározott esetekben állítja össze a pénzügyi kimutatást, abban a szerkezetben, amely kapcsolódik a gazdálkodó egységnél használt számviteli rendszerhez. A pénzügyi kimutatás egy egészet alkot.

(2) A pénzügyi kimutatás a következő általános alaki kellékeket tartalmazza:

a) a gazdálkodó egység cégszerű megnevezése vagy elnevezése; a jogi személyek feltüntetik székhelyüket, a természetes személyek pedig vállalkozásuk helyét tüntetik fel,

b) statisztikai azonosító szám, ha a gazdálkodó egység rendelkezik vele,

c) dátum, amelyhez a pénzügyi kimutatás készül,

d) az összeállítás napjának dátuma,

e) időszak, amelyhez a pénzügyi kimutatás készül,

f) a minisztérium intézkedésével előírt más adatokat, melyek a pénzügyi kimutatás fedőlapján vannak feltüntetve,

g) a gazdálkodó egység képviseleti szervének vagy a gazdálkodó egység képviseleti szerve tagjának aláírása vagy az 1. § 1. bek. a) pontjának 3. alpontja szerinti természetes személy aláírása.

(3) A pénzügyi kimutatás a kettős könyvelés rendszerében a 2. bekezdés szerinti általános alaki kellékeken kívül a következőket tartalmazza:

a) mérleg,

b) eredménykimutatás,

c) megjegyzések.

(4) A pénzügyi kimutatás az egyszerű könyvelés rendszerében a 2. bekezdés szerinti általános alaki kellékeken kívül a következőket tartalmazza:

a) a bevételek és a kiadások kimutatása,

b) az eszközök és a kötelezettségek kimutatása.

(5) A gazdálkodó egység legkésőbb hat hónapon belül köteles a pénzügyi kimutatást összeállítani attól a naptól számítva, amelyhez a pénzügyi kimutatást összeállították, hacsak külön szabályozás nem rendelkezik másképp. Az összeállított pénzügyi kimutatáshoz csatolni kell a 2. bekezdés g) pont szerinti aláírást.

(6) A gazdálkodó egység mindig pénzügyi kimutatást állít össze, ha lezárja a főkönyveket a 16. § szerint. Fúzió esetén a jogutód gazdálkodó egység nem zárja le a főkönyveket, miközben megállapítja a számlák záróegyenlegét, a nyitóegyenleg összeállításának céljából. Ha a főkönyveket az elszámolási időszak utolsó napjával zárják le, rendes pénzügyi kimutatást állítanak össze, a főkönyvek lezárásának összes többi, 16. §-ban felsorolt esetében rendkívüli pénzügyi kimutatás állítandó össze. Ha az a nap, amelyhez a rendes pénzügyi kimutatás vagy a rendkívüli pénzügyi kimutatás készül, egybeesik azzal a nappal, amelyhez az évközi pénzügyi kimutatás készül, az évközi pénzügyi kimutatás nem állítandó össze. Ha az a nap, amelyhez a rendkívüli pénzügyi kimutatás készül, egybeesik azzal a nappal, amelyhez a rendes pénzügyi kimutatás készül, az összeállított pénzügyi kimutatás rendes pénzügyi kimutatásnak is tekintendő.

(7) A gazdálkodó egység nyitóegyenleget állít össze 

a) létrejöttének napjához, kivéve azt a gazdálkodó egységet, amelynek nyitóegyenlegét fordulónapjával állították össze,

b) a felszámolás megkezdésének napjához,

c) a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napjához,

d) a fordulónaphoz.

(8) A gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásban köteles feltüntetni az egyenleg szerinti információkat azzal a nappal, amely naphoz a pénzügyi kimutatást összeállítják; ez hasonlóképpen érvényes az összes könyvelési tételekre is, amelyek csak addig a napig valósultak meg, amely naphoz a pénzügyi kimutatást összeállítják, ha a jelen törvény a továbbiakban nem rendelkezik másképp. A gazdálkodó egység közben figyelembe veszi az egyenlegben az azon napot érintő információkat is, amely naphoz a pénzügyi kimutatást összeállítják, és amelyeket a gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásának napjáig szerzett be, miközben a pénzügyi kimutatás összeállításának napját a gazdálkodó egység maga határozza meg.

(9) A pénzügyi kimutatás információinak hasznosaknak kell lenniük a felhasználó számára, jelentőségük szempontjából kerülnek kiértékelésre, és érthetőeknek, összehasonlíthatóaknak és megbízhatóknak kell lenniük. Az információ akkor tekintendő jelentősnek, ha annak fel nem tüntetése a pénzügyi kimutatásban vagy annak hibás feltüntetése a pénzügyi kimutatásban befolyásolhatná a felhasználó következtetését vagy határozathozatalát. A pénzügyi kimutatás információi akkor érthetőek, ha teljesítik a 8. § 5. bek. szerinti feltételeket; az információkat nem lehet kizárni csupán abból az okból kifolyólag, hogy azok a felhasználó számára érthetetlenek. Az információk összehasonlíthatóak, ha teljesítik a 7. § 3. és 4. bek. szerinti feltételeket. A pénzügyi kimutatás információi akkor megbízhatóak, ha teljesítik a 7. § 1. bek. szerinti feltételeket, valamint ha teljesek és időszerűek. A pénzügyi kimutatás információinak teljességét jelentőségük betartásával és a megszerzésükre fordított költségek figyelembevételével biztosítják. A pénzügyi kimutatás információi akkor időszerűek, ha teljesítik az 5. bekezdés szerinti feltételeket.

(10) A külön szabályozás alapján végrehajtott információgyűjtés és információigénylés nem pénzügyi kimutatás.²²⁾

(1) Az egyedi pénzügyi kimutatást külön szabályozás szerint^22a) a következő gazdálkodó egységek állítják össze

a) bank, alapkezelő társaság, biztosító, kivéve az egészségügyi biztosítót,¹⁹⁾ viszontbiztosító, a Biztosítók Szlovákiai Irodája, nyugdíjalap-kezelő társaság, nyugdíj-kiegészítő társaság, értékpapír-tőzsde és a külön szabályozással létrehozott gazdálkodó egység,^22aaa)

b) külföldi bank kirendeltsége, külföldi alapkezelő társaság kirendeltsége, más tagállamból származó biztosító kirendeltsége, külföldi biztosító kirendeltsége, más tagállamból származó viszontbiztosító kirendeltsége és külföldi viszontbiztosító kirendeltsége.

(2) Az 1. bekezdés szerint jár el az az 1. bekezdésben nem szereplő gazdálkodó egység is, ha kereskedelmi társaság, amely két egymást követő elszámolási időszakban a következő feltételek közül legalább kettőt teljesít:

a) eszközeinek teljes összege meghaladta a 170 000 000 eurót, az eszközök teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel nem javított összege értendő,

b) a nettó forgalom meghaladta a 170 000 000 eurót,

c) az egyes elszámolási időszakban az alkalmazottak átlagos átszámított száma meghaladta a 2 000-t.

(3) A gazdálkodó egység, kivéve az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerinti gazdálkodó egységet, egyedi pénzügyi kimutatás összeállításáról dönthet külön jogszabályok szerint,^22a) ha

a) az elszámolási időszakban értékpapírokat bocsátott ki és ezeket kereskedelem céljából a szabályozott piac elfogadta,^22aa) vagy

b) pénzforgalmi intézmény,^22ad) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, értékpapír-kereskedő, külföldi értékpapír-kereskedő kirendeltsége és egyúttal nem bank, külföldi bank kirendeltsége, alapkezelő társaság vagy külföldi alapkezelő társaság kirendeltsége, vagy

c) jogutód gazdálkodó egységnek számít és a megszűnő gazdálkodó egység vagy a jogutód gazdálkodó egység a fordulónap előtt^7a) összeállította az egyedi pénzügyi kimutatást külön jogszabályok szerint,^22a) vagy

d) a gazdálkodó egység újonnan létrehozott leányvállalata és addig a napig, amelyhez az első egyedi pénzügyi kimutatást összeállítja, teljesíti a 2. bekezdés szerinti feltételeket és egyúttal az anyavállalat gazdálkodó egység, amely valamelyik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, egyedi pénzügyi kimutatást állít össze külön jogszabályok szerint,^22a)

e) európai részvénytársaság,^22ae) amelynek székhelye a Szlovák Köztársaság területén található, európai szövetkezet,^22af) amelynek székhelye a Szlovák Köztársaság területén található, vagy európai gazdasági egyesülés,^22ag) amelynek székhelye a Szlovák Köztársaság területén található, ha székhelyüknek a Szlovák Köztársaság területére való áthelyezése előtt külön jogszabály^22a) szerint egyedi pénzügyi kimutatást állított össze.

(4) Az 1-3. bekezdésekben feltüntetett gazdálkodó egység külön szabályozás szerint^22ab) egyedi pénzügyi kimutatást is összeállít,^22a) amelyben az értékpapírokat és részvényeket külön szabályozás szerint mutatja ki.^22ac) A mikro gazdálkodó egység évközi pénzügyi kimutatásának eredménykimutatásában csak az első mondat szerinti információkat kell kimutatni, azzal a nappal, amelyhez az évközi pénzügyi kimutatást összeállítják, az elszámolási időszak kimutatott részére.

(5) Az 1-3. bekezdésekben feltüntetett gazdálkodó egység, amely külön szabályozás szerint kezdi összeállítani az egyedi pénzügyi kimutatást,^22a) akkor is összeállítja az ilyen pénzügyi kimutatást, ha megszűnnek az 1-3. bekezdésekben feltüntetett feltételek.

(6) Az 1. és 2. bekezdések szerinti gazdálkodó egységekre a jelen törvény vonatkozik, ha külön szabályozások^22a) nem rendelkeznek másképp; ez érvényes 3. bekezdés szerinti gazdálkodó egységekre is, ha külön szabályozás szerinti egyedi pénzügyi kimutatást összeállítása mellett döntenek.^22a)

(7) Az 1-6. bekezdések szerint pénzügyi kimutatást összeállító gazdálkodó egység köteles összeállítani a pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatását. A pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatásának terjedelmét, módját, helyét és benyújtásának határidejét a minisztérium rendelettel határozza meg. Az intézkedést a minisztérium úgy teszi közzé, hogy bejelenti annak megjelenését a Szlovák Köztársaság Törvénytárában.

(1) A Szlovák Nemzeti Bank mint gazdálkodó egység külön szabályozás szerint vezeti számvitelét.^22b)

(2) A Szlovák Nemzeti Bank mint gazdálkodó egység külön szabályozás szerint állítja össze az egyedi pénzügyi kimutatását.^22b)

(3) A Szlovák Nemzeti Bankra mint gazdálkodó egységre a jelen törvény vonatkozik, ha külön szabályozások^22b) vagy nemzetközi számviteli standardok, amelyeket a londoni székhelyű Nemzetközi Számviteli Standardok Tanácsa ad ki, nem rendelkeznek másképp.

(1) A rendes és rendkívüli pénzügyi kimutatáson kívül a gazdálkodó egység az elszámolási időszak folyamán összeállítja az évközi pénzügyi kimutatást is, ha azt külön szabályozás megköveteli.¹⁴⁾ Az évközi pénzügyi kimutatás összeállítása során a főkönyveket nem zárják le és a leltározást csak értékelés céljából hatják végre a 26. § 3. bek. szerint; a jelen törvény pénzügyi kimutatást szabályozó rendelkezései az évközi pénzügyi kimutatásra ugyanúgy érvényesek. Ha külön szabályozás előírja a pénzügyi kimutatás összeállításának kötelezettségét az elszámolási időszak folyamán, a jelen törvény alkalmazásában ez a pénzügyi kimutatás évközi pénzügyi kimutatásnak tekintendő, miközben az ilyen a pénzügyi kimutatást a rendes pénzügyi kimutatás terjedelmében kell összeállítani.

(2) Az évközi pénzügyi kimutatást a gazdálkodó egység teljeskörűen vagy tömörítve állítja össze. A tömörített évközi pénzügyi kimutatás kapcsolódik a teljeskörű pénzügyi kimutatás tételeihez.

(3) A rendes pénzügyi kimutatás és a rendkívüli pénzügyi kimutatás mérlegében a gazdálkodó egység eszközeiről, kötelezettségeiről és az eszközök és kötelezettségek különbségeiről szóló információkat kell kimutatni azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják, és azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra. Az évközi pénzügyi kimutatás mérlegében a folyó elszámolási időszakra vonatkozó részben az első mondat szerinti információkat mutatják ki, azzal a nappal, amely nappal az évközi pénzügyi kimutatást összeállítják, és a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra vonatkozó részben az első mondat szerinti információkat mutatják ki, azzal a nappal, amely nappal a rendes pénzügyi kimutatást vagy a rendkívüli pénzügyi kimutatást a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra összeállítják.

(4) A rendes pénzügyi kimutatás és a rendkívüli pénzügyi kimutatás eredmény-kimutatásában a költségeket, a hozamokat és a gazdálkodás eredményét mutatják ki az elszámolási időszakra és a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra. Az évközi pénzügyi kimutatás eredmény-kimutatásában azokat az információkat mutatják ki, melyek az elszámolási időszak kezdetétől addig a napig keletkeztek, amely naphoz az évközi pénzügyi kimutatást összeállítják, valamint az azt közvetlenül megelőző elszámolási időszak információit.

(5) A megjegyzésekben azokat az információkat kell feltüntetni, amelyek megmagyarázzák és kiegészítik a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatokat, esetleg további kimutatásokat és adatokat, melyek azokat megmagyarázzák és kiegészítik. A megjegyzésekben kell feltüntetni azokat az információkat is, amelyek a számviteli alapelvek és számviteli módszerek alkalmazását érintik, és további információkat a jelen törvény által meghatározott követelmények szerint. A gazdálkodó egység a megjegyzésekben tünteti fel azokat azokról a tényekről szóló információkat is, amelyeket azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják, nem mutatják ki a pénzügyi kimutatás többi részében, de melyek következményei jelentős módon megváltoztatják a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megítélését.

(6) A gazdálkodó egységek a 2. § 8. és 14. bek. szerint a megjegyzésekben feltüntetik a megbízott könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló társasággal^22c) (a továbbiakban csak „könyvvizsgáló”) szemben felmerült költségek meghatározását és összegét is, az adott elszámolási időszakra a költségek következő tagolásában:

a) a pénzügyi kimutatás hitelesítése,

b) bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálói szolgáltatások, kivéve a pénzügyi kimutatás hitelesítését,

c) adótanácsadás,

d) további nem könyvvizsgálói szolgáltatások.

(7) A külön szabályozás szerinti^22ca) évközi egyedi pénzügyi kimutatást az adóhivatalnak az adóbevallás benyújtásának határidejére kell kézbesíteni.

(1) A rendes egyedi pénzügyi kimutatást és a rendkívüli egyedi pénzügyi kimutatást következő a gazdálkodó egységeknek kell könyvvizsgálóval hitelesíttetniük,

a) kereskedelmi társaság és szövetkezet, ha azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják és a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra a következő feltételek közül legalább kettő teljesül:

1. eszközeinek teljes összege meghaladta az 2 000 000 eurót, az eszközök teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel nem javított összege értendő,

2. nettó forgalma meghaladta a 4 000 000 eurót,

3. az egyes elszámolási időszakban az alkalmazottak átlagos átszámított száma meghaladta a 30-at,

b) kereskedelmi társaság és szövetkezet, amelyek értékpapírjait kereskedelem céljából a szabályozott piac elfogadta,

c) amelyek számára ezt a kötelezettséget külön szabályozás írja elő,²⁴⁾

d) amelyek a pénzügyi kimutatást a 17.a § szerint állítják össze, miközben a könyvvizsgálónak hitelesítenie kell, hogy a gazdálkodó egység, mely nem olyan gazdálkodó egység, mely felett felügyeletet gyakorolnak külön jogszabály rendelkezés^24aab) értelmében, kimutatása a 17. § szerint összeállított könyvelési elszámolással összhangban tartalmazza a könyvviteli elszámolás kiválasztott adatait.

(2) A gazdálkodó egység könyvvizsgálóját, az 1. bekezdés a), b) és d) pontja szerint, a közgyűlés vagy a taggyűlés hagyja jóvá és hívja vissza. Azok a gazdálkodó egységek, amelyek létrehozták a könyvvizsgálói bizottságot,^24aaa) vagy amelyekben a felügyelőbizottság a könyvvizsgálói bizottság tisztségét is ellátja, az igazgatótanács, a könyvvizsgálói bizottság vagy a felügyelőbizottság ajánlása alapján, előterjeszti a közgyűlésnek vagy a taggyűlésnek a könyvvizsgáló jóváhagyására vagy visszahívására vonatkozó javaslatot. Ha a gazdálkodó egységnek nincs igazgatótanácsa, közgyűlése vagy taggyűlése, a gazdálkodó egység könyvvizsgálója jóváhagyásának és visszahívásának folyamatát külön szabályozás határozza meg.^24aa) A könyvvizsgáló visszahívását kellően meg kell indokolni, miközben a pénzügyi kimutatás jelen törvény szerinti összeállításának módjára vagy a könyvvizsgálói módszerek alkalmazására^24a) vonatkozó nézetkülönbség nem jelenthet okot a könyvvizsgáló visszahívására. A gazdálkodó egység köteles indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a könyvvizsgáló visszalépésének vagy visszahívásának napjától számított egy hónapon belül, írásban tájékoztatni a Könyvvizsgálatokat Felügyelő Hivatalt a könyvvizsgáló könyvvizsgálat során történt visszalépéséről vagy visszahívásáról, és megmagyarázni azokat az okokat, amelyek a visszalépéshez vagy a visszahíváshoz vezettek.

(3) Az 1. bekezdés szerinti gazdálkodó egység pénzügyi kimutatását az elszámolási időszak végén, amelyre a kimutatást összeállították, a következő 1 éven belül könyvvizsgáló által hitelesíttetni kell, hacsak külön szabályozás nem rendelkezik másképp.²⁵⁾

(4) A pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésének kötelezettsége azokra a külön szabályozásban meghatározott jogi személyekre is vonatkozik,²⁶⁾ amelyeknek az adófelajánlásokból befolyt éves összege több, mint 35 000 euró, abban az elszámolási időszakban, amelyikben ezeket a pénzeszközöket felhasználták, ezt a pénzügyi kimutatást az elszámolási időszak végétől számított egy éven belül könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell, hacsak külön szabályozás nem rendelkezik másképp.^26aa)

(5) Az egyéni évközi pénzügyi kimutatást és a konszolidált évközi pénzügyi kimutatást a gazdálkodó egységnek nem szükséges könyvvizsgálóval hitelesíttetnie.

(1) Az a gazdálkodó egység, amely köteles pénzügyi kimutatását könyvvizsgálóval hitelesíttetni a 19. § szerint, a 17.a § 1. bek. b) pontjában feltüntetett a gazdálkodó egységen és a külföldi értékpapír-kereskedő kirendeltségén kívül, köteles éves jelentést készíteni. Az éves jelentés tartalmazza az elszámolási időszak pénzügyi kimutatását, amelyre az éves jelentést összeállítják, továbbá a könyvvizsgáló ehhez a pénzügyi kimutatáshoz tartozó jelentését, hacsak külön szabályozás nem rendelkezik másképp, és elsősorban a következő információkat:

a) a gazdálkodó egység fejlődéséről, a jelenlegi állapotáról, valamint a jelentős kockázatokról és bizonytalanságokról, amelyeknek a gazdálkodó egység ki van téve; az információkat a jelenlegi helyzet és a várható fejlődés kiegyensúlyozott és teljes körű elemzésével kell benyújtani, tartalmaznia kell a fontos pénzügyi és nem-pénzügyi mutatókat, beleértve a gazdálkodó egység tevékenységének környezetre és a foglalkoztatottságra gyakorolt hatásáról szóló információkat, rámutatva a pénzügyi kimutatásban szereplő vonatkozó adatokra,

b) különleges jelentőségű eseményekről, melyekre az elszámolási időszak, amelyre az éves jelentést összeállították, befejezése után került sor,

c) a gazdálkodó egység tevékenységének feltételezett jövőbeli fejlődéséről,

d) a kutatás és fejlesztés területén végzett tevékenység költségeiről,

e) a saját részvények,^27a) átmeneti igazolások, üzleti részesedések és részvények, az anyavállalat átmeneti igazolásainak és üzleti részesedéseinek megszerzéséről a 22. § szerint,

f) a nyereség szétosztásának vagy a veszteség kiegyenlítésének javaslatáról,

g) a külön szabályozás szerint megkövetelt adatokról,

h) arról, hogy a gazdálkodó egységnek van-e külföldön szervezeti egysége.

(2) Az 1. bekezdés szerinti információkon kívül az éves jelentés a 20.a és 20.b § szerinti jelentést is tartalmazza. Az éves jelentés tartalmát, másként, mint az 1. bekezdésben szerepel, külön szabályozás is meghatározhatja.²⁸⁾

(3) Az 1. bekezdés szerinti gazdálkodó egység éves jelentésének megbízható és valós képet kell nyújtania, és az elszámolási időszak végétől számított egy éven belül könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni. A könyvvizsgálónak

a) véleményt kell nyilvánítania, hogy az éves jelentés összhangban van-e a pénzügyi kimutatással, kivéve a külön előírás²⁷⁾ szerinti éves jelentést,

b) véleményt kell nyilvánítania a 6. bekezdés d) pontjában és a 7. bekezdés c) – e), g) és h) pontjaiban feltüntetett információkról,

c) véleményt kell nyilvánítania, hogy az éves jelentés tartalmazza-e a külön előírás^28ab) szerinti információkat,

d) véleményt kell nyilvánítania, hogy az éves jelentés tartalmazza-e a jelen törvény szerinti,

e) fel kell tüntetnie, hogy a gazdálkodó egységről szóló ismeretei és annak helyzete alapján megállapított-e lényeges hibákat az éves jelentésben, és fel kell tüntetnie minden ilyen lényeges hiba jellegét.

(4) Az évközi pénzügyi kimutatáshoz évközi jelentés készül, ha erről külön szabályozás rendelkezik.^28a)

(5) Ha a gazdálkodó egység, amely az eszközöket külön szabályozás szerint¹¹⁾ használja, aktíváinak, passzíváinak és pénzügyi helyzetének elbírálásához fontos, a gazdálkodó egység köteles feltüntetni éves jelentésben a következő információkat is:

a) a gazdálkodó egység kockázatkezelési céljait és módszereit, beleértve a tervezett üzletek fő típusait biztosító politikáját, melyek során fedezeti származékos termékeket használnak,

b) árkockázatokat, hitelkockázatokat, likviditási kockázatokat és a készpénzforgalommal összefüggő kockázatokat, melyeknek a gazdálkodó egység ki van téve.

(6) Az a gazdálkodó egység, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket a szabályozott piac kereskedelem céljából elfogadta, köteles az éves jelentésben az éves jelentés külön részeként feltüntetni az igazgatásról és irányításról szóló nyilatkozatot, amely a következőket tartalmazza: 

a) hivatkozást a társaság irányításának kódexére, amely a társaságra érvényes, vagy amelyet az irányítás során be kell tartani, és az arra vonatkozó adatot, hogy a társaság irányításának kódexe nyilvánosan hol hozzáférhető,

b) az irányítás módszereire vonatkozó összes fontos információt és az arra vonatkozó adatot, hogy az irányítás módszereire vonatkozó információk hol lettek nyilvánosságra hozva,

c) a társaság irányításának kódexétől való eltérésekről szóló információkat^28c) és az eltérések okait, vagy az arról szóló információt, hogy a társaság semmilyen, a társaság irányítására vonatkozó kódexet nem alkalmaz és az okokat, melyek miatt így döntött,

d) a belső ellenőrzés és kockázatkezelés fő rendszereinek leírását, a pénzügyi kimutatáshoz kapcsolódóan,

e) a közgyűlés tevékenységéről, hatásköréről, a részvényesek jogainak leírásáról és azok végrehajtásának módjáról szóló információkat, 

f) a társaság szerveinek és azok bizottságainak összetételéről és tevékenységéről szóló információkat,

g) a 7. bekezdés szerinti információkat.

(7) Az a gazdálkodó egység, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket a szabályozott piac kereskedelem céljából elfogadta, köteles éves jelentésben nyilvánosságra hozni a következő adatokat is:

a) az alaptőke szerkezetéről, beleértve az értékpapírokról szóló adatokat is, melyeket kereskedelem céljából a szabályozott piac nem fogadta el egyetlen tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség egyetlen államában sem, feltüntetve a részvények fajtáját, a hozzájuk kapcsolódó jogok és kötelezettségek leírását a részvények minden fajtájára és azok százalékos arányát a teljes alaptőkében,

b) az értékpapírok átruházhatóságának korlátozásait,

c) az alaptőkéből való befolyásoló részesedést, külön szabályozás szerint,^28aa)

d) az értékpapírok tulajdonosairól, akik külön ellenőrzési jogokkal rendelkeznek, feltüntetve e jogok leírását is,

e) a szavazati jogok korlátozásairól,

f) az értékpapírok tulajdonosai közötti megállapodásokról, melyek ismertek előtte, és melyek az értékpapírok átruházhatóságának korlátozásához, valamint a szavazati jogok korlátozásához vezethetnek,

g) a képviseleti szerv tagjainak kinevezését és visszahívását szabályozó előírásokról és az alapszabályzat megváltoztatásáról,

h) képviseleti szervének jogköréről, elsősorban a részvények kibocsátásáról vagy a részvények visszavásárlásáról szóló döntés meghozásának jogköréről,

i) az összes jelentős megállapodásról, melyekben szerződő félként szerepel és melyek hatályba lépnek, változnak vagy melyek érvényessége lejár a gazdálkodó egység ellenőrzési viszonyai megváltozásának következményeként, melyekre a vételi ajánlattal összefüggésben került sor, és annak hatásairól, kivéve azt az esetet, ha ezek nyilvánosságra hozatala komoly károkat okozna a gazdálkodó egységnek; ez a kivétel nem érvényesül, ha a gazdálkodó egység külön szabályozás által előírt kötelezettségeinek teljesítése keretében köteles nyilvánosságra hozni ezeket az adatokat,

j) az összes megállapodásról, melyeket a gazdálkodó egység és szerveinek tagjai vagy alkalmazottai között köttettek, melyek alapján térítés jár nekik, ha tisztségük vagy munkaviszonyuk tisztségükről való lemondással, a munkavállaló részéről történő felmondással, visszahívásukkal, a munkaadó részéről, indoklás nélkül történő felmondással ér véget, vagy ha tisztségük vagy munkaviszonyuk vételi ajánlat következtében ér véget.

(8) Azon gazdálkodó egység igazgatótanácsának tagjai, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket a szabályozott piac kereskedelem céljából elfogadta, a közgyűlés elé terjesztik az éves jelentés, 6. és 7. bekezdések szerinti, tartalmi követelményeire vonatkozó magyarázó jelentést.

(9) A közérdeklődésre számot tartó jogalany, kivéve a 17.b § szerinti gazdálkodó egységet, amelynél a teljes munkaidősre átszámított átlagos alkalmazotti létszám az elszámolási időszakra meghaladta az 500 alkalmazottat, az éves jelentésben nem pénzügyi jellegű információkat is feltüntet a gazdálkodó egység tevékenységének fejlődéséről, végrehajtásáról, helyzetéről és hatásáról az environmentális, szociális és alkalmazotti szférára, információkat az emberi jogok betartásáról valamint információkat a korrupció és a megvesztegetés elleni harcról (a továbbiakban csak „a társadalmi felelősségvállalás területe“), miközben elsősorban feltünteti

a) az üzleti modell tömör leírását,

b) a gazdálkodó egység által a társadalmi felelősségvállalás területén érvényesített politika alkalmazásának leírását és eredményeit, beleértve a megfelelő gondoskodás foganatosított eljárásait,

c) a gazdálkodó egység tevékenységéből következő hatások társadalmi felelősségvállalás területére gyakorolt fő kockázatainak leírását, melyeknek kedvezőtlen következményei lehetnek, és ha az helyénvaló, az üzleti kapcsolatok, termékek vagy szolgáltatások leírását is, amelyeket a gazdálkodó egység biztosít, valamint annak leírását, hogy a gazdálkodó egység mi módon kezeli ezeket a kockázatokat,

d) a gazdálkodó egység tevékenységéről szóló, jelentős, nem pénzügyi információkat, az egyes tevékenységek szerinti bontásban,

e) a pénzügyi kimutatásban szereplő összegekről szóló információkra való utalást, és ezen összegek magyarázatát a társadalmi felelősségvállalás területére gyakorolt hatások szempontjából, ha ez helyénvaló.

(10) A közérdeklődésre számot tartó jogalany a 9. bekezdés szerinti információk esetében kiindulhat az Európai Unió keretrendszeréből vagy más nemzetközi keretrendszerből is, amely szabályozza a nem pénzügyi információkat, ha pontosan feltünteti milyen keretrendszer szerint járt el.

(11) A 9. bekezdés szerinti információk feltüntetésének kötelezettsége alól mentesül az a közérdeklődésre számot tartó jogalany, amely leányvállalatnak minősül, ha a róla és összes leányvállalatáról szóló információk belefoglaltattak az anyavállalat éves jelentésébe vagy más hasonló jelentésbe.

(12) Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany nem hozza nyilvánosságra a 9. bekezdés szerinti információkat, az éves jelentésben feltünteti az okokat, amelyek alapján ezeket az információkat nem hozta nyilvánosságra.

(13) Az a gazdálkodó egység, amely részvényeket adott ki, és azokat bármelyik tagállam szabályozott piacán  kereskedésre elfogadták, és a gazdálkodó egység, mely kibocsátotta a részvényeket, melyekkel sokoldalú kereskedelmi rendszerben^28ca) kereskednek bármelyik tagállamban, az éves jelentésében feltünteti sokszínűségi politikájának leírását is, melyet adminisztratív szervezeti egységeiben, irányító szerveiben és felügyeleti szerveiben érvényesít, elsősorban ezen szervek tagjainak életkora, neme, végzettsége és szakmai tapasztalatai vonatkozásában, feltünteti továbbá ezen politikájának céljait, végrehajtásának módját és a beszámolási időszakban elért eredményeket, ha azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják, a következő feltételek közül legalább kettőt teljesített:

a) eszközeinek teljes összege meghaladta a 20 000 000 eurót, miközben az eszközök összege alatt, a jelen célra, az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított összege értendő,

b) tiszta forgalma meghaladta a 40 000 000 eurót,

c) a teljes munkaidősre átszámított átlagos alkalmazotti létszám meghaladta a 250 főt.

(14) Az a gazdálkodó egység, amely éves jelentésében nem tünteti fel a 13. bekezdés szerinti sokszínűségi politikájának leírását, éves jelentésében feltünteti az okokat, amelyek alapján úgy döntött, hogy a sokszínűségi politikát nem érvényesíti.

(15) A 9. bekezdés szerinti információk feltüntetésével teljesül a gazdálkodó egység azon kötelezettsége, amely a gazdálkodó egység tevékenységének környezetre és foglalkoztatottságra gyakorolt hatásairól szóló, nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozik, az 1. bekezdés a) pontja szerint.

(1) Az a nagy gazdálkodó egység, amely olyan kereskedelmi társaság és közérdeklődésre számot tartó jogalany, amely a nyersanyag-kitermelő iparban működik vagy természetes erdők irtásával foglalkozik, a hatóságoknak folyósított kifizetésekről éves jelentést készít és hoz nyilvánosságra (a továbbiakban csak „a kifizetésekről szóló jelentés“). A kifizetésekről szóló jelentés összeállításának és nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége alól mentesül az a tagországi vállalat, amely anyavállalat vagy leányvállalat, ha az anyavállalat valamely tagország joghatálya alá tartozik és a folyósított kifizetések bele vannak foglalva a hatóságoknak folyósított kifizetésekről szóló konszolidált jelentésbe (a továbbiakban csak „a kifizetésekről szóló konszolidált jelentés“).

(2) A jelen törvény alkalmazásában

a) a nyersanyag-kitermelő iparban tevékenykedő gazdálkodó egység alatt olyan gazdálkodó egység értendő, amelynek tevékenységei magukban foglalhatják a kutatást, a fellelést, a terület előkészítését a kitermelésre vagy az ásványi nyersanyagok kitermelését külön előírás szerint,^28d)

b) a természetes erdők irtásával foglalkozó gazdálkodó egység alatt olyan gazdálkodó egység értendő, amely külön előírás szerinti^28e) tevékenységeket végez,

c) a hatóság alatt olyan közigazgatási szerv vagy területi önkormányzati szerv értendő, beleértve az általuk létrehozott és irányított szervezeteket, állami vállalatokat és kereskedelmi társaságokat, melyekben a hatóságnak a 22. § 3. bek. szerinti jogokkal rendelkezik,

d) természetes erdő alatt az az őshonos növényfajokból álló erdőállomány értendő, amelyben nm láthatók világosan az emberi tevékenység jelei, és amelyben az ökológiai folyamatok nincsenek jelentősen megzavarva,

e) projekt alatt azok a konkrét szerződés vagy engedély alapján végzett működési tevékenységek értendők, amelyek alapján a fizetési kötelezettségeket levezetik; ha több ilyen, kölcsönösen összefonódott szerződés és engedély van, ezek egy projektnek tekintendők, de a gazdálkodó egység a működési tevékenységeket nem oszthatja fel vagy kötheti össze abból a célból, hogy elkerülje a kifizetésekről szóló jelentés kidolgozását és értékeli a kifizetés lényegét, miközben a kifizetés formája nem döntő,

f) kifizetés alatt a hatóságnak nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli teljesítés értendő.

(3) A kifizetésről szóló jelentésben a kifizetéseket országok szerinti bontásban kell feltüntetni, amelyekben a gazdálkodó egység ásványi-nyersanyag kitermelő üzemmel vagy természetes erdőket irtó üzemmel rendelkezik.

(4) A kifizetések fajtájuk szerint a következők lehetnek:

a) a bányászati jogok kifizetése,

b) társasági adó és hasonló adók,

c) osztalék,

d) engedélydíj, belépési díj és más, a bérleti szerződésből eredő ellentételezés,

e) a lelet és kitermelési szerződés aláírásáért járó prémium,

f) térítés az infrastruktúra javításáért.

(5) A kifizetésekről szóló jelentésben nem kell közzé tenni azokat az azonos fajtájú, egy országban történt kifizetéseket, melyek összértéke az elszámolási időszakban kevesebb, mint 100 000 euró.

A kifizetésekről szóló jelentés a következőket tartalmazza:

a) az egyes hatóságoknak történt kifizetések teljes összegét, a kifizetések fajtái szerinti bontásban,

b) a projekthez kapcsolódó kifizetéseket, ha azokat lehetséges egy projekthez rendelni, azok teljes összegét és a teljes összeg a kifizetések fajtái szerinti bontását; azokat a kifizetéseket, melyeket a gazdálkodó egység köteles kifizetni és nem lehet őket projekthez rendelni, nem kell projekthez rendelni és külön is fel lehet őket tüntetni,

c) a nem pénzbeli teljesítésben végrehajtott kifizetéseket, pénzbeli értékükben kifejezve, miközben közzé kell tenni a nem pénzbeli teljesítés tartalmát és terjedelmét is, és le kell írni, hogyan állapították meg ennek a teljesítésnek a pénzbeli értékének kifejezését,

d) a gazdálkodó egység képviseleti szervének ara vonatkozó nyilatkozatát, a jogosult személy által aláírva, hogy a kifizetésekről szóló jelentés valós képet nyújt a kifizetésekről.

(1) Konszolidált pénzügyi kimutatás alatt olyan pénzügyi kimutatás értendő, amely a 6. § 4. bek. szerinti konszolidált egészről nyújt információkat. A konszolidált pénzügyi kimutatás külön szabályozás által előírt eljárások és alapelvek szerint állítandó össze.^22a)

(2) A konszolidált pénzügyi kimutatást az anyavállalat állítja össze. Az az anyavállalat, amely köteles konszolidált pénzügyi kimutatást készíteni, konszolidált éves jelentést készít, melynek részét képezi a kifizetésekről szóló konszolidált jelentés, a 19. és 20. bekezdések szerint. A konszolidált pénzügyi kimutatást könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni és a 20. § 3. bek. szerinti eljárás a könyvvizsgálóra értelemszerűen vonatkozik.

(3) Anyavállalat alatt a jelen törvény alkalmazásában olyan kereskedelmi társaságként, állami vállalatként, szövetkezetként vagy közigazgatási gazdálkodó egységként működő gazdálkodó egység értendő, amely egy másik kereskedelmi társaságként működő gazdálkodó egységben meghatározó befolyása van, miközben az anyavállalat akkor rendelkezik döntő befolyással, ha

a) többségi szavazati joga van, vagy

b) jogában áll kinevezni vagy visszahívni a gazdálkodó egység képviseleti szerve vagy felügyeleti szerve tagjainak többségét és egyúttal annak társtulajdonosa vagy részvényese is, vagy

c) jogában áll döntő befolyást gyakorolni a másik gazdálkodó egységre, melynek társtulajdonosa vagy részvényese, a szóban forgó gazdálkodó egységgel kötött megállapodás alapján, vagy társasági szerződés alapján, vagy a szóban forgó gazdálkodó egység alapszabályzata alapján, ha ezt annak az államnak a jogrendje, amelyhez a szóban forgó gazdálkodó egység igazodik, lehetővé teszi, vagy

d) társtulajdonosa vagy részvényese a gazdálkodó egységnek, és a gazdálkodó egység képviseleti szerve vagy felügyeleti szerve tagjainak többsége, akik az elszámolási időszak folyamán és az ezt közvetlenül megelőző elszámolási időszakban tisztségüket ellátták és egészen a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállításáig kizárólag az anyavállalat mint társtulajdonos vagy részvényes szavazati jogának érvényesítésével került kinevezésre; ez nem alkalmazandó, ha létezik más, az a) – c) pontok szerinti jogokkal rendelkező harmadik fél,  vagy

e) társtulajdonosa vagy részvényese, és a gazdálkodó egység többi társtulajdonosával vagy részvényesével kötött megállapodás alapján többségi szavazati joggal rendelkezik.

(4) A leányvállalat olyan gazdálkodó egység, amelyben az anyavállalat döntő befolyással rendelkezik, éspedig közvetlenül vagy közvetve is, további leányvállalatain keresztül.

(5) A 3. bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámítása során a szavazati jogokhoz és a képviseleti szerv vagy felügyeleti szerv tagjainak kinevezésére és visszahívására vonatkozó jogokhoz hozzászámítódnak

a) a gazdálkodó egység más leányvállalatának jogai,

b) azon természetes személy vagy jogi személy, aki/amely saját nevében, de az anyavállalat vagy más leányvállalatának a javára jár el.

(6) A 3. bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámítása során a szavazati jogokból leszámítódnak azok a szavazati jogok, amelyek részvényekkel vagy részesedésekkel függenek össze, melyek

a) más gazdálkodó egység javára – mint az anyavállalat vagy a leányvállalat – vannak fenntartva, vagy

b) biztosítékként vannak fenntartva, ha ezeket a szavazati jogokat annak a gazdálkodó egységnek az utasításai alapján hatják végre, amely a biztosítékot nyújtotta, vagy amelyek a vállalkozói tevékenység keretében kölcsönök folyósításával kapcsolatban vannak fenntartva, éspedig azzal a feltétellel, hogy a szavazati jogokat annak a személynek az érdekében érvényesítik, aki a hitelfedezetet nyújtotta.

(7) A 3. bekezdés a), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámítása során a leányvállalat társtulajdonosai vagy részvényesei teljes szavazati jogainak számából levonandók azok, amelyek a szóban forgó leányvállalat vagy ennek valamelyik leányvállalata vagy a saját nevében, de ezen leányvállalatok javára eljáró személy által fenntartott részvényekkel vagy részesedésekkel függenek össze.

(8) Arra az anyavállalatra, amely egyúttal leányvállalat is, és az ő anyavállalata valamelyik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, nem vonatkozik a konszolidált pénzügyi kimutatás és a konszolidált éves jelentés összeállításának kötelezettsége (a továbbiakban csak „felmentés"), ha az anyavállalata rendelkezik

a) leányvállalatának összes részvényével vagy részesedésével, vagy

b) a leányvállalat részvényeinek vagy részesedéseinek legalább 90%-ával, és ezen gazdálkodó egység többi részvényese vagy társtulajdonosa egyetértett a felmentéssel.

(9) A 8. bekezdés szerinti felmentést csak akkor lehet érvényesíteni, ha

a) a leányvállalat és annak összes leányvállalata belefoglaltatnak az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásába, melyet az Európai Unió jogszabályai szerint állítottak össze,

b) az anyavállalat a) pontban szereplő konszolidált pénzügyi kimutatását, valamint az anyavállalat konszolidált éves jelentése és pénzügyi kimutatása közötti összhangot könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni az Európai Unió jogszabályai szerint,

c) az anyavállalat a) pontban szereplő konszolidált pénzügyi kimutatását, az anyavállalat konszolidált éves jelentését és a könyvvizsgáló jelentését az Európai Unió jogszabályai szerint kell nyilvánosságra hozni,

d) a leányvállalat az egyéni pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben feltünteti a konszolidált pénzügyi kimutatást összeállító, a) pontban szereplő anyavállalat elnevezését és székhelyét és rámutat arra, hogy kötelezettsége alól felmentették.

(10) Az anyavállalat nem köteles konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani, ha azon a napon, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják

a) az anyavállalat egyedi pénzügyi kimutatása és összes leányvállalata egyedi pénzügyi kimutatásai alapján, a következő feltételek közül legalább kettő nem teljesül:

1. az anyavállalat és összes leányvállalata eszközeinek teljes összege meghaladja a 24 000 000 eurót, miközben ebből a célból az eszközök teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított összege értendő,

2. az anyavállalat és összes leányvállalatának nettó forgalma meghaladja a 48 000 000 eurót,

3. az anyavállalat és összes leányvállalatának alkalmazottainak átlagos átszámított száma az elszámolási időszakban meghaladta a 250 főt, vagy

b) a konszolidált egészre, a tőke konszolidálása, a gazdálkodó egységek közötti kölcsönös kapcsolatok, a gazdasági eredmény konszolidálása valamint a költségek és nyereségek konszolidálása után a következő feltételek közül legalább kettő nem teljesül:

1. az anyavállalat és összes leányvállalata eszközeinek teljes összege meghaladja a 20 000 000 eurót, miközben ebből a célból az eszközök teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított összege értendő,

2. az anyavállalat és összes leányvállalatának nettó forgalma meghaladja a 40 000 000 eurót,

3. az anyavállalat és összes leányvállalatának alkalmazottainak átlagos átszámított száma az elszámolási időszakban meghaladta a 250 főt.

(11) A 8. bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik arra az anyavállalatra, amely értékpapírokat bocsátott ki, melyeket kereskedelem céljából valamely tagállam vagy az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piaca elfogadta, és a 10. bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik az anyavállalatra, ha az közérdeklődésre számot tartó jogalany, vagy ha annak valamelyik leányvállalata közérdeklődésre számot tartó jogalany. Az anyavállalat beszünteti a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítása alóli mentesség alkalmazását a következő elszámolási időszaktól, ha két egymást követő elszámolási időszakban teljesíti a 10. bekezdés szerinti feltételeket. A konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítása alóli mentesség 10. bekezdés szerinti feltételeinek elbírálása során az anyavállalat a következőképpen jár el:

a) a feltételek elbírálása során csak azokat a leányvállalatokat foglalja bele, melyek nem teljesítik a 13. bekezdés szerinti feltételeket,

b) eldöntheti, hogy a 10. bekezdés a) pontja vagy a 10. bekezdés b) pontja szerinti feltételeket fogja-e elbírálni.

(12) A konszolidált pénzügyi kimutatás és a konszolidált éves jelentés összeállításának kötelezettsége nem vonatkozik az anyavállalatra, ha csupán az anyavállalat egyéni pénzügyi kimutatásának összeállítása nem befolyásolja lényegesen a konszolidált egység pénzügyi helyzetének, költségeinek, hozamainak és gazdálkodási eredményének megítélését; a 10. és 11. bekezdések rendelkezései ilyen esetben nem használandók.

(13) Az anyavállalat nem köteles konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani, ha azzal a nappal, amellyel a konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítanák, csak olyan leányvállalatai vannak, amelyek a következő feltételek közül legalább az egyiket teljesítik:

a) hosszú távú akadályok állnak fenn, amelyek jelentősen akadályozzák az anyavállalatot jogai gyakorlásában a leányvállalat eszközeivel kapcsolatban vagy jogai gyakorlásában a leányvállalat irányítását illetően,

b) a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállításához szükséges adatokat csak aránytalanul magas költségek árán vagy túlságos késedelemmel lehet megszerezni vagy

c) az anyavállalat a részesedését a leányvállalatban csak annak eladása céljából tartja fenn.

(14) Az anyavállalat köteles időben közölni a leányvállalatokkal és a többi, a konszolidált pénzügyi kimutatásba belefoglalt gazdálkodó egységgel azt az információt, hogy kötelessége konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani.

(15) A leányvállalatok és a többi, a konszolidált pénzügyi kimutatásba befoglalt gazdálkodó egység köteles időben benyújtani egyedi pénzügyi kimutatását és a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállításához szükséges információkat az anyavállalatnak.

(16) A konszolidált éves jelentésre a 20. § arányosan alkalmazandó. Ha a gazdálkodó egység köteles összeállítani az egyéni éves jelentést és a konszolidált éves jelentést is, az egyéni éves jelentés adatai és a konszolidált éves jelentés adatai összevonhatóak egy konszolidált éves jelentésben.

(17) A rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatás és az évközi konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítására az 1-16. bekezdések hasonlóképpen vonatkoznak.

(18) Az 1-17. bekezdések szerint pénzügyi kimutatást összeállító gazdálkodó egység köteles összeállítani a pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatását. A pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatásának terjedelmét, módját, helyét és benyújtásának határidejét a minisztérium rendelettel határozza meg. Az intézkedést a minisztérium úgy teszi közzé, hogy bejelenti annak megjelenését a Szlovák Köztársaság Törvénytárában.

(19) A 20. bekezdés szerinti gazdálkodó egység, amely köteles konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani, konszolidált jelentést állít össze a kifizetésekről, amelybe csak a 20.a § 1. bek. szerinti tevékenységekért járó kifizetéseket foglalja bele. A kifizetésekről szóló konszolidált jelentésre a 20.a és 20.b § értelemszerűen vonatkoznak.

(20) Az anyavállalat akkor tekintendő a nyersanyag-kitermelő iparban tevékenykedő gazdálkodó egységnek vagy a természetes erdők irtásával foglalkozó gazdálkodó egységnek, ha az anyavállalat vagy annak leányvállalata a nyersanyag-kitermelő iparban tevékenykedik vagy természetes erdők irtásával foglalkozik.

(1) A közigazgatási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatását az állami költségvetés fejezetének kezelője (a továbbiakban csak „fejezet"), a község vagy a nagyobb területi egység állítja össze

a) az általuk létrehozott költségvetési szervezetek,

b) az általuk létrehozott támogatott szervezetek,

c) a 22. § 4. bek. szerinti leányvállalatok,

d) a külön előírások szerint alapított állami tulajdonrészesedésű jogi személyek,^29b) vagy

e) állami alapok^29ba) egyéni pénzügyi kimutatásai alapján.

(2) A központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatását az összes fejezetre vonatkozóan a minisztérium állítja össze az 1. bekezdés szerinti konszolidált pénzügyi kimutatások alapján, melyeket a fejezetek kezelői állítottak össze. Ha a fejezet kezelője nem köteles összeállítani az 1. bekezdés szerinti konszolidált pénzügyi kimutatást, a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatásának összeállítási alapjául a fejezet kezelőjének egyéni pénzügyi kimutatása szolgál.

(3) A közigazgatás összefoglaló pénzügyi kimutatását a minisztérium állítja össze a 2. bekezdés szerinti központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatása, az 1. bekezdés szerinti közigazgatási gazdálkodó egységek konszolidált pénzügyi kimutatása és a közigazgatási szervek pénzügyi kimutatásai alapján,⁵⁾ amelyek nem állítják össze az 1. bekezdés szerinti konszolidált pénzügyi kimutatást.

(4) A közigazgatási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatását és a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatását könyvvizsgáló hitelesíti.

(5) Az 1. és 2. bekezdések szerint a konszolidált pénzügyi kimutatásba belefoglalt gazdálkodó egységek és a 3. bekezdés szerint a központi közigazgatás összefoglaló pénzügyi kimutatásába belefoglalt gazdálkodó egységek kötelesek benyújtani egyedi pénzügyi kimutatásukat, valamint a konszolidált pénzügyi kimutatás és az összefoglaló pénzügyi kimutatás összeállításához szükséges további információkat arra a határidőre és abban a szerkezetben, melyet az a gazdálkodó egység határoz meg, amely a konszolidált pénzügyi kimutatást és az összefoglaló pénzügyi kimutatást összeállítja, kivéve az egyéni pénzügyi kimutatás azon információit, amelyek tartalma külön szabályozás szerint minősített adatnak számít.^29c)

(1) Az a gazdálkodó egység, melynek fejezetének kezelője, a község vagy a nagyobb területi egység, melyek pénzügyi kimutatását a 19. § vagy a 22.a § szerint könyvvizsgálóval kell hitelesíttetnie, köteles éves jelentést összeállítani, melynek összhangját az ugyanazon elszámolási időszakra összeállított pénzügyi kimutatással könyvvizsgálóval kell hitelesíttetnie.

(2) Ha a 22.a § 1. bek. szerint konszolidált pénzügyi kimutatást összeállító gazdálkodó egység köteles egyéni éves jelentést is összeállítani, az egyéni éves jelentésben szereplő adatokat feltüntetheti a konszolidált pénzügyi kimutatásban és az egyéni éves jelentést nem kell önálló dokumentumként összeállítania.

(3) Az éves jelentés és a konszolidált éves jelentés tartalmazza az elszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatást, amely időszakra az éves jelentés készül, és az erre a pénzügyi kimutatásra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést, valamint elsősorban információkat:

a) a fejezetről, községről, nagyobb területi egységről vagy a konszolidált egész szervezeteiről,

b) a község vagy nagyobb területi egység földrajzi adatairól, demográfiai adatairól, történelemről, műemlékeiről és szimbólumairól,

c) a község vagy nagyobb területi egység feladatainak teljesítéséről a nevelés és művelődés, társadalombiztosítás, egészségügy, kultúra és gazdaság területén,

d) a minisztériumok és a többi központi államigazgatási szerv feladatainak teljesítéséről.

(1) A nyilvántartás a közigazgatás információs rendszere,^29d) melynek kezelője a minisztérium. A nyilvántartó üzemeltetője a minisztérium költségvetési szervezete, a DataCentrum (a továbbiakban csak a „nyilvántartó üzemeltetője“).

(2) A nyilvántartásban a következőket tárolják: 

a) rendes egyéni pénzügyi kimutatások,

b) rendkívüli egyéni pénzügyi kimutatások,

c) rendes konszolidált pénzügyi kimutatások,

d) rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatások,

e) a közigazgatás összefoglaló pénzügyi kimutatásai,

f) a pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatásai, a 17.a és a 22. § szerint,

g) a könyvvizsgálói jelentések,

h) egyéni éves jelentések,

i) konszolidált éves jelentések,

j) külön szabályozás szerinti éves pénzügyi jelentések.^29da)

k) oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky.

(3) A gazdálkodó egység a nyilvántartásba elhelyezhet olyan pénzügyi kimutatást is a 2. bekezdés szerint, melyet saját kezdeményezésére állított össze. Azok a gazdálkodó egységek, amelyek külön szabályozás szerinti éves pénzügyi jelentést állítanak össze,^29da) a pénzügyi kimutatást és az éves jelentést mint az éves pénzügyi jelentés részét külön szabályozásban meghatározott határidővel helyezik el.^29da)

(4) A nyilvántartás üzemeltetője

a) létrehozza, fenntartja és üzemelteti a nyilvántartást,

b) összegyűjti és feldolgozza a pénzügyi kimutatások adatait,

c) összegyűjti és feldolgozza az éves jelentések adatait,

d) biztosítja és elérhetővé teszi a 2. bekezdés szerinti dokumentumokat, a jelen törvénnyel összhangban a közigazgatási szervek és más személyek számára.

(5) A 2. bekezdés szerinti dokumentumok a 35. §-sal összhangban tárolandók. A 2. bekezdés szerinti dokumentumokat államnyelven kell elkészíteni és tárolni, a gazdálkodó egység döntése alapján idegen nyelven is tárolhatók.

(6) A nyilvántartás nyilvános részre és nem nyilvános részre tagolódik. A nyilvántartás nyilvános részét a következő, 2. bekezdés szerinti dokumentumok alkotják:

a) azon gazdálkodó egység dokumentumai, amely pénzügyi kimutatást a 17.a és a 22. § szerint állítja össze, kivéve a 17.a § 1. bek. b) pontjában szereplő gazdálkodó egységet és a külföldi pénzintézet kirendeltségét,^29db)

b) kereskedelmi társaság dokumentumai,

c) szövetkezet dokumentumai,

d) állami cég dokumentumai,

e) közigazgatási szubjektum dokumentumai,

f) más gazdálkodó egység dokumentumai, ha külön szabályozás^29e) meghatározza, hogy ezen személyek 2. bekezdés szerinti dokumentumait nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni,

g) a Szlovák Köztársaság Export-import Bankja.

(7) A nyilvántartás üzemeltetője vezeti és aktualizálja a gazdálkodó egységek listáját.

(1) A 23. § 2. bek. szerinti dokumentumokat elektronikus formában vagy okirati formában kell elhelyezni.

(2) Elektronikus formában a 23. § 2. bek. c)-j) pontjai szerinti dokumentumokat kötelező elhelyezni, valamint azokat a dokumentumokat, amelyek idegen nyelvű elhelyezéséről határozott a gazdálkodó egység. A 23. § 2. bek. a), b) és k) pontjai szerinti dokumentumokat kötelezően elektronikus formában helyezi el a 17.a § 1. és 3. bekezdésében feltüntetett gazdálkodó egység, a Befektetési Garanciaalap, a Szlovák Köztársaság Export-import Bankja, a Betétvédelmi Alap, az egészségügyi biztosító és a külön szabályozás szerint személyek.^29f) A többi gazdálkodó egység a 23. § 2. bek. a) és b) pontjai szerinti dokumentumokat elektronikus formában vagy okirati formában is elhelyezhetik. A 23. § 2. bek. szerinti dokumentumok elhelyezésének kötelezettsége nem vonatkozik a Szlovák Információs Szolgálatra, arra a gazdálkodó egységre, amelyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, kivéve a közigazgatási szerveket, ha nem köteles külön szabályozás szerinti adóbevallást benyújtani,^29g) vagy ha nem köteles pénzügyi kimutatását könyvvizsgálóval hitelesíttetni külön szabályozás szerint,^29h) vagy ha dokumentumainak elhelyezésének kötelezettségét külön szabályozás nem írja elő.^29ha)

(3) A gazdálkodó egység a rendes egyedi pénzügyi kimutatást és a rendkívüli egyedi pénzügyi kimutatást legkésőbb attól a naptól számított hat hónapon belül elhelyezi a nyilvántartásban, amellyel a pénzügyi kimutatásokat összeállították, ha külön szabályozás másként nem rendelkezik.²⁹ⁱ⁾ Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a rendes konszolidált pénzügyi kimutatás vagy a rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatás összeállításának kötelezettsége, a 22. § vagy a 22.a § szerint, köteles elhelyezni a rendes konszolidált pénzügyi kimutatást és a rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatást, a könyvvizsgáló jelentésével együtt a nyilvántartásban, az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül. A megszűnő gazdálkodó egység 23. § 2. bek. szerinti dokumentumait a jogutód gazdálkodó egység helyezi el a nyilvántartásban; az összeolvadás, fúzió vagy szétválás hatályba lépésének napjáig a megszűnő gazdálkodási egység helyezheti el azokat.

(4) Ha a gazdálkodó egység nem hagyja jóvá a pénzügyi kimutatást a 3. bekezdés szerinti határidőre, nem jóváhagyott pénzügyi kimutatást helyez el, és a pénzügyi kimutatás elfogadásának dátumáról szóló értesítést utólagosan helyezi el a nyilvántartásban, legkésőbb a jóváhagyását követő 15 munkanapon belül. A pénzügyi kimutatás jóváhagyása dátuma bejelentésének mintáját a minisztérium intézkedéssel határozza meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában való megjelenés bejelentésével teszi közzé.

(5) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a pénzügyi kimutatás könyvvizsgálóval való hitelesítésének kötelezettsége a 19., 22. és 22.a § szerint, elhelyezi a nyilvántartásban a könyvvizsgáló jelentését is. Ha a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatása a 3. bekezdés szerinti határidőre nincs hitelesítve, nem hitelesített pénzügyi kimutatást helyez el, és a könyvvizsgáló jelentését utólagosan helyezi el a nyilvántartásban, legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül, amelyre a pénzügyi kimutatásokat összeállította.

(6) Ha a pénzügyi kimutatás nyilvántartásban való elhelyezése után a gazdálkodó egység a 16. § 10. bek. összhangban megnyitja a főkönyveket, a nyilvántartásba felesleges késedelem nélkül új jóváhagyott pénzügyi kimutatást helyez el, legkésőbb a jóváhagyását követő 15 munkanapon belül. Ha az éves jelentés nyilvántartásban való elhelyezése után a gazdálkodó egység megváltoztatja az éves jelentés tartalmát, a nyilvántartásba felesleges késedelem nélkül új éves jelentést helyez el.

(7) A jóváhagyott pénzügyi kimutatást vagy a pénzügyi kimutatás jóváhagyásának dátumáról szóló értesítést a gazdálkodó egység köteles a nyilvántartásban legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül elhelyezni, amelyre a pénzügyi kimutatást összeállítják.

(8) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik az egyéni éves jelentés elkészítésének kötelezettsége, köteles a rendes egyéni éves jelentést és a rendkívüli egyéni éves jelentést a nyilvántartásban legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül elhelyezni, amelyre ez az egyéni éves jelentés készült, ha külön szabályozás másként nem rendelkezik.^29ha) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a konszolidált éves jelentés elkészítésének kötelezettsége, köteles a rendes konszolidált éves jelentést és a rendkívüli konszolidált éves jelentést a nyilvántartásban legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül elhelyezni, amelyre ezek a konszolidált éves jelentések készültek. Az elhelyezett éves jelentéseknek nem kell tartalmazniuk a pénzügyi kimutatást és a könyvvizsgáló jelentését, ha ezek a dokumentumok a nyilvántartásban már külön elhelyezésre kerültek.

(9) A gazdálkodó egység felel a 23. § 2. bek. szerint elhelyezett dokumentumok helyességéért. Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a hitelesíttetés 19. § vagy 22. § szerinti kötelezettsége, nem hozhat nyilvánosságra olyan információkat, melyeket a könyvvizsgáló előtte nem hitelesített, oly módon, amely a felhasználót félrevezetné, hogy az információkat könyvvizsgáló hitelesítette. A 23. § 2. bek. szerinti dokumentumok elhelyezéséért a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet kereskedelmi nyilvántartásból történt törlése után a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet utolsó, a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet kereskedelmi nyilvántartásba a törlést megelőzően bejegyzett statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja felel, vagy a kereskedelmi nyilvántartás szerinti szövetkezet jogosult eljárni a kereskedelmi társaság nevében, vagy a kereskedelmi nyilvántartásba a törlést megelőzően bejegyzett mértékben a bejegyzett szövetkezet.

(10) Abban az esetben, ha a gazdálkodó egység által kézbesített dokumentum személyes adatokat tartalmaz, a nyilvántartás üzemeltetője a 23.b § 4. bek. összhangban jogosult azok kezelésére.

(1) Ha a 2. bekezdés másként nem rendelkezik, a pénzügyi kimutatását és a pénzügyi kimutatás jóváhagyása dátumának bejelentését okirati formában elkészítve kézbesítik az adóhivatalnak. Az adóhivatal az okirati formában megkapott pénzügyi kimutatást és a pénzügyi kimutatás jóváhagyása dátumának bejelentését elektronikus formába foglalja és meggyőződik arról, hogy helyesen töltötték ki az általános alaki kellékeket a 17. § 2. bek. a) és b) pontja továbbá a 17. § 2. bek. c)-g) pontja szerint, és hogy a pénzügyi kimutatás tartalmaz minden alkotóelemet a 17. § 3. bek. vagy 4. bek. szerint. Ha a gazdálkodó egység nem helyezte el a 23. § 2. bek. szerinti dokumentumokat, nem a 23.a § 2. bek. szerinti helyes formában helyezte el, a kézbesített beadványt helytelen formanyomtatványon nyújtotta be, nem tartalmazza a második mondat vagy a 3. bekezdés szerinti általános alaki kellékeket és részeket, valamint a gazdálkodó egység nem küszöbölte ki a 23.a § 3. és 4. bek. szerinti határidőn belül a hibákat, az adóhivatal felszólítja a gazdálkodó egységet a hiányosságok kiküszöbölésére az általa megállapított határidőn belül és felvilágosítja őt a hiányosságok kiküszöbölése elmaradásának következményeiről. Az elektronikus formába foglalt dokumentumokat az adóhivatal, felesleges késedelem nélkül, a kézbesítést vagy a hiányosságok kiküszöbölését követő 40 naptári napon belül elektronikus formában továbbítja a nyilvántartó üzemeltetőjének, a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága útján.

(2) A közigazgatás gazdálkodó egységeinek 23. § 2. bek. szerinti dokumentumai az államkincstár rendszere^29j) által kézbesítendők a nyilvántartás üzemeltetőjének.

(3) Az elektronikus formában elkészített, 23. § 2. bek. szerinti dokumentumok az elektronikus iktató által kézbesítendők, mely külön szabályozás szerint üzemel.^29k) A kézbesítésre külön szabályozás vonatkozik.^29k) A Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága meggyőződik arról, hogy a kézbesített pénzügyi kimutatás és a pénzügyi kimutatás jóváhagyása dátumának bejelentése tartalmazzák a helyesen kitöltött általános alaki kellékeket a 17. § 2. bek. a) és b) pontja szerint, valamint a helyesen kitöltött általános alaki kellékeket a 17. § 2. bek. c)-f) pontja szerint, és hogy a pénzügyi kimutatás tartalmazza az összes alkotóelemet  a 17. § 3. bek. vagy 4. bek. szerint és meggyőződik arról, hogy a 23. § 2. bek. f)-j) pontjai szerinti dokumentumok tartalmazzák a helyesen kitöltött alaki kellékeket a 17. § 2. bek. a) és b) pontja szerint és felesleges késedelem nélkül továbbítja azokat a nyilvántartó üzemeltetőjének. Ha a gazdálkodó egység nem helyezte el a 23. § 2. bek. szerinti dokumentumokat, nem a 23.a § 2. bek. szerinti helyes formában helyezte el, a kézbesített beadványt helytelen formanyomtatványon nyújtotta be, nem tartalmazza a harmadik mondat szerinti általános alaki kellékeket és részeket, az adóhivatal az 1. bekezdés szerint jár el.

(4) A nyilvántartás üzemeltetője iktatja, nyilvánosságra hozza és hozzáférhetővé teszi az összes kézbesített, 23. § 2. bek. szerinti dokumentumot, ahogyan azokat a gazdálkodó egység elhelyezte, legkésőbb a nyilvántartásba történő kézbesítés napját követő öt munkanapon belül, a nyilvántartás nyilvános részében vagy nem nyilvános részében. Azokat a 23. § 2. bek. szerinti, nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyeket a cégjegyzékben helyeznek el és a cégjegyzék okiratgyűjteményébe tartoznak,^29ka) a nyilvántartás üzemeltetője e folyamatosan küldi, a nyilvánosságra hozatal napjától számított 30 naptári napos határidővel a cégjegyzék okiratgyűjteményébe, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma útján. Ezeket a dokumentumokat, elhelyezésük dátumával együtt, elektronikus formában küldik. Az éves pénzügyi jelentést, melyet a 23. § 2. bek. j) pontja szerint helyeztek el, a nyilvántartás üzemeltetője elhelyezésének dátumával együtt küldi meg a szabályozott információk központi nyilvántartása üzemeltetőjének.^29kb) A nyilvántartás üzemeltetője hasonlóképpen jár el a 23.a § 4. bek. szerinti értesítés utólagos kézbesítése és a 23.a § 5. bek. szerinti könyvvizsgálói jelentés utólagos kézbesítése során is.

(5) A 23. § 2. bek. szerinti dokumentumok kézbesítésével az adóhivatalba, vagy az elektronikus iktatóba a 3. bekezdés szerint vagy az államkincstár rendszere által a gazdálkodó egység dokumentum-elhelyezési és nyilvánosságra hozatali kötelezettsége teljesítettnek tekintendő. Ha a gazdálkodó egység kiküszöböli az 1. bekezdés vagy 3. bekezdés szerinti hiányosságokat az adóhivatal által felszólításban meghatározott határidőn belül, az így kézbesített beadvány az eredeti kézbesítés napjával beadott, hiánytalan kézbesítésnek tekintendő. Ha a gazdálkodó egység az adóhivatal felszólítása ellenére sem küszöböli ki teljes terjedelemben és meghatározott határidőn belül a hiányosságokat, a 23. § 2. bek. szerinti dokumentumok kézbesítetlennek tekintendők.

(6) Ha kétségek merülnek fel a dokumentumok helyességét, valódiságát vagy teljességét illetően, a dokumentumok nyilvántartásba történő elhelyezése után, a nyilvántartó üzemeltetője értesíti kétségeiről az adóhivatalt, és az felszóltja a gazdálkodó egységet a hiányosságok kiküszöbölésére az általa megállapított határidőn belül, és tájékoztatja a gazdálkodó egységet a hiányosságok kiküszöbölésének elmaradásával összefüggő következményekről.

(7) A nyilvántartó üzemeltetője az elektronikus kommunikáció és az elektronikus szolgáltatásnyújtás részleteit a honlapján teszi közzé.

(1) A nyilvántartás üzemeltetője illetékmentesen, a honlapján, elektronikus formában mindenki számára hozzáférhetővé teszi a 23. § 6. bek. szerinti gazdálkodó egységek, 23. § 2. bek. szerinti dokumentumait a nyilvántartás nyilvános részében, éspedig úgy, ahogyan azokat a gazdálkodó egység elhelyezte.

(2) A gazdálkodó egységek 23. § 2. bek. szerinti dokumentumait, melyek a 23. § 6. bek. szerint a nyilvántartás nem nyilvános részében vannak elhelyezve, a Szlovák Nemzeti Bank és a közigazgatási szerv számára, tevékenységükkel összefüggő célból teszi hozzáférhetővé, valamint azon gazdálkodó egység számára, amelyet a dokumentumok érintenek, miközben a Szlovák Nemzeti Banknak és a közigazgatási szervnek a nyilvántartás által teszik hozzáférhetővé, a gazdálkodó egység számára pedig, melyet a dokumentumok érintenek, írásbeli kérvény alapján, melyet a nyilvántartás üzemeltetője kézbesít. A Szlovák Nemzeti Bank és a közigazgatási szerv számára indokolt esetben írásbeli kérvény alapján is hozzáférhetővé tehetőek a dokumentumok, éspedig akkor, ha a műszaki feltételek akadályozzák a nyilvántartáson keresztül történő hozzáférést. Más személyek számára ezeket a dokumentumokat a nyilvántartás üzemeltetője akkor teszi hozzáférhetővé, ha erről külön előírás rendelkezik.^29l) A külön szabályozás szerinti információmegosztás^29m) nem vonatkozik a 23. § 2. bek. szerinti dokumentumokban szereplő azon tényekre, melyek a nyilvántartás nem nyilvános részében vannak elhelyezve.

(3) A 2. bekezdés szerinti kérvény a következőket tartalmazza: 

a) a kérvényező azonosító adatait, ezek: a gazdálkodó egység megnevezése, a jogi személy székhelye vagy a természetes személy vállalkozásának helye és a szervezet statisztikai azonosító száma,

b) a dokumentumok vagy a dokumentumok részeinek listáját, melyekhez a kérvényező hozzá akar férni,

c) a kérvényezett dokumentumokhoz vagy a dokumentumok részeihez való hozzáférés jogosultságának igazolását.

(4) A 2. bekezdés szerinti dokumentumokat elektronikus formában vagy okirati formában teszik hozzáférhetővé, az elektronikus formában történő hozzáférés illetékmentes. Az elektronikus formában leadott kérvényt garantált elektronikus aláírással kell ellátni, egyébként a kérvény visszautasítható. A 2. bekezdés szerinti eljárásra a közigazgatási rendtartás vonatkozik.

(5) A nyilvántartó üzemeltetője a kérvényező kérvénye alapján, a közigazgatási eljárási illeték kifizetése után, kiadja a 23. § 2. bek. szerint elhelyezett dokumentum vagy a dokumentumok részeinek másolatát vagy az arról szóló igazolást, hogy az a bizonyos dokumentum vagy a dokumentum része nincs elhelyezve a nyilvántartásban. Az elhelyezett dokumentum vagy a dokumentumok részei másolatának kiadását vagy az arról szóló igazolás kiadását, hogy az a bizonyos dokumentum nincs elhelyezve a nyilvántartásban, elektronikus eszközökkel is kérvényezni lehet. Ha a kérvényező az elhelyezett dokumentum elektronikus formában történő kiadását vagy az arról szóló elektronikus igazolás kiadását kérvényezi, hogy az a bizonyos dokumentum nincsen elhelyezve a nyilvántartásban, a nyilvántartó üzemeltetője elektronikus eszközökön,^29d) garantált elektronikus aláírással ellátva adja ki. A dokumentum másolatát vagy az arról szóló igazolást, hogy az a bizonyos dokumentum nincsen elhelyezve a nyilvántartásban, a nyilvántartó üzemeltetője a közigazgatási eljárási illeték kifizetésének napját követő öt munkanapon belül adja ki. A gazdálkodó egység az őt érintő dokumentumnak vagy a dokumentum részének másolatát, illetve annak igazolását, hogy egy bizonyos dokumentum nincs a nyilvántartásban elhelyezve, személyesen azokban a járási hivatalokban is kikérheti, melyek az egyablakos ügyintézési pont feladatkörét is betöltik, külön előírás szerint.^29o) A dokumentum nyilvántartásban történő elhelyezéséig, a dokumentumnak vagy a dokumentum részének másolatát a gazdálkodó egység részére az adóhivatal adja ki.

(1) Egyéni pénzügyi kimutatás a nyilvántartásba történő elhelyezéssel van nyilvánosságra hozva. Az a konszolidált pénzügyi kimutatás, melynek összeállítási kötelezettségét a jelen törvény írja elő, a nyilvántartásba történő elhelyezéssel van nyilvánosságra hozva. Az egyéni pénzügyi kimutatás és a konszolidált pénzügyi kimutatás a 23-23.c § szerint helyezendő el a nyilvántartásban.

(2) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a pénzügyi kimutatás könyvvizsgálóval történő hitelesítésének kötelezettsége a 19., 22. és 22.a § szerint, a könyvvizsgáló jelentését a nyilvántartásba történő elhelyezéssel hozza nyilvánosságra, ha külön szabályozás másként nem rendelkezik.^29ha) Könyvvizsgálói jelentést a 23-23.c § szerint helyezendő el a nyilvántartásban.

(3) Az egyéni éves jelentés és a konszolidált éves jelentés a nyilvántartásba történő elhelyezéssel van nyilvánosságra hozva. Az egyéni éves jelentés és a konszolidált éves jelentés a 23-23.c § szerinti módon és határidővel helyezendő el a nyilvántartásban.

(4) Az a gazdálkodó egység, amely a 22. § 8. bek. szerint jár el, köteles elhelyezni a konszolidált pénzügyi kimutatást, amely a 22. § 9. bek. a) pontja szerint van összeállítva, a könyvvizsgáló jelentésével és a konszolidált éves jelentéssel együtt a cégjegyzék okiratgyűjteményébe, elszámolási időszakának befejezésétől számított egy éven belül, miközben a konszolidált pénzügyi kimutatás mint a konszolidált éves jelentés része lehet elhelyezve.

(5) A 17.a §-ban szereplő gazdálkodó egység, kivéve a 17.a § 1. bek. b) pontjában szereplő gazdálkodó egységet, legalább egy éven keresztül közzéteszi honlapján az egyéni a pénzügyi kimutatás nyilvántartásban történt elhelyezéséről szóló információt; legalább egy éven keresztül közzéteszi honlapján a teljes egyedi pénzügyi kimutatást ugyanabban a terjedelemben és határidővel, mint ahogy azt elhelyezi a nyilvántartásban.

(6) Az a gazdálkodó egység, melynek tevékenysége az ipari termelés kategóriájába tartozik külön szabályozás szerint,^29a) és amelynek nettó forgalma a közvetlenül megelőző elszámolási időszakban meghaladta a 250 000 000 eurót, köteles benyújtani a minisztériumnak az éves jelentést és a közgyűlések feljegyzéseit, amelyekre abban az elszámolási időszakban került sor, amelyre az éves jelentést benyújtották, mindezt az éves jelentés megtárgyalását követő öt napon belül, de legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított nyolcadik hónap végéig, amelyre az éves jelentést benyújtották; az ilyen gazdálkodó egység köteles felesleges késedelem nélkül a minisztérium kérésére további kapcsolódó információkat is megadni. A minisztérium az Európai Bizottság elé terjeszti a gazdálkodó egység éves jelentését és közgyűléseinek feljegyzéseit, amelyekre abban az elszámolási időszakban került sor, amelyre az éves jelentést benyújtották, az elszámolási időszak befejezésétől számított kilencedik hónap végéig, amelyre az éves jelentést benyújtották.

(7) A 6. bekezdés rendelkezése arra a gazdálkodó egységre vonatkozik, amelyben a közhatóság többségi szavazati joggal rendelkezik azért, mert a gazdálkodó egység tulajdonrészével vagy a gazdálkodó egység részvényeivel rendelkezik, amelyekhez a többségi szavazatai jog kapcsolódik, és ez közvetett módon, más személyek által, amelyekben a közhatalom többségi szavazati joggal rendelkezik, is érvényes.

(1) A gazdálkodó egység köteles értékelni eszközeit és kötelezettségeit az értékelés napjával, éspedig

a) a számviteli eset megvalósulásának napjával, a 25. § szerinti módszerekkel,

b) azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, a 27. § szerinti módszerrel,

c) más nappal az elszámolási időszak folyamán, a 27. § szerinti módszerrel, ha azt külön szabályozás szerint megkövetelik.³³⁾

(2) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a külföldi pénznemben kifejezett eszközöket és kötelezettségeket a gazdálkodó egység átszámítja euróra referencia átváltási árfolyamon, melyet az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank^33a) (a továbbiakban csak „referencia árfolyam“) határozott meg és tett közzé

a) a számviteli eset megvalósulásának napját megelőző napon vagy más napon, ha azt külön szabályozás írja elő,³⁴⁾

b) azon a napon, mellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják,

c) azon a napon, amely fordulónap, amely nappal a megszűnő külföldi jogi személytől átveszi annak eszközeit és kötelezettségeit.

(3) Az euróban vásárolt külföldi pénznem növekményének értékelésére a 4. bekezdés szerinti értékelésen kívül az az árfolyam alkalmazandó, amelyért ezt a külföldi pénznemet megvásárolták, vagy az üzlet megkötésének napján érvényes referencia árfolyam. A más külföldi pénznemben vásárolt külföldi pénznem euróban kifejezett növekményének értékelésére a 4. bekezdés szerinti értékelésen kívül a más külföldi pénznem euróban kifejezett értéke alkalmazandó vagy a külföldi pénznem euróban kifejezett növekményének értékelésére az üzlet megkötésének napján érvényes referencia árfolyam alkalmazandó.

(4) A deviza származékos üzlet keretében beszerzett külföldi pénznem értékelésére az értékelés napján érvényes, annak a banknak az árfolyama vagy annak a külföldi banki kirendeltségnek az árfolyama alkalmazandó, amely ennek a deviza származékos üzletnek a szerződő fele, vagy az értékelés napjával az értékelés napján érvényes referencia árfolyam alkalmazandó. Ha deviza származékos üzletnek nem bank vagy külföldi bank kirendeltsége a szerződő fele, a külföldi pénznem értékelésére az értékelés napján érvényes referencia árfolyam alkalmazandó.

(5) A gazdálkodó egység az értékelés napjával (24. §, 1. bek.) referencia árfolyammal átszámítja

a) a külföldi pénznemre szóló értékpapírokat,

b) a külföldi pénznemben értékelt pénzpiaci eszközöket,¹¹⁾

c) a külföldi pénznemben értékelt pénzügyi különbözeti szerződéseket,¹¹⁾

d) a külföldi pénznemben értékelt származékos eszközök alapját, kivéve a deviza származékos eszközök alapját,

e) az a)-d) pontok szerinti eszközökkel összefüggő követeléseket és kötelezettségeket, amelyek azonos külföldi pénznemben vannak értékelve, mint ezek az eszközök.

(6) Az azonos külföldi pénznem készpénzbeli vagy devizaszámláról történő csökkenése esetében, a külföldi pénznem euróra történő átszámítására alkalmazható a súlyozott számtani középpel megállapított ár vagy az a módszer, mikor a külföldi pénznem növekményének euróban való értékelésére alkalmazott első árat, a külföldi pénznem csökkenésének euróban való értékelésére első árként alkalmazzák. Ha a külföldi pénznem ezen csökkenése fizetési kötelezettség kiegyenlítéséhez kötődik, az első mondat szerinti átszámítási érték alkalmazandó a kötelezettség kiegyenlítésének átszámítására, külföldi pénznemről, euróra. A külföldi pénznemben lévő követelések és kötelezettségek értékelésére, melyek külföldi pénznemben kifizetett vagy átvett előlegek könyveléséhez kötődnek, az előleg kifizetésének vagy átvételének idején érvényes árfolyam alkalmazandó.

(7) A gazdálkodó egység a választott számviteli módszert használja az árfolyamok alkalmazását illetően az összes számviteli esetre az adott üzlet keretében, és az 1-6. bekezdések szerinti összes üzlet esetében, valamint azok értékelésére az elszámolási időszak folyamán és a pénzügyi kimutatásban.

(8) A jelen törvény eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó rendelkezései hozzámérten alkalmazandóak más aktívák és más passzívák értékelésére is.

(9) A 2. bekezdés nem alkalmazandó az átvett előlegek és a kifizetett előlegek esetében azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják.

(10) A virtuális fizetőeszközt a gazdálkodó egység a számviteli eset megvalósulásának napjával számolja át euróra a 25. § 1. bek. h) pontja szerint. A virtuális fizetőeszközre a 4. § 7. bek. arányosan vonatkozik.

(1) Az eszközök és kötelezettségek egyes összetevőiből, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, értékelendőek 

a) bekerülési értéken

1. a tárgyi eszközök, kivéve a saját tevékenységgel létrehozott tárgyi eszközöket,

2. a készletek, kivéve a saját tevékenységgel létrehozott készleteket,

3. a kereskedelmi társaságokban lévő tőkerészesedések, derivátumok és értékpapírok, kivéve azokat az értékpapírokat és kereskedelmi társaságokban lévő tőkerészesedéseket, amelyeknek az e) pont, harmadik alpontja szerint nincs értékpapír és derivátum formájuk,

4. a fizetés ellenében szerzett követelések vagy az alaptőkébe betéttel szerzett³⁵⁾ követelések,

5. az immateriális javak, kivéve a saját tevékenységgel létrehozott immateriális javakat,

6. a kötelezettségek, az átvételük idején,

b) saját költségen

1. a saját tevékenységgel létrehozott tárgyi eszközök,

2. a saját tevékenységgel létrehozott készletek,

3. a saját tevékenységgel létrehozott immateriális javak,

4. az állatállomány számbeli és súlybeli gyarapodása,

c) névértéken

1. a pénzeszközök és értékjelek,

2. a követelések, a létrejöttük idején,

3. a kötelezettségek a létrejöttük idején,

d) valós értéken a 27. §, 2. bek. szerinti

1. az ingyenesen megszerzett eszközök, kivéve a pénzeszközöket és értékpapírokat valamint a névértéken értékelt követeléseket,

2. a személyes tulajdonból a vállalkozásba átsorolt eszközök, kivéve a névértéken értékelt pénzeszközöket és értékpapírokat, valamint követeléseket,

3. azok az immateriális javak és tárgyi eszközök, melyek leltározás alkalmával újólag kerültek megállapításra és eddig a számvitelben nem szerepeltek,

4. az ajánlatkérő által az engedményestől ingyenesen beszerzett eszközök építési koncesszió formájában való teljesítésért külön szabályozás szerint,^35aa)

e) valós értéken a 27. § 2. bek. szerinti

1. eszközök és kötelezettségek, melyek egy vállalatnak vagy részének a megvásárlásával kerültek megszerezésre,

2. eszközök és kötelezettségek, melyek egy vállalatba vagy annak részébe való betéttel kerültek megszerezésre, továbbá azok az eszközök és kötelezettségek, melyek cserével kerültek megszerezésre, kivéve az egyszerű könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egységet,

3. értékpapírok, derivátumok és tőkerészesedések, éspedig 

3a. kereskedési célú értékpapírok,

3b. az alap tulajdonában lévő értékpapírok,^35a) ha külön szabályozás másként nem rendelkezik,^35ab)

3c. értékpapír-kereskedőnél, pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben eladásra szánt értékpapírok, amelyek nem a 17.a § 3. bek. szerint járnak el, továbbá külföldi pénzintézet kirendeltségénél,^29db) kivéve a külföldi alapkezelő társaság kirendeltségét,

3d. az alap tulajdonában lévő derivátumok,^35a)

3e. értékpapír-kereskedőnél, pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben lévő derivátumok, amelyek nem a 17.a § 3. bek. szerint járnak el, továbbá külföldi pénzintézet kirendeltségénél,^29db) kivéve a külföldi alapkezelő társaság kirendeltségét,

3f. kereskedelmi társaságokban lévő tőkerészesedések, melyek formája nem értékpapír és az alap tulajdonában vannak,^35a)

4. áruk, melyekkel a nyilvános piacon kereskednek, melyeket nem a gazdálkodó egység gyártott, és a nyilvános piacon való további értékesítés céljából szerezte meg azokat (a továbbiakban csak „áruk"),

5. az alap tulajdonában lévő nemesfémek.⁹⁾

f) a 27. § 2. pontja szerint megállapított valós értéken átvett eszközök és kötelezettségek, melyeket a jogutód gazdálkodó egység a felszámolás nélkül megszűnő kereskedelmi társaságtól vagy szövetkezettől vesz át,

g) a 27. § 1. bek. j) pontja szerint megállapított valós értéken, építési koncesszió esetén az engedményesnél elkönyvelt immateriális javak, külön szabályozás szerint;^35aa) az ilyen immateriális javakat az engedményes könyveli el, ha túlnyomó mértékben átveszi a keresleti kockázatot, és az ajánlattevő az építmény megvalósításának kezdetén vagy annak használatba helyezése alkalmával szerzi meg a tulajdonjogot,

h) valós értéken a 27. § 13. bek. szerint

1. visszterhesen beszerzett virtuális fizetőeszköz,

2. bányászat útján beszerzett virtuális fizetőeszköz a más eszköz és szolgáltatás ellenében való becserélésének napján,

3. virtuális fizetőeszköz becserélése útján beszerzett szolgáltatás és eszköz, kivéve a pénzeszközöket és névértéken értékelt értékpapírokat,

4. más virtuális fizetőeszköz becserélése útján beszerzett virtuális fizetőeszköz.

(2) A jogutód gazdálkodó egység a jelen törvény szerinti valós értéken értékeli a megszűnő külföldi kereskedelmi társaságtól vagy szövetkezettől átvett eszközöket és kötelezettségeket, ha a megszűnő kereskedelmi társaság vagy szövetkezet nem így értékelte azokat.

(3) Az alap^35a) befektetési eszközökként beszerzett követelései a bankbetéteket kivételével, és az alap^35a) finanszírozására beszerzett kötelezettségek jelenértéken értékelendőek.

(4) A jövőbeni pénzbevételek jelenértéke úgy számolandó ki, mint a jövőbeni pénzbevételek és megfelelő diszkontálási tényezők szorzatainak összege. A jövőbeni pénzkiadások jelenértéke úgy számolandó ki, mint a jövőbeni pénzkiadások és megfelelő diszkontálási tényezők szorzatainak összege.

(5) Ha az összhangban van a megbízható és valós ábrázolás követelményével a 7. § 1. bek. szerint, a virtuális pénzeszközök és olyan eszközök esetében, melyeknél a gazdálkodó egység azonos típusú készletei szerepelnek a raktáron és azonos típusú értékpapírjai szerepelnek a portfólióban, az 1. bekezdés szerinti értékelési módszer lehet a csökkenés értékelése súlyozott számtani középpel megállapított árral is, vagy oly módon, hogy az eszközök bizonyos típusa növekedésének értékelésére alkalmazott első árat ezen eszközök csökkenésének értékelésére első árként alkalmazzák. Azonos típusú értékpapírokat csak abban az esetben lehet az említett módszerrel értékelni, ha azonos a kibocsátójuk és azonos pénznemre szólnak.

(6) A jelen törvény alkalmazásában

a) bekerülési érték alatt az az érték értendő, amelyért az eszközöket beszerezték, és az azok beszerzésével összefüggő költségek valamint ennek a beszerzési értéknek összes csökkentése,

b) saját költség alatt az az érték értendő:

1. amelyek a saját tevékenységgel létrehozott készletek esetében a gyártásra vagy más tevékenységre fordított közvetlen költségek, esetleg a közvetett költségek egy része is, amely a gyártásra vagy más tevékenységre vonatkozik,

2. mely tárgyi eszközök esetében, kivéve a készleteket, valamint immateriális javak esetében, kivéve a saját tevékenységgel létrehozott követeléseket, a gyártásra vagy más tevékenységre fordított közvetlen költségek, és a közvetett költségek, amelyek a gyártásra vagy más tevékenységre vonatkoznak,

c) névérték alatt az az érték értendő, amely a pénzeszközökön és értékjeleken fel van tüntetve, vagy az az összeg, amelyre a követelés vagy kötelezettség szól.

(7) A mikro gazdálkodó egység az a gazdálkodó egység, amelyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, és az a gazdálkodó egység, amely egyszerű könyvviteli rendszerben könyvel, nem értékeli az 1. bekezdés e) pontjának harmadik alpontja szerinti eszközöket és kötelezettségeket.

(8) A gazdálkodó egység a 24. § 1. bek. a) – c) pontjai szerinti értékelés napjával, az 1. bek. e) pontjának 3. alpontjában szereplő értékpapírok kivételével, a 27. § 2. bek. szerint valós értéken értékelheti eladásra szánt értékpapírjait és tőkerészesedéseit.

(9) Az eszközök és kötelezettségek bekerülési értéken, saját költségen vagy valós értéken való értékelése, amelyet az európai részvénytársaság, európai szövetkezet és európai gazdasági egyesülés a székhelyének a Szlovák Köztársaság területére történő áthelyezése előtt hajtott végre, a székhely Szlovák Köztársaság területére történő áthelyezése után is bekerülési értéken, saját költségen vagy valós értéken való értékelésnek számít.

(1) Ha azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, a készletek jövőbeni gazdasági haszna alacsonyabb, mint azok értékelése a számvitelben, nettó realizálható értéken kell őket értékelni. Nettó realizálható értéken a készletek feltételezett eladási ára értendő, csökkentve a befejezésükre fordított feltételezett költségekkel és az eladásukkal összefüggő költségekkel.

(2) Ha azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, a kötelezettségek összege magasabb, mint azok számvitelben szereplő összege, kötelezettségeket a pénzügyi kimutatásban megnövelt értékeléssel tüntetik fel, és az alap^35a) hosszú távú kötelezettségei esetén értékelendő a diszkontálási tényező.

(3) Azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, a gazdálkodó egység köteles a számviteli alapelvekkel és számviteli módszerekkel összhangban rendezni az eszközök értékének értékelését, céltartalékot képezni és leírni az eszközök értékcsökkenését.

(4) Az eszközök értékelése értékhelyesbítésekkel javítandó, ha megalapozottan feltételezhető az eszközök értékének csökkenése a könyv szerinti értékük alá. Az értékhelyesbítések megszüntetendők vagy értékük megváltoztatandó, ha az értékcsökkenés feltételezése megváltozik.

(5) A céltartalékok bizonytalan időzítésű vagy összegű kötelezettségek.

(6) A jelen törvény alkalmazásában az eszközök károsodása alatt az eszközök helyrehozhatatlan károsodása, megsemmisülése, eltulajdonítása vagy elveszése értendő. Az eszközök leltározással megállapított eltulajdonítása vagy elveszése a hiány.

(7) Az 1-4. bekezdéseket nem használja az a gazdálkodó egység, amely az egyszerű könyvviteli rendszerben könyvel, kivéve az eszközök értékcsökkentését és a céltartalék képzését, melyek elismert adóköltségeknek számítanak külön szabályozás szerint.^35b) Az 1-4. bekezdések rendelkezéseit nem köteles alkalmazni az a gazdálkodó egység, melyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, kivéve az eszközök értékcsökkentését, melynél külön szabályozás szerinti értékcsökkentést használhat.^35c)

(1) Az értékelés napjával a 24. § 1. bek. b) vagy c) pontja szerint, az eszközök és kötelezettségek egyes tételei illetve az eszközök homogén tételeinek összessége vagy a kötelezettségek homogén tételeinek összessége a következőképpen értékelendőek:

a) az értékpapírok és tőkerészesedések valós értéken, kivéve a lejáratig tartott értékpapírokat, a gazdálkodó egység által kibocsátott értékpapírokat és olyan kereskedelmi társaságokban való tőkerészesedéseket, melyek számára a gazdálkodó egység az anyavállalat vagy amelyekben a gazdálkodó egység jelentős befolyással rendelkezik, amely alatt a legkevesebb húsz százalékos szavazati jog értendő, kivéve az ingatlanvállalatban való tulajdonosi részesedést külön szabályozás szerint^37a) és olyan kereskedelmi társaságokban való tőkerészesedéseket, amelyeknek nincs értékpapír formájuk és alternatív befektetések speciális befektetési alapja által megszerzett eszközök külön szabályozás szerint,^37b)

b) a derivatívák valós értéken,

c) a felszámolás nélkül megszűnő kereskedelmi társaságokban és szövetkezetekben³⁸⁾ valós értéken,

d) valós értéken, ha valós értékük biztosítására derivatívákkal vannak biztosítva,

e) a speciális befektetési ingatlanalapba tartozó ingatlanok és azok az ingatlanok, amelyekben ama gazdálkodó egységek biztosítástechnikai tartalékainak eszközei vannak elhelyezve, amelyek biztosítók külön szabályozás szerint,¹⁹⁾ valós értéken,

f) az áruk piaci áron,

g) az alap⁹⁾ tulajdonában lévő nemesfémek piaci áron,

h) az alap^35a) tulajdonában lévő befektetési jegy, az adott alap nettó eszközértékében való részesedése szerint,

i) a kereskedésre szánt pénzügyi eszközök portfoliójába tartozó kötelezettségek valós értéken,

j) az engedményes által az ajánlatkérő számára elkészített építmény értékén, melyért az engedményes a 25. §, 1. bek., g) pontjában feltüntetett immateriális javakra tesz szert.

(2) A jelen törvény alkalmazásában az eszközök és kötelezettségek egyes tételeinek illetve az eszközök homogén tételeinek összességének vagy a kötelezettségek homogén tételeinek összességének valós értékén értendő

a) a piaci ár, 

b) értékelési modellel megállapított érték, amely elsősorban az aktív piaci operációkból vagy jegyzésekből származó információkat használja, ha az a) pont szerinti érték nem ismert,

c) értékelési modellel megállapított érték, amely elsősorban az aktív piaci operációkból vagy jegyzésekből származó információktól eltérő információkat használ, ha az aktív piacon nincsenek olyan információk, amelyek a b) pont szerinti értékelési modellhez használhatók volnának, vagy

d) szakértői vélemény, ha az értékelt eszköz tételéhez nem lehet megállapítani annak valós értékét az a)-c) pontok szerint, vagy az értékelt eszköz tételéhez nem hozzáférhető olyan értékelési modell, amely elégséges megbízhatósággal becsüli fel az eszköz értékét, amelyért az adott időben eladnák, vagy amelynek alkalmazása a gazdálkodó egységtől aránytalanul nagy erőfeszítést vagy kiadást követelne, ahhoz viszonyítva, hogy alkalmazása mennyit tenne hozzá a gazdálkodó egység pénzügyi helyzete ábrázolásának minőségéhez  a pénzügyi kimutatásban.

(3) A piaci ár

a) az értékelés napján, a tőzsdén bejelentett végső ár a 24. §, 1. bek. szerint, feltételezve, hogy a megfelelő eszközökkel rendelkező piac, melyet a tőzsde szervez, aktív piac, vagy

b) a legszámosabb kínálati ár, vagy ha ez nem reprezentatív, egy másik aktív piac kínálati árainak mediánja az értékelés napján, a 24. §, 1. bek. szerint, ha nem lehet használni az a) pont szerinti értékelést; ha a megvásárolt eszköz szállításának költségei, az aktív piacon vele való kereskedés céljából fenntartott tároló helyéről a vásárlónál való felhasználásának helyére, nem lehanyagolhatóak, hozzászámítandók a piaci árhoz.

(4) Ha egy piac nem hozza nyilvánosságra a végső árakat vagy más, a piacon megvalósított árakat, akkor az ott jegyzett árak használandók, illetve az árajánlatok más formái, ha azoknak nincs jegyzési formájuk, ha ez a piac teljesíti az aktív piac feltételeit az 5. bek. a) és b) pontjai szerint.

(5) Az aktív piac olyan piac, amelyen

a) az eszközök típusai szerinti eszközökkel kereskednek, melyeknek hasonló feltételek mellett hasonló tulajdonságaik vannak,

b) a személyek rendszerint hajlandók venni vagy eladni, és

c) az árakról szóló információ a nyilvánosság számára hozzáférhető

(6) Ha az eszközökkel nem a hazai tőzsdén kereskednek, de külföldi szabályozott nyilvános piacokon kereskednek velük, a 3. bekezdés, a) pontja szerinti piaci áron az irányadó szabályozott piacon bejelentett végső ár értendő. Ha az irányadó szabályozott piacon az értékelés tárgyát képező eszközökkel, az értékelés napján nem kereskedtek, a 3. bekezdés, a) pontja szerinti piaci áron a végső árak közül a legmagasabb ár értendő, melyet a külföldi szabályozott nyilvános piacokon jelentettek be, amelyeken a gazdálkodó egység számára a kereskedésben való részvétel hozzáférhető.

(7) Az értékelési modellek a következőkből indulnak ki:

a) piaci szempontú megközelítés, amely a piaci operációk által létrehozott információkat használja, mint például

1. az aktív piacon hasonló eszközök által elért ár, miközben ára kiigazítandó azon eszközök jellemzőinek befolyásával, amelyekben és amely terjedelemben az eltér az értékelt eszközök jellemzőitől,

2. az eszközök ára, melyek árának alakulásával az értékelt eszközök árának alakulása statisztikai függőséget mutat,

3. tartozási eszközök esetén a kamatláb, hozamgörbe, kockázati ráhagyás vagy a hasonló típusú, hasonló lejárattal és hasonló adóssal rendelkező, tartozási eszköz értékelésének további tételei,

b) kiadási megközelítés, amely abból a pénzösszegből indul ki, amelyet azoknak az eszközöknek a beszerzésére kellene fordítani, amelyek a gazdálkodó egység számára hasonló előnyökkel járnának, mint az értékelt eszközök, miközben ez a megközelítés elsősorban a nem pénzbeli eszközök értékelésére használandó; eközben figyelembe kell venni a piaci operációkból és árajánlatokból származó információkat, azok fajtája és helye szempontjából, amely helyen az eszközöket valószínűleg beszerezésre kerülne, beleértve a kiskereskedelmi piacot is,

c) bevételi megközelítés, például a jelenlegi érték modellje, amely az eszközökből származó jövőbeli pénzbeli bevételek és az eszközre fordított jövőbeli pénzbeli kiadások jelenlegi értékén alapul, miközben a leszámítolási kamatlábat, mint a befektetők által az adott eszközfajtára az értékelés napjával megkövetelt belső megtérülési rátát kell meghatározni, amely adott mértékű kockázatot hordoz.

(8) A leányvállalatban vagy részesedéses gazdálkodó egységben lévő részvényeket tőkemódszer alkalmazásával lehet értékelni. A tőkemódszer alkalmazása esetén a részvények értéke összehasonlítandó a tőkerészesedés mértékének megfelelő értékkel a leányvállalatban és a részesedéses gazdálkodó egységben, és a részvények értéke kiigazítandó a tőkerészesedés mértékének megfelelő értékre a leányvállalatban és a részesedéses gazdálkodó egységben. Ha a gazdálkodó egység ezt az értékelő módszert alkalmazza, köteles ezt alkalmazni minden ilyen részvényének értékelésére, azzal a feltétellel, hogy a tőkemódszer segítségével határozhatja meg az értéket. Az a gazdálkodó egység, amelyben más gazdálkodó egységnek részesedése van, tőkéjének aktuális szerkezetéről időben nyújt információt, hogy a gazdálkodó egység a tőkemódszer segítségével tudja értékelni részvényeit.

(9) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és más kamatozó követelések esetében azok értékelése megvásárlásuk kiegyenlítésének napjától lejáratuk napjáig vagy más személyre történő átruházásuk napjáig növekszik a hozzá kapcsolódó megállapodott kamattal, és a főkövetelés fizetőrészletével és a kamat fizetőrészletével csökken. A gazdálkodó egység által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és más kamatozó kötelezettségek esetében azok értékelése kezdeti elszámolásuk napjától lejáratuk vagy más személyre történő átruházásuk napjáig növekszik a hozzá kapcsolódó megállapodott kamattal és a főkövetelés fizetőrészletével és a kamat fizetőrészletével csökken.

(10) Az a gazdálkodó egység, amely az értékelés napjával a 24. § 1. bek. a) pontja szerint nem érétékeli értékpapírjait és részvényeit a 25. § 8. bek szerint valós értéken, nem értékeli ezeket az értékpapírokat és részvényeket valós értéken a 24. § 1. bek. b) és c) pontjai szerinti értékelés napjával sem.

(11) A mikro gazdálkodó egység, az a gazdálkodó egység, amelyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, és az a gazdálkodó egység, amely egyszerű könyvviteli rendszerben könyvel, nem értékeli az 1. bekezdés, e) pontjának harmadik alpontja szerinti eszközöket és kötelezettségeket, azzal a nappal amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, nem értékeli eszközeit és kötelezettségeit valós értéken, kivéve az 1. bekezdés c) pontja szerinti eszközöket és kötelezettségeket és nem értékeli eszközeit  tőkemódszerrel a 8. bekezdés szerint.

(12) A valós értéken történő értékelésére az értékelés napjával nem kerül sor, ha a valós értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni.

(13) A virtuális fizetőeszköz valós értékét annak piaci ára jelenti a 24. § 1. bek. a) pontja szerinti értékelés napján, a piaci árat a virtuális fizetőeszköz kiválasztott nyilvános piacáról származó, a gazdálkodó egység által meghatározott módszerrel állapítják meg. Az elszámolási időszak során a gazdálkodó egység az adott virtuális fizetőeszköz valós értékét ugyanazon módszerrel határozza meg.

(1) A gazdálkodó egység, hacsak a továbbiak másként nem rendelkeznek, a számviteli alapelvekkel és számviteli módszerekkel összhangban leírja a tárgyi eszközöket, kivéve a készleteket, és az immateriális javakat, kivéve a követeléseket, ha külön szabályozás másként nem rendelkezik. Kölcsönszerződés⁴¹⁾ esetén, a kötelezettség jogok átruházásával⁴²⁾ történő biztosításának ideje alatt, vagy ha a dolgok tulajdonjogára más módon tesz szert, mint a dolog átvételével,⁴³⁾ valamint külön szabályozásban meghatározott további esetekben is, az a gazdálkodó egység könyveli el és írja le az eszközöket, amelyik azokat használja.

(2) A telkek, a nemesfémekből készült tárgyak és más, külön szabályozással⁴⁴⁾ meghatározott eszközök nem leírandóak.

(3) Az 1. bekezdésben feltüntetett gazdálkodó egység köteles összeállítani az amortizációs ütemtervet, melynek alapján végrehajtja az eszközök értékcsökkentését. A nevezett eszközök csak a számvitelben szereplő értékelésük összegéig írhatók le. A 9. § 2. bek. szerinti gazdálkodó egység, amely az egyszerű könyvviteli rendszerben könyvel és az a gazdálkodó egység, amelyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, külön szabályozás szerint^35c) határozhatja meg a leírásokat az amortizációs ütemtervben, ha azok ebben a külön szabályozásban másképp vannak meghatározva, mint a jelen törvény szerint.

(4) A gazdálkodó egység a tárgyi eszközöket, kivéve a készleteket, és az immateriális javakat, kivéve a követeléseket, használatuk feltételezett ideje alatt írja le, amely megfelel az eszközökből származó jövőbeni gazdasági haszonnal járó fogyasztásának. A fejlesztésre fordított költségeket, mint immateriális javakat, a beszerzésüktől számított öt éven belül le kell írnia a gazdálkodó egységnek. Ha a goodwill élettartamát és a fejlesztési ráfordításokat nem lehet megbízhatóan felbecsülni, a gazdálkodó egység köteles legkésőbb a beszerzésüktől számított öt éven belül leírni. Ha a fejlesztési ráfordítások nem kerültek teljes mértékben leírásra, a gazdálkodó egység csak akkor fizethet ki osztalékot, ha a céltartalékok és a saját tőke más összetevőinek teljes összege, melyek a kifizetésre rendelkezésre állnak, nagyobb, mint a le nem írt fejlesztési ráfordítások teljes összege.

(5) A tőkehozzájárulási alapba történő befizetések alapján a tőkehozzájárulási alap létrehozása a kereskedelmi társaságnál és a társtulajdonosnál vagy részvényesnél külön jogszabály^44a) szerint kerül elkönyvelésre. A társtulajdonos vagy részvényes számvitelében a tőkehozzájárulási alapba történő befizetések az értékpapírok vagy az alaptőkéből való részesedés részeként könyvelendők le.

(1) A gazdálkodó egység leltározással ellenőrzi, hogy az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének számvitelben szereplő állománya megfelel-e a valóságnak.

(2) A leltározást a gazdálkodó egység azzal a nappal végzi el, amellyel összeállítja a rendes vagy a rendkívüli pénzügyi kimutatást. A gazdálkodó egység az évközi pénzügyi kimutatás összeállításához csak a 26. § 3. bek. szerint értékelés céljából végzi el a leltározást. A leltározás elvégzéséről szóló külön szabályozás szerinti⁴⁵⁾ rendelkezések ezáltal nem érintettek.

(3) A tárgyi eszközök esetében, kivéve a készpénzeszközök készleteit, a gazdálkodó egység a leltározást más határidővel is elvégezheti, mint ahogy azt a 2. bekezdés meghatározza, amely azonban nem lépheti túl a négy évet. A készpénzeszközöket a gazdálkodó egységnek azzal a nappal kell leltároznia, amellyel összeállítja a pénzügyi kimutatást.

(1) Az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének valós állománya leltározással állapítandó meg. A tárgyi jellegű és az immateriális jellegű eszközök esetében a valós állományt fizikai leltározással kell megállapítani; a kötelezettségek, az eszközök és kötelezettségek különbségének, valamint azon típusú eszközök esetében, melyeknél nem lehet elvégezni a fizikai leltározást, a valós állományt könyv szerinti leltárral kell meghatározni; ha az lehetséges, a fizikai és a könyv szerinti leltár kombinációját kell alkalmazni.

(2) A leltárnyilvántartás olyan számviteli nyilvántartási bejegyzés, amely biztosítja a számvitel bizonyíthatóságát (8. § 4. bek.). A leltárnyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a gazdálkodó egység cégszerű megnevezése vagy neve; a jogi személyek a székhelyüket, a természetes személyek a lakhelyüket és vállalkozásuk helyét tüntetik fel, ha az a lakhelyüktől különbözik,

b) a leltározás megkezdésének napját, a napot, amellyel a leltározást elvégezték, és a leltározás befejezésének napját,

c) az eszközök állományát, feltüntetve mennyiségeik egységeit és árukat, a 25. § szerint,

d) az eszközök tárolásának helyét,

e) az anyagilag felelős személy vagy az adott eszközök típusáért felelős személy vezeték- és keresztnevét, valamint aláírását,

f) a kötelezettségek listáját és azok értékelését, a 25. § szerint,

g) az eszközök és kötelezettségek különbségének valós állományának listáját,

h) javaslatokat az eszközök és kötelezettségek értékelése valós voltának megítélésére azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, melyeket az eszközök és kötelezettségek 26. és 27. § szerinti átértékelésének céljából elvégzett leltározás során állapítottak meg, ha ilyen tények ismertek azon személyek számára, akik a leltározást elvégezték,

i) az eszközök, kötelezettségek valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének valós állományának megállapításáért felelős személyek vezeték- és keresztnevét, valamint aláírását,

j) megjegyzéseket.

(3) Az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének állományát a leltárnyilvántartásban össze kell hasonlítani az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének számvitelben szereplő állományával, és az összehasonlítás eredményeit be kell jegyezni a leltározási jelentésbe. A leltározási jelentés olyan számviteli nyilvántartási bejegyzés, amely igazolja a számvitel tárgyi helyességét, és amelynek a következőket kell tartalmaznia: 

a) a gazdálkodó egység cégszerű megnevezése vagy neve; a jogi személyek a székhelyüket, a természetes személyek a lakhelyüket és vállalkozásuk helyét tüntetik fel, ha az a lakhelyüktől különbözik,

b) az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének valós állományának és a könyv szerinti állomány összehasonlításának eredményeit,

c) az eszközök és kötelezettségek 26. és 27. § szerinti értékelése valós voltának megítélésének eredményeit,

d) a gazdálkodó egységben a leltározásért felelős személy vagy személyek vezeték- és keresztnevét, valamint aláírását.

(4) A tárgyi eszközök fizikai leltározását, kivéve a készleteket, amelyet nem lehet elvégezni azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, el lehet végezni az elszámolási időszak utolsó három hónapja alatt, esetleg a következő elszámolási időszak első hónapjában. A készletek fizikai leltározását a gazdálkodó egység az elszámolási időszak folyamán bármikor elvégezheti. Ugyanakkor igazolni kell a tárgyi eszközök állományát azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, amihez a fizikai leltározás adatait kell felhasználni, melyeket a szóban forgó eszközöknek a fizikai leltározás befejezésétől, az elszámolási időszak végéig eltelt idő alatt, esetleg a következő elszámolási időszak elejétől, a fizikai leltározás végéig eltelt időszak, vagyis a folyó elszámolási időszak első hónapjában történt gyarapodásával és csökkenésével módosítottak.

(5) A leltározási különbség kétféle jellegű lehet, éspedig

a) hiány, ha a megállapított valós állomány alacsonyabb, mint a számvitelben szereplő állomány, és ha ezt nem lehet számviteli nyilvántartási bejegyzéssel igazolni; pénzeszközök és értékjelek esetében deficitnek/hiánynak nevezendő,

b) többlet, ha a megállapított valós állomány magasabb, mint a számvitelben szereplő állomány, és ha ezt nem lehet számviteli nyilvántartási bejegyzéssel igazolni.

(6) A 26. és 27. § szerint értékelés korrigálásából adódó különbségek nem tekintendők leltározási különbségeknek.

(7) A leltározási különbséget a gazdálkodó egység arra az elszámolási időszakra könyveli el, amelyre a leltározással az eszközök, a kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének állományát felméri.

(1) A gazdálkodó egység számviteli dokumentációját a 4. § 5. bek. szerint létrehozott, összes számviteli nyilvántartási bejegyzés alkotja.

(2) A jelen törvény alkalmazásában 

a) írásos formájúnak tekintendő az a számviteli nyilvántartási bejegyzés, melyet kézzel, írógéppel, nyomdai vagy reprográfiai technikával, vagy számítástechnikai nyomtatási kimeneti eszközzel készítettek, és melynek tartalma természetes személy számára olvasható,

b) technikai formájúnak tekintendő az a számviteli nyilvántartási bejegyzés, melyet elektronikus, optikai vagy más, az a) pontban nem szereplő módon készítettek, és amely lehetővé teszi annak átvitelét írásos formába; az írásos formába történő átvitel nem szükséges a 32. § 3. bek. szerinti aláírás esetében.

(3) A gazdálkodó egység elvégezheti a számviteli nyilvántartási bejegyzés átvitelét az egyik formáról a másik formára. Ebben az esetben köteles biztosítani, hogy a számviteli nyilvántartási bejegyzés tartalma új formájában azonos legyen a számviteli nyilvántartási bejegyzés tartalmával eredeti formájában. Ez a kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a gazdálkodó egység bemutatja a számviteli nyilvántartási bejegyzést eredeti és új formájában is, és azok tartalma azonos, vagy más módon bizonyítja, melyet nem von kétségbe senki azok közül a személyek közül, akik az átvitt bejegyzéssel dolgoznak. A gazdálkodó egység köteles rendelkezni azokkal a számviteli nyilvántartási bejegyzésekkel, melyekkel a számvitel vezetésének formáját igazolja.

(4) A számviteli nyilvántartási bejegyzés minden formája egyenrangú; minden számviteli nyilvántartási bejegyzés tartalmának ugyanolyan következményei vannak, ha a 2. bekezdés szerinti formában készültek.

(5) Ha a gazdálkodó egység a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket technikai formában vezeti, köteles olyan eszközökkel rendelkezni, adathordozókkal és felszereléssel, amelyek lehetővé teszik a számviteli nyilvántartási bejegyzések átvitelét abba a formába, amelyben a tartalmuk természetes személy számára is olvasható. A pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítése (19. §), nyilvánosságra hozatala (23. d §) céljából és a szervek szükségleteire a 38. § szerint, a gazdálkodó egység köteles felszólításra lehetővé tenni a jogosult személyek számára, hogy azok megismerkedjenek az általuk meghatározott számviteli nyilvántartási bejegyzések tartalmával írásos formában és technikai formában, ha a gazdálkodó egység a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket technikai formában vezeti. Ez a kötelezettség a gazdálkodó egység számára mindaddig fennáll, amíg köteles vezetni vagy tárolni az említett számviteli nyilvántartási bejegyzések.

(6) A gazdálkodó egység köteles a könyvvizsgáló kérésére a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket a könyvvizsgáló által kért formában rendelkezésére bocsátani, ha a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket ebben a megkövetelt formában vezeti.

(1) A jelen törvény alkalmazásában bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzésnek csak az a számviteli nyilvántartási bejegyzés számít,

a) amelynek tartalmát közvetlenül bizonyítja egy tény,

b) amelynek tartalmát közvetve bizonyítja egy tény, más bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzések tartalmával,

c) amely a 33. § szerinti módon került átvitelre, ha teljesíti az a) vagy a b) pont szerinti feltételeket.

(2) Ha a gazdálkodó egység információs rendszeren keresztül átviszi a számviteli nyilvántartási bejegyzést a gazdálkodó egységen kívülre, a számviteli nyilvántartási bejegyzés akkor tekinthető bizonyíthatónak, ha az átvitelre a 33. § szerinti módon kerül sor. Az átvitelre szánt számviteli nyilvántartási bejegyzést aláírási bejegyzéssel kell biztosítani, amely lehet a gazdálkodó egységek által kölcsönösen elismert hasonló bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzés technikai formában. Számviteli nyilvántartási bejegyzést legkésőbb az átvitelre történő átadás pillanatában kell biztosítani.

(3) Az aláírási bejegyzés alatt olyan számviteli nyilvántartási bejegyzés értendő, amely saját kezű aláírást tartalmaz, vagy hasonló bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzést, amely a saját kezű aláírást technikai formában helyettesíti. Eközben az aláírási bejegyzés mindkét formáját egyformán veszik tekintetbe és mindkettő használható azon a helyen, ahol a saját kezű aláírást megkövetelik.

(4) Egy számviteli nyilvántartási bejegyzéshez több aláírási bejegyzés is csatolható.

A számviteli nyilvántartási bejegyzés átvitelét a gazdálkodó egységnek biztosítania kell az azzal való visszaélés, károsodás, megsemmisítés, jogosulatlan beavatkozás és jogosulatlan hozzáférés ellen.

(1) Ha a gazdálkodó egység megállapítja, hogy a számvitelében szereplő valamelyik számviteli nyilvántartási bejegyzése nem teljes, nem bizonyítható, helytelen vagy érthetetlen, köteles azt a 2. bekezdés szerinti módon, indokolatlan késedelem nélkül kijavítani.

(2) A javítást úgy kell végrehajtani, hogy meg lehessen állapítani a felelős személyt, aki a megfelelő javítást elvégezte, a javítás napját és a kijavított számviteli nyilvántartási bejegyzés tartalmát, mind a javítás előtt, mind pedig utána. A számviteli nyilvántartási bejegyzés javítása nem vezethet a számvitel hiányosságához, bizonyíthatatlanságához, helytelenségéhez, érthetetlenségéhez vagy áttekinthetetlenségéhez.

(3) A számviteli nyilvántartási bejegyzés javításához mindig számviteli bizonylatot kell kiállítani.

(4) A számviteli nyilvántartási bejegyzésben a dátumot olyan pontossággal kell bejegyezni, hogy az időpont megállapításának bizonytalansága ne vezessen a számviteli esetek tartalma megállapításának bizonytalanságához.

(5) Az a számviteli nyilvántartási bejegyzés, amely olvashatatlan, vagy amelyet nem lehet olvasható formába hozni, úgy értékelendő, mintha azt a gazdálkodó egység nem vezetné.

(1) A gazdálkodó egység köteles biztosítani a számviteli dokumentáció elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisítés és károsodás elleni védelmét. A gazdálkodó egység köteles biztosítani továbbá a használt műszaki eszközök, adathordozók és szoftverek védelmét az azokkal való visszaélés, károsodás, megsemmisítés, jogosulatlan beavatkozás és jogosulatlan hozzáférés, elvesztés vagy eltulajdonítás ellen.

(2) A gazdálkodó egység köteles megőrizni a számviteli dokumentációt a 3. bekezdésben meghatározott ideig. A számviteli dokumentáció kezelésére a levéltárakra vonatkozó általános szabályok érvényesek.

(3) A számviteli nyilvántartási bejegyzéseket a következőképpen kell megőrizni:

a) a pénzügyi kimutatásokat, a 17.a és 22. § szerint a pénzügyi kimutatásokból kiválasztott adatok kimutatásait és az éves jelentést, azt az évet követő tíz éven keresztül, amelyre vonatkoznak,

b) a számviteli bizonylatokat, a főkönyveket, a főkönyvek listáit, a számviteli nyilvántartásban használt numerikus jelek vagy más szimbólumok és rövidítések listáját, az amortizációs ütemtervet, a leltárakat, a leltározási jelentéseket és a számlarendet, azt az évet követő tíz éven keresztül, amelyre vonatkoznak,

c) a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek a számvitel vezetésének módjára vonatkozó információkat tartalmaznak, és amelyekkel a gazdálkodó egység a számvitel vezetésének formáját igazolja (31. § 2. bek.) azt az évet követő tíz éven keresztül, amelyben utoljára használták,

d) a többi számviteli nyilvántartási bejegyzéseket a gazdálkodó egység archiválási tervében meghatározott ideig úgy, hogy az a jelen törvény és a külön szabályozások további rendelkezéseit ne sértse.

(4) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesíttetésének kötelezettsége a 19. § vagy a 22. § szerint, köteles megőrizni a könyvvizsgálói jelentést azt az évet követő tíz éven keresztül, amelyre könyvvizsgáló általi hitelesítés vonatkozik.

(5) A gazdálkodó egység megszűnése előtt vagy vállalkozásának befejezése vagy a más jövedelemszerző tevékenység befejezése előtt köteles biztosítani a számviteli nyilvántartási bejegyzések megőrzését.

(1) Azokat a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek folyamatban lévő közigazgatási eljárással, büntetőeljárással, bírósági eljárással vagy más eljárással kapcsolatosak, a gazdálkodó egység az azt követő elszámolási időszak végéig őrzi meg, amelyik az után az elszámolási időszak után következik, amelyikben a számviteli nyilvántartási bejegyzések átvizsgálásának határideje lejárt. Azokat a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek alapján az adóalap vagy más, az adó helyes meghatározásához elengedhetetlen tény vagy az adókötelezettség megállapítható vagy felülvizsgálható, a jelen törvény szerinti határideig őrizendők meg, de legalább addig, míg az adó vagy az adókülönbözet kivetésének joga külön szabályozás szerint^47a) el nem évül, vagy külön szabályozásban meghatározott határideig.^45a)

(2) A gazdálkodó egység számviteli nyilvántartási bejegyzésekként használhat bérszámfejtési lapokat, adózási dokumentumokat vagy más, külön szabályozásból következő dokumentációt is. Az így felhasznált dokumentációnak teljesíteni kell a jelen törvény által előírt, a számviteli nyilvántartási bejegyzésekre vonatkozó követelményeket. Ezt a dokumentációt a gazdálkodó egység a 35. § 3. bek. meghatározott ideig őrzi meg aszerint, hogy ez a dokumentáció milyen szerepet tölt be a számvitelben.

(3) Azokat a számviteli bizonylatokat és a más számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek a szavatossági időre és a reklamációs eljárásokra vonatkoznak, a gazdálkodó egység addig az ideig őrzi meg, amíg a szavatossági idő vagy a reklamációs eljárások tartanak; azokat a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek be nem hajtott követelésekre vagy ki nem fizetett kötelezettségekre vonatkoznak, a gazdálkodó egység annak az elszámolási időszaknak a végéig őrzi meg, amely az után az elszámolási időszak után következik, amelyben a azok inkasszójára vagy kifizetésére sor került.

(4) A követelések analitikus nyilvántartásának főkönyveit és a kötelezettségek analitikus nyilvántartásának főkönyveit, a számviteli bizonylatokat és más számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek az 1949. január 1. előtti, külfölddel való közvetlen érintkezésre vonatkoznak, valamint a más jogi személyre vagy természetes személyre való vagyonátruházásra vonatkozó pénzügyi elszámolást, melyet külön szabályozás szerint⁴⁶⁾ végeztek el, a gazdálkodó egység addig őrzi meg, míg a minisztérium saját kezdeményezése vagy a gazdálkodó egység kérvénye alapján nem adja beleegyezését az ilyen dokumentáció kiselejtezéséhez.

(1) Az eszközök tételei másféle tartalmi meghatározásának részleteit és azok kimutatását a pénzügyi kimutatásban az eszközök sajátos jellege miatt a minisztérium meghatározhatja

a) a Szlovák Köztársaság fegyveres erői számára, együttműködve a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumával, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával, valamint a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Posta és Távközlési Minisztériumával,

b) a fegyveres biztonsági testületek számára, együttműködve a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával, valamint a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Posta és Távközlési Minisztériumával,

c) az Igazságügyi Rendészet és a Büntetés-végrehajtási Alkalmazotti Kar számára, együttműködve a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával,

d) a Szlovák Információs Szolgálat számára,

e) az Állami Anyagi Tartalékok Kezelője számára.

(2) A 4. § 2. bek. szerinti intézkedést, amely meghatározza a bankok,⁴⁷⁾ a külföldi bankok kirendeltségei,⁴⁷⁾ a Szlovák Nemzeti Bank és a Betét-védelmi Alap számviteli eljárásait és számlakeretét, a minisztérium a Szlovák Nemzeti Bankkal történt megtárgyalás után adja ki.

(1) Azzal a nappal, amely közvetlenül megelőzi az euró pénznem bevezetését a Szlovák Köztársaságban^47aa) (a továbbiakban csak „az euró bevezetése“), a főkönyveket lezárják és évközi pénzügyi kimutatást állítanak össze a rendes pénzügyi kimutatásnak megfelelő teljes szerkezettel és terjedelemben azok a gazdálkodó egységek

a) amelyek elszámolási időszaka a gazdasági év,

b) amelyek elszámolási időszaka 12 naptári hónapnál rövidebb, az elszámolási időszak változása miatt,

c) amelyek csődeljárásban vannak,

d) amelyek felszámolás alatt állnak.

(2) Arra a gazdálkodó egységre, amely az 1. bekezdés szerint állítja össze évközi pénzügyi kimutatását, nem vonatkozik ezen pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésének kötelezettsége a 19. § szerint, beleértve annak nyilvánosságra hozatalát is, valamint az évközi jelentés elkészítésének kötelezettségét a 20. § 4. bek. szerint.

(3) Az 1. bekezdés szerinti évközi pénzügyi kimutatásban nem kell kimutatni a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra vonatkozó adatokat, ha egyúttal nem olyan pénzügyi kimutatásról van szó, melynek összeállítását külön szabályozás szerint követelik meg.¹⁴⁾

(4) A gazdálkodó egység azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítja, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, átszámítja szlovák pénznemre

a) az euróban kifejezett eszközöket és kötelezettségeket átváltási árfolyamon, kivéve az elfogadott előlegeket és kifizetett előlegeket,^47ab)

b) az eurótól különböző, más külföldi pénznemben kifejezett eszközöket és kötelezettségeket, kivéve az elfogadott előlegeket és kifizetett előlegeket, a Szlovák Nemzeti Bank által megállapított árfolyamon, amely az euró bevezetésének napját közvetlenül megelőző napon volt érvényben.

(5) A leltározás elvégzésére azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját a gazdálkodó egységnél, amely az évközi pénzügyi kimutatást az 1. bekezdés szerint összeállítja, a 29. § 2. bek. második mondatának rendelkezése nem alkalmazandó.

(6) Ha a gazdálkodó egység nem végezte el a leltározást más határidővel a 29. § 3. bek. szerint, a tárgyi eszközök fizikai leltározása, kivéve a készleteket, amelyet nem lehet elvégezni azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, elvégezhető azt a napot megelőző, utolsó három hónap alatt, amely közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját. A készletek fizikai leltározását el lehet végezni abban az időszakban, amely az elszámolási időszak kezdetétől a pénzügyi kimutatások összeállításának napjáig tart, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját. Ugyanakkor igazolni kell a tárgyi eszközök állományát azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, a fizikai leltározás adataival, melyeket a tárgyi eszközök abban az időszakban történt gyarapodásával és csökkenésével módosítottak, amely a fizikai leltározás befejezésének napjától, a pénzügyi kimutatások összeállításának napjáig tart, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját.

(1) A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napjával megnyitja a főkönyveket és a mérlegen kívüli számlákat euróban és informatív jelleggel szlovák koronában is.

(2) A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napjával átváltási árfolyamon átszámítja az aktívák és passzívák egyes tételeit szlovák koronáról euróra, kivéve a 3-5. bekezdések szerinti tételeket. A gazdálkodó egység a 37.b § 1. bek. szerint az euró bevezetésének napjával átváltási árfolyamon átszámítja szlovák koronáról euróra a költségek záróegyenlegeit, a hozamok záróegyenlegeit, a bevételek összegzett állományát és a kiadások összegzett állományát is.

(3) A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napjával átszámítja az elfogadott előlegek és kifizetett előlegek euróban kifejezett egyes tételeit, az euróban elfogadott előlegek és kifizetett előlegek egyes tételeinek értékére, azzal a nappal, amikor az előleget átvette és az előleget kifizette.

(4) Az euró bevezetésének napjával, az időbeli elhatárolások számlái egyes tételeinek átszámítására, amelyek a számviteli eset megvalósulásának napjával euróban jöttek létre, a 3. bekezdés arányosan vonatkozik.

(5) Az a gazdálkodó egység, amely kereskedelmi társaság vagy szövetkezet, az euró bevezetésének napjával átszámítja az euróban kifejezett alaptőkéjét, a cégjegyzékben bejegyzett alaptőkéjének értékére euróban kifejezve.

(6) A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napjával, az átszámított pénzösszegek kerekítésénél külön szabályozással összhangban jár el.^47ac)

Arra a gazdálkodó egységre, amely az egyedi pénzügyi kimutatását a 17.a § szerint állítja össze, a 37.a § és 37.b § rendelkezései vonatkoznak, ha külön szabályok^22a) másként nem rendelkeznek.

A gazdálkodó egység pénztárában szlovák koronában lévő pénzeszközök növekedésének és csökkenésének értékelésére,a duális készpénzforgalom^47ad) idején az átváltási árfolyam használandó.

(1) Közigazgatási vétséget követ el a gazdálkodó egység, ha

a) nem a 4. § 1. bek. szerint vezetette számvitelét vagy nem állította össze a pénzügyi kimutatást 6. § 4. bek. szerint,

b) nem nyitotta meg a főkönyveket vagy nem zárta le a főkönyveket a 16. § szerint,

c) nem helyezte el a 23.a és 23.b § szerinti dokumentumokat és értesítést, és nem hozta nyilvánosságra a 23.d § szerinti dokumentumokat, vagy nem tett eleget a 23.b § 1. bek. vagy 6. bek. szerinti felszólításnak a megadott határidőn belül vagy a meghatározott terjedelemben,

d) nem hitelesíttette könyvvizsgálóval pénzügyi kimutatását vagy pénzügyi kimutatása adatainak összhangját az éves jelentéssel, és ezzel megsértette a 19., 22. vagy 22.a § rendelkezéseit,

e) nem hagyta jóvá vagy nem hívta vissza a könyvvizsgálót a 19. § 2. bek. szerint,

f) nem a 8. § szerint vezette számvitelét, és ez a szabálysértés hatással volt a pénzügyi kimutatásban szereplő tények helytelen kimutatására,

g) nem a 8. § szerint vezette számvitelét és ez a szabálysértés nem volt hatással a pénzügyi kimutatásban szereplő tények kimutatására,

h) megsértette a 9. § rendelkezéseit,

i) megsértette a 17. § rendelkezéseit,

j) nem tartotta be a 24-28. § szerinti értékelést,

k) megsértette a 31. § rendelkezéseit,

l) megsértette a 34. § rendelkezéseit,

m) megsértette a 35. § rendelkezéseit,

n) megsértette a 11. § 3. bek. rendelkezését.

(2) Az adóhivatal a következő büntetéseket szabja ki:

a) az 1. bekezdés a) és n) pontjai szerinti közigazgatási vétségért 3 000 000 euróig ,

b) az 1. bekezdés, b)-f) pontjai szerinti közigazgatási vétségért 

1. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított mérlegben kimutatott eszközök, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított teljes összegének 2%-áig; de legfeljebb 1 000 000 euró, 

2. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított eszközök és kötelezettségek kimutatásában kimutatott eszközök teljes összegének 2%-áig; legfeljebb 1 000 000 euró,

c) az 1. bekezdés, h)-m) pontjai szerinti közigazgatási vétségért 

1. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított mérlegben kimutatott eszközök a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított teljes összegének 2%-áig; legfeljebb 100 000 euró,

2. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított eszközök és kötelezettségek kimutatásában kimutatott eszközök teljes összegének 2%-áig; de legfeljebb 100 000 euró,

d) az 1. bekezdés, g) pontja szerinti közigazgatási vétségért 

1. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított mérlegben kimutatott eszközök a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított teljes összegének 2%-áig; legfeljebb 1 000 euró,

2. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított eszközök és kötelezettségek kimutatásában kimutatott eszközök teljes összegének 2%-áig; de legfeljebb 1 000 euró.

(3) Az 1. bek. a) pontja vagy n) pontja szerinti közigazgatási vétség ismételt elkövetése a jelen törvény különösen súlyos megsértésének minősül.

(4) Az adóhivatal az 1. bek. a) pontja vagy n) pontja szerinti közigazgatási vétség elkövetésének ismételt megállapítása során a 2. bek. a) pontja szerinti büntetést rója ki, valamint kezdeményezheti a magánvállalkozói engedély^47ae) megszüntetését.

(5) Nem számít a jelen törvényben meghatározott kötelezettségek megszegésének külön jogszabályokkal összhangban^22a) történő számvitel és kimutatás azokban a gazdálkodó egységekben, melyek számára ez a kötelezettség a 17.a §-ból következik.

(6) Az adóhivatal jogosult ellenőrizni a gazdálkodó egységnél a jelen törvény rendelkezéseinek betartását. Az ellenőrzés végrehajtására, a büntetés kiszabásáról szóló eljárásra, beleértve annak behajtását is, valamint a büntetés kiszabásáról szóló határozat elleni jogorvoslati eszközökre az adózási rend hozzámérten vonatkozik.

(7) A 2. bekezdés szerinti büntetés kiszabása esetén az adóhivatal figyelembe veszi a közigazgatási vétség súlyosságát, a vétkesség mértékét, időtartamát, következményeit és végrehajtásának körülményeit. Az adóhivatal az ellenőrzött elszámolási időszakért történő büntetés kiszabása során figyelembe veszi azt a tényt, hogy a gazdálkodó egység, a 3. § 1. bekezdésével összhangban, az ellenőrzött elszámolási időszakban megállapított hiba javításának elkönyvelését más elszámolási időszakokban elvégezte-e. Az adóhivatal tekintetbe veszi azt is, ha a gazdálkodó egység külön szabályozás szerinti⁴⁸⁾ ellenőrzés megkezdéséig írásban jelenti az adóhivatalnak a hiba javításának tartalmát és összegét az ellenőrzött elszámolási időszakra, melyet a folyó elszámolási időszakban könyveltek el.

(8) Az adóhivatal a 2. bekezdés szerinti büntetést attól a naptól számított egy éven belül szabja ki, mikor a közigazgatási vétséget megállapította, de legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított öt éven belül, amely elszámolási időszakban a közigazgatási vétségre sor került.

(9) A büntetésekből befolyó összeg az állami költségvetés bevételének számít.

Ha az adóhivatal megállapítja a 2003. január 1-től érvényes számviteli szabályok megsértését, 33 193,91 euróig terjedő büntetést szabhat ki, ha ez a szabálysértés a számvitel teljességének, bizonyíthatóságának vagy helyességének megsértését eredményezte.

A számviteli iratok és feljegyzések megőrzésének határideje, amely a jelen törvény hatályba lépéséig nem ért véget, az eddigi szabályozás szerint telik le.

(1) A jelen törvény szerint a konszolidált pénzügyi kimutatást először a leghamarább 2005. január 1-jén kezdődő elszámolási időszakra kell összeállítani.

(2) A 17.a § szerinti egyéni pénzügyi kimutatást először a leghamarább 2006. január 1-jén kezdődő elszámolási időszakra kell összeállítani; eddig az időpontig a gazdálkodó egységekre a 38. § 3. bekezdése nem vonatkozik.

(3) A 17.b § 2. bek. szerinti pénzügyi kimutatást a Szlovák Nemzeti Bank először arra az elszámolási időszakra állítja össze, amelyben a Szlovák Köztársaság az eurót saját pénznemének vezeti be.

(4) A 2005. január 1. előtt megkezdett eljárásra az eddigi szabályok vonatkoznak.

Ezzel a törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió, mellékletben feltüntetett, jogilag kötelező erejű aktusai.

(1) Az a gazdálkodó egység, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket a szabályozott piac kereskedelem céljából elfogadta, köteles a 20. § 6-8. bek. szerinti éves jelentésében, külön részként nyilatkozatot tenni a társaság igazgatásáról és vezetéséről, erre először abban az elszámolási időszakban kerül sor, amely 2007. január 1-jén és később kezdődik.

(2) A központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatását és a közigazgatás gazdálkodó egységeinek konszolidált pénzügyi kimutatásait először abban az elszámolási időszakban kell összeállítani, amely 2009. január 1-jén kezdődik.

(3) A közigazgatás összefoglaló pénzügyi kimutatását először abban az elszámolási időszakban kell összeállítani, amely 2010. január 1-jén kezdődik.

(4) A 38. § szerinti eljárásokra, amelyek 2008. január 1. előtt kezdődtek, a 2007. december 31-éig hatályban lévő előírások vonatkoznak.

A 9. § 2. bek. rendelkezése a 2008. január 1-től hatályos változatban, annak a pénzügyi kimutatásnak az összeállításakor alkalmazandó, amelyet a jelen törvény hatálybalépésének napja után állítanak össze.

(1) Az a természetes személy, amely 2009. február 28-ig gazdálkodó egység volt, és 2009. március 1-től külön szabályozás szerinti^4a) adónyilvántartás vezetése mellett döntött, 2009. február 28-ával lezárja főkönyveit; pénzügyi kimutatást nem állít össze. A főkönyvekben szereplő információkat ez a természetes személy átviszi az adónyilvántartásába, abban a terjedelemben, amely a külön szabályozás szerinti^4a) adónyilvántartás összeállításához szükséges.

(2) A 9., 19., 22. és 28. §-ok rendelkezései a 2009. március 1-től hatályos változatban annak a pénzügyi kimutatásnak az összeállítása során használandók, melyet 2009. március 1-jével és később állítanak össze.

(1) A goodwill vagy a negatív goodwill leírására, amely 2009. december 31-ig jött létre, a törvény 2009. december 31-ig hatályos változatában szereplő rendelkezések alkalmazandóak.

(2) A 19. § rendelkezése a 2010. január 1-től hatályos változatban először a részvénytársaság rendes pénzügyi kimutatásának és rendkívüli pénzügyi kimutatásának hitelesítésére alkalmazandó, amelyet 2010. január 1-jével és később állítanak össze.

A 22. § 12. bek. rendelkezése a 2010. december 31-étől hatályos változatban először azon konszolidált pénzügyi kimutatás és azon konszolidált éves jelentés összeállítása kötelezettségének megítélése során alkalmazandó, melyeket 2010. december 31-ével és később állítanak össze.

(1) A földbirtokossági (úrbéri) közösség, amely egyszerű könyvviteli rendszerben vezette számvitelét, 2012. január 1-jétől kettős könyvviteli rendszerben kezd könyvelni, ha az elszámolási időszaka a naptári év, vagy annak az elszámolási időszaknak első napjával, amely 2012. január 1. után kezdődik, ha elszámolási időszaka a gazdasági év.

(2) A 22. § 10. bek. rendelkezése a 2012. január 1-től hatályos változatban először azon konszolidált pénzügyi kimutatás és azon konszolidált éves jelentés összeállítására vonatkozó feltételek megítélése során alkalmazandó, amelyet 2012. január 1-jén és a később kezdődő elszámolási időszakra állítanak össze.

(3) A 23.a § rendelkezése először azon dokumentumok elhelyezésére alkalmazandó, amelyek azt a pénzügyi kimutatást érintik, amelyet 2013. december 31-ével és később állítanak össze.

(4) A 38. § szerinti eljárásra, melyet 2012. január 1. előtt kezdtek meg, a 2011. december 31-éig hatályos szabályok vonatkoznak. A jelen törvény rendelkezéseinek megsértéséért járó büntetésekre, mely törvénysértésekre 2012. január 1. előtt került sor, a jelen törvény 2012. január 1-től hatályos változatának rendelkezései alkalmazandók, ha a gazdálkodó egység számára kedvezőbbek.

(1) A 2. § 5-7. bek. rendelkezései a 2014. január 1-től hatályos változatban először abban az elszámolási időszakban alkalmazandóak, amely 2014. január 1-jén és később kezdődik.

(2) A 17.a § 2. bek. a) és b) pontjainak rendelkezései a 2014. január 1-től hatályos változatban azon pénzügyi kimutatás összeállítása során alkalmazandóak, amelyet 2014. január 1-jével és később állítanak össze.

(3) A 17.a §, 3. bek., c) és d) pontjainak rendelkezései a 2014. január 1-től hatályos változatban ama pénzügyi kimutatás összeállítása során alkalmazandóak, amelyet 2014. január 1-jével és később állítanak össze.

(4) Az a gazdálkodó egység, amelyre a pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesíttetésének kötelezettsége vonatkozik a 19. § 4. bek. szerint, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során, a 2013. december 31-ig hatályos szabályok szerint jár el, ha olyan adófelajánlásokból befolyt összegről van szó, melyet 2013. december 31-ig vett át.

(5) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a mérleg, valamint a nyereség és veszteség kimutatása megjelentetésének kötelezettsége a Kereskedelmi Közlönyben a 21. § 2. bek. szerint a 2013. december 31-éig hatályos változatban, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során, 2013. december 31-ig hatályos szabályok szerint jár el, ha olyan elszámolási időszakra vonatkozó mérleg, valamint nyereség- és veszteségkimutatás megjelentetéséről van szó, amely legkésőbb 2008. december 31-én fejeződött be.

(6) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a mérleg, valamint a nyereség- és veszteségkimutatás megjelentetésének kötelezettsége a Kereskedelmi Közlönyben a 21. § 2. bek. szerint a 2013. december 31-ig hatályos változatban, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során a 23.b § szerint jár el, ha olyan elszámolási időszakra vonatkozó mérleg, valamint nyereség- és veszteségkimutatás megjelentetéséről van szó, amely a 2009. január 1-től 2012. december 31-ig tartó időszakban fejeződött be.

(7) Az a gazdálkodó egység, amelyre a pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésének a Kereskedelmi Közlönyben történő megjelentetésének kötelezettsége vonatkozik külön szabályozás szerint^29h) a 2013. december 31-ig hatályos változatban, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során 2013. december 31-ig hatályos szabályok szerint jár el, ha olyan elszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésnek megjelentetéséről van szó, amely legkésőbb 2008. december 31-én fejeződött be.

(8) Az a gazdálkodó egység, amelyre a pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésének a Kereskedelmi Közlönyben történő megjelentetésének kötelezettsége vonatkozik külön szabályozás szerint^29h) a 2013. december 31-ig hatályos változatban, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során a 23.b § szerint jár el, ha olyan elszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésnek megjelentetéséről van szó, amely a 2009. január 1-től 2012. december 31-ig tartó időszakban fejeződött be.

(9) A 23. § 2. bek. h) és i) pontjainak rendelkezései a 2014. január 1-től hatályos változatban először azon éves jelentések elhelyezése során alkalmazandóak, amelyek a 2013. december 31-én és később befejeződött elszámolási időszakra készültek.

(10) A 25. § 7. bek. és a 27. § 11. bek. rendelkezései először abban az elszámolási időszakban alkalmazandóak, amely 2014. január 1-jén és később kezdődik. Az értékelés módszerének változását abban a pénzügyi kimutatásban kell kimutatni, amely 2014. január 1-jén és később kezdődő elszámolási időszakra vonatkozik.

(1) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a naptári év, a 2015. január 1-től hatályos 2. § 5 - 14. bek. szerint először 2015. január 1-től jár el, miközben értékeli a 2. § 5 - 14. bek. szerinti feltételek teljesítését 2014. december 31-éig bezárólag.

(2) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, a 2015. január 1-től hatályos 2. § 5 - 14. bek. szerint először abban a gazdasági évben jár el, amely a 2015. év folyamán kezdődik, miközben értékeli a 2. § 5 - 14. bek. szerinti feltételek teljesítését azzal a nappal bezárólag, amelyhez a pénzügyi kimutatást összeállítja a 2015. év folyamán.

(3) Az a gazdálkodó egység, amely a 2014. évben mikro gazdálkodó egységnek számított, mikro gazdálkodó egységnek számít a 2015. január 1-től hatályos törvényváltozat szerint.

(4) Az a gazdálkodó egység, amely a 2014. december 31-éig hatályos törvény szerint úgy döntött, hogy nem fog mikro gazdálkodó egységnek számítani, 2015. január 1-től kis gazdálkodó egységnek számít.

(1) A 2. § 10. bek. rendelkezése a 2015. július 1-től hatályos változatban először abban az elszámolási időszakban alkalmazandó, amely legkésőbb 2015. december 31-én fejeződik be. Ha a gazdálkodó egység, amelynek elszámolási időszaka 2015. január 1-je után kezdődött, rendkívüli pénzügyi kimutatást állít össze, a 2. § 10. bek. rendelkezését a 2015. július 1-től hatályos változatban az összeállítás során először 2015. június 30. után alkalmazza.

(2) A 38. § szerinti eljárásra, amely 2015. július 1-je előtt kezdődött és jogerősen nem fejeződött be, a 2015. június 30-ig hatályban lévő előírások vonatkoznak.

(1) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, először abban a gazdasági évben értékeli eszközeit a 25. § 1. bek. d) pontja szerint és értékeli eszközeit és kötelezettségeit a 27. § szerint, a 2016. január 1-től hatályos olvasatban, amely a 2016. év folyamán kezdődik.

(2) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, először arra a gazdasági évre készít éves jelentést, kifizetésekről szóló jelentést, konszolidált éves jelentést és a kifizetésekről szóló konszolidált jelentést, amely a 2016. év folyamán kezdődik.

(3) Az anyavállalat, a 22. § szerinti konszolidált pénzügyi kimutatást, a 2016. január 1-től hatályos olvasatban, először arra a gazdasági évre állít össze, amely a 2016. év folyamán kezdődik.

(4) A 28. § 4. bek. rendelkezése, a 2016. január 1-től hatályos olvasatban, a 2016. január 1-től beszerzett goodwillre és fejlesztési ráfordításokra alkalmazandó.

(1) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, a 2016. január 1-től hatályos olvasatú 2. § 10. bek. szerint először abban a gazdasági évben jár el, amely a 2016. év folyamán kezdődik.

(2) Az az anyavállalat, melynek elszámolási időszaka a naptári év, a 2016. január 1-től hatályos olvasatú 22. § 11. bek. szerint a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítása során abban az elszámolási időszakban jár el, amely 2016. december 31-én ér véget.

(3) Az az anyavállalat, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, a 2016. január 1-től hatályos olvasatú 22. § 11. bek. szerint a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítása során abban az elszámolási időszakban jár el, amely a 2017. év folyamán ér véget.

A 38. § 1. bek. f) pontja szerint 2016. június 17-e előtt megkezdett eljárásra a 2016. június 16-ig hatályos jogszabály vonatkozik.

(1) A 35. § 3. bek. b) és c) pontjainak rendelkezései a 2018. január 1-től hatályos változatban azon számviteli feljegyzések megőrzésére is alkalmazandók, amelyek megőrzési ideje 2018. január 1-je előtt kezdett telni és nem telt le 2017. december 31-ig.

(2) A 38. § 3. és 4. bekezdésének rendelkezései a 2018. január 1-től hatályos változatban a 2017. december 31-e után elkövetett közigazgatási vétségre alkalmazandók.

A 24. § 10. bek., a 25. § 1.bek. h) pontjának és a 27. § 13. bek. rendelkezései az eszközök és kötelezettségek értékelésére először a 2018. október elsején végződő elszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatás összeállítása során alkalmazandók.

A 20. § 9. bek. b) pontja és 13. bek. a 2019. december 31-től hatályos megfogalmazásban először a 2019. december 31-én záruló könyvelési időszak évzáró jelentésében alkalmazandó.

A 19. § rendelkezése a 2020. január 1-től hatályos formában először a rendes egyéni könyvelési zárás és rendkívüli egyéni könyvelési zárás hitelesítésekor kerül alkalmazásra azon könyvelési időszakban, mely leghamarabb 2020. január 1-jével kezdődik, miközben a 19. § 1. bek. a) pontja első és második alpontja 2019. december 31-ig hatályos változata szerinti feltételek teljesítését a 2019. december 31-éig hatályos törvényi szabályozás alapján bírálják el a legkésőbb 2019. december 31-én lezáruló könyvelési időszakban.

(1) A 16. § 7. bek.-ének rendelkezését alkalmazza a gazdálkodó egység, melynél utólagos felszámolást rendeltek el 2020. szeptember 30-a után.

(2) A gazdálkodó egység külön jogszabály szerinti⁴⁹⁾ megszüntetésekor az elszámolási határidő a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet kereskedelmi nyilvántartásból történő törlésének napjával ér véget. Ezen elszámolási időszakra záró elszámolást a 17. § 5. bek. szerinti időszakban kell benyújtania az utolsó, a kereskedelmi nyilvántartásba a törlést megelőzően bejegyzett kereskedelmi társaság vagy szövetkezet statutáris szervének vagy statutáris szerve tagjának, mely a kereskedelmi nyilvántartás szerint eljárni jogosult a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet nevében és a kereskedelmi nyilvántartásba a törlést megelőzően bejegyzett mértékben.

(1) A 2021. január 1-től kezdődő elszámolási időszakra

a) a 19. § 1. bek. a) pontjának 1. alpontja szerinti összeg 3 000 000 euró,

b) a 19. § 1. bek. a) pontjának 2. alpontja szerinti összeg 6 000 000 euró,

c) a 19. § 1. bek. a) pontjának 3. alpontja szerinti 40.

(2) A 2021. január 1-től kezdődő elszámolási időszakra vonatkozó, 19. § 1. bek. a) pontja szerinti feltételek a 2020. december 31-ig hatályos változat szerint bírálandók el.

(3) A gazdálkodó egység, amelynek elszámolási időszaka gazdasági év, a 2021-es év során kezdődő gazdasági évben az 1. bekezdés szerint jár el, és a 2021-es év során kezdődő gazdasági évben a 2. bekezdés szerint jár el.

Hatályon kívül helyezendő a Tt. számvitelről szóló, 563/1991. sz. törvénye módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 272/1996. sz. törvényével, a Tt. 173/1998. sz. törvényével, a Tt. 336/1999. sz. törvényével, a Tt. 387/2001. sz. törvényével, a Tt. 483/2001. sz. törvényével és a Tt. 247/2002. sz. törvényével.

A jelen törvény 2003. január 1-jén lép hatályba, kivéve a 3. §, 4-7. bek., amelyek 2004. január 1-től hatályosak.

1) A Polgári Törvénykönyv 18. §, módosítva a Tt. 509/1991. sz. törvényével

2) A Kereskedelmi Törvénykönyv 21. §, módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével 

3) Például a Tt. 34/2002. sz. törvénye, az alapítványokról valamint a többször módosított Polgári Törvénykönyv módosításáról.

4) A Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvénye, a jövedelemadóról.

4a) A Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvényének 6. § 11. bek.

4b) A többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 27. § 2. bek. c) pontja.

4c) A Tt. 97/2013. sz. törvénye, a földbirtokossági (úrbéri) közösségekről.

5) A Tt. 523/2004. sz. törvényének 3. §, a közigazgatás költségvetési szabályairól, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

7a) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 69. § 6. bek. d) pontja.

7b) A Kereskedelmi Törvénykönyv, 69.a § 1. bek. módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével

7c) A többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 69. § 3. és 4. bek.

8) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 1/1993. sz. törvénye 4. § 2. bek. a Szlovák Köztársaság Törvénytáráról.

9) Például a Tt. 43/2004. sz. törvényének 56. §-a a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 203/2011. sz. törvénye.

10) A Kereskedelmi Törvénykönyv 61. § 1. bek., módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével.

11) A Tt. 566/2001. sz. törvénye az értékpapírokról és a befektetési szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (értékpapírtörvény).

12) A Tt. 95/2002. sz. törvénye a biztosítási rendszerről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

13) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 270/1995. sz. törvénye az államnyelvről.

14) Például a Tt. 483/2001. sz. törvénye a bankokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. 595/2003. sz. törvényének 14. §.

15) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, a Szlovák Nemzeti Bankról szóló Tt. 566/1992. sz. törvényének 1. § , a Tt. többször módosított 594/2003. sz. törvényének 3. §.

16) A Kereskedelmi Törvénykönyv 37. §, módosítva a Tt. 600/1992. sz. törvényével. 

17) A Tt. többször módosított 461/2003. sz. törvénye a társadalombiztosításról.

19) A Tt. többször módosított 581/2004. sz. törvénye az egészségügyi biztosítókról, az egészségügyi ellátás felügyeletéről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

20) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 12. §, a nem befektetési alapokról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996. sz. törvényének kiegészítéséről.

20a) A Tt. 7/2005. sz. törvénye 20. §-ának 5. bek. a későbbi módosítások szerint

A Kereskedelmi törvénykönyv 68. §-a 4. bek. c) pontja.

20b) A Polgári perrendtartás 309 – 309.h §-a

A Kereskedelmi törvénykönyv 68 – 68.b §-a.

21) A Kereskedelmi Törvénykönyv 69.b §, módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével.

21a) A Kereskedelmi törvénykönyv 75.k §-a

21aa) A Tt. 7/2005. sz., csődeljárásról és szerkezet-átalakításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 106.j § a Tt. 421/2020. sz. törvénye szerint.

22) A Tt. 540/2001. sz. törvénye az állami statisztikáról.

22a) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.), a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (Különkiadás EU HL, 13. fej./ 29. köt.; EK HL L 243, 2002. 9. 11.) módosítva az Európai Parlament és a Tanács 297/2008/EK rendeletével (2008. március 11.) (EU HL L 97, 2008. 4. 9.).

A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.), amellyel az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendeletével összhangban elfogadásra kerülnek bizonyos nemzetközi számviteli standardok (EU HL L 320, 2008. 11. 29.) érvényes változatban.

22aa) A Tt. 429/2002. sz. törvényének 25. § a későbbi jogszabályok szerint.

22aaa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 258/1993. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság vasútjairól.

22ab) Például a Tt. 595/2003. sz. törvényének 17. § 1. bek. c pontja, módosítva a Tt. 534/2005. sz. törvényével, Kereskedelmi Törvénykönyv.

22ac) Nemzetközi számviteli standard 27., 38. pont, Nemzetközi számviteli standardok 28. és 31., 1126/2008/EK rendelet, érvényes változatban.

22ad) A Tt. többször módosított 492/2009. sz. törvénye a fizetési szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

22ae) A Tt. 562/2004. sz., az európai részvénytársaságról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 4. §-a.

22af) A Tt. 91/2007. sz., az európai szövetkezetről szóló törvényének 4. §-a.

22ag) A Tt. 177/2004. sz., az európai gazdasági egyesülésről, valamint az 595/2003. sz, jövedelemadóról szóló törvényének kiegészítéséről szóló törvényének 2. §.

22b) Az Európai Központi Bankok Rendszerének Alapokmányáról és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés, 18. sz. melléklete (a Tt. 185/2004. sz. hirdetménye).

22c) A Tt. 540/2007. sz. törvényének 2. §, a könyvvizsgálókról, a könyvvizsgálatról és a könyvvizsgálat feletti felügyeletről, valamint a Tt. többször módosított, számvitelről szóló, 431/2002. sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről.

22ca) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 14. § 2. bek., módosítva a Tt. 688/2006. sz. törvényével. 

24) Például a Tt. 483/2001. sz. törvényének 40. §, a Tt. 34/2002. sz. törvényének 34. § 3. bek.

24a) A Tt. 423/2015. sz. törvényének 19. §-a

24aa) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29).

A Tt. 747/2004. sz., a pénzpiaci felügyeletről és egyes törvénymódosításokról szóló törvénye 1. § 3. bek. a) pontja a későbbi módosítások szerint.

24aaa) A Tt. 423/2015. sz. törvényének 34. §-a

25) Például a Tt. 483/2001. sz. törvényének 40. §, a Tt. 34/2002. sz. törvényének 35. § 4. bek.

26) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 50. §.

26aa) Például a Tt. 147/1997 sz. törvényének, 25. §, a Tt. 213/1997 sz. törvényének, 34. §, a közérdekű szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetekről, módosítva a Tt. 35/2002 sz. törvényével.

27) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 566/1992 sz. törvényének 39. §, a Tt. 213/1997 sz. törvényének 33. § 3. bek., módosítva a Tt. 445/2008 sz. törvényével, a Tt. 34/2002 sz. törvényének 34. § 3. bek., módosítva a Tt. 463/2013 sz. törvényével.

27a) A Kereskedelmi Törvénykönyv 161.d § 2. bek.

28) Például a Tt. 34/2002. sz. törvényének, 35. § 2. bek.

28a) Például a Tt. többször módosított 581/2004. sz. törvénye.

28aa) A Tt. 566/2001. sz. törvényének 8. § f) pontja.

28ab) Például a Tt. többször módosított, 429/2002 sz. törvényének 15. §, a Tt. többször módosított, 566/2001 sz. törvényének 76. §.

28b) A Tt. 540/2007. sz. törvényének 23. §. 

28c) Például a Tt. többször módosított 429/2002. sz. törvényének 18. §, az értékpapírtőzsdéről.

28ca) A Tt. 429/2002. sz. törvénye 51. §-ának 1. bek. a későbbi módosítások szerint.

28d) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendeletének rendelkezései (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról, 1. sz. melléklet, B szekció, 05 – 08 divízió (EU HK, L 393, 2006. 12. 30.) érvényes olvasatban.

28e) Az 1893/2006/EK rendelet rendelkezései érvényes olvasatban, 1. sz. melléklet, A szekció, 02 divízió, 02.2 csoport.

29a) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala rendelete mellékletének C szekciója, a Tt. 306/2007. sz. törvénye, amely meghatározza a Gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását.

29b) Például a Tt. többször módosított 111/1990. sz. törvénye, az állami vállalatokról, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 258/1993. sz. törvénye.

29ba) A Tt. 523/2004 sz. törvényének 5. §.

29c) A Tt. többször módosított 215/2004. sz. törvényének 2. §, a minősített adatok védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

29d) A Tt. többször módosított 275/2006. sz. törvénye, a közigazgatás informatikai rendszereiről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

29da) A Tt. többször módosított 429/2002. sz. törvényének 34. §.

29db) A Tt. 483/2001 törvénye 5. § ab) pontja a Tt. 213/2014. sz. törvénye értelmében.

29e) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 24. §, módosítva a Tt. 445/2008. sz. törvényével, a Tt. többször módosított 213/1997. sz. törvényének 33. §, a Tt. 119/2010. sz. törvényének 8. §, a csomagolóanyagokról, valamint a Tt. hulladékokról szóló, többször módosított 223/2001. sz. törvényének módosításáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. 90/2008. sz. törvénye, az Európai területi együttműködési csoportosulásról, valamint a Tt. állami statisztikáról szóló, többször módosított 540/2001. sz. törvényének módosításáról.

29f) A Tt. 563/2009. sz. törvényének 14. §, az adóigazgatóságról (adótörvény), valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

29g) A Tt. 595/2003, sz. törvényének 41. § 1. bek., módosítva a Tt. 548/2010. sz. törvényével, a Tt. 563/2009. sz. törvényének 15. §.

29h) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 24. §, módosítva a Tt. 445/2008. sz. törvényével, a Tt. többször módosított 213/1997. sz. törvényének 33. §.

29ha) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 25. §, módosítva a Tt. 352/2013. sz. törvényével, a Tt. többször módosított 213/1997. sz. törvényének 34. §, a Tt. többször módosított 34/2002. sz. törvényének 35. §.

29i) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 24. § 3. bek., a Tt. 213/1997. sz. törvényének 33. § 4. bek., a Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvénye.

29j) A Tt. többször módosított 291/2002. sz. törvényének, 2. § 2. bek. h) pontja, az Államkincstárról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

29k) A Tt. többször módosított 563/2009. sz. törvényének 13., 14., 30-33. §.

29ka) A Tt. többször módosított 530/2003. sz. törvényének 3. §, a cégjegyzékről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

29kb) A Tt. többször módosított 429/2002. sz. törvényének 48. §.

29l) Például a Tt. 308/2000. sz. törvénye, a műsorszórásról és továbbközvetítésről, valamint a Tt. távközlésről szóló, többször módosított 195/2000. sz. törvényének módosításáról, a Tt. többször módosított 566/2001. sz. törvénye.

29m) A Tt. többször módosított 211/2000. sz. törvénye, az információkhoz való szabad hozzáférésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (a tájékoztatás szabadságáról szóló törvény).

29o) A Tt. vállalkozásokról szóló, többször módosított, 455/1991. sz. törvénye 66.b §-ának 3. bekezdése (vállalkozói törvény).

30) A Tt. 241/2001. sz. törvénye a minősített adatok védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

31) A Tt. 483/2001. sz. törvénye, a Tt. 95/2002. sz. törvénye. 

32) A Tt. 429/2002. sz. törvénye, az értékpapírtőzsdéről.

33) Például a Tt. többször módosított 483/2001. sz. törvénye, a Tt. többször módosított 566/2001. sz. törvénye, a Tt. többször módosított 594/2003. sz. törvénye.

33a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, 219. cikk., 1-3. bek., érvényes változatban (EU HL C 83, 2010. 3. 30.). 

Az Európai Központi Bankok Rendszerének Alapokmányáról és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 12. cikk., 12.1. bek. (EU HL C 83, 2010. 3. 30.). 

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 566/1992. sz., a Szlovák Nemzeti Bankról szóló törvénye, 28. § 2. bek.

34) Például a Tt. 483/2001. sz. törvénye, a Tt. 566/2001. sz. törvénye

35) A Kereskedelmi Törvénykönyv 59. §, módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével. 

35a) A Tt. többször módosított 43/2004. sz. törvénye az öregségi nyugdíj-takarékosságról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

A Tt. többször módosított 650/2004. sz. törvénye a kiegészítő nyugdíj-takarékosságról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

A Tt. többször módosított 203/2011. sz. törvénye a kollektív befektetésről.

35aa) A Tt. 343/2015. sz., a közbeszerzésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 4. § 1. bek.

35ab) A Tt. 43/2004. sz. törvényének 88.b §, módosítva a Tt. 334/2011. sz. törvényével.

35b) A Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvényének 20. § 9. bek.

35c) A Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvényének, 22-29. §.

36) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 20. §-a.

37) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 273/1994. sz. törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 274/1994. sz. törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 387/1996. sz. törvénye. A Tt. többször módosított 280/1997. sz. törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 566/1992. sz. törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 118/1996. sz. törvénye, a betétek védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről. A Tt. 381/2001. sz. törvénye. 

37a) A Tt. 594/2003. sz. törvényének 73.a-73.j §, módosítva a Tt. 213/2006. sz. törvényével.

37b) A Tt. 203/2011. sz. törvényének 119. §.

38) A többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv.

41) A Polgári Törvénykönyv 659. §, módosítva a Tt. 509/1991. sz. törvényével

42) A Polgári Törvénykönyv 553. §, módosítva a Tt. 509/1991. sz. törvényével

43) A Polgári Törvénykönyv 133. §, módosítva a Tt. 509/1991. sz. törvényével

44) Például a Tt. 183/2000. sz. törvénye a könyvtárakról, a Szlovák Nemzeti Tanács állami műemlékvédelemről szóló, 27/1987. sz. törvényének kiegészítéséről, és a Tt. Matica slovenskáról szóló, többször módosított 68/1997 sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított 49/2002. sz. törvénye a műemlékalap védelméről, a Tt. többször módosított 319/2002. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság védelméről, a Tt. többször módosított 618/2003. sz. törvénye a jogdíjakról és a jogdíjakkal összefüggő jogokról (szerzői jogi törvény), a Tt. többször módosított 581/2004. sz. törvénye, a Tt. többször módosított 206/2009. sz. törvénye a múzeumokról és galériákról, valamint a kulturális értékű tárgyak védelméről, és a Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló, többször módosított 372/1990, sz. törvényének módosításáról.

44a) A Kereskedelmi törvénykönyv 123. § 2. bek. és 217. §-a.

45) A Munka Törvénykönyvének 184. §.

45a) Például a Tt. többször módosított 222/2004. sz. törvénye a hozzáadottérték-adóról, a Tt. 105/2004. sz. törvénye az alkohol jövedéki adójáról, valamint a Tt. az alkohol gyártásáról és értékesítéséről szóló 467/2002. sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. többször módosított 211/2003. sz. törvényével.

46) A Tt. többször módosított 92/1991. sz. törvénye az állami vagyon más személyekre történő átruházásának feltételeiről.

47) A Tt. 483/2001. sz. törvényének 2. § 1. és 8. bek.

47a) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 511/1992. sz. törvénye, az adók és illetékek kezeléséről, valamint a területi pénzügyi szervek rendszerében történt változásokról.

47aa) A Tt. 659/2007. sz. törvényének 1. § 2. bek. e) pontja, az euró bevezetéséről a Szlovák Köztársaságban, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

47ab) A Tt. 659/2007. sz. törvényének 1. § 2. bek. c) pontja.

47ac) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának 75/2008. sz. rendelete, amely meghatározza a pénzösszegek kimutatásának, átszámításának és kerekítésének szabályait, az euróra való áttéréssel összefüggésben, a számvitel, az adózás és a vámügyek céljaira.

47ad) A Tt. 659/2007. sz. törvényének 1. § 2. bek. f) pontja.

47ae) A Tt. 455/1991. sz. törvénye 58. § 1. bek. c) pontja a későbbi jogszabályok értelmében

48) A Tt. 563/2009. sz. törvényének 46. §.7

49) A Kereskedelmi törvénykönyv 78.s §-a 2. bek. b) és c) pontja.

A jelen törvénnyel a következő jogi aktusok kerülnek átvételre:

1. A Tanács negyedik irányelve 78/660/EGK (1978. július 25.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 222, 1978. 8. 14.), módosítva a Tanács 83/349/EGK irányelvével (1983. június 13.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 193, 1983. 7. 18.), a Tanács 84/569/EGK irányelvével (1984. november 27.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 314, 1984. 12. 4.), a Tanács 89/666/EGK irányelvével (1989. december 21.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 395, 1989. 12. 30.), a Tanács 90/604/EGK irányelvével (1990. november 8.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 317, 1990. 11. 16.), a Tanács 90/605/EGK irányelvével (1990. november 8.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 317, 1990. 11. 16.), a Tanács 94/8/EK irányelvével (1994. március 21.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 82, 1994. 3. 25.), a Tanács 1999/60/EK irányelvével (1999. június 17.) (EK HL L 162, 1999. 6. 26.), az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelvével (2001. szeptember 27.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 283, 2001. 10. 27.), a Tanács 2003/38/EK irányelvével (2003. május 13.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EU HL L 120, 2003. 5. 15.), az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelvével (2003. június 18.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EU HL L 178, 2003. 7. 17.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelvével (2006. május 17.) (EU HL L 157, 2006. 6. 9.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelvével (2006. június 14.) (EU HL L 224, 2006. 8. 16.) és az Európai Parlament és a Tanács 2006/99/EK irányelvével (2006. november 20.) (EU HL L 363, 2006. 12. 20.).

2. A Tanács hetedik irányelve 83/349/EGK (1983. június 13.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 193, 1983. 7. 18.), módosítva a Tanács 89/666/EGK irányelvével (1989. december 21.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 395, 1989. 12. 30.), a Tanács 90/604/EGK irányelvével (1990. november 8.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 317, 1990. 11. 16.), a Tanács 90/605/EGK irányelvével (1990. november 8.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 317, 1990. 11. 16.), az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelvével (2001. szeptember 27.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 283, 2001. 10. 27.), az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelvével (2003. június 18.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EU HL L 178, 2003. 7. 7.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelvével (2006. május 17.) (EU HL L 157, 2006. 6. 9.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelvével (2006. június 14.) (EU HL L 224, 2006. 8. 16.) és az Európai Parlament és a Tanács 2006/99/EK irányelvével (2006. november 20.) (EU HL L 363, 2006. 12. 20.).

3. A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (Különkiadás EU HL, fej. 6/1. köt.; EK HL L 372, 1986. 12. 31.) módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelvével (2001. szeptember 27.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 283, 2001. 10. 27.), az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelvével (2003. június 18.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EU HL L 178, 2003. 7. 17.) és az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelvével (2006. június 14.) (EU HL L 224, 2006. 8. 16.).

4. A Tanács 91/674/EGK irányelve (1991. december 19.) a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (Különkiadás EU HL, fej. 6/1. köt.; EK HL L 374, 1991. 12. 31.) módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelvével (2003. június 18.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EU HL L 178, 2003. 7. 17.) és az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelvével (2006. június 14.) (EU HL L 224, 2006. 8. 16.).

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (Különkiadás EU HL, 17. fej./köt. 2; EU HL L 142, 2004. 4. 30.) – 10. cikk., 1. és 3. bek., 21. cikk.

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 157, 2006. 6. 9.) – 2. cikk., 13. bek., 37. cikk., 38. cikk., 1. bek., 41. cikk., 49. cikk., 53. cikk.

7. A Bizottság 2006/111/EK irányelve (2006. november 16.) a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról (kodifikált változat) (EU HL L 318, 2006. 11. 17.) – 1-4. cikk., 6. cikk., 8. cikk.

8. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/49/EK irányelve (2009. június 18.), a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról (EU HL L 164, 2009. 6. 26.).

9. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/101/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (EU HL L 258, 2009. 10. 1.).

10. Az Európai Parlament és a Tanács 2012/6/EU irányelve (2012. március 14.), a meghatározott jogi formájú társaságok éves pénzügyi kimutatásáról szóló 78/660/EGK tanácsi irányelvnek a mikrogazdálkodó egységek tekintetében történő módosításáról (EU HL L 81, 2012. 3. 21.).

11. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU 2013. június 26-ai, a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló irányelve a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HK L 182, 2013. 6. 29.).

12. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15.)

13. A Tanács 2014/102/EU irányelve (2014. november 7.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Horvát Köztársaság csatlakozása miatt történő kiigazításáról (HL L 334., 2014.11.21.)