Hatályos 2013. november 1-től 2013. december 31-ig

Tt. 596/2003.

Törvény
AZ OKTATÁSÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁSRÓL ÉS AZ ISKOLAI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2003. november 5.


Módosítás:
Tt. 365/2004., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 564/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 5/2005., hatályos 2005. február 1-től
Tt. 475/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 279/2006., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 689/2006., hatályos 2007. január 1-től
Tt. 245/2008., hatályos 2008. szeptember 1-től
Tt. 462/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 214/2009., hatályos 2009. június 4-től
Tt. 179/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 184/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 179/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 38/2011., hatályos 2011.március 1-től
Tt. 325/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 345/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 312/2013., hatályos 2013. november 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el: 


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Bevezető rendelkezések

1. §
Alapvető rendelkezések
A jelen törvény az oktatásügyi államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, az önkormányzati kerületek és az iskolai önkormányzati szervek hatásköreit, szervezeti felépítését és feladatait szabályozza, valamint meghatározza az oktatásügyi államigazgatási és az iskolai önkormányzati feladatok végrehajtása során őket megillető hatásköröket, továbbá a hálózat, az oktatási intézmények, a Szlovák Köztársaság gyakorlati oktatási központjai és a gyakorlati oktatási munkahelyei (a továbbiakban: „a hálózat“) kiépítésénél őket megillető hatásköröket, továbbá a hálózatba történő besorolásnál, az onnan való törlésnél, az abban eszközölt változtatásoknál őket megillető hatásköröket, illetve az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és a gyakorlati oktatási munkahelyek létrehozása és megszüntetése során őket megillető hatásköröket. 

2. §
Az oktatásügyi államigazgatási és az iskolai önkormányzati hatáskörök gyakorlása
(1) Az oktatásügyi államigazgatási hatásköröket a jelen törvény szerinti iskolák1) és oktatási intézmények2) esetében a következők gyakorolják:
a) az iskola, vagy az oktatási intézmény igazgatója (a továbbiakban: „az igazgató“),
b) a község,
c) az önkormányzati kerület,
d) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal,
e) az Állami Tanfelügyelet,
f) a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma (a továbbiakban: „a minisztérium“)
g) egyéb központi államigazgatási szervek, ha külön jogszabály így rendelkezik.3)
(2) A jelen törvény szerinti iskolák esetében az önkormányzati hatásköröket a következők gyakorolják:
a) az iskolatanács vagy az oktatási intézmény tanácsa (a továbbiakban: „az iskolatanács“),
b) a helyi oktatási tanács,
c) a területi oktatási tanács,
d) az iskolai diáktanács (26. §).


MÁSODIK RÉSZ
Az iskola igazgatója és az oktatási intézmény igazgatója

3. §
Az iskola igazgatójának vagy az oktatási intézmény igazgatójának kinevezése és leváltása
(1) Az iskola igazgatóját határozott hivatali időre az iskola vagy az oktatási intézmény alapítója (a továbbiakban: „az alapító“) nevezi ki, illetve váltja le.
(2) Az alapító az igazgatót az iskolatanács javaslatára ötéves hivatali időre nevezi ki, mégpedig a javaslat előterjesztését követő 30 naptári napon belül. Az iskolatanács az iskola igazgatójának személyére vonatkozó javaslatát a 4. § szerinti pályázati eljárás eredménye alapján teszi meg, kivéve azon jelölt esetét, akit a (7) bek. a)-c) és e) pontjai, illetve a (8) bek. c) pontja alapján váltottak le. Ha a jelen törvény (12) bekezdése másként nem rendelkezik, az iskolatanács javaslata kötelező érvényű az alapító számára.
(3) Az alapító az iskola igazgatójának kinevezésével egyidejűleg külön előírás szerinti feltételekről,4) a hivatali időre vonatkozóan munkaszerződésben állapodik meg az iskola igazgatójával, bérezését külön előírásban foglaltak5) szerint állapítja meg.
(4) Az olyan iskola vagy oktatási intézmény esetében, amelynél nem hoznak létre iskolatanácsot, vagy az iskolatanács meghatározott határidőn belül nem intézkedik (4. §, (4) bek.), vagy ha az iskolatanács az alapítónak két olyan egymást követő pályázati eljárás után sem tett javaslatot jelöltre, amelyeken legalább egy olyan jelölt részt vett, aki teljesítette az (5) bek. szerinti szakmai feltételeket, az alapító az iskola vagy az oktatási intézmény igazgatóját külön rendelkezések szerint nevezi ki.6) A 19. §, (2) bek., d) és e) pontjai szerinti alapító ugyanígy jár el.
(5) Az iskolai étkeztetési intézmény igazgatójának és az iskolai szolgáltató központ igazgatójának kivételével, az iskola igazgatójának vagy az oktatási intézmény igazgatójának eleget kell tennie a külön jogszabály szerinti feltételeknek8) és a pályázati eljárás lefolytatásának napján legalább ötéves pedagógiai gyakorlattal vagy legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
(6) A jogviszonyokban saját nevében részt vevő és a jogviszonyokból származó felelősséget viselő (a továbbiakban: „jogi személy“) iskola vagy oktatási intézmény igazgatója, az iskola vagy az oktatási intézmény alkalmazottja.
(7) Az alapító az igazgatót leváltja:
a) ha szándékos bűncselekményért jogerősen elítélték,
b) ha megszegte a külön rendelkezések szerinti9) kötelességeit és korlátozásokat,
c) ha az általános érvényű törvényi rendelkezéseket10) súlyosan megszegte, vagy
d) ha az iskolát vagy az oktatási intézményt megszüntetik,
e) a tanfelügyelő javaslata alapján [12. §, (3) bek., f) pont].
(8) Az alapító az igazgatót a következő esetekben is leválthatja:
a) ha azt az iskolatanács javasolja [24. §, (5) bek., c) pont],
b) ha a külön jogszabály szerinti határidőn belül11) nem végzi el a tisztség ellátásával kapcsolatos képzést vagy a tisztség ellátásával kapcsolatos innovációs képzést,
c) a Szlovák Köztársaság oktatásügyi miniszterének javaslatára (a továbbiakban: „a miniszter“), ha súlyos hiányosságokat állapítanak meg [14. §, (6) bek., j) és l) pontok]; egészségügyi középiskola igazgatójának esetében a Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere javaslatára.
(9) Ha az alapító az igazgatót a (7) bek., b), c) pontja és a (8) bek., b), c) pontja alapján váltja le, ki kell kérni az illetékes iskolatanács véleményét. Ha az adott iskolatanács a véleménynyilvánításra vonatkozó kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül az alapítónak nem terjeszti elő álláspontját, az alapító az illetékes iskolatanács véleménynyilvánítása nélkül is leválthatja az igazgatót.
(10) Ha az alapító az igazgatót a (7) bek. a)-c) és e) pontjai, illetve (8) bekezdése alapján váltja le, az alapító az új igazgató kinevezéséig az iskola vagy oktatási intézmény pedagógiai alkalmazottját külön jogszabályban foglaltak szerint12) bízza meg az iskola vezetésével. 
(11) Az olyan iskola vagy oktatási intézmény esetében, amelynek alapítója a 2. §, (1) bek., b)-d) pontjai szerinti szerv, az igazgató kinevezésénél és leváltásánál a község polgármestere, a kerület elnöke vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal vezetője jár el az alapító nevében. Az igazgató kinevezésére vagy leváltására nem vonatkozik külön rendelkezés.13)
(12) Az egyházi iskola alapítója vagy a magániskola alapítója az igazgatót az iskolatanács javaslata alapján nevezi ki. Az iskolatanács az iskola igazgatójának személyére vonatkozó javaslatát nyilvános pályázati eljárás (4. §) alapján teszi meg. Ha az alapító a javasolt személyt nem fogadja el, az iskolatanácsot új személyre vonatkozó javaslat megtételére kéri fel. Ha az egyházi iskola iskolatanácsa a második pályázati eljárást követően olyan személy igazgatói kinevezésére tesz javaslatot, aki nem teljesíti az alapítónak az iskola nevelési irányultságával kapcsolatos elvárásait,13a) az iskolaigazgatót az alapító nevezi ki.
(13) A hivatali idő meghosszabbodik azzal az idővel, amíg az igazgatói tisztség ellátása közhivatal ellátása, szülési szabadság vagy gyermekgondozási szabadság vagy hat hónapot meghaladó hosszútávú munkaképtelenség miatt fel van függesztve. A hivatali idő az első mondatban megjelölt munkavégzési akadály fennállásának a hivatali idő kitöltéséig terjedő idejével hosszabbodik meg, de legfeljebb négy évvel.
(14) Az alapító, miután egyeztetett az iskolatanáccsal (ha létrehozták), pályázati eljárás nélkül olyan igazgatót nevez ki az igazgatói tisztségnek a (13) bekezdés szerinti okok miatti felfüggesztésének idejére, aki teljesíti a külön jogszabály szerinti11) szakképzettségi feltételeket.

4. §
Pályázati eljárás
(1) Az alapító az igazgatói tisztség betöltésére vonatkozó pályázatot a külön jogszabályban meghatározott6) módon hirdeti meg. Az igazgatói tisztség betöltésére vonatkozó pályázati eljárásról szóló közlemény a külön rendelkezésben meghatározott feltételeken13b) kívül tartalmazza az iskola vagy oktatási intézmény fejlesztési koncepciójavaslatának benyújtására vonatkozó követelményt is.
(2) Az igazgatói tisztség betöltésére vonatkozó pályázat bíráló bizottsága az iskolatanács. A pályázati eljárás megszervezése és a jelöltek szakképzettségi alkalmasságának elbírálása az alapító feladata.
(3) A 6.§, (1) bek. szerint alapított alapiskolák iskolatanácsa felszólítja az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatalt és az Állami Tanfelügyeletet, hogy a pályázati eljárás lebonyolításának céljaira delegáljanak képviselőket az iskolatanácsba, rendes szavazati joggal. A 9.§, (1) bek. szerint alapított középiskolák iskolatanácsa az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatalt, az Állami Tanfelügyeletet és az önkormányzati kerület egy delegált képviselőjét szólítja fel ugyanerre, rendes szavazati joggal; a 9.§, (1) bek. szerint alapított egészségügyi középiskolák esetében a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának delegált képviselőjét kell meghívni.
(4) Az iskolatanács a pályázat alapján tett, az igazgató kinevezésére vonatkozó javaslatát legkésőbb a pályázat meghirdetéstől számított második hónap végéig nyújtja be. 
(5) Ha jelen törvény másként nem rendelkezik, az igazgatói pályázatokra és az igazgatók kinevezésére külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak.14)

5. §
(1) Az iskolát és az oktatási intézményt az igazgató irányítja.
(2) Az igazgató felel
a) az általa irányított iskola részére megállapított állami oktatási program betartásáért,
b) az iskolai oktatási program és nevelési program kidolgozásáért és betartásáért,
c) a pedagógiai alkalmazottak továbbképzésére vonatkozó éves terv kidolgozásáért és betartásáért,
d) az iskola vagy oktatási intézmény tevékenységének tárgyával összefüggő általános érvényű jogszabályok betartásáért,
e) a pedagógiai és szakvégzettségű alkalmazottak éves kiértékeléséért,
f) az iskolában vagy oktatási intézményben folyó nevelési-oktatási munka színvonaláért,
g) az iskola vagy oktatási intézmény tevékenységét biztosítani hivatott költségvetésért, finanszírozásért15) és a pénzeszközök hatékony felhasználásáért,
h) az iskola vagy oktatási intézmény kezelésében vagy tulajdonában lévő vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodásért.
(3) Az iskola igazgatója első fokú államigazgatási hatásköröket gyakorol. Az iskola igazgatója dönt
a) a tanuló iskolába való felvételéről,
b) a tanuló tankötelezettsége teljesítése kezdő időpontjának elhalasztásáról,
c) a tanuló tankötelezettsége teljesítésének utólagos elhalasztásáról,
d) a tanuló tankötelezettsége alóli felmentéséről,
e) a tanuló egyes tantárgyak vagy azok egyes részei tanulása alól való felmentéséről,
f) a tankötelezettség Szlovák Köztársaság területén kívüli teljesítéséről,
g) nevelő jellegű intézkedések alkalmazásáról,
h) a bizottság előtti vizsgatétel engedélyezéséről,
i) az egyes tantárgyakból való vizsgatételéről akkor, ha a tanuló nem az adott iskola tanulója,
j) a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a törvényes képviselő az iskola vagy az oktatási intézmény által a tanuló részére nyújtott ellátást részlegesen téríti,16)
k) a tanuló egyéni oktatásáról,
l) a tanulónak a más állam által létrehozott, a Szlovák Köztársaság területén működő iskolában való oktatásáról, az idegen állam külképviseletének beleegyezésével,
m) a tanuló külföldön való egyéni oktatásáról,
n) a tanuló egyéni tanrend szerinti oktatásának engedélyezéséről.
(4) A középiskola igazgatója első fokú államigazgatási hatásköröket gyakorol. Az iskola igazgatója dönt
a) a tanuló középiskolába való felvételéről,17)
d) a tanuló iskolai bejárás alóli felmentéséről,
c) a tanuló egyes tantárgyak vagy azok egyes részei tanulása alóli felmentéséről,
d) a tanuló egyéni tanrend szerinti oktatásának engedélyezéséről,
e) a tanulmányok egy részének az azonos típusú külföldi iskolában való abszolválásának engedélyezéséről,
f) a tanulmányok megszakításáról,
g) a tanulmányi vagy képzési szak megváltoztatásának engedélyezéséről,
h) a tanuló alapiskolába való átsorolásáról a tankötelezettség teljesítésének ideje alatt,
i) az évismétlés engedélyezéséről,
j) nevelő jellegű intézkedések alkalmazásáról,
k) a bizottság előtti vizsgatétel engedélyezéséről,
l) az egyes tantárgyakból való vizsgatételéről, ha a tanuló nem az adott iskola tanulója,
m) az ösztöndíj odaítéléséről,
n) a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a törvényes képviselő az iskola vagy az oktatási intézmény által a tanuló részére nyújtott ellátást részlegesen téríti (35. §),
o) az idegen nyelvi érettségi vizsgát pótló vizsga elismeréséről,
p) a tanuló egyéni tanrend szerinti oktatásáról,
r) a tanulónak a más állam által létrehozott, a Szlovák Köztársaság területén működő iskolában való oktatásáról, az idegen állam külképviseletének beleegyezésével.
(5) A művészeti alapiskola igazgatója dönt
a) a felvételiző tanulmányokra való felvételéről és besorolásáról,
b) a tanulmányok megszakításáról,
c) a felsőbb évfolyamba való továbblépés engedélyezéséről,
d) a tanulmányok idő előtti befejezéséről,
e) az évfolyamismétlés engedélyezéséről,
f) a pótvizsga letételének engedélyezéséről,
g) a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a törvényes képviselő a tanulmányok költségeit részlegesen téríti.18)
(6) Az oktatási intézmény igazgatója dönt
a) a tanuló oktatási intézménybe való felvételéről,
b) a nevelő jellegű intézkedések alkalmazásáról,
c) a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a törvényes képviselő az iskola vagy az oktatási intézmény által a tanuló részére nyújtott ellátás költségeit részlegesen téríti (35. §),
d) a további intézkedésekről, ha ezt külön rendelkezés írja elő.2)
(7) Az igazgató az alapítónak jóváhagyás céljából, az iskolatanácsnak véleményezésre nyújtja be
a) a felvehető tanulók létszámára vonatkozó javaslatait,
b) a tanulmányi vagy képzési szakok bevezetésére és azok céljaira vonatkozó javaslatát, 
c) az iskolai oktatási programra és a nevelési programra vonatkozó javaslatát,
d) a költségvetésre vonatkozó javaslatát,
e) az iskola vagy iskolai intézmény által folytatott vállalkozói tevékenységre vonatkozó javaslatát,
f) a nevelési-oktatási tevékenységről, ennek eredményeiről és feltételeiről szóló jelentést (14. §, (5) bek., d) pont),
g) az iskola vagy oktatási intézmény gazdálkodásáról szóló jelentést,
h) az iskola vagy oktatási intézmény legkevesebb két évre szóló fejlesztési koncepcióját és ennek évenkénti kiértékelését,
i) a nevelési-oktatási folyamat pedagógiai-szerve-zési és anyagi-műszaki biztosítására vonatkozó információkat.
(8) A (7) bek., f) pontja szerinti jelentéssel szembeni kifogások megalapozottságát az Állami Tanfelügyelet ítéli meg.
(9) Az igazgató és a többi vezető pedagógiai alkalmazott külön jogszabályban11) meghatározott határidőn belül köteles elvégezni a tisztség ellátásával kapcsolatos képzést.19)
(10) Az igazgató és a többi vezető pedagógiai alkalmazott köteles jelenteni a helyi önkormányzatnak, ha a tizenötödik életévét be nem töltött kiskorú vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú alkoholt vagy más függőséget okozó szert fogyaszt. 
(11) Ha a gyermek törvényes képviselője nem törődik gyermeke iskolai tankötelezettségének rendes teljesítésével,20) az igazgató e körülményt jelenti az illetékes államigazgatási szervnek és a gyermek törvényes képviselője állandó lakhelye szerint illetékes helyi önkormányzatnak.
(12) A gyermek törvényes képviselője főként akkor nem törődik gyermeke iskolai tankötelezettségének rendes teljesítésével, ha a gyermeket tankötelezettsége teljesítésének céljából nem íratja be az iskolába, vagy ha a gyermek egy hónapon belül több mint 15 tanóráról marad távol igazolatlanul.21)
(13) A nyelviskola igazgatója dönt
a) a tanulmányokra való felvételről,
b) a tanulmányok megszakításáról,
c) a tanulmányok idő előtti befejezéséről,
d) a tanuló vagy a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a tanulmányok költségeit részlegesen térítik.18)
(14) Az óvoda igazgatója dönt
a) a gyermek óvodába való felvételéről,
b) a gyermek óvodai beszoktatásra vagy diagnosztikai tartózkodásra való besorolásáról,
c) a gyermek óvodalátogatásának megszakításáról,
d) az iskolai oktatásra való előkészítés idő előtti befejezéséről,
e) a gyermek törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel az iskola előtti oktatás költségeit részlegesen téríti.18a)
(15) Az igazgató dönt a pedagógiai vagy szakmai alkalmazott adaptációs képzésének befejezéséről.


HARMADIK RÉSZ
A területi önkormányzati szervek hatáskörei

6. §
A község
(1) A község az átruházott államigazgatási hatáskörei gyakorlása során22) a hálózati rendszernek megfelelően általános érvényű rendelettel iskolákat alapít és szüntet meg. (15. §)
(2) A község az önkormányzati hatáskörei gyakorlása során23) a hálózati rendszernek megfelelően általános érvényű rendelettel alapít, illetve szüntet meg
a) művészeti alapiskolákat,
b) óvodákat,
c) iskolai gyermekklubokat,
d) szabadidő központokat,
e) iskolai étkeztetési intézményeket az alapiskolás tanulók és az óvodások számára,
f) alapiskola mellett működő nyelviskolákat,
g) iskolai szolgáltatási központokat,
h) iskolai kollégiumokat.
(3) A község megteremti a
a) gyermekek és tanulók nevelésének és oktatásának feltételeit, főleg azáltal, hogy iskolákat és oktatási intézményeket alapít,
b) tankötelezettség teljesítésének feltételeit az általa alapított alapiskolákban,
c) a speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek és tanulók24) nevelésének és oktatásának feltételeit az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben,
d) a rendkívüli képességekkel és tehetséggel rendelkező gyermekek és tanulók25) nevelésének és oktatásának feltételeit az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben.
(4) A község első fokú államigazgatási hatóságként jár el a kiskorúak nevelésének és oktatásának veszélyeztetésével kapcsolatos vagy a gyermek tankötelezettsége rendes teljesítésének elhanyagolásával kapcsolatos ügyekben.26)
(5) A község mint tanügyi hivatal másodfokú államigazgatási hatóságként jár el azokban az ügyekben, amelyekben az adott község által alapított alapiskola igazgatója első fokon döntött (5.§, (3) bek.). Ha a község nem minősül tanügyi hivatalnak (7. §), a jelen bekezdés szerinti másodfokú államigazgatási jogköröket, illetve a (8) bek. a),c) és d) pontja szerinti tevékenységeket a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal gyakorolja, illetve végzi.
(6) A község (5) bek. és a (8) bek. a),c) és d) pontjai szerinti hatáskörei átruházott államigazgatási hatáskörök. Az (5) bek. és a (8) bek., a),c) és d) pontjai szerinti átruházott hatáskörök gyakorlásának céljaira a minisztérium az egyes községeknek juttat pénzeszközöket. A községnek a naptári évre juttatott pénzeszközök nagysága egyenlő a község alapítói hatáskörébe tartozó alapiskoláknak az előző naptári év szeptember 15-én aktuális diáklétszámának és az egy diákra eső költségnek megfelelő összeg szorzatával. Az egy diákra eső összeg nagyságát a minisztérium állapítja meg, illetve azt minden évben közzéteszi a honlapján. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a pénzeszközöket a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal közvetítésével bocsátja a község rendelkezésére.
(7) Az (5) bek. és a (8) bek. a),c) és d) pontjai szerinti tevékenységeket a község számára szakmailag a 7. §, (3) bek. szerinti szakképesítéssel rendelkező alkalmazott biztosítja.
(8) A község az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben nevelési és oktatási ügyekben a következő hatásköröket is gyakorolja: 
a) ellenőrzi a nevelést és oktatást érintő általánosan kötelező érvényű jogszabályok betartását,27) kivéve a 13. § szerinti ellenőrzést és az iskolai étkeztetés ellenőrzését,
b) ellenőrzi az iskolai étkezdékben felszolgált ételek minőségét,
c) szervezési jellegű utasításokat ad ki az igazgatók részére, különösen az adott tanévre vonatkozólag,
d) az iskolák és az oktatási intézmények részére szakmai és tanácsadói tevékenységet végez,
e) jogi tanácsadást végez az igazgatók részére,
f) az iskolák és az oktatási intézmények részére, megegyezés alapján, bérezési és munkajogi területen adminisztratív-technikai jellegű munkát végezhet,
g) vezeti az igazgatók személyzeti ügyvitelét,
h) a helyi oktatási tanácsnak véleményezésre benyújtja
1. az iskolák és oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységének pedagógiai-szervezési és anyagi biztosítására vonatkozó információkat,
2. az iskolák és oktatási intézmények kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által juttatott pénzeszközeinek elosztására vonatkozó javaslatot,
3. az iskolák és oktatási intézmények gazdálkodásáról szóló jelentést,
4. a község által alapított iskolák és oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységéről, ennek eredményeiről és feltételeiről szóló jelentést a 14. §, (5) bek., d) pontja szerint,
5. az iskolák és oktatási intézmények beruházás-fejlesztési koncepcióját,
6. az iskolák és oktatási intézmények alapítására vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatokat,
7. az adott tantárgyat vagy tantárgyak csoportját emelt óraszámban tanuló osztályok létrehozására vonatkozó javaslatát,
8.a speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező, illetve a rendkívüli képességű és tehetségű gyermekek és tanulók számára kialakított osztályok létrehozására vonatkozó javaslatot,
i) az iskolák és oktatási intézmények pedagógiai és nem pedagógiai alkalmazottakkal való személyi ellátottságának céljából együttműködik más községekkel, iskolai önkormányzati szervekkel, az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal és más állami szervekkel, természetes személyekkel és jogi személyekkel, igazgatókkal; az iskolákban és oktatási intézményekben tevékenykedő külföldi lektorok szállásának biztosítása érdekében együttműködik az illetékes kerülettel; az iskolák és oktatási intézmények gyermekeinek és tanulóinak tantárgyi olimpiai és egyéb vetélkedői részvételének biztosítása céljából együttműködik a gyermek és ifjúsági szakköri tevékenységgel, illetve sporttal foglalkozó polgári társulásokkal és egyéb jogi személyekkel, 
j) megvitatja az iskolai oktatási programot és a nevelési programot.23a)
(9) A községi oktatási tanácsnak a (8) bek., h) pontja, 4. alpontja szerinti jelentés tartalmával szembeni kifogásai megalapozottságát az Állami Tanfelügyelet ítéli meg, amely szükség esetén intézkedéseket tesz a 13. §, (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(10) A község a hatáskörébe tartozó nevelési és oktatási ügyekben az államigazgatási szervek28) és a nyilvánosság29) részére adatokat dolgoz fel, illetve adatokat szolgáltat.
(11) A község hagyja jóvá az általa alapított iskolák épületeinek, helyiségeinek bérlésére és bérbeadására, illetve az általa alapított iskolák és oktatási intézmények kapcsolódó területeinek bérlésére és bérbeadására vonatkozó szerződések tervezeteit.30) A község a jóváhagyási hatáskörét átruházhatja az iskola igazgatójára.
(12) A község
a) az általa alapított iskolák vonatkozásában elkészíti a beruházási tervet és a minisztérium által juttatott, illetve a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal közvetítésével juttatott pénzeszközök szétírását, illetve a község alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskoláknak és oktatási intézményeknek külön rendelkezés szerint30a) utalt pénzeszközök szétírását,
b) az alapító kérelmére, a külön rendelkezés szerint átutalt pénzeszközök terhére,30a) bérekre és működésre fordítandó támogatást nyújt az egyházi művészeti alapiskola alapítójának, az egyházi nyelviskola alapítójának, a egyházi óvoda alapítójának,30b) az egyházi oktatási intézmény alapítójának, a magán művészeti alapiskola alapítójának, a magán nyelviskola alapítójának, a magán óvoda alapítójának30b) és a magán oktatási intézmény alapítójának; a község területén létrehozott egyházi művészeti alapiskola alapítója, egyházi nyelviskola alapítója, egyházi óvoda alapítója, egyházi oktatási intézmény alapítója, magán művészeti alapiskola alapítója, magán nyelviskola alapítója, magán óvoda alapítója és magán oktatási intézmény alapítója a 15. életévüket be nem töltött gyermekek és tanulók után, támogatási kérelemmel fordulhat a községhez olyan művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák30b) és oktatási intézmények bér- és működési költségeinek fedezésére, amelyek alapítója község vagy kerületi székhelyen működő körzeti hivatal is lehet, 
c) a b) pont szerinti alapítók vonatkozásában, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények vonatkozásában kötelező érvényű rendelettel30d) állapítja meg: 
1. a művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények finanszírozásának részleteit, 
2. a művészeti alapiskolák, a nyelviskolák, az óvodák és az oktatási intézmények finanszírozásához alapul szolgáló adatok szolgáltatásnak határidejét, kivéve a külön jogszabály szerinti adatokat,30e)
3. a művészeti alapiskola diákjára, a nyelviskola tanulójára, az óvodában elhelyezett gyermekre30b) és az oktatási intézményben elhelyezett gyermekre vetített működési és bérezési célú pénzeszközök nagyságát; az iskolai étkeztetési intézmények esetében az iskola diákjára, tényleges étkezőjére, vagy egy főételre, vagy egy kiegészítő ételre vetített működési és bérezési célú pénzeszközök nagyságát, illetve
4. a hónap egy adott napját, a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának határidejeként. 
d) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a község területén állandó lakhellyel rendelkező gyermekek szabadidőközpontokban való szakköri képzésére; az egyházi szabadidőközpontok és a magán szabadidőközpontok esetében a község területén állandó lakhellyel rendelkező, 15. életévüket be nem töltött gyermekek szakköri képzésére bocsát rendelkezésre pénzeszközöket,
e) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a következő diákok étkeztetésére:
1. a saját alapítói hatáskörébe tartozó iskolák diákjai,
2. az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek, illetve más jogi személyek vagy természetes személyek30e) alapítói hatáskörébe tartozó iskolák 15. életévüket be nem töltött diákjai,
3. a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapítói hatáskörébe tartozó alapiskolák és speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező tanulók számára fenntartott alapiskolák diákjai, ha azok a község, az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek, illetve más jogi személyek vagy természetes személyek alapítói hatáskörébe tartozó iskolai étkeztetési intézményekben étkeznek,
f) legkésőbb az adott naptári év januárjának 31. napjáig tájékoztatja a b) pont szerinti alapítókat, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolákat, nyelviskolákat, óvodákat és oktatási intézményeket a c) pont első és harmadik alpontjai szerint megállapított, naptári évre vonatkozó támogatás nagyságáról, 
g) a naptári évre vonatkozó pénzeszközöket az adott évben havonként, a kötelező érvényű rendeletben megállapított határidővel bocsátja a b) pont szerinti alapítók, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények rendelkezésére,
h) a c) pont harmadik alpontja szerinti pénzeszközök nagyságának megállapítása során az iskola vagy oktatási intézmény fajtájától függően tekintettel lehet
1. a nevelés és oktatás megszervezésének formájára,
2. az oktatási létesítmény gyermekei számára nyújtott oktatási óraszámra,
3. az iskola vagy oktatási intézmény speciális nevelési-oktatási igényű gyermekeinek, diákjainak vagy hallgatóinak létszámára, 
4. az óvodában elhelyezett, három éves kort be nem töltött gyermekek létszámára,30b)
5. az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottainak bértáblabesorolására, munkabesorolására, vagy arra a körülményre, hogy az alkalmazott részesül-e kreditjutalékban, illetve ennek nagyságára, 
6. a nevelésnek és oktatásnak helyet adó épület energiaigényére,
7. a bérleti díj nagyságára, ha az iskola vagy oktatási intézmény a község által bérbeadott helyiségekben került elhelyezésre.
i) a külön jogszabályok szerinti adatok30e) kivételével ellenőrzi azokat a b) pont szerinti alapítók, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények által szolgáltatott adatokat, amelyek a községnek alapul szolgálnak a művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények finanszírozásához,
j) az egyházi művészeti alapiskola diákjára, a magán művészeti alapiskola diákjára, az egyházi nyelviskola tanulójára, a magán nyelviskola tanulójára, az egyházi óvodában elhelyezett gyermekre,30b) a magán óvodában elhelyezett gyermekre,30b) az egyházi oktatási intézményben elhelyezett gyermekre és a magán oktatási intézményben elhelyezett gyermekre a község alapítói jogkörébe tarozó művészeti alapiskola diákja, nyelviskola tanulója, óvodában elhelyezett gyermek30b) és oktatási intézményben elhelyezett gyermek után bér- és működési költségekre járó támogatás legalább 88%-ának erejéig bocsát rendelkezésre pénzeszközöket; az egyházi iskolai étkeztetési intézmények és a magán iskolai étkeztetési intézmények számára a község alapítói hatáskörébe tartozó iskola diákjának étkeztetése után bér- és működési költségekre járó támogatás legalább 88%-ának erejéig bocsát rendelkezésre pénzeszközöket,
k) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a gyermekek iskolai klubjában elhelyezett azon gyermekek után, akik a község területén alapított alapiskolákat látogatják.
(13) A község igazgatja az általa alapított iskolákat és oktatási intézményeket, a nevelési-oktatási tevékenység megvalósítása céljából biztosítja
a) terem ellátottsági és anyagi-műszaki feltételeket,
b) a nevelési-oktatási tevékenység során használt didaktikai felszerelést,
c) a külön rendelkezések szerinti béreket, fizetéseket, szolgálati jövedelmeket és egyéb személyi kifizetéseket fedező pénzeszközöket, valamint a működés és karbantartás céljait szolgáló pénzeszközöket, amelyeket a község oszt szét, illetve a község ellenőrzi ezek felhasználását.31)
d) a központi költségvetésből és a saját forrásokból származó beruházási célú eszközöket.
(14) A községnek az átruházott államigazgatási hatáskörök keretein belül gyakorolt alapítói hatáskörén a jogi személyiség nélküli alapiskolák viszonylatában, az ilyen iskolák nevelési-oktatási tevékenységének, működésének, pénzügyi, személyi, anyagi-műszaki és helyellátottsági feltételeinek biztosítását és a vészhelyzetek megoldását kell érteni. A jogi személyiséggel rendelkező alapiskolák viszonylatában az ilyen iskolák nevelési-oktatási tevékenységének, működésének, vészhelyzet-megoldásának pénzügyi, személyi, anyagi-műszaki és helyellátottsági feltételeiről van szó. Azokról az épületekről való gondoskodás, amelyekben az iskola működik, a község önkormányzati hatáskörébe tartozik.
(15) A község biztosítja az összes általa alapított iskola és oktatási intézmény tanulójának és gyermekének étkeztetési feltételeit, mégpedig iskolai étkeztetési intézmények létrehozásával [(2) bek., e) pont].
(16) A község utólagos pénzügyi ellenőrzést végez a központi költségvetésből származó pénzeszközökkel, az Európai Unió általános költségvetéséből juttatott pénzeszközökkel, valamint az általa kezelt anyagi javakkal és vagyonnal való gazdálkodás terén, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűségét.32)
(17) A község továbbá intézi az állampolgárok és az (1), (2) bek.-ben felsorolt iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók törvényes képviselőinek panaszait és beadványait, kivéve a 13. §, (1) bek. szerinti panaszokat és beadványokat; a panaszok és beadványok elintézésénél szükség esetén kéri az Állami Tanfelügyelet vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal segítségét.33)
(18) A község az általa alapított iskola vagy oktatási intézmény iskolatanácsával és igazgatójával különösen a következőket vitatja meg:
a) az iskola vagy oktatási intézmény fejlesztési koncepcióját,
b) a község által alapított iskolák és oktatási intézmények részére a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által utalt pénzeszközök szétírására vonatkozó javaslatot, a község által alapított iskolák és oktatási intézmények tevékenységének anyagi-műszaki feltételeit,
c) az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottaival kapcsolatos személyi, anyagi és szociális feltételeket,
d) a község arra vonatkozó igényét, hogy az iskolán belül vagy az oktatási intézményen belül javítsák a gyermekekről és a tanulókról való gondoskodás minőségét, illetve az iskolán belül vagy az oktatási intézményen belül nyújtott nevelési-oktatási szolgáltatások minőségét; továbbá az ennek következtében megnövekedő kiadások anyagi fedezetének a megteremtését,
e) az iskola vagy oktatási intézmény nevelési-oktatási tevékenységéről és ennek feltételeiről szóló jelentést.
(19) A község nyilvántartja a községben állandó lakhellyel rendelkező, tanköteles korban lévő gyermekeket és tanulókat, illetve nyilvántartja, hogy melyik iskolában tesznek eleget tankötelezettségüknek.
(20) Azon ügyekben, amelyeknél első fokú államigazgatási hatóságként a község jár el, másodfokú államigazgatási hatóságként a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal jár el.
(21) Az a község, amely közös községi hivatal székhelye,34) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal felé jelzi a közös községi hivatal létrejöttét, illetve közli azon községek jegyzékét is, amelyek részére a közös községi hivatal oktatás, ifjúság és testnevelés területéhez tartozó feladatokat végez; a jegyzéket a minisztériumok évenkénti gyakorisággal hozzák nyilvánosságra a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának közlönyeiben. 
(22) A község pénzügyi ellenőrzést végez a (12) bek. szerint utalt pénzeszközökkel gazdálkodó részlegen, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűsegét.32)
(23) A község végzi az általa alapított iskola igazgatójának vagy oktatási intézmény igazgatójának értékelését.
(24) A község alapítói minőségében megállapítja a gyermek óvodai tartózkodásának díját, a művészeti alapiskolai tanulmányok díját, a nyelviskolai tanulmányok költségtérítési összegének nagyságát, továbbá az iskolai gyermekklub, a kollégium vagy szabadidő központ tevékenységével összefüggő kiadások részleges térítésének havi összegét.

7. §
(1) Az a község minősül tanügyi hivatalnak, amely legkevesebb 1000 fős diák-összlétszámmal rendelkező iskolák 6. § (1) bekezdés szerinti alapítója. A tanügyi hivatal a naptári év január 1-től jön létre. A diáklétszám megállapításánál az előző naptári év szeptember 15-én aktuális diáklétszám az irányadó. 
(2) Tanügyi hivatalnak minősülnek az olyan községek is, amelyek részére külön rendelkezés szerinti megállapodás alapján35) az oktatásügyi, ifjúságügyi és a testneveléssel kapcsolatos feladatokat szakmai téren közös községi hivatal végzi, feltéve, hogy az érintett községekben a tanulók összlétszáma legalább 1000 fő.
(3) A község 6.§, (5) bek. szerinti oktatásügyi feladatait és a község által a nevelési-oktatási folyamatban ellátott, 6. §, (8) bek., a),c) és d) pontok) szerinti szakmai és tanácsadói tevékenységet szakmai téren olyan az alkalmazott végzi, aki:
a) a megfelelő fajtájú vagy típusú iskola vonatkozásában35a) teljesíti a kvalifikációs feltételeket és az egyedi kvalifikációs feltételeket, és 
b) rendelkezik legalább ötéves pedagógiai gyakorlattal.
(4) A (2) bek. szerint tanügyi hivatalnak minősülő község a tanügyi hivatali jogállást igazoló döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot terjeszt a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal elé. (10. §).
(5) Ha a (2) bek. szerinti megállapodás megszűnik, a megállapodás alapján tanügyi hivatalnak minősülő községek a megállapodás megszűnésének tényét haladéktalanul közlik a kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal.

8. §
Az alapiskola tankörzete
(1) A község általános érvényű rendeletben határozza meg az általa alapított alapiskola tankörzetét. Az alapiskola tankörzetébe a község területe vagy annak egy része tartozik. Ha a község több alapiskola alapítója, az általános érvényű rendeletében minden egyes alapiskola vonatkozásában meghatározza a tankörzetet.
(2) Ha a község nem alapít alapiskolát, a szomszédos községekkel való megállapodás alapján közös alapiskolai tankörzetet hozhat létre. Ha ilyen megállapodásra nem kerül sor és ezáltal a tanulók tankötelezettségének teljesítése veszélyeztetve van, az alapiskola közös tankörzetéről a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal dönt.
(3) A tanuló a tankötelezettségét az állandó lakhelye szerinti tankörzet alapiskolájában teljesíti, kivéve, ha a tanuló törvényes képviselője a (4) bek. szerint dönt.
(4) A tanuló a tankötelezettségét az állandó lakhelye szerinti tankörzet alapiskoláján kívüli más alapiskolában is teljesítheti, ha ennek igazgatója beleegyezik. Annak az alapiskolának az igazgatója, ahová a tanulót felvették, a felvétel tényét közli a tanuló állandó lakhelye szerinti tankörzet alapiskolájának igazgatójával, ugyanígy annak az alapiskolának az alapítójával, ahová a tanulót felvették. Az utóbbi iskolát alapító község értesíti a tanuló állandó lakhelye szerinti községet a tanulónak az adott tankörzet szerinti alapiskolába való felvételéről.
(5) Az alapiskola hálózatból való kiiktatása és ezt követő megszüntetése esetén a község meghatározza annak az alapiskolának a tankörzetét, ahol a megszüntetett alapiskola tanulói a (3) és (4) bek.-ek alapján tankötelezettségüket teljesítik majd. Ha erre nem kerül sor, akkor annak az alapiskolának a tankörzetét, ahol a megszüntetett alapiskola tanulói a tankötelezettségüket teljesítik majd, a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal határozza meg.
(6) Ha a község a tankötelezettség teljesítésének biztosítása céljából nem hoz létre alapiskolát, óvodával kibővített alapiskolát, akkor annak a községnek az iskolája, amellyel a község közös tankörzetet hozott létre és amelyben a tanuló a tankötelezettségét teljesíti majd, köteles a tanuló törvényes képviselőjének a központi költségvetésből származó pénzeszközök terhére, a tömegközlekedésben szokásos viteldíj értékében téríteni a tanuló említett iskolába való eljutásának költségeit, feltéve, hogy a tanuló szállítását másként nem oldja meg.
(7) A (6) bekezdés szerinti útiköltség-térítésre vonatkozó szabályok alkalmazhatók a speciális alapiskolákba járó diákok törvényes képviselőjének költségtérítésére is. 
(8) A (6) bek. szerinti, az utazási költségeknek a tanuló törvényes képviselője részére történő megtérítésére vonatkozó rendelkezése, alkalmazható az államilag elismert egyház vagy vallási közösség alapítói hatáskörébe tartozó alapiskolák, óvodával kibővített alapiskolák tanulói esetében is, valamint a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és az államilag elismert egyházak vagy vallási közösség alapítói hatáskörébe tartozó, speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező tanulók számára fenntartott alapiskolák, óvodával kibővített alapiskolák tanulói esetében is.
(9) A tanuló tankötelezettségének teljesítése szerinti iskola a (6) bek. szerint biztosítja a tanuló állandó lakhelyére való visszaszállításának költségeit is.
(10) Az olyan tanuló törvényes képviselőjének, akinek az állandó lakhelye szerinti községben nincs alapiskola, a központi költségvetés terhére megtéríthetők a tanuló legközelebbi egyházi alapiskolába való elszállításának költségei. A speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkezők számára fenntartott egyházi alapiskola tanulója törvényes képviselőjének a központi költségvetés terhére megtéríthetők a tanuló legközelebbi, az adott egészségkárosult vagy rendkívüli tehetségű tanuló számára fenntartott speciális nevelési-oktatási egyházi alapiskolába való elszállítás költségei, feltéve, hogy a tanuló állandó lakhelye szerinti községben nincs más, alapítói jogkörben létrehozott, az adott egészségkárosultak vagy rendkívüli tehetséggel rendelkezők számára létrehozott speciális nevelési-oktatási alapiskola.

9. §
Az önkormányzati kerület 
(1) Az önkormányzati kerület átruházott államigazgatási hatáskörei gyakorlása során22) a hálózatnak megfelelően általános érvényű rendelettel alapít és szüntet meg
a) középiskolákat,
b) gyakorlati oktatási központokat.
(2) Az önkormányzati kerület az önkormányzati hatáskörök gyakorlása során36) az iskolai hálózatnak megfelelően általános érvényű rendelettel alapít, illetve szüntet meg
a) művészeti alapiskolákat,
b) nyelviskolákat, az alapiskolák nyelviskolái kivételével,
c) iskolai kollégiumokat,
d) iskolai étkeztetési intézményeket 
e) iskolai tangazdaságokat és szakmai gyakorló központokat,
f) iskolai szolgáltató központokat,
g) erdei iskolákat,
h) a kerület területi illetékességébe tartozó szabadidő központokat.
(3) Ha az önkormányzati kerület megszünteti az iskolát vagy az oktatási intézményt ((1), (2) bek.-ek), megjelöli azt az iskolát vagy oktatási intézményt, amely folytatja a megszüntetett iskola vagy oktatási intézmény feladatainak ellátását.
(4) Az önkormányzati kerület az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben megteremti azokat a feltételeket, amelyek a középiskolai neveléshez és oktatáshoz, illetve a középiskolai tankötelezettség teljesítéséhez szükségesek, továbbá megteremti a speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek és tanulók,24) a rendkívüli képességekkel és tehetséggel bíró gyermekek és tanulók25) neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket. 
(5) Az önkormányzati kerület másodfokú államigazgatási hatóságként jár el azokban az ügyekben, amelyekben az iskola igazgatója az (1) bek. (5. §, (4) bek.) szerint első fokon döntött.
(6) Az önkormányzati kerület (5) bek. szerinti hatáskörei átruházott államigazgatási hatáskörök. Az (5) bek. szerinti átruházott hatáskörök gyakorlásához a minisztérium az önkormányzati kerületnek pénzeszközöket bocsát rendelkezésre. E pénzeszközök nagyságát az önkormányzati kerület alapítói hatáskörébe tartozó iskolák diáklétszámának és az egy diákra eső költségnek megfelelő összeg alapul vételével kell kiszámítani, amelyet a minisztérium naptári évre vonatkozólag állapít meg, illetve azt közzéteszi a honlapján
(7) Az (5) bek. és a (8) bek. a),c) és d) pontjai szerinti tevékenységeket az önkormányzati kerület számára a 7. §, (3) bek. szerinti szakképzettségi feltételeket teljesítő alkalmazott biztosítja.
(8) Az önkormányzati kerület a nevelési és oktatási ügyekben a következő hatásköröket gyakorolja: 
a) ellenőrzi az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben az iskolai étkeztetéssel, a neveléssel és oktatással kapcsolatos általános érvényű jogszabályok betartását,27) kivéve a 13. § szerinti ellenőrzést,
b) ellenőrzi az általa alapított iskolai étkezdékben felszolgált ételek minőségét,
c) az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal való egyeztetést követően szervezési jellegű utasításokat ad az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak,
d) az általa alapított az iskolák és az oktatási intézmények részére szakmai és tanácsadói tevékenységet végez a 6.§, (8), d) pont szerinti terjedelemben,
e) jogi tanácsadást végez az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatói részére,
f) vezeti az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak személyzeti ügyvitelét,
g) az illetékes központi államigazgatási szervekkel és szociális partnerekkel megvitatja a szakközépiskolák, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek létrehozására, megszüntetésére vagy működésük korlátozására vonatkozó javaslatokat,
h) az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóival és a területi iskolatanácsokkal megvitatja
1. az általa alapított iskolák és oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységének pedagógiai-szervezési és anyagi biztosításra vonatkozó információkat,
2. az általa alapított iskolák és oktatási intézményeknek a minisztérium által átutalt pénzeszközök szétírására vonatkozó javaslatot,
3. az általa alapított iskolák és oktatási intézmények gazdálkodásáról szóló jelentést,
4. az általa alapított iskolák és oktatási intézmények fejlesztési koncepcióját,
5. az iskolák és oktatási intézmények alapítására, megszüntetésére, vagy működésük korlátozására vonatkozó javaslatokat,
6. az új tanulmányi vagy képzési szakok és szakirányok bevezetésére vonatkozó javaslatokat,
7. az általa alapított iskolák és oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységéről, ennek eredményeiről és feltételeiről szóló jelentést a 14. §, (5) bek., e) pontja szerint,
i) együttműködik községekkel, más kerületekkel, iskolai önkormányzati szervekkel, az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal és más állami szervekkel, természetes személyekkel és más jogi személyekkel,
j) együttműködik az igazgatóval az általa alapított iskolák és oktatási intézmények pedagógiai és nem pedagógiai alkalmazottakkal való személyi ellátásának biztosítása érdekében, 
k) az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben tevékenykedő külföldi lektorok szállásának biztosítása érdekében együttműködik a területi illetékességébe tartozó községekkel és az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal,
l) a területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények gyermekeinek és tanulóinak tantárgyi olimpiai és egyéb vetélkedőkön való részvételének biztosítása céljából együttműködik a gyermek és ifjúsági szakköri tevékenységgel és sporttal foglalkozó polgári társulásokkal és egyéb jogi személyekkel, 
m) az ifjúság szakképzését és hivatásgyakorlásra való felkészítését érintő kérdésekben együttműködik az illetékes központi államigazgatási szervekkel és szociális partnerekkel,
n) megvitatja az iskolai oktatási programot és a nevelési programot.23a)
(9) Az alapítónak vagy a területi iskolatanácsnak a (8) bek., h) pontja, 7. alpontja szerinti jelentés tartalmával szembeni kifogásainak megalapozottságát az Állami Tanfelügyelet ítéli meg.
(10) Az önkormányzati kerület a hatáskörébe tartozó nevelési és oktatási ügyekben az államigazgatási szervek28) és a nyilvánosság29) számára adatokat dolgoz fel, illetve adatokat szolgáltat, különösen az alapítói hatáskörébe tartozó középiskolákból a felvételi vizsgák lezajlását követően fennmaradó szabad helyekre vonatkozó tájékoztatást az adott iskolaévből. 
(11) Az önkormányzati kerület hagyja jóvá az általa alapított iskolák épületeinek, helyiségeinek bérlésére és bérbeadására, illetve az általa alapított iskolák és oktatási intézmények kapcsolódó területeinek bérlésére vonatkozó szerződések tervezeteit. Az önkormányzati kerület jóváhagyási hatáskörét az iskola igazgatójára ruházhatja át.
(12) Az önkormányzati kerület
a) az általa alapított iskolák vonatkozásában elkészíti a beruházási tervet és a minisztérium által juttatott és rendelkezésre bocsátott pénzeszközök szétírását, illetve a községi alapítói hatáskörbe tartozó művészeti alapiskoláknak és oktatási intézményeknek külön jogszabály szerint30a) utalt pénzeszközök szétírását,
b) az alapító kérelmére, a külön jogszabály szerint utalt pénzeszközök30a) terhére bérekre és működésre fordítandó támogatást nyújt az egyházi művészeti alapiskola alapítójának, az egyházi nyelviskola alapítójának, az egyházi oktatási intézmény alapítójának, a magán művészeti alapiskola alapítójának, a magán nyelviskola alapítójának és a magán oktatási intézmény alapítójának; az önkormányzati kerület területén létrehozott egyházi művészeti alapiskola alapítója, egyházi nyelviskola alapítója, egyházi oktatási intézmény alapítója, magán művészeti alapiskola alapítója, magán nyelviskola alapítója és magán oktatási intézmény alapítója a 15. életévüket betöltött tanulók után támogatási kérelemmel fordulhat a megyéhez olyan művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények bér- és működési költségeinek fedezésére, amelynek alapítója község vagy kerületi székhelyen működő körzeti hivatal is lehet, illetve a 15. életévüket nem betöltött gyermekek és tanulók után olyan oktatási intézmények30c) bér- és működési költségeinek fedezésére, amelyek alapítója nem lehet község vagy kerületi székhelyen működő körzeti hivatal,
c) kötelező érvényű rendelettel30f) állapítja meg 
1. a művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények finanszírozásának részleteit, 
2. a művészeti alapiskolák, a nyelviskolák és az oktatási intézmények finanszírozásához alapul szolgáló adatok szolgáltatásnak határidejét,
3. a művészeti alapiskola diákjára, a nyelviskola tanulójára és az oktatási intézményben elhelyezett gyermekre vetített működési és bérezési célú pénzeszközök nagyságát; az iskolai étkeztetési intézmények esetében az iskola diákjára, tényleges étkezőjére, vagy egy főételre, vagy egy kiegészítő ételre vetített működési és bérezési célú pénzeszközök nagyságát, illetve
4. a hónap azon napját, ameddig a b) pont szerinti alapító számára, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények számára rendelkezésre bocsátja a pénzeszközöket.
d) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a község területén állandó lakhellyel rendelkező gyermekek szabadidőközpontokban való szakköri képzésére; az egyházi szabadidőközpontok és a magán szabadidőközpontok esetében az önkormányzati kerület területén állandó lakhellyel rendelkező, 15. életévüket betöltött gyermekekre bocsát rendelkezésre pénzeszközöket,
e) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a következő diákok étkeztetésére:
1. a saját alapítói hatáskörébe tartozó iskolák diákjai,
2. az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek, illetve más jogi személyek vagy természetes személyek alapítói hatáskörébe tartozó iskolák 15. életévüket betöltött diákjai,
3. a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapítói hatáskörébe tartozó középiskolák, speciális nevelési-oktatási igényű tanulók számára fenntartott középiskolák, szaktanintézetek és gyakorlóiskolák diákjai, ha azok az önkormányzati kerület, az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek, illetve más jogi személyek vagy természetes személyek alapítói hatáskörébe tartozó iskolai étkeztetési intézményekben étkeznek,
f) legkésőbb az adott naptári év januárjának 31. napjáig tájékoztatja a b) pont szerinti alapítókat, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolákat, nyelviskolákat és oktatási intézményeket a c) pont első és harmadik alpontjai szerint megállapított, naptári évre vonatkozó támogatás nagyságáról, 
g) a naptári évre vonatkozó pénzeszközöket az adott évben havonként, a kötelező érvényű rendeletben megállapított határidővel bocsátja rendelkezésre a b) pont szerinti alapítók, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények számára ,
h) a c) pont harmadik alpontja szerinti pénzeszközök nagyságának megállapítása során az iskola vagy oktatási intézmény fajtájától függően tekintettel lehet
1. a nevelés és oktatás megszervezésének formájára,
2.az oktatási intézmény gyermekei számára nyújtott oktatási óraszámra,
3. az iskola vagy oktatási intézmény speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekeinek, diákjainak vagy hallgatóinak létszámára, 
4.az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottainak bértáblabesorolására, munkabesorolására, vagy arra a körülményre, hogy az alkalmazott részesül-e kreditjutalékban, illetve ennek nagyságára, 
5. a nevelésnek és oktatásnak helyet adó épület energiaigényére,
6. a bérleti díj nagyságára, ha az iskola vagy oktatási intézmény az önkormányzati kerület által bérbeadott helyiségekben került elhelyezésre.
i) ellenőrzi azokat a b) pont szerinti alapítók, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények által szolgáltatott adatokat, amelyek az önkormányzati kerületnek alapul szolgálnak a művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények finanszírozásához,
j) az egyházi művészeti alapiskola diákjára, a magán művészeti alapiskola diákjára, az egyházi nyelviskola tanulójára, a magán nyelviskola tanulójára, az egyházi oktatási intézményben elhelyezett gyermekre és a magán oktatási intézményben elhelyezett gyermekre az önkormányzati kerület alapítói jogkörébe tarozó művészeti alapiskola diákja, nyelviskola tanulója és oktatási intézményben elhelyezett gyermek után bér- és működési költségekre járó támogatás legalább 88%-ának erejéig bocsát rendelkezésre pénzeszközöket; az egyházi iskolai étkeztetési intézmények és a magán iskolai étkeztetési intézmények számára az önkormányzati kerület alapítói hatáskörébe tartozó iskola diákjának étkeztetése után bér- és működési költségekre járó támogatás legalább 88%-ának erejéig bocsát rendelkezésre pénzeszközöket.
(13) Az önkormányzati kerület igazgatja az általa alapított iskolákat és oktatási intézményeket és a nevelési-oktatási tevékenység megvalósítása céljából biztosítja
a) teremellátottsági és anyagi-műszaki feltételeket,
b) a nevelési-oktatási tevékenység során használt didaktikai felszerelést,
c) a külön rendelkezések szerinti béreket, fizetéseket, szolgálati jövedelmeket és egyéb személyi kifizetéseket fedező pénzeszközöket, valamint a működés és karbantartás céljait szolgáló pénzeszközöket, amelyeket az önkormányzati kerület oszt szét,31) illetve ellenőrzi ezek hatékony felhasználását32)
d) a központi költségvetésből és saját forrásokból származó beruházási célú eszközöket.
(14) Az önkormányzati kerület átruházott államigazgatási hatáskörei keretein belül gyakorolt alapítói hatáskörén, az (1) bek. szerinti iskolák viszonylatában, az ilyen iskolák pénzügyi, személyi, anyagi-műszaki és helyellátottsági feltételeinek, működésének biztosítását és a vészhelyzetek megoldását kell érteni. Azokról az épületekről, amelyekben az ilyen iskola működik, a kerület saját önkormányzati hatáskörében gondoskodik.
(15) Az önkormányzati kerület biztosítja az összes általa alapított iskola és oktatási intézmény gyermek- és diákétkeztetésének feltételeit, mégpedig iskolai étkeztetési intézmények létrehozásával.
(16) Az önkormányzati kerület utólagos pénzügyi ellenőrzést végez azon a részlegen, ahol a központi költségvetésből származó pénzeszközökkel, az Európai Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközökkel, valamint az általa kezelt anyagi javakkal és vagyonnal gazdálkodnak, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűsegét.32) Az önkormányzati kerület továbbá intézi a állampolgárok és az (1), (2) bek.-ben felsorolt iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók törvényes képviselőinek panaszait és beadványait, kivéve a 13. §, (1) bek. szerinti panaszokat és beadványokat. A panaszok és beadványok elintézésénél szükség esetén kéri az Állami Tanfelügyelet vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal segítségét.33)
(17) Az önkormányzati kerület pénzügyi ellenőrzést végez azon a részlegen, ahol a (12) bek. szerinti pénzeszközökkel gazdálkodnak, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűsegét.32)
(18) Az önkormányzati kerület alapítói minőségében végzi az általa alapított iskola igazgatójának vagy oktatási intézmény igazgatójának értékelését.
(19) Az önkormányzati kerület alapítói minőségében megállapítja a művészeti alapiskolai tanulmányok díját, a nyelviskolai tanulmányok költségtérítési összegének nagyságát, illetve a szabadidő központ és az iskolai kollégium működésével összefüggő kiadások részleges térítésének havi összegét.


NEGYEDIK RÉSZ
A helyi államigazgatási szervek hatáskörei

10. §
A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal
(1) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal az hálózatnak megfelelően alapít, illetve szüntet meg
a) alapiskolákat, ha azt különleges körülmények indokolják,
b) középiskolákat és gyakorlati oktatási központokat, ha azt különleges körülmények indokolják,
c) speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek számára fenntartott óvodákat,
d) speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek számára fenntartott alapiskolákat,
e) speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek számára fenntartott középiskolákat,
f) gyakorlati iskolákat,
g) szaktanintézeteket,
h) speciális nevelőintézeteket, 
i) olyan iskolákat, amelyekben az oktatás nemzetközi megállapodás alapján idegen nyelven folyik,
j) iskolai kollégiumokat,
k) speciális-pedagógiai tanácsadó központokat,
l) pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központokat,
m) olyan oktatási intézményeket, amelyek az a)-j) pontok szerinti iskolák vagy oktatási intézmények részei.
(2) Az (5) bek., a) pontja szerinti különleges körülmény, ha a község nem biztosítja a jelen törvény szerint a tankötelezettség teljesítésének feltételeit és közös tankörzet sem határozható meg (8. §). Ilyen esetben a tanuló a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított alapiskolát látogat.
(3) Az (5) bek., b) pontja szerinti különleges körülmény, hogy a munkaerőpiac szempontjából elégtelen számú diákkal rendelkező tanulmányi vagy képzési szak vonatkozásában az önkormányzati kerület nem biztosítja az oktatást és nevelést, vagy olyan iskoláról, osztályról van szó, amelyet nemzetközi megállapodás alapján kell létrehozni. Ilyen esetben a középiskolát a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapítja meg.
(4) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal első fokú államigazgatási hatóságként jár el a külföldi alapiskolák és középiskolák által kiadott, műveltséget igazoló okiratok egyenértékűségéről való döntéséknél (31-34.§), kivéve a külön rendelkezés szerinti eseteket.41a)
(5) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal másodfokú államigazgatási hatóságként jár el azokban a kiskorú tanuló nevelésének és oktatásának veszélyeztetését vagy tankötelezettségének elhanyagolását érintő ügyekben, amelyekben első fokon a község járt el.
(6) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal másodfokon dönt minden olyan ügyben, amelyben első fokon
a) az általa alapított iskola vagy oktatási intézmény igazgatója dönt,
b) olyan község által alapított alapiskola igazgatója dönt, amely a 7. § szerint nem minősül tanügyi hivatalnak.
(7) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a 7. § szerint ellenőrzést végez a községek és önkormányzati kerületek oktatásügyi, ifjúságügyi és testneveléssel kapcsolatos tevékenyégét és feladatait érintő ügyekben. 
(8) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal adatfeldolgozási tevékenységet végez a területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények oktatási és nevelési tevékenységére vonatkozó adatok statisztikai feldolgozása céljaira.
(9) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal saját döntésével igazolja, hogy a község a 7. §, (2) bek. szerinti tanügyi hivatalnak minősül. Ha a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal nem igazolja, hogy a község a 7. §, (2) bek. szerinti tanügyi hivatal, a község tanügyi hivatalként végzendő tevékenységét a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal végzi.
(10) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a területi illetékességén belül kinevezi a záróvizsgák, érettségi vizsgák, abszolvensi vizsgák és állami nyelvvizsgák vizsgabizottságainak elnökeit. A vizsgabizottságok számáról, az érettségi vizsga szakmai elemének elméleti részét vizsgáló érettségi tárgyi vizsgabizottságok számáról, az érettségi vizsga szakmai elemének gyakorlati részét vizsgáló érettségi tárgyi vizsgabizottságok számáról, a záróvizsga helyéről és időpontjáról, az abszolvensi vizsga helyéről és időpontjáról, az érettségi vizsga szakmai elemének elméleti részének helyéről és időpontjáról, az érettségi vizsga szakmai elemének gyakorlati részének helyéről és időpontjáról az elnök kinevezésére megállapított határidő elteltétől41ab) számított hét naptári napon belül írásban értesíti a külön jogszabály szerinti,41aa) szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektumokat. 
(11) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal az államigazgatási szervek28) és a nyilvánosság29) számára adatfeldolgozási és adatszolgáltatási tevékenységet végez a hatáskörébe tartozó nevelési és oktatási ügyekben, különösen ide értve a megfelelő iskolaév felvételi vizsgáinak lezajlását követően az alapítói hatáskörébe tartozó középiskolákban fennmaradó szabad helyek listájának nyilvánosságra hozatalát. 
(12) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal módszertanilag irányítja a székhely szerinti területi illetékességébe tartozó tanügyi hivatalokat.
(13) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a területi önkormányzati szervekkel együttműködve pénzügyi és szervezési téren biztosítja a Szlovák Köztársaság területén engedéllyel tartózkodó külföldiek gyermekeinek szervezett nyelvtanfolyamokat.
(14) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal véleményezi a folyamatos hivatásgyakorlásra való felkészítést végző iskolák41b) besorolását a területi illetékességébe eső hálózatba a 15. § szerint, amennyiben nem alapítója a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő iskolának. 

11. §
(1) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal végzi az iskolák és oktatási intézmények finanszírozását érintő, külön rendelkezés szerinti feladatokat.31) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal ellenőrzi az iskoláknak és oktatási intézményeknek juttatott pénzeszközök hatékony felhasználást. 
(2) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal az általa alapított iskolák és oktatási intézmények vonatkozásában továbbá
a) biztosítja a teremellátottsági és anyagi-műszaki feltételeket,
b) a nevelési-oktatási tevékenység során használt didaktikai felszerelést,
c) biztosítja az iskolák és oktatási intézmények beruházási jellegű kiépítését,
d) biztosítja az iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók étkeztetését,
e) utólagos pénzügyi ellenőrzést végez azon a területen, ahol a központi költségvetésből származó pénzeszközökkel, az Európai Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközökkel, valamint az általa kezelt anyagi javakkal és vagyonnal gazdálkodnak,32) továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűségét,
f) intézi a állampolgárok és az iskolákat vagy oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók törvényes képviselőinek panaszait42) és beadványait,43)
g) megteremti az iskolák és oktatási intézmények alkalmazottjai szociális ellátásának feltételeit,
h) vezeti az igazgatók személyzeti ügyvitelét,
i) jogi tanácsadási szolgáltatást nyújt,
j) együttműködik az igazgatókkal az iskolák és oktatási intézmények személyi ellátásának biztosítása céljából,
k) jóváhagyja iskolák és oktatási intézmények épületeinek, helyiségeinek, kapcsolódó területeinek bérlésére és bérbeadására vonatkozó szerződések tervezeteit.
(3) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a községeknek, az önkormányzati kerületeknek, az egyházi iskolák és oktatási intézmények alapítóinak, az magániskolák és oktatási intézmények alapítóinak, valamint az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak a következő területeken nyújt szakmai tanácsadást:
a) a nevelés és oktatás megszervezése,
b) iskolai étkeztetés,
c) informatika,
d) a gyermekekkel és fiatalokkal való foglalkozás, valamint szakköri tevékenység,
e) a testnevelés és a sporttevékenységek fejlesztése,
f) az általa alapított iskolák vonatkozásában, a munkavégzéshez, a tűzvédelemhez és a polgári védelemhez kapcsolódó biztonság- és egészségvédelem,
g) munkajogi jogviszonyok és bérügyek.
(4) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal ellenőrzi27) a területi illetékességébe tartozó iskolákban és oktatási intézményekben az oktatásügyre, a nevelésre és oktatásra, valamint az iskolai étkeztetésre vonatkozó általános érvényű jogszabályok betartását, kivéve a 13. § szerinti ellenőrzést.
(5) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények alapítói és igazgatói részére szervezési jellegű utasításokat ad ki.
(6) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal megegyezés alapján, a bér és munkajog részlegén adminisztratív-technikai jellegű munkát végezhet az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak, annak megbízása és igényei terjedelmében.
(7) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal szervezi, koordinálja és pénzügyi téren biztosítja a területi illetékességébe tartozó iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók számára szervezett versenyek körzeti és kerületi fordulóit, valamint a területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények tanulói számára szervezett tantárgyi olimpiákat.
(8) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal szervezési és pénzügyi téren biztosítja a területi illetékességébe tartozó alapítókkal, illetve a sporttal, testneveléssel foglalkozó jogi személyekkel és polgári társulásokkal való együttműködést, ide értve a területi illetékességébe tartozó iskolákat látogató gyermekek és tanulók számára szervezett versenyeket is.


ÖTÖDIK RÉSZ
A tanfelügyelet

12. §
Az Állami Tanfelügyelet
(1) Az Állami Tanfelügyelet oktatásügyi államigazgatási szerv. Az állami tanfelügyelet pozsonyi székhelyű költségvetési szerv,37) amely pénzügyi viszonyait tekintve a minisztériumhoz kötődik;37) szervezeti egységeit a tanfelügyeleti központok képezik. Az állami tanfelügyelet tevékenysége gyakorlása során független, tevékenységét a törvényeknek és az általános érvényű jogszabályoknak megfelelően végzi.
(2) Az Állami Tanfelügyeletet a főtanfelügyelő irányítja, akit a miniszter nevez ki, illetve vált le. A főtanfelügyelő hivatali ideje a tisztségébe való kinevezésétől számított öt év.
(3) A főtanfelügyelő
a) a miniszternek benyújtja a megfelelő tanévre vonatkozó tanfelügyeleti tervet,
b) a tanfelügyeleti tevékenység során tett megállapítások és egyéb megállapítások alapján, a megfelelő tanévre vonatkozóan jelentést nyújt be a miniszternek az iskolák és oktatási intézmények nevelési és oktatási tevékenysége színvonalának állapotáról, 
c) az iskola vagy oktatási intézmény hálózatból való kiiktatására vonatkozó javaslatot nyújt be a minisztériumnak a 17. § (1) bek. c) pontja szerint,
d) a nevelési-oktatási tevékenységben jelentkező súlyos hiányosságok megállapítása esetén, az alapítóval való előzetes egyeztetést követően, javaslatot tesz a miniszternek iskolai hálózatban eszközelendő változásokra (18. §, (2) bek.),
e) a tanfelügyelőknek megbízást ad a tanfelügyeleti tevékenység elvégzésére,
f) súlyos hiányosságok megállapítása esetén javaslatot nyújt be az alapítónak az igazgató leváltására,
g) megteremti a tanfelügyelők alapítókkal való együttműködésének feltételeit.
(4) A főtanfelügyelő a szolgálati hivatal vezetőjének minőségében39) felel az általánosan kötelező érvényű jogszabályok betartásáért, a pénzeszközök hatékony felhasználásáért, továbbá felel az Állami Tanfelügyelet kezelésében lévő vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodásért. 
(5) A miniszter leváltja a főtanfelügyelőt, ha
a) szándékos bűncselekményért jogerősen elítélték,
b) nem teljesíti a jelen törvény szerinti kötelességeit,
c) megsérti az oktatásügyet érintő általános érvényű jogszabályok előírásait,
d) a tisztségéből való felmentést írásban, vagy jegyzőkönyvezett szóbeli formában kéri a minisztertől,
e) a külön jogszabály szerinti kötelességének nem tett eleget.44)

13. §
Az Állami Tanfelügyelet feladatai
(1) Az Állami Tanfelügyelet az állam ellenőrző funkcióit tölti be a pedagógiai irányítás színvonala, a nevelés és oktatás színvonala és anyagi-műszaki ellátottsága vonatkozásában, ide értve az iskolákban és oktatási intézményekben, gyakorlati oktató központokban, a gyakorlati oktatási munkahelyeken és az oktatási intézményekben (továbbiakban: „az ellenőrzött szubjektum“) folyó gyakorlati oktatást is. Intézi az ezt a területet érintő panaszokat és petíciókat.33)
(2) Az Állami Tanfelügyelet ellenőrzi a nevelési-oktatási folyamatban használt termek, az anyagi-műszaki ellátottság és a didaktikai felszerelés megfelelősségét és célszerűségét.
(3) Az Állami Tanfelügyelet (12. §) a felügyeleti tevékenységét a főtanfelügyelő vagy a tanfelügyeleti központ igazgatója által kinevezett a tanfelügyelők által végzi. A hittan és vallási nevelés tantárgyakkal kapcsolatos tanfelügyeletet a főtanfelügyelő vagy a tanfelügyeleti központ igazgatója által megbízott tanfelügyelők, és az adott egyház vagy vallási közösség belső előírásai szerint megbízott személy végzik.45)
(4) A tanfelügyelet végrehajtására vonatkozó megbízás tartalmazza a tanfelügyelő utó- és családi nevét, a tanfelügyelet tárgyát, az ellenőrzött szubjektum megjelölését, a tanfelügyeleti cselekmény időtartamát, a tanfelügyeleti megbízás kiállításának időpontját és a főtanfelügyelő vagy a tanfelügyeleti központ igazgatójának aláírását.
(5) A tanfelügyelő a tanfelügyeleti tevékenység végrehajtása során az Állami Tanfelügyelet alkalmazottjának szolgálati igazolványával és a tanfelügyeleti tevékenység végrehajtására vonatkozó, (4) bek. szerinti megbízással igazolja magát.
(6) A tanfelügyelők a tanfelügyeleti tevékenység végrehajtása során különösen jogosultak belépni az ellenőrzött szubjektumok helyiségeibe, ellenőrizni a nevelési-oktatási tevékenységet, betekinteni az iskolák vagy oktatási intézmények dokumentációjába, és a feladataik teljesítésének céljaira az állami oktatásügyi szervektől a információkat és írásos adatokat kérni [2. §, (1) bek., a)-d), f) és g)]. A tanfelügyelők jelen törvény szerinti tevékenységére és a tanfelügyeleti tevékenységük során őket megillető jogokra és kötelezettségekre a külön előírásokat megfelelő módon kell alkalmazni.46)
(7) A tanfelügyelet a megállapított hiányosságok súlyosságának megfelelően a következő intézkedéseket foganatosítja:
a) ajánlás,
b) az ellenőrzött szubjektum részéről történő intézkedések foganatosítása,
c) intézkedés elrendelése,
d) az osztályozás( minősítés) során feltárt hiányosságok esetén bizottsági vizsga elrendelése,
e) a 37.a § (2), (3) bekezdések szerinti szankciók alkalmazása.
(8) A tanfelügyelet megállapításainak és értékeléseinek eredményeit a tanfelügyelet eredményeiről szóló jelentés formájában kell rögzíteni. A megszerzett ismeretek és információk, szükség szerint, az elvégzett tanfelügyeleti tevékenység eredményeire támaszkodó jelentés formájában kerülnek összesítő feldolgozásra. 
(9) A tanfelügyeleti zárójelentések tartalmazzák a felügyeletet végző szerv megjelölését, a felügyeletet végző tanfelügyelők utó- és családi nevét, az ellenőrzött szubjektum megjelölését, a felügyeleti esemény helyét és idejét, a tanfelügyeleti tevékenység tárgyát, a megállapításokat és ezek értékelését, a megállapítások alapjául szolgáló okiratok és más anyagok megjelölését, illetve a foganatosított intézkedéseket. A jelentést, miután megvitatták annak tartalmát, a felügyelet végző tanfelügyelők és az ellenőrzött szubjektum igazgatója írják alá. Ha a tanfelügyeleti zárójelentés megvitatása nem lehetséges, a tanfelügyeleti zárójelentés egy példányának az ellenőrzött szubjektum igazgatójának részére történő kézbesítésével megvitatottnak kell tekinteni.
(10) A tanfelügyeleti zárójelentés az ellenőrzött szubjektumnál és az Állami Tanfelügyelet illetékes tanfelügyeleti központjában kerül elhelyezésre.
(11) Az egészségügyi szakközépiskolák szakmai felkészítő tevékenysége feletti tanfelügyeletet a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma gyakorolja (továbbiakban: „ az egészségügyi minisztérium“).
(12) A tanfelügyelet szervezetére, a tanfelügyeleti feladatok ellátására, az ezek során alkalmazott eljárásra és az alkalmazás módjára vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg.
(13) Az Állami Tanfelügyelet a tanfelügyeleti tevékenysége végzése során továbbá
a) ellenőrzi az iskola oktatási programja és az állami oktatási program közötti összhangot, valamint az iskola oktatási programja és a nevelés és oktatás céljai és elvei közötti összhangot,47a)
b) ellenőrzi a nevelési program, valamint a nevelés és oktatás céljai és elvei közötti összhangot,47b)
c) az egyéni oktatás esetében ellenőrzi a nevelési és oktatási tevékenység minőségét,47c)
d) monitoring- és értékelő tevékenységet folytat a nevelés és oktatás minőségének vonatkozásában.47d)
(14) Ha az Állami Tanfelügyelet a panaszok elintézése során hiányosságokat tár fel, a (7) bekezdés szerinti intézkedéseket foganatosít.

13.a §
(1) Az Állami Tanfelügyelet tanfelügyelői beavatkozhatnak az iskolák és oktatási intézmények nevelési és oktatási tevékenységébe.
(2) Tanfelügyelő az lehet, aki felsőfokú végzettségével teljesíti a képesítési feltételeket az adott iskola vagy oktatási intézmény fajtája, típusa és szintje vonatkozásában, rendelkezik iskolában vagy oktatási intézményben megszerzett nyolcéves pedagógiai gyakorlattal, abszolválta az I. kvalifikációs vizsgát vagy az ezt helyettesítő vizsgát, és az oktatásügyben vezető tisztségben, vagy módszertanos munkabesorolásban, vagy tanfelügyelői munkabesorolásban legalább három évet töltött el, vagy pedig abszolválta a II. kvalifikációs vizsgát vagy az ezt helyettesítő vizsgát
(3) A tanfelügyelőnek tudnia kell használni a szlovák nyelvet hivatalos érintkezésben,8b) munkaköri feladataival összefüggésben bírnia kell az adott nemzetiségi kisebbség nyelvét, rendelkeznie kell megfelelő személyi és erkölcsi jellemzőkkel, valamint a tanfelügyeleti szakmai munka végzéséhez szükséges tulajdonságokkal.


HATODIK RÉSZ
A minisztérium

14. §
(1) A minisztérium az oktatásügyi államigazgatási tevékenységet jelen törvény szerint koncepciók kidolgozásával és általánosan kötelező érvényű jogszabályok, irányelvek, utasítások kiadásával, illetve ezek alkalmazásának egységesítésével irányítja, továbbá ellenőrzi annak végrehajtást.27)
(2) A minisztérium továbbá a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítése érdekében költségvetési vagy támogatott szervezeteket alapít és szüntet meg, ezek statutáris szerveit a miniszter nevezi ki és váltja le. Ezek a szervezetek a következők:
a) az ágazati kutatás területén, valamint az általános oktatás és a szakoktatás szakmai-műszaki jellegű irányítása területén ellátandó feladatok teljesítését szolgáló intézetek,
b) az iskolák és oktatási intézmények szakmai és módszertani irányítását, a Tt. 245/2008. sz. törvénye 11.§ szerinti pedagógiai dokumentáció előkészítését és a pedagógiai alkalmazottak továbbképzését biztosító szervezetek,
c) a módszertani tevékenység végzését szolgáló, valamint a pedagógiai alkalmazottak és a nem pedagógiai alkalmazottak továbbképzését szolgáló módszertani-pedagógiai központok,
d) az ágazati informatikai rendszert, valamint a pedagógiai alkalmazottak és a nem pedagógiai alkalmazottak informatikai és kommunikációs technológiák terén való továbbképzését szolgáló iskolai számítástechnikai központok.
(3) A minisztérium az állami központi költségvetés terhére, a minisztérium költségvetési fejezetében és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának költségvetési fejezetében pénzeszközöket biztosít a tőkekiadások fedezésére és a működésre, beleértve a munkabéreket, munkabér jellegű kiadásokat, a szolgálati juttatásokat és más, külön jogszabályok szerinti személyi jellegű juttatásokat.48) A minisztérium a pénzeszközöket a hivatásgyakorlásra való rendszerszerű felkészítést végző iskolák alapítói részére, illetve a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapítói hatáskörébe tartozó, jelen törvény szerint alapított iskolák és oktatási intézmények részére írja szét.
(4) A minisztérium másodfokú államigazgatási hatóságként jár el azokban az ügyekben, amelyekben a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal első fokon járt el.
(5) A minisztérium általánosan kötelező érvényű jogszabályban állapítja meg a következők részletes szabályait:
a) iskolák és oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek alapítása, megszüntetése és szervezése, valamint ezek nevelési-oktatási tevékenységének biztosítása,
b) a központi szervek és szervezetek eljárása és feladatai az ifjúság hivatásgyakorlásra való felkészítésének irányítása és tervezése során,
c) a fogvatartott és a szabadságvesztési büntetésüket töltő állampolgárok oktatásának módja a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával való megállapodást követően,
d) az iskolákban és oktatási intézményekben folyó nevelési-oktatási tevékenységről, ennek eredményeiről és feltételeiről szóló jelentések struktúrája és tartalma,
e) az iskolákban és oktatási intézményekben folyó nevelési-oktatási tevékenység céljainak, tartalmának, módszerének, szervezésének és irányításának kísérleti beigazolására vonatkozó feltételek és szabályok,
f) a bizonyítványok és más iskolai nyomtatványok fajtái és tartalmi elemei, ide értve ezek nyilvántartását ás archiválását is.
(6) A minisztérium továbbá
a) igazgatja a Szlovák Köztársaság iskoláinak, oktatási intézményeinek, gyakorlati oktatási központjainak és gyakorlati oktatási munkahelyeinek hálózatait,
b) dönt az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek hálózatba való besorolásáról, az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek hálózatból való kiiktatásáról, valamint az hálózatban való változásokról; a hálózati változásokról való döntése során figyelembe veszi a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal véleményét,
c) meghatározza a vezető tisztségekkel, a módszertani tisztségekkel és a külön jogszabály szerinti más oktatásügyi tisztségekkel kapcsolatos pályázati eljárás szabályait, és ezen helyek betöltésének szabályait,49)
d) kidolgozza a Szlovák Köztársaság nevelési és oktatási fejlesztési koncepcióját,
e) kibocsátja és honlapján nyilvánossá teszi a szakközépiskolák, a gyakorló oktatási központok, iskolai gazdaságok, szakgyakorlati központok és gyakorló oktatási munkahelyek helyellátottságának, anyagi ellátottságának és eszközökkel való ellátottságának kötelező terjedelmét megállapító, az anyagi-műszaki ellátottságra és helyellátottságra vonatkozó normatívákat; azon egészségügyi intézményekre vonatkozó normatívákat, amelyekben egészségügyi hivatás gyakorlására felkészítő tanulmányi szakok és képzési szakok diákjainak gyakorlati oktatása folyik, külön jogszabály állapítja meg.49a)
f) az alapítókkal, a központi államigazgatási szervek által alapított kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel és más jogi személyekkel, természetes személyekkel együttműködve irányítja az iskolákban és oktatási intézményekben folyó nevelési-oktatási tevékenység irányításának, szervezésének, tartalmának és végzésének kísérleti igazolását,
g) az illetékes szakszervezeti szerv véleményének kikérését követően kiadja a pedagógiai alkalmazottakra és az iskolák vagy oktatási intézmények más alkalmazottjaira vonatkozó munkarendet, amely mintául szolgál a munkáltatói hatásköröket gyakorló iskolák és oktatási intézmények munkarendjének kidolgozásánál, valamint az iskolák és oktatási intézmények pedagógiai alkalmazottjainak és más alkalmazottjainak munkáltatói hatásköreit gyakorló alapítók számára, 
h) a 10. § szerint a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalokat iskola, oktatási intézmény vagy gyakorlati oktatási központ alapításával bízza meg,
i) meghatározza az oktatási projektek és a pedagógiai alkalmazottakat továbbképző szervezetek akkreditációjának szabályait,
j) utólagos pénzügyi ellenőrzést végez az általános érvényű jogszabályok betartása terén, és utólagos pénzügyi ellenőrzést50) végez a központi költségvetés minisztériumi fejezetéből és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának fejezetéből, illetve az Európai Unió általános költségvetéséből a községeknek, az önkormányzati kerületeknek, a kerületi székhelyen működő körzeti hivataloknak, az Állami Tanfelügyeletnek és a minisztérium által alapított szervezeteknek juttatott pénzeszközökkel való gazdálkodás terén, illetve utólagos pénzügyi ellenőrzést végez az Állami Tanfelügyelet és a minisztérium által alapított szervezetek kezelésében lévő anyagi javakkal és állami vagyonnal való gazdálkodás terén, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűségét,
k) saját hatáskörén belül intézi az állampolgárok panaszait és petícióit,33)
l) az igazgató leváltására vonatkozó javaslatot nyújt be [3. §, (8), c) pont],
m) vezeti a gyermekek és tanulók állami nyilvántartását.50a)
(7) A minisztérium, a közérdekre tekintettel, a szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektumok,41aa) illetve a szakminisztériumok kérelmére, az önkormányzati kerület számára meghatározhatja a munkaerőpiac szempontjából elégtelen számú diákkal rendelkező szakközépiskolák egyes tanulmányi és képzési szakjain tanuló diákok számát.50b)
(8) A minisztérium az államilag elismert egyház vagy vallási közösség56) részére támogatást állapíthat meg olyan tevékenységre, amely az oktatásüggyel, ifjúságpolitikával és testneveléssel kapcsolatos feladatok és tevékenységek végzésével függ össze. A minisztérium a támogatást a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal közvetítésével bocsátja rendelkezésre.
(9) A (8) bek. szerinti, adott naptári évre vonatkozó támogatás az iskola alapítójának kérelme alapján nyújtható az alapító által létrehozott azon iskolák diáklétszáma alapján, amelyekben a hivatásgyakorlásra felkészítő oktatás folyik,41b) mégpedig az előző naptári év szeptember 15-i állapotnak és az egy tanulóra eső éves támogatásnak megfelelően.
(10) Az egy tanulóra eső éves támogatás összege egyenlő az előző naptári évben a községeknek az oktatásüggyel, ifjúságpolitikával és testneveléssel kapcsolatos feladatokra és tevékenységekre juttatott pénzeszközök összegének ( 7. §), valamint a községek alapítói hatáskörébe tartozó alapiskolákban az előző naptári év szeptember 15-én tanuló tanulók számának hányadosával.


HETEDIK RÉSZ
A Szlovák Köztársaság iskoláinak, oktatási intézményeinek, gyakorlati oktatási központjainak és gyakorlati oktatási munkahelyeinek hálózata, a hálózatba való besorolás, a hálózatból való kiiktatás és a hálózaton belüli változás

15. §
A hálózat
(1) A hálózat olyan iskolák és oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek összessége, amelyek jogosultak nevelési és oktatási tevékenységet végezni.51)
(2) A hálózatot a minisztérium az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatal véleményét, az illetékes központi államigazgatási szerv és területi önkormányzati szerv véleményét kikérve irányítja, erre vonatkozólag évenként információkat tesz közzé az interneten. Az egészségügyi iskolák hálózatát az egészségügyi minisztérium irányítja.52)
(3) A hálózatba sorolt iskoláknak és oktatási intézményeknek, gyakorlati oktatási központoknak és gyakorlati oktatási munkahelyeknek joguk van
a) a külön jogszabályban foglaltak szerint nevelési és oktatási tevékenységet folytatni,51)
b) a külön jogszabály szerinti finanszírozás biztosítására.31)
(4) A hálózaton belül minden iskola és oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ és gyakorlati oktatási munkahely vonatkozásában az alábbi adatokat kell feltüntetni:
a) megnevezés és postai cím,
b) az alapító megnevezése és postai címe; ha az alapító természetes személy, az alapító utó- és családi neve, valamint állandó lakhelye,
c) a tanulmányi és képzési szakok listája, 
d) az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorló oktatási központ, a gyakorló oktatási munkahely vagy a kihelyezett munkahely tevékenységének kezdő időpontja,
e) a nevelés-oktatás nyelve és a kihelyezett munkahely.

16. §
Az iskolák és oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek hálózatba való besorolása
(1) Az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely hálózatba való besorolására vonatkozó kérelmet az alapító a miniszternek nyújtja be az iskola és oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ és gyakorlati oktatási munkahely alapítási évét megelőző naptári év március 31-éig. A miniszter az óvodával kibővített alapiskola és ennek részei, az összevont iskola és ennek részei vagy az összevont iskola szervezeti egysége besorolásánál más határidőt is engedélyezhet. A kérelem a következőket tartalmazza:
a) ha az alapító jogi személy, az alapító megnevezése, postai címe és azonosító száma, statutáris szerve, a jogi forma; ha az alapító természetes személy, az alapító utóneve és családi neve, állampolgársága, az állandó lakhelye és személyi száma,
b) az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ és a gyakorlati oktatási munkahely megnevezése és postai címe, beleértve ezek részeit is,
c) a feltételezett gyermek- vagy diák-összlétszám,
d) az osztályok feltételezett száma, 
e) az oktatás nyelve vagy a nevelés nyelve,
f) az iskolában, az oktatási intézményben, a gyakorlati oktatási központban vagy a gyakorlati oktatási munkahelyen végzett nevelés vagy oktatás oktatási programja vagy nevelési programja,
g) az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapításának tervezett időpontja,
h) a helyellátottságot igazoló okirat,
i) az illetékes államigazgatási szerv arra vonatkozó igazoló okirata, hogy az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely helyiségei megfelelnek az egészségügyi követelményeknek, a munkavédelmi előírásoknak és a tűzvédelmi előírásoknak,
j) az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ és a gyakorlati oktatási munkahely feltételezett költségvetése,
k) a község véleménye, ha a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított óvodákról, alapiskolákról vagy oktatási intézményekről van szó, illetve az önkormányzati kerület véleménye, ha a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított középiskolákról van szó,
l) a 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai szerinti alapítók esetében a község jóváhagyása, ha a község területén működő, a 15. életévüket nem betöltött gyermekek, diákok és tanulók számára fenntartott óvodákról,30b) nyelviskolákról, művészeti alapiskolákról és oktatási intézményekről van szó, vagy ha a község területén működő, speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező diákok számára fenntartott alapiskolákról van szó, 
m) a 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai szerinti alapítók esetében az önkormányzati kerület jóváhagyása, ha az önkormányzati kerület területén működő, a 15. életévüket betöltött gyermekek, diákok és tanulók számára fenntartott nyelviskolákról, művészeti alapiskolákról és oktatási intézményekről (kivéve az erdei iskolákat) van szó, vagy ha az önkormányzati kerület területén működő középiskolákról, erdei iskolákról, speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező diákok számára fenntartott középiskolákról, szaktanintézetekről és gyakorlóiskolákról van szó, 
n) az iskolai önkormányzat illetékes szervének véleménye,
o) ha szakképzésről van szó, az illetékes központi államigazgatási szerv véleménye, illetve a külön jogszabály szerinti, szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektum41aa) véleménye, 
p) az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak a (7) bekezdés szerinti feltételekhez fűzött véleménye, ha olyan iskolákról van szó, amelyekben az oktatás a hivatásgyakorlásra való folyamatos felkészítésnek minősül, kivéve, ha az alapító a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal.
(2) Ha az alapító vállalkozói tevékenység folytatására jogosult természetes személy,54) vagy más jogi személy, az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely besorolására vonatkozó kérelemhez arra vonatkozó igazoló okiratot is csatolni kell, hogy:
a) nem folyik ellene csődeljárási vagy végelszámolási eljárás,
b) elégtelen vagyoni fedezet miatt nem utasítottak el vele kapcsolatban csődeljárás megindítására vonatkozó kérelmet,
c) sem a Szlovák Köztársaságban, sem a székhelye szerinti országban nincs végrehajtási eljárásban érvényesített adótartozása, egészségügyi járuléktartozása, betegségbiztosítási járuléktartozása, nyugdíjbiztosítási járuléktartozása, munkanélküliségi alapba befizetendő járulékkal kapcsolatos tartozása,
d) sem őt, sem a statutáris szervet, sem annak tagját jogerősen nem ítélték el szándékos bűncselekményért, és velük szemben büntetőeljárás sincs folyamatban. 
(3) Ha az alapító vállalkozói tevékenység folytatására nem jogosult természetes személy, vonatkozásában a (2) bek., c) és d) pontjai irányadók
(4) A kérelmező a (2), (3) bek.-ek szerinti feltételek teljesítését az alábbiakkal igazolja:
a) az a) és b) pontok esetében arra vonatkozó bírósági igazolással, hogy vele szemben nincs folyamatban csődeljárás vagy végelszámolási eljárás,
b) a c) pont esetében az illetékes hivatal három hónapnál nem régebbi igazolásával,
c) a d) pont esetében a központi büntetés-nyilvántartás három hónapnál nem régebbi kivonatával (erkölcsi bizonyítvány) és egy arra vonatkozó becsületbeli nyilatkozattal, hogy nincs folyamatban ellene büntető eljárás.
(5) A hálózatba való besorolásra irányuló eljárás résztvevője az alapító. A minisztérium a besorolásra vonatkozó kérelem benyújtásától számított 60. napig dönt a besorolásról. A minisztérium a döntésében megjelöli a tevékenység megkezdésének időpontját. Az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorló oktatási központ vagy gyakorló oktatási munkahely tevékenységének kezdő időpontja a kérelem kézbesítése szerinti naptári évet követő naptári év szeptember 1-je, kivéve azokat az eseteket, amelyeknél a miniszter más határidővel engedélyezte az (1) bekezdés szerinti besorolást, továbbá kivéve az iskolai étkeztetési intézmények besorolásának eseteit, amelyeknél a tevékenység megkezdésének időpontját a minisztérium állapítja meg.
(6) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely hálózatba való besorolását követően az alapító kibocsátja az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely alapító oklevelét.
(7) A minisztérium a besorolásról való döntéshozatala során tekintettel van a helyi és regionális feltételekre, így különösen
a) az iskolák, az oktatási intézmények, a gyakorló oktatási munkahelyek és a gyakorló oktatási központok célszerű és komplex területi elosztására,
b) az iskolák, az oktatási intézmények, a gyakorló oktatási munkahelyek és a gyakorló oktatási központok nevelési és oktatási tevékenységének megszervezésének formájára,
c) az oktatás nyelvére vagy a nevelés nyelvére,
d) a megalapított iskolák, az oktatási intézmények, a gyakorló oktatási munkahelyek és a gyakorló oktatási központok diákjainak, tanulóinak létszámára, vagy az ezekben elhelyezett gyermekek létszámára,
e) az iskolák, az oktatási intézmények, a gyakorló oktatási munkahelyek és a gyakorló oktatási központok helyellátottságára és anyagi-műszaki ellátottságára.

17. §
Iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok vagy gyakorlati oktatási munkahelyek hálózatból való kiiktatása
(1) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely hálózatból való kiiktatatására vonatkozó javaslatot a következők nyújtják be:
a) az alapító,
b) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal, ha az általánosan kötelező érvényű jogszabályok súlyos megsértését állapítja meg vagy az anyagi-műszaki ellátottság terén tapasztalható súlyos hiányosságot tár fel,
c) a főtanfelügyelő, ha az oktatási-nevelési tevékenység minőségét illetően súlyos hiányosságokat tár fel, vagy ha az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ, a gyakorlati oktatási munkahely, vagy ennek alapítója meghatározott időn belül nem távolítja el a jelen törvény szerinti pedagógiai dokumentáció és ennek az iskolában, oktatási intézményben, gyakorlati oktatási központban, a gyakorlati oktatási munkahelyen való érvényesítése közötti eltéréseket, vagy ha az általánosan kötelező érvényű jogszabályok súlyos megsértését állapítja meg, vagy az anyagi-műszaki és a helyellátottsági feltételek terén tapasztalható súlyos hiányosságot tár fel.
(2) A hálózatból való kiiktatásra vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:
a) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely megnevezését és postai címét,
b) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely hálózatból való kiiktatásának oka,
c) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely megszüntetésének időpontja,
d) a nevelés és oktatás, vagy a gyermekek és tanulók étkeztetése bebiztosításának módja az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely megszüntetését követően,
e) az illetékes iskolai önkormányzati szerv állásfoglalása,
f) az önkormányzati kerület véleménye, feltéve, hogy nem a kerületi önkormányzat az előterjesztő, és ha a javaslattévő a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal vagy a főtanfelügyelő,
g) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és a főtanfelügyelő véleménye, feltéve, hogy a javaslattévő területi önkormányzati szerv,
h) szakképzés esetén az illetékes központi államigazgatási szerv véleménye és a külön jogszabály szerinti, szakképzés és szakmai felkészítés koordinációjáért felelős szubjektum41aa) véleménye.
(3) A hálózatból való kiiktatásra irányuló eljárás résztvevője az alapító. A minisztérium a kiiktatásra vonatkozó kérelem benyújtásától számított 60. napig dönt a kiiktatásról.
(4) A minisztérium erre vonatkozó javaslat hiányában is dönthet az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely hálózatból való kiiktatásáról, ha az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely a meghatározott időben nem kezdi meg tevékenységét, vagy a 14 §, (6) bek., j) pontja szerinti ellenőrzés során tett megállapítások alapján.
(5) A 19. § (2) bekezdés e) pontja szerinti jogi személy alapító a megszüntetést54a) követően haladéktalanul köteles e tényről értesíteni a minisztériumot, amely dönt az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorló oktatási központ és a gyakorló oktatási munkahely hálózatból való kiiktatásáról.

18. §
A hálózaton belüli változás
(1) A hálózaton belüli változások alatt a 15. §, (4) bek. szerinti adatok változását kell érteni.
(2) A hálózaton belüli változásra irányuló eljárás résztvevője az alapító. A minisztérium a hálózaton belüli változásról az alapító vagy a több alapító nevében eljárni jogosult személy kérelmére, vagy a főtanfelügyelő 12. §, (3) bek. d) pontja szerinti javaslata alapján, a hálózaton belüli változásra vonatkozó kérelem kézbesítésétől számított 60 napon belül dönt. A hálózaton belüli változásra vonatkozó döntéshozatalra a 16. § és a 17. § rendelkezéseit arányosan kell alkalmazni.
(3) Az alapító a 15. § (4) bek. c)-e) pontjai szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó kérelmet a hálózaton belüli változás eszközlése szerinti naptári évet megelőző naptári év március 31-éig nyújtja be a miniszternek. A miniszter új tanulmányi szak vagy képzési szak besorolásában kimerülő hálózaton belüli változás esetén más határidőt is engedélyezhet.
(4) A tankötelezettség teljesítésének helyet adó iskolát, oktatási intézményt, gyakorlati oktatási központot vagy gyakorlati oktatási munkahelyet érintő változás esetén az alapító köteles igazolni, hogy a művelődéshez való alkotmányos jog érvényesülése az iskola összes tanulója számára biztosított.55)
(5) Az alapító címének változása esetén, az iskola vagy oktatási intézmény épület-nyilvántartási számának változása esetén, az iskola vagy oktatási intézménynek tiszteletbeli megnevezés odaítélése, vagy attól való megfosztása esetén, az alapító haladéktalanul köteles a minisztériumot írásban értesíteni az adott változásról, mégpedig a változást igazoló okirat megküldésével egyidejűleg. A minisztérium az adott változást írásban igazolja az alapító számára; ha a változás iskolát vagy oktatási intézményt érint, megfelelően módosítja a hálózati iskola vagy oktatási intézmény megnevezését. Ezekre a változásokra nem kell a külön jogszabály rendelkezéseit alkalmazni.80)
(6) A kihelyezett munkahely alapítását vagy megszüntetését is hálózaton belüli változásra vonatkozó döntés előzi meg. A minisztérium a hálózaton belüli változásra vonatkozó döntéssel olyan hálózaton belüli változásról dönt, amely
a) a kihelyezett munkahely hálózatba való besorolásában, vagy
b) a kihelyezett munkahely hálózatból való kiiktatásában merül ki.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó kérelem a következő adatokat és okiratokat tartalmazza:
a) ha az alapító jogi személy, az alapító megnevezése, postai címe és azonosító (statisztikai) száma; ha az alapító természetes személy, az alapító utóneve és családi neve, állandó lakhelye és személyi száma,
b)annak az iskolának vagy oktatási intézménynek a hálózatba való besorolásáról szóló határozat, amelynek az alapítandó kihelyezett munkahely részét képezi,
c) az iskola alapító okirata vagy az oktatási intézmény alapító okirata,
d) a kihelyezett munkahely megnevezése és postai címe,
e) a feltételezett gyermek- vagy diák-összlétszám,
f) az összes osztály feltételezett száma, 
g) a nevelés-oktatás nyelve,
h) a kihelyezett munkahely alapításának feltételezett időpontja,
i) a helyellátottságot igazoló okirat,
j) az illetékes államigazgatási szerv arra vonatkozó igazoló okirata, hogy a kihelyezett munkahely helyiségei megfelelnek az egészségügyi követelményeknek, a munkavédelmi előírásoknak és a tűzvédelmi előírásoknak,
k) a község véleménye, ha a kihelyezett munkahely a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított óvoda, alapiskola vagy oktatási intézmény részét képezi majd, illetve az önkormányzati kerület véleménye, ha a kihelyezett munkahely a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított középiskola részét képezi majd,
l) a 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai szerinti alapítók esetében a község jóváhagyása, ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely a község területén működő, a 15. életévüket nem betöltött gyermekek, diákok és tanulók számára fenntartott óvoda,30b) nyelviskola, művészeti alapiskola vagy oktatási intézmény részét képezi majd, vagy ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely a község területén működő alapiskola vagy speciális nevelési-oktatási igényű diákok számára fenntartott alapiskola részét képezi majd,
m) a 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai szerinti alapítók esetében az önkormányzati kerület jóváhagyása, ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely az önkormányzati kerület területén működő, a 15. életévüket betöltött gyermekek, diákok és tanulók számára fenntartott nyelviskola, művészeti alapiskola és oktatási intézmény részét képezi majd, vagy ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely az önkormányzati kerület területén működő középiskola, speciális nevelési-oktatási igényű diákok számára fenntartott középiskola, szaktanintézet és gyakorlóiskola részét képezi majd, 
n) ha szakképzésről van szó, az illetékes központi államigazgatási szerv véleménye, illetve a külön jogszabály szerinti, szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektum41aa) véleménye, 
o) az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatal véleménye, ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely olyan iskola részét képezi majd, amelyben az oktatás a hivatásgyakorlásra való folyamatos felkészítésnek minősül, kivéve, ha az alapító a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal.
(8) A (6) bekezdés b) pontja szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó kérelem a következő adatokat és okiratokat tartalmazza: 
a) a kihelyezett munkahely megnevezése és postai címe,
b) annak az iskolának vagy oktatási intézménynek a hálózatba való besorolásáról szóló határozat, amelynek a kihelyezett munkahely részét képezi,
c) a kihelyezett munkahely kiiktatásának indoka,
d) a kihelyezett munkahely megszüntetésének időpontja,
e) a diákok nevelése és oktatása vagy étkeztetése biztosításának módja a kihelyezett munkahely megszüntetését követően,
f) ha szakképzésről van szó, az illetékes központi államigazgatási szerv véleménye, illetve a külön jogszabály szerinti, szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektum41aa) véleménye. 


NYOLCADIK RÉSZ
Az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási intézmények vagy gyakorlati oktatási munkahelyek alapítása és megszüntetése

19. §
Az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok vagy gyakorlati oktatási munkahelyek alapítása
(1) Iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely alapítására csak annak hálózatba való besorolását követően kerülhet sor.
(2) Iskolát, oktatási intézményt, gyakorlati oktatási központot vagy gyakorlati oktatási munkahelyet a következők alapíthatnak:
a) a község,
b) az önkormányzati kerület,
c) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal,
d) államilag elismert egyház vagy vallási csoport,56)
e) egyéb jogi személy vagy természetes személy.
(3) A (2) bek., d) pont szerinti alapító által alapított iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely egyházi iskolának vagy egyházi oktatási intézménynek minősül, illetve a (2) bek., e) pontja szerinti alapító által alapított iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely magán iskolának vagy magán oktatási intézménynek minősül.
(4) A (2) bek. szerinti alapító által alapított iskolákban szerzett műveltség egyenértékű.
(5) A jelen törvény szerinti iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok vagy gyakorlati oktatási munkahelyek a nevelést és oktatást érintő ügyeket illetően a nevelési-oktatási tevékenység módszertani irányítása terén a minisztérium irányítói hatásköre alá tartoznak.
(6) Kihelyezett munkahelyet csak az iskola vagy oktatási intézmény postai címe szerinti kerület területén és csak a 18. § (6) bekezdés a) pontja szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó döntést követően lehet alapítani. Célzott hatású oktatási intézmények, gyakorló oktatási központok és gyakorló oktatási munkahelyek részeként nem alapítható kihelyezett munkahely.
(7) Kihelyezett munkahely alatt olyan állandó jelleggel létrehozott zárt helyiséget kell érteni, amelyben rendszeres nevelési-oktatási tevékenység folyik, melynek során annak az iskolának az oktatási programja, vagy annak az oktatási intézménynek a nevelési-oktatási programja az irányadó, amelynek a kihelyezett munkahely a részét képezi. A kihelyezett munkahely nem jogi személy, alapítására jogi személy iskola vagy oktatási intézmény részeként kerül sor. A kihelyezett munkahely külső megjelölése a következőket tartalmazza: a „kihelyezett munkahely“ szöveg, kötőjel, a kötőjel után annak az iskolának vagy oktatási intézménynek a 21. § (1) bekezdés szerinti megnevezése, amelynek a kihelyezett munkahely a részét képezi.
(8) A kihelyezett munkahely csak a 18. § (6) bek. b) pontja szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó döntést követően szüntethető meg.
(9) Diagnosztikai központot csak a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapíthat.

20. §
Az iskolák összevonása és társulása
(1) Az alapító döntése vagy az alapítók erre vonatkozó megállapodása alapján lehetőség van a különböző fajtájú és típusú iskolák egy jogi személyben történő összevonására. Az összevont iskola alapítójának azt kell tekinteni, akinek személyében a többi alapító megegyezik.
(2) Az iskolák összevonását az iskolák hálózatból való kiiktatása és az ezt követő megszüntetése előzi meg. Az összevont iskola megalapítására az iskola hálózatba való besorolása után kerül sor.
(3) Az összevont iskola belső szervezeti egységeit az egyes összevont iskolák képezik. A műveltség megszerzését igazoló okiraton csak a szervezeti egységet képező iskola fajtáját és típusát kell feltüntetni.
(4) Az összevont iskolát a hálózaton belül az összevont iskola keretein belül összevont összes iskolával együtt kell vezetni.
(5) Az összevont iskolát egy igazgató irányítja, aki az összevont iskola szervezeti egységeit képező iskolák közül legalább egy iskola fajtája és típusa vonatkozásában teljesíti a kvalifikációs feltételeket.
(6) Az összevont iskola igazgatója iktatja be az összevont iskola szervezeti egységét képező iskolák igazgatóhelyetteseit. Az igazgatóhelyettes vonatkozásában a 3. §, (5) bek. szerinti kvalifikációs feltételek irányadók.
(7) Az iskolák alkalmazottainak munkajogi jogviszonyaiból eredő jogok és kötelességek, és az (1) bek. szerinti iskolák egyéb jogviszonyai az összevonás napjának kezdőidőpontjával az összevont iskolára szállnak.
(8) Ha iskolát más oktatási intézménnyel vonnak össze, kivéve a gyermeknevelési intézményt, az oktatási intézmény külön jogszabályban foglaltak szerint válik az iskola részévé.58)
(9) A iskolák összevonásának és iskolák társulásának külön jogszabály szerinti59) szabályai nem változnak.
(10) Összevont iskola, társult középiskola, vagy külön jogszabály szerinti60) összevont vagy egyesült iskolák létrejötténél az igazgatói tisztség betöltésére kiírt pályázat eredményes lezárulásáig (4. §) az alapító pályázat nélkül válik az iskola igazgatójává, hat hónapnál nem hosszabb időre.
(11) A 2. §, (1) bek., b)-d) pontjai szerinti alapítók által alapított (10) bek. szerinti iskolák esetében az iskolatanácsot legkésőbb az iskola megalapításától számított három hónapon belül kell létrehozni. 

21. §
Az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok vagy gyakorlati oktatási munkahelyek megjelölése
(1) Az iskola megnevezése az iskola fajtájának vagy típusának megjelöléséből és az utca nevéből, a főépület épület-nyilvántartási számából és az iskola székhelyének hivatalos megnevezéséből áll. A szakközépiskola megnevezésében az iskola típusa után feltüntethető azon tanulmányi szakokra és képzési szakokra utaló jelző, amelyek vonatkozásában az iskola szakképzést és szakmai felkészítést végez. Az iskola megnevezését alanyesetben kell feltüntetni. A minisztérium engedélyével, kérelemre, az iskola a történelmi megnevezését is használhatja. Ha az iskolának tiszteletbeli megnevezést adományoztak, az az iskola megnevezésnek részét képezi, és az iskola fajtájának vagy típusának megjelölése után kell feltüntetni. Az iskola megnevezésének egyeznie kell az iskola hálózaton belüli megnevezésével.
(2) Annak az iskolának a megnevezésében, amelynek az osztályaiban a nevelési-oktatási tevékenység szlovák nyelven és ezzel egyidejűleg kisebbségi nyelven is folyik, az iskola fajtáját és típusát szlovák nyelven és az adott kisebbség nyelvén kell feltüntetni.
(3) Annak az iskolának az esetében, amelyben a nevelési-oktatás tevékenység kizárólag kisebbségi nyelven folyik, az iskola megnevezésében fel kell tüntetni az iskola tanítási nyelvét, az iskola fajtáját és típusát pedig szlovák nyelven és az adott kisebbség nyelvén kell feltüntetni. Az iskola székhelyét szlovák nyelven kell feltüntetni; ha az iskola székhelye olyan községben van, ahol a kisebbséghez tartozó személyek a lakosság legalább 20%-át teszik ki, a székhelyet a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.61)
(4) Ha az alapító egyház vagy vallási csoport, az iskola megnevezése tartalmazhatja az egyházi iskolára való utalást, vagy tartalmazhat az alapítót jellemző megjelölést. Ugyanígy tartalmazhatja az adott egyház vagy vallási csoport kiemelkedő személyiségének nevét, adott esetben egy szent nevét.
(5) Ha az alapító természetes személy vagy más jogi személy, az iskola megnevezésének elején a „magán“ szót kell feltüntetni, megfelelő formában. A megnevezés az alapítót jellemző megjelölést is tartalmazhat.
(6) Ha az iskolát tehetséges gyermekek vagy tanulók részére hozták létre, az iskola vagy oktatási intézmény megnevezése előtt azt a szót kell feltüntetni, amely megfelelően tükrözi az iskola kiemelt képzési területét (például kéttannyelvű gimnázium, sport-gimnázium, stb.).
(7) Ha kollégium is részét képezi az iskolának,62) az iskola megnevezése után a „bentlakásos“ kifejezést kell feltüntetni, megfelelő formában.
(8) A külön jogszabály szerint63) létrehozott iskolát „társult középiskola“ megnevezéssel kell jelölni.
(9) A külön jogszabály szerint64) alapiskola és gyermekintézmény összevonásával létrejött iskolát „alapiskola és óvoda“ megnevezéssel kell jelölni.
(10) Olyan iskola esetében, amelyik a külön jogszabályban foglaltak szerint65) az azonos fajtájú és típusú iskolával való egyesülést követően nem szűnt meg, a megnevezés változatlan marad.
(11) Az iskola megnevezését használni kell az iskola hivatalos pecsétjein és okiratain, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.66)
(12) Az iskola épületének külső megjelölésében az iskola megnevezését az utca neve, a főépület nyilvántartási száma és az iskola székhelyének hivatalos megnevezése nélküli formában kell feltüntetni.
(13) Az (1)-(12) bek.-ek szerinti rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni az oktatási intézményekre, gyakorlati oktatási központokra vagy gyakorlati oktatási munkahelyekre.

22. §
Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapító okirata
(1) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapító okiratát az alapító az iskola vagy oktatási intézmény hálózatba való besorolását követően bocsátja ki.
(2) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapító okirata a következőket tartalmazza:
a) az alapító megjelölése,
b) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely olyan megnevezése, amely kizárja más jogi személyek megnevezésével való összetévesztést, a fajta és a típus megjelölése, a székhely (postai cím) és az azonosító szám,
c) az iskola vagy oktatási intézmény részét képező szubjektum megnevezése és székhelye,
d) a nevelés nyelve vagy az oktatás nyelve,
e) a gazdálkodás formája,
f) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapításának ideje,
g) azon közhasznú tevékenységek vagy közhasznú szerepek megjelölése, amelyek érdekében az iskolát vagy az oktatási intézményt alapították, és az ennek megfelelő tevékenységi kör,
h) a statutáris szerv megjelölése,
i) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely kezelésében lévő vagyon dologi és pénzügyi meghatározása,
j) azon időszak megjelölése, amelyre az iskolát, oktatási intézményt, gyakorlati oktatási központot vagy a gyakorlati oktatási munkahelyet alapították,
k) a minisztérium hálózatba való besorolásról szóló határozata meghozatalának ideje és száma. 
(3) Az alapító okiratban foglalt adatok változását az alapító okirat csatolmányaiban kell vezetni.

23. §
Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely megszüntetése
(1) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely a hálózatból való kiiktatást követően megszűnik.
(2) Az alapító az iskolát, oktatási intézményt, gyakorlati oktatási központot vagy gyakorlati oktatási munkahelyet a minisztérium hálózatból való kiiktatásra vonatkozó határozatával összhangban szünteti meg.


KILENCEDIK RÉSZ
Az iskolai önkormányzati szervek hatáskörei

24. §
(1) Az iskolatanács, a községi oktatási tanács és a területi oktatási tanács olyan kezdeményező és tanácsadó jellegű önkormányzati szerv, amely a nevelés és oktatás terén közérdeket, valamint a tanulók, szülők, pedagógiai alkalmazottak és más alkalmazottak érdekeit jeleníti meg, illetve érvényesíti. Szerepeiket tekintve, a nyilvános ellenőrzés szervei, értékelik és véleményezik az iskolák és oktatási intézmények, a helyi államigazgatási szervek, a községek és az önkormányzati kerület szerveinek tevékenységét. 
(2) Az iskolák mellett működő iskolatanácsot (iskolaszéket) külön előírásban foglaltak szerint kell létrehozni.67)
(3) A következő oktatási intézményekben kell létrehozni iskolatanácsot:
a) gyermeknevelési intézmények,
b) gyógyító-nevelő szanatóriumok,
c) diagnosztikai központok,
d) reedukációs gyermekotthonok,
e) reedukációs ifjúsági otthonok,
f) ifjúsági otthonok,
g) szabadidő központok.
(4) A (3) bek., b)-e) pontok szerinti oktatási intézmények iskolatanácsát a szülők képviselői nélkül kell létrehozni.
(5) Az iskolatanács
a) lebonyolítja igazgató kinevezésére irányuló pályázati eljárást a 4. § szerint,
b) a pályázat alapján jelöltet állít az igazgatói tisztségbe való kinevezésre,
c) az igazgató leváltására vonatkozó javaslatot nyújt be vagy véleményezi az igazgató leváltására vonatkozó javaslatot; az igazgató leváltására vonatkozó javaslatot mindig indokolás kíséretében nyújtja be,
d) véleményezi az iskola vagy oktatási intézmény fejlesztési koncepciójának tervezetét, az iskola vagy oktatási intézmény megszüntetésére vonatkozó javaslatot, és a 3. §, (8) bek., b)-d) pontjai és az 5.§, (7) bek. szerinti tényeket.
(6) Községi oktatási tanácsot olyan községben kell létrehozni, amelyek területén legalább három tankörzet került kialakításra, vagy legalább tíz olyan iskola vagy oktatási intézmény található, amely nem képezi a község területén alapított iskola részét. A község képviselőtestületének döntése alapján legalább öt iskola vagy oktatási intézmény, vagy két tankörzet megléte esetén is létrehozható községi oktatási tanács.
(7) A községi oktatási tanács véleményezi
a) a község területén alapiskolákat, művészeti alapiskolákat és oktatási intézményeket alapítók oktatási területet érintő tevékenységét,
b) a község területén alapított iskolák és oktatási intézmények fejlesztési koncepcióját,
c) az állami költségvetésből juttatott pénzeszközök szétírását a község területén alapított iskoláknak és oktatási intézményeknek, valamint a község területén alapított iskolák és oktatási intézmények tevékenységének anyagi-műszaki feltételeit,
d) a község területén alapított iskolák és oktatási intézmények alkalmazottainak személyi, anyagi és szociális feltételeit,
e) a község arra vonatkozó igényét, hogy növeljék az iskola vagy oktatási intézmény által nyújtott nevelési-oktatási jellegű szolgáltatások és a gondoskodás minőségét, továbbá az ennek következtében megnövekedett kiadások megteremtésének módját,
f) a község területén alapított iskolákban végzett nevelési-oktatási tevékenység eredményeiről szóló jelentést.
(8) A községi oktatási tanács a község területén alapított iskolák és oktatási intézmények vonatkozásában az (5) bek. szerinti iskolatanács szerepét tölti be, ha az adott iskola iskolatanácsát nem hozták létre.
(9) A területi oktatási tanácsot az önkormányzati kerület területi illetékességének megfelelően hozzák létre.
(10) A területi oktatási tanács véleményezi
a) az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatal tevékenységét,
b) az illetékes önkormányzati kerület szerveinek oktatásügyet érintő tevékenységeit,
c) az önkormányzati kerület területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények fejlesztési koncepcióját,
d) az önkormányzati kerület területén alapított iskoláknak és oktatási intézményeknek az állami költségvetésből juttatott pénzeszközök szétírását, valamint az önkormányzati kerület vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított iskolák és oktatási intézmények tevékenységének anyagi-műszaki feltételeit,
e) az iskolák és oktatási intézmények alkalmazottainak személyi, anyagi és szociális feltételeit,
f) az önkormányzati kerület arra vonatkozó igényét, hogy emeljék az iskola vagy oktatási intézmény által nyújtott nevelési-oktatási jellegű szolgáltatások és a gondoskodás minőségét, továbbá az ennek következtében megnövekedett kiadások megteremtésének módját,
g) tanulmányi és képzési szakok és szakirányok bevezetésére tett javaslatokat,
h) az iskolákban végzett nevelési-oktatási tevékenység eredményeiről szóló jelentést.
(11) A területi oktatási tanács az önkormányzati kerület vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított iskolák és oktatási intézmények vonatkozásában az (5) bek. szerinti iskolatanács funkcióját tölti be, ha az adott iskola iskolatanácsát nem hozták létre.
(12) Az iskolai önkormányzat szerve akkor határozatképes, ha az ülésén az összes tag több mint a fele jelen van. Az iskolai önkormányzat szervének határozata akkor érvényes, ha azt az iskolai önkormányzati szerv jelenlévő tagjainak több mint a fele támogatja. Az iskolai önkormányzat szervének az igazgató kinevezésére, leváltására vagy tisztségében való megerősítésére vonatkozó határozata akkor érvényes, ha azt az összes tag többsége támogatja.
(13) Az újonnan alapított iskolában vagy az újonnan alapított oktatási intézményben az iskolatanácsot legkésőbb az iskola vagy oktatási intézmény megalapításától számított harmadik hónap végéig kell létrehozni.
(14) Az iskolatanács működésének költségeit az iskola vagy az oktatási intézmény költségvetéséből, vagy az iskola alapítójának vagy az oktatási intézmény alapítójának költségvetéséből kell fedezni. A községi oktatási tanács működésének költségeit a község költségvetéséből kell fedezni. A területi oktatási tanács működésének költségeit az önkormányzati kerület költségvetéséből kell fedezni.
(15) Az iskolai önkormányzat ülése nyilvános, kivéve, ha az iskolai önkormányzati szerv az összes tag kétharmados többségével másként dönt. Az iskolai önkormányzat szerveinek hivatali ideje négy év.

25. §
Az iskolai önkormányzati tagság
(1) Az iskolatanács tagjainak száma legalább 5 fő, legfeljebb 11 fő. Az iskolatanács létrehozásáért az alapító felel.
(2) Ha az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottjainak létszáma kevesebb, mint 25 fő, az iskolatanács tagjainak száma 11 főnél kevesebb is lehet.
(3) Öttagú iskolatanácsot csak olyan iskolában vagy oktatási intézményben lehet létrehozni, ahol az alkalmazottak létszáma nem haladja meg a 10 főt.
(4) A (2) és (3) bek.-ek szerinti esetekben az iskolatanács összetételét és tagjainak számát az alapító az iskola vagy oktatási intézmény teljes alkalmazotti létszámára tekintettel állapítja meg, miközben betartja azt az elvet, amelynek alapján az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazásában nem álló iskolatanácsi tagok többségben vannak.
(5) Az alapiskola, speciális nevelési-oktatási igényű tanulók számára fenntartott alapiskola, óvoda,30b) művészeti alapiskola mellett működő iskolatanács, vagy az oktatási intézmény iskolai kollégiuma és szabadidőközpontja mellett működő iskolatanács tagjai: a pedagógiai alkalmazottak két választott képviselője, a többi alkalmazott egy választott képviselője, a szülők négy olyan választott képviselője, akik nem alkalmazottai az iskolának vagy oktatási intézménynek, illetve az alapító négy delegált képviselője.
(6) Az iskolatanács tagjai
a) a középiskola és a speciális nevelési-oktatási igényű diákok számára fenntartott középiskola esetében a pedagógiai alkalmazottak két választott képviselője, a többi alkalmazott egy választott képviselője, a szülők három olyan választott képviselője, akik nem alkalmazottai az iskolának vagy oktatási intézménynek, illetve az alapító négy delegált képviselője, akik közül a szakközépiskolák esetében egy tag a megfelelő vagy rokon oktatási szak vonatkozásában kompetens szakmai érdekképviseleti szervezet képviselője, feltéve, hogy a szakmai érdekképviseleti szervezet jelöli őt, továbbá az adott iskola diákjainak egy választott képviselője,
b) szaktanintézet vagy gyakorlati iskola esetében a pedagógiai alkalmazottak három választott képviselője, a többi alkalmazott egy választott képviselője, a szülők három olyan választott képviselője, akik nem alkalmazottai az iskolának vagy oktatási intézménynek, illetve az alapító négy delegált képviselője,
c) speciális nevelési intézmény, nyelviskola és egészségügyi intézmény mellett működő iskola esetében a pedagógiai alkalmazottak négy választott képviselője, a többi alkalmazott egy választott képviselője, illetve az alapító hat delegált képviselője.
(7) Az óvodával kibővített alapiskola64) esetében az iskolatanács tagjai az óvodás gyermekek szüleinek egy választott képviselője és az óvoda pedagógiai alkalmazottainak egy választott képviselője is. 
(8) A községi oktatási tanács tagjainak száma 11 fő, a területi oktatási tanács tagjainak száma 11 fő. A községi oktatási tanács létrehozásáért a község felel, a területi oktatási tanács létrehozásáért az önkormányzati kerület felel.
(9) A oktatási tanács tagjai a következők: az igazgatók négy választott képviselője, a szülők két választott képviselője, a község területén alapított összes iskola és oktatási intézmény iskolatanácsi elnökei közül választott három képviselő és a község két delegált képviselője. Ha a község területén kevesebb, mint három iskolatanácsot hoztak létre, a község delegált képviselőinek számát kell megemelni. 
(10) A területi oktatási tanács tagjai a következők: az igazgatók három választott képviselője, a szülők két választott képviselője, az önkormányzati kerület vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított iskolák és oktatási intézmények iskolatanácsi elnökei közül választott négy képviselő. A területi oktatási tanács tagjai továbbá az önkormányzati kerület egy delegált képviselője és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal egy delegált képviselője.
(11) Az iskola igazgatója, vagy ennek képviselője nem lehet az iskolatanács tagja. Nem lehet a községi oktatási tanács tagja a község polgármestere. Nem lehet a területi oktatási tanács tagja az önkormányzati kerület elnöke és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal vezető alkalmazottja.
(12) Az iskolai önkormányzati tagság megszűnik
a) az iskolai önkormányzati szerv hivatali idejének lejártával,
b) a tagságról való lemondással,
c) ha a (11) bek. szerinti, a tagság megszűnésével járó okok merülnek fel,
d) ha az iskola vagy oktatási intézmény pedagógiai alkalmazottainak vagy nem pedagógiai alkalmazottainak képviselője megszűnik az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottja lenni,
e) ha a szülők választott képviselőjének gyermeke megszűnik az adott iskola vagy oktatási intézmény tanulója lenni,
f) ha a középiskolai tanulók választott képviselője megszűnik az adott iskola tanulója lenni,
g) az (5), (6) bek.-ek szerinti választott tag leváltásával,
h) az alapító delegált képviselőjének visszahívásával,
i) a tag cselekvőképességének megszüntetése vagy korlátozása esetén,
j) a tag halálával vagy halottá nyilvánításával.
(13) Az iskolai önkormányzati szervben betöltött tagság azon a napon felfüggesztésre kerül, amikor az iskolai önkormányzati szerv tagjának vagy közeli hozzátartozójának68) az iskola vagy az oktatási intézmény igazgatói tisztségére kiírt pályázati jelentkezése beérkezik. A tagság a pályázati eljárás végéig szünetel.
(14) Az iskolai önkormányzati szervben betöltött tagság a (13) bek.-ben foglaltak szerint az igazgatói tisztségben való megerősítés esetén is megszűnik.
(15) Az iskolai önkormányzati szervek összetételére, létrehozásuk módjára, szervezeti és pénzügyi ellátásukra vonatkozó részleteket a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
(16) A 6. §, (1) bek. szerinti iskolák esetében az igazgató kinevezésére vonatkozó pályázati eljárás (4. §) céljaira az iskolatanács tagja a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal egy delegált képviselője és az Állami Tanfelügyelet egy delegált képviselője is. 
(17) A 9. §, (1) bek. szerinti iskolák esetében az igazgató kinevezésére vonatkozó pályázati eljárás (4. §) céljaira az iskolatanács tagja a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal egy delegált képviselője, az Állami Tanfelügyelet egy delegált képviselője és az önkormányzati kerület egy delegált képviselője is; az egészségügyi szakközépiskolák esetében az iskolatanács tagja a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának egy delegált képviselője is.

26. §
Az iskolai diáktanács
(1) Az iskolai diáktanács (továbbiakban: „diáktanács“), ha létrehoztak ilyet, a középiskolai tanulókat képviseli, illetve ellátja érdekképviseletüket az igazgató és az iskola vezetése irányában.
(2) A diáktanácsot akkor kell megalapítottnak tekinteni, ha a (3) bek.-ben meghatározott számú tagját a középiskolai diákok többsége titkos szavazás során megválasztotta. A diákok a választásról jegyzőkönyvet készítenek, amelyet az iskola igazgatója elé terjesztenek.
(3) A diáktanács tagjainak száma öttől tizenegy főig terjed, a diáktanácsot olyan a diákok alkotják, akik a választásban részt vevőktől a legtöbb szavazatot kapták.
(4) A diáktanács
a) a nevelést és oktatást érintő ügyekben állást foglal az iskolával kapcsolatos fontos kérdések és az iskola által tett fontos javaslatokkal, intézkedésekkel kapcsolatban,
b) részt vállal az iskolai rendtartás kialakításában és betartatásában,
c) képviseli a diákokat az alapító és az iskola vezetése irányában, az utóbbiaknak állásfoglalásokat és javaslatokat nyújt be, a diákokat kifelé is képviseli,
d) megválasztja és leváltja az iskolatanácsi diákképviselőt.
(5) Az diáktanács akkor határozatképes, ha az ülésén az összes tag több mint a fele jelen van. A diáktanács határozata akkor érvényes, ha azt a diáktanács jelenlévő tagjainak több mint a fele támogatja. A diáktanácsnak az iskolatanácsi diákképviselet megválasztása és leváltása ügyében hozott határozata akkor érvényes, ha azt az összes tag többsége támogatja.
(6) A diáktanács működési költségeit az igazgatóval való megegyezést követően az iskola költségvetéséből kell fedezni.
(7) A diáktanács összetételére, létrehozásának módjára, ide értve a tagcserét, továbbá az iskolatanácsi tag megválasztására és a tárgyalási rendre vonatkozó részleteket, az iskolai diáktanács alapszabályzata határozza meg.


TIZEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

A külföldi iskolákban szerzett műveltséget igazoló okiratok egyenértékűségének elismerése

31. §
(1) Ha a külföldi iskola a műveltséget igazoló okiratot olyan államban állította ki, amellyel a műveltséget igazoló okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt írtak alá, és ez a Szlovák Köztársaság vonatkozásában kötelező érvényű, akkor ezt az okiratot a Szlovák Köztársaságban folytatandó tanulmányok céljaira honosítás nélkül kell egyenértékűnek elismerni. 
(2) A külföldi iskola végzőse a tartózkodási helye szerint illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivataltól kéri a műveltséget igazoló okirat egyenértékűségére vonatkozó igazolás kiadását. A kérelemhez csatolni kell a 32. §, (4) bek., a) pontja szerinti szlovák nyelvre lefordított a 32. §, (6) bek.-e szerint hitelesített okiratot.
(3) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül igazolást állít ki, amelyben megjelöli, hogy a benyújtott okirat milyen műveltséget igazoló okirattal egyenértékű.

32. §
A műveltséget igazoló okirat honosítása
(1) Honosítás alatt a külföldi iskolában tett érettségi vizsgát, záróvizsgát, abszolutóriumot vagy más szakvizsgát igazoló okirat érvényességének, vagy a külföldi iskola által kiadott végbizonyítvány érvényességének szlovákiai elismerését kell érteni.
(2) Csak a már megszerzett műveltséget igazoló okiratot lehet honosítani.
(3) Csak a külföldi iskola által kiállított olyan műveltséget igazoló okiratot lehet honosítani, amely az igazolt tanulmányok jellegét és tartalmát tekintve összehasonlítható az alapiskolai tanulmányokkal, vagy megfelel a vele azonos vagy hozzá hasonló középiskolai tanulmányi vagy képzési szaknak. 
(4) A külföldi iskola végzőse a műveltséget igazoló okirat honosítására vonatkozó kérelméhez a következőket csatolja:
a) az alapiskolai tanulmányok befejezését igazoló okirat hitelesített másolata, ha ennek befejezését igazoló okirat honosításáról van szó, valamint az érettségi vizsga letételét vagy záróvizsga letételét vagy abszolutórium letételét, vagy a velük egyenértékű vizsga letételét igazoló okirat hitelesített másolata,
b) a tantárgyak hitelesített jegyzéke az egyes tanulmányi évfolyamokban tanított óraszám megjelölésével (tanulmányi terv), ha az a) pont szerinti okiratból közvetlenül nem következik a tanulmányok egészének sikeres befejezése, 
c) a külföldi iskola gyakorlati oktatási terjedelmére vonatkozó igazolása, ha az az oktatás profiljának részét képezi, és nincs feltüntetve a tanulmányi tantervben.
(5) Az okirat honosítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell a külföldi iskola által kiadott műveltséget igazoló okirat és a külföldi iskola által kiadott, a (4) bek.-ben felsorolt okiratok hitelesített, szlovák nyelvű fordítását. 
(6) A (4) bek. a) pontja szerinti okiratok eredeti példányán lévő aláírások és pecsétlenyomatok hitelességét az adott állam hitelesítésre jogosult szervének vagy az adott államban működő közjegyzőnek, továbbá a Szlovák Köztársaság adott államban működő külképviseleti szervének pecsétlenyomatával kell hitelesíteni, kivéve, ha a nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

33. §
A különbözeti vizsga
(1) A különbözeti vizsga során a végzős bizonyos tárgyakkal kapcsolatos vagy azok egy részével kapcsolatos ismereteit és képességeit akkor vizsgálják, ha ezek vonatkozásában a végzőst a külföldi iskolában nem értékelték, és azok közvetlenül kapcsolódnak a végzős profiljához, a tanulmányi vagy képzési szakhoz, feltéve, hogy
a) a külföldi iskolában folytatott tanulmány csak részben felel meg az alapiskolai tanulmányok tartalmának vagy a hozzá hasonló középiskolai tanulmányi vagy képzési szaknak,
b) a végzős nem csatolta a 32. §, (4) bek., b) és c) pontok szerinti okiratokat.
(2) A nem szlovák állampolgár végzős szlovák nyelvből és irodalomból nem tesz különbözeti vizsgát. 
(3) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal határozza meg azt az alapiskolát vagy középiskolát, ahol a végzős a különbözeti vizsgáját leteszi majd; ha ez nem általa alapított iskola, együttműködik ezen iskolák alapítójával.
(4) A különbözeti vizsgát vizsgabizottság előtt teszik. A bizottság tagjainak száma legkevesebb 3 fő. A bizottság elnökét és többi tagját a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal elöljárója nevezi ki.
(5) A különbözeti vizsga eredményéről a bizottság szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt.
(6) A különbözeti vizsgáról a bizottság jegyzőkönyvet készít.

34. §
(1) A nem honosítandó, műveltséget igazoló okirat az igazolás kiadásának napjától érvényes, a honosítandó okirat a honosításról szóló határozat hatályba lépésének napjától érvényes.
(2) A külföldi iskolák által kiadott műveltséget igazoló okiratok egyenértékűségének elismerése a szlovák állampolgárokra és az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira vonatkozik.

35. §
Az iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók dologi ellátásával kapcsolatos kiadásokat fedező juttatások
(1) Ha az iskolában vagy oktatási intézményben az ingyenes nevelés és oktatás mellett a gyermekeket és tanulókat dologi szempontból is ellátják,78) a szülők vagy a gyermekkel szemben eltartásra kötelezett más személyek79) hozzájárulnak a dologi ellátással kapcsolatos költségek részleges fedezéséhez.
(2) A szülők vagy a gyermekkel szemben eltartásra kötelezett más személyek vagy maguk a résztvevők, hozzájárulnak az iskolákban vagy az oktatási intézményekben folyó szakköri tevékenység kiadásainak fedezéséhez.
(3) Az (1) és (2) bek. szerinti hozzájárulás nagyságát és térítésének módját a minisztérium általános érvényű jogszabályban állapítja meg.

35.a §
(1) A hálózatba besorolt iskolák és oktatási intézmények a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalok közvetítésével kötelesek a minisztériumot minden év szeptember 20-ig évi rendszerességgel olyan adatokkal ellátni, amelyek az irányítási és ellenőrzési feladatok tejesítéséhez szükségesek, mégpedig a kezdődő tanév szeptember 15-i állapotot figyelembe véve; ezen adatok főként az osztályok számára, a tanárok és az alkalmazottak létszámára és képesítéseire, a gyermekek és tanulók tanítási nyelv szerinti korösszetételére, a tanulmányi szakra, a képzési szakra, az iskolai étkezdék és kollégiumok befogadóképességére és forgalmára, valamint az étkezdékben étkezők és a kollégiumban elhelyezettek számára vonatkoznak. A kért adatokra és szolgáltatásuk módjára vonatkozó részleteket a minisztérium minden év augusztus 31-éig hozza az iskolák és oktatási intézmények tudomására.
(2) A hálózatba besorolt iskolák és oktatási intézmények alapítói kötelesek a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalok közvetítésével a minisztériumot minden negyedévre vonatkozóan a következő negyedév 15-ik napjáig olyan adatokkal ellátni, amelyek főként az alkalmazottak számára, a teljesített bérjellegű kifizetésekre, az állami költségvetésből és más költségvetésen kívüli forrásokból való lehívásokra vonatkoznak. A kért adatokra és szolgáltatásuk módjára vonatkozó részleteket a minisztérium minden év január 31-éig hozza az iskolák és oktatási intézmények alapítóinak tudomására.

37. §
Szabálysértések
(1) A gyermek törvényes képviselője szabálysértést követ el, ha veszélyezteti a gyermek nevelését és oktatását, vagy ha elhanyagolja a gyermek tankötelezettségének teljesítését, különösen, ha a gyermeket tankötelezettsége teljesítésének céljából nem íratja be az iskolába, vagy ha a gyermek az adott tanévben több mint 60 tanóráról marad távol igazolatlanul. 
(2) Szabálysértés elkövetéséért a gyermek törvényes képviselője legfeljebb 331,50 eurós pénzbüntetéssel sújtható.
(3) A jelen törvény szerinti szabálysértési ügyekben a község jár el.
(4) A szabálysértésekre és a velük kapcsolatos eljárásra a szabálysértésekre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.79a)

37.a §
Adminisztratív jogsértések
(1) A község legfeljebb 331,50 eurós közigazgatási bírságot szab ki a gyermek törvényes képviselőjére, ha az jogi személy és ha az veszélyeztette a gyermek nevelését és oktatását, vagy ha elhanyagolta a gyermek tankötelezettségének teljesítését, különösen, ha a gyermeket tankötelezettsége teljesítésének céljából nem íratta be az iskolába, vagy ha a gyermek az adott tanévben több mint 60 tanóráról maradt távol igazolatlanul. 
(2) A tanfelügyelő legfeljebb 331,50 eurós közigazgatási bírságot szab ki arra a felelős alkalmazottra, aki
a) nem teremtette meg a tanfelügyelet végrehajtásához szükséges feltételeket,
b) nem küszöbölte ki a tanfelügyelet által felderített hiányosságokat, kivéve a panaszok és petíciók intézésével kapcsolatos intézkedéseket.
(3) A főtanfelügyelő legfeljebb 663,50 eurós közigazgatási bírságot szab ki arra az alapítóra, mely olyan személyt nevezett ki igazgatói tisztségbe, aki nem felelt meg a 3. §, (5) bek. szerinti feltételeknek, és dönt a feltárt hiányosság kiküszöbölését célzó intézkedések megtétele felől. 
(4) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal 
a) legfeljebb 663,50 eurós bírságot szab ki
1. arra a községre, amely nem gondoskodott a 6. §, (3) bek. szerinti tevékenységek végzéséről,
2. arra az önkormányzati kerületre, amely nem gondoskodott a 9. §, (4) bek. szerinti tevékenységek végzéséről,
b) legfeljebb 1659,50 eurós bírságot szab ki
1. arra a községre, amely nem tett eleget a 6. §, (13) bek. szerinti kötelezettségeinek,
2. arra az önkormányzati kerületre, amely nem tett eleget a 9. §, (13) bek. szerinti kötelezettségeinek
3. arra a községre és kerületre, amely megszegte az osztályok diáklétszámára vonatkozó rendelkezéseket. 
(5) A minisztérium 
a) legfeljebb 3 319,00 eurós bírságot szab ki arra az alapítóra, mely a 15. §, (4) bek. szerinti adatmódosítást a minisztérium hálózatban eszközölt módosítás nélkül hajtotta végre vagy megszegte a 17. § (5) bekezdése szerinti kötelességét,
b) legfeljebb 33 193,50 eurós bírságot szab ki arra az alapítóra, mely
1. az iskolát vagy az oktatási intézményt a minisztérium hálózatba besoroló határozata hiányában alapította meg,
2. az iskolát vagy az oktatási intézményt a minisztérium hálózatból való kiiktatásra vonatkozó határozata hiányában szüntette meg,
c) 100 eurótól 3000 euróig terjedő bírságot szab ki arra az alapítóra, mely nem szolgáltatta a 35.a § szerinti adatokat, vagy valótlan adatokat szolgáltatott.
(6) Bírság az attól a naptól számított egy éven belül szabható ki, amikor a közigazgatási szerv a kötelességszegést észlelte, de legkésőbb a kötelességszegés napjától számított harmadik év végéig.
(7) A közigazgatási szerv a büntetés kiszabásánál főleg a jogellenes cselekvés súlyát, időtartamát és következményeit veszi figyelembe.
(8) A bírságokból származó bevétel a központi költségvetést gyarapítja, kivéve az (1) bek. szerinti bírságokat, amelyek a község költségvetésének bevételei.

38. §
A törvény hatálya
(1) E törvény rendelkezései nem vonatkoznak a felsőoktatási intézményekre, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának és a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó iskolákra.
(2) A 2.§, (1) bek. a) pontja, a 3.§ (11) bek., a 16.§, (1) bek., n) pontja, 17.§, (2) bek. f) és g) pontjai nem vonatkoznak az egyházi iskolákra és egyházi oktatási intézményekre; az 5.§, a 24.-26. §-ok rendelkezéseit pedig arányosan kell alkalmazni. 
(3) A 2.§ (1) bek. a) pontja, a 3.§ (7) bek., b) pontja és a (11) bek., a 16.§, (1) bek., n) pontja, 17.§, (2) bek., f) és g) pontjai, a 35.§ nem vonatkoznak a magániskolákra és magán oktatási intézményekre; az 5. §, a 24.-26. §-ok rendelkezéseit pedig arányosan kell alkalmazni.
(4) Az 5. § (3) bekezdés szerinti döntésre, kivéve az igazgatói megrovás és az igazgatói dicséret esetét, az 5. § (4) bekezdés szerinti döntésre, kivéve az igazgatói megrovás, a feltételes kizárás és az igazgatói dicséret esetét, az 5.§ (15) bekezdés, a 6. § (4) és (5) bekezdések, a 8. § (2) bekezdés első mondata, a 9. § (5) bekezdés, a 10. § (4)-(6) bekezdések és (9) bekezdés, a 14. § (4) bekezdés, (6) bekezdés a) pontja és (7) bekezdés, a 16.-18. §-ok, a 31. és 32. §-ok és a 37a §-ok szerinti döntésekre a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabályt80) kell alkalmazni.
(5) A közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabály80) nem vonatkozik a magániskola vagy magán oktatási intézmény igazgatójának és az egyházi iskola vagy egyházi oktatási intézmény igazgatójának határozathozatalára, kivéve az 5. § (15) bekezdése szerinti esetet.
(6) Azokat az 5. § szerinti ügyekben hozott határozatokat, kivéve a (15) bekezdése szerinti döntéshozatalt, amelyekben a magániskola vagy magán oktatási intézmény igazgatója és az egyházi iskola vagy egyházi oktatási intézmény igazgatója hoz döntést, írásban kell elkészíteni, és tartalmazniuk kell az érdemi döntést, az indokolást és a határozat felülvizsgálásának lehetőségére utaló részt. A határozatot a tanuló törvényes képviselőjének vagy a 18. életévét betöltött tanulónak a sajátkezű átvétellel kell kézbesíteni.
(7) A tanuló törvényes képviselője vagy a 18. életévét betöltött tanuló, akinek a (6) bek. szerinti határozatot kézbesítették, kérelmezheti a határozat felülvizsgálását. A kérelmet a határozatot kibocsátó igazgatónak kell benyújtani a kézbesítés napjától számított 15 napon belül. Az igazgató saját hatáskörében eleget tehet a kérelemnek, ha úgy látja, hogy a határozathozatalra az általános érvényű jogszabályok megsértésével került sor, vagy az iskola vagy az egyházi oktatási intézmény belső előírásai megsértésével került sor.
(8) Ha az egyházi iskola vagy az egyházi oktatási intézmény igazgatója nem tesz eleget a (7) bek. szerinti kérelemnek, továbbítja azt az iskola vagy oktatási intézmény alapítójának. Az alapító megváltoztatja a határozatot, ha úgy látja, hogy a határozathozatalra az általános érvényű jogszabályok megsértésével került sor, vagy az iskola vagy az oktatási intézmény belső előírásainak megsértésével került sor. Egyéb esetben a kérelmet elutasítja, és helyben hagyja az eredeti döntést. A határozat felülvizsgálására adott választ a határozat felülvizsgálatára vonatkozó kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megküldeni a kérelmezőnek. 
(9) Ha a magániskola vagy magán oktatási intézmény igazgatója a (7) bek. szerint nem tesz eleget a kérelemnek, a kérelmező külön jogszabályban81) foglaltak szerint folyamodhat jogorvoslatért.

39. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A jelen törvény hatálybalépése előtt létrehozott iskolai önkormányzati szervek a hivatali idejük végéig a jelen törvény szerint létrehozott iskolai önkormányzati szervnek minősülnek.
(2) A tisztségét több mint öt éve betöltő igazgató hivatali ideje 2004. június 30-án jár le.
(3) A tisztségét kevesebb mint öt éve betöltő igazgató hivatali ideje a 3.§, (2) bek. szerinti hivatali idő lejártával ér véget.
(4) A 2003. december 31-ig közszolgálatot teljesítő, az oktatás, ifjúság- és testnevelés területén dolgozó alkalmazottaknak a kerületi hivatallal mint munkáltatóval szemben fennálló, munkajogi jogviszonyaiból származó jogai és kötelességei 2004. január 1-i hatállyal a kerületi tanügyi hivatalra szállnak, mivel 2004. január 1-i hatállyal a kerületi hivatal e tevékenysége a kerületi tanügyi hivatalhoz kerül. A munkajogi jogviszonyok átszállásával kapcsolatos részleteket a kerületi hivatalok és a kerületi tanügyi hivatalok közötti megállapodások rendezik.
(5) A 2003. december 31-ig közszolgálatot végző, az oktatás, ifjúság- és testnevelés területén dolgozó alkalmazottaknak a járási hivatallal mint munkáltatóval szemben fennálló, munkajogi jogviszonyaiból származó jogai és kötelességei 2004. január 1-i hatállyal arra a kerületi tanügyi hivatalra szállnak, amelyiknek körzetébe a járási hivatal székhelye tartozott, mivel 2004. január 1-i hatállyal a járási hivatal tevékenysége a kerületi tanügyi hivatalhoz kerül. A munkajogi jogviszonyok átszállásával kapcsolatos részleteket a kerületi hivatalok és a kerületi tanügyi hivatalok közötti megállapodások rendezik.
(6) A kerületi hivataloknak mint eddigi szolgálati hivataloknak azon jogai és kötelességei, amelyek az oktatás, ifjúság- és testnevelés területén az államigazgatási feladatokat ellátó alkalmazottak közalkalmazotti státusából fakadnak, 2004. január 1-i hatállyal a kerületi tanügyi hivatalra szállnak, mivel 2004. január 1-i hatállyal az eddigi kerületi hivatalok tevékenysége a kerületi tanügyi hivatalhoz mint szolgálati hivatalhoz kerül. A munkajogi jogviszonyok átszállásával kapcsolatos részleteket a kerületi hivatalok és a kerületi tanügyi hivatalok közötti megállapodások rendezik.
(7) A járási hivataloknak mint eddigi szolgálati hivataloknak azon jogai és kötelességei, amelyek az oktatás, ifjúság- és testnevelés területén az államigazgatási feladatokat ellátó alkalmazottak közalkalmazotti státusából erednek, 2004. január 1-i hatállyal arra a kerületi tanügyi hivatalra szállnak, amelynek körzetében a járási hivatal székhelye van, mivel 2004. január 1-i hatállyal az eddigi járási hivatalok tevékenysége a kerületi tanügyi hivatalhoz mint szolgálati hivatalhoz kerül. A munkajogi jogviszonyok átszállásával kapcsolatos részleteket a kerületi hivatalok és a kerületi tanügyi hivatal közötti megállapodások rendezik.
(8) Azt az eljárást, amelyben jogi személyek vagy természetes személyek jogairól, törvénnyel védett érdekeiről vagy kötelességeiről döntenek, és amelyet a jelen törvény hatályba lépése előtt a járási hivatal kezdett lefolytatni oktatásügyi, ifjúsági és testnevelési jellegű ügyben, az a kerületi tanügyi hivatal fejezi be, amelynek körzetébe a járási hivatal székhelye tartozott.
(9) Az elsőtől a negyedikig terjedő alapiskolai és nyolcéves gimnáziumi képzést magába foglaló, külön jogszabály82) szerint alapított iskola alapítójának azt kell tekinteni, akinek személyében a község vagy az önkormányzati kerület megegyezett. Ha a község és az önkormányzati kerület 2004. július 1-ig az adott iskola vonatkozásában nem egyezik meg az alapítói hatáskör gyakorlásáról, az iskola alapítójává az a kerületi tanügyi hivatal válik, amelynek körzetében az iskola található. 
(10) Azokat az iskolákat és oktatási intézményeket, amelyeket az eddigi szabályok alapján soroltak be a hálózatba, a jelen törvény szerint hálózatba sorolt iskoláknak vagy oktatási intézményeknek kell tekinteni.
(11) Azokról a már benyújtott kérelmekről, amelyek a hálózatba való besorolásra vagy az abból való kiiktatásra irányulnak, és amelyekről a jelen törvény hatályba lépéséig még nem döntöttek jogerősen, az eddigi rendelkezések alkalmazásával kell dönteni.
(12) A járási hivatalok és a kerületi hivatalok 10.§, (5) bek. szerinti iskolákkal és oktatási intézményekkel kapcsolatos alapítói hatáskörei 2004. január 1-i hatállyal a kerületi tanügyi hivatalra szállnak.
(13) Az tanügyi hivatalnak minősülő községeknek a 6. § (5) bek. és (8) bek., a), c) és d) pontja szerinti tevékenységek szakmai ellátására vonatkozó kötelességeik, valamint az önkormányzati kerületeknek a 9. § (5) bek. és (8) bek., a), c) és d) pontja szerinti tevékenységek szakmai ellátására vonatkozó kötelességeik 2004. július 1-én keletkeznek. A község és a kerület ezen kötelességének teljesítését legkésőbb 2004. július 15-ig jelenti a kerületi tanügyi hivatalnak. A kerületi tanügyi hivatal a községnek és a kerületnek a 6. §, (6) bek., és a 9. §, (6) bek. szerinti pénzeszközöket a 2004.július 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakra nyújtja.
(14) A 2003. április 1-e előtt külön rendelkezés83) szerint megszerzett egyedi szakképzettség a jelen törvény szerinti egyedi szakképzettségnek minősül.
(15) A Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának hatáskörébe tartozó, külön rendelkezés szerinti84) középiskolák 2006. július 1-i hatállyal azon kerületi tanügyi hivatal alapítói hatáskörébe kerülnek, amelynek illetékességi területére a középiskola székhelye esik.

39.a §
A 2007. január 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos általános rendelkezések
(1) A község a 2007-2009. évekre vonatkozólag a 6.§, (12) bek., b) pontja szerinti alapítónak a külön rendelkezés85) szerint kiszámított pénzeszközmennyiség legkevesebb 90 %-ának megfelelő nagyságú pénzeszközöket bocsát rendelkezésre.
(2) Az önkormányzati kerület a 2007-2009. évekre vonatkozólag a 9.§, (12) bek., b) pontja szerinti alapítónak a művészeti alapiskola tanulójára vagy a kerületi alapítói hatáskörbe tartozó oktatási intézmény tanulójára eső pénzeszközmennyiség legkevesebb 90 %-ának megfelelő nagyságú, vagy a külön rendelkezés85) szerint kiszámított pénzeszközmennyiség legkevesebb 90 %-ának megfelelő nagyságú pénzeszközöket bocsát rendelkezésre, feltéve, hogy nincs művészeti alapiskolája vagy nem alapít saját alapítói hatáskörében oktatási intézményt.
(3) Azokról a már benyújtott kérelmekről, amelyek a hálózatba való besorolásra vagy az abból való kiiktatásra irányulnak, és amelyekről a jelen törvény hatályba lépéséig még nem döntöttek jogerősen, az eddigi rendelkezések alkalmazásával kell dönteni.

39.b §
A 2009. szeptember 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos általános rendelkezések
Azokról a már benyújtott kérelmekről, amelyek a hálózatba való besorolásra vagy az abból való kiiktatásra irányulnak, és amelyekről a jelen törvény hatályba lépéséig még nem döntöttek jogerősen, az eddigi rendelkezések alkalmazásával kell dönteni.

A 2013. január 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos rendelkezések

39.c §
(1) A 2012. december 31-ig létrehozott kihelyezett munkahelyek, kihelyezett osztályok és fiókok a jelen törvény szerinti kihelyezett munkahelyeknek minősülnek.
(2) Annak az iskolának vagy oktatási intézménynek az alapítója, amelynek részeként az (1) bekezdés szerinti kihelyezett munkahelyet hoztak létre, legkésőbb 2013. június 30-ig
a) minden egyes kihelyezett munkahelyre vonatkozólag értesíti a minisztériumot a következő adatokról:
1. ha az alapító jogi személy, az alapító megnevezése, postai címe és azonosító száma, statutáris szerve, a jogi forma; ha az alapító természetes személy, az alapító utóneve és családi neve, állampolgársága, az állandó lakhelye és személyi száma,
2. a kihelyezett munkahely postai címe,
3. annak az iskolának vagy oktatási intézménynek a megnevezése, amelynek a kihelyezett munkahely a részét képezi,
4. a tevékenység megkezdésének időpontja,
5. az osztályok, csoportok, szakkörök vagy nevelési csoportok számát a 2012. szeptember 15-én érvényes állapotnak megfelelően, 
6. diák-, gyermek- vagy tanulólétszám a 2012. szeptember 15-én érvényes állapotnak megfelelően,
7. szakközépiskolák kihelyezett munkahelyei esetében a diákok oktatása szerinti tanulmányi szak vagy képzési szak kódját is,
b) benyújtja a 16. § (1) bekezdés h) és i) pontjai szerinti okiratokat és az iskola vagy oktatási intézmény alapító okiratát.
(3) A minisztérium írásban igazolja az alapítónak a (2) bekezdés szerinti adatok és okiratok kézbesítését, illetve a kihelyezett munkahelyet a hálózatba bejegyzi. Ha az alapító a megállapított határidőn belül nem nyújtja be a minisztériumnak a (2) bekezdés szerinti adatokat és okiratokat, a kihelyezett munkahely 2013. június 30. napjával megszűnik.
(4) Ha a kihelyezett munkahelyet jogi személyiséggel nem rendelkező iskola vagy oktatási intézmény részeként a 2012. december 31-ig hatályos jogszabály szerint hozták létre, az alapító minden intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az iskola vagy oktatási intézmény legkésőbb 2014. január 1-ig jogi személlyé váljon, illetve legkésőbb 2014. január 31-ig írásban értesíti a minisztériumot az iskola vagy oktatási intézmény azonosító számáról.
(5) A minisztérium írásban igazolja az alapítónak a (4) bekezdés szerinti adatok kézbesítését. Ha az alapító a megállapított határidőn belül nem nyújtja be a minisztériumnak a (4) bekezdés szerinti adatokat, a kihelyezett munkahely 2014. január 31. napjával megszűnik.
(6) Az iskolák és oktatási intézmények 2012. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint létrehozott olyan kihelyezett munkahelyei, amelyek az iskola vagy oktatási intézmény fekvése szerinti kerület területén kívül működnek, 2014. szeptember 1-i hatállyal iskolákká vagy oktatási intézményekké válnak.
(7) A (6) bekezdés szerint alapított iskola vagy oktatási intézmény alapítója
a) alapító okiratot bocsát ki a 22.§ (2) bekezdése szerint; az alapító okiratban nem szerepelnek a 22. § (2) bekezdés k) pontja szerinti adatok,
b) legkésőbb 2015. szeptember 10-ig írásban értesíti a minisztériumot az iskola vagy oktatási intézmény részeiről.
(8) A (6) bekezdés szerint létrejött, külön jogszabály szerint86) jogi személyiséggel rendelkező iskola alapítója, illetve a (6) bekezdés szerint létrejött, az alapító rendelkezése alapján jogi személyiséggel rendelkező iskola alapítója legkésőbb 2015. szeptember 10-ig írásban értesíti a minisztériumot az újonnan létrejött iskola vagy az újonnan létrejött oktatási intézmény azonosító számáról. 
(9) Ha az alapító nem tesz eleget a (7) és (8) bekezdések szerinti kötelességeinek, az iskola vagy oktatási intézmény 2015. szeptember 10. napjával megszűnik.

39.d §
Ha a magániskola igazgatójának, a magán oktatási intézmény igazgatójának, az egyházi iskola igazgatójának vagy az egyházi oktatási intézmény igazgatójának öt évnél hosszabb a hivatali ideje
a) a hivatali idő az ötödik évének utolsó napjával jár le, ha a tisztségét kevesebb mint öt éve látja el,
b) a hivatali idő utolsó napjával, de legkésőbb 2014. június 30-ával jár le, ha a tisztségét több mint öt éve látja el.


39.e §
Azokat a közigazgatási eljárásokat, amelyeket 2012. december 31-ig indítottak meg, illetve ugyaneddig jogerősen nem fejeztek be, az eddigi rendelkezések alkalmazásával kell befejezni.

39.f §
(1) 2013-ban a község a 6. § (12) bekezdés b) pontja szerinti alapítókat és a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolákat, a nyelviskolákat, óvodákat és oktatási intézményeket legkésőbb április 30-ig értesíti a 6.§ (12) bekezdés c) pontja szerint megállapított, naptári évre vonatkozó pénzeszközök nagyságáról.
(2) 2013-ban az önkormányzati kerület a 9. § (12) bekezdés b) pontja szerinti alapítókat és a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolákat, a nyelviskolákat, óvodákat és oktatási intézményeket legkésőbb április 30-ig értesíti a 9.§ (12) bekezdés c) pontja szerint megállapított, naptári évre vonatkozó pénzeszközök nagyságáról.

40. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések
A következő rendelkezések hatályukat vesztik:
1. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 542/1990. számú törvénye az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról, módosítva a Tt. 84/1995. sz., a Tt. 222/1996. sz., a Tt. 6/1998. sz., a Tt. 5/1999. sz., a Tt. 201/1999. sz., a Tt. 416/2001. sz., a Tt. 506/2001. sz. és a Tt. 334/2002. számú törvényekkel,
2. a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Ifjúsági és Sportminisztériumának 217/1991. számú rendelete a pedagógiai dokumentációról,
3. a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Ifjúsági és Sportminisztériumának 42/1991. számú rendelete a tankötelezettség Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén kívüli teljesítéséről, módosítva a 111/1996. számú rendelettel.


IV. cikkely
Hatályosság
A jelen törvény 2004. január 1-én lép hatályba. 


Rudolf Schuster, s.k.
Pavol Hrušovský, s.k.
Mikuláš Dzurinda, s.k.


1) Az alap- és középiskolákról szóló Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény (közoktatási törvény) 2., 9.a, 10.a és 33.a §-a.
2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az oktatási intézményekről szóló Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvénye
3) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az egészségügyi ellátásról szóló, Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye.
4) A “Munka Törvénykönyvérő” szóló, Tt. 311/2001. számú, többször módosított törvény 7. § (3) bekezdése és 42., 43. §-ai.
5) A néhány alkalmazott közérdekben végzett munkájának javadalmazásáról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 553/2003. számú törvény. A Munka Törvénykönyve 7. § (3) bekezdése.
6) A közérdekű munka végzéséről szóló, Tt. 552/2003. számú törvény 5. §-a. A többször módosított Munka Törvénykönyvének 42. §-a.
7) A Tt. 552/2003. számú törvény 3.§ (1) bekezdés b) pontja és 3.§ (3) és (4) bekezdései 
8) A pedagógiai alkalmazottakról és szakmai alkamazottakról, illetve néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Tt. 317/2009. számú törvény 34.§ (2) bekezdése
9) A Tt. 552/2003. számú törvény 9. § és 10. §
10) Például a költségvetési szabályokról szóló Tt. 303/1995. számú, többször módosított törvény 47. §, a tűzvédelemről szóló Tt. 314/2001. számú törvény, a munkavégzéssel kapcsolatos biztonság- és egészségvédelemről szóló Tt. 330/1996. számú, többször módosított törvény, a községek vagyonáról szóló, Tt.138/1991. számú, többször módosított törvény.
11) A Tt. 317/2009. számú, Tt. 390/2011. számú törvénnyel módosított törvény 34.§ (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése.
12) Tt. 552/2003. számú törvény
13) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a községi önkormányzatokról szóló, Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 11. §, (4) bek., k) pontja.
13a) A Szlovák Köztársaság és a Szentszék között létrejött, a katolikus nevelésről és oktatásról szóló szerződés 1. fejezetének (2) bekezdése (a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 394/2004 számú hirdetménye)
13b) A Tt. 317/2009. számú törvény 6.§-a.
14) A Tt. 552/2003. számú törvény
15) Az alapiskolák, a középiskolák és az oktatási intézmények finanszírozásáról szóló Tt. 597/2003. számú törvény 2. §-a.
16) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 33a §-a. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvénye.
18) A nevelésről és oktatásról (közoktatási törvény) és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 245/2008. számú. Többször módosított törvény 53. §, (5) bekezdése. 
18a) A Tt. 245/2008. számú törvény 28. §, (4) bekezdése.
19) A Tt. 317/2009. számú, Tt. 390/2011. számú törvénnyel módosított törvény 38.§-a. 
20) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 36. §-a.
21) A családi pótlékról és a családi pótlékhoz való hozzájárulásról szóló, a Tt. 658/2002. számú törvénnyel módosított Tt. 281/2002. számú törvény 18. §, (2) bekezdése. 
22) Az államigazgatás néhány hatáskörének a községi és a megyei önkormányzatokra való átruházásáról szóló Tt. 461/2001. számú törvény. 
23) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 4. §-a.
23a) A Tt. 245/2008. számú törvény 7. § (2) bekezdése és 8. § (2) bekezdése 
24) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 3. §-a.
25) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 41. §-a.
26) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a szabálysértésekről szóló Tt. 372/1990. számú, többször módosított törvényének 31. §-a. A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 36. §-a.
27) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az államigazgatáson belüli ellenőrzésről szóló Tt. 10/1996. számú, többször módosított törvény.
28) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami információs rendszerről szóló Tt. 261/1995. számú törvénye.
29) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításról szóló Tt. 211/2000. számú törvénye (infótörvény). 
30) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 138/1991. számú, többször módosított törvényének 9. §, (2) bek. c) pontja.
30a) A területi önkormányzatok jövedelemadóból való részesülésének költségvetési meghatározásáról és néhány törvény módosításáról szóló, a Tt. 171/2005. számú törvénnyel módosított Tt. 564/2004. számú törvénye.
30b) A Tt. 245/2008. számú törvény 27. §, (2) bek., a) pontja, a 95.§, (1) bek., a) pontja és a 104. §, (1) bek., a) pontja.
30c) A Tt. 245/2008. számú törvény 138. §-a.
30d) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 6. §-a.
30e) A Tt. 597/2003. számú, Tt. 325/2012. számú törvénnyel módosított törvény 7.a §-a.
30f) A Tt. 302/2001. számú, többször módosított törvény 8. §-a.
31) A Tt. 171/2005. számú törvénnyel 
módosított Tt. 597/2003. számú törvény.
32) A pénzügyi ellenőrzésről és a belső auditról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 502/2001. számú törvény
33) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 152/1998. számú panasztörvénye. A Tt. 242/1998. számú törvénnyel módosított, a petíciós jogról szóló Tt. 85/1990. számú törvény.
34) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 20a §, (3) bekezdése.
35) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 20a §-a.
35a) A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma 437/2009 számú, többször módosított hirdetményének 1. számú melléklete, amely az egyes pedagógiai alkalmazotti és szakmai alkalmazotti kategóriák vonatkozásában megállapítja a kvalifikációs feltételeket és az egyedi kvalifikációs feltételeket.
36) A Tt. 302/2001. számú törvény 4. §-a.
37) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 303/1995. számú, többször módosított törvényének 21. §, (1) bekezdése.
38) A Tt. 303/1995. számú, többször módosított törvény 21. §, (6) bekezdése.
39) Az állami alkalmazottakról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 312/2001. számú, többször módosított törvény 10. §-a.
40) A 445/2001. számú törvénnyel módosított Tt.302/2001. számú törvény
41) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 3a §-a.
41a) A Tt. 245/2008, számú törvény 157. §, (3) bek. b) pontja.
41aa) A Tt. 184/2009. számú, Tt. 324/2012. számú törvénnyel módosított törvény 2.§ (2) bekezdés c) pontja.
41ab) A Tt. 245/200.8 számú törvény 80.§ (7) bekezdése és 84.§ (1) bekezdése.
41b) A Tt. 245/2008. számú, többször módosított törvény 27.§, (3) bekezdése.
42) A Tt. 152/1998. számú törvény
43) A Tt. 85/1990. számú, többször módosított törvény.
44) A Tt. 312/2001. számú, többször módosított törvény 54. és 59. §-ai.
45) A vallásszabadságról, illetve az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló, a Tt. 394/2000. számú törvénnyel módosított Tt. 308/1991. számú törvény 6. §, (1) bek. b) pontja.
46) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. számú, többször módosított törvénye. A Tt. 152/1998. számú törvény.
47a) A Tt. 245/2008. számú törvény 7.§, (7) bekezdése.
47b) A Tt. 245/2008. számú törvény 8.§, (5) bekezdése.
47c) A Tt. 245/2008. számú törvény 24.§, (10) bekezdése.
47d) A Tt. 245/2008. számú törvény 154.§, (7) bekezdésének b) pontja.
48) A Tt. 597/2003. számú törvény 8.§-a.
49) Például a Tt. 312/2001. számú, többször módosított törvény, a Tt. 552/2003. számú 
49a) Az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi alkalmazottakról, az egészségügyi szakmai érdekképviseleti szervezetekről, illetve néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított, Tt. 578/200.4 számú törvény7.§ (13) bekezdése és 8.§-a. A gyógyszerekről és egészségügyi segédeszközökről, illetve néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Tt. 362/2011. számú törvény 21.§ (7) bekezdése.
50) Például a Tt.502/2001. számú, többször módosított törvénye, a Tt.10/1996. számú, többször módosított törvénye, az adóigazgatási szervekről szóló Tt. 150/2001. számú törvényt, a pénzügyi ellenőrzési hatóságokról szóló Tt. 440/2000. számú törvényt és néhány más törvényt módosító és kiegészítő Tt. 182/2002. számú törvény, a Tt. 85/1990. számú, többször módosított törvény.
50a) A Tt. 245/2008. számú törvény 157. §, (3) bek., c) pontja
50b) A Tt. 184/2009. számú, Tt. 324/2012. számú törvénnyel módosított törvény 3.§ (1) bekezdés c) pontja.
51) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvénye 2., 9a, 10a, és 33a §-ai. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvényének 1. §, (2) bekezdése.
52) A Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye 56.§, (1) bekezdése.
54) A Tt. 513/1991. számú törvény (Kereskedelmi Törvénykönyv) 2. §-a.
54a) Például a Polgári Törvénykönyv 20.a §-a, a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetekről szóló Tt. 213/1997. számú törvény 14. és 14. §-ai (módosítva a Tt. 35/2002. számú törvénnyel), az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló, Tt. 34/2002. számú, többször módosított törvény 14. ás 15. §-ai. 
55) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 34., 35., 38. és 45. fejezetei
56) A Tt. 394/2000. számú törvény által módosított 308/1991. számú törvény
57) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvényének 2. §-a, a Tt. 29/1984. számú törvény 1. §-a.
58) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 45. §-a.
59) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 2. és 63. §-ai.
60) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 63. §, (4) és (5) bekezdések.
61) Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a helységnevek nemzetiségek nyelvén való megjelöléséről szóló Tt. 191/1994. számú törvényének 1. §-a. 
62) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 44. §-a.
63) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 2. §, (2) bekezdése.
64) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 63. §, (4) bekezdése.
65) Például a Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 63. §, (5) bekezdése.
66) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 63. §, (8) bekezdése.
67) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 2. és 33a §-ai.
68) A Polgári Törvénykönyv 116. §-a
77) A szakmai képesítések elismeréséről és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közigazgatási eljárási illetékekről szóló Tt. 145/1995. számú, többször módosított törvényének kiegészítéséről szóló 477/2002. számú törvény
78) A Tt. 29/1984 számú, többször módosított törvény 24. §-a.
79) A családjogi törvény
79a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a szabálysértésekről szóló Tt. 372/1990. számú, többször módosított törvénye
80) A közigazgatási eljárásról szóló Tt.71/1967. számú, többször módosított törvény
81) A Polgári Perrendtartás 7. §-a
82) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 15. §, (2) bekezdése.
83) A Szlovák Köztársaság Kormányának a kerületi hivatalokban és a járási hivatalokban végzett néhány tevékenységgel kapcsolatos különleges képzettségi feltételekről szóló Tt. 157/1997. számú rendelete 
84) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 53. §-a.
85) A Szlovák Köztársaság Kormányának a területi önkormányzatok jövedelemadóból való részesüléséről szóló Tt. 668/2004. számú rendeletének 2.§, (1) bek. c) pontja.
86) A Tt. 245/2008. számú törvény 27.§ (2) bekezdés b)-g) pontjai.