Hatályos 2017. február 1-től 2018. április 30-ig

Tt. 446/2001.

Törvény
A MAGASABB SZINTŰ TERÜLETI EGYSÉGEK VAGYONÁRÓL


Kelt: 2001. október 3. 


Módosítva
Tt. 521/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 540/2005., hatályos 2005. december 15-től
Tt. 279/2006., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 258/2009., hatályos 2009. július 1-től
Tt. 509/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 315/2016., hatályos 2017. február 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:


ELSŐ RÉSZ 
Bevezető rendelkezések

1. §
A törvény tárgya
E törvény a magasabb szintű területi egység – amely az önkormányzati megye – vagyonát, a vagyonnal való rendelkezést és a magasabb szintű területi egység vagyoni viszonyait szabályozza, illetve megállapítja, hogy a Szlovák Köztársaság vagyonát képező mely dolgok (továbbiakban: „állami vagyon”) szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába.

2. §
A magasabb szintű területi egység vagyona
(1) A magasabb szintű területi egység vagyonát ingatlanok és ingóságok képezik – beleértve a pénzeszközöket is –, illetve azon követelések és egyéb vagyoni jogok is, amelyek e törvény szerint a magasabb szintű területi egység tulajdonát képezik, vagy amelyek tulajdonjogát a magasabb szintű területi egység e törvény szerinti állami vagyon átruházásával vagy a saját tevékenységével szerzi meg. 
(2) E törvény nem vonatkozik 
a) az értékpapírok külön jogszabályok szerinti kezelésére,1) kivéve a 9. § (11) bekezdés szerinti esetet,
b) a pénzeszközökkel való rendelkezésre külön jogszabályok szerint,1a)
c) a magasabb szintű területi egység vagyonával való – külön jogszabályok szerinti – rendelkezésre.1aa)


MÁSODIK RÉSZ
Az állami vagyon átszállása a magasabb szintű területi egységre

3. §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába kerülnek át
a) azon jogi személyek vagyonkezelésében lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabályok szerinti1) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
b) azon jogi személyiséggel nem rendelkező gyakorlati oktatási központok és azon szakmai gyakorlati központok alapítóinak kezelésében és az ezen központok használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabályok szerinti2) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
c) azon jogi személyiséggel nem rendelkező szociális szolgáltató intézmények alapítóinak kezelésében és az ezen intézmények használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabályok szerinti3) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át.
(2) A jogi személyek vagyonkezelésében lévő dolgok az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át akkor is, ha a központi államigazgatási szerv vagy az illetékes helyi államigazgatási szerv az e jogi személyek vonatkozásában meglévő alapítói jogkörét megállapodás alapján vagy külön törvényi rendelkezés alapján a magasabb szintű területi egységre ruházza át, miközben az ilyen átruházásra és az ilyen vagyonra a 4. és 5. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

3.a §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába a következők szállnak át 
a) a szocális ellátás, az egészségügy és az oktatásügy területéhez tartozó olyan jogi személyek vagyonkezelésében lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabályok szerinti1b) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
b) a jogi személyiséggel nem rendelkező szociális szolgáltató intézmények alapítóinak kezelésében és az ezen intézmények használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabály szerinti3) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
c) a jogi személyiséggel nem rendelkező egészségügyi intézmények alapítóinak kezelésében és az ezen egészségügyi intézmények használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön törvény szerinti3a) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
d) a jogi személyiséggel nem rendelkező iskolák és oktatási intézmények alapítóinak kezelésében és az ezen iskolák illetve oktatási intézmények használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön törvény szerinti2) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át.
(2) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába átszálló (1) bekezdés a) pontja szerinti dolgokba az építés alatt álló építmények is beletartoznak.
(3) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogi személyek alapítóinak kezelésében lévő azon dolgok is, amelyek e jogi személyek feladatainak ellátását szolgálták, és amelyeket az alapító nem adott át e jogi személyek vagyonkezelésébe.
(4) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át az olyan
a) építés alatt álló építmények, amelyek vagyonkezelője az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napján az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti alapító, ha ezen építmények használói a befejezésüket követően az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti intézmények lettek volna,
b) befejezett építmények, amelyek az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napján még nem adtak át használatba, kezelőjük az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti alapító, és használói a befejezésüket követően az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti intézmények lettek volna.

3.b §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át a magasabb szintű területi egységek tulajdonában lévő azon építmények alatti telkek,3b) amelyek a 3. §, a 3.a § és külön jogszabály3c) szerint szálltak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába, beleértve azt a környező területet is, amely fekvésénél és kihasználásának jellegénél fogva egységes egészet alkot az építménnyel.
(2) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át a magasabb szintű területi egységek tulajdonában lévő azon építmények alatti és építés alatt álló építmények alatti telkek is, amelyek külön jogszabály szerinti megállapodás alapján kerültek a tulajdonába,3d) beleértve azt a környező területet is, amely fekvésénél fogva egységes egészet alkot az építménnyel vagy az építés alatt álló építménnyel.
(3) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és a magasabb szintű területi egység között megkötött megállapodás alapján az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át a külön jogszabály3e) szerint ideiglenes vagyonkezelésben lévő olyan telkek, amelyek a magasabb szintű területi egység tulajdonában lévő azon építmények alatt helyzekednek el, amelyek a 3. §, a 3.a § és külön jogszabály3c) szerint szálltak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába, beleértve azt a környező területet is, amely fekvésénél és kihasználásának jellegénél fogva egységes egészet alkot az építménnyel.

4. §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át 
a) azon követelések és vagyoni jogok, amelyek
1. a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak,
2. a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak, ugyanakkor a gyakorlati oktatási központok, a szakmai gyakorlati központok és a jogi személyiséggel nem rendelkező szociális szolgáltató intézmények tevékenységéhez kapcsolódnak,
b) a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3. § (1) bekezdés szerint átszálló vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek, a megszerzett vagyon erejéig.
(2) A magasabb szintű területi egység tulajdonába nem szállnak át 
a) a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3. § (1) bekezdés szerint átszálló vagyonhoz kapcsolódó, illetve az állami vagyon kezelője által átvállalt, árubeszerezés, munkavégzés és egyéb teljesítések kiegyenlítésével kapcsolatos olyan kötelezettségek, amelyek kiegyenlítési határideje lejárt, vagy amelyeket az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való, e törvény szerinti átszállása napjáig nem egyenlítettek ki,
b) a külön jogszabályok szerinti,4) kötelező jellegű pénzügyi teljesítésekkel kapcsolatos olyan kötelezettségek, amelyeket a külön jogszabályok szerint4) az állami vagyon kezelője az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napjáig volt köteles teljesíteni. 

4.a §
(1) Az állami vagyonból magasabb szintű területi egység tulajdonába nem szállnak át
a) azon követelések és vagyoni jogok, amelyek 
1. a 3.a § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak,
2. a 3.a § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak, ugyanakkor a jogi személyiséggel nem rendelkező szociális szolgáltató intézmények, a jogi személyiséggel nem rendelkező egészségügyi intézmények és a jogi személyiséggel nem rendelkező iskolák és oktatási intézmények tevékenységéhez kapcsolódnak,
3. a 3.a § (3) és (4) bekezdések szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak, ugyanakkor a magasabb szintű területi egységekre átszálló állami vagyonhoz kapcsolódnak,
b) a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3.a § szerint átszálló vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek, a megszerzett vagyon és vagyoni jogok erejéig.
(2) A magasabb szintű területi egység tulajdonába nem szállnak át 
a) a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3.a § szerint átszálló vagyonhoz kapcsolódó, illetve a Szlovák Köztársaság vagyonkezelője által átvállalt, árubeszerezés, munkavégzés és egyéb teljesítések kiegyenlítésével kapcsolatos olyan kötelezettségek, amelyek kiegyenlítési határideje lejárt, vagy amelyeket az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való, e törvény szerinti átszállása napjáig nem egyenlítettek ki,
b) a külön jogszabályok szerinti4) kötelező jellegű pénzügyi teljesítésekkel kapcsolatos olyan kötelezettségek, amelyeket a külön jogszabályok szerint4) a Szlovák Köztársaság vagyonkezelője az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napjáig volt köteles teljesíteni.

4.b §
A 3.b § szerinti állami vagyonnal együtt a hozzá kapcsolódó vagyoni jogok is átszállnak a magasabb szintű területi egység tulajdonába, illetve a megszerzett vagyon és vagyoni jogok erejéig átszállnak a hozzá kapcsolódó kötelezettségek is.

5. §
(1) A 3. § (1) bekezdés szerinti állami vagyon azon magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, amelynek területén az megtalálható. Ha külön törvény másként nem rendelkezik, a 3. § (2) bekezdés szerinti állami vagyon azon magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, amelynek területén az megtalálható.
(2) Az a vagyonátadó jogalany, amely az állami vagyon átszállásának napjáig a magasabb szintű területi egységre e törvény szerint átszálló állami vagyont kezelte, legkésőbb az állami vagyon e törvény szerinti és külön törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül az érintett magasabb szintű területi egységgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel az érintett vagyon átadásáról. A jegyzőkönyv az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napján érvényes állapotnak megfelelően tartalmazza az átadásra kerülő, külön törvény szerinti5) könyvelésben vezetett vagyon pontos meghatározását és értékét, a vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény szerinti6) ingatlanyilvántartási adatokat és az érintett ingatlan esetlegesen elkerülhetetlen javítási költségeinek számszerűsítését. A jegyzőkönyvet a magasabb területi egységre e törvény szerint átszálló vagyont kezelő jogalany statutáris szerve és a magasabb szintű területi egység statutáris szerve írják alá.
(3) A magasabb szintű területi egység az állami vagyon megszerzésének napjától számított 12 hónapon belül köteles a területileg illetékes kataszteri hivatalnak (földhivatal) az érintett vagyonra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére irányuló javaslatot benyújtani a külön jogszabályok szerint.7)

5.a §
(1) A 3.a § (1) bekezdés szerinti állami vagyon azon magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, amelynek területén az megtalálható.
(2) Az a vagyonátadó jogalany, amely az állami vagyon átszállásának napjáig a magasabb szintű területi egységre e törvény szerint átszálló állami vagyont kezelte, legkésőbb az állami vagyon e törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül az érintett magasabb szintű területi egységgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel az érintett vagyon átadásáról, ha e törvény nem rendelkezik másként. A jegyzőkönyv az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napján érvényes állapotnak megfelelően tartalmazza az átadásra kerülő, külön törvény szerinti5) könyvelésben vezetett és felértékelt vagyon pontos meghatározását és értékét, e vagyontárgyak értékcsökkenésének nagyságát, és a vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény szerinti6) ingatlanyilvántartási adatokat is. A jegyzőkönyvet a magasabb szintű területi egységre e törvény szerint átszálló vagyont kezelő jogalany statutáris szerve és a magasabb szintű területi egység statutáris szerve írják alá.
(3) A magasabb szintű területi egység az állami vagyon megszerzésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területileg illetékes kataszteri hivatalnak (földhivatal) az érintett vagyonra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére irányuló javaslatot benyújtani a külön jogszabályok szerint.7)

5.b §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át azon, a kerületi hivatal vagyonkezelésében lévő, nonprofit szervezet által bérelt, szociális szolgáltatások bebiztosítását szolgáló dolgok, amelyeknél a szolgáltatás nyújtását a nonprofit szervezet 2002. január 1-től vette át az állami költségvetési szervezettől, és ugyanígy a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át az e vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogok és kötelezettségek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon 2006. július 1-i hatállyal azon magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, amelynek területén az megtalálható.
(3) A magasabb szintű területi egység a tulajdonába való átszállás napjától számított legalább tíz évig köteles megőrizni az (1) bekezdés szerint megszerzett vagyon eredeti rendeltetési célját.
(4) Az a kerületi hivatal, amely a vagyonátszállás napjáig a magasabb szintű területi egységre az (1) bekezdés szerint átszálló állami vagyont kezelte, legkésőbb az állami vagyon átszállásának napjától számított két hónapon belül az érintett magasabb szintű területi egységgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel az érintett vagyon átadásáról. A jegyzőkönyv az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napján érvényes állapotnak megfelelően tartalmazza az átadásra kerülő, külön törvény szerinti5) könyvelésben vezetett és felértékelt vagyon pontos meghatározását és értékét, e vagyontárgyak értékcsökkenésének nagyságát, illetve a vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket is; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény szerinti6) ingatlannyilvántartási adatokat is. A jegyzőkönyvet a magasabb területi egységre az (1) bekezdés szerint átszálló vagyont kezelő jogalany statutáris szerve és a magasabb szintű területi egység statutáris szerve írják alá.
(5) A magasabb szintű területi egység az állami vagyon megszerzésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területileg illetékes kataszteri hivatalnak (földhivatal) az érintett vagyonra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére irányuló javaslatot benyújtani a külön jogszabályok szerint.7)
(6) A magasabb területi egység tulajdonába az (1) bekezdés szerint átszállt vagyonra a 8. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak.

5.c §
(1) A 3.b § (1) és (2) bekezdések szerinti építmények és építés alatt álló építmények alatti telkek az ezen építmények és építés alatt álló építmények tulajdonjoga szerinti magasabb szintű területi egységek tulajdonába szállnak át.
(2) Az az állami vagyonkezelő, amely a 3.b § (1) és (2) bekezdései szerinti vagyont a vagyonátszállás napjáig kezelte, a magasabb szintű területi egységgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel az érintett vagyon átadásáról, legkésőbb az állami vagyon e törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül. A jegyzőkönyv az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napján érvényes állapotnak megfelelően tartalmazza az átadásra kerülő, könyvelésben vezetett vagyon pontos meghatározását és értékét, az e vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket, illetve a külön törvény szerinti6) ingatlannyilvántartási adatokat. A jegyzőkönyvet a magasabb szintű területi egység statutáris szerve és a magasabb területi egységre az e törvény szerint átszálló állami vagyon állami vagyonkezelőjének statutáris szerve írják alá.
(3) A 3.b § (3) bekezdése szerinti megállapodás mellékletét képezi a vagyonátadásról felvett jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet a magasabb szintű területi egység statutáris szerve és azon, kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak a statutáris szerve írják alá, amely a magasabb területi egység tulajdonába megállapodás alapján átszálló állami vagyont ideiglenesen kezelte. 
(4) A magasabb szintű területi egység az állami vagyon 3.b § szerinti megszerzésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területileg illetékes kataszteri hivatalnak (földhivatal) az érintett vagyonra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére irányuló javaslatot benyújtani a külön jogszabályok szerint.7)


HARMADIK RÉSZ
A magasabb szintű területi egység vagyoni jogállása

6. §
(1) A magasabb szintű területi egység a saját vagyonával önállóan vagy a magasabb területi egység vagyonkezelője (a továbbiakban: „vagyonkezelő”) igénybevételével gazdálkodik; a vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység saját költségvetési szerve vagy a külön jogszabály szerint létrehozott8) dotációs szerv.
(2) A magasabb szintű területi egység vagyonának vagyonkezelése alatt a vagyonkezelőnek a magasabb szintű területei egység vagyona azon részére vonatkozó jogosultságainak és kötelességeinek összességét kell érteni, amelyet a magasabb szintű területi egység számára vagyonkezelés céljából átadott, vagy amelyet a vagyonkezelő saját tevékenységével szerzett meg. A vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység vagyonát jogosult és köteles a tevékenyége tárgyának kereteibe eső vagy azzal összefüggő feladatok ellátásának céljaira birtokolni, használni, hasznosítani és az e törvény rendelkezéseivel és a magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodási elveivel összhangban rendelkezni vele.
(3) A vagyonkezelő nem szerezhet tulajdonjogot a vagyon vonatkozásában. A vagyonkezelő birtokába kerülő vagyon a magasabb szintű területi egység tulajdona. A vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység vagyonának birtoklása és kezelése során a magasabb szintű területi egység nevében végez jogi cselekményeket. A vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység általa kezelt vagyonát érintő ügyekben a magasabb szintű területi egység nevében jár el a bíróságok és más szervek előtt.
(4) A magasabb szintű területi egység a vagyonát gazdasági tarsaság alaptőkéjéhez való vagyoni hozzájárulásként apportálhatja vagy vagyonából jogi személyt alapíthat.9)
(5) A magasabb szintű területi egység és a vagyonkezelő szerződés alapján a község vagyonát11) vagy az állam vagyonát is használhatja.12)
(6) A magasabb szintű területi egység vagyonával való rendelkezéssel összefüggő jogi cselekményeket írásos formában kell rögzíteni, egyébként érvénytelenek.

6.a §
(1) A magasabb szintű területi egység vagyonának vagyonkezelése az alábbiak szerint jön létre:
a) magasabb szintű területi egység vagyonának a vagyonkezelő vagyonkezelésébe adásával,
b) a magasabb szintű területi egység vagyonára vonatkozó vagyonkezelés átszállásával,
c) a magasabb szintű területi egységnek a vagyonkezelő saját tevékenységével megszerzett vagyon vonatkozásában történő tulajdonszerzése útján.
(2) A magasabb szintű területi egység a vagyonkezelésbe adott vagyonát a vagyonkezelő létrehozása alkalmával az alapító okiratban határozza meg.13) A magasabb szintű területi egység a vagyongazdálkodási alapelveiben meghatározott feltételekkel további vagyont adhat a vagyonkezelő kezelésébe, vagy pedig megvonhatja a magasabb szintű területi egység vagyonára vonatkozó vagyonkezelést.
(3) A magasabb szintű területi egység vagyona kezelésének vagyonkezelők közötti átadása a vagyonkezelés átadásáról szóló szerződésssel történik. A vagyonkezelés átadásáról szóló szerződésnek a külön jogszabályban meghatározott kellékekeken kívül14) tartalmaznia kell az atadás tárgyának meghatározását, kihasználásának célját, az átadás napját és, ha az átadás visszterhes, a megállapodott árat is. Ha erről a magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodási alapelvei így rendelkeznek, a magasabb szintű területi egység jóváhagyása a vagyonkezelés átadásáról szóló szerződés érvényességi kelléke.
(4) A vagyonkezelők a vagyonkezelés cseréjéről szóló szerződéssel kölcsönösen kicserélhetik a magasabb szintű területi egység általuk kezelt vagyonát. A (3) bekezdés rendelkezése a vagyonkezelés cseréjéről szóló szerződésre is vonatkozik.

7. §
A magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodása
(1) A magasabb szintű területi egység és a vagyonkezelő kötelesek a magasabb szintű területi egység vagyonával úgy gazdálkodni, hogy az a magasabb szintű területi egység fejlődését, lakosságát és az élő környezet megóvását és fejlesztését szolgálja.
(2) A magasabb szintű területi egység és a vagyonkezelő kötelesek a magasabb szintű területi egység vagyonát gyarapítani, óvni és értékét növelni, így különösen kötelesek e vagyont
a) rendben tartani és használni,
b) óvni a károsodástól, megsemmisüléstől, elveszítéstől vagy a vele való visszaéléstől, megóvása érdekében felhasználni minden jogi eszközt, beleértve a jogaik vagy jog által védett érdekeik megfelelő időben történő érvényesítését a megfelelő szerveknél,
c) a könyvelésben vezetni a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.5)
(3) A magasabb szintű területi egység a vagyoni jogainak érvényesítéséről csak akkor mondhat le, ha a vagyoni jogok érvényesítéséről való véglelges vagy ideiglenes lemondás indokait rögzíti a magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodási alapelveiben.

8. §
(1) A magasabb szintű területi egység köteles megőrizni annak a vagyonnak az eredeti rendeltetési célját, amelyet e törvény 3. § (1) bekezdése és 3a §-a alapján szerzett meg és amely az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napján az oktatás és a nevelés területén a nevelési-oktatási folyamatot és az ezzel közvetlenül összefüggő tevékenységeket,10) a szociális ellátást, az egészségügyi ellátást és a kulturális tevékenységet szolgálja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelesség megszűnik, ha a magasabb szintű területi egység képviselő-testülete (továbbiakban: „képviselő-testület”) az alábbiakról dönt:
a) az (1) bekezdés szerinti vagyon rendeltetési céljának módosítása,
b) az (1) bekezdés szerinti vagyon gazdasági társaságba való apportálása vagyoni hozzájárulás címén vagy e vagyon felhasználása más jogi személy alapítására,
c) az (1) bekezdés szerinti ingatlanvagyon feleslegessége,
d) az (1) bekezdés szerinti ingóvagyon feleslegessége vagy felhasználhatatlansága, ha annak maradványértéke meghaladja a 35 000 eurós értéket; alacsonyabb maradványérték esetén az ilyen ingóvagyon feleslegességéről vagy felhasználhatatlanságáról a 9. § (2) bekezdés rendelkezései szerint elfogadott alapelvekben meghatározott alkalmazott dönt.
(3) Ha a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3. § (2) bekezdése szerinti vagyon száll át, a vagyon rendeltetési célját külön jogszabály határozhatja meg.
(4) A magasabb szintű területi egység (1) bekezdés szerinti vagyonára nem alapozható jelzálogjog17) sem fedezetbiztosítási jellegű jogátruházás,18) e vagyon nem vonható a külön jogszabályok19) szerinti végrehajtás, csődeljárás és végelszámolás hatálya alá.

9. §
(1) A magasabb szintű területi egység és a vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység vagyonával kötelesek e törvény rendelkezéseivel és a magasabb szintű területi egység képviselő-testülete által jóváhagyott vagyongazdálkodási alapelvekkel összhangban gazdálkodni.
(2) A magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodási alapelvei különösen a következőket szabályozzák
a) a vagyonkezelők jogai és kötelességei,
b) a magasabb szintű területi egység vagyona kezelésének a vagyonkezelőtől való elvonásának feltételei,
c) a magasabb szintű területi egység vagyonának más személyeknek való használatba adásának eljárása és feltételei,
d) a vagyonkezelők (3) bekezdésben nem felsorolt, képviselő-testületi jóváhagyást igénylő cselekményei,
e) azon vagyon értékének meghatározása, amely vagyonnal való rendelkezéshez a képviselő-testület jóváhagyása szükséges,
f) az értékpapírok tulajdonjogából származó jogok és a magasabb szintű területi egység által alapított, általa uralt, vagy döntően befolyásolt jogi személyekben lévő vagyoni részesedésekből származó jogok érvényesítésének módja,19aa) különös tekintettel a vagyonnal való rendelkezés átláthatóságára és hatékonyságára. 
(3) A képviselő-testület hagyja jóvá
a) a magasabb szintű területi egység ingatlavagyon-tulajdona átruházásának módját; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a magasabb szintű területi egység az ingatlavagyont külön jogszabály szerint köteles átruházni,1aa)
b) a nyilvános üzleti versenypályázat feltételeit, ha a magasabb szintű területi egység ingatlanvagyon-tulajdonának átruházását nyilvános üzleti versenypályázat útján kell megvalósítani,
c) a magasabb szintű területi egység ingatlanvagyon-tulajdonának átruházását, ha az közvetlen eladás útján valósul meg,
d) a magasabb szintű területi egység ingóvagyon-tulajdonának átruházását, ha annak értéke meghaladja a (2) bekezdés szerinti alapelvekben meghatározott értéket,
e) a magasabb szintű területi egység vagyoni jogaival való rendelkezést, ha annak értéke meghaladja a (2) bekezdés szerinti alapelvekben meghatározott értéket,
f) a magasabb szintű területi egység vagyonának apportálását az újonnan alapított vagy már létező gazdasági társaságokba,
g) építési munkálatok megvalósítására irányuló koncessziós szerződéseket vagy a külön jogszabály szerint19ab) megkötött, szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziós szerződéseket (továbbiakban: „koncessziós szerződés”), mégpedig az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével.

9.a §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a magasabb szintű területi egység vagyonának átruházását 
a) nyilvános üzleti versenypályázat,19a)
b) önkéntes árverés19b) (továbbiakban: ”árverés”), vagy
c) közvetlen eladás útján kell megvalósítani, ahol az eladási ár eléri legalább a vagyon külön jogszabályban megállapított általános értékét.19c)
(2) A magasabb szintű területi egység a vagyonának eladására vonatkozó szándékát és az eladás módját a hivatalos hirdetőtábláján, az internetes felületén és a regionális sajtóban teszi közzé. Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti átruházásról van szó, a regionális sajtóban megjelentetett közleménynek tartalmaznia kell legalább a nyilvános üzleti versenytárgyalás vagy az árverés feltételeinek fellelhetőségére vonatkozó információt.
(3) A magasabb szintű területi egység a nyilvános üzleti versenytárgyalás feltételeit a nyilvános üzleti versenytárgyalás ajánlattételi időszakának lezárását megelőző legalább 15 napra teszi közzé.
(4) A magasabb szintű területi egység vagyonának árverés útján való átruházására külön törvény rendelkezései vonatkoznak.19b)
(5) A magasabb szintű területi egység a vagyonának közvetlen eladás útján való eladására vonatkozó szándékát legalább 15 napra teszi közzé. Egyúttal közzéteszi az érdeklődők árajánlattételeinek kézbesítésére vonatkozó határidőt. A magasabb szintű területi egység nem ruházhatja át a vagyona tulajdonjogát közvetlen eladás útján, ha a vagyon külön jogszabály szerint19c) megállapított általános értéke meghaladja a 40 000 eurót. Közvetlen eladás esetén, a magasabb szintű területi egység vagyonának általános értékének megállapítása19c) az átruházás magasabb szintű területi egység képviselő-testülete általi jóváhagyása napján nem lehet öregebb hat hónapnál. 
(6) A magasabb szintű területi egység közvetlen eladással nem ruházhatja át a vagyona tulajdonjogát olyan természetes személyre, aki az érintett magasabb szintű területi egységben
a) a magasabb szintű területi egység elnöke,
b) a képviselő-testület tagja,
c) a magasabb szintű területi egység által létrehozott vagy alapított jogi személy statutáris szerve vagy e statutáris szerv tagja,
d) a magasabb szintű területi egység hivatalának igazgatója,
e) a magasabb szintű területi egység alkalmazottja,
f) a magasabb szintű területi egység főellenőre,
g) az a)-f) pontokban felsorolt személyekhez közel álló személy.19d)
(7) A magasabb szintű területi egység közvetlen eladással nem ruházhatja át a vagyona tulajdonjogát olyan jogi személyre, amelyben alapítóként, üzletrész tulajdonosaként, statutáris szervként vagy a statutáris szerv tagjaként, az irányító, végrehajtó vagy ellenőrző szerv tagjaként a (6) bekezdésben felsorolt személy szerepel; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek alapítója a magasabb szintű területi egység, vagy amelyben a magasabb szintű területi egység üzletrésszel rendelkezik.
(8) Az (1)-(7) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak a magasabb szintű területi egység alábbiak szerinti vagyon-átruházására:
a) olyan ingatlanvagyon, amelyet a magasabb szintű területi egység külön jogszabály szerint köteles átruházni1aa) vagy amelyre vonatkozóan a külön jogszabály szerinti elsőbbségi átruházásra vonatkozó jogot érvényesítenek,1aa)
b) a telket megszerző személy tulajdonában lévő építménnyel beépített telek, beleértve azt a környező területet, amely fekvésénél és kihasználásának jellegénél fogva egységes egészet alkot az építménnyel,
c) a magasabb szintű területi egység olyan vagyonrésze, amelyre vonatkozóan törvény szerinti elővásárlási jogot érvényesítenek,19f)
d) olyan ingóság, amelynek maradványértéke nem éri el a 3500 eurót,
e) a magasabb szintű területi egység vagyonának különleges elbírálás alá eső okból való olyan átruházása, amelyről a magasabb szintű területi egység képviselő-testülete az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével dönt, miközben a különleges elbírálás alá eső okot indokolni kell; a magasabb szintű területi egység a vagyonának ily módon való átruházására vonatkozó szándékát köteles az átruházásnak a magasabb szintű területi egység képviselő-testületi jóváhagyása előtt legkevesebb 15 nappal a hivatalos hirdetőtábláján és az internetes felületén közzé tenni, miközben ezt a szándékot a teljes említett időszakra vonatkozóan kell közzétenni. 
(9) Ha e törvény vagy külön jogszabály19g) másként nem rendelkezik, az (1)-(3) és (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit a magasabb szintű területi egységnek arányosan kell alkalmaznia a magasabb szintű területi egység vagyonának bérbeadása esetén, mégpedig legalább olyan bérleti díj ellenében, amelyért az adott időszakban az adott helyen, a megállapodott célra, ugyanolyan vagy hasonló dolgokat bérbe adnak, kivéve ha az alábbiakról van szó:
a) a magasabb szintű területi egység tulajdonában lévő olyan ingóság, amelynek maradványértéke nem éri el a 3500 eurót,
b) a magasabb szintű területi egység vagyonának bérlése, melynek tartama ugyanazon bérlőre vonatkozóan egy naptári hónapra számítva nem haladja meg a tíz napot,
c) a magasabb szintű területi egység vagyonának különleges elbírálás alá eső okból való bérbeadása, amelyről a magasabb szintű területi egység képviselő-testülete az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével dönt, miközben a különleges elbírálás alá eső okot indokolni kell; a magasabb szintű területi egység a vagyonának ily módon való bérbeadására vonatkozó szándékát köteles a bérbeadásnak a magasabb szintű területi egység képviselő-testületi jóváhagyása előtt legkevesebb 15 nappal a hivatalos hirdetőtábláján és az internetes felületén közzé tenni, miközben ezt a szándékot a teljes említett időszakra vonatkozóan kell közzétenni. 
(10) E törvény nem érinti az állami segítségnyújtás területére vonatkozó külön jogszabályokat. 
(11) A jogi személyek értékpapírjaival és vagyoni részesedéseivel való olyan rendelkezés során, amely a tulajdonjog megváltozását eredményezi, a magasabb szintű területi egység az (1)-(7) bekezdések rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia, kivéve, ha ezt az eljárást külön jogszabály zárja ki.1)
(12) Arra a természetes és jogi személyre, aki/amely nem a közszféra alanya19ga) és aki/amely köteles nyilvántartásba vetetni magát a közszféra partnereinek jegyzékében,19gb) a magasabb szintű területi egység vagyona csak akkor ruházható át, ha szerepel a közszféra partnereinek jegyzékében.19gc)

9.b §
(1) Ha a magasabb szintű területi egység vagyonának átruházására nem nyilvános üzleti versenytárgyalás,19a) nem árverés,19b) vagy nem külön jogszabályban megállapított minimális ár melletti közvetlen eladás19c) keretében került sor, a magasabb szintű területi egység területén fekvő községben állandó lakhellyel rendelkező természetes személy igényelheti a jogi cselekemény vagy a magasabb szintű területi egység harmadik személyre átruházott vagyonára vonatkozó tulajdonjog megállapításának érvénytelenítését, kivéve azokat az eseteket, amikor e törvény lehetőséget ad a más módon való átruházásra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírósági beadvány benyújtására attól a naptól számított egy évig van lehetőség, amikor a magasabb szintű területi egység vagyonára vonatkozó tulajdonjogot a jogszerző személyre átruházták.

9.c §
(1) Koncessziós vagyon a magasabb szintű területi egység olyan vagyona, amelyet a koncesszionárius építési munkák elvégzésére vonatkozó koncessziós szerződésben vagy a külön törvény19ab) szerint megkötött, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó koncessziós szerződésben megállapodott terjedelemben, feltételekkel és határidővel használ.
(2) A magasabb szintű területi egység nem ruházhatja át a koncessziós vagyont más személy tulajdonába.
(3) Az (1) bekezdés szerinti koncessziós vagyon használatába a következők tartozhatnak:
a) a magasabb szintű területi egység ingatlanvagyonára való belépés,
b) építmény létrehozása a magasabb szintű területi egység tulajdonában lévő telken, ha a koncessziós szerződés értelmében az építmény tulajdonjoga legkésőbb a koncessziós szerződésben meghatározott határidővel a magasabb szintű területi egységre száll át,
c) a magasabb szintű területi egység tulajdonban lévő építmény áthelyezése vagy eltávolítása,
d) a magasabb szintű területi egység vagyonának felújítása, üzemeltetése, karbantartása és javítása,
e) szolgáltatásnyújtás vagy más üzleti célú felhasználás,
f) a magasabb szintű területi egység vagyonának bérbeadása, kikölcsönzése, vagy a magasabb szintű területi egység vagyonára harmadik személy javára szóló, szerződéses dologi teher bejegyzése,
g) a magasabb szintű területi egység olyan vagyonával való rendelkezés, amely teljes elhasználódottsága vagy károsodása, nyilvánvaló elavultsága vagy üzembentartási gazdaságtalansága miatt, illetve más komoly okokból kifolyólag, már nem képes szolgálni eredeti célját vagy rendeltetését,
h) a magasabb szintű területi egység tulajdonában lévő telkeken kitermelt (nyers)anyaggal való rendelkezés a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett.19h)
(4) A koncesszionárius a koncessziós vagyon használata során a saját nevében jár el, nem rendelkezik a magasabb szintű területi egység vagyonkezelőjének e törvény szerinti jogállásával. A koncesszionárius köteles a koncessziós vagyont jó állapotban tartani, azt a meghatározott célra használni, biztosítani annak karbantartását és üzemeltetését, illetve téríteni az ezekkel kapcsolatos költségeket, biztosítani a vagyon védelmét, a koncessziós vagyonra vonatkozóan a koncessziós szerződésben megállapodott kötelezettségek terjedelmében tájékoztatni a magasabb szintű területi egységet, illetve eleget tenni a további, koncessziós szerződésben megállapodott kötelezettségeknek. 
(5) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a koncesszionárius nem használhatja a koncessziós vagyont saját kötelezettségei vagy harmadik személy kötelezettségeinek fedezeteként, továbbá a koncessziós vagyon tulajdonjogát más személyre nem ruházhatja át.

9.d §
(1) Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a koncesszionárius bérbe adhatja, kölcsönbe adhatja a koncessziós vagyont, vagy harmadik személy javára szóló, szerződéses dologi terhet alapíthat rá. A bérleti szerződést, a kölcsönszerződést vagy dologi teher alapításáról szóló szerződést a koncesszionárius legfeljebb a koncessziós szerződésben koncessziós határidőként meghatározott időszakra vonatkozóan kötheti meg harmadik személlyel. A koncessziós vagyon bérbeadására a 9.a § (9) bekezdésének rendelkezése nem vonatkozik. A bérleti díjat és a dologi teher alapításáért járó térítést a koncesszionárius és a harmadik személy megállapodás határozza meg. Ez a rendelkezés nem érinti az állami segítségnyújtásra vonatkozó külön jogszabályokat.19i)
(2) Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a koncesszionárius a magasabb szintű területi egység előzetes írásos beleegyezését követően jogosult másodlagos nyersanyag-felvásárlónak értékesíteni, vagy külön törvény19j) szerint megsemmisíteni azt a vagyont, amely teljes elhasználódottsága vagy megkárosodása, nyilvánvaló elavultsága vagy üzemeltetési gazdaságtalansága miatt, vagy más komoly okokból kifolyólag nem képes rendeltetését vagy meghatározott célját szolgálni.
(3) Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a magasabb szintű területi egység a magasabb szintű területi egység koncessziós szerződésből fakadó követelései vonatkozásában megállapodást köthet a koncesszionáriussal a részletfizetésről vagy a követelések kifizetésének elhalasztásáról. A fizetés elhalasztásáról szóló megállapodás a magasabb szintű területi egység követelésének esedékességéstől számított legfeljebb egyéves időszakra vonatkozóan köthető meg. A részletfizetésről szóló megállapodás vagy a fizetési halasztásról szóló megállapodás idejére késedelmi kamat nem érvényesíthető és azzal kapcsolatban végrehajtás sem alkalmazható. E rendelkezés nem érinti az állami segítségnyújtásra vonatkozó külön jogszabályokat.19i) Ha a koncesszionárius valamely törlesztőrészletet nem fizeti ki rendesen és időben, vagy a teljes tartozását nem fizeti ki a megállapodott határidőn belül, a magasabb szintű területi egység a részletfizetésről szóló megállapodás vagy a fizetési halasztásról szóló megállapodás teljes időszakára esedékes késedelmi kamatokat is beleértve érvényesíti a koncesszionáriussal szemben fennáló követelését.

9.e §
(1) A közös vállalat olyan jogi személy, melyet a koncesszió megvalósítása19ab) céljaira a magasabb szintű területi egység és a koncesszionárius közösen alapítottak. Közös vállalat az a jogi személy is, amelyet a koncesszionárius alapított, és amelynek alaptőkéjébe a koncessziós szerződés értelmében a magasabb szintű területi egység vagyonát apportálták.
(2) A magasabb szintű területi egység a közös vállalat alapításánál vagyoni hozzájárulásként vagy a közös vállalat alaptőkéje vonatkozásában vagyoni hozzájárulásként akkor apportálhatja a vagyonát, ha erről a koncessziós szerződésben megállapodtak. 
(3) Elsőbbségi vagyon a magasabb szintű területi egység azon ingatlanvagyona, amelyet a magasabb szintű területi egység a közös vállalatba apportált. Az elsőbbségi vagyon nem használható fel a közös vállalat, a koncesszionárius vagy harmadik személy kötelezettségeinek fedezeteként, és más személyek tulajdonába sem ruházható át. Az elsőbbségi vagyon nem vonható döntésvégrehajtási eljárás alá, végrehajtás alá, nem része a csődvagyonnak, nem tárgya a felszámolási eljárásnak. Az elsőbbségi vagyont a magasabb szintű területi egység javaslatára az ingatlannyilvántartásban19k) megjegyzéssel jelölik. Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, az elsőbbségi vagyon bérbe adható, kikölcsönözhető, vagy vonatkozásában dologi teher alapítható, de legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós határidőig, vagy pedig a közös vállalat jogutód nélküli megszűnésének időpontjáig terjedően. Az elsőbbségi vagyon e jellege nem szűnik meg más jogutódra történő átszállást követően sem. Az ingatlannyilvántartásban bejegyzett dologi teher megszűnését követően a magasabb szintű területi egység köteles a dologi teher törlésére vonatkozó javaslatot benyújtani.
(4) A közös vállalat köteles megőrizni a tulajdonába került elsőbbségi vagyon rendeltetési célját; ez a kötelezettség a jogutódra is vonatkozik.
(5) A magasabb szintű területi egység külön nyilvántartást vezet az elsőbbségi vagyonról, amely tartalmazza a dolgok azonosító adatokkal kiegészített jegyzékét, és a közös vállalat könyvelési bejegyzésére vonatkozó utalást; a közös vállalat köteles ezeket az adatokat a magasabb szintű területi egység rendelkezésére bocsátani.
(6) A közös vállalatnak az elsőbbségi vagyon üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó jogosultsága a magasabb szintű területi egységre száll, ha a közös vállalat ellen csődeljárás indul; ugyanakkor a magasabb szintű területi egység ennek során a közös vállalat nevében és a joghatásokat saját maga viselve jár el. Ha a közös vállalatot csődeljárás alá vonják, az elsőbbségi vagyon a magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, mégpedig a bíróságnak a csődeljárás megindítására vonatkozó döntésének jogerőre emelkedésével vagy a fellebbviteli bíróság azon döntésének jogerőre emelkedésével, amellyel a fellebbviteli bíróság megerősíti az elsőfokú bíróságnak a csődeljárás megindításáról szóló döntését, mégpedig a koncessziós szerződésben meghatározott térítés fejében, legfeljebb azonban a szakértő által meghatározott áron. Az elsőbbségi vagyon átadásáról és átvételéről készült jegyzőkönyv az ingatalannyilvántartáshoz benyújtott, a magasabb szintű területi egység tulajdonjogának bejegyzésére irányuló javaslat mellékletét képezi. A szakértőnek az elsőbbségi vagyon értékét megállapító szakértői vélemény kidolgozásáért járó díjat a magasabb szintű területi egység téríti. 
(7) A közös vállalat felszámolásának napján az elsőbbségi vagyon a magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, mégpedig a koncessziós szerződésben meghatározott térítés ellenében, de legfeljebb a szakértői véleményben megállapított áron. A felszámoló köteles átadni, a magasabb szintű területi egység pedig köteles átvenni ezt a vagyont; az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül. Az elsőbbségi vagyon átadásáról és átvételéről készült jegyzőkönyv az ingatalannyilvántartáshoz benyújtott, a magasabb szintű területi egység tulajdonjogának bejegyzésére irányuló javaslat mellékletét képezi. A szakértőnek az elsőbbségi tulajdon értékét megállapító szakértői vélemény kidolgozásáért járó díjat a magasabb szintű területi egység téríti.


NEGYEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

10. §
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a magasabb szintű területi egység a vagyon megszerzése és a vele való rendelkezése során külön jogszabályok szerint jár el.20)

11. §
Az állam tulajdonjogának, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek a magasabb szintű területi egységre való átszállásával kapcsolatos vitákban bíróság dönt.

12. §
(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti dolgok annak a külön törvénynek a hatálybalépése napján szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába, amellyel az alapítói jog a magasabb szintű területi egységre száll; e napot kell az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napjának tekinteni.
(2) A 3. § (2) bekezdés szerinti dolgok a megállapodásban megjelölt napon vagy a külön jogszabály szerinti napon szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába.

12.a §
(1) A 3.a § szerinti dolgok annak a külön törvénynek a hatálybalépése napján szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába, amellyel az alapítói jog a magasabb szintű területi egységre száll; e napot kell az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napjának tekinteni.
(2) Ha za átadó jogalany járási hivatal, az 5.a § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet a kerületi hivatal veszi fel és a jegyzőkönyvet a kerületi hivatal statutáris szerve írja alá.
(3) A 8. § (1) bekezdés szerinti kötelesség és a 8. § (4) bekezdés szerinti korlátozások 2004. december 31-ig vonatkoznak az egészségügyi ellátás biztosítását szolgáló vagyonra.

12.b §
A 3.b § (1) és (2) bekezdések szerinti dolgok 2009. július 1-i hatállyal szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába. A 3.b § (3) bekezdése szerinti dolgok a megallapodásban megjelölt napon szállnak át a magasabb szintű területei egység tulajdonába.

13. §
E törvény 2002. január 1-én lép hatályba.


Rudolf Schuster s.k.
Jozef Migaš s.k.
Mikuláš Dzurinda s.k.


1) Pédául a kötvényekről szóló Tt. 530/1990. számú, többször módosított törvény, a Kereskedelmi Törvénykönyv, az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 566/2001. számú, többször módosított törvény (értékpapírtörvény), a kollektív befektetési tevékenységről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt.594/2003. számú, többször módosított törvény.
1a) A közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 523/2004. számú, többször módosított törvény. A területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 583/2004. számú, többször módosított törvény.
1aa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonjogáról szóló Tt. 182/1993. számú, többször módosított törvénye.
1b) A Szlovák Nemzeti Tanácsnak az oktatáügyi államigazgatásról és az iskolák önkormányzatáról szóló Tt. 542/1990. számú, többször módosított törvénye, a szociális ellátásról szóló Tt 195/1998. számú, többszö módosított törvény, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az egészségügyi ellátásról szóló Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye.
2) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 542/1990. számú, többször módosított törvénye.
3) A Tt. 195/1998. számú, többször módosított törvény.
3a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye.
3b) A területfejlesztési tervezésről és építési rendről szóló Tt. 50/1976. számú, többször módosított törvény (építési törvény) 43. §-a.
3c) a Tt. 524/2003 számú törvénnyel módosított Tt. 135/1961. számú törvény 24.b §-a.
3d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 161/2003. számú törvénnyel módosított Tt. 278/1993. számú törvényenek 18.d § (1) bekezdése
3e) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 278/1993. számú, többször módosított törvényének 5. §-a.
4) Pédául a jövedelemadóról szóló Tt. 366/1999. sz., többször módosított törvény, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az egészségbiztosításról, az egészségbiztosítás finanszírozásáról, az Általános Egészségügyi Biztosító létrehozásáról és a szakminisztériumi, ágazati, vállalati és polgári egészségügyi biztosítók létrehozásáról szóló Tt. 273/1994. számú, többször módosított törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szociális Biztosító létrehozásáról szóló Tt. 274/1994. számú, többször módosított törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a foglalkoztatásról szóló Tt. 387/1996. számú, többször módosított törvénye.
5) A számvitelről szóló Tt. 431/2002. számú törvény.
6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlanyilvántartásról és az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog és más jogok bejegyzéséről szóló Tt. 162/1995. számút törvényének (kataszteri törvény) 42 §-a.
7) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1993. számú törvényének 34. §-a.
8) A Tt. 584/2005. számú törvénnyel módosított Tt. 523/2004. számú törvény 21. §-a.
9) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 56. §-a és a köszhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló Tt. 213/1997. számú, töbször módosított törvény.
10) Az alap- és középiskolák hálózatáról szóló Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény (közoktatási törvény). A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az oktatási intézményekről szóló Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvénye.
11) A Szlovák Nemzeti Tanácsnak az önkormányzatok vagyonáról szóló Tt. 138/1991 számú, többször módosított törvénye.
12) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami vagyon vagyonkezeléséről szóló Tt. 278/1993. számú, többször módosított törvényének 13. § (1) bekezdése.
13) A Tt. 584/2005. számú törvénnyel módosított Tt. 523/2004. számú törvény 21. § (9) bekezdésének g) pontja.
14) A Polgári törvénykönyv 43-51. §-ai.
15) Például a múzeumokról és galériákról és a muzeális és képtári értékű tárgyak védelméről szóló Tt. 115/1998. számú törvény.
16) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye; például a könyvtárakról, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az állami műemlékgondozásról szóló Tt. 27/1987. számú törvényének módosításáról és a Matica Slovenskáról szóló Tt. 68/1997. számú tövény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt 183/2000. számú, többször módosított törvény.
17) A többször módosított Polgári törvénykönyv 151.a -151.m §-ai.
18) A Tt. 509/1991. számú törvénnyel módosított Polgári Törvénykönyv 553. §-a.
19) Például a Tt. 65/2001. sz. törvénye a bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról a későbbi jogszabályok értelmében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről és további törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 233/1993. számú, többször módosított törvénye, a csődeljárásról és a végelszámolásról szóló Tt. 328/1991. számú, többször módosított törvény.
19a) A Kereskedelmi Törvénykönyv 281-288. §-ai.
19aa) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 66.a §-a, a közbeszerzésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 25/2006. számú törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontja.
19ab) A többször módosított Tt. 25/2006. számú törvény.
19b) Az önkéntes árverésekről és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a jegyzőkről és a jegyzői tevékenységről szóló Tt. 323/1992. számú, többször módosított törvényének kiegészítéséről szóló 527/2002. számú, többször módosított törvény.
19c) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának a vagyon általános értékének megállapításáról szóló Tt. 492/2004. számú, többször módosított hirdetménye.
19d) A Polgári törvénykönyv 166. §-a.
19f) Például a Polgári törvénykönyv 140. §-a.
20) Például a többször módosított Polgári törvénykönyv és a többször módosított Kereskedelmi törvénykönyv.
19g) Például a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a lakásbérlettel és pótlakásokkal összefüggő néhány viszony rendezéséről szóló a Tt. 189/1992. számú, többször módosított törvénye.
19ga) A Tt. 523/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 3. §-ának 1. bek.
19gb) A Tt. 315/2016. sz., a közszféra partnereinek jegyzékéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
19gc) A Tt. 315/2016. sz. törvényének 18. §-a.
19h) Például az ásványkincsek védelméről és hasznosításáról szóló Tt. 44/1988. számú, többször módosított törvény (bányatörvény) és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a bányatevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányaigazgatásról szóló Tt. 51/1988. számú, többször módosított törvénye.
19i) Például az állami segítségnyújtásról szóló Tt. 231/1999. számú, többször módosított törvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. fejezetei.
19j) A hulladékokról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 223/2001. számú, többször módosított törvény.
19k) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács Tt. 162/1995. számú, többször módosított törvényének 38. és 39. §-ai.