Hatályos 2018. július 1-től 2018. szeptember 30-ig

Tt. 97/2013.

Törvény
A KÖZBIRTOKOSSÁGRÓL


2013. március 26.


Módosítva:
Tt. 34/2014., hatályos 2014. február 27-től
Tt. 110/2018., hatályos 2018. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta:


Alapvető rendelkezések

1. §
(1) E törvény 
a) a telek-közbirtokosságok (továbbiakban: közbirtokosság) létrejöttét, jogállását, gazdálkodását és megszűnését,
b) a közbirtokosság tagjainak jogait, kötelességeit, illetve a tagok és a Szlovák Földalap1) (továbbiakban: "földalap") és a vagyonkezelő1a) egymás közötti viszonyait,
c) a közös ingatlannal és az azon belüli részesedésekkel való rendelkezés feltételeit,
d) a közbirtokosságoknak a telek-közbirtokossági nyilvántartásba (továbbiakban: "nyilvántartás") való bejegyzését, illetve ezek adatváltozásainak bejegyzését,
e) a járási hivataloknak a közbirtokosságok állami felügyelete során gyakorolt hatásköreit,
f) közigazgatási szabálysértéseket és szankciókat szabályozza.
(2) E törvény szabályozza azon tulajdonostársak tulajdonában lévő közös ingatlannal való rendelkezést is, akik vonatkozásában a közbirtokosság megszűnt.

2. §
(1) E törvény alkalmazásában közbirtokosság
a) az olyan, közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonosainak erdő- és legelő-közbirtokossága, amelyre külön jogszabályok vonatkoztak2) és amely külön jogszabályok szerint jött létre,3)
b) a külön jogszabályok4) szerint alapított erdő-közbirtokosság, legelő-közbirtokosság vagy telek-közbirtokosság,
c) a közös ingatlan tulajdonosainak közbirtokossága,
d) a közösen művelt ingatlanok tulajdonosai által alapított közbirtokosság; közösen művelt ingatlannak minősül az a mezőgazdasági telek vagy erdőtelek, amelynek tulajdonosa e telkek más tulajdonosaival közösen közbirtokosságot alapít e telkek közös művelésének és használatának céljából.
(2) A közös ingatlanok tulajdonosainak és a közösen művelt ingatlanok tulajdonosainak jogaira és kötelezettségeire a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak, kivéve ha a 8. § (1) bekezdés, a 9. § (1)-(3) és (7)-(12) bekezdések, 10. § (4) bekezdés és a 15. § (2)-(5) bekezdések másként rendelkeznek.
(3) A közös tulajdonban lévő ingatlan átruházása vagy átvétele során a közös tulajdonban nem keletkezhet olyan tulajdonrész, amelynek területe 2 000 m2-nél kisebb; tulajdonhányadok összevonásával keletkezhet olyan tulajdonrész, amelynek alapterülete kisebb 2 000 m2-nél.

A közbirtokosság alapítása és létrejötte

3. §
Az e törvény szerinti közbirtokosság jogi személy.5)

4. §
(1) Az e törvény szerinti közbirtokosságot a közös ingatlan tulajdonosai vagy a közösen művelt ingatlanok tulajdonosai által megkötött telek-közbirtokosságról szóló szerződéssel (továbbiakban: "közbirtokossági szerződés") alapítják meg. A közbirtokosság alapításáról a közös ingatlan tulajdonosai a társtulajdoni részesedések nagysága alapján számított többségi szavazással döntenek, vagy a többségi szavazással azon telkek társtulajdoni részesedésének nagysága alapján, amelyek közösen művelt ingatlanokká válnak;5a) a közbirtokosság alapításáról és a közbirtokosság szervei tagjainak megválasztásáról közjegyző által felvett jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek részét képezi a szavazáson megjelent ingatlantulajdonosok vagy képviselőik jelenléti íve. A közös ingatlanban meglevő részesedés azon tulajdonosa, aki nem akar a közbirtokosság tagjává válni, a közbirtokosság alapítása során saját részesedését megvételre kínálhatja fel a közös ingatlanban meglevő más részesedés tulajdonosának.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közbirtokosság a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésének napjával jön létre.
(3) A közbirtokosság megnevezésének tartalmaznia kell a "telek-közbirtokosság" megjelölést vagy a "tel.-közbirt." vagy "t.-k." rövidítést. A közbirtokosság megnevezése nem lehet azonos más közbirtokosság nevével.

5. §
(1) A közbirtokossági szerződést írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell
a) a közbirtokosság megnevezését,
b) a közbirtokosság székhelyének címét,
c) az adatot, hogy a közbirtokosok által közösen művelt ingatlanokról van-e szó a 2. § 1. bek. d) pontja értelmében,
d) a közbirtokosság szerveit, ezek jogosultságait és kötelességeit,
e) a közbirtokosság szervei megválasztásának és visszahívásának módját, illetve a választási időszakot,
f) a közbirtokosság tagjainak jogait és kötelességeit,
g) a közbirtokosság tevékenységének 19. § (1) bekezdése szerinti fajtáját,
h) az arra vonatkozó adatot, hogy a közbirtokosság végez-e majd a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet,
i) a közös ingatlanban meglevő azon részesedések számát, amelyeket, illetve amelyekkel a földalap a 10. § (1) és (2) bekezdések szerint kezel, illetve rendelkezik, vagy amelyeket jogi személy a 10. § (6) bekezdés szerint kezel,
j) a (2) bekezdés, a 13. § (1) bekezdés d) pontja, a 13. § (4) és (5) bekezdés, illetve a 15. § (1), (3) és (4) bekezdések szerinti egyéb tényeket,
k) a közbirtokossági szerződés felmondásának vagy az attól való elállásnak az okát, ha közösen művelt ingatlan tulajdonosáról van szó, valamint a közös ingatlan művelésének fennállása idején keletkezett valós és célirányos költségek megtérítésének vagy kiegyenlítésének módját és nagyságát.
(2) A közbirtokosság alapszabályt bocsát ki, amely részletesebben szabályozza különösen a közbirtokosság tagjainak jogait és kötelességeit, a közbirtokosság belső szerveződését, szerveinek hatáskörét, a közgyűlés összehívásának és ülésezésének módját, a közgyűlés szavazási rendjét és a közbirtokosság gazdálkodási alapelveit, kivéve, ha ezeket a közbirtokossági szerződés szabályozza.
(3) A közbirtokossági szerződésnek részét képezi még
a) a közbirtokossági közösség tagjainak névsora (a továbbiakban csak „a tagok névsora”),
b) a közbirtokosság tagjainak tulajdonában lévő közös ingatlanok vagy közösen művelt ingatlanok jegyzéke (a továbbiakban csak „az ingatlanok jegyzéke”) a 18. § 2. bek. értelmében.
(4) Kérésre a közbirtokossági közösség a tagjának kiadja a közbirtokossági szerződés és az alapszabályzat egy példányát, amennyiben ilyet a közbirtokosság kiadott; a közbirtokosságról szóló szerződést vagy az alapszabályzatot a tagnak közokiratként vagy elektronikus formában lehet kiadni.

A közbirtokosság megszüntetése és megszűnése

6. §
(1) A közbirtokosság megszüntetésére
a) tagjainak száma ötnél kevesebbre csökken,
b) a közbirtokosság megszüntetéséről szóló bírósági határozatban megjelölt nappal, vagy e határozat jogerőre emelkedésének napjával,
c) a csődeljárásnak a vagyonfelosztási határozat teljesítését követő megszüntetésével, a csődeljárás a miatt történő megszüntetésével, hogy az adós vagyona nem elégséges a csődbiztos költségeinek és díjazásának fedezésére, a csődeljárás megindítására vonatkozó kérelemnek a vagyonhiány miatti elutasításával, a csődeljárás vagyonhiány miatti felfüggesztésével, a csődeljárás vagyonhiány miatti megszüntetésével vagy a csődeljárásnak a maradékvagyon végső felosztását követő megszüntetésével,
d) a közgyűlés döntésével kerül sor.
(2) A közbirtokosság tagja indítvány nyújthat be a bíróságon a közbirtokosság megszüntetésére, ha
a) a közbirtokosság nem fejt ki tevékenységet, és
b) a bizottságnak vagy a felügyelőtanácsnak nincs kellő számú tagja és helyükre nem léptek be póttagok, nem került sor új bizottsági vagy felügyelőtanácsi tagok választására a megbízatási időszak lejártát követően és ismételten sem került sor az új bizottság vagy felügyelőtanács megválasztására.

7. §
(1) Ha a közbirtokosság felszámolással szűnik meg, a közbirtokosság felszámolására a Kereskedelmi Törvénykönyv gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó6) rendelkezéseit kell arányosan alkalmazni, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(2) A közbirtokosság, mely megszűnőben van, csak a megszűnéssel kapcsolatos tevékenységet végezhet. A megszűnő közbirtokosság köteles a megszűnésétől számított 30 napon át biztosítani a gondoskodást a mezőgazdasági területről7) vagy kijelölni az erdő8) művelőjét.
(3) A közbirtokosság a nyilvántartásból való törlése napján szűnik meg. A közbirtokosság nem alakíthatja át jogi formáját szövetkezetté vagy kereskedelmi társasággá,9) sem más jogi személlyé;10) ez nem érinti a tagok azon jogát, hogy szövetkezetet, kereskedelmi társaságot vagy más jogi személyi formát hozzanak létre.

8. §
A közös ingatlan
(1) Közös ingatlan alatt a jelen törvény egyetlen olyan ingatlant ért, amely több telekből/földterületből állhat és amelyre külön jogszabályi előírások vonatkoznak.2) A közös ingatlan részesedési társtulajdonosi viszonyai megszüntethetők vagy rendezhetők külön jogszabályi előírás alapján.11) Az építmény nem közös ingatlan.
(2) A telekből vagy a közös ingatlanba tartozó telkekből a társtulajdonosok döntése alapján elkülöníthető újonnan létrehozott telek (a továbbiakban csak „a közös ingatlan leválasztott része”). A közös tulajdon leválasztott része a kataszteri nyilvántartásba történő bejegyzése napjától megszűnik közös ingatlan lenni. A közös tulajdon leválasztott része közösen művelt ingatlanná válik, ha a tulajdonosai nem hoznak más döntést.
(3) Közös ingatlanba tartozó új telek létrejöttével nem jön létre közös ingatlan leválasztott része.

9. §
A közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa
(1) A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti közbirtokosság tagjai a közös ingatlanban meglevő részesedések összes tulajdonosai. A közgyűlés döntéshozatala során a földalap kizárólag akkor gyakorolja a közbirtokosság azon tagjának jogait, akinek a közös ingatlanban meglevő részesedését a 10. § (1) és (2) bekezdései alapján kezeli, vagy amellyel rendelkezik, ha a közgyűlés a 14. § 7. §-ának a), b), d), e), i) és j) pontja szerint hoz döntést.
(2) A közbirtokosságban betöltött tagság a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonjogának átruházásával vagy átszállásával jön létre, illetve szűnik meg.
(3) A közös ingatlanban meglevő részesedést megszerző személy a megszerzett részesedés szerinti terjedelemben veszi át közbirtokosság tagjának jogait és kötelességeit, és a közbirtokosság tagja jogainak és kötelességeinek gyakorlása napjától a megszerzett részesedés szerinti terjedelemben csatlakozik a közbirtokossági szerződéshez.
(4) A közbirtokosság tagjainak a közbirtokosságban betöltött tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát a közös ingatlanban meglevő részesedésük fejezi ki.
(5) Ha a közös ingatlan az ingatlankataszterben több tulajdoni lapon van nyilvántartva, és a közbirtokosság tagjainak a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi aránya a (4) bekezdés szerint nem állapítható meg, lehetőség van arra, hogy a közbirtokosság tagjainak megállapodása vagy a közgyűlés döntése állapítsa meg azt.
(6) Ha a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közbirtokosság esetében a közös ingatlan tulajdonosai részesedésének nagysága nem igazolható, részesedésüket egyenlő nagyságúnak kell tekinteni.14)
(7) A közös ingatlanban meglevő részesedés társtulajdonosai közötti átruházására nem vonatkozik az elővásárlási jogra vonatkozó általános rendelkezés,15) kivéve ha a 11. § (2) bekezdés szerinti átruházásról van szó.
(8) Ha a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa harmadik személyre ruházza át a társtulajdoni részesedését, akkor köteles azt felajánlani a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosának; a részesedés a bizottság közvetítésével ajánlható fel. Ha a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosa vagy nevükben a közbirtokosság a 10. bekezdés szerint nem mutat érdeklődést, a részesedés átruházható harmadik személyre.
(9) Tilos a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonjogának átruházása vagy átszállása a közös ingatlanhoz tartozó telkek csak némelyikére vonatkozóan.
(10) Ha a közbirtokosság a közös ingatlan társtulajdonosai nevében szerződést köt a közös ingatlan tulajdonjogának átruházásáról, a részesedés tulajdonosai a közös ingatlan összes tulajdonosa lesz részesedésének nagysága mértékében, a vételárat a közbirtokosság fizeti ki.
(11) A közös ingatlanban meglevő részesedés vagy a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának a közbirtokosságra való átruházása vagy átszállása tilos, ha a közbirtokosság részesedése a közös ingatlanban vagy a közösen művelt ingatlanban meghaladná a 49%-ot.
(12) A közös ingatlan elkülönített része tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés a közös ingatlan összes tulajdonosával azonos feltételekkel, és egyenként külön okiratok formájában is megköthető; ez nem érinti a külön jogszabály szerinti rendelkezéseket.16)
(13) A közös ingatlan elkülönített részének eladásából származó jövedelem a közös ingatlan azon tulajdonosainak bevételét képezi, akik a közös ingatlan elkülönített része tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés részesei. A közös ingatlan elkülönített részét képező résztulajdonok kezelésére, ha azokat a földalap műveli vagy kezeli, egyedi előírások vonatkoznak.17)
(14) A szerződéssel alapított jelzálogjogra és a tulajdonjog kisajátítással való korlátozására a (12) és (13) bekezdéseket megfelelően kell alkalmazni.
(15) A közös ingatlan tulajdonosai a közös ingatlant vagy annak egy részét bérbe adhatják.

A földalap

10. §
(1) A földalap kezeli a közös ingatlan állami tulajdonban levő részesedéseit.
(2) A földlap rendelkezik azon közös ingatlanban meglevő részesedésekkel, amelyek
a) nevesítetlen tulajdonosok tulajdonát képezik vagy tulajdonjoguk nincs nyilvántartva az ingatlankataszterben,18)
b) tulajdonjogát nem igazolták.19)
(3) A földalap nem használhatja azokat a telkeket, amelyek az 1. és 2. bekezdés szerinti közös ingatlanokban található részesedésnek felelnek meg, hanem azokat a közbirtokosság használja; a földalap a nyereséghányadból vagy a bérleti díjból részesedik a 20. § szerint.
(4) A földalap csak akkor gyakorolja a közbirtokosság tagjának jogait, ha a közgyűlés a a 14. § 7. bek. a) b), d), e), i) és j) pontja szerint hoz döntést.
(5) A földalap a bírósági eljárásban vagy közigazgatási szerv előtti eljárásban a tulajdonosok nevében a közös ingatlanban meglevő részesedésekkel kapcsolatos ügyekben jár el az (1) és (2) bekezdés szerint közös ingatlanokban meglevő részesedések tulajdonjogi ügyeiben, még abban az esetben is, ha e tulajdonosok tulajdonjoga vitatott.
(6) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az állam védelmével kapcsolatos feladatok ellátását szolgáló területeken20) elhelyezkedő közös ingatlanokban meglevő részesedések kezelésére, sem a külön jogszabály21) szerint állami tulajdonná vált közös ingatlanokban meglevő részesedések kezelésére. A közös ingatlanokban meglevő e részesedéseket külön jogszabály szerinti jogi személy kezeli.22)

11. §
(1) A földalap azokat a közös ingatlanban meglevő, állami tulajdonú, a 10. § (1) bekezdése szerint a földalap kezelésébe tartozó részesedéseknek megfelelő méretű telkeket, amelyekre vonatkozóan nem érvényesítettek restitúciós igényt,23) más személyek tulajdonába ruházhatja át. A közös ingatlanban meglevő, állami tulajdonú részesedések tulajdonjogának átruházása külön jogszabályok szerinti korlátozások alá esik.24) Az átruházás során a közös ingatlanban meglevő részesedés értékét és az ezen az ingatlanon fellehető növényzet értékét külön jogszabály25) szerint kell megállapítani.
(2) A közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonosait a közös ingatlanban meglevő, a 10. § (1) bekezdése szerint a földalap kezelésébe tartozó részesedések vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg. Ha a földalap az (1) bekezdés szerint jár el, akkor a közös ingatlanban meglevő állami tulajdonú részesedést bizottságon keresztül ajánlja fel megvételre a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosainak, illetve megfelelő határidőt szab a közös ingatlanban meglevő részesedés átruházására vonatkozó írásos kérelem benyújtására.
(3) A földalap a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosának vagy a közbirtokosság tulajdonosok nevében benyújtott írásos kérelme alapján a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosával vagy a részesedések tulajdonosai nevében eljáró közbirtokosággal szerződést köt a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról.
(4) A közös ingatlanban meglevő részesedések vételára részletfizetéssel is kiegyenlíthető, legkésőbb a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötésének napjától számított tíz éven belül. A földalap a vevőnek a vételár kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségét jelzálogszerződéssel biztosítja és az erre vonatkozó megjegyzés bejegyzése céljából kérelmet nyújt be az ingatlankataszterbe.
(5) Ha a közös ingatlan tulajdonosai közül senki, és a nevükben eljáró közbirtokosság sem mutat a megállapított határidőn belül érdeklődést a közös ingatlanban meglevő részesedések 3. bekezdés szerinti megvétele iránt, a földalap csak a közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonjogának 1. bekezdés szerinti átruházására vonatkozó ajánlattal azonos feltételekkel hirdethet meg nyilvános versenytárgyalást.26)
(6) A földalap a tulajdonjognak az ingatlankataszterbe való bejegyzésére vonatkozó kérelmet a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötését és külön jogszabály27) szerinti közzétételét követően nyújtja be. A tulajdonjogot megszerző személy a közös ingatlanban meglevő, (1) bekezdés szerinti részesedést a vételár kiegyenlítéséig28) nem ruházhatja át más személy tulajdonába, nem alapíthat rájuk dologi terhet, illetve azt más módon sem terhelheti meg; e korlátozást fel kell tüntetni a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződésben.
(7) A közös ingatlanban meglevő részesedések értékének megállapításával kapcsolatos költségeket, a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásához szükséges technikai eszközök biztosításával és a közigazgatási illetékekkel kapcsolatos költségeket a tulajdonjogot megszerző személy állja.
(8) Ha a közbirtokosság tagja külön jogszabály szerinti jogosult személy,29) a földalap az eredeti telket az általa a 10. § (1) bekezdés szerint kezelt közös ingatlanban meglevő részesedés térítésmentes átruházásával pótolhatja. Erre az átruházásra nem vonatkozik az elővásárlási jogra vonatkozó általános rendelkezés.15)

12. §
A közösen művelt ingatlan tulajdonosa
(1) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosság tagja a közösen művelt ingatlan összes tulajdonosa. A közbirtokosság tagjává válhatnak a 2. § 1. bek. d) pontja szerint a közös ingatlan tulajdonosai is.
(2) A közösen művelt ingatlan (1) bekezdés szerinti tulajdonosa ezen ingatlant a közbirtokosság kezelésébe adhatja a 19. § szerinti célok szerinti közös megművelésre és használatra, miközben nem jön létre közös ingatlan, sem társtulajdonosi jogviszony az ingatlanra vonatkozóan. A közbirtokosság használja a részesedéseket, melyek nem tartoznak a közösen művelt ingatlanba és amelyeket a földalap vagy az ingatlankezelő kezel vagy amelyekkel a földalap vagy az ingatlankezelő rendelkezik, mégpedig a földalappal vagy ingatlankezelővel a közös használat idejére megkötött bérleti szerződés alapján.29a) Ha a közösen művelt ingatlan tulajdonosa a közösen művelt ingatlant bérbe adja, a földalap vagy ingatlankezelő bérbe adja a közösen művelt ingatlanban levő részesedését, melyet kezel vagy amellyel rendelkezik, mégpedig ugyanolyan feltételek mellett annak a bérlőnek, akinek a tulajdonos a közösen művelt ingatlant bérbe adta.
(3) A közösen művelt ingatlan tulajdonosa elállhat a közbirtokossági szerződéstől, felmondhatja azt vagy kiléphet a közbirtokosságból a közbirtokosság tagjaival való megállapodást követően. A közösen művelt ingatlan tulajdonosa, aki elállt a közbirtokossági szerződéstől, felmondta azt vagy kilépett a közbirtokosságból, köteles a közbirtokosságnak megtéríteni vagy kiegyenlíteni az ingatlan közös műveléséből fakadó indokolt és célirányos költségeket a közös ingatlanművelés időtartamára; ilyen kötelessége a földalapnak nincs, amennyiben nem értett egyet a közbirtokossági szerződéstől való elállással, annak felmondásával vagy a közbirtokosságból való kilépéssel.
(4) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosságban betöltött tagság a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának átruházásával vagy átszállásával jön létre, illetve szűnik meg. A közösen művelt ingatlan tulajdonjogát megszerző személy a tulajdonjog átruházásával vagy átszállásával a közbirtokosság tagjává válik és a megszerzett ingatlan terjedelmében lép a közbirtokosság tagjának helyébe annak jogai és kötelességei vonatkozásában vagy a 3. bekezdés szerint. 
(5) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosság tagjának a közbirtokosságban betöltött tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát a közbirtokosság tagjához tartozó ingatlan méretének a közbirtokosság összes tagja közösen művelt ingatlanjainak teljes méretéből való részesedése fejezi ki, amennyiben a közbirtokossági szerződés, az alapszabályzat vagy a közgyűlési határozat másképp nem rendelkezik.

A közbirtokosság szervei

13. §
(1) A közbirtokosság szervei
a) a közgyűlés,
b) a bizottság,
c) a felügyelő bizottság,
d) a közbirtokossági szerződéssel létrehozott egyéb szerv.
(2) A közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szerveibe 18 évesnél idősebb természetes személyek vagy a közbirtokosság tagjának számító jogi személyek választhatók meg, ha legkésőbb a választás napjáig írásban bejelentették jelöltségüket a közbirtokosságnak. A felügyelőtanács tagja olyan természetes személy is lehet, aki nem tagja a közbirtokosságnak. A közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szerveiben viselt tagság a szerv megbízatási idejének lejártával, visszahívással, a természetes személy halálával vagy a jogi személy megszűnésével, illetve a tagságról történő írásbeli lemondással szűnik meg.
(3) Ha a közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szervének a tagja jogi személy, a közbirtokossági tag jogait és kötelességeit a közbirtokossági szervben a képviselője látja el; a jogi személy képviselőjének lecserélése nem jelenti a közbirtokossági szerv tagjának megváltozását. A jogi személy, mely a közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szervének tagja, köteles haladéktalanul jelenteni a közbirtokosságnak képviselője lecserélését.
(4) A közbirtokosság szerveinek választási időszaka legfeljebb öt év; közbirtokosság szervei megbízatási időszakának hossza a közbirtokossági szerződésben vagy az alapszabályban kerül megállapításra. A közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szervének megbízatási ideje/választási időszaka leghamarabb a közbirtokossági szerv megválasztását követő napon kezdődik meg; A közbirtokossági szerződés, az alapszabály vagy a közgyűlés későbbi időpontot is meghatározhat a megbízatási időszak kezdetének. Ha a közbirtokossági szervben megüresedett helyre póttag lép be vagy újonnan megválasztott közbirtokossági tag kerül a szervbe, a megbízatási ideje a közbirtokossági szerv megbízatási idejének végéig tart.
(5) A közbirtokosság szerveivel, kijelölésük módjával, az e szervekben betöltött tagság létrejöttével vagy megszűnésével, a póttagok ezen szervekbe történő belépésével kapcsolatos és a működésüket szabályozó részleteket a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály határozza meg.

14. §
(1) A közbirtokosság legfelsőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést a közbirtokosság összes tagja alkotja.
(2) A közgyűlés tanácskozását a bizottság legalább évente egyszer összehívja. A bizottság köteles a közgyűlés tanácskozására legalább 30 nappal a közgyűlés ülése előtt meghívni a közbirtokosság minden tagját, a földalapot, ha a földalap részesedéseket kezel a művelt közös ingatlanban vagy azokkal rendelkezik, és az ingatlankezelőt, ha az ingatlankezelő a közösen művelt ingatlanban részesedéssel bíró tulajdonos jogainak végrehajtója. A bizottság legalább 25 nappal a közgyűlés tanácskozásának időpontja előtt hirdetményt tesz közzé a közgyűlés üléséről (a továbbiakban csak „hirdetmény”) a szokásos hirdetési felületén, a honlapján vagy országos terjesztésű médiumban; a szokásos hirdetési felületet a közbirtokosság az alapszabályzatában határozza meg. A bizottság köteles tájékoztatni a járási hivatalt a közgyűlés üléséről a kitűzött időpontot megelőző 30. napig.
(3) A bizottság a közgyűlés ülésére szóló meghívóban és a közgyűlés ülésére vonatkozó közleményben (a továbbiakban csak „meghívó”) feltünteti a közbirtokosság megnevezését és székhelyét, a közgyűlés ülésének helyét, napját és időpontját, a részleges gyűlésre vagy a közgyűlés rendkívüli ülésére vonatkozó adatot, a közgyűlés ülésének programját és az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az ülésen való részvétel meghatalmazott képviselő útján is lehetséges. A bizottság a meghívóban feltüntetheti, hogy ha a közgyűlésen a jelenlét nem lesz kielégítő a 15. § 2. bek. szerinti döntéshozatalhoz, az ülést csak 1. számú részleges ülésnek fogja tekinteni; egyben feltünteti a további részleges ülésék helyszínét, napját és időpontját. Ha a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa a bizottság közvetítésével a 9. § (7) bekezdése alapján felkínálja részesedését, vagy ha a földalap a 11. § (2) bekezdés szerinti, állami tulajdonú részesedését kínál fel, a bizottság e tényt feltünteti a közgyűlés ülésének programjában.
(4) Ha a közgyűlési meghívóban és a hirdetményben az ülés programpontja nem a 7. bekezdés i) vagy j) pontja szerint vannak feltüntetve, az ilyen programpont pótlólagosan nem vehető fel a közgyűlés napirendjére.
(5) A bizottság köteles összehívni a közgyűlés ülését, ha ezt a közbirtokosság tagjai szavazatainak legalább egy negyedét birtokló tagok írásban kérik, mégpedig a közbirtokosság tagjai által javasolt időpontban. Ha a bizottság nem hívja össze a közgyűlés ülését, vagy ha olyan időpontra hívja össze, amelyre vonatkozóan nem egyezett meg a közbirtokosság közgyűlési ülésének összehívását kérelmező tagjaival, a közgyűlés ülését a közbirtokosság tagjai meghatalmazott képviselője vagy a felügyelőtanács hívja össze; a közbirtokosság meghatalmazott képviselőjére vagy a felügyelőtanácsra a bizottság 2–4. bekezdés és 6. bekezdés szerinti kötelességei és jogai vonatkoznak.
(6) A bizottság dönthet úgy is, hogy a közgyűlés ülését levélszavazásos formában valósítja meg, amennyiben ezt a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabályzat lehetővé teszi. A bizottság a meghívóhoz csatolja az anyagokat, melyekről a közgyűlésnek tanácskoznia kell, a szavazólapokat és a visszaküldésre szolgáló borítékot, a meghívóban pedig feltünteti a dátumot/időpontot, ameddig a borítékolt szavazólapot vissza kell küldeni, valamint a tudnivalókat a szavazás módjáról és a szavazólap kitöltéséről. A levélszavazásos közgyűlés összehívására arányos mértékben alkalmazandók a 2–4. bekezdés rendelkezései.
(7) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) a közbirtokossági szerződés jóváhagyása és módosítása, kivéve a tagok jegyzékének és az ingatlanok jegyzékének változásait,
b) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
c) a közbirtokosság szervei 13. § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti tagjainak megválasztása és visszahívása,
d) a közös ingatlan egy részének 8. § (2) bekezdés szerinti elkülönítéséről való döntés,
e) a döntéshozatal a közbirtokosság megbízásáról a közös ingatlanban való részesedés megszerzéséről a 9. § 10. bek. szerint,
f) a közbirtokosság gazdálkodásáról, a közös ingatlan és a közösen művelt ingatlanok használatának módjáról, illetve a közbirtokosság vagyonával való rendelkezésről való döntés,
g) az éves pénzügyi beszámoló jóváhagyása,
h) a döntés a haszon és a közbirtokossági vagyon tagok közti szétosztásra meghatározott részének felosztásáról és a veszteség pótlásáról,
i) a közbirtokosságnak gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe való belépéséről, illetve ennek feltételeiről való döntés,
j) a közbirtokosság megszüntetéséről való döntés,
k) a közbirtokosság egyéb ügyeiről való döntés, ha az ezekről való döntést nem bízták a közbirtokosság más szerveire.
(8) A hirdetmény 2. bekezdés szerinti megjelentetési vagy a meghívó kiküldési határidejének elmulasztása a közgyűlési határozat érvényességét nem befolyásolja, ha azt a 15. § 1–3. bek. szerint hozták meg.

15. §
(1) A közgyűlési határozathozatal során a közbirtokosság minden tagja azzal arányos szavazattal rendelkezik, amennyi őt a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásának arányában a 9. § 4. bekezdés szerinti részvételi aránya szerint megilleti. A közbirtokosságnak, mely önmaga tagja, a közgyűlési határozathozatal során szavazati joga nincs.
(2) A közgyűlés a 14. § 7. bekezdés a), b), d), i) és j) pontja szerinti esetekben a közbirtokosság összes tagjának szavazattöbbségével dönt; a 14. § 7. bek. c), f), h) és k) pontjai szerinti esetekben a közgyűlés a közbirtokosság azon tagjainak szavazattöbbségével dönt, akiknek a közös ingatlanban meglevő részesedését nem ő kezeli, vagy azokkal nem a földalap rendelkezik a 10. § 1. és 2. bekezdése szerint és akiknek a közös ingatlanban való részesedését nem ingatlankezelő kezeli. A 14. § 7. bekezdés d) és e) pontja szerinti ügyekben csak a közös ingatlan tulajdonosai döntenek az összes közbirtokossági szavazat többségével.  A közbirtokosság leszavazott tagjai jogosultak bírósághoz fordulni a közgyűlés döntése érvénytelenségének kimondását kérve.
(3) A közbirtokosság azon tagjának szavazatát, aki ismeretlen és akinek részesedését nem kezeli földalap vagy ingatlankezelő, a közgyűlési határozathozatal során figyelmen kívül hagyják.
(4) Ha a bizottság úgy dönt, a közgyűlés ülésezhet részleges gyűlés formájában, miközben a részleges gyűlés a közgyűlés egyazon ülésének a részét képezi. A részleges közgyűlések programjának azonosnak kell lennie. A közbirtokosság minden tagja csak egy részleges gyűlésen szavazhat. A döntéshozatal során az összes részleges gyűlésen leadott szavazatot meg kell számlálni. A részleges gyűlés összehívására a 14. § 2–4. és 6. bekezdéséinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A bizottság rendkívüli közgyűlési ülést hívhat össze, ha a közgyűlési szavazáson nem vesznek részt a közbirtokosság azon tagjai, akik a 2. bekezdés szerinti szavazattöbbséggel rendelkeznek. A rendkívüli közgyűlés összehívására a 14. § 2–4. és 6. bekezdéséinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A közgyűlés a rendkívüli ülésen a közbirtokosság jelenlevő tagjainak szavazattöbbségével dönt. A közgyűlés nem dönthet rendkívüli ülésen a 14. § 7. bekezdés a), b), d),e), i) és j) pontja szerinti ügyekben.

16. §
(1) A bizottság a közbirtokosság végrehajtó és statutáris szerve. Irányítja a közbirtokosság tevékenységét és dönt minden olyan ügyben, amelyet e törvény, a közbirtokossági szerződés, az alapszabály vagy a közgyűlés a döntési jogkörébe utal, kivéve, ha e törvény a közbirtokosság más szerveire bízza azokat.
(2) A bizottság jár el
a) a közbirtokosság tagjai nevében a bíróságok és a közigazgatási szervek előtt a közös ingatlannal vagy a közösen művelt ingatlanokkal kapcsolatos vállalkozási tevékenységet érintő ügyekben, ezek közös használatával kapcsolatos ügyekben, ezek tulajdonjogából eredő közös dolgok beszerzésével kapcsolatos ügyekben,
b) a közbirtokossági tagok nevében bérleti szerződés megkötésekor, melynek tárgya a közös ingatlan, a közösen művelt ingatlan vagy annak része, vagy más, hasonló szerződés megkötésekor,29b) ha a közbirtokossági szerződésből, az alapszabályzatból vagy a közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan társtulajdonosainak döntése másként nem rendelkezik,
c) képviselőként a közbirtokossági tagok helyett, kivéve 10. § 1. és 2. bekezdése szerinti közbirtokossági tagokat, a közös ingatlanban való olyan részesedésszerzési ügyekben, amikor a tulajdonjog vitatott,
d) szerződéskötéskor a közös ingatlan társtulajdonosai nevében a közös ingatlan résztulajdonának átruházásáról a 9. § 10. bekezdése szerint, ha a közgyűlés így döntött.
(3) A bizottságnak legalább három tagja van. A bizottság tárgyalását a közbirtokosság elnöke szervezi és irányítja. A közbirtokosság elnökét a bizottság a saját soraiból választja meg, kivéve, ha a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály másként rendelkezik.
(4) A bizottság a saját tevékenységéért a közgyűlésnek felel. Ha a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a bizottságot kifelé a közbirtokosság elnöke képviseli. Ha a bizottság által végzett jogügyletet kötelező írásos formába foglalni, az elnök aláírására van szükség.
(5) A közbirtokosság elnökét távollétében a bizottság nyilvántartásba bejegyzett megbízott tagja képviseli.
(6) A bizottság tagjának tisztsége ellátásáért díjazás állapítható meg. A díjazás összegét a közgyűlés állapítja meg.
(7) A közbirtokosság, melyben a bizottság megbízatási ideje lejárt és új bizottság megválasztására nem került sor, vagy amelyben a bizottságnak nincs meg a 3. bekezdés szerint előírt taglétszáma és a megüresedett helyeket nem foglalták el póttagok, az új bizottság vagy bizottsági tag megválasztásáig nem végezhet más tevékenységet, csak
a) a bizottság vagy bizottsági tag megválasztására irányuló közgyűlés ülésének összehívására vonatkozót,
b) eseti kitermelésre vagy erdővédelemre irányulót,
c) az adókötelezettségek teljesítésére irányulót.

17. §
(1) A felügyelő bizottság végzi a közbirtokosság tevékenységének ellenőrzését és megtárgyalja tagjainak panaszait. A felügyelő bizottság a saját tevékenységéért a közgyűlésnek felel.
(2) A felügyelő bizottságnak legkevesebb három tagja van. A felügyelő bizottság azon tagjainak száma, akik nem tagjai a közbirtokosságnak, kevesebb, mint a felügyelő bizottság azon tagjainak száma, akik a közbirtokosság tagjai. A felügyelő bizottságban betöltött tagság összeegyeztethetetlen a bizottságban betöltött tagsággal.
(3) A felügyelő bizottság élén a felügyelő bizottság elnöke áll. A felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság a saját soraiból választja.
(4) A felügyelő bizottság tagjának tisztsége ellátásáért díjazás állapítható meg. A díjazás összegét a közgyűlés állapítja meg.
(5) A felügyelő bizottság akkor hívhatja össze a közgyűlés ülését, ha a közbirtokosság vagyona indokolatlanul csökken, vagy erre már korábban sor került, vagy ha feltehető, hogy e törvény vagy más általánosan kötelező érvényű jogszabály megszegésére, vagy a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály megszegésére került sor; az ilyen esetekben a felügyelő bizottságra a bizottság 14. § 2–4. és 6.bekezdés szerinti kötelességei vonatkoznak. A felügyelő bizottság összehívja a közgyűlés ülését, ha erre a közbirtokosság tagjainak meghatalmazott képviselője a 14. § 5. bekezdése értelmében felkéri.
(6) A felügyelő bizottság, melynek a megbízatási ideje lejárt és az új felügyelő bizottság megválasztására nem került sor, valamint a felügyelő bizottság, mely nem rendelkezik a 2. bekezdés szerinti taglétszámmal és a megüresedett helyre nem lépett be póttag, egészen az új felügyelő bizottság vagy felügyelőbizottsági tag megválasztásáig csak az 5. bekezdés szerinti jogkörök végzésére jogosult.

18. §
(1) A közbirtokosság a kataszteri nyilvántartás alapján vezeti a tagok jegyzékét. A tagsági jegyzékbe bejegyzik a természetes személy utó- és családi nevét, állandó lakcímét, születési dátumát, a jogi személy megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát, a tag részarányát a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában, a közbirtokossági tagság keletkezésének időpontját és a tagok jegyzékébe történő felvétel dátumát. A tagok jegyzékében feltüntethető a tagság keletkezésének jogi indoka és a tagoknak szánt nyereségből vagy vagyonból történő kifizetéseknek módja, ha ez a közbirtokossági szerződésben le van fektetve.
(2) A közbirtokosság vezeti az ingatlanok jegyzékét. Az ingatlanok jegyzékébe bejegyzik a kataszteri területet, a tulajdonlap vagy egyéb okiratok számát, melyeken szerepel a közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan a kataszteri nyilvántartásban, a parcellaszámot, a közös ingatlanba vagy közösen művelt ingatlanba tartozó telek fajtáját és méretét.
(3) A tagok jegyzékébe és az ingatlanok jegyzékébe bejegyzik a nyilvántartott tények/adatok változásait, beleértve a tagságban történt változásokat, a közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan adatainak változásait. A közbirtokosság tagjai, az alap és a kezelő köteles minden nyilvántartási adatváltozásról tájékoztatni a közbirtokosságot a keletkezésétől számított két hónapon belül. A közbirtokosság köteles a tagok jegyzékébe és az ingatlanok jegyzékébe a változások bejelentésétől számított öt napon belül bejegyezni a változásokat.
(4) A közbirtokosság tagja, az alap és a kezelő jogosult betekinteni a tagok és ingatlanok jegyzékébe, kivonatot kérni vagy készíteni belőlük. A közbirtokosság szerve, mely a tagok és ingatlanok jegyzékét vezeti, köteles
a) lehetővé tenni mindenkinek, aki jogosultságát igazolja, a betekintést a tagok és ingatlanok jegyzékébe,
b) a közbirtokosság tagjának, aki azt írásban kérvényezi, igazolást kiállítani közbirtokossági tagságáról, valamint kivonatot készíteni a közbirtokossági tagok és ingatlanok jegyzékéből.

A közbirtokosság gazdálkodása

19. §
(1) A közbirtokosság a közös ingatlanon vagy a közösen művelt ingatlanokon végzett vállalkozási tevékenység céljából, ezek közös használatának céljából, ezek tulajdonjogából eredő közös dolgok beszerzésének céljából
a) mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, illetve az ezzel kapcsolatos, mezőgazdasági termékek feldolgozására és kezelésére irányuló tevékenységet végez,
b) erdőkben és vízfelületeken folytat gazdálkodást.
(2) A közbirtokosság az (1) bekezdés szerinti tevékenységeket a külön jogszabályokkal30) összhangban végzi.
(3) A közbirtokosság külön jogszabályokkal31) összhangban más vállalkozási tevékenységet is végezhet.

20. §
(1) A közbirtokosság tagjának a közbirtokosság tagjai közötti felosztásra szánt haszonból és vagyonból való részesedését a közbirtokosság tagjának a jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételének aránya szerint kell meghatározni, kivéve, ha a közbirtokossági szerződésből, az alapszabályból vagy a közgyűlés döntéséből más következik.
(2) A közbirtokosság a 14. § 7. bekezdés h) pontja szerinti közgyűlési döntés napjától számított 30 napon belül köteles ezt a döntést az alappal és a kezelővel közölni.
(3) A közbirtokosság tagjának, az alapnak és a kezelőnek a hasznosból vagy ingatlanból származó részesedését oly módon fizetik ki, amilyet a tagok jegyzékében szereplő tag, az alap vagy a kezelő meghatároz, vagy ami a közbirtokossági szerződésből, alapszabályból vagy a közgyűlési határozatból ered.

21. §
(1) A bizottság a közgyűlésnek az éves pénzügyi beszámolóval32) együtt nyújtja be a haszon felosztásának vagy a veszteség pótlásának módjára vonatkozó javaslatát.
(2) A közbirtokosság tagjai, a földalap és a kezelő jogosultak betekinteni a közbirtokosság gazdálkodására vonatkozó iratokba és azokról másolatokat készíteni.
(3) A közbirtokosság kérheti a tagtól, az alaptól vagy a kezelőtől a 2. bekezdés szerinti bizonylatok elkészítésének tényleges költségei megtérítését; mindez arányos mértékben vonatkozik a 14. § 4. bekezdés b) pontja szerinti tagsági és ingatlanjegyzékből készült kivonatokra is.

A nyilvántartás

22. §
(1) A nyilvántartást a járási hivatal vezeti.
(2) A nyilvántartásba való bejegyzésre az a helyileg illetékes járási hivatal jogosult, amelynek illetékességi területén az adott közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan elhelyezkedik. Ha a helyi illetékesség ilyen módon nem állapítható meg, akkor az a helyileg illetékes járási hivatal, amelynek illetékességi területén az adott közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan méretét tekintve legnagyobb része elhelyezkedik. A nyilvántartóban eszközölt adatváltozások vagy a közbirtokosság megszüntetésének bejegyzésére az a helyileg illetékes járási hivatal hivatott, mely a közbirtokosságot nyilvántartásba vette.
(3) A járási hivatal a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát33) és a statisztikai számjel kiosztása céljából közli vele a közbirtokosság létrejöttének tényét, a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, a közbirtokosság elnökének utónevét, családnevét és lakcímét, illetve az arra vonatkozó adatot, hogy a közbirtokosság végez-e a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet. A járási hivatal a feltüntetett adatok módosulásáról és a közbirtokosság megszűnéséről is haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát.
(4) A járásii hivatal haladéktalanul értesíti az illetékes adóhivatalt a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről.

23. §
(1) A nyilvántartásba a következő adatokat és azok változásait kell bejegyezni:
a) a közbirtokosság megnevezése,
b) a közbirtokosság székhelye,
c) a közbirtokosság statisztikai azonosító száma,
d) a tulajdoni lapnak vagy más okiratnak a száma az ingatlanjegyzék szerint,
e) a közbirtokosság szervei választott tagjainak azonosító adatai az alábbi terjedelemben
1. természetes személy esetén az utóneve, családi neve, állandó lakhelye és születési ideje,
2. jogi személy esetén a megnevezése, székhelyének címe és statisztikai azonosító száma,
f) a közbirtokosság nevében eljárni jogosult személyek utóneve, családi neve, állandó lakhelye és születési ideje, illetve a közbirtokosság nevében való eljárási jogosultság terjedelme,
g) az arra vonatkozó adat, hogy a közbirtokosság a 19. § 3. bekezdése szerinti vállalkozási tevékenységet végez,
h) az arra vonatkozó adat, hogy a közbirtokosság a 2. § 1. bekezdés d) pontja szerinti közösen művelt terület,
i) a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésének időpontja.
(2) A nyilvántartásba be kell jegyezni
a) a közbirtokosság megszüntetésének tényét és a megszüntetés okát,
b) a közbirtokosság felszámolásának adatait, ha a közbirtokosság felszámolással szűnik meg,
c) a közbirtokosság nyilvántartásból való törlésének időpontját.

24. §
(1) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmet a közbirtokosság elnöke mint kérelmező nyújtja be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a 23. § (1) bekezdés a), b), és d)-h) pontjai szerinti adatokat, valamint a következő mellékleteket:
a) a közbirtokossági szerződés,
b) a közbirtokosság alapszabálya, ha ennek kibocsátásáról a közbirtokosság tagjai megegyeztek,
c) a 4. § (1) bekezdés szerinti, közjegyző által készített jegyzőkönyv,
d) az arra vonatkozó nyilatkozat, miszerint a közbirtokosság végez-e majd a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet.

24.a §
(1) A javaslatot a közbirtokosság 6. § 1. bekezdés d) pontja szerinti okból történő megszűntetésének bejegyzéséről a javaslattevő nyújtja be, aki a közbirtokosság elnöke. A javaslattevő köteles a közbirtokosság megszűnésének bejegyzését a közbirtokosság közgyűlésének ezt kimondó határozatának napjától számított 60 napon belül indítványozni.
(2) A közbirtokosság megszűnésének bejegyzésére irányuló javaslatnak tartalmaznia kell a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát, a felszámolóbiztos megnevezését, ha a közbirtokosság felszámolással szűnik meg, vagy az adatot, hogy a közbirtokosság felszámolás nélkül szűnik meg, valamint a mellékletet, vagyis a közbirtokosság megszűnését kimondó közbirtokossági közgyűlési határozatot.

25. §
(1) A bejelentést a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról a közbirtokosság elnöke nyújtja be. A bejelentést a felszámolás befejezéséről a felszámolóbiztos nyújtja be.
(2) A nyilvántartásba vett adatok változásáról szóló jelentésnek tartalmaznia kell a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát, a nyilvántartásból törlendő és oda beírandó adatok felsorolását, valamint az alábbi mellékleteket:
a) a közgyűlési határozatot, ha
1. a változásról a közgyűlés dönt a 14. § 7. bekezdés a)–c), i) és j) pontja szerint,
2. a felszámolóbiztos megnevezését,
b) az okiratot, melyből következik
1. az adatváltozás a 23. § 1. bekezdés a) b) és d)–h) pontja szerint,
2. a közbirtokosság felszámolása a 6. § 1. bekezdés a)–c) pontja szerint.
(3) A felszámolás befejezéséről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát és a felszámolás befejezésének dátumát.
(4) A közbirtokosság elnöke köteles jelenteni a járási hivatalnak a nyilvántartásban szereplő adatok változásait 30 napon belül azt követően, hogy
a) változtak a 23. § 1. bek. a), b) és d) pontja szerinti adatok,
b) olyan tényállás következett be, mely alapján a 6. § 1. bek. a)–c) pontja értelmében megszűnik a közbirtokosság.
(5) A felszámolóbiztos köteles a járási hivatalnak jelenteni a felszámolás befejezését a felszámolás napjától számított 30 napon belül.

26. §
(1) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás résztvevője a 24. § (1) bekezdés szerinti kérelmező és a közbirtokosság tagjai. A közbirtokosság 24.a § szerinti megszűntetésének nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás résztvevője a közbirtokosság és annak tagsága.
(2) A járási hivatal ellenőrzi, hogy
a) a javaslatot jogosult személy nyújtotta be,
b) a javaslat teljes,
c) a javaslatban szereplő adatok egyeznek a javaslat mellékletében szereplő adatokkal,
d) a közigazgatási eljárási díj befizetésre került.36)
(3) Ha a 2. bekezdés szerinti követelmények teljesültek, a járási hivatal dönt
a) a közbirtokosság bejegyzéséről a nyilvántartásba,
b) a közbirtokosság törlésének bejegyzéséről a nyilvántartásba azzal a záradékkal, hogy „felszámolás alatt áll”, amennyiben a közbirtokosság felszámolással szűnik meg,
c) a közbirtokosság megszűnésének nyilvántartásba való bejegyzéséről és törli a közbirtokosságot a nyilvántartásból, ha a közbirtokosság felszámolás nélkül szűnik meg.
(4) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről és a közbirtokosság megszüntetésének nyilvántartásba való bejegyzéséről nem bocsátanak ki írásos határozatot. A járási hivatal az iratokban széljegyzi a bejegyzést és a kérelmezőnek igazolást állít ki, amelyben feltünteti a járási hivatal megjelölését, a közbirtokosság megnevezését, az igazolás kiállításának idejét, illetve a nyilvántartásba bejegyzett adatokat. A járási hivatal a bejegyzés napjától számított 10 napon belül a bejegyzésről szóló és a nyilvántartásba bejegyzett adatokat feltüntető értesítést küld a földalapnak, ha az a közös ingatlanban meglevő részesedéseket a 10. § 1. bekezdése szerint kezeli, vagy azokkal a 10. § 2. bekezdés szerint rendelkezik.
(5) A járási hivatal a kézbesítést nyilvános hirdetménnyel hajtja végre, ha az 1. bekezdés szerinti eljárás résztvevőinek a száma több mint 20.

26.a §
(1) A járási hivatal a 25. § szerinti bejelentés kézhez vételétől számított 30 napon belül bejegyzi a nyilvántartásba a 23. § 1. bek. a), b) és d)–h) pontja szerinti változásokat.
(2) A járási hivatal azonnali hatállyal
a) bejegyzi a nyilvántartásba a közbirtokosság megszűnését, ha megállapítja, hogy 6. § 1. bek. a)–c) pontja szerinti tényállás következett be,
b) törli a nyilvántartásból a közbirtokosságot jogi személy 32.a § 4. és 5. bekezdése szerint benyújtott javaslatára, vagy ha megállapítja, hogy a közbirtokosság jogi formája megváltozott.
(3) Ha a közbirtokosság, mely felszámolás alatt áll, nem jelölt ki felszámolóbiztost, a járási hivatal felszámolóbiztosként a nyilvántartásban szereplő bizottságot vagy annak első helyen szereplő tagját jegyzi be, és amennyiben a bizottság ismeretlen, azt a személyt, aki a közbirtokosság nevében az államigazgatási szerveknél eljárt.
(4) A járási hivatal azonnali hatállyal törli a közbirtokosságot a nyilvántartásból,
a) ha jogerőre lép a közbirtokosság megszűnésének nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló határozat, amennyiben a közbirtokosság felszámolás nélkül szűnik meg,
b) ha a felszámolóbiztos bejelenti, hogy a felszámolás befejeződött.

Az állami felügyelet

27. §
(1) A közbirtokosságok feletti állami felügyeletet a járási hivatal gyakorolja. A közbirtokosság feletti állami felügyelet gyakorlójaként a járási hivatal saját hatáskörben vagy más személy kezdeményezésére áttekintheti vagy ellenőrizheti a 13. § 4. bek., a 14. § 2. bek., a 18. § 1–3. bek., a 24.a § 1. bek., a 25. § 4 bek. és a 32.a § 1–4. bek. szerinti kötelességek betartását.
(2) A járási hivatal felhívja a figyelmet a kötelességek megsértésére és kötelezi a közbirtokosságot a hiányosságok méltányos határidőn belüli kiküszöbölésére, amennyiben a közbirtokosság
a) nem vezet nyilvántartást a tagokról vagy az ingatlanokról a 18. § 1–3. bek. értelmében,
b) nem tartja be a közbirtokossági szervek 13. § 4. bek. szerinti választási időszakot, vagy
c) nem tart közgyűlést legalább évente egyszer a 14. § 2. bek. értelmében.

28. §
(1) A járási hivatal 100 eurótól 3000 euróig terjedő bírságot vet ki a közbirtokosságra, ha az
a) nem nyújt be javaslatot a közbirtokosság megszüntetésének bejegyzésére a 24.a § 3. bek. szerinti határidőn belül,
b) nem jelenti be a nyilvántartásban szereplő adatok változásait a 25. § 4. bek. szerinti határidőn belül,
c) nem teljesíti a 32.a § 1–3. bek. szerinti kötelességeit, vagy
d) a 27. § 2. bek. szerinti határidőn belül
1. nem kezdi meg a nyilvántartás vezetését a tagokról vagy az ingatlanokról a 18. § 1–3. bek. értelmében,
2. nem választja meg a közbirtokosság új szerveit a megbízatási idő lejárta után, vagy
3. nem tart közgyűlést.
(2) A járási hivatal megszakítja az 1. bekezdés d) pontja szerinti bírságolási eljárást, ha a közbirtokosság kiküszöböli a hiányosságokat, amelyek miatt a bírságolási eljárás megindult.

29. §
(1) A járási hivatal a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogellenes eljárás súlyosságát, elkövetési módját, időtartamát és következményeit.
(2) Bírságolási eljárást megindítani attól a naptól számított két éven belül lehet, amikor a járási hivatalnak a tudomására jutott a kötelességszegés, legkésőbb azonban három éven belül azon naptól számítva, amikor a kötelességszegés megtörtént.
(3) A bírság megfizetése a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30. napig esedékes.
(4) A bírságból származó bevétel az állami költségvetés részét képezi.

Közös, átmeneti és záró rendelkezések

30. §
A 26. § és a 27–29. § szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabályt37) kell alkalmazni, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

31. §
(1) Az eddigi jogszabályok szerint jogi személyiséggel rendelkező közbirtokosságok az e törvény szerinti közbirtokosságnak minősülnek. Az eddigi jogszabályok szerint alapított, jogi személyiség nélküli közbirtokosságok az (5) bekezdés szerinti kötelesség teljesítéséig minősülnek az eddigi jogszabályok szerinti, jogi személyiség nélküli közbirtokosságnak.
(2) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a külön jogszabály38) szerint alapított közbirtokosságok dokumentációját 2013. június 30-ig adja át a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának.
(3) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma a (2) bekezdés szerinti dokumentációt a közbirtokosságok nyilvántartásba való bejegyzése céljából 2013. július 31-ig adja át az illetékes körzeti erdészeti hivataloknak.
(4) Az eddigi jogszabályok szerint alapított közbirtokosságok és jogi személyiség nélküli közbirtokosságok 2013. július 31-ig kötelesek megküldeni a körzeti erdészeti hivatalnak a 2013. május 1-én aktuális állapotnak megfelelően frissített jegyzéket.
(5) Az eddigi jogszabályok szerint alapított közbirtokosságok kötelesek a jogi viszonyaikat 2014. június 30-ig összhangba hozni e törvény rendelkezéseivel, illetve, ha nincsenek bejegyezve a nyilvántartásba, a 24. § szerinti bejegyzési kérelmet benyújtani, vagy ha be vannak jegyezve a nyilvántartásba a 25. § (2) bekezdés szerinti kérelmet benyújtani.
(6) Az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosságok a 24. § szerinti bejegyzési kérelmet 2014. június 30-ig kötelesek benyújtani.
(7) A közbirtokosság az (5) és (6) bekezdések szerinti nyilvántartásba való bejegyzéséről az erről szóló igazolás kézbesítésének napjától számított 14 napon belül köteles értesíteni azt a szervet, amelynél eddig be volt jegyezve, kivéve ha a körzeti erdészeti hivatalról van szó, vagy eddig ki volt mutatva. Ez a szerv az értesítés alapján a nyilvántartásba való bejegyzés napjával törli a közbirtokosságot a saját nyilvántartásából vagy kimutatásából.
(8) Az eddigi jogszabályok szerint alapított, jogi személyiség nélküli, a nyilvántartásba a 26. § (3) bekezdés a) pontja szerint bejegyzett közbirtokosság azon tagja vagy tagjai, akik bíróságon vagy közigazgatási szerv előtt folytatott, 2013. április 30-ig megkezdett olyan eljárás egy oldalon levő résztvevői, amelynek tárgya a közös ingatlan, haladéktalanul értesítik az eljárást lefolytató szervet, hogy nevükben a bizottság jár el. Az írásbeliségeknek ezen eljárás során való kézbesítése céljából értesítik bíróságot vagy a közigazgatási szervet a bizottság tagjainak lakcímeiről is. Ha a bíróságnak vagy a közigazgatási szervnek az eljárás résztvevői részére kell írásbeliségeket kézbesítenie, elégséges, ha azokat a bizottság tagjainak lakcímére kézbesíti; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az ilyen eljárás résztvevőjének az eljárás során személyesen kell valamit megtennie. A bizottság azon tagjai, akik részére a bíróság vagy a közigazgatási szerv írásbeliségét kézbesítették, kötelesek annak tartalmáról a közbirtokosság tagjait a szokásos módon tájékoztatni. Az első mondat szerinti eljárások során kiadott határozatokon a résztvevő megjelöléseként elégséges a közbirtokosság megnevezését feltüntetni, illetve a közbirtokosság tagjainak nevében eljáró bizottsági tagok megjelölését feltüntetni.
(9) Ha a közbirtokosság nem teljesíti az (5) bekezdés szerinti kötelességét, a közbirtokossági szerződés érvényessége megszűnik, és a közbirtokosságot megszüntetik. A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságot "felszámolás alatt" kiegészítéssel jegyzi be a nyilvántartásba és a közbirtokosság csak a megszűnésére irányuló műveleteket végezhet. A közbirtokosság köteles 2014. október 1-ig felszámolót kinevezni és annak utónevéről, családi nevéről és állandó lakcíméről a körzeti erdészeti hivatalt értesíteni. Ha a közbirtokosság e kötelességét nem teljesíti, a körzeti erdészeti hivatal a kimutatásban vagy nyilvántartásban bejegyzett statutáris szervét, vagy a statutáris szerv első tagját, vagy ha a statutáris szerv nem ismert, a közigazgatási szervek előtt a közbirtokosság nevében korábban eljáró személyt jegyzi be felszámolóként.
(10) Ha az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosság nem teljesíti a (6) bekezdés szerinti kötelességét, megszüntetik.
(11) A megszűnt közbirtokosság volt tagjaiból álló tulajdonostársak tulajdonában levő közös ingatlannal való rendelkezésre a 8.a § és 11 § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(12) A közbirtokosság alapításáról szóló eddigi szerződések az e törvény szerinti közbirtokossági szerződésnek minősülnek.
(13) A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságok 23. § szerinti adatait 2013. augusztus 31-éig küldi meg a földalapnak.
(14) A jogi személyiség nélküli közbirtokosságból létrejött közbirtokosságra a nyilvántartásba való bejegyzés napjával csak azok a jogok és kötelességek szállnak át, amelyek a közös ingatlanban meglevő részesedések egyes tulajdonosainak vonatkozásban az ingatlan művelésével kapcsolatosan jöttek létre.
(15) Az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosság által erdőnevelési célra kialakított tartalék maradványa a pénzeszközöknek abban az összegében minősül az e törvény szerinti közbirtokosság tartalékának, amely pénzeszközöket a tulajdonosok erdőnevelési és erdővédelemi célokra megállapítottak.

32. §
A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló és az adatváltozások nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló azon eljárásokat, amelyeket 2013. május 1-éig kezdtek meg és nem fejeztek be, az e törvény rendelkezései szerint kell befejezni.

32.a §
Átmeneti rendelkezések a 2018. július 1-től hatályos szabályozáshoz
(1) A közbirtokosság, amelynek neve megegyezik más, korábban létrehozott közbirtokosság nevével, köteles a nevét 2019. június 30-áig megváltoztatni.
(2) A közbirtokosság köteles a közbirtokossági szerződést és alapszabályzatot a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani 2019. június 30-áig és jelentést benyújtani a járási hivatalnak a 25. § értelmében.
(3) A közbirtokosság, mely 2018. június 30-a előtt megszűnt, köteles 2018. augusztus 31-éig biztosítani a mezőgazdasági földterület7) kezelését vagy meghatározni az erdőgazdálkodó személyét.8)
(4) Ha a közgyűlés 2018. június 30-a előtt döntött jogi személyisége megváltoztatásáról szövetkezetre, kereskedelmi társaságra vagy más jogi személyiségre, a változást a korábban hatályos törvény szerint kell végrehajtani. A közbirtokosság köteles a közgyűlés jogi személyi forma változásáról szóló határozatát 2018. augusztus 31-ig bejelenteni a járási hivatalnak; ez nem érvényes, amennyiben a közbirtokosság e tényről nyilvántartási-módosításbejegyzési kérelmet nyújtott be a korábban hatályos törvény szerint. Az a jogi személyiség, amellyé a közbirtokosság változott, köteles a megtörténés napjától számított 30 napon belül jelenteni a járási hivatalnak a jogi személyiségi forma megváltozását.
(5) Ha a közbirtokosság jogi személyisége szövetkezetté, kereskedelmi társasággá vagy más jogi személyiséggé változott 2018. június 30-áig, a jogi személy, mellyé változott, köteles 2018. augusztus 31-éig bejeleneti a járási hivatalnak a jogi személyiség megváltozását.
(6) A közbirtokosság 4. bekezdés szerinti bejelentésére arányos mértékben vonatkoznak a 25. § 1. és 2. bek. rendelkezései. A 4. és 5. bekezdés szerinti jogi személy bejelentése tartalmazza
a) a közbirtokosság megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,
b) a jogi személy, mellyé változott, megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,
c) a jogi személyiség forma megváltozásának dátumát.
(7) A földalap és a közbirtokosság 2018. június 30-áig megkötött bérleti szerződése, melynek tárgya közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan, érvényben marad mindaddig az időpontig, amelyről a bérlet szól, vagy a minimális bérleti idő elteltéig vagy annak külön jogszabály szerinti39) felmondással történő befejeztéig, vagy külön jogszabály szerinti40) lezárulásáig, vagy ha nem következik be olyan tényállás, amely a bérleti szerződés megszűnéséhez vezet.
(8) A közös ingatlan leválasztott része tulajdonosának jogaira, ha azt a földalap kezeli, vagy ha a jogutód a földalapnál érvényesítette jogát a közös ingatlan leválasztott részének értékesítéséből származó hozam kiadására még 2018. június 30-a előtt, a 2018. június 30-ig hatályos jogszabály vonatkozik.
(9) A közbirtokosság 13. § 1. bekezdés b)–d) pontja szerinti szervei a megbízatási idejüket a 2018. június 31-éig hatályos jogszabály szerint fejezik be.
(10) A közbirtokosság 2018. június 30-a előtt megkezdett nyilvántartásba való bejegyzési eljárására és az adatváltozások nyilvántartási bejegyzésére irányuló, jogerősen le nem zárult eljárásokra a 2018. június 30-a előtt hatályos előírások szerint fejezik be.
(11) A 28. § 1. bek. szerinti bírságolási eljárás nem indítható meg, ha a 2018. június 30-ig hatályos törvény szerinti határidő, ami hat hónap attól a naptól számítva, amikor a kötelességszegésről s járási hivatal tudomást szerzett, 2018. június 30-a előtt lejárt.

33. §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 181/1995. számú, a Tt. 217/2004. számú és a Tt. 549/2004. számú törvényeivel módosított, a közbirtokosságról szóló törvénye hatályát veszti.

34. §
E törvény 2013. május 1-jén lép hatályba, kivéve a 28. és 29, §-okat, amelyek 2013. október 1-jén lépnek hatályba.


Ivan Gašparovič s.k.
Pavol Paška s.k.
Robert Fico s.k.


1) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, a telekrendezésről, a telkek tulajdonjogának rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a közbirtokosságokról szóló, többször módosított törvénye.
1a) a Tt. 326/2005. sz., későbbi módosítások szerinti erdőkről szóló törvénye 50. §-ának 3., 4. és 6. bek.
2) 1898. évi XIX. törvénycikk a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról.
1913. évi törvénycikk az osztatlan közös legelőkről.
1913. évi XXXIII. törvénycikk némely kincstári ingatlanok eladásáról, illetőleg elcseréléséről.
3) A Tt. 229/1991. számú, a termőföld és egyéb mezőgazdasági vagyon tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvényének 6. § (1) bekezdés d), e) és u) pontjai.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú törvényének 37. §-a a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 187/1993. számú törvénye értelmében.
4) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvényének 22.a §-a (2) bekezdése.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú törvényének 40. §-a a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 187/1993. számú törvénye értelmében.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 293/1992. számú, az ingatlanok némely tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvénye a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú törvény értelmében.
5) A Polgári Törvénykönyv 18. §-a (2) bekezdésének d) pontja.
5a) A Polgári Törvénykönyv 139. §-a (2) bek.
6) A Polgári Törvénykönyv 70-75.a §-ai.
7) A Tt. 220/2004. sz., a mezőgazdasági földterület védelméről és használatáról szóló törvényének 3. §-a, a Tt. 245/2003. sz., a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és védelméről szóló törvénye, valamint egyes más törvénymódosítások a Tt. 219/2008. sz. törvénye értelmében
8) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 2. §-ának p) pontja
9) A Kereskedelmi Törvénykönyv 69.b §-ának 7. bekezdése
10) Pl. a Tt. 83/1990. sz., az állampolgárok egyesülésről szóló törvénye 2. §-ának 1. bekezdése
11) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. sz. törvénye 11. §-ának 13. bek. a későbbi módosítások értelmében
14) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvénye 37. §-ának (1) bekezdése.
15) A Polgári Törvénykönyv 140. §-a.
16) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, az ingatlankataszterről és az ingatlanhoz fűződő tulajdonjog és egyéb jogok bejegyzéséről szóló, többször módosított törvényének (kataszteri törvény) 30. §-a (5) bekezdésének a) pontja.
17) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú, a telkek tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos néhány intézkedésről szóló, többször módosított törvényének 17 - 20. §-a.
18) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 34. § (3) bekezdése.
A Tt. 180/1995. számú, többször módosított törvényének 16. § (1) bekezdés b) és c) pontjai.
19) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 16. §-a.
20) A Tt. 319/2002. számú, többször módosított törvényének 6.§ h) pontja és 26. § (3) bekezdése.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvényének 50. § (4) bekezdése.
21) A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvényének 63. §-a és 65. § (1) bekezdés k) pont 19. alpontja.
22) A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvényének 65. § (1) bekezdés k) pont 19. alpontja.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvényének 50. § (4) bekezdése.
23) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvénye.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 282/1993. számú, az egyházaknak és vallási csoportoknak okozott némely vagyoni sérelmek enyhítéséről szóló törvénye a Tt. 97/1992. számú törvénye értelmében.
A Tt. 503/2003. számú törvénye a telkek tulajdonjogának visszaadásáról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú törvényének módosításáról és kiegészítéséről.
A Tt. 161/2005. számú törvénye az ingatlanok tulajdonjogának az egyházak és vallási csoportok részére való visszaadásáról és néhány ingatlan tulajdonjogának átszállásáról.
24) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 11. § (20) bekezdése és 34. § (9) és (10) bekezdései.
A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvény 62. §-a.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvény 50. § (1) bekezdése.
25) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 492/2004. számú, a vagyon általános értékének megállapításáról szóló, többször módosított közleménye.
26) A Polgári Törvénykönyv 281-288. §-ai.
27) A Tt. 211/2000. számú, az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvényének 5.a § (1) bekezdése.
28) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, többször módosított törvényének 38. és 39. §-ai.
29) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvényének 4. §-a.
A Tt. 503/2003. számú, többször módosított törvényének 2. §-a.
29a) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 50. §-ának 7–9. bekezdése a későbbi módosítások szerint.
A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 238/2010. sz., a Szlovák Földalap bérbeadói, értékesítő, vagyoncserélő és ingatlanszerző tevékenysége feltételeit részletesen szabályozó rendeletének 2. §-a a későbbi módosítások értelmében.
29b) A Tt. 274/2009. sz., a vadászatról és más törvénymódosításokról szóló törvényének 12. és 13. §-a a Tt. 115/2013. sz. törvénye értelmében
30) Például a Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvénye, a Tt. 220/2004. számú törvénye a Tt. 359/2007. számú törvényének értelmében, a Tt. 364/2004. számú törvénye a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. számú, a szabálysértésekről szóló, többször módosított törvényének módosításáról, a Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvény, a Tt. 355/2007. számú, a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvény.
31) A Tt. 455/1991. számú, egyéni vállalkozásról szóló, többször módosított törvényének 3. és 4. §-ai. 
A Kereskedelmi Törvénykönyv.
32) A Tt. 431/2002. számú, a számvitelről szóló többször módosított törvénye.
33) Az Tt. 540/2001. számú, az állami statisztikáról szóló, többször módosított törvényének 27. § (5) bekezdés c) pontja.
35) A Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló, többször módosított törvénye.
A Tt. 599/2001. számú, az okiratok és az okiratokon szereplő aláírások körzeti hivatalok és községek általi hitelesítéséről szóló, többször módosított törvénye.
36) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 145/1995. számú, a közigazgatási illetékekről szóló, többször módosított törvényének mellékletét képező 34. számú tétel a) pont ötödik alpontja, b) pont ötödik alpontja, g) pont ötödik alpontja.
37) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló, többször módosított törvénye.
38) A Tt. 83/1990. számú, a polgárok egyesülési jogáról szóló, többször módosított törvénye.
39)A Tt. 504/2003. sz., a mezőgazdasági földterületek, mezőgazdasági üzemek és erdőterületek bérletéről, valamint más törvénymódosításokról szóló törvénye 12. §-ának 2. bek. a Tt. 571/2007. sz. törvénye értelmében
40) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. sz. számú törvénye 14. § 2. bekezdése a későbbi módosítások szerint