Hatályos 2022. január 1-től

Tt. 184/1999.

Törvény
A NEMZETI KISEBBSÉGI NYELVEK HASZNÁLATÁRÓL


Kelt: 1999. július 10.


Módosítva:
Tt. 318/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 287/2012., hatályos 2012. október 1-től
Tt. 417/2021., hatályos 2022. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
a Szlovák Köztársaság Alkotmányából és a Szlovák Köztársaság számára kötelező érvényű nemzetközi egyezményekből kiindulva,
tiszteletben tartva a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai alapvető jogainak és szabadságjogainak védelmét és fejlesztését,
figyelembe véve a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát szabályozó eddigi törvényeket,
elismerve és értékelve a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai anyanyelvének jelentőségét, mint az állam kulturális gazdagságának egyik jelét,
szem előtt tartva az integrálódó Európai Közösség feltételei között egy demokratikus, toleráns és prosperáló társadalom kialakulását,
tudatosítva azt a tényt, hogy a Szlovák Köztársaság államnyelve a szlovák nyelv, és a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai nyelvének használatát kívánatos törvényben rögzíteni,
az alábbi törvényt alkotta:


1. §
(1) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának az államnyelv használata mellett1) joga van a nemzeti kisebbség nyelvét (a továbbiakban a “kisebbségi nyelvet”) is használni. E törvény célja, hogy a Szlovák Köztársaság számára kötelező érvényű nemzetközi egyezményekhez és külön törvényekhez2) kapcsolódva rögzítse a kisebbségi nyelv hivatali érintkezésben és az ebben a törvényben szabályozott egyéb területeken való használatának szabályait.
(2) Kisebbségi nyelven e törvény alkalmazásában a Szlovák Köztársaság területén a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai által hagyományosan használt kodifikált vagy standardizált nyelvet kell érteni, amely különbözik az államnyelvtől; kisebbségi nyelv a bolgár nyelv, a cseh nyelv, a horvát nyelv, a magyar nyelv, a német nyelv, a lengyel nyelv, a roma nyelv, a ruszin nyelv és az ukrán nyelv.

2. §
A kisebbség nyelvének használata a hivatalos érintkezésben 
(1) Ha a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó, adott községben állandó lakhellyel rendelkező állampolgárai két egymást követő népszámlálás szerint a község lakosságának legalább 15%-át alkotják, e községben a hivatali érintkezés során joguk van a kisebbségi nyelvet használni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti községek jegyzékét és a községek és községrészek (1) bekezdés szerinti kisebbségi nyelvű megjelölésének jegyzékét a Szlovák Köztársaság kormánya rendeletben állapítja meg.
(3) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának az (1) bekezdés szerinti községben2a) joga van a helyi államigazgatási szervvel, a területi önkormányzati szervvel és a területi önkormányzati szerv által alapított jogi személlyel (a továbbiakban “közigazgatási szerv”) folytatott szóbeli és írásbeli érintkezés során, ideszámítva az írásbeli háttéranyagokat és bizonyítékokat, a kisebbség nyelvén kommunikálni, és a közigazgatási szerv a kisebbség nyelvén írt beadványra az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is ad választ a közokiratok kiállításának kivételével, miközben ez a kivétel nem érinti a (4) és (5) bekezdések szerinti közokiratokat. Kétség felmerülése esetén a közigazgatási szerv válaszának államnyelvű szövege a mérvadó. A közigazgatási szerv adekvát módon megteremti az első mondat szerinti jogok érvényesülésének feltételeit, miközben meghatározhat egy időszakot az ügyek kisebbségi nyelvű intézésére. A közigazgatási szerv látható helyen biztosítja a kisebbségi nyelv használatának lehetőségéről szóló tájékoztatást a közigazgatási szerv székhelyén.
(4) Az (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv közigazgatási eljárás3) során hozott határozatát kisebbségi nyelvű beadvánnyal kezdődő eljárás esetén vagy kérésre az államnyelvi mellett kisebbségi nyelvű, hiteles átiratban is kiadja. Kétség esetén a közigazgatási szerv határozatának államnyelvű szövege a mérvadó.
(5) Az (1) bekezdés szerinti községben a születési anyakönyvi kivonatot, házassági anyakönyvi kivonatot, halotti anyakönyvi kivonatot, engedélyeket, jogosítványokat, igazolásokat, nyilatkozatokat és rendelkezéseket kérésre kétnyelvűen is kiadják, mégpedig államnyelven és a kisebbség nyelvén. Kétség esetén a közokirat államnyelvű szövege a mérvadó.
(6) Az (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv épületen elhelyezett megnevezését az államnyelv3aa) mellett kisebbségi nyelven is feltüntetik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv saját hatáskörében kiadott űrlapokat kérésre kétnyelvűen is rendelkezésére bocsátja, mégpedig államnyelven és a kisebbség nyelvén.
(8) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai azon községben, amely nem teljesíti az (1) bekezdésben foglalt feltételeket, szóbeli kommunikáció során használhatják a kisebbség nyelvét, ha azzal a közigazgatási szerv és az eljárás résztvevői egyetértenek.
(9) A cseh nyelv hivatali érintkezésben történő használatát külön törvény3a) szabályozza.

3. §
(1) A 2. § (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv tanácskozása kisebbségi nyelven is folyhat, ha azzal valamennyi jelenlevő egyetért.
(2) A 2. § (1) bekezdés szerinti községben a község képviselő-testületének tagja jogosult e szerv tanácskozásain a kisebbségi nyelvet is használni. A község képviselő-testületi tanácskozásának többi résztvevője akkor használhatja a kisebbségi nyelvet, ha azzal a község képviselő-testületének minden jelenlévő tagja és a község polgármestere egyetért. A tolmácsolást a község biztosítja.
(3) A 2. § (1) bekezdés szerinti községben a krónika kisebbségi nyelven is vezethető.
(4) A hivatali ügyvitelt, különösen a jegyzőkönyveket, határozatokat, statisztikákat, nyilvántartásokat, mérlegeket, a nyilvánosságnak szánt információkat és az egyházak, illetve vallási közösségek nyilvánosságnak szánt ügyvitelét, az anyakönyvvezetésen kívül, a 2. § (1) bekezdés szerinti községben az államnyelv mellett3aa) kisebbségi nyelven is lehet vezetni.

4. §
A kisebbségi nyelvű megjelölések
(1) A 2. § (1) bekezdés szerinti községben és községrészben annak államnyelvű elnevezése mellett a község vagy községrész kisebbségi nyelvű megjelölését is feltüntetik, mégpedig a község és községrész kezdetét és végét jelző közúti jelzőtáblákon, a közigazgatási szerv épületein vagy a kisebbség nyelvén kiadott határozatokon, amennyiben ez a megjelölés fel van sorolva a 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben.
(2) A község kisebbségi megjelölését tartalmazó közúti jelzőtáblákat a 2. § (1) bekezdés szerinti községben a község nevét mindig államnyelven feltüntető közúti jelzőtábla alatt helyezik el. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma általánosan kötelező jogszabállyal meghatározza a községeket a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató céllal megjelölő, a község nevét tartalmazó közúti jelzőtáblától eltérő közúti jelzőtáblát.
(3) A 2. § (1) bekezdés szerinti községben3ab) a tájékoztatást adó közúti jelzőtáblákon,3ac) amelyek a közúti forgalom résztvevőit a kijelölt úticél felé irányítják, a kijelölt úticélok nevét államnyelven és kisebbségi nyelven is használhatják.
(4) A község kisebbségi nyelvű megjelölését a 2. § (1) bekezdés szerinti községben fel lehet tüntetni a vasútállomások, autóbusz-állomások, repülőtér és kikötő megjelölésénél is. A község kisebbségi nyelvű megjelölését az államnyelvű elnevezés alatt kell megjeleníteni egyforma vagy kisebb betűtípussal.
(5) A 2. § (1) bekezdés szerinti község saját területén az utcaneveket és más helyi földrajzi jelöléseket kisebbségi nyelven is feltüntetheti.
(6) Szakmai publikációkban, sajtóban és a tömegkommunikáció más eszközeiben, illetve a közigazgatási szervek hivatali tevékenységében, amennyiben használják a kisebbségi nyelvet, a standardizált földrajzi elnevezések mellett3b) fel lehet tüntetni a földrajzi objektumok kisebbségi nyelvben meghonosodott és használt megjelölését a kisebbség nyelvén is. 
(7) A 2. § (1) bekezdés szerinti községben a Szlovák Köztársaság állampolgárainak életének, egészségének, biztonságának vagy vagyonának fenyegetettségét érintő információkat a nyilvánosság számára elérhető helyeken az államnyelv mellett3aa) kisebbségi nyelven is feltüntetik. Minden feliratot és a nyilvánosság tájékoztatására szánt hirdetményt, különösen az árusítóhelyeken, sportlétesítményekben, vendéglátóipari egységekben, az utcán, az út mellett és felett, az autóbusz-állomásokon és vasútállomásokon, fel lehet tüntetni a kisebbség nyelvén is. Ilyen feliratnak és hirdetménynek számítanak a közúti forgalom résztvevői részére szolgáló közúti jelzőtáblákon feltüntetett tájékoztatások is, beleértve a községek megjelölését és az egyéb meghonosodott és megszokott földrajzi neveket a nemzeti kisebbség nyelvén.
(8) A síremlékeken, az emlékműveken és az emléktáblákon a feliratokat az államnyelv mellett3aa) kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni. 
(9) A 2 § (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv saját hatáskörében kérésre az államnyelv mellett3aa) kisebbségi nyelven is biztosítja a tájékoztatást az általánosan kötelező jogszabályokról. A 2. § (1) bekezdés szerinti község saját hatáskörben kiadott általánosan kötelező rendeleteit az államnyelvű szöveg mellett kisebbségi nyelven is kiadhatja; ebben az esetben az államnyelvű szöveg a mérvadó.

4.a §
Helyi népszavazás a község megjelölésének módosításáról
(1) A 2. § (1) bekezdés szerinti község lakosainak szavazásával határozhat a községnek a Szlovák Köztársaság kormányának rendeletében meghatározott kisebbségi nyelvű megjelölése módosításáról.
(2) A község megjelölésének módosításáról szóló helyi népszavazásra külön törvény vonatkozik.3c)

5. §
(1) A kisebbségi nyelv bíróság előtti és más területeken való használatának jogát külön törvények is szabályozzák.2)
(2) A 2. § (1) bekezdés nem vonatkozik a kisdedóvó intézményekben folyó nevelésre, az alapiskolára, a középiskolákra és a kultúrára. A kisebbségi nyelvnek e területeken való használatát külön törvények szabályozzák.4)
(3) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgára a 2. § (1) bekezdés szerinti községben az egészségügyi létesítmények és szociális szolgáltató létesítmények, illetve a szociális jogi gyermekvédelmi és szociális gondnoksági létesítmények személyzetével folytatott kommunikáció során használhatja a kisebbségi nyelvet. Az előző mondat szerinti egészségügyi létesítmény vagy szociális szolgáltató létesítmény, illetve szociális jogi gyermekvédelmi és szociális gondnoksági létesítmény lehetővé teszi a kisebbségi nyelv e törvény és külön törvények szerinti használatát, amennyiben az adott létesítmény feltételei azt megengedik.

5.a §
A nyilvánosság tájékoztatása kisebbségi nyelven
(1) A nyilvánosság tájékoztatására szánt, a helyi rádió vagy egyéb technikai berendezések által közzétett hirdetményeket 2. § (1) bekezdés szerinti községben az államnyelv mellett kisebbségi nyelven3aa) is közzé lehet tenni.
(2) A 2. § (1) bekezdés szerinti község a hivatali hirdetőtáblán, a község weboldalán és a kiadott időszaki kiadványban5) megjelent fontos információkat az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is közzéteszi, mégpedig:
a) létrehozásának módját és a község önkormányzati szerveinek jogköreit,
b) azoknak a jogszabályoknak, utasításoknak, útmutatóknak, értelmező rendelkezéseknek áttekintését, amelyek alapján a község eljár és döntést hoz, vagy amelyek a természetes személyek és jogi személyek községhez fűződő jogait és kötelességeit szabályozzák,
c) az információszerzés lehetőségének helyét, idejét és módját, továbbá információkat arról, hogy a természetes személyek és jogi személyek hol nyújthatnak be kérelmet, javaslatot, indítványt, panaszt vagy más beadványt,
d) annak az eljárásnak a leírását, amelyet a községnek be kell tartania minden kérelem, javaslat és más beadvány intézése során, beleértve a betartandó határidőket is,
e) a község által az egyes eljárási cselekmények és eljáró szervek eljárása után beszedendő eljárási illetékek6) díjszabását, és az információkhoz való hozzáférés biztosítása után járó térítési illetékek díjszabását,
f) a közösségi eszközökkel való gazdálkodással és a község vagyonával való rendelkezéssel kapcsolatos információkat.
(3) A nyilvánosság számára készült kulturális célú alkalmi nyomtatványokat, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusait, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjait a 2. § (1) bekezdés szerinti községben ki lehet adni kisebbségi nyelven is, miközben az alapinformációkat fel kell tüntetni államnyelven is.

5.b §
A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárainak joguk van a Szlovák Rádió és Televízió közvetítésével információkat terjeszteni és fogadni kisebbségi nyelven. A regionális és helyi televíziós programszolgáltatások vagy rádiós programszolgáltatások sugárzása kisebbségi nyelven külön törvényben meghatározott feltételek mellett valósul meg.7)

7. §
(1) A közigazgatási szerv és alkalmazottai a hivatali érintkezésben az államnyelvet kötelesek használni, e törvény és más törvények által meghatározott feltételek mellett a kisebbségi nyelvet is használják. A közigazgatási szerv és alkalmazottai nem kötelesek a kisebbségi nyelvet ismerni.
(2) A 2. § (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv köteles az e törvényben és más törvényekben rögzített kisebbségi nyelvhasználat feltételeit megteremteni.
(3) A 2. § (1) bekezdés szerinti községben a községi rendőrségen szolgálati érintkezésben használni lehet az államnyelvtörvény mellett a kisebbségi nyelvet is, amennyiben a jelenlévők azzal egyetértenek.
(4) Amennyiben a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek, a fegyveres rendvédelmi testületeknek és más fegyveres testületeknek és a tűzoltó- és mentőszolgálatnak, valamint a községi rendőrségnek a tagjai bírják a kisebbségi nyelvet, a 2. § (1) bekezdés szerinti községben használhatják a kisebbség nyelvét a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgáraival történő kommunikációban.

7.a §
(1) A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala (a továbbiakban csak „kormányhivatal“) szakmai és módszertani segítséget nyújt a közigazgatási szerveknek és a rendvédelmi és mentőszolgálati testületeknek ezen törvény végrehajtása során.
(2) A kormányhivatal kétévente egyszer jelentést nyújt be a Szlovák Köztársaság kormányának a kisebbségek nyelvhasználatának állásáról a Szlovák Köztársaság területén. Az első mondat szerinti jelentéssel kapcsolatban, annak benyújtása előtt állást foglal a Kormány Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Egyenlőségi Tanácsa.
(3) A (2) bekezdés szerinti célból a kormányhivatal jogosult a közigazgatási szervektől információkat és írásbeli háttéranyagokat kérni a hatáskörükbe tartozó területeken érvényesülő kisebbségi nyelvhasználatról. 
(4) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti első jelentést 2012. december 31-ig nyújtja be.

7.b §
Közigazgatási szabálysértések
(1) A kisebbségi nyelvhasználat területén közigazgatási szabálysértést követ el az a közigazgatási szerv, amely a 2. § (1) bekezdés szerinti községben:
a) nem teszi lehetővé a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának a kisebbség nyelvén történő kommunikációt a szóbeli és írásbeli érintkezés során vagy erről a lehetőségről nem tájékoztatja (2. § (3) bekezdés),
b) a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának kérésére nem adja ki a kisebbség nyelvén a határozat hiteles átiratát és a születési anyakönyvi kivonatot, házassági anyakönyvi kivonatot, halotti anyakönyvi kivonatot (2. § (4) és (5) bekezdések),
c) nem biztosítja székhelyének épületén annak kisebbségi nyelvű megjelölését (2. § (6) bekezdés),
d) kérésre nem bocsátja rendelkezésre a saját hatáskörében kiadott űrlapot a kisebbség nyelvén is (2. § (7) bekezdés),
e) nem biztosítja területén, saját hatáskörében a község kisebbségi nyelvű megjelölését a 4. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben,
f) nem biztosítja a 4. § (7) bekezdés első mondata szerinti információkat, feliratokat és hirdetményeket saját hatáskörében,
g) kérésre nem biztosítja a tájékoztatást az általánosan kötelező jogszabályokról kisebbségi nyelven is (4. § (9) bekezdés),
h) nem nyújt információkat és írásbeli anyagokat a kormányhivatalnak a 7.a § (3) bekezdés szerint.
(2) A kisebbségi nyelvhasználat területén közigazgatási szabálysértést követ el az a jogi személy vagy természetes személy vállalkozó, aki a 4. § (7) bekezdés szerinti feliratot vagy hirdetményt nem tünteti fel a kisebbség nyelvén is, amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgárainak életének, egészségének, biztonságának vagy vagyonának fenyegetettségét érintő információkat tartalmazó feliratról vagy hirdetményről van szó.
(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti szabálysértéseket a kormányhivatal tárgyalja meg.
(4) Amennyiben a kormányhivatal olyan kötelességszegést állapít meg, amely az (1) és (2) bekezdések szerinti közigazgatási szabálysértés és az írásbeli figyelmeztetésben meghatározott határidő leteltét követően sem történik meg a megállapított hiányosságok kijavítása, a kormányhivatal 50 eurótól 2500 euróig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságot kiszabó eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály vonatkozik.9)
(5) A bírság megállapításánál figyelembe veszik a szabálysértés súlyosságát, következményeit, az elkövetés körülményeit, a jogellenes cselekmény ismétlését és időtartamát. Bírságot a kormányhivatal szabálysértésről való tudomásszerzésének napjától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az elkövetés napjától számított két éven belül lehet kiszabni.
(6) A jelen törvény szerint kiszabott bírságok az állami költségvetés bevételeit képezik.

Közös, átmeneti és záró rendelkezések

7.c §
(1) A 2. § (1) bekezdésben a két egymást követő népszámláláson azon népszámlálásokat kell érteni, amelyek eredményeit 2011. július 1. után hirdetik ki.
(2) A 2. § (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a községekre, amelyek a Szlovák Köztársaságnak a 2011. július 1-ig érvényes és hatályos, 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendeletében vannak meghatározva, miközben ezek a községek akkor veszítik el jogukat a nemzeti kisebbség nyelvének használatára, ha a 2011. július 1-je utáni, egymást követő három népszámlálás eredményei alapján a Szlovák Köztársaság adott községében állandó lakhellyel rendelkező, nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai egyszer sem alkotják a község lakosságának 15%-át. 
(3) A 2. § (5) bekezdés rendelkezései szerint a kétnyelvű születési anyakönyvi kivonatok, házassági anyakönyvi kivonatok, halotti anyakönyvi kivonatok, engedélyek, jogosítványok, igazolások, nyilatkozatok és rendelkezések kiadását 2012. június 30-a után lehet kérni.
(4) A 2. § (6) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a közigazgatási szerv kisebbségi nyelvű megjelölése megegyezik az államnyelvű elnevezéssel.
(5) A 4. § (1)-(4) bekezdések rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a község kisebbségi nyelvű megjelölése megegyezik az államnyelvű elnevezéssel.

7.d §
A közigazgatási szervek 2012. június 30-ig kötelesek végrehajtani az intézkedéseket a 2. § (4)-(7) bekezdések és a 4. § (1) bekezdés rendelkezéseinek biztosítására.

7.e §
A 7.b § (1) és (2) bekezdése szerinti szabálysértéseket, amelyek nem lettek 2012. szeptember 30-ig jogerősen megtárgyalva, ezen törvény szerint a kormányhivatal tárgyalja meg.

8. §
Hatályát veszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 270/1995. sz., a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvényének 10. §-a.

8.a §
Hatályát veszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 318/2009. sz. törvénye által módosított, a községek nemzeti kisebbségek nyelvén történő megjelöléséről szóló, 191/1994. sz. törvénye.

9. §
Ezen törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba.


Rudolf Schuster, s.k.
Jozef Migaš, s.k.
Mikuláš Dzurinda, s.k.


1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 270/1995. sz., a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvényének 1. § (4) bekezdése.
2) Például: Kisebbségvédelmi keretegyezmény (A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 160/1998 sz. hirdetménye), A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája (A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 588/2001. sz. hirdetménye), a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 18. §, a büntetőeljárásról szóló törvény 2. §, a vallási meggyőződés szabadságáról és az egyházak és a vallási közösségek jogállásáról szóló 308/1991. sz. törvény 5. § (1) bekezdés e) pontja, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának felépítéséről, az alkotmánybírósági eljárásról és az alkotmánybírák jogállásáról szóló 38/1993. sz, törvényének 23. §, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a 13/2006. sz. törvénnyel módosított, az utónévről és a családi névről szóló 300/1993. sz. törvényének 2. § (1) bekezdése, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, anyakönyvekről szóló 154/1994. sz. törvényének 16. §, 19. § (3) és (4) bekezdése, az időszaki és alkalmi kiadványoknak, valamint az audiovizuális művek másolatainak köteles példányairól szóló 212/1997. sz. törvény 2. § (8) bekezdése, az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 211/2000. sz. törvény (az információk szabadságáról szóló törvény) 6. § (5) bekezdése, a Szlovák Rádióról és Televízióról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 532/2010. sz. törvény 5. § (1) bekezdésének g) pontja.
2a) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, községek rendszeréről szóló 369/1990. sz. törvényének 1. § (1) bekezdése. A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló 377/1990. sz. törvényének 1.a §  (2) bekezdése. A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, Kassa városáról szóló 401/1990. sz. törvényének 2. § (2) bekezdése.
3) Például a többször módosított, közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. sz. törvény (közigazgatási rendtartás), a többször módosított, a területrendezési tervről és az építési rendtartásról szóló 50/1976. sz. törvény (építési törvény), a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. törvénye, a többször módosított iparűzési vállalkozásról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény).
3a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. sz. törvényének 3. §-a.
3aa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 270/1995. sz. törvénye.
3b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, földmérési és térképészeti, 215/1995. sz. törvényének 18. §.
3c) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, a községekről szóló 369/1990. sz. törvényének 11.a §-a.
4) Például a többször módosított, oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról, valamint egyéb törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló 596/2003. sz. törvény, a többször módosított, nevelésről és oktatásról, valamint egyéb törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló 245/2008. sz. törvény (közoktatási törvény) 11. § (2) bekezdése.
5) Az időszakos sajtóról, hírügynökségekről és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 167/2008. sz. törvény (sajtótörvény) 2. § (1) bekezdése.
6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, közigazgatási illetékekről szóló 145/1995. sz. törvénye.
7) Például a Szlovák Rádióról és Televízióról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 532/2010. sz. törvény, a programszolgáltatások digitális sugárzásáról, a digitális átvitel által történő egyéb tartalmi szolgáltatások nyújtásáról, és az egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 220/2007. sz. törvény (digitális sugárzásról szóló törvény).
9) A többször módosított 71/1967. sz. törvény.