Hatályos 2019. március 1-től

Tt. 54/2019.

Törvény

A TÁRSADALOMELLENES TEVÉKENYSÉG BEJELENTŐINEK VÉDELMÉRŐL

és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2019. január 30.


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely
Bevezető rendelkezések

1. §
(1) Ez a törvény szabályozza
a) a munkaviszonyban álló személyeknek nyújtott védelem feltételeit a bűncselekmények vagy más társadalomellenes cselekmények bejelentésével kapcsolatban1) (a továbbiakban csak „társadalomellenes tevékenység”),
b) a személyek jogait és kötelességeit a társadalomellenes tevékenység bejelentése során
c) a Társadalomellenes Tevékenység Bejelentőit Védő Hivatal (a továbbiakban csak „hivatal”) létrehozását, jogállását és hatásköreit.
(2) A jelen törvény nem érinti a bűncselekmény bejelentésének vagy bűncselekmény megakadályozásának kötelességét.
(3) A társadalomellenes tevékenység bejelentése nem minősül a szerződésben vállalt titoktartási kötelezettség megszegésének, sem az egyedi előírások2) szerinti titoktartási kötelezettség megszegésének, ha foglalkozásból, hivatásból, állásból vagy hivatali tisztségből eredő kötelességről van szó, és az nem minősül államtitok, postai titok, kereskedelmi titok, banktitok, telekommunikációs titok, vagy adótitok védelméből fakadó titoktartási kötelezettségnek, bizalmas statisztikai adatok védelmének, nem minősül egészségügyi dokumentációból történő adatszolgáltatással kapcsolatos titoktartási kötelezettségnek, a hírszerző szolgálatok tagjai titoktartási kötelezettségének vagy a jogi szolgáltatások nyújtásai során keletkező titoktartási kötelezettségnek.

2. §
A jelen törvény céljaira
a) a bejelentő természetes személy, aki jóhiszeműen bejelentést tesz a bejelentéstételre jogosult szervnél, hivatalnál vagy munkaadónál; bejelentőnek minősül a bejelentő közeli hozzátartozója is, aki munkajogi kapcsolatban áll ugyanazzal a munkaadóval, akivel a bejelentő is, munkaadóval, amely függő viszonyban áll a bejelentő munkaadójával, vagy munkaadóval, amely a bejelentő munkaadója által van alapítva vagy létrehozva.
b) bejelentés olyan tényállás bejelentése, amelyről a természetes személy munkavégzés, állás, hivatali tisztség ellátása során, vagy közérdekű tevékenység végzése során szerzett tudomást, és amely társadalomellenes tevékenységet érint,
c) minősített bejelentés olyan bejelentés, amely hozzájárulhat vagy hozzájárult súlyos társadalomellenes tevékenység kivizsgálásához, vagy az elkövető megállapításához, vagy annak az elkövetőre való rábizonyításához, 
d) súlyos társadalomellenes tevékenység
1. az Európai Unió költségvetése megkárosításának bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv 261–263. § alapján, közbeszerzési eljárás és nyilvános árverés eredménye befolyásolásának bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv 266–268. § alapján, közszereplők által elkövetett bűncselekmények a Büntető Törvénykönyv 326. és 327. § alapján, vagy korrupció bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv 328-336.b § alapján,
2. olyan bűncselekmény, amely büntetési tételének felső határát a Büntető Törvénykönyv három évnél hosszabb szabadságvesztésben állapítja meg,
3. közigazgatási szabálysértés, melyért számítással megállapított felső határú pénzbírság szabható ki, vagy
4. közigazgatási szabálysértés, melyért pénzbírság szabható ki, melynek felső határa legkevesebb 30 000 euró,
e) munkajogi viszony a munkaviszony, ehhez hasonló munkakapcsolat, közalkalmazotti jogviszony, vagy szolgálati jogviszony,
f) munkáltató olyan személy, amely legalább egy természetes személyt foglalkoztat munkajogi viszonyban
g) közhatalmi szerv
1. állami szerv, község, felsőbb területi egység
2. az állam által, törvényileg létrehozott jogi személy, és az állam, község vagy felsőbb területi egység által, egyedi előírás által létrehozott jogi személy,3)
3. az első vagy a második pontban említett jogi személyek által létrehozott jogi személy,
4. olyan jogi személy, amelyet a törvény döntési jogkörrel ruház fel a közigazgatással kapcsolatos jogok és kötelességek terén,
h) jóhiszemű cselekvés a természetes személy cselekvése, melynek során a számára fennálló körülmények, és a bejelentés idején általa birtokolt ismeretek birtokában megalapozottan vélelmezi, hogy az általa bejelentett tényállás igaz; kétségek felmerülése esetén a cselekvés mindaddig jóhiszeműnek minősül, amíg nem nyer bizonyítást ennek ellenkezője.

Védelem biztosítása büntetőeljárás során

3. §
(1) A bűncselekménynek minősülő súlyos társadalomellenes tevékenység bejelentése során védelem biztosítása iránti kérvényt a bejelentő benyújthat a bejelentéssel egyidejűleg, vagy a büntetőeljárás során; a kérvényt az ügyésznek kell benyújtani, írásban vagy szóban a jegyzőkönyvbe. Ha a védelem biztosítása iránti kérvényt a bejelentő más közhatalmi szervhez nyújtja be, az azt késedelem nélkül továbbítja az ügyésznek. 
(2) Az (1) bekezdés alapján a védelem biztosítása iránti kérvény tartalmazza az azt benyújtó bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét, munkahelyét és munkáltatója megnevezését; a kérvény tartalmazza a közeli hozzátartozó adatait is, ha a bejelentő védelmet kér azon közeli hozzátartozó számára is, aki ugyanazon munkáltatóval áll munkajogi kapcsolatban, mint a bejelentő, vagy munkajogi kapcsolatban áll olyan munkáltatóval, amely függő viszonyban áll a bejelentő munkáltatójával.

4. §
(1) Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő, aki a 3. § (1) bekezdése alapján védelem biztosítása iránti kérvényt nyújtott be, minősített bejelentést tett, haladéktalanul védelmet biztosít neki a 7. § alapján, és ezt a tényállást írásban közli a bejelentővel, a munkáltatóval és a hivatallal; a bejelentőnek ezzel az értesítéssel egyidejűleg kézbesítésre kerül egy tájékoztató is a jogairól és a kötelességeiről, amelyek a védett bejelentői státuszából adódnak. A védelem biztosításáról szóló értesítés munkáltatónak való kézbesítésével a bejelentő védett bejelentővé válik.
(2) A bejelentő a 7. § szerinti védelem biztosítása helyett kérvényezheti az ügyésztől írásbeli igazolás kiadását arról, hogy minősített bejelentést tett. Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő minősített bejelentést tett, késedelem nélkül kiállítja számára az erről szóló igazolást, a minősített bejelentés megtételéből adódó jogairól és kötelességeiről szóló tájékoztatóval egyetemben.
(3) Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő, aki a 3. § (1) bekezdése alapján védelem biztosítása iránti kérvényt nyújtott be, nem tett minősített bejelentést, erről haladéktalanul írásban tájékoztatja, a védelem megtagadása okainak megjelölésével, és a védelem megtagadása felülvizsgálatának lehetőségeivel a (4) bekezdés szerint. 
(4) A bejelentő, akinek a (3) bekezdés alapján nem biztosíttatott védelem, a (3) bekezdésben foglalt értesítés kézbesítését követő 15 napon belül önállóan, vagy a hivatal útján a felettes ügyésztől kérheti a védelem (3) bekezdés szerinti elutasításának felülvizsgálatát. A felettes ügyész a kérvény kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt a védelem biztosításáról a 7. § alapján, és erről írásban tájékoztatja a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt, vagy ugyanezen határidőn belül tájékoztatja a bejelentőt vagy a hivatalt, hogy a bejelentő nem tett minősített bejelentést.

Védelem biztosítása közigazgatási szabálysértés miatti eljárás során

5. §
(1) A közigazgatási szabálysértésnek minősülő súlyos társadalomellenes tevékenység bejelentése során védelem biztosítása iránti kérvényt a bejelentő benyújthat a bejelentéssel egyidejűleg, vagy a közigazgatási szabálysértésről lefolytatott eljárás során; a kérvényt a védelem biztosításáról írásban vagy szóban kell jegyzőkönyvbe venni annál a szervnél, amely illetékes eljárni a szabálysértés során (a továbbiakban csak „közigazgatási szerv”). Ha bejelentőnek biztosított védelem biztosítása iránti kérvényt más közhatalmi szervhez nyújtották be, az köteles haladéktalanul továbbítani azt az első mondat szerint illetékes szervnek. 
(2) Az 1 bekezdés alapján a védelem biztosítása iránti kérvény tartalmazza az azt benyújtó bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét, munkahelyét és munkáltatója megnevezését; a kérvény tartalmazza a közeli hozzátartozó adatait is, ha a bejelentő védelmet kér azon közeli hozzátartozó számára is, aki ugyanazon munkáltatóval áll munkajogi kapcsolatban, mint a bejelentő, vagy munkajogi kapcsolatban áll olyan munkáltatóval, amely függő viszonyban áll a bejelentő munkáltatójával.

6. §
(1) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő, aki az 5. § (1) bekezdése alapján védelem iránti kérvényt nyújtott be, minősített bejelentést tett, a bejelentőt haladéktalanul védelemben részesíti a 7. § alapján, és erről a tényállásról írásban tájékoztatja a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt; a bejelentőnek ezzel az értesítéssel egyidejűleg kézbesítésre kerül egy tájékoztató is a jogairól és a kötelességeiről, amelyek a védett bejelentői státuszából adódnak. A védelem biztosításáról szóló értesítés munkáltatónak való kézbesítésével a bejelentő védett bejelentővé válik.
(2) A bejelentő a 7. § szerinti védelem biztosítása helyett kérvényezheti a közigazgatási szervtől írásbeli igazolás kiadását arról, hogy minősített bejelentést tett. Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő minősített bejelentést tett, haladéktalanul kiállítja számára az erről szóló igazolást, a minősített bejelentés megtételéből adódó jogairól és kötelességeiről szóló tájékoztatóval egyetemben.
(3) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő, aki az 5. § (1) bekezdése alapján védelem biztosítása iránti kérvényt nyújtott be, nem tett minősített bejelentést, erről haladéktalanul írásban tájékoztatja, a védelem megtagadása okainak megjelölésével, és a védelem megtagadása felülvizsgálatának lehetőségeivel a (4) bekezdés szerint. 
(4) A bejelentő, akinek a (3) bekezdés alapján nem biztosíttatott védelem, a (3) bekezdésben foglalt értesítés kézbesítését követő 15 napon belül önállóan, vagy a hivatal útján a felettes közigazgatási szervnél kérheti a védelem (3) bekezdés szerinti elutasításának felülvizsgálatát. A felettes közigazgatási szerv a kérvény kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt a védelem biztosításáról a 7. § alapján, és erről írásban tájékoztatja a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt, vagy ugyanezen határidőn belül tájékoztatja a bejelentőt vagy a hivatalt, hogy a bejelentő nem tett minősített bejelentést.
(5) Ha a védelem biztosítása iránti kérvény benyújtását követően a büntető eljárás során az ügyet más szervnek adják át vagy továbbítják közigazgatási szabálysértési eljárás lefolytatására, a közigazgatási szerv a védelem biztosítását újabb, a védelem biztosítása iránti kérvény benyújtása nélkül is elbírálja.

7. §
A súlyos társadalomellenes tevékenységet bejelentő bejelentőt megillető védelem
(1) Olyan jogi intézkedések foganatosítása és munkaviszonnyal kapcsolatos határozatok kiadása a védett bejelentővel szemben, amelyekhez az nem adta beleegyezését, a munkaadó számára csak a hivatal beleegyezésével lehetséges; ha a védett bejelentő hivatásos katona, a hivatal engedélye csak abban az esetben szükséges, ha erről külön előírás rendelkezik.4) A hivatal beleegyezése nem szükséges, ha a munkajogi intézkedés által jogosultság keletkezik, vagy a munkajogi intézkedés a munkaviszony megszűnésével áll összefüggésben, olyan jogi tény következtében, amely a munkaadó elbírálásától független.5)
(2) A munkaadó a hivatalhoz nyújtja be a kérvényt elbírálásra. A kérvény tartalmazza
a) a munkaadó megnevezését,
b) a védett bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét,
c) a munkajogi intézkedés megnevezését, amelyhez a hivatal beleegyezése szükséges,
d) a munkajogi intézkedés végrehajtása szükségességének indoklását.
(3) A hivatal a munkajogi intézkedés engedélyeztetése iránti kérvényről szóló határozatának kiadása előtt lehetőséget biztosít a védett bejelentőnek, hogy megfelelő határidőben állást foglaljon a javasolt munkajogi intézkedéssel kapcsolatban.
(4) Egyszerű ügyekben, főként, ha a munkaadó kérvénye és a védett bejelentő állásfoglalása alapján lehet dönteni, a hivatal késedelem nélkül dönt az engedélyeztetésre benyújtott kérvényről. Egyéb esetekben a hivatal 30 napon belül dönt az engedélyeztetésre benyújtott kérvényről.
(5) A hivatal csak akkor engedélyezi a munkaadó védett bejelentővel szembeni munkajogi intézkedését, ha a munkaadó bizonyítja, hogy a javasolt munkajogi intézkedés nem áll oksági összefüggésben a minősített bejelentéssel, ellenkező esetben a kérvényt elutasítja.
(6) A hivatalnak a kérvény elutasításáról szóló döntésével szemben nem nyújtható be fellebbezés. 
(7) A munkaadó engedélyeztetésre irányuló kérvényének a hivatalhoz történő benyújtásától a kérvényről hozott jogerős határozat kiadásáig a külön előírás6) szerinti határidők és próbaidők szünetelnek.
(8) Az a jogi intézkedés, amelyet a hivatal nem engedélyezett, érvénytelen.

8. §
A bejelentőnek biztosított védelem megszűnése
(1) A bejelentőnek a 7. § alapján biztosított védelem megszűnik
a) a védett bejelentő védelemről való lemondásáról szóló írásbeli értesítésének hivatalba történő kézbesítésével,
b) a védett bejelentő munkaviszonyának befejezésével vagy megszűnésével,
c) a büntető eljárás vagy közigazgatási szabálysértési eljárás lezárulta után három évvel; a védelem azonban nem szűnik meg, ha a büntető eljárás az ügy más hatósághoz való továbbításával zárul,
d) ha a védett bejelentőt a minősített bejelentéssel kapcsolatban elítélik hamis vád bűncselekménye, vagy hamis tanúzás és hamis eskü bűncselekménye miatt, vagy
e) ha bebizonyosodik, hogy a minősített bejelentés nem volt jóhiszemű cselekvés, és a védelmet nyújtó szerv erről szóló értesítését kézbesítik a munkaadónak.
(2) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés a) pontja alapján a hivatal késedelem nélkül értesíti a munkaadót és a védelmet biztosító szervet.
(3) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés b) pontja alapján a munkaadó késedelem nélkül értesíti a hivatalt és a védelmet biztosító szervet.
(4) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés c) pontja és d pontja alapján a védelmet nyújtó szerv késedelem nélkül értesíti a hivatalt, a munkaadót és a védett bejelentőt.
(5) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés e) pontja alapján a védelmet biztosító szerv késedelem nélkül értesíti a hivatalt és a védett bejelentőt.

9. §
Jutalom
(1) A hivatal a minősített bejelentést tevő bejelentőnek, annak jutalom kifizetésére irányuló kérvénye alapján legfeljebb a minimálbér 50-szeresének megfelelő jutalmat adhat, amennyiben
a) büntetőeljárás során
1. benyújtották a vádindítványt,
2. benyújtották a javaslatot az egyezségről a bűnösség elismeréséről és a büntetés elfogadásáról,
3. jóváhagyták az egyezséget, és megszüntették a büntetőeljárást, vagy
4. a büntetőeljárást feltételesen megszüntették, vagy
b) közigazgatási szabálysértési eljárás során a szabálysértési határozat jogerőre emelkedett.
(2) A szerv, amely a bejelentőnek a 4. § (1) bekezdése, vagy a 6. § (1) bekezdése alapján írásbeli értesítést adott ki, vagy írásbeli igazolást a 4. § (2) bekezdése vagy a 6. § (2) bekezdése alapján, tájékoztatja a bejelentőt a vádindítvány benyújtásáról, a bűnösség elismeréséről és a büntetés elfogadásáról kötött egyezség jóváhagyásáról, az egyezség jóváhagyásáról és a büntetőeljárás megszüntetéséről, a büntetőeljárás feltételes megszüntetéséről, vagy a szabálysértési határozat jogerőre emelkedéséről az (1) bekezdés alapján.
(3) A jutalom folyósítása iránti kérvényt a bejelentő a (2) bekezdésben foglalt értesítés kézbesítésének napjától számított hat hónapon belül nyújthatja be a hivatalhoz. Az ezen határidő lejárta után beérkezett kérvényeket nem veszik figyelembe.
(4) A jutalom folyósítása iránti kérvény tartalmazza a bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét, és a kérvény indoklását; a kérvényhez a bejelentő csatolja a (2) bekezdésben foglalt értesítés másolatát.
(5) A hivatal a jutalom folyósítása iránti kérvény elbírálása során figyelembe veszi a bejelentő érdemeit a súlyosan társadalomellenes tevékenység felderítése és a bűnelkövető megállapítása során, a bejelentő elmaradt jövedelmét, a megmentett vagyon vagy visszaszolgáltatott vagyon nagyságát, ha az kiszámítható; erre a célra a hivatal kikéri az ügyész vagy az ügyben eljáró közigazgatási szerv állásfoglalását.
(6) A hivatal a kézbesítés napjától számított három hónapon belül elbírálja a jutalom folyósítása iránti kérvényt.
(7) A bejelentőnek folyósítandó jutalomra nincs jogigény. A hivatal jutalomról hozott döntésének bírósági felülvizsgálata kizárt.
(8) Az 1-től a 7-ig terjedő bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak a bejelentő közeli hozzátartozójára.

A bejelentések felülvizsgálatának belső rendszere

10. §
(1) Az a munkaadó, amely legkevesebb 50 munkavállalót foglalkoztat, és az a munkaadó, amely közhatalmi szerv, és legalább 5 munkavállalót foglalkoztat, köteles kijelölni szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban csak felelős személy), amely a munkaadó (4)–(7) bekezdésekben, és a 11. § (1) bekezdésében foglalt feladatait ellátja; a munkaadóval kötött szerződés alapján felelős személy lehet olyan személy is, aki nem alkalmazott. A felelős személynek a megfelelő szakmai feltételekkel kell rendelkezni a jelen törvényből adódó feladatok ellátásához. Községekben és a magasabb területi egységeknél a felelős személy a főellenőr.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó, amely közhatalmi szerv, a (8) bekezdésben foglalt feladatait, és a 11. § (4)–(7) bekezdésben foglalt, felelős személy által ellátott feladatait ellátja azon költségvetési szervek és dotációs szervek esetében is, amelyeknél fenntartói hatáskörökkel rendelkezik, azon állami vállalatok esetében is, amelyek alapítója, azon alapok esetében is, amelyeknek a kezelője, és azon 100%-os állami tulajdonrésszel rendelkező részvénytársaságok esetében is, amelyek részvényesi jogköreit gyakorolja, ha ez a jogi személy kevesebb mint 50 munkavállalót foglalkoztat; a közhatalmi szerv meghatározhatja, hogy a (4)–(7) bekezdésekben, és a 11. § (1) bekezdésében foglalt feladatoknak akkor is eleget fog tenni, ha kevesebb mint 50 munkavállalót foglalkoztat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles lehetővé tenni, hogy a felelős személy függetlenül tudja ellátni feladatait, miközben a felelős személyt csak a munkaadó képviseleti szerveinek vagy az anyacég képviseleti szerveinek utasításai kötik, ha a felelős személy nem egyenesen a képviseleti szerv, vagy a képviseleti szerv tagja. A felelős személy egyéb feladatokat is elláthat, mint (4)–(7) bekezdésekben foglaltak és a 11. § (1) bekezdésébe foglaltak; a munkaadó köteles biztosítani, hogy ezen feladatok vagy kötelességek ne legyenek összeférhetetlenek. Az (1) bekezdés szerinti munkaadó nem szankcionálhatja a felelős személyt feladatai teljesítése miatt, ha a felelős személy szervezeti egység, nem szankcionálhatja az ide besorolt munkavállalókat. A munkaadó a felelős személy feladatai ellátása során köteles biztosítani a szükséges együttműködést; főként köteles biztosítani számára a feladata ellátáshoz szükséges eszközöket és hozzáférést a személyes adatokhoz és dokumentumokhoz. Az (1) bekezdés szerinti munkaadó szintén köteles folyamatosan biztosítani a felelős személy szakmai felkészültségének fenntartását.
(4) A felelős személy megnevezését, és a bejelentések megtételének módját a szokott és általánosan elérhető módon ismertetni kell az összes alkalmazottal, úgy, hogy a bejelentések megtételének legalább egy módja folyamatosan elérhető legyen. Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles elérhetővé tenni az információkat a bejelentések belső ellenőrzési rendszeréről, tömör, érthető, világosan megfogalmazott és könnyen elérhető formában; szintén köteles megkönnyíteni a bejelentések megtételét.
(5) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles befogadni és ellenőrizni minden bejelentést, a bejelentés megtételéttől számított 90 napon belül; ezt a határidőt további 30 nappal meghosszabbíthatja, azzal, hogy a határidő meghosszabbításának tényét közli a bejelentővel, és megindokolja a meghosszabbítást. A bejelentés ellenőrzésének minősül az is, ha az ügyet továbbítják a Büntető Perrendtartás, vagy egyedi előírások7) szerinti ügyintézésre.
(6) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó a bejelentés ellenőrzése során köteles titokban tartani a bejelentő személyazonosságát.
(7) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó a kivizsgálás lezárult a után legfeljebb 10 nappal köteles tájékoztatni a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásának eredményéről, és az annak alapján meghozott intézkedésekről. Ha a bejelentés kivizsgálása az ügy Büntető perrendtartás vagy egyedi előírás szerinti ügyintézésre való továbbításával zárult, a felelős személy kikéri ennek eredményét olyan mértékben, ahogy ezt az egyedi előírások lehetővé teszik, és ezek kézbesítésétől számított legfeljebb 10 napon belül tájékoztatja az eredményekről a bejelentőt.
(8) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles olyan belső előírást kiadni, melyben meghatározza a részleteit
a) a bejelentések megtételének, 
b) a bejelentések kivizsgálásának és a felelős személy jogköreinek a bejelentés kivizsgálása során, 
c) a titoktartási kötelezettségnek a bejelentő személyazonosságáról, 
d) a bejelentések nyilvántartásának a 11. § (1) bekezdése alapján, 
e) annak, milyen formában ismertetik meg a bejelentőt az általa tett bejelentés vizsgálatának eredményeivel,
f) a bejelentésben szereplő személyes adatok kezelésének.

11. §
(1) A 10. § (1) bekezdése szerinti munkaadó köteles a bejelentés kézbesítésének napjától számított legkevesebb három évig nyilvántartást vezetni a bejelentésekről a következő módon
a) a bejelentés kézbesítésének dátuma, 
b) a bejelentő utóneve, családneve és tartózkodási helye, 
c) a bejelentés tárgya
d) a bejelentés kivizsgálásának eredménye,
e) a bejelentés kivizsgálása lezárultának dátuma.
(2) Tekintettel a legújabb ismeretekre, az intézkedés végrehajtásának költségeire, és a bejelentések belső ellenőrzési rendszerének céljaira a 10. § (1) bekezdése szerinti munkavállaló köteles olyan technikai és szervezeti intézkedéseket meghozni, amelyek igazolják és biztosítják azt, hogy a bejelentések belső ellenőrzésének rendszere a jelen törvénnyel összhangban van végrehajtva.

12. §
A munkajogi intézkedések hatályának felfüggesztése
(1) Ha a bejelentő azt vélelmezi, hogy a bejelentésével összefüggésben olyan munkajogi intézkedést foganatosítottak vele szemben, amellyel nem ért egyet, a hivatalnál kérvényezheti a munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztését, legfeljebb 15 napig, azt követően, hogy tudomást szerzett a munkajogi intézkedésről.
(2) A hivatal késedelem nélkül felfüggeszti az (1) bekezdésbe foglalt munkajogi intézkedés hatályát, ha be volt tartva az ugyanezen bekezdésben szereplő határidő, és amennyiben a munkaadó a hivatal által meghatározott, megfelelő határidőben nem bizonyítja be, hogy a munkajogi intézkedés nem áll oksági összefüggésben a bejelentéssel. A hivatal igazolást állít ki a munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztéséről, melyet a munkaadónak és a bejelentőnek kézbesít.
(3) A (2) bekezdésbe foglalt igazolásban feltüntetik a bejelentő utónevét, családnevét, tartózkodási helyét, a munkaadó megnevezését, és a munkajogi intézkedést, amelynek a hatályát felfüggesztették. Ha a hivatal nem ért egyet az (1) bekezdés szerinti kérvénnyel, írásban értesíti tájékoztatja a bejelentőt az indokokról, amelyekre hivatkozva nem függesztette fel a munkajogi intézkedés hatályát. 
(4) A munkajogi intézkedés hatálya a (2) bekezdésbe foglalt értesítés bejelentőnek történt kézbesítésétől számítva függesztődik fel. A felfüggesztés a munkajogi intézkedést végrehajtó határozatra nézve halasztó hatályú.
(5) A hivatal a (2) bekezdésbe foglalt igazolás kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja a bejelentőt a bírósághoz való fordulás lehetőségéről, azonnali intézkedés elrendelése céljából, és az ebből adódó következményekről a (6) bekezdés alapján.
(6) A munkajogi intézkedés felfüggesztése 30 napig hatályos a (2) bekezdésbe foglalt igazolást bejelentőnek való kézbesítésétől számítva. Az ezen határidő alatt az azonnali intézkedés elrendelése céljából benyújtott bírósági beadványról hozott végrehajtható bírósági döntés hatályba lépésének idejéig a munkajogi intézkedés felfüggesztésének hatálya meghosszabbodik.
(7) A hivatal késedelem nélkül felfüggeszti az olyan természetes személlyel szemben hozott munkajogi intézkedés hatályát is, aki olyan tényállást hozott nyilvánosságra, amelyről foglalkozása, hivatása, állása, tisztsége, vagy közérdekű tevékenysége során szerzett tudomást, és ez a természetes személy megalapozottan vélhette, hogy a bejelentés nem vezetne a bejelentés rendes kivizsgálásához, vagy a bejelentés megtétele miatt megtorlásra számíthatna. Ez esetben az (1)–(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
(8) Az (1)–(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések a megfelelően vonatkoznak a bejelentő közeli hozzátartozójára is, valamint a felelős személyre, és azon alkalmazottakra, akik részt vesznek a felelős személy feladatainak végrehajtásában.

A hivatal

13. §
(1) A hivatal az államigazgatás független szerveként, országos hatáskörrel létesül, mely védi a bejelentők jogait és jogos érdekeit a társadalomellenes tevékenység bejelentése során.
(2) A hivatal költségvetési szerv. Költségvetés tervezetét az Általános Államkincstári Jelentés fejezeteként terjesztik be. A hivatal jóváhagyott költségvetését a naptári év folyamán kizárólag a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban csak “nemzeti tanács”).
(3) A hivatal székhelye Pozsony.
(4) A hivatal feladatai végrehajtásához a székhelyén kívüli kirendeltségeket hozhat létre és szüntethet meg, és meghatározhatja területi illetékességüket. 
(5) A hivatal szervezeti felépítését a hivatal szervezeti és működési szabályzata szabályozza részletesen, melyet a hivatal elnöke ad ki.
(6) A hivatal
a) dönt a védelem ügyeiben a 7. és a 12. § alapján,
b) ellenőrzi a jelen törvény betartását; az ellenőrzés végrehajtására az ellenőrző tevékenység végzésének általános szabályai vonatkoznak, egyedi előírás szerint,8)
c) ellenőrzi
1. a védelem biztosításáról hozott rendelkezéseket és a védelem végrehajtását,
2. a módot, ahogyan a munkaadó a bejelentővel viselkedett a bejelentés megtételét követően, és
3. a bejelentések belső ellenőrzési rendszeréről hozott rendelkezések betartását,
d) tájékoztatja az illetékes hivatalt a munkavállaló szankcionálásának gyanújáról a társadalomellenes tevékenység bejelentésével összefüggésben,
e) elmélyíti a tudatosságot a nyilvánosság és a munkaadók körében a társadalomellenes tevékenység bejelentéséről, és a bejelentőknek nyújtott védelemről,
f) tanácsadást biztosít a munkaadóknak a 10. § 8 bekezdése szerinti belső irányelvek kidolgozásához, és betartatási mechanizmusához,
g) tanácsadást és konzultációkat biztosít a társadalomellenes tevékenység bejelentésével kapcsolatban,
h) szakmai állásfoglalásokat és módszertani iránymutatást ad ki a bejelentő védelmével kapcsolatos ügyekben
i) biztosítja a felelős személyek gyakorlati felkészítését és továbbképzését
j) együttműködik az állami szervekkel a jogi előírások előkészítése során, és az államigazgatás központi szervei számára előterjeszti kezdeményezéseit a jogszabályok módosítására, saját megállapításai és ismeretei alapján,
k) együttműködik a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központtal és civil szervezetekkel a bejelentők védelmének ügyeiben,
l) együttműködik az Európai Unió és más országok hasonló intézményeivel és szervezeteivel,
m) ellát más feladatokat, ha azt a jelen törvény vagy egyedi előírás elrendeli.
(7) A hivatal rendszeresen kiértékeli, és webhelyén közzéteszi a társadalomellenes tevékenység bejelentésével, és a jelen törvény által biztosított védelemmel kapcsolatos információkat, közzéteszi a jelen törvény 6 bekezdésének h) pontja szerinti információkat, szakcikkeket, jogi és egyéb dokumentumokat, és olyan információkat, amelyek a társadalomellenes tevékenység bejelentésével és a jelen törvény által nyújtott védelemmel kapcsolatosak.
(8) A hivatal feladatainak ellátása során jogosult
a) kérelmezni a szükséges dokumentáció, feljegyzések, és más iratok bemutatását, és megismerkedni azok tartalmával,
b) magyarázatot kérni, és felülvizsgálni a bejelentések kivizsgálásának módját és hatékonyságát,
c) figyelmeztetni a közhatalmi szervek vezető képviselőit a bejelentések nem elégséges, vagy helytelen módon történő kezelésére, és kérelmezni a jóvátételt,
d) figyelmeztetni a munkaadót, hogy a tervezett munkajogi intézkedéssel megsértheti a jelen törvény rendelkezéseit,
e) intézkedéseket javasolhat a munkaadónak a jelen törvénnyel való összhang kialakítására.
(9) Ha a (8) bekezdésebe foglalt jogosultságok érvényesítését egyedi előírás szabályozza, akkor a hivatal ezeket csak az ezen egyedi előírásokkal összhangban érvényesítheti.
(10) A közigazgatási szabálysértési ügyekben, amelyek során a 6. § (1) bekezdése alapján védelmet biztosítottak, a hivatal résztvevőként van jelen. Szintén résztvevőként van jelen olyan közigazgatási szabálysértési ügyekben, amelyek esetében minősített bejelentés történt, ha ezt kérelmezi. A hivatal jogosult részt venni a közigazgatási szabálysértési eljárás minden cselekményében, amelyen a bejelentőnek joga vagy kötelessége részt venni. 
(11) A hivatal a bírósági eljárásról szóló általános előírások értelmében jogosult részt venni az eljárásban, ha a peres felek egyike a bejelentő.
(12) A közhatalmi szerveknek a szükséges mértékben együttműködést kell tanúsítani a hivatallal feladatai ellátása során.
(13) A hivatal minden évben március végéig jelentést terjeszt a nemzeti tanács elé a tevékenységéről, és a bejelentők védelmének helyzetéről az előző évben; a jelentést a hivatal a webhelyén teszi közzé. E jelentés részei főként a hivatal működéséből adódó ismeretek, javaslatok és ajánlások a megállapított hiányosságok jóvátételére. Ha a hivatal elnöke arra utaló tényállást állapít meg, hogy a bejelentők jogainak veszélyeztetése vagy megsértése súlyos mértékű, vagy több bejelentőt érint, rendkívüli jelentést terjeszthet a nemzeti tanács elé, melynek része lehet az arra irányuló javaslat is, hogy a jelentést tárgyalják meg a nemzeti tanács következő ülésén.
(14) A hivatalnak címzett bejelentéseket a hivatal késedelem nélkül továbbítja az illetékes szervnek. Ha a bejelentő kérelmezi személyazonosságának titokban tartását, a hivatal a bejelentő adatai nélkül továbbítja a bejelentést. 
(15) Amennyiben a bejelentővel, a bejelentő közeli hozzátartozójával, vagy vállalkozásukkal szemben a közhatalom gyakorlása során olyan intézkedések történnek, amelyek során feltételezhető, hogy a bejelentéssel kapcsolatos büntetésről van szó, a hivatal jogosult az intézkedéseket foganatosító közhatalmi szervtől adott határidőben tájékoztatást kérni ezen intézkedések megalapozottságáról és indokoltságáról. A közhatalmi szerv felülvizsgálja az intézkedés jogosultságát és indokoltságát, és, ha szükséges, intézkedik a jóvátételről, a felülvizsgálat eredményeiről és az elfogadott intézkedésekről tájékoztatja a hivatalt. Ha a közhatalmi szerv nem teljesíti a második mondatban foglalt kötelességeit, a hivatal erről a tényállásról tájékoztatja a felettes szervet; ha a közhatalmi szervnek nincs felettes szerve, a hivatal ezeket az információkat a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban csak “kormány”) elé terjeszti.
(16) A (15) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha nem a bejelentővel vagy közeli hozzátartozójával, hanem más személlyel szemben történnek a közhatalom gyakorlása során olyan intézkedések, amelyek során feltételezhető, hogy a társadalomellenes tevékenység bejelentésével kapcsolatos büntetésről van szó.

14. §
A hivatal elnöke
(1) A hivatal élén az elnök áll, aki felelős a hivatal működéséért. A hivatal elnökét a nemzeti tanács választja és hívja vissza a kormány által javasolt jelöltek közül a 15. § (4) bekezdése alapján.
(2) A hivatal elnökének hivatali ideje hét év. Ugyanaz a személy csak egy alkalommal lehet megválasztva a hivatal elnökének.
(3) A hivatal elnökévé csak az választható, aki
a) a Szlovák Köztársaság állampolgára,
b) cselekvőképes,
c) feddhetetlen,
d) mesterfokozatú végzettséggel rendelkezik,
e) nem tagja politikai pártnak vagy mozgalomnak,
f) a megválasztása előtti öt évben nem töltött be köztársasági elnöki, parlamenti képviselői, európai parlamenti képviselői, kormánytagi, más központi államigazgatási szervben, vagy országos hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervben elnöki, vezetői, igazgatói vagy alelnöki, államtitkári, emberjogi biztosi, kabinetfőnöki, megyefőnöki vagy polgármesteri tisztséget, és
g) eddigi magánéleti, közéleti és szakmai működésével garanciát jelent arra, hogy tisztségét rendesen, tisztességesen és felelősen fogja végezni.
(4) E törvény céljaira nem minősül feddhetetlennek az, akit jogerősen elítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény, vagy bűncselekmény minősített esete, közfeladati helyzettel visszaélés bűncselekménye, vesztegetés elfogadásának bűncselekménye, vesztegetés bűncselekménye, befolyással üzérkedés bűncselekménye miatt, az sem, akinek ezen bűncselekmények miatti büntethetősége elévült, vagy akit mentesítettek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A feddhetetlenséget hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A feddhetetlenség bizonyításának céljaira a természetes személy átadja a bizottságnak (16. §) a hatósági erkölcsi bizonyítvány igényléséhez szükséges adatokat.9) A harmadik mondat szerinti adatokat a bizottság késedelem nélkül, elektronikus formában, az elektronikus kommunikációs csatornákon keresztül elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére. 
(5) A hivatal elnöki tisztsége összeférhetetlen a (3) bekezdés f) pontjában foglalt tisztségekkel, a bírói és ügyészi tisztséggel, a Szlovák Nemzeti Bank Banktanácsa, képviseleti szerv tagságával, jogi személy vezető szervében, felügyeleti szervében vagy ellenőrző szervében viselt tagsággal, a közgyűlést és a taggyűlést leszámítva, se politikai párt vagy politikai mozgalom tagságával. A hivatal elnöke nem léphet fel politikai párt vagy politikai mozgalom nevében, és nem járhat el az érdekükben.
(6) A hivatal elnöki tisztsége véget ér:
a) a hivatali idő leteltével
b) a tisztségről való lemondással
c) a tisztségből való visszahívással
d) elhalálozással vagy halottá nyilvánítással.
(7) A hivatal elnökét a nemzeti tanács hívja vissza a kormány javaslatára, ha:
a) elvesztette feddhetetlenségét,
b) korlátozták cselekvőképességét,
c) ha az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség feltételét a továbbiakban nem teljesíti,
d) legalább hat egymást követő hónapon keresztül nem látja el a tisztségét.
(8) A nemzeti tanács felfüggesztheti az elnök tisztségét, ha büntetőeljárást indítottak vele szembe a tisztségéből fakadóan.
(9) A hivatal elnökét a parlamenti képviselőével azonos havi fizetés illeti meg, azon hónap első napjától számítva, amelyben meg volt választva. A hivatal elnökét a tisztségéből fakadó elengedhetetlen kiadások, és más személyes kiadásai fedezésére a fizetése 50%-ának megfelelő átalánydíj-térítés illeti meg. Az átalánydíj-térítési jogosultság a tisztség gyakorlása megkezdésének napjától keletkezik, és a tisztség betöltése befejezésének napjával szűnik meg. Az átalánydíjat egész összegben állapítják meg, egész euróra felkerekítve. A hivatal elnökének fizetését és átalánydíj-térítését a Szlovák Köztársaság Kormánya állapítja meg.
(10) A hivatal elnökére nem vonatkoznak a jutalmazásra vonatkozó egyedi előírások,10) kivéve azon egyedi előírások rendelkezéseit,11) amelyek az elnök fizetésére a megfelelően vonatkoztatandók.

15. §
Nyilvános meghallgatás
(1) A kormány csak a nyilvános meghallgatást és a bizottsági értékelést követően javasolhat a nemzeti tanácsnak jelölteket a hivatal élére.
(2) A bizottság a kinevezését követő legfeljebb 15 napon belül felhívást tesz közzé a jelentkezésről a hivatal elnöki tisztségére a Szlovák Rádió és Televízió adásában, a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának (a továbbiakban csak “kormányhivatal”) webhelyén, és legalább egy országos terjesztésű napilapban. A felhívást nem lehet 30 napnál rövidebb időre közzétenni. A felhívásban a bizottság meghatározza, a 14. § (3) bekezdésébe foglalt, a hivatal elnökére vonatkozó feltételek teljesítésének igazolásához milyen iratokat kell benyújtani, és az életrajz struktúráját, amelyet a jelöltség iránt érdeklődőnek be kell nyújtani; az életrajz kötelező melléklete legalább két referencia a jelöltségre pályázó munkatársaitól, vagy közéleti személyiségektől, a jelöltség indoklására. Az életrajzot, a referenciákat és az indoklást a bizottság a kormányhivatal webhelyén adja közre, legfeljebb öt munkanappal a hivatal elnöki tisztségének betöltésére kiírt felhívás lejártát követően. 
(3) A nyilvános meghallgatásra legfeljebb a hivatal elnöki tisztségének betöltésére irányuló felhívás lejártát követő 30 napon belül kerül sor. A bizottság a nyilvános meghallgatásra minden érdeklődőt meghív, aki teljesíti a 14. § (3) bekezdésében foglalt, a hivatal elnöki tisztségének ellátásához szükséges feltételeket, és a meghatározott határidőben benyújtotta az életrajzát a szükséges mellékletekkel; azon érdeklődőt, aki nem teljesíti a törvényi feltételeket, vagy aki nem nyújtotta be az életrajzát és a szükséges mellékleteket, a bizottság nem hívja meg a nyilvános meghallgatásra, és erről értesíti őt. A bizottság legalább hét nappal a nyilvános meghallgatás kezdete előtt meghívja a jelöltség iránt érdeklődőt a nyilvános meghallgatásra, megjelölve a nyilvános meghallgatás dátumát, helyszínét, óráját; ugyanezen határidőben a kormányhivatal webhelyén közzéteszi a nyilvános meghallgatás dátumát, helyszínét és óráját, és a kérdések témaköreit, amelyeket a nyilvános meghallgatáson fel fognak tenni a bejelentkezett érdeklődőknek. A nyilvános meghallgatást úgy kell megrendezni, hogy a bejelentkezett jelöltség iránt érdeklődő személyeknek a jelenlévő kormánytagok, parlamenti képviselők, és a nyilvánosság képviselői is tehessenek fel kérdéseket, kizárólag olyan kérdéseket tehetnek fel, amelyek a hivatal működését érintik, a hivatal elnöki tisztsége betöltésének megalapozottságát ellenőrzik, vagy a vezetői képességekre irányulnak. A nyilvános meghallgatást élőben közvetítik a kormányhivatal webhelyén, és a nyilvános meghallgatás teljes felvételét közzéteszik, legfeljebb a következő munkanapon, a kormányhivatal webhelyén.
(4) A bizottság a nyilvános meghallgatást követő legfeljebb 15 napon belül értékeli a jelöltség iránt érdeklődőket, és a kormánynak két érdeklődőt javasol, akik a legjobb értékelést kapták. A kormány elé terjesztett anyagnak része a nyilvános meghallgatás jegyzőkönyve is, mely tartalmazza legalább az értékelés módját, minden érdeklődő értékelését, és a sorrendjüket az értékelés alapján; a bizottság által beterjesztett anyagot a kormányhivatal a webhelyén teszi közzé.

16. §
A bizottság
(1) A bizottságnak öt tagja van. Egy-egy tagját a köztársasági elnök, a kormány, az emberjogi biztos, a Köztisztviselői Tanács, és a kormány nem kormányzati szervekért és a polgári társadalom fejlesztéséért felelős tanácsadó szerve nevezi ki. A bizottság tagjául csak azt lehet kinevezni, aki eddigi magánéleti, közéleti és szakmai életbeli működésével garanciát jelent arra, hogy tisztségét rendesen, tisztességesen, felelősen és pártatlanul fogja ellátni. 
(2) A köztársasági elnök, az emberjogi biztos, a Köztisztviselői Tanács, és a kormány nem kormányzati szervekért és a polgári társadalom fejlesztéséért felelős tanácsadó szerve a hivatal elnöke hivatali idejének lejárta előtt hat hónappal köteles a kormánnyal közölni a bizottságba általuk nevezett tagot; a beterjesztésnek része a bizottsági tag strukturált életrajza is. Ha a bizottsági tag kinevezésére jogosult jogi személy az előző mondatban foglalt határidő lejártát követően tíz nappal sem nevezi meg a jelöltjét, a hiányzó bizottsági tagot a kormány nevezi ki, késedelem nélkül. A bizottsági tagok névsorát az életrajzukkal együtt a kormányhivatal a webhelyén teszi közzé, legkésőbb a bizottsági tag kormánynak történő beterjesztését követő munkanapon.
(3) Ha a hivatal elnökének tisztsége más módon szűnik meg, mint a hivatali idő letelte által, akkor az 1 bekezdés szerinti, bizottsági tagokat kinevezni hivatott jogi személyek kötelesek a hivatal elnöke tisztségének megszűnése utáni 30 napon belül kinevezni a bizottsági tagokat, és erről a kormányt tájékoztatni; a 2 bekezdésben foglaltak a megfelelően alkalmazandók. 
(4) A bizottság tagjainak tisztsége kinevezés útján keletkezik; a bizottsági tagsági tisztség a hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztását követően szűnik meg. 
(5) A bizottság tevékenységét az elnök irányítja, akit a bizottság tagjai egymás közül választanak. Távolmaradása esetén az elnököt az általa írásban megbízott bizottsági tag helyettesíti.
(6) A bizottsági tagság társadalmi tisztség. A bizottsági tagot a tisztség betöltésével kapcsolatos útiköltség térítése illeti meg,12) amelyet a kormányhivatal biztosít.
(7) A bizottság szakmai, szervezési, személyi, adminisztratív és műszaki tevékenységével kapcsolatos feladatokat a kormányhivatal látja el.
(8) A bizottsági döntés érvényességéhez az összes bizottsági tag szavazatainak egyszerű többsége szükséges. A részleteket a bizottság által az álláspályázat előtt lefolytatandó folyamatokról, a bizottsági tárgyalásokról, a jelentkezett érdeklődők értékelésének módjáról, a bizottsági döntésekről, a bizottsági üléseken való részvételről a tárgyalási rend tartalmazza, amelyet a bizottság fogad el; a tárgyalási rendet a bizottság a kormány webhelyén teszi közzé, legfeljebb egy munkanappal annak elfogadását követően.
(9) Ha a kormány a 15. § (4) bekezdése szerinti jelölteket 30 napon belül sem fogadja el, a bizottság új felhívást tesz közzé az érdeklődők jelentkezéséről a hivatal elnöki tisztségére. A bizottság új felhívást tesz közzé akkor is, ha a nemzeti tanács nem választja meg a hivatal elnökét.

17. §
A hivatal alelnöke
(1) A hivatal elnökét a hivatal alelnöke helyettesíti, akit a hivatal elnöke nevez ki és hív vissza. A hivatal alelnöke távolléte idején helyettesíti a hivatal elnökét, és ha a hivatal elnökének tisztsége nincs betöltve, akkor az elnök jogköreinek és kötelességeinek megfelelő mértékben. A hivatal elnöke más esetekre is megbízhatja a hivatal alelnökét a jogköreinek és kötelességeinek megfelelő mértékű helyettesítéssel.
(2) A hivatal alelnökére vonatkozik a 14. § (3) bekezdése, a 4 bekezdés első és második mondata, az (5) és a (6) bekezdés.
(3) Feddhetetlenségének igazolására a természetes személy átadja a hivatalnak az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat. Az első mondat szerinti adatokat a bizottság késedelem nélkül, elektronikus formában, az elektronikus kommunikációs csatornákon keresztül elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére, az erkölcsi bizonyítvány kiállításának céljaira.

Közigazgatási szabálysértések

18. §
(1) Szabálysértést követ el, aki
a) a bejelentővel szemben a hivatal beleegyezése nélkül hajt végre munkajogi intézkedést, ha ehhez a hivatal beleegyezése szükséges, vagy szankcionálja a bejelentőt a bejelentés megtételével összefüggésben, vagy
b) megszegi a bejelentővel szembeni titoktartási kötelezettségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésért a hivatal 2 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki.
(3) A bírságok az állami költségvetésbevételét képezik. 
(4) A szabálysértésekre, és a szabálysértési ügyekben való eljárásokra a szabálysértésekről szóló általános előírás vonatkozik.13)

19. §
(1) A munkaadóra, aki nem teljesíti a 10. § vagy a 11. § szerinti kötelességei valamelyikét, a hivatal 20 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A bírság kiszabása során a hivatal figyelembe veszi a jogellenes intézkedés súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit, és figyelembe veszi a kötelességek ismételt megszegését, és azt, hogy ezzel a cselekvéssel megsértettek-e más kötelességeket.
(3) A bírságot legfeljebb egy éven belül lehet kiszabni, attól a naptól számítva, hogy a hivatal tudomást szerzett a kötelességek megszegéséről, de legfeljebb három éven belül attól a naptól számítva, hogy a kötelességek megszegésére sor került.
(4) A bírságok az állami költségvetésjövedelmét képezik.

Közös rendelkezések

20. §
(1) A bejelentő, aki minősített bejelentést tett, és az, akivel szemben felfüggesztették a munkajogi intézkedést, jogosult jogsegélyre egyedi előírás alapján.14)
(2) A különös méltánylást érdemlő esetekben a hivatal megtérítheti a bejelentő ügyvédre vagy más jogi képviselőre fordított költségeit, ha ez szükséges volt a bejelentés megtételével kapcsolatban.

21. §
(1) A hivatal a 7. és a 12. § alapján biztosítandó védelem megítéléséhez szükséges tényállás kivizsgálásához a munkafelügyelet együttműködését kérheti. A munkafelügyeletet az együttműködés nyújtása során az egyedi előírás szerinti15) jogosultságok illetik meg, mint a munkafelügyelet ellenőrzése során.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés nyújtása során mindenkinek olyan kötelezettségei vannak, mint a munkafelügyeleti ellenőrzés során.16)
(3) A természetes személyre, vagy a jogi személy nevében eljárni jogosult személyre, aki a meghatározott határidőben nem teljesíti a (2) bekezdésbe foglalt kötelezettségeit, a munkafelügyelet 500 euróig terjedő rendbírság szabhat, ismételten is, ha a kötelességét a módosított határidőn belül sem teljesíti.
(4) A munkafelügyelet a rendbírságot a kötelességszegés napjától számított egy éven belül róhatja ki.
(5) A rendbírságok az állami költségvetés bevételét képezik.
(6) A Nemzeti Munkafelügyelet, és a munkafelügyelet az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak céljaira a személyes adatokat az egyedi előírásnak megfelelően kezeli,17) az érintett személyek beleegyezése nélkül.

22. §
(1) A hivatal a feladatai ellátásához szükséges mértékben jogosult kezelni a személyes adatokat. 
(2) Ha egy közhatalmi szerv a társadalomellenes tevékenység bejelentésére telefonvonalat létesít, az erre a telefonvonalra beérkező hívásokat köteles rögzíteni; a rögzítés tényéről a közhatalmi szerv köteles előre tájékoztatni a bejelentőt.
(3) A közhatalmi szerv nyilvántartást vezet a (2) bekezdés szerinti telefonhívások felvételeiről, és a rögzítéstől számított három évig nem felülírható elektronikus hordozón őrzi meg azokat.

23. §
(1) A Szlovák Információs Szolgálatra, a Katonai Hírszerzésre, és a Nemzetbiztonsági Hivatalra és e testületek tagjaira csak az 1., 2., 10., és 11. § vonatkozik. A Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés esetében a 10. § (7) bekezdéséből adódó kötelességek gyakorlása nem veszélyeztetheti a hírszerző szolgálatok érdekeit.
(2) E törvény betartását a Szlovák Információs Szolgálat, a Katonai Hírszerzés és a Nemzetbiztonsági Hivatal által a nemzeti tanács ellenőrzi, egyedi előírás alapján.18)

24. §
(1) Az e törvény szerinti eljárásra nem vonatkozik a közigazgatási eljárási törvény, kivéve a beleegyezés 7. § szerint adására, a 19. § szerinti szabálysértési eljárásra és a rendbírság 21. § szerinti kiszabására.
(2) Az ügyész munkaadónak címzett 4. § (1) bekezdése szerinti értesítésének, a közigazgatási szerv munkaadónak címzett 6. § (1) bekezdése szerinti értesítésének, az ügyész vagy a közigazgatási szerv munkaadónak címzett 8. § (5) bekezdése szerinti értesítésének és a munkajogi intézkedés hatályának 12. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztéséről szóló igazolásának kézbesítésére a közigazgatási eljárási törvény 26. §-a vonatkozik.

25. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az e törvény alapján biztosított védelem kiterjed arra a természetes személyre is, aki e törvény hatályba lépése előtt tett bejelentést, és e törvény értelmében kérvényezte a védelem biztosítását.
(2) A Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 125/2016. sz. törvénye által módosított törvénye alapján biztosított védelem továbbra is tart, azzal, hogy az e törvény szerinti védelmet a munkafelügyelet a hivatal elnökének nemzeti tanács által történt megválasztását követő hatodik naptári hónap végéig biztosítja.
(3) A 2019. február 28. előtt megkezdett, és jogerősen le nem zárult eljárásokra a Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló. a Tt. 125/2016 sz. törvénye által módosított törvénye vonatkozik.
(4) A 16. § (1) bekezdése szerinti jogi személy e törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a kormányt az általa kinevezett bizottsági tagról. 
(5) E törvény hatályba lépésétől a hivatal elnökének nemzeti tanács által történt megválasztásától számított hatodik naptári hónap végéig a 13. § (6) bekezdésének a)–d), f) és g) pontjaiba foglalt feladatokat a munkafelügyelet látja el.
(6) E törvény hatályba lépésétől a hivatal elnökének nemzeti tanács által történt megválasztásától számított hatodik naptári hónap végéig a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma dönt a jutalom folyósításáról a 9. § alapján.
(7) Azon beleegyezés iránti kérvényeket, amelyeket nem dolgoztak fel, és amelyek azon naptári hónap végig kerültek benyújtásra, amelyben letelt a hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztásától számított hat hónap, a hivatal dolgozza fel e törvény értelmében, azon hónap első naptári napjától számítva, amely azt a naptári hónapot követi, amelyikben eltelt a hat hónap a hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztásától.
(8) A hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztásától számított hatodik hónap végéig a kormányhivatal segíti a hivatal elnökét a hivatal adminisztrációval, szervezéssel, technikai és tárgyi bebiztosításával kapcsolatos tevékenységek terén.
(9) A 10. § (1) bekezdése szerinti munkaadó köteles a Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 125/2016 sz. törvénye által módosított törvénye szerint a beadványok belső kivizsgálási rendszerét összhangba hozni e törvénnyel, 2019. szeptember 30-áig.

26. §
Megszüntető rendelkezések
Megszűnik a Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 125/2016 sz. törvénye által módosított törvénye.


X. cikkely
A jelen törvény 2019. március 1-jén lép hatályba.

Andrek Kiska s.k.
Andrej Danko s.k.
Peter Pellegrini s.k.


1) A Tt. többször módosított 583/2008 sz. törvénye a bűncselekmények és más társadalomellenes tevékenység megelőzéséről, 3. § b) és c) pontok.
2) Például a Tt. 124/1992 törvénye a Katonai Rendőrségről 10. § 2 bekezdés, Tt. 164/2008 sz. törvénye által módosított Tt. 10/1996 törvénye az ellenőrzésről az államigazgatásban, 11. § (2) bekezdés k) pont.
3) A Tt. többször módosított 523/2004. sz. törvénye a közigazgatási szervek és intézmények költségvetési szabályairól, 21. §.
A Tt. 583/2004 sz. törvénye a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, 1. § (3) bekezdés
4) A Tt. 281/2015 sz. törvénye a hivatásos katonák állami szolgálatáról, 6. § (4) bekezdés
5) Például a Tt. a többször módosított 311/2001 sz. törvénye a Munka törvénykönyvéről, 55. § (2) és (4) bekezdés, 60. § (1) bekezdés a), c) és d) 1-3 pontja, a Tt. 73/1998 sz. törvénye a Rendőri Testület, Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Testülete és a Vasúti Rendőrség tagjainak állami szolgálatáról, 192 § (1) bekezdés f) és g) pont, a Tt. többször módosított 315/2001 sz. törvénye a Tűzoltó és Műszaki Mentő Testületről, 60. § (1) bekezdés, a Tt. többször módosított 55/2017 sz. törvénye az állami szolgálatról, 64. § (2) és (5) bekezdés, 65., 66., 72., 75. § (1) bekezdés a) pont, 82. §.
6) Például a Tt. a többször módosított 311/2001 sz. törvénye a Munka törvénykönyvéről, 45. §, a Tt. többször módosított 73/1998 sz. törvénye, 57. §, a Tt. 55/2017 sz. törvénye, 52. § (1) bekezdés és 78. § (1) és (2) bekezdés
7) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tgy. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, Tt. 10/1996. sz. törvénye.
8) A Tt. többször módosított, 10/1996 sz. törvényének 8-13. §.
9) A Tt. 330/2007 sz. törvénye a bűnügyi nyilvántartóról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, 13. § (4) bekezdés
10) A Tt. többször módosított 55/2017 sz. törvény 124-154. §, 156., 157 és 159. §
11) A Tt. 55/2017 sz. törvény 155., 158. és 160. §
12) A Tt. 283/2002. sz. törvénye az útiköltség-térítésről
13) A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990 sz. többször módosított törvénye
14) A Tt. 327/2005 sz. törvénye az anyagi szükséghelyzetben levő személyeknek nyújtandó jogsegélyről és a 586/2003. számú törvény az ügyvédségről, valamint az iparszerű vállalkozásról szóló, többször módosított 455/1991 sz. törvénye módosításáról a Tt. 8/2005 és a Tt 307/2014 sz. törvénye által módosítva, 24.f és 24.g §.
15) A Tt. 125/2006 sz. törvény a munkafelügyeletről és a Tt. 82/2005 sz. törvény az illegális munkáról és illegális foglalkoztatásról kiegészítéséről és módosításáról, 12. § (1) bekezdés
16) A Tt 125/2006 sz. törvénye, 16. §
17) A Tt. 125/2006 sz. törvénye, 17. §
18) A Tt. 350/1996 sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tanácskozási rendjéről a Tt. 215/2004 sz. törvénye által módosítva, 60 §.