+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o verejnom obstarávaní
Zákon o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov (25/2006)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 14.12.2005
Platnosť od: 25.01.2006
Účinnosť od: 01.02.2006
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.03.2015 13/2015  
27.02.2014 34/2014  
29.04.2015 87/2015  
01.01.2014 95/2013  
03.12.2015 343/2015  
01.01.2016 343/2015  
31.10.2015 252/2015  
01.11.2015 252/2015  
01.04.2015 31/2015  
Hatályos 2016. január 1-től 2016. április 17-ig (a jogszabály hatályon kívül helyezve a Tt. 343/2015. sz. jogszabályával)

25/2006.

Törvény
A KÖZBESZERZÉSRŐL
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2005. december 14.


Módosítva:
Tt. 282/2006., hatályos 2006. június 1-től
Tt. 102/2007., hatályos 2007. március 13-től
Tt. 232/2008., hatályos 2008. július 1-től
Tt. 232/2008., hatályos 2008. szeptember 15-től
Tt. 442/2008., hatályos 2008. november 15-től
Tt. 442/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 232/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 442/2008., hatályos 2009. július 1-től
Tt. 213/2009., hatályos 2009. július 1-től
Tt. 289/2009., hatályos 2009. július 16-től
Tt. 402/2009., hatályos 2009. december 1-től
Tt. 503/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 73/2010., hatályos 2010. március 9-től
Tt. 73/2010., hatályos 2010. április 1-től
Tt. 129/2010., hatályos 2010. április 2-től
Tt. 58/2011., hatályos 2011. április 1-től
Tt. 158/2011., hatályos 2011. június 15-től
Tt. 182/2011., hatályos 2011. július 20-től
Tt. 223/2011., hatályos 2011. július 20-től
Tt. 231/2011., hatályos 2011. augusztus 1-től
Tt. 348/2011., hatályos 2012. január 1-től
Tt. 550/2011., hatályos 2012. február 1-től
Tt. 91/2012., hatályos 2012. március 9-től
Tt. 28/2013., hatályos 2013. február 18-től
Tt. 95/2013., hatályos 2013. április 23-től
Tt. 180/2013., hatályos 2013. június 30-től
Tt. 95/2013., hatályos 2013. július 1-től
Tt. 95/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 34/2014., hatályos 2014. február 27-től
Tt. 13/2015., hatályos 2015. március 1-től
Tt. 31/2015., hatályos 2015. április 1-től
Tt. 87/2015., hatályos 2015. április 29-től
Tt. 252/2015., hatályos 2015. október 31-től
Tt. 252/2015., hatályos 2015. november 1-től
Tt. 343/2015., hatályos 2015. december 3-tól
Tt. 343/2015., hatályos 2016. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
(1) Jelen törvény szabályozza a beszerzési eljárások meghirdetését áru beszerzése, építési munkák kivitelezése, szolgáltatások nyújtása, tervpályázatok esetére, és a közbeszerzés irányítását.
(2) Jelen törvény nem vonatkozik
a) azon beszerzésekre, melyek megvalósítása során különleges biztonsági intézkedéseket kell érvényesíteni, vagy amelyek esetében elengedhetetlen a Szlovák Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek védelme, összhangban „Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel“,2)
b) a hírszerzési tevékenységekkel kapcsolatos beszerzésekre a hírszerző szolgálatok által végzett hírszerzési tevékenységek,2a) és azon beszerzésekre, amelyek célja a rendőri testület hírszerzési jellegű tevékenységének teljesítése,2b)
c) a beszerzésre, ha annak meghirdetése csak külön eljárás szerint lehetséges vagy nemzetközi szervezet szabályai szerint zajlik,
d) a beszerzésre, ha annak meghirdetésekor katonaság elhelyezésére vonatkozó nemzetközi szerződés különleges szabályai szerint kell eljárni, és amely az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Közösség szerződő fele (a továbbiakban csak „tagállam“), vagy harmadik ország területén folyó tevékenységet érint,
e) harmadik országban meghirdetett beszerzésre, amely fegyveres erők Európai Unión kívüli bevetése során valósul meg, ha az operatív szükségletek megkövetelik, hogy a beszerzést a hadműveleti térségben található ajánlattevő kapja meg,
f) a választottbírósági eljárásra5) és a békéltető eljárásra,
g) munkaszerződések, munkaviszonyon kívüli megbízási szerződések, vagy munkaviszonyhoz hasonló szerződések megkötésére,
h) olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra, melyek eltérnek azoktól, amelyekből kizárólagosan a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek van haszna, saját feladatainak teljesítése során azzal a feltétellel, hogy a nyújtott szolgáltatást teljes mértékben ő finanszírozza,
i) olyan beszerzésre, amely más célokat szolgál, mint a 8. § 3-9. bekezdésében meghatározott tevékenységek végzése, kivéve a közbeszerző által meghirdetett beszerzéseket,
j) a 8. § 3-9. bekezdésében felsorolt, tevékenységek végzésére vonatkozó beszerzésre harmadik országokban, ha ezen tevékenységek végrehajtása során nem kerülnek felhasználásra Európai Unióban található hálózatok és területek,
k) építési koncesszióra vagy szolgáltatási koncesszióra (a továbbiakban csak „koncesszió”), melyet az ajánlatkérő (beszerző) a 8. § 3-9. bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére hirdet meg, azon koncesszió kivételével, melyet e tevékenységek valamelyikét végző közbeszerző hirdet meg,
l) a polgári beszerzésre, ha annak meghirdetésekor a Szlovák Köztársaság és harmadik országok által megkötött nemzetközi szerződésekben foglalt szabályok szerint járnak el, és a beszerzés áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozik egy projekt közös megvalósítása vagy közös hasznosítása érdekében a szerződő felek által, ha ezt a nemzetközi szerződést az Európai Uniónál bejelentették,
m) ingatlan és vele kapcsolatos jogok megszerzésére vagy bérletére, kivéve a pénzügyi szolgáltatásokat, melyek hozzá kapcsolódnak, amennyiben polgári szerződésről van szó,
n) a polgári szerződésre, melynek tárgyát értékpapír vagy más pénzügyi eszköz6) kibocsátásával, eladásával, megvételével vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások képezik, vagy más pénzpiaci műveletek, főként pénzeszközök és saját finanszírozási források megszerzésére irányuló műveletek, valamint azokra a beszerzésekre, amelyek közvetlenül a Szlovák Nemzeti Bank szolgáltatásainak biztosításával kapcsolatosak fő céljainak és törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében,
o) a polgári szerződésre, melynek fő célja, hogy a közbeszerzőnek lehetővé tegye nyilvános telekommunikációs (hírközlési) hálózat nyújtását vagy igénybe vételét, vagy egy, esetleg több nyilvános telekommunikációs szolgáltatás nyújtását,
p) a polgári megrendelésre, mellyel a műsorszolgáltató televízióadás vagy rádióadás műsoranyagát szerzi be, fejleszti, állítja elő vagy koprodukcióban állítja elő, valamint a polgári szerződésre, mely a műsoridővel kapcsolatos,
q) polgári szolgáltatás-nyújtási szerződésre más közbeszerzőnek vagy közbeszerzők társulásának, törvényből fakadó kizárólagos jog vagy közigazgatási hatósági döntés alapján,
r) polgári áruszállítási szerződésre, mely harmadik személyeknek kerül eladásra vagy bérbe adásra, ha a beszerzőnek nincs kizárólagos jogosultsága ugyanilyen áru értékesítésére vagy bérbe adására azonos feltételek mellett, mint a beszerzőnek,
s) a beszerzők olyan polgári megbízási szerződéseire, amelyek értéke a hozzáadottérték-adó nélkül kisebb, mint a 4. § 2. bekezdésében megszabott értékhatár, kivéve a 7. § szerinti megrendeléseket,
t) a védelmi és biztonsági szféra szerződéseire, ha beszerzési eljárásuk során egy vagy több tagállammal, illetve egy több harmadik országgal, a Szlovák Köztársaság részvételével megkötött nemzetközi szerződés külön szabályai szerint járnak el,
u) a védelmi és biztonsági szféra kutatási és fejlesztési együttműködési programjaiból kiinduló szerződéseire, melyeket közösen végez legalább két tagállam új termék kifejlesztése és esetleges a termék későbbi életciklusának mindegyik vagy valamely szakaszában; az ilyen együttműködési program megkötésekor csak tagállamok között, melynek részese a Szlovák Köztársaság is, a Szlovák Köztársaságot képviselő közbeszerző vagy beszerző bejelenti az Európai Bizottságnak az általa viselt kutatási és fejlesztési költséghányad nagyságát az együttműködési program teljes költségvetésében, a megállapodást a kutatási-fejlesztési költségek megosztásáról és a várható részesedését az esetleges vásárlásokban,
v) a védelmi és biztonsági szférán belüli megrendelésekre, melyeket a központi államigazgatási szervek, a nagyobb területi egységek (kerületek) vagy községek adnak más tagországok közhatalmi szerveinek vagy harmadik országok közhatalmi szerveinek,
w) a védelmi és biztonsági szférán belüli megrendelésekre, melyek tárgya ingatlan és vele kapcsolatos jogok megszerzése vagy ingatlan bérlése,
x) a védelmi és biztonsági szférán belüli megrendelésekre, melyek tárgyát pénzügyi szolgáltatások képezik, kivéve a biztosítási szolgáltatásokat,
y) a védelmi és biztonsági szférán belüli megrendelésekre, melyeknek az értéke a hozzáadottérték-adó nélkül kisebb, mint a 4. § 3. bekezdése a) és b) pontjában megszabott értékhatár,
z) árubeszerzésre, építkezési tevékenység kivitelezésére és szolgáltatás nyújtására a közös mezőgazdasági termékpiacok szervezését érintő intézkedések6aaa) keretein belül.
(3) Ez a törvény nem vonatkozik azokra a közbeszerzési értékhatár alatti megrendelésekre és a 9. § 9. bek. szerinti megrendelésekre sem, amelyeknek a tárgya
a) szakértői, tolmácsi vagy fordítói tevékenység a polgári peres eljárásokban, a büntetőperes eljárásokban, beleértve az előkészületi szakaszt is, a közigazgatási eljárásban, a döntőbírósági vagy ehhez hasonló eljárásokban, a jogi személy vagy természetes személy szaktevékenysége büntetőperes eljárásokban, beleértve az előkészületi szakaszt is, és az ellenőrzés céljából meghívott személy vagy a közigazgatási eljárás céljai miatt meghívott személy szaktevékenysége, valamint a természetes személy vagy jogi személy külön jogszabályi rendelkezések6aa) szerinti szaktevékenysége állami szakértői célzattal,
b) könyvtári alap beszerzése,
c) áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatás nyújtása, melynek megrendelője a Szlovák Köztársaság külképviseleti hivatal külföldön, vagy amelyek a fejlesztési együttműködés részét képezik, humanitárius támogatások vagy logisztikai támogatások a Szlovák Köztársaság feladatteljesítésre a Szlovák Köztársaság területén kívülre kiküldött fegyveres erői részéről,
d) áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatás nyújtása, melynek megrendelője közbeszerző a 6. § 1. bekezdésének a) vagy b) pontja szerint, és a kivitelezője
1. a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrség, ha az árut, az építési munkákat vagy szolgáltatásokat elítéltek és vád alá helyezettek foglalkoztatásával biztosítják, vagy
2. középfokú szakiskola, ha az árut, az építési munkákat vagy szolgáltatásokat a középfokú szakiskola diákjai biztosítják gyakorlati képzésük keretén belül,
e) áruszállítás vagy szolgáltatás nyújtása a hivatásos nevelőszülői családokban élő gyermekek és fiatal felnőttek költségtérítéseinek biztosítására, valamint a gyermekotthonok étkeztetési és gazdálkodási költségvetéséből az önálló csoportokban élő gyermekek és fiatal felnőttek szükségleteinek biztosítására külön jogszabályi előírások szerint,6ab)
f) díszletek és kosztümök készítése, előállítása, javítása vagy karbantartása, árubeszerzés vagy szolgáltatás nyújtása díszletek és kosztümök készítésére, előállítására, javítására vagy karbantartására, kottaanyag beszerzése, hangszerek, pótalkatrészek és hangszer-kiegészítők vétele, valamint hangszerek javítása és karbantartása,
g) tárlatok vagy kiállítások létrehozása, elkészítése, javítása vagy karbantartása közbeszerző részére, mely jogi személy külön jogszabályi előírás6ac) értelmében, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása tárlatok vagy kiállítások létrehozása, elkészítése, javítása vagy karbantartása céljából közbeszerző részére, mely jogi személy külön jogszabályi elő-írás6ac) értelmében, valamint áru szállítása, szolgáltatások nyújtása vagy építési munkák megvalósítása gyűjteményi tárgyak restaurálása céljából,6ad)
h) saját szellemi alkotótevékenység eredményeinek létrehozása és leszállítása, melyek végeredménye színpadi alkotás, zenei alkotás, verbális alkotás vagy folklór alkotás, vagy külön jogszabállyal védett6af) művészi teljesítmény bemutatása vagy fel-használása,
i) népművészeti termelés célját szolgáló6ag) népművészeti termékek alkotása, gyártása, javítása vagy karbantartása, vagy áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása népművészeti termelés célját szolgáló népművészeti termékek gyártásához, és népművészeti alkotótevékenység eredményeinek tekintett termékek felvásárlása közbeszerző által, mely jogi személy külön jogszabályi előírások értelmében,6ah)
j) szolgáltatás nyújtása, ha az postai szolgáltatás külön jogszabályban6ae) részletezett univerzális postai szolgáltatás terjedelemben.
k) építési munkák kivitelezése, ha a megrendelés becsült értéke egyenlő vagy kisebb, mint 200 000 euró, az áruszállítás vagy szolgáltatás, ha az ilyen áruszállításra, építési munka kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban csak „kormány) kivételt ad az 5. bekezdés szerint,
l) az Európai Unió Tanácsának szlovák elnöksége előkészítésének bebiztosításával és gyakorlásával6af) összefüggő áru beszerzése és szolgáltatás nyújtása, kivéve a 91. § 1. bek. a) pontja szerint meghirdetett beszerzéseket,
m) áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szol-gáltatás nyújtása, melyek során családi házakba és lakás céljára szolgáló társasházakba való, megújuló energiaforrást hasznosító villamosáram- vagy hőtermelő kisberendezés kerül beszerzésre és beszerelésre; villamos áram termelése esetén a kisberendezés alatt legfeljebb 10 kW teljesítményű berendezés6ag) értendő, hő termelése esetén pedig egy vagy több természetes személy által használt épület energiafelhasználásának fedezését biztosító berendezés értendő,
n) az ügyfél ügyvéd általi jogi képviselete döntőbírósági eljárásban, békéltető eljárásban, bírósági eljárásban, közigazgatási eljárásban vagy más hasonló eljárásban, és az ügyvéd által nyújtott jogi tanácsadás ezen eljárások előkészületi szakaszában, vagy ha nyilvánvaló jele és magas valószínűsége van annak, hogy a dolog, amelyet a jogi tanácsadás érint, ilyen eljárás tárgyát fogja képezni.
(4) Jelen törvény nem vonatkozik az egészségügyi ellátás nyújtásáról megkötött szerződésekre, melyeket az egészségbiztosító köt az egészségügyi szolgáltatókkal külön jogszabályi előírások szerint.6a)
(5) Ha a jelen törvény szerinti eljárás lehetetlenné tenné vagy nagymértékben megnehezítené a közbeszerző külön jogszabályok szerinti feladatainak teljesítését, vagy ezen feladatok teljesítésében eszközei felhasználásában gazdaságtalansághoz vagy rossz hatékonysághoz vezetne, a közbeszerző kivételt kérhet a jelen törvény értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó rendelkezései alól építési munkák megvalósítására, amennyiben a beszerzés becsült értéke egyenlő vagy kisebb mint 200 000 euró, áruszállításra vagy szolgáltatás nyújtására; a kivétel megadására törvényi alap nincs. A kérvényt a közbeszerző nyújtja be, mely nem lehet minisztérium, annak a minisztériumnak, amelynek tárgyi, alapítói vagy fenntartói hatáskörébe tartozik, és ha ilyen minisztérium nem létezik, akkor a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának, feltüntetve az első mondat szerinti kivétel megadásának indokait. A minisztérium, melyhez a kérvényt beterjesztették, javaslatot tehet a kormánynak a kivétel megadására a közbeszerző kérvénye alapján és legfeljebb annak terjedelmében, ha bizonyítottnak látja, hogy a jelen törvény szerinti eljárás lehetetlenné tenné vagy nagymértékben megnehezítené a külön jogszabályok szerinti közbeszerző feladatainak teljesítését, vagy ezen feladatok teljesítése során eszközei felhasználásában gazdaságtalansághoz vagy rossz hatékonysághoz vezetne; ha a közbeszerző minisztérium, a javaslatot a kormánynak közvetlenül ez a minisztérium terjeszti be. Ha a kormány a kivételt megadja, a kivétel megadásáról szóló határozatában feltünteti a közbeszerző azonosító adatait, és a meghatározza a megadott kivétel terjedelmét. A kormány a kivétel megadásáról szóló határozatát közzéteszi a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján, és kézbesíti azt a közbeszerzőnek, valamint a Közbeszerzési Hivatalnak (a továbbiakban csak „hivatal”); a határozattal együtt a kormány a kivétel megadásának indoklását is nyilvánosságra hozza. A hivatal haladéktalanul nyilvánosságra hozza a kormány határozatát a Közbeszerzési Közlönyben (Vestník verejného obstarávania), és a közbeszerző profiljában a 113. § 3. bekezdése szerint (a továbbiakban csak „profil”). Ha értékhatár alatti megrendelésről van szó, amelyre a kivétel a kormánydöntés alapján vonatkozik, a közbeszerző köteles a beszerzési eljárás során a 9. § 9. bekezdése értelmében eljárni.
(6) Kutatás és fejlesztés a jelen törvény értelmezésében minden alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenység; a kísérleti fejlesztés magába foglalhatja az új elképzelés vagy új technológia teljesítményét bemutató berendezések előállítását a hagyományos környezetben vagy bemutató környezetben.
(7) A közbeszerző és a beszerző nem írhat ki beszerzéseket a 2-5. bekezdés szerint olyan célból, hogy megkerülje a közbeszerzési eljárás jelen törvényben előírt szabályainak használatát.

2. §
Közbeszerzés
Közbeszerzés alatt a jelen törvényben rögzített szabályokat és eljárásokat értjük, melyekkel árubeszerzésről, építőmunkák kivitelezéséről, szolgáltatások nyújtásáról és tervpályázatáról szóló ajánlatkérést (közbeszerzést) hirdetnek meg.

3. §
Megrendelés
(1) Megrendelés a jelen törvény céljaira olyan visszterhes szerződés, melyet egy vagy több közbeszerző (ajánlatkérő) köt az egyik oldalon egy vagy több sikeres ajánlattevővel a másik oldalon, és amelynek a tárgya áruszállítás, építési munkák kivitelezése vagy szolgáltatások nyújtása.
(2) Az árubeszerzés a jelen törvény céljaira olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya áru vétele, lízingelése, részletfizetéses megvétele vagy bérlése vételi joggal vagy a nélkül; tartalmazhat az áru beállításával és felszerelésével (üzembe helyezésével) kapcsolatos tevékenységeket is.
(3) Az építési munkák beszerzése a jelen törvény céljaira olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési munkák kivitelezése, vagy tervdokumentáció kidolgozása és építési munkák elvégzése a Közös Közbeszerzési Szójegyzék7) (a továbbiakban csak „beszerzési szójegyzék”) által taglalt valamely tevékenység kapcsán, vagy építmény kivitelezése. Építmény a jelen törvény céljaira az építési tevékenységek együttes végeredménye, amely teljesíti gazdasági vagy műszaki funkcióját, és amely megfelel a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott elvárásoknak.
(4) Szolgáltatás megrendelése a jelen törvény értelmében olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya szolgáltatások nyújtása, kivéve a 2. és 3. bekezdésben taglalt megrendeléseket. A megrendelés, melynek tárgya szolgáltatás nyújtása, de melléktevékenységként a beszerzési szótár 45. szakaszába foglalt építési tevékenységeket is tartalmaz, szolgáltatásnyújtási beszerzésnek minősül. A megrendelés, melynek tárgya áru szállítása és szolgáltatás nyújtása, szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha a szolgáltatás becsült értéke nem haladja meg az áru becsült értékét.
(5) Polgári megrendelés a jelen törvény értelmében minden olyan áruszállítási, építési munkavégzési vagy szolgáltatásnyújtási megrendelés, amely nem a 6. bekezdés szerinti védelmi vagy állambiztonsági célzatú megrendelés.
(6) Védelmi és biztonsági megrendelés a jelen törvény értelmében minden olyan áruszállítási, építési munkavégzési vagy szolgáltatásnyújtási megrendelés, amelynek tárgya
a) katonai felszerelés szállítása, beleértve annak egyes részeit, összetevőit vagy szerelési egységeit,
b) kényes felszerelések szállítása, beleértve azok részeit, összetevőit vagy szerelési egységeit,
c) építési munkák kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása, ha az közvetlenül az a) és b) pont szerinti felszerelések beszerzésével kapcsolatos, ezek életciklusának bármely fázisában; életcikluson a jelen törvény értelmében a termék minden, egymásra épülő és fokozatos fázisát értjük, így a kutatást és fejlesztést, az ipari fejlesztést, a gyártást, a javítást, a korszerűsítést, a módosítást, a karbantartást, a logisztikát, a képzéseket, a tesztelést, a visszavonást és felszámolást (megsemmisítést),
d) építési munkák kivitelezését vagy szolgáltatások nyújtását különleges katonai célokra, vagy
e) építési munkák kivitelezését vagy szolgáltatások nyújtását, ha azoknak kényes jellegük van.
(7) Katonai felszerelés a jelen törvény értelmében a különleges tervezéssel készült vagy hadászati célokra átalakított felszerelés, melyet fegyverként, lőszerként vagy hadászati anyagként kell felhasználni.
(8) Kényesnek a jelen törvény értelmében az a biztonsági célokat szolgáló felszerelés, építési munka vagy szolgáltatás számít, amelyhez titoktartási kötelezettség7ab) kapcsolódik, titoktartást követel meg vagy részben titokvédelem alá eső elemet tartalmaz.
(9) A szerződésnek írásban megkötöttnek kell lennie, hacsak a jelen törvény 99. § 3. bekezdése másképpen nem rendelkezik.

4. §
Pénzügyi értékhatárok
(1) A beszerzés értékhatáron felüli vagy értékhatár alatti a feltételezett értékétől függően.
(2) Értékhatár feletti a közbeszerző vagy beszerző által meghirdetett beszerzés, amelynek feltételezett (becsült) értéke egyenlő vagy nagyobb, mint a pénzügyi értékhatár, melyet a hivatal általános érvényű jogszabályi előírásban meghatározott.
(3) Értékhatár alatti a közbeszerző vagy beszerző által meghirdetett beszerzés, melynek feltételezett értéke a naptári év folyamán vagy a szerződés érvényességi ideje alatt – ha a szerződést egy naptári évnél hosszabb időre kötik meg – kisebb, mint a 2. bekezdésben meghatározott pénzügyi értékhatár, és ha a megrendelés
a) a piacon szabadon hozzáférhető áru szállításáról szól, kivéve az élelmiszert, a piacon szabadon hozzáférhető építési munkák kivitelezéséről és szolgáltatások nyújtásáról szól, melyek feltételezett értéke egyenlő vagy kisebb, mint
1. 1 000 euró, ha a 6. § 1. bek. a) pontja szerinti közbeszerzőről van szó,
2. 5 000 euró, ha más közbeszerezőről van szó, mint ahogyan az az első pontban szerepel
b) nem az a) pont szerinti megrendelés és feltételezett értéke
1. egyenlő vagy több mint 20 000 euró, amennyiben áruszállításról van szó,
2. egyenlő vagy több mint 30 000 euró, amennyiben építkezési tevékenység kivitelezéséről van szó,
c) árubeszerzésről szól, melynek tárgya élelmiszer szállítása, és a megrendelés feltételezett értéke egyenlő vagy több mint 40 000 euró.

5. §
A megrendelés becsült értéke kiszámításának szabályai
(1) A megrendelés becsült értékét a jelen törvény céljaira az általános forgalmi adó (hozzáadott-értékadó) nélküli árban határozzák meg. A megrendelés becsült értékének abból az árból kell kiindulnia, amelyen általában az azonos vagy hasonló beszerzési tárgy értékesítésre kerül abban az időpontban, amikor a közbeszerzési hirdetmény meghirdetésre kerül, vagy a pályázati versenyfelhívás értesítőjeként használt hirdetményt nyilvánosságra hozatalra elküldik. Ha az ilyen értesítő nem követeli meg, hogy a beszerzés becsült értékének abból az árból kell kiindulnia, amelyen általában a beszerzés tárgyával azonos vagy ahhoz hasonló tárgy értékesítésre kerül, a beszerzés becsült árának a közbeszerzési eljárás kezdeti időpontjában érvényes ilyen árból kell kiindulnia.
(2) A megrendelés becsült árában bele kell számítani
a) az ismétlődő teljesítések értékét is, ha ennek biztosítása is szerepel a tervben,
b) az összes opció minden formáját és az összes esetleges szerződéshosszabbítást,
c) a díjak és jutalmak, amelyeket az ajánlattevőknek és a tervpályázatok résztvevőinek folyósítanak (a továbbiakban csak „résztvevő”),
d) az áru vagy szolgáltatás becsült értékét, melyet a közbeszerző vagy beszerző (ajánlatkérő) nyújt a megrendeléssel kapcsolatosan az építési munkák kivitelezésére.
(3) Áruszállítás vagy szolgáltatás nyújtása, ha az nem feltétlenül szükséges az építési munka kivitelezéséről szóló törvény teljesítéséhez, nem számítható bele az építési munkák kivitelezéséről szóló megrendelés becsült értékébe, amennyiben annak a következménye az lenne, hogy az ilyen áru vagy ilyen szolgáltatás kikerül a jelen törvény hatálya alól.
(4) Ha egyetlen meghirdetett megrendelés keretén belül az építési munka vagy a szolgáltatás több részegységre van bontva, s ezek mindegyike önálló szerződés tárgyát fogja képezni, a megrendelés becsült értékét az egyes részegységek becsült értékeinek összegeként kell meghatározni. Ha a megrendelés teljes becsült összértéke nem kisebb, mint a 4. § 2. bekezdése szerinti pénzügyi értékhatár, értékhatáron felüli közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. Értékhatár alatti közbeszerzési eljárás akkor alkalmazható, ha az építési munkák azon részegységéről van szó, amelynek a becsült értéke kisebb, mint 1 000 000 euró, vagy a szolgáltatás azon részegységéről van szó, amelynek becsült értéke kisebb, mint 80 000 euró, és ha ezen részegységek összértéke nem haladja meg a megrendelés összes részegysége teljes becsült összértékének 20%-át.
(5) Ha egyetlen meghirdetett megrendelés keretén belül az áruszállítás több részegységre van bontva, s ezek mindegyike önálló szerződés tárgyát fogja képezni, a megrendelés becsült értékét az egyes részegységek becsült értékeinek összegeként kell meghatározni. Ha a megrendelés teljes becsült összértéke nem kisebb, mint a 4. § 2. bekezdése szerinti pénzügyi értékhatár, értékhatáron felüli közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. Értékhatár alatti közbeszerzési eljárás akkor alkalmazható, ha az áruszállítás azon részegységéről van szó, amelynek a becsült értéke kisebb, mint 80 000 euró, és ha ezen részegységek összértéke nem haladja meg a megrendelés összes részegysége teljes becsült összértékének 20%-át.
(6) Ha lízing, részletfizetésre történő áruvásárlás vagy árubérlet esete forog fenn megváltás lehetőségével vagy a nélkül, az áruszállítási megrendelés becsült értéke meghatározásának az alapja
a) a megrendelés teljes értéke, ha meghatározott idejű, legfeljebb 12 hónapos vagy annál rövidebb időre megkötött szerződésről van szó,
b) a megrendelés teljes értéke, beleértve a becsült maradványértéket is, ha meghatározott idejű, 12 hónapnál hosszabb időre megkötött szerződésről van szó,
c) a havi törlesztőrészlet 48-szorosa, ha olyan szerződésről van szó, melynek érvényességi ideje nincs záros határidőhöz kötve, vagy amelyre záros határidő nem állapítható meg.
(7) Ha áruszállítási beszerzésről vagy szolgáltatásnyújtási beszerzésről van szó, mely rendszeresen ismétlődik vagy záros határidőn belül megújul, a beszerzés becsült értékét
a) az azonos vagy hasonló áru vagy szolgáltatás előző naptári évi, vagy legutóbbi 12 hónapos beszerzésének teljes valós költségeiből kiindulva határozzák meg, melyet az elkövetkező 12 hónapban várható mennyiségi változások vagy értékváltozások alapján módosítanak, vagy
b) az áru vagy szolgáltatás 12 hónapos beszerzésére vonatkozó becsült értékéből az első teljesítését követően állapítják meg, vagy a szerződés érvényességének fennállása alatt, ha az több mint 12 hónapra vonatkozik.
(8) A szolgáltatásnyújtási megrendelés becsült értékébe beleszámít, ha
a) biztosítási szolgáltatásról van szó, a befizetendő biztosítási díj és más jutalmak formái,
b) banki szolgáltatásokról vagy más pénzügyi szolgáltatásokról van szó, az illetékek, a províziók, a kamatok és más, a szolgáltatásokkal összefüggő költségek és egyéb jutalomformák,
c) tervezési versenypályázatokról van szó, a tervekért kiosztott díjak és a résztvevőknek kiosztott jutalmak.
(9) A szolgáltatásnyújtási megrendelés becsült értékébe, ha annak végösszege nincs meghatározva, amennyiben meghatározott idejű szerződésről van szó
a) 48 hónappal egyenlő vagy annál rövidebb időtartammal, a megrendelés teljes érvényességi idejének teljes becsült értékét be kell számtani,
b) 48 hónapnál hosszabb időtartammal, vagy meghatározatlan idejű szerződéssel, a havi térítés 48-szorosát kell beszámítani.
(10) Az áruszállítást és szolgáltatásnyújtást magába foglaló megrendelés becsült értékét mint az áru teljes értének és a szolgáltatás teljes értékének az összegét kell kiszámítani, tekintet nélkül megoszlásuk arányára. A megrendelés becsült értékébe bele kell számítani a felszerelés és üzembe helyezés árát is.
(11) A keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer becsült értékét úgy határozzák meg, mint az összes megrendelés maximális együttes becsült értékét a keretszerződés hatályosságának vagy a dinamikus rendszer hatályosságának teljes fennállási ideje alatt.
(12) A megrendelést nem lehet feldarabolni, sem a becsült érték megállapítására olyan módszert meghatározni, amelynek célja a megrendelés becsült értékének a jelen törvény szerinti pénzügyi értékhatár alá történő csökkentése lenne.
(13) Ha a közbeszerző vagy beszerző nem tudja meghatározni a megrendelés becsült értékét, különösen, ha ismétlődő teljesítésekről van szó a közbeszerző vagy beszerző azon kötelezettsége nélkül, hogy konkrét mennyiségű teljesítést rendeljen meg, a megrendelés becsült értékét nem kell konkrét számmal kifejezni, elegendő feltüntetni, hogy a 4. § szerinti melyik értékhatárt lépi át; ez nem vonatkozik azon esetekre, amikor a közbeszerző vagy beszerző a megrendelés becsült értékéhez igazítva határozza meg a részvétel feltételeit a közbeszerzési eljárásban.
(14) A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzési eljárás dokumentumai közt köteles megőrizni azokat az információkat és alapanyagokat is, amelyek szerint a megrendelés becsült értékét megállapította.

6. §
(1) Közbeszerző a jelen törvény céljaira
a) a hatóságai útján képviselt Szlovák Köztársaság,
b) a község,
c) a nagyobb területi egység (önkormányzati kerület),
d) a jogi személy, mely megfelel a 2. bekezdés szerinti követelményeknek,
e) jogi személyek társulása, ha tagjai közül legalább egy a)-d) pontok szerinti közbeszerző,
f) a jogi személy, ha benne közvetlen vagy közvetett kizárólagos ellenőrzői tevékenységet az a)-d) pontok szerinti közbeszerző gyakorol.7a)
(2) Az 1. bekezdés d) pontja szerinti jogi személy a meghatározott általános közérdekű szükséglet kielégítése céljából alapított vagy létrehozott jogi személy, mely nem ipari vagy kereskedelmi tevékenység céljából jött létre, és
a) teljes mértékben vagy nagyobb részt az 1. bekezdés a)-d) pontja szerinti közbeszerző finanszírozza,
b) az 1. bekezdés a)-d) pontja szerinti közbeszerző ellenőrzése alatt áll, vagy
c) az 1. bekezdés a)-d) pontja szerinti közbeszerző nevezi ki vagy választja meg az irányító szerve vagy az ellenőrző szerve tagjainak több mint a felét.

7. §
(1) Ha a közbeszerző olyan személynek, amely nem közbeszerző vagy beszerző, áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra a pénzeszközök több mint 50%-át rendelkezésre bocsátja, ez a személy úgy köteles eljárni, mint a jelen törvény 6. § 1. bek. b) pontja szerinti közbeszerző, kivéve a 10. § 2. bekezdésében meghatározott kötelességeket.
(2) Ha a közbeszerző olyan személynek, amely nem közbeszerző vagy beszerző, áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra a pénzeszközök arányának 50 vagy kevesebb, mint 50%-át rendelkezésre bocsátja, ez a személy úgy köteles
a) a 100-102. § szerinti értékhatár alatti beszerzési eljárást alkalmazni, amennyiben a megrendelés becsült értéke egyenlő vagy nagyobb, mint a 4. § 3. bek. b) pontja szerinti pénzügyi értékhatár,
b) a 9. § 9. bekezdés első mondata szerinti eljárást alkalmazni, ha a beszerzés becsült értéke kisebb, mint a 4. § 3. bek. b) pontjában megszabott pénzügyi értékhatár.
(3) A 2. bekezdésben taglalt kötelességek nem vonatkoznak azon személyre, amely nem közbeszerző vagy beszerző, és áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására külön jogszabályi előírások7aa) alapján szerzett pénzeszközöket.
(4) Ha a közbeszerző pénzeszközöket nyújt beszerzőnek áruszállításra, építési munkák kivitelezésére és szolgáltatásnyújtásra, a beszerző úgy köteles eljárni, mint a jelen törvény szerinti közbeszerző.

8. §
Beszerző (Ajánlatkérő)
(1) A jelen törvény céljaira beszerző (ajánlatkérő)
a) az a jogi személy, melyben a közbeszerző közvetlen vagy közvetett döntő befolyással bír tulajdonjoga, pénzügyi részesedése vagy olyan szabályok alapján, melyekkel irányítja azt, és legalább a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységek közül legalább egyet ellát; döntő befolyás alatt azt értjük, hogy a közbeszerző közvetlen vagy közvetett módon
1. tulajdonosa a részvények többségének vagy többségi üzletrész tulajdonosa,
2. a szavazattöbbség birtokában van, vagy
3. az irányító szerv vagy más végrehajtó szerv, illetve ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét nevezi ki,
b) az a jogi személy, amely a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységek közül legalább egyet ellát különleges jogok alapján vagy kizárólagos jog alapján.
(2) Különleges jog vagy kizárólagos jog alatt törvényből fakadó jogot, bírósági döntésből fakadó jogot vagy az irányító szerv határozatából fakadó jogot értünk, melynek az eredménye a 3-9. bekezdésben taglalt tevékenységek korlátozása egyetlen személyre vagy több személyre, és amely döntő módon befolyásolja ezen tevékenységek más személyek általi végzését.
(3) Energetikai és hőenergia ágazatban végzett tevékenység a jelen törvény céljaira
a) a villamos energia-ágazatban
1. áramszolgáltató rendszerek üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy elosztórendszerek üzemeltetése közszolgáltatás nyújtása céljából, vagy hozzáférés biztosítása az ilyen rendszerhez, vagy
2. villamos áram-termelés közszolgáltatások nyújtása céljából,
b) a gáziparban
1. kitermelő rendszer üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy szállító rendszer üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy elosztó hálózat üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy hozzáférés biztosítása az ilyen rendszerekhez,
2. gáztározók üzemeltetése a kitermelési tevékenység biztosítása céljából, a szállító hálózatok üzemeltetői tevékenységének biztosítása közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy az elosztó hálózatok tevékenységének biztosítása közszolgáltatások nyújtása szolgáltatások céljából, vagy
3. gázelőállítás közszolgáltatások nyújtása céljából,
c) a hőenergia ágazatban
1. hővezeték-hálózatok üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy hozzáférés biztosítása az ilyen vezetékekhez, vagy
2. hőenergia-előállítás közszolgáltatások nyújtása céljából,
d) kőolaj-szállítás és kőolaj-raktározás; kőolaj csővezetékes szállítása és tartályokban történő tárolása.
(4) Tevékenységnek számít a jelen törvény céljaira a vízágazatban
a) a közvízvezetékek üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, ivóvíz-előállítással, -szolgáltatással, -szállítással és -elosztással kapcsolatosan,
b) közvízvezetékek ellátása ivóvízzel.
(5) A beszerző köteles a beszerzés kiírásakor vagy a tervpályázati verseny meghirdetésekor a jelen törvény szerint eljárni, amennyiben a 4. bekezdés szerinti tevékenységet végez és párhuzamosan olyan tevékenységeket is, amelyek
a) vízügyi építkezésekkel, öntözéssel vagy a talaj vízmentesítésével (lecsapolásával) kapcsolatosak, azzal a feltétellel, hogy az ivóvíz-szolgáltatásra szánt víz mennyisége több mint a 20%-át teszi ki az ilyen építkezések, öntözés vagy lecsapolás során nyert vízmennyiségnek,
b) szennyvíztisztítással, szennyvíz-elvezetéssel vagy szennyvíz-megsemmisítéssel kapcsolatosak.
(6) Közlekedési ágazati tevékenységnek számít a jelen törvény céljaira a közösségi közlekedési szolgáltatások nyújtása és üzemeltetése a vasúti közlekedésben, az automatizált rendszerekben, a villamosközlekedésben, a trolibusz-közlekedésben, a rendszeres közösségi autóbusz-közlekedésben vagy drótkötélpályás közlekedésben.
(7) Amennyiben közlekedési szolgáltatásokról vagy szó, a közlekedési szolgáltató hálózat létezőnek tekintendő, ha a nyújtott közlekedési szolgáltatás teljesíti az illetékes hatóság által előírt követelményeket, mint a rendszeres járatok, befogadóképesség vagy menetrendek.
(8) A postai szolgáltatások ágazatában a jelen törvény céljaira tevékenységnek számít a postai szolgáltatások nyújtása8) vagy más mint postai szolgáltatások nyújtása, ha ezt a szolgáltatást a beszerző nyújtja, amely postai szolgáltatásokat is nyújt, és azzal a feltétellel, hogy a postai szolgáltatásokkal kapcsolatosan nem teljesülnek a 152. § szerinti feltételek. Más szolgáltatásnak, mint a postai szolgáltatásnak minősül a jelent törvény értelmében
a) a postaszolgálat-irányítás; a küldemény feladását megelőző és feladását követő szolgáltatások,
b) a hozzáadott értékkel bíró, kizárólag elektronikus úton megvalósított szolgáltatások, beleértve a kódolt dokumentumok biztonságos átvitelét, a címjegyzékek kezelését és az ajánlott elektronikus posta kézbesítését,
c) más, mint postai küldemények kézbesítőszolgáltatása, például címezetlen reklámküldemények kézbesítése,
d) pénzügyi szolgáltatások a 2. sz. melléklet 6. kategóriája és az 1. § 2. bekezdésének n) pontja szerint, beleértve főként a készpénzkímélő postai átutalásokat és a postai pénzesutalványokkal történő átutalásokat,
e) a bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatás,
f) logisztikai szolgáltatás, főként a postai küldemények kézbesítésével kombinált szolgáltatások vagy azok megőrzése és más tevékenységek, melyeknek nincs postai ágazati szolgáltatás jellegük.
(9) A jelen törvény vonatkozik a földrajzilag körülhatárolt területek hasznosításával összefüggő tevékenységekre is, ha azok célja
a) kutatás vagy kőolaj-, gáz-, szénkitermelés, vagy más szilárd fűtőanyag-kitermelés,
b) nyilvános repterek, tengeri kikötők, belföldi folyami kikötők üzemeltetése, vagy egyéb terminálok berendezéseinek működtetése légi forgalom, tengeri forgalom vagy szárazföldi folyami hajóforgalom számára.
(10) Nem számít a 3. bekezdés szerinti tevékenységnek, ha az ilyen tevékenységet nem közbeszerző végzi,
a) az áramtermelés,
1. ha az áramot más, a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységektől eltérő tevékenységek végzéséhez állítják elő, és
2. a hálózatnak közszolgáltatási célra átadott villamos áram mennyisége a saját fogyasztástól függ és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos áramtermelésének 30%-át,
b) a gázelőállítás,
1. ha a gáztermelés elkerülhetetlen mellékterméke egyéb, a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységektől eltérő tevékenységeknek, és
2. a hálózatnak közszolgáltatási célra átadott mennyiség kizárólag a megtermelt gáz gazdaságos hasznosítására szolgál, és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos forgalmának8a) 20%-át,
c) a hőtermelés,
1. ha a hőtermelés elkerülhetetlen mellékterméke egyéb, a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységektől eltérő tevékenységeknek, és
2. a közvezeték-hálózatnak közszolgáltatási célokra átadott hőmennyiség kizárólag a megtermelt hőenergia gazdaságos hasznosítására szolgál, és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos forgalmának8a) 20%-át.
(11) Nem tekinthető 4. bekezdés szerinti tevékenységnek az a tevékenység, melyet nem közbeszerző végez, és nem számít közvízvezeték ivóvízzel való ellátásának, ha
a) az ivóvíz előállítása más tevékenységek végzését szolgálja, mint a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységek,
b) a közvízvezeték ellátása csak a saját fogyasztás függvénye, és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos ivóvíz-termelésének 30%-át.
(12) Nem tekinthető a 6. bekezdés szerinti közszolgáltatói tevékenységnek a rendszeres közösségi autóbusz-közlekedés területén, ha más szolgáltató ilyen szolgáltatásokat nyújt egy adott földrajzi területen, azonos feltételek mellett, mint a közbeszerző.

9. §
A közbeszerzők és beszerzők alapkötelezettségei
(1) A közbeszerző és beszerző köteles a beszerzések meghirdetése során a jelen törvény alapján eljárni.
(2) Ha a közbeszerző a 8. § 3-9. bekezdése szerinti tevékenységek valamelyikét gyakorolja, az ezen tevékenységekkel kapcsolatos beszerzéseinek meghirdetése során a beszerzőkre vonatkozó közbeszerzési eljárás szabályai szerint jár el, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(3) A közbeszerzések meghirdetése során érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód elvét, a pályázók vagy érdeklődők diszkriminációmentes elbírálásának elvét, az átláthatóság elvét, valamint a gazdaságosság és hatékonyság elvét.
(4) A tagállami pályázókkal és érdeklődőkkel szemben ugyanolyan kedvező feltételeket kell érvényesíteni a megrendelések meghirdetése során, mint amilyeneket a harmadik országbeli pályázókkal és érdeklődőkkel szemben érvényesítenek a kormányzati beszerzésekről szóló szerződések végrehajtásakor.
(5) Ha a közbeszerző más olyan személynek, mely a jelen törvény értelmében nem közbeszerző, külön jogot vagy kizárólagos jogot biztosít közérdekű szolgáltatások nyújtására, a szerződésben vagy egyéb okiratban ki kell kötnie, hogy ez a személy betartja a diszkriminációmentesség elvét az állampolgárság tekintetében, amikor áruszállítási megrendelést hirdet meg harmadik személy részére.
(6) A szerződéskötést, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötését, a tervpályázati verseny lezárását vagy a közbeszerzési eljárás és a versenypályázat megszüntetését követően a közbeszerző és a beszerző a 23. § 1. bekezdésében meghatározott módon elküldi a közbeszerzési hatóságnak
a) a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek teljesülését vizsgáló jegyzőkönyv másolatát,
b) az összes résztvevő határidőben beérkezett ajánlattételének másolatát,
c) az ajánlattételi borítékok felnyitásáról készült jegyzőkönyv másolatát,
d) az ajánlatok kiértékeléséről készült jegyzőkönyv másolatát,
e) a bírálóbizottság üléséről készült jegyzőkönyv másolatát,
f) a 21. § 2. bekezdése szerinti jelentés másolatát.
(7) A 6. bekezdés b) pontja szerinti eljárást a 20. § szabályozza.
(8) A közbeszerző vagy beszerző és a közbeszerzési hatóság közti kommunikáció céljaira
a) a hatóság köteles biztosítani, amennyiben a jelen törvény a közbeszerzőt vagy beszerzőt okirat beküldésére vagy információ közzétételére kötelezi a hivatallal szemben és saját profiljában is, hogy a közbeszerző és beszerző az elektronikus kommunikációban mindkét kötelezettségét a dokumentum vagy információ hatóságnak való egyszeri beküldésével teljesíthesse,
b) a közbeszerző és beszerző felel olyan intézkedések foganatosításáért, hogy a jelen törvény szerint nyilvánosságra hozott dokumentumok és információk azon részei, amelyek más jogszabályi rendelkezések szerint védettek,8b) ne kerüljenek nyilvánosságra.
(9) Ha árubeszerzés, építési munka vagy szolgáltatás beszerzéséről van szó, mely nem teljesíti a 4. § 2. vagy 3. bekezdésének feltételeit, a közbeszerző köteles annak meghirdetésekor a 3-5. bekezdésben taglalt kötelességeket betartani, hogy a beszerzés tárgyára fordított költségek arányosak legyenek annak minőségével és árával; a közbeszerző nyilvántartja az összes okiratot és dokumentumot a szerződés megkötésétől számított öt éven keresztül. Ha az első mondat szerinti beszerzés becsült értéke egyenlő vagy több mint 1 000 euró, a közbeszerző köteles a profiljában legalább negyedévente összegező jelentést közzétenni az ilyen beszerzésekről, melyben minden beszerzésre vonatkozóan feltünteti annak értékét, tárgyát és a beszállító azonosító adatait.

9.a §
Referencia nyilvántartó
(1) A referencia nyilvántartó a közigazgatás informatikai rendszere, melynek kezelője a hivatal, és benne a közbeszerzőktől és beszerzőktől származó véleményeket-minősítéseket vezetik a jelen törvény rendelkezései értelmében.
(2) A referencia a jelen törvény céljaira az az elektronikus dokumentum, melyben a jelen törvény értelmében megkötött szerződések vagy keretmegállapodások alapján teljesített áruszállítási, építésimunka-kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási bizonylatokat tartják nyilván. A referencia tartalmazza
a) az utó- és családi nevet, az üzleti megnevezést vagy cégnevet, a lakcímet vagy székhelycímet, a kivitelező statisztikai azonosító számát vagy születési dátumát, ha statisztikai azonosító száma nincs,
b) a közbeszerző vagy beszerző megnevezését,
c) a szerződéses vagy keretmegállapodás alapján nyújtott teljesítés rövid jellemzését,
d) a szerződés, koncesszió vagy keretmegállapodás alapján nyújtott teljesítés helyét, árát és határidejét,
e) a teljesítés minőségének kiértékelését a 4. bekezdésben taglalt feltételek szerint,
f) a végső értékelő osztályzatot a 6. bekezdés szerint,
g) az értékelés elkészítésének időpontját.
(3) A közbeszerző és beszerző köteles referenciát készíteni
a) a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás lejártát vagy megszűnését követő 30 napon belül a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás teljesítésével kapcsolatosan,
b) ha azonos teljesítésre nem készült referencia az a) vagy c) pont szerint, a naptári félév végéig az előző naptári félév minden teljesítéséről, az előző naptári félévben megkötött szerződés, koncessziós szerződés vagy keretszerződés alapján,
c) ha azonos teljesítésre nem készült referencia az a) vagy b) pont szerint, a beszállító szerződéses, koncessziós vagy keretszerződéses teljesítését követően benyújtott kérvénye alapján, mégpedig 5 munkanapon belül a kérvény közbeszerzőnek vagy beszerzőnek történt kézbesítése napját követően,
d) haladéktalanul azt követően, hogy a beszállító késése, melyre a beszállító részén fennálló okokból került sor, meghaladja a 30 napot.
(4) Minőségértékelési mutatók a 2. bekezdés e) pontja szerint:
a) a szerződés, koncesszió vagy keretmegállapodás lejárat előtti felmondása a közbeszerző vagy beszerző részéről a beszállító kötelességszegése miatt,
b) a beszállító késésének időtartama a beszállító részéről fennálló okok miatt, napokban kifejezve,
c) az indokoltan érvényesített reklamációk száma, annak feltüntetésével, a beszállított áru, az építési munka vagy szolgáltatás mely részét érintette a reklamáció, és az egész beszerzéshez képest annak hány százalékát tette ki,
d) szerződésben, koncesszióban vagy keretmegállapodásban rögzített kötelességek betartása a beszállító által, a teljesítés módjának és minőségének vonatkozásában, melyet objektív módon lehet kifejezni vagy számszerűsíteni.
(5) A 4. bekezdés a) pontja szerinti kritérium tartalmazza az adatot, hogy a lejárat előtti szerződésbontásra a beszállító súlyos alapvető kötelességszegése vagy egyéb kötelességszegése miatt került-e sor, és ennek rövid megindoklását. A 4. bekezdés d) pontja szerinti kritérium teljesítését a közbeszerző vagy beszerző százalékosan fejezi ki nullától száz százalékig, rövid indoklás feltüntetésével. A 4. bekezdés c) és d) pontja szerinti kritériumok tájékoztató jellegűek, és nincsenek hatással a végső értékelést megadó, 6. bekezdés szerinti érdemjegyre.
(6) A végső értékelés érdemjegye egy egész szám a nullától százig terjedő skálán, mely automatikusan generálódik a minta referencia-képletben. A végső érdemjegy mindig nulla, ha lejárat előtti szerződésbontásra kerül sor a beszállító alapvető súlyos kötelességszegése miatt; egyéb esetekben az egyes értékelési szempontok súlyozásával és azok fontossági sorrendjének ereszkedő rendszerben való felállításával számítják ki a 4. bekezdés a) pontja szerinti kritériumától a 4. bekezdés b) pontja szerinti kritériumáig.
(7) A referencia-képletet a hivatal az internetes honlapján teszi közzé elektronikus űrlap formájában.
(8) A 3. bekezdés szerinti kötelességét a közbeszerző vagy beszerző elektronikus formában és olyan módon teljesíti, amilyet a hivatal a referencia-nyilvántartás feltételrendszerének keretében meghatároz. A hivatal biztosítja a közbeszerző és beszerző 3. bekezdés szerinti kötelessége teljesítésének műszaki paramétereit a szükséges terjedelemben. A gazdasági szereplőkről vezetett jegyzékben a referenciákat a hivatal tünteti fel.
(9) Amennyiben a kivitelezett teljesítés jótállási ideje alatt változás következik be a 4. bekezdés szerinti tényállásban a 3. bekezdés a) pontja szerint már bejegyzett referenciában, a közbeszerző és beszerző változtatást hajt végre a 2. bekezdés e) pontja szerinti referenciaadatokban; a referencia-módosításra a 4-8. bekezdés rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak.
(10) Ha a közbeszerző és beszerző nem teljesíti 3. bekezdés szerinti kötelességét és nem készíti el a referenciát, a kivitelező (beszállító) jogosult írásos kérvényben kérni a közbeszerzőtől vagy beszerzőtől a referencia elkészítését. Ha a közbeszerző vagy beszerző az első mondat szerinti kérvény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül nem teljesíti a 3. bekezdés szerinti kötelességét és nem készíti el a referenciát, a kivitelező jogosult a hivatal tanácsánál (a továbbiakban csak „tanács”) javaslatot tenni a referencia elkészítésére, melyhez mellékeli a bizonylatokat arról, hogy a referencia kidolgozásának feltételeit teljesítette. Amennyiben a tanács arra a következtetésre jut, hogy a referencia elkészítésének 3. bekezdésben felsorolt feltételei teljesültek, a közbeszerző vagy beszerző helyett elkészíti a referenciát a legmagasabb végső értékelő érdemjeggyel, mégpedig 15 munkanapon belül a javaslat tanács általi kézhezvételét követően.
(11) A kivitelező jogosult felkérni a közbeszerzőt vagy beszerzőt a referenciában található hibák kiküszöbölésére, valamint a referencia módosítására, ha az nem a valós helyzetet tükrözi, mégpedig három hónapon belül azt követően, hogy a referencia bejegyzésre került a gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékében vezetett adatok közé; a referenciában található hibák kiküszöbölésére és a referencia módosítására egyaránt a 4-8. bekezdés rendelkezései vonatkoznak, és a közbeszerző vagy beszerző ezeket a kérvény kézhezvételétől számított 30 napon belül hajtja végre. A közbeszerző és beszerző jogosult az első mondat értelmében eljárni saját kezdeményezésből is.

9.b §
Általános piaci elérhetőség
(1) A jelen törvény céljaira általános piaci elérhetőséggel bír minden olyan áru, építési munka vagy szolgáltatás, amely
a) nem specifikus és az adott esetre jellemző egyedi követelmények alapján kerül legyártásra, nyújtásra vagy megvalósításra,
b) olyan formában kerül felkínálásra, melyben tulajdonságainak vagy elemeinek nagyobb módosításai nélkül leszállításra, kivitelezésre vagy megvalósításra, párhuzamosan
c) rendszerint olyan formában van, amilyenben azt le kell szállítani, ki kell vitelezni vagy meg kell valósítani a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek, de amilyenben azt a fogyasztóknak vagy más piaci szereplőknek is értékesítik.
(2) Általánosan elérhető (beszerezhető) áru, építési munka vagy szolgáltatás az 1. bekezdés értelmében főként az az áru, építési munka vagy szolgáltatás, mely a közbeszerző vagy beszerző szokásos üzemeltetési szükségleteinek kielégítését szolgálja.
(3) Általánosan elérhető áru vagy szolgáltatás az 1. bekezdés értelmében a fogyóeszköz jellegű áru vagy szolgáltatás.Az elektronikus piactér

9.c §
(1) Az elektronikus piactér a közigazgatás információs rendszere, amely a piacon rendelkezésre álló áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások aukciós eljárással történő felkínálásának és megvételének biztosítására, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységek biztosítására szolgál. Az elektronikus piactér kezelője a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“).
(2) A belügyminisztérium biztosítja, hogy az elektronikus piactér tartalmazza azokat a funkciókat, amelyek szükségesek a közbeszerző, a beszerző, az érdeklődő vagy pályázó, a belügyminisztérium és a jelen törvény szerinti hivatal tevékenységéhez szükségesek, és hogy teljesítse legalább a következő feltételeket:
a) nyilvánosan hozzáférhető legyen a belügyminisztérium honlapján található egységes hozzáférési ponton keresztül, 
b) belsőleg részekre tagolódik, melyek tartalmazzák az áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások kínálatát, és az egyes részeken belül tovább tagolódik az áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások fajtái vagy ezek kombinációi szerint, a fő közbeszerzési szójegyzék szerinti osztályozással összhangban, miközben mindezen részek két részre tagolódnak, a közzétett ajánlatokat tartalmazó részre és közbeszerzőek által közzétett megrendeléseket tartalmazó részre,
c) lehetséges legyen minden közbeszerző és beszerző esetében automatikusan szerkeszteni és kiértékelni a megrendelések teljes mennyiségét a b) pont szerinti bontásban, 
d) legyenek nyilvánosan és térítésmentesen hozzáférhetők az az áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások árainak alakulására vonatkozó adatok, melyeket az elektronikus piactér által kínáltak fel, éspedig havi intervallumokban, és a fő közbeszerzési szójegyzék osztályozása szerinti, csoportszintű bontásban,
e) minden regisztrált érdeklődőnek vagy pályázónak lehetősége legyen, bármikor és térítésmentesen közzétenni áru értékesítésére, építési munkálatok kivitelezésére vagy szolgáltatás biztosítására vonatkozó ajánlatát,
f) strukturált formában is lehetséges legyen az információszerzés az elektronikus piactérről; ebből a célból az elektronikus piactéren hozzáférhető a szükséges programozási felület,
g) az elektronikus piactérhez és az érdeklődő személyes profiljához való hozzáférés céljából szükséges a sikeres hitelesítés, amely az érdeklődő érvényes azonosító adatainak és hitelesítő adatainak megadásán alapszik,
h) a regisztrált pályázók vagy érdeklődők számára biztosítja annak lehetőségét, hogy az elektronikus piactéren zajló eseményekről információkat kapjanak, éspedig olyan terjedelemben, amilyet maguk választanak meg az elektronikus piactér funkciói által,
i) archiválva legyen az összes szerződés térítésmentesen és nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartása, melyeket az pályázó a közbeszerzővel vagy a beszerzővel az elektronikus piactéren keresztül megkötött, a teljesítés tárgyának, árának és a szerződéskötés dátumának feltüntetésével,
j) lehetséges legyen a közbeszerzővel és a beszerzővel megkötött szerződések automatikus közzététele, elsősorban azoké a szerződéseké, amelyeket külön törvény szerint nyilvánosságra kell hozni,11aa)
k) legalább öt éves időszakra visszamenőleg archiválva legyenek az összes rendszeresemény adatai,
l) mindenki számára lehetővé tegye, hogy figyelmeztethesse a belügyminisztériumot az elektronikus piactérrel való visszaélés eseteire, annak a törvénnyel ellentétes használatára vagy az erre utaló gyanúsa tevékenységre,
m) a közbeszerző és a beszerző számára hozzáférhető külön funkciót tartalmazzon, melynek segítségével az elektronikus piactéren közzétett ajánlatokból valamint a közbeszerzőtől és a beszerzőtől származó információkból automatikusan létrehozza a közbeszerzési hirdetményt és az ajánlattételhez szükséges dokumentációt.
(3) Elektronikus másodlatokat és kimeneteket külön törvény szerint12a) az elektronikus piactérről nem adnak ki.
(4) Az elektronikus piactér, beleértve a rajta közzétett információkat is, nyilvánosan hozzáférhető azon személyek számára is, akik nem regisztráltak az elektronikus piactéren a jelen törvény szerint; ezzel a 96. §, 1. bekezdésének rendelkezése nincs érintve.
(5) A belügyminisztérium a piactér egyes részeinek létrehozása során, amelyek az áruk, építési munkák vagy szolgáltatások ajánlatainak megjelenítésére fognak szolgálni, jogosult harmadik személyekkel együttműködni, miközben ha így tesz, köteles előre és legalább 15 napra közzétenni az ilyen együttműködésre vonatkozó felhívást, és köteles az együttműködésre meghívni azokat a személyeket, akik erre érdeklődést tanúsítanak, úgy, hogy ne kerüljön sor az érdeklődők előnyben részesítésére vagy hátrányba hozására.
(6) A belügyminisztérium az elektronikus piacteret hozzáférhetővé teheti, a piacon szabadon hozzáférhető árukkal, építési munkákkal és szolgáltatásokkal való kereskedelem céljából, a közbeszerzőeken, beszerzőkön, a 7. § szerinti személyen és az pályázókon vagy érdeklődőkön kívül más személyek számára is; a kereskedésre vonatkozó feltételekre azokat a feltételeket kell alkalmazni, melyek a jelen törvény szerint az elektronikus piactéren a megrendelés közzétételére/odaítélésére vonatkoznak.
(7) A belügyminisztérium kidolgozza, módosítja és közzéteszi az elektronikus piactéren az elektronikus piactér kereskedelmi feltételeit, melyek minősített elektronikus aláírással9) vagy minősített elektronikus bélyegzővel9) vannak ellátva, és időbélyeget csatol hozzájuk.
(8) Az elektronikus piactér kereskedelmi feltételei a kapcsolatok következő területeit szabályozzák, a törvény keretében:
a) elektronikus piactér használatának feltételeit a következő szempontok szerint: biztonság, személyes adatok és más adatok védelme, az elektronikus piactéren való regisztráció folyamata és a regisztrációs feltételek teljesítésének igazolása módjának részletei, az áruértékesítési, építés kivitelezési és szolgáltatás nyújtási ajánlat közzétételének folyamata, a napszak tartománya, mikor a közbeszerző és a beszerző az elektronikus piacteret közbeszerzésre használhatja, és az pályázók vagy érdeklődők valamint a közbeszerző és a beszerző közötti kommunikáció,
b) a közbeszerző vagy a beszerző és az érdeklődő között megkötött szerződés alaki feltételei, amely elsősorban a következőket tartalmazza:
1. a szerződés létrejöttének idejét és módját,
2. a szerződő felek kommunikációját,
3. a szerződés befejezésének lehetőségeit,
4. a szerződéses feltételek nem teljesítéséért járó szankciókat,
5. az alkalmazandó jogot és a szerződésből eredő viták megoldásának módját,
6. a szerződés hatályba lépésének idejét, ha kötelezően közzé teendő szerződésről van szó, külön törvény szerint.11aa)
(9) Az elektronikus piactér műszaki és szoftver erőforrásai használatával, elektronikus formában megkötött szerződés, írásos formában megkötött szerződésnek minősül.
(10)  A napszak tartománya, mikor a közbeszerző vagy a beszerző az elektronikus piacteret közbeszerzésre használhatja, nem foglalhatja magába az állami ünnepeket és a munkaszüneti napokat, valamint a 18:00 óra utáni és a 08:00 óra előtti időt sem.
(11) Az elektronikus piactér kereskedelmi feltételei a regisztrált pályázók és érdeklődők számára kötelező érvényűek, és a 8. bekezdés b) pontja szerint a közbeszerző vagy beszerző és az érdeklődő között megkötött szerződés részét képezik.
(12) Ha az elektronikus piactér kereskedelmi feltételei megváltoznak, ez a változás nincs hatással a már közzétett ajánlatokra vagy a közzétett megrendelésekre.

9.d §
(1) Az elektronikus piactéren történő regisztráció térítésmentesen végrehajtható az elektronikus piactér erre szolgáló funkcióján keresztül, vagy egyszerre a vállalkozók listájára való feliratkozással a 129. § szerint. Az elektronikus piactéren való regisztráció hatályosságának feltétele a vállalkozók listájára való feliratkozás, hacsak a jelen törvény 51. § 6. bek., m) pontja másképpen nem rendelkezik.
(2) Az elektronikus piactér használata során a személy azonosítása és hitelesítése céljából a következők használhatók:
a) elektronikus chippel és biztonsági személyi kóddal ellátott személyi igazolvány vagy elektronikus chippel és biztonsági személyi kóddal ellátott tartózkodási okirat, vagy
b) a belügyminisztérium által kiadott azonosító és hitelesítő adatok.
(3) A belügyminisztérium az azonosító és hitelesítő adatokat térítésmentesen kiadja mindenkinek, aki hatályos regisztrációval rendelkezik az elektronikus piactéren és nincsenek érvényes okiratai 2. bekezdés a) pontja szerint; ez akkor is érvényes, ha a személy új adatok kiadását kérvényezi azok elvesztése, megsemmisülése, eltulajdonítása vagy az eredeti adatokkal való visszaélés veszélye esetén. Az azonosító és hitelesítő adatoknak jelentés nélkülieknek kell lenniük.
(4) Az azonosító és hitelesítő adatokat a belügyminisztérium a kérvényező saját kezébe kézbesíti, vagy pedig elektronikus módon úgy, hogy az adatok védve legyenek más személyek hozzáférése elől, mint akinek azokat kiadták.
(5) A belügyminisztérium megszünteti az elektronikus piactéren történt regisztrációt, ha törlik a személyt a vállalkozók listájáról; a regisztráció megszüntetése után a személyes profil inaktív megjelölést kap.
(6) A belügyminisztérium az elektronikus piactéren regisztrált minden érdeklődő és pályázó részére létrehozza a személyes profilt, amely a következőket tartalmazza:
a) a 131. § a) – d) pontjai szerinti adatokat és az elektronikus kommunikáció céljait szolgáló elérhetőséget,
b) a személyes jogállására vonatkozó adatokat, a 26. §, 2. bek. szerinti terjedelemben,
c) további adatokat, ha azokat az érdeklődő feltünteti, elsősorban az áruk, építési munkák és szolgáltatások osztályozását, amelyeket közzétett, vagy amelyekről ajánlatot szándékozik közzétenni.
(7) A 131. § a) – d) pontjai szerinti adatokat és a 6. bekezdés b) pontja szerinti adatokat a személyes profilban a belügyminisztérium vezeti és tartja nyilván. Az első mondat szerinti célra a közhatalmi szerv, amely az első mondat szerinti adatokat jegyzékében vagy nyilvántartásában vezeti, köteles azokat térítésmentesen és haladéktalanul a belügyminisztérium rendelkezésére bocsátani, éspedig automatizált módon és az érintett személyek beleegyezése nélkül is. Ha az első mondat szerinti adatok banktitok, adótitok, postai titok, telekommunikációs titok vagy más titok vagy titoktartási kötelezettség tárgyát képezik külön előírások szerint, a közhatalmi szerv csak akkor köteles azokat rendelkezésre bocsátani, ha hozzájárulását adta az a személy, aki a külön előírások szerint ilyen hozzájárulás megadására jogosult; ez nem érvényes, ha külön előírások szerint az ilyen adatok rendelkezésre bocsátásához nincs szükség hozzájárulásra.
(8) Ha az érdeklődő vagy az pályázó közzéteszi ajánlatát az elektronikus piactéren, a belügyminisztérium biztosítja az áru, építési munkák vagy szolgáltatások osztályának feltüntetését, amelyben az ajánlat közzé lett téve, a 6. bekezdés, c) pontja szerinti adatokban.

10. §
Központi (köz)beszerzési szervezet
(1) Központi (köz)beszerzési szervezet a jelen törvény céljaira
a) a belügyminisztérium, együttműködve a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával, ha értékhatárt meghaladó árubeszerzésről, építési tevékenységről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, mely általánosan elérhető a piacon a 6. § 1. bekezdése a) pontja szerinti beszerző számára,
b) ha nem áll fenn az a) pont esete, a közbeszerző, mely árut, építési munkát vagy szolgáltatást biztosít be közbeszerzőknek vagy beszerzéseket hirdet meg vagy keretmegállapodásokat köt közbeszerzők részére,
c) a beszerző, mely árut, építési munkákat vagy szolgáltatásokat biztosít más beszerzőknek, vagy beszerzéseket hirdet meg vagy keretmegállapodásokat köt más beszerzők részére, vagy
d) ha nem áll fenn az a) pont esete, az európai közhatalmi szerv, mely
1. árut, építési munkát vagy szolgáltatást biztosít közbeszerzők vagy beszerzők részére, vagy
2. beszerzést hirdet meg vagy keretmegállapodásokat köt közbeszerzők vagy beszerzők számára.
(2) Amennyiben értékhatárt meghaladó árubeszerzésről, építési tevékenységről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, mely általánosan elérhető a piacon a 6. § 1. bekezdése a) pontja szerinti közbeszerző köteles az ilyen árut, építési munkát vagy szolgáltatást az 1. bekezdés a) pontja szerinti központi beszerző szervezet útján vagy közvetítésével beszerezni, ha az 1. bekezdés a) pontja szerinti központi beszerző szervezet és a 6. § 1. bekezdése a) pontja szerinti közbeszerző által megkötött írásos szerződésben nem szerepel más megállapodás, vagy ha a 6. § 1. bekezdése a) pontja szerinti közbeszerző piackutatás alapján nem bizonyítja, hogy az ilyen árut, építési munkát vagy szolgáltatást olcsóbb áron is be tudná szerezni. A közbeszerző egyéb esetekben, mint az első mondatban taglaltak, és a beszerző árut, építési munkát vagy szolgáltatás központi beszerzési szervezeten keresztül vagy a központi beszerző szervezettől is vásárolhat.
(3) Ha az 1. bekezdés a)-c) pontja szerinti központi beszerzési szervezet a központi közbeszerzés során a jelen törvénnyel összhangban járt el, érvényes, hogy a közbeszerző vagy beszerző, melynek érdekében vagy melynek terhére a közbeszerzés megvalósult, a jelen törvénnyel összhangban kötött szerződést.
(4) Az 1. bekezdés a)-c) pontja szerinti központi beszerzési szervezet köteles a központi beszerzések során a jelen törvény szerint eljárni.

10.a §
Szerződés-kiegészítések megkötése
(1) Tilos a szerződéshez záradékot csatolni, ha az közbeszerzési eljárás eredményeként köttetett meg, és ha annak tartalma
a) alapjaiban változtatná meg a beszerzés eredeti tárgyát,
b) alapvető módon úgy egészítené ki vagy változtatná meg a feltételeket, hogy azok a beszerzés eredeti kiírásában más érdeklődők vagy pályázók részvételét is lehetővé tették volna, vagy amelyek módot adtak volna más ajánlat elfogadására, mint az eredetileg elfogadott ajánlat, vagy
c) emelkedne a teljesítés ára vagy a teljesítés egy részének az ára, vagy a szerződés gazdasági egyensúlya a pályázó javára változna meg, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(2) A szerződés-kiegészítés (záradék), mely közbeszerzési eljárás eredménye, és amely növelné a teljesítés árát vagy a teljesítés egy részének árát, csak a 4. bekezdésben meghatározott feltételek esetén köthető meg.
(3) A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés szerződő fele jogosult indítványt benyújtani a tanácsnak és követelni annak eldöntését, hogy sor került-e a feltételek megváltozására a 4. bekezdés értelmében.
(4) Ha a tanács úgy dönt, hogy a szerződés megkötését követően a körülményekben olyan változások következtek be, amelyek kihatással vannak a teljesítés árára vagy a teljesítés feltételeire, és amelyeket a legnagyobb szakmai gondosság ellenére sem lehetett a szerződéskötés idején előre látni, és a körülmények ezen változásait követően nem követelhető igazságosan a teljesítés eredeti áron vagy eredeti feltételek melletti végrehajtása, a közbeszerző vagy beszerző jogosult szerződés-kiegészítést csatolni a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéshez, mely emeli a teljesítés árát, mégpedig legkorábban a tanács döntésének jogerőre emelkedése napjától.
(5) A tanács a 3. bekezdés szerinti indítványról a teljes indítvány tanácsnak való kézbesítése napjától számított 90 napon belül dönt. A tanács döntése bíróságon felülvizsgáltatható; a peres indítványt a tanács döntésének jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

10.b §
Néhány rendelkezés a teljesítés árának meghatározásáról
(1) A keretszerződés, a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés és az ismétlődő áruszállítási teljesítések tárgyában megkötött szerződések kötelező eleme a szerződő felek közötti, minden egyes ismétlődő áruszállításra vonatkozó ármegállapítási megállapodása, mely alapján a szerződő felek a keretszerződés vagy szerződés fennállásának teljes időtartama alatt kötelesek az áru árát megállapítani, tekintettel a hasonló áruk árának alakulására a releváns piacokon, miközben ha a piaci árak alacsonyabbak, mint a keretszerződésben vagy szerződésben meghatározott ár, vagy a keretszerződésben vagy szerződésben meghatározott számítási mód, kötelesek az árat legfeljebb a három legalacsonyabb piaci ár átlagának összegében meghatározni. Ha az ajánlatok elemeinek árait vagy értékét elektronikus árlejtésen (árverésen) nyújtják be, az első mondat szerinti keretszerződésnek vagy szerződésnek kötelező eleme a szerződő felek azon megállapodása, hogy az elektronikus árlejtés eredménye az elemek árának vagy értékének az első mondat szerint megállapított ára vagy értéke.
(2) A módszer, mellyel a szerződő felek az árakat megállapítják az 1. bekezdés céljaira, a szerződő felek megállapodásán múlik, miközben árösszevetés céljára
a) az időszak, melynek árait összehasonlítják, az ismétlődő teljesítést közvetlenül megelőző hat hónap árai, és
b) legalább három azonos vagy egyébként megfelelő áru három árajánlatát kell figyelembe venniük, ha a vizsgálat adott időpontjában ezek léteznek.
(3) Az 1. bekezdés szerinti keretszerződés vagy szerződés kötelező kelléke a közbeszerző vagy beszerző felmondáslehetősége meghatározott időn belül, amely nem lehet több három hónapnál, amennyiben a beszállító nem képes teljesíteni vagy nem az 1. bekezdés szerint megállapított áron nyújtja.

11. §
Keretszerződés
Keretszerződés a jelen törvény céljaira az írásos szerződés egy vagy több közbeszerző, vagy egy vagy több beszerző közt az egyik oldalon, és egy vagy több ajánlattevő közt a másik oldalon. A keretszerződés szabályozza a beszerzések megrendelésének feltételeit a fennállás időtartama alatt, főként a beszerzés tárgyának árát és várható mennyiségét illetően.

12. §
Ajánlattevő (pályázó)
Ajánlattevő a jelen törvény céljaira az a természetes személy, jogi személy vagy ezen személyek csoportja, amely árut juttat piacra, építési munkákat végez vagy szolgáltatásokat nyújt, és benyújtotta ajánlatát.

12.a §
A kedvezmények végső felhasználója
(1) A kedvezmények végső felhasználója a jelen törvény olvasatában olyan természetes személy, aki
a) jogi személy esetében
1. közvetlen vagy közvetett tulajdonrésszel rendelkezik vagy ezek összege a jogi személy alaptőkéjének vagy a szavazati jogoknak legkevesebb 25 %-át teszi ki, beleértve a bemutatóra szóló részvényeket is, ha ez a jogi személy nem a szabályozott piacon kereskedelemre elfogadott értékpapírok kibocsátója, amely külön előírás szerinti információ-közzétételi követelmények hatálya alá tartozik,8c)
2. jogosult a jogi személy képviseleti szervének, a képviseleti szerve tagjai többségének, a felügyelőbizottsága tagjai többségének vagy más irányító szerve, felügyeleti szerve vagy ellenőrző szerve kinevezésére, más módon való kijelölésére vagy visszahívására,
3. az első és második pontokban feltüntetettektől eltérő módon vezeti a jogi személyt,
4. más tények alapján jogosult a jogi személy vállalkozásából vagy más tevékenységéből származó gazdasági haszon legkevesebb 25 %-ára,
b) természetes személy esetében jogosult annak vállalkozásából vagy más tevékenységéből származó gazdasági haszon legkevesebb 25 %-ára,
c) vagyonközösség esetében8d)
1. a vagyonközösség által nyújtott eszközök legkevesebb 20 %-nak kedvezményezettje, ha ezen eszközök jövőbeli kedvezményezettjei meg lettek határozva,
2. azon személyek körébe tartozik, akik javára a vagyonközösséget alapítják vagy működtetik, ha a vagyonközösség eszközeinek jövőbeli kedvezményezettjei nem lettek meghatározva,
3. a vagyonközösség alapítója, vagy ha az alapító jogi személy, akkor az a) pont szerinti természetes személy,
4. jogosult a vagyonközösség képviseleti szervének, a képviseleti szerve tagjai többségének, a felügyelőbizottsága tagjai többségének vagy más irányító szerve, felügyeleti szerve vagy ellenőrző szerve kinevezésére, más módon való kijelölésére vagy visszahívására.
(2) Ha nincs olyan természetes személy, aki megfelelne az 1. bekezdésben feltüntetett feltételeknek, akkor a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe, ennek a személynek az esetében, a képviseleti szervének összes tagját kell bejegyezni, akik ennek a személynek a vállalkozásában, irányításában vagy ellenőrzésében az 1. bekezdés szerinti módon részt vesznek. Ha nincs olyan természetes személy, aki megfelelne az első mondatban feltüntetett feltételeknek, akkor a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe, ennek a személynek az esetében, a képviseleti szervének összes tagját kell bejegyezni.
(3) A kedvezmények végső felhasználóinak tekintendők azok a természetes személyek is, akik tíznél nincsenek többen, és bár egyenként nem teljesítik az 1. bekezdésben feltüntetett feltételeket, de közös tevékenységük alapján ennek a személynek a vállalkozásában, irányításában vagy ellenőrzésében hasonló mértékben vehetnek részt, mint az a természetes személy, aki teljesíti az 1. bekezdés feltüntetett feltételeket.

13. §
Érdeklődő
Érdeklődő a jelen törvény céljaira az a természetes személy, jogi személy vagy ezen személyek csoportja, amely árut juttat piacra, építési munkákat végez vagy szolgáltatásokat nyújt, és érdeklődést mutat a közbeszerzési eljárásban való részvétel iránt.

14. §
Koncesszionárius
Koncesszionárius a jelen törvény céljaira az a természetes személy, jogi személy vagy ezen személyek csoportja, amellyel a közbeszerző koncessziós szerződést kötött építési munkák (a továbbiakban csak „koncessziós munkavégzési szerződés”) vagy koncessziós szerződést kötött szolgáltatások nyújtása céljából a jelen törvény alapján. Koncesszionárius a közbeszerző is lehet.

15. §
Koncesszió
(1) Az építési koncesszió olyan azonos típusú megrendelés, mint az építési munka kivitelezéséről szóló szerződés, azzal a különbséggel, hogy a megvalósítandó építési munkák ellenszolgáltatásaként vagy csak az építmény hasznosítási jogát, vagy e jogot a pénzbeli ellenszolgáltatással együtt meghatározott időre az ajánlattevőnek engedik át. A koncessziós szerződésben a közbeszerző és a koncesszionárius megállapodik az építmény hasznosítási jogának mértékéről, s ennek része lehet a belőle származó haszon átengedése, ugyanígy az eseteges pénzbeli teljesítések nagysága és feltételei.
(2) A szolgáltatási koncesszió olyan, azonos típusú megrendelés, mint a szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés, azzal a különbséggel, hogy a nyújtandó szolgáltatások ellenszolgáltatásaként vagy csak a nyújtott szolgáltatásokat meghatározott ideig az ajánlattevő hasznosítja, vagy e jogot a pénzbeli ellenszolgáltatással együtt az ajánlattevőnek engedik át. A koncessziós szerződésben a közbeszerző és a koncesszionárius megállapodik a szolgáltatásnyújtás hasznosítási jogának mértékéről, s ennek része lehet a belőle származó haszon átengedése, ugyanígy az eseteges pénzbeli teljesítések nagysága és feltételei.

16. §
Kommunikáció
(1) A kommunikáció olyan módon zajlik, amely biztosítja az ajánlatban, a javaslatban és részvételi kérelemben szereplő adatok teljességét és tartalmát, valamint garantálja a bizalmas és személyi adatok védelmét ezen dokumentumokban. Senki nincs joga átvizsgálni ezen tartalmakat az előterjesztésükre kijelölt határidő előtt.
(2) Az értesítést, az alapanyagok benyújtását és a közbeszerző vagy beszerző és a pályázó vagy érdeklődő közti eszmecserét írásban postai úton, telefaxon, elektronikus úton vagy telefonon, illetve ezek kombinálásával lehet lebonyolítani. A közbeszerző vagy beszerző úgy határozza meg a kommunikáció eszközét, hogy az általánosan hozzáférhető legyen, és nem korlátozza egyetlen pályázó vagy érdeklődő lehetőségét sem a közbeszerzési eljárásban való részvételben.
(3) Elektronikus úton a jelen törvény céljaira elektronikai adatfeldolgozó – beleértve a digitális tömörítésre és adattárolásra képes – berendezések használatát értjük, melyek adatátvitelre, adattovábbításra és adatfogadásra alkalmasak rádiófrekvenciák, optikai vezetékek vagy egyéb elektromágneses eszközök segítségével.
(4) Írásos formán a jelen törvény céljaira bármiféle szavakból és számokból álló megnyilvánulást értünk, melyet olvasni, reprodukálni és ezt követően továbbítani lehet. Tartalmazhat elektronikus eszközzel továbbított vagy tárolt információkat is.
(5) Fontos írásos dokumentumok kézbesítési pillanatának időpontjára a közbeszerző vagy beszerző és a pályázó, érdeklődő vagy résztvevő között, főként az írás dokumentumokéra, melyekhez a jelen törvény döntő határidők leteltét köti, arányos mértékben alkalmazandók a közigazgatási eljárás saját kézbe történő kézbesítés pillanatára vonatkozó általános szabályai.27)

17. §
(1) Részvételi kérelem a jelen törvény céljaira
a) a versenyfeltételre vonatkozó alapanyagok kikérése nyilvános versenypályázat esetén,
b) az érdeklődő kérvénye a közbeszerzési eljárásba történő besorolására, ha szűkebb körű pályázatról, nyilvános tárgyalásos eljárásról és versenypárbeszédről van szó; az érdeklődő kérvényének számít az is, ha előterjeszteni iratait, melyekkel igazolja, hogy teljesíti a közbeszerzési eljárásban való részvétele feltételeit.
(2) A részvételi kérelmet írásban kell benyújtani. Ha a részvételi kérelmet telefaxon nyújtják be, a közbeszerző vagy beszerző kérheti annak megerősítését postai úton vagy elektronikus úton is. Ezt az elvárását – a postai vagy elektronikus úton történő megerősítés határidejével együtt – feltünteti a közbeszerzés megindításáról szóló hirdetményében vagy a versenyfelhívásról szóló hirdetményében; a dokumentumokat, melyek bizonyítják a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek teljesítését, telefaxon beküldeni nem lehet.
(3) Részvételi kérelem telefonon is benyújtható. A telefonon benyújtott részvételi kérelmet írásos formában is meg kell erősíteni a benyújtás kijelölt határidejének letelte előtt.

18. §
(1) A közbeszerzésben a kommunikáció és az információcsere írásban, elektronikus eszközök útján valósul meg, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik. Az elektronikus kommunikáció eszközei és berendezései, továbbá azok technikai jellemzői nem lehetnek diszkriminatív jellegűek, általánosan elérhetőknek és az általában forgalomban lévő informatikai termékekkel és kommunikációs technológiákkal összekapcsolhatónak kell lenniük.
(2) A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzési kiírásban, a pályázati felhívásként használt kiírásban, a koncesszióról szóló kiírásban, a tervpályázati kiírásban vagy az ajánlattételi felhívásban, ha értékhatár alatti megrendelésről van szó az elektronikus piactér használata nélkül, közzéteszik az elektronikus kommunikáció részleteit, beleértve a kézbesítést is, és azonosítják azt az információs rendszert, amelyen keresztül a közbeszerzés megvalósul.
(3) Az elektronikus kommunikáció, beleértve a kézbesítést is, az információs rendszer funkcionalitása által meghatározott módon valósul meg, amelyen keresztül a közbeszerzés megvalósul. Az érdekelt feleknek rendelkezniük kell az összes, szükséges technikai jellegű információval, melyek a közbeszerző vagy a beszerző által előre meghatározva mindenki számára azonos feltételek mellett hozzáférhetőek.
(4) Az információs rendszer biztosítja a belépni kívánó személy belépésének irányítását az azonosítás és hitelesítés által, miközben az azonosítás és hitelesítés céljára a közbeszerző és a beszerző mindig köteles lehetővé tenni a 9.d § 2. bek., a) pontja szerinti eszközök alkalmazását. Az információs rendszerben történő azonosítás, az elektronikus formájú azonosító adatok használatának folyamata, egyedülállóan reprezentálják a természetes személyt vagy jogi személyt vagy a jogi személyt képviselő természetes személyt. Az információs rendszerben történő hitelesítés olyan elektronikus folyamat, amely lehetővé teszi a természetes személy vagy a jogi személy elektronikus azonosításának megerősítését.
(5) Az 1. bekezdés szerinti elektronikus eszközök használata nem kötelező, ha
a) a közbeszerzés különleges jellege speciális eszközöket, berendezéseket vagy fájlformátumokat követelne meg, amelyek általánosan nem hozzáférhetőek, vagy amelyek az általánosan hozzáférhető számítógépes programok által nem támogatottak,
b) az ajánlat kidolgozására alkalmas fájlformátumokat támogató számítógépes programok olyan fájlformátumokat használnak, amelyek esetében nem lehet használni más nyílt forráskódú számítógépes programokat, általánosan hozzáférhető számítógépes programokat, vagy ha ezekre a számítógépes programokra olyan licencfeltételek vonatkoznak, amelyek lehetetlenné teszik azok átvételét vagy távolról történő használatát,
c) speciális irodai berendezés szükséges, amellyel a közbeszerző vagy a beszerző általában nem rendelkezik vagy
d) minta, fizikai modell vagy méretarányos nagyságú modell benyújtását követeli meg, melyet nem lehet elektronikus eszközökkel benyújtani.
(6) Ha az 5. bekezdés szerinti helyzet áll fenn, a kommunikációt írásban, postai úton, más kézbesítő által, vagy a posta és más kézbesítő valamint elektronikus eszközök kombinációjának igénybevételével is meg lehet valósítani.
(7) Az 1. bekezdés szerinti elektronikus eszközök használata abban az esetben sem kötelező, ha más kommunikációs eszközök használata elengedhetetlenül szükséges az elektronikus eszközök biztonságának zavara miatt, vagy különösen érzékeny természetű információk védelme miatt, amelyek olyan magas fokú védelmi szintet követelnek meg, hogy azokat olyan elektronikus eszközök és berendezések igénybevételével nem lehet megfelelően biztosítani, amelyek általánosan hozzáférhetőek a gazdasági szereplők számára, vagy ezeket az információkat a 8. bekezdés szerinti alternatív hozzáférési eszközökkel is hozzáférhetővé lehet tenni számukra.
(8) A kommunikáció olyan eszközök és berendezések segítségével is megvalósulhat, amelyek általánosan nem hozzáférhetőek, ha a közbeszerző vagy a beszerző
a) elektronikus eszközökkel korlátlan és teljes közvetlen térítésmentes hozzáférést nyújt az alternatív eszközökhöz és berendezésekhez, a közbeszerzési kiírás, a pályázati felhívásként használt kiírás, a koncesszióról szóló kiírás, a tervpályázati kiírás vagy az ajánlattételi felhívás, ha értékhatár alatti megrendelésről van szó közzétételétől kezdve, amelyben feltünteti a honlap címét, ahol ezek az eszközök és berendezések hozzáférhetőek,
b) biztosítja, hogy a gazdasági szereplő, aki nem fér hozzá a szükséges eszközökhöz és berendezésekhez, vagy nincs lehetősége megszerezni azokat az adott határidőre, és aki a hiányzó hozzáférésért nem felelős, a közbeszerzés folyamatához ingyenesen online elérhető átmeneti hozzáférési eszköz használatán keresztül (token) hozzáférhessen, vagy
c) támogatja az ajánlatok vagy tervek elektronikus benyújtásának alternatív csatornáit.
(9) Az elektronikus kommunikációra használt eszközöknek és berendezéseknek biztosítaniuk kell, elsősorban az ajánlatok, tervek és részvételi kérelmek elektronikus átvitele és fogadása esetén, a műszaki eszközök és megfelelő által, hogy
a) meg lehessen állapítani az ajánlatok, tervek és részvételi kérelmek beérkezésének pontos időpontját és dátumát,
b) megfelelően biztosítani lehessen, hogy a meghatározott határidő letelte előtt senkinek ne legyen hozzáférése a jelen követelményekkel összhangban átvitt információkhoz,
c) csak jogosult személyek tudják meghatározni vagy megváltoztatni a kézbesített információkhoz való hozzáférés időpontját,
d) csak jogosult személyek számára legyen lehetséges a hozzáférés az összes átadott információhoz vagy azok részéhez,
e) csak az előre maghatározott határidő letelte után legyen lehetséges a jogosult személyek számára az átadott információkhoz való hozzáférés,
f) a kézbesített és a jelen követelményekkel összhangban hozzáférhetővé tett információk csak azon személyek számára legyenek hozzáférhetőek, akik jogosultak az azokkal való megismerkedésre,
g) megfelelően biztosítva legyen, hogy ha megszegik a b) – f) pontok szerinti hozzáférési tilalmat, pontosan meg lehessen állapítani ennek a tilalomnak a megszegését vagy az erre tett kísérletet.
(10) A 9. bekezdés szerinti követelményeken kívül az ajánlatok, tervek és részvételi kérelmek elektronikus átvitelére és elektronikus fogadására használt eszközökre és berendezésekre a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) az információknak, amelyek az ajánlatok és részvételi kérelmek elektronikus benyújtásának specifikációit érintik, beleértve a kódolást, titkosítást és időbélyegzést, az érdekelt felek számára hozzáférhetőknek kell lenniük,
b) a közbeszerző és a beszerző a közbeszerzési kiírásban, a pályázati felhívásként használt kiírásban, a koncesszióról szóló kiírásban, a tervpályázati kiírásban vagy az ajánlattételi felhívásban, ha értékhatár alatti megrendelésről van szó vagy a pályázati dokumentációban meghatározza a biztonsági szintet, amely a kommunikáció elektronikus eszközeihez szükséges a közbeszerzés konkrét folyamatának különböző fázisaiban, és amelynek az ezzel összefüggő kockázattal arányosnak kell lennie.
(11) Ha a közbeszerző vagy a beszerző tekintettel a 10. bekezdés b) pontja szerinti lehetséges kockázat szintjére megköveteli minősített tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás használatát, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatát, a minősített tanúsítványt olyan hitelesítés-szolgáltatónak kell kibocsátania, amely fel van tüntetve a külön jogszabály szerinti listán;9d) egyúttal a következő feltételeknek kell teljesülniük:
a) a minősített tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírásnak vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak külön jogszabály9e) szerinti formátummal kell rendelkeznie és
b) a közbeszerző vagy a beszerző rendelkezik az a) pont szerinti elektronikus aláírás formátumának feldolgozására alkalmas műszaki eszközökkel.
(12) Ha a közbeszerző vagy a beszerző másmilyen formátumú elektronikus aláírást követel meg, mint amilyen a 11. bek. a) pontjában fel van tüntetve, az elektronikus aláírás vagy az elektronikus dokumentum adathordozója tartalmazza egyúttal ennek a minősített tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírásnak a hitelesítési lehetőségeiről szóló információkat. A minősített tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírásnak a hitelesítési lehetőségeiről szóló információk lehetővé teszik a közbeszerző vagy a beszerző számára a minősített tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás online hitelesítését, térítésmentesen és oly módon, amely érthető azon személyek számára is, akiknek nem a szlovák az anyanyelvük.
(13) A Nemzetbiztonsági Hivatal a 12. bekezdés szerinti, hitelesítés-szolgáltatóról szóló információkat jelenti az Európai Bizottságnak.
(14) Ha az ajánlat minősített tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírással van aláírva, amelyet a külön jogszabály9d) szerinti listán feltüntetett hitelesítés-szolgáltató bocsátott ki, a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek nem szabad további követelményeket támasztania az elektronikus aláírásokkal kapcsolatban, amelyek akadályozzák az pályázók elektronikus aláírásainak használatát.
(15) Ha a közbeszerzés folyamatával összefüggésben használt dokumentumokról van szó, amelyeket a tagország illetékes szerve vagy más kibocsátó szubjektum írt alá, az illetékes kibocsátó szerv vagy szubjektum meghatározhatja a tökéletesített aláírások megkövetelt formátumát, a külön jogszabály9f) szerinti követelményekkel összhangban, miközben bevezetik azokat az elkerülhetetlenül szükséges intézkedéseket, hogy technikailag képesek legyenek feldolgozni ezeket a formátumokat belefoglalva azokat az információkat, melyeket az aláírás feldolgozása az adott dokumentumba megkövetel. Az ilyen dokumentumok az elektronikus aláírásban vagy az elektronikus dokumentumok adathordozóján a hitelesítés adott lehetőségeiről szóló információkat, amelyek lehetővé teszik a fogadott elektronikus aláírás online hitelesítését, térítésmentesen és oly módon, amely érthető azon személyek számára is, akiknek nem a szlovák az anyanyelvük.
(16) A kommunikáció, az információcsere és az információk tárolása oly módon valósul meg, amely biztosítja az ajánlatban, tervben vagy résvételi kérelemben feltüntetett adatok integritását és bizalmasságának megőrzését. Az ajánlatok, tervek vagy résvételi kérelmek tartalmát csak az azok benyújtására megadott határidő letelte után lehet hozzáférhetővé tenni és megvizsgálni.

18.a §
Ha a pályázó vagy az érdeklődő okirat formájában terjeszt be dokumentumokat a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek, párhuzamosan elektronikus formában is benyújtja azokat elektronikus adathordozón, és amennyiben aláírást vagy bélyegző lenyomatát tartalmazó iratokról van szó, elektronikus formában is be kell nyújtani azokat azon személyek utó- és családi nevének feltüntetésével, akik a dokumentumokat aláírták, valamint az aláírás dátumával, az ezen személyek aláírása és a bélyegző lenyomata nélkül.

19. §
(1) A jelen törvény céljaira a napokban megadott határidőkbe nem számítódik bele az a nap, amikor a határidő kezdetét meghatározó tények bekövetkeztek. A hetekben, hónapokban vagy években megadott határidők annak a napnak a végén járnak le, amelyeknek a megjelölése megegyezik azon napéval, amikor a határidő kezdetét jelentő tények bekövetkeztek, s ha ilyen nap a hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidő vége szombatra vagy munkaszüneti napra esik, a határidő utolsó napja a legközelebbi következő munkanap.
(2) Az ajánlatokat és egyéb dokumentumokat a közbeszerzési eljárásban államnyelven nyújtják be. A közbeszerző vagy beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a versenypályázati felhívásként használt értesítőben engedélyezheti az ajánlatok más nyelven történő benyújtását is.
(3) A részvételi feltételek teljesítését igazoló dokumentumokat a Szlovák Köztársaság területén kívüli székhelyű pályázó vagy érdeklődő köteles az eredeti nyelven előterjeszteni és párhuzamosan államnyelvre lefordított változatban is, kivéve a cseh nyelven kiállított dokumentumokat. Amennyiben tartalmi különbséget állapítanak meg, perdöntő a hivatalos államnyelvű fordítás tartalma.
(4) Az ajánlattételi határidők és a részvételi kérvények benyújtási határidőinek meghatározásakor a közbeszerző vagy beszerző figyelembe veszi a beszerzés tárgyának bonyolultságát és az ajánlat kidolgozásához szükséges időt. Ez nem érinti a jelen törvény szerinti minimális ajánlattétel-benyújtási és részvételi kérelem-benyújtási határidőket.

20. §
A közbeszerzőt vagy beszerzőt titoktartási kötelezettség köti az üzleti titok vagy a bizalmasként megjelölt információk vonatkozásában, melyeket a pályázó vagy érdeklődő a rendelkezésére bocsátott; e célból a pályázó vagy érdeklődő megjelöli, mely tények jelentenek üzleti titkot. Bizalmas információnak a jelen törvény céljaira kizárólag műszaki megoldásokat és vázlatokat, használati útmutatásokat, műszaki rajzokat, tervdokumentációt, modelleket, egységár-számítási módokat, s amennyiben egységárakat nem tüntetnek fel, csak árat, az ár kiszámításának módját és képletét lehet feltüntetni. Az első és második mondat rendelkezései nem érintik a jelen törvény rendelkezéseit, melyek a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek kötelességül adják a dokumentumok és egyéb jelentések hivatalnak való átadását vagy a hivatal tájékoztatását ezekről, ahogyan a közbeszerző, beszerző és hivatal kötelességét, hogy a jelen törvény értelmében nyilvánosságra hozza a dokumentumokat és egyéb jelentéseket, valamint a szerződések külön jogszabály szerinti9aa) nyilvánosságra hozatalának kötelességét.

21. §
Dokumentáció
(1) A közbeszerző és beszerző nyilvántartásba veszi a közbeszerzési eljárás folyamán használt összes iratot és dokumentumot, és megőrzi azokat öt éven át a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés megkötésétől számítva, amennyiben értékhatár alatti beszerzésről van szó, és a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés megkötésétől számított 10 éven át, ha értékhatár feletti beszerzésről van szó. A dokumentáció része a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy a gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárás vagy nyilvános tárgyalásos eljárás indoklása is.
(2) A közbeszerző és beszerző jelentést dolgoz ki minden megrendelésről, minden keretszerződésről és minden elindított dinamikus beszerzési rendszerről, mely része a dokumentációnak, és a szerződés vagy keretszerződés megkötésétől számított tíz napon belül nyilvánosságra kerül a profiljában; személyi adatokat a jelentésben utó- és családi név, üzleti név vagy megnevezés, lakcím vagy székhely, statisztikai azonosító szám vagy ennek hiányában születési dátum terjedelemben tesz közzé.
(3) A jelentés elsősorban tartalmazza
a) a közbeszerző vagy beszerző azonosító jeleit, a beszerzés, a keretszerződés vagy dinamikus beszerzési rendszer tárgyát és értékét,
b) a megrendelési eljárás alkalmazott módját,
c) a hirdetmény megjelenési dátumát az Európai Közbeszerzési Közlönyben (a továbbiakban „európai közlöny”) és a Közbeszerzési Közlönyben (a továbbiakban csak „közlöny”), valamint ezen hirdetmények számát,
d) a kiválasztott érdeklődők azonosító jeleit és kiválasztásuk indokait,
e) a kizárt pályázók és érdeklődők azonosító jeleit és kizárásuk indokait,
f) a rendkívül olcsó ajánlatok kizárásának indoklását,
g) a nyertes pályázó azonosító jeleit, és ajánlata kiválasztásának indokait, a megrendelés vagy keretszerződés szerint a győztes pályázó által harmadik személyeknek (alvállalkozóknak) kiadásra szánt hányadot, amennyiben ez ismert,
h) a tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazásának az indoklása,
i) a 108.j § 1. bekezdésének h) és l) pontja szerinti határidő, valamint a 108.j § 1. bekezdésének k) pontja szerinti hányad túllépésének indoklása,
j) a 108.h § 2. bekezdése szerinti határidő túllépésének indoklása,
k) a beszerzési eljárás alkalmazott eljárásmódja megszüntetésének indokai.
(4) A közbeszerző és beszerző köteles dokumentálni azt a közbeszerzési eljárást, amely elektronikus eszközökkel volt végrehajtva.
(5) A közbeszerző és beszerző kérésre köteles a teljes dokumentációt bemutatni a hivatalnak és a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatalának, a bíróságoknak és a büntetőjogi hatóságoknak, valamint minden további ellenőrző szervnek, ha a törvény így rendelkezik.


MÁSODIK RÉSZ
Értékhatárt meghaladó beszerzési eljárások

ELSŐ FEJEZET
Közös rendelkezések

22. §
A közbeszerzési eljárásban használatos értesítők
(1) A közbeszerzési eljárásban használatos értesítőket elküldik az Európai Unió Kiadóhivatalának (a továbbiakban csak „kiadóhivatal”) és a hivatalnak nyilvánosságra hozatal céljából. A rendszeres tájékoztató jellegű értesítések a beszerző profiljában is közzétehetők.
(2) A beszerző profiljában tájékoztatást tehet közzé ajánlattételi felhívásokról, tervezett áruvásárlásokról, megkötött szerződésekről, a beszerzési eljárási mód megszüntetésének indokairól és egyéb, általános tudnivalókról, amilyenek például a kapcsolattartó személyek, a telefonszámok, a telefax-számok, a postai és e-mail címek. A tájékozottság növelése érdekében a beszerző profiljában teljes terjedelmében közzéteheti a versenypályázati alapanyagokat, a technikai követelményeket és a pótlólagos információkat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a közbeszerzési eljárás eredményéről szól értesítőt a szerződés megkötését, a keretszerződés megkötését és a dinamikus beszerzési rendszerben megkötött összes szerződés elkészültét követően
a) a közbeszerző 12 munkanapon belül,
b) a beszerző 18 munkanapon belül továbbítja.
(4) A közbeszerző és beszerző nem köteles a kiadóhivatalnak elküldeni az értesítőt a keretszerződés alapján megkötött szerződések szerint zajló közbeszerzési eljárások eredményéről. Az értesítőt a keretszerződés alapján megkötött szerződések szerint zajló közbeszerzési eljárások eredményéről a hivatalnak tömegesen, negyedévenként, mindig a negyedév lezárultát követő 48 órán belül küldi meg.
(5) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló értesítőt a dinamikus beszerzési rendszer keretében megkötött összes szerződésről tömegesen, negyedévente, a negyedév lezárultát követő 12 munkanapon belül küldi el.
(6) Ha a közbeszerző vagy a beszerző úgy ítéli meg a beszerzést, hogy annak megrendelésekor nem köteles értesítőt közzétenni a közbeszerzési eljárás, a versenypályázat, az építési munkák kivitelezésére szóló koncesszió vagy a tervpályázat meghirdetéséről, a kiadóhivatalnak és hivatalnak közzétételre a szerződéskötési szándéknyilatkozatot küldheti el. Az értesítőben elsősorban az alábbiakat kell feltünteti:
a) a közbeszerző vagy beszerző elnevezése, székhelycíme, elérhetőségei,
b) a beszerzés tárgyának leírása,
c) a szándék indoklását, amiért a szerződéskötésre vagy munkavégzési koncessziós szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás meghirdetése nélküli eljárásban kerül sor, vagy az értesítőnek versenyfelhívásként való használatát versenypályázat, építési koncesszió vagy tervpályázat esetében,
d) a szerződéskötésre vagy munkavégzési koncesszió megkötésére kiválasztott kivitelező vagy érdeklődő elnevezése, címe és elérhetőségei,
e) egyéb szükséges információk.
(7) A közbeszerzés eredményéről szóló értesítő kiegészítő információban feltüntetik az ajánlatokat kiértékelő bizottság tagjainak családi és utónevét.
(8) Ha külön jogszabályok másként nem rendelkeznek, a 2., 6. és 7. bekezdésben taglalt személyi adatokon kívül az értesítőben és információban személyi adatok is közzétehetők családi és utónév, üzleti név vagy elnevezés, lakcím vagy székhelycím, statisztikai azonosító szám vagy ha statisztikai azonosító szám kiadására nem került sor, születési dátum terjedelemben.

23. §
(1) A közbeszerző és beszerző kidolgozza és elküldi a közbeszerzés során használt értesítőket a kiadóhivatalnak és hivatalnak elektronikusan, olyan formátumban és olyan adatátviteli alkalmazással, amely a kiadóhivatal és hivatal honlapján a számára elérhető.
(2) A beszerző a rendszeres informatív értesítő saját profiljában történő megjelentetését megelőzően értesítőt küld a kiadóhivatalnak és hivatalnak arról, hogy a közzétételre ilyen formában kerül sor.
(3) A közbeszerző és beszerző elküldi a hivatalnak a közbeszerzési eljárásban használt értesítőket közvetlenül azt a napot követő napon, amikor az elküldésre került a kiadóhivatalnak. Az értesítő kiadóhivatalnak és hivatalnak történt továbbítása dátumát a közbeszerző és beszerző igazolja.
(4) A hivatalnak elküldött értesítő nem tartalmazhat más adatokat, kizárólag csak azokat, amelyeket elküldtek a kiadóhivatalnak vagy amelyek megjelentek a közbeszerző vagy a beszerző profiljában. Az értesítő kiadóhivatalnak történt továbbításának dátuma, vagy a közbeszerző profiljában vagy beszerző profiljában való közzétételének dátuma ugyanígy nem változhat.
(5) A közbeszerzési eljárásban használt értesítőt a hivatal legkésőbb az értesítő kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számított hat napon belül teszi közzé, ha a közbeszerző és beszerző a 3. bekezdésbe foglalt kötelességét teljesíti.
(6) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzési eljárásban használt értesítőkkel azonos módon közzéteheti azokat az értesítőket is, amelyeket nem köteles nyilvánosságra hozni.

24. §
Közbeszerzési eljárások
(1) Közbeszerzési eljárások az alábbiak:
a) nyílt eljárás,
b) meghívásos eljárás (verseny),
c) tárgyalásos eljárás,
d) versenypárbeszéd.
(2) A nyílt eljárást korlátlan számú érdeklődő részére hirdetik meg.
(3) A meghívásos eljárást korlátlan számú érdeklődő részére hirdetik meg. A közbeszerző és beszerző korlátozhatja azon érdeklődők számát, melyeket ajánlattételre szólít fel.
(4) Tárgyalásos eljárás minden olyan eljárás, melyben a közbeszerző és beszerző kiválasztott érdeklődővel vagy kiválasztott érdeklődőkkel tárgyal a megrendelés feltételeiről. A tárgyalásos eljárás indulhat felhívás közzétételével vagy közvetlen tárgyalásos eljárással.
(5) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás korlátlan számú érdeklődő részére szól. A közbeszerző és beszerző korlátozhatja azon érdeklődők számát, melyeket tárgyalásos ajánlattételre szólít fel.
(6) Közvetlen tárgyalásos eljárással keretszerződés kötése nem lehetséges.
(7) A versenypárbeszédet megindító részvételi felhívást korlátlan számú érdeklődő részére hirdetik meg. A közbeszerző és beszerző korlátozhatja azon érdeklődők számát, melyekkel párbeszédet folytat azon célból, hogy ennek alapján egy vagy két megfelelő, a közbeszerző vagy beszerző elvárásait teljesítő megoldás szülessen, s ennek alapján a kiválasztott érdeklődőket felszólítják ajánlataik megtételére.

25. §
Vegyes megrendelések
(1) Civil szolgáltatásnyújtási beszerzés meghirdetésekor, melynek tárgya a 2. sz. mellékletben és egyben a 3. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatás, döntő fontosságú a 2. sz. mellékletben és egyben a 3. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatás feltételezett értéke annak meghatározására, hogy a 2. vagy a 3. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatás nyújtásáról van-e szó.
(2) A megrendelés a biztonsági és védelmi terület beszerzési eljárásrendje szerint zajlik, ha annak tárgya áru, építési munka vagy szolgáltatás a 3. § 6. bekezdése szerint, és egyben áru, építési munka vagy szolgáltatás a 3. § 5. bekezdése szerint, amennyiben annak különböző részei szétválaszthatatlanul tartoznak egybe és objektíve egyetlen oszthatatlan egységet alkotnak.
(3) A beszerzés nem igazodik a jelen törvény szerinti beszerzési eljárásokhoz, ha annak tárgya áru, építési munka vagy szolgáltatás a 3. § 6. bekezdése szerint, és egyben áru, építési munka vagy szolgáltatás, melyre nem vonatkoznak a jelen törvényben előírt beszerzési eljárások, amennyiben annak különböző részei szétválaszthatatlanul tartoznak egybe és objektíve egyetlen oszthatatlan egységet alkotnak.
(4) A közbeszerző vagy beszerző nem bocsáthat ki megrendelést az 1-3. bekezdések szerint a célból, hogy ezáltal kivonja magát a jelen törvényben előírt beszerzési eljárások használatának kötelezettsége alól.

26.§
Személyi alkalmasság
(1) Közbeszerzési eljárásban csak az vehet részt, aki teljesíti a részvétel alábbi, személyi alkalmassági feltételeit:
a) sem ő, sem statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja nem volt jogerősen elítélve korrupciós bűncselekménykért, az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító bűncselekményért, bűncselekményből származó jövedelem legalizálása (pénzmosás) bűncselekményért, bűnszervezet létrehozása és támogatása bűncselekményért vagy terrorszervezet létrehozása és támogatása bűncselekményért, vagy terrorcselekmény bűncselekményért és a terrorizmusban való részvétel egyes fajtáiért,
b) sem ő, sem statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja nem volt jogerősen elítélve olyan bűncselekményért, amely érdemben a vállalkozásával függ össze,
c) nem indítottak ellene csődeljárást, nem áll szerkezetátalakítás (szanálás) alatt, nem áll felszámolás alatt, nem függesztették fel az ellene indult csődeljárást elégtelen vagyoni fedezet miatt, vagy nem állították le az ellen folyó csődeljárást vagyoni fedezet hiánya miatt,
d) nincs egészségbiztosítási, szociális biztosítási és nyugdíj-takarékossági járuléktartozása, melyre behajtási végzést bocsátottak ki,
e) nincs lejárt adótartozása, melyre behajtási végzést bocsátottak ki,
f) jogosult árut forgalmazni, építési munkát végezni vagy szolgáltatást nyújtani,
g) az előző három évben nem mutattak ki vele szemben komoly szakmai kötelességszegést, melyet a közbeszerző vagy beszerző bizonyítani tud,
h) nem tiltották el jogerősen a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, vagy nem olyan személy,
1. amely társtulajdonos, ismert részvényes, a részvények legalább 34%-ának tulajdonosa ilyen társaságban vagy annak tagja, vagy amelynek statutáris szerve, statutáris szervének tagja, cégvezetője vagy meghatározó személye olyan személy, amelyet jogerősen eltiltottak a közbeszerzésben való részvételtől,
2. amely társtulajdonos, ismert részvényes, a részvények legalább 34%-ának tulajdonosa ilyen társaságban vagy annak tagja, vagy amelynek statutáris szerve, statutáris szervének tagja, cégvezetője vagy meghatározó személye olyan személy, amely ellen akkor vagy a közbeszerzési eljárás idején és azzal kapcsolatosan jogerős, a közbeszerzéstől való eltiltás volt érvényben, mert
2.a társtulajdonos, ismert részvényes, a részvények legalább 34%-ának tulajdonosa ilyen társaságban vagy annak tagja, vagy amelynek statutáris szerve, statutáris szervének tagja, cégvezetője vagy meghatározó személye olyan személy, amelyet jogerősen eltiltottak a közbeszerzésben való részvételtől,
2.b jogutódja olyan személynek, amelyet abban az időben, amikor a jogutódlásra sor került, jogerősen eltiltottak a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől,
3. jogutódja lett olyan személynek, amelyet abban az időben, amikor a jogutódlásra sor került, jogerősen eltiltottak a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől,
i) nem teljesítette közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésből fakadó jutalom- vagy térítés-kifizetési kötelezettségét azon személlyel szemben, amely alvállalkozója vagy alvállalkozója volt a jelen törvény szerinti megrendelés kapcsán, és amelyre jogerős és végrehajtható határozat kötelezi,
j) nincs teljesítetlen kötelezettségek a bérek, fizetések és más munkáért járó jutalmak, bérpótlékok vagy végkielégítések kifizetése terén, melyekre az alkalmazottnak törvényi jogosultsága van, és amelyek jogerős és végrehajtható határozat alapján követelnek.
(2) A pályázó vagy érdeklődő az 1. bekezdés szerinti részvételi feltételek teljesítését az alábbiakkal igazolja:
a) az a) és b) pont esetében három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal,
b) a c) pont esetében az illetékes bíróság három hónapnál nem régebbi igazolásával,
c) a d) pont esetében a Szociális Biztosító és egészségbiztosító három hónapnál nem régebbi igazolásával,
d) az e) pont esetében a helyileg illetések adóhivatal három hónapnál nem régebbi igazolásával,
e) az f) pont esetében áruforgalmazási jogosítvány, építési munkavégzési vagy szolgáltatás-nyújtási jogosultság igazolásával,
f) a h) pont esetében becsületbeli nyilatkozattal,
g) az i) és j) pont esetében becsületbeli nyilatkozattal.
(3) Ha védelmi és biztonsági területet érintő beszerzés esete áll fenn, a közbeszerző és beszerző kizárja az eljárásból azt a pályázót vagy érdeklődőt, amelyről bizonyítékerejű információi vagy adatai, a védett forrásokból származó információkat és adatokat is beleértve, hogy nem eléggé megbízható, hogy ezzel kizárja a Szlovák Köztársaság biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos kockázatokat.
(4) Ha a pályázó vagy érdeklődő nem rendelkezik székhellyel a Szlovák Köztársaság területén és a székhelye szerinti állam nem ad ki a 2. bekezdésben felsorolt okiratokat, sem ezekkel egyenértékű okiratokat, ezek helyettesíthetők a székhely szerinti országban hatályos jogrend szerint kiállított becsületbeli nyilatkozattal.
(5) Ha a pályázó vagy érdeklődő székhelye más tagállamban van, nem a Szlovák Köztársaságban, és ennek a tagállamban a jogrendje nem szabályozza a becsületbeli nyilatkozat intézményét, helyettesíteni lehet azt bíróság, közigazgatási hatóság, közjegyző, más szakmai intézmény vagy kereskedelmi intézmény előtt tett nyilatkozattal a pályázó vagy érdeklődő származási országa vagy székhelyének országa hatályos jogszabályi előírásai szerint.
(6) A szakmai kötelességek komoly megsértésének számít a jelen törvény céljai szempontjából a közbeszerzési eljárásban a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásban való részvétel,9a) az illegális foglalkoztatás9ab) tilalmának megsértése, melyért jogerősen bírságot róttak ki, valamint más durva jogsértés vagy a szerződéses kötelezettségek durva megszegése, melyeket az illetékes közhatalmi szerv végleges döntésével lehet bizonyítani. Az 1. bekezdés g) pontja szerinti határidő attól a naptól számítva telik, amikor a döntés véglegessé válik. A kötelezettség megszegése, amennyiben biztonsági és titkos adatok védelmének esete, vagy biztonsági beszállítások esete áll fenn, más eszközökkel is bizonyítható.
(7) Az illetékes közhatalmi szerv végleges döntése alatt a jelen törvény céljaira az alábbiak értendők:
a) az illetékes közigazgatási hatóság jogerős döntése, mely ellen per nem indítható,
b) az illetékes közigazgatási hatóság jogerős döntése, mely ellen pert nem indítottak,
c) jogerős bírósági ítélet, melyben a közigazgatási hatóság döntése vagy eljárása elleni indítványt elutasították, vagy amelyben az eljárást leállították, vagy
d) más jogerős bírósági ítélet.
(8) A személyi alkalmasság 1. bekezdés g) pontja szerinti feltételét a részvételre teljesíti az a személy is, amelyre nem róttak ki büntetést, vagy amelyre külön jogszabály9b) szerint csökkentett összegű büntetést róttak ki.

27. §
Pénzügyi és gazdasági alkalmasság
(1) A pénzügyi és gazdasági alkalmasság rendszerint az alábbiakkal bizonyítható:
a) bank vagy külföldi bank fiókjának nyilatkozatával, mely lehet bank vagy külföldi bankfiók hitelígérvénye,
b) a hivatás végzése során okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás igazolása vagy a vállalkozó által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, ha külön törvény ezt megköveteli,
c) könyvelési mérleggel vagy a vagyonról és kötelezettségekről szóló kimutatással, vagy az ezekből kivonatolt adatokkal, vagy
d) a teljes forgalomról szóló áttekintéssel,8a) vagy a közbeszerzés tárgyát érintő területen elért forgalomról8a) szóló áttekintéssel, legfeljebb az utolsó három gazdasági évben, melyből rendelkezésre állnak az alakulás vagy a tevékenység megkezdésének függvényében, miközben a forgalom nagyságára8a) vonatkozó követelmény egy gazdasági évre számítva nem haladhatja meg a beszerzés 12 hónapra átszámított várható értékének a háromszorosát, amennyiben értékhatár alatti beszerzésről van szó, vagy nem haladhatja meg a beszerzés 12 hónapra átszámított várható értékét, ha értékhatár feletti beszerzésről van szó.
(2) A pályázó vagy érdeklődő pénzügyi és gazdasági alkalmasságának bizonyítására más személy pénzügyi forrásait is felhasználhatja, függetlenül a jogviszonyuktól. Ilyen esetben a pályázó vagy érdeklődő köteles a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek bizonyítani, hogy a szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezni is fog annak a személynek a forrásaival, amelynek alkalmasságát saját pénzügyi és gazdasági alkalmassága bizonyítására felhasználja. Ezt a tényt a pályázó vagy érdeklődő az ezen személlyel megkötött írásos szerződéssel igazolja, mely tartalmazza a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot forrásaival igazoló személy kötelezettségvállalását, hogy ezt a teljesítést a szerződéses viszony teljes időtartamán át rendelkezésre bocsátja. A személynek, melynek forrásait a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására fel kívánják használni, meg kell felelnie a 26. § 1. bekezdése szerinti részvételi feltételeknek a megrendelés tárgyának azon részének vonatkozásában, melyekre a forrásokat az érdeklődő vagy pályázó rendelkezésére bocsátotta. Ha a pályázó vagy érdeklődő más személy forrásaival igazolta pénzügyi és gazdasági alkalmasságát, és a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés fennállása alatt olyan teljesítésre kerül sor, amelyre ez az igazolás vonatkozik, a pályázó vagy érdeklődő jogosult ezt a teljesítést maga nyújtani, vagy azon személy közvetítésével is megteheti, írásos szerződés alapján, amellyel ezt az alkalmasságát bizonyította; az alvállalkozó személyének megváltoztatását ez nem érinti.
(3) Ha a pályázó vagy érdeklődő objektív okokból nem tudja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát a meghatározott okiratokkal bizonyítani, a közbeszerző vagy beszerző más iratot is elfogadhat, mellyel pénzügyi és gazdasági alkalmasságát bizonyítja.

28. §
Technikai és szakmai alkalmasság
(1) A technikai alkalmasságot vagy szakmai alkalmasságot igazolni lehet az áruszállítás, az építési munka vagy szolgáltatás fajtája, mennyisége, fontossága vagy felhasználása szerint, az alábbi iratok egyikével vagy több fajtájával:
a) az áruszállítások vagy szolgáltatásnyújtások jegyzéke az elmúlt három évből, kiegészítve az áruszállítás vagy szolgáltatás minőségének bizonylataival, az árak feltüntetésével, a szállítási határidők és megrendelők feltüntetésével; amennyiben a megrendelő
1. közbeszerző vagy beszerző volt a jelen törvény értelmében, a bizonylat a referencia,
2. nem a jelen törvény szerinti közbeszerző vagy beszerző volt, hanem más személy, a teljesítést a megrendelő bizonyítja; ha a pályázónak vagy érdeklődőnek ilyen bizonylat nem áll a rendelkezésére, a pályázó vagy érdeklődő nyilatkozik a teljesítésről, kiegészítve a teljesítésről szóló olyan bizonylattal, amely a teljesítést vagy a szerződéses viszonyt – mely alapján a teljesítés megvalósult – igazolja,
b) az elmúlt öt év során kivitelezett építési munkák jegyzéke, kiegészítve az elvégzett építési munkák megfelelősségének igazolásával és árával, a munkavégzés helyével és határidejével, a végzett munka üzleti feltételek szerinti értékelésével, amennyiben a megrendelő
1. közbeszerző vagy beszerző volt a jelen törvény értelmében, a bizonylat a referencia,
2. nem a jelen törvény szerinti közbeszerző vagy beszerző volt, hanem más személy, a teljesítést a megrendelő bizonyítja; ha a pályázónak vagy érdeklődőnek ilyen bizonylat nem áll a rendelkezésére, a pályázó vagy érdeklődő nyilatkozik a teljesítésről, kiegészítve a teljesítésről szóló olyan bizonylattal, amely a teljesítést vagy a szerződéses viszonyt – mely alapján a teljesítés megvalósult – igazolja,
c) adatokkal a technikusokról vagy technikai hatóságokról, azokról, akik felelősek a minőségellenőrzésért, tekintet nélkül arra, milyen szerződéses jogviszonyban állnak a pályázóval vagy érdeklődővel; ha építési munka megrendeléséről van szó, azokról, akikhez a pályázó vagy érdeklődő fordulhat ezen tevékenységek elvégzésének kérvényével,
d) ha áruszállításról vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, a műszaki felszerelés leírása, valamint a pályázó vagy érdeklődő által használt minőségbiztosító intézkedések, tanulmányi és kutató létesítmények,
e) ha bonyolult termékek, vagy egyedi rendeltetésű termékek szállításának esete áll fenn, a pályázó vagy érdeklődő termelési kapacitásának a közbeszerző vagy beszerző általi ellenőrzése, illetve a nevükben eljáró illetékes szervek ellenőrzése a pályázó vagy érdeklődő székhelyének országában, ezen szerv egyetértésével; ha szükséges, a rendelkezésre álló képzési és kutatási eszközök ellenőrzése, valamint a használt ellenőrzési intézkedések minősége;
f) ha bonyolult szolgáltatások vagy egyedi rendeltetésű szolgáltatások esete áll fenn, a szolgáltatást nyújtó pályázó vagy érdeklődő technikai alkalmasságának a közbeszerző vagy beszerző általi ellenőrzése, illetve a nevükben eljáró illetékes szervek ellenőrzése a pályázó vagy érdeklődő székhelyének országában, ezen szerv egyetértésével; ha szükséges, a rendelkezésre álló képzési és kutatási eszközök ellenőrzése, valamint a használt ellenőrzési intézkedések minősége;
g) az irányító alkalmazottak műveltségéről és szakmai gyakorlatáról vagy szakképesítéséről szóló adatok, különösképpen az építési munkákat irányító vagy a szolgáltatásnyújtást irányító személyekről,
h) a környezetgazdálkodási intézkedések feltüntetése, melyeket a pályázó vagy érdeklődő alkalmazni fog a szerződés teljesítése során, melynek tárgya építési munka kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása, amennyiben az megfelelő,
i) ha építési munkáról vagy szolgáltatásról van szó, az alkalmazottak és vezető alkalmazottak átlagos éves létszámának adatainak feltüntetése az előző három év alapján,
j) adatok és gépi és műszaki felszereltségről, mely a pályázónak vagy érdeklődőnek rendelkezésére áll az építési munkák kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához,
k) a szerződéses teljesítés azon hányada, amelyet a szolgáltatásnyújtó pályázó vagy érdeklődő alvállalkozókkal kíván biztosítani, feltüntetve az alvállalkozó azonosító adatait, ha azok ismertek, családi és utónév, üzleti név vagy elnevezés, lakcím vagy székhelycím, statisztikai azonosító szám vagy a születés dátuma terjedelemben, ha statisztikai azonosító szám nem került kiadásra,
l) ha áruról van szó, mely gyártási végtermék
1. a mintadarabját, leírását vagy fényképét kell benyújtani,
2. megfelelőségi nyilatkozatok és velük kapcsolatos dokumentumok, hiteles szakértők és hiteles jogosult személyek – melyeknek felhatalmazásuk10) van a termékek megfelelőségének vagy az építőipari termékek műszaki minősítésének elbírálására – által kiadott engedélyek.
(2) A pályázó vagy érdeklődő technikai alkalmasságát vagy szakmai alkalmasságát igazolhatja más személy technikai vagy szakmai kapacitásainak kihasználásával is, függetlenül attól, milyen jogviszonyban állnak. Ez esetben a pályázó vagy érdeklődő a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezni fog azon személy kapacitásaival, amelyet technikai alkalmassága vagy szakmai alkalmassága igazolására felhasznál. Ezt a tényt a pályázó vagy érdeklődő a személlyel megkötött írásos szerződéssel igazolja, mely tartalmazza azon személy kötelezettségvállalását, amelynek technikai és szakmai kapacitásaival bizonyítani kívánja saját technikai vagy szakmai alkalmasságát, és azt is, hogy ez a személy a szerződéses viszony fennállásának teljes időszakára rendelkezésre bocsátja kapacitásait. Annak a személynek, amelynek kapacitásait a technikai vagy szakmai alkalmasság bizonyítására használják fel, meg kell felelnie a 26. § 1. bekezdésében előírt részvételi feltételeknek a beszerzés tárgyának azon része vonatkozásában, amelyre kapacitásait a pályázó vagy érdeklődő rendelkezésére bocsátotta. Ha a pályázó vagy érdeklődő technikai vagy szakmai alkalmasságát más személy kapacitásaival igazolta, és a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretszerződés időtartama alatt az ezen igazoláshoz kötődő teljesítésre kerül sor, a pályázó vagy érdeklődő jogosult ezt a teljesítést önmaga nyújtani, vagy annak a személynek a közvetítésével teljesíteni, amellyel írásos szerződésben igazolta az alkalmasságát; az alvállalkozó személye megváltoztatásának lehetőségét ez a rendelkezés nem érinti.
(3) Ha áruszállítási megrendelés esete áll fenn, mely tartalmazza az áru elhelyezésével és felszerelésével kapcsolatos tevékenységeket is, a pályázó vagy érdeklődő technikai vagy szakmai alkalmasságát ezen tevékenységek elvégzésére elsősorban képességeinek, tapasztalatainak, hatékonyságának és megbízhatóságának kiértékelésével állapítják meg.

29. §
Minőségbiztosítási szabványok
Ha a közbeszerző vagy beszerző független intézmény által kiadott minőségi bizonylatot követel meg, mellyel a pályázó vagy érdeklődő a minőségbiztosítási szabványok teljesítését igazolja, kihasználhatók az európai szabványokon alapuló minőségbiztosítási rendszerek. A közbeszerzőnek vagy beszerzőnek a pályázó vagy érdeklődő által beterjesztett más bizonylatokat is el kell fogadnia, melyek egyenértékű minőségi és biztonsági intézkedéseket vesznek alapul a minőségi bizonylatok kiállítása során.

30. §
Környezetgazdálkodási szabványok
Ha a közbeszerző vagy beszerző független intézmény által kiadott minőségi bizonylatot követel meg, mellyel a pályázó vagy érdeklődő a meghatározott környezetgazdálkodási szabványok teljesítését igazolja, kihasználhatja az Európai Unió környezetgazdálkodási sémáját, vagy az érintett hiteles hatóságok európai szabványokból vagy nemzetközi szabványokról fakadó környezetgazdálkodási vizsgálatait és szabványait. A közbeszerző vagy beszerző egyenértékűnek ismeri el a tagállamok hatóságai által kiállított minősítő bizonylatokat. A közbeszerzőnek vagy beszerzőnek a pályázó vagy érdeklődő által beterjesztett más bizonylatokat is el kell fogadnia, melyek intézkedéseiket tekintve egyenértékűek a környezetgazdálkodás terén az érintett minősítő bizonylat kiállításának követelményeivel.

31. §
Ajánlattevők csoportja
(1) Közbeszerzési eljárásban ajánlattevők csoportja is részt vehet.
(2) A közbeszerző vagy beszerző sem követelheti meg az ajánlattevők csoportjától, hogy meghatározott jogi személyiségi formát10ab) alakítsanak az ajánlatuk megtételének időpontjáig. A közbeszerző és beszerező azonban megkövetelheti a meghatározott jogi személyiségi forma létrehozását, ha az ajánlattevők csoportjának ajánlatát elfogadta, és a jogi személyiségi forma elengedhetetlen a szerződés rendes teljesítése miatt.
(3) Az ajánlattevők csoportja a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételei teljesítésének igazolása során a személyi alkalmasság feltételeinek teljesítését a csoport egyes tagjai esetében külön-külön igazolja, a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételei teljesítésének pénzügyi és gazdasági alkalmassági, valamint a technikai és szakmai alkalmassági feltételeit együttesen igazolja. A részvételi feltételek teljesítését a 26. § 1. bekezdésének f) pontja értelmében a csoport tagja csak a megrendelés azon tárgyának vonatkozásában igazolja, amelyet ő fog biztosítani.
(4) Az ajánlattevők csoportja kihasználhatja a csoport tagjainak pénzügyi forrásait vagy más személyek pénzügyi forrásait a 27. § 2. bekezdése értelmében, a csoport tagjainak vagy más személyeknek a technikai és szakmai kapacitásait a 28.§ 2. bekezdése értelmében.

32. §
A részvételi feltételek meghatározása
(1) A közbeszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben feltünteti mindazokat a feltételeket, amelyek
a) személyi alkalmasságra vonatkoznak a 26. § szerint,
b) a pénzügyi és gazdasági alkalmasságra és ezeknek az igazolására vonatkoznak a 27. § szerint,
c) a technikai alkalmasságra vagy szakmai alkalmasságra és ezeknek az igazolására vonatkoznak a 28-30. § szerint.
(2) A beszerző meghatározhatja a közbeszerzésben való részvétel feltételeit és az iratokat, melyekkel azok igazolhatók; ha ezeket meghatározza, feltünteti őket a versenyfelhívásként használt értesítőben. A részvételi feltételek érinthetik
a) személyi alkalmasságot a 26. § szerint,
b) a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot a 27. § szerint,
c) a technikai alkalmasságot vagy szakmai alkalmasságot a 28-30. § szerint.
(3) Megrendelés meghirdetésekor
a) ha az a 8. § 3-9. bekezdése szerinti tevékenységek valamelyikének végzésével kapcsolatos, a közbeszerző köteles meghatározni a részvételi feltételeket a 26. § 1. bek. a) pontja, valamint az okiratokat a 26. § 2. bek. a) pontja szerint,
b) a közbeszerző köteles meghatározni a részvételi feltételeket a 28. § 1. bek. k) pontja szerint azon alvállalkozók vonatkozásában, melyek a teljesítésben részt vesznek legalább a megrendelés összegének
1. 30%-a terjedelmében, a pályázó ajánlatában feltüntetett értékből, amennyiben értékhatáron felüli beszerzésről van szó, melynek feltételezett legkisebb értéke legalább 10 millió euró,
2. 30%-a terjedelmében, a pályázó ajánlatában feltüntetett értékből, amennyiben más jellegű megrendelésről van szó, mint az első pontban taglalt eset,
c) amennyiben azt a megrendelés jellege indokolja, a közbeszerző és beszerző jogosult meghatározni, hogy a teljesítésnek azt a részét vagy részeit, melyek esetében a pályázó vagy érdeklődő nem vehet igénybe alvállalkozót, miközben a kizárás nem vonatkozhat a teljes megrendelésre, sem olyan részre, amelynek alvállalkozó általi teljesítése egyértelműen nem lehet kedvezőtlen hatással az áru időbeni és rendes leszállítására, az építési munka időbeni és rendes elvégzésére vagy a szolgáltatás időbeni és rendes nyújtására,
d) ha az értékhatáron felüli beszerzés legalább 10 millió euró becsült értékkel, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság harmadik személy pénzeszközeivel történő bizonyítására a közbeszerző jogosult csak a 27. § 1. bekezdés a) pontja szerinti bizonylatot figyelembe venni.
(4) Ha a beszerző meghatározza a részvételi feltételeket a 26. § 1. bekezdése értelmében, azok teljesítését a 26. § 2. bekezdés szerint kell igazolni.
(5) Ha a beszerző a részvételi feltételeket a 2. bekezdés b) pontja vagy c) pontja szerint határozza meg, a pályázó vagy érdeklődő, vagy ezek csoportja alkalmasságuk bizonyítása során eljárhatnak a 27. § 2. és 3. bekezdése, valamint a 28. § 2. és 3. bekezdése szerint.
(6) A részvételi feltételeknek, melyeket a közbeszerző és a beszerző a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, valamint a technikai alkalmasság és szakmai alkalmasság bizonyítására ír elő, arányosaknak kell lenniük és a beszerzés tárgyához kell kötődniük. A közbeszerző és beszerző a pályázóktól vagy érdeklődőktől megkövetelheti a pénzügyi és gazdasági alkalmasság vagy technikai alkalmasság minimális szintjének meglétét. A közbeszerző és beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben indokolja minden meghatározott részvételi feltétel arányosságát a beszerzés tárgyának vonatkozásában, illetve annak szükségességét a részvételi feltételek besorolása közé.
(7) Ha árubeszerzésről van szó, melyhez az áru elhelyezésével vagy felszerelésével (üzembe helyezésével) kapcsolatos tevékenység is kötődik, vagy építési munkák kivitelezése és szolgáltatások nyújtása a beszerzés tárgya, a közbeszerző és beszerző jogi személyiségű ajánlattevőktől megkövetelheti, hogy a közbeszerzési vagy ajánlattételi eljárásban való részvételi feltételek teljesítésének bizonyítása során megadják azon alkalmazottaik családi és utónevét, illetve szakképzettségét, akik a szerződés teljesítéséért felelősek lesznek.
(8) Ha az árubeszerzés tárgya élelmiszer, a közbeszerző és beszerző megkövetelheti olyan bizonylatok bemutatását, melyek a gyártással, feldolgozással és szállítással kapcsolatos feltételek teljesülését igazolják, s melyeket közhatalmi szerv állított ki, vagy az ezen feltételek teljesülését igazoló, közhatalmi szerv általi ellenőrzés dokumentumát.
(9) Ha a kivitelező nem köteles benyújtani az alvállalkozók 28. § 1. bekezdése k) pontja szerinti jegyzékét az ajánlatában, köteles azt a 3. bekezdés b) pontja szerinti esetekben és a 28. § 1. bekezdése k) pontja szerinti terjedelemben benyújtani a közbeszerzőnek legkésőbb öt nappal azt a napon követően, amelyen az alvállalkozóval a szerződést megkötötte; ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha az alvállalkozó személye változik az ajánlathoz mellékelt alvállalkozók listájához képest.
(10) Amíg az ellenkezőjét nem bizonyították, a részvételi feltétel, mely arányos és a beszerzés tárgyához kapcsolódik, nem diszkriminatív, amennyiben azt a közbeszerzési eljárás meghirdetése idejében legalább öt olyan pályázó vagy érdeklődő teljesíteni tudja, amelynek ajánlata a többi feltételnek is megfelel, és amely részvételi kérvényt nyújtott be.
(11) A részvételi feltételek teljesítése igazolható a pályázó vagy érdeklődő becsületbeli nyilatkozatával is, miközben a részvételi feltételek teljesítését igazoló bizonylatokat a sikeres pályázó a közbeszerzőnek és beszerzőnek a 44. § 1. bekezdése értelmében a közbeszerző és beszerző által meghatározott időpontban és módon nyújtja be.

33. §
A részvételi feltételek teljesítésének értékelése
(1) A közbeszerző a közbeszerzési eljárásban való részvétel részvételi feltételeinek teljesítését a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítéssel és a verseny alapanyagaival összhangban értékeli ki, miközben ha a részvételi feltételeket a 28. § 1. bekezdése a) vagy b) pontja szerint hirdette meg, mindig köteles elbírálni az adott időszakban keletkezett összes referenciát is. Ha a részvételi feltételeket a verseny alapanyagaiban is feltüntetik, azok nem állhatnak ellentétben a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítéssel.
(2) A beszerző a részvételi feltételek teljesítését azon szabályokkal összhangban állapítja meg, amelyeket előírt, miközben ha a részvételi feltételeket a 28. § 1. bekezdése a) vagy b) pontja szerint hirdette meg, mindig köteles elbírálni az adott időszakban keletkezett összes referenciát is. A részvételi feltételek teljesítésének értékelésére vonatkozó szabályok meghatározása vagy aktualizálása esetén a 32. § 2. bekezdése értelmében a szűkebb körű versenytárgyalás vagy a nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás vonatkozásában nem követelheti meg egyes érdeklődőktől az olyan feltételeknek való megfelelést, amilyet nem követelt meg más résztvevőktől, vagy a már rendelkezésére álló dokumentáció ismételt benyújtását.
(3) Védelmi vagy biztonsági területet érintő beszerzés esetén a közbeszerző és beszerző a részvételi feltételeknek való megfelelést a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítéssel összhangban bírálja el.
(4) A közbeszerző és beszerző egyenértékűnek ismeri el a más tagállam hatósága által kiállított igazolást, mellyel a pályázó vagy érdeklődő a közbeszerzésben való részvétel feltételeinek teljesítését igazolja. A közbeszerző és beszerző köteles elfogadni más, egyenértékű, a pályázó vagy érdeklődő által benyújtott igazolást is. A közbeszerző és beszerző a 26. § szerinti részvételi feltételek teljesítését a 128. § 3. bekezdése szerinti módon értékelik ki.
(5) A közbeszerző és beszerző írásban kéri fel a pályázót vagy érdeklődőt magyarázatra vagy a benyújtott okiratok kiegészítésének benyújtására minden alkalommal, ha a benyújtott iratokból egyértelműen nem állapítható meg azok érvényessége vagy a részvételi feltételek teljesítése. Ha 26. § szerinti iratok kiegészítésének esete áll fenn, a pályázó vagy érdeklődő az iratokat a 132. §-ban taglalt módon egészíti ki, és amennyiben más okiratok kiegészítéséről vagy azok magyarázatáról van szó, a pályázó vagy érdeklődő azt a közbeszerzőnek és beszerzőnek kézbesíti, miközben mindkét esetben köteles megtenni ezt
a) öt munkanapon belül a kérvény kézbesítésétől számítva, ha a közbeszerző és beszerző a pályázóval vagy érdeklődővel postai kézbesítés útján kommunikált, vagy
b) két munkanapon belül a kérvény kézbesítésétől számítva, ha a közbeszerző és beszerző a pályázóval vagy érdeklődővel elektronikus formában kommunikált, amennyiben a közbeszerző és beszerző nem jelölt ki ennél hosszabb határidőt.
(6) A közbeszerző és beszerző kizárja a közbeszerzésből a pályázót vagy érdeklődőt, ha az
a) nem teljesíti a részvételi feltételeket,
b) érvénytelen iratokat nyújtott be,
c) írásos kérvényt követően nem nyújtja be a 5. bekezdés szerinti magyarázatot vagy nem egészíti ki az okiratokat határidőn belül, vagy
d) hamis vagy félrevezető információkat nyújtott be.
(7) Érvénytelen okirat az az okirat,
a) amelynek lejárt az érvényességi ideje,
b) amely hiányos, vagy
c) amely sérült, olvashatatlan vagy hamisított.
(8) Azt a tagországi pályázót vagy érdeklődőt, amely a székhelye szerinti országban jogosult az elvárt tevékenység végzésére, a közbeszerző és beszerző nem zárhatja ki azon okból, hogy a törvény a kívánt tevékenység végzéséhez bizonyos jogi személyiségi formát követel meg.
(9) A részvételi feltételek teljesítésének elbírálását követően jegyzőkönyv készül, mely jegyzékben tartalmazza elsősorban
a) az összes pályázót vagy résztvevőt,
b) a kiválasztott érdeklődőket és kiválasztásuk indokait, mely alapján a szűkebb körű versenybe vagy a nyilvánosan meghirdetett tárgyalásos eljárásban részt vehetnek,
c) a kizárt pályázókat és résztvevőket, kizárásuk okainak feltüntetésével,
d) azon érdeklődőket, melyeket nem szólítanak fel ajánlattételre vagy tárgyalásokra, az indokok feltüntetésével.
(10) A közbeszerző és beszerző haladéktalanul és írásban tudatja a pályázóval vagy érdeklődővel, hogy
a) kizárásra került, az indok és azon határidő feltüntetésével, mely alatt jogorvoslati kérelem nyújtható be 138. § 2. bekezdésének e) pontja szerint,
b) nem szólítja fel őt ajánlattétel benyújtására vagy tárgyalásra, az indokok és azon határidő feltüntetésével, mely alatt jogorvoslati kérelem nyújtható be a 138. § 2. bekezdésének d) pontja szerint.
(11) A közbeszerző és beszerző bizottságot hozhat létre a közbeszerzési eljárásokban való részvétel feltételeinek pályázók vagy érdeklődők általi teljesítése értékelésére.
(12) A közbeszerzési eljárásban való részvétel 26. § szerinti feltételeinek teljesítését igazoló dokumentumok beterjesztésének vagy kiegészítésének határideje betartottnak tekintendő, ha a pályázó vagy érdeklődő a 129. §-nak vagy a 132. §-nak megfelelő módon terjeszti be vagy egészíti ki legkésőbb a határidő utolsó napján.
(13) A dokumentumokat, melyekkel a részvételi feltételek teljesítését igazolják, a tartalmuk szerint kell elbírálni. A közbeszerző vagy beszerző nem kéri olyan tények igazolását, melyek általánosan köztudomásúak, és a közbeszerző, mely közhatalmi szerv (hatóság), nem kéri olyan tények igazolását sem, amelyek számára a saját tevékenységéből kifolyólag ismertek.

34. §
Versenydokumentumok
(1) A versenydokumentumok írásos, grafikai és egyéb dokumentumok, amelyek részletesen tartalmazzák a verseny tárgyának meghatározását. Feltüntetik bennük az összes olyan feltételt, mely fontos a szerződés teljesítése és az ajánlattétel kidolgozása szempontjából. A beszerzés tárgyát egyértelműen, teljes terjedelemben és pártatlanul kell leírni az 5. sz.. mellékletben meghatározott technikai (műszaki) követelmények alapján. A technikai követelmények
a) tartalmazzák az egészségkárosult személyek számára való elérhetővé tétel követelményeit, valamint az összes résztvevő számára megfelelő megoldásokat, amennyiben ez lehetséges,
b) meghatározását úgy kell megvalósítani, hogy biztosítva legyen az összes pályázó vagy érdeklődő esetében az egyenlő bánásmód, valamint a tisztességes gazdasági verseny.
(2) A beszerzés tárgya leírásának kidolgozása során
a) utalni kell a műszaki sajátosságokra a következő sorrendben: szlovák műszaki szabványok, melyek az európai szabványokat jogrendbe emelték, európai műszaki bizonylatok, közös műszaki követelményrendszer, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi hatóságok által bevezetett más műszaki referencia-rendszerek, vagy ha ilyenek nem léteznek, a projektdokumentációra, az építési munkák kivitelezésére és az építőipari termékekre vonatkozó nemzeti műszaki bizonylatok vagy nemzeti műszaki követelményrendszer, az ipari ágazatból származó és az ágazatban általánosan elfogadott műszaki szabályrendszer, a védelmi ágazat szabványai és a védelmi anyagok követelményrendszere, mely hasonló ezen szabványokhoz; az ilyen utalásnak tartalmaznia kell a „vagy ezzel egyenértékű” szókapcsolatot is,
b) taglalni kell a teljesítmény- és üzemelési követelményeket, melyek az environmentális jellemzőket is tartalmazhatják; a műszaki követelményeket úgy kell meghatározni, hogy egyértelmű legyen minden, az ajánlat kidolgozásához fontos feltétel és körülmény,
c) taglalni kell a b) pontban feltüntetett teljesítmény- és üzemelési követelményeket az a) pontban tárgyalt műszaki szabályrendszerekre való utalásokkal együtt, melyek a teljesítmény- és üzemelési követelmények közötti összhang biztosításának eszközei, vagy
d) utalni kell az a) pontban taglalt műszaki szabályrendszerek egyes jellemzőire, valamint a b) pontban tagalt teljesítmény- és üzemeltetési követelményrendszer más jellemzőire.
(3) A közbeszerző és beszerző nem zárhat ki ajánlatot olyan okból, hogy
a) a felajánlott termékek vagy szolgáltatások nem felelnek meg a 2. bekezdés a) pontja szerinti műszaki követelményrendszernek, melyekre hivatkozott, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában bizonyítja, hogy a megoldás, melyet javasol, egyenértékű azzal, és a közbeszerző és beszerző által meghatározott műszaki követelményrendszert annak megelégedésére teljesíti,
b) az ajánlattevő által kínált termékek, építési munkák és szolgáltatások nem teljesítik a 2. bekezdés b) pontjában megszabott műszaki követelményeket, melyekre hivatkozott, amennyiben azok összhangban állnak azzal a szlovák műszaki szabvánnyal, mellyel az európai szabványt jogrendbe emelték, az európai műszaki bizonylatokkal, a közös műszaki követelményrendszerrel, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi hatóságok által bevezetett más műszaki referencia-rendszerekkel; az ajánlattevőnek ajánlatában bizonyítania kell, hogy a kínált termékek, építési munkák vagy szolgáltatások megfelelnek az előírt szabványoknak, egyben a közbeszerző és beszerző teljes megelégedettségére teljesítik a teljesítmény- és üzemelési követelményeket.
(4) A 3. bekezdésnek megfelelő módnak tekintendő a gyártó műszaki dokumentációjának, vagy a vizsgáló és kalibráló laboratórium, a minőségtanúsító és ellenőrző szerv vizsgálati jegyzőkönyve, mely teljesíti az érvényes európai szabványokat. A közbeszerzőnek és beszerzőnek el kell fogadnia az ilyen, más tagállamban székelő intézetek által kiadott tanúsítványokat.
(5) Ha energetikailag nagy jelentőségű termék10b) beszerzéséről van szó, a közbeszerző a beszerzés tárgyának leírásában csak olyan energetikailag nagy jelentőségű termékkel kapcsolatos követelményeket határoz meg, amelyek a legnagyobb teljesítmény kritériumainak megfelelnek és a külön törvény10c) szerinti legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartoznak.
(6) Az 5. bekezdés szerinti kötelesség nem vonatkozik a közbeszerzőre,
a) ha olyan beszerzésről van szó, melynek feltételezett értéke kisebb, mint a 4. § 2. bekezdése szerinti pénzügyi értékhatár, vagy
b) ha a termék beszerzése az 5. bekezdés szerinti legmagasabb energiahatékonysági osztályban és legnagyobb teljesítménnyel nem felel meg a költséghatékonyság szempontjából, a közbeszerző gazdaságilag nem tudja azt elviselni, műszakilag nem megfelelő vagy nem teszi lehetővé a gazdasági verseny érvényesülését.
(7) Ha a közbeszerző és beszerző az environmentális jellemzőket határoz meg teljesítmény- és működési követelményrendszerrel a 2. bek. b) pontja szerint, részletes műszaki követelményeket fogalmazhat meg, melyek utalnak a műszaki szabályrendszerekre vagy azok egy részére, melyek az európai, a nemzetközi vagy nemzeti environmentális jelölőrendszerben vagy más environmentális jelzésekben meghatározásra kerültek, amennyiben
a) ezek a műszaki követelmények (sajátosságok) alkalmasak a közbeszerzés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,
b) a jelölőrendszer használatának követelményeit tudományos ismeretek alapján dolgozták ki,
c) az environmentális jelölőrendszert olyan eljárásban fogadják el, melyekben részt vehet minden érdekelt fél, így az állami szervek, a fogyasztók, a gyártók, a terjesztők és az environmentális szervezetek,
d) általánosan hozzáférhetők.
(8) A közbeszerző vagy beszerző a versenykiírás alapanyagaiban feltüntetheti, hogy az environmentális jellel jelölt termékeket és szolgáltatásokat a versenykiírásban szereplő feltételeknek megfelelőnek tekinti. A közbeszerzőnek és beszerzőnek azonban más, hitelt érdemlő bizonyítékot is figyelembe kell vennie, mint például a gyártó műszaki dokumentációját vagy a 4. bekezdés szerinti hatóság által kiadott bevizsgálási jegyzőkönyvet. A közbeszerző és beszerző köteles elfogadni az ilyen, más tagállamban székelő hatóság által kiállított tanúsítványt is.
(9) A műszaki követelményrendszer nem tartalmazhat konkrét gyártóra, termelési eljárásra, védjegyre, szabadalomra, típusra, országra, térségre vagy származási, vagy gyártási helyre vonatkozó hivatkozásokat, amennyiben az egyes érdeklődők vagy termékek hátrányba hozatalához vagy kizárásához vezetne, ha a beszerzés tárgya ezt nem követeli meg. Az ilyen utalás csak akkor használható, ha a beszerzés tárgya nem írható le kellő pontossággal és érthetően a 2. és 3. bekezdés a) pontja szerint, és az ilyen utalást mindig ki kell egészíteni a „vagy ezzel egyenértékű” szókapcsolattal.
(10) A versenykiírás alapanyagi tartalmazzák még a dokumentációt, a terveket, a modelleket, a mintákat, a fényképeket, amennyiben mindezek szükségesek az ajánlat kidolgozásához. A versenykiírás alapanyagai tartalmazzák a szerződés, a koncessziós szerződés vagy a keretszerződés javaslatát, ezek tartalmának egy része meghatározható az általános üzleti feltételrendszerre történő utalással; ha általános üzleti feltételekre utalás történik, azoknak is részét képezik a versenykiírás alapanyagainak. A versenykiírás alapanyagaiban feltüntetésre kerül, mely alapanyagoknak kell a szerződés részét képezniük. A versenykiírás alapanyagaiban a közbeszerző és beszerző megkövetelheti a pályázóktól vagy érdeklődőktől, hogy ajánlatukban tüntessék fel a beszerzés azon hányadát, amelyet szándékukban áll harmadik személyeknek továbbadni, valamint a javasolt alvállalkozókat és alvállalkozói teljesítéseket, és a becsületbeli nyilatkozatot, hogy mindegyik alvállalkozó teljesíti, vagy legkésőbb a teljesítés bekövetkeztének időpontjában teljesíteni fogja a 26. § 1. bek. szerinti feltételeket; ez a sikeres pályázót vagy pályázókat nem mentesíti a szerződés teljesítéséért viselt felelősség alól. A közbeszerző és beszerző köteles a versenykiírás alapanyagaiban meghatározni az alvállalkozók megváltozására vonatkozó szabályokat a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés teljesítése folyamán, miközben szabályként köteles meghatározni azt is, hogy az alvállalkozó, akit a változtatási javaslat érint, köteles megfelelni a 26. § 1. bek. szerinti feltételeknek. A szerződésben, koncessziós szerződésben vagy keretszerződésben a közbeszerző és beszerző jogosult olyan kötelezettség vállalását kikötni, hogy
a) a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás időtartama alatt az üzemegység elhelyezkedése és a pályázó vagy alvállalkozóinak szervezete biztosítani fogja a közbeszerző követelményeinek és szükségleteinek hatékony teljesítését a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés értelmében, és változásokra csak abban az esetben kerülhet sor, ha azoknak semmilyen kedvezőtlen hatása nem lesz e követelmények és szükségletek teljesítésére, vagy
b) az áruszállítással, az építési munkák kivitelezésével vagy szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan és a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretszerződés időtartama alatt a pályázó meghatározott számú munkahelyet alakít ki és tart fenn, vagy munkahelyeket meghatározott számú munkanélkülivel tölt be; a munkahelyek számának és a munkanélküliek számának arányban kell állniuk a beszerzés tárgyával.
(11) A közbeszerző vagy beszerző által meghatározott értékelési feltételeknek megkülönböztetés-menteseknek kell lenniük és az igazságos versenyt kell szolgálniuk. Az értékelési szabályok nem tartalmazhatnak másodfokú, harmadfokú vagy ezekhez hasonló egyenleteket.
(12) Mindenki, aki részt vesz a versenykiírási alapanyagok előkészítésében és elkészítésében, titoktartási kötelezettség alá esik azok tartalmát illetően addig a napig, amikor ezek kiadásra kerülnek a pályázóknak vagy érdeklődőknek. E tényről írásos nyilatkozatot tesz a közbeszerzőnek és beszerzőnek, melyben a feldolgozott információk pártatlan és bizalmas kezelését vállalja.
(13) A közbeszerző és beszerző kiadja a versenykiírási alapanyagokat minden érdeklődőnek, ha a jelen törvényben megszabott feltételek teljesülnek. A versenydokumentumokért kért térítés, ha ezt megkövetelik, nem haladhatja meg a sokszorosításukra fordított tényleges költségeket.
(14) Amennyiben az szükségszerű, a közbeszerző és beszerző kiegészítheti a versenydokumentumokban szereplő információkat, melyeket bizonyítható módon egyszerre megküld minden érdeklődőnek; legkésőbb hat nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt. Ezek az információk nem állhatnak ellentétben a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítéssel vagy a versenyfelhívásként használt értesítéssel.
(15) Azon érdeklődőkről, amelyeknek kiadták a versenydokumentumokat, nyilvántartást vezetnek, melyben feltüntetik üzleti nevüket és székhelyüket vagy vállalkozásuk helyét, valamint a versenydokumentumok átadásának időpontját.
(16) Ha a versenydokumentumokkal, tájékoztató dokumentumokkal, kísérő dokumentációval és más kiegészítő alapanyagokkal más személy rendelkezik, nem a közbeszerző vagy beszerző, mely a közbeszerzésért felel, a közbeszerzést meghirdető értesítésben, a versenyfelhívásként használt értesítésben vagy az ajánlattételi felhívásban feltüntetik azt a címet, amelyen ezek a dokumentumok kikérhetők, és amennyiben úgy alkalmas, a kikérésükre rendelkezésre álló határidőt is, valamint a térítési költséget és a térítés befizetésének módját. Ez a személy az igényelt dokumentumokat az érdeklődőnek a kérvény kézhezvételét követően felesleges halogatás nélkül megküldi, és nyilvántartást vezet az érdeklődőkről a 15. bekezdés szerint. Ez nem befolyásolja a közbeszerző és beszerző felelősségét a jelen törvény rendelkezései szerint.
(17) A közbeszerző vagy beszerző különleges szerződésteljesítési feltételeket határozhat meg abban az esetben, ha ezek a feltételek szerepelnek a közbeszerzést meghirdető értesítésben vagy a versenydokumentumokban. A szerződésteljesítés különleges feltételei főként szociális és environmentális szempontokat érinthetnek; amennyiben védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, a különleges szerződésteljesítési feltételek kiterjedhetnek az alvállalkozókra, a biztonságra és a titkos adatok védelmére vagy a teljesítések biztonsági feltételeire.
(18) A közbeszerző és beszerző a versenydokumentumokban feltüntetheti azokat az intézményeket, amelyektől az érdeklődő tájékoztatást kaphat adózást, környezetvédelmet, munkavédelmet és a szerződésteljesítés során végzett építési munkák vagy szolgáltatásnyújtások helyén hatályos munkakörülményeket érintő kötelességeiről. Amennyiben ezeket az információkat közzéteszi, a versenydokumentumokban felkéri az érdeklődőket, hogy ajánlatában mindegyikük mellékelje a nyilatkozatot, hogy ajánlata kidolgozása során figyelembe vette kötelességeit a munkavédelmet és munkakörülményeket illetően. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a 42. § 3. bekezdésének érvényesítését.
(19) A közbeszerző a pályázati dokumentumokat az elektronikus piactér funkcióin keresztül is létrehozhatja a 9.c § 2. bek. m) pontja szerint; a közbeszerző vagy a beszerző megfelelő intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy ezzel az eljárással a gazdasági verseny ne sérüljön.

35. §
Az értékelés szabályai
(1) A közbeszerző és beszerző az ajánlatokat az ajánlatok értékelésének szabályai szerint értékeli ki. Az ajánlatok kiértékelésének alapja
a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat, vagy
b) legalacsonyabb összegű ár.
(2) Az ajánlatok kiértékelésének szabályait
a) a közbeszerző feltünteti a közbeszerzést meghirdető értesítésben,
b) a beszerző feltünteti a versenyfelhívásként alkalmazott értesítésben, az érdeklődés – 78. § 3. bek. szerinti – újbóli megerősítését kérő felhívásban, az ajánlattételi felhívásban vagy a tárgyalás megkezdéséről szóló felhívásban, illetve a versenydokumentumokban.
(3) Ha az ajánlatok kiértékelésére a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontjából kerül sor, a közbeszerző és beszerző a beszerzés tárgyával összefüggő egyes követelményeket úgy határozza meg, hogy azok a beszerzés érték-ár arányt fejezzék ki, miközben főként a minőség, az ár, a műszaki kivitelezés, az esztétikai és funkciós jellemzők, az environmentális mutatók, az üzemeltetési költségek, a ráfordított költségek hatékonysága, a garanciális idő utáni szerviz és technikai segítségnyújtás, az áru leszállításának határideje, az építkezés kivitelezésének határideje, a szolgáltatás nyújtásának határideje a fő követelmény, és amennyiben védelmi és biztonsági beszerzésről van szó, a teljesítés biztonsága, az interoperabilitás és az üzemeltetési jellemzők is. Ha a közbeszerző és beszerző a költséghatékonyságot az életciklus költségeinek vagy a termelési folyamat mutatóinak elvét alkalmazva értékeli ki, az árnak nem szükséges önálló követelményként szerepelnie az értékelési feltételek között. A közbeszerző és beszerző az egyes feltételek mellett meghatározza a feltételek érvényesítésének (súlyozásának) szabályait is, s ezzel biztosítja az egyes feltételek teljesítése közötti minőségi különbségek értékelhetőségét. A közbeszerző és beszerző által meghatározott feltétel-érvényesítési szabályozásnak diszkriminációmentesnek kell lennie és a tisztességes gazdasági versenyt kell támogatnia.
(4) A közbeszerző és beszerző a 3. bekezdés szerinti összes feltételre vonatkozóan relatív súlyozási képletet állít fel, amelyet kifejezhet az érintett maximális intervallum-tartománnyal; ez nem érinti a közbeszerző és beszerző azon lehetőségét, hogy az ajánlatot komplex módon, az életciklus költségeinek vagy a termelési folyamat mutatóinak elvét alkalmazva értékelje ki, amennyiben ezt a közbeszerző és beszerző a megrendelés közbeszerzésének meghirdetéséről szóló értesítésben kikötötte. A relatív súlyszámot feltünteti
a) a közbeszerző a közbeszerzés meghirdetésének értesítőjében, a versenydokumentumokban vagy az ajánlattételi felhívásban, vagy a tájékoztató dokumentumban,
b) a beszerző a versenyfelhívásként használt értesítésben, az érdeklődés 78. § 3. bek. szerinti újbóli megerősítéséről szóló felhívásban, az ajánlat benyújtására felszólító értesítésben, a tárgyalás megkezdéséről szóló felhívásban vagy a versenydokumentumokban.
(5) Ha bizonyítható okokból az egyes feltételek relatív súlyozása nem állapítható meg, csökkenő fontossági sorrendben kell felsorolni azokat.
(6) Az ajánlatok kiértékelésének kritériuma nem lehet a garanciavállalási határidő hossza, az beszállítók számaránya és a számlák megtérítésének határideje.
(7) Az ajánlatok kiértékelésének kritériumai nem lehetnek olyan követelmények, amelyek a pályázó vagy érdeklődő pénzügyi és gazdasági alkalmassága, technikai vagy szakmai alkalmassága bizonyításának a feltételei, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(8) Ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontjából értékelik ki, a közbeszerző és a beszerző jogosult meghatározni azon követelmények relatív súlyozását, amelyek a garanciális időn túli szervízelésre és a technikai segítségnyújtásra vonatkoznak, vagy más feltételekre, amelyek teljesítést, szolgáltatást jelentenek a fő teljesítés megvalósulása után vagy azzal kapcsolatosan, legfeljebb az összes ilyen követelmény 30%-a értékében.
(9) A feltételek, amelyeket a közbeszerző és beszerző az ajánlatok kiértékelésére használ fel, abban a formájukban, amelyben kiértékelésre kerültek, a közbeszerzés eredményeként megszületett szerződés, koncessziós szerződés és keretmegállapodás részét képezik.

35.a §
Ha M1, M2, M3, N1, N2 és N3 kategóriába tartozó gépkocsik értékhatárt meghaladó beszerzésének esete áll fenn, a közbeszerző és beszerző figyelembe veszi a gépkocsik üzemeltetésének külön jogszabály szerinti10a) energetikai és environmentális hatásait teljes élettartamuk folyamán a beszerzés tárgyának leírásában vagy az ajánlattételek kiértékelésének feltételrendszerében.

36. §
Ajánlati biztosíték
(1) Az ajánlati kötöttség megtartása biztosítékkal biztosítható. A biztosíték bankgarancia nyújtása a pályázónak, vagy a pályázó által a közbeszerző vagy beszerző bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett fizetési számlájára történő pénzösszeg-befizetés. A biztosíték összege nem haladhatja meg
a) a beszerzés feltételezett értékének 5%-át, és nem lehet több 1 000 000 eurónál, amennyiben értékhatár feletti beszerzésről van szó, amelynek feltételezett értéke eléri legalább a 10 millió eurót,
b) a beszerzés feltételezett értékének 3%-át, és nem lehet több 150 000 eurónál, amennyiben más beszerzésről van szó, mint az a) pontban taglalt eset.
(2) Ha a közbeszerző és a beszerző biztosítékot követel meg a pályázóktól, a versenydokumentumokban meghatározza letételének feltételeit és felszabadításuk vagy visszatérítésük feltételeit. A biztosíték letételének feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a biztosíték letételének módját a pályázó választhassa meg.
(3) Ha a biztosíték letételére a közbeszerző vagy beszerző bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett fizetési számlájára történt pénzösszeg-befizetéssel került sor, a közbeszerző vagy a beszerző kamatostul fizeti vissza a pályázónak a biztosítékot, amennyiben neki ez a bank vagy külföldi bankfiók kamatot fizet. A közbeszerző vagy beszerző a biztosítékot legkésőbb hét nappal a szerződés megkötését követően felszabadítja a pályázók számára.
(4) A biztosíték a közbeszerző vagy a beszerző javára elkobzásra kerül, ha a pályázó
a) visszalép ajánlatától az ajánlati kötöttség időtartama alatt,
b) a 32. § 11. bek. szerinti esetekben nem nyújtja be az okiratokat a közbeszerző vagy beszerző által megszabott időben és módon, vagy olyan okiratokat nyújt be, amelyek hamisak vagy úgy módosítottak, hogy nem felelnek meg a valós tényeknek, és hatással vannak vagy lehetnek a személyi alkalmasság, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, vagy műszaki és szakmai alkalmasság megítélésére a közbeszerzési eljárásban a pályázó javára, vagy
c) megtagadja a 45. § 9. bek. szerinti együttműködést.
(5) A közbeszerző és a beszerző az ajánlati kötöttség lejártának határideje előtt felszabadítja a pályázó biztosítékát hét napon belül, ha
a) a pályázó nem felel meg a közbeszerzésben való részvétel feltételeinek, és a közbeszerző és beszerző kizárja őt a közbeszerzési eljárásból, miközben a pályázó nem nyújtott be ellenvetést a közbeszerző és beszerző eljárása ellen a 138. § 5. bek. szerinti határidőn belül,
b) kizárta ajánlatát az ajánlatok kiértékelése során, és a pályázó nem nyújtott be ellenvetést a közbeszerző és beszerző eljárása ellen a 138. § 5. bek. szerinti határidőben.
(6) Ha a közbeszerző és a beszerző beszünteti az alkalmazott közbeszerzési eljárást, haladéktalanul visszafizeti a biztosítékot a pályázónak.

37. §
Több változatú ajánlattétel
(1) A közbeszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésében vagy a beszerző a versenyfelhívásként használt értesítésben vagy a versenydokumentumokban feltünteti, hogy engedélyezi-e több változatú megoldás benyújtását. A több változatú ajánlattételt, mely nem volt engedélyezve, figyelmen kívül hagyandó.
(2) A közbeszerző és a beszerző engedélyezheti a több változatú ajánlattételt, ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elve alapján értékeli ki. A versenydokumentumokban feltüntetik a minimális követelményeket, melyeket a megoldási változatoknak teljesíteniük kell, és a külön követelményeket a benyújtásukra vonatkozóan.
(3) Kiértékelésre csak azon megoldási változatok kerülnek, amelyek megfelelnek a közbeszerző és a beszerző által meghatározott minimális feltételeknek. Több változatú ajánlat nem zárható ki azon okból, hogy az áruszállítási beszerzés szolgáltatásnyújtási beszerzéssé válik, vagy a szolgáltatásnyújtási beszerzés áruszállítási beszerzéssé alakul át.

38. §
Magyarázat (felvilágosítás)
A közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a versenyfelhívásként használt értesítésben feltüntetett követelmények, a közbeszerzési részvételi feltételek, a tájékoztató jellegű versenydokumentum vagy más kísérő dokumentum tartalmának magyarázatát a közbeszerző és a beszerző bizonyíthatóan és haladék nélkül közli az összes érdeklődővel, legkésőbb azonban az ajánlattételei határidő lejárta vagy a részvételi feltételek teljesítését igazoló iratok benyújtásnak határideje lejárta előtt hat nappal, azzal a feltétellel, hogy a magyarázatot megfelelő időtávban kérte, egyébként pedig a közbeszerző és beszerző által megszabott arányos határidőben. Ha időszűke miatt gyorsított eljárást alkalmaznak, a közbeszerző a versenydokumentumok magyarázatát legkésőbb négy nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt bocsátja rendelkezésre.

39. §
Az ajánlatok benyújtása
(1) Az ajánlatot az ajánlattételi határidőben kell kézbesíteni. Amennyiben az ajánlat kézbesítésére
a) postai úton vagy személyesen kerül sor, annak zárt borítékban kell lennie, melyen feltüntetik a pályázó üzleti nevét és székhelyét vagy vállalkozása helyszínét „verseny” jelzéssel és a verseny jelszavával együtt,
b) elektronikus úton kerül sor, fel kell tüntetni a pályázó üzleti nevét és székhelyét vagy vállalkozása helyszínét „verseny” jelzéssel és a verseny jelszavával együtt.
(2) Amennyiben az ajánlatot személyesen kézbesítik, a közbeszerző és a beszerző igazolást ad ki annak átvételéről, melyben feltünteti az ajánlat átvételének dátumát, pontos idejét és helyét. Ha az ajánlatot elektronikus úton nyújtják be, a közbeszerző és a beszerző elektronikus úton igazolja vissza az átvételt a pályázónak.
(3) Az elektronikus ajánlatot előre közölt kommunikációs formátumokban és az előre közölt módon kell benyújtani úgy, hogy annak tartalmának megváltoztatása ellen biztosítva legyen; ha megkövetelt a kódolás és titkosítás, akkor az előre közölt kódolási és titkosítási formátumokban kell benyújtani. Az ajánlat tartalma csak az ajánlattételi határidő lejárta után válhat hozzáférhetővé.
(4) Az ajánlattételi határidő után benyújtott ajánlatot
a) felbontatlanul visszaadják a pályázónak, amennyiben papír alapú formában nyújtotta be,
b) nem teszik hozzáférhetővé, ha elektronikus formában került benyújtásra.
(5) A pályázó csak egy ajánlatot nyújthat be. A pályázó ugyanabban a beszerzési eljárásban nem lehet ajánlatot benyújtó kivitelezői csoport tagja is. A közbeszerző és a beszerző kizárja azt a pályázót, aki egyidőben kivitelezői csoport tagja is.
(6) A pályázatot úgy kell benyújtani, hogy tartalmazzon egy elkülönített önálló és zárt részt az ajánlatok kiértékelési feltételeinek teljesítésére vonatkozóan, melyet „Kritériumok” szóval kell megjelölni, valamint egy elkülönített és zárt részt az ajánlat egyéb részeivel, melyet „Egyebek” szóval kell megjelölni. Ha elektronikus formában benyújtott ajánlatról van szó, az elkülönítést és zártságot elektronikus eszközökkel kell biztosítani, összhangban a 3. bekezdéssel úgy, hogy biztosítva legyen az egyes részek sérthetetlensége és integritása, azok elkülöníthetősége és önálló hozzáférhetővé tétele.

40. §
A bizottság
(1) A közbeszerző és a beszerző köteles az ajánlatok kiértékelésére legalább háromtagú bizottságot létrehozni. A bizottság tagjainak a közbeszerzés tárgyához illeszkedő szakképzettséggel vagy szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük. A bizottság alkalmas a benyújtott ajánlatok kiértékelésére, ha egyidejűleg jelen van tagjainak több mint a fele, legkevesebb azonban három tag, és amennyiben értékhatár feletti beszerzésről van szó, melynek értéke legalább 10 millió euró, a legkevesebb öttagú bizottság.
(2) A közbeszerző és a beszerző az átláthatóság biztosítása érdekében a bizottságba további tagokat is kinevezhet az ajánlatok kiértékelésében való részvételi jog nélkül.
(3) A bizottság tagjának feddhetetlennek kell lennie. Feddhetetlennek az a személy számít, akit nem ítéltek el jogerősen közbeszerzéssel összefüggő bűncselekmény miatt vagy a 26. § 1. bek. a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmények valamelyike miatt.
(4) Nem lehet a bizottság tagja az a személy, aki a bizottsági taggá való kinevezésekor vagy az azt megelőző egy évben
a) pályázó természetes személy, vagy az volt,
b) pályázó jogi személy statutáris szerve, statutáris szervének tagja, felügyelő szervének tagja vagy más szervének tagja, vagy tagja volt,
c) pályázó jogi személy társtulajdonosa vagy tagja, vagy annak csendestársa, vagy az volt,
d) a pályázó alkalmazottja, a pályázó vállalkozói érdekcsoport tagjának alkalmazottja, vagy az volt,
e) a hivatal alkalmazottja, vagy az volt, kivéve a hivatal saját szükségleteire meghirdetett beszerzések esetét.
(5) Nem lehet a bizottság tagja továbbá
a) a 4. bekezdés a)-d) pontjában taglalt személyek közeli hozzátartozója11) és
b) az a személy, akinek elfogulatlansága a pályázóval vagy érdeklődővel kapcsolatosan kétséges, különösen ha olyan személyről van szó, aki részt vett az érintett közbeszerzés dokumentumainak elkészítésében az érdeklődő vagy pályázó oldalán, vagy akinek előnye vagy hátránya származhatna az ajánlatok kiértékelésének eredményéből.
(6) A bizottság tagja azt követően, hogy megismerte a pályázók jegyzékét, becsületbeli nyilatkozatban igazolja a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek, hogy nem állt elő olyan, a jelen törvény szerinti állapot, amely miatt nem lehetne a bizottság tagja, vagy bejelenti a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek, hogy olyan, a jelen törvény szerinti állapot állt elő, mely miatt nem lehet tagja a bizottságnak.
(7) A bizottság tagja köteles felesleges haladék nélkül jelenteni a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek, hogy olyan helyzet állt elő, amely miatt nem lehet tagja a bizottságnak mindig, ha a közbeszerzési folyamat során ilyen helyzet előáll.
(8) A közbeszerző és a beszerző jogosult a bizottság létrehozásakor póttagokat megnevezni, mégpedig azonos számban, mint a bizottsági tagok létszáma; a póttagnak ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint a bizottsági tagnak. Ha a közbeszerzési folyamat során a bizottság tagjainak száma a jelen törvény szerinti minimális létszám alá csökken, a közbeszerző és a beszerző a bizottságot a póttagokból feltölti, amennyiben ilyeneket meghatározott.

41. §
Az ajánlatok felbontása
(1) Legkésőbb az ajánlatok „Egyebek” jelszóval megjelölt részének felbontása napján, illetve a „Kritériumok” jelszóval megjelölt rész felbontása napján a közbeszerző és beszerző köteles profiljában nyilvánosságra hozni a tájékoztatást a dátum feltüntetésével együtt az ajánlattételi rész felbontásáról; e kötelesség teljesítése nélkül az ajánlattételek felbontása nem hajtható végre. Az ajánlatok felbontását a bizottság úgy hajtja végre, hogy először ellenőrzi az ajánlat sértetlenségét, utána felbontja az ajánlatot és az ajánlatnak az „Egyebek” szóval megjelölt részét. Az összes felnyitott ajánlat „Egyebek” szóval megjelölt részeit a bizottság sorszámmal jelöli meg olyan sorrendben, ahogyan benyújtásra kerültek. Az ajánlatok „Egyebek” szóval megjelölt részeinek felnyitását követően a bizottság végrehajtja a jelen törvényben előírt összes feladatot, melynek lényege az ajánlatok ezen részeinek kiértékelése, magyarázatok nyújtása, ezen részek kiegészítése, közbeszerzés esetén a részvételi feltételek teljesítésének kiértékelése is, valamint az érdeklődők és pályázók kizárása, illetve a pályázók ajánlatainak kizárása.
(2) A „Kritériumok” jelszóval megjelölt ajánlatrészek felbontását követően a bizottság legkorábban azon a napon, amely azt a napot követi, amikor
a) jogvesztő határidővel lejárt a 136. § 1. bek. a)-c) pontja szerinti jogorvoslati kérelembenyújtások vagy a 138. § 2. bek. d) pontja szerinti ellenvetés-benyújtási kérelmek kézbesítésének határideje minden jogosult személy számára, és nem került sor egyetlen érdeklődő vagy pályázó, illetve ajánlat kizárására sem,
b) jogvesztő határidővel lejárt a 138. § 2. bek. a)-c) pontja szerinti ellenvetések kézbesítésének határideje minden jogosult személy számára, és nem került sor egyetlen érdeklődő vagy pályázó, illetve ajánlat kizárására sem, miközben legalább egy jogorvoslati kérelem a határidőn belül benyújtásra került,
c) jogvesztő határidővel lejárt a 138. § 2. bek. e) pontja szerinti ellenvetés kézbesítésének határideje minden jogosult személy számára, amennyiben legalább egy érdeklődő vagy pályázó, vagy legalább egy ajánlat kizárására sor került, amennyiben nem nyújtottak be határidőn belül jogorvoslati kérelmet vagy nem nyújtottak be határidőn belül ellenvetést a 138. § 2. bek. a)-c) pontja értelmében,
d) bekövetkezik ezen tényállások valamelyike, amennyiben határidőn belül legalább egy ellenvetés kézbesítésre került:
1. a hivatal 139. § 1. bek. szerinti határozata a közbeszerzőnek és a beszerzőnek,
2. jogvesztő határidővel lejárt a fellebbezés benyújtásának határideje az összes jogosult személy számára, a hivatal döntésének jogerőre emelkedése a 139. § 3. vagy 4. bek. szerint,
3. ha értékhatár alatti beszerzésről van szó, a 142. § 5. bek. szerinti határidő eltelte, amennyiben a 142. § 5. bek. szerinti tanács nem döntött úgy, hogy a benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van,
4. letelik az idő, mely alatt a fellebbezés halasztó hatállyal bírt a 142. § 5. bek. szerint, amennyiben értékhatár feletti beszerzésről van szó vagy ha a tanács a 142. § 5. bek. értelmében úgy döntött, hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(3) A „Kritériumok” jelszóval megjelölt ajánlatrészek felbontását a bizottság csak azon ajánlatok vonatkozásában hajtja végre, amelyek nem kerültek kizárásra, mégpedig a ki nem zárt ajánlatokat benyújtó pályázók által megadott helyen és időpontban; az értesítés kiküldése és a „Kritériumok” szóval megjelölt ajánlatrészek felbontása között legalább öt munkanapnak kell eltelnie. A közbeszerző és a beszerző köteles lehetővé tenni a „Kritériumok” szóval megjelölt ajánlatrészek felbontásán a jelenlétet minden pályázónak, aki az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be és akinek az ajánlatát nem zárták ki. A bizottság ellenőrzi a „Kritériumok” szóval megjelölt ajánlatrész sértetlenségét és közzéteszi az összes pályázó üzleti megnevezését, székhelycímét vagy vállalkozása helyszínét, valamint a feltételek teljesítésére tett javaslataikat, melyek számokban kifejezhetők a közbeszerző és a beszerző által meghatározott ajánlat-kiértékelés szerint. A „Kritériumok” szóval jelölt ajánlatrész többi részében szereplő egyéb adatok nem kerülnek nyilvánosságra. A „Kritériumok” szóval megjelölt minden felbontott ajánlatrészt a bizottság ugyanazzal a sorszámmal jelöl meg, mint az azonos pályázó által benyújtott „Egyebek” szóval megjelölt ajánlatrész esetében tette.
(4) Ha az ajánlatot elektronikus úton nyújtották be, az ajánlatok és ajánlatrészek felbontása alatt az ajánlat és az ajánlatrészek bizottság számára történő elérhetővé tételét értjük. A közbeszerző és a beszerző kizárja azt a pályázót, amely nem tartotta be a 39. § 3. bek. szerinti eljárásokat, és az ajánlatát ezért nem lehetséges hozzáférhetővé tenni.
(5) A közbeszerző és a beszerző legkésőbb az ajánlat és a „Kritériumok” szóval megjelölt ajánlatrész felbontását követően minden pályázónak, aki az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be és akinek ajánlatát nem zárták ki, elküldi a jegyzőkönyvet az ajánlatok ezen részének felbontásáról. A jegyzőkönyv a 3. bekezdés szerinti nyilvánosságra kerülő adatokat tartalmazza.

42. §
Az ajánlatok kiértékelése
(1) Az ajánlatok bizottsági értékelése nem nyilvános. A bizottság az ajánlatokat értékeli a közbeszerző vagy beszerző beszerzés tárgyával kapcsolatos követelményeinek teljesítését és az ajánlatok kellékeit, és kizárja azokat az ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg a közbeszerző közbeszerzést meghirdető értesítőjében, vagy a versenyfelhívásról szóló értesítőben és a versenydokumentumokban, valamint az ajánlatok kellékeire vonatkozóan a beszerzés tárgyával kapcsolatosan megfogalmazott követelményeknek; ha védelmi és biztonsági területre vonatkozó beszerzésről van szó, a bizottság az ajánlatokat a biztonsági követelmények szempontjából, valamint a titkos adatok védelme, a teljesítések biztonsága szempontjából is értékeli, és kizárja az ajánlatokat, amelyek nem teljesítik a meghatározott követelményeket. Ha a közbeszerző vagy beszerző a pályázóktól biztosítékot követelt meg, a bizottság elbírálja a biztosíték letételét, és kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, aki nem tette le a biztosítékot az előírt feltételeknek megfelelően. A többféle megoldási javaslatot tartalmazó ajánlatok kiértékelésénél a 37. § 3. bek. szerint kell eljárni.
(2) A bizottság írásbeli magyarázatot kérhet az ajánlattal kapcsolatban a pályázótól. Az ajánlat magyarázata nem járhat együtt az ajánlat megváltoztatásával. Nem tekinthető az ajánlat megváltoztatásának a nyilvánvaló elírások vagy számtani hibák kiküszöbölése.
(3) Ha egy bizonyos megrendelés esetében az áruhoz, a munkához vagy szolgáltatáshoz mérten rendkívül alacsony értékajánlat jelenik meg, a bizottság írásban kérheti a pályázót az ajánlat azon részének részletes kifejtésére, amely döntő fontosságú az ár meghatározása szempontjából. A pályázó köteles az alacsony árajánlat megindoklását a kérvény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kézbesíteni, amennyiben a bizottság nem határozott meg ennél hosszabb határidőt. A kifejtendő részletek elsősorban a következők:
a) az építési eljárások gazdaságossága, a gyártási eljárások gazdaságossága vagy a nyújtott szolgáltatások gazdaságossága,
b) a műszaki megoldások vagy a rendkívül előnyös körülmények, melyek a pályázó rendelkezésére állnak az áru szállítása, az építési munkák elvégzése, a szolgáltatás nyújtása esetén,
c) a pályázó által javasolt áru, építési munka vagy szolgáltatások sajátosságai,
d) az összhang a hatályos törvényekkel, melyek a foglalkoztatás védelmére és a munkakörülményekre vonatkoznak az áru leszállításának helyén, az építési munkák kivitelezése helyén vagy a szolgáltatások nyújtásának a helyén,
e) a pályázó állami segítséghez jutásának lehetőségei.
(4) Amennyiben legalább három ajánlat beterjesztésre került olyan pályázóktól, akik teljesítik a részvételi feltételeket, teljesítik a közbeszerző vagy beszerző beszerzés tárgyával kapcsolatos követelményeit, mindig rendkívül alacsony árértékű ajánlat az az ajánlat, amely olyan teljesítési árat tartalmaz, amely legalább
a) 30%-kal kisebb, mint a többi ajánlat teljesítési árérték átlaga,
b) 15%-kal kisebb, mint a második legalacsonyabb teljesítési árérték-ajánlatban megadott ár, miközben
c) 15%-kal kevesebb a becsült beszerzési értéknél, ha konkrét abszolút számban kerül kifejezésre.
(5) A bizottság figyelembe veszi a pályázók ajánlathoz fűzött magyarázatait a 2. bekezdéssel összhangban, vagy a rendkívül alacsony árajánlat pályázó általi magyarázatát, mely a beterjesztetett bizonyítékokon alapul. A rendkívül alacsony árajánlat írásbeli indoklását követően a bizottság felszólíthatja a pályázót személyes konzultációra a beterjesztett indoklás megmagyarázása céljából, ennek a kitűzött időpontja azonban legfeljebb a meghívó kézbesítésétől számított öt munkanapot követően lehet. A közbeszerző vagy a beszerző kizárja az ajánlatot, ha a pályázó
a) nem nyújt be írásos magyarázatot a 2. bekezdés szerinti kérés alapján öt munkanapon belüli határidővel a magyarázatkérés kézhezvételétől számítva, amennyiben a bizottság nem szabott meg hosszabb határidőt,
b) ajánlatának benyújtott magyarázata nem áll összhangban a 2. bekezdés szerinti követelményekkel,
c) nem nyújtja be írásban a rendkívül alacsony értékű ajánlata indoklását a 3. bekezdés szerinti határidőn belül,
d) a bizottság felszólítására nem jelenik meg személyes konzultáción a benyújtott rendkívül alacsony értékű ajánlat indoklásának személyes kifejtése céljából,
e) rendkívül ajánlatának rendkívül alacsony értéke indoklásául benyújtott magyarázata tartamilag nincs összhangban a 3. bekezdés szerinti követelményekkel.
(6) Ha a pályázó feltűnően alacsony értékű ajánlatát állami támogatás megszerzésével indokolja, képesnek kell lennie arányos határidőn belül a bizottságnak igazolni, hogy az állami támogatást az érintett jogszabályokkal összhangban megkapta, különben a közbeszerző vagy beszerző kizárja az ajánlatot.
(7) A közbeszerző vagy beszerző köteles írásban értesíteni a pályázót a kizárásról, feltüntetve
a) az indokokat, melyek a benyújtott ajánlat és a beszerzés tárgyára vonatkozóan a közbeszerző vagy beszerző által, a 34. § 2. bek. szerint meghatározott technikai jellemzőinek, hatékonysági követelményeinek és működési követelményeinek meg nem feleléséből fakadnak,
b) az indokokat, melyek a benyújtott ajánlat meg nem feleléséből fakadnak a beszerzés tárgyára vonatkozó, a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott biztonsági és titokvédelmi követelményeknek, vagy a beszállítások biztonságára vonatkoznak, ha védelmi és biztonsági beszerzésről van szó,
c) a határidőket, melyek folyamán jogorvoslati kérelem nyújtható be a 138. § 2. bekezdésének e) pontja értelmében.
(8) A bizottság kiértékeli a ki nem zárt ajánlatokat, a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítőben, vagy a versenyfelhívásként használt értesítőben vagy a versenydokumentumokban meghatározott kritériumok alapján, és a versenydokumentumokban meghatározott súlyozási szabályzat szerint, mely nem lehet diszkrimináló, és a tisztességes gazdasági versenyt kell szolgálnia.
(9) Az ajánlatok kiértékeléséről a bizottság jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság jelenlévő tagjai aláírnak. A jegyzőkönyv elsősorban az alábbiakat tartalmazza:
a) a bizottság tagjainak jegyzéke,
b) az összes ajánlatot benyújtó pályázó jegyzéke,
c) a kizárt pályázók jegyzék, a kizárás okának feltüntetésével,
d) feljegyzés a személyes konzultációról a rendkívül alacsony értékű ajánlat benyújtott indoklásának kifejtése érdekében, az összes megjelent aláírásával,
e) a rendkívül alacsony értékű ajánlatok kizárásának okai,
f) a pályázók sorrendje és a sikeres pályázó vagy sikeres pályázók azonosítása, az ajánlat vagy ajánlatok sikerességének indokaival; a beszállítók részaránya, ha van ilyen és ismert;
g) ha közbeszerzésről van szó, a részvételi feltételek teljesítésének kiértékeléséről szóló tájékoztatás,
h) annak indokai, miért nem írta alá a bizottság tagja a jegyzőkönyvet vagy miért fenntartásokkal írta alá.
(10) Az ajánlatok kiértékeléséről szóló jegyzőkönyvet átadják a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek.
(11) A bizottság tagjai nem nyújthatnak tájékoztatást az ajánlatok tartalmáról a kiértékelések folyamán. A bizottság tagjaira a 20. §-ban megszabott kötelesség vonatkozik.

43. §
Elektronikus árlejtés (árverés)
(1) Elektronikus árlejtés a jelen törvény céljaira minden olyan ismétlődő folyamat, mely a 116. § szerint hitelesített elektronikus berendezést használ fel
a) új, olcsóbb árak benyújtására,
b) új, olcsóbb árak és új értékek benyújtására, melyek az ajánlatok bizonyos elemeit érintik, vagy
c) új értékek benyújtására, melyek az ajánlatok bizonyos elemeit érintik.
(2) Az elektronikus árlejtés célja az ajánlatok sorrendjének felállítása automatizált értékeléssel, mely a bevezető teljes ajánlatértékelés útján valósul meg. Elektronikus árlejtés nem használható, ha olyan szolgáltatásnyújtási beszerzésről van szó, amelynek jellemző paraméterei és értékei nem számszerűsíthetők, és nem lehet azokat leírni az 5. bekezdés a) pontja szerint.
(3) Közbeszerzésen, meghívásos versenyben vagy nyílt tárgyalásos eljáráson a közbeszerző vagy beszerző köteles elektronikus árlejtést alkalmazni mindig, ha a piacon szabadon hozzáférhető áru beszerzéséről van szó; ugyanez érvényes a keretmegállapodás résztvevő körében ismételten megnyitott verseny esetén is. Amennyiben olyan áru beszerzéséről van szó, amely a piacon szabadon nem érhető el, vagy építési munkáról vagy szolgáltatás nyújtásáról, a közbeszerző és beszerző alkalmazhatja az elektronikus árlejtést. Elektronikus árlejtés alkalmazása esetén az ajánlatok felbontása nem nyilvános a 41.§ szerint, a 41. § 3. bek. szerinti adatokat a bizottság nem hozza nyilvánosságra és a 41. § 5. bek. szerinti jegyzőkönyv nem kerül továbbításra.
(4) Ha az ajánlatok kiértékelésének a feltétele a legolcsóbb árajánlat, az elektronikus árlejtés kiindulópontja az ár. Ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatként kell kiértékelni, az elektronikus árlejtés kiindulópontja
a) az ajánlati elemek ára és új értékei, melyek a műszaki követelményrendszerben felsorolásra kerültek, vagy
b) az ajánlati elemek új értékei, melyek a műszaki követelményrendszerben feltüntetésre kerültek.
(5) Ha a közbeszerző és beszerző elektronikus árlejtést alkalmaz, ezt a tényt feltünteti a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítőben vagy a versenyfelhívásként használt értesítőben. A versenyfeltételek elsősorban az alábbiakat tartalmazzák:
a) az elemek, amelyek az elektronikus árlejtés tárgyát fogják képezni, feltéve, hogy ezek az elemek számszerűsíthetők és számokkal vagy százalékban kifejezhetők,
b) az értékhatárokat, melyek beterjeszthetők a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki feltételekből fakadóan,
c) az információkat, amelyeket a pályázók rendelkezésére bocsátanak az elektronikus árlejtés folyamán, azt, hogy ez hol jön számításba, az elérhetőségük időpontjának feltüntetésével együtt,
d) az elektronikus árlejtés (árverés) lefolytatásáról szóló fontos információkat,
e) a feltételek, melyek betartása mellett a pályázók benyújthatják ajánlataikat, főként a minimális különbségekre vonatkozókat, melyeket az ajánlattételek során meg fognak követelni, ha az számításba jön,
f) a használt elektronikus berendezésre vonatkozó információkat, a technikai kapcsolatteremtés feltételeit és műszaki sajátosságait.
(6) Az elektronikus árlejtés megindítása előtt a közbeszerző és a beszerző kiértékeli az ajánlatokat a kiértékelési kritériumok szerint és az egyes kritériumok relatív súlyozási mutatói szerint.
(7) A közbeszerző és a beszerző egyidejűleg, elektronikus eszközökön keresztül felszólítja az összes résztvevőt, aki/amely ajánlatával teljesítette a megszabott feltételeket, az árajánlat vagy a 4. bek. szerinti új értékajánlat megtételére. Az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívás főleg az alábbiakat tartalmazza
a) minden szükséges információt a használt elektronikus berendezéshez való egyéni hozzáféréshez ,
b) az elektronikus árlejtés (árverés) kezdetének dátumát és időpontját,
c) az elektronikus árlejtés befejezésének módját,
d) a sorrend beérkezett új árajánlatok vagy a 4. bekezdés második mondata szerinti új értékek alapján történő automatikus átértékelésének képletét; a képletnek tartalmaznia kell az egyes kritériumok relatív súlyozását a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásában, mely feltüntetésre került a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a versenyfelhívásként használt értesítésben vagy a versenydokumentumokban; e célra az esetleges értéktartományt előzetesen egy bizonyos értékre kell redukálni,
e) külön képlet minden megoldási változatra, amennyiben az megengedett.
(8) Ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elvén értékelik ki, az elektronikus árlejtésen (árverésen) való részvételi felhíváshoz csatolják az érintett ajánlat 6. bekezdés szerinti teljes kiértékelésének eredményét. A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívásban megszabhatja, hogy az elektronikus árlejtést megismétlik, amennyiben azon legalább három pályázó nem vesz részt.
(9) Az elektronikus árverés megvalósulhat több egymást követő szakaszban. Az elektronikus árverés nem kezdődhet meg hamarabb, mint két nappal az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívás szétküldését követően.
(10) A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtés minden egyes szakasza folyamán haladéktalanul közli minden pályázóval az elégséges tájékoztatást, mely lehetővé teszi számára relatív helyezésének követését bármely pillanatban. A közbeszerző és a beszerző egyéb információkat is közölhet a többi árajánlatról vagy paraméter értékéről, amennyiben ez a versenyfeltételekben szerepel. A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtés folyamán bármikor közzé teheti a pályázók számát az elektronikus árlejtés adott szakaszában, a kilétüket azonban nem fedheti fel.
(11) A közbeszerző és a beszerző befejezi az elektronikus árverést (árlejtést),
a) ha az elektronikus árverésen való részvételi felhívás alapján azon határidőn belül, melyet az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívásban meghatározott, egyetlen új árajánlatot vagy új értékajánlatot, mely megfelel a minimális különbségre vonatkozó követelménynek,
b) ha nem kap semmilyen további új árajánlatot vagy új értékajánlatot, mely megfelel a minimális különbségre vonatkozó követelménynek; ilyen esetben az elektronikus árverésen való részvételi felhívásban határidőként az utolsó ajánlat fogadásának időpontja és az elektronikus árlejtés befejezését tüntetik fel, mely nem lehet rövidebb két percnél.
(12) A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtés (árverés) befejezését követően szerződést köt az elektronikus árlejtés eredménye alapján.
(13) A közbeszerző és a beszerző nem használhatja az elektronikus árlejtést oly módon, amely akadályozná a tisztességes gazdasági versenyt, nem változtathatja meg a beszerzés tárgyát sem, melyet a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben vagy a versenyfelhívásként használt értesítőben vagy a versenydokumentumokban meghatározott.

44. §
Tájékoztatás az ajánlatok kiértékeléséről
(1) Amennyiben a 32. § 11. bek. szerinti esetben nem került sor a részvételi feltételek teljesítését igazoló bizonylatok benyújtására korábban, a közbeszerző és a beszerző köteles az ajánlatok kiértékelését követően kiértékelni a részvételi feltételek teljesítését a sikeres pályázó vagy azon pályázók esetében, amelyek az elsőtől a harmadik helyig helyezkednek el sorrendben; ha pályázó vagy pályázók kizárására kerül sor, azt követően kiértékelik a sorrendben következő további pályázó vagy pályázók esetében a részvételi feltételeknek való megfelelés teljesítését. A közbeszerző és a beszerző a részvételi feltételek teljesítésének első mondatbeli kiértékelése során a 33. § szerint jár el, miközben felszólítja a pályázókat a részvételi feltételek teljesítését igazoló bizonylatok benyújtására nem rövidebb, mint 10 munkanapos határidővel azt követően, hogy a bizonylatok benyújtására való felszólítást nekik kézbesítette, a bizonylatok ezen határidőn belüli benyújtásának elmulasztását a részvételi feltételeknek történő meg nem felelésként értékelik.
(2) A közbeszerző és a beszerző köteles az ajánlatok kiértékelése, az 1. bekezdés szerinti eljárás befejezése, valamint a pályázó, az érdeklődő vagy résztvevő kizárásáról szóló összes értesítés kiküldését követően haladéktalanul és írásban tájékoztatni minden pályázót, akinek/amelynek ajánlatát kiértékelték, az ajánlatok értékelésének eredményéről, beleértve a pályázók sorrendjét, egyidejűleg nyilvánosságra hozni az ajánlatok kiértékeléséről és a pályázók sorrendjéről szóló tájékoztatást a saját profiljában is. A sikeres pályázóval vagy pályázókkal közlik, hogy ajánlatát vagy ajánlataikat elfogadták. A sikertelen pályázót értesítik, hogy nem járt sikerrel, s közlik vele ajánlata elutasításának okait. Az értesítésben feltüntetik a sikeres pályázó vagy pályázók azonosító adatait, a tájékoztatást az elfogadott ajánlat jellemzőiről és előnyeiről, valamint a határidőt, mely során jogorvoslati kérelem nyújtható be a 138. § 2. bek. f) pontja értelmében. Az ajánlatok kiértékeléséről szóló értesítés kiküldésének időpontját a közbeszerző és a beszerző köteles bizonyítani.
(3) A közbeszerző és a beszerző nem ad ki információkat a megrendelésekről, a keretmegállapodások megkötéséről vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolásról, ha a tájékoztatás törvénybe ütközne, ellentétben állna a közérdekkel vagy sérthetné más személyek jogos érdekeit, vagy akadályozná a tisztességes gazdasági versenyt.
(4) Ha a megrendelés a sikeres pályázó és az Európai Unió intézményeinek és hatóságainak külön jogszabály szerinti11a) jóváhagyásához van kötve, az 1. bekezdés szerinti sikeres pályázónak kiküldött értesítésben feltüntetik, hogy ajánlatát azzal a halasztó feltétellel fogadták el, hogy a sikeres pályázót javasolják és jóváhagyják az Európai Unió intézményei és hatóságai is.11a)

45. §
Szerződéskötés
(1) A közbeszerző és a beszerző szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást köt az ajánlatok kötelmi idejére. A megkötött szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás nem állhat ellentétben a pályázati dokumentumokkal és a sikeres pályázó vagy pályázók által benyújtott ajánlattal. A közbeszerző és a beszerző nem köthet szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást olyan pályázóval vagy pályázókkal, akik nem rendelkeznek a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe bejegyzett kedvezmények végső felhasználóival, vagy akiknek a beszállítói a 10. bekezdés szerint, akik a közbeszerző és a beszerző előtt ismertek a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötése idején, nem rendelkeznek a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe bejegyzett kedvezmények végső felhasználóival. A közbeszerző és a beszerző egyúttal nem köthet szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást az pályázóval vagy pályázókkal, amennyiben a 27. § 2. bek. szerinti személyek, kiknek anyagi forrásait az pályázó vagy pályázók a pénzügyi vagy gazdasági helyzetük igazolására használták fel, vagy a 28. § 2. bek. szerinti személyek, kiknek műszaki ás szakmai kapacitását az pályázó vagy pályázók a műszaki alkalmasságuk vagy szakmai alkalmasságuk igazolására használták fel, nem rendelkeznek a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe bejegyzett, kedvezmények végső felhasználóival.
(2) A közbeszerző és a beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 44. § szerinti ajánlat-kiértékelési eredményt tartalmazó értesítés kiküldését követő tizenhatodik napon kötheti meg, ha nem érkezett be jogorvoslati kérelem, ha a jogorvoslati kérelem a 136. § 3. bek. szerinti határidő letelte után érkezett be, vagy ha nem nyújtottak be ellenvetéseket a 138. § szerint.
(3) Ha jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a 136. § 3. bek. szerinti határidőn belül, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 136. § 6. bek. a) pontja szerinti jóvátételi határidő leteltét követő tizenhatodik napon kötheti meg, amennyiben nem nyújtottak be ellenvetést a 138. § 5. bek. szerint.
(4) Ha a jogorvoslati kérelmet elutasították, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 138. § 6. bek. b) pontja szerinti jóvátételi kérelem elutasításáról szóló értesítésnek a kiküldésétől számított tizenhatodik napon kötheti meg, amennyiben nem nyújtottak be ellenvetést a 138. § 5. bek. szerint.
(5) Ha a közbeszerző és a beszerző nem folytatott le jogorvoslati eljárást, és ha nem kerültek benyújtásra ellenvetések a 138. § 5. bek. szerint, a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 136. § 6. bek. szerinti jogorvoslati határidő leteltét követő tizenhatodik napon megkötheti.
(6) Anélkül, hogy a 2-5. bekezdések rendelkezései sérülnének, amennyiben ellenvetések benyújtására került sor a 138. § 2. bek. értelmében, a közbeszerző és a beszerző megkötheti a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal, amennyiben az alábbi tényállások valamelyike fennáll:
a) a hivatal 139. § 1. bekezdés szerinti végzésének kézbesítése a közbeszerzőnek és a beszerzőnek,
b) ha jogvesztően lejárt a fellebbezési határidő minden jogosult személy számára, a hivatal végzésének jogerőre emelkedésével a 139. § 3. vagy 4. bek. szerint,
c) ha értékhatáron aluli beszerzésről van szó, a 142. § 5. bek. szerinti határidő lejártával, amennyiben tanács nem döntött úgy, hogy a 142. § 5. bek. szerinti fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van,
d) letelt az időszak, mely alatt a 142. § 5. bek. szerinti fellebbezésnek halasztó hatálya volt, ha értékhatár feletti beszerzésről van szó és ha a tanács úgy döntött, hogy a 142. § 5. bek. szerinti fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van.
(7) Ha a közbeszerző vagy a beszerző értesítést tett közzé a 22. § 6. bek. szerint, a szerződést, a munkavégzésről szóló koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást leghamarabb az értesítés európai közlönyben történt megjelenését követő 11. napon kötheti meg. Ezzel nem sérülnek a 2-7. bekezdés rendelkezései.
(8) A közbeszerző és a beszerző nem használhatja fel a pályázó ajánlatát vagy ajánlatának egyes részeit a pályázó egyetértése nélkül.
(9) A sikeres pályázó vagy pályázók kötelesek a közbeszerzővel és beszerzővel rendesen, a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötéséhez szükséges módon együttműködni úgy, hogy azokat a 2. – 7. bekezdések szerinti határidők letelte után 30 napon belül meg lehessen kötni, ha azok megkötésére írásban kötelezve lettek. A sikeres pályázó vagy pályázók, azok 10. bekezdés szerinti alvállalkozói és azok 27. § 2. bek. és 28. § 2. bek. szerinti személyei kötelesek a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötéséhez szükséges együttműködés biztosítása céljából a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékében szerepeltetni a kedvezmények végső felhasználóit. Ha a sikeres pályázó vagy pályázók visszautasítják a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötését vagy nincsenek teljesítve az első vagy a második mondat szerinti kötelességek, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást azzal a pályázóval vagy azokkal pályázókkal kötheti meg, akik sorrendben a második helyen szerepelnek. Ha az a pályázó vagy azok a pályázók, akik sorrendben a második helyen szerepelnek visszautasítják a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötését, nem működnek rendesen együtt a közbeszerzővel vagy beszerzővel úgy, hogy azok megkötésére, attól a naptól számított 30 napon belül sor kerülhessen, mikor azok megkötésére írásban fel lettek szólítva vagy ha a pályázó vagy a pályázók, akik sorrendben a második helyen helyezkedtek el, azok 10. bekezdés szerinti alvállalkozói valamint azok 27. § 2. bek. és 28. § 2. bek. szerinti személyei nem teljesítik a második mondat szerinti kötelességüket, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást azzal a pályázóval vagy azokkal a pályázókkal kötheti meg, akik sorrendben a harmadik helyen szerepelnek. Az a pályázó vagy azok a pályázók, akik sorrendben a harmadik helyen szerepelnek, 10. bekezdés szerinti alvállalkozói valamint azok 27. § 2. bek. és 28. § 2. bek. szerinti személyei kötelesek a második mondat szerinti kötelességüket teljesíteni, rendesen együttműködni a közbeszerzővel vagy beszerzővel úgy, hogy a szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást attól a naptól számított 30 napon belül meg lehessen kötni, mikor azok megkötésére írásban fel lettek szólítva. A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzési felhívásban a megrendelés közzétételekor megszabhatja, hogy az első, negyedik és ötödik mondat szerinti határidő hosszabb, mint 30 nap.
(10) A kedvezmények végső felhasználóinak a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe történő bejegyzés kötelezettsége arra az alvállalkozóra vonatkozik, aki a pályázó ajánlatában feltüntetett teljesítés értékének összegéből legalább 30 %-ban részesedik, ha értékhatár feletti megrendelésről van szó, melynek feltételezett értéke legkevesebb 10 millió euró, vagy a pályázó ajánlatában feltüntetett teljesítés értékének összegéből legalább 50 %-ban részesedik, ha másmilyen megrendelésről van szó.
(11) A 10. bekezdés szerinti kötelezettség, a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás fennállásának teljes ideje alatt vonatkozik az alvállalkozóra.
(12) A kedvezmények végső felhasználójának, a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe történő bejegyzésének kötelezettsége a beszállítók csoportjának minden tagjára vonatkozik.

46. §
A beszerzés alkalmazott eljárási módjának megszüntetése
(1) A közbeszerző és a beszerző törli a beszerzési eljárás alkalmazott módját, ha
a) egyetlen pályázó vagy érdeklődő sem teljesíti a közbeszerzésben való részvétel feltételeit, és egyetlen pályázó vagy érdeklődő sem élt jogorvoslati kérelemmel a 136. § 3. bek. szerinti határidőben, vagy ellenvetéssel a 138. § 5. bek. szerinti határidőben,
b) nem érkezett be egyetlen egy ajánlat sem,
c) a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg a 34. § vagy 35.a § szerinti követelményeknek, és a pályázó nem élt jogorvoslati kérelemmel a 136. § 3. bek. szerinti határidőben, vagy nem nyújtott be ellenvetést a 138. § 5. bek. szerinti határidőben,
d) a törlését a hivatal rendeli el.
(2) A közbeszerző és a beszerző megszüntetheti a beszerzés alkalmazott eljárási módját akkor is, ha megváltoztak a feltételek, melyekkel a közbeszerzési eljárást meghirdette, ha a közbeszerzési eljárás folyamata során rendkívüli méltánylást érdemlő indokok merültek fel, melyek miatt a közbeszerzőtől vagy beszerzőtől nem követelhető meg, hogy folytassa a közbeszerzést, főként ha a jelen törvény megsértésére derült fény, s az elvi kihatással bír vagy bírhat a közbeszerzés eredményére, vagy ha nem került benyújtásra kettőnél több ajánlat. Amennyiben csak egy ajánlat érkezik be és a közbeszerző vagy a beszerző nem semmisíti meg a megrendelés alkalmazott eljárását, köteles a profiljában nyilvánosságra hozni, miért nem törölte az alkalmazott eljárást.
(3) A közbeszerző és a beszerző köteles haladék nélkül értesíteni az összes pályázót vagy érdeklődőt a megrendelés meghirdetési eljárásának megszüntetéséről az okok feltüntetésével együtt, és értesítést nyújtani az eljárásról, melyet a beszerzés eredeti tárgyára szóló megrendelésében alkalmazni fog.
(4) A közbeszerző és a beszerző az Európai Bizottság kérésére a Bizottságot is értesíti az alkalmazott beszerzési mód megszüntetésének okairól, és a hivatalnak értesítést küld az alkalmazott eljárásmód megszüntetéséről a közlönyben történő nyilvánosságra hozatal céljából.

Dinamikus beszerzési rendszerek

47. §
(1) A dinamikus beszerzési rendszer a közbeszerzési szójegyzék szerint az értékhatár feletti megrendelés leadására szolgáló elektronikus eljárás egy csoport vagy annak részének tartományában, a piacon szabadon elérhető árukra, építési munkálatokra vagy szolgáltatásokra, amely/et
a) a megrendelés meghirdetésére hoztak létre korlátozott időre, legfeljebb négy évre,
b) a megrendelés meghirdetését és a közbeszerző vagy a beszerző, valamint a pályázó vagy érdeklődő közötti kommunikációt csak elektronikus eszközökkel és dokumentumokkal valamint elektronikus formában valósítja meg,
c) az alatt az idő alatt, amelyre létrehozták, térítésmentesen hozzáférhető minden érdeklődő számára, aki teljesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás feltételeit,
d) a közbeszerző vagy beszerző nyilvánosan hozzáférhető honlapján vagy más honlapon elérhető.
(2) A közbeszerző és a beszerző a megrendelés meghirdetésére használhatja a dinamikus beszerzési rendszert. A belügyminisztérium a 10. § 1. bek. a) pontja és 2. bek. szerinti célból információs rendszert hozhat létre, amelynek segítségével a megrendelés meghirdetésére dinamikus beszerzési rendszereket lehet létrehozni és használni.
(3) A megrendelés dinamikus beszerzési rendszer használatával történő meghirdetése során a meghívásos eljárásra vonatkozó ügymenet megfelelően alkalmazandó.
(4) A dinamikus beszerzési rendszer használatával nem köthető keret-megállapodás, továbbá koncesszió nem ítélhető oda.
(5) Ha a jelen paragrafus és a 47.a § - 47.c másképpen nem rendelkezik, a dinamikus beszerzési rendszerekre a jelen törvény Első része vonatkozik, kivéve a 9. § 6. bek., 10.b §, 11., 14., 15. §, 16. § 2. és 5. bek., 17. § 2. és 3. bek., 18. § 10. bek., 18.a § rendelkezéseit és megfelelően alkalmazandó a jelen törvény Második részének Első fejezete, kivéve a 36., 37. §, 39. § 3. és 6. bek., 41., 43. §, 49. § 1., 2. és 5. bek. rendelkezéseit, valamint a jelen törvény Második részének Negyedik fejezete, kivéve a 80. - 90. §-okat.
(6) A dinamikus beszerzési rendszerekre a jelen törvény Hatodik részének Negyedik fejezete szerinti felülvizsgálati eljárások vonatkoznak, miközben
a) nem alkalmazandó a 136. § 9. bek., a 136. § 9. bek. szerinti tényekről szóló információ kézbesítését automatizált módon biztosítja a dinamikus beszerzési rendszer erre létrehozott funkciója, éspedig rögtön az után, ahogy ezek bekövetkeznek,
b) az „Egyéb”-ként megjelölt ajánlati részek megnyitása alatt a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás értendő, a „Kritériumok”-ként megjelölt ajánlati részek megnyitása alatt pedig a közbeszerzés keretén belül a dinamikus beszerzési rendszerben benyújtott ajánlatok kiértékelése értendő.

47.a §
(1) A megrendelés meghirdetését a dinamikus beszerzési rendszer használatával megelőzi a dinamikus beszerzési rendszer létrehozása ennek a megrendelésnek a vonatkozásában, és a megrendelés iránt érdeklődők besorolása ebbe a dinamikus beszerzési rendszerbe.
(2) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából a közbeszerző és a beszerző
a) közzéteszi a közbeszerzési hirdetményt, amelyben feltünteti, hogy dinamikus beszerzési rendszert használ és feltünteti a honlap címét, amelyen hozzáférhetők a c) pont szerinti információk, továbbá meghatározza a dinamikus beszerzési rendszer történő besorolás kérvényének benyújtási határidejét, melynek időtartama legkevesebb 30 nap,
b) a pályázati dokumentációban egyebek mellett feltünteti a feltételezett vásárlások jellegét a dinamikus beszerzési rendszer keretében, valamint az erre a rendszerre, a használt elektronikus berendezésekre, feltételekre és a műszaki összeköttetés specifikációira vonatkozó szükséges információkat,
c) a pályázati dokumentációhoz és minden kiegészítő dokumentációhoz korlátlan, közvetlen elektronikus hozzáférést kínál fel, a hirdetmény közzétételétől egészen a dinamikus beszerzési rendszer használatának befejezéséig,
d) a közbeszerzési hirdetményben feltünteti a részvétel feltételeit és annak formáját, amelyben az áruválasztékról, építési munkálatokról és szolgáltatásokról szóló információt be kell nyújtani a feltételezett vásárlások jellegének függvényében, melyeket az érdeklődő általában a piacon kínál.
(3) A dinamikus beszerzési rendszer futamideje alatt a közbeszerző és a beszerző minden érdeklődő számára lehetővé teszi a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás kérvényének benyújtását, amely tartalmazza azokat a dokumentumokat, amelyekkel az érdeklődő igazolja a 2. bekezdés szerinti részvételi feltételek és követelmények teljesítését.
(4) A létrehozott dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás kérvényét, a közbeszerző és a beszerző, a kérvény kézbesítésének napjától számított 10 munkanapon belül kiértékeli. A létrehozott dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás kérvényének kiértékelésének határidejét a közbeszerző és a beszerző meghosszabbíthatja, ha nem adott ki semmilyen pályázati felhívást.
(5) A közbeszerző és a beszerző haladéktalanul tájékoztatja az érdeklődőt arról, hogy besorolta őt a létrehozott dinamikus beszerzési rendszerbe vagy pedig közli vele be nem sorolásának okait.

47.b §
(1) Minden konkrét megrendelés esetén a közbeszerző és a beszerző az ajánlatok benyújtására szólítja fel az összes érdeklődőt, akiket besoroltak a dinamikus beszerzési rendszerbe, és akik legkésőbb 15 nappal a pályázati felszólítás közzététele előtt kérvényezték besorolásukat, külön minden megrendelés esetén, melyet ennek a rendszernek a felhasználásával hirdetnek meg.
(2) A pályázati felhívás a következőket tartalmazza:
a) a megrendelés pontos meghatározását,
b) az ajánlatok benyújtásának határidejét,
c) az ajánlatok kiértékelési kritériumainak pontosabb megfogalmazását, ha szükséges,
d) további szükséges információkat.
(3) Az ajánlatok benyújtásának határidejére benyújtott ajánlatok a közbeszerzésről szóló hirdetményben szereplő kritériumok szerint értékelendők ki, melyeket esetlegesen a pályázati felhívásban pontosítanak.
(4) A szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot vagy a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot nyújtotta be, az ajánlatok kiértékelésére használt kritériumok függvényében.

47.c §
(1) A 21. § 2. bek. szerinti jelentés létrehozását és annak megjelentetését a profilban annak az információs rendszernek a funkciója biztosítja automatizált módon, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert létrehozták.
(2) Az ajánlatok felnyitása annak az információs rendszernek a funkciója által meghatározott módon történik, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert létrehozták, éspedig az ajánlat tartalmának hozzáférhetővé tételével a közbeszerző vagy a beszerző számára.
(3) A dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlatok besorolása mindig aukciós eljárással történik, ha áruról szóló megrendelésről van szó, és aukciós eljárással végrehajtható akkor is ha építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó.
(4) A műszaki és szoftvereszközök használatával, amelyek az elektronikus piactér műszaki és szoftvereszközeivel megegyeznek, elektronikus formában megkötött szerződés, írásos formában megkötött szerződésnek minősül.
(5) A közbeszerző és a beszerző kidolgozza és közzéteszi a dinamikus beszerzési rendszer használatának általános feltételeit, melyben a törvény keretein belül rendezi a dinamikus beszerzési rendszer használatának feltételeit, a biztonság, a személyi adatok és más adatok védelme, a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás folyamata és a megrendelések abban való meghirdetése szempontjából, valamint a kommunikációval, kézbesítéssel, azonosítással és hitelesítéssel kapcsolatos részleteket.

48. §
A közbeszerző és a beszerző kötelességei az Európai Bizottsággal szemben
(1) A közbeszerző és a beszerző köteles jelentést vagy részjelentést küldeni az Európai Bizottságnak a 21. § 3. bek. szerint, ha kizárja a 42. § 6. bek. szerint a rendkívül alacsony árértékű ajánlatot,
(2) A közbeszerző és a beszerző köteles az Európai Bizottság kérésére jelentést vagy részjelentést küldeni a 21. § 3. bek. szerint
a) minden beszerzésről, keretmegállapodásról és minden dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról,
b) a közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazásáról az 58. § a) pontja és a 108.j § 1. bek. a) pontja szerint.
(3) A beszerző köteles az Európai Bizottság kérése alapján annak rendelkezésére bocsátani
a) a tájékoztatást a termékek és tevékenységek minden kategóriájáról, amelyeket az 1. § 2. bek. r) pontja értelmében az eljárás alól mentesítettnek tekint,
b) a tájékoztatást a tevékenységekről, melyeket az eljárás alól mentesítettnek tekint az 1. § 2. bek. i) vagy j) pontja alapján,
c) a tájékoztatást a 73. § 1., 2., 4. és 5. bekezdése szerinti beszerzésekről; a beszerző feltünteti az érintett cégek megnevezését, a beszerzések jellegét és értékét, a bizonyítékot arra, hogy a kapcsolat a beszerző és az érintett cég között összhangban áll a 73. § szerinti követelményekkel,
d) a jelentést vagy a részjelentést a 21. § 3. bek. szerint a közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazásáról a 108.j § 1. bek. a) pontja értelmében,
e) a jelentést vagy részjelentést a 21. § 3. bek. szerint.

49. §
A közbeszerző és a beszerző kötelességei a hivatallal szemben
(1) A közbeszerző és a beszerző köteles a hivatal kérésére jelentést vagy részjelentést benyújtani a 21. § 3. bek. szerint.
(2) A közbeszerző és a beszerző köteles tájékoztatót küldeni a hivatalnak megjelentetés céljából a szerződés teljesítéséről, melyet értékhatáron felüli beszerzési eljárás alkalmazásával kötött meg.
(3) A közbeszerző és a beszerző a hivatal kérésére köteles további adatok és információk benyújtására is a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatosan.
(4) A beszerző köteles a hivatal kérésére adatokat és információkat adni az 1. § 2. bek. s) pontja szerint megkötött szerződésekről.
(5) A közbeszerző és a beszerző a 23. § 1. bek. szerinti módon eljuttatja a hivatalnak
a) a tájékoztatást a szerződés, a koncessziós szerződés vagy a keretmegállapodás megkötéséről hét napon belül azt a napot követően, hogy a külön előírásban11aa) meghatározott módon azt nyilvánosságra hozta, vagy
b) a szerződés, a koncessziós szerződés vagy a keretmegállapodás másolatát, valamint a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás kiegészítő záradékainak másolatát hét napon belül azt a napot követően, amikor megkötésre kerültek, amennyiben a közbeszerzőre és a beszerzőre nem vonatkozik a külön jogszabály11aa) szerinti nyilvánosságra hozatal kötelezettsége.

49.a §
A közbeszerző és a hivatal kötelessége a tájékoztatás és a dokumentumok közzétételére a saját profiljukban
(1) A közbeszerző saját, az egyes közbeszerzések szerint tagolt profiljában közzéteszi
a) versenypályázat, meghívásos versenypályázat, nyílt tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy koncesszió esetében a versenydokumentumokat, mégpedig öt éven keresztül az 50. § 4. bek. szerinti értesítés megjelentésének napjától számítva; ez nem vonatkozik azokra a versenydokumentumokra vagy azok egyes részeire, melyek törvény által védett információkat vagy dokumentumokat tartalmaznak,
b) a szerződéseket, koncessziós szerződéseket vagy keretmegállapodásokat és azok minden mellékletét és záradékát, mégpedig hét munkanapon belül a megkötésük napjától számítva; ez nem vonatkozik a szerződések, koncessziós szerződések és keretmegállapodások, a záradékaik vagy részeik azon elemeire, amelyek külön törvény által védett információkat tartalmaznak, vagy azon információkra, amelyek külön törvényi rendelkezések értelmében nem nyilvánosak,
c) a dokumentumot, mely igazolja, hogy az áru leszállítására és átvételére, a szolgáltatás vagy építési munka nyújtására sor került,
d) a szerződéses vagy keretmegállapodás teljesítésért, a záradékokat beleértve, ténylegesen kifizetett összeget, mégpedig
1. 90 napon át a szerződés vagy keretmegállapodás megszűnését vagy lejártát jelentő naptól számítva,
2. ha egy évnél hosszabb időre megkötött szerződésről vagy keretmegállapodásról van szó, mindig a naptári év márciusának 31. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan,
e) az alvállalkozók jegyzékét, ha azoknak a feltüntetése feltétele volt a közbeszerzési eljárásban való részvételnek, mégpedig
1. 30 napon át a szerződés vagy keretmegállapodás megszűnését vagy lejártát jelentő naptól számítva,
2. ha egy évnél hosszabb időre megkötött szerződésről vagy keretmegállapodásról van szó, mindig a naptári év januárjának 31. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan,
f) az információkat és dokumentumokat, melyeket a jelen törvény előír.
(2) A hivatal a közbeszerző profiljában az egyes közbeszerzések szerinti bontásban közzéteszi
a) az értesítéseket az 50. § 1., 2. és 4. bek. szerint, haladéktalanul azt követően, hogy azokat kézbesítették; ez nem érinti az 50. § 3. és 5. bekezdésének rendelkezéseit,
b) minden, az 1. bekezdés vagy az a) ponton kívüli dokumentumot és egyéb értesítést, vagy ezek részeit, melyeket a közbeszerző a hivatalnak továbbít a jelen törvény értelmében; ez nem vonatkozik azokra a dokumentumokra, értesítésekre vagy azok részeire, amelyek a törvény értelmében nem nyilvánosak vagy a törvény titoktartási kötelezettséget ír elő velük kapcsolatosan,
c) a jogerős határozatokat szankciók alkalmazásáról a jelen törvény értelmében és eljárási bírságok kiszabásáról a jelen törvény értelmében haladéktalanul a jogerőre emelkedést követően.
(3) Amennyiben olyan szerződésről, keretmegállapodásról vagy hozzájuk csatolt záradékról van szó, amelyet törvény alapján nyilvánosságra kell hozni, az 1. bek. b) pontja szerinti kötelességét a közbeszerző teljesítheti a szerződés, keretmegállapodás vagy azok záradékai külön jogszabály11aa) szerint közzétett szövegére való közvetlen utalással is.
(4) A pályázók ajánlatait a profilban csak a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretszerződés megkötését és a tervpályázatok versenyének lezárását követően teszik közzé. Ha a beszerzési eljárás vagy a tervpályázati verseny törlésre kerül, az ajánlatokat a profilban nem teszik közzé.
(5) A közbeszerző vagy a beszerző a dokumentumoknak vagy információknak a profilban való megjelentetésének kötelezettségét, más honlapon megjelentetett, az információra vagy dokumentumra vezető közvetlen link megjelentetésével is teljesítheti; az elektronikus eszközök általi térítésmentes korlátlan, teljes és közvetlen hozzáférés biztosításának kötelezettsége ezzel nincs érintve.
(6) Személyes adatokat a profilban közzétenni csak családi és utónév, üzleti név vagy elnevezés, lakcím vagy székhelycím, statisztikai azonosító szám vagy – amennyiben azonosító szám kiadására nem került sor – születési dátum terjedelemben lehetséges.

MÁSODIK FEJEZET
Értékhatár feletti beszerzés közbeszerző által

50. §
Az értesítés nyilvánosságra hozatala
(1) A közbeszerző előzetes értesítést hoz nyilvánosságra a naptári év elején a lehető legkorábbi időpontban, ha a beszerzéseinek becsült összértéke
a) árubeszerzés vagy árubeszerzési keretmegállapodások esetén az árucsoportok szerint, melyeket be kíván szerezni a naptári év folyamán legkevesebb 750 000 euró, az árucsoportokat a közbeszerzési szójegyzékre történő utalással határozza meg,
b) szolgáltatásnyújtás vagy szolgáltatásnyújtási keretmegállapodások esetén a 2. számú mellékletben taglalt szolgáltatás-kategóriákban, melyeket a naptári év folyamán kíván beszerezni, legkevesebb 750 000 euró.
(2) A közbeszerző előzetes értesítést hoz nyilvánosságra a naptári év elején a lehető legkorábbi időpontban, vagy a tervezett építési munkák beszerzésének jóváhagyását követő legközelebbi lehetséges időpontban a beszerzés tárgyának vagy a keretmegállapodás jellemzőinek a feltüntetésével, melyeket meg kíván hirdetni, ha a beszerzendő építési munkák megvalósításának becsült értéke egyenlő vagy több mint 5 000 000 euró.
(3) Az 1 és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a közvetlen tárgyalásos eljárásra.
(4) A közbeszerző közbeszerzési eljárást hirdet meg közbeszerzési eljárást megindításáról szóló értesítés közzétételével, ha az a szándéka, hogy
a) megrendelését közbeszerzési eljáráson, meghívásos versenyen, nyilvánosan meghirdetett tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszéden keresztül valósítsa meg,
b) keretmegállapodást közbeszerzési eljárás, meghívásos verseny, nyílt tárgyalásos eljárás vagy versenypályázat eredményeként kössön meg,
c) dinamikus beszerzési rendszert hozzon létre; egyszerűsített értesítés közzétételével hirdetik meg a közbeszerzéseket a dinamikus beszerzési rendszeren belül.
(5) Nem hozandók nyilvánosságra azon közbeszerzések eredményei, amelyek közzététele ellentétben állna a törvénnyel, a közérdekkel, más személy jogos érdekeit sérthetné és gátolná a tisztességes gazdasági versenyt; amennyiben a közzététel tilalmának oka csak az információ egy részére vonatkozik, csak ezt a részt nem hozzák nyilvánosságra, a beszerzés többi részére a nyilvánosságra hozatali tilalom nem vonatkozik.
(6) A közbeszerző a közbeszerzési hirdetményt az elektronikus piactér funkcióján keresztül is létrehozhatja, a 9.c § 2. bek. m) pontja szerint; a közbeszerző vagy a beszerző megfelelő intézkedéseket foganatosít, hogy ezzel az eljárással ne sérüljön a gazdasági verseny.

51. §
Nyilvános versenypályázat
(1) Az ajánlattétel benyújtásának minimális határideje
a) 45 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést (hirdetményt) a megküldték az azt publikáló hatóságnak, vagy
b) 30 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést megküldték a kiadóhivatalnak, amennyiben a közbeszerző előzetes hirdetményt tett közzé legkorábban 12 hónappal és legkésőbben 52 nappal azelőtt, hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést kiküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül; az ajánlattételi határidő nem lehet 22 napnál kevesebb attól a naptól számítva, hogy a közbeszerzési hirdetmény kiküldésre került.
(2) Az ajánlattételi határidő öt nappal lerövidíthető, ha a közbeszerző korlátlan és közvetlen elérhetőséget biztosít elektronikus berendezésekkel a versenydokumentumokhoz és minden kiegészítő alapanyaghoz.
(3) Ha a versenydokumentumok és a kiegészítő tájékoztatások nem állnak rendelkezésre a 38. § és a 4. bekezdés szerint annak ellenére sem, hogy kellő időelőnnyel kikérték azokat, vagy ha az ajánlat kidolgozása terjedelmes dokumentáció tanulmányozását követeli meg, illetve a beszerzési tárgy átadása helyszínének szemléjére is szükség van, a közbeszerző arányos mértékben meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt, hogy az érdeklődők megismerhessenek minden információt, amely az ajánlat kidolgozásához szükséges.
(4) Ha a közbeszerző nem tesz lehetővé korlátlan és közvetlen hozzáférést elektronikus berendezésekkel a versenydokumentumokhoz és a kísérő dokumentumokhoz a 2. bek. értelmében, köteles azokat elküldeni az érdeklődőnek hat napon belül azt követően, hogy a részvételi kérvényt kézhez kapta, azzal a feltétellel, hogy a kérvényt kellő időelőnnyel adták fel az ajánlattételi határidő lejártához mérten.
(5) A közbeszerző és az által létrehozott bizottság kiértékeli a részvételi feltételek teljesítését a 33. § értelmében. A részvételi feltételeknek megfelelő pályázók ajánlatait a 42. § szerint értékelik ki.
(6) Ha a piacon szabadon elérhető árukról és szolgáltatásokról van szól, a közbeszerző a közbeszerzést az elektronikus piactér felhasználásával megvalósíthatja, miközben
a) az elektronikus piactéren közzétett legkedvezőbb ajánlatot választja ki, ha ugyanarra vagy egyenértékű árura vagy szolgáltatásra az elfogadás idején legalább három ajánlat van közzétéve, 
b) a kiválasztott ajánlatból közbeszerzési hirdetményt és pályázati dokumentációt hoz létre az elektronikus piactér 9.c § 2. bek. m) pontja szerinti funkciójával, miközben a szerződés létrehozásának céljából elektronikusan kommunikálhat azzal, aki a kiválasztott ajánlatot benyújtotta; a közbeszerző megfelelő intézkedéseket foganatosít, hogy ezzel az eljárással ne sérüljön a gazdasági verseny,
c) csak a 26. § szerinti részvételi feltételeket használja,
d) nem használja a 32. § 3. bek. b) pontja, 35. § 1. bek. a) pontja, 36. és 37. § rendelkezéseit és nem használja a 32. § 11. bek. rendelkezését sem, hacsak az m) pont másképpen nem rendelkezik,
e) az a) pont szerint kiválasztott ajánlat, a közbeszerzési hirdetmény közzététele után az ajánlattételi határidőn belül benyújtott ajánlatnak számít, annak tartama nem változtatható és azt visszavonni nem lehetséges; a j) pont rendelkezése ezáltal nincs érintve,
f) a közbeszerzési hirdetmény közzététele után a 96. § 4. bek. ugyanúgy alkalmazandó,
g) a pályázati dokumentáció, valamint a jelen törvény szerinti összes további dokumentum csak elektronikus formában kerül kézbesítésre és kihirdetésre, hacsak a k) pont másképpen nem rendelkezik,
h) az ajánlat „Egyéb” részében a megrendelés tárgyára vonatkozó saját teljesítési ajánlatot kell benyújtani,
i) az ajánlatok felnyitása a 41. § szerint nem nyilvános, a 41. § 3. bek. szerinti adatokat a bizottság nem hozza nyilvánosságra és a 41. § 5. bek. szerinti jegyzőkönyv nem kerül elküldésre,
j) az ajánlatok sorrendjének összeállítására a 43. § szerinti elektronikus aukció használandó,
k) a szerződés csak akkor köttetik elektronikus formában, ha azt miden szerződő fél minősített elektronikus aláírással9) vagy minősített elektronikus bélyegzővel9) látja el; egyébként okirati formában kell megkötni,
l) a belügyminisztérium biztosítja, hogy az elektronikus piactéren keresztül megvalósított közbeszerzésben egészen a szerződés megkötéséig a pályázó vagy érdeklődő az elektronikus piactéren kizárólag csak jelentéstartalom nélkül azonosítóval legyen azonosítva,
m) ha az érdeklődő nincs bejegyezve a vállalakozók jegyzékébe, az elektronikus piactéren regisztrálhat a konkrét, már meghirdetett közbeszerzés céljából és ajánlatot tehet a vállalkozói jegyzékbe történő bejegyzés nélkül is, miközben a részvételi feltételek teljesítése lehetővé van téve számára becsületbeli nyilatkozat által, amely az ilyen regisztráció részét képezi; a 44. § 1. bek. rendelkezése ezáltal nincs érintve,
n) az ajánlattétel benyújtásának határideje legalább 15 nap, ha egyben teljesülnek az 1. bekezdés b) pontjába és a 2. bekezdésbe foglalt feltételek.

Meghívásos verseny

52. §
(1) A közbeszerző korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket/amelyeket felszólít ajánlatuk benyújtására, mégpedig legkevesebb 10-re és legtöbb 20-ra, hogy a gazdasági versenyt lehetővé tegye.
(2) A közbeszerzés megkezdésének meghirdetésében a közbeszerző elsősorban meghatározza
a) a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét,
b) az érdeklődők számának korlátozását, ha él ezzel a lehetőséggel,
c) a részvételei feltételek kiértékelésének szabályait.
(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés megkezdésének hirdetményét a kiadóhivatalnak elküldték. Ezt a határidőt 7 nappal le lehet rövidíteni, ha a közbeszerzés megkezdésének értesítőjét a 23. § 1. bekezdése szerint dolgozták ki és küldték tovább.
(4) Ha időhiányban (sürgősséggel) jár el a közbeszerző, melyet bizonyíthatóan nem ő okozott, a részvételi kérelmek benyújtási határideje akkor sem lehet rövidebb 10 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés megkezdésének értesítőjét a kiadóhivatalnak megküldték.

53. §
(1) A közbeszerző kevesebb számú érdeklődőt is felszólíthat ajánlata benyújtására, amennyiben megfelelnek a részvételi feltételeknek és a minimális alkalmassági követelményeknek, ha a meghatározott legkisebb létszámot nem érte el.
(2) Az ajánlattételi felhívás tartalmazza
a) a versenydokumentumok kikérésének helyét és időtartamát, ha ez nem része a felhívásnak,
b) a versenydokumentumok rendelkezésre bocsátásának költségtérítését és a befizetés módját, ha ezt megkövetelik,
c) a közbeszerzés megkezdéséről szóló értesítés (hirdetmény) közzétételéről szóló tájékoztatást,
d) az ajánlattételi határidőt, a ajánlatok benyújtásának helyét és nyelvét vagy nyelveit, melyeken az ajánlat benyújtható,
e) a kiegészítő iratok meghatározását, melyek szükségesek a nyilatkozat alátámasztására, melyet az érdeklődő benyújt a közbeszerzés megindításáról közzétett értesítéssel összhangban; egyéb követelmények a pénzügyi és gazdasági alkalmassággal, vagy a műszaki és szakmai alkalmassággal kapcsolatosan nem érvényesíthetők, csak azok, amelyeket a közbeszerző eredetileg meghatározott,
f) az ajánlatok értékelésére szolgáló egyes feltételek relatív súlyozása vagy a követelmények csökkenő fontossági sorrendje, ha a közbeszerzési hirdetményben ezek nincsenek feltüntetve,
g) egyéb szükséges információk.
(3) Az ajánlattételi felhívást a közbeszerző egyidejűleg csak a kiválasztott érdeklődőknek küldi el, akik/amelyek a részvételi feltételeket teljesítették. Ugyanazon eljárás keretében a közbeszerző nem szólíthatja fel ajánlattételre azt, aki nem kérelmezte a részvételt. Ha a versenydokumentumok nem képezik részét az ajánlattételi felhívásnak, a közbeszerző a kikérésüket követően haladéktalanul az érdeklődők rendelkezésére bocsátja azokat. Ajánlatot csak az a pályázó nyújthat be, akit/amelyet a közbeszerző felszólít ajánlata benyújtására.

54. §
(1) Az ajánlattételi határidő legkevesebb
a) 40 nap attól a naptól számítva, amikor az ajánlattételi felhívást kiküldték,
b) 36 nap az ajánlattételi felhívás kiküldésétől számítva, amennyiben a közbeszerző előzetes értesítést tett közzé leghamarabb 12 hónappal és legkésőbb 52 nappal hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést kiküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül; az ajánlattételi határidő nem lehet 22 napnál kevesebb attól a naptól számítva, hogy az ajánlattételi felhívás elküldésre került.
(2) Az ajánlattételi határidő öt nappal lerövidíthető, ha a közbeszerző korlátlan és közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít elektronikus berendezéseken keresztül a versenydokumentumokhoz és minden kiegészítő dokumentumhoz; a közbeszerzés megindításáról szóló értesítésben feltüntetik az internetes címet, amelyen a versenydokumentumokhoz való hozzáférés biztosított.
(3) Ha időhiányban (sürgősséggel) jár el a közbeszerző, melyet bizonyíthatóan nem ő okozott, és az 1. bekezdés szerinti határidők nem tarthatók be, az ajánlattételi határidő akkor sem lehet rövidebb tíz napnál attól a naptól számítva, amikor az ajánlattételi felhívást kiküldték.
(4) Ha a versenydokumentumokat és a kiegészítő információkat nem bocsátják rendelkezésre a 38. § és az 53. § 3. bek. szerinti határidőkben annak ellenére sem, hogy megfelelő időelőnnyel kérték ki azokat, vagy ha az ajánlat kidolgozásához jelentős mennyiségű dokumentumot kell áttanulmányozni vagy szükséges a beszerzés tárgya rendeltetési helyének a szemléje is, a közbeszerző arányos mértékben meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt, hogy a kiválasztott érdeklődők megismerhessenek minden információt, mely az ajánlat kidolgozásához szükséges.

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

55. §
(1) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a közbeszerző csak akkor alkalmazhat, ha az alábbi feltételeknek legalább az egyike teljesül:
a) az előző közbeszerzési versenypályázaton, meghívásos versenypályázaton vagy versenypárbeszédben az összes ajánlat szabálytalan volt, vagy más ok miatt elfogadhatatlan volt, s azzal a feltétellel, hogy az eredeti szerződéses feltételek lényegesen nem változnak; a közbeszerző nem köteles hirdetményt közzétenni a közbeszerzési eljárás megkezdéséről, ha tárgyal minden pályázóval, aki/amely az előző közbeszerzési versenypályázaton, meghívásos versenypályázaton vagy versenypárbeszéd során megfelelt a részvételi feltételeknek és ajánlatot nyújtott be a közbeszerző követelményei szerint,
b) az árubeszerzés, az építési munka vagy szolgáltatások jellege vagy a velük kapcsolatos kockázatok kivételesen nem teszik lehetővé az ármegállapítási mód szabályrendszerének meghatározását,
c) a szolgáltatásokkal kapcsolatos követelmények, főleg a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozók nem határozhatók meg elég pontosan, hogy versenypályázatot vagy meghívásos versenypályázatot lehessen alkalmazni,
d) az építési munkák kivitelezésére csak kutatás, tesztelés vagy fejlesztés végett kerül sor, nem azért, hogy általa nyereség keletkezzen a kutatás és fejlesztés költségeinek fedezésére,
e) olyan szolgáltatásnyújtási megrendelésekről van szó, melyek tárgya jogi szolgáltatás vagy egyéb szolgáltatás a 3. sz. melléklet 27. kategóriája szerint, melyek esetében a teljesítés minősége elsősorban az ezeket nyújtó a természetes személy, vagy a jogi személy nevében vagy helyett eljáró személy személyes szakképzettségétől és tapasztalataitól függ.
(2) Szabálytalan vagy más okból elfogadhatatlan ajánlat az az ajánlat, amely
a) nem felel meg a közbeszerző által más szempontból, nem a beszerzés tárgyát érintően megszabott feltételeinek,
b) törvénybe ütközik,
c) egyértelműen hátrányos feltételeket tartalmaz.

56. §
(1) A közbeszerző korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket/amelyeket felszólít ajánlattételre, mégpedig legkevesebb háromra, hogy a gazdasági versenyt lehetővé tegye.
(2) A közbeszerzés megkezdéséről szóló hirdetményben a közbeszerző elsősorban meghatározza
a) a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét,
b) a résztvevők számának korlátozását, amennyiben él ezzel,
c) a részvételi feltételek teljesítése értékelésének szabályait.
(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet 30 napnál rövidebb attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési hirdetményt a kiadóhivatalnak megküldték.
(4) Ha időhiányban (sürgősséggel) jár el a közbeszerző, melyet bizonyíthatóan nem ő okozott, a részvételi kérelmek benyújtási határideje akkor sem lehet rövidebb 10 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés megkezdésének értesítőjét a kiadóhivatalnak megküldték.

57. §
(1) Ha a résztvevők minimális számát nem sikerült elérni, a közbeszerző kisebb számú résztvevőt is felszólíthat ajánlattételre, ha teljesítik a részvételi feltételeket és a minimális alkalmassági követelményeket.
(2) Az ajánlattételi felhívás tartalmazza az 53. § 2. bekezdése szerinti követelményeket, a benyújtott ajánlatról szóló tárgyalás helyét és időpontját.
(3) Az ajánlattételi felhíváskor a közbeszerző az 53. § 3. bekezdése szerint jár el.
(4) Az ajánlattételek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 22 napnál attól a naptól számítva, amikor az ajánlattételi felhívást kiküldték.
(5) A közbeszerző tárgyalást folytat a pályázókkal ajánlataikkal a célból, hogy azokat összhangba hozza a közbeszerzési hirdetményben, a versenydokumentumokban, esetleg a kiegészítő dokumentumokban meghatározott követelményekkel, és hogy a legjobb ajánlatot tudja kiválasztani a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elve vagy a legolcsóbb ajánlat elve alapján.
(6) Ha hirdetménnyel indított közbeszerzésről van szó az 55. § 1. bekezdésének a) pontja szerint, a közbeszerző
a) az ajánlattétel értékelési kritériumaként és a részvétel feltételeként használhatja korábbi tapasztalatait a pályázóval vagy résztvevővel, mégpedig a természetes személy vonatkozásában is, aki/amely e szolgáltatásokat nyújtja vagy a jogi személy nevében személyesen végzi,
b) nem köteles elektronikus árlejtést (árverést) alkalmazni,
c) szerződést köthet bármelyik pályázóval, aki/amely megfelel a részvételi feltételeknek, a pályázók sorrendjében az első három hely valamelyikén végez, és ajánlata nem tartalmaz több mint 20%-nál magasabb teljesítési árat, mint az első helyen végzett pályázó ajánlata.
(7) A közbeszerző köteles a tárgyalások folyamán azonos bánásmódot biztosítani minden pályázónak. Tilos információkat adni oly módon, amely valamelyik pályázót előnyhöz juttatná.
(8) A közbeszerző megszabhatja, hogy a tárgyalásos eljárásra néhány, egymást követő szakaszban kerül sor a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében, a közbeszerzési hirdetményben vagy a versenydokumentumokban feltüntetett ajánlatértékelési kritériumok alapján. Ezt a lehetőséget a közbeszerző feltünteti a közbeszerzési hirdetményben vagy a versenydokumentumokban. Ha a közbeszerző él az ajánlatok számának csökkentésével, az utolsó szakaszban elért számnak lehetővé kell tennie a gazdasági versenyt, amennyiben elégséges számú megfelelő pályázó van.
(9) A közbeszerző minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít.

Közvetlen tárgyalásos eljárás

58. §
Közvetlen tárgyalásos eljárás a közbeszerző akkor alkalmazhat, ha legalább az alábbi feltételek egyike teljesül:
a) az előző versenypályázaton vagy meghívásos versenypályázaton egyetlen egy ajánlatot sem nyújtottak be, vagy a benyújtott ajánlatok egyike sem felelt meg a közbeszerző által a beszerzés tárgyával kapcsolatban meghatározott követelményeknek, vagy nem került benyújtásra részvételi kérelem az előző versenypályázaton vagy meghívásos pályázaton, azzal a feltétellel, hogy az eredeti beszerzés feltételei lényegesen nem változnak,
b) az árut, az építési munkákat vagy a szolgáltatásokat műszaki okokból, művészeti okokból vagy kizárólagos jogokból12) eredő okokból csak egy meghatározott kivitelező nyújthatja,
c) az árubeszerzési megrendelésre, az építési munka kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtás megrendelésére rendkívüli esemény következtében kerül sor, melyet nem a közbeszerző idézett elő, melyet előre nem láthatott, és tekintettel a keletkezett időhiányra nem lehet hirdetménnyel induló versenypályázatot, meghívásos versenypályázatot vagy tárgyalásos eljárást lefolytatni; rendkívüli eseményen természeti csapást, katasztrófahelyzetet vagy az életet és emberi egészséget vagy a környezetet közvetlenül veszélyeztető helyzetet értünk; a további kapcsolódó beszerzések közbeszerzési eljárások alkalmazásával, s ha csak lehetséges, sürgősséggel kerülnek végrehajtásra,
d) a kért termékeket kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célokra gyártják; ez nem vonatkozik a nagyüzemi gazdasági tevékenységekre, melyek célja a nyereségtermelés vagy a kutatási-fejlesztési költségek fedezetének kitermelése,
e) kiegészítő áru beszerzéséről van szó az eredeti beszállítótól, a szokásos áru vagy berendezés részleges pótlása céljából, vagy a már leszállított áru vagy berendezés bővítése céljából, amennyiben a beszállító megváltoztatása a közbeszerzőt arra kényszerítené, hogy eltérő műszaki jellemzőkkel bíró anyagot vegyen át, mely össze nem illőséget eredményezne, vagy aránytalanul nagy műszaki nehézségeket okozna az üzemeltetésben vagy a karbantartásban; a szerződések és az ismétlődő szerződések is, melyek a jelen pont alapján köttetnek meg, nem szólhatnak három évnél hosszabb időre,
f) olyan áru beszerzéséről van szó, amelyek árát a tőzsdén jegyzik és amelyet a terméktőzsdén kell megvásárolni,
g) rendkívül kedvező feltételek mellett kínált áru beszerzéséről van szó felszámolótól, csődbiztostól vagy végrehajtótól,
h) olyan érdeklődőről van szó, akinek/amelynek a javaslatát a bíráló bizottság győztesként értékelte ki vagy a tervpályázat egyik győzteseként; ha több győztes résztvevő van, a közbeszerző köteles tárgyalásra felszólítani mindegyiket,
i) kiegészítő építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek az eredeti szerződésben nem szerepelnek, s amelyek szükségessége előre nem látható körülmények miatt utólag merült fel, és a beszerzést az eredeti kivitelező kapja meg, aki/amely az eredeti szerződést megvalósítja, és az építési munkák vagy szolgáltatások összértéke nem haladja meg az eredeti szerződéses teljesítés értékének 20%-át, amennyiben a kiegészítő építési tevékenységek és szolgáltatások feltétlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez és
1. műszakilag és gazdaságilag nem választhatók külön az eredeti szerződés teljesítésétől a nélkül, hogy azzal a közbeszerzőnek ne okozzanak aránytalanul nagy nehézségeket, vagy
2. műszakilag és gazdaságilag különválaszthatók az eredeti szerződés teljesítésétől, de elengedhetetlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez,
j) új építési tevékenységekről és szolgáltatásokról van szó, melyek azonos vagy egyenértékű hasonló építési munkák vagy szolgáltatások, mint az eredeti kivitelező által megvalósítottak, azzal a feltétellel, hogy
1. összhangban állnak az alapvető projekttel és az eredeti szerződéses teljesítés versenypályázat vagy meghívásos pályázat alapján lett odaítélve,
2. az eredeti beszerzés becsült értéke az 5. § 2. bek. a) pontja alapján lett megállapítva,
3. a közvetlen tárgyalásos beszerzésről szóló tájékoztatás már része volt a közbeszerzési eljárás megkezdéséről szóló hirdetménynek az eredeti megrendelés esetében és
4. az ismétlődő beszerzésre az eredeti beszerzés megkötéséről szóló három éven belül kerül sor.

59. §
(1) A közbeszerző egy vagy több kiválasztott érdeklődőt tárgyalásra szólít fel az 58. §-ban feltüntetett feltétel függvényében, akivel/amellyel a beszerzés feltételeiről tárgyal, elsősorban a műszaki, az adminisztratív és pénzügyi feltételekről.
(2) A közbeszerző felkéri az érdeklődőket a részvételi feltételek teljesítéséről szóló bizonylatok benyújtására a beszerzés tárgyának függvényében.
(3) A közbeszerző köteles a tárgyalások folyamán egyenlő bánásmódot biztosítani minden érdeklődőnek. Tilos információkat adni oly módon, amely valamely érdeklődőnek előnyt biztosítana. Minden tárgyalásról jegyzőkönyv készül.
(4) Az 1-3. bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az árutőzsdei beszerzésekre.
(5) A közbeszerző köteles legkésőbb öt munkanappal azt megelőzően, hogy az 1. bekezdés szerinti felhívást kiküldi, értesítést küldeni a hivatalnak, melyben részletesen indokolja a közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazását, és feltünteti, hogy az 58. § mely feltétele teljesült, beleértve annak tényszerű behatárolását; ha rendkívüli esemény miatti beszerzésről van szó, az értesítést legkésőbb egy nappal a felhívás kiküldését megelőzően kézbesíti, és ha árutőzsde árubeszerzésről van szó, az értesítést legkésőbb egy nappal az áru tőzsdei beszerzését követően kézbesíti.

Versenypárbeszéd

60. §
(1) A közbeszerző versenypárbeszédet alkalmazhat, ha rendkívül bonyolult projektekről van szó, és nem alkalmazható nyílt versenypályázat vagy meghívásos versenypályázat. A versenypárbeszéd célja a közbeszerző szükségletei kielégítése legmegfelelőbb módjának megtalálása és megfogalmazása. Az ajánlatokat csak a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elve alapján kell kiértékelni.
(2) Rendkívül bonyolult beszerzésen olyan beszerzést értendő, amelynek meghirdetésekor a közbeszerző objektív okokból nem képes
a) úgy meghatározni a műszaki követelményeket a 34. § 2. bek. b), c) vagy d) pontja szerint, hogy azok megfeleljenek szükségleteinek és céljainak, vagy
b) a projekt jogi vagy pénzügyi feltételeit körülhatárolni.
(3) A közbeszerző korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket/amelyeket a párbeszédben való részvételre szólít fel, mégpedig legkevesebb háromban, hogy a gazdasági versenyt ezáltal lehetővé tegye. A közbeszerző kevesebb érdeklődőt is felszólíthat a versenypárbeszédben való részvételre, ha teljesítik a részvétel feltételeit és a minimális alkalmassági követelményeket, amennyiben a meghatározott legkisebb létszámot nem tudta elérni. A közbeszerző egyidejűleg csak azon kiválasztott résztvevőket szólítja fel a versenypárbeszédben való részvételre, akik/amelyek teljesítették a részvételi feltételeket. Ugyanazon eljárás keretén belül a közbeszerző nem szólíthatja fel a párbeszéden való részvételre azt, aki nem kérelmezte a részvételt.
(4) A közbeszerzés megkezdéséről szóló hirdetményben a közbeszerző elsősorban feltünteti
a) a projekt leírását és saját követelményeit, ha azokat nem tüntette fel a tájékoztató dokumentumban,
b) a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét,
c) a részvételi feltételek kiértékelésének szabályait,
d) az egyéb szükséges információkat.
(5) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál a közbeszerzés megkezdéséről szóló hirdetmény kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva.

61. §
(1) A versenypárbeszédben való részvételi felhívás tartalmazza
a) a tájékoztató dokumentum kikérésének helyét és időtartamát, amennyiben az nem része már a hirdetménynek, vagy az ezen dokumentum elérhetőségeire való utalást, ha a közbeszerző korlátlan és közvetlen elérhetést biztosít hozzájuk elektronikus eszközökkel,
b) a tájékoztató dokumentum költségének összegét és térítési módját, ha ezt megköveteli,
c) a tájékoztatást a hirdetmény megjelenéséről és a közbeszerzés meghirdetéséről,
d) a versenypárbeszéd lebonyolításának helyét és időpontját, a nyelvet vagy nyelveken, melyeken lefolytatják,
e) ha szükséges, a kiegészítő dokumentumok meghatározása, melyek a hirdetmény támogatását szolgálják, melyeket az érdeklődő a közbeszerzési hirdetménnyel összhangban benyújtott, vagy a közbeszerzési hirdetményben megkövetelt információkkal kapcsolatosan kiegészítésként benyújtott; más követelményeket alkalmazni a pénzügyi és gazdasági, a műszaki és szakmai alkalmassággal kapcsolatosan, mint amilyeneket eredetileg meghatározott a közbeszerző, tilos,
f) az ajánlatok értékelési kritériumainak relatív súlyozását vagy a kritériumok fontosság szerinti ereszkedő sorrendjét az ajánlatok értékelésében, amennyiben a közbeszerzési hirdetményben vagy a versenydokumentumokban nincsenek feltüntetve,
g) egyéb szükséges információkat.
(2) Ha a tájékoztató dokumentum nem része a versenypárbeszéden való részvételi felhívásnak, a közbeszerző a kikérést követően haladéktalanul a kiválasztott érdeklődők rendelkezésére bocsátja.
(3) A versenypárbeszéd során a közbeszerző a kiválasztott érdeklődőkkel a projekt összes szempontját megvitathatja. A közbeszerző meghatározhatja a díjakat vagy a jutalmakat a pályázók részére, akik/amelyek a versenypárbeszéden részt vesznek.
(4) A közbeszerző a versenytárgyalások lefolytatása idején köteles azonos bánásmódot biztosítani minden pályázó számára. Tilos a tájékoztatást diszkriminatív módon nyújtani, mely egyes pályázóknak előnyt jelentene.
(5) A közbeszerző nem bocsáthatja más pályázók rendelkezésére a javasolt megoldásokat, sem a versenypárbeszéd során más pályázótól megszerzett bizalmas információkat annak a beleegyezése nélkül.
(6) A közbeszerző meghatározhatja, hogy a versenypárbeszéd több egymást követő szakaszban kerül lefolytatásra a célból, hogy csökkentese a párbeszéd adott szakaszában megvitatásra kerülő megoldási javaslatok számát, az ajánlattételek kiértékelési kritériumai alapján, melyeket a közbeszerzési eljárás megkezdésének hirdetményében vagy tájékoztató dokumentumában közzé tett. Ezt a lehetőséget a közbeszerző feltünteti a közbeszerzési eljárás megkezdésének hirdetményében vagy tájékoztató dokumentumában.
(7) Ha a közbeszerző él a megvitatandó megoldási javaslatok csökkentésének lehetőségével, az utolsó szakaszban elért javaslatszámnak lehetővé kell tennie a gazdasági verseny érvényesülését, ha van elegendő ajánlat. A közbeszerző az ilyen versenypárbeszédet mindaddig folytatja, amíg nem találja meg a megoldást, vagy a szükségleteinek megfelelő megoldási javaslatot. Amennyiben arra szükség van, a megoldási javaslatok összevetésével. A közbeszerző a versenypárbeszéd minden tárgyalásáról jegyzőkönyvet készít.

62. §
(1) A közbeszerző tájékoztatja a pályázókat a versenypárbeszéd befejezéséről, és felszólítja őket végső ajánlatuk benyújtására a bemutatott megoldási javaslat vagy megoldási javaslatok alapján, melyeket a párbeszéd során pontosítottak. Ezen ajánlatoknak tartalmazniuk kell a megkövetelt paramétereket, melyek a projekt megvalósításához szükségesek.
(2) A végső ajánlat benyújtásának felhívása tartalmazza
a) a tájékoztatást a közbeszerzési eljárás megkezdéséről szóló hirdetményről,
b) az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel benyújtásának helyét, valamint a nyelvet vagy nyelveket, melyeken az ajánlat benyújtható,
c) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját,
d) más szükséges információkat.

63. §
(1) Az ajánlatok felbontására a 41. § rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak. Az ajánlatokat a közbeszerzés megkezdéséről szóló értesítés hirdetményében vagy a tájékoztató dokumentumban feltüntetett értékelési szabályok alapján értékelik a célból, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elve alapján a legjobb ajánlat kerüljön kiválasztásra.
(2) A bizottság felkérheti a pályázót benyújtott ajánlata magyarázatára vagy pontosítására. Nem szólíthatja fel azonban olyan magyarázatra vagy pontosításra, illetve ilyet nem is fogadhat el, amennyiben azzal az ajánlat vagy az ajánlattételi felhívás alapszempontjai megváltoznának, diszkrimináció következne be, vagy a tisztességes gazdasági verseny akadályoztatása következne be.
(3) A közbeszerző felkérheti a pályázót, akinek/amelynek ajánlatát mint gazdaságilag legelőnyösebbet értékelték ki, ajánlata szempontjainak kifejtésére vagy az ajánlatában szereplő kötelezettségek megerősítésére. Nem szólíthatja fel azonban olyan magyarázatra vagy pontosításra, illetve ilyet nem is fogadhat el, amennyiben azzal az ajánlat vagy az ajánlattételi felhívás fő szempontjai megváltoznának, diszkrimináció következne be, vagy a tisztességes gazdasági verseny akadályoztatása következne be.

64. §
Keretmegállapodás
(1) Keretmegállapodás megkötésére a megrendelési eljárások szabályai vonatkoznak, beleértve az ajánlatok 35. és 35. a § szerinti kiértékelésének kritériumait is.
(2) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a keretmegállapodás tárgyával indokolt kivételes eseteket, amikor a szerződő fél védelmi vagy közrendészeti vagy biztonsági területen működő közbeszerző. A keretmegállapodás a keretmegállapodásban feltüntetett időpont leteleltével vagy feltételek megszűntével jár le. Keretmegállapodás köthető árubeszerzésre, építési beruházások kivitelezésére és bonyolult műszaki feltételeket nem igénylő szolgáltatások nyújtására. A keretmegállapodás megkötése nem akadályozhatja a tisztességes gazdasági versenyt.
(3) Keretmegállapodás alapján megrendelést adni csak olyan személynek lehet, aki/amely részese a keretmegállapodásnak. Keretmegállapodás alapján kötött szerződésekben nem hajthatók végre alapvető változások és feltétel-kiegészítések a keretmegállapodásban lefektetettekhez képest.
(4) Ha a keretmegállapodás egyetlen részvevővel köttetett meg, az ilyen megállapodás alapján beszerzések (megrendelések) csak a keretmegállapodásban meghatározott feltételekkel vitelezhetők ki. A beszerzések megrendelését írásbeli konzultáció előzheti meg. Amennyiben az szükséges, a közbeszerző kérheti az ajánlatok kiegészítését.
(5) Ha a keretmegállapodás több résztvevővel köttetett meg, a számuk nem lehet háromnál kevesebb. Keretmegállapodás ennél kevesebb résztvevővel csak akkor köthető, ha a többi benyújtott részvételi kérelem vagy ajánlat elfogadhatatlan. Több résztvevővel megkötött keretmegállapodás alapján beszerzés (megrendelés) megvalósítható
a) a verseny újranyitása nélkül az ezen megállapodásban meghatározott kereteken belül, vagy
b) a verseny újranyitásával, amennyiben a keretmegállapodásban nincs meghatározva az összes feltétel.
(6) A verseny újranyitása esetén ezen megállapodás összes résztvevője újra versenybe száll azonos, és amennyiben az szükséges, a keretszerződésben szereplő feltételek pontosabb meghatározásával az alábbi eljárási móddal:
a) minden beszerzés megvalósítását írásbeli konzultáció előző meg a résztvevőkkel, akik/amelyek képesek a megrendelést teljesíteni,
b) a közbeszerző kellően hosszú határidőt szab meg ajánlattételre; az ajánlattételi határidő megszabásakor figyelembe veszi a beszerzés tárgyának bonyolultságát, az ajánlat kidolgozására és elküldésére szükséges időt,
c) az ajánlatokat írásban nyújtják be, és azok tartalma bizalmasan kezelendő az ajánlattételi határidő lejártának végéig,
d) a közbeszerző az ajánlatokat a keretmegállapodásban feltüntetett feltételek szerint értékeli ki, és a sikeres pályázóval köt szerződést.

65. §
Lakásépítés
(1) Ha olyan megrendelésről van szó, amelynek a tárgya tervdokumentáció kidolgozása és bérlakás-építés, melynek mértéke, bonyolultsága és az építkezés becsült időtartama megköveteli a közbeszerző, a tervezők és kivitelezők képviselőből álló csapat szoros együttműködését, egyedi eljárás választható a partnerek kiválasztásakor, akik/amelyek a csapat tagjai lesznek.
(2) A közbeszerző a közbeszerzés megkezdéséről szóló értesítés hirdetményében a lehető legpontosabban teszi közzé az építési munkák leírását, mely lehetővé teszi, hogy reális kép alakuljon ki a beszerzés tárgyáról, valamint a 26-30. § szerinti részvételi feltételekről.

HARMADIK FEJEZET
Koncesszió

66.§
(1) Koncesszió meghirdetésekor a közbeszerző köteles a 2-4. bekezdés, valamint a 67. és 68. § szerint eljárni, amennyiben a koncesszió becsült értéke egyenlő vagy több mint 5 000 000 euró. A koncesszió becsült értékét az 5. § szerint kell meghatározni.
(2) A koncesszió időtartama a koncessziós szerződésben meghatározott időtartam, mely alatt a koncessziós jogosultnak jogában áll használni a koncessziós szerződés tárgyát, vagy hasznot szerezni a koncessziós szerződés tárgyából. A koncesszió időtartama az építmény használatba vételét14) követő hónap első napjától kezd telni, vagy annak folyamatos rendes üzembe helyezésétől, esetleg a koncessziós szerződésbe foglalt más esemény bekövetkeztétől, amennyiben a koncessziós jogosultnak már volt vagy lehetett volna bevétele az építmény üzemeltetéséből vagy a szolgáltatás nyújtásából. A koncesszió időtartama a meghatározott határidő utolsó hónapjának utolsó napján jár le. A koncesszió időtartama nem lehet meghatározatlan idejű.
(3) A koncesszió időtartamának hossza függ a koncessziós szerződés tárgyától, az elvégzendő építési beruházás pénzügyi költségeinek nagyságától, vagy a nyújtandó szolgáltatás teljesítésének pénzügyi költségeitől, valamint a koncessziós jogosult becsült méltányos nyereségétől a koncessziós szerződés tárgyának használati joga alapján, vagy a koncessziós szerződés tárgyából szerzett haszon alapján a koncessziós szerződés időtartama alatt.
(4) A koncessziós szerződés szabályait nem alkalmazzák, ha az 1. § 2. bek. a), b), d), e) és f) pontja, valamint az 1. § 2. bek. a), c), d), l) és o) pontja szerinti esetekről van szó.

67. §
(1) A koncesszió meghirdetésekor a közbeszerző ezen rész első fejezetének első része és második része szerint jár el, amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik; nem alkalmazható a 25. §, 36. §, 43. §, 47-47.c §, az 52. § 3. bek., az 56. § 4. bek., az 58. §, 59. §, 64. § és 65. §.
(2) A közbeszerző a koncessziós eljárást a koncesszióról szóló értesítés hirdetményének közzétételével indítja meg. A koncessziós értesítőt
a) építési koncesszió esetén megküldi a kiadóhivatalnak és a hivatalnak,
b) szolgáltatási koncesszió esetén a hivatalnak.
(3) A közbeszerző értesítést küld a hivatalnak a közbeszerzés eredményéről a koncessziós szerződés megkötésétől számított 12 munkanapon belül.
(4) A 2. és 3. bekezdések szerinti értesítések kidolgozása és elküldése során a közbeszerző a 23. § 1. bek. szerint jár el.
(5) A koncessziós kérvények benyújtási határideje nem lehet rövidebb 45 napnál attól a naptól számítva, amikor az értesítést
a) építési koncesszió esetén elküldték a kiadóhivatalnak,
b) szolgáltatási koncesszió esetén a hivatalnak.
(6) A közbeszerző a koncessziós eljárás meghirdetésével párhuzamosan köteles saját profiljában közzétenni az elemzéseket, melyek összehasonlítják mindazokat a változatokat, amelyeket a közbeszerző mérlegelt a koncesszió meghirdetéséről szóló döntése meghozatala előtt, beleértve a közgazdasági adatok számszerűsítését, melyek ahhoz a döntéshez vezették a közbeszerzőt, hogy a koncesszió meghirdetése előnyösebb, mint a beszerzés jelen törvény szerinti más módozatai.

68. §
(1) A közbeszerző megkövetelheti
a) a koncesszió jogosultjától, hogy megkötendő koncessziós szerződés alapján az építési munkák vagy szolgáltatások összértékének legalább 30%-át kitevő szerződéseket harmadik személyekkel kösse meg, s egyben tegye lehetővé ezen hányad növelését; a legkisebb százalékos hányadot a koncessziós szerződésben feltüntetik, vagy
b) a pályázóktól, hogy benyújtásra kerülő ajánlataikban maguk határozzák meg az építési munkák vagy szolgáltatások összértékének azt a százalékos hányadát, amelyet harmadik személyekkel fognak biztosítani.
(2) Az 1. bekezdés és a 66. §, valamint a 67. § rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha utólagos építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyeket az eredetileg tervezett koncessziós projektbe vagy koncessziós szerződésbe nem foglaltak bele, és amelyek előre nem látható körülmények hatására utólag váltak szükségessé. Az ilyen építési tevékenységeket vagy szolgáltatásokat a koncesszió jogosultja azzal a feltétellel kapja meg, hogy azt az eredeti kiviteleztetővel végezteti el, amennyiben
a) műszakilag vagy gazdaságilag nem lehet őket elkülöníteni az eredeti koncessziós szerződés teljesítésétől anélkül, hogy az a közbeszerzőnek aránytalan nehézségeket okozna, vagy
b) műszakilag vagy gazdaságilag elkülöníthetők az eredeti koncessziós szerződés teljesítésétől, de feltétlenül szükségesek az eredeti koncessziós szerződés további teljesítéséhez.
(3) Az utólagos építési munkák vagy szolgáltatások összértéke nem haladhatja meg az eredeti koncessziós szerződés értékének 20%-át.

69. §
A koncesszió jogosultja, mely közbeszerző, köteles az építési munkák vagy szolgáltatások harmadik személyektől történő beszerzése során a jelen törvény szerinti közbeszerzési eljárásokat alkalmazni.

A koncesszió jogosultjára vonatkozó szabályok, amennyiben nem közbeszerzőről van szó

70. §
(1) A koncesszió jogosultja, aki/amely nem közbeszerző, az építési munkák vagy szolgáltatások harmadik személyektől történő beszerzése során a 71. § rendelkezései szerint jár el, amennyiben ezen beszerzések becsült értéke egyenlő vagy több mint 5 000 000 euró. Az építési munkák beszerzésének becsült értékét az 5. § szerint kell meghatározni.
(2) Nem tekinthetők harmadik személynek azon személyek csoportjai, amelyek a koncesszió megszerzése céljából jöttek létre, vagy meghatározó befolyás alatt álló cégek.
(3) Befolyás alatt álló cégnek számít a nem közbeszerzői státusú koncessziós jogosult általi építési munka beszerzése szempontjából az a jogi személy, amelyre közvetlen vagy közvetett döntő befolyása van a koncesszió jogosultjának, vagy amely döntő befolyással bír a koncesszió jogosultjára nézve, vagy amely a koncesszió jogosultjával együtt harmadik személy döntő befolyása alatt áll tulajdonjogból, pénzügyi részesedésből vagy az irányítását meghatározó szabályokból kifolyólag.
(4) Befolyás alatt álló cég az a jogi személy is, amelynek közvetlen vagy közvetett döntő befolyása van a koncesszió jogosultjának tagjára, vagy amely döntő befolyással bír a koncesszió jogosultjának tagjára, vagy amely a koncesszió jogosultjának tagjával együtt alárendeltje más jogi személy döntő befolyásának tulajdonjog, pénzügyi részesedés vagy az irányítását meghatározó szabályozás alapján.
(5) Közvetlen vagy közvetett döntő (meghatározó) befolyás alatt azt értjük, ha a jogi személy más jogi személy esetében
a) a részvények többségének tulajdonosa, vagy a többségi üzletrész tulajdonosa, vagy
b) a szavazati jog többségével rendelkezik, vagy
c) az igazgató szerv vagy végrehajtó szerv, vagy ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét maga nevezi ki.
(6) A 2. bekezdés szerinti beszállítók teljes jegyzékét a koncessziós kérvényben tüntetik fel. Ezt a jegyzéket minden változást követően frissíteni kell.

71. §
(1) A koncesszió jogosultja, aki/amely nem közbeszerző, a 70. § szerinti beszerzéseknél köteles hirdetményt megjelentetni a közbeszerzési eljárás megindításáról. A hirdetményt építési munkákra vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítása esetében megküldi a kiadóhivatalnak és a hivatalnak a 23. § 1. bek. értelmében, szolgáltatásnyújtási közbeszerzési eljárás megindítása esetében a hivatalnak a 23. § 1. bek. értelmében. A hirdetményben feltünteti
a) a beszerzés tárgyának leírását,
b) a részvételi kérelmek benyújtásának helyét és határidejét, valamint az ajánlatok benyújtásának határidejét,
c) az ajánlatok kiértékelésének szabályrendszerét,
d) a részvételi feltételeket a 27. és 28. § szerint, ha az szükséges,
e) az egyéb szükséges információkat.
(2) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési eljárás hirdetményét elküldték a kiadóhivatalnak.
(3) Az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 40 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési eljárás megindításának hirdetményét a kiadóhivatalnak elküldték, vagy az ajánlattételi felhívás kiküldésétől számítva. Ez a határidő 5 nappal lerövidíthető, ha a koncesszió jogosultja korlátlan és közvetlen hozzáférést tesz lehetővé elektronikus berendezésekkel a versenydokumentumokhoz és a minden kiegészítő dokumentumhoz.
(4) Ha az ajánlat kidolgozásához szükséges versenydokumentumokat és kiegészítő információkat annak ellenére nem bocsátják rendelkezésre a megadott határidőn belül, hogy azokat kellő időben kikérték, vagy ha az ajánlat kidolgozásához nagy terjedelmű dokumentációt kell áttanulmányozni, vagy helyszíni szemle szükséges a beszerzés tárgyának kivitelezése helyén, a koncesszió jogosultja meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt olyan mértékben, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek minden információval, amely az ajánlat kidolgozásához szükséges.
(5) A koncesszió jogosultja, aki/amely nem közbeszerző, nem köteles hirdetményt megjelentetni a közbeszerzési eljárás megindításáról, ha az építési munkák elvégzésre vagy szolgáltatások nyújtására harmadik személynek adott megbízással az 58. §-ban taglalt feltételek egyikét teljesíti.
(6) A beszerzőre a 67. § 6. bek. rendelkezései azonos mértékben vonatkoznak.

NEGYEDIK FEJEZET
A beszerző értékhatáron felüli beszerzései

72. §
A beszerző értékhatáron felüli beszerzés során a második rész szerint köteles eljárni, amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik.

73. §
(1) Az értékhatáron felüli beszerzésekre vonatkozó eljárást nem alkalmazzák
a) víz megvásárlására, ha azt olyan beszerző szerzi be, amely legalább egy tevékenységet végez a 8. § 4. bek. szerint,
b) energiaszállításra vagy fűtőanyag-szállításra energiatermelés céljára, ha azt olyan beszerző szerzi be, amely legalább egy tevékenységet végez a 8. § 3. bek. vagy a 8. § 9. bek. a) pontja szerint.
(2) Az értékhatáron felüli beszerzések eljárási szabályait nem alkalmazzák áruszállítási, építési munkák kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási beszerzések esetén azzal a feltétellel, hogy legalább az átlagos éves forgalom8a) 80%-át a megelőző három évben a befolyás alatt álló cég az ilyen áruszállításokkal, építési munkákkal vagy szolgáltatások olyan cégeknek való nyújtásával érte el, amelyek befolyása alatt áll, és amelyeket
a) a beszerző befolyás alatt álló cégtől szerez be,
b) a több beszerző társulásával, a 8.§ 3-9. bek. szerinti egyes tevékenységek végzésére létrehozott jogi személy szerez be, amely ezen beszerzők valamelyikének a befolyása alatt áll.
(3) A beszerző általi beszerzések vonatkozásában befolyás alatt álló cég az a jogi személy, amely vonatkozásában összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettsége áll fenn külön jogszabályi előírás szerint,15) vagy amely felett beszerző közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni a 8. § 1. bek. a) pontja szerint, vagy amely a beszerző felett gyakorol döntő befolyást, vagy amely a beszerzővel együtt másik jogi személy döntő befolyása alatt áll tulajdonjog, pénzügyi részesedés vagy irányítási szabályozás miatt.
(4) Ha az átlagos éves forgalom8a) a befolyás alatt álló cégben az előző három évben nem mutatható ki a 2. bekezdés szerint az alapítás időpontja vagy a tevékenység megkezdése miatt, elsősorban a becsült forgalmat8a) kell kimutatni.
(5) Ha több mint egy befolyás alatt álló cég szállít azonos vagy hasonló árut, teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást, vagy nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, az ezen befolyás alatt álló cégek teljesített szolgáltatásokból vagy árubeszerzésekből, vagy építési beruházásokból származó teljes forgalmat8a) kell figyelembe venni.
(6) Az értékhatáron felüli beszerzésekre vonatkozó eljárásrendet nem alkalmazzák áruszállítás, építési munkák és szolgáltatásnyújtás beszerzésére, ha azokat
a) több, a 8. § 3-9. bekezdése szerinti tevékenységek valamelyikét végző beszerző által létrehozott jogi személy szerzi be ezen beszerzők valamelyikének, vagy
b) a beszerző mint az a) pont szerinti jogi személy egyik alapítója szerzi be ennek a jogi személynek azzal a feltétellel, hogy
1. ez a jogi személy az adott tevékenység végzésére lett létrehozva legalább hároméves időszakra, és
2. a társasági szerződés meghatározza, hogy a beszerzők, melyek egyben alapítók is, legalább három éven át a tagjai maradnak.

74. §
Több tevékenységet felölelő beszerzés
(1) A több tevékenységet magába foglaló beszerzés azon tevékenység hatályos szabályai szerint zajlik, amelyre a legnagyobb mértékben irányul; a beszerző a beszerzést nem oszthatja fel annak érdekében, hogy elkerülje az értékhatár feletti beszerzésre vonatkozó eljárást.
(2) A közbeszerző a beszerzést értékhatár feletti beszerzésként hirdeti meg, amennyiben annak egy részét ilyen eljárásban kell meghirdetni, és az értékhatár feletti beszerzésekre vonatkozó eljárás szabályai szerint kell eljárnia a beszerzőnek azon rész tekintetében is, mely esetében objektív módon nem állapítható meg, hogy a beszerzés mely tevékenységre vonatkozik a legnagyobb (döntő) mértékben.
(3) A beszerző értékhatár feletti beszerzési eljárásban hirdeti meg a beszerzéseket, amennyiben azok egy részének ilyen eljáráshoz kell igazodniuk, a másik részüknek viszont nem kell ilyen eljáráshoz igazodniuk és nem vonatkozik rájuk az értékhatáron felüli beszerzési eljárás kötelezettsége a beszerző részéről, és ha objektív módon nem határozható meg, hogy a beszerzés mely tevékenységre vonatkozik a legnagyobb (döntő) mértékben.

75. §
Egyes áruszállítási ajánlatok értékelése
(1) A beszerző kizárhatja az áruszállítási ajánlatot, ha a külön jogszabályok16) szerint harmadik országból származó termékek részaránya az ajánlatot képező termékek értéke több mint a felét teszi ki. A termékek részarányának megállapításakor termékként kell figyelembe venni a távközlési hálózatok berendezésekben használt szoftvereket is.
(2) Ha az ajánlatok 35. § szerinti kiértékelésekor kettő vagy több ajánlat egyenértékű, előnyt élvez az az ajánlat, amelyet nem lehet kizárni az 1. bekezdés szerint, amennyiben az árak közötti különbség nem több három százaléknál.
(3) A 2. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a beszerző ennek következtében köteles lenne más műszaki tulajdonságokkal rendelkező árut beszerezni a korábban beszerzett áruénál, amelyet műszaki problémák miatt nem tudna használni az üzemében és karbantartási célokra, vagy azért, mert az aránytalanul nagy költségeket okozna neki.
(4) Az 1-3. bekezdés rendelkezései vonatkoznak azokra az ajánlatokra is, amelyekben a termékek 1. bekezdés szerinti részaránya harmadik országból származik, amellyel az Európai Unió nem kötött kétoldalú vagy többoldalú megállapodást a tagállami piacok hasonló és hatékony elérhetőségének biztosításáról ezen harmadik országból.
(5) Az 1-3. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, amennyiben – összhangban az Európai Unió Tanácsának döntésével – többoldalú vagy kétoldalú megállapodást kötöttek a harmadik országgal, mely a tagállami ajánlattevőknek hasonló és hatékony hozzáférést biztosít ezen állam piacához, vagy amennyiben más kötelezettség nem áll fenn, melyet az Európai Unió vagy annak tagállami teljesíteni kötelesek ezen állammal szemben.

Az értesítések nyilvánosságra hozatala

76. §
(1) A beszerző (ajánlatkérő) rendszeres időközönként, de évente legalább egyszer tájékoztató jellegű értesítést tesz közzé, ha
a) az árubeszerzések becsült összértéke vagy az árubeszerzési keretmegállapodások termékenkénti becsült összértéke, melyeket az elkövetkező 12 hónap folyamán meghirdetni tervez, eléri legalább a 750 000 eurót; a termékcsoportokat a közös közbeszerzési szójegyzék határozza meg,
b) a szolgáltatásbeszerzések vagy szolgáltatásbeszerzési keretmegállapodások becsült összértéke minden, a 2. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatási kategóriában, amelynek beszerzését az elkövetkező 12 hónap folyamán meghirdetni tervez, eléri legalább a 750 000 eurót,
c) az építési beruházások vagy építési beruházásokra szóló, a fő jellemzőket tartalmazó keretmegállapodások becsült összértéke, melynek beszerzését az elkövetkező 12 hónap folyamán tervez, egyenlő vagy több mint 5 000 000 euró.
(2) A beszerző rendszeres tájékoztató értesítéseket tesz közzé az 1. bekezdés szerint, ha
a) áru és szolgáltatás beszerzéséről van szó, a lehető leghamarabb a naptári év kezdetén,
b) építési beruházásról van szó, a lehető leghamarabb a tervezett építési munkák beszerzési tervének vagy a tervezett építési beruházásra szóló keretmegállapodás tervének a jóváhagyása után.
(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a közvetlen tárgyalásos eljárásra.
(4) A beszerző nyilvánosságra hozhat vagy nyilvánosságra hozatal céljából a kiadóhivatalnak rendszeres tájékoztató értesítéseket is küldhet fontos projektekkel kapcsolatosan, még ha ezeket nem köteles is megjelentetni. Amennyiben az ilyen értesítés nyilvánosságra hozatalra kerül, a benne szereplő információkat már nem köteles megismételni a közbeszerzési eljárás megkezdéséről szóló hirdetményben, elegendő, ha feltünteti, hogy ez a hirdetmény kiegészítő hirdetmény a nyilvánosságra hozott rendszeres tájékoztató jellegű értesítőhöz.
(5) A beszerző a beszerzés megszerzését megcélzó érdeklődő kérésére hozzáférhetővé teszi az árubeszerzési, az építési beruházások kivitelezéséről szóló vagy szolgáltatásnyújtási szerződésben rendszeresen szerepeltett műszaki követelményeket, vagy azon műszaki követelményeket, amelyeket érvényesíteni kíván beszerzésében, melyre az 1. és 2. bekezdés szerinti rendszeres tájékoztató értesítések vonatkoznak. Ha a műszaki követelmények általánosan hozzáférhető műszaki jellemzőkből indulnak ki, elegendő az ezen jellemzőkre való tárhely elérhetőségét feltüntetni.

77. §
(1) A versenyfelhívás közzétehető
a) a rendszeres (időszakos) tájékoztató értesítéshez csatolt versenyfelhívásban,
b) az előminősítési rendszerről szóló hirdetménnyel,
c) közbeszerzés megindításáról szóló hirdetménnyel.
(2) Ha dinamikus beszerzési rendszerről van szó, a versenyfelhívás egyben az 1. bekezdés c) pontja szerinti közbeszerzés megindításáról szóló hirdetmény is ezen a rendszeren belül. Az ezen rendszerben meghirdetett beszerzési versenyfelhívás egyszerűsített közbeszerzési hirdetménynek tekintendő.

78. §
(1) Ha a versenyfelhívást a beszerző az időszakos tájékoztató értesítéshez csatolt versenyfelhívással valósítja meg, az ilyen hirdetményben elsősorban feltünteti
a) a beszerzendő áru, építési munkák vagy szolgáltatások sajátos adatait,
b) a tájékoztatást a meghívásos versenyen alapuló vagy hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban történő beszerzésről, azok további közzététele nélkül,
c) a határidőket, melyek alatt az érdeklődők benyújthatják írásbeli jelentkezésüket.
(2) A rendszeres (időszakos) tájékoztató értesítéshez csatolt versenyfelhívást legkorábban 12 hónappal a 3. bekezdés szerinti hirdetmény elküldésének napja előtt lehet megjelentetni.
(3) A beszerző a részvételi feltételek teljesítésének kiértékelése előtt minden érdeklődőt felszólít, hogy ismételten erősítse meg részvételi szándékát a beszerzés tárgyának részletes tájékoztató leírása alapján. A felszólítás elsősorban tartalmazza
a) a beszerzés tárgyának fajtáját és mennyiségét, beleértve a kiegészítő beszerzések lehetőségét is, és amennyiben az lehetséges, a becsült határidőt, mely alatt a kiegészítő beszerzés megvalósítható; ha ismétlődő beszerzésekről van szó, a beszerzés tárgyának fajtáját és mennyiségét, és amennyiben az lehetséges, a becsült határidőt, mely folyamán a későbbi áruszállítási, építési munka-kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási versenyfelhívások nyilvánosságra hozatalra kerülnek,
b) annak megjelölését, hogy szűkebb körű (meghívásos) versenyeljárásról vagy nyilvános hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásról van-e szó,
c) az áruszállítás, az építési munka vagy szolgáltatásnyújtás megkezdésének vagy befejezésének időpontja,
d) a versenyben való részvételi kérelmek benyújtási helyének címe és időpontja, valamint a nyelv vagy nyelvek, melyeken a kérvényeket kell benyújtani,
e) a beszerző (ajánlatkérő) postai címe, valamint a szükséges tájékoztatás a versenydokumentumok és más dokumentumok beszerzéséhez,
f) gazdasági és műszaki feltételek, pénzügyi garanciák és egyéb, az érdeklődőktől megkövetelt információk,
g) a versenydokumentumok költségtérítésének nagysága és befizetési módja, ha ezt megkövetelik,
h) a beszerzés jelölése; vétel, lízing, bérlés vagy áruvásárlás részletfizetésre, vagy ezek bármilyen kombinációja,
i) az ajánlatok kiértékelésének követelményei és azok relatív súlyozása, vagy a kritériumok fontossági sorrendje, ha ezek az információk a rendszeres tájékoztató értesítésben, a versenydokumentumokban, az ajánlattételi felhívásban vagy tárgyalási felhívásban nem szerepelnek.
(4) A részvételi kérelmek benyújtásának határidejét és az ajánlattételi határidőt a beszerző a 82. és 84. §-sal vagy a 85. és 86. §-sal összhangban határozza meg.

79. §
(1) A közbeszerzés eredményéről szóló értesítésben a beszerző kijelölhet olyan információkat, amelyek nem hozandók nyilvánosságra. Ezek az információk vonatkozhatnak az elfogadott ajánlatokra, a sikeres pályázóra vagy az árakra; egyszerűsített formában csak statisztikai feldolgozásra továbbítják őket.
(2) Ha kutatási és fejlesztési szolgáltatás beszerzéséről van szó a 88. § b) pontja szerint, a közbeszerzés eredményéről szóló értesítésben a beszerző korlátozhatja a nyilvánosságra hozandó információkat, melyek a nyújtott szolgáltatások jellegét és mennyiségét érinti, utalva a kutatási és fejlesztési szolgáltatásra.
(3) Ha kutatási és fejlesztési szolgáltatások beszerzéséről van szó, melyek beszerzése során a 88. § b) pontja szerinti követelmény nem alkalmazható, a beszerző a bizalmas üzleti információk védelme érdekében korlátozhatja a nyújtható tájékoztatást az ilyen szolgáltatások jellegét és mennyiségét illetően.
(4) A 2. és 3. bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információknak legalább olyan terjedelműnek kell lenniük, amilyen terjedelemben megjelentek a versenyfelhívásként használt értesítőben. Ha előminősítési rendszerről van szó, legalább olyan terjedelműnek, amilyenben az ilyen szolgáltatások minősített ajánlattevői jegyzékében szerepelnek a 80. § 6. bek. szerint.

80. §
Előminősítési rendszer
(1) A beszerző előminősítési rendszert hozhat létre és vezethet az ajánlattevőkből. A beszerző, mely előminősítési rendszert hozott létre, lehetővé teszi az érdeklődőknek, hogy bármikor kérhessék minősítésüket.
(2) Az előminősítési rendszer létrehozását a minősítési rendszerről szóló hirdetmény tárgyává kell tenni. A hirdetményből egyértelműen kiolvashatónak kell lennie, hogy ennek mi a célja, és érvényesítésének mik a szabályai. Ha az előminősítési rendszer több mind három évig fennáll, a hirdetmény az minősítési rendszerről a beszerző évente közzéteszi. Ha az előminősítési rendszer rövidebb ideig áll fenn, elegendő annak a kezdeti nyilvános meghirdetése.
(3) Az előminősítési rendszert, mely különféle minősítési fokozatokat foglalhat magába, objektív feltételrendszer alapján és a beszerző által meghatározott szabályok szerint kell vezetni. Amennyiben az előminősítési rendszer vezetésének követelményei és szabályai műszaki követelményeket tartalmaznak, azokat a 34. § és a 35. a § szerint kell érvényesíteni. A követelményeket és a szabályokat szükség szerint lehet aktualizálni.
(4) A beszerző határozza meg a részvételi feltételeket a 32. § 2. bek. értelmében; a részvételi feltételek teljesítését a 33. § 2. és 9. bek. szerint értékeli ki.
(5) Az előminősítési rendszer követelményeit és szabályait a beszerző az érdeklő kérésére rendelkezésre bocsátja. A követelmények és szabályok változásait a beszerző az érintett ajánlattevők (beszállítók) tudomására hozza. Ha a beszerző megállapítja, hogy a más személy által használt előminősítési rendszer megegyezik az ő követelményeivel, tudatja az előminősített ajánlattevőkkel és a minősítés iránt érdeklődőkkel ezen személy megnevezését.
(6) A beszerző vezeti az előminősített ajánlattevők jegyzékét. Az előminősített ajánlattevők jegyzéke kategóriákba csoportosítható a beszerzési típusok szerint, melyekre a minősítésük hatályos.
(7) Az előminősítési rendszer létrehozása vagy vezetése során a beszerző a 2. bekezdés szerint jár el. A beszerző a minősítés iránt érdeklődőt az előminősítési rendszerbe történő besorolására vonatkozó döntéséről legkésőbb hat hónappal az előminősítési rendszerbe való besorolási kérelmének kézhezvétele napját követően tájékoztatja. Ha a beszerző négy hónapnál hosszabb idő alatt dönt az előminősítési rendszerbe történő besorolási kérelem kézhezvétele napját követően, a kérvény kézhezvételét követő két hónapon belül tájékoztatnia kell a minősítés iránt érdeklődőt azokról az okokról, amelyek indokolják a határidő meghosszabbítását, valamint az időpontról, amikor a döntés a kérvény elfogadásáról vagy elutasításáról megszületik.
(8) Ha a beszerző az előminősítési rendszerbe történő kérvényt elutasítja, tájékoztatnia kell a minősítés iránt érdeklődőt a döntéséről, legkésőbb 15 napon belül azt a napot követően, amikor meghozta a döntést a kérvény elutasításáról, a 3. bekezdés szerinti okok feltüntetésével.
(9) A beszerző, mely előminősítési rendszert hoz létre és vezet, az ajánlattevő minősítését csak olyan okokból szüntetheti meg, amelyek az előminősítési rendszer 3. bekezdés szerinti kritériumaiból erednek. A minősítés megszüntetésének szándékát a beszerző előre, írásban bejelenti az előminősített ajánlattevőnek, együtt azokkal az okokkal, amelyek ezt az eljárást számára lehetővé teszik, mégpedig 15 nappal a minősítése megszüntetésének napja előtt.
(10) Ha a beszerző az előminősítési rendszerről szóló értesítést versenyfelhívásként alkalmazza, az érdeklődőket a meghívásos versenybe vagy a hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásba az előminősített ajánlattevők közül választják ki.

81. §
Nyilvános versenypályázat
(1) A beszerző a nyilvános versenypályázat során az 51. § 1. bek. a) pontja és az 51. § 2-4. bek. szerint jár el. A beszerző használhatja az 51. § 6. bek. szerinti eljárást.
(2) Ha a beszerző rendszeres (időszakos) tájékoztató jellegű értesítést jelentetett meg legkorábban 12 hónappal és legkésőbb 52 nappal a közbeszerzés megindításáról szóló hirdetmény elküldésének napja előtt, az ajánlattételi határidő legalább 30 nap a közbeszerzés megindításáról szóló hirdetmény kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva, de nem lehet rövidebb 22 napnál.
(3) A 2. bekezdés szerinti ajánlattételi határidő 51. § 2. bek. szerinti lerövidítése az okok együttes hatása következtében sem eredményezhet 15 napnál rövidebb határidőt attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés megindításának hirdetményét a kiadóhivatalnak megküldték.
(4) Ha a beszerző meghatározza a részvételi feltételeket, azok teljesítését a 33. § alapján értékeli ki. A részvételi feltételeket teljesítő pályázók ajánlatait a 42. § szerint értékelik.

Meghívásos (szűkített körű) verseny

82. §
(1) A beszerző csökkentheti az érdeklődők számát, melyeket ajánlattételre szólít fel, azt azonban szem előtt kell tartania, hogy a gazdasági verseny érvényre juthasson. Az érdeklődők kiválasztását az érdeklődők számára hozzáférhető objektív szabályrendszerrel összhangban hajtja végre. Ezek a szabályok kiindulhatnak a beszerző objektív szükségletéből, hogy az érdeklődők számát olyan szintre csökkentse, amelyet az a szükséglet indokol, hogy a beszerzés jellege és a megvalósításához rendelkezésre álló források kiegyensúlyozottak legyenek.
(2) A versenyfelhívással egybekötött időszakos tájékoztató jellegű értesítésben vagy a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló hirdetményben a beszerző meghatározza a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét és a részvételi feltételeket, ha ilyeneket megszab.
(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési eljárás megindításának hirdetményét vagy a versenyfelhívással egybekötött időszakos tájékoztató értesítést a beszerző a kiadóhivatalnak megküldte; a részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 15 napnál.

83. §
(1) Az ajánlattételi felhívás tartalmazza
a) a versenydokumentumok kikérésének helyét és határidejét, amennyiben azok nem képezik részét a felhívásnak, vagy a versenydokumentumok tárhelyére való utalást, ha a beszerző korlátlan és közvetlen elektronikus hozzáférést kínál a versenydokumentumokhoz elektronikus berendezésekkel,
b) a versenydokumentumokért kért térítés nagyságát és módját, ha ezt megköveteli,
c) a kiegészítő dokumentumok kikérésének határidejét, ha az számításba jöhet, valamint azok költségtérítését és térítési feltételeit,
d) a tájékoztatást a versenyfelhívással egybekötött időszakos tájékoztató értesítés nyilvánosságra hozataláról,
e) az ajánlattételi határidőket, az ajánlatok benyújtásának helyét, a nyelvet vagy nyelveket, melyeken az ajánlatok benyújthatók,
f) az ajánlatok kiértékelésének feltételrendszerét, ha azok nincsen feltüntetve a versenyfelhívásként használ időszakos tájékoztató értesítésben,
g) az egyes feltételek relatív súlyát az ajánlatok kiértékelésében vagy a kritériumok ereszkedő fontossági sorrendjét, ha azok nincsenek feltüntetve a versenyfelhívásként használt időszakos tájékoztató értesítésben vagy a versenydokumentumokban,
h) az összes, mellékletként megkövetelt dokumentum feltüntetése,
i) egyéb fontos információk.
(2) Az ajánlattételi felhívás során a beszerző az 53. § 3. bekezdése szerint jár el.

84. §
(1) A beszerző az ajánlattételi határidőt a kiválasztott érdeklődőkkel történt megegyezés szerint csak akkor határozhatja meg, ha minden érdeklődőnek azonos időtartam fog a rendelkezésére állni az ajánlat előkészítésére és benyújtására.
(2) Ha nem érhető el az ajánlattételi határidő 1. bekezdés szerinti, megegyezéses meghatározása, a beszerző állapítja meg a határidőt, melynek nem lenne szabad rövidebbnek lenni 24 napnál az ajánlattételi felhívás elküldésének napjától számítva, de semmiképpen nem lehet 10 napnál rövidebb.
(3) A 2. bekezdés szerinti ajánlattételi határidő 5 nappal lerövidíthető, ha a beszerző korlátlan és közvetlen elérhetőséget biztosít elektronikus berendezéseken keresztül az összes versenydokumentumhoz és kiegészítő dokumentumhoz attól a naptól kezdve, amikor a versenyfelhívásként használt időszakos tájékoztató értesítést közzétette, nem lehet azonban rövidebb 10 napnál.
(4) Ha a versenydokumentumok és a kiegészítő dokumentumok nem állnak rendelkezésre a 38. § és a 83. § 2. bek. szerinti határidőkben annak ellenére sem, hogy kellő időelőnnyel kikérésre kerültek, vagy ha az ajánlat kidolgozása nagy terjedelmű dokumentáció áttanulmányozását követeli meg, vagy a beszerzési tárgy rendeltetési helyének szemléjével jár együtt, a beszerző arányos mértékben meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt úgy, hogy a kiválasztott érdeklődők minden információt megismerhessenek, amely ajánlatuk kidolgozásához szükséges; ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az ajánlattételi határidőt az 1. bekezdés értelmében határozták meg.

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

85. §
(1) A beszerző csökkentheti az érdeklődők számát, akiket/amelyeket tárgyalásra szólít fel, miközben ügyel arra, hogy a gazdasági verseny érvényre juthasson. Az érdeklődők kiválasztását az érdeklődők számára hozzáférhető objektív szabályrendszerrel összhangban hajtja végre. Ezek a szabályok kiindulhatnak a beszerző objektív szükségletéből, hogy az érdeklődők számát olyan szintre csökkentse, amelyet az a szükséglet indokol, hogy a beszerzés jellege és a megvalósításához rendelkezésre álló források kiegyensúlyozottak legyenek.
(2) A versenyfelhívásként alkalmazott időszakos tájékoztató értesítésben vagy a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló hirdetményben a beszerző meghatározza a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét és a részvétel feltételeit, ha ilyeneket meghatároz.
(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési eljárás megindításának hirdetményét vagy a versenyfelhívással egybekötött időszakos tájékoztató értesítést a beszerző a kiadóhivatalnak megküldte; a részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 15 napnál.

86. §
(1) Az ajánlattételi felhívás tartalmazza a 83. § 1. bekezdése szerinti kellékeket, a benyújtott ajánlatról szóló tárgyalás helyét és várható időpontját.
(2) Az ajánlattételi felhívás során a beszerző az 53. § 3. bek. szerint jár el.
(3) A beszerző a kiválasztott érdeklődőkkel történő megállapodás szerint csak akkor szabhat meg ajánlattételi határidőt, ha minden résztvevő egyenlő felkészülési és ajánlattételi időt kap.
(4) Ha nem érhető el megállapodás az ajánlattételi határidőről a 3. bekezdés szerint, a beszerző határozza meg a határidőt, amelynek nem kellene 24 napnál rövidebbnek lennie az ajánlattételi felhívás kiküldésének napjától számítva, de nem lehet rövidebb 10 napnál.
(5) A 4. bekezdés szerinti ajánlattételi határidő öt nappal lerövidíthető, ha a beszerző korlátlan és közvetlen hozzáférést biztosít elektronikus berendezésekkel a versenydokumentumokhoz és minden kiegészítő anyaghoz a versenyfelhívásként alkalmazott időszakos tájékoztató értesítés közzétételének napjától, de nem lehet rövidebb tíz napnál.
(6) Ha a versenydokumentumok és a kiegészítő dokumentumok nem állnak rendelkezésre a 38. § és a 2. bekezdés szerinti határidőkben annak ellenére sem, hogy kellő időelőnnyel kikérésre kerültek, vagy ha az ajánlat kidolgozása nagy terjedelmű dokumentáció áttanulmányozását követeli meg, vagy a beszerzési tárgy rendeltetési helyének szemléjével jár együtt, a beszerző arányos mértékben meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt úgy, hogy a kiválasztott érdeklődők minden információt megismerhessenek, amely ajánlatuk kidolgozásához szükséges; ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az ajánlattételi határidőt az 3. bekezdés értelmében határozták meg.

87. §
A beszerző tárgyalásokat folytat a pályázókkal a szerződéses feltételekről, és a tárgyalások során köteles az 57. § 7. és 9. bekezdése szerint eljárni. A beszerző az 57. § 6. és 8. bekezdése szerint járhat el, ha ezt a lehetőséget feltünteti a versenyfelhívásként alkalmazott időszakos tájékoztató értesítésben vagy a versenydokumentumokban.

Közvetlen tárgyalásos eljárás

88.§
Közvetlen meghívásos tárgyalásos eljárást a beszerző csak akkor alkalmazhat, ha az alábbi feltételeknek legalább az egyike teljesül:
a) a korábbi versenypályázaton, szűkített körű versenyben vagy hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson egy ajánlatot sem nyújtottak be, vagy a benyújtott ajánlatok közül egy sem felelt meg a beszerzőnek a beszerzés tárgyával kapcsolatban meghatározott követelményeinek, vagy nem került benyújtásra egyetlen részvételi kérelem sem, és azzal a feltétellel, hogy a beszerzés eredeti feltételei lényegesen nem változnak,
b) a beszerzés kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célokat szolgál, nem irányul nyereség biztosítására vagy a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek fedezetének megtermelésére; az ilyen beszerzési eljárás nem lehet akadálya további, ugyanilyen célokat szolgáló beszerzések versenyszerű lebonyolításának,
c) az áru, az építési munka vagy szolgáltatás műszaki okokból, művészeti okokból vagy kizárólagos jogokból12) fakadó okokból csak egy előre meghatározott ajánlattevő által nyújtható,
d) az áruszállítási, az építkezési vagy szolgáltatásnyújtási beszerzésre nem a beszerző által előidézett, általa előre nem látható rendkívüli esemény miatt kerül sor, és az így keletkezett időhiány miatt nem lehet versenypályázatot, meghívásos versenyt vagy hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást lefolytatni; rendkívüli esemény alatt természeti csapást, katasztrófahelyzetet (balesetet) vagy emberek életét vagy a környezetet közvetlenül veszélyeztető helyzetet értünk; a további ehhez kapcsolódó beszerzéseket közbeszerzési eljárásokon sürgősségi eljárást alkalmazva hajtják végre, amennyiben az lehetséges,
e) kiegészítő áru szállításának esete áll fenn az eredeti beszállítótól (ajánlattevőtől) a szokásos áru vagy berendezés részleges pótlása céljából, vagy a már leszállított áru vagy berendezés bővítése céljából, amikor is a beszállító változása a beszerzőt más műszaki jellemzőkkel bíró áru vagy berendezés megszerzésére kényszerítené, mely a működtetés vagy karbantartás során összeegyeztethetetlen vagy aránytalan műszaki nehézségeket okozna,
f) kiegészítő építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyeket az eredeti szerződés nem tartalmazott, és amelyek utólag, előre nem látható körülmények miatt váltak szükségessé, és a beszerzést az eredeti ajánlattevő kapja meg, aki/amely az eredeti szerződést végrehajtja, amennyiben a kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások az eredeti szerződés teljesítéséhez elengedhetetlenek, és
1. műszakilag és gazdaságilag nem választhatók külön az eredeti szerződés teljesítésétől anélkül, hogy az a beszerzőnek nem okozzon aránytalanul nagy nehézségeket, vagy
2. műszakilag és gazdaságilag különválaszthatók ugyan az eredeti szerződés teljesítésétől, de elengedhetetlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez,
g) új építési munkákról van szó, melyek lényege az eredeti ajánlattevő által végzett azonos vagy hasonló jellegű építési munkák ismétlődése olyan feltétellel, hogy
1. összhangban állnak az alapvető projekttel és az eredeti beszerzés nyilvános versenypályázaton, szűkebb körű versenyen vagy hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson került elnyerésre,
2. a tájékoztatás a közvetlen tárgyalásos eljáráson történő beszerzésről már része volt a versenyfelhívásként használt értesítésnek az eredeti beszerzés meghirdetése során, és
3. az ismétlődő építési munkák becsült értékét beleszámítják az építési munkák kivitelezéséről szóló beszerzés becsült összértékébe,
h) olyan áru beszerzéséről van szó, amelynek tőzsdén jegyzett ára van és árutőzsdén kerül beszerzésre,
i) keretmegállapodás alapján történő beszerzésekről van szó,
j) rendkívül kedvező áron kínált áru beszerzéséről van szó, amely a piaci árnál kisebb, és csak szűk időhatárok közt kerül felkínálásra,
k) rendkívül kedvező feltételek mellett kínált áruról van szó, amit felszámolóbiztos, csődbiztos vagy végrehajtó értékesít,
l) olyan érdeklődőről van szó, akinek/amelynek a tervét a bíráló bizottság győztesként vagy a győztesek egyikeként értékelte ki a tervpályázaton; ha több győztes résztvevő van, a beszerző mindegyiket köteles tárgyalásra felszólítani.

89. §
A beszerző tárgyalásra szólít fel egy vagy több kiválasztott érdeklődőt a 88. § feltételeinek függvényében, tárgyal velük a szerződéses feltételekről, főként a műszaki, az adminisztratív és pénzügyi feltételekről. A beszerző az 59. § 2-5. bekezdése szerint jár el.

90. §
Keretmegállapodás
(1) Keretmegállapodás megkötésekor a beszerző a jelen törvényszakasz szerinti beszerzési eljárásokat alkalmazza.
(2) A beszerző a keretmegállapodást tekintheti áruszállítási szerződésnek, építési munkák kivitelezéséről szóló szerződésnek vagy szolgáltatásnyújtási szerződésnek.
(3) Ha a beszerző a jelen törvényszakasz szerint keretmegállapodást kötött, a keretmegállapodás alapján megrendelést adhat ki a 88. § i) pontja szerint.
(4) A keretmegállapodás nem akadályozhatja a tisztességes gazdasági versenyt.


HARMADIK RÉSZ
Értékhatár alatti beszerzések eljárásai

91. §
Bevezető rendelkezések
(1) Értékhatár alatti beszerzéseknél a közbeszerző
a) a 96-99. §-ok szerint jár el, ha a piacon szabadon elérhető áru szállításáról, építési munkákról vagy szolgáltatásnyújtásról van szó,
b) a 100-102. §-ok szerint jár el, ha
1. az a) pontban taglaltaktól eltérő áruról, építési munkáról vagy szolgáltatásról van szó,
2. védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről, vagy
3. a 6. § 1. bek. b) pontja szerinti közbeszerzőről vagy a 6. § 2. bek. szerinti jogi személyről van szó, melyet teljes mértékben vagy túlnyomó mértékben a 6. § 1. bek. b) pontja szerinti közbeszerző finanszíroz vagy ellenőriz, vagy amelyben ez a közbeszerző nevezi ki vagy választja meg az irányító szerv vagy az ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét, amennyiben a műszaki feltételek objektív okokból nem teszik lehetővé az a) pont szerinti eljárást,
(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti eljárás alkalmazásakor nem köthető koncessziós szerződés és csak legfeljebb 12 hónapra köthető keret-megállapodás.
(3) A 7. § szerinti személy, az értékhatár alatti megrendelések során, az elektronikus piactér használatával, közbeszerzőként jár el.

Értékhatár alatti beszerzések elektronikus árlejtéssel (elektronikus piacon)

96. §
(1) Az elektronikus piacon történő ajánlattételi lehetőség feltétele a jelen törvény szerinti regisztráció.
(2) A regisztrált pályázó vagy érdeklődő jogosult az elektronikus piacon bármikor közzétenni ajánlatot a piacon szabadon elérhető áru szállítására, építési munkára vagy szolgáltatásnyújtásra, miközben köteles azokat besorolni az áruk, építési munkák és szolgáltatások osztályozásának illetékes részébe, valamint feltüntetni legalább az árat vagy a teljesítés egységárát, a teljesítés nyújtása kezdetének vagy a leszállításnak az időpontját és helyét, ahová képes a teljesítést leszállítani. A közzétett ajánlat egyben szerződéskötési javaslat is, egy előre meg nem határozott közbeszerzővel szemben, éspedig a jelen törvény szerinti feltételekkel és módon valamint az elektronikus piactér kereskedelmi feltételeivel.
(3) A közbeszerző előzetesen elfogadhatja a legolcsóbb ajánlatot, melyet az elektronikus piacon közzétettek, ha az azonos vagy egyenértékű áru, építési munka vagy szolgáltatás nyújtására az ajánlat elfogadásakor legalább három ajánlat közzé van téve.
(4) Az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadását követően minden regisztrált pályázónak vagy érdeklődőnek, amelynek személyes profiljában adat található azonos osztályozású áruról, építési munkáról vagy szolgáltatásról [9.d § 6. bek. c) pont], mint amilyenben az előzetes ajánlat elfogadásra került, de minden regisztrált pályázónak vagy érdeklődőnek is, mely erről az eseményről a tájékoztatás megküldésének lehetőségét választotta elektronikus kommunikációs címére küldött küldeménnyel [9.d § 6. bek. a) pont], tájékoztatást küld az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadásáról.
(5) Az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadását követően a közbeszerző által megállapított határidőben, mely nem lehet rövidebb 72 óránál, minden regisztrált pályázó vagy érdeklődő jogosult a közbeszerzőnek ajánlatot benyújtani árura, építési munkára vagy szolgáltatásra, mely azonos vagy egyenértékű azzal, amelynek ajánlatát előzetesen elfogadta; az ajánlatok benyújtására oly módon kerül sor, mely lehetővé teszi, hogy mindenki lássa, milyen új ajánlat benyújtására került sor. Az első mondat szerinti határidő szünetel államünnepeken és munkaszüneti napokon; a 9.c § 10. bek. rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra.
(6) Az 5. bekezdés szerinti határidő leteltével a közbeszerző a legolcsóbb ajánlatot fogadja el az ajánlatokból, melyeket az 5. bekezdés szerint nyújtottak be, valamint a 3. bekezdés szerint előzetesen elfogadott ajánlatot.
(7) A 6. bekezdés szerinti elfogadás a közbeszerző szerződéskötési hajlandóságának a megnyilvánulása az áruszállítási, építési vagy szolgáltatási teljesítésről, mely az elfogadott ajánlat tárgyát képezte, mégpedig olyan feltételek mellett, amilyenek ebben az ajánlatban és az elektronikus piac üzleti feltételeiben szerepeltek.
(8) A belügyminisztérium biztosítja, hogy az elektronikus piacon megvalósult közbeszerzési eljárásban egészen a szerződés megkötéséig a pályázó vagy az érdeklődő kizárólag a jelentés nélküli azonosító adatával szerepeljen, és az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadását követően egészen a szerződés megkötéséig mindig csak egy ajánlat jelenjen meg, mégpedig az adott időben legolcsóbb ajánlat.

97. §
(1) A közbeszerző nem köteles a 96. § szerinti eljárást alkalmazni, azonban ilyen esetben
a) a beszerzést az elektronikus piacon hirdeti meg az áru, az építési munka vagy szolgáltatás osztályozásának megfelelő részben történő közzététellel; a közbeszerző arányos mértékben alkalmazhatja a 34. és 35. § rendelkezéseit,
b) a regisztrált pályázók és érdeklődők az elektronikus piac közvetítésével nyújtják be ajánlataikat,
(2) Az 1. bekezdés szerinti eljárás során a 96. § 4. – 8. bek. rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

98. §
Ha az előző, 97. § szerinti eljárásban nem nyújtottak be egyetlen ajánlatot sem vagy egyetlen benyújtott ajánlat sem teljesíti a közbeszerző által a megrendelés tárgyára vonatkozó követelményeket, valamint feltéve, hogy a megrendelés közzétételének eredeti feltételei alapvetően nem változnak meg, a közbeszerző a 100. § szerint jár el.

99. §
(1) A közbeszerző a 91. § 1. bek. a) pontja szerinti eljáráskor az első rész szerint jár el, amennyiben a 96-99. § másként nem rendelkezik, miközben úgy jár el, hogy a beszerzés tárgyára fordított költségek arányban álljanak annak minőségével és árával.
(2) A közbeszerző köteles profiljában negyedévente összegező jelentést közzé tenni a 91. § 1. bek. a) pontja szerinti beszerzéseiről az 1 000 eurónál magasabb árak feltüntetésével, és amelyben minden beszerzésnél feltünteti elsősorban
a) a beszerzés értékét,
b) a beszerzés tárgyát,
c) a sikeres pályázó azonosító adatát.
(3) A 91. § 1. bek. a) pontja szerinti beszerzés esetében nem követelik meg az írásos szerződést, kivéve azon eseteket, amikor a törvény ezt megköveteli. A közbeszerzés eredményét nem küldik el a hivatalnak.
(4) A belügyminisztérium az elektronikus piac működésén keresztül biztosítja az összes szerződés nyilvánosságra hozatalát, amelyet a 96-99. § szerinti eljárásokban megkötöttek a Központi Szerződésregiszterben;12b) e célból a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala biztosítja a szükséges együttműködést.
(5) A közbeszerző minden dokumentumot és bizonylatot nyilvántartásba vesz és a szerződéskötést követően öt éven át megőriz.

Értékhatár alatti beszerzések elektronikus piacon kívül

100. §
(1) Értékhatáron aluli beszerzések esetén a közbeszerző az első rész szerint jár el és
a) meghatározza a beszerzés becsült értékét az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjában hatályos feltételek mellett,
b) bekéri a részvételi feltételek teljesítését igazoló iratokat a 26. § 2. bek. szerint, esetlegesen további bizonylatokat is, amelyek a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot, valamint a műszaki és szakmai alkalmasságot igazolják a 27-30. § szerint, és meghatározza azokat a 32. § 6. bek. összhangban; a 32. § 10-11. bek. arányos mértékben alkalmazzák,
c) elbírálja a részvételi feltételek teljesítését a 33. § szerint és az ajánlattételi felhívással összhangban; csoportos ajánlattevők esetén a 31. §-t alkalmazza,
d) kidolgozza a versenydokumentumokat a 34. § értelmében és közzéteszi azokat a profiljában az egyes közbeszerzések szerinti bontásban, mégpedig öt éven keresztül az ajánlattételi felhívás nyilvánosságra hozatalától számítva, kivéve azon versenydokumentumokat és információkat, amelyek törvény által védettek; ha a közbeszerző engedélyezi megoldási változatok benyújtását, arányos mértékben a 37. § szerint jár el,
e) haladéktalanul magyarázatot nyújt az ajánlattételi felhívásban vagy a versenydokumentumokban feltüntetett adatokkal kapcsolatosan, legkésőbb azonban öt munkanapon belül a magyarázatkérés kézbesítését követően, minden érintett érdeklődőnek; az érdeklődő legkésőbb az ajánlattételi határidő letelte előtti hatodik munkanapig folyamodhat magyarázatért,
f) ha olyan beszerzésről van szó, melyre vonatkozóan
1. ellenvetést nyújthat be más személy is, mint államigazgatási hatóság a 137. § 2. bek. b) pontja szerint, az ajánlattételek benyújtására a 39. § rendelkezéseit, az ajánlatok felbontására a 41. § rendelkezéseit alkalmazzák,
2. más személy nem nyújthat be ellenvetést, csak államigazgatási hatóság a 137. § 2. bek. b) pontja szerint, az ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban közzétett időpontban és helyen, a 6. bekezdés szerinti módon bontják fel,
g) köteles az ajánlatok kiértékelésére bizottságot létrehozni, ha a beszerzés becsült értéke egyenlő vagy több mint 40 000 euró amennyiben áruszállításról vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, és 200 000 euró építési munkák kivitelezése esetén; a bizottság létrehozásakor a 40. § szerint jár el,
h) az ajánlatok kiértékelésekor a 42. § szerint jár el, valamint az ajánlattételi felhívásban közzé tett kritériumok szerint a 35. § alapján,
i) az ajánlatok kiértékelését követően a 44. § szerint jár el arányos mértékben, a szerződéskötéskor arányos mértékben a 45. § rendelkezéseit alkalmazza; ha megsemmisíti a használt közbeszerzési eljárási módot, a 46. §-t alkalmazza,
j) meghatározza az ajánlattételi határidőt úgy, hogy az tartalmazza az ajánlat kidolgozására és a versenydokumentumok magyarázatának beszerzésére szükséges időt; a határidő nem lehet 20 napnál rövidebb az ajánlattételi felhívás hivatalnak történő megküldése napjától számítva,
k) meghatározza az ajánlati kötöttség határidejét úgy, hogy figyelembe veszi az ajánlatok kiértékelésére és a sikeres pályázóval történő szerződéskötéshez szükséges időt,
l) a 49.a § 1. bek. b)-f) pontja és a 3-5. bek. szerint jár el.
m) minősítési rendszert hozhat létre és vezethet az ajánlattevőkről a 80. § szerint.
(2) Az ajánlattételi felhívást a közbeszerző elküldi a hivatalnak a 23. § 1. bek. szerinti módon. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza
a) az adatokat a közbeszerzőről és az egyéb kapcsolatteremtési adatokat, elsősorban a címet és a kapcsolattartó helyet, ahol további információk szerezhető be,
b) a beszerzés tárgyáról szóló információkat, főként a beszerzés megnevezését és fajtáját, az áru leszállításának helyét, az építési munkák végzésének vagy a szolgáltatások nyújtásának a helyét, a beszerzés tárgyának rövid leírását,
c) a beszerzés becsült értékét,
d) a versenydokumentumok kikérésének helyét és határidejét, vagy a versenydokumentumok elérhetőségét biztosító tárhelyre való utalást,
e) a közbeszerzésen való részvétel feltételeit,
f) az ajánlatok kiértékelésének kritériumait,
g) annak jelzését, hogy használnak-e elektronikus árlejtést,
h) az ajánlatok benyújtásának határidejét és helyét,
i) az információt, hogy védett műhelyeknek vagy védett munkahelyeknek fenntartott beszerzésről van-e szó,
j) az ajánlatok felbontásának időpontját, óráját és helyét,
k) a szerződés kötelmi idejét (időtartamát), vagy az áru leszállításának, az építési munka megvalósításának vagy a szolgáltatás nyújtásának határidejét,
l) a kiegészítő információkat, ha szükségesek,
m) az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját.
(3) A közbeszerző értékhatár alatti beszerzés esetén köteles elektronikus árlejtést alkalmaznia 43. § szerint, ha a piacon szabadon elérhető áru szállításáról van szó; ha más beszerzésről van szó, alkalmazhat elektronikus árlejtést.
(4) Az ajánlattételi felhívásban a közbeszerző kizárólagos részvételi jogot köthet ki olyan ajánlattevőknek, amelyeknek védett műhely vagy védett munkahely statútuma van.
(5) A 2. bekezdés szerint kidolgozott és megküldött ajánlattételi felhívást a hivatal a felhívást követő öt napon belül közzéteszi a közlönyben. Az ajánlattételi felhívást az ilyen közzétételt követően legalább három kiválasztott érdeklődőnek is megküldik. Az elküldés időpontját (dátumát) a közbeszerző igazolja.
(6) Ha olyan beszerzésről van szó, melyekkel kapcsolatosan ellenvetést más személy nem nyújthat be, csak államigazgatási hatóság a 137. § 2. bek. b) pontja szerint,
a) a közbeszerző köteles lehetővé tenni a részvételt az ajánlatok felbontásának minden pályázónak, mely az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be,
b) az ajánlatok felbontása előtt ellenőrzik azok sértetlenségét,
c) a közbeszerző vagy a bizottság közzéteszi az összes pályázó üzleti nevét, székhelycímét vagy vállalkozási helyét, valamint javaslatait azon feltételek teljesítésére, melyek számszerűsíthetők a közbeszerző által meghatározott ajánlatértékelési elvek szerint; az ajánlatban feltüntetett többi adat nem nyilvános,
d) a bizottság minden felbontott ajánlatot sorszámmal lát el olyan sorrendben, ahogyan benyújtásra került,
e) a közbeszerző legkésőbb öt nappal az ajánlatok felbontását követően minden pályázónak, mely az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be, elküldi a jegyzőkönyvet az ajánlatok felbontásáról; a jegyzőkönyv tartalmazza a c) pont szerint nyilvános adatokat,
f) ha az ajánlatot elektronikus formában nyújtják be, a dokumentumokat a közzétett kommunikációs formátumokban és a közzétett módon kell benyújtani úgy, hogy tartalmának megváltoztatása ellen biztosítva legyen, beleértve a kódolást és titkosítást is, ha ezt megkövetelik, továbbá úgy, hogy az ajánlat tartalmát csak az ajánlattételi határidő letelte után lehessen hozzáférhetővé tenni, miközben az ajánlat felbontásán az ajánlat bizottság számára történő elérhetővé tétele értendő; a közbeszerző kizárja azt a pályázót, akinek/amelynek az ajánlata nem tehető elérhetővé,
g) elektronikus árlejtés alkalmazása esetén az ajánlatok felbontása nem nyilvános és a jegyzőkönyvet nem kell továbbküldeni.
(7) Ha a beszerzés szolgáltatásnyújtás, melynek tárgya tanácsadói szolgáltatás irányítási területen és ezzel kapcsolatos szolgáltatások, jogi szolgáltatások, képzés és szakirányú képzés, szolgáltatás, melynek tárgya építési felügyelet ellátása vagy egyéb szolgáltatás a 3. sz. melléklet 27. kategóriája szerint, melyek esetében a teljesítés minősége elsősorban az azt nyújtó vagy a jogi személy nevében vagy helyette személyesen végző természetes személy szakképesítésétől és tapasztalataitól függ, a közbeszerző
a) az ajánlattétel értékelési feltételeként használhatja a részvételi kritériumokat és a pályázóval vagy érdeklődővel szerzett korábbi tapasztalatait, mégpedig azon természetes személy vonatkozásában is, aki azt nyújtja, vagy a jogi személy nevében vagy helyette személyesen végzi,
b) nem köteles elektronikus árlejtést alkalmazni és
c) szerződést köthet bármelyik pályázóval, mely teljesítette a részvételi feltételeket, a részvevők sorrendjében az első három hely valamelyikén végzett és ajánlata nem tartalmaz 20%-nál magasabb térítési értéket, mint a sorrendben az első helyen végzett pályázó térítési értéke.
(8) A kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékével összefüggő, 45. § szerinti kötelességek vonatkoznak az értékhatár alatti megrendelésre, melyet az elektronikus piactér használata nélkül tettek közzé.

101. §
(1) A közbeszerző egy vagy több kiválasztott érdeklődőt tárgyalásra szólít fel, és tárgyal velük a szerződés feltételeiről, ha
a) legalább egyet teljesít az 58. § b), d)-i) pontjaiban feltüntetett feltételekből,
b) az előző, a 100. § szerint lefolytatott eljárásban egyetlen ajánlat sem került benyújtásra vagy a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg a közbeszerző által a közbeszerzés tárgyára meghatározott feltételeknek, és azon feltétel mellett, hogy a beszerzés eredetileg meghatározott feltételei lényegesen nem változnak,
c) az áruszállítási, építési munkavégzési vagy szolgáltatásnyújtási beszerzésre rendkívüli körülmények miatt kerül sor, melyet nem a közbeszerző idézett elő, melyet előre nem láthatott, és tekintettel a keletkezett időhiányra, nem lehet a 96. és 97. § vagy a 100. § szerint eljárni; rendkívüli eseménynek számít főként a természeti katasztrófa, az üzemi baleset vagy az emberi egészséget és környezetet közvetlenül fenyegető helyzet, vagy
d) új építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek lényege az azonos vagy hasonló építési tevékenységek vagy szolgáltatások ismétlődése, melyeket az eredeti kivitelező teljesít azon feltétel mellett, hogy
1. az összhangban áll az alapprojekttel és az eredeti beszerzés a 100. § szerinti eljárással zajlott,
2. az eredeti beszerzés becsült értékét az 52. § 2. bek. a) pontja szerint határozták meg,
3. a tájékoztatás a közvetlen tárgyalásos beszerzésről már része volt az eredeti ajánlattételi felhívásnak az eredeti beszerzés meghirdetésekor, és
4. az ismétlődő beszerzésre az eredeti szerződés megkötésétől számított három éven belül kerül sor.
(2) A közbeszerző kidolgozza az értesítést a közvetlen tárgyalásos eljárás megkezdéséről és elküldi azt a hivatalnak a 23. § 1. bekezdésében meghatározott módon, haladéktalanul a tárgyalásokra való felhívás megküldését követően, de legkésőbb 14 nappal a szerződés megkötése előtt. Az értesítésben elsősorban feltünteti
a) a szervezet nevét, címét, statisztikai azonosító számát, a kapcsolattartó személyt, a telefonszámot, a fax-számot, az elektronikus postacímet és a közbeszerző besorolását,
b) a beszerzés tárgyának megnevezését és rövid leírását,
c) a beszerzés becsült értékét,
d) az 58. § használatának feltételét és annak indoklását,
e) az előző, a közbeszerzési eljárásban a beszerzéssel kapcsolatosan használt hirdetményt, ha volt ilyen,
f) a tárgyalásra felszólított érdeklődő vagy érdeklődők nevét, címét, kapcsolattartó személyt, telefonszámát, fax-számát, elektronikus postacímét.
(3) A 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az 1. bek. c) pontja szerinti tárgyalásos eljárásokra, ha rendkívüli eseményről van szó külön jogszabály16a) szerint, és az 58. § f) pontja szerinti eljárásra.
(4) A közbeszerző kérheti bizonylatok benyújtását, melyekkel az érdeklődő igazolja a részvételi feltételek teljesítését a beszerzés tárgyától függően.
(5) A tárgyalásra az 59. § 3. bekezdése szerinti kötelezettségek vonatkoznak.

102. §
(1) A közbeszerző értesítést küld a hivatalnak a szerződéskötésről a 23. § 1. bekezdése szerinti módon legkésőbb 14 napon belül a szerzőkötést követően. Az értesítés elsősorban tartalmazza
a) a közbeszerző azonosító adatait,
b) a beszerzés tárgyát,
c) a beszerzés becsült értékét, a szerződéses árat és a szerződéskötés időpontját,
d) az ajánlatot benyújtó pályázók számát,
e) a kizárt pályázók vagy érdeklődők számát,
f) a sikeres pályázó vagy pályázók azonosító adatait,
g) a 101. § szerinti eljárás feltételei bekövetkezésének indoklását.
(2) A tájékoztatást az 1. bekezdés szerinti szerződéskötésről a közbeszerző elküldeni keretmegállapodás megkötése esetén is, a szerződéskövetést követő 14 napon belül. A közbeszerző nem köteles tájékoztatást küldeni a hivatalnak a keretmegállapodás megkötéséről olyan szerződéskötés esetén, melyet a keretmegállapodás alapján megkötött szerződés helyett köt meg. A z 1. bekezdés szerinti szerződéskötési tájékoztatót a hivatal a hivatalos közlönyben nyilvánosságra hozza.


NEGYEDIK RÉSZ
Tervpályázat

103. §
Bevezető rendelkezések
(1) A tervpályázat a jelen törvény céljaira az az eljárás, amely lehetővé teszi a tervpályázat meghirdetőjének (a továbbiakban csak „meghirdető”) elsősorban az építőművészet, a területrendezés, az építészet és adatfeldolgozás terén terveket beszerezni, melyeket a bírálóbizottság választ ki a díjazással járó vagy a nélküli tervpályázatra benyújtott tervek közül.
(2) Tervnek a jelen törvény céljaira a résztvevő saját szellemi tevékenységének írásban vagy grafikailag megjelenített eredményét nevezzük, mely a meghirdető számára hasznos mint alapanyag a területfejlesztési dokumentáció, tervdokumentáció vagy más szolgáltatás, főként tanulmány, elemzés, projekt beszerzése esetén.
(3) Meghirdető mindenki, aki tervpályázatot ír ki önkéntesen, vagy ha a törvény így rendelkezik.
(4) Résztvevő mindenki, aki átvette a pályázati feltételeket és azokkal összhangban tervet nyújtott be.

104. §
Kötelező tervpályázat
(1) Tervpályázatot alkalmaznak, ha
a) a tervek versenyeztetése része a szolgáltatásnyújtási beszerzéshez vezető eljárásnak, vagy
b) tervek versenyeztetéséről van szó díjak vagy jutalmak odaítélésével.
(2) Kötelezően tervpályázatot alkalmaz
a) a közbeszerző a 6. § 1. bek. a) pontja szerint, ha a becsült érték egyenlő vagy több mint 130 000 euró,
b) a közbeszerző a 6. § 1. bek. b)-f) pontja szerint, ha a becsült érték egyenlő vagy több mint 200 000 euró,
c) a közbeszerző, ha a becsült érték egyenlő vagy több mint 200 000 euró és a tervpályázat
1. távközlési szolgáltatásokra vonatkozik a 2. sz. melléklet 5. kategóriája referenciaszámai szerint, melyek megfelelnek a közbeszerzési szójegyzék CPC 7524, 7525 és 7526-os referenciaszámainak,
2. kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra vonatkozik a 2. sz. melléklet 8. kategóriája, vagy
3. a 3. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatásokra vonatkozik,
d) a beszerző, ha a becsült érték egyenlő vagy több mint 400 000 euró, és a tervpályázat a 8. § 3-9. bek. szerinti tevékenységeket érint.
(3) A becsült érték
a) az 1. bek. a) pontja szerinti tervpályázatok esetén tartalmazza a szolgáltatásnyújtás becsült értékét, beleértve a résztvevők díjainak és jutalmainak értékét,
b) az 1. bek. b) pontja szerinti tervpályázat esetén a résztvevők díjainak és jutalmainak összegét, beleértve a nyújtott szolgáltatás beszerzésének értékét.
(4) A szolgáltatásnyújtási beszerzés becsült értékének kiszámítására az 5. § rendelkezései alkalmazandók.
(5) Tervpályázat esetén nyilvános versenypályázatot vagy szűkített körű versenypályázatot alkalmaznak.

105. §
A tervpályázat részvételi szabályai
(1) Tervpályázatot rendszerint korlátlan számú résztvevő számára hirdetnek.
(2) Ha a tervpályázat résztvevőinek számát korlátozzák, a tervpályázat hirdetményében meg kell határozni a résztvevők kiválasztásának feltételeit. A résztvevők kiválasztásának feltételeit egyértelműen, érthetően és megkülönböztetés-mentesen kell meghatározni, hogy kellő számú résztvevőnek lehetővé tegye a részvételt, és ezzel hatékony versenyt tegyen lehetővé. A részvevők kiválasztásának feltételei nem korlátozhatják a részvételt a részvevő székhelyének konkrét területhez vagy állam területi részéhez kötésével, sem jogi személyiségi formája iránt támasztott kötelezettséggel.
(3) Nem lehet résztvevője a konkrét tervpályázatnak az, aki a résztvevők kiválasztásának, a benyújtott tervek értékelésének feltételeit kidolgozta, vagy a 106. § 2. bek. l) pontja szerint a versenyfeltételeket hitelesítette, sem hozzá közelálló személy.
(4) A tervpályázaton való részvételért biztosíték letétele nem kérhető.
(5) A tervpályázatot a tervpályázati hirdetményről szóló értesítő közzétételével hirdetik meg.
(6) Ha a 104. § szerinti tervpályázat esete áll fenn, a tervpályázati hirdetmény értesítőjét kézbesítik a kiadóhivatalnak és a hivatalnak. A tervpályázati hirdetmény értesítője közzétételének formájára és módjára a 23. § rendelkezései vonatkoznak.

106. §
Pályázati feltételek
(1) A tervpályázatot a pályázati feltételek alapján bonyolítják le. A pályázati feltételeknek a tervpályázat hirdetményének nyilvánossá tétele napjától elérhetőeknek kell lenniük. A pályázati feltételek költségei nem haladhatják meg a sokszorosításukkal kapcsolatos kiadások összegét.
(2) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell
a) a pályázat kiírójának azonosító adatait,
b) a tervpályázat tárgyának leírását és terv terjedelmével, tartalmával, formájával kapcsolatos követelményeket,
c) a tervpályázat fajtáját,
d) a résztvevők körét,
e) a pályázati feltételek átvételi határidejét, a tervek benyújtási határidejét és a tervpályázatok kiértékelésének várható határidejét,
f) a bíráló bizottság összetételét, a tagok és póttagok családi és utónevének feltüntetésével,
g) a benyújtott tervek értékelésének szabályait és az egyes kritériumok relatív súlyát,
h) az adatot, hogy a bíráló bizottság döntése kötelező érvényű-e a meghirdetőre nézve, és hogy a megbízást az a résztvevő nyeri-e el, akinek a tervét a bíráló bizottság győztesként hirdette ki, vagy azon résztvevők valamelyike, akiknek a terveit a bíráló bizottság győztesként választotta ki, a bíráló bizottság által felállított sorrendben,
i) a győztes tervért vagy győztes tervekért kiosztható díjak száma és értéke,
j) a pályázati feltételeket teljesítő résztvevőknek kiosztható esetleges jutalmak értéke, amennyiben javaslatukat a bíráló bizottság nem minősítette győztesnek vagy a győztesek egyikének,
k) a résztvevőkkel való kapcsolattartás módja és formája,
l) az adatot, hogy a pályázati feltételeket a nyilvánosságra hozatal előtt külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően17) hitelesítették, amennyiben az építőművészet, területtervezés vagy építészmérnöki területet érintő tervpályázatról van szó,
m) egyéb adatokat, melyeket a pályázat kiírója célszerűnek tart.
(3) A pályázati feltételeket a tervpályázat kihirdetése után megváltoztatni nem lehet, és egészen a tervpályázati verseny eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírásáig kötelező érvényűek a verseny meghirdetőjére, a bíráló bizottságra és a résztvevőkre nézve.

107. §
Bíráló bizottság
(1) A meghirdető köteles legkevesebb öttagú bíráló bizottságot összeállítani olyan személyekből, akik képesek lesznek szakmailag elbírálni a pályázati feltételeket és a benyújtott terveket. Ha a résztvevőktől bizonyos szakmai képesítést is megkövetelnek, a bíráló bizottság tagjai legalább egy harmadának azonos vagy egyenértékű szakmai képesítéssel kell bírnia.
(2) A bíráló bizottságnak nem lehet tagja, sem póttagja a konkrét tervpályázaton az a személy, aki a pályázatnak részvevője, vagy résztvevőhöz közel álló személy, annak alkalmazottja, társtulajdonosa vagy munkatársa.
(3) A bíráló bizottság feladata
a) a tervpályázat előtt elbírálni a pályázati feltételeket,
b) ellenőrizni a pályázati feltételek betartását a tervpályázat során,
c) ellenőrizni a benyújtott tervek teljességét a pályázati feltételek szerint,
d) kizárni a határidő után benyújtott terveket vagy a nem megfelelő helyen benyújtott terveket, valamint azon terveket, amelyek esetében sérült az anonimitás követelménye, vagy amelyek más módon nem feleltek meg a pályázati feltételek követelményeinek,
e) kiértékelni a benyújtott terveket a pályázati feltételekben meghatározott követelmények szerint,
f) összeállítani a benyújtott tervek sorrendjét a pályázati feltételekben megállapított követelmények szerint,
g) dönteni a tervekért járó díjak és a részvételi jutalmak odaítéléséről a pályázati feltételek szerint,
h) elkészíteni a jegyzőkönyvet.
(4) A bíráló bizottság a benyújtott terveket az anonimitás megőrzése mellett értékeli és kizárólag a pályázati feltételekben meghatározott követelmények alapján. Az anonimitást egészen a tervek sorrendjéről szóló döntés megszületéséig meg kell őrizni.
(5) A jegyzőkönyvet a bíráló bizottság üléséről, melyen megszületett a döntés a tervek sorrendjéről, valamint a díjak és jutalmak kiosztásáról, a bíráló bizottság összes tagja aláírja. A jegyzőkönyv másolatát kézbesítik a meghirdetőnek és minden résztvevőnek, akinek a tervét a bíráló bizottság értékelte.

108. §
A tervpályázat eredménye
(1) A tervpályázat eredményét ugyanolyan módon hozzák nyilvánosságra, ahogyan a tervpályázat meghirdetésére sor került. A tervpályázat eredményét tudatják minden résztvevővel, akinek a tervét a bíráló bizottság értékelte.
(2) Ha a 104. § szerinti tervpályázatról van szó, a tervpályázat eredményéről szóló értesítést kézbesítik a kiadóhivatalnak és a hivatalnak. A tervpályázat eredményeiről szóló értesítés közzétételének formájára és módjára a 22. § 3. bek., a 23. § és az 50. § 5. bek. rendelkezései vonatkoznak.
(3) A tervek, melyeket díjaztak, vagy amelyekért jutalmat fizettek ki, a pályázat meghirdetőjének tulajdonát képezik. A többi tervet visszaküldik a résztvevőnek.
(4) A terveket, melyek szerzői jogi védelem alá esnek, a pályázat meghirdetője csak a szerző beleegyezésével használhatja. A terv tulajdonjogával együtt nem száll át a pályázat meghirdetőjére a szerzői jog.


ÖTÖDIK RÉSZ
Védelmi és biztonsági területet érintő beszerzések

108.a §
(1) A védelmi és biztonsági területet érintő beszerzéskor a közbeszerző vagy beszerző az első cikkely és a második cikkely első része és második része szerint jár el, amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik; nem alkalmazza a 9. § 6. bek., a 22. § 3. bek., a 24. § 1. és 2. bek., a 28. § 1. bek., a 32. §, a 47-47.a §, a 49. § 5. bek., az 50. §, az 51. §, az 55. §, az 58. §, az 59. §, a 64. § 1. és 2. bek., a 65-108. § rendelkezéseit.
(2) Beszállításnak a jelen rész céljaira a védelmi és biztonsági a fő beszerzés bizonyos része minősül, melyet alvállalkozó fog teljesíteni pénzügyi teljesítéssel járó írásos szerződés alapján.

108.b §
Hirdetmény közzététele
(1) Ha értékhatár feletti védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, a közbeszerző és beszerző előzetes időszakos értesítést tehet közzé, melyben feltünteti
a) az áruszállítások vagy áruszállítási keretmegállapodások árucsoportonkénti becsült értékét, melyet az elkövetkező 12 hónapban kíván beszerezni; a termékcsoportokat a közös közbeszerzési szójegyzékre történő utalással határozza meg,
b) a szolgáltatások vagy a szolgáltatásokra kötendő keretmegállapodások becsült értéke a szolgáltatások minden egyes kategóriájában, melyet be kíván szerezni az elkövetkező 12 hónapban,
c) a munkavégzési tevékenységek vagy munkavégzési keretmegállapodások fő jellemzői, melyeket be kíván szerezni.
(2) A közbeszerző és a beszerző előzetes értesítést tesz közzé az 1. bekezdés szerint, minél hamarabb a tervezett beszerzés vagy a beszerzendő keretmegállapodás jóváhagyását követően.
(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a közvetlen tárgyalásos eljárásra.
(4) A közbeszerző és beszerző közbeszerzési eljárást hirdet meg közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítés közzétételével, ha védelmi és biztonsági területet érintő beszerzést kíván megvalósítani vagy szűkített körű versenyben, hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban vagy versenypárbeszédben keretmegállapodást kíván kötni.
(5) Ha értékhatár alatti védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, a közbeszerzési hirdetményt a közbeszerző és beszerző elküldi a kiadóhivatalnak a közlönyben történő közzététel céljából.
(6) A közbeszerző és beszerző köteles értesítést küldeni a közbeszerzés eredményéről
a) 12 munkanapon belül a szerződés vagy keretmegállapodás megkötését követően a kiadóhivatalnak az európai közlönyben és közlönyben történő közzététel céljából, amennyiben értékhatár feletti védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó,
b) 12 munkanapon belül a szerződés vagy keretmegállapodás megkötését követően a közlönyben való megjelentetés céljára, amennyiben értékhatár alatti védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó.
(7) a közbeszerző és beszerző nem küld értesítést tájékoztatás megjelentetése céljából a közbeszerzés eredményéről, ha a közzététel ellentétben állhatna a törvényi rendelkezésekkel, a közérdekekkel, főként a védelmi és biztonsági érdekekkel, sérthetné más személyek jogos érdekeit vagy akadályozná a tisztességes gazdasági versenyt.

108.c §
(1) A védelmi és biztonsági terület beszerzési eljárásai a következők
a) meghívásos verseny,
b) nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárás,
c) versenypárbeszéd,
d) közvetlen tárgyalásos eljárás.
(2) Versenypárbeszéd alkalmazható, ha rendkívül bonyolult beszerzésről van szó védelmi és biztonsági területen, és meghívásos (szűkebb körű) verseny vagy nyílt hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárás nem alkalmazható.

108.d §
Biztonság és a titkos adatok védelme
(1) A közbeszerző és beszerző meghatározza a titkos adatok védelmének követelményeit és intézkedéseit, melyeket a pályázó vagy érdeklődő köteles biztosítani. A követelmények és a titkos adatok védelmét szolgáló intézkedések teljesítéséről beterjesztett bizonyítékok a közbeszerzési eljárás minden szakaszában megkövetelhetők. A közbeszerző és beszerző meghatározhatja, hogy a pályázó vagy érdeklődő biztosítsa a titkos adatok védelmét az alvállalkozók részéről is; az köteles követelménynek eleget tenni.
(2) Ha titkos adatokkal egybekötött, titkos adatok védelmét megkövetelő vagy titkos adatokat tartalmazó védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, a közbeszerző és beszerző feltünteti a követelményeket és az intézkedéseket a titkos adatok külön törvény szerinti17a) biztonságának és védelmének biztosítása érdekében a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről kiadott értesítőben, a versenydokumentumokban és a tájékoztató dokumentumban.
(3) A közbeszerző és beszerző a titkos adatok biztonsága és védelme érdekében megkövetelheti, hogy az ajánlatok rendszeresen tartalmazzák
a) a pályázó és a már kiválasztott alvállalkozó kötelezettségvállalását a titkos adatok biztonságának és védelmének külön törvény szerinti17a) biztosítása céljából,
b) a pályázó kötelezettségvállalását, hogy az alvállalkozójává váló személytől beszerzi az a) pont szerinti kötelezettségvállalást,
c) az adatokat a már kiválasztott alvállalkozóról, melyek lehetővé teszik, hogy a közbeszerző és a beszerző megállapíthassa, megvannak-e a szükséges kapacitásai számára hozzáférhető vagy az alvállalkozói tevékenysége végzése során elérhetővé váló titkos adatok biztonságának és védelmének biztosítására,
d) a pályázó kötelezettségvállalását a c) pont szerinti adatok rendelkezésre bocsátására közbeszerző és beszerző számára minden új alvállalkozó esetében még az alvállalkozói szerződés megkötését megelőzően.
(4) Amennyiben az összhangban áll a nemzetközi szerződéssel, mely a Szlovák Köztársaságra nézve kötelmi erővel bír, a közbeszerző és a beszerző elismeri az illetékes tagállami hatóság által kiállított bizonylatot, ha az egyenértékű a külön jogszabály szerint17a) kiadott bizonylattal. Ez nem befolyásolja az érintett külön jogszabályi17a) rendelkezéseket.

108.e §
A szállítmányok biztonsága
(1) A közbeszerző és a beszerző a védelmi és biztonsági területet érintő közbeszerzések meghirdetésekor a közbeszerzési hirdetményben, a versenydokumentumokban vagy a tájékoztató dokumentumokban meghatározza a szállítmányok biztonsági követelményeit.
(2) A bizonylatokat, melyekkel a pályázó igazolja képességét a szállítmányok biztonságával kapcsolatos követelmények teljesítésére, az ajánlat részét képezik. A szállítmányok biztonságának teljesítése igazolható
a) igazolással vagy dokumentációval, hogy a pályázó képes teljesíteni a közbeszerző vagy beszerző közbeszerzés tárgyával összefüggő kivitel, szállítás és tranzit kapcsán támasztott követelményeit, beleértve minden, az érintett tagországtól beszerzett támogató dokumentumot is,
b) a teljesítés képességének deklarálásával a közbeszerző és beszerző olyan korlátozásai közepette is, amelyek a termékek és szolgáltatások elárulását, szállítását vagy használatát érintik, vagy olyan következmények közepette, melyek a kivitel ellenőrzéséből vagy biztonsági intézkedésekből fakadnának,
c) a pályázó beszállítói láncának szervezettségéről és elhelyezkedéséről szóló bizonylatokkal és dokumentációval, mely lehetővé teszi a közbeszerző vagy beszerző megrendelései biztonságára vonatkozó, a versenydokumentumokban rögzített követelményeinek teljesítését, és a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy az esetleges változások a beszállítói láncában a szerződés teljesítése folyamán nem fogják kedvezőtlenül befolyásolni a teljesítések biztonságával szemben támasztott követelményeket,
d) a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy létrehozza vagy fenntartja a közbeszerző vagy beszerző által megkövetelt kapacitásokat utólagos, válsághelyzet okozta szükségleteinek teljesítésére az egyezményes határidőn belül és feltételek mellett,
e) a pályázó honossági országa hatóságától beszerzett támogató dokumentációjával a közbeszerző vagy beszerző utólagos, válsághelyzet okozta szükségleteinek teljesítésére,
f) a pályázó kötelezettségvállalásával a beszerzés tárgyát képező áruszállítmány karbantartására, korszerűsítésére vagy módosítására,
g) a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy haladéktalanul tájékoztatja a közbeszerzőt és a beszerzőt a szervezetében, a beszállítói hálózatában vagy ipari stratégiájában bekövetkező minden változásról, amely hatással lehet a közbeszerzővel vagy beszerzővel szembeni kötelezettségeire,
h) a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy a közbeszerzőnek és beszerzőnek rendelkezésére bocsát az egyezményes határidőn belül és feltételek mellett minden speciális eszközt, mely a pótalkatrészek, részelemek, rendszerek legyártásához és a különleges tesztelő berendezések elkészítéséhez szükséges, beleértve a műszaki rajzokat, az engedélyeket és a használati utasításokat, amennyiben elveszíti azt a képességét, hogy ezen árukat maga bocsássa rendelkezésre.
(3) A pályázótól nem követelhető meg, hogy a tagállamtól kötelezettségvállalást szerezzen be, mellyel megsérti az adott tagállam azon jogát, hogy saját belföldi feltételeit juttassa érvényre az áru kiviteli engedélye, a szállítása és tranzitja engedélyezése során a hatályos nemzetközi jog vagy az Európai Unió jogrendje szerinti árukiviteli, -szállítási és -tranzit jogosultság odaítélése idején.

108.f §
Műszaki vagy szakmai alkalmasság
(1) A műszaki alkalmasságot vagy a szakmai alkalmasságot az áru, az építési tevékenység vagy szolgáltatás fajtája, mennyisége, fontossága vagy kihasználása szerint a védelmi és biztonsági beszerzések területén általánosságban bizonyítani lehet
a) a megelőző öt évben leszállított áru vagy nyújtott szolgáltatások jegyzékével, az árak, a szállítási időpontok és a megrendelők feltüntetésével; ha a megrendelő
1. közbeszerző volt a jelen törvény értelmében, a teljesítési bizonylatot ez a közbeszerző ellenjegyzi,
2. más személy volt, nem közbeszerző, a teljesítési bizonylatot ez a személy ellenjegyzi; amennyiben ez nem lehetséges, a pályázó vagy érdeklődő nyilatkozik a teljesítésről,
b) a megelőző öt évben elvégzett építési munkák jegyzékével, csatolva az igazolásokat az építési munkák kielégítő elvégzéséről, az árak, a munkavégzés helyének és határidőnek feltüntetésével, valamint a végrehajtott munkák kereskedelmi feltételek szerinti hozzáadott értével, ha a megrendelő
1. közbeszerző volt a jelen törvény értelmében, a teljesítési bizonylatot ez a közbeszerző ellenjegyzi,
2. más személy volt, nem közbeszerző, a teljesítési bizonylatot ez a személy ellenjegyzi; amennyiben ez nem lehetséges, a pályázó vagy érdeklődő nyilatkozik a teljesítésről,
c) a technikusok vagy technikai hatóságok adataival, azok vonatkozásában, akik/amelyek felelősek a minőségellenőrzésért tekintet nélkül arra, milyen szerződéses viszonyban állnak a pályázóval vagy érdeklődővel; ha építési munka beszerzéséről van szó, azok vonatkozásában, akikhez a pályázó vagy az érdeklődő fordulhat az ezen munkák elvégzése iránti kérelmével,
d) a műszaki felszereltség, valamint a pályázó vagy érdeklődő által használt minőségbiztosítási intézkedések, és tanulmányi vagy kutatási létesítmények leírásával, valamint a szellemi tulajdonjogot érintő belső szabályzattal,
e) a pályázó vagy érdeklődő gyártási kapacitásának ellenőrzésével a közbeszerző vagy beszerző által, vagy annak nevében a pályázó vagy érdeklődő székhelye szerinti ország illetékes hatósága által és e hatóság egyetértésével; ha szükséges, a rendelkezésre álló tanulmányi és kutató eszközök ellenőrzésével, valamint az alkalmazott ellenőrző intézkedések minőségének ellenőrzésével,
f) az irányító alkalmazottak képesítéséről és szakmai gyakorlatáról vagy szakképzettségéről szóló adatokkal, különösen az építési munkák megvalósításáért vagy szolgáltatásnyújtásért felelős személyek vonatkozásában,
g) az environmentális intézkedések feltüntetésével, melyeket a pályázó vagy érdeklődő alkalmaz a szerződés teljesítése során, melynek tárgya építési munka kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása, amennyiben az erre alkalmas,
h) ha építési munkákról vagy szolgáltatásról van szó, adatokkal az átlagos éves alkalmazotti létszámról és vezetői alkalmazotti létszámról a korábbi három év alapján,
i) adatokkal a gépi felszereltségről, a műszaki felszereltségről, az anyagellátottságról, az alkalmazotti létszámról, adatokkal a tapasztalatokról, adatokkal a beszállítói forrásokról azok földrajzi elhelyezkedésének feltüntetésével együtt, amennyiben az Európai Unión kívül van a székhelyük, ha a pályázó vagy érdeklődő rendelkezésére állnak a szerződés teljesítése, a közbeszerző vagy beszerző válsághelyzet okozta utólagos szükségleteinek teljesítése, illetve a karbantartás, korszerűsítés vagy a beszerzés tárgyát képező áru kezelése céljából,
j) ha olyan áruról van szó, amely termék, és amelyet
1. mintaként, leírással vagy fényképekkel kell leszállítani,
2. ekvivalencia-nyilatkozattal és kiegészítő dokumentumokkal, a termékek egyezőségének elbírálására jogosult10) hiteles személyek vagy notifikációs személyek által kiadott minősítő bizonylatokkal,
k) a titkos adatok megkövetelt biztonsága és védelme garantálásának képességét igazoló bizonylattal, ha olyan beszerzésről van szó, amely titkosított adatokkal kapcsolatos, titkosított adatokat követel meg vagy titkosított adatokat tartalmaz.
(2) Ha a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződéssel összhangban áll, a közbeszerző és a beszerző elismeri az illetékes tagállami hatóság által kiállított jogosítványt, amennyiben az egyenértékű a külön jogszabály szerint17a) kiállított jogosítvánnyal. Ez nem befolyásolja a külön jogszabály szerinti17a) rendelkezéseket.
(3) A közbeszerző és a beszerző szükség esetén azon érdeklődőknek, akik/amelyek még nem rendelkeznek titkos adatok megismerésére feljogosító engedéllyel, utólagosan biztosíthat időt az ilyen jogosultság megszerzésére. A közbeszerző és a beszerző ezt a lehetőséget és az engedély megszerzésének határidejét feltünteti a közbeszerzési hirdetményben.
(4) A közbeszerző és a beszerző a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződéssel összhangban felkérheti az érdeklődő tagállamának illetések biztonsági hatóságát, hogy vizsgálja felül a felhasználandó helyiségek és berendezések összhangját, a betartandó gyártási és adminisztratív eljárásokat, az információáramlás módszereit és a szerződést végrehajtó alkalmazottak alkalmasságát.
(5) Ha a pályázó vagy érdeklődő objektív okokból nem képes igazolni műszaki alkalmasságát vagy szakmai alkalmasságát a meghatározott bizonylattal, a közbeszerző vagy a beszerző más okiratot is elfogadhat, mely a műszaki alkalmasságot vagy a szakmai alkalmasságot bizonyítja, kivéve az 1. bekezdés k) pontja és a 2. bekezdés szerinti bizonylatot.

108.g §
(1) A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítésben közzéteszi a részvételi feltételeket
a) a személyi alkalmasság vonatkozásának a 26. § szerint,
b) a pénzügyi és gazdasági alkalmasság vonatkozásában és azok igazolását illetően a 27. § szerint,
c) a műszaki alkalmasság és szakmai alkalmasság vonatkozásában és azok igazolását illetően a 29., 30. és 108. f § szerint.
(2) A részvételi feltételeknek, melyeket a közbeszerző vagy a beszerző meghatároz, arányosaknak kell lenniük és össze kell függeniük a beszerzés tárgyával. A közbeszerző és a beszerző megkövetelheti a pályázóktól vagy érdeklődőktől a minimális pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassági szint elérését.
(3) A közbeszerző és a beszerző megkövetelheti, hogy a pályázó vagy érdeklődő bizonyítsa, hogy a székhelye szinti országban jogosult kizárólagos szolgáltatások nyújtására valamely szakma területén, vagy tagja az illetékes szervezetnek; ezt a követelményt a közbeszerző vagy a beszerző közzéteszi a közbeszerzési eljárás hirdetményében.
(4) A közbeszerző és a beszerző az ajánlatok kiértékelésének szempontjait közzéteszi a közbeszerzési eljárás hirdetményében. Ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint értékelik ki, a közbeszerző és a beszerző minden egyes kritérium relatív súlyozását meghatározza, amely kifejezhető a maximális értékhatár-tartománnyal. A közbeszerző és a beszerző a relatív súlyozást feltünteti a közbeszerzési eljárásról szóló hirdetményben, a versenydokumentumokban és a tájékoztató dokumentumokban.

108.h §
Keretmegállapodás
(1) Keretmegállapodás megkötéséhez a közbeszerző és a beszerző a 108. c § 1. bekezdése a)-c) pontja szerinti eljárásokat alkalmazza, beleértve az ajánlatok értékeléséhez használt kritériumokat is a 35. és 35. a § szerint.
(2) Keretmegállapodás legfeljebb hétéves időtartamra köthető, a kivételes esetektől eltekintve, amikor a szállított áru, installáció, rendszer becsült élettartama indokolja a hosszabb időt , vagy a technikai problémák, melyeket a beszállító megváltozása okozna. A keretmegállapodás megkötése nem akadályozhatja a tisztességes gazdasági versenyt.
(3) A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzés eredményéről közzé tett értesítésben feltünteti a keretmegállapodás több mint hétéves időtartamra történő megkötésének indokait.
(4) A közbeszerző és a beszerző a védelmi és biztonsági téren megvalósuló, keretmegállapodáson alapuló beszerzés meghirdetése során a 64. § 3-6. bek. szerint jár el.

108.i §
(1) Meghívásos versenyben, hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben a közbeszerző és a beszerző korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket/amelyeket ajánlattétel benyújtására vagy a versenypárbeszéden való részvételre szólít fel, mégpedig legkevesebb háromra. A közbeszerző és a beszerző meghatározhatja az érdeklődők maximális számát is, akiket/amelyeket ajánlattétel benyújtására vagy a versenypárbeszéden való részvételre szólít fel.
(2) Ha az 1. bekezdés szerint kiválasztott érdeklődők száma a közbeszerző vagy a beszerző szerint nem elégséges a gazdasági versenyhez, a védelmi és biztonsági területen folyó beszerzési eljárást leállíthatja, és újabb hirdetményt küldhet ki közzétételre a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről, mely ugyanolyan adatokat és információkat tartalmaz, mint az eredeti hirdetmény a közbeszerzési eljárás megindításáról, kivéve az új részvételi kérelmek benyújtásának határidejét és a közbeszerzési értesítés megindításáról szóló hirdetmény megküldésének aktuális dátumát.
(3) A közbeszerző és a beszerző felszólítja az eredeti közbeszerzési hirdetmény alapján kiválasztott érdeklődőket, valamint a megismételt közbeszerzési hirdetmény alapján kiválasztott érdeklődőket ajánlattételeik benyújtására vagy a versenypárbeszéden való részvételre. Ez nem befolyásolja a közbeszerzőnek és a beszerzőnek azt a jogát, hogy az eredeti védelmi és biztonsági területen folyó beszerzési eljárást megsemmisítse és új beszerzési eljárást hirdessen meg védelmi és biztonsági területen.

108.j §
Közvetlen tárgyalásos eljárás
(1) Közvetlen tárgyalásos eljárást védelmi és biztonsági területet érintő beszerzés esetén a közbeszerző vagy beszerző csak akkor alkalmazhat, ha az alábbi feltételeknek legalább az egyike bekövetkezik:
a) az előző meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben nem került benyújtásra egyetlen ajánlat sem, vagy a benyújtott ajánlatok egyike sem felelt meg a közbeszerző vagy a beszerző beszerzés tárgyával kapcsolatban támasztott követelményeinek, vagy nem került benyújtásra egyetlen részvételi kérelem sem az előző meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben, azzal a feltétellel, hogy az eredeti beszerzési eljárás feltételei lényegesen nem változnak,
b) az előző meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben benyújtott minden ajánlat szabálysértő volt vagy másként elfogadhatatlan, azzal a feltétellel, hogy az eredeti szerződéses feltételek lényegesen nem változnak; a közbeszerző és a beszerző tárgyal minden pályázóval, aki/amely az előző meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben teljesítette a részvételi feltételeket és a közbeszerző vagy a beszerző követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtott be,
c) ha válsághelyzet előidézte sürgős okokból nem lehet meghívásos versenyt, sem nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárást lefolytatni szűkített határidőkkel sem; válság alatt a jelen törvény céljaira a tagállamban vagy harmadik országban kialakult helyzetet értjük, mely jelentős mértékben meghaladja a mindennapi életben előforduló károkat, és amely komolyan veszélyezteti vagy korlátozza az emberek életét és egészségét, vagy amelynek jelentős hatása van az értéktárgyakra, vagy intézkedéseket követel meg a lakosság létszükségleteinek biztosítása érdekében, vagy fennáll a fenyegetés, hogy ilyen káresemény a közeljövőben bekövetkezik; válság alatt fegyveres konfliktust és háborút is értünk,
d) ha nem a közbeszerző vagy beszerző által okozott rendkívüli esemény miatt, melyet előre látni nem lehetett, valamint a keletkezett időhiány miatt nem valósítható meg szűkített határidős meghívásos verseny, sem nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárás,
e) árut, építési tevékenységet vagy szolgáltatásokat műszaki okokból vagy kizárólagos jogokból12) fakadó okok miatt csak egy meghatározott ajánlattevő nyújthat,
f) kutatási és fejlesztési szolgáltatásról van szó, az 1. § 2. bek. h) pontja szerinti kutatási és fejlesztési szolgáltatás kivételével,
g) kizárólag kutatási és fejlesztési célokra legyártott termékekről van szó; ez nem vonatkozik a nyereségszerzést vagy a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek fedezetének megteremtését megcélzó gazdasági tevékenységgel összefüggő sorozatgyártásra, h) kiegészítő áruszállításról van szó az eredeti szállítótól a szokásos áru vagy berendezés részleges pótlására, a már leszállított áru vagy berendezés bővítése céljából, amikor a szállító megváltozása a közbeszerzőt vagy a beszerzőt eltérő műszaki paraméterű anyag megszerzésére kényszerítené, mely össze nem illőséget vagy aránytalanul nagy műszaki nehézségeket okoznak az üzemeltetésben vagy a karbantartás során; a jelen pont szerinti eljárással megkötött szerződések és az ismétlődő szerződések érvényessége nem haladhatja meg az öt évet, kivéve a rendkívüli eseteket, amikor a szállított áru, berendezés, rendszerek becsült élettartama azt indokolja, vagy amikor a szállító személyének megváltozásával járó műszaki problémák azt indokolják,
i) olyan áru szállításáról van szó, amelynek árát a tőzsdén jegyzik, és beszerzése az árutőzsdén történik,
j) rendkívül kedvező feltételek mellett kínált áru beszerzéséről van szó felszámolótól, csődbiztostól vagy végrehajtótól,
k) kiegészítő építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyeket az eredeti projekt vagy eredeti szerződés nem tartalmaz, és amelyek szükségszerűsége utólag, előre nem látható körülmények miatt merült fel, és a megrendelést az eredeti kivitelező kapja meg, aki/amely az eredeti szerződést teljesíti, az építési munkák vagy szolgáltatások összértéke pedig nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 20%-át, amennyiben a kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások feltétlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez, és
1. műszakilag és gazdaságilag nem választhatók külön az eredeti szerződés teljesítésétől anélkül, hogy azzal a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek aránytalanul nagy nehézségei keletkezzenek, vagy
2. műszakilag és gazdaságilag leválaszthatók ugyan az eredeti szerződés teljesítésétől, de feltétlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez,
l) új építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek lényege az eredeti kivitelező által megvalósított az azonos vagy hasonló építési munkák vagy szolgáltatások ismétlődése azzal a feltétellel, hogy
1. összhangban állnak az eredeti projekttel és az eredeti megrendelést meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben adták ki,
2. az eredeti megrendelés becsült értékét az 5. § 2. bek. a) pontja szerint állapították meg,
3. a közvetlen tárgyalásos eljáráson alapuló beszerzésről szóló értesítés már a közbeszerzési eljárás hirdetményének is része volt az eredeti beszerzés meghirdetése során,
4. az ismétlődő beszerzésre az eredeti beszerzésről megkötött szerződéstől számított öt éven belül kerül sor, kivéve a kivételes eseteket, melyeket a szállított áru, berendezés, rendszer becsült élettartama indokol, vagy azok a műszaki problémák, amelyeket a szállító személyének megváltozása okozna,
m) a Szlovák Köztársaság hadseregének vagy biztonsági erőinek légi vagy tengeri közlekedésével kapcsolatos szolgáltatás beszerzéséről van szó, amennyiben külföldi kiküldetésen vannak vagy kiküldetésre készülnek, és ha a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek ezt a szolgáltatást olyan ajánlattevőtől kell beszereznie, amely ajánlatának fennállását csak akkora időtartamra garantálja, amely nem teszi lehetővé szűkített határidős meghívásos verseny, sem hirdetménnyel indított közbeszerzés lefolytatását.
(2) Szabálytalan vagy más módon elfogadhatatlan ajánlat a törvény jelen részsének céljaira elsősorban az az ajánlat, amely
a) nem felel meg a közbeszerző vagy a beszerző által támasztott feltételeknek más szempontból, mint a beszerzés tárgya, kivéve a titkos adatok védelmét és biztonságát szolgáló követelményeket,
b) ellentétben áll a törvénnyel,
c) nyilvánvalóan előnytelen feltételeket tartalmaz.
(3) A közbeszerző és a beszerző tárgyalásra szólít fel egy vagy több kiválasztott ajánlattevőt az 1. bekezdésben álló feltételek függvényében, akikkel/amelyekkel a beszerzés feltételeiről folytat tárgyalásokat, főként a műszaki, az adminisztratív és pénzügyi feltételekről.
(4) A közbeszerző és a beszerző köteles a tárgyalások lefolytatása során egyenlő feltételeket és egyenlő bánásmódot biztosítani minden érdeklődőnek. Tilos információkat adni oly módon, amely valamely érdeklődőket helyzeti előnyhöz juttatna. Minden tárgyalásról jegyzőkönyv készül.
(5) A 3. és 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az árutőzsdén beszerzett áruról folytatott eljárásra.

Alvállalkozói teljesítések

108.k §
(1) A sikeres pályázó a védelmi és biztonsági területen elnyert megrendelés egy vagy több részét az általa kiválasztott alvállalkozó(k)nak adhatja ki, ha a közbeszerző vagy a beszerző nem határozott meg követelményeket a harmadik személyek általi alvállalkozói teljesítésekre (a továbbiakban „alvállalkozói teljesítés megrendelése”) vonatkozóan a 2-5. bekezdések szerint, vagy ha az alvállalkozói teljesítés 5. § szerinti becsült értéke kisebb, mint a 4. § 2. bek. meghatározott pénzügyi határérték. Ez nem érinti a közbeszerzőnek és a beszerzőnek azt a jogát, hogy a javasolt alvállalkozót a 6. bekezdés értelmében elutasítsa.
(2) A közbeszerző és a beszerző megkövetelheti, hogy a pályázók ajánlatukban tüntessék fel a védelmi és biztonsági területet érintő beszerzés összértékéből százalékosan azt a hányadot, amelyet harmadik személyektől kívánnak megrendelni, a beszerzés részét vagy részeit, melyeket harmadik személyeknek kívánnak kiadni, valamint a javasolt alvállalkozókat a harmadik személyeknek kiadásra szánt beszerzésrész vagy -részek esetében. A közbeszerző és a beszerző ezt követően meghatározza, a beszerzés mely javasolt részeire alkalmazza a 108. l § szerinti eljárást, és ezt a pályázók tudomására hozza.
(3) A közbeszerző és a beszerző meghatározhatja a védelmi és biztonsági területet érintő beszerzés összértékének azt a minimális százalékhányadát (a továbbiakban csak „minimális hányad”), melyet harmadik személyeknek kell kiadni. A közbeszerző és a beszerző megköveteli a pályázóktól, hogy ajánlataikban feltüntessék a megrendelés azon részét vagy részeit, amelyet harmadik személyeknek kívánnak kiadni a meghatározott minimális hányad keretén belül, és a megrendelés részét vagy részeit, melyeket harmadik személyéknek terveznek kiadni a meghatározott minimális hányadon felül, és a javasolt alvállalkozókat. A közbeszerző és a beszerző megköveteli a pályázótól, hogy a meghatározott minimális hányad keretén belüli alvállalkozói részteljesítés megrendelése során a 108. l § szerint járjon el. A közbeszerző és a beszerző ezt követően meghatározza, hogy a beszerzés minimális hányadot meghaladó mely részére alkalmazandó a 108. l § szerinti eljárás, és ezt tudatja a pályázókkal.
(4) A 3. bekezdés szerinti minimális hányad a minimális és maximális százalékos hányad értéktartományával kerül kifejezésre, miközben a maximális százalékos hányad nem haladhatja meg a beszerzés értékének 30%-át. A meghatározott minimális hányadnak arányban kell állnia a beszerzés tárgyával, annak értékével, az érintett ipari ágazat jellegével, beleértve az adott piac versenyszínvonalát és az ipari alapstruktúra műszaki kapacitásait.
(5) Ha a közbeszerző és a beszerző meghatározza az alvállalkozói teljesítések odaítélésére vonatkozó követelményeket a 2. vagy a 3. bekezdés szerint, a sikeres pályázót kötelezi, hogy a meghatározott alvállalkozói teljesítések kiosztásakor a 108. l § szerint járjon el.
(6) A közbeszerző és a beszerző visszautasíthatja a javasolt alvállalkozót a védelmi és biztonsági területet érintő beszerzési eljárás folyamatában, vagy a szerződés teljesítése során javasolt alvállalkozót, ha nem felel meg a követelményeknek, amelyeket a közbeszerző vagy a beszerző a közbeszerzési eljárás megindításának hirdetményében meghatározott. A közbeszerző és a beszerző köteles azonnal és írásban tájékoztatni a pályázót vagy a sikeres pályázót a javasolt alvállalkozó elutasításáról, és annak okairól. A sikeres pályázótól nem követelhető meg, hogy megsértse a diszkriminációmentesség elveit az állampolgárság alapján.
(7) A közbeszerző és a beszerző kötelezheti a sikeres pályázót, hogy jelentsen neki minden, az alvállalkozókat érintő változást a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
(8) A közbeszerző és a beszerző az 1-7. bekezdés szerint meghatározott feltételeket közzéteszi a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló hirdetményben.
(9) Nem tekintendő harmadik személynek a személyek azon csoportja, mely abból a célból jött létre, hogy elnyerje a védelmi és biztonsági területre szóló megrendelést, vagy a döntő befolyás alatt álló cégek.
(10) Döntő befolyás alatt álló cégen az alvállalkozói teljesítés szempontjából olyan jogi személyt értünk, amelyre közvetlen vagy közvetett döntő befolyása van a sikeres pályázónak, vagy amely döntő befolyással bír a sikeres pályázóra, vagy amely a sikeres pályázóval együtt más jogi személy döntő befolyása alatt áll.
(11) Közvetlen vagy közvetett döntő befolyás alatt azt értjük, ha a jogi személy más jogi személy esetében
a) a részvények többségének tulajdonosa, vagy a többségi üzletrész tulajdonosa, vagy
b) a szavazati jog többségével rendelkezik, vagy
c) az igazgató szerv vagy végrehajtó szerv, vagy ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét maga nevezi ki.
(12) A pályázó, aki/amely nem közbeszerző vagy beszerző, ajánlatában feltünteti az alvállalkozók teljes jegyzékét a 9. bekezdés szerint. Ezt a jegyzéket frissíteni kell minden változás esetén.

108.l §
Alvállalkozói teljesítések megrendelése
(1) A sikeres pályázó, mely közbeszerző vagy beszerző, köteles az alvállalkozói teljesítések megrendelése során betartani a védelmi és biztonsági területet érintő beszerzések eljárási rendjét és szabályait.
(2) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, a 108. m § szerint jár el az alvállalkozói teljesítések megrendelése során, ha
a) az alvállalkozói teljesítés becsült értéke egyenlő vagy több mint a 4. § 2. bek. meghatározott pénzügyi határérték, vagy
b) a közbeszerző vagy a beszerző kötelezte a sikeres pályázót, hogy a meghatározott alvállalkozói teljesítések megrendelésekor a 108. m § szerint járjon el.
(3) Az alvállalkozói teljesítés becsült értékét az 5. § szerint határozzák meg.
(4) Alvállalkozói teljesítés megrendelésekor, beleértve azt is, amelynek becsült értéke kisebb a 4. § 2. bekezdésében meghatározott pénzügyi határértéknél, az egyenlő bánásmód, a diszkriminációmentesség és átláthatóság elvét érvényre kell juttatni.

108.m §
(1) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, az alvállalkozói teljesítés megrendelésekor hirdetményt tesz közzé az alvállalkozói teljesítésről. A hirdetmény tartalmazza
a) a sikeres pályázó azonosító adatait és elérhetősége adatait,
b) az áru leszállításának helyét, az építési munkák kivitelezésének helyét vagy a szolgáltatásnyújtás helyét, az alvállalkozói teljesítése tárgyának leírását, annak jellegét, mennyiségét vagy nagyságát, a közbeszerzési szójegyzék szerinti referenciaszámát, a szolgáltatás kategóriáját, ha szolgáltatásnyújtás beszerzéséről van szó,
c) a szerződés időtartamát vagy az áruszállítás, az építési munka vagy szolgáltatásnyújtás megvalósításának határidejét,
d) a szervezet nevét és címét, ahol részletes és kiegészítő anyagok szerezhetők be,
e) a részvételi kérelmek benyújtásának helye és határideje, vagy az ajánlattétel benyújtásának helye és határideje, a nyelv vagy nyelvek, melyeken a részvételi kérelem vagy az ajánlat benyújtható,
f) a megkövetelt biztosítékok vagy garanciák,
g) az alvállalkozók kiválasztásának minőségi feltételei piaci helyzetükre vonatkozóan, valamint az ajánlatok értékelésének kritériumai,
h) egyéb információk, amennyiben szükségesek,
i) a hirdetmény kiküldésének dátuma.
(2) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, kidolgozza az alvállalkozói teljesítés értesítőjét és kiküldi azt a 23. § 1. és 3. bekezdése szerint. A hivatalnak elküldött értesítés nem tartalmazhat más adatokat, csak azokat, amelyeket a kiadóhivatalnak közzétételre elküldött értesítés tartalmazott. Nem változhat a kiadóhivatalnak elküldött értesítés elküldésének keltezése sem.
(3) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, nem köteles hirdetményt közzétenni az alvállalkozói teljesítésről, ha a teljesítés megfelel a 108. j § 1. bek. szerinti közvetlen tárgyalásos eljárás feltételeinek.
(4) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, az alvállalkozási teljesítés hirdetményével azonos módon hirdetmény tehet közzé olyan alvállalkozói teljesítés esetében is, amelyet nem köteles nyilvánosságra hozni.
(5) Az alvállalkozási teljesítés hirdetményében feltüntetik az alvállalkozók kiválasztásának minőségi feltételeit, melyeket a közbeszerző vagy a beszerző határozott meg, esetleg további követelményeket, melyek a kiválasztás céljait szolgálják; ezeknek a kritériumoknak objektívaknak, diszkriminációmentesnek kell lenniük és összhangban kell állniuk a közbeszerző vagy beszerző által érvényesített kritériumokkal a védelmi és biztonsági területet érintő fő beszerzés során. Az alvállalkozó megkövetelt alkalmassági szintjének arányosnak kell lennie az alvállalkozói teljesítés tárgyával és közvetlen kapcsolatban kell állnia azzal.
(6) A sikeres pályázó nem köteles a 108.l § 2. bekezdése szerint eljárni, ha a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek igazolja, hogy az alvállalkozói teljesítés beszerzési eljárásán egyetlen alvállalkozó sem teljesítette az alvállalkozói hirdetményben közzétett követelményeket, és ezért az ilyen eljárás alkalmazása akadályozná őt abban, hogy a közbeszerző vagy beszerző által a védelmi és biztonsági területet érintő fő beszerzéssel kapcsolatosan megfogalmazott követelményeit teljesíteni tudja.


HATODIK RÉSZ
Közbeszerzési államigazgatás

ELSŐ FEJEZET
Hivatal (hatóság)

109. §
(1) A hivatal a közbeszerzés központi államigazgatási hatósága. A hivatal székhelye: Pozsony.
(2) A hivatal a székhelyén kívül állandó és ideiglenes munkahelyeket létesíthet. Ezeknek a munkahelyeknek jogalanyiságuk nincs.
(3) A hivatal szervei a következők:
a) a hivatal elnöke,
b) a hivatal két alelnöke,
c) a tanács.

110. §
(1) A hivatal élén az elnök áll, akit a kormány javaslatára a Szlovák Köztársaság Nemzeti tanácsa választ meg és hív vissza. A felhívást a hivatal elnöki tisztségére jelölt személyek bejelentésére a kormány legkésőbb 90 nappal a hivatal elnöke megbízatási idejének lejárta előtt teszi közzé, mégpedig a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján és legalább egy országosan terjesztett napilapban. A kormány a hivatal elnöki tisztségére a jelöltet a jelöltek nyilvános meghallgatása alapján választja ki, a meghallgatás része a hivatal irányítási és fejlesztési projektjének bemutatása, melyet a hivatal elnökjelöltje dolgozott ki. A további részleteket a hivatal elnöki tisztségére történő jelölt-kiválasztásról a kormány határozatban szabja meg; a 111.a § 1. bek. a)-c) pontjait arányos mértékben alkalmazzák.
(2) A hivatal elnökét a hivatal alelnökei helyettesítik; a hivatal elnöke meghatározza, hogy mely kérdésekben és milyen sorrendben helyettesítik őt a hivatal alelnökei. A hivatal alelnökeit a kormány nevezi ki és hívja vissza a hivatal elnökének javaslata alapján.
(3) A hivatal elnökének és a hivatal alelnökeinek a megbízatási ideje öt év. Ugyanaz a személy a hivatal elnökét tisztségét vagy a hivatal alelnökének tisztségét legfeljebb két egymást követő megbízatási időszakon át töltheti be. A hivatal elnöke és alelnökei nem lehetnek politikai pártnak vagy politikai mozgalomnak a tagjai, nem léphetnek fel nyilvánosan annak nevében vagy nem tevékenykedhetnek azok javára.
(4) A hivatal elnökének hivatali ideje a 3. bekezdés értelmében csak az új elnök kinevezésével jár le.

111. §
(1) A hivatal elnökének és alelnökének megbízatása lejár
a) a megbízatási időszak leteltével (110. § 3. és 4. bek.),
b) a tisztségéről való lemondással,
c) a tisztségéből való visszahívással,
d) a halálával, vagy halottá nyilvánításával.
(2) A hivatal elnökét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa visszahívja hivatalából, ha
a) jogerősen elítélték szándékos bűncselekmény elkövetése miatt,
b) jogerős bírói ítélettel megfosztották jogi cselekvőképességétől, vagy jogi cselekvőképességében korlátozták,
c) olyan tisztséget visel vagy tevékenységet végez, mely összeegyeztethetetlen a hivatal elnöki vagy alelnöki tisztségével,18)
d) tisztségét tovább, mint hat egymást követő naptári hónapon keresztül nem látja el,
e) a hivatal nem teljesíti a jelen törvényben előírt feladatait.
(3) A kormány a 2. bekezdésben felsorolt okokból hívja vissza az alelnököt.
(4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa felfüggesztheti a hivatal elnökének tevékenységét a Szlovák Köztársaság kormánya pedig az alelnök tevékenységét, ha ellenük büntetőjogi eljárás indult betöltött tisztségükkel kapcsolatosan.

A tanács

111.a §
(1) A tanácsnak kilenc tagja van. A tanács tagja a hivatal elnöke, a hivatal alelnökei és hat személy, akit a kormány nevez ki és hív vissza (a továbbiakban csak „a kormány által kinevezett tanácstagok”). A kormány által kinevezett tanácstagok kiválasztásának módját a kormány határozza meg kormányhatározatban úgy, hogy
a) elegendő időt biztosítva felhívást tesz közzé a kormány által kinevezendő tanácstagok személyére benyújtandó jelöltjavaslatok beterjesztésére,
b) legalább 15 munkanappal a kinevezés előtt a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján nyilvánosságra hozza a kormány által kinevezendő tanácstag tisztségére jelölt személyek életrajzát, feltüntetve, hogy hol szereztek szakmai gyakorlatot a közbeszerzés területén és ki jelölte őket,
c) a kinevezést követően a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján tájékoztatást tesz közzé a kormány által kinevezett tanácstagokról, mellékelve minden egyes személy kiválasztásának indokait, és a többi jelölt elutasításának rövid indoklását.
(2) Ha a kormány által kinevezett tanácstag tisztsége lejár a megbízatási idejének letelte miatt, a kormány az új tanácstagot mindig legkésőbb egy hónappal az addigi tanácstag megbízatási idejének letelte előtt nevezi ki, és a kinevezett tanácstag a tisztségét az addigi tanácstag megbízatási ideje lejárati napját követő napon veszi fel.
(3) Nem lehet a tanács tagja a hivatal más alkalmazottja, csak az 1. bekezdés második mondatában érintett.
(4) A tanács elnöke a hivatal elnöke, a tanács alelnökei a hivatal alelnökei.
(5) A tanácsi tagság nem ruházható át más személyre. A kormány által kinevezett tanácstagnak jutalom jár, és joga van a tanács ülésén való részvételével kapcsolatos bizonyított útiköltségei, étkezési és szállásköltségei18a) megtérítésére.
(6) A kormány által kinevezett tanácstag megbízatási ideje öt év, amennyiben a 7. bekezdés másként nem rendelkezik.
(7) Ha a kormány által kinevezett tanácstag hivatali ideje a megbízatási időszak lejárta előtt véget ér, az új tanácstagot a kormány csak a megbízatási időszak hátralévő részére nevezheti ki.
(8) A részleteket a tanács tevékenységének megszervezéséről, annak ügyrendjéről és a tanácsi határozatok kiadásáról, a kormány által a jelen törvény értelmében kinevezett tanácstagok pénzügyi igényeiről, valamint a kormány által kinevezett tanácstagok jutalmazásáról a tanács statútuma részletezi, melyet a tanács javaslatára a kormány hagy jóvá.

111.b §
(1) Kormány által kinevezett tanácstaggá az a természetes személy nevezhető ki, aki
a) a Szlovák Köztársaság állampolgára,
b) jogi cselekvőképessége birtokában van és feddhetetlen,
c) legalább mesterfokú felsőoktatási végzettsége van, és legalább ötéves közbeszerzési szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Feddhetetlen személynek számít a jelen törvény céljaira az, akit nem ítéltek el jogerősen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, olyan bűncselekményért, melynél a szabadságvesztés büntetést feltételesen felfüggesztették, vagy közbeszerzéssel összefüggő bűncselekményért; a feddhetetlenséget három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják, melyet büntetés-nyilvántartó állít ki.

111.c §
(1) A kormány által kinevezett tanácstag tisztsége befejeződik
a) a megbízatási időszak leteltével,
b) a tisztségből való visszahívással,
c) a tisztségről történő lemondással,
d) elhalálozással, vagy halottá nyilvánítással.
(2) A kormány által kinevezett tanácstag tisztségéről történő lemondása akkor válik hatályossá, amikor a tisztségéről való lemondásáról szóló írásbeli értesítést kézbesítik a Szlovák Köztársaság kormánya elnökének. Ha a kormány által kinevezett tanácstag tisztségéről lemond, tisztségében marad egészen az új tanácstag kinevezéséig.
(3) A kormány visszahívja a kormány által kinevezett tanácstagot. Ha
a) jogerősen elítélték
1. szándékos bűncselekményért,
2. bűncselekményért, mely esetében a szabadságvesztés büntetés végrehajtását feltételesen nem függesztették fel, vagy
3. gondatlanságból elkövetett bűncselekménye közvetlenül összefügg tanácstagi tevékenységével,
b) jogerős bírósági ítélettel megfosztották jogi cselekvőképességétől,
c) nem vesz részt a tanács több mint hat egymást követő ülésén, vagy a tanács egyetlen ülésén sem vesz részt egymást követő négy naptári hónapon keresztül.

111.d §
(1) A tanács dönt a határozatok ellen benyújtott fellebbezésekről a 139. § 2-4. bekezdése szerint, valamint ügyészi törvényességi óvás esetén, amikor külön jogszabályi előírás szerint18b) a központi államigazgatási hatóság vezetője hoz döntést.
(2) A tanács dönt a határozatok felülvizsgálatáról is a 139. § 1-4. bekezdése szerint, fellebbezési eljáráson kívül, a 9. a § 10. bekezdése és a 10.a § 3. bekezdése szerinti indítványokról.
(3) A tanács ülését a tanács elnöke hívja össze és vezeti. Távolléte esetén a tanács általa meghatározott alelnöke helyettesíti.
(4) A tanács szavazással dönt. A tanács határozatának elfogadásához az összes tag többségének egyetértése szükséges.
(5) A tanács ülése nem nyilvános.
(6) A tanács szavazásáról jegyzőkönyv készül, melyben feltüntetik az egyes tanácstagok szavazását.
(7) A tanács döntéseit a tanács elnöke írja alá, távollétében a tanács általa meghatározott alelnöke, ha a 142. § 8. bekezdése másként nem rendelkezik. Annak a tanácstagnak, aki nem ért egyet a tanács döntésével, vagy annak indoklásával, jogában áll különvéleményt csatolni a határozathoz. A tanácstag különvéleménye ugyanúgy kézbesítésre és nyilvánosságra hozatalra kerül, mint a határozat többi része.
(8) A tanácstagot kizárják a tárgyalásról és a döntéshozatalból olyan ügyben, amelyben – tekintettel az ügyhöz való viszonyára, az eljárás résztvevőihez vagy azok képviselőihez való viszonyára – kétségbe vonható az elfogulatlansága, vagy ha ugyanezen ügyben az eljárás egy másik szintjén részt vett.

112. §
A hivatal (hatóság) hatáskörei
A hivatal
a) kidolgozza a közbeszerzési koncepciót és előkészíti a szakképzési és beiskolázási programokat,
b) államigazgatási feladatot lát el a közbeszerzés területén,
c) felügyeli a közbeszerzéseket,
d) együttműködik az Európai Bizottsággal és biztosítja a tájékoztatási kötelezettségeket az Európai Bizottság felé a jelen törvény terjedelmében,
e) legalább évente egyszer jelentést terjeszt elő a közbeszerzési eredményekről és a közbeszerzés működéséről a kormánynak, kérés esetén a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa szakbizottságának is,
f) alkalmi publikációkat ad ki,
g) vezeti a gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékét és a közbeszerzésekben való részvételtől eltiltott személyek regiszterét (a továbbiakban csak „eltiltott személyek regisztere”),
h) akkreditálja közbeszerzést végző jogi személyeket és természetes személyeket, valamint engedélyezi és minősíti a közbeszerzés eszközeit és berendezéseit,
i) módszertanilag irányítja a közbeszerzési folyamatok résztvevőit,
j) nyilvánosságra hozza összes módszertani eligazítását a közbeszerzési folyamat résztvevőinek és minden döntését az ellenvetésekről, azok indoklásával együtt,
k) bírságokat ró ki a jogsértésekért,
l) vezeti és a közbeszerző és beszerző számára hozzáférhetővé teszi honlapján az elektronikus dokumentumok mintáit, speciális szoftvereit, melyek megfelelnek a 18. § 4. bekezdése szerinti követelményeknek, és egyéb, az elektronikus kommunikáció biztosításához szükséges kellékeket,
m) közzéteszi honlapján a 101. § 2. bekezdése szerinti közleményeket (hirdetményeket),
n) honlapján információkat tesz közzé a vállalkozókról, akik/amelyek eljárásáról végső döntésben mondták ki, a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatalával együttműködve, hogy a gazdasági verseny korlátozása érdekében szövetkeztek9a) a közbeszerzés során,
o) a 148. a § szerinti eljárásban a bíróság kérésére állásfoglalást ad ki jogi vagy tárgyi kérdésekben, melyek a jelen törvény megsértésével függenek össze,
p) nyilvántartást vezet a megkötött szerződésekről, koncessziós szerződésekről, keretmegállapodásokról és a szerződésekhez, koncessziós szerződésekhez és keretmegállapodásokhoz csatolt záradékokról a 49. § 5. bekezdése szerint, és közzéteszi azokat,
q) információkat tesz közzé a 9. § 6. bekezdése értelmében, haladéktanul azok kézhezvételét követően,
r) egyéb tevékenységeket végez a jelen törvény értelmében.

113. §
Közlöny
(1) A hivatal elektronikus közlönyt ad ki, amelyben nyilvánosságra hozza a közbeszerzésben használt értesítőket (hirdetményeket) és egyéb információkat a jelen törvény értelmében. A hivatal a közlönyt strukturált adatok formájában is elérhetővé teszi, amely lehetővé teszi a további automatizált feldolgozást.
(2) A közlésre beküldött alapanyagok tartalmi és nyelvi helyességéért az a felelős, aki az alapanyagokat közlésre beküldte.
(3) Különleges helye a közlönynek az elektronikus tárhely, amelyen a közbeszerző és a beszerző köteles magának profil létrehozását biztosítani, melyben a törvény által meghatározott információkat és dokumentumokat hozza nyilvánosságra. A közbeszerző és a beszerző elektronikus formában teljesíti profil-létrehozási, valamint azon belüli információ- és dokumentumközlési kötelezettségét, és olyan módon, amilyet a hivatal a közlöny informatikai rendszerének funkció keretében meghatároz.
(4) A hivatal köteles a 3. bekezdés céljainak megfelelően lehetővé tenni a közbeszerzőnek és a beszerzőnek az érintett műszaki határok közt profiljának létrehozását és abban információk és dokumentumok közzétételét.
(5) A hivatal biztosítja a közlöny szabadon elérhető nyilvános részében mindenki számára, hogy aktiválja vagy deaktiválja az információk fogadását a 6. bek. b) pontja szerint minden árura vagy egyes árufajtákra, építési tevékenységekre vagy szolgáltatásokra, összhangban a közbeszerzési szójegyzék osztályozásával a csoportok szintjén. Az információk fogadását az első mondat értelmében aktiválni csak a címnek a hivatal elektronikus kommunikációs rendszerében történő megadását követően lehet.
(6) A hivatal biztosítja
a) minden közbeszerző és beszerző profiljának elérhetőségét ugyanazon a helyen és ugyanazon módon, ahogyan a közlöny elérhetőségét biztosítja, és térítésmentesen szabadon lehetővé teszi a keresést minden profilban és a profilokon át,
b) az információküldést az 5. bekezdés szerinti terjedelemben és címre, közvetlen utalással/elérhetőséggel a 49. a § 1. bek. a) pontja és 2. bek. a) és b) pontja szerint közzétett információra vagy dokumentumra, párhuzamosan közzéteszi azt a profilban,
c) a strukturált információszerzést a közlönyből, és e célra ingyenes közzéteszi az érintett programmodulokat.

114. §
A hivatal kötelességei az Európai Bizottsággal szemben
(1) A hivatal
a) minden naptári év október 31-éig statisztikai kimutatást dolgoz ki és terjeszt be az Európai Bizottságnak az előző naptári évben megkötött szerződésekről,
b) rendszeresen jelenti az Európai Bizottságnak az összes változást a közbeszerzők jegyzékében és a beszerzők jegyzékében,
c) jelenti az Európai Bizottságnak, hogy a Szlovák Köztársaság mely hatóságai és intézményei állítják ki a 26. § 2. bekezdésében taglalt okiratokat és igazolásokat,
d) tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzés területén hatályos általános érvényű jogszabályok érvényes megfogalmazásáról,
e) jogi személyek vagy természetes személyek bejelentései alapján tájékoztatja az Európai Bizottságot az általános jogi vagy gyakorlati nehézségekről, melyekkel e személyek harmadik országokban találkoztak szolgáltatásnyújtási beszerzések meghirdetése során, vagy amelyek a nemzetközi munkajogi szabályok megsértése miatt keletkeztek harmadik országokban történt beszerzések során,
f) évente tájékoztatja az Európai Bizottságot minden, a 148. a § 8. bekezdése szerint meghozott döntésről,
g) az Európai Bizottság kérésére tájékoztatást ad a jelen törvény szerinti felülvizsgálati eljárásokról,
h) az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak tudomására hozza azt a címet, amelyen a gazdasági szereplők (vállalkozók) kérhetik felvételüket a vállalkozói jegyzékbe.
(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti statisztikai kimutatás tartalmazza,
a) ha közbeszerzőről van szó a 6. § 1. bek. a) pontja értelmében, az adatokat a megkötött értékhatár feletti szerződésekről és a szerződéses árakról
1. az alkalmazott értékhatár feletti beszerzési eljárások szerinti bontásban, elkülönítve az árubeszerzések, az 1. melléklet szerinti építési munkák, valamint a 2. és 3. melléklet szerinti szolgáltatások szerint, a közös közbeszerzési szójegyzék kategóriái, és a pályázók állampolgársága szerint, akikkel szerződéskötésre került sor, amennyiben ez lehetséges; ha nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásról vagy közvetlen tárgyalásos eljárásról van szó, az 55. § 1. bek., vagy az 58. § szerinti bontásban, a külföldi pályázókkal megkötött szerződések számának feltüntetésével egyenként a tagállamok szerint és külön-külön harmadik országok szerint, valamint a szerződéses árak feltüntetésével.
2. a nemzetközi szerződésből19) fakadó kivételek alapján,
b) ha közbeszerzőről van szó a 6. § 1. bek. b)-e) pontja értelmében, a közbeszerzők minden kategóriája esetében a tájékoztatást a megkötött értékhatár feletti szerződésekről és a szerződéses árakról az a) pont 1. alpontja és az a) pont 2. alpontja szerinti bontásban,
c) ha beszerzőről van szó, tájékoztatást
1. az értékhatár alatti szerződések összesített árértékéről tagállamok, valamint tevékenységek szerinti tagolásban a 8. § 3-9. bekezdése értelmében,
2. a nemzetközi szerződés20) teljesítésének megfigyeléséhez szükséges adatokról, amennyiben a 8. § 3-7. bek. és 9. bek. b) pontja szerinti tevékenységről van szó, kivéve a 2. sz. melléklet 8. kategóriájában felsorolt szolgáltatásokat, a 2. melléklet 5. kategóriájában található távközlési szolgáltatásokat, melyek megfelelnek a közbeszerzési szójegyzék CPC 7524, 7525 és 7526 kódjának és a 3. sz. melléklet felsorolt szolgáltatásokat,
d) ha védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, tájékoztatást a megkötött szerződések számáról és a szerződéses árakról, elkülönítve az árucikkek, az építési munkák és a szolgáltatások szerint a közbeszerzési szójegyzék, valamint a közbeszerzési szójegyzék csoport-meghatározó kódjai szerint, az értékhatár feletti beszerzésre alkalmazott eljárások szerinti és tagállamok, valamint harmadik országok szerinti bontásban; ha közvetlen tárgyalásos eljárással megkötött szerződésről van szó, a 108. j § 1. bek. szerinti bontásban is,
e) a nemzetközi szerződések20) alapján megkövetelt információkat.

115. §
Jogorvoslati eljárás
(1) Ha az Európai Bizottság a szerződéskötés előtt tájékoztatja a Szlovák Köztársaságot azon okokról, melyek a véleménye szerint az Európai Unió kötelező érvényű közös jogi aktusait sértik a közbeszerzés területén, és jóvátételt kér, a 2-4. bekezdés szerint kell eljárni.
(2) A hivatal az 1. bekezdés szerinti tájékoztató kézhezvételét követően 21 napos határidőn belül értesíti az Európai Bizottságot,
a) hogy az 1. bekezdés szerinti jogsértést orvosolta, és mellékeli a bizonyítékot erről a tényről.
b) megalapozott magyarázatot ad, hogy a jogsértés orvoslására miért nem került sor, vagy
c) hogy a beszerzési eljárást felfüggesztette felülvizsgálati eljárás lefolytatása céljából.
(3) A 2. bekezdés c) pontja szerinti megalapozott magyarázatban feltüntethető, hogy az állítólagos, 1. bekezdés szerinti jogsértést a jelen törvény értelmében vetették felülvizsgálat alá. A hivatal köteles az eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot.
(4) A hivatal köteles a 2. bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás bejelentését követően haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatása miatt felfüggesztett beszerzési eljárás folytatásáról, vagy az új beszerzési eljárás megindításáról, mely az eredeti beszerzés tárgyára vagy annak egy részére vonatkozik. Ebben az új értesítésben feltünteti, hogy sor került-e jóvátételre, vagy megindokolja, miért nem került sor jóvátételre.

MÁSODIK FEJEZET
Minősítés és akkreditáció

116. §
(1) Minősítés alatt a jelen törvény céljaira a közbeszerzésben használt dokumentumok, eszközök, eljárások és tevékenységek jelen törvénnyel való összhangjának hitelesítését/tanúsítását értjük.
(2) A minősítést a hivatal kérvény alapján végzi el.
(3) A minősítési kérvény tartalmazza
a) a kérelmező üzleti nevét és székhelyét, vagy vállalkozásának helyét,
b) a kérelmező jogi személyiségének formáját,
c) a kérelmező szervezetének statisztikai azonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,
d) a dokumentumok, eszközök, eljárások és tevékenységek megjelölését, melyeknek a hitelesítését kéri.
(4) A minősítési kérvény mellékletét képezi
a) az összes mintadokumentum, ha dokumentumok hitelesítését kérik,
b) az eljárások és tevékenységek részletes leírása, ha eljárások és tevékenységek hitelesítését kérik,
c) a részletes műszaki sajátosságok leírása, ha eszközök hitelesítését kérik,
d) szakértői vélemény, ha a kérvény elektronikus piac (árlejtés) működtetésének hitelesítésére irányul.
(5) Ha elektronikus árlejtés megvalósítását szolgáló rendszerekről van szó, a hivatal a minősítést kizárólag csak az adott szakterület vagy ágazat szakértőjének vagy szakértői intézetének21) az elektronikus árlejtés megvalósítását szolgáló rendszeréről kiadott szakvéleménye alapján hajtja végre.
(6) A szakértő vagy szakértői intézet az elektronikus árlejtés megvalósítását szolgáló rendszer szakmai megítélésekor megvizsgálja és tanúsítja, hogy az elektronikus árlejtés megvalósítására szolgáló rendszer
a) alkalmas elektronikus árlejtés megvalósítására,
b) biztonságos az általa fogadott, kiküldött és feldolgozott adatok védelme szempontjából,
c) teljesíti – a jelen törvénnyel összhangban – az elektronikus árlejtés megvalósításával szemben támasztott követelményeket a 9. § 3. bek. és a 18. § 4. bek. b)-h) pontja szerinti feltételek betartása mellett,
d) képes teljes mértékben, pontosan és kitörölhetetlenül rögzíteni az elektronikus árlejtés teljes lefolyását.
(7) A hivatal a minősítési kérvényről a kérvény kézbesítésétől számított 30 napon belül dönt. Ha a minősítési kérvény nem felel meg elvárt követelménynek, a hivatal felszólítja a kérvényezőt, hogy a megadott határidőn belül egészítse ki azt. Ha a kérvényező a megadott határidő alatt nem nyújtja be a kiegészítést, a hivatal leállítja az eljárást és a kérvényt az összes melléklettel együtt visszaküldi.
(8) A minősítési határozat tartalmazza a mintadokumentumot, az eljárás vagy tevékenység részletes leírását, vagy az eszköz típusjelölését, melyre a minősítés vonatkozik. A minősítési határozat ellen jogorvoslati eszközzel élni nem lehet, és a döntés bíróságon sem vizsgáltatható felül.
(9) A hivatal a minősítési határozatot saját kezdeményezésre megsemmisíti, ha ellentétet állapít meg a minősített dokumentum, eszköz, eljárás vagy tevékenység és a jelen törvény rendelkezései között.
(10) Elektronikus árlejtés csak elektronikus árlejtés megvalósítására szolgáló minősített rendszerrel hajtható végre.

117. §
(1) Az a személy, aki/amely a közbeszerzési eljárásban tevékenységéhez minősített dokumentumokat, eljárásokat, tevékenységeket vagy eszközöket használ, kérheti az akkreditációját.
(2) A hivatal adja ki az akkreditációt, mely tartalmazza
a) a 116. § 3. bek. a)-c) pontja szerinti adatokat,
b) a minősített dokumentumok, eszközök, eljárások és tevékenységek jelzéseit , melyeket a kérvényező használ,
c) a hivatal határozatának jelzését a dokumentumok, eszközök, eljárások és tevékenységek b) pont szerinti akkreditálásáról.
(3) Az akkreditációt az akkreditált személyek jegyzékébe történő felvétellel hajtják végre, a jegyzéket a hivatal vezeti. Az akkreditált személyek jegyzéke minden egyes akkreditált személy esetében tartalmazza a 2. bekezdés szerinti adatokat.
(4) A hivatal törli az akkreditált személyt az akkreditált személyek jegyzékéből, ha
a) megállapítja, hogy megszegte az 5. bekezdés szerinti kötelességeket,
b) az akkreditált személy ezt kérvényezi,
c) az akkreditált személy megszűnik, elhalálozik, vagy jogerősen halottá nyilvánítják.
(5) Az akkreditált személy köteles tevékenységét a közbeszerzés során kizárólag a minősített dokumentumok, eszközök, eljárások vagy tevékenységet közvetítésével végezni.
(6) Közbeszerzési tevékenységeket a közbeszerző, a beszerző és a 7. § szerinti személy végezhet mint akkreditált személy is, vagy akkreditált személy közvetítésével.

HARMADIK FEJEZET
Gazdasági szereplők jegyzéke

128. §
(1) A hivatal vezeti azon gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékét, amelyek igazolták alkalmasságukat a szerződéskötésre vagy keretmegállapodások megkötésére a közbeszerzési eljárásokban, és a jegyzékbe vételt kérték. A gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárás részvételi feltételeinek teljesítését a 26. §-ban taglalt adatokkal és iratokkal igazolja, amelyeket a gazdasági szereplők jegyzékében feltüntetnek.
(2) A gazdasági szereplők jegyzéke nyilvános, szabadon hozzáférhető jegyzék, amibe bárki betekinthet és amelyből bárki kivonatot készíthet. Az adatokat a gazdasági szereplők jegyzékéből a 131. § a)-d) pontja szerint a hivatal saját honlapján teszi közzé.
(3) A gazdasági szereplők jegyzékében feltüntetett adatok minden közbeszerző és beszerző számára hatályosak, azokat a közbeszerzési eljárás során nem kell felülvizsgálni, és a közbeszerző vagy a beszerző köteles a közbeszerzési eljárásban való részvételi feltételek megítélése céljából a 26. § értelmében biztosítani, hogy a részvételi feltételek teljesítésének igazolását a gazdasági szereplők jegyzékéből kikért adatok bizonyítsák, vagy a hivatal igazolása arról, hogy az adat nem szerepel a gazdasági szereplők jegyzékében a 133. § 2. bekezdése szerint.
(4) A közbeszerző vagy a beszerző ellen, aki/amely a jegyzékbe vétel megbízhatósága alapján jár el, a gazdasági szereplő, akit/amelyet a bejegyzés érint, nem élhet ellenvetéssel, hogy a bejegyzés nem felel meg a valóságnak.
(5) A jegyzékbe vétel hároméves érvényességi idővel történik meg.
(6) A gazdasági szereplő, amelynek székhelye vagy vállalkozási helye más tagállam területén van, a jegyzékbe vétel céljaira vagy adatváltozások bejegyeztetésekor a gazdasági szereplők jegyzékébe, jogosult egyenértékű iratokat benyújtani, melyeket a másik tagállam illetékes hatóságai állítottak ki, vagy igazolást benyújtani a hasonló jegyzékbe történt felvételről, vagy más egyenértékű okiratot, melyet a másik tagállam illetékes hatósága állított ki és az tartalmazza azon tények igazolását, melyek a bejegyzés tárgyát képezik, vagy az adatváltozásokat érintik a gazdasági szereplők jegyzékében.
(7) A hivatal biztosítja, vagy a gazdasági szereplők jegyzékének funkcióin keresztül lehetővé teszi a keresést a jegyzékben, és tájékoztató jelleggel a vállalkozók csoportosításának olyan módját, mely figyelembe veszi az egyes adatokat és a jegyzékbe felvett értékeket, vagy ezek kombinációit.
(8) A nyilvánosság számára hozzáférhető adatok és dokumentumok gazdasági szereplők jegyzékében történő közzététele céljaira a 20. § első és második mondatának rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazzák.
(9) A gazdasági szereplők jegyzéke a közigazgatási informatikai rendszer része, melynek rendszergazdája a hivatal.

Bejegyzési kérelem

129. §
(1) A gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékébe való felvétel kérvénye tartalmazza
a) a gazdasági szereplő üzleti nevét vagy a vállalkozás nevét és helyét, vagy a gazdasági szereplő székhelyét,
b) a vállalkozás tárgyát,
c) a vállalkozás jogi formáját,
d) a szervezet statisztikai azonosító számát,
e) a statutáris szerv tagjainak jegyzékét, családi és utónevük, valamint születési dátumuk feltüntetésével,
f) elérhetőségi adatokat elektronikus kommunikáció céljából,
g) ha a gazdasági szereplő regisztráltatni kívánja magát az elektronikus piacon, az egyetértő nyilatkozatát az ilyen regisztrációval és egyetértő nyilatkozatát az elektronikus piac üzleti feltételeivel,
h) a keltezést és a gazdasági szereplő nevében eljárásra jogosult személy hiteles elektronikus aláírását vagy saját kezű aláírását.
(2) A gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékébe való felvétel kérvényének mellékletei a 26. § 2. bek. szerinti dokumentumok.
(3) A kérvény elektronikus berendezések közvetítésével is benyújtható, hiteles elektronikus aláírással ellátva. Ha a kérvény mellékleteinek eredeti példánya elektronikus formában nem létezik, papír alapú okiratként kézbesítik azt a hivatalnak.
(4) A kérvény mintáját a hivatal saját honlapján teszi közzé, mégpedig elektronikus formanyomtatványként.
(5) Az 1. bekezdés g) pontja szerinti célra a hivatal köteles elérhetővé tenni az elektronikus piac (árlejtés) üzleti feltételeit a kérvénnyel együtt.

130. §
(1) Ha a kérvény nem felel meg az összes megkövetelt elvárásnak, a hivatal felszólítja a gazdasági szereplőt (vállalkozót), hogy a megadott határidőben egészítse ki azt. Ha a megadott határidőben a gazdasági szereplő nem nyújtja be a kiegészítést, a hivatal az eljárást leállítja és a kérvényt a mellékletekkel együtt visszaküldi.
(2) A hivatal a gazdasági szereplőt a kérvény kézbesítése napjától számított 15 napon belül felveszi a jegyzékbe, és ha a kérvény nem felel meg az elvárásoknak, a kiegészítések benyújtásának napján.
(3) A hivatal nem veszi fel a jegyzékbe azt a gazdasági szereplőt, amely nem felel meg a közbeszerzési eljárásban való, a 26. § 1. bekezdésében taglalt részvételi feltételeknek.
(4) Ha a gazdasági szereplő kérvényében egyetértőleg hozzájárul regisztrálásához az elektronikus piacon, a hivatal erről a gazdasági szereplők jegyzékébe történt bejegyzéssel együtt értesíti a belügyminisztériumot.

131. §
A gazdasági szereplők jegyzékének tartalma
A gazdasági szereplők jegyzéke tartalmazza
a) a gazdasági szereplő (vállalkozó) üzleti nevét és székhelycímét,
b) a vállalkozás tárgyát,
c) a szervezet statisztikai azonosító számát,
d) a regisztrációs számot,
e) a 26. § 2. bekezdésében taglalt iratok jegyzékét, melyekkel a gazdasági szereplő a személyi alkalmasságra vonatkozó részvételi feltételek teljesítését igazolta,
f) a statutáris szerv tagjainak jegyzéke családi és utónevük feltüntetésével, a jegyzékbe vételi kérvény alapján.

132. §
Adatváltozás
(1) Ha adatváltozás következik be a 129. § 1. bek. a)-e) pontja értelmében, a gazdasági szereplő köteles jelenteni azt a hivatalnak 30 napon belül az adatváltozás beálltát követően, a változást igazoló friss bizonylat mellékelésével. Ha a gazdasági szereplő elektronikus levélcíme változik, vagy regisztráltatni szeretné magát az elektronikus piacon, tudatja azt a hivatallal; a 129. § 5. bek. rendelkezései egyenlő mértékben hatályosak. 
(2) Az 1. bekezdés szerinti értesítést a gazdasági szereplő az adatváltozásról szóló értesítő alkalmazásával hajtja végre, amelynek mintáját a hivatal saját honlapján közzéteszi, mégpedig elektronikus formanyomtatványként.
(3) Az 1. bekezdés szerinti értesítés elektronikus berendezésekkel is benyújtható, hiteles elektronikus aláírással aláírva. Ha a mellékletek eredeti példánya elektronikus formában nem létezik, papír alapú okiratként kézbesítik azt a hivatalnak.
(4) Az adatváltozási értesítések ügyintézésére és az adatváltozások bejegyzésének határidőire a gazdasági szereplők jegyzékébe történő bejegyzési kérvényre vonatkozó rendelkezések azonos mértékben érvényesek.
(5) A hivatal a gazdasági szereplők jegyzékében az adatokat a bejelentett változások és beküldött iratok alapján frissíti. Adatfrissítési célokra az informatikai rendszer fenntartója vagy működtetője köteles a hivatalnak az általa kezelt informatikai rendszerből friss adatokat szolgáltatni, külön törvény szerint12a) készült elektronikus másolat formájában.
(6) A hivatal meghosszabbítja a gazdasági szereplők jegyzékébe történt bejegyzés érvényességét, ha a gazdasági szereplő legkésőbb 30 nappal a bejegyzés érvényességének lejárta előtt új kérvényt nyújt be a 129. §-ban taglalt iratokkal együtt, és ha teljesíti a közbeszerzési eljárásban való részvétel 26. § 1. bek. szerinti feltételeit.

133. §
(1) A hivatal a gazdasági szereplőnek (vállalkozónak), akire/amelyre a bejegyzés vonatkozik, kivonatot ad ki a gazdasági szereplők jegyzékéből, mégpedig külön jogszabály szerint12a) készült elektronikus másolat formájában.
(2) A hivatal térítésmentesen nyújt a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek a pályázóra vagy érdeklődőre vonatkozó adatokat a gazdasági szereplők jegyzékéből, vagy hozzáférést biztosít ezen adatokhoz, vagy igazolást ad ki, hogy a gazdasági szereplők jegyzékébe nincsenek adatok bejegyezve, mégpedig haladéktalanul azt követően, hogy a közbeszerző vagy a beszerző adatokat kér.

134. §
Törlés a gazdasági szereplők jegyzékéből
(1) A hivatal törli a gazdasági szereplők jegyzékéből
a) a természetes személyt, aki elhalálozott vagy halottá lett nyilvánítva,
b) a jogi személyt, mely megszűnt,
c) azt, aki a törlését írásban kérte.
(2) A hivatal úgy dönt, hogy a törli a gazdasági szereplők jegyzékéből azt, aki megszűnt teljesíteni a közbeszerzési eljárásban való részvétel 26. § 1. bek. szerinti feltételeit.
(3) Ha olyan gazdasági szereplőről (vállalkozóról) van szó, amelyet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltottak, a hivatal a közbeszerzési eljárástól eltiltó határozatában a gazdasági szereplők jegyzékéből való törléséről dönt. Ha más gazdasági szereplőről van, mint amely az első mondatban szerepel, a hivatal értesíti a gazdasági szereplők jegyzékéből való 2. bekezdés szerinti törlésének feltárt okairól, és felszólítja, hogy az értesítés kézbesítését követő 15 napon belül foglaljon állást az ügyben. Ha ezen határidőben a gazdasági szereplő nem foglal állást, vagy állásfoglalásából nem következik egyértelműen, hogy a törlésére nincs ok, a hivatal a gazdasági szereplő jegyzékből való törléséről dönt.
(4) Ha a gazdasági szereplőt törölték a gazdasági szereplők jegyzékéből, ismételten a gazdasági szereplők jegyzékébe csak akkor jegyezhető be, ha megszűnik az ok, amely miatt a gazdasági szereplők jegyzékéből törölték.
(5) Ha olyan gazdasági szereplőről van szó, amely regisztrálva van az elektronikus piacon, a hivatal értesíti a belügyminisztériumot a gazdasági szereplő törléséről a gazdasági szereplő törlésével egyidőben.

A kedvezmények végső felhasználóinak jegyzéke

134.a §
(1) A kedvezmények végső felhasználóinak jegyzéke a közigazgatás információs rendszere, melynek kezelője a hivatal, és amely tartalmazza kedvezmények végső felhasználóinak adatait.
(2) A hivatal a honlapján a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékében közzéteszi a 129. § 1. bek. a), c) és d) pontjai szerinti adatokat, a képviseleti szerv tagjainak jegyzékét, azok vezeték- és keresztnevének feltüntetésével, a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékét, azok vezeték- és keresztnevének feltüntetésével, a kedvezmények végső felhasználóinak tartózkodási helyének feltüntetésével, valamint a 12.a §  bekezdésének és pontjának feltüntetésével, amely alapján a kedvezmények végső felhasználóját meghatározták, továbbá azt az adatot, hogy a kedvezmények végső felhasználója köztisztviselő-e.21a)
(3) A hivatal honlapján, a 2. bekezdés szerint közzétett adatok minden közbeszerzővel és beszerzővel szemben hatályosak és azokat nem kell a közbeszerzési eljárásokban hitelesíteni.
(4) A hivatal díjmentesen biztosítja a közbeszerzők és beszerzők számára kedvezmények végső felhasználói jegyzékének kivonatát a 2. bekezdés szerinti terjedelemben, vagy egy igazolást arról, hogy a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékében nem szerepel adat, mégpedig haladéktalanul azt követően, hogy a közbeszerző vagy beszerző ezt kérvényezi.
(5) A 128. § - 134. § rendelkezései, kivéve a 128. § 3. és 5. bek., 130. § 3. bek., 133. § és 134. 2. bek. hozzámérten alkalmazandók a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékének vezetésére, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.

134.b §
(1) A hivatal a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe történő bejegyzést, a természetes személy vagy a jogi személy kérvénye alapján végzi el, melyben az kéri a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe történő bejegyzését. Ez a következőket tartalmazza:
a) a 129. § 1. bek. a), c) - e) és h) pontjai szerinti adatok,
b) a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékét, melyben feltüntetik a kedvezmények végső felhasználójának vezeték- és keresztnevét, tartózkodási helyének címét, állampolgárságát, születési dátumát, feltüntetik továbbá a 12.a § rendelkezésének azon bekezdését és pontját, amely alapján a kedvezmények végső felhasználóját meghatározták, továbbá azt az adatot, hogy a kedvezmények végső felhasználója köztisztviselő-e.21a)
(2) A kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe történő bejegyzés kérvényének mellékletei a következők:
a) az áruértékesítésre, építési munkálatok kivitelezésére vagy szolgáltatás nyújtására feljogosító okmány,
b) becsületbeli nyilatkozat arról, hogy a kedvezmények végső felhasználója nem volt jogerősen elítélve korrupció bűncselekményéért, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekményéért, a bűncselekményekből származó bevétel legalizálása bűncselekményéért, olyan bűncselekményért, melynek tényállása vállalkozással függ össze, bűnözői csoport alapítása, tervezése és támogatása bűncselekményéért vagy terrorista csoport alapítása, tervezése és támogatása bűncselekményéért vagy terrorizmus és a terrorizmusban való részvétel némely formái bűncselekményéért,
c) becsületbeli nyilatkozat arról, hogy a kedvezmények végső felhasználóinak adatai, a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe történő bejegyzés kérvényében, valósak és hiánytalanok.
(3) A kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe történő bejegyzés határozatlan időre történik.
(4) Az a természetes személy vagy jogi személy, kinek a kedvezmények végső felhasználója be van jegyezve a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe, köteles a hivatal kérésére benyújtani azokat az okmányokat és dokumentumokat, melyek igazolják a 2. bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozatokban szereplő és a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe bejegyzett adatok és információk valódiságát és hiánytalanságát, mégpedig a hivatal által meghatározott határidőre, amely 30 napnál nem lehet rövidebb.
(5) Ha az 1. bekezdés szerinti, a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe bejegyzett adatok változására kerül sor, a természetes személy vagy a jogi személy a változás napjától számított 60 napon belül köteles jelenteni ezt a hivatalnak és a jelentéshez csatolni 2. bekezdés szerinti mellékleteket is.

134.c §
(1) A hivatal saját kezdeményezésére vagy minősített kezdeményezés alapján, a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe bejegyzett, kedvezmények végső felhasználójának azonosítására más hatóság vagy kötelezett személy együttműködését kérheti.21b) A megkeresett hatóságnak jogában áll megtagadni a kért együttműködést, ha azzal összefüggésben törvényi kötelezettségek, az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusainak vagy a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződés megsértésére kerülne sor.21c)
(2) A kötelezett személy21b) köteles biztosítani a hivatalnak, az ügyfele – a kedvezmények végső felhasználója – azonosítására szolgáló okmányokat, információkat és adatokat,21d) mégpedig a hivatal által meghatározott határidőre.
(3) Minősített kezdeményezést bárki benyújthat. A minősített kezdeményezésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a kezdeményezést előterjesztő természetes személy vezeték- és keresztnevét, tartózkodási helyének címét vagy a jogi személy cégszerű megnevezését és székhelyét,
b) azokat a tényeket, amelyek indokolják a kétségeket, hogy a kedvezmények végső felhasználójának adatai, amelyek a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékében szerepelnek valósak vagy hiánytalanok.
(4) Ha a bejelentő kéri, a hivatal védi minden minősített kezdeményezés bejelentőjének identitását.

134.d §
A kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékéből való törlésre vonatkozó külön rendelkezések
(1) Ha nem lehet leellenőrizni az azonosítását a kedvezmények végső felhasználójának, mint természetes személynek vagy jogi személynek, aki a kedvezmények végső felhasználójaként be van jegyezve a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe, mivel az az állam, ahol tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkezik ez a személy vagy az az állam, ahol székhellyel rendelkezik ez a jogi személy, aki annak vállalkozásában, irányításában vagy ellenőrzésében a 12.a § 1. bek. szerinti módon részt vesz, nem működik együtt a Szlovák Köztársaság szerveivel a kedvezmények végső felhasználója azonosításának ellenőrzése során, a hivatal köteles felszólítani a természetes személyt vagy jogi személyt, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül megbízható módon igazolja a kedvezmények végső felhasználójának azonosítását. Ha ez a természetes személy vagy jogi személy nem igazolja megbízható módon a kedvezmények végső felhasználójának azonosítását, a hivatal törli a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékéből.
(2) A hivatal törli a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékéből a természetes személyt vagy jogi személyt, ha azt jogerősen megbírságolták vagy megtiltották részvételét a 149. § 3. bek. b) pontja vagy a 149. § 3. bek. h) pontja szerint, mivel a kedvezmények végső felhasználója bejegyzése céljából a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe olyan adatot, információt vagy becsületbeli nyilatkozatot nyújtott be, amely valótlan vagy hiányos.

134.e §
A szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás felmondása
A közbeszerző vagy beszerző felmondhatja a pályázóval megkötött szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást, ha a pályázónak a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötése idején a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékében nem voltak bejegyezve a kedvezmények végső felhasználói, vagy ha jogerős határozat alapján törölték ezt a pályázót a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékéből, vagy ha jogerősen megtiltották részvételét a 149. § 3. bek. b) pontja szerint.

NEGYEDIK FEJEZET
Felülvizsgálati eljárások

135. §
Felülvizsgálati eljárás a jelen törvény értelmében:
a) a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek, vagy a 7. § szerinti személynek benyújtott jogorvoslati kérelem a szerződés, a keretmegállapodás megkötése előtt vagy a tervpályázatban,
b) a közbeszerzés felügyelete.

136. §
Jogorvoslati kérelem
(1) A pályázó, az érdeklődő, a résztvevő vagy az a személy, akinek/amelynek jogai vagy törvény által védett érdekeit megsértette, vagy megsérthette a közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy eljárása, jogorvoslati kérelmet nyújthat be
a) a szerződéskötési vagy koncessziókötési szándék ellen a 22. § 6. bek. alapján közzétett munkák esetében, a hirdetményben az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek., a 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. feltüntetett feltételek ellen,
b) a versenydokumentumokban vagy más, a közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy által feltüntetett feltételek ellen az ajánlattételi határidő keretén belül, vagy a tervpályázat közzétett feltételei ellen a tervjavaslatok benyújtási határidején belül.
(2) A jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérvényező azonosító adatait,
b) a közbeszerző, beszerző vagy a 7. § szerinti személy azonosító adatait,
c) a közbeszerzés megjelölését, mely ellen a jogorvoslati kérelem benyújtásra került,
d) az eljárás megsértésének megjelölését az 1. bekezdés szerint,
e) a döntő tények leírását és a bizonyítékok megjelölését,
f) a kérvényező javaslatát a jogorvoslati kérelem megoldására,
g) a kérvényező aláírását vagy a kérvényező nevében eljárásra jogosult személy aláírását.
(3) Az írásos jogorvoslati kérelmet kézbesíteni kell a közbeszerzőnek, beszerzőnek vagy a 7. § szerinti személynek
a) tíz napon belül a hirdetmény megjelenési napját követően
1. a 22. § 6. bek. szerint az európai közlönyben, ha a jogorvoslati kérelem munkavégzési szerződés vagy koncesszió megkötésének szándéka ellen irányul,
2. az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek. a) pontja, a 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. szerint az európai közlönyben, ha értékhatár feletti megrendelésről, építési munkákra vonatkozó koncesszióról és tervpályázatról van szó, és ha a jogorvoslati kérelem a hirdetményben szereplő feltételek ellen irányul,
3. az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek. b) pontja, vagy a 108.b § 4. bek. szerint a közlönyben, ha értékhatár alatti megrendelésről és szolgáltatásnyújtási koncesszióról van szó, és ha a jogorvoslati kérelem a hirdetményben szereplő feltételek ellen irányul,
b) tíz napon belül a versenydokumentumok vagy más dokumentumok átvételét követően, melyeket az ajánlattételi határidőben bocsátottak rendelkezésre, vagy a versenydokumentumokban szereplő feltételek esetén, melyeket a tervpályázat ajánlattételi határidején belül bocsátottak rendelkezésre, ha a jogorvoslati kérelem a versenydokumentumokban vagy más, az ajánlattételi határidőben rendelkezésre bocsátott dokumentumokban szereplő feltételek ellen irányul, vagy az ajánlattételi határidőben rendelkezésre bocsátott versenyfeltételek ellen irányul,
c) tíz napon belül az ajánlattételi vagy tervpályázati felhívás átvételének vagy közzétételének napjától számítva, ha a jogorvoslati kérelem az ajánlattételi vagy tervpályázati felhívásban szereplő feltételek ellen irányul.
(4) Ha a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza az előírt kellékeket, a közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy legkésőbb három napon belül a jogorvoslati kérelem kézhezvételének napjától számítva a hiányosságok kiküszöbölésére szólítja fel a kérvényezőt. A kiegészített jogorvoslati kérelmet legkésőbb három napon belül kell benyújtani a felhívás kézbesítésének napjától számítva.
(5) Ha a kérvényező a jogorvoslati kérelmet nem nyújtja be a 3. és 4. bekezdés szerinti határidőkön belül, vagy ha a jóvátételi kérelem a hiányosságok kiküszöbölésére történő felszólítás után sem felel meg az előírásoknak, a jóvátételi kérelmet elutasítja, és a kérvényezőnek a jóvátételi kérelem elutasításáról szóló határozatot az indoklással együtt írásban megküldi, öt napon belül a jóvátételi kérelem kézhezvételének napjától számítva, vagy a hiányosságok eltávolítására 4. bekezdés szerint megszabott határidő lejártát követően. Az ellenvetés benyújtásának joga a 138. § 2. bek. a)-c) pontjai értelmében megszűnik, ha a jogorvoslati kérelem nem került benyújtásra a közbeszerzőnek, a beszerzőnek vagy a 7. § szerinti személynek a 3. bekezdésben taglalt határidőn belül.
(6) A közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy a teljes jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül a 3. bekezdés szerinti határidőben kézbesíti
a) a kérvényezőnek és az összes ismert pályázónak, érdeklődőnek vagy résztvevőnek az írásos értesítést a jogorvoslati kérelem intézésének eredményéről, az indoklással együtt, valamint a jogorvoslat végrehajtásának módjáról és határidejéről, vagy
b) a kérvényezőnek az írásos értesítést a jogorvoslati kérelem elutasításáról és annak okairól.
(7) A közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy ugyanazon ügyben jogorvoslati kérelemmel már nem foglalkozik, amelyben egyszer már eljárt a 6. bekezdés értelmében. Ezt a tényt a 6. bekezdésben taglalt határidőben a kérvényező tudomására hozza annak feltüntetésével, hogy milyen módon zárult le az ügy. Az ilyen értesítést a jogorvoslati kérelem intézésének eredményéről szóló értesítésként kell kezelni.
(8) A jogorvoslati kérelem intézésének eredményéről szóló értesítés, a jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló írásos értesítés kézbesítése, vagy a 6. bekezdés, illetve a 7. bekezdés szerinti kötelességek elmulasztása feljogosítja a kérvényezőt, hogy ellenvetést nyújtson be az ügyben.
(9) Ha olyan beszerzésről van szó, mely esetében más személy is nyújthat be ellenvetést, nemcsak a 137. § 2. bek. b) pontja szerinti államigazgatási hatóság, a közbeszerző, beszerző és a 7. § szerinti személy köteles a hivatalnak három napon belül azt követően, hogy e tényről tudomást szerzett, írásbeli tájékoztatást küldeni arról, hogy
a) minden érdeklődőnek kézbesítették az értesítést az érdeklődők kiválasztásának eredményéről az 52. § 1. bek., az 56. § 1. bek., a 60. § 3. bek., a 85. § 1. bek., a 105. § 2. bek. vagy a 108.i § 1. bek. szerint, a kézbesítés időpontjának feltüntetésével, amennyiben érdeklődők kiválasztására sor kerül,
b) minden kizárt pályázónak, érdeklődőnek és résztvevőnek kézbesítették az értesítést a kizárásról, a kizárási értesítés legutolsó pályázónak, érdeklődőnek vagy résztvevőnek történt kézbesítés időpontjának feltüntetésével,
c) nem került sor egyetlen pályázó, érdeklődő és résztvevő kizárására sem az „Egyebek” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontását követően,
d) nem került sor egyetlen pályázó, érdeklődő és résztvevő kizárására sem a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontását követően,
e) minden pályázónak, érdeklődőnek és résztvevőnek, akinek az ajánlatát vagy tervjavaslatát értékelték, kézbesítették az ajánlatok vagy tervjavaslatok kiértékelésének eredményét, a kézbesítés időpontjának feltüntetésével.
(10) A közbeszerző, a beszerző és a 7. § szerinti személy azt követően, hogy az ellenvetéseket neki kézbesítették, a 138. § d)-g) pontja értelmében saját kezdeményezésre jogosult a jóvátételre abban az ügyben, amely tárgya az ellenvetésnek; a 6. bekezdés a) pontjának rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazandók.

137. §
A közbeszerzés felügyelete
(1) A hivatal felügyeletet gyakorol a közbeszerző, beszerző vagy a 7. § szerinti személy (a továbbiakban csak „ellenőrzött”) kötelességeinek betartása felett.
(2) A hivatal a felügyelet során
a) dönt a pályázók, érdeklődők, résztvevők, vagy azon személyek jogorvoslati beadványairól, akiknek/amelyeknek jogait vagy törvény által védett érdekeit sértette vagy sérthette az ellenőrzött eljárása,
b) dönt az államigazgatási hatóságok kifogásairól, melyeket az adott ügyben fennálló törvényes érdekük hitelesít, amennyiben az ellenőrzöttnek pénzeszközöket nyújtottak európai uniós forrásokból áru szállítására, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására,
c) ellenőrzi az ellenőrzött által megszervezett beszerzési eljárások és tervpályázatok lefolytatását,
d) bírságokat szab ki a szabálysértésekért,
e) egyéb tevékenységeket végez a jelen cikkely értelmében.
(3) A felügyeletet végző személyek kötelesek a felügyelet gyakorlása során betartani titoktartási kötelezettségüket azon tényeket illetően, melyekről tisztségük végzésével kapcsolatosan szereztek tudomást, még az ügyben meghozott határozat kiadását követően is, hacsak e kötelességük alól közérdekből, a nyilvánosság írásbeli tájékoztatása céljából a hivatal elnöke fel nem menti őket. Nem tekinthető a titoktartási kötelezettség megszegésének
a) az ilyen információk felhasználása a felügyeleti tevékenység céljaira; ezzel azonban a titkos adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség17a) nem sérül,
b) az ilyen információk bíróságoknak való rendelkezésre bocsátása peres eljárás céljaira; ezzel azonban a titkos adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség17a) nem sérül.

A kifogások kezelése

138. §
(1) A kifogás benyújtását meg kell előznie a közbeszerzőhöz, beszerzőhöz vagy a 7. § szerinti személyhez benyújtott jogorvoslati kérvénynek. Ez a kötelesség nem vonatkozik a 2. bekezdés d)-g) pontjai szerint benyújtott kifogásokra és az államigazgatási hatóság által, a 137. § 2. bekezdésének b) pontja szerint benyújtott kifogásokra.
(2) A pályázó, az érdeklődő, a résztvevő vagy az a személy, akinek/amelynek jogai vagy törvény által védett érdekei érintettek voltak vagy lehettek az ellenőrzött eljárásával, vagy az államigazgatási hatóság a 137. § 2. bekezdésének b) pontja szerint (a továbbiakban csak „kezdeményező”) a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése előtt kifogást nyújthat be
a) a szerződéskötési, koncessziókötési szándék ellen a 22. § 6. bekezdése szerinti munkák esetében, az 50. § 4. bek., 67. § 2. bek., 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. szerinti hirdetményben feltüntetett feltételek ellen,
b) a versenydokumentumban vagy az ajánlattételi határidőben kiadott más dokumentumokban feltüntetett feltételek ellen, vagy a tervpályázatok versenyfeltételei, illetve a tervpályázatok ajánlattételi vagy tervbenyújtási határidejében kiadott versenyfeltételek ellen,
c) az ajánlattételi vagy tervpályázati felhívásokban kiadott feltételek ellen,
d) az 52. § 1. bek. és a 82. § 1. bek. szerinti meghívásos (szűk körű) verseny, az 56. § 1. bek. és 85. § 1. bek. szerinti nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárás, a 60. § 3. bek. szerinti versenypárbeszéd, a 105. § 2. bek. szerinti tervpályázat érdeklődőinek kiválasztása ellen, vagy a védelmi és biztonsági területet érintő, a 108.i § 1. bek. szerinti beszerzési eljárás érdeklődőinek kiválasztása ellen,
e) a pályázó, az érdeklődő vagy a résztvevő kizárása ellen,
f) az ajánlatok vagy tervjavaslatok kiértékelése ellen,
g) az ellenőrzöttnek másokkal, mint az a)-f) pontokban feltüntetettekkel szembeni lépései ellen.
(3) A kifogáskezelési eljárást külön-külön folytatják le a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása előtt beérkezett kifogásokról, és a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása után beérkezett kifogásokról; a 21. bekezdés rendelkezéseit ez nem befolyásolja. A kifogáskezelési eljárás kezdőnapja
a) ha a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása előtt beérkezett kifogásokról van szó, a 136. § 9. bek. a) pontja szerinti információ kézbesítésétől számított tizenegyedik nap, amennyiben érdeklődők kiválasztásáról van szó, vagy a 136. § 9. bek. b) pontja vagy c) pontja szerinti információ kézbesítésétől számított tizenegyedik nap, annak függvényében, hogy melyik tény következik be később,
b) ha a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása után beérkezett kifogásokról van szó, a 136. § 9. bek. e) pontja szerinti információ kézbesítésétől számított tizenegyedik nap, amennyiben érdeklődők kiválasztásáról van szó, vagy a 136. § 9. bek. b) pontja vagy d) pontja szerinti információ kézbesítésétől számított tizenegyedik nap, annak függvényében, hogy melyik tény következik be később.
(4) A kifogáskezelési eljárás résztvevője minden kezdeményező és az ellenőrzött. A hivatal értesítést tesz közzé a kifogáskezelési eljárás megindításáról a közlönyben, legkésőbb három munkanappal azt követően, hogy az eljárás megkezdődött.
(5) A kifogásokat iratként nyújtják be, és kötelezően kézbesíteni kell azokat a hivatalnak és az ellenőrzöttnek legkésőbb tíz napon belül azt a napot követően, amikor
a) a kifogáskezelési kérvény elintézésnek eredményét, vagy a kifogáskezelési kérvény elutasításáról szóló határozatot írásban kézbesítették, ha az ellenőrzött teljesítette 136. § 6. vagy 7. bek. szerinti kötelességét,
b) letelt a kifogáskezelési kérvény elintézésnek eredményéről, vagy a kifogáskezelési kérvény elutasításáról szóló írásos határozat kézbesítésének határideje, ha az ellenőrzött nem teljesítette 136. § 6. vagy 7. bek. szerinti kötelességét,
c) sor került az érdeklődők kiválasztásáról szóló értesítés átvételére, meghívásos versenyben az 52. § 1. bek. ás a 82. § 1. bek. szerint, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban az 56. § 1. bek. és a 85. § 1. bek. szerint, versenypárbeszédben a 60. § 3. bek. szerint, a tervpályázatot a 105. § 2. bek. szerint, vagy védelmi és biztonsági beszerzés esetén a 108.i § 1. bek. szerint, amennyiben a kifogások az érdeklődők kiválasztása ellen irányulnak a meghívásos versenyben, a nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban vagy a versenypárbeszédben, vagy a pályázók kiválasztása ellen a tervpályázatban, vagy a résztvevők kiválasztása ellen a védelmi és biztonsági beszerzés esetén,
d) sor került a pályázó, érdeklődő vagy résztvevő kizárásáról szóló értesítés átvételére, ha a kifogások a pályázó, érdeklődő vagy résztvevő kizárása ellen irányulnak,
e) sor került az ajánlattételek vagy tervjavaslatok eredményei kiértékeléséről szól értesítés átvételére, ha a kifogások az ajánlattételek és tervjavaslatok kiértékelésének eredménye ellen irányulnak,
f) az ellenőrzött teljesítette feladatát, vagy a szerződés, a koncesszió vagy keretmegállapodás megkötéséig annak függvényében, hogy melyik esemény következik be előbb, amennyiben a kifogások az ellenőrzött mással szembeni, nem a 2. bek. a)-f) pontjában feltüntetettel szembeni tevékenysége ellen irányulnak; ez nem érvényes, ha államigazgatási hatóság által a 137. § 2. bek. b) pontja szerint benyújtott kifogásáról van szó, mely jogosult kifogást emelni a szerződés, a koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésének időpontjáig.
(6) A hivatalhoz benyújtott kifogásnak tartalmaznia kell
a) a kezdeményező azonosító adatait,
b) az ellenőrzött azonosító adatait,
c) a közbeszerző megnevezését, aki/amely ellen a kifogások irányulnak,
d) a tények megnevezését, melyek ellen a 2. bekezdés szerinti kifogások irányulnak, miközben ha a kifogás benyújtását meg kell előznie a jogorvoslati kérelem benyújtásának, a kifogások nem haladhatják meg a jogorvoslati kérelem kereteit,
e) a meghatározó tények leírását és a bizonyítékok megnevezését,
f) a kifogásokról szóló határozat javaslatát a 139. § 2. vagy 3. bekezdése szerint,
g) a kezdeményező vagy a kezdeményező nevében eljárásra jogosult személy aláírását.
(7) A kifogások mellékletét képezi
a) ha a 2. bek. a)-c) pontja szerinti kifogásról van szó, a jogorvoslati kérelem intézésnek eredményéről szóló értesítés a 136. § 6. bek. a) pontja szerint, a jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló értesítés a 136. § 6. bek. b) pontja szerint, vagy a jogorvoslati kérelem benyújtásáról szóló igazolás, ha az ellenőrzött a törvényes határidőben nem intézte el,
b) bizonylat a biztosítéknak a hivatal számlájára történt átutalásáról,
c) bizonylat a kifogások aláírására való feljogosításról a 6. bekezdés g) pontja szerint, ha azt az ellenőrzöttnek nem nyújtották be.
(8) Ha a kifogást olyan személy nyújtja be, akinek/amelynek jogait vagy törvény által védett érdekeit az ellenőrzött eljárása sérti vagy sértheti, a kifogásban fel kell tüntetni, mely jogait vagy törvény által védett érdekeit sérti vagy sértheti az ellenőrzött eljárása.
(9) Az ellenőrzöttnek kézbesített kifogásoknak tartalmazniuk kell a 6. bekezdés szerinti tartozékokat.
(10) A hivatal a kifogásemelési eljárás megkezdését követően haladéktalanul felszólítja az ellenőrzöttet, hogy írásban foglaljon állást a benyújtott kifogásokkal kapcsolatosan, a beszerzés becsült értékének feltüntetésével és a teljes eredeti dokumentáció mellékelésével, és az ellenőrzött köteles a dokumentációt és a kifogásokkal kapcsolatos álláspontját öt munkanapon belül kézbesíteni azon naptól számítva, amikor a hivatal felszólítását neki kézbesítették. A teljes eredeti dokumentáció hivatalnak történő kézbesítése alatt elektronikus kommunikáció esetén a dokumentáció elektronikus formában történő elérhetővé tétele értendő elektronikus kommunikációra használt berendezések és eszközök közvetítésével. Ha az ellenőrzött nem kézbesíti a hivatalnak az írásos állásfoglalást a benyújtott kifogásokról a beszerzés becsült értékének megadásával, valamint a teljes eredeti dokumentációt a megadott határidőn belül, a hivatal határozatot bocsát ki a kifogásemelési eljárás felfüggesztéséről, melyben az ellenőrzöttel szemben elrendeli a kifogásokkal kapcsolatos írásos állásfoglalás benyújtását a hivatalnak a beszerzés becsült értékével együtt, valamint a teljes eredeti dokumentáció benyújtását a hivatal által megszabott póthatáridőben. A kifogásemelési eljárás felfüggesztése addig tart, míg meg nem szűnnek azok az akadályok, amelyek miatt az eljárás felfüggesztésére sor került, A hivatal kifogás-emelési eljárás felfüggesztéséről szóló határozata kiadásától kezdve a kifogásokkal kapcsolatos írásos állásfoglalás, valamint a teljes eredeti dokumentáció hivatalnak történő benyújtásáig a 139. § 5. bek. szerinti határidő nem telik. Az ellenőrzött betekinthet a hivatalnak benyújtott teljes eredeti dokumentációba a felülvizsgálati feladataival kapcsolatos kötelességei teljesítése érdekében. Ha az ellenőrzött nem kézbesíti a hivatalnak a kifogásokkal kapcsolatos írásos állásfoglalást a beszerzés becsült értékével együtt, valamint a teljes eredeti dokumentációt a hivatal által megszabott póthatáridőben sem, a hivatal határozattal elrendeli a beszerzési vagy tervpályázati eljárás megsemmisítését.
(11) A hivatal felfüggesztheti a kifogásemelési eljárást szakmai állásfoglalás vagy szakértő vélemény beszerzése végett. A kifogásemelési eljárást felfüggesztő végzés kibocsátásától a szakmai állásfoglalás vagy a szakértői vélemény hivatalhoz való beérkezéséig a 139. § 5. §-a szerinti határidő nem telik, legfeljebb azonban csak 15 napig.
(12) A kifogás kézbesítésének halasztó hatálya nincs az ellenőrzött eljárását illetően; a 41. § 2. bekezdésének és a 45. § 6. bekezdésének rendelkezéseit ez nem érinti.
(13) A hivatal jogosult bármikor a kifogás kézbesítését követően és a kifogásemelési eljárás megindulása előtt a benyújtott kifogáshoz igényelni a teljes dokumentáció másolatát az ellenőrzöttől.
(14) Az ellenőrzött köteles a hivatalnak beterjeszteni a teljes dokumentációt a 13. bekezdés szerinti, a hivatal által megszabott határidőben, mely nem lehet rövidebb öt munkanapnál.
(15) A határidők, a 10. bek. szerinti határidőt leszámítva, nem telnek az ellenőrzött személy szempontjából a kifogásemelési eljárás 10. és 11. bekezdés szerinti felfüggesztése idején.
(16) Ha kifogást a 2. bekezdés b) pontja szerint más feltételek ellen nyújtották be, nem a hirdetményben az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek., a 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. szerint feltüntettek ellen, az ilyen kifogások benyújtását az ellenőrzött köteles haladéktalanul közölni minden érdeklődővel és résztvevővel, aki/amely a versenydokumentumokat vagy a versenyfeltételeket kikérte.
(17) Ha kifogást a 2. bekezdés b) pontja szerint más feltételek ellen nyújtották be, nem a hirdetményben az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek., a 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. szerint feltüntettek ellen, az ilyen kifogások benyújtását az ellenőrzött köteles haladéktalanul közölni minden érdeklődővel és résztvevővel, akinek/amelynek ajánlattételi vagy tervjavaslat-benyújtási felszólítást kézbesített.
(18) Ha kifogást a 2. bekezdés d) vagy e) pontja szerint nyújtották be, az ellenőrzött köteles haladéktalanul értesíteni az ilyen kifogás benyújtásáról az összes érdeklődők vagy résztvevőt.
(19) A kifogás benyújtásával egyidőben a kezdeményező köteles a hivatal számlájára elhelyezni a biztosítékot; ez a kötelezettség nem vonatkozik az államigazgatási hatóságra, mely a 137. § 2. bek. b) pontja szerint nyújt be kifogást. A biztosítéknak legkésőbb az 5. bekezdés a)-e) pontjai szerinti kifogás-benyújtási határidő utolsó napján, valamint legkésőbb a kifogás 5. bekezdés f) pontja szerinti kézbesítésének a napján be kell érkeznie a hivatal számlájára. A kifogásemelési biztosíték összege
a) a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása előtt
1. 1% a beszerzés becsült értékéből értékhatár feletti áruszállítási megrendelés esetén és értékhatár feletti szolgáltatásnyújtási beszerzés esetén, legfeljebb azonban 4 000 euró,
2. 0,1% a beszerzés becsült értékéből értékhatár feletti építési tevékenység kivitelezése esetén, legfeljebb azonban 10 000 euró,
3. 3% a beszerzés becsült értékéből értékhatár alatti áruszállítási megrendelés esetén és értékhatár alatti szolgáltatásnyújtási megrendelés esetén, legfeljebb azonban 2 000 euró,
4. 5% a beszerzés becsült értékéből értékhatár alatti építési tevékenység kivitelezése esetén, legfeljebb azonban 5 000 euró,
b) a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása után 1% a pályázó által ajánlott árból, legfeljebb azonban 30 000 euró, miközben az ajánlott ár alatt a kezdeményező által a beszerzés tárgyáért felajánlott teljes ár értendő; ajánlati áron az egyszeri vagy ismétlődő kifizetések pillanatnyi nettó értéke is értendő,
c) 3 000 euró, ha a biztosíték értéke az a) vagy b) pont szerint nem állapítható meg,
d) 1% a pályázó által ajánlott árból a rendkívül alacsony árajánlat miatt a 42. § 5. bek. szerint kizárt pályázó esetében, legkevesebb azonban 600 euró és legtöbb 30 000 euró; a b) és c) pont rendelkezései arányos mértékben alkalmazandók.
(20) A biztosíték teljes befizetett összege az állami költségvetés bevételévé válik azon a napon, amikor a hivatalnak a kezdeményező kifogását elutasító határozata jogerőre lép. A biztosíték befizetett összegének 35%-a az állami költségvetés bevételévé válik azon a napon, amikor a hivatalnak a kifogásemelési eljárás leállításáról szóló, 139. § 1. bek. d) pontja szerinti határozata jogerőre lép. A hivatal visszautalja a kezdeményezőnek a biztosíték teljes összegét vagy egy részét, mely nem vált az állami költségvetés bevételévé, mégpedig 30 napon belül a kifogásokról meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számítva.
(21) Ha a kifogásemelési eljárás megkezdése előtt, a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása előtt vagy felbontása után kifogás kerül benyújtásra a 2. bekezdés g) pontja értelmében, a hivatal az ilyen kifogás esetében a kifogásemelési eljárás keretében jár el. Ha a 2. bekezdés g) pontja szerinti kifogás kézbesítésére a kifogásemelési eljárás megkezdése után, a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása után kerül sor, a hivatal az ilyen kifogás esetében önálló kifogásemelési eljárásban jár el, amely az ilyen kifogás kézbesítésének a napján indul meg. Ha olyan beszerzést érintő kifogásemelési eljárásról van szó, amely esetében csak államigazgatási hatóság nyújthat be kifogást a 137. § 2. bek. b) pontja értelmében, a hivatal önálló kifogásemelési eljárásban jár el, amely az ilyen kifogás kézbesítésének a napján indul meg.

139. §
(1) A hivatal leállítja a kifogásemelési eljárást, amennyiben
a) a kifogást nem a 138. § 2. bek. szerinti arra jogosult személy nyújtotta be,
b) a 138. § 5. bek. szerinti határidő leteltét követően került benyújtásra,
c) nem tartalmazza az összes, a 138. § 6. bekezdése szerinti kelléket és mellékletet a 138. § 7. bekezdése szerint,
d) a kezdeményező visszavonta benyújtott kifogását az ügyben történő határozat meghozatala előtt,
e) az ellenőrzött megsemmisítette a beszerzésben, tervpályázatban használt eljárást, vagy ha a hivatal ugyanazon beszerzési eljárást vagy ugyanazon tervpályázatot illetően már határozatot hozott a 2. bekezdés a) pontja szerint,
f) a kifogást az ellenőrzöttnek nem nyújtották be,
g) ugyanabban az ügyben ugyanazon tény ellen kifogás benyújtására került sor a 138. § 2. bek. a)-c) vagy g) pontja szerint, és a hivatal a kifogásról határozatot hozott a 2., 3. vagy 4. bekezdés értelmében,
h) a biztosítékot nem írták jóvá határidőn belül a hivatal számláján vagy nem a 138. § 9. bek. szerinti összegben került átutalásra,
i) a hivatal nem illetékes a kifogásról történő határozathozatalban,
j) a jogorvoslati kérvényt nem kézbesítették a közbeszerzőnek, a beszerzőnek vagy a 7. § szerinti személynek a 136. § 3. és 4. bekezdése szerinti határidőben, vagy ha a jogorvoslati kérvény a hiányosságok pótlására történő, 136. § 4. bek. szerinti felszólítást követően sem tartalmazza az előírt kellékeket, amennyiben 138. § 2. bek. a)-c) pontja szerinti kifogásról van szó,
k) a kifogásokat a szerződés, a koncesszió vagy keretmegállapodás megkötését követően nyújtották be,
l) a kifogásokat a 140. §-sal ellentétesen nyújtották be,
m) az ügyben, mely a kifogás témája, jogorvoslatra került sor a 136. § 10. bekezdése értelmében, így az eljárás lefolytatása okafogyottá vált.
(2) Ha a hivatal a kifogásemelési eljárás során megállapítja, hogy az ellenőrzött beszerzési eljárása vagy annak egy része megsértette a jelen törvényt, és a törvénysértés, valamint az ajánlatok kiértékelése vagy a résztvevők és az érdeklődők kiválasztása között közvetlen okozati összefüggés áll fenn, határozatban rendeli el a beszerzéssel vagy annak részével kapcsolatban
a) az alkalmazott beszerzési vagy részbeszerzési, esetleg tervpályázati eljárás megsemmisítését, ha olyan cselekményre került sor, amely ellentétben áll a jelen törvénnyel már a közbeszerzési eljárás hirdetményével, a versenyfelhívásként használt hirdetménnyel vagy a tervpályázat hirdetményével, a versenydokumentumokkal vagy versenyfeltételekkel kapcsolatosan, vagy
b) a jogsértő állapot kiküszöbölését és a közbeszerzés folytatását az adott lépés újbóli megtételével az ellenőrzött által, akit/amelyet a jelen törvénybe ütköző helyzet sújtott.
(3) Ha a jelen törvény megsértése nem befolyásolhatta a közbeszerzés eredményét, a hivatal határozatban elrendelheti a jogellenes állapot kiküszöbölését és a közbeszerzési eljárás folytatását.
(4) Ha a hivatal a kifogásemelési eljárás során nem állapítja meg a jelen törvény megsértését, melyet a kezdeményező a benyújtott kifogásokban felvetett és amelyek döntő módon befolyásolhatták volna a közbeszerzés eredményét, a kifogásokat elutasítja.
(5) A hivatal a kifogásokról 30 napon belül dönt attól a naptól számítva, amikor a teljes dokumentációt és a benyújtott kifogásokkal kapcsolatos írásos állásfoglalást, a beszerzés teljes becsült értékével együtt a hivatalnak kézbesítették. A hivatal határozatát az a személy írja alá, akit erre a hivatal belső szabályzata kijelöl. Ha a hivatal nem hozza meg a határozatot az első mondat szerinti határidőben, azt kell feltételezni, hogy a határozatot meghozta, s abban elutasította a kifogásokat; a határozat kikézbesítésének napja ilyen esetben az első mondatban szereplő határidő leteltétől számított harmadik nap.
(6) A hivatal a 2-4. bekezdések szerinti határozatok meghozatala előtt
a) felszólítja az eljárás résztvevőit, hogy a felszólítástól számított öt napon belül szóban vagy írásban fejtsék ki véleményüket az alapanyagáról és megállapításainak módszeréről, esetleg ugyanebben a határidőben javasoljanak hozzá kiegészítéseket, vagy
b) tájékoztatja az eljárás résztvevőit a kifogásemelési eljárás végkövetkeztetéseiről, amelyekre a hivatal a rendelkezésére álló információk és dokumentumok alapján jutott.
(7) A hivatal a kifogásemelési eljárásban csak az ellenőrzött eljárásának törvényességét vizsgálja, a megfontolásait, melyekhez a jelen törvény szerinti eljárása során az ellenőrzött igazodott, a hivatal csak akkor vizsgálja, ha egyértelműen meghaladja azokat a korlátokat, amelyeket a jelen törvény megszab. A hivatalt köti a benyújtott kifogás tartalma; ez nem érvényes, ha a kifogást államigazgatási hatóság emelte a 137. § 2. bek. b) pontja szerint.
(8) A hivatal köteles határozatában, melyben a jelen törvény ellenőrzött általi megsértését mondja ki, tételesen felsorolni a jelen törvény azon rendelkezéseit, amelyeknek a megsértésére sor került, valamint rövid útmutatást adni az ellenőrzöttnek, hogy a fajtájában hasonló ügyekben a jövőben hogyan kerülheti el a jelen törvény megsértését.
(9) Ha a hivatal a 2. bekezdés szerint hozza meg határozatát, a határozatot egyidejűleg kézbesíti a hivatal az összes számára ismert pályázónak, érdeklődőnek és résztvevőnek.
(10) A hivatal 1. bekezdés szerint meghozott határozata bíróságon felülvizsgáltatható. A peres indítványt a hivatal határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

140. §
Kifogás nem nyújtható be
a) a 91. § 1. bek. a) pontja szerinti értékhatár alatti beszerzéseknél, amelyek során a közbeszerző a 96-99. §-ok szerint járt el,
b) a 91. § 1. bek. b) pontja szerinti értékhatár alatti beszerzéseknél, amelyek során a közbeszerző a 100-102. §-ok szerint járt el, amennyiben a beszerzés becsült értéke egyenlő vagy kisebb, mint 40 000 euró árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás esetén, vagy egyenlő vagy kisebb, mint 200 000 euró építési tevékenység esetén; ez nem érvényes, ha a kifogást államigazgatási hatóság nyújtja be a 137. § 2. bek. b) pontja értelmében.

141. §
(1) A hivatal a kifogásemelési eljárásban egyetlen határozatot hoz meg, melyben önálló végzésben dönt
a) az összes kifogásról, melyről a 139. § 1. bek. szerint hoz határozatot,
b) az összes kifogásról, melyről a 139. § 4. bek. szerint hoz határozatot,
c) az összes kifogásról, melyről a 139. § 2. vagy 3. bek. szerint hoz határozatot, miközben egyes kifogásokról dönt a
1. 139. § 2. bek. a) pontja szerint, a többi kifogásról úgy dönt, hogy elfogadja azokat és párhuzamosan meghatározza a tényeket, melyek a jelen törvény megsértését megalapozzák,
2. 139. § 2. bek. b) pontja vagy a 3. bekezdés szerint, elrendeli az adott lépés újbóli végrehajtását, mely a közbeszerzésben a legkorábban végrehajtandó, és a többi kifogásról úgy dönt, hogy elfogadja azokat és párhuzamosan meghatározza, mivel került sor a jelen törvény megsértésére.
(2) Ha a hivatal a kifogásemelési eljárásban elfogadja az azon dokumentumokra vonatkozó kifogást, amelyek ex ante (előzetes) ellenőrzésen estek át, és a közbeszerző nem tért el a hivatalnak az ex ante ellenőrzés eredményéről kiadott értesítésétől sem a dokumentumok tartalmában, sem azok terjedelmében, a hivatal köteles különleges indoklást megfogalmazni határozatához, miért döntött másképpen a kifogásemelési eljárásban, mint az ex ante ellenőrzés idején, és milyen körülmény megváltozása vezetett ehhez.
(3) A hivatal határozatát elektronikus dokumentum formájában is kiadhatja, hiteles elektronikus aláírással és csatolt időzárral; ilyen esetben a határozat nem tartalmazza a hivatal bélyegzőjének lenyomatát és a jogosult személy aláírását.

Fellebbezés

142. §
(1) A kifogásemelési eljárásban meghozott határozat ellen, kivéve a 139. § 1. bek. szerinti határozatot, a kifogásemelési eljárás résztvevője fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kifogásemelési határozat kézbesítési napjától számított tíz napon belül kell benyújtani a hivatalnak.
(2) A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az eljárás résztvevője köteles a hivatal számláján elhelyezni a biztosítékot; ez a kötelezettség nem vonatkozik a fellebbezés azon eseteire, amikor a hivatal a kifogásemelési eljárásban nem hozott határozatot a 139. § 5. bek. szerinti határidőben. A biztosítéknak legkésőbb az 1. bekezdés szerinti fellebbezési határidő utolsó napján jóváírásra kell kerülnie a hivatal számláján. A biztosíték a hivatal bevételévé válik a fellebbezésről meghozott határozat jogerőre emelkedésének napján, amennyiben a tanács a fellebbezést elutasítja és a határozatot helybenhagyja, ellenkező esetben a hivatal a biztosítékot a hivatal határozatának jogerőre emelkedése napjától számított 30 napon belül visszatéríti.
(3) A biztosíték nagysága kifogásemelési határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén, amennyiben
a) értékhatár feletti beszerzésről van szó, a kétszerese annak a biztosítékösszegnek, melyet a kezdeményező köteles letétbe helyezni a kifogás benyújtásakor, melynek határozata ellen a fellebbezés irányul,
b) értékhatár alatti beszerzésről van szó, 3 000 euró.
(4) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a fellebbezési eljárásra arányos mértékben vonatkoznak a 138., 139. és 141. § rendelkezései.
(5) Ha értékhatár feletti beszerzésről van szó, a fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van a 8. bekezdés első mondata szerinti határidő idejére, vagy a fellebbezési határozat jogerőre emelkedéséig, a szerint, hogy melyik tény következik be korábban. Ha értékhatár alatti beszerzésről van szó, a fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya csak akkor van a 8. bekezdés első mondata szerinti határidő idejére, vagy a fellebbezési határozat jogerőre emelkedéséig, ha a tanács a fellebbezés kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül úgy dönt, hogy a fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van; ha a tanács ezen határidőn belül nem ad ki határozatot, vélelmezni kell, hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
(6) A tanács a megtámadott határozatot teljes egészében átvizsgálja; ha szükségszerű, az eddigi eljárást kiegészíti, az esetleges hibákat kiküszöböli.
(7) A tanács a fellebbviteli eljárásban mindig kizárólag az ügyről dönt, miközben ha arra okot lát, a határozatot a tanács megváltoztatja, ellenkező esetben a fellebbezést elutasítja és a határozatot helybenhagyja.
(8) A tanács a fellebbezésről 45 napon belül dönt a teljes fellebbezés kézbesítésének napjától számítva. A tanács fellebbviteli határozatát a tanács elnöke írja alá, távollétében a tanács általa meghatározott alelnöke vagy a szolgálati idejét tekintve legidősebb tanácstag.
(9) a tanács köteles felülvizsgálni a késve beérkező fellebbezéseket is, hogy nem indokolnak-e változást vagy határozat-megszüntetést fellebbviteli eljárás lefolytatásán kívül.

143. §
(1) Amíg a fellebbezésről nem születik döntés, a fellebbezés visszavonható. Ha az eljárás résztvevője visszavonja fellebbezését, ismételten már nem nyújthatja be.
(2) Ha az eljárás résztvevője lemond fellebbezési jogáról vagy visszavonja fellebbezését, a kifogásemelési eljárásban született határozat jogerőre lép a fellebbezésről való lemondás vagy a fellebbezés-visszavonás hivatalnak történő kézbesítése napján.
(3) A hivatal kifogásokról meghozott határozata jogerőre lép a fellebbezési határidő jogvesztő leteltével vagy a tanács 142. § 7. bek. szerinti határozata kézbesítésének napjával, vagy a hivatal fellebbezésének visszavonásával.
(4) A tanács fellebbezés ügyében meghozott határozata ellen és a tanács 142. § 5. bek. szerinti határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(5) A tanács fellebbezésben meghozott döntése bíróságon felülvizsgáltatható. A perindítványt a tanács fellebbezésben meghozott döntése kézhezvételének napjától számított 30 napon belül kell benyújtani. A tanács 142. § 5. bek. szerinti döntése bíróságon sem vizsgáltatható felül.

144. §
Ügyészi óvás
Az ügyészi óvásra arányos mértékben alkalmazandók a 138., 139., 141-143. és 145. § rendelkezései.

145. §
A fellebbezési eljárás felülvizsgálata
(1) A 139. § 1-4. bek. szerinti határozatot, mely jogerős, saját kezdeményezésre felülvizsgálhatja a tanács.
(2) A tanács fellebbviteli eljáráson kívül nem vizsgálja felül a tanács fellebbezési döntéseit és az ügyészi óvásra meghozott tanácsi határozatot.
(3) A tanács a határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálata során a határozatot megsemmisíti vagy megváltoztatja, ha annak meghozatalára törvénysértő módon került sor. A határozat megsemmisítése vagy megváltoztatása során a tanács ügyel arra, hogy a jóhiszeműen megszerzett jogok a lehető legkisebb mértékben sérüljenek.
(4) A határozat fellebbezésen kívüli felülvizsgálata során a tanács a döntés meghozatala idején hatályos jogrendből és tényállásból indul ki. Nem semmisíthet meg vagy változtathat meg határozatot azért, mert meghozatalát követően utólag változtak a döntő feltételek, melyekből az eredeti határozat kiindult.
(5) A tanács a határozat fellebbezésen kívüli felülvizsgálata során nem semmisítheti meg vagy változtathatja meg a határozatot a jogerőre emelkedés napjától számított három év eltelte után.
(6) A tanács határozat fellebbezésen kívüli felülvizsgálatát követően meghozott határozata ellen fellebbezést benyújtani nem lehet. A határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálatára arányos mértékben alkalmazandók a 138., 139. és a 141-143. § rendelkezései.

145.a §
Rendelkezések az eljárási költségek térítéséről
A hivatal kötelezheti az eljárás sikertelen résztvevőjét az eljárási költségek megtérítésére, melyek a hivatalnál keletkeztek a szakmai állásfoglalások vagy szakértői vélemények kidolgozásával kapcsolatban.

145.b §
Ex ante (előzetes) ellenőrzés
(1) Amennyiben értékhatár feletti beszerzésről van szó, amelyet akár részben csak az Európai Unió eszközeiből finanszíroznak, a közbeszerző ex ante (előzetes) ellenőrzést kérhet a hivataltól a közbeszerzés meghirdetése vagy megkezdése előtt, mégpedig a dokumentumok vonatkozásában, melyek ellen ellenvetés nyújtható be a 138. § 2. bek. a)-c) pontjai értelmében; az ex ante ellenőrzés nem vonatkozik a beszerzés tárgya 34. § szerinti műszaki követelményeinek, a működési jellemzőinek és szakmai követelményeinek elbírálására.
(2) A közbeszerzési eljárás ex ante ellenőrzésére nem vonatkozik a 146-146. d §-ok szerinti eljárásrend.
(3) Az ex ante ellenőrzés eredménye a hivatal tájékoztatója a közbeszerzőnek, mely tartalmazza a megállapításokat a benyújtott dokumentumok jelen törvénnyel való összhangjáról vagy ütközéséről, amelyet a hivatal kézbesít a közbeszerzőnek. A hivatal az első mondat szerinti tájékoztatást 30 napon belül azt követően küldi meg, amikor a dokumentumokat a közbeszerző neki kézbesítette. Ha a hivatal az első mondat szerinti értesítésben megállapítja, hogy a benyújtott dokumentumok nem állnak összhangban a jelen törvénnyel, a tájékoztatóban megjelöli azokat a dokumentumrészeket, amelyek a jelen törvénybe ütköznek, és rövid indoklást fűz a törvénysértésekhez.
(4) A hivatal a közbeszerzők és beszerzők tájékoztatása érdekében a jelen törvénnyel összhangban álló eljárásokról értesítőt tesz közzé a 3. bekezdés szerint és honlapján nyilvánosságra hozza a dokumentumokat, melyek alapján az értesítőt kiadta, legkésőbb 30 nappal a szerződés, a koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötését követően, mely ennek a közbeszerzésnek az eredménye.

A közbeszerzési eljárásrend ellenőrzése

146. §
(1) Az ellenőrzéssel az ellenőrzött eljárása és a jelen törvény rendelkezései közti összhangot vizsgálják. Az ellenőrzés során a hivatal a hivatal által előírt rendelkezések teljesítését követi figyelemmel. Az ellenőrzés azon a napon kezdődik, amikor az ellenőrzöttnek kézbesítik az értesítést az ellenőrzés megkezdéséről.
(2) A hivatal hivatalból, az ellenőrzött saját beszerzése eljárásrendjének ellenőrzését kérő indítványára vagy a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának indítványára ellenőrzi a beszerzési eljárásrendet a szerződés, a koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötése és a tervpályázat lezárulása előtt; az ellenőrzött saját beszerzése eljárásrendjének ellenőrzését kérő indítványát legkésőbb hét munkanappal a szerződés, a koncesszió, a keretmegállapodás megkötése, vagy a tervpályázat befejezése előtt kell kézbesíteni a hivatalnak.
(3) Ha a hivatal a kifogásemelési eljárás során megállapítja, hogy a jelen törvényt másként sértették meg, nem abban, amiről a kifogásemelési eljárásban határozatot hozott, tájékoztatja erről a közbeszerzőt és a beszerzőt, feltüntetve a jelen törvény azon rendelkezéseit, amelyek megsértésére sor került, és kifejti, hogy a megállapított törvénysértésnek volt, lehetett volna nem lehetett hatása a közbeszerzés eredményére.
(4) A hivatal olyan természetes személyek vagy jogi személyek indítványára, akik/amelyek kifogás benyújtására nem voltak jogosultak, államigazgatási hatóságok 137. § 2. bek. b) pontja szerinti indítványára, vagy hivatalból (saját kezdeményezésre) ellenőrzi a beszerzési eljárásrendet a szerződés, a koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötése után és a beszerzési eljárás megszüntetése, valamint tervpályázat lezárulása után.
(5) Az ellenőrzést a hivatal alkalmazottai a hivatal elnökének írásbeli megbízása alapján végzik el (a továbbiakban „a hivatal alkalmazottai”). A hivatal az ellenőrzés során a 146. a-146. d §-ok szerint jár el, az államigazgatási ellenőrzésre23aa) vonatkozó külön előírásokat nem alkalmazzák.

146.a §
A hivatal alkalmazottainak jogai és kötelességei
(1) A hivatal alkalmazottai ellenőrző tevékenységük végrehajtása érdekében a szükséges mértékben jogosultak
a) belépni az ellenőrzött objektumaiba, létesítményeibe és üzemeibe, területeire és más helyiségeibe,
b) kikérni, átvenni és áthelyezni az ellenőrzött helyiségein kívülre is az ellenőrzött teljes dokumentációját eredeti példányban, az okiratokat és egyéb iratokat, az állásfoglalásokat és más tájékoztatókat, beleértve az ellenőrzéshez szükséges technikai adathordozókat; a titkos adatokat tartalmazó dokumentumok és tájékoztatók kikérése során külön jogszabály szerint17a) kell eljárni,
c) megkövetelni az ellenőrzött, valamint további állami hatóságok együttműködését, mely az ellenőrzés végrehajtásához szükséges; a jogi személyektől és természetes személyektől együttműködés a szükséges mértékben és beleegyezésükkel kérhető, miközben ezen kötelesek együttműködni akkor, ha az ellenőrzés az Európai Unió vagy az állami költségvetés eszközeiből finanszírozott közbeszerzés folyamatára irányul.
(2) A teljes dokumentáció 1. bek. b) pontja szerinti átvételén elektronikus kommunikáció esetén a dokumentáció elektronikus formában történő elérhetővé tételét értjük az elektronikus kommunikációs eszközök és berendezések közvetítésével.
(3) A hivatal alkalmazottai az ellenőrzés végzésével kapcsolatosan kötelesek
a) tudatni az ellenőrzöttel az ellenőrzés tárgyát és célját,
b) felmutatni az ellenőrzöttnek az ellenőrzés elvégzésére szóló írásos megbízást,
c) szolgálati igazolvánnyal igazolni magukat, ha az ellenőrzésre az ellenőrzött helyiségeiben kerül sor,
d) igazolást adni az ellenőrzöttnek az 1. bek. b) pontja értelmében átvett dokumentumokról, és biztosítani azok rendes védelmét az elkallódás, megsemmisülés, megsérülés és visszaélés ellen,
e) lehetővé tenni az ellenőrzött vezetőjének, hogy megismerje a jegyzőkönyv tartalmát annak megvitatása előtt, és a hivatal alkalmazottai által megszabott méltányos határidőn belüli véleménynyilvánítását az ellenőrzés megállapításairól (a továbbiakban csak „vélemény”); a jegyzőkönyv kézbesítési vagy átvételi napjának a jegyzőkönyv megismerésének napja tekintendő, a megadott határidő utáni vélemény figyelmen kívül hagyandó,
f) felülvizsgálni az ellenőrzés megállapításaihoz fűzött vélemény megalapozottságát,
g) írásban megindokolni az ellenőrzött vezetőjének a vélemény megalapozatlanságát legkésőbb a jegyzőkönyv megvitatásának időpontjáig,
h) megvitatni a jegyzőkönyvet és a jegyzőkönyv kiegészítését, amennyiben készül ilyen az ellenőrzött vezetőjével,
i) átadni az ellenőrzött vezetőjének a jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyv kiegészítését, valamint a jegyzőkönyv megvitatásáról szóló jegyzőkönyvet vagy az ellenőrzésről készült feljegyzést.

146.b §
Az ellenőrzött jogai és kötelességei
(1) Az ellenőrzött vezetője jogosult a hivatal alkalmazottai által megszabott határidőn belül írásban véleményezni az ellenőrzés megállapításait.
(2) Az ellenőrzött vezetője köteles
a) együttműködni a hivatallal a hivatal alkalmazottai 146. a § 1. bekezdése szerinti jogosultságainak megfelelő mértékben,
b) a hivatal alkalmazottainak kérésre rendelkezésre bocsátani más hatóságok ellenőrzéseinek eredményeit, melyek kapcsolatosak az ellenőrzés tárgyával,
c) igazolást kiállítani a hivatal alkalmazottainak a visszaszolgáltatott dokumentumok átvételéről,
d) megjelenni a hivatal alkalmazottainak kérésére a jegyzőkönyv megvitatásán.

146.c §
Az ellenőrzés záródokumentumai
(1) A lefolytatott ellenőrzésről, mely során hiányosságokat állapítottak meg, a hivatal alkalmazottai az ellenőrzés megkezdésétől számított 90 napon belül jegyzőkönyvet dolgoznak ki, mely elsősorban tartalmazza
a) az ellenőrzött azonosító adatait,
b) a hivatal ellenőrzést végző alkalmazottainak családi és utónevét, szolgálati igazolványának számát,
c) az ellenőrzés lefolytatásának időpontját,
d) az ellenőrzés tárgyát,
e) az ellenőrzött időszakot,
f) az ellenőrzés bizonyított megállapításait,
g) a megsértett törvényi rendelkezések megjelölését,
h) a megállapítást, hogy a törvénysértésnek volt, lehetett vagy nem volt hatása a közbeszerzés eredményére,
i) a jegyzőkönyv kidolgozásának időpontját,
j) a hivatal alkalmazottainak aláírását,
k) az ellenőrzött vezetőjének aláírását.
(2) Ha az ellenőrzés megállapításai ellen megalapozott véleményt nyújtottak be a 146. a § 3. bek. e) pontja szerint, vagy további ellenőrzési megállapítások merülnek fel, a hivatal alkalmazottai kiegészítést készítenek a jegyzőkönyvhöz, mely annak a részét képezi. Kidolgozása során az 1. bekezdés rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazzák.
(3) A jegyzőkönyv megvitatásáról a hivatal alkalmazottai jegyzőkönyvet készítenek, melynek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv ellenőrzött vezetője általi megismerésének időpontját, a jegyzőkönyv megvitatásának időpontját, a megvitatáson jelen lévő személyek családi és utónevét, valamint aláírását.
(4) Ha az ellenőrzés nem állapítja meg a jelen törvény megsértését, feljegyzés készül az ellenőrzésről. Kidolgozása során az 1. bekezdés rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazzák.
(5) Az ellenőrzés a jegyzőkönyv megvitatásával lezárul. A jegyzőkönyvet megvitatottnak tekintik akkor is, ha az ellenőrzött vezetője indokolatlanul nem jelenik meg a jegyzőkönyv megvitatásán vagy elutasítja a megvitatásról szóló jegyzőkönyv aláírását. Ezeket a tényeket a hivatal alkalmazottai feltüntetik a megvitatásról készített jegyzőkönyvben. Az ellenőrzés, melyről feljegyzést készítenek, akkor ér véget, amikor azt a hivatal alkalmazottai és az ellenőrzött vezetője aláírja, és az ellenőrzött vezetője átveszi.

146.d §
Eljárási bírság
(1) Arra, aki nem teljesíti a 146. a § 1. bek. c) pontja vagy a 146. b § 2. bek. szerint rá háruló kötelességeket, és ezzel lehetetlenné teszi az ellenőrzés lefolytatását, a hivatal 1 000 euró összegig terjedő eljárási bírságot róhat ki. A bírság nagyságának megállapításakor a hivatal figyelembe veszi az ellenőrzés akadályozásának mértékét.
(2) Eljárási bírság az 1. bekezdés értelmében ismételten is kiróható, legfeljebb azonban 7 500 euró együttes összegig.
(3) Az eljárási bírság kiszabásáról szóló eljárást az 1. bekezdés szerinti kötelesség megszegésének megállapításától számított második hónap végéig lehet megindítani, legkésőbb azonban egy éven belül az 1. bekezdés szerinti kötelességszegés bekövetkeztének napjától.
(4) Az eljárási bírság kiszabása nem menti fel az ellenőrzöttet 1. bekezdés szerinti kötelességei teljesítése alól.
(5) Az eljárási bírságból származó bevételek az állami költségvetés bevételei.

147. §
(1) Az ellenőrzéseket olyan beszerzési eljárások esetében, melyek nem számítanak sem értékhatár feletti, sem értékhatár alatti beszerzésnek, a belső ellenőrző szervek végzik; ez nem befolyásolja a hivatal vagy más ellenőrző hatóságok jogosultságát.
(2) Az ellenőrző hatóságok kötelesek együttműködni a hivatallal ellenőrző tevékenysége során, főként koordinálni ellenőrzéseiket a hivataléival.

147.a §
Indítvány a szerződés semmisségének kimondására
Ha a közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy a jelen törvényt megsértve köt szerződést, koncessziós szerződést, keretmegállapodást, vagy kiegészítést szerződéshez, koncesszióhoz vagy keretmegállapodáshoz, a hivatal vagy az ügyész a megkötéstől számított egy éven belül indítványt nyújt be a bírósághoz az érvénytelenség kimondása érdekében.

148.a §
Jogosult személy indítványa a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenségének kimondására
(1) A pályázó, az érdeklődő, a résztvevő vagy az a személy, akinek érdeke fűződött a konkrét értékhatár feletti beszerzés megszerzéséhez, és akinek/amelynek jogait vagy törvény által védett érdekeit megsértette vagy sérthette a közbeszerző vagy beszerző eljárása (a továbbiakban csak „jogosult személy”), a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás megkötését követően kérheti a bíróságot, hogy mondja ki a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenségét.
(2) A személy, aki/amely az 1. bekezdés szerint pert indít a bíróságon, köteles ezt a tényt jelenteni a hivatalnak.
(3) Az 1. bekezdés szerinti szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenségéről szóló bírósági peres eljárás résztvevője a jogosult személy, a közbeszerző vagy beszerző és a pályázó vagy pályázók, melyekkel a szerződést, a munkavégzési koncessziót vagy keretmegállapodást megkötötték.
(4) A közbeszerző vagy a beszerző a bíróság rendelkezésére bocsátja a 21. § 5. bek. szerinti teljes dokumentációt.
(5) A bíróság a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenségéről dönt, ha a közbeszerző vagy beszerző
a) nem tett közzé hirdetményt a közbeszerzés megindításáról, versenyfelhívásként használt értesítőt, hirdetményt építési munkák végzéséről szóló koncesszióról vagy hirdetmény a tervpályázat megindításáról a jelen törvénnyel összhangban,
b) a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésekor nem tartotta be a 45. § 2-7. bek. szerinti határidőket, és ezzel
1. meghiúsította a jogosult személy azon lehetőségét, hogy felülvizsgálati eljárással éljen a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötése előtt, vagy meghiúsította a hatékony jóvátételt felülvizsgálati eljárások útján a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötése előtt, valamint
2. oly módon sértette meg a jelen törvényt, mellyel befolyásolta a jogosult személy lehetőségét a megrendelés megszerzésére, vagy
c) nem bocsátotta a bíróság rendelkezésére a 4. bek. szerint a teljes dokumentációt.
(6) Nem mondható ki a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelensége,
a) ha a közbeszerző vagy a beszerző hirdetményt tett közzé a 22. § 6. bek. szerint szerződéskötési szándékáról, valamint a szerződést, a munkavégzési koncessziót vagy a keretmegállapodást legkorábban ezen hirdetmény európai közlönyben történt megjelenése napját követően a tizenegyedik napon kötötte meg,
b) szolgáltatási koncesszió beszerzésekor.
(7) A szerződés vagy a munkavégzési koncesszió teljesítéséhez kötődő gazdasági érdek tekinthető általános közérdeket érintő oknak, mely megköveteli a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy a keretmegállapodáson alapuló teljesítések folytatását, de csak kivételes körülmények fennállása esetén, amikor a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenítése aránytalanul súlyos következményekkel járna. A gazdasági érdek nem írhatja felül a közérdeket. Az érintett beszerzéssel közvetlenül összefüggő gazdasági érdek, főként a szerződés teljesítésének vagy a keretmegállapodás alapján létrejövő teljesítések késedelméből fakadó költségek, az új közbeszerzési eljárás megkezdésével járó költségek, a kivitelező személyének változásával járó terhek, valamint a jogi kötelmekből fakadó költségek, melyek a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy a keretmegállapodás érvénytelenítéséből fakadnának, nem tekinthetők közérdeket szolgáló oknak, melyek megkövetelik a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás alapján létrejött teljesítések folytatását. A védelmi érdek és a biztonsági érdek közérdekű oknak tekintendő, mely megköveteli a szerződés vagy keretmegállapodás alapján keletkezett teljesítések folytatását, amennyiben a szerződés vagy keretmegállapodás érvénytelenítése indokolatlanul súlyos következményekhez vezetne. Közérdekű oknak tekintendő, mely megköveteli a szerződés vagy a keretmegállapodás alapján keletkezett teljesítések folytatását, a tágabb értelemben vett védelmi vagy biztonsági program védelme, mely alapvető a Szlovák Köztársaság biztonsági érdekei szempontjából.
(8) Ha a bíróság végzésében érvényben hagyja a szerződést, a munkavégzési koncessziót vagy a keretmegállapodást, mert túlsúlyba kerülnek a közérdeket érintő indokok, melyek megkövetelik a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás folytatását, a hivatal a közbeszerzőre vagy beszerzőre bírságot ró ki
a) a 149. § 1. bek. a) pontja értelmében, ha sérült a jelen törvény az 5. bek. a) pontja szerint,
b) a 149. § 1. bek. e) pontja értelmében, ha a jelen törvény az 5. bek. b) pontja szerint sérült.
(9) A jog a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelensége kimondásának indítványozására megszűnik, ha nem kerül érvényesítésre
a) 30 nappal a közbeszerzés eredményének európai közlönyben való, jelen törvény szerinti közzétételének napját követően, és ha az eredményről szóló értesítő tartalmazza annak indoklását is, hogy miért nem jelent meg hirdetmény a közbeszerzés megindításáról, versenyfelhívásként használt értesítő, építési koncesszióról vagy tervpályázatról szóló hirdetmény,
b) hat hónapos határidőben
1. a közbeszerzés eredményének európai közlönyben való, jelen törvény szerinti közzétételének napját követően, ha az eredményről szóló értesítő nem tartalmazza az a) pont szerinti indoklását, vagy
2. a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésének napjától számítva más esetekben, mint az a) pont alatt és az első pontban feltüntetettek.
(10) A jogosult személy joga a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelensége kimondásának indítványozására megszűnik, ha nem kerül érvényesítésre bíróságon hat hónapon belül attól a naptól számítva, amikor a közlönyben megjelent az értesítő a szerződés-kiegészítés, a munkavégzési koncesszió kiegészítésének vagy a keretmegállapodás kiegészítésének a megkötéséről.
(11) A bírósági végzést az eljárás résztvevőinek kézbesítik. A bíróság jogerős végzését a hivatalnak kézbesítik.
(12) A 8. bekezdés szerinti bírság kivetéséről szóló eljárást a bíróság jogerős végzése hivatalnak történt kézbesítése napjától számított egy éven belül lehet megindítani.

149. §
Adminisztratív jogsértések
(1) A hivatal bírságot ró ki a közbeszerzőre vagy a beszerzőre
a) a szerződéses ár 5%-a nagyságában, ha a szerződés vagy munkavégzési koncesszió megkötésekor nem a jelen törvény rendelkezéseit, módszereit és eljárásait alkalmazta, vagy ha tárgyalásos eljárásban kötött szerződést úgy, hogy az eljárás alkalmazásának feltételeit nem teljesítette,
b) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha nem tartotta be az ajánlatok kiértékelésének feltételeit vagy érvényesítésének szabályait,
c) az összesített szerződéses árak 5%-a értékében, ha a beszerzés tárgyát feldarabolta annak érdekében, hogy elkerülje az értékhatár feletti eljárás alkalmazását, vagy értékhatár alatti beszerzés esetén,
d) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha megszegte a 101. § 2. bek. szerinti kötelességét,
e) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha a szerződés, a koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésekor nem tartotta be a 45. § 2-7. bek. szerinti feltételeket,
f) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha megszegte a 10.a § 1. bek. szerinti tilalmat,
g) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha nem teljesítette valamelyik, a 32. §, a 35. § 2. bek. vagy a 108.g § 4. bek. által előírt kötelességét,
h) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha a megkötött szerződés vagy koncessziós szerződésellentétben áll a versenydokumentumokkal vagy a sikeres pályázó vagy pályázók által benyújtott ajánlattal,
i) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást kötött a pályázóval vagy pályázókkal anélkül, hogy a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe a kedvezmények végső felhasználói be lennének jegyezve vagy anélkül, hogy a 45. § 10. bek. szerint a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe az alvállalkozó kedvezmények végső felhasználói be lennének jegyezve, akik a közbeszerző és a beszerző előtt ismertek a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötése idején, vagy anélkül, hogy a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe a kedvezmények végső felhasználói be lennének jegyezve a 27. § 2. bek. vagy a 28. § 2. bek. szerinti, ehhez a pályázóhoz vagy pályázókhoz tartozó személyek,
j) a szerződéses ár 2%-a értékében, ha megszegte a 136. § 9. bek. a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti kötelességét és szerződés, koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésére került sor,
k) 20 000 euró összegben, ha keretmegállapodást kötött tárgyalásos eljárásban vagy a 64. § 2. bek. vagy a 108.h § 2. bekezdésébe ütköző módon,
l) 20 000 euró összegben minden megkezdett 15 munkanapos késésért a 136. § 9. bek. a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti kötelességének teljesítésében, ha nem került sor szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötésére.
(2) A hivatal 1 000 eurótól 30 000 euróig terjedő bírságot szab ki a közbeszerzőre vagy beszerzőre, ha
a) nem teljesíti a hivatal által határozatban előírt kötelességét,
b) megszegte a 21. § 4. vagy 5. bekezdése szerinti kötelességét,
c) megszegte a 31. § 2. bekezdése szerinti kötelességét,
d) nem a 33. § szerint értékelte ki a közbeszerzésben való részvételi feltételek teljesítését, vagy nem a 42. § szerint értékelte ki az ajánlatokat, amennyiben ennek hatása volt a közbeszerzés eredményére,
e) megszegte a 44. § 2. bekezdése szerinti kötelességét,
f) az ajánlatok kiértékelésére a 35. § 6. vagy 7. bek. szerinti kritériumokat alkalmazta,
g) nem zárta ki a 39. § 5. bek. szerinti pályázót,
h) nem tartotta be 100. § 1. vagy 2. bek. szerinti eljárásrendet,
i) megszegte az átláthatóság elvét, az egyenlő bánásmód elvét vagy a diszkriminációmentesség elvét, kivéve az 1. bek., valamint az a)-h) pontok szerinti adminisztratív jogsértéseket, és ezen jogsértések, valamint az ajánlatok kiértékelése vagy az érdeklődők vagy pályázók kiválasztása között közvetlen okozati összefüggés áll fenn,
j) megszegte a 35.a § szerinti kötelességét,
k) megszegte a 9.a § 3. bekezdése szerinti kötelességét,
l) megszegte a 49.a § 1. bekezdése szerinti kötelességét,
(3) A hivatal
a) bírságot ró ki a pályázóra, érdeklődőre vagy beszállítóra 1 000 eurótól 10 000 euróig terjedő összegben és három évig terjedő időszakra eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől, ha személyes alkalmasságának,  pénzügyi és gazdasági alkalmasságának, vagy műszaki és szakmai alkalmasságának igazolására a közbeszerzési eljárásban vagy a vállalkozók jegyzékébe történő adatbejegyzés céljaira olyan információkat, iratokat vagy becsületbeli nyilatkozatot nyújt be a 32. § 11. bek. szerint, amelyeket a pályázó, az érdeklődő vagy a beszállító meghamisított vagy megváltoztatott úgy, hogy az nem felel meg a valóságnak, és hatással volt vagy lehet a személyes alkalmasság,  a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, vagy műszaki és szakmai alkalmasság megítélésére a közbeszerzési folyamatban, a saját javára,
b) 10 000 eurótól 1 000 000 euróig terjedő bírsággal sújtja sz érdeklődőt és három évre eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől a pályázót, ha a kedvezmények végső felhasználóinak bejegyzési kötelezettségét nem teljesített a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe és szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást kötött a közbeszerzővel vagy beszerzővel, vagy na vagy a 134.b § 2. bek. szerint a kedvezmények végső felhasználóinak, a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe történő bejegyzése céljaira olyan adatot, információt, dokumentumot vagy becsületbeli nyilatkozatot nyújtott be, melyek nem valósak vagy teljesek,
c) eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől a pályázót, az érdeklődőt vagy a beszállítót
1. egy évre, ha legalább három egymást követő referenciaértékelés során hússzal egyenlő vagy ennél kisebb osztályzatot ért el.
2. egy évre, ha a beszállítóra a jogalkalmazó hatóság jogerős határozattal bírságot vetett ki, vagy azon okból, hogy időben vagy egyáltalán nem, vagy meghatározó részében nem teljesítette a szerződésből fakadó jutalom-kifizetési vagy térítési kötelességét azon személlyel szemben, aki/amely alvállalkozója volt a beszerzésben, melyet a beszállító a jelen törvény értelmében elnyert,
3. három évre, ha a közbeszerző vagy a beszerző elállt a szerződéstől, koncessziós szerződéstől vagy keretmegállapodástól a beszállító súlyos kötelességszegése miatt,
d) eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől a pályázót, az érdeklődőt vagy a beszállítót egy évre, ha az elektronikus piac kihasználása során megsérti a jelen törvény rendelkezéseit vagy az elektronikus piac üzleti feltételeit, ezzel a közbeszerzőnek kárt okoz vagy magának vagyoni előnyt szerez,
e) 5 000 euró bírsággal sújtja a pályázót, érdeklődőt vagy beszállítót, ha az elektronikus piac kihasználása során megsérti a jelen törvény rendelkezéseit vagy az elektronikus piac üzleti feltételeit,
f) 5 000 euró bírsággal sújtja a beszállítót, ha megszegi a 32. § 9. bek. szerinti kötelességét,
g) 500 euró bírsággal sújtja a vállalkozót, ha megszegi a 132. § 1. bek. szerinti kötelességét.
h) 10 000 eurótól 1 000 000 euróig terjedő bírsággal sújtja a 45. § 10. bek. szerinti alvállalkozót, a 27. § 2. bek. szerinti személyt vagy a 28. § 2. bek. szerinti személyt, ha a kedvezmények végső felhasználóinak bejegyzési kötelezettségét nem teljesített a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe vagy a kedvezmények végső felhasználóinak, a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékébe történő bejegyzése céljaira olyan adatot, információt, dokumentumot vagy becsületbeli nyilatkozatot nyújtott be, melyek nem valósak vagy teljesek,
i) 100 000 euróig terjedő bírsággal sújtja a természetes személyt vagy jogi személyt, ha nem teljesítette a 134.b § 4. bek. vagy a 134.b § 5. bek.  szerinti kötelességét.
(4) A bírság kiszabásakor a hivatal figyelembe veszi a kötelességszegés jellegét, súlyosságát, módját és következményeit. Ha a közbeszerző vagy a beszerző egy közbeszerzési eljáráson belül több adminisztratív jogsértést követ el, a hivatal csak azt az adminisztratív jogsértést bünteti, amelyért a legnagyobb összegű bírság róható ki; ez nem érinti az 1. bek. f) pontja szerint kiróható bírságot. A közbeszerzésen történő részvételtől való eltiltás büntetésének a 3. bekezdés b) pontjának első alpontja szerinti kiszabásakor a hivatal mindig vizsgálja, hogy a referencia kiállítására a jelen törvény szerint került-e sor.
(5) A hivatal az 1. és 2. bekezdés szerinti bírság összegének a kétszeresét is kiszabhatja, ha tényállásában azonos ügyben folytat bírságolási eljárást, mint amilyenben még annak megkezdése előtt a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a 136. § szerint, s amelyben a kérvényező tényállásában azonos ügyben kért jogorvoslatot, a közbeszerző vagy a beszerző azonban ennek nem tett eleget.
(6) Szerződéses ár a bírság összegének megállapítása céljaira a szerződésben vagy a koncesszióban a beszerzés teljes tárgyára megállapított ár. Ha a szerződésben vagy koncessziós szerződésben a beszerzés teljes tárgyának ára nincs meghatározva, szerződés ár alatt a közbeszerző vagy beszerző által megállapított becsült mennyiség és az egységár szorzatát értjük a teljes szerződéses vagy koncessziós időtartamon át. Ha ilyen módon nem határozható meg a szerződéses ár, szerződéses ár alatt a beszerzés becsült értéke értendő.
(7) Bírságolási eljárást indítani egy éven belül lehet attól a naptól számítva, amikor a hivatal tudomást szerez a törvénysértésről, legkésőbb azonban három éven belül attól a naptól számítva, amikor a törvénysértés bekövetkezett. Ha a hivatal a 146. § szerinti ellenőrzés során szerez tudomást a törvénysértésről, a bírságolási eljárást egy éven belül indíthatja meg attól a naptól számítva, amikor az ellenőrzés jegyzőkönyvét aláírták.
(8) A bírságok összege az állami költségvetés bevételét képezi.

149.a §
Eltiltott személyek regisztere
(1) Az eltiltott személyek regisztere a közigazgatás informatikai rendszerének része, melynek fenntartója a hivatal.
(2) Az eltiltott személyek regisztere adatokat tartalmaz a személyről, akit/amelyet eltiltottak a közbeszerzésben való részvételtől, mégpedig
a) a személy azonosító adatai a 129. § 1. bek. a)-e) pontja terjedelmében,
b) ha jogi személyről van szó és a hivatal számára ismeretek, a társtulajdonosok, ismert részvényesek, tagok, befolyással bíró személyek és a befolyás alatt tartott személyek azonosító adatai a 129. § 1. bek. a)-e) pontja terjedelmében, ha jogi személyekről van szó vagy a 129. § 1. bek. e) pontjának terjedelmében, ha természetes személyről van szó,
c) ha természetes személyről van szó és ha a hivatal számára ismertek, a jogi személyek azonosító adatai, melyekben a közbeszerzésben való részvételi tilalom elrendeléséig társtulajdonos, ismert részvényes, tag, statutáris szerv, statutáris szerv tagja, ellenőrző szerv tagja, a statutáris szerv vagy annak tagja irányítása alá tartozó alkalmazott, cégvezető vagy befolyással bíró személy volt a 129. § 1. bek. a)-e) pontja szerint,
d) a közbeszerzési eljárástól való jogerős eltiltás időszakának kezdete és vége.
(3) A 2. bekezdés b) és c) pontjának céljaira az informatikai rendszer fenntartója vagy rendszergazdája köteles a hivatalnak frissített adatokat nyújtani az informatikai rendszerében vezetett adatok alapján, elektronikus másolat formájában külön jogszabályi előírások szerint.12a)
(4) Az eltiltott személyek regisztere szabadon elérhető a nyilvánosság számára a hivatal honlapján, kivéve a természetes személyek személyi számait.
(5) A hivatal az eltiltott személyek regiszterébe a 2. bekezdés szerinti adatokat azt követően, hogy a közbeszerzésben való részvételi tilalomról szóló végzés jogerőre lép, haladéktalanul bejegyzi, és frissíti az adatokat, ha a 2. bek. szerinti adatok változásáról tudomást szerez.
(6) A hivatal törli a személyt az eltiltott személyek regiszteréből egy nappal azt a napot követően, amikor lejár az idő, amelyre jogerősen eltiltották a közbeszerzésben való részvételtől.

ÖTÖDIK FEJEZET
Gazdasági versenynek kitett tevékenység

152. §
Eljárás a 8. § 3-9. bekezdése szerinti tevékenységek elbírálása során
(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a 8. § 3-9. bekezdésekben felsorolt tevékenységek valamelyike közvetlen gazdasági versenynek van kitéve a piacon, amelyhez a hozzáférés korlátlan, az államigazgatás tárgyban illetékes hatósága a hivatal közvetítésével, vagy a beszerző kérvényt nyújthat be az Európai Bizottságnak döntéshozatal céljából az ügyben.
(2) Az 1. bekezdés szerinti kérvénynek tartalmaznia kell az előírt kellékeket,26) fel kell tüntetni benne az összes lényeges tényt, főként a jogszabályi előírásokra, a közigazgatási hatóságok döntéseire vonatkozókat, vagy annak megítélésével összefüggő megállapodásokat, hogy az érintett, a 8. § 3-9. bekezdésében feltüntetett tevékenység közvetlen gazdasági versenynek van-e kitéve a piacon, amelyhez a hozzáférés korlátlan.
(3) A tárgyban illetékes államigazgatási hatóság köteles a 8. § 3-9. bekezdésekben felsorolt tevékenységek valamelyikét végző beszerző kérése esetén, vagy az Európai Bizottság kérésére elbírálni, hogy ezen tevékenység vonatkozásában fennáll-e az 1. bekezdés szerinti megalapozott feltételezés.
(4) Ha a döntéshozatali kérvényt a beszerző nyújtja be, annak másolatát elküldi a hivatalnak és a tárgyban illetékes államigazgatási hatóságnak.
(5) A beszerző nem a jelen törvény rendelkezései szerint jár el a 8. § 3-9. bekezdésekben felsorolt tevékenységek beszerzésével összefüggésben az Európai Bizottság döntését követően, melynek alapján a 8. § 3-9. bekezdéseiben felsorolt tevékenység kivételt kapott a jelen törvény hatálya alól, vagy az ilyen határozat kiadása határidejének leteltét követő naptól, amennyiben az Európai Bizottság nem hozott döntést határidőn belül.


HETEDIK RÉSZ
Zárórendelkezések

153. §
Eljárás
(1) Az általános közigazgatási eljárási szabályzat27) nem vonatkozik a jelen törvény szerinti eljárásokra, kivéve a 130. §, 132. § 3. bek., a 134. § 2. bek., a 134.d § 1. bek., a 146.d § és 149. § szerinti eljárásokat.
(2) A 138-145. §-ok szerinti eljárásokra az általános közigazgatási eljárási szabályok vonatkoznak,27) amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, párhuzamosan az általános közigazgatási eljárási szabályzat 19., 23., 28-30. §-át, a 32. § 1. bek., a 49., 50., 60. és a 71-80. §-okat nem alkalmazzák.
(3) A közbeszerzési eljárásban való részvételi tilalomról mint büntetésről folyó, a 149. § 3. bek. a)-d) pontja szerinti eljárásban nem alkalmazzák az eljárás előzetes vizsgálat lefolytatása miatti felfüggesztésének rendelkezéseit és az általános közigazgatási eljárási szabályok27) 29. § -a 2. bekezdésének rendelkezéseit.

154. §
Felhatalmazó rendelkezések
(1) A közigazgatási eljárásban használt hirdetmények részleteit és azok tartalmát, a tervpályázaton használt hirdetmények részleteit és tartalmát, az értékhatár alatti beszerzések hirdetményeinek mintáit, tartalmát és a 49. § 2. bek. szerinti, a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatás mintáját, a 102. § szerinti szerződéskötésről szóló tájékoztatás mintáját általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.
(2) A részleteket az építőművészeti, területtervezési és építészeti tervpályázatok fajtáival kapcsolatosan, a versenyfeltételeket és a bíráló bizottság tevékenységét általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.
(3) A strukturált adatok feldolgozásának részleteit, melyek további automatizált feldolgozást tesznek lehetővé, általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.
(4) A 9.a § 4. bek. d) pontja szerinti kritériumok értékelésének részleteit és a végső értékelési számjegy 9.a § 6. bek. szerinti kiszámítási módjának részleteit általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.
(5) A 116. és 117. § szerinti akkreditációs és minősítési eljárás részleteit általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.

155. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A versenypályázatot, a meghívásos versenyt, a nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárást vagy tervpályázatot, melyet 2006. január 31-e előtt hirdettek meg, az addig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan 2006. január 31-e előtt kezdődött meg, az addig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(3) Érvényes keretmegállapodás alapján, melyet az eddig hatályos előírások szerint kötöttek meg, közvetlen tárgyalásos eljárásban részszerződések köthetők legkésőbb 2007. december 31-éig.
(4) Az eljárásban, melyet a hivatal 2006. január 31-e előtt indított, az eddigi előírások szerint kell eljárni.
(5) Az eljárásban, melyeket a hivatal 2006. február 1-je után indít meg az 1-3. bek. szerinti közbeszerzési ügyekben, az eddigi előírások szerint kell eljárni.
(6) A közbeszerzésben való részvétel szakmai alkalmassági kritériuma, melyet a természetes személy az eddigi előírások szerint szerzett meg, fennmarad.
(7) A hivatal 2006. július 31-éig biztosítja a szakmailag jogosult személyek átképzését.
(8) A gazdasági szereplők regiszterébe az eddigi szabályozás értelmében felvett gazdasági szereplő (vállalkozó) köteles
a) a közbeszerzőnek a 26. § 1. bek. szerint a közbeszerzésben való részvétele feltételei teljesítésének igazolása céljából – a gazdasági szereplők jegyzékébe történt felvételét igazoló hivatali bizonylat kivételével – előterjeszteni a 26. § 2. bek. f) pontjában előírt iratokat minden beszerzés alkalmával,
b) a beszerzőnek előterjeszteni az a) pontban taglalt iratokat, ha azokat megköveteli.
(9) A hivatal elnökének és alelnökének megbízatása azon időszak leteltével ér véget, amelyre kinevezték.

155.a §
2008. július 1-től hatályos átmeneti rendelkezések
(1) A versenypályázatot, a meghívásos versenyt, a nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárást vagy tervpályázatot, melyet 2008. június 30-a előtt hirdettek meg, az addig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan 2008. június 30-a előtt kezdődött meg, az addig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(3) Az eljárásban, melyet a hivatal 2008. június 30-a előtt indított, az eddigi előírások szerint kell eljárni.
(4) Az eljárásban, melyeket a hivatal 2008. július 1-je után indít meg az 1-2. bek. szerinti közbeszerzési ügyekben, az eddigi előírások szerint kell eljárni.
(6) A közbeszerzésben való részvétel szakmai alkalmassági kritériumai komoly megsértése esetén, melyeket a pályázók 2008. július 1-je előtt követtek le, az eddigi előírások vonatkoznak.

155.b §
2008. november 15-től hatályos átmeneti rendelkezések
(1) A jogorvoslati kérelmek intézésében, melyeket 2008. november 15-e előtt nyújtottak be, az eddigi előírások szerint kell eljárni.
(2) A kifogásemelési eljárásokban, melyek 2008. november 15-e előtt kezdődtek, az eddigi előírások szerint kell eljárni.
(3) A bírságolási eljárásban a bizonyíthatóan 2008. november 15-e előtt meghirdetett közbeszerzési eljárások esetében az eddigi előírások szerint kell eljárni.

155.c §
A jelen törvény hatálybalépésének napjától hatályos átmeneti rendelkezések
A hivatal azon koncessziós szerződések vagy koncessziós szerződésekhez megkötött kiegészítő szerződések érvénytelenségének kimondása ügyében, amelyeket a jelen törvény hatályba lépését megelőző egy éven belül kötöttek meg, törvényességi óvást a bíróságon legfeljebb csak a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napon belül kézbesített indítványban kérhet. Más jogosult személyek a koncessziós szerződések vagy koncessziós szerződésekhez megkötött kiegészítő szerződések érvénytelenségének kimondása ügyében, amelyeket a jelen törvény hatályba lépését megelőző egy éven belül kötöttek meg, törvényességi óvást a bíróságon legfeljebb csak a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napon belül kézbesített indítványban kérhetnek.

155.d §
2010. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezések
(1) A versenypályázatot, a meghívásos versenyt, a nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, tervpályázatot, építési koncessziót vagy értékhatár alatti beszerzést, melyet 2009. december 31-e előtt hirdettek meg, a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan 2009. december 31-e előtt kezdődött meg, a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal 2009. december 31-e előtt indított, a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(4) Az eljárásra és ellenőrzésre, melyet a hivatal 2009. december 31-e után indít, és amely bizonyíthatóan 2009. december 31-e előtt meghirdetett közbeszerzésre vagy 2009. december 31-e előtt megkezdett közbeszerzésre vonatkozik, a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint kell eljárni.
(5) A gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékébe 2009. december 31-e történt bejegyzésről kiadott igazolások érvényben maradnak.
(6) A 2009. december 31-e után kiadott igazolások a gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékébe történt bejegyzésről tartalmazzák a 26. § 2. bek. szerinti iratokat is, melyekkel a gazdasági szereplő igazolta, hogy teljesíti a részvételi feltételeket személyes alkalmasságát illetően, valamint a statutáris szervek tagjainak listáját a bejegyzési kérelemben feltüntetett családi és utónevük feltüntetésével.
(7) A jogosult személy indítványt nyújthat be a 148.a § szerint szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenségének kimondására, ha azok bizonyíthatóan 2009. december 31-e után megkezdett értékhatár feletti beszerzések eredményei.
(8) Koncessziós szerződés ellen benyújtott érvénytelenítési indítvány esetén, melyet a közbeszerző 2009. december 31-e előtt kötött meg, és az értesítés a közbeszerzés eredményéről az európai közlönyben 2009. december 31-e után jelent meg, a hivatal a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint jár el.
(9) Koncessziós szerződés záradéka ellen benyújtott érvénytelenítési indítvány esetén, melyet a közbeszerző 2009. december 31-e előtt kötött meg, és az értesítés a koncesszió kiegészítésének megkötéséről a közlönyben 2009. december 31-e után jelent meg, a hivatal a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint jár el.

155.e §
A hivatal elnökének a megbízatása, akit a korábbi előírások szerint neveztek ki, az új elnök kinevezésével jár le.

155.f §
2010. április 10-től hatályos átmeneti rendelkezések
(1) A hivatal azon szerződések, koncessziós szerződések vagy keretmegállapodások érvénytelenségének kimondása ügyében, amelyeket a 2009. április 1-je és 2010. április 1-je közötti időszakban kötöttek meg, törvényességi óvást a bíróságon legfeljebb csak a 2010. április 1-jétől számított 30 napon belül kézbesített indítványban kérhet.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezései vonatkoznak a szerződésekhez, koncessziókhoz és keretmegállapodásokhoz megkötött kiegészítő záradékokra is, melyeket a 2009. április 1-je és 2010. április 1-je közötti időszakban kötöttek.

155.g §
Átmeneti rendelkezés a 2010. április 2-ától hatályos szabályozáshoz
A jogosult személy 2010. április 2-ától számítva legkésőbb 30 napon belül indítványt nyújthat be a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás záradékának érvénytelenítésére, melynek megkötéséről a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül értesítés jelenik meg a közlönyben.

155.h §
Átmeneti rendelkezések a 2011. április 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
(1) A beszerzési eljárások, melyeket bizonyíthatóan 2011. március 31-ig hirdettek meg vagy kezdtek el, a 2011. március 31-ig hatályos előírások szerint fejezendők be.
(2) A közbeszerző és a beszerző nem köteles 2012. január 1-jétől értékhatár alatti beszerzésnél elektronikus árlejtést használni.
(3) A hivatal nem köteles a közlönyt szerkesztett adatszerkezettel közzétenni a 113. § 1. bekezdése második mondata szerint 2011. szeptember 30-áig.

155.i §
Átmeneti rendelkezés a 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályozáshoz
Ha a személy, aki nem közbeszerző és beszerző, a jelen törvény hatályba lépése előtt pénzügyi eszközökhöz jutott építési tevékenységet szolgáló áru szállítására vagy a 7. § 2. bek. szerinti terjedelemben szolgáltatásnyújtásra külön jogszabályi előírás szerint,7aa) és ezen pénzeszközök felhasználásával beszerzési eljárásokat folytatott le a jelen törvény alkalmazásával, az eljárást az eddig érvényes előírások szerint fejezi be.

155.j §
Átmeneti rendelkezés a 2012. január 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
A 26. § 1. bek. c) pontjának rendelkezéseit a 2012. január 1-jétől hatályos formában nem alkalmazzák azon beszerzési eljárásokban, melyeket 2011. december 31-éig hirdettek meg vagy kezdtek meg bizonyíthatóan.

155.k §
Átmeneti rendelkezések
(1) A közbeszerzést, meghívásos versenyt, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, koncessziót, tervpályázatot vagy értékhatár alatti beszerzési eljárást, amelyek esetében a közbeszerzési hirdetményt vagy versenyfelhívásként használt értesítőt vagy ajánlattételi felhívást a jelen törvény hatályba lépése előtt továbbították közzétételre, a jelen törvény hatályba lépése előtti jogszabályok szerint fejezik be.
(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan a jelen törvény hatályba lépése előtt kezdődött el, a jelen törvény hatályba lépése előtti jogszabályok szerint fejezik be.
(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal a jelen törvény hatályba lépése előtt indított, a jelen törvény hatályba lépése előtti előírások szerint kell befejezni.
(4) Az eljárásban és ellenőrzés során, melyet a hivatal a jelen törvény hatályba lépése előtt indított meg és amely közbeszerzésre vonatkozik az 1. és 2. bekezdés szerint, a jelen törvény hatályba lépése előtt hatályos előírások vonatkoznak.

155.l §
Átmeneti rendelkezések a 2013. február 18-ától hatályos szabályozásokhoz
(1) A közbeszerzést, meghívásos versenyt, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, koncessziót, tervpályázatot vagy értékhatár alatti beszerzési eljárást, amelyek esetében a közbeszerzési hirdetményt vagy versenyfelhívásként használt értesítőt vagy ajánlattételi felhívást 2013. február 17-e előtt továbbították közzétételre, a 2013. február 17-éig hatályos jogszabályok szerint fejezik be.
(2) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal a 2013. február 17-éig indított, a 2013. február 17-éig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal a 2013. február 17-e után indít, és az az 1. bek. szerinti közbeszerzésre vonatkozik, a 2013. február 17-éig hatályos előírások szerint kell eljárni.
(4) A jogorvoslati és kifogásemelési eljárásokban, melyek az 1. bek. szerinti közbeszerzési eljárásokra vonatkoznak, a 2013. február 17-éig hatályos előírások szerint kell eljárni.
(5) Cselekedetekért, melyekre 2013. február 17-e előtt került sor, jelen törvény szerinti bírságot kiróni a 2013. február 17-éig hatályos előírások szerint lehet.

155.m §
Átmeneti rendelkezések a 2013. július 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
(1) A közbeszerzést, meghívásos versenyt, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, koncessziót, tervpályázatot vagy értékhatár alatti beszerzési eljárást, amelyek esetében a közbeszerzési hirdetményt vagy versenyfelhívásként használt értesítőt vagy ajánlattételi felhívást 2013. június 30-áig továbbították közzétételre, a 2013. június 30-áig hatályos jogszabályok szerint fejezik be.
(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan 2013. június 30-a előtt kezdődött meg, a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal 2013. június 30-a előtt indított, a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(4) Az eljárásra és ellenőrzésre, melyet a hivatal 2013. június 30-a után indít, és amely az 1. és 2. bekezdés szerint meghirdetett közbeszerzésre vonatkozik, a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint kell eljárni.
(5) A 2013. június 30-áig benyújtott jogorvoslati kérelmekkel és a 2013. június 30-áig benyújtott kifogásokkal kapcsolatos eljárásokat a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint folytatják le. A tanács jogosult fellebbezési eljáráson kívül felülvizsgálni a hivatal 2013. június 30-áig meghozott határozatait.
(6) A hivatal 2014. március 1-jétől köteles
a) referencia-nyilvántartást létesíteni a 9. a § szerint és közzétenni a referenciamintákat a 9.a § 6. bek. szerint,
b) elektronikus tárhelyet létesíteni a 113. § 3. bekezdése szerint és legkésőbb 2014. március 1-jén biztosítani a 49. a § 2. bek. és a 113. § 4-6. bek. szerinti kötelességek teljesítését,
c) létrehozni az eltiltott személyek regiszterét a 149. a § szerint és legkésőbb 2014. március 1-jén biztosítani a 149. a § szerinti kötelességek teljesítését.
(7) A közbeszerző és a beszerző nem köteles a 9.a § 3-5. és 8-11. bekezdése szerint eljárni a referencia-nyilvántartás 9.a § szerinti létrehozásának és a 9.a § 6. bek. szerinti referenciaminta megjelentetésének napját követő napig.
(8) A közbeszerző és a beszerző az elektronikus tárhely létrehozásának és a hivatal 113. § 3. és 4. bek. szerinti kötelességének teljesítése napját követő napig jogosult az információk és dokumentumok közzétételének kötelezettségét, melyre a profilban kerül sor, a honlapján közzétenni.
(9) A 2013. június 30-ig megkötött szerződéskiegészítésekre, a 9. § 3. bekezdése vonatkozik a 2013. június 30-áig hatályos megfogalmazásban.
(10) A keretmegállapodásra és szerződésre, melyet 2013. június 30-áig kötöttek meg, a 10. b § 2013. július 1-jétől hatályos rendelkezései nem alkalmazandók.
(11) A 28. § 1. bek. a) pontja szerinti részvételi feltétel teljesítése, ha a megrendelő közbeszerző vagy beszerző volt, lehetséges – három éven belül az azt követő naptól számítva, amikor a referencia-nyilvántartást a 9.a § szerint létrehozták és a referenciamintát a 9.a § 6. bekezdése szerint közzétették – a teljesítést igazoló bizonylatokkal is, amennyiben olyan beszerzésekről van szó, amelyeket a jelen törvény értelmében a 2013. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint valósítottak meg. A 28. § 1. bek. b) pontja szerinti részvételi feltétel teljesítése, ha a megrendelő közbeszerző vagy beszerző volt, lehetséges – öt éven belül az azt követő naptól számítva, amikor a referencia-nyilvántartást a 9.a § szerint létrehozták és a referenciamintát a 9.a § 6. bekezdése szerint közzétették – a teljesítést igazoló bizonylatokkal is, amennyiben olyan beszerzésekről van szó, amelyeket a jelen törvény értelmében a 2013. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint valósítottak meg. Az első és második mondat céljaira a hivatal a közlönyben tájékoztatást tesz közzé a 9.a § szerinti referencia-nyilvántartás létrehozásának dátumáról és a 9.a § 6. bek. szerinti referenciaminta közzétételének dátumáról.
(12) A 94. § 1. bek. szerinti kötelességét a 130. § 4. bek. szerinti értesítések vonatkozásában, melyek az elektronikus piac létrehozása előtt kerülte kézbesítésre, a belügyminisztérium az elektronikus piac létrehozását követően haladéktalanul teljesíti.
(13) Ha értékhatár alatti beszerzésről van szó, a közbeszerző nem köteles a 91. § 1. bek. a) pont szerinti eljárást alkalmazni azon beszerzések esetében, amelyeket bizonyíthatóan legfeljebb egy naptári hónappal piac létrehozása után hirdettek meg vagy kezdtek meg. Az első mondat szerinti bekezdésekre a 100-102. § rendelkezéseit alkalmazzák, amennyiben a becsült értékük a naptári év folyamán vagy a szerződés időtartama alatt – ha a szerződést egy naptári évnél hosszabb időre kötik meg – nagyobb, mint a 4. § 3. bek. b) pontja szerinti pénzügyi határérték, és ha olyan árucikkről van szó, amely élelmiszer, egyenlő vagy több mint a 4. § 3. bek. c) pontja szerinti pénzügyi határérték; azokra a beszerzésekre, amelyeknek a becsült értéke a naptári év vagy a szerződés futamideje alatt – ha a szerződést egy naptári évnél hosszabb időtartamra kötik meg – kisebb, mint ezek a határértékek, a 9. § 9. bek. rendelkezéseit alkalmazzák.
(14) A kormány 2013. október 1-jéig nevezi ki az első, kormány által kinevezett tanácstagokat, miközben a tanács két tagját hároméves megbízatási idővel nevezi ki, a tanács két tagját négyéves és két tagját ötéves megbízatási idővel nevezi ki.
(15) A cselekményekért, melyek 2013. június 30-a előtt történtek meg, bírságot kiróni a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint lehet.

155.n §
Átmeneti rendelkezések a 2014. február 27-étől hatályos módosításokhoz
(1) Az a nyilvánosan meghirdetett közbeszerzési pályázat, meghívásos verseny, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, koncesszió, tervjavaslat-verseny vagy értékhatár alatti beszerzés, mely esetében közbeszerzési értesítést tettek közzé a közbeszerzésről, versenypályázatként vagy ajánlattételi felhívásként használt értesítést tettek közzé és 2014. február 26-áig továbbításra került nyilvánosságra hozatal céljából, a 2014. február 26-áig hatályos törvény szerint kerül befejezésre. A közvetlen tárgyalásos eljárás, mely 2014. február 26-a előtt bizonyíthatóan elkezdődött, a 2014. február 26-a előtt hatályos törvény szerint kerül befejezésre.
(2) A 9. § 9. bek. szerinti beszerzés, mely bizonyíthatóan 2014. február 26-a előtt elkezdődött, a 2014. február 26-a előtt hatályos törvény szerint kerül befejezésre.
(3) A 100. § 1. bek. l) pontja szerinti közbeszerzői kötelességek nem vonatkoznak arra a beszerzésre, mely esetében az ajánlattételi eljárási felhívást a hivatalnak nyilvánosságra hozatal céljából 2014. február 26-áig kézbesítették.

155.o §
2015. március 1-től hatályos módosítások átmeneti rendelkezései
(1) A közbeszerzést, meghívásos versenyt, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, koncessziót, tervpályázatot vagy értékhatár alatti beszerzési eljárást, amelyek esetében a közbeszerzési hirdetményt vagy versenyfelhívásként használt értesítőt vagy ajánlattételi felhívást 2015. február 28-a előtt továbbították közzétételre, a 2015. február 28-áig hatályos jogszabályok szerint fejezik be.
(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan 2015. február 28-a előtt kezdődött meg, a 2015. február 28-áig hatályos jogszabályok szerint kell befejezni.
(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal 2015. február 28-a előtt indított, a 2015. február 28-áig hatályos jogszabályok szerint kell befejezni.
(4) Az eljárás és ellenőrzés során, melyet a hivatal 2015. február 28-a után indít, és amely az 1. és 2. bekezdés szerint meghirdetett közbeszerzésre vonatkozik, a 2015. február 28-áig hatályos előírások kell eljárni.
(5) A jogorvoslati kérelmekkel és a kifogásokkal kapcsolatos eljárásokat, amelyek az 1. és 2. bekezdés szerint vonatkoznak a közbeszerzésekre, a 2015. február 28-áig hatályos jogszabályok szerint folytatják le.

155.p §
Átmeneti rendelkezések a kihirdetés napjától hatályos szabályozásokhoz
(1) A közbeszerzést, meghívásos versenyt, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, koncessziót, tervpályázatot vagy értékhatár alatti beszerzési eljárást, amely esetében a közbeszerzési hirdetményt vagy versenyfelhívásként használt értesítőt vagy ajánlattételi felhívást a jelen törvény hatálybalépésének napja előtt továbbították közzétételre, az eddig hatályos jogszabályok szerint fejezik be.
(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan a jelen törvény hatálybalépésének napja előtt kezdődött meg, az eddig hatályos jogszabályok szerint kell befejezni.
(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal a jelen törvény hatályba lépésének napja előtt indított, az eddig hatályos jogszabályok szerint kell befejezni.
(4) Az eljárás és ellenőrzés során, melyet a hivatal a jelen törvény hatályba lépésének napja után indít, és amely az 1. és 2. bekezdés szerint meghirdetett közbeszerzésre vonatkozik, az eddig hatályos előírások szerint kell eljárni.
(5) A jogorvoslati kérelmekkel és a kifogásokkal kapcsolatos eljárásokat, amelyek az 1. és 2. bekezdés szerint vonatkoznak a közbeszerzésekre, az eddig hatályos jogszabályok szerint folytatják le.

155.q §
Átmeneti rendelkezések a 2015. szeptember 1-től hatályos módosításokhoz
(1) A nyilvános közbeszerzést, a meghívásos eljárást, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, a versenypárbeszédet, a koncessziót, a tervpályázatot vagy az értékhatár alatti szerződések odaítélési eljárását, melyek esetében a közbeszerzési hirdetmény, a pályázati felhívásként használt hirdetmény vagy a pályázati felhívás közzétételére 2015. augusztus 31-ig került sor, a 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályozás szerint kell befejezni.
(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, melyet igazolhatóan 2015. augusztus 31-ig kezdtek meg, a 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályozás szerint kell befejezni.
(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyeket a hivatal 2015. augusztus 31-ig kezdett meg, a 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályozás szerint kell lefolytatni.
(4) Az eljárást és az ellenőrzést, melyeket a hivatal 2015. augusztus 31. után kezd meg és az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerinti közbeszerzésekre vonatkoznak, a 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályozás szerint kell lefolytatni.
(5) A jogorvoslati kérelmekről szóló eljárást és a kifogásokról szóló eljárást, melyek az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerinti közbeszerzésekre vonatkoznak, a 2015. augusztus 31-ig hatályos szabályozás szerint kell befejezni.
(6) A közbeszerző és a beszerző 2016. augusztus 31-ig a 2015. augusztus 31-ig hatályos olvasatú 18. § szerint járhatnak el.
(7) A közbeszerző vagy a beszerző a 134.e § szerint felmondhatja a szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást, melyet 2015. szeptember 1-je után kötöttek meg.

156. §
A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió kötelező jogi aktusai a 7. sz. melléklet szerint.

157. §
Megszüntető rendelkezések
Megszüntetésre kerül:
1. a Tt. 523/2003. sz., a közbeszerzésről szóló törvényének I. cikkelye és a Tt. 575/2001. sz., a kormány tevékenységének megszervezéséről és a központi államigazgatás felépítéséről szóló törvénye a későbbi módosított, Tt. 82/2005. sz. törvény értelmében.
2. a 86.c §, beleértve a 99. sz. utalást is a Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi felügyeletről és egyes más törvények módosításáról szóló törvényére a Tt. 353/2005. sz. törvény értelmében.
3. a Közbeszerzési Hivatal Tt. 575/2003. sz. rendelete a közbeszerzésben használt értesítők tartalmáról és mintáiról.


III. cikkely
Hatálybaléptető rendelkezés
A jelen törvény 2006. február 1-jén lép hatályba, kivéve a 25. § 3. bek., a 91. § 3. bek. és a 99. § 2. bek. az I. cikkelyből, amely 2007. január 1-jén lép hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Pavol Hrušovský s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.


2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkelye
2a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 46/1993. sz. törvénye a Szlovák Információs Szolgálatról a későbbi módosítások értelmében. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 198/1994. sz. törvénye a Katonai Hírszerzésről a későbbi módosítások értelmében.
2b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 171/1993. sz. törvénye a rendőri testületről a későbbi módosítások értelmében.
5) A Tt. 244/2002. sz. törvénye a döntőbírósági eljárásról a Tt. 521/2005. sz. törvénye értelmében.
6) Például a Tt. 566/2001. sz. törvénye az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról, 8. §-a és egyes más törvények (az értékpapírokról szóló) a későbbi előírások értelmében, a Tt. 483/2001. sz. törvénye a bankokról és egyes más törvények módosításáról a későbbi előírások szerint.
6a) A Tt. 581/2004. sz. törvénye az egészségbiztosítókról és egészségügyi felügyeletről, 7. § 1-3. bek. és egyes más törvények kiegészítéséről és módosításáról.
6aa) A Tt. 254/1998. sz. törvénye a közmunkákról, 10. § 5. bek., a Tt. 260/2007. sz. törvénye értelmében.
6aaa) Az Európai parlament és (EU) Tanács 1308/20013. sz. rendelete 2013. december 17-éről, mely létrehozza a közös piacot az agrártermékekkel, és megszünteti a Tanács (EGK) 922/72., a (EGK) 234/79., az (EK) 1037/2001. és az (EK) 1234/2007. sz. rendeletét (az EU hivatalos közlönye, L 347, 2013. 12. 20.) a hatályos formában.
6ab) A Tt. 305/2005. sz. törvénye a gyermekvédelemről és gyámságról, 52. § 1. bek. és 53. § 4. bek., valamint egyes más törvények kiegészítéséről és módosításáról a későbbi változások értelmében.
6ac) A Tt. 206/2009. sz., a múzeumokról, képtárakról és kulturális értékek védelméről szóló törvénye 3. § 1. bek., és az SZNT 372/1990. sz. szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
6ad) A Tt. 206/2009. sz. törvényének 2. § 2. bek.
6ae) A Tt. 324/2011. sz. törvénye a postai szolgáltatásokról, 3. § 3 2. bek. és egyes más törvények módosításai.
6af) A Tanács határozata (2009. december 1.) a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló európai tanácsi határozat végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról és a Tanács előkészítő szerveinek elnöki tisztéről (2009/908/EU) (HL L 322., 2009.12.9.).
6ag) A Tt. 251/2012. sz., a villamos energiáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. § b) pontjának 28. alpontja a későbbi jogszabályok értelmében.
6ah) Az SZNT 4/1958. sz. törvényének 6. §-a.
7) Az Európai Parlament és Tanács 2195/2002. sz. irányelve 2002. november 5-éről a Közös Közbeszerzési Szójegyzékről (CVP), a hatályos rendelkezések. (Az EU Közlönyének rendkívüli kiadása, 6. fejezet/5. kötet.)
7a) A Tt. 136/2001. sz. törvénye a gazdasági verseny védelméről, 9. § 4. bek., valamint az SZNT Tt. 347/1990. sz. törvénye a minisztériumok és a Szlovák Köztársaság központi államigazgatásának felépítéséről a későbbi előírások szerint.
A Bizottság koncentráció fogalmáról szóló értesítésének III. cikkelye a Tanács 4064/89. sz. rendelete alapján a vállalatok közti koncentráció ellenőrzéséről (az EU Közlönye, C 66, 1998. 3. 2., 5. oldal).
7aa) A Tt. 561/2007. sz. törvénye a befektetések támogatásáról és néhány más törvény módosítása a későbbi módosítások értelmében.
7ab) A Tt. 215/2004. sz. törvénye a titkos adatok védelméről, 2. § a) pont és egyes más törvényi módosítások. v.
8) A Tt. 507/2001. sz. törvénye a postai szolgáltatásokról, 2. §, a 15/2004. sz. törvény értelmében.
8a) A Tt. 222/2004. sz. törvénye a hozzáadottérték-adóról, 4. § 9. bek, a későbbi módosítások értelmében.
8b) Például a Kereskedelmi törvénykönyv, a Tt. 428/2002. sz. törvénye a személyi adatok védelméről a későbbi módosítások szerint.
8c) A Tt. többször módosított, 566/2001 sz. törvénye, az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (értékpapír-törvény),
8d) A Tt. többször módosított, 297/2008 sz. törvényének 9. § f) pontja, a bűncselekményekből származó bevétel legalizálása elleni védelemről és a terrorizmus finanszírozása elleni védelemről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
9) A Tt. 215/2002. sz. törvénye az elektronikus aláírásról és egyes törvények módosításáról a Tt. 679/2004. sz. törvénye értelmében.
9a) A Tt. 136/2001. sz. törvénye a gazdasági verseny védelméről, 4. § 3. bek. f) pont, valamint az SZNT 347/1990. sz. törvénye a minisztériumok és a Szlovák Köztársaság központi államigazgatásának felépítéséről a későbbi előírások szerint, a t. 465/2002. sz. törvénye értelmében.
9aa) A Polgári törvénykönyv 47.a §-a.
9ab) A Tt. 82/2005. sz. törvénye az illegális munkavégzésről és foglalkoztatásról, 2. § 2., 4. és 5. bek., valamint egyes más törvények kiegészítése a Tt. 223/2011. sz. törvénye értelmében.
9b) A Tt. 136/2001. sz. törvénye, 38. § 11. és 12. bek., a későbbi módosítások szerint.
9d) A Bizottság 2009/767/EK sz. határozata (2009. október 16.) az eljárásoknak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról (2009/767/EK) (HL L 274, 2009. 10. 20.) érvényes olvasatban.
9e) A Bizottság 2011/130/EU sz. határozata (2011. február 25.) az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 53, 2011. 02. 26.) érvényes olvasatban.
9f) A 2011/130/EU sz. határozat 1. cikkelyének 2. bekezdése.
10) A Tt. 264/1999. sz. törvénye a termékek műszaki követelményeiről és az ekvivalencia meghatározásáról, 11. §, a későbbi előírások szerint, a Tt. 90/1998. sz. törvénye az építőipari termékekről, 4. § 4. bek. és 15. § 1. bek., a Tt. 134/2002. sz. törvénye értelmében.
10a) A Tt. 158/2011. sz. törvénye az energetikailag és environmentálisan kímélő gépjárművek támogatásáról és más törvények módosításáról.
10ab) Pl. a Polgári törvénykönyv 829. §-a, a Tt. 513/1991. sz. Kereskedelmi törvénykönyve a későbbi módosítások szerint.
10b) A Tt. 182/2011. sz. törvénye az energetikailag fontos termékek energiahatékonysági jelöléséről, 2. § a) pont.
10c) Pl. a Tt. 182/2011. sz. törvénye, az EU Bizottságának 1059/2010. sz. delegált rendelete 2010. szeptember 8-áról, mely kiegészíti az Európai Parlament és Tanács 2010/30/EU irányelvét a mosogatógépek energetikai jelöléséről (az EU Közlönye, L 314, 2010. 11. 30.), az EU Bizottságának 1060/2010. sz. delegált rendelete 2010. szeptember 8-áról, mely kiegészíti az Európai Parlament és Tanács 2010/30/EU irányelvét a háztartási hűtőgépek energetikai jelöléséről (az EU Közlönye, L 314, 2010. 11. 30.), az EU Bizottságának 1061/2010. sz. delegált irányelve 2010. szeptember 8-áról, mely kiegészíti az Európai Parlament és Tanács 2010/30/EU irányelvét a mosógépek energetikai jelöléséről (az EU Közlönye, L 314, 2010. 11. 30.), az EU Bizottságának 1062/2010. sz. delegált irányelve 2010. szeptember 8-áról, mely kiegészíti az Európai Parlament és Tanács 2010/30/EU irányelvét a televíziókészülékek energetikai jelöléséről (az EU Közlönye, L 314, 2010. 11. 30.).
11) A Polgári törvénykönyv 116. §-a.
11a) Az Európai központi bankok rendszerének statútumáról és az Európai Központi Bankról szóló jegyzőkönyv 27. cikkelyének 27.1-es bekezdése, csatolva az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez.
11aa) A Tt. 211/2000. sz. törvénye az információ szabad elérhetőségéről, 5.a § és egyes más törvényi módosítások.
12) Pl. a Tt. 618/2003. sz. törvénye a szerzői jogról és a szerzői joggal összefüggő jogokról, 16. §, a Tt. 435/2001. sz. törvénye a szabadalmakról, a kiegészítő védettségi igazolásokról, 14. § és más törvényi módosítások a Tt. 402/2002. törvénye értelmében.
12a) A Tt. 275/2006. sz. törvénye a közigazgatás informatikai rendszereiről, 7. § és más törvényi módosításokról.
12b) A Tt. 211/2000. sz. törvénye, 5.a § 8. bek. a későbbi módosítások szerint.
14) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építésügyi rendtartásról szóló törvénye (építésügyi törvény) 76. és 77.§-a a Tt. 479/2005. sz. törvénye értelmében.
15) A Tt. 431/2002. sz. törvénye a könyvvitelről, 22. §, a Tt. 561/2004, sz. törvénye értelmében.
16) A Tanács 2913/92. sz. rendelete 1992. október 12-éről, mely létrehozza a közösség Vámkódexét (az EU Közlönyének rendkívüli kiadása, 2. fejezet/4. kötet), a hatályos változatban.
16a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 42/1994. sz. törvénye a polgári védelemről, 3. §. A Tt. 387/2002. sz. törvénye az ország igazgatásról háborún és hadiállapoton kívüli válsághelyzetben, 4. § 1. bek. d) pont és 6. § 2. bek. c) pont.
17) Az SZNT Tt. 138/1992. sz. törvénye a hiteles építőművészekről és építészmérnökökről, 24. § 2. bek. j) pont és 31. § 2. bek. i) pont a későbbi módosítások értelmében.
17a) A Tt. 215/2004. sz. törvénye és későbbi módosításai szerint.
18) A Tt. 357/2004. sz. alkotmánytörvénye a közérdek védelméről köztisztségviselői tevékenység során, 5. cikkely.
18a) A Tt. 283/2002 . sz. törvénye az útiköltség-térítésekről a későbbi módosítások értelmében.
18b) A Tt. 71/1967. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról, 63. § 1. bek. és 69. § 2. bek., a későbbi módosítások szerint.
19) A kormányzati beszerzésekről szóló egyezmény V. és XXIII. cikkelye (az EU Közlönyének rendkívüli kiadása, 11. fejezet/21. kötet).
20) A kormányzati beszerzésekről szóló egyezmény XIX. cikkelye.
21) A Tt. 328/2004. sz. törvénye a szakértőkről, hiteles tolmácsokról és fordítókról és egyes más törvényi változásokról a későbbi módosítások értelmében.
23aa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsénak Tt. 10/1996. sz. törvénye az államigazgatás ellenőrzéséről a későbbi módosítások értelmében.
26) A Bizottság 2005. január 5-ei határozata az Európai Parlament és Tanács 2004/17/ES irányelve 30. cikkelyének végrehajtásáról a vízgazdálkodási, energetikai, közlekedési és postai szolgáltató ágazatokban működő beszerzők tevékenysége koordinálásáról (2005/15/ES). (Az EU Közlönye, L 7, 2005.1.11.)
27) A Tt. 71/1967. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról a későbbi módosítások szerint.
Časová verzia účinná 1. januára 2016 do 17. apríla 2016 (predpis bol zrušený predpisom 343/2015 Z. z.)

25/2006 Z. z. 

Zákon
O VEREJNOM OBSTARÁVANÍ
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


zo 14. decembra 2005


Zmena:
282/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2006
102/2007 Z. z. s účinnosťou od 13. marca 2007
232/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2008
232/2008 Z. z. s účinnosťou od 15. septembra 2008
442/2008 Z. z. s účinnosťou od 15. novembra 2008
442/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
232/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
442/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2009
213/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2009
289/2009 Z. z. s účinnosťou od 16. júla 2009
402/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2009 
503/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
73/2010 Z. z. s účinnosťou od 9. marca 2010
73/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2010
129/2010 Z. z. s účinnosťou od 2. apríla 2010
58/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2011
158/2011 Z. z. s účinnosťou od 15. júna 2011
182/2011 Z. z. s účinnosťou od 20. júla 2011
223/2011 Z. z. s účinnosťou od 20. júla 2011
231/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2011
348/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2012
550/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2012
91/2012 Z. z. s účinnosťou od 9. marca 2012
28/2013 Z. z. s účinnosťou od 18. februára 2013
95/2013 Z. z. s účinnosťou od 23. apríla 2013
180/2013 Z. z. s účinnosťou od 30. júna 2013
95/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2013
95/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
34/2014 Z. z. s účinnosťou od 27. februára 2014
13/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2015
31/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2015
87/2015 Z. z. s účinnosťou od 29. apríla 2015
252/2015 Z. z. s účinnosťou od 30. októbra 2015
252/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2015
343/2015 Z. z. s účinnosťou od 3. decembra 2015
343/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Článok I

PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
(1) Tento zákon upravuje zadávanie zákaziek na dodanie tovaru, zákaziek na uskutočnenie stavebných prác, zákaziek na poskytnutie služieb, súťaž návrhov a správu vo verejnom obstarávaní.
(2) Tento zákon sa nevzťahuje
a) na zákazku, pri ktorej plnení sa musia použiť osobitné bezpečnostné opatrenia alebo pri ktorej je nevyhnutná ochrana základných bezpečnostných záujmov Slovenskej republiky v súlade so Zmluvou o fungovaní Európskej únie,2)
b) na zákazku na účely spravodajských činností vykonávaných spravodajskými službami2a) a na zákazku, ktorej účelom je plnenie úloh Policajného zboru spravodajskej povahy,2b)
c) na zákazku, ak sa pri jej zadávaní postupuje podľa osobitného postupu alebo pravidiel medzinárodnej organizácie,
d) na zákazku, ak sa pri jej zadávaní postupuje podľa osobitných pravidiel na základe medzinárodnej zmluvy vzťahujúcej sa na rozmiestnenie vojsk, ktorá sa týka aktivít na území členského štátu Európskej únie alebo štátu, ktorý je zmluvnou stranou Dohody o Európskom hospodárskom priestore (ďalej len „členský štát“) alebo tretej krajiny,
e) na zákazku zadávanú v tretej krajine, ktorá sa zadáva v čase nasadenia ozbrojených síl mimo územia Európskej únie, ak operačné potreby vyžadujú, aby sa zákazka zadala uchádzačovi nachádzajúcemu sa v oblasti operácie,
f) na rozhodcovské konanie5) a zmierovacie konanie,
g) na uzavretie pracovnej zmluvy, dohôd o prácach vykonávaných mimo pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu,
h) na výskumné a vývojové služby iné ako tie, z ktorých má prospech výhradne verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ pri ich využívaní na plnenie svojich vlastných úloh za podmienky, že poskytovaná služba je ním v plnom rozsahu financovaná,
i) na zákazku určenú na iné účely ako vykonávanie činností uvedených v § 8 ods. 3 až 9, okrem zákazky zadávanej verejným obstarávateľom,
j) na zákazku určenú na vykonávanie činností uvedených v § 8 ods. 3 až 9 v tretej krajine, ak sa pri vykonávaní týchto činností nevyužívajú siete alebo geografické územie v rámci Európskej únie,
k) na koncesiu na stavebné práce a koncesiu na služby (ďalej len „koncesia“), ktoré zadáva obstarávateľ na vykonávanie činností uvedených v § 8 ods. 3 až 9, okrem koncesie, ktorú zadáva verejný obstarávateľ vykonávajúci niektorú z týchto činností,
l) na civilnú zákazku, ak sa pri jej zadávaní postupuje podľa pravidiel na základe medzinárodnej zmluvy uzavretej medzi Slovenskou republikou a tretími krajinami a zákazka sa týka dodania tovaru, uskutočnenia stavebných prác alebo poskytovania služieb určených na spoločné uskutočnenie alebo na využívanie projektu krajinami, ktoré sú účastníkmi tejto dohody, a táto medzinárodná zmluva bola oznámená Európskej komisii,
m) na nadobúdanie alebo nájom nehnuteľností a s tým súvisiacich práv okrem finančných služieb, ktoré s tým súvisia, ak ide o civilnú zákazku,
n) na civilnú zákazku, ktorej predmetom sú finančné služby súvisiace s emisiou, predajom, nákupom alebo prevodom cenných papierov alebo iných finančných nástrojov6) alebo vykonávanie ďalších operácií na finančných trhoch, najmä operácie s cieľom získať peňažné prostriedky alebo vlastné zdroje financovania, a zákazku, ktorá priamo súvisí so službami Národnej banky Slovenska vykonávanými na účely zabezpečenia jej hlavného cieľa a zákonom ustanovených úloh okrem vykonávania bežných všeobecných prevádzkových činností nesúvisiacich so zabezpečovaním jej hlavného cieľa a zákonom ustanovených úloh,
o) na civilnú zákazku, ktorej hlavným účelom je umožniť verejnému obstarávateľovi poskytovanie alebo využívanie verejnej telekomunikačnej siete alebo poskytovanie jednej alebo viacerých verejných telekomunikačných služieb,
p) na civilnú zákazku, ktorou vysielateľ nadobúda, vyvíja, produkuje alebo koprodukuje programový materiál určený na televízne vysielanie alebo rozhlasové vysielanie, a civilnú zákazku, ktorá sa týka vysielacieho času,
q) na civilnú zákazku na poskytnutie služby inému verejnému obstarávateľovi alebo združeniu verejných obstarávateľov na základe výlučného práva vyplývajúceho zo zákona alebo z rozhodnutia správneho orgánu,
r) na civilnú zákazku na dodanie tovaru určeného na ďalší predaj alebo nájom tretím osobám, ak obstarávateľ nemá osobitné alebo výlučné právo predávať alebo prenajímať tento tovar a iná osoba môže ten istý tovar predávať alebo prenajímať za rovnakých podmienok ako obstarávateľ,
s) na zadávanie civilnej zákazky obstarávateľom, ktorej cena bez dane z pridanej hodnoty je nižšia ako finančný limit podľa § 4 ods. 2, okrem zadávania zákazky podľa § 7,
t) na zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti, ak sa pri jej zadávaní postupuje podľa osobitných pravidiel na základe medzinárodnej zmluvy uzavretej medzi jedným alebo viacerými členskými štátmi a jednou alebo viacerými tretími krajinami, ktorej účastníkom je Slovenská republika,
u) na zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti zadávanú v rámci programu spolupráce vychádzajúceho z výskumu a vývoja, ktorý spoločne vykonávajú najmenej dva členské štáty pri vývoji nového výrobku a prípadne v neskorších etapách všetkých alebo niektorých fáz životného cyklu výrobku; pri uzatváraní takého programu spolupráce iba medzi členskými štátmi, ktorého účastníkom je aj Slovenská republika, verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ zastupujúci Slovenskú republiku oznámi Európskej komisii podiel nákladov na výskum a vývoj vzhľadom na celkové náklady programu spolupráce, dohodu o zdieľaní nákladov na výskum a vývoj a predpokladaný podiel na prípadných nákupoch,
v) na zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti zadávanú ústredným orgánom štátnej správy, vyšším územným celkom alebo obcou orgánu verejnej moci iného členského štátu alebo orgánu verejnej moci tretej krajiny,
w) na zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti, ktorej predmetom je nadobúdanie alebo nájom nehnuteľností a s tým súvisiacich práv,
x) na zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti, ktorej predmetom sú finančné služby okrem poisťovacích služieb,
y) na zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti, ktorej cena bez dane z pridanej hodnoty je nižšia ako finančný limit podľa § 4 ods. 3 písm. a) a b),
z) na zákazku na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác a na poskytnutie služieb v rámci opatrení spoločnej organizácie poľnohospodárskych trhov.6aaa)
(3) Tento zákon sa nevzťahuje ani na podlimitnú zákazku a zákazku podľa § 9 ods. 9, ktorej predmetom je
a) činnosť znalca, tlmočníka alebo prekladateľa na účely občianskeho súdneho konania, trestného konania vrátane prípravného konania, správneho konania, rozhodcovského konania alebo iného obdobného konania, odborná činnosť právnickej osoby alebo fyzickej osoby na účely trestného konania vrátane prípravného konania a odborná činnosť prizvanej osoby na účely kontrolnej činnosti alebo na účely správneho konania a odborná činnosť fyzickej osoby alebo právnickej osoby na účely štátnej expertízy podľa osobitného predpisu,6aa)
b) nadobúdanie knižničných fondov,
c) dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, ktorú zadáva zastupiteľský úrad Slovenskej republiky v zahraničí alebo ktoré sú určené na rozvojovú spoluprácu, medzinárodnú humanitárnu pomoc alebo logistickú podporu ozbrojených síl Slovenskej republiky vyslaných na plnenie úloh mimo územia Slovenskej republiky,
d) dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, ktorých odberateľom je verejný obstarávateľ podľa § 6 ods. 1 písm. a) alebo b) a dodávateľom
1. Zbor väzenskej a justičnej stráže, ak ide o tovar, stavebné práce alebo služby zabezpečované zamestnávaním odsúdených a obvinených, alebo
2. stredná odborná škola, ak ide o tovar, stavebné práce alebo služby zabezpečované žiakmi strednej odbornej školy v rámci praktického vyučovania,
e) dodanie tovaru alebo poskytnutie služby na zabezpečenie úhrady výdavkov na deti a mladých dospelých v profesionálnych rodinách a zabezpečenie potrieb detí a mladých dospelých z vyčleneného rozpočtu na stravovanie a hospodárenie v samostatných skupinách detského domova podľa osobitného predpisu,6ab)
f) tvorba, výroba, oprava alebo údržba scénických a kostýmových výprav, dodanie tovaru alebo poskytnutie služieb na tvorbu, výrobu, opravu alebo údržbu scénických a kostýmových výprav, dodanie notového materiálu, kúpa hudobných nástrojov, náhradných dielov a príslušenstva hudobných nástrojov a oprava a údržba hudobných nástrojov,
g) tvorba, výroba, oprava alebo údržba expozície alebo výstavy pre verejného obstarávateľa, ktorým je právnická osoba podľa osobitného predpisu,6ac) dodanie tovaru alebo poskytovanie služieb na tvorbu, výrobu, opravu alebo údržbu expozície alebo výstavy pre verejného obstarávateľa ktorým je právnická osoba podľa osobitného predpisu,6ac) a dodanie tovarov, poskytnutie služieb alebo uskutočnenie stavebných prác na účely reštaurovania zbierkových predmetov,6ad)
h) vytvorenie a dodanie výsledkov vlastnej tvorivej duševnej činnosti, výsledkom ktorej je divadelné dielo, hudobné dielo, slovesné dielo alebo folklórne dielo alebo vykonanie a použitie umeleckého výkonu chráneného podľa osobitného predpisu,6af)
i) tvorba, výroba, oprava alebo údržba ľudových umeleckých výrobkov na účely ľudovo-umeleckej výroby,6ag) dodanie tovaru alebo poskytnutie služieb na tvorbu, výrobu, opravu alebo údržbu ľudových umeleckých výrobkov na účely ľudovo-umeleckej výroby a výkup výrobkov, ktoré sú výsledkom ľudovej umeleckej výroby verejným obstarávateľom, ktorý je právnickou osobou podľa osobitného predpisu,6ah)
j) poskytnutie služby, ktorou je poštová služba z rozsahu univerzálnej služby podľa osobitného predpisu,6ae)
k) uskutočnenie stavebných prác, ak je predpokladaná hodnota zákazky rovná alebo nižšia než 200 000 eur, dodanie tovaru alebo poskytnutie služby, ak na takéto dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby udelí výnimku vláda Slovenskej republiky (ďalej len „vláda“) podľa odseku 5,
l) dodanie tovaru alebo poskytnutie služby súvisiacich so zabezpečením prípravy a výkonom predsedníctva Slovenskej republiky v Rade Európskej únie6af), okrem zákaziek zadávaných podľa § 91 ods. 1 písm. a),
m) dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác a poskytnutie služieb, ktorých výsledkom je dodávka a inštalácia malého zariadenia na výrobu elektriny alebo tepla z obnoviteľných zdrojov energie pre rodinné a bytové domy na účel bývania; v prípade výroby elektriny je malým zariadením zariadenie s výkonom do 10 kW,6ag) v prípade výroby tepla je malým zariadením zariadenie pokrývajúce potrebu energie pre budovu užívanú fyzickou osobou alebo fyzickými osobami na bývanie,
n) právne zastupovanie klienta advokátom v rozhodcovskom konaní, zmierovacom konaní, súdnom konaní, správnom konaní alebo v inom obdobnom konaní a právne poradenstvo poskytované advokátom pri príprave týchto konaní alebo ak existuje zjavný náznak a vysoká pravdepodobnosť, že vec, ktorej sa právne poradenstvo týka, sa stane predmetom takéhoto konania.
(4) Tento zákon sa nevzťahuje na zmluvy o poskytovaní zdravotnej starostlivosti, ktoré uzatvára zdravotná poisťovňa s poskytovateľmi zdravotnej starostlivosti podľa osobitného predpisu.6a)
(5) Ak by postup podľa tohto zákona znemožnil alebo významne sťažil plnenie úloh verejného obstarávateľa podľa osobitných predpisov alebo viedol pri plnení týchto úloh k nehospodárnemu alebo neefektívnemu vynakladaniu prostriedkov verejného obstarávateľa, verejný obstarávateľ môže požiadať o udelenie výnimky z tohto zákona pre podlimitnú zákazku na uskutočnenie stavebných prác, ak je predpokladaná hodnota zákazky rovná alebo nižšia než 200 000 eur, na dodanie tovaru alebo na poskytnutie služby; na udelenie výnimky nie je právny nárok. Žiadosť predkladá verejný obstarávateľ, ktorý nie je ministerstvom, tomu ministerstvu, do ktorého vecnej, zakladateľskej alebo zriaďovateľskej pôsobnosti patrí, a ak takého ministerstva niet, tak Ministerstvu financií Slovenskej republiky, s uvedením dôvodov na udelenie výnimky podľa prvej vety. Ministerstvo, ktorému bola žiadosť predložená, môže vláde navrhnúť udeliť výnimku na základe žiadosti verejného obstarávateľa a najviac v jej rozsahu, ak má za preukázané, že by postup podľa tohto zákona znemožnil alebo významne sťažil plnenie úloh verejného obstarávateľa podľa osobitných predpisov alebo viedol pri plnení týchto úloh k nehospodárnemu alebo neefektívnemu vynakladaniu prostriedkov verejného obstarávateľa; ak je verejným obstarávateľom ministerstvo, predkladá návrh vláde priamo tento verejný obstarávateľ. Ak vláda výnimku udelí, uvedie v rozhodnutí o udelení výnimky identifikáciu verejného obstarávateľa a určenie rozsahu výnimky. Vláda zverejní rozhodnutie o udelení výnimky na webovom sídle Úradu vlády Slovenskej republiky a doručí ho verejnému obstarávateľovi a Úradu pre verejné obstarávanie (ďalej len „úrad“); spolu so zverejnením rozhodnutia zverejní vláda aj odôvodnenie udelenia výnimky. Úrad rozhodnutie vlády bezodkladne zverejní vo Vestníku verejného obstarávania a v profile verejného obstarávateľa podľa § 113 ods. 3 (ďalej len „profil“). Ak ide o podlimitnú zákazku, na ktorú sa vzťahuje výnimka na základe rozhodnutia vlády, verejný obstarávateľ je povinný pri jej zadávaní postupovať podľa § 9 ods. 9.
(6) Výskum a vývoj na účely tohto zákona sú všetky činnosti zahŕňajúce základný výskum, aplikovaný výskum a experimentálny vývoj; experimentálny vývoj môže zahŕňať realizáciu zariadení demonštrujúcich výkon novej koncepcie alebo novej technológie v príslušnom prostredí alebo v reprezentatívnom prostredí.
(7) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ nesmie zadať zákazku podľa odsekov 2 až 5 s cieľom vyhnúť sa použitiu postupov zadávania zákaziek podľa tohto zákona.

§ 2
Verejné obstarávanie
Verejným obstarávaním sú pravidlá a postupy podľa tohto zákona, ktorými sa zadávajú zákazky na dodanie tovaru, zákazky na uskutočnenie stavebných prác, zákazky na poskytnutie služieb a súťaž návrhov.

§ 3
Zákazka
(1) Zákazka na účely tohto zákona je zmluva s peňažným plnením uzavretá medzi jedným alebo viacerými verejnými obstarávateľmi alebo obstarávateľmi na jednej strane a jedným alebo viacerými úspešnými uchádzačmi na strane druhej, ktorej predmetom je dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby.
(2) Zákazka na dodanie tovaru na účely tohto zákona je zákazka, ktorej predmetom je kúpa, lízing, kúpa tovaru na splátky alebo prenájom tovaru s možnosťou alebo bez možnosti odkúpenia; môže zahŕňať aj činnosti spojené s umiestnením a montážou tovaru.
(3) Zákazka na uskutočnenie stavebných prác na účely tohto zákona je zákazka, ktorej predmetom je uskutočnenie stavebných prác alebo vypracovanie projektovej dokumentácie a uskutočnenie stavebných prác súvisiacich s niektorou z činností uvedených v oddiele 45 Spoločného slovníka obstarávania7) (ďalej len „slovník obstarávania“), alebo uskutočnenie stavby. Stavba na účely tohto zákona je výsledok stavebných prác ako celku, ktorý spĺňa ekonomickú funkciu alebo technickú funkciu, a uskutočnenie stavby zodpovedá požiadavkám verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa.
(4) Zákazka na poskytnutie služby na účely tohto zákona je zákazka, ktorej predmetom je poskytnutie služby, okrem zákazky uvedenej v odsekoch 2 a 3. Zákazka, ktorej predmetom je poskytnutie služby a ktorá zahŕňa ako vedľajšiu činnosť stavebné práce uvedené v oddiele 45 slovníka obstarávania, sa považuje za zákazku na poskytnutie služby. Zákazka, ktorej predmetom je dodanie tovaru aj poskytnutie služby, sa považuje za zákazku na poskytnutie služby, ak predpokladaná hodnota služby prevyšuje predpokladanú hodnotu tovaru.
(5) Civilná zákazka na účely tohto zákona je zákazka na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služby, ktorá nie je zákazkou v oblasti obrany a bezpečnosti podľa odseku 6.
(6) Zákazka v oblasti obrany a bezpečnosti na účely tohto zákona je zákazka na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služby, ktorej predmetom je
a) dodanie vojenského vybavenia vrátane jeho častí, zložiek alebo montážnych celkov,
b) dodanie citlivého vybavenia vrátane jeho častí, zložiek alebo montážnych celkov,
c) uskutočnenie stavebných prác, dodanie tovaru alebo poskytnutie služieb, ktoré priamo súvisia s dodávkou vybavenia podľa písmena a) alebo písmena b) pre akúkoľvek fázu jeho životného cyklu; životný cyklus na účely tohto zákona sú všetky postupné fázy výrobku ako výskum a vývoj, priemyselný vývoj, výroba, oprava, modernizácia, úprava, údržba, logistika, školenie, testovanie, stiahnutie a likvidácia,
d) uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služieb na osobitné vojenské účely alebo
e) uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služieb, ktoré majú citlivý charakter.
(7) Vojenské vybavenie na účely tohto zákona je vybavenie osobitne navrhnuté alebo prispôsobené na vojenské účely a určené na použitie ako zbraň, munícia alebo vojenský materiál.
(8) Citlivým na účely tohto zákona sa rozumie vybavenie, stavebné práce a služba na účely bezpečnosti, ktorá je spojená s utajovanou skutočnosťou,7ab) vyžaduje si utajovanú skutočnosť alebo obsahuje utajovanú skutočnosť.
(9) Zmluva musí mať písomnú formu ak tento zákon v § 99 ods. 3 neustanovuje inak.

§ 4
Finančné limity
(1) Zákazka je nadlimitná alebo podlimitná v závislosti od jej predpokladanej hodnoty.
(2) Nadlimitnou zákazkou je zákazka zadávaná verejným obstarávateľom a obstarávateľom, ktorej predpokladaná hodnota je rovná alebo vyššia ako finančný limit ustanovený všeobecne záväzným právnym predpisom, ktorý vydá úrad.
(3) Podlimitnou zákazkou je zákazka zadávaná verejným obstarávateľom, ktorej predpokladaná hodnota je v priebehu kalendárneho roka alebo počas platnosti zmluvy, ak sa zmluva uzatvára na dlhšie obdobie ako jeden kalendárny rok nižšia ako finančný limit podľa odseku 2 a ide o zákazku
a) na dodanie tovaru bežne dostupného na trhu, okrem potravín, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby bežne dostupných na trhu a jej predpokladaná hodnota je rovnaká alebo vyššia ako
1. 1 000 eur, ak ide o verejného obstarávateľa podľa § 6 ods. 1 písm. a),
2. 5 000 eur, ak ide o iného verejného obstarávateľa, než podľa prvého bodu.
b) ktorá nie je zákazkou podľa písmena a) a jej predpokladaná hodnota je
1. rovnaká alebo vyššia ako 20 000 eur, ak ide o zákazku na dodanie tovaru, okrem potravín, alebo o zákazku na poskytnutie služby alebo
2. rovnaká alebo vyššia ako 30 000 eur, ak ide o zákazku na uskutočnenie stavebných prác,
c) na dodanie tovaru, ktorým sú potraviny, ak predpokladaná hodnota zákazky je rovnaká alebo vyššia 40 000 eur.

§ 5
Pravidlá výpočtu predpokladanej hodnoty zákazky
(1) Predpokladaná hodnota zákazky na účely tohto zákona sa určuje ako cena bez dane z pridanej hodnoty. Predpokladaná hodnota zákazky musí vychádzať z ceny, za ktorú sa obvykle predáva rovnaký alebo porovnateľný predmet zákazky v čase, keď sa oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania alebo oznámenie použité ako výzva na súťaž posiela na uverejnenie. Ak sa uverejnenie takého oznámenia nevyžaduje, predpokladaná hodnota zákazky musí vychádzať z ceny, za ktorú sa obvykle predáva rovnaký alebo porovnateľný predmet zákazky v čase začatia postupu zadávania zákazky.
(2) Do predpokladanej hodnoty zákazky sa zahŕňa aj
a) hodnota opakovaných plnení, ak sa plánujú zabezpečiť,
b) všetky formy opcií a všetky prípadné predĺženia zmluvy,
c) ceny a odmeny, ktoré sa poskytnú uchádzačom alebo účastníkom súťaže návrhov (ďalej len „účastník“),
d) predpokladaná hodnota tovaru alebo služieb, ktoré verejný obstarávateľ a obstarávateľ poskytne v súvislosti so zákazkou na uskutočnenie stavebných prác.
(3) Dodávka tovaru alebo poskytnutie služieb, ktoré nie sú nevyhnutné na splnenie zmluvy na stavebné práce, sa nesmie zahrnúť do predpokladanej hodnoty zákazky na uskutočnenie stavebných prác, ak by to malo za následok vyňatie takéhoto tovaru alebo takýchto služieb z pôsobnosti tohto zákona.
(4) Ak je stavebná práca alebo služba rozdelená na niekoľko častí v rámci zadávania jednej zákazky, z ktorých každá bude predmetom samostatnej zmluvy, predpokladaná hodnota zákazky sa určí ako súčet predpokladaných hodnôt všetkých častí zákazky. Ak celková predpokladaná hodnota zákazky nie je nižšia ako finančný limit podľa § 4 ods. 2, použije sa postup zadávania nadlimitných zákaziek. Postup zadávania podlimitných zákaziek možno použiť vtedy, ak ide o tú časť stavebných prác, ktorých predpokladaná hodnota je nižšia ako 1 000 000 eur, alebo o tú časť služby, ktorej predpokladaná hodnota je nižšia ako 80 000 eur, a ak hodnota týchto častí nepresiahne 20% celkovej predpokladanej hodnoty všetkých častí zákazky.
(5) Ak je dodávka tovaru rozdelená na niekoľko častí v rámci zadávania jednej zákazky, z ktorých každá bude predmetom samostatnej zmluvy, predpokladaná hodnota zákazky sa určí ako súčet predpokladaných hodnôt všetkých častí zákazky. Ak celková predpokladaná hodnota nie je nižšia ako finančný limit podľa § 4 ods. 2, použije sa postup zadávania nadlimitných zákaziek. Postup zadávania podlimitných zákaziek možno použiť vtedy, ak ide o tú časť dodávky tovaru, ktorej predpokladaná hodnota je nižšia ako 80 000 eur, a ak hodnota týchto častí nepresiahne 20% celkovej predpokladanej hodnoty všetkých častí zákazky.
(6) Ak ide o lízing, o kúpu tovaru na splátky alebo o prenájom tovaru s možnosťou alebo bez možnosti odkúpenia, základom na určenie predpokladanej hodnoty zákazky na dodanie tovaru je
a) celková hodnota zákazky, ak ide o zmluvu uzavieranú na určitý čas rovnaký alebo kratší ako 12 mesiacov,
b) celková hodnota zákazky vrátane odhadovanej zostatkovej hodnoty, ak ide o zmluvu uzavieranú na určitý čas dlhší ako 12 mesiacov,
c) 48-násobok mesačnej platby, ak ide o zmluvu, ktorej lehota platnosti nie je pevne určená alebo sa nedá určiť.
(7) Ak ide o zákazku na dodanie tovaru alebo o zákazku na poskytnutie služby, ktorá sa pravidelne opakuje alebo obnovuje v dohodnutej lehote, predpokladaná hodnota zákazky sa určí
a) z celkových skutočných nákladov rovnakého alebo porovnateľného tovaru alebo služieb, ktoré boli obstarané v predchádzajúcom kalendárnom roku alebo v predchádzajúcich 12 mesiacoch, upravených o očakávané zmeny v množstve alebo v hodnote v nasledujúcich 12 mesiacoch, alebo
b) z celkovej predpokladanej hodnoty tovaru alebo služieb obstarávaných v priebehu 12 mesiacov po prvom plnení alebo počas platnosti zmluvy, ak je dlhšia ako 12 mesiacov.
(8) Do predpokladanej hodnoty zákazky na poskytnutie služby sa zahrnie, ak ide
a) o poisťovacie služby, aj splatné poistné a ostatné formy odmien,
b) o bankové služby a iné finančné služby, aj poplatky, provízie, úroky a iné výdavky súvisiace so službami a ostatné formy odmien,
c) o súťaž návrhov, aj udelené ceny za návrhy a udelené odmeny účastníkom.
(9) Do predpokladanej hodnoty zákazky na poskytnutie služby, ktorá neudáva celkovú cenu, ak ide o zmluvu uzavretú na určitý čas
a) rovnaký alebo kratší ako 48 mesiacov, sa zahrnie celková predpokladaná hodnota zákazky počas platnosti zmluvy,
b) dlhší ako 48 mesiacov alebo ak ide o zmluvu uzavretú na neurčitý čas, sa zahrnie 48-násobok mesačnej platby.
(10) Predpokladaná hodnota zákazky zahŕňajúca dodávku tovaru aj poskytnutie služby sa vypočíta ako celková hodnota tovaru a celková hodnota služby bez ohľadu na ich podiely. Do predpokladanej hodnoty zákazky sa zahrnie aj cena montážnych a inštalačných činností.
(11) Predpokladaná hodnota rámcovej dohody alebo dynamického nákupného systému sa určí ako maximálna predpokladaná hodnota všetkých zákaziek, ktoré sa predpokladajú počas platnosti rámcovej dohody alebo počas trvania dynamického nákupného systému.
(12) Zákazku nemožno rozdeliť ani zvoliť spôsob určenia jej predpokladanej hodnoty s cieľom znížiť predpokladanú hodnotu zákazky pod finančné limity podľa tohto zákona.
(13) Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ nevie určiť predpokladanú hodnotu zákazky, najmä ak ide o opakované plnenia bez povinnosti verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa odobrať konkrétny rozsah plnenia, nemusí byť predpokladaná hodnota zákazky vyjadrená konkrétnym číslom a postačí uviesť, ktorý limit podľa § 4 prekračuje; to neplatí, ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ vo väzbe na predpokladanú hodnotu zákazky určuje podmienky účasti vo verejnom obstarávaní.
(14) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ v dokumentácii k verejnému obstarávaniu uchovávajú aj informácie a podklady, na základe ktorých určili predpokladanú hodnotu zákazky.

§ 6
(1) Verejný obstarávateľ na účely tohto zákona je
a) Slovenská republika zastúpená svojimi orgánmi,
b) obec,
c) vyšší územný celok,
d) právnická osoba, ktorá spĺňa požiadavky podľa odseku 2,
e) združenie právnických osôb, ktorého členom je aspoň jeden z verejných obstarávateľov uvedených v písmenách a) až d),
f) právnická osoba, v ktorej verejný obstarávateľ podľa písmena a) až d) vykonáva priamu alebo nepriamu výlučnú kontrolu.7a)
(2) Právnická osoba podľa odseku 1 písm. d) je osoba založená alebo zriadená na osobitný účel plnenia potrieb všeobecného záujmu, ktoré nemajú priemyselný alebo obchodný charakter, a
a) je úplne alebo z väčšej časti financovaná verejným obstarávateľom podľa odseku 1 písm. a) až d),
b) je kontrolovaná verejným obstarávateľom podľa odseku 1 písm. a) až d) alebo
c) verejný obstarávateľ podľa odseku 1 písm. a) až d) vymenúva alebo volí viac ako polovicu členov jej riadiaceho orgánu alebo kontrolného orgánu.

§ 7
(1) Ak verejný obstarávateľ poskytne osobe, ktorá nie je verejný obstarávateľ ani obstarávateľ, viac ako 50% finančných prostriedkov na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác a na poskytnutie služieb, je táto osoba povinná postupovať ako verejný obstarávateľ podľa § 6 ods. 1 písm. b) podľa tohto zákona, s výnimkou povinností podľa § 10 ods. 2.
(2) Ak verejný obstarávateľ poskytne osobe, ktorá nie je verejný obstarávateľ ani obstarávateľ, časť finančných prostriedkov predstavujúcich percentuálny podiel rovnaký alebo nižší ako 50 % finančných prostriedkov na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác a na poskytnutie služieb, je táto osoba povinná používať:
a) postup pri zadávaní podlimitnej zákazky podľa § 100 až 102, ak predpokladaná hodnota zákazky je rovnaká alebo vyššia ako finančný limit podľa § 4 ods. 3 písm. b),
b) postup podľa § 9 ods. 9 prvej vety, ak predpokladaná hodnota zákazky je nižšia ako finančný limit podľa § 4 ods. 3 písm. b).
(3) Povinnosti podľa odseku 2 sa nevzťahujú na osobu, ktorá nie je verejný obstarávateľ ani obstarávateľ a získala finančné prostriedky na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služieb podľa osobitného zákona.7aa)
(4) Ak verejný obstarávateľ poskytne obstarávateľovi finančné prostriedky na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác a na poskytnutie služieb, je obstarávateľ povinný postupovať ako tento verejný obstarávateľ podľa tohto zákona.

§ 8
Obstarávateľ
(1) Obstarávateľ na účely tohto zákona je
a) právnická osoba, na ktorú má verejný obstarávateľ priamy alebo nepriamy rozhodujúci vplyv na základe vlastníckeho práva, finančného podielu alebo pravidiel, ktorými sa spravuje, a vykonáva aspoň jednu z činností uvedených v odsekoch 3 až 9; rozhodujúcim vplyvom sa rozumie, že verejný obstarávateľ priamo alebo nepriamo
1. vlastní väčšinu akcií alebo väčšinový obchodný podiel,
2. ovláda väčšinový podiel na hlasovacích právach alebo
3. vymenúva viac ako polovicu členov správneho orgánu alebo iného výkonného orgánu, alebo kontrolného orgánu,
b) právnická osoba vykonávajúca aspoň jednu z činností uvedených v odsekoch 3 až 9 na základe osobitných práv alebo výlučných práv.
(2) Osobitným právom alebo výlučným právom sa rozumie právo vyplývajúce zo zákona, rozhodnutia súdu alebo z rozhodnutia správneho orgánu, ktorého výsledkom je obmedzenie výkonu činností uvedených v odsekoch 3 až 9 na jednu osobu alebo viac osôb a ktoré podstatným spôsobom ovplyvňuje možnosť vykonávať takéto činnosti inými osobami.
(3) Činnosťou v odvetví energetiky a tepelnej energetiky na účely tohto zákona je
a) v elektroenergetike
1. prevádzkovanie prenosovej sústavy určenej na poskytovanie služieb verejnosti alebo prevádzkovanie distribučnej sústavy určenej na poskytovanie služieb verejnosti alebo zabezpečovanie prístupu do takýchto sústav alebo
2. výroba elektriny na účely poskytovania služieb verejnosti,
b) v plynárenstve
1. prevádzkovanie ťažobnej siete určenej na poskytovanie služieb verejnosti, prevádzkovanie prepravnej siete určenej na poskytovanie služieb verejnosti alebo prevádzkovanie distribučnej siete určenej na poskytovanie služieb verejnosti alebo zabezpečovanie prístupu do takýchto sietí,
2. prevádzkovanie zásobníkov na účely zabezpečenia ťažobnej činnosti, zabezpečenia činnosti prevádzkovateľov prepravnej siete určenej na poskytovanie služieb verejnosti alebo distribučnej siete určenej na poskytovanie služieb verejnosti alebo
3. výroba plynu na účely poskytovania služieb verejnosti,
c) v tepelnej energetike
1. prevádzkovanie verejného rozvodu tepla určeného na poskytovanie služieb verejnosti alebo poskytovanie prístupu do takéhoto rozvodu alebo
2. výroba tepla na účely poskytovania služieb verejnosti,
d) preprava ropy a skladovanie ropy; preprava ropy prostredníctvom potrubia a skladovanie ropy v nádržiach.
(4) Činnosťou v odvetví vôd na účely tohto zákona je
a) prevádzkovanie verejných vodovodov určených na poskytovanie služieb verejnosti v súvislosti s výrobou, dodávkou, dopravou a distribúciou pitnej vody,
b) zásobovanie verejných vodovodov pitnou vodou.
(5) Obstarávateľ je povinný pri zadávaní zákazky alebo pri súťaži návrhov postupovať podľa tohto zákona, ak vykonáva činnosti podľa odseku 4 a súčasne vykonáva činnosti spojené
a) s vodnými stavbami, zavlažovaním alebo odvodňovaním pôdy za predpokladu, že objem vody určenej na dodávku pitnej vody predstavuje viac ako 20% celkového objemu vody získanej v súvislosti s týmito stavbami, zavlažovaním alebo odvodňovaním pôdy,
b) s čistením, odvedením alebo likvidáciou odpadovej vody.
(6) Činnosť v odvetví dopravy na účely tohto zákona je poskytovanie alebo prevádzkovanie siete dopravných služieb verejnosti v oblasti železničnej dopravy, automatizovaných systémov, električkovej dopravy, trolejbusovej dopravy, pravidelnej verejnej autobusovej dopravy alebo lanovej dopravy.
(7) Ak ide o dopravné služby, sieť dopravných služieb sa považuje za existujúcu, ak poskytovaná dopravná služba spĺňa prevádzkové podmienky určené príslušným orgánom, ako sú pravidelné linky, kapacita alebo cestovné poriadky.
(8) Činnosť v odvetví poštových služieb na účely tohto zákona je poskytovanie poštových služieb8) alebo služieb iných ako poštové služby, ak túto službu poskytuje obstarávateľ, ktorý poskytuje aj poštové služby a za predpokladu, že v súvislosti s poštovými službami nie sú splnené podmienky podľa § 152. Službami inými ako poštové služby na účely tohto zákona sa rozumejú
a) služby riadenia poštovej služby; služby predchádzajúce odoslaniu alebo nasledujúce po odoslaní poštovej zásielky,
b) služby s pridanou hodnotou realizované výlučne elektronickými prostriedkami vrátane zabezpečeného prenosu zakódovaných dokumentov, služby správy adresárov a prenosu doporučenej elektronickej pošty,
c) služby zásielok iných ako poštové zásielky, napríklad reklamné neadresované zásielky,
d) finančné služby uvedené v kategórii 6 prílohy č. 2 a v § 1 ods. 2 písm. n), zahŕňajúce najmä poštové bezhotovostné prevody a prevody s použitím poštových poukazov,
e) filatelistické služby,
f) logistické služby, najmä služby kombinujúce dodávanie poštových zásielok alebo ich uloženie s inými činnosťami, ktoré nemajú charakter činnosti v odvetví poštových služieb.
(9) Tento zákon sa vzťahuje aj na činnosti súvisiace s využívaním geograficky vymedzeného územia na účely
a) prieskumu alebo ťažby ropy, plynu, uhlia alebo ostatných tuhých palív,
b) prevádzkovania verejných letísk, námorných prístavov, vnútrozemských prístavov alebo iných terminálových zariadení pre leteckých dopravcov, dopravcov v námornej doprave alebo vo vnútrozemskej plavbe.
(10) Za činnosť podľa odseku 3, ak túto činnosť nevykonáva verejný obstarávateľ, sa nepovažuje výroba
a) elektriny,
1. ak sa elektrina vyrába na účely vykonávania iných činností, ako sú činnosti uvedené v odsekoch 3 až 9, a
2. dodanie elektriny do sústavy určenej na poskytovanie služieb verejnosti závisí len od vlastnej spotreby a nepresiahne 30% priemernej celkovej výroby elektriny za posledné tri roky,
b) plynu,
1. ak výroba plynu je nevyhnutným výsledkom vykonávania iných činností, ako sú činnosti uvedené v odsekoch 3 až 9, a
2. dodanie plynu do siete určenej na poskytovanie služieb verejnosti je zamerané len na ekonomické využitie tejto výroby a nepresiahne 20% priemerného obratu8a) za posledné tri roky,
c) tepla,
1. ak výroba tepla je nevyhnutným výsledkom vykonávania iných činností, ako sú činnosti uvedené v odsekoch 3 až 9, a
2. dodanie tepla do verejného rozvodu tepla určeného na poskytovanie služieb verejnosti je zamerané len na ekonomické využitie tejto výroby a nepresiahne 20% priemerného obratu8a) za posledné tri roky.
(11) Za činnosť podľa odseku 4, ak túto činnosť nevykonáva verejný obstarávateľ, sa nepovažuje zásobovanie verejných vodovodov pitnou vodou, ak
a) výroba pitnej vody sa využíva na vykonávanie iných činností, ako sú činnosti uvedené v odsekoch 3 až 9,
b) zásobovanie verejných vodovodov závisí iba od vlastnej spotreby a nepresiahne 30% priemernej celkovej výroby pitnej vody za posledné tri roky.
(12) Za činnosť podľa odseku 6 sa nepovažuje poskytovanie služieb verejnosti v oblasti pravidelnej verejnej autobusovej dopravy, ak iný dopravca poskytuje tieto služby v určitej geografickej oblasti za rovnakých podmienok ako obstarávateľ.

§ 9
Základné povinnosti verejného obstarávateľa a obstarávateľa
(1) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ sú povinní pri zadávaní zákaziek postupovať podľa tohto zákona.
(2) Ak verejný obstarávateľ vykonáva niektorú z činností podľa § 8 ods. 3 až 9, postupuje pri zadávaní zákazky súvisiacej s vykonávaním tejto činnosti podľa pravidiel a postupov verejného obstarávania ustanovených pre obstarávateľa, ak tento zákon neustanovuje inak.
(3) Pri zadávaní zákaziek sa musí uplatňovať princíp rovnakého zaobchádzania, princíp nediskriminácie uchádzačov alebo záujemcov, princíp transparentnosti a princíp hospodárnosti a efektívnosti.
(4) Voči uchádzačom a záujemcom z členských štátov sa uplatnia rovnako výhodné podmienky pri zadávaní zákaziek ako tie, ktoré sa uplatnia voči uchádzačom a záujemcom z tretích krajín pri vykonávaní Dohody o vládnom obstarávaní.
(5) Ak verejný obstarávateľ udelí inej osobe, ktorá podľa tohto zákona nie je verejným obstarávateľom, osobitné právo alebo výlučné právo na poskytovanie služieb vykonávaných vo verejnom záujme, v zmluve alebo v inom dokumente si musí vyhradiť, že táto osoba dodrží princíp nediskriminácie z hľadiska štátnej príslušnosti, ak zadáva zákazku na dodanie tovaru tretej osobe.
(6) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ úradu bezodkladne po uzavretí zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody, po ukončení súťaže návrhov a po zrušení postupu zadávania zákazky a súťaže návrhov posiela spôsobom podľa § 23 ods. 1
a) kópiu zápisnice o posúdení splnenia podmienok účasti vo verejnom obstarávaní,
b) kópie ponúk všetkých uchádzačov doručené v lehote na predkladanie ponúk,
c) kópiu zápisnice z otvárania ponúk,
d) kópiu zápisnice o vyhodnotení ponúk,
e) kópiu zápisnice o zasadnutí poroty,
f) kópiu správy podľa § 21 ods. 2.
(7) Na postup podľa ods. 6 písm. b) sa vzťahuje § 20.
(8) Na účely komunikácie medzi verejným obstarávateľom, alebo obstarávateľom a úradom je
a) úrad povinný zabezpečiť, ak podľa tohto zákona je ustanovená povinnosť verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi doručiť alebo predložiť dokument alebo informáciu úradu a zároveň povinnosť zverejniť ich v profile, aby verejný obstarávateľ a obstarávateľ pri elektronickej komunikácii mohol obe povinnosti splniť jedným odoslaním dokumentu alebo informácie úradu,
b) verejný obstarávateľ a obstarávateľ zodpovedný za prijatie opatrení na nesprístupnenie tých častí dokumentov a informácií, zverejňovaných podľa tohto zákona, ktoré podliehajú ochrane podľa osobitných predpisov.8b)
(9) Ak ide o zákazku na dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, ktorá nespĺňa podmienky podľa § 4 ods. 2 alebo ods. 3, verejný obstarávateľ je povinný pri jej zadávaní dodržať povinnosti podľa odsekov 3 až 5 a zabezpečiť, aby vynaložené náklady na obstaranie predmetu zákazky boli primerané jeho kvalite a cene; verejný obstarávateľ eviduje všetky doklady a dokumenty päť rokov od uzavretia zmluvy. Ak je predpokladaná hodnota zákazky podľa prvej vety rovnaká alebo vyššia než 1 000 eur, je verejný obstarávateľ povinný v profile zverejniť raz štvrťročne súhrnnú správu o týchto zákazkách, v ktorej pre každú zákazku uvedie hodnotu zákazky, predmet zákazky a identifikáciu dodávateľa.

§ 9a
Evidencia referencií
(1) Evidencia referencií je informačný systém verejnej správy, ktorého správcom je úrad a v ktorom sa vedú referencie od verejných obstarávateľov a obstarávateľov podľa tohto zákona.
(2) Referenciou je na účely tohto zákona elektronický dokument, obsahujúci potvrdenie o dodaní tovaru, uskutočnení stavebných prác alebo poskytnutí služby na základe zmluvy alebo rámcovej dohody, uzatvorenej podľa tohto zákona. Referencia obsahuje
a) meno a priezvisko, obchodné meno alebo názov, adresu pobytu alebo sídlo, identifikačné číslo dodávateľa alebo dátum narodenia, ak nebolo pridelené identifikačné číslo,
b) názov verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa,
c) stručnú identifikáciu plnenia podľa zmluvy alebo rámcovej dohody,
d) miesto, cenu a lehoty dodania plnenia podľa zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody,
e) hodnotenie kvality plnenia podľa kritérií, ustanovených v odseku 4,
f) výslednú hodnotiacu známku podľa odseku 6,
g) dátum vyhotovenia.
(3) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ sú povinní vyhotoviť referenciu
a) do 30 dní odo dňa skončenia alebo zániku zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody vo vzťahu k plneniu zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody,
b) ak na rovnaké plnenie nebola vyhotovená referencia podľa písmena a) alebo c), ku koncu kalendárneho polroka za predchádzajúci kalendárny polrok za každé plnenie, dodané v predchádzajúcom kalendárnom polroku podľa zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody,
c) ak na rovnaké plnenie nebola vyhotovená referencia podľa písmena a) alebo b), na žiadosť dodávateľa doručenú po dodaní plnenia podľa zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody, a to do piatich pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi,
d) bezodkladne po tom, ako omeškanie dodávateľa, ku ktorému došlo z dôvodov na strane dodávateľa, presiahne 30 dní.
(4) Kritériami hodnotenia kvality podľa odseku 2 písm. e) sú
a) predčasné ukončenie zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody verejným obstarávateľom alebo obstarávateľom z dôvodu porušenia povinností dodávateľa,
b) celkové trvanie omeškania dodávateľa, ku ktorému došlo z dôvodov na strane dodávateľa, v dňoch,
c) počet dôvodne uplatnených reklamácií, s uvedením v akej časti bol dodaný tovar, stavebné práce alebo služba reklamovaná, a to v percentuálnom vyjadrení voči celkovému objemu zákazky,
d) dodržanie povinností dodávateľa dohodnutých v zmluve, koncesnej zmluve alebo rámcovej dohode vo vzťahu k spôsobu a kvalite plnenia, ktoré je možné objektívne vyjadriť alebo kvantifikovať.
(5) Kritérium podľa odseku 4 písm. a) obsahuje údaj, či došlo k predčasnému skončeniu z dôvodu podstatného porušenia povinností dodávateľa alebo iného porušenia povinností dodávateľa a stručné odôvodnenie. Splnenie kritéria podľa odseku 4 písm. d) hodnotí verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ percentuálnym vyjadrením od nula do sto percent, s uvedením stručného odôvodnenia. Kritériá podľa odseku 4 písm. c) a d) sú informatívne a nemajú vplyv na výslednú hodnotiacu známku podľa odseku 6.
(6) Výsledná hodnotiaca známka je celé číslo od nula do sto, ktoré je automaticky pridelené v rámci funkcionality vzoru referencie. Výsledná hodnotiaca známka je vždy nula, ak dôjde k predčasnému skončeniu z dôvodu podstatného porušenia povinností dodávateľa; v iných prípadoch je vypočítaná spôsobom váženia jednotlivých hodnotiacich kritérií a posudzovania ich poradia dôležitosti v zostupnom poradí od kritéria podľa odseku 4 písm. a) po kritérium podľa odseku 4 písm. b).
(7) Vzor referencie zverejní úrad na svojom webovom sídle vo forme elektronického formulára.
(8) Povinnosť podľa odseku 3 plnia verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ elektronickou formou a spôsobom, ktorý určí úrad v rámci funkcionality evidencie referencií. Úrad zabezpečí všetky technické rozhrania v rozsahu potrebnom na plnenie povinností verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa podľa odseku 3. Zápis referencie do údajov, vedených v zozname podnikateľov zabezpečí úrad.
(9) Ak počas záručnej doby k dodanému plneniu dôjde k zmene skutočností podľa odseku 4 vo vzťahu k už zapísanej referencii podľa odseku 3 písm. a), verejný obstarávateľ a obstarávateľ vykoná zmenu v referencii v časti údajov podľa odseku 2 písm. e); na zmenu v referencii sa použijú ustanovenia odsekov 4 až 8 primerane.
(10) Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ nesplní povinnosť podľa odseku 3 a nevyhotoví referenciu, dodávateľ je oprávnený podať verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi písomnú žiadosť o vyhotovenie referencie. Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ v lehote do piatich pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti podľa prvej vety nesplní povinnosť podľa odseku 3 a nevyhotoví referenciu, dodávateľ je oprávnený podať návrh na vyhotovenie referencie rade úradu (ďalej len „rada“), ku ktorému pripojí dôkazy o tom, že podmienky na vyhotovenie referencie boli splnené. Ak rada dospeje k záveru, že podmienky na vyhotovenie referencie ustanovené v odseku 3 boli splnené, vyhotoví referenciu s najvyššou výslednou hodnotiacou známkou namiesto verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa, a to do 15 pracovných dní odo dňa doručenia návrhu rade.
(11) Dodávateľ je oprávnený požiadať verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa o odstránenie chýb v referencii, ako aj o úpravu referencie, ak nezodpovedá skutočnému stavu, a to do troch mesiacov odo dňa zápisu referencie do údajov vedených v zozname podnikateľov; na odstránenie chýb v referencii a úpravu referencie sa použijú ustanovenia odsekov 4 až 8 obdobne a verejný obstarávateľ a obstarávateľ ich vykonajú do 30 dní odo dňa doručenia žiadosti. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ sú oprávnení postupovať podľa prvej vety aj z vlastnej iniciatívy.

§ 9b
Bežná dostupnosť na trhu
(1) Bežne dostupné tovary, stavebné práce alebo služby na trhu sú na účely tohto zákona také tovary, stavebné práce alebo služby, ktoré
a) nie sú vyrábané, poskytované alebo uskutočňované na základe špecifických a pre daný prípad jedinečných požiadaviek,
b) sú ponúkané v podobe, v ktorej sú bez väčších úprav ich vlastností alebo prvkov aj dodané, poskytnuté alebo uskutočnené a zároveň
c) sú spravidla v podobe, v akej sú dodávané, poskytované alebo uskutočňované pre verejného obstarávateľa a obstarávateľa, dodávané, poskytované alebo uskutočňované aj pre spotrebiteľov a iné osoby na trhu.
(2) Bežne dostupnými tovarmi, stavebnými prácami alebo službami podľa odseku 1 sú najmä tovary, stavebné práce alebo služby, určené na uspokojenie bežných prevádzkových potrieb verejného obstarávateľa a obstarávateľa.
(3) Bežne dostupnými tovarmi alebo službami podľa odseku 1 sú najmä tovary a služby spotrebného charakteru.

Elektronické trhovisko

§ 9c
(1) Elektronické trhovisko je informačný systém verejnej správy, ktorý slúži na zabezpečenie ponuky a nákupu tovarov, stavebných prác alebo služieb, bežne dostupných na trhu, a to aukčným postupom, ako aj na zabezpečenie s tým súvisiacich činností. Správcom elektronického trhoviska je Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“).
(2) Ministerstvo vnútra zabezpečí, aby elektronické trhovisko obsahovalo funkcie, potrebné na postup verejného obstarávateľa, obstarávateľa, záujemcu alebo uchádzača, ministerstva vnútra a úradu podľa tohto zákona a aby spĺňalo najmenej tieto podmienky:
a) bolo verejne prístupné prostredníctvom jednotného prístupového miesta na webovom sídle ministerstva vnútra,
b) bolo vnútorne členené na časti, obsahujúce ponuku tovarov, stavebných prác alebo služieb a v rámci jednotlivých častí členené podľa druhov tovarov, stavebných prác a služieb alebo ich kombinácií, v súlade s klasifikáciou podľa hlavného slovníka obstarávania, pričom každá z týchto častí sa člení na časť, obsahujúcu zverejnené ponuky a na časť, obsahujúcu zadané zákazky verejných obstarávateľov,
c) bolo možné pri každom verejnom obstarávateľovi a obstarávateľovi automatizovaným spôsobom evidovať a vyhodnocovať celkové objemy zákaziek v členení podľa písmena b),
d) boli verejne a bezodplatne dostupné údaje o vývoji cien tovarov, stavebných prác a služieb ponúkaných prostredníctvom elektronického trhoviska, a to v mesačných intervaloch a v členení podľa klasifikácie hlavného slovníka obstarávania na úrovni skupiny,
e) každému registrovanému záujemcovi alebo uchádzačovi bolo umožnené kedykoľvek a bezodplatne zverejniť ponuku na dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby,
f) bolo možné získavať informácie z elektronického trhoviska aj v štruktúrovanej podobe; na tento účel je na elektronickom trhovisku sprístupnené potrebné programové rozhranie,
g) na účely prístupu na elektronické trhovisko a do osobného profilu záujemcu bola vyžadovaná úspešná autentifikácia, spočívajúca v zadaní platných identifikačných údajov a autentifikačných údajov záujemcu,
h) bola zabezpečená možnosť registrovaným uchádzačom alebo záujemcom zvoliť si možnosť zasielania informácií o udalostiach na elektronickom trhovisku, a to v rozsahu, v akom si sami zvolia prostredníctvom funkcionality elektronického trhoviska,
i) bola uchovávaná bezodplatne a verejne prístupná evidencia o všetkých zmluvách, ktoré uchádzač uzatvoril s verejným obstarávateľom a obstarávateľom prostredníctvom elektronického trhoviska, s identifikáciou predmetu plnenia, ceny a dátumu uzatvorenia,
j) bolo možné automatické zverejnenie zmlúv uzatvorených s verejným obstarávateľom a obstarávateľom, najmä zmlúv, ktoré sa podľa osobitného zákona povinne zverejňujú,11aa)
k) boli najmenej po dobu piatich rokov uchovávané údaje o každej systémovej udalosti,
l) umožňovalo každému zaslať ministerstvu vnútra upozornenie v prípadoch zneužitia elektronického trhoviska, jeho využívania v rozpore so zákonom alebo podozrenia z takejto činnosti,
m) obsahovalo osobitnú funkciu, prístupnú verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi, prostredníctvom ktorej sa z údajov zo zverejnenej ponuky na elektronickom trhovisku a informácií od verejného obstarávateľa a obstarávateľa automatizovaným spôsobom vytvoria oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania a súťažné podklady.
(3) Elektronické odpisy a výstupy podľa osobitného zákona12a) sa z elektronického trhoviska nevydávajú.
(4) Elektronické trhovisko, vrátane informácií na ňom zverejnených, je verejne prístupné aj osobám, ktoré nie sú registrované na elektronickom trhovisku podľa tohto zákona; ustanovenie § 96 ods. 1 tým nie je dotknuté.
(5) Ministerstvo vnútra je pri vytváraní jednotlivých častí trhoviska, ktoré budú slúžiť na zobrazenie ponuky tovarov, stavebných prác alebo služieb, oprávnené spolupracovať s tretími osobami, pričom ak tak urobí, musí vopred a aspoň po dobu 15 pracovných dní zverejniť výzvu na takúto spoluprácu a musí k spolupráci prizvať osoby, ktoré o to prejavia záujem tak, aby nedošlo k zvýhodneniu alebo znevýhodneniu záujemcov.
(6) Ministerstvo vnútra môže sprístupniť elektronické trhovisko, na účely obchodovania s tovarmi, stavebnými prácami a službami, bežne dostupnými na trhu, aj iným osobám než verejnému obstarávateľovi, obstarávateľovi, osobe podľa § 7 a uchádzačom alebo záujemcom;  na podmienky obchodovania sa použijú podmienky zadávania zákazky na elektronickom trhovisku podľa tohto zákona.
(7) Ministerstvo vnútra vypracúva, mení a zverejňuje na elektronickom trhovisku obchodné podmienky elektronického trhoviska, podpísané zaručeným elektronickým podpisom9) alebo zaručenou elektronickou pečaťou9) a pripája k nim časovú pečiatku.
(8) Obchodné podmienky elektronického trhoviska upravujú, v rozsahu zákona, tieto oblasti vzťahov:
a) podmienky používania elektronického trhoviska, z hľadiska bezpečnosti, ochrany osobných údajov a iných údajov, postupu registrácie na elektronickom trhovisku a podrobností o spôsobe preukazovania splnenia podmienok registrácie, postupu zverejňovania ponuky na dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, rozsahu denného času, kedy verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže elektronické trhovisko používať na verejné obstarávanie, a komunikácie medzi uchádzačmi alebo záujemcami a verejným obstarávateľom a obstarávateľom,
b) náležitosti zmluvy, uzatvorenej medzi verejným obstarávateľom alebo obstarávateľom a záujemcom, ktoré obsahujú najmä
1. moment a spôsob vzniku zmluvy,
2. komunikáciu zmluvných strán,
3. možnosti skončenia zmluvy,
4. sankcie za neplnenie zmluvných podmienok,
5. rozhodné právo a spôsob riešenia sporov zo zmluvy,
6. moment nadobudnutia účinnosti zmluvy, ak ide o povinne zverejňovanú zmluvu podľa osobitného zákona.11aa)
(9) Zmluva uzatvorená v elektronickej podobe s použitím technických a programových prostriedkov elektronického trhoviska sa považuje za zmluvu uzavretú v písomnej forme.
(10) Rozsah denného času, kedy verejný obstarávateľ a obstarávateľ môžu elektronické trhovisko používať na verejné obstarávanie, nesmie zahŕňať štátne sviatky a dni pracovného pokoja, ako ani čas po 18:00 hod. a pred 08:00 hod.
(11) Obchodné podmienky elektronického trhoviska sú pre registrovaných uchádzačov a záujemcov záväzné a v časti podľa odseku 8 písm. b) sú súčasťou zmluvy uzatvorenej medzi verejným obstarávateľom alebo obstarávateľom a záujemcom.
(12) Ak sa zmenia obchodné podmienky elektronického trhoviska, táto zmena nemá vplyv na už zverejnené ponuky alebo zadané zákazky.

§ 9d
(1) Registráciu na elektronickom trhovisku je možné vykonať bezodplatne prostredníctvom funkcie elektronického trhoviska, na to určenej alebo súčasne so zápisom do zoznamu podnikateľov podľa § 129. Podmienkou účinnosti registrácie na elektronickom trhovisku je zápis do zoznamu podnikateľov, ak tento zákon v § 51 ods. 6 písm. m) neustanovuje inak.
(2) Na účely identifikácie a autentifikácie osoby pri používaní elektronického trhoviska je možné použiť
a) občiansky preukaz s elektronickým čipom a bezpečnostným osobným kódom alebo doklad o pobyte s elektronickým čipom a bezpečnostným osobným kódom, alebo
b) identifikačné údaje a autentifikačné údaje, ktoré vydá ministerstvo vnútra.
(3) Ministerstvo vnútra vydáva identifikačné údaje a autentifikačné údaje bezodplatne každému, kto má účinnú registráciu na elektronickom trhovisku a nemá platné doklady podľa odseku 2 písm. a); to platí aj ak osoba požiada o vydanie nových údajov po strate, zničení, odcudzení alebo v prípade nebezpečenstva zneužitia pôvodných údajov. Identifikačné údaje a autentifikačné údaje musia byť bezvýznamové.
(4) Identifikačné údaje a autentifikačné údaje doručuje ministerstvo vnútra do vlastných rúk alebo elektronickým spôsobom tak, aby boli údaje chránené pred vyzradením inej osobe, než ktorej boli vydané.
(5) Ministerstvo vnútra zruší registráciu na elektronickom trhovisku, ak dôjde k výmazu osoby zo zoznamu podnikateľov; po zrušení registrácie sa osobný profil vyznačí ako neaktívny.
(6) Ministerstvo vnútra zriadi každému registrovanému záujemcovi alebo uchádzačovi na elektronickom trhovisku jeho osobný profil, ktorý obsahuje
a) údaje podľa § 131 písm. a) až d) a kontaktné údaje na účely elektronickej komunikácie,
b) údaje o osobnom postavení v rozsahu podľa § 26 ods. 2,
c) ďalšie údaje, ak ich záujemca uvedie, najmä klasifikáciu tovarov, stavebných prác alebo služieb, v ktorých zverejnil alebo má záujem zverejniť ponuku.
(7) Údaje podľa § 131 písm. a) až d) a údaje podľa odseku 6 písm. b) v osobnom profile vedie a aktualizuje ministerstvo vnútra. Na účely podľa prvej vety je orgán verejnej moci, ktorý údaje podľa prvej vety vedie v registri alebo evidencii, povinný ich bezodplatne a bezodkladne poskytnúť ministerstvu vnútra, a to aj automatizovaným spôsobom a bez súhlasu dotknutých osôb. Ak sú údaje podľa prvej vety predmetom bankového tajomstva, daňového tajomstva, poštového tajomstva, telekomunikačného tajomstva alebo iného tajomstva alebo povinnosti mlčanlivosti podľa osobitných predpisov, orgán verejnej moci je povinný ich poskytnúť, len ak je udelený súhlas osoby, ktorá je podľa osobitných predpisov takýto súhlas oprávnená dať; to neplatí, ak sa podľa osobitných predpisov na poskytnutie týchto údajov súhlas nevyžaduje.
(8) Ak záujemca alebo uchádzač zverejní ponuku na elektronickom trhovisku, ministerstvo vnútra zabezpečí uvedenie klasifikácie tovaru, stavebných prác alebo služieb, v ktorej bola ponuka zverejnená, v údajoch podľa odseku 6 písm. c).

§ 10
Centrálna obstarávacia organizácia
(1) Centrálna obstarávacia organizácia na účely tohto zákona je
a) ministerstvo vnútra v súčinnosti s Ministerstvom financií Slovenskej republiky, ak ide o nadlimitnú zákazku na dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, ktoré sú bežne dostupné na trhu, pre verejného obstarávateľa podľa § 6 ods. 1 písm. a),
b) ak nejde o prípad podľa písmena a), verejný obstarávateľ, ktorý zabezpečuje tovary, stavebné práce alebo služby určené pre verejných obstarávateľov alebo zadáva zákazky alebo uzaviera rámcové dohody určené pre verejných obstarávateľov,
c) obstarávateľ, ktorý zabezpečuje tovary, stavebné práce alebo služby určené pre obstarávateľov alebo zadáva zákazky alebo uzaviera rámcové dohody určené pre obstarávateľov, alebo
d) ak nejde o prípad podľa písmena a), európsky orgán verejnej moci, ktorý
1. zabezpečuje tovary, stavebné práce alebo služby určené pre verejných obstarávateľov alebo obstarávateľov alebo
2. zadáva zákazky alebo uzaviera rámcové dohody určené pre verejných obstarávateľov alebo obstarávateľov.
(2) Ak ide o nadlimitnú zákazku na dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, ktoré sú bežne dostupné na trhu, verejný obstarávateľ podľa § 6 ods. 1 písm. a), je povinný nadobúdať takéto tovary, stavebné práce alebo služby od centrálnej obstarávacej organizácie podľa odseku 1 písm. a) alebo jej prostredníctvom, ak nie je v písomnej dohode, medzi centrálnou obstarávacou organizáciou podľa odseku 1 písm. a) a verejným obstarávateľom podľa § 6 ods. 1 písm. a) dohodnuté inak alebo ak verejný obstarávateľ podľa § 6 ods. 1 písm. a) nevie na základe prieskumu trhu preukázať, že takéto tovary, stavebné práce alebo služby by vedel obstarať za nižšiu cenu. Verejný obstarávateľ v prípadoch iných, než podľa prvej vety a obstarávateľ môžu nadobúdať tovary, stavebné práce alebo služby prostredníctvom centrálnej obstarávacej organizácie alebo od centrálnej obstarávacej organizácie.
(3) Ak centrálna obstarávacia organizácia podľa odseku 1 písm. a) až c) postupovala pri centrálnom verejnom obstarávaní v súlade s týmto zákonom, platí, že aj verejný obstarávateľ a obstarávateľ, v ktorého prospech alebo na ktorého účet sa verejné obstarávanie vykonalo, uzavrel zmluvu v súlade s týmto zákonom.
(4) Centrálna obstarávacia organizácia podľa odseku 1 písm. a) až c) je povinná postupovať pri centrálnom verejnom obstarávaní podľa tohto zákona.

§ 10a
Uzatváranie dodatkov
(1) Je zakázané uzatvoriť dodatok k zmluve, ktorá je výsledkom postupu verejného obstarávania, ak by sa jeho obsahom
a) menil podstatným spôsobom pôvodný predmet zákazky,
b) dopĺňali alebo menili podstatným spôsobom podmienky, ktoré by v pôvodnom postupe zadávania zákazky umožnili účasť iných záujemcov alebo uchádzačov, alebo ktoré by umožnili prijať inú ponuku ako pôvodne prijatú ponuku, alebo
c) zvyšovala cena plnenia alebo jeho časti alebo menila ekonomická rovnováha zmluvy v prospech úspešného uchádzača, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Dodatok k zmluve, ktorá je výsledkom postupu verejného obstarávania, ktorý by zvyšoval cenu plnenia alebo jeho časti je možné uzatvoriť len za podmienky podľa odseku 4.
(3) Zmluvná strana zmluvy, ktorá je výsledkom postupu verejného obstarávania, je oprávnená podať návrh rade a domáhať sa určenia, že k zmene okolností podľa odseku 4 došlo.
(4) Ak rada určí, že po uzatvorení zmluvy nastala taká zmena okolností, ktorá má vplyv na cenu alebo podmienky plnenia, ktorú nebolo možné pri vynaložení odbornej starostlivosti predpokladať pri uzatváraní zmluvy a po tejto zmene okolností nie je možné spravodlivo požadovať plnenie v pôvodnej cene alebo za pôvodných podmienok, je verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ oprávnený uzatvoriť dodatok k zmluve, ktorá je výsledkom postupu verejného obstarávania, ktorý by zvyšoval cenu plnenia, a to najskôr ku dňu právoplatnosti rozhodnutia rady.
(5) Rada rozhodne o návrhu podľa odseku 3 do 90 dní odo dňa doručenia úplného návrhu rade. Rozhodnutie rady je preskúmateľné súdom; žaloba musí byť podaná do 30 dní odo dňa právoplatnosti rozhodnutia rady.

§ 10b
Niektoré ustanovenia o určení ceny plnenia
(1) Povinnou náležitosťou rámcovej dohody, ako aj zmluvy, ktorá je výsledkom verejného obstarávania a ktorej predmetom je záväzok dodávateľa na opakované plnenie spočívajúce v dodaní tovaru, je dojednanie zmluvných strán vo vzťahu k určeniu ceny tovaru pre každé opakované plnenie, podľa ktorého sú zmluvné strany počas trvania rámcovej dohody alebo zmluvy povinné určovať cenu tovaru s ohľadom na vývoj cien porovnateľných tovarov na relevantnom trhu, pričom ak sú ceny na trhu nižšie, než cena určená rámcovou dohodou alebo zmluvou, alebo spôsobom podľa rámcovej dohody alebo zmluvy, sú povinné určiť cenu najviac v sume priemeru medzi tromi najnižšími cenami zistenými na trhu. Ak sa ceny alebo hodnoty prvkov ponúk predkladajú v elektronickej aukcii, je povinnou náležitosťou rámcovej dohody alebo zmluvy podľa prvej vety dojednanie zmluvných strán, že východiskom elektronickej aukcie je cena alebo hodnota prvkov, zistená spôsobom podľa prvej vety.
(2) Spôsob, akým zmluvné strany budú zisťovať ceny na účely odseku 1 je na dohode zmluvných strán, pričom na účely porovnania cien
a) je obdobím, za ktoré sa ceny porovnávajú, obdobie šiestich mesiacov bezprostredne predchádzajúcich určeniu ceny za opakované plnenie a
b) musia vziať do úvahy aspoň tri cenové ponuky na identické alebo zastupiteľné tovary, ak v čase ich zisťovania existujú.
(3) Povinnou náležitosťou rámcovej dohody alebo zmluvy podľa odseku 1 je aj dojednanie možnosti výpovede pre verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa v určenej lehote, ktorá nesmie byť dlhšia, než tri mesiace, ak dodávateľ nie je schopný dodať alebo nedodá plnenie za cenu, určenú podľa odseku 1.

§ 11
Rámcová dohoda
Rámcová dohoda na účely tohto zákona je písomná dohoda medzi jedným alebo viacerými verejnými obstarávateľmi alebo jedným alebo viacerými obstarávateľmi na jednej strane a jedným alebo viacerými uchádzačmi na strane druhej. Rámcová dohoda určuje podmienky zadávania zákaziek počas jej platnosti, najmä čo sa týka ceny a predpokladaného množstva predmetu zákazky.

§ 12
Uchádzač
Uchádzač na účely tohto zákona je fyzická osoba, právnická osoba alebo skupina takýchto osôb, ktorá na trhu dodáva tovar, uskutočňuje stavebné práce alebo poskytuje službu a predložila ponuku.

§ 12a
Konečný užívateľ výhod
(1) Konečný užívateľ výhod na účely tohto zákona je fyzická osoba, ktorá
a) pri právnickej osobe
1. má priamy alebo nepriamy podiel alebo ich súčet najmenej 25% na základnom imaní alebo na hlasovacích právach v právnickej osobe, vrátane akcií na doručiteľa, ak nie je táto právnická osoba emitentom cenných papierov prijatých na obchodovanie na regulovanom trhu, ktorý podlieha požiadavkám na uverejňovanie informácií podľa osobitného predpisu8c),
2. má právo vymenovať, inak ustanoviť alebo odvolať štatutárny orgán, väčšinu členov štatutárneho orgánu, väčšinu členov dozornej rady alebo iný riadiaci orgán, dozorný orgán alebo kontrolný orgán právnickej osoby,
3. iným spôsobom, ako je uvedené v prvom alebo v druhom bode, ovláda právnickú osobu,
4. na základe inej skutočnosti má právo na hospodársky prospech najmenej 25% z jej podnikania alebo inej jej činnosti,
b) pri fyzickej osobe má právo na hospodársky prospech najmenej 25% z jej podnikania alebo inej jej činnosti,
c) pri združení majetku8d)
1. je príjemcom najmenej 25% prostriedkov, ktoré poskytuje združenie majetku, ak boli určení budúci príjemcovia týchto prostriedkov,
2. patrí do okruhu osôb, v prospech ktorých sa zakladá alebo pôsobí združenie majetku, ak neboli určení budúci príjemcovia prostriedkov združenia majetku,
3. je zakladateľom združenia majetku alebo ak je zakladateľom právnická osoba, tak fyzická osoba podľa písm. a.),
4. má právo vymenovať, inak ustanoviť alebo odvolať štatutárny orgán, väčšinu členov štatutárneho orgánu, väčšinu členov dozornej rady alebo iný riadiaci orgán, dozorný orgán alebo kontrolný orgán združenia majetku.
(2) Ak žiadna fyzická osoba nespĺňa kritériá uvedené v odseku 1, zapisujú sa do registra konečných užívateľov výhod u tejto osoby všetci členovia štatutárneho orgánu osoby, ktorá sa na podnikaní, riadení alebo kontrole tejto osoby podieľa spôsobom podľa odseku 1. Ak žiadna fyzická osoba nespĺňa kritériá podľa prvej vety, zapisujú sa do registra konečných užívateľov výhod u tejto osoby všetci členovia jej štatutárneho orgánu.
(3) Za konečného užívateľa výhod sa považujú aj fyzické osoby, ak ich nie je viac ako desať, ktoré jednotlivo nespĺňajú kritériá uvedené v odseku 1, avšak na základe spoločného postupu sa môžu na podnikaní, riadení alebo kontrole osoby podieľať v obdobnom rozsahu ako fyzická osoba, ktorá kritériá uvedené v odseku 1 spĺňa.

§ 13
Záujemca
Záujemca na účely tohto zákona je fyzická osoba, právnická osoba alebo skupina takýchto osôb, ktorá na trhu dodáva tovar, uskutočňuje stavebné práce alebo poskytuje službu a má záujem o účasť vo verejnom obstarávaní.

§ 14
Koncesionár
Koncesionár na účely tohto zákona je fyzická osoba, právnická osoba alebo skupina takýchto osôb, s ktorou verejný obstarávateľ uzavrel koncesnú zmluvu na uskutočnenie stavebných prác (ďalej len „koncesná zmluva na práce“) alebo koncesnú zmluvu na poskytnutie služby podľa tohto zákona. Koncesionárom môže byť aj verejný obstarávateľ.

§ 15
Koncesia
(1) Koncesia na stavebné práce je zákazka rovnakého typu ako zákazka na uskutočnenie stavebných prác s tým rozdielom, že protiplnením za stavebné práce, ktoré sa majú uskutočniť je buď len právo na využívanie stavby na dohodnutý čas alebo toto právo spojené s peňažným plnením. V koncesnej zmluve verejný obstarávateľ a koncesionár dohodnú rozsah práva na využívanie stavby, ktorého súčasťou môže byť aj poberanie úžitkov z nej, ako aj výšku a podmienky prípadného peňažného plnenia.
(2) Koncesia na služby je zákazka rovnakého typu ako zákazka na poskytnutie služby s tým rozdielom, že protiplnením za služby, ktoré sa majú poskytnúť je buď len právo využívať poskytované služby na dohodnutý čas alebo toto právo spojené s peňažným plnením. V koncesnej zmluve verejný obstarávateľ a koncesionár dohodnú rozsah využívania poskytovaných služieb, ktorého súčasťou môže byť aj poberanie úžitkov z nich, ako aj výšku a podmienky prípadného peňažného plnenia.

§ 16
Komunikácia
(1) Komunikácia sa uskutočňuje spôsobom, ktorý zabezpečí úplnosť a obsah údajov uvedených v ponuke, v návrhu a v žiadosti o účasť a zaručí ochranu dôverných a osobných údajov uvedených v týchto dokumentoch. Nikto nesmie preskúmavať ich obsah pred uplynutím lehoty určenej na ich predloženie.
(2) Oznámenie, odovzdávanie podkladov a dorozumievanie medzi verejným obstarávateľom alebo obstarávateľom a uchádzačom alebo záujemcom možno uskutočňovať písomne prostredníctvom pošty, faxom, elektronicky alebo telefonicky alebo ich kombináciou. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ určí prostriedky komunikácie tak, aby boli všeobecne dostupné a aby nedošlo k obmedzeniu možnosti uchádzačov alebo záujemcov zúčastniť sa verejného obstarávania.
(3) Elektronicky na účely tohto zákona sa rozumie použitie elektronických zariadení na spracovanie vrátane digitálnej kompresie a uchovávanie údajov, ktoré sú prenášané, posielané a prijímané po vedení, rádiovými vlnami, optickými prostriedkami alebo inými elektromagnetickými prostriedkami.
(4) Písomne na účely tohto zákona sa rozumie akékoľvek vyjadrenie pozostávajúce zo slov alebo čísiel, ktoré možno čítať, reprodukovať a následne odovzdať ďalej. Môže zahŕňať informácie prenášané a uložené elektronickými prostriedkami.
(5) Na moment doručenia dôležitých písomností medzi verejným obstarávateľom, obstarávateľom a uchádzačom, záujemcom alebo účastníkom, najmä písomností, s doručením ktorých tento zákon spája plynutie lehôt, sa použijú primerane ustanovenia o momente doručenia do vlastných rúk podľa všeobecného predpisu o správnom konaní.27)

§ 17
(1) Žiadosť o účasť na účely tohto zákona je
a) žiadosť o poskytnutie súťažných podkladov, ak ide o verejnú súťaž,
b) žiadosť záujemcu o zaradenie do procesu verejného obstarávania, ak ide o užšiu súťaž, rokovacie konanie so zverejnením a súťažný dialóg; žiadosťou o účasť záujemcu sa rozumie aj predloženie dokladov, ktorými záujemca preukazuje splnenie podmienok účasti vo verejnom obstarávaní.
(2) Žiadosť o účasť sa podáva písomne. Ak je žiadosť o účasť poslaná faxom, môže verejný obstarávateľ a obstarávateľ požadovať jej potvrdenie prostredníctvom pošty alebo elektronickými prostriedkami. Túto požiadavku spolu s lehotou na doručenie potvrdenia poštou alebo elektronickými prostriedkami uvedie v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v oznámení použitom ako výzva na súťaž; doklady, ktorými sa preukazuje splnenie podmienok účasti vo verejnom obstarávaní, nemožno poslať faxom.
(3) Žiadosť o účasť možno podať aj telefonicky. Telefonicky podaná žiadosť o účasť musí byť potvrdená písomne pred uplynutím lehoty určenej na jej predloženie.

§ 18
(1) Komunikácia a výmena informácií vo verejnom obstarávaní sa uskutočňuje písomne, prostredníctvom elektronických prostriedkov, ak tento zákon neustanovuje inak. Nástroje a zariadenia používané na elektronickú komunikáciu, ako aj ich technické charakteristiky nesmú byť diskriminačné, musia byť všeobecne dostupné a prepojiteľné so všeobecne používanými produktmi informačných a komunikačných technológií.
(2) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania, oznámení použitom ako výzva na súťaž, oznámení o koncesii, oznámení o vyhlásení súťaže návrhov alebo vo výzve na predkladanie ponúk, ak ide o podlimitnú zákazku bez využitia elektronického trhoviska, zverejnia podrobnosti o elektronickej komunikácii, vrátane doručovania a identifikujú informačný systém, prostredníctvom ktorého sa verejné obstarávanie realizuje.
(3) Elektronická komunikácia, vrátane doručovania, sa uskutočňuje spôsobom určeným funkcionalitou informačného systému, prostredníctvom ktorého sa verejné obstarávanie realizuje. Zainteresované strany musia mať k dispozícii všetky nevyhnutné informácie technickej povahy, ktoré sa sprístupňujú všetkým za rovnakých podmienok, určených vopred verejným obstarávateľom alebo obstarávateľom.
(4) Informačný systém zabezpečuje riadenie prístupu prostredníctvom identifikácie a autentifikácie pristupujúcej osoby, pričom na účely identifikácie a autentifikácie musí verejný obstarávateľ a obstarávateľ vždy umožniť aj použitie nástrojov podľa § 9d ods. 2 písm. a). Identifikáciou v informačnom systéme je proces používania osobných identifikačných údajov v elektronickej forme, ktoré jedinečne reprezentujú fyzickú osobu alebo právnickú osobu alebo fyzickú osobu zastupujúcu právnickú osobu. Autentifikácia v informačnom systéme je elektronický proces, ktorý umožňuje potvrdiť elektronickú identifikáciu fyzickej osoby alebo právnickej osoby.
(5) Použitie elektronických prostriedkov podľa odseku 1 nie je povinné, ak
a) by si osobitná povaha verejného obstarávania vyžadovala špeciálne nástroje, zariadenia alebo formáty súborov, ktoré nie sú všeobecne dostupné alebo ktoré nie sú podporované všeobecne dostupnými počítačovými programami,
b) počítačové programy podporujúce formáty súborov vhodné na vypracovanie ponuky používajú také formáty súborov, pri ktorých nemožno používať iné počítačové programy s otvoreným zdrojovým kódom, všeobecne dostupné počítačové programy alebo sa na tieto počítačové programy vzťahujú také licenčné podmienky, ktoré znemožňujú ich prevzatie alebo použitie na diaľku,
c) je potrebné špeciálne kancelárske zariadenie, ktoré verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ nemá bežne k dispozícii alebo
d) sa vyžaduje predloženie vzorky, fyzického modelu alebo modelu v pomernej veľkosti, ktoré nemožno predložiť elektronickými prostriedkami.
(6) Ak ide o situáciu podľa odseku 5, komunikáciu možno uskutočňovať písomne prostredníctvom pošty, iného doručovateľa alebo kombináciou pošty alebo iného doručovateľa a elektronických prostriedkov.
(7) Použitie elektronických prostriedkov podľa odseku 1 nie je povinné ani v prípade, ak použitie iných prostriedkov komunikácie je nevyhnutné z dôvodu narušenia bezpečnosti elektronických prostriedkov komunikácie alebo z dôvodu ochrany osobitne citlivej povahy informácií, ktoré si vyžadujú takú vysokú úroveň ochrany, že ju nemožno náležite zabezpečiť použitím elektronických nástrojov a zariadení, ktoré sú bežne dostupné hospodárskym subjektom alebo im môžu byť tieto informácie sprístupnené alternatívnymi prostriedkami prístupu podľa odseku 8.
(8) Komunikácia sa môže uskutočniť prostredníctvom nástrojov a zariadení, ktoré nie sú všeobecne dostupné, ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ
a) poskytuje neobmedzený a úplný priamy bezplatný prístup k alternatívnym nástrojom a zariadeniam elektronickými prostriedkami od uverejnenia oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania, oznámenia použitého ako výzva na súťaž, oznámenie o koncesii, oznámenie o vyhlásení súťaže návrhov alebo vo výzve na predkladanie ponúk, ak ide o podlimitnú zákazku, v ktorej uvedie internetovú adresu, na ktorej sú tieto nástroje a zariadenia dostupné,
b) zabezpečí, aby hospodársky subjekt, ktorý nemá prístup k príslušným nástrojom a zariadeniam, alebo nemá možnosť získať ich v príslušných lehotách a ktorý za chýbajúci prístup nie je zodpovedný, mohol mať prístup k procesu verejného obstarávania prostredníctvom využitia dočasného prístupového prostriedku (token) dostupného bezplatne online, alebo
c) podporuje alternatívne kanály elektronického predkladania ponúk alebo návrhov.
(9) Nástroje a zariadenia používané na elektronickú komunikáciu, najmä elektronický prenos a prijímanie ponúk, návrhov a žiadostí o účasť, musia prostredníctvom technických prostriedkov a vhodných postupov zabezpečovať, aby
a) bolo možné určiť presný čas a dátum prijatia ponúk, návrhov a žiadostí o účasť,
b) bolo možné primerane zabezpečiť, že pred uplynutím určenej lehoty nikto nebude mať prístup k informáciám prenášaným v súlade s týmito požiadavkami,
c) len oprávnené osoby mohli určiť alebo zmeniť termín na sprístupnenie doručených informácií,
d) bol prístup ku všetkým alebo k časti odovzdaných informácií možný len pre oprávnené osoby,
e) bol prístup len pre oprávnené osoby k odovzdaným informáciám možný až po vopred určenom termíne,
f) informácie doručené a sprístupnené v súlade s týmito požiadavkami boli prístupné len osobám, ktoré sú oprávnené sa s nimi oboznamovať,
g) bolo možné primerane zabezpečiť, ak sa poruší zákaz prístupu podľa písmena b) až f), presné zistenie tohto porušenia alebo pokusu o toto porušenie.
(10) Okrem požiadaviek podľa odseku 9 sa pre nástroje a zariadenia na elektronický prenos a elektronické prijímanie ponúk, návrhov a žiadostí o účasť uplatňujú tieto pravidlá:
a) informácie, ktoré sa týkajú špecifikácií elektronického predkladania ponúk a žiadostí o účasť, vrátane kódovania, šifrovania a časového označovania, musia byť dostupné zainteresovaným stranám,
b) verejný obstarávateľ a obstarávateľ určí v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania, oznámení použitom ako výzva na súťaž, oznámení o koncesii, oznámení o vyhlásení súťaže návrhov, vo výzve na predkladanie ponúk, ak ide o podlimitnú zákazku, alebo v súťažných podkladoch, úroveň bezpečnosti, ktorá je potrebná pre elektronické prostriedky komunikácie v rôznych fázach konkrétneho postupu verejného obstarávania a ktorá musí byť primeraná súvisiacemu riziku.
(11) Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ vzhľadom na úroveň možného rizika podľa odseku 10 písm. b) vyžaduje použitie elektronického podpisu založeného na kvalifikovanom certifikáte alebo použitie zaručeného elektronického podpisu, kvalifikovaný certifikát musí byť vydaný poskytovateľom certifikačných služieb, ktorý je uvedený v zozname podľa osobitného predpisu9d); zároveň musia byť splnené tieto podmienky:
a) elektronický podpis založený na kvalifikovanom certifikáte alebo zaručený elektronický podpis musí mať formát podľa osobitného predpisu9e) a
b) verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ disponuje technickými prostriedkami na spracovanie formátu elektronického podpisu podľa písmena a).
(12) Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ požaduje iný formát elektronického podpisu, ako je uvedený v ods. 11 písm. a), elektronický podpis alebo nosič elektronického dokumentu obsahuje zároveň informácie o možnostiach overenia tohto elektronického podpisu založeného na kvalifikovanom certifikáte. Informácie o možnostiach overenia elektronického podpisu založeného na kvalifikovanom certifikáte umožňujú verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi overiť elektronický podpis založený na kvalifikovanom certifikáte online, bezplatne a spôsobom, ktorý je zrozumiteľný pre osoby s iným rodným jazykom, ako slovenským.
(13) Národný bezpečnostný úrad oznámi informácie o poskytovateľovi služieb overenia podľa odseku 12 Európskej komisii.
(14) Ak je ponuka podpísaná elektronickým podpisom založeným na kvalifikovanom certifikáte, ktorý vydal poskytovateľ certifikačných služieb uvedený v zozname podľa osobitného predpisu,9d) verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ nesmie uplatňovať ďalšie požiadavky na elektronické podpisy, ktoré zabraňujú použitiu elektronických podpisov uchádzačmi.
(15) Ak ide o dokumenty použité v súvislosti s postupom verejného obstarávania, ktoré podpísal príslušný orgán členského štátu alebo iný vydávajúci subjekt, môže príslušný vydávajúci orgán alebo subjekt určiť vyžadovaný formát zdokonalených podpisov v súlade s požiadavkami podľa osobitného predpisu,9f) pričom sa zavedú nevyhnutné opatrenia, aby boli schopné technicky spracovať tieto formáty zahrnutím informácií vyžadovaných na účely spracovania podpisu do dotknutého dokumentu. Takéto dokumenty obsahujú v elektronickom podpise alebo na nosiči elektronických dokumentov informácie o existujúcich možnostiach overenia, ktoré umožnia overenie prijatých elektronických podpisov online, bezplatne a spôsobom, ktorý je zrozumiteľný pre osoby s iným rodným jazykom, ako slovenským.
(16) Komunikácia, výmena a uchovávanie informácií sa uskutočňuje spôsobom, ktorý zabezpečí integritu a zachovanie dôvernosti údajov uvedených v ponuke, návrhu a žiadosti o účasť. Obsah ponúk, návrhov a žiadostí o účasť možno sprístupniť a preskúmavať až po uplynutí lehoty určenej na ich predloženie.

§ 18a
Ak uchádzač alebo záujemca predkladá verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi dokumenty v listinnej podobe, predloží ich súčasne v elektronickej podobe na pamäťovom médiu, pričom ak ide o dokumenty, ktoré sú podpísané alebo obsahujú odtlačok pečiatky, predkladajú sa v elektronickej podobe s uvedením mena a priezviska osôb, ktoré dokumenty podpísali a dátumu podpisu, bez uvedenia podpisu týchto osôb a odtlačku pečiatky.

§ 19
(1) Na účely tohto zákona sa do lehoty určenej podľa dní nezapočítava deň, keď došlo ku skutočnosti určujúcej začiatok lehoty. Lehoty určené podľa týždňov, mesiacov alebo rokov sa končia uplynutím toho dňa, ktorý sa svojím označením zhoduje s dňom, keď došlo ku skutočnosti určujúcej začiatok lehoty, a ak taký deň v mesiaci nie je, končí sa lehota posledným dňom mesiaca. Ak koniec lehoty pripadne na sobotu alebo na deň pracovného pokoja, je posledným dňom lehoty najbližší budúci pracovný deň.
(2) Ponuky a ďalšie doklady a dokumenty vo verejnom obstarávaní sa predkladajú v štátnom jazyku. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v oznámení použitom ako výzva na súťaž umožniť predloženie ponuky aj v inom jazyku.
(3) Doklady preukazujúce splnenie podmienok účasti uchádzačov alebo záujemcov so sídlom mimo územia Slovenskej republiky musia byť predložené v pôvodnom jazyku a súčasne musia byť preložené do štátneho jazyka okrem dokladov predložených v českom jazyku. Ak sa zistí rozdiel v ich obsahu, rozhodujúci je úradný preklad v štátnom jazyku.
(4) Pri určení lehoty na predkladanie ponúk a lehoty na predloženie žiadostí o účasť verejný obstarávateľ a obstarávateľ prihliada na zložitosť predmetu zákazky a čas potrebný na vypracovanie ponúk. Tým nie sú dotknuté minimálne lehoty na predkladanie ponúk a na predloženie žiadostí o účasť podľa tohto zákona.

§ 20
Verejný obstarávateľ a obstarávateľ sú povinní zachovávať mlčanlivosť o obchodnom tajomstve a o informáciách označených ako dôverné, ktoré im uchádzač alebo záujemca poskytol; na tento účel uchádzač alebo záujemca označí, ktoré skutočnosti sú obchodným tajomstvom. Za dôverné informácie je na účely tohto zákona možné označiť výhradne technické riešenia a predlohy, návody, výkresy, projektové dokumentácie, modely, spôsob výpočtu jednotkových cien a ak sa neuvádzajú jednotkové ceny ale len cena, tak aj spôsob výpočtu ceny a vzory. Ustanoveniami prvej a druhej vety nie sú dotknuté ustanovenia tohto zákona, ukladajúce povinnosť verejného obstarávateľa a obstarávateľa oznamovať či zasielať úradu dokumenty a iné oznámenia, ako ani ustanovenia ukladajúce verejnému obstarávateľovi, obstarávateľovi a úradu zverejňovať dokumenty a iné oznámenia podľa tohto zákona a tiež povinnosti zverejňovania zmlúv podľa osobitného predpisu.9aa)

§ 21
Dokumentácia
(1) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ eviduje všetky doklady a dokumenty z použitého postupu verejného obstarávania a uchováva ich päť rokov od uzavretia zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody, ak ide o podlimitnú zákazku a desať rokov od uzavretia zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody, ak ide o nadlimitnú zákazku. Súčasťou dokumentácie je odôvodnenie použitia rokovacieho konania, súťažného dialógu alebo použitia zrýchleného postupu v užšej súťaži alebo v rokovacom konaní so zverejnením. 
(2) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ vypracuje správu o každej zákazke, o každej rámcovej dohode a o každom zriadení dynamického nákupného systému, ktorá je súčasťou dokumentácie a uverejní ju na profile do desiatich pracovných dní odo dňa uzatvorenia zmluvy alebo rámcovej dohody; osobné údaje možno v správe uvádzať v rozsahu meno a priezvisko, obchodné meno alebo názov, adresu pobytu alebo sídlo, identifikačné číslo alebo dátum narodenia, ak nebolo pridelené identifikačné číslo.
(3) Správa obsahuje najmä
a) identifikáciu verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa, predmet a hodnotu zákazky, rámcovej dohody alebo dynamického nákupného systému,
b) použitý postup zadávania zákazky,
c) dátum uverejnenia oznámenia v Úradnom vestníku Európskej únie (ďalej len „európsky vestník“) a vo Vestníku verejného obstarávania (ďalej len „vestník“) a čísla týchto oznámení,
d) identifikáciu vybratých záujemcov a odôvodnenie ich výberu,
e) identifikáciu vylúčených uchádzačov alebo záujemcov a odôvodnenie ich vylúčenia,
f) odôvodnenie vylúčenia mimoriadne nízkych ponúk,
g) identifikáciu úspešného uchádzača a odôvodnenie výberu jeho ponuky, podiel zákazky alebo rámcovej dohody, ktorý úspešný uchádzač má v úmysle zadať tretím osobám, ak je známy,
h) odôvodnenie použitia rokovacieho konania alebo súťažného dialógu,
i) odôvodnenie prekročenia lehoty podľa § 108j ods. 1 písm. h) a l) a prekročenia podielu podľa § 108j ods. 1 písm. k),
j) odôvodnenie prekročenia lehoty podľa § 108h ods. 2,
k) dôvody zrušenia použitého postupu zadávania zákazky.
(4) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ sú povinní zdokumentovať postup verejného obstarávania, ktorý bol vykonaný elektronickými prostriedkami.
(5) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ na požiadanie predloží kompletnú dokumentáciu úradu a Protimonopolnému úradu Slovenskej republiky, súdom a orgánom činným v trestnom konaní, ako aj ďalším kontrolným orgánom, ak tak ustanovuje zákon.


DRUHÁ ČASŤ
Postupy zadávania nadlimitných zákaziek

PRVÁ HLAVA
Spoločné ustanovenia

§ 22
Oznámenia používané vo verejnom obstarávaní
(1) Oznámenia používané vo verejnom obstarávaní sa posielajú Úradu pre úradné publikácie Európskej únie (ďalej len „publikačný úrad“) a úradu na uverejnenie. Pravidelné informatívne oznámenie môže obstarávateľ uverejniť v profile.
(2) Obstarávateľ môže v profile uverejniť aj informácie o výzvach na predloženie ponúk, o plánovaných nákupoch, uzavretých zmluvách, o dôvodoch zrušenia použitého postupu zadávania zákazky a ďalšie všeobecné informácie, ako sú kontaktné osoby, telefónne čísla, faxové čísla, adresy a e-mailové adresy. V záujme zvýšenia informovanosti môže obstarávateľ v profile uverejniť v plnom znení súťažné podklady, technické požiadavky a dodatočné informácie.
(3) Oznámenie o výsledku verejného obstarávania pošle podľa odseku 1 po uzavretí zmluvy, rámcovej dohody a každej zmluvy v rámci dynamického nákupného systému
a) verejný obstarávateľ do 12 pracovných dní,
b) obstarávateľ do 18 pracovných dní.
(4) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ nie je povinný posielať publikačnému úradu oznámenie o výsledku verejného obstarávania za zmluvy uzavreté na základe rámcovej dohody. Úradu posiela oznámenia o výsledku verejného obstarávania za zmluvy uzavreté na základe rámcovej dohody hromadne za každý štvrťrok do 48 dní po skončení štvrťroka.
(5) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže posielať oznámenia o výsledku verejného obstarávania po uzavretí každej zmluvy v rámci dynamického nákupného systému hromadne za každý štvrťrok do 12 pracovných dní po skončení štvrťroka.
(6) Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ pokladá zákazku za takú, pri ktorej zadávaní nie je povinný uverejniť oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania, oznámenie použité ako výzva na súťaž, oznámenie o koncesii na stavebné práce alebo oznámenie o vyhlásení súťaže návrhov, môže poslať publikačnému úradu a úradu na uverejnenie oznámenie o zámere uzavrieť zmluvu. V oznámení uvedie najmä
a) názov, adresu a kontaktné údaje verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa,
b) opis predmetu zákazky,
c) odôvodnenie zámeru uzavrieť zmluvu alebo koncesnú zmluvu na práce bez uverejnenia oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania, oznámenia použitého ako výzva na súťaž, oznámenia o koncesii na stavebné práce alebo oznámenia o vyhlásení súťaže návrhov,
d) názov, adresu a kontaktné údaje dodávateľa alebo záujemcu, s ktorým uzavrie zmluvu alebo koncesnú zmluvu na práce,
e) ďalšie potrebné informácie.
(7) V oznámení o výsledku verejného obstarávania v doplňujúcich informáciách sa uvedú mená a priezviská členov komisie, ktorí vyhodnocovali ponuky.
(8) Ak v osobitnom predpise nie je ustanovené inak, okrem osobných údajov podľa odsekov 2, 6 a 7 možno v oznámení a informácii osobné údaje uvádzať v rozsahu meno a priezvisko, obchodné meno alebo názov, adresu pobytu alebo sídlo, identifikačné číslo alebo dátum narodenia, ak nebolo pridelené identifikačné číslo.

§ 23
(1) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ vypracuje a pošle oznámenia používané vo verejnom obstarávaní publikačnému úradu a úradu elektronicky vo formáte a postupmi na prenos dostupnými na webovom sídle publikačného úradu a na webovom sídle úradu.
(2) Obstarávateľ pred uverejnením pravidelného informatívneho oznámenia v profile pošle publikačnému úradu a úradu oznámenie o tom, že bude uverejnené touto formou.
(3) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ pošle úradu oznámenie používané vo verejnom obstarávaní v deň bezprostredne nasledujúci po dni, keď bolo odoslané publikačnému úradu. Dátum odoslania oznámenia publikačnému úradu a úradu preukazuje verejný obstarávateľ a obstarávateľ.
(4) Oznámenie odoslané úradu nesmie obsahovať iné informácie ako tie, ktoré boli uvedené v oznámení odoslanom publikačnému úradu alebo uverejnené v profile verejného obstarávateľa alebo v profile obstarávateľa. Dátum odoslania oznámenia publikačnému úradu alebo uverejnenia v profile verejného obstarávateľa alebo v profile obstarávateľa sa takisto nemení.
(5) Oznámenie používané vo verejnom obstarávaní uverejní úrad najneskôr do šiestich dní odo dňa odoslania oznámenia publikačnému úradu, ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ splnil povinnosť podľa odseku 3.
(6) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže uverejňovať rovnakým spôsobom ako oznámenia používané vo verejnom obstarávaní aj oznámenia, ktoré nie je povinný uverejňovať.

§ 24
Postupy vo verejnom obstarávaní
(1) Postupy vo verejnom obstarávaní sú
a) verejná súťaž,
b) užšia súťaž,
c) rokovacie konania,
d) súťažný dialóg.
(2) Verejná súťaž sa vyhlasuje pre neobmedzený počet záujemcov.
(3) Užšia súťaž sa vyhlasuje pre neobmedzený počet záujemcov. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže obmedziť počet záujemcov, ktorých vyzve na predloženie ponuky.
(4) Rokovacie konania sú postupy, v rámci ktorých verejný obstarávateľ a obstarávateľ rokuje s vybratým uchádzačom alebo vybratými uchádzačmi o podmienkach zákazky. Rokovacie konanie môže byť so zverejnením alebo priame rokovacie konanie.
(5) Rokovacie konanie so zverejnením sa vyhlasuje pre neobmedzený počet záujemcov. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže obmedziť počet záujemcov, ktorých vyzve na predloženie ponuky a na rokovanie.
(6) Priamym rokovacím konaním nemožno uzavrieť rámcovú dohodu.
(7) Súťažný dialóg sa vyhlasuje pre neobmedzený počet záujemcov. Verejný obstarávateľ môže obmedziť počet záujemcov, s ktorými vedie dialóg, s cieľom vypracovať jedno alebo viac vhodných riešení spĺňajúcich požiadavky verejného obstarávateľa, na ktorých základe sú vybratí záujemcovia vyzvaní na predloženie ponuky.

§ 25
Zmiešané zákazky
(1) Pri zadávaní civilnej zákazky na poskytnutie služby, ktorej predmetom je služba uvedená v prílohe č. 2 a súčasne služba uvedená v prílohe č. 3, je rozhodujúca predpokladaná hodnota zákazky na poskytnutie služby uvedenej v prílohách č. 2 a 3 pre určenie, či ide o zákazku na poskytnutie služby uvedenej v prílohe č. 2 alebo v prílohe č. 3.
(2) Zákazka sa riadi postupom pre zadávanie zákaziek v oblasti obrany a bezpečnosti, ak jej predmetom je tovar, stavebné práce alebo služba podľa § 3 ods. 6 a súčasne tovar, stavebné práce alebo služba podľa § 3 ods. 5, ak jej rôzne časti sú neoddeliteľne spojené a objektívne tvoria nedeliteľný celok.
(3) Zákazka sa neriadi postupmi pre zadávanie zákaziek podľa tohto zákona, ak jej predmetom je tovar, stavebné práce alebo služba podľa § 3 ods. 6 a súčasne tovar, stavebné práce alebo služba, ktorá sa neriadi postupmi pre zadávanie zákaziek podľa tohto zákona, ak jej rôzne časti sú neoddeliteľne spojené a objektívne tvoria nedeliteľný celok.
(4) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ nesmie zadať zákazku podľa odsekov 1 až 3 s cieľom vyhnúť sa použitiu postupov pre zadávanie zákaziek podľa tohto zákona.

§ 26
Osobné postavenie
(1) Verejného obstarávania sa môže zúčastniť len ten, kto spĺňa tieto podmienky účasti týkajúce sa osobného postavenia:
a) nebol on ani jeho štatutárny orgán, ani člen štatutárneho orgánu právoplatne odsúdený za trestný čin korupcie, za trestný čin poškodzovania finančných záujmov Európskej únie, za trestný čin legalizácie príjmu z trestnej činnosti, za trestný čin založenia, zosnovania a podporovania zločineckej skupiny alebo za trestný čin založenia, zosnovania alebo podporovania teroristickej skupiny, alebo za trestný čin terorizmu a niektorých foriem účasti na terorizme,
b) nebol on ani jeho štatutárny orgán, ani člen štatutárneho orgánu právoplatne odsúdený za trestný čin, ktorého skutková podstata súvisí s podnikaním,
c) nebol naňho vyhlásený konkurz, nie je v reštrukturalizácii, nie je v likvidácii, ani nebolo proti nemu zastavené konkurzné konanie pre nedostatok majetku alebo zrušený konkurz pre nedostatok majetku.
d) nemá evidované nedoplatky poistného na zdravotné poistenie, sociálne poistenie a príspevkov na starobné dôchodkové sporenie, ktoré sa vymáhajú výkonom rozhodnutia,
e) nemá evidované daňové nedoplatky, ktoré sa vymáhajú výkonom rozhodnutia,
f) je oprávnený dodávať tovar, uskutočňovať stavebné práce alebo poskytovať službu vo vzťahu aspoň k jednému predmetu zákazky, na ktorú predkladá uchádzač ponuku alebo žiadosť o účasť,
g) nebolo mu v predchádzajúcich troch rokoch preukázané závažné porušenie odborných povinností, ktoré dokáže verejný obstarávateľ a obstarávateľ preukázať,
h) nemá právoplatne uložený zákaz účasti vo verejnom obstarávaní alebo nie je osobou,
1. ktorej spoločníkom, známym akcionárom, ktorý vlastní najmenej 34% akcií tejto spoločnosti alebo členom, alebo ktorej štatutárnym orgánom, členom štatutárneho orgánu, prokuristom alebo ovládajúcou osobou je osoba, ktorá má právoplatne uložený zákaz účasti vo verejnom obstarávaní,
2. ktorej spoločníkom, známym akcionárom, ktorý vlastní najmenej 34% akcií tejto spoločnosti alebo členom, alebo ktorej štatutárnym orgánom, členom štatutárneho orgánu, prokuristom alebo ovládajúcou osobou je osoba, ktorá je alebo v čase, keď prebiehalo verejné obstarávanie vo vzťahu ku ktorému bol právoplatne uložený zákaz účasti vo verejnom obstarávaní, bola
2a. spoločníkom, známym akcionárom, ktorý vlastní najmenej 34% akcií tejto spoločnosti alebo členom, alebo ktorej štatutárnym orgánom, členom štatutárneho orgánu, prokuristom alebo ovládajúcou osobou osoby, ktorá má právoplatne uložený zákaz účasti vo verejnom obstarávaní,
2b. právnym nástupcom osoby, ktorá mala v čase, keď k nástupníctvu došlo, právoplatne uložený zákaz účasti vo verejnom obstarávaní,
3. ktorá sa stala právnym nástupcom osoby, ktorá mala v čase, keď k nástupníctvu došlo, právoplatne uložený zákaz účasti vo verejnom obstarávaní,
i) nemá nesplnenú povinnosť vyplatenia odmeny alebo odplaty zo zmluvy s osobou, ktorá je alebo bola subdodávateľom vo vzťahu k zákazke, zadanej podľa tohto zákona, ktorá sa vymáha výkonom rozhodnutia,
j) nemá nesplnenú povinnosť vyplatenia mzdy, platu alebo inej odmeny za prácu, náhrady mzdy alebo odstupného, na ktorých vyplatenie má zamestnanec nárok, ktoré sa vymáhajú výkonom rozhodnutia.
(2) Uchádzač alebo záujemca preukazuje splnenie podmienok účasti podľa odseku 1
a) písm. a) a b) výpisom z registra trestov nie starším ako tri mesiace,
b) písm. c) potvrdením príslušného súdu nie starším ako tri mesiace,
c) písm. d) potvrdením Sociálnej poisťovne a zdravotnej poisťovne nie starším ako tri mesiace,
d) písm. e) potvrdením miestne príslušného daňového úradu nie starším ako tri mesiace,
e) písm. f) dokladom o oprávnení dodávať tovar, uskutočňovať stavebné práce alebo poskytovať službu,
f) písm. h) čestným vyhlásením,
g) písm. i) a j) čestným vyhlásením.
(3) Ak ide o zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti, verejný obstarávateľ a obstarávateľ vylúči uchádzača alebo záujemcu, o ktorom má preukázateľné informácie alebo údaje vrátane informácií alebo údajov pochádzajúcich z chránených zdrojov, že nie je natoľko spoľahlivý, aby sa vylúčili riziká spojené s ochranou bezpečnostných záujmov Slovenskej republiky.
(4) Ak uchádzač alebo záujemca nemá sídlo v Slovenskej republike a krajina jeho sídla nevydáva niektoré z dokladov uvedených v odseku 2 alebo nevydáva ani rovnocenné doklady, možno ich nahradiť čestným vyhlásením podľa predpisov platných v krajine jeho sídla.
(5) Ak má uchádzač alebo záujemca sídlo v členskom štáte inom ako Slovenská republika a právo tohto členského štátu neupravuje inštitút čestného vyhlásenia, možno ho nahradiť vyhlásením urobeným pred súdom, správnym orgánom, notárom, inou odbornou inštitúciou alebo obchodnou inštitúciou podľa predpisov platných v krajine pôvodu alebo v krajine sídla uchádzača alebo záujemcu.
(6) Za závažné porušenie odborných povinností na účely tohto zákona sa rozumie najmä účasť na dohode obmedzujúcej súťaž9a) vo verejnom obstarávaní, porušenie zákazu nelegálneho zamestnávania,9ab) za ktoré bola právoplatne uložená pokuta, a iné hrubé porušenie práva alebo hrubé porušenie zmluvných povinností, ktoré možno preukázať konečným rozhodnutím príslušného orgánu verejnej moci. Lehota podľa odseku 1 písm. g) plynie odo dňa, kedy sa rozhodnutie stane konečným. Porušenie záväzku, ak ide o bezpečnosť a ochranu utajovaných skutočností alebo bezpečnosť dodávok, možno preukázať aj iným prostriedkom.
(7) Konečným rozhodnutím príslušného orgánu verejnej moci na účely tohto zákona sa rozumie
a) právoplatné rozhodnutie príslušného správneho orgánu, proti ktorému nie je možné podať žalobu,
b) právoplatné rozhodnutie príslušného správneho orgánu, proti ktorému nebola podaná žaloba,
c) právoplatné rozhodnutie súdu, ktorým bola žaloba proti rozhodnutiu alebo postupu správneho orgánu zamietnutá alebo konanie zastavené alebo
d) iný právoplatný rozsudok súdu.
(8) Podmienku účasti týkajúcu sa osobného postavenia podľa odseku 1 písm. g) spĺňa aj ten, komu nebola uložená pokuta alebo mu bola uložená znížená pokuta podľa osobitného predpisu.9b)

§ 27
Finančné a ekonomické postavenie
(1) Finančné a ekonomické postavenie možno preukázať spravidla
a) vyjadrením banky alebo pobočky zahraničnej banky, ktorým môže byť prísľub banky alebo pobočky zahraničnej banky o poskytnutí úveru,
b) potvrdením o poistení zodpovednosti za škodu spôsobenú pri výkone povolania alebo potvrdením o poistení zodpovednosti za škodu podnikateľa, ak takéto poistenie vyžaduje osobitný zákon,
c) súvahou alebo výkazom o majetku a záväzkoch alebo údajmi z nich alebo
d) prehľadom o celkovom obrate8a) alebo prehľadom o dosiahnutom obrate8a) v oblasti, ktorej sa predmet zákazky týka, najviac za posledné tri hospodárske roky, za ktoré sú dostupné v závislosti od vzniku alebo začatia prevádzkovania činnosti, pričom požiadavka na výšku obratu8a) za obdobie jedného hospodárskeho roku nesmie presiahnuť trojnásobok predpokladanej hodnoty zákazky vypočítanej na obdobie 12 mesiacov, ak ide o podlimitnú zákazku alebo nesmie presiahnuť predpokladanú hodnotu zákazky vypočítanú na obdobie 12 mesiacov, ak ide o nadlimitnú zákazku.
(2) Uchádzač alebo záujemca môže na preukázanie finančného a ekonomického postavenia využiť finančné zdroje inej osoby, bez ohľadu na ich právny vzťah. V takomto prípade musí uchádzač alebo záujemca verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi preukázať, že pri plnení zmluvy bude môcť reálne disponovať so zdrojmi osoby, ktorej postavenie využíva na preukázanie finančného a ekonomického postavenia. Túto skutočnosť preukazuje záujemca alebo uchádzač písomnou zmluvou uzavretou s touto osobou, obsahujúcou záväzok osoby, ktorej zdrojmi mieni preukázať svoje finančné a ekonomické postavenie, že táto osoba poskytne plnenie počas celého trvania zmluvného vzťahu. Osoba, ktorej zdroje majú byť použité na preukázanie finančného a ekonomického postavenia musí spĺňať podmienky účasti podľa § 26 ods. 1 vo vzťahu k tej časti predmetu zákazky, na ktorú boli zdroje záujemcovi alebo uchádzačovi poskytnuté. Ak uchádzač alebo záujemca preukázal finančné a ekonomické postavenie zdrojmi inej osoby a počas trvania zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody dôjde k plneniu, ktorého sa toto preukázanie týka, uchádzač alebo záujemca je oprávnený toto plnenie poskytnúť len sám, alebo prostredníctvom tej osoby, písomnou zmluvou s ktorou toto postavenie preukázal; možnosť zmeny subdodávateľa tým nie je dotknutá.
(3) Ak uchádzač alebo záujemca nedokáže z objektívnych dôvodov preukázať finančné a ekonomické postavenie určeným dokladom, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže uznať aj iný doklad, ktorým sa preukazuje finančné a ekonomické postavenie.

§ 28
Technická alebo odborná spôsobilosť
(1) Technickú spôsobilosť alebo odbornú spôsobilosť možno preukázať podľa druhu, množstva, dôležitosti alebo využitia dodávky tovaru, stavebných prác alebo služieb jedným alebo niekoľkými z týchto dokladov:
a) zoznamom dodávok tovaru alebo poskytnutých služieb za predchádzajúce tri roky doplneným potvrdeniami o kvalite dodania tovaru alebo poskytnutia služieb s uvedením cien, lehôt dodania a odberateľov; ak odberateľom
1. bol verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ podľa tohto zákona, dokladom je referencia,
2. bola iná osoba ako verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ podľa tohto zákona, dôkaz o plnení potvrdí odberateľ; ak také potvrdenie uchádzač alebo záujemca nemá k dispozícii, vyhlásením uchádzača alebo záujemcu o ich dodaní, doplneným dokladom, preukazujúcim ich dodanie alebo zmluvný vzťah, na základe ktorého boli dodané,
b) zoznamom stavebných prác uskutočnených za predchádzajúcich päť rokov doplneným potvrdeniami o uspokojivom vykonaní stavebných prác s uvedením cien, miest a lehôt uskutočnenia prác a zhodnotenia uskutočnených prác podľa obchodných podmienok, ak odberateľom
1. bol verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ podľa tohto zákona, dokladom je referencia,
2. bola iná osoba ako verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ podľa tohto zákona, dôkaz o plnení potvrdí odberateľ; ak také potvrdenie uchádzač alebo záujemca nemá k dispozícii, vyhlásením uchádzača alebo záujemcu o ich uskutočnení, doplneným dokladom, preukazujúcim ich uskutočnenie alebo zmluvný vzťah, na základe ktorého boli uskutočnené,
c) údajmi o technikoch alebo technických orgánoch, tých, ktorí sú zodpovední za kontrolu kvality bez ohľadu na to, v akom zmluvnom vzťahu sú k uchádzačovi alebo záujemcovi; ak ide o zákazku na stavebné práce, tých, na ktorých sa môže uchádzač alebo záujemca obrátiť so žiadosťou o vykonanie týchto prác,
d) ak ide o dodanie tovaru alebo poskytnutie služby, opisom technického vybavenia a opatrení použitých uchádzačom alebo záujemcom na zabezpečenie kvality a jeho študijných a výskumných zariadení,
e) ak ide o zložité výrobky, ktoré sa majú dodať, alebo výrobky určené na osobitné účely, kontrolou výrobnej kapacity uchádzača alebo záujemcu vykonanou verejným obstarávateľom alebo obstarávateľom alebo v jeho mene príslušným orgánom v krajine sídla uchádzača alebo záujemcu a so súhlasom tohto orgánu; ak je to potrebné, kontrolou študijných a výskumných prostriedkov, ktoré sú k dispozícii, a kvality používaných kontrolných opatrení,
f) ak ide o zložité služby alebo služby určené na osobitné účely, kontrolou technickej spôsobilosti uchádzača alebo záujemcu poskytujúceho služby vykonanou verejným obstarávateľom alebo obstarávateľom alebo v jeho mene príslušným orgánom v krajine sídla uchádzača alebo záujemcu a so súhlasom tohto orgánu; ak je to potrebné, kontrolou študijných a výskumných prostriedkov, ktoré sú k dispozícii, a kvality používaných kontrolných opatrení,
g) údajmi o vzdelaní a odbornej praxi alebo o odbornej kvalifikácii riadiacich zamestnancov, osobitne osôb zodpovedných za riadenie stavebných prác alebo za poskytnutie služby,
h) uvedením opatrení environmentálneho manažérstva, ktoré uchádzač alebo záujemca použije pri plnení zmluvy, ktorej predmetom je uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, ak je to vhodné,
i) ak ide o stavebné práce alebo služby, údajmi o priemernom ročnom počte zamestnancov a o počte riadiacich zamestnancov za predchádzajúce tri roky,
j) údajmi o strojovom a technickom vybavení, ktoré má uchádzač alebo záujemca k dispozícii na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služby,
k) uvedením podielu plnenia zo zmluvy, ktorý má uchádzač alebo záujemca poskytujúci službu v úmysle zabezpečiť subdodávateľom spolu s uvedením identifikačných údajov subdodávateľa, ak je známy, v rozsahu meno a priezvisko, obchodné meno alebo názov, adresa pobytu alebo sídlo, identifikačné číslo alebo dátum narodenia, ak nebolo pridelené identifikačné číslo,
l) ak ide o tovar, ktorým sú výrobky, ktoré sa majú dodať,
1. vzorkami, opismi alebo fotografiami,
2. vyhláseniami zhody a doplňujúcimi podkladmi k nim, certifikátmi vydanými autorizovanými osobami alebo notifikovanými osobami, ktoré majú oprávnenie10) na posudzovanie zhody výrobkov alebo na preukazovanie zhody stavebných výrobkov s technickými špecifikáciami.
(2) Uchádzač alebo záujemca môže na preukázanie technickej spôsobilosti alebo odbornej spôsobilosti využiť technické a odborné kapacity inej osoby, bez ohľadu na ich právny vzťah. V takomto prípade musí uchádzač alebo záujemca verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi preukázať, že pri plnení zmluvy bude môcť reálne disponovať s kapacitami osoby, ktorej spôsobilosť využíva na preukázanie technickej spôsobilosti alebo odbornej spôsobilosti. Túto skutočnosť preukazuje záujemca alebo uchádzač písomnou zmluvou uzavretou s touto osobou, obsahujúcou záväzok osoby, ktorej technickými a odbornými kapacitami mieni preukázať svoju technickú spôsobilosť alebo odbornú spôsobilosť, že táto osoba poskytne svoje kapacity počas celého trvania zmluvného vzťahu. Osoba, ktorej kapacity majú byť použité na preukázanie technickej alebo odbornej spôsobilosti, musí spĺňať podmienky účasti podľa § 26 ods. 1 vo vzťahu k tej časti predmetu zákazky, na ktorú boli kapacity záujemcovi alebo uchádzačovi poskytnuté. Ak uchádzač alebo záujemca preukázal technickú spôsobilosť alebo odbornú spôsobilosť technickými a odbornými kapacitami inej osoby a počas trvania zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody dôjde k plneniu, ktorého sa toto preukázanie týka, uchádzač alebo záujemca je oprávnený toto plnenie poskytnúť len sám, alebo prostredníctvom tej osoby, písomnou zmluvou s ktorou toto postavenie preukázal; možnosť zmeny subdodávateľa tým nie je dotknutá.
(3) Ak ide o zákazku na dodanie tovaru, ktorá zahŕňa aj činnosti spojené s umiestnením a montážou tovaru, technická alebo odborná spôsobilosť uchádzača alebo záujemcu vykonávať tieto činnosti sa vyhodnocuje najmä s ohľadom na jeho schopnosti, skúsenosti, efektívnosť a spoľahlivosť.

§ 29
Zabezpečenie kvality
Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ vyžaduje predloženie certifikátu kvality vydaného nezávislou inštitúciou, ktorým sa potvrdzuje splnenie noriem zabezpečenia kvality uchádzačom alebo záujemcom, môže využiť systémy zabezpečenia kvality vyplývajúce z európskych noriem. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ uzná ako rovnocenné osvedčenia vydané príslušnými orgánmi členských štátov. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ musí prijať aj iné dôkazy predložené uchádzačom alebo záujemcom, ktoré sú rovnocenné opatreniam na zabezpečenie kvality podľa požiadaviek na vystavenie príslušného certifikátu.

§ 30
Environmentálne manažérstvo
Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ vyžaduje predloženie certifikátu kvality vydaného nezávislou inštitúciou, ktorým sa potvrdzuje splnenie určitých noriem environmentálneho riadenia uchádzačom alebo záujemcom, môže využiť schému Európskej únie pre environmentálne manažérstvo a audit alebo normy environmentálneho manažérstva vyplývajúce z príslušných európskych noriem alebo medzinárodných noriem certifikovaných orgánov. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ uzná ako rovnocenné certifikáty vydané orgánmi z členských štátov. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ musí prijať aj iné dôkazy predložené uchádzačom alebo záujemcom, ktoré sú rovnocenné opatreniam environmentálneho riadenia podľa požiadaviek na vystavenie príslušného certifikátu.

§ 31
Skupina dodávateľov
(1) Verejného obstarávania sa môže zúčastniť skupina dodávateľov.
(2) Verejný obstarávateľ ani obstarávateľ nesmie vyžadovať od skupiny dodávateľov, aby vytvorila určitú právnu formu10ab) do predloženia ponuky. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ však môže vyžadovať vytvorenie určitej právnej formy, ak ponuka skupiny dodávateľov bola prijatá a vytvorenie právnej formy je potrebné z dôvodu riadneho plnenia zmluvy.
(3) Skupina dodávateľov preukazuje splnenie podmienok účasti vo verejnom obstarávaní týkajúcich sa osobného postavenia za každého člena skupiny osobitne a splnenie podmienok účasti vo verejnom obstarávaní týkajúce sa finančného a ekonomického postavenia a technickej alebo odbornej spôsobilosti preukazuje spoločne. Splnenie podmienky účasti podľa § 26 ods. 1 písm. f) preukazuje člen skupiny len vo vzťahu k tej časti predmetu zákazky, ktorú má zabezpečiť.
(4) Skupina dodávateľov môže využiť finančné zdroje účastníkov skupiny dodávateľov alebo iných osôb podľa § 27 ods. 2, technické a odborné kapacity účastníkov skupiny dodávateľov alebo iných osôb podľa § 28 ods. 2.

§ 32
Určenie podmienok účasti
(1) Verejný obstarávateľ v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania uvedie podmienky účasti týkajúce sa
a) osobného postavenia podľa § 26,
b) finančného a ekonomického postavenia a doklady na ich preukázanie podľa § 27,
c) technickej spôsobilosti alebo odbornej spôsobilosti a doklady na ich preukázanie podľa § 28 až 30.
(2) Obstarávateľ môže určiť podmienky účasti vo verejnom obstarávaní a doklady, ktorými ich možno preukázať; ak ich určí, uvedie ich v oznámení použitom ako výzva na súťaž. Podmienky účasti sa môžu týkať
a) osobného postavenia podľa § 26,
b) finančného a ekonomického postavenia podľa § 27,
c) technickej spôsobilosti alebo odbornej spôsobilosti podľa § 28 až 30.
(3) Pri zadávaní zákazky
a) súvisiacej s vykonávaním niektorej z činností podľa § 8 ods. 3 až 9 je verejný obstarávateľ povinný určiť podmienky účasti podľa § 26 ods. 1 písm. a) a doklady podľa § 26 ods. 2 písm. a),
b) je verejný obstarávateľ povinný určiť podmienku účasti podľa § 28 ods. 1 písm. k) vo vzťahu k subdodávateľom, ktorí sa majú podieľať na dodaní plnenia v sume najmenej
1. 30% z hodnoty plnenia, uvedenej v ponuke uchádzača, ak ide o nadlimitnú zákazku, ktorej predpokladaná hodnota je najmenej 10 miliónov eur,
2. 50% z hodnoty plnenia, uvedenej v ponuke uchádzača, ak ide o inú zákazku, než podľa prvého bodu,
c) ak je to odôvodnené povahou zákazky sú verejný obstarávateľ a obstarávateľ, oprávnení určiť, že určitú časť vecne vymedzenú časť plnenia nesmie uchádzač alebo záujemca zabezpečiť subdodávateľom, pričom vylúčenie sa nesmie týkať celého rozsahu zákazky a ani takej časti, v ktorej zabezpečenie plnenia subdodávateľom celkom zjavne nemôže mať nepriaznivý dopad na riadne a včasné dodanie tovaru, uskutočnenie stavebnej práce alebo poskytnutie služby,
d) ktorá je nadlimitnou zákazkou s predpokladanou hodnotou najmenej 10 miliónov eur, na účely preukázania finančného a ekonomického postavenia finančnými zdrojmi tretej osoby je verejný obstarávateľ oprávnený akceptovať len doklad podľa § 27 ods. 1 písm. a),
(4) Ak obstarávateľ určí podmienky účasti podľa § 26 ods. 1, ich splnenie sa preukazuje podľa § 26 ods. 2.
(5) Ak obstarávateľ určí podmienky účasti podľa odseku 2 písm. b) alebo písm. c), môže uchádzač, záujemca alebo skupina dodávateľov pri ich preukazovaní použiť § 27 ods. 2 a 3 a § 28 ods. 2 a 3.
(6) Podmienky účasti, ktoré verejný obstarávateľ a obstarávateľ určí na preukázanie finančného a ekonomického postavenia a technickej spôsobilosti alebo odbornej spôsobilosti, musia byť primerané a musia súvisieť s predmetom zákazky. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže vyžadovať od uchádzačov alebo od záujemcov minimálnu úroveň finančného a ekonomického postavenia alebo technickej spôsobilosti. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania odôvodní primeranosť každej určenej podmienky účasti vo vzťahu k predmetu zákazky a potrebu jej zahrnutia medzi podmienky účasti.
(7) Ak ide o zákazku na dodanie tovaru, ktorá zahŕňa aj činnosti spojené s umiestnením alebo montážou tovaru, zákazku na uskutočnenie stavebných prác a zákazku na poskytnutie služby, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže od právnických osôb vyžadovať, aby pri preukazovaní splnenia podmienok účasti vo verejnom obstarávaní alebo v ponuke uviedli mená, priezviská a potrebnú odbornú kvalifikáciu zamestnancov, ktorí budú zodpovední za plnenie zmluvy.
(8) Ak ide o zákazku na dodanie tovaru, ktorým sú potraviny, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môžu vždy vyžadovať predloženie dokladov, preukazujúcich splnenie podmienok na výrobu, spracovanie a distribúciu, vydané orgánom verejnej moci alebo výsledky kontrol plnenia týchto podmienok, vykonaných orgánmi verejnej moci.
(9) Ak dodávateľ nie je povinný predložiť zoznam subdodávateľov podľa § 28 ods. 1 písm. k) v ponuke, je povinný ho v prípadoch podľa odseku 3 písm. b) a v rozsahu údajov podľa § 28 ods. 1 písm. k) predložiť verejnému obstarávateľovi do piatich pracovných dní odo dňa uzatvorenia zmluvy so subdodávateľom; to platí aj ak dôjde k zmene subdodávateľa oproti zoznamu, predloženému v ponuke.
(10) Dokiaľ nie je preukázaný opak, podmienka účasti, ktorá je primeraná a súvisí s predmetom zákazky, sa nepovažuje za diskriminačnú, ak ju v čase vyhlásenia postupu zadávania zákazky vie splniť najmenej päť uchádzačov, ktorých ponuky spĺňajú ostatné podmienky účasti alebo záujemcov, ktorí predložili žiadosť o účasť.
(11) Splnenie podmienky účasti možno preukázať čestným vyhlásením uchádzača alebo záujemcu, pričom doklady, preukazujúce splnenie podmienok účasti predkladá verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi úspešný uchádzač podľa § 44 ods. 1 v čase a spôsobom, určeným verejným obstarávateľom a obstarávateľom.

§ 33
Vyhodnotenie splnenia podmienok účasti
(1) Verejný obstarávateľ posudzuje splnenie podmienok účasti vo verejnom obstarávaní v súlade s oznámením o vyhlásení verejného obstarávania a súťažnými podkladmi, pričom ak určí podmienku účasti podľa § 28 ods. 1 písm. a) alebo písm. b), vždy je povinný posudzovať aj všetky referencie za dané obdobie. Ak sú podmienky účasti uvedené aj v súťažných podkladoch, nesmú byť v rozpore s oznámením o vyhlásení verejného obstarávania.
(2) Obstarávateľ posudzuje splnenie podmienok účasti v súlade s pravidlami, ktoré určil, pričom ak určí podmienku účasti podľa § 28 ods. 1 písm. a) alebo písm. b), vždy je povinný posudzovať aj všetky referencie za dané obdobie. Pri určení alebo aktualizácii pravidiel na vyhodnotenie splnenia podmienok účasti podľa § 32 ods. 2 v užšej súťaži a v rokovacom konaní so zverejnením nesmie vyžadovať od niektorých záujemcov také požiadavky, ktoré nevyžadoval od ostatných záujemcov, alebo opakovane doklady, ktoré už má k dispozícii.
(3) Pri zadávaní zákazky v oblasti obrany a bezpečnosti verejný obstarávateľ a obstarávateľ posudzuje splnenie podmienok účasti v súlade s oznámením o vyhlásení verejného obstarávania.
(4) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ uzná rovnocenné potvrdenie vydané príslušným orgánom iného členského štátu, ktorým uchádzač alebo záujemca preukazuje splnenie podmienok účasti vo verejnom obstarávaní. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ musí prijať aj iný rovnocenný doklad predložený uchádzačom alebo záujemcom. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ vyhodnocujú splnenie podmienok účasti podľa § 26 spôsobom podľa § 128 ods. 3.
(5) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ písomne požiada uchádzača alebo záujemcu o vysvetlenie alebo doplnenie predložených dokladov vždy, keď z predložených dokladov nemožno posúdiť ich platnosť alebo splnenie podmienky účasti. Ak ide o doplnenie dokladov podľa § 26 uchádzač alebo záujemca doplní doklady spôsobom podľa § 132 a ak ide o doplnenie iných dokladov alebo o vysvetlenie dokladov, uchádzač alebo záujemca ho doručí verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi, pričom v oboch prípadoch je tak povinný urobiť do
a) piatich pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti, ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ použil s uchádzačom alebo záujemcom formu komunikácie prostredníctvom poštovej prepravy alebo
b) dvoch pracovných dní odo dňa odoslania žiadosti, ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ použil s uchádzačom alebo záujemcom elektronickú formu komunikácie, pokiaľ verejný obstarávateľ a obstarávateľ neurčil dlhšiu lehotu.
(6) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ vylúči z verejného obstarávania uchádzača alebo záujemcu, ak
a) nesplnil podmienky účasti,
b) predložil neplatné doklady,
c) nepredložil po písomnej žiadosti podľa odseku 5 vysvetlenie alebo doplnenie predložených dokladov v určenej lehote alebo
d) poskytol nepravdivé informácie alebo skreslené informácie.
(7) Neplatnými dokladmi sú doklady,
a) ktorým uplynula lehota platnosti,
b) ktoré sú neúplné alebo
c) ktoré sú poškodené, nečitateľné alebo pozmenené.
(8) Uchádzača alebo záujemcu z členského štátu, ak je v krajine svojho sídla oprávnený vykonávať požadovanú činnosť, verejný obstarávateľ a obstarávateľ nesmie vylúčiť z dôvodu, že na základe zákona sa vyžaduje na vykonávanie požadovanej činnosti určitá právna forma.
(9) Po posúdení splnenia podmienok účasti sa vyhotovuje zápisnica, ktorá obsahuje najmä zoznam
a) všetkých uchádzačov alebo záujemcov,
b) vybratých záujemcov a dôvody ich výberu v užšej súťaži a v rokovacom konaní so zverejnením,
c) vylúčených uchádzačov alebo záujemcov s uvedením dôvodu ich vylúčenia,
d) záujemcov, ktorí nebudú vyzvaní na predloženie ponuky alebo na rokovanie, s uvedením dôvodu.
(10) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ bezodkladne písomne upovedomí uchádzača alebo záujemcu, že
a) bol vylúčený s uvedením dôvodu a lehoty, v ktorej môže byť podaná námietka podľa § 138 ods. 2 písm. e),
b) nebude vyzvaný na predloženie ponuky alebo na rokovanie s uvedením dôvodu a lehoty, v ktorej môže byť podaná námietka podľa § 138 ods. 2 písm. d).
(11) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže zriadiť na vyhodnotenie splnenia podmienok účasti uchádzačov alebo záujemcov komisiu.
(12) Lehota na predloženie alebo doplnenie dokladov preukazujúcich splnenie podmienok účasti vo verejnom obstarávaní podľa § 26 je zachovaná, ak uchádzač alebo záujemca predloží alebo doplní doklady spôsobom podľa § 129 alebo § 132 najneskôr v posledný deň lehoty.
(13) Doklady, ktorými sa preukazuje splnenie podmienok účasti, sa posudzujú podľa obsahu. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ nevyžaduje preukázanie skutočností, ktoré sú všeobecne známe, a verejný obstarávateľ, ktorý je orgánom verejnej moci, nevyžaduje ani preukázanie skutočností, ktoré sú mu známe z jeho činnosti.

§ 34
Súťažné podklady
(1) Súťažné podklady sú písomné, grafické alebo iné podklady obsahujúce podrobné vymedzenie predmetu zákazky. Uvedú sa v nich všetky okolnosti, ktoré budú dôležité na plnenie zmluvy a na vypracovanie ponuky. Predmet zákazky musí byť opísaný jednoznačne, úplne a nestranne na základe technických požiadaviek podľa prílohy č. 5. Technické požiadavky
a) zohľadnia požiadavky dostupnosti pre osoby so zdravotným postihnutím a riešenia vhodné pre všetkých užívateľov, ak je to možné,
b) musia byť určené tak, aby bol zabezpečený rovnaký prístup pre všetkých uchádzačov alebo záujemcov a zabezpečená čestná hospodárska súťaž.
(2) Opis predmetu zákazky sa vypracuje
a) odkazom na technické špecifikácie v poradí: slovenské technické normy, ktorými sa prevzali európske normy, európske technické osvedčenia, spoločné technické špecifikácie, medzinárodné normy, iné technické referenčné systémy zavedené európskymi úradmi pre normalizáciu, alebo ak také neexistujú, národné technické osvedčenia alebo národné technické špecifikácie týkajúce sa projektovej dokumentácie, uskutočnenia stavebných prác a používania stavebných výrobkov, technické špecifikácie, ktoré pochádzajú z priemyselného odvetvia a sú týmto odvetvím všeobecne uznávané, normy pre oblasť obrany a špecifikácie obranného materiálu, ktoré sú podobné týmto normám; takýto odkaz musí byť doplnený slovami „alebo ekvivalentný“,
b) na základe výkonnostných a funkčných požiadaviek, ktoré môžu zahŕňať environmentálne charakteristiky; technické požiadavky sa musia určiť tak, aby boli zrejmé všetky podmienky a okolnosti dôležité na vypracovanie ponuky,
c) na základe výkonnostných a funkčných požiadaviek uvedených v písmene b) s odkazom na technické špecifikácie uvedené v písmene a), ktoré slúžia ako prostriedok na zabezpečenie súladu s výkonnostnými a funkčnými požiadavkami, alebo
d) odkazom na technické špecifikácie uvedené v písmene a) pre niektoré charakteristiky a odkazom na výkonnostné alebo funkčné požiadavky uvedené v písmene b) pre ostatné charakteristiky.
(3) Verejný obstarávateľ ani obstarávateľ nemôže vylúčiť ponuku z dôvodu, že
a) ponúkané výrobky alebo služby nespĺňajú technické špecifikácie uvedené v odseku 2 písm. a), na ktoré sa odvolal, ak uchádzač vo svojej ponuke preukáže, že riešenia, ktoré navrhuje, sú rovnocenné a spĺňajú na spokojnosť verejného obstarávateľa a obstarávateľa ním určené technické požiadavky,
b) uchádzačom ponúkané výrobky, stavebné práce alebo služby nespĺňajú technické požiadavky uvedené v odseku 2 písm. b), na ktoré sa odvolal, ak sú v súlade so slovenskou technickou normou, ktorou sa prevzala európska norma, s európskym technickým osvedčením, so spoločnou technickou špecifikáciou, s medzinárodnou normou alebo technickým referenčným systémom zavedeným európskym úradom pre normalizáciu; uchádzač musí vo svojej ponuke preukázať, že výrobky, stavebné práce alebo služby spĺňajúce príslušné normy zároveň spĺňajú na spokojnosť verejného obstarávateľa a obstarávateľa požadované výkonnostné alebo funkčné požiadavky.
(4) Za vhodný spôsob podľa odseku 3 možno považovať aj predloženie technickej dokumentácie výrobcu alebo skúšobný protokol vydaný skúšobným a kalibračným laboratóriom, certifikačným a inšpekčným orgánom spĺňajúcim platné európske normy. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ musí akceptovať certifikáty vydané takouto inštitúciou so sídlom v inom členskom štáte.
(5) Ak ide o obstaranie energeticky významného výrobku,10b) verejný obstarávateľ v opise predmetu zákazky určí požiadavky len na taký energeticky významný výrobok, ktorý spĺňa kritériá najvyššej výkonnosti a patrí do najvyššej triedy energetickej účinnosti podľa osobitného predpisu.10c)
(6) Povinnosť podľa odseku 5 sa na verejného obstarávateľa nevzťahuje,
a) ak ide o zákazku, ktorej predpokladaná hodnota je nižšia ako finančné limity podľa § 4 ods. 2, alebo
b) ak obstaranie výrobku podľa odseku 5 v najvyššej triede energetickej účinnosti a najvyššej výkonnosti nie je vhodné vzhľadom na efektívnosť nákladov, nie je ekonomicky únosné pre verejného obstarávateľa, nie je technicky vhodné alebo neumožňuje hospodársku súťaž.
(7) Ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ určí environmentálne charakteristiky pomocou výkonnostných alebo funkčných požiadaviek podľa odseku 2 písm. b), môže použiť podrobné technické požiadavky, ktoré odkazujú na technické špecifikácie alebo ich časť tak, ako sú definované v európskej, viacnárodnej alebo národnej environmentálnej značke alebo v inej environmentálnej značke, za predpokladu, že
a) tieto technické špecifikácie sú vhodné na definovanie charakteristík tovaru alebo služieb, ktoré sú predmetom zákazky,
b) požiadavky na označenie sú vypracované na základe vedeckých informácií,
c) environmentálne značky sú prijaté v rámci postupu, na ktorom sa môžu zúčastniť všetky zainteresované strany, ako sú štátne orgány, spotrebitelia, výrobcovia, distribútori a environmentálne organizácie,
d) sú všeobecne dostupné.
(8) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže uviesť v súťažných podkladoch, že výrobky a služby označené environmentálnou značkou sa považujú za výrobky a služby spĺňajúce technické požiadavky určené v súťažných podkladoch. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ musí akceptovať aj iný vhodný dôkaz, ako je napríklad technická dokumentácia výrobcu alebo skúšobný protokol vydaný orgánom podľa odseku 4. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ musí akceptovať certifikáty vydané takouto inštitúciou so sídlom v inom členskom štáte.
(9) Technické požiadavky sa nesmú odvolávať na konkrétneho výrobcu, výrobný postup, značku, patent, typ, krajinu, oblasť alebo miesto pôvodu alebo výroby, ak by tým dochádzalo k znevýhodneniu alebo k vylúčeniu určitých záujemcov alebo výrobkov, ak si to nevyžaduje predmet zákazky. Takýto odkaz možno použiť len vtedy, ak nemožno opísať predmet zákazky podľa odsekov 2 a 3 písm. a) dostatočne presne a zrozumiteľne, a takýto odkaz musí byť doplnený slovami „alebo ekvivalentný“.
(10) Súťažné podklady ďalej obsahujú dokumentáciu, plány, modely, vzorky, fotografie, ak sú potrebné na vypracovanie ponuky, kritériá na vyhodnotenie ponúk, pravidlá ich uplatnenia a pokyny na vypracovanie ponúk. Súťažné podklady obsahujú aj návrh zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody, ktorých časť obsahu možno určiť odkazom na všeobecné obchodné podmienky; ak sa odkazuje na všeobecné obchodné podmienky, musia byť súčasťou súťažných podkladov. V súťažných podkladoch sa uvedie, ktoré časti súťažných podkladov musia byť súčasťou zmluvy. V súťažných podkladoch môže verejný obstarávateľ a obstarávateľ požadovať od uchádzačov alebo záujemcov, aby v ponuke uviedli podiel zákazky, ktorý majú v úmysle zadať tretím osobám, ako aj navrhovaných subdodávateľov a predmety subdodávok a čestné vyhlásenie, že každý subdodávateľ spĺňa alebo najneskôr v čase plnenia bude spĺňať podmienky podľa § 26 ods. 1; tým nie je dotknutá zodpovednosť úspešného uchádzača alebo uchádzačov za plnenie zmluvy. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný v súťažných podkladoch určiť pravidlá pre zmenu subdodávateľov počas plnenia zmluvy alebo rámcovej dohody, pričom je povinný ako pravidlo určiť aj to, že subdodávateľ, ktorého sa týka návrh na zmenu, musí spĺňať podmienky podľa § 26 ods. 1. V zmluve, koncesnej zmluve alebo rámcovej dohode je verejný obstarávateľ a obstarávateľ oprávnený požadovať prijatie záväzku, že
a) umiestnenie prevádzkarne počas trvania zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody a organizácia uchádzača alebo jeho subdodávateľov zabezpečí efektívne plnenie požiadaviek a potrieb verejného obstarávateľa podľa zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody a ich zmena bude možná len v prípade, ak nebude mať nepriaznivý dopad na tieto požiadavky alebo potreby, alebo
b) v súvislosti s dodaním tovaru, uskutočnením stavebných prác alebo poskytnutím služby a počas trvania zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody uchádzač vytvorí a udrží určitý počet pracovných miest alebo obsadí pracovné miesta určitým počtom nezamestnaných; počet pracovných miest a počet nezamestnaných musí byť primeraný predmetu zákazky.
(11) Verejným obstarávateľom alebo obstarávateľom určené pravidlá na hodnotenie kritérií musia byť nediskriminačné a musia podporovať spravodlivú súťaž. V pravidlách na hodnotenie kritérií nesmú byť zahrnuté kvadratické, kubické alebo podobné rovnice.
(12) Každý, kto sa zúčastní na príprave a vyhotovení súťažných podkladov, je povinný zachovávať mlčanlivosť o ich obsahu až do dňa, keď sa poskytnú uchádzačom alebo záujemcom. O tejto skutočnosti písomne poskytne verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi vyhlásenie o nestrannosti a dôvernosti spracúvaných informácií.
(13) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ poskytne súťažné podklady každému záujemcovi, ak sú splnené podmienky ustanovené týmto zákonom. Úhrada za súťažné podklady, ak sa vyžaduje, nesmie presiahnuť skutočné náklady na ich rozmnoženie.
(14) Ak je to nevyhnutné, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže doplniť informácie uvedené v súťažných podkladoch, ktoré preukázateľne oznámi súčasne všetkým záujemcom najneskôr šesť dní pred uplynutím lehoty na predkladanie ponúk. Tieto informácie nesmú byť v rozpore s oznámením o vyhlásení verejného obstarávania alebo s oznámením použitým ako výzva na súťaž.
(15) O záujemcoch, ktorým sa poskytli súťažné podklady, sa vedie evidencia, v ktorej sa uvedie obchodné meno a sídlo alebo miesto podnikania a dátum poskytnutia súťažných podkladov.
(16) Ak má súťažné podklady, informatívny dokument, sprievodnú dokumentáciu a iné doplňujúce podklady k dispozícii iná osoba ako verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ, ktorý je zodpovedný za verejné obstarávanie, v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania, v oznámení použitom ako výzva na súťaž alebo vo výzve na predkladanie ponúk sa uvedie adresa, na ktorej možno o tieto dokumenty požiadať, a ak je to vhodné, aj lehota na ich vyžiadanie, úhrada za ich poskytnutie a spôsob úhrady. Táto osoba pošle vyžiadané dokumenty záujemcovi bez zbytočného odkladu po doručení žiadosti a vedie evidenciu o záujemcoch podľa odseku 15. Tým nie je dotknutá zodpovednosť verejného obstarávateľa a obstarávateľa podľa tohto zákona.
(17) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže určiť osobitné podmienky plnenia zmluvy za predpokladu, že tieto podmienky sú uvedené v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v súťažných podkladoch. Osobitné podmienky plnenia zmluvy sa môžu týkať najmä sociálnych a environmentálnych hľadísk; ak ide o zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti, osobitné podmienky plnenia zmluvy sa môžu týkať aj subdodávateľov, bezpečnosti a ochrany utajovaných skutočností alebo bezpečnosti dodávok.
(18) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže v súťažných podkladoch uviesť inštitúcie, od ktorých záujemca získa informácie o povinnostiach týkajúcich sa daní, ochrany životného prostredia, ochrany práce a pracovných podmienok platných v mieste uskutočnenia stavebných prác alebo poskytnutia služby počas plnenia zmluvy. Ak tieto informácie uvedie, v súťažných podkladoch požiada záujemcov, aby každý vo svojej ponuke predložil vyhlásenie, že pri vypracovaní ponuky vzal do úvahy povinnosti týkajúce sa ochrany práce a pracovných podmienok. Toto ustanovenie nemá vplyv na uplatňovanie § 42 ods. 3.
(19) Verejný obstarávateľ môže vytvoriť súťažné podklady aj prostredníctvom funkcie elektronického trhoviska podľa § 9c ods. 2 písm. m); verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ prijme primerané opatrenia, aby sa týmto postupom nenarušila hospodárska súťaž.

§ 35
Kritériá na vyhodnotenie ponúk
(1) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ vyhodnocuje ponuky na základe kritérií na vyhodnotenie ponúk. Ponuky sa vyhodnocujú na základe
a) ekonomicky najvýhodnejšej ponuky alebo
b) najnižšej ceny.
(2) Kritériá na vyhodnotenie ponúk uvedie
a) verejný obstarávateľ v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania,
b) obstarávateľ v oznámení použitom ako výzva na súťaž, vo výzve na potvrdenie opätovného záujmu podľa § 78 ods. 3, vo výzve na predloženie ponuky alebo vo výzve na rokovanie alebo v súťažných podkladoch.
(3) Ak sa ponuky vyhodnocujú na základe ekonomicky najvýhodnejšej ponuky, verejný obstarávateľ a obstarávateľ určí jednotlivé kritériá súvisiace s predmetom zákazky tak, aby vyjadrovali vzťah úžitkovej hodnoty plnenia a ceny, pričom kritériami sú najmä kvalita, cena, technické vyhotovenie, estetické a funkčné charakteristiky, environmentálne charakteristiky, prevádzkové náklady, efektívnosť vynaložených nákladov, pozáručný servis a technická pomoc, lehota dodania tovaru, lehota výstavby, lehota poskytnutia služieb a ak ide o zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti aj bezpečnosť dodávky, interoperabilita a prevádzkové charakteristiky. Ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ hodnotí efektívnosť nákladov s využitím princípu nákladov životného cyklu alebo faktorov výrobného procesu, cena nemusí byť samostatným kritériom na vyhodnotenie ponúk. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ okrem jednotlivých kritérií určí aj pravidlá uplatnenia kritérií, ktorými zabezpečí kvalitatívne rozlíšenie splnenia jednotlivých kritérií. Verejným obstarávateľom a obstarávateľom určené pravidlá uplatnenia kritérií musia byť nediskriminačné a musia podporovať čestnú hospodársku súťaž.
(4) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ určí každému z kritérií podľa odseku 3 relatívnu váhu, ktorú možno vyjadriť určením intervalu s príslušným maximálnym rozpätím; tým nie je dotknutá možnosť verejného obstarávateľa a obstarávateľa vyhodnotiť ponuku komplexne s použitím princípu nákladov životného cyklu alebo faktorov výrobného procesu, ak si to verejný obstarávateľ a obstarávateľ vyhradí v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania pri zadávaní zákazky. Relatívnu váhu uvedie
a) verejný obstarávateľ v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania, v súťažných podkladoch alebo vo výzve na predkladanie ponúk, alebo v informatívnom dokumente,
b) obstarávateľ v oznámení použitom ako výzva na súťaž, vo výzve na potvrdenie opätovného záujmu podľa § 78 ods. 3, vo výzve na predloženie ponuky, vo výzve na rokovanie alebo v súťažných podkladoch.
(5) Ak nemožno z preukázateľných dôvodov určiť relatívnu váhu jednotlivých kritérií, uvedú sa v zostupnom poradí dôležitosti.
(6) Kritériom na vyhodnotenie ponúk nesmie byť dĺžka záruky, podiel subdodávok a lehota splatnosti faktúr.
(7) Kritériom na vyhodnotenie ponúk nesmú byť ani požiadavky určené na preukázanie finančného a ekonomického postavenia a technickej alebo odbornej spôsobilosti uchádzača alebo záujemcu, ak tento zákon neustanovuje inak.
(8) Ak sa ponuky vyhodnocujú na základe ekonomicky najvýhodnejšej ponuky, je verejný obstarávateľ a obstarávateľ oprávnený určiť relatívnu váhu kritérií, ktorými sú pozáručný servis a technická pomoc alebo iné kritériá, ktoré sú plnením, poskytovaným po dodaní hlavného plnenia alebo v súvislosti s ním, najviac v hodnote 30% pre všetky takéto kritériá spoločne.
(9) Kritériá, ktoré verejný obstarávateľ a obstarávateľ použije na vyhodnotenie ponúk, sú v podobe, v ktorej boli vyhodnocované náležitosťami zmluvy, koncesnej zmluvy a rámcovej dohody, ktorá je výsledkom verejného obstarávania.

§ 35a
Ak ide o nadlimitnú zákazku na dodanie motorových vozidiel kategórie M1, M2, M3, N1, N2 a N3, verejný obstarávateľ a obstarávateľ zohľadní energetické a environmentálne vplyvy prevádzky motorových vozidiel počas ich životnosti podľa osobitného predpisu10a) v opise predmetu zákazky alebo v kritériách na vyhodnotenie ponúk.

§ 36
Zábezpeka
(1) Viazanosť ponuky možno zabezpečiť zábezpekou. Zábezpeka je poskytnutie bankovej záruky za uchádzača alebo zloženie finančných prostriedkov uchádzačom na účet verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa v banke alebo v pobočke zahraničnej banky. Zábezpeka nesmie presiahnuť
a) 5% z predpokladanej hodnoty zákazky a nesmie byť vyššia ako 1 000 000 eur, ak ide o nadlimitnú zákazku, ktorej predpokladaná hodnota je najmenej 10 miliónov eur,
b) 3% z predpokladanej hodnoty zákazky a nesmie byť vyššia ako 150 000 eur, ak ide o inú zákazku než podľa písm. a).
(2) Ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ vyžaduje od uchádzačov zábezpeku, v súťažných podkladoch určí podmienky jej zloženia a podmienky jej uvoľnenia alebo vrátenia. Podmienky zloženia zábezpeky treba určiť tak, aby si spôsob zloženia zábezpeky mohol vybrať uchádzač.
(3) Ak bola zábezpeka zložená na účet v banke alebo v pobočke zahraničnej banky, verejný obstarávateľ a obstarávateľ vráti zábezpeku uchádzačom aj s úrokmi, ak mu ich táto banka alebo pobočka zahraničnej banky poskytuje. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ uvoľní zábezpeku uchádzačom najneskôr do siedmich dní od uzavretia zmluvy.
(4) Zábezpeka prepadne v prospech verejného obstarávateľa a obstarávateľa, ak uchádzač
a) odstúpi od svojej ponuky v lehote viazanosti ponúk,
b) v prípadoch podľa § 32 ods. 11 nepredloží doklady v čase a spôsobom určeným verejným obstarávateľom a obstarávateľom alebo predloží doklady, ktoré sú sfalšované alebo pozmenené tak, že nezodpovedajú skutočnosti a majú alebo by mohli mať vplyv na posúdenie osobného postavenia, finančného a ekonomického postavenia alebo technickej alebo odbornej spôsobilosti vo verejnom obstarávaní v jeho prospech, alebo
c) neposkytne súčinnosť podľa § 45 ods. 9.
(5) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ uvoľní pred uplynutím lehoty viazanosti ponúk uchádzačovi zábezpeku do siedmich dní, ak
a) uchádzač nesplnil podmienky účasti vo verejnom obstarávaní a verejný obstarávateľ a obstarávateľ ho vylúčil z verejného obstarávania a uchádzač nepodal námietku proti postupu verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa v lehote podľa § 138 ods. 5,
b) vylúčil jeho ponuku pri vyhodnocovaní ponúk a uchádzač nepodal námietku proti postupu verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa v lehote podľa § 138 ods. 5.
(6) Ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ zruší použitý postup zadávania zákazky, bezodkladne vráti zábezpeku uchádzačovi.

§ 37
Variantné riešenia
(1) Verejný obstarávateľ v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo obstarávateľ v oznámení použitom ako výzva na súťaž alebo v súťažných podkladoch uvedie, či povoľuje predloženie variantných riešení. Na variantné riešenia, ktoré neboli povolené, sa neprihliada.
(2) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže variantné riešenie povoliť, ak vyhodnocuje ponuky s cieľom vybrať ekonomicky najvýhodnejšiu ponuku. V súťažných podkladoch sa uvedú minimálne požiadavky, ktoré musia variantné riešenia spĺňať, a osobitné požiadavky na ich predloženie.
(3) Vyhodnocujú sa len variantné riešenia, ktoré spĺňajú minimálne požiadavky určené verejným obstarávateľom a obstarávateľom. Variantné riešenie nemožno vylúčiť z dôvodu, že zo zákazky na dodanie tovaru sa stane zákazka na poskytnutie služby alebo zo zákazky na poskytnutie služby sa stane zákazka na dodanie tovaru.

§ 38
Vysvetlenie
Vysvetlenie požiadaviek uvedených v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v oznámení použitom ako výzva na súťaž, podmienok účasti vo verejnom obstarávaní, súťažných podkladov informatívneho dokumentu alebo inej sprievodnej dokumentácie verejný obstarávateľ a obstarávateľ preukázateľne bezodkladne oznámi všetkým záujemcom, najneskôr však šesť dní pred uplynutím lehoty na predkladanie ponúk alebo lehoty na predloženie dokladov preukazujúcich splnenie podmienok účasti, za predpokladu, že o vysvetlenie sa požiada dostatočne vopred, inak v primeranej lehote určenej verejným obstarávateľom a obstarávateľom. Ak sa použije zrýchlený postup z dôvodu časovej tiesne, poskytne verejný obstarávateľ vysvetlenie súťažných podkladov najneskôr štyri dni pred uplynutím lehoty na predkladanie ponúk.

§ 39
Predkladanie ponúk
(1) Ponuka sa doručí v lehote na predkladanie ponúk. Ak sa ponuka doručuje
a) poštou alebo osobne, tak v uzavretom obale s uvedením obchodného mena a sídla uchádzača alebo miesta podnikania uchádzača s označením „súťaž“ a heslom súťaže,
b) elektronicky, tak s uvedením obchodného mena a sídla alebo miesta podnikania uchádzača s označením „súťaž“ a heslom súťaže.
(2) Ak sa ponuka doručuje osobne, verejný obstarávateľ a obstarávateľ vydá potvrdenie o jej prevzatí, v ktorom uvedie dátum, čas a miesto prevzatia ponuky. Ak sa ponuka doručuje elektronicky, verejný obstarávateľ a obstarávateľ elektronicky potvrdí jej prijatie uchádzačovi.
(3) Elektronická ponuka musí byť predložená oznámených komunikačných formátoch a oznámeným spôsobom tak, aby bola zabezpečená pred zmenou jej obsahu; ak sa vyžaduje kódovanie a šifrovanie, musí byť predložená vo vopred oznámených formátoch kódovania a šifrovania . Obsah ponuky možno sprístupniť až po uplynutí lehoty na predkladanie ponúk.
(4) Ponuka predložená po uplynutí lehoty na predkladanie ponúk sa
a) vráti uchádzačovi neotvorená, ak je doručená v listinnej podobe,
b) nesprístupní, ak je predložená v elektronickej podobe.
(5) Uchádzač môže predložiť iba jednu ponuku. Uchádzač nemôže byť v tom istom postupe zadávania zákazky členom skupiny dodávateľov, ktorá predkladá ponuku. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ vylúči uchádzača, ktorý je súčasne členom skupiny dodávateľov.
(6) Ponuka sa predkladá tak, aby obsahovala osobitne oddelenú a uzavretú časť týkajúcu sa návrhu na plnenie kritérií na vyhodnotenie ponúk, označenú slovom „Kritériá“ a osobitne oddelenú a uzavretú ostatnú časť ponuky, označenú slovom „Ostatné“. Ak ide o elektronickú ponuku, oddelenosť a uzavretosť sa zabezpečí elektronickými prostriedkami v súlade s odsekom 3 tak, aby bola zabezpečená neporušiteľnosť a integrita jednotlivých častí, ich oddeliteľnosť a samostatné sprístupnenie.

§ 40
Komisia
(1) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný na vyhodnotenie ponúk zriadiť najmenej trojčlennú komisiu a ak ide o nadlimitnú zákazku, ktorej hodnota je najmenej 10 miliónov eur, najmenej päťčlennú komisiu. Členovia komisie musia mať odborné vzdelanie alebo odbornú prax zodpovedajúcu predmetu zákazky. Komisia je spôsobilá vyhodnocovať predložené ponuky, ak je súčasne prítomná väčšina jej členov, najmenej však traja.
(2) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže na zabezpečenie transparentnosti vymenovať do komisie aj ďalších členov bez práva vyhodnocovať ponuky.
(3) Člen komisie musí byť bezúhonný. Za bezúhonného sa považuje ten, kto nebol právoplatne odsúdený za trestný čin súvisiaci s verejným obstarávaním alebo za niektorý z trestných činov podľa § 26 ods. 1 písm. a) alebo b).
(4) Členom komisie nesmie byť osoba, ktorá je alebo v čase jedného roka pred vymenovaním za člena komisie bola
a) uchádzačom, ktorým je fyzická osoba,
b) štatutárnym orgánom, členom štatutárneho orgánu, členom dozorného orgánu alebo iného orgánu uchádzača, ktorým je právnická osoba,
c) spoločníkom alebo členom právnickej osoby, ktorá je uchádzačom alebo tichým spoločníkom uchádzača,
d) zamestnancom uchádzača, zamestnancom záujmového združenia podnikateľov, ktorého je uchádzač členom,
e) zamestnancom úradu, okrem zákaziek zadávaných výlučne pre vlastné potreby úradu.
(5) Členom komisie nesmie byť ani
a) osoba blízka11) osobám uvedeným v odseku 4 písm. a) až d) a
b) osoba, u ktorej možno mať pochybnosť o jej nezaujatosti vo vzťahu k uchádzačovi alebo záujemcovi, najmä ak ide o osobu, ktorá sa podieľala na príprave dokumentov v danom verejnom obstarávaní na strane záujemcu alebo uchádzača, alebo ktorej môže vzniknúť výhoda alebo ujma v súvislosti s výsledkom vyhodnotenia ponúk.
(6) Člen komisie po oboznámení sa so zoznamom uchádzačov potvrdí čestným vyhlásením verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi, že nenastali skutočnosti podľa tohto zákona, pre ktoré nemôže byť členom komisie, alebo oznámi verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi, že nastali skutočnosti podľa tohto zákona, pre ktoré nemôže byť členom komisie.
(7) Člen komisie je povinný bez zbytočného odkladu oznámiť verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi, že nastali skutočnosti, pre ktoré nemôže byť členom komisie vždy, keď takéto skutočnosti v priebehu verejného obstarávania nastanú.
(8) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ sú oprávnení spolu so zriadením komisie určiť náhradníkov, a to v rovnakom počte, ako počet členov komisie; náhradník musí spĺňať rovnaké podmienky, ako člen komisie. Ak sa v priebehu verejného obstarávania zníži počet členov komisie pod minimálny počet podľa tohto zákona, verejný obstarávateľ a obstarávateľ komisiu doplnia spomedzi náhradníkov, ak boli určení.

§ 41
Otváranie ponúk
(1) Najneskôr v deň otvárania časti ponuky, označenej ako „Ostatné“ a časti ponuky, označenej ako „Kritériá“ je verejný obstarávateľ a obstarávateľ povinný zverejniť v profile informáciu s uvedením dátumu otvárania príslušnej časti ponuky; bez splnenia tejto povinnosti nie je možné vykonať otváranie ponúk. Otváranie ponúk vykoná komisia tak, že najskôr overí neporušenosť ponuky a následne otvorí ponuku a časť ponuky označenú ako „Ostatné“. Každú otvorenú časť ponuky, označenú ako „Ostatné“ komisia označí poradovým číslom v tom poradí, v akom bola predložená. Po otvorení časti ponuky, označenej ako „Ostatné“ komisia vykoná všetky úkony podľa tohto zákona, spočívajúce vo vyhodnotení tejto časti ponuky, podaní vysvetlenia, doplnení tejto časti ponuky, pri verejnej súťaži aj vo vyhodnotení splnenia podmienok účasti a vylúčení záujemcov alebo uchádzačov alebo vylúčení ponúk uchádzačov.
(2) Otváranie častí ponúk, označených ako „Kritériá“ vykoná komisia najskôr deň, nasledujúci po dni
a) márneho uplynutia lehoty na doručenie žiadosti o nápravu podľa § 136 ods. 1 písm. a) až c) alebo na doručenie námietky podľa § 138 ods. 2 písm. d) všetkým oprávneným osobám, ak nedošlo k vylúčeniu žiadneho záujemcu alebo uchádzača alebo k vylúčeniu žiadnej ponuky,
b) márneho uplynutia lehoty na doručenie námietky podľa § 138 ods. 2 písm. a) až c) všetkým oprávneným osobám, ak nedošlo k vylúčeniu žiadneho záujemcu alebo uchádzača ani k vylúčeniu žiadnej ponuky a bola včas doručená aspoň jedna žiadosť o nápravu,
c) márneho uplynutia lehoty na doručenie námietky podľa § 138 ods. 2 písm. e) všetkým oprávneným osobám, ak došlo k vylúčeniu aspoň jedného záujemcu alebo uchádzača alebo k vylúčeniu aspoň jednej ponuky, ak nebola včas doručená žiadosť o nápravu alebo nebola včas doručená námietka podľa § 138 ods. 2 písm. a) až d),
d) keď nastane jedna z týchto skutočností, ak bola včas doručená aspoň jedna námietka:
1. doručenie rozhodnutia úradu podľa § 139 ods. 1 verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi,
2. ak márne uplynula lehota na podanie odvolania všetkým oprávneným osobám, deň právoplatnosti rozhodnutia úradu podľa § 139 ods. 3 alebo 4,
3. ak ide o zadávanie podlimitnej zákazky, uplynutie lehoty podľa § 142 ods. 5, ak rada podľa § 142 ods. 5 nerozhodla o tom, že podanie odvolania má odkladný účinok,
4. uplynutie doby, počas ktorej má odvolanie odkladný účinok podľa § 142 ods. 5, ak ide o zadávanie nadlimitnej zákazky alebo ak rada podľa § 142 ods. 5 rozhodla o tom, že podanie odvolania má odkladný účinok.
(3) Otváranie častí ponúk, označených ako „Kritériá“ vykoná komisia len vo vzťahu k ponukám, ktoré neboli vylúčené, a to na mieste a v čase oznámenom uchádzačom, ktorých ponuky neboli vylúčené; medzi odoslaním oznámenia a otváraním častí ponúk, označených ako „Kritériá“, musí byť aspoň päť pracovných dní. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný umožniť účasť na otváraní častí ponúk, označených ako „Kritériá“ všetkým uchádzačom, ktorí predložili ponuku v lehote na predkladanie ponúk a ktorých ponuka nebola vylúčená. Komisia overí neporušenosť časti ponuky, označenej ako „Kritériá“ a zverejní obchodné mená, sídla alebo miesta podnikania všetkých uchádzačov a ich návrhy na plnenie kritérií, ktoré sa dajú vyjadriť číslom, určených verejným obstarávateľom a obstarávateľom na vyhodnotenie ponúk. Ostatné údaje uvedené v časti ponuky, označenej ako „Kritériá“ sa nezverejňujú. Každú otvorenú časť ponuky, označenú ako „Kritériá“ komisia označí rovnakým poradovým číslom ako časť ponuky, označenú ako „Ostatné“, predloženú tým istým uchádzačom.
(4) Ak je ponuka predložená elektronicky, otváraním ponúk a častí ponúk sa rozumie sprístupnenie ponuky a časti ponuky komisii. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ vylúči uchádzača, ak nedodržal postupy podľa § 39 ods. 3 a obsah jeho ponuky nie je možné sprístupniť.
(5) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ najneskôr do piatich dní odo dňa otvárania častí ponúk, označených ako „Kritériá“ pošle všetkým uchádzačom, ktorí predložili ponuky v lehote na predkladanie ponúk a ktorých ponuka nebola vylúčená, zápisnicu z otvárania tejto časti ponúk. Zápisnica obsahuje údaje zverejnené podľa odseku 3.

§ 42
Vyhodnocovanie ponúk
(1) Vyhodnocovanie ponúk komisiou je neverejné. Komisia vyhodnotí ponuky z hľadiska splnenia požiadaviek verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa na predmet zákazky a náležitosti ponuky a vylúči ponuky, ktoré nespĺňajú požiadavky na predmet zákazky uvedené v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v oznámení použitom ako výzva na súťaž a v súťažných podkladoch alebo náležitosti ponuky; ak ide o zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti, komisia vyhodnotí ponuky aj z hľadiska požiadaviek na bezpečnosť a ochranu utajovaných skutočností a bezpečnosť dodávok a vylúči ponuky, ktoré nespĺňajú určené požiadavky. Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ vyžadoval od uchádzačov zábezpeku, komisia posúdi zloženie zábezpeky a vylúči ponuku uchádzača, ktorý nezložil zábezpeku podľa určených podmienok. Pri vyhodnocovaní ponuky s variantným riešením postupuje podľa § 37 ods. 3.
(2) Komisia môže písomne požiadať uchádzačov o vysvetlenie ponuky. Vysvetlením ponuky nemôže dôjsť k jej zmene. Za zmenu ponuky sa nepovažuje odstránenie zrejmých chýb v písaní a počítaní.
(3) Ak sa pri určitej zákazke objaví mimoriadne nízka ponuka vo vzťahu k tovaru, prácam alebo službám, komisia môže písomne požiadať uchádzača o podrobnosti týkajúce sa tej časti ponuky, ktoré sú pre jej cenu podstatné. Uchádzač musí doručiť odôvodnenie nízkej ponuky do piatich pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti, pokiaľ komisia neurčila dlhšiu lehotu. Tieto podrobnosti sa môžu týkať najmä:
a) hospodárnosti stavebných postupov, hospodárnosti výrobných postupov alebo hospodárnosti poskytovaných služieb,
b) technického riešenia alebo osobitne výhodných podmienok, ktoré má uchádzač k dispozícii na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác, na poskytnutie služby,
c) osobitosti tovaru, osobitosti stavebných prác alebo osobitosti služby navrhovanej uchádzačom,
d) súladu so zákonmi, ktoré sa týkajú ochrany zamestnanosti a pracovných podmienok platných v mieste dodania tovaru, na mieste uskutočnenia stavebných prác alebo v mieste poskytnutia služby,
e) možnosti uchádzača získať štátnu pomoc.
(4) Ak boli predložené najmenej tri ponuky od uchádzačov, ktorí spĺňajú podmienky účasti, ktoré spĺňajú požiadavky verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa na predmet zákazky, mimoriadne nízkou ponukou je vždy aj ponuka, ktorá obsahuje cenu plnenia, ktorá je najmenej o
a) 30% nižšia, než priemer cien plnenia podľa ostatných ponúk,
b) 15% nižšia, než je cena plnenia podľa ponuky s druhou najnižšou cenou plnenia a zároveň
c) 15% nižšia ako predpokladaná hodnota zákazky, ak je vyjadrená konkrétnym číslom.
(5) Komisia zohľadní vysvetlenie ponuky uchádzačom v súlade s požiadavkou podľa odseku 2 alebo odôvodnenie mimoriadne nízkej ponuky uchádzačom, ktoré vychádza z predložených dôkazov. Po písomnom odôvodnení mimoriadne nízkej ponuky môže komisia vyzvať uchádzača na osobnú konzultáciu na účely vysvetlenia predloženého odôvodnenia, ktorá sa nesmie konať skôr ako päť pracovných dní odo dňa doručenia pozvánky. Verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ vylúči ponuku, ak uchádzač
a) nedoručí písomné vysvetlenie ponuky na základe požiadavky podľa odseku 2 v lehote piatich pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti o vysvetlenie, ak komisia neurčí dlhšiu lehotu,
b) predložené vysvetlenie ponuky nie je v súlade s požiadavkou podľa odseku 2,
c) nedoručí písomné odôvodnenie mimoriadne nízkej ponuky v lehote podľa odseku 3,
d) nedostaví sa po výzve komisie na osobnú konzultáciu na účely vysvetlenia predloženého odôvodnenia mimoriadne nízkej ponuky alebo
e) predložené odôvodnenie mimoriadne nízkej ponuky nie je svojím obsahom v súlade s požiadavkou podľa odseku 3.
(6) Ak uchádzač odôvodňuje mimoriadne nízku ponuku získaním štátnej pomoci, musí byť schopný v primeranej lehote určenej komisiou preukázať, že mu štátna pomoc bola poskytnutá v súlade s príslušným právnym predpisom, inak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ vylúči ponuku.
(7) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný písomne oznámiť uchádzačovi jeho vylúčenie s uvedením
a) dôvodov vyplývajúcich najmä z nesúladu predloženej ponuky s technickými špecifikáciami, výkonnostnými požiadavkami a funkčnými požiadavkami na predmet zákazky určenými verejným obstarávateľom a obstarávateľom podľa § 34 ods. 2,
b) dôvodov vyplývajúcich z nesúladu predloženej ponuky s požiadavkami na bezpečnosť a ochranu utajovaných skutočností alebo požiadavkami na bezpečnosť dodávok určenými verejným obstarávateľom a obstarávateľom, ak ide o zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti,
c) lehoty, v ktorej môže byť podaná námietka podľa § 138 ods. 2 písm. e).
(8) Komisia vyhodnocuje ponuky, ktoré neboli vylúčené, podľa kritérií určených v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v oznámení použitom ako výzva na súťaž alebo v súťažných podkladoch a na základe pravidiel ich uplatnenia určených v súťažných podkladoch, ktoré sú nediskriminačné a podporujú čestnú hospodársku súťaž.
(9) O vyhodnotení ponúk komisia vyhotoví zápisnicu, ktorú podpisujú prítomní členovia komisie. Zápisnica obsahuje najmä
a) zoznam členov komisie,
b) zoznam všetkých uchádzačov, ktorí predložili ponuky,
c) zoznam vylúčených uchádzačov s uvedením dôvodu ich vylúčenia,
d) záznam z osobnej konzultácie na účely vysvetlenia predloženého odôvodnenia mimoriadne nízkej ponuky podpísaný všetkými účastníkmi,
e) dôvody vylúčenia mimoriadne nízkych ponúk,
f) poradie uchádzačov a identifikáciu úspešného uchádzača alebo úspešných uchádzačov s uvedením dôvodov úspešnosti ponuky alebo ponúk; podiel subdodávky, ak je známy,
g) ak ide o verejnú súťaž, informácie o vyhodnotení splnenia podmienok účasti,
h) dôvody, pre ktoré člen komisie odmietol podpísať zápisnicu alebo podpísal zápisnicu s výhradou.
(10) Zápisnica o vyhodnotení ponúk sa odovzdá verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi.
(11) Členovia komisie nesmú poskytovať informácie o obsahu ponúk počas vyhodnocovania ponúk. Na člena komisie sa vzťahuje povinnosť podľa § 20.

§ 43
Elektronická aukcia
(1) Elektronická aukcia na účely tohto zákona je opakujúci sa proces, ktorý využíva elektronické zariadenia certifikované podľa § 116 na predkladanie
a) nových cien upravených smerom nadol,
b) nových cien upravených smerom nadol a nových hodnôt, ktoré sa týkajú určitých prvkov ponúk, alebo
c) nových hodnôt, ktoré sa týkajú určitých prvkov ponúk.
(2) Účelom elektronickej aukcie je zostaviť poradie ponúk automatizovaným vyhodnotením, ktoré sa uskutoční po úvodnom úplnom vyhodnotení ponúk. Elektronická aukcia sa nepoužije, ak ide o zákazku na poskytnutie služby, ktorej charakteristické parametre a hodnoty nie sú kvantifikovateľné a nemožno ich vyjadriť podľa odseku 5 písm. a).
(3) Vo verejnej súťaži, v užšej súťaži alebo v rokovacom konaní so zverejnením je verejný obstarávateľ a obstarávateľ povinný použiť elektronickú aukciu vždy pri zadávaní zákazky na dodanie tovaru bežne dostupného na trhu; to platí aj ak ide o zadávanie zákazky a pri opätovnom otvorení súťaže medzi všetkými účastníkmi rámcovej dohody. Ak ide o zákazku na dodanie tovaru, ktorý nie je bežne dostupný na trhu, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže použiť elektronickú aukciu. Pri použití elektronickej aukcie je otváranie ponúk podľa § 41 neverejné, údaje podľa § 41 ods. 3 komisia nezverejňuje a zápisnica podľa § 41 ods. 5 sa neodosiela.
(4) Ak je kritériom na vyhodnotenie ponúk najnižšia cena, východiskom elektronickej aukcie sú ceny. Ak sa ponuky vyhodnocujú na základe ekonomicky najvýhodnejšej ponuky, východiskom elektronickej aukcie sú
a) ceny a nové hodnoty prvkov ponúk, ktoré sú uvedené v technických požiadavkách, alebo
b) nové hodnoty prvkov ponúk, ktoré sú uvedené v technických požiadavkách.
(5) Ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ použije elektronickú aukciu, uvedie túto skutočnosť v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v oznámení použitom ako výzva na súťaž. Súťažné podklady obsahujú najmä
a) prvky, ktorých hodnoty budú predmetom elektronickej aukcie, za predpokladu, že tieto prvky sú kvantifikovateľné a dajú sa vyjadriť v číslach alebo percentách,
b) limity hodnôt, ktoré možno predložiť, vyplývajúce z technických požiadaviek týkajúcich sa predmetu zákazky,
c) informácie, ktoré budú uchádzačom sprístupnené v priebehu elektronickej aukcie, a kde to prichádza do úvahy, aj uvedenie termínu ich sprístupnenia,
d) dôležité informácie týkajúce sa priebehu elektronickej aukcie,
e) podmienky, za ktorých uchádzači môžu predkladať ponuky, najmä minimálne rozdiely, ktoré sa budú pri predkladaní ponúk vyžadovať, ak to prichádza do úvahy,
f) príslušné informácie týkajúce sa použitého elektronického zariadenia, podmienky a špecifikácie technického pripojenia.
(6) Pred začatím elektronickej aukcie verejný obstarávateľ a obstarávateľ vyhodnotí ponuky podľa kritérií na vyhodnotenie ponúk a relatívnej váhy priradenej jednotlivým kritériám.
(7) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ vyzve elektronickými prostriedkami súčasne všetkých uchádzačov, ktorých ponuky spĺňajú určené podmienky, na predloženie nových cien alebo nových hodnôt podľa odseku 4. Výzva na účasť v elektronickej aukcii obsahuje najmä
a) všetky príslušné informácie týkajúce sa individuálneho pripojenia k používanému elektronickému zariadeniu,
b) dátum a čas začatia elektronickej aukcie,
c) spôsob skončenia elektronickej aukcie,
d) vzorec na určenie automatizovaného prehodnotenia poradia na základe predložených nových cien alebo nových hodnôt podľa odseku 4 druhej vety; vzorec musí obsahovať relatívnu váhu jednotlivých kritérií určených na výber ekonomicky najvýhodnejšej ponuky, ktoré boli uvedené v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v oznámení použitom ako výzva na súťaž alebo v súťažných podkladoch; na tento účel sa však prípadné rozpätie vopred zredukuje na určitú hodnotu,
e) osobitný vzorec pre každé variantné riešenie, ak je povolené.
(8) Ak sa ponuky vyhodnocujú na základe ekonomicky najvýhodnejšej ponuky, k výzve na účasť v elektronickej aukcii sa priloží výsledok celkového vyhodnotenia príslušnej ponuky podľa odseku 6. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže vo výzve na účasť v elektronickej aukcii určiť, že elektronická aukcia sa bude opakovať, ak sa jej nezúčastnia najmenej traja uchádzači.
(9) Elektronickú aukciu možno uskutočniť v niekoľkých po sebe nasledujúcich etapách. Elektronickú aukciu nemožno začať skôr ako dva pracovné dni odo dňa odoslania výzvy na účasť v elektronickej aukcii.
(10) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ počas každej etapy elektronickej aukcie bezodkladne oznamuje všetkým uchádzačom dostatočné informácie, ktoré im umožňujú zistiť v každom okamihu ich relatívne umiestnenie. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže oznamovať aj ďalšie informácie týkajúce sa ostatných predložených cien alebo hodnôt parametrov, ak je to uvedené v súťažných podkladoch. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže kedykoľvek počas elektronickej aukcie zverejniť počet uchádzačov v určitej etape elektronickej aukcie, nesmie však uviesť ich totožnosť.
(11) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ skončí elektronickú aukciu,
a) ak na základe výzvy na účasť v elektronickej aukcii nedostane, v lehote, ktorú vo výzve na účasť v elektronickej aukcii vopred uvedie, žiadne nové ceny alebo nové hodnoty, ktoré spĺňajú požiadavky týkajúce sa minimálnych rozdielov,
b) ak nedostane žiadne ďalšie nové ceny alebo ďalšie nové hodnoty, ktoré spĺňajú požiadavky týkajúce sa minimálnych rozdielov; v takomto prípade sa uvedie vo výzve na účasť v elektronickej aukcii lehota od prijatia poslednej ponuky do skončenia elektronickej aukcie, ktorá nesmie byť kratšia, než dve minúty.
(12) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ po skončení elektronickej aukcie uzavrie zmluvu na základe výsledku elektronickej aukcie.
(13) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ nesmie používať elektronickú aukciu spôsobom, ktorý by bránil čestnej hospodárskej súťaži, ani nesmie meniť predmet zákazky, ktorý bol definovaný v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v oznámení použitom ako výzva na súťaž a v súťažných podkladoch.

§ 44
Informácia o výsledku vyhodnotenia ponúk
(1) Ak v prípade podľa § 32 ods. 11 nedošlo k predloženiu dokladov preukazujúcich splnenie podmienok účasti skôr, je verejný obstarávateľ a obstarávateľ povinný po vyhodnotení ponúk vyhodnotiť splnenie podmienok účasti úspešným uchádzačom alebo uchádzačmi, ktorí sa umiestnili na prvom až treťom mieste v poradí; ak dôjde k vylúčeniu uchádzača alebo uchádzačov, vyhodnotí následne splnenie podmienok účasti ďalšieho uchádzača alebo uchádzačov v poradí. Pri vyhodnotení splnenia podmienok účasti podľa prvej vety postupuje verejný obstarávateľ a obstarávateľ podľa § 33, pričom vyzve uchádzačov na predloženie dokladov preukazujúcich splnenie podmienok účasti v lehote nie kratšej, ako desať pracovných dní odo dňa doručenia výzvy a nepredloženie dokladov v tejto lehote sa považuje za nesplnenie podmienok účasti.
(2) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný po vyhodnotení ponúk, po skončení postupu podľa odseku 1 a po odoslaní všetkých oznámení o vylúčení uchádzača, záujemcu alebo účastníka bezodkladne písomne oznámiť všetkým uchádzačom, ktorých ponuky sa vyhodnocovali, výsledok vyhodnotenia ponúk, vrátane poradia uchádzačov a súčasne zverejniť informáciu o výsledku vyhodnotenia ponúk a poradie uchádzačov v profile. Úspešnému uchádzačovi alebo uchádzačom oznámi, že jeho ponuku alebo ponuky prijíma. Neúspešnému uchádzačovi oznámi, že neuspel a dôvody neprijatia jeho ponuky. V oznámení uvedie identifikáciu úspešného uchádzača alebo uchádzačov, informáciu o charakteristikách a výhodách prijatej ponuky alebo ponúk a lehotu, v ktorej môže byť podaná námietka podľa § 138 ods. 2 písm. f). Dátum odoslania oznámenia o výsledku vyhodnotenia ponúk preukazuje verejný obstarávateľ a obstarávateľ.
(3) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ neposkytne informácie týkajúce sa zadávania zákazky, uzavierania rámcových dohôd alebo zaradenia do dynamického nákupného systému, ak by ich poskytnutie bolo v rozpore so zákonom, s verejným záujmom alebo by mohlo poškodiť oprávnené záujmy iných osôb, alebo by bránilo čestnej hospodárskej súťaži.
(4) Ak zadanie zákazky podlieha odporúčaniu a schváleniu úspešného uchádzača inštitúciami a orgánmi Európskej únie podľa osobitného predpisu,11a) v oznámení úspešnému uchádzačovi podľa odseku 1 sa uvedie, že jeho ponuka sa prijíma s odkladacou podmienkou, že úspešného uchádzača odporučia a schvália príslušné inštitúcie a orgány Európskej unie.11a)

§ 45
Uzavretie zmluvy
(1) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ uzavrie zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu v lehote viazanosti ponúk. Uzavretá zmluva, koncesná zmluva a rámcová dohoda nesmie byť v rozpore so súťažnými podkladmi a s ponukou predloženou úspešným uchádzačom alebo uchádzačmi. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ nesmie uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu s uchádzačom alebo uchádzačmi, ktorí nemajú v registri konečných užívateľov výhod zapísaných konečných užívateľov výhod, alebo ktorých subdodávatelia podľa odseku 10, ktorí sú verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi známi v čase uzavretia zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody, nemajú v registri konečných užívateľov výhod zapísaných konečných užívateľov výhod. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ zároveň nesmie uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu s uchádzačom alebo uchádzačmi, pokiaľ osoby podľa § 27 ods. 2, ktorých finančné zdroje uchádzač alebo uchádzači využili na preukázanie finančného a ekonomického postavenia alebo osoby podľa § 28 ods. 2, ktorých technické a odborné kapacity uchádzač alebo uchádzači využili na preukázanie technickej spôsobilosti alebo odbornej spôsobilosti nemajú v registri konečných užívateľov výhod zapísaných konečných užívateľov výhod.
(2) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu s úspešným uchádzačom alebo uchádzačmi najskôr šestnásty deň odo dňa odoslania oznámenia o výsledku vyhodnotenia ponúk podľa § 44, ak nebola doručená žiadosť o nápravu, ak žiadosť o nápravu bola doručená po uplynutí lehoty podľa § 136 ods. 3 alebo ak neboli podané námietky podľa § 138.
(3) Ak bola doručená žiadosť o nápravu v lehote podľa § 136 ods. 3, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu s úspešným uchádzačom alebo uchádzačmi najskôr šestnásty deň po uplynutí lehoty na vykonanie nápravy podľa § 136 ods. 6 písm. a), ak neboli podané námietky podľa § 138 ods. 5.
(4) Ak žiadosť o nápravu bola zamietnutá, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu s úspešným uchádzačom alebo uchádzačmi najskôr šestnásty deň odo dňa odoslania oznámenia o zamietnutí žiadosti o nápravu podľa § 136 ods. 6 písm. b), ak neboli podané námietky podľa § 138 ods. 5.
(5) Ak verejný obstarávateľ a obstarávateľ nekonal v žiadosti o nápravu a ak neboli podané námietky podľa § 138 ods. 5, môže uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu s úspešným uchádzačom alebo uchádzačmi najskôr šestnásty deň po uplynutí lehoty ustanovenej na vybavenie žiadosti o nápravu podľa § 136 ods. 6.
(6) Bez toho, aby boli dotknuté ustanovenia odsekov 2 až 5, ak boli podané námietky podľa § 138 ods. 2, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu s úspešným uchádzačom alebo uchádzačmi, ak nastane jedna z týchto skutočností:
a) doručením rozhodnutia úradu podľa § 139 ods. 1 verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi,
b) ak márne uplynula lehota na podanie odvolania všetkým oprávneným osobám, dňom právoplatnosti rozhodnutia úradu podľa § 139 ods. 3 alebo 4,
c) ak ide o zadávanie podlimitnej zákazky uplynutím lehoty podľa § 142 ods. 5, ak rada podľa § 142 ods. 5 nerozhodla o tom, že podanie odvolania má odkladný účinok,
d) uplynutím doby, počas ktorej má odvolanie odkladný účinok podľa § 142 ods. 5, ak ide o zadávanie nadlimitnej zákazky alebo ak rada podľa § 142 ods. 5 rozhodla o tom, že podanie odvolania má odkladný účinok.
(7) Ak verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ uverejnil oznámenie podľa § 22 ods. 6, môže uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu na práce alebo rámcovú dohodu najskôr jedenásty deň odo dňa uverejnenia tohto oznámenia v európskom vestníku. Tým nie sú dotknuté ustanovenia odsekov 2 až 7.
(8) Verejný obstarávateľ ani obstarávateľ nesmie použiť ponuku ani jej časti bez súhlasu uchádzača.
(9) Úspešný uchádzač alebo uchádzači sú povinní poskytnúť verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi riadnu súčinnosť potrebnú na uzavretie zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody tak, aby mohli byť uzavreté do 30 dní odo dňa uplynutia lehoty podľa odsekov 2 až 7, ak boli na ich uzavretie písomne vyzvaní. Úspešný uchádzač alebo uchádzači, ich subdodávatelia podľa odseku 10 a ich osoby podľa § 27 ods. 2 a § 28 ods. 2 sú povinní na účely poskytnutia riadnej súčinnosti potrebnej na uzavretie zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody mať v registri konečných užívateľov výhod zapísaných konečných užívateľov výhod. Ak úspešný uchádzač alebo uchádzači odmietnu uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu alebo nie sú splnené povinnosti podľa prvej vety alebo podľa druhej vety, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu s uchádzačom alebo uchádzačmi, ktorí sa umiestnili ako druhí v poradí. Ak uchádzač alebo uchádzači, ktorí sa umiestnili ako druhí v poradí odmietnu uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu, neposkytnú verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi riadnu súčinnosť potrebnú na ich uzavretie tak, aby mohli byť uzavreté do 30 dní odo dňa, keď boli na ich uzavretie písomne vyzvaní alebo ak uchádzač alebo uchádzači, ktorí sa umiestnili ako druhí v poradí, ich subdodávatelia podľa odseku 10 a ich osoby podľa § 27 ods. 2 a § 28 ods. 2 nesplnia povinnosť podľa druhej vety, verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže uzavrieť zmluvu, koncesnú zmluvu alebo rámcovú dohodu s uchádzačom alebo uchádzačmi, ktorí sa umiestnili ako tretí v poradí. Uchádzač alebo uchádzači, ktorí sa umiestnili ako tretí v poradí, ich subdodávatelia podľa odseku 10 a ich osoby podľa § 27 ods. 2 a § 28 ods. 2, sú povinní splniť povinnosť podľa druhej vety a poskytnúť verejnému obstarávateľovi a obstarávateľovi riadnu súčinnosť, potrebnú na uzavretie zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody tak, aby mohli byť uzavreté do 30 dní odo dňa, keď boli na ich uzavretie písomne vyzvaní. Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania pri zadávaní zákazky určiť, že lehota podľa prvej, štvrtej a piatej vety je dlhšia, než 30 dní.
(10) Povinnosť mať zapísaných konečných užívateľov výhod v registri konečných užívateľov výhod sa vzťahuje na subdodávateľa, ktorý sa má podieľať na dodaní plnenia v sume najmenej 30 % z hodnoty plnenia, uvedenej v ponuke uchádzača, ak ide o nadlimitnú zákazku, ktorej predpokladaná hodnota je najmenej 10 miliónov eur alebo v sume najmenej 50 % z hodnoty plnenia, uvedenej v ponuke uchádzača, ak ide o inú zákazku.
(11) Povinnosť podľa odseku 10 sa vzťahuje na subdodávateľa po celú dobu trvania zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody, ktorá je výsledkom postupu verejného obstarávania.
(12) Povinnosť mať zapísaných konečných užívateľov výhod v registri konečných užívateľov výhod sa vzťahuje na každého člena skupiny dodávateľov.

§ 46
Zrušenie použitého postupu zadávania zákazky
(1) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ zruší použitý postup zadávania zákazky, ak
a) ani jeden uchádzač alebo záujemca nesplnil podmienky účasti vo verejnom obstarávaní a uchádzač alebo záujemca neuplatnil žiadosť o nápravu v lehote podľa § 136 ods. 3 a námietky v lehote podľa § 138 ods. 5,
b) nedostal ani jednu ponuku,
c) ani jedna z predložených ponúk nezodpovedá požiadavkám určeným podľa § 34 alebo § 35a a uchádzač neuplatnil žiadosť o nápravu v lehote podľa § 136 ods. 3 a nepodal námietky v lehote podľa § 138 ods. 5,
d) jej zrušenie nariadil úrad.
(2) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže zrušiť použitý postup zadávania zákazky aj vtedy, ak sa zmenili okolnosti, za ktorých sa vyhlásilo verejné obstarávanie, ak sa v priebehu postupu verejného obstarávania vyskytli dôvody hodné osobitného zreteľa, pre ktoré nemožno od verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa požadovať, aby vo verejnom obstarávaní pokračoval, najmä ak sa zistilo porušenie tohto zákona, ktoré má alebo by mohlo mať zásadný vplyv na výsledok verejného obstarávania alebo ak nebolo predložených viac než dve ponuky. Ak bola predložená len jedna ponuka a verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ nezrušil použitý postup zadávania zákazky, je povinný zverejniť v profile odôvodnenie, prečo použitý postup nezrušil.
(3) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný bezodkladne upovedomiť všetkých uchádzačov alebo záujemcov o zrušení použitého postupu zadávania zákazky s uvedením dôvodu a oznámiť postup, ktorý použije pri zadávaní zákazky na pôvodný predmet zákazky.
(4) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ na požiadanie oznámi Európskej komisii dôvody zrušenia použitého postupu zadávania zákazky a úradu pošle oznámenie o zrušení použitého postupu zadávania zákazky na uverejnenie vo vestníku.

Dynamické nákupné systémy

§ 47
(1) Dynamický nákupný systém je elektronický postup na zadávanie nadlimitnej zákazky v rozsahu skupiny alebo jej časti podľa slovníka obstarávania na tovary, stavebné práce alebo služby, ktoré sú bežne dostupné na trhu, ktorý
a) je na zadanie zákazky vytvorený na obmedzenú dobu, najviac na štyri roky,
b) zadávanie zákazky a komunikáciu medzi verejným obstarávateľom alebo obstarávateľom a uchádzačom alebo záujemcom realizuje len elektronickými prostriedkami a dokumentami v elektronickej podobe,
c) je počas doby, na ktorú je zriadený, bezodplatne prístupný pre všetkých záujemcov, ktorí spĺňajú podmienky zaradenia do dynamického nákupného systému v ňom,
d) je dostupný na verejne prístupnom webovom sídle verejného obstarávateľa alebo obstarávateľa alebo na inom webovom sídle.
(2) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ môže na zadanie zákazky použiť dynamický nákupný systém. Ministerstvo vnútra môže na účely podľa § 10 ods. 1 písm. a) a ods. 2 zriadiť informačný systém, prostredníctvom ktorého je možné vytvárať a používať dynamické nákupné systémy na zadanie zákazky.
(3) Pri zadávaní zákazky s použitím dynamického nákupného systému sa primerane použije postup ustanovený pre užšiu súťaž.
(4) Využitím dynamického nákupného systému nie je možné uzavrieť rámcovú dohodu ani zadať koncesiu.
(5) Ak nie je v tomto paragrafe a § 47a až 47c ustanovené inak, na dynamické nákupné systémy sa vzťahuje Prvá časť tohto zákona, okrem § 9 ods. 6, § 10b, § 11, 14, 15, § 16 ods. 2 a 5, § 17 ods. 2 a 3, § 18 ods. 10, § 18a a primerane sa použijú Druhá časť Prvá hlava tohto zákona, okrem § 36, 37, § 39 ods. 3 a 6, § 41, 43, § 49 ods. 1, 2 a 5 a Druhá časť Štvrtá hlava tohto zákona, okrem § 80 až 90.
(6) Na dynamické nákupné systémy sa vzťahujú revízne postupy podľa Šiestej časti Štvrtej hlavy tohto zákona, pričom
a) sa nepoužije § 136 ods. 9 a doručenie informácie o skutočnostiach podľa § 136 ods. 9 zabezpečuje automatizovaným spôsobom funkcia dynamického nákupného systému, na to určená, a to bezodkladne po tom, ako nastanú,
b) otváraním častí ponúk označených ako „Ostatné“ sa rozumie zaradenie do dynamického nákupného systému a otváraním častí ponúk označených ako „Kritériá“ sa rozumie vyhodnotenie ponúk predložených v rámci verejného obstarávania v dynamickom nákupnom systéme.

§ 47a
(1) Zadávaniu každej zákazky s použitím dynamického nákupného systému predchádza vytvorenie dynamického nákupného systému vo vzťahu k tejto zákazke a zaradenie záujemcov o zadanie zákazky do tohto dynamického nákupného systému.
(2) Na účely vytvorenia dynamického nákupného systému verejný obstarávateľ a obstarávateľ
a) uverejní oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania, v ktorom uvedie, že sa používa dynamický nákupný systém a uvedie adresu webového sídla, na ktorej možno získať informácie podľa písmena c) a určí lehotu na predkladanie žiadostí o zaradenie do dynamického nákupného systému v trvaní najmenej 30 dní,
b) v súťažných podkladoch okrem iného uvedie povahu predpokladaných nákupov v rámci dynamického nákupného systému, ako aj potrebné informácie týkajúce sa tohto systému, používaných elektronických zariadení, podmienok a špecifikácií technického pripojenia,
c) ponúkne neobmedzený, priamy prístup elektronickými prostriedkami k súťažným podkladom a ku všetkým doplňujúcim podkladom od uverejnenia oznámenia až do ukončenia používania dynamického nákupného systému,
d) v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania uvedie podmienky účasti a formu, v akej má byť predložená informácia o sortimente tovarov, stavebných prác a služieb vo vzťahu k povahe predpokladaných nákupov, ktoré záujemca bežne ponúka na trhu.
(3) Počas trvania dynamického nákupného systému verejný obstarávateľ a obstarávateľ umožní každému záujemcovi predloženie žiadosti o zaradenie do dynamického nákupného systému, ktorá obsahuje dokumenty, ktorými záujemca preukazuje splnenie podmienok účasti a požiadaviek podľa odseku 2.
(4) Žiadosť o zaradenie do vytvoreného dynamického nákupného systému verejný obstarávateľ a obstarávateľ vyhodnotí do 10 pracovných dní odo dňa jej doručenia. Lehotu na vyhodnotenie žiadosti o zaradenie do vytvoreného dynamického nákupného systému môže verejný obstarávateľ a obstarávateľ predĺžiť, ak nevydal žiadnu výzvu na predkladanie ponúk.
(5) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ bezodkladne informuje záujemcu o jeho zaradení do vytvoreného dynamického nákupného systému alebo mu oznámi dôvody nezaradenia.

§ 47b
(1) Na každú konkrétnu zákazku verejný obstarávateľ a obstarávateľ vyzve na predloženie ponuky všetkých záujemcov, ktorí boli zaradení do dynamického nákupného systému a ktorí požiadali o zaradenie najneskôr 15 dní pred odoslaním výzvy na predkladanie ponúk, osobitne na každú zákazku, ktorá sa zadáva s využitím tohto systému.
(2) Výzva na predkladanie ponúk obsahuje
a) presnú špecifikáciu zákazky,
b) lehotu na predkladanie ponúk,
c) presnejšiu formuláciu kritérií na vyhodnotenie ponúk, ak je potrebná,
d) ďalšie potrebné informácie.
(3) Ponuky predložené v lehote na predkladanie ponúk sa vyhodnocujú podľa kritérií uvedených v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania, prípadne spresnených vo výzve na predkladanie ponúk.
(4) Zmluva sa uzavrie s uchádzačom, ktorý predložil ekonomicky najvýhodnejšiu ponuku alebo ponuku s najnižšou cenou, v závislosti od použitých kritérií na vyhodnotenie ponúk.

§ 47c
(1) Vytvorenie správy podľa § 21 ods. 2 a jej uverejnenie na profile zabezpečuje automatizovaným spôsobom funkcia informačného systému, v ktorom je dynamický nákupný systém vytvorený.
(2) Otváranie ponúk sa vykonáva spôsobom určeným funkcionalitou informačného systému, v ktorom je dynamický nákupný systém vytvorený, a to sprístupnením obsahu ponuky verejnému obstarávateľovi alebo obstarávateľovi.
(3) Zoradenie ponúk v dynamickom nákupnom systéme sa vykoná aukčným postupom vždy, ak ide o zákazku na tovar a môže sa vykonať aukčným postupom aj ak ide o zákazku na stavebné práce alebo služby.
(4) Zmluva uzatvorená v elektronickej podobe s použitím technických a programových prostriedkov, ktoré sú rovnaké ako technické a programové prostriedky elektronického trhoviska, sa považuje za zmluvu uzavretú v písomnej forme.
(5) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ vypracuje a zverejní všeobecné podmienky používania dynamického nákupného systému, v ktorých v rozsahu zákona upraví podmienky používania dynamického nákupného systému z hľadiska bezpečnosti, ochrany osobných údajov a iných údajov, postupu pri zaradení do dynamického nákupného systému a zadávania zákaziek v ňom, ako aj podrobnosti vo vzťahu ku komunikácii, doručovaniu, identifikácii a autentifikácii.

§ 48
Povinnosti verejného obstarávateľa a obstarávateľa voči Európskej komisii
(1) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný poslať Európskej komisii správu alebo jej časť podľa § 21 ods. 3, ak vylúči mimoriadne nízku ponuku podľa § 42 ods. 6.
(2) Verejný obstarávateľ je povinný poskytnúť na žiadosť Európskej komisie správu alebo jej časť podľa § 21 ods. 3
a) o každej zákazke, rámcovej dohode a o každom zriadení dynamického nákupného systému,
b) o použití priameho rokovacieho konania podľa § 58 písm. a) a § 108j ods. 1 písm. a).
(3) Obstarávateľ je povinný poskytnúť na žiadosť Európskej komisie
a) informáciu o všetkých kategóriách výrobkov alebo činností, ktoré považuje za vyňaté podľa § 1 ods. 2 písm. r),
b) informáciu o činnostiach, ktoré považuje za vyňaté podľa § 1 ods. 2. písm. i) alebo j),
c) informácie týkajúce sa zákaziek podľa § 73 ods. 1, 2, 4 a 5; obstarávateľ uvedie názvy príslušných podnikov, povahu a hodnotu zákaziek, dôkaz o tom, že vzťah medzi obstarávateľom a príslušným podnikom je v súlade s požiadavkami podľa § 73,
d) správu alebo jej časť podľa § 21 ods. 3 o použití priameho rokovacieho konania podľa § 108j ods. 1 písm. a),
e) správu alebo jej časť podľa § 21 ods. 3.

§ 49
Povinnosti verejného obstarávateľa a obstarávateľa voči úradu
(1) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný poskytnúť úradu na požiadanie správu alebo jej časť podľa § 21 ods. 3.
(2) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný poslať úradu informáciu na uverejnenie vo vestníku o splnení zmluvy, ktorú uzavrel použitím postupu zadávania nadlimitnej zákazky. Informáciu pošle najneskôr 14 dní po splnení zmluvy.
(3) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ je povinný poslať úradu na požiadanie aj ďalšie údaje alebo informácie týkajúce sa verejného obstarávania.
(4) Obstarávateľ je povinný poskytnúť úradu na požiadanie údaje a informácie o zmluvách uzavretých podľa § 1 ods. 2 písm. s).
(5) Verejný obstarávateľ a obstarávateľ pošle úradu spôsobom podľa § 23 ods. 1
a) informáciu o uzavretí zmluvy, koncesnej zmluvy, rámcovej dohody alebo dodatkov k zmluve, koncesnej zmluve alebo rámcovej dohode do siedmich pracovných dní odo dňa ich zverejnenia podľa osobitného predpisu,11aa) alebo
b) kópiu uzavretej zmluvy, koncesnej zmluvy, rámcovej dohody a dodatkov k zmluve, koncesnej zmluve alebo rámcovej dohode do siedmich pracovných dní odo dňa ich uzavretia, ak sa na verejného obstarávateľa a obstarávateľa nevzťahuje povinnosť zverejnenia podľa osobitného predpisu.11aa)

§ 49a
Povinnosti verejného obstarávateľa a úradu uverejniť informácie a dokumenty v profile
(1) Verejný obstarávateľ uverejní v profile v členení podľa jednotlivých verejných obstarávaní
a) ak ide o verejnú súťaž, užšiu súťaž, rokovacie konanie so zverejnením, súťažný dialóg alebo koncesiu súťažné podklady, a to po dobu piatich rokov odo dňa uverejnenia oznámenia podľa § 50 ods. 4; to neplatí vo vzťahu k súťažným podkladom alebo ich častiam, ktoré obsahujú informácie alebo dokumenty, chránené podľa zákona,
b) zmluvu, koncesnú zmluvu, rámcovú dohodu a každý ich dodatok, a to do siedmich pracovných dní odo dňa ich uzavretia; to neplatí vo vzťahu k zmluve, rámcovej dohode, ich dodatku, alebo ich častiam, ktoré obsahujú informácie, chránené podľa osobitných zákonov, alebo informácie, ktoré sa podľa osobitných zákonov nezverejňujú,
c) dokument, ktorý potvrdzuje, že došlo k dodaniu a prebratiu tovaru alebo poskytnutiu služby alebo stavebnej práce,
d) sumu skutočne uhradeného plnenia zo zmluvy alebo rámcovej dohody, vrátane ich dodatkov, a to
1. do 90 dní odo dňa skončenia alebo zániku zmluvy alebo rámcovej dohody,
2. ak ide o zmluvu alebo rámcovú dohodu, uzatvorenú na obdobie dlhšie, než jeden rok, vždy aj k 31. marcu kalendárneho roka, za obdobie predchádzajúceho kalendárneho roka,
e) zoznam subdodávateľov, ak ich uvedenie bolo podmienkou účasti vo verejnom obstarávaní, a to
1. do 30 dní odo dňa skončenia alebo zániku zmluvy alebo rámcovej dohody,
2. ak ide o zmluvu alebo rámcovú dohodu, uzatvorenú na obdobie dlhšie, než jeden rok, vždy aj k 31. januáru kalendárneho roka, za obdobie predchádzajúceho kalendárneho roka,
f) informácie a dokumenty, o ktorých to ustanovuje tento zákon.
(2) Úrad uverejní v profile verejného obstarávateľa v členení podľa jednotlivých verejných obstarávaní
a) oznámenia podľa § 50 ods. 1, 2 a 4 bezodkladne po tom, ako sú mu doručené; ustanovenia § 50 ods. 3 a 5 tým nie sú dotknuté,
b) všetky dokumenty a iné oznámenia, než podľa odseku 1 alebo písmena a), ktoré verejný obstarávateľ zasiela úradu podľa tohto zákona; to sa nevzťahuje na dokumenty, oznámenia alebo ich časti, ktoré sa podľa zákona nezverejňujú alebo vo vzťahu ku ktorým zákon ukladá povinnosť mlčanlivosti,
c) právoplatné rozhodnutie o uložení sankcie podľa tohto zákona a o uložení poriadkovej pokuty podľa tohto zákona, bezodkladne po nadobudnutí právoplatnosti.
(3) Ak ide o zmluvu, rámcovú dohodu alebo dodatok k nim, ktoré sa zverejňujú podľa zákona, povinnosť podľa odseku 1 písm. b) môže verejný obstarávateľ splniť aj uverejnením priameho odkazu na text zmluvy, rámcovej dohody alebo ich dodatku, zverejnenej podľa osobitného predpisu.11aa)
(4) Ponuky uchádzačov sa v profile zverejňujú až po uzavretí zmluvy, koncesnej zmluvy alebo rámcovej dohody a po ukončení súťaže návrhov. Ak dôjde k zrušeniu postupu zadávania zákazky a súťaže návrhov, ponuky sa v profile nezverejňujú.
(5) Verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ môže splniť povinnosť uverejniť dokumenty alebo informácie v profile aj uverejnením priameho odkazu na informáciu alebo dokument uverejnený na inom webovom sídle; povinnosť zabezpečiť bezplatne neobmedzený, úplný a priamy prístup prostredníctvom elektronických prostriedkov tým nie je dotknutá.
(6) Osobné údaje možno v profile zverejniť v rozsahu meno a priezvisko, obchodné meno alebo názov, adresu pobytu alebo sídlo, identifikačné číslo alebo dátum narodenia, ak nebolo pridelené identifikačné číslo.

DRUHÁ HLAVA
Zadávanie nadlimitných zákaziek verejným obstarávateľom

§ 50
Uverejňovanie oznámení
(1) Verejný obstarávateľ uverejní predbežné oznámenie čo najskôr po začatí kalendárneho roka, ak celková predpokladaná hodnota zákaziek na
a) dodanie tovaru alebo rámcových dohôd na dodanie tovaru podľa skupín výrobkov, ktoré plánuje zadávať v kalendárnom roku, je najmenej 750 000 eur; skupina výrobkov sa určí odkazom na slovník obstarávania,
b) poskytnutie služieb alebo rámcových dohôd na služby v každej kategórii služieb uvedených v prílohe č. 2, ktoré plánuje zadávať v kalendárnom roku, je najmenej 750 000 eur.
(2) Verejný obstarávateľ uverejní predbežné oznámenie čo najskôr po začatí kalendárneho roka alebo čo najskôr po schválení plánovaných zákaziek na stavebné práce s uvedením základnej charakteristiky predmetu zákazky alebo rámcovej dohody, ktorú plánuje zadávať, ak predpokladaná hodnota zákazky na uskutočnenie stavebných prác sa rovná alebo je vyššia ako 5 000 000 eur.
(3) Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa nevzťahujú na priame rokovacie konanie.
(4) Verejný obstarávateľ vyhlasuje verejné obstarávanie uverejnením oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania, ak má v úmysle
a) zadávať zákazku verejnou súťažou, užšou súťažou, rokovacím konaním so zverejnením alebo súťažným dialógom,
b) uzavrieť rámcovú dohodu verejnou súťažou, užšou súťažou, rokovacím konaním so zverejnením alebo súťažným dialógom,
c) vytvoriť dynamický nákupný systém; uverejnením zjednodušeného oznámenia sa vyhlasuje verejné obstarávanie v rámci dynamického nákupného systému.
(5) Neuverejnia sa informácie o výsledku verejného obstarávania, ktorých uverejnenie by mohlo byť v rozpore so zákonom, s verejným záujmom, mohlo by poškodiť oprávnené záujmy iných osôb alebo by bránilo čestnej hospodárskej súťaži; ak sa dôvod nezverejnenia týka len časti informácie, nezverejňuje sa len táto časť a zvyšok zákazu zverejnenia nepodlieha.
(6) Verejný obstarávateľ môže vytvoriť oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania aj prostredníctvom funkcie elektronického trhoviska podľa § 9c ods. 2 písm. m); verejný obstarávateľ alebo obstarávateľ prijme primerané opatrenia, aby sa týmto postupom nenarušila hospodárska súťaž.

§ 51
Verejná súťaž
(1) Lehota na predkladanie ponúk je najmenej
a) 45 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu alebo
b) 30 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu, ak verejný obstarávateľ uverejnil predbežné oznámenie najskôr 12 mesiacov a najneskôr 52 dní pred dňom odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania a predbežné oznámenie obsahuje všetky požadované údaje a informácie, ak sú takéto údaje a informácie k dispozícii v čase, keď sa predbežné oznámenie uverejňuje; lehota na predkladanie ponúk nesmie byť kratšia ako 22 dní.
(2) Lehotu na predkladanie ponúk možno skrátiť o päť dní, ak verejný obstarávateľ umožňuje neobmedzený a priamy prístup elektronickými prostriedkami k súťažným podkladom a ku všetkým doplňujúcim podkladom.
(3) Ak súťažné podklady a doplňujúce informácie nie sú poskytnuté v lehotách podľa § 38 a odseku 4 aj napriek tomu, že boli vyžiadané dostatočne vopred, alebo ak vypracovanie ponuky vyžaduje preskúmanie rozsiahlej dokumentácie alebo obhliadku miesta dodania predmetu zákazky, verejný obstarávateľ primerane predĺži lehotu na predkladanie ponúk tak, aby sa záujemcovia mohli oboznámiť so všetkými informáciami, ktoré sú potrebné na vypracovanie ponuky.
(4) Ak verejný obstarávateľ neponúka neobmedzený a priamy prístup elektronickými prostriedkami k súťažným podkladom a sprievodnej dokumentácii podľa odseku 2, je povinný ich poslať záujemcovi do šiestich dní od prijatia žiadosti o účasť za predpokladu, že žiadosť bola podaná dostatočne vopred pred uplynutím lehoty na predkladanie ponúk.
(5) Verejný obstarávateľ alebo ním zriadená komisia vyhodnotí splnenie podmienok účasti podľa § 33. Ponuky uchádzačov, ktorí splnili podmienky účasti, sa vyhodnocujú podľa § 42.
(6) Ak ide o tovary a služby bežne dostupné na trhu, verejný obstarávateľ môže verejnú súťaž uskutočniť s využitím elektronického trhoviska, pričom
a) vyberie najvhodnejšiu ponuku zverejnenú na elektronickom trhovisku, ak pre rovnaký alebo ekvivalentný tovar alebo služby sú zverejnené v čase akceptovania aspoň tri ponuky,
b) z vybranej ponuky vytvorí oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania a súťažné podklady prostredníctvom funkcie elektronického trhoviska podľa § 9c ods. 2 písm. m), pričom môže na účely vytvorenia zmluvy elektronicky komunikovať s tým, kto vybranú ponuku predložil; verejný obstarávateľ prijme primerané opatrenia, aby sa týmto postupom nenarušila hospodárska súťaž,
c) použije len podmienky účasti podľa § 26,
d) nepoužije ustanovenia § 32 ods. 3 písm. b), § 35 ods. 1 písm. a), § 36 a 37 a nepoužije ani ustanovenie § 32 ods. 11, ak v písmene m) nie je ustanovené inak,
e) ponuka, vybraná podľa písmena a), je po zverejnení oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania považovaná za ponuku predloženú v lehote na predkladanie ponúk, jej obsah sa nesmie meniť a nie je ju možné vziať späť; ustanovenie písmena j) tým nie je dotknuté,
f) po zverejnení oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania sa § 96 ods. 4 použije rovnako,
g) súťažné podklady, ako aj všetky ďalšie dokumenty podľa tohto zákona sa doručujú a oznamujú len v elektronickej podobe, ak v písmene k) nie je ustanovené inak,
h) v časti ponuky „Ostatné“ sa predkladá vlastný návrh plnenia predmetu zákazky,
i) otváranie ponúk podľa § 41 je neverejné, údaje podľa § 41 ods. 3 komisia nezverejňuje a zápisnica podľa § 41 ods. 5 sa neodosiela,
j) na zostavenie poradia ponúk sa použije elektronická aukcia podľa § 43,
k) zmluva sa uzatvára v elektronickej podobe len, ak ju všetky strany zmluvy podpíšu zaručeným elektronickým podpisom9) alebo zaručenou elektronickou pečaťou;9) inak sa uzatvára v listinnej podobe,
l) ministerstvo vnútra zabezpečí, aby vo verejnom obstarávaní prostredníctvom elektronického trhoviska bol až do uzatvorenia zmluvy uchádzač alebo záujemca na elektronickom trhovisku identifikovaný výlučne bezvýznamovým identifikátorom,
m) ak záujemca nie je zapísaný v zozname podnikateľov, môže sa zaregistrovať na elektronickom trhovisku na účely konkrétneho už vyhláseného verejného obstarávania a predložiť ponuku aj bez zápisu do zoznamu podnikateľov, pričom sa mu umožní preukázať splnenie podmienok účasti čestným vyhlásením, ktoré je súčasťou takejto registrácie; ustanovenie § 44 ods. 1 tým nie je dotknuté,
n) lehota na predkladanie ponúk je najmenej 15 dní, ak sú súčasne splnené podmienky podľa odseku 1 písm. b) a odseku 2.

Užšia súťaž

§ 52
(1) Verejný obstarávateľ môže obmedziť počet záujemcov, ktorých vyzve na predloženie ponuky, a to najmenej na 10 a najviac na 20 tak, aby umožnil hospodársku súťaž.
(2) V oznámení o vyhlásení verejného obstarávania verejný obstarávateľ určí najmä
a) lehotu na predloženie žiadostí o účasť,
b) obmedzenie počtu záujemcov, ak sa uplatňuje,
c) pravidlá na vyhodnotenie splnenia podmienok účasti.
(3) Lehota na predloženie žiadostí o účasť nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu.
(4) Ak ide o časovú tieseň preukázateľne nezavinenú verejným obstarávateľom, lehota na predloženie žiadosti o účasť nesmie byť kratšia, ako 10 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu.

§ 53
(1) Verejný obstarávateľ môže vyzvať na predkladanie ponúk aj nižší počet záujemcov, ktorí spĺňajú podmienky účasti a minimálnu úroveň spôsobilosti, ak sa nedosiahol určený minimálny počet.
(2) Výzva na predkladanie ponúk obsahuje
a) miesto a lehotu určenú na vyžiadanie súťažných podkladov, ak nie sú jej súčasťou, alebo odkaz na prístup k súťažným podkladom, ak verejný obstarávateľ ponúka neobmedzený a priamy prístup elektronickými prostriedkami k súťažným podkladom,
b) výšku a spôsob úhrady za poskytnutie súťažných podkladov, ak sa vyžaduje,
c) informáciu o uverejnení oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania,
d) lehotu na predkladanie ponúk, miesto predkladania ponúk a jazyk alebo jazyky, v ktorých možno predkladať ponuky,
e) určenie doplňujúcich dokladov, ak sú potrebné a sú určené na podporu vyhlásení, ktoré záujemca predložil v súlade s oznámením o vyhlásení verejného obstarávania, alebo na doplnenie informácií požadovaných v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania; nesmú sa uplatňovať iné požiadavky súvisiace s finančným a ekonomickým postavením a technickou alebo odbornou spôsobilosťou, ako pôvodne určil verejný obstarávateľ,
f) relatívnu váhu jednotlivých kritérií na vyhodnotenie ponúk alebo zostupné poradie dôležitosti kritérií, ak nie sú uvedené v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania,
g) ďalšie potrebné informácie.
(3) Výzvu na predkladanie ponúk verejný obstarávateľ súčasne pošle len vybratým záujemcom, ktorí splnili podmienky účasti. V rámci toho istého postupu verejný obstarávateľ nesmie vyzvať na predloženie ponuky toho, kto nepožiadal o účasť. Ak súťažné podklady nie sú súčasťou výzvy na predkladanie ponúk, verejný obstarávateľ ich bezodkladne po vyžiadaní poskytne záujemcom. Ponuku môže predložiť len uchádzač, ktorého verejný obstarávateľ vyzval na predloženie ponuky.

§ 54
(1) Lehota na predkladanie ponúk je najmenej
a) 40 dní odo dňa odoslania výzvy na predkladanie ponúk,
b) 36 dní odo dňa odoslania výzvy na predkladanie ponúk, ak verejný obstarávateľ uverejnil predbežné oznámenie najskôr 12 mesiacov a najneskôr 52 dní pred dňom odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania a predbežné oznámenie obsahuje všetky požadované údaje a informácie, ak sú takéto údaje a informácie k dispozícii v čase, keď sa predbežné oznámenie uverejňuje; lehota na predkladanie ponúk nesmie byť kratšia ako 22 dní odo dňa odoslania výzvy na predkladanie ponúk.
(2) Lehotu na predkladanie ponúk možno skrátiť o päť dní, ak verejný obstarávateľ umožňuje neobmedzený a priamy prístup elektronickými prostriedkami k súťažným podkladom a ku všetkým doplňujúcim podkladom; v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania uvedie internetovú adresu, na ktorej umožňuje prístup k súťažným podkladom.
(3) Ak ide o časovú tieseň preukázateľne nezavinenú verejným obstarávateľom a nemožno použiť lehoty podľa odseku 1, lehota na predkladanie ponúk nesmie byť kratšia ako desať dní odo dňa odoslania výzvy na predkladanie ponúk.
(4) Ak súťažné podklady a doplňujúce informácie nie sú poskytnuté v lehotách podľa § 38 a § 53 ods. 3 aj napriek tomu, že boli vyžiadané dostatočne vopred, alebo ak vypracovanie ponuky vyžaduje preskúmanie rozsiahlej dokumentácie alebo obhliadku miesta dodania predmetu zákazky, verejný obstarávateľ primerane predĺži lehotu na predkladanie ponúk tak, aby sa vybratí záujemcovia mohli oboznámiť so všetkými informáciami, ktoré sú potrebné na vypracovanie ponuky.

Rokovacie konanie so zverejnením

§ 55
(1) Rokovacie konanie so zverejnením môže verejný obstarávateľ použiť, len ak je splnená aspoň jedna z týchto podmienok:
a) v predchádzajúcej verejnej súťaži, v užšej súťaži alebo v súťažnom dialógu boli všetky ponuky neregulárne alebo inak neprijateľné a za predpokladu, že sa pôvodné zmluvné podmienky podstatne nezmenia; verejný obstarávateľ nie je povinný zverejniť oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania, ak rokuje so všetkými uchádzačmi, ktorí v predchádzajúcej verejnej súťaži, v užšej súťaži alebo v súťažnom dialógu splnili podmienky účasti a predložili ponuky podľa požiadaviek verejného obstarávateľa,
b) povaha dodávok tovaru, stavebných prác alebo poskytovaných služieb alebo riziká s nimi spojené výnimočne neumožňujú určiť požiadavky na spôsob určenia ceny,
c) požiadavky na služby, najmä finančné služby, nemožno určiť dostatočne presne, aby sa mohla použiť verejná súťaž alebo užšia súťaž,
d) stavebné práce sa uskutočnia len na výskum, testovanie alebo vývoj, a nie na vytváranie zisku ani na krytie nákladov na výskum a vývoj,
e) ide o zákazku na poskytnutie služieb, ktorých predmetom sú právnické služby alebo ostatné služby podľa prílohy č. 3, kategória 27, pri ktorých je kvalita ich poskytnutia závislá najmä od kvalifikácie a skúseností fyzickej osoby, ktorá ich poskytuje alebo v mene alebo za právnickú osobu osobne vykonáva.
(2) Neregulárna alebo inak neprijateľná ponuka je najmä ponuka, ktorá
a) nespĺňa podmienky určené verejným obstarávateľom z iného hľadiska, ako je predmet zákazky,
b) je v rozpore so zákonom,
c) obsahuje zjavne nevýhodné podmienky.

§ 56
(1) Verejný obstarávateľ môže obmedziť počet záujemcov, ktorých vyzve na predloženie ponuky, a to najmenej na troch tak, aby umožnil hospodársku súťaž.
(2) V oznámení o vyhlásení verejného obstarávania verejný obstarávateľ určí najmä
a) lehotu na predloženie žiadostí o účasť,
b) obmedzenie počtu záujemcov, ak sa uplatňuje,
c) pravidlá na vyhodnotenie splnenia podmienok účasti.
(3) Lehota na predloženie žiadostí o účasť nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu.
(4) Ak ide o časovú tieseň preukázateľne nezavinenú verejným obstarávateľom, lehota na predloženie žiadostí o účasť nesmie byť kratšia ako 10 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu.

§ 57
(1) Ak sa nedosiahol určený minimálny počet záujemcov, verejný obstarávateľ môže vyzvať na predloženie ponuky aj nižší počet záujemcov, ktorí spĺňajú podmienky účasti a minimálnu úroveň spôsobilosti.
(2) Výzva na predkladanie ponúk obsahuje náležitosti podľa § 53 ods. 2, miesto a predpokladaný termín rokovania o predloženej ponuke.
(3) Pri výzve na predkladanie ponúk postupuje verejný obstarávateľ podľa § 53 ods. 3.
(4) Lehota na predkladanie ponúk nesmie byť kratšia ako 22 dní odo dňa odoslania výzvy na predkladanie ponúk.
(5) Verejný obstarávateľ rokuje s uchádzačmi o ponukách, ktoré predložili, s cieľom prispôsobiť ich požiadavkám určeným v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania, v súťažných podkladoch a prípadne v ďalších doplňujúcich podkladoch a s cieľom vybrať najlepšiu ponuku na základe ekonomicky najvýhodnejšej ponuky alebo ponuku s najnižšou cenou.
(6) Ak ide o rokovacie konanie so zverejnením podľa § 55 ods. 1 písm. e), verejný obstarávateľ
a) môže použiť ako kritérium na vyhodnotenie ponúk aj podmienky účasti a predchádzajúce skúsenosti s uchádzačom alebo záujemcom, a to aj vo vzťahu k fyzickej osobe, ktorá tieto služby poskytuje alebo v mene alebo za právnickú osobu osobne vykonáva,
b) nie je povinný použiť elektronickú aukciu a
c) môže uzatvoriť zmluvu s ktorýmkoľvek uchádzačom, ktorý splní podmienky účasti, umiestni sa na niektorom z prvých troch miest v poradí uchádzačov a jeho ponuka neobsahuje hodnotu plnenia o viac než 20% vyššiu, než je hodnota plnenia uchádzača, ktorý sa umiestnil ako prvý v poradí.
(7) Verejný obstarávateľ je povinný v priebehu rokovania zabezpečiť rovnaké zaobchádzanie so všetkými uchádzačmi. Zakazuje sa poskytovať informácie spôsobom, ktorý by zvýhodnil niektorých uchádzačov.
(8) Verejný obstarávateľ môže určiť, že sa rokovacie konanie uskutoční v niekoľkých po sebe nasledujúcich etapách s cieľom znížiť počet ponúk, ktoré sa majú prerokovať, na základe kritérií na vyhodnotenie ponúk uvedených v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v súťažných podkladoch. Túto možnosť verejný obstarávateľ uvedie v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v súťažných podkladoch. Ak verejný obstarávateľ využije možnosť zníženia počtu ponúk, počtom dosiahnutým v poslednej etape musí umožniť hospodársku súťaž, ak je dostatok vhodných uchádzačov.
(9) Verejný obstarávateľ vyhotoví z každého rokovania zápisnicu.

Priame rokovacie konanie

§ 58
Priame rokovacie konanie môže verejný obstarávateľ použiť len vtedy, ak je splnená aspoň jedna z týchto podmienok:
a) v predchádzajúcej verejnej súťaži alebo v užšej súťaži nebola predložená ani jedna ponuka alebo ani jedna z predložených ponúk nevyhovuje požiadavkám určeným verejným obstarávateľom na predmet zákazky, alebo nebola predložená žiadna žiadosť o účasť v predchádzajúcej verejnej súťaži alebo v užšej súťaži a za predpokladu, že pôvodné podmienky zadávania zákazky sa podstatne nezmenia,
b) tovar, stavebné práce alebo služby z technických dôvodov, umeleckých dôvodov alebo z dôvodov vyplývajúcich z výhradných práv12) môže poskytnúť len určitý dodávateľ,
c) zákazka na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služby sa zadáva z dôvodu mimoriadnej udalosti nespôsobenej verejným obstarávateľom, ktorú nemohol predvídať, a vzhľadom na vzniknutú časovú tieseň nemožno uskutočniť verejnú súťaž, užšiu súťaž ani rokovacie konanie so zverejnením; za mimoriadnu udalosť sa považuje najmä živelná pohroma, havária alebo situácia bezprostredne ohrozujúca život alebo zdravie ľudí alebo životné prostredie; ďalšie súvisiace zákazky sa zadávajú postupmi verejného obstarávania s využitím zrýchlených postupov, ak je to možné,
d) požadované výrobky sa vyrábajú výlučne na výskumné, experimentálne, študijné alebo vývojové účely; nevzťahuje sa to na veľkovýrobu súvisiacu s ekonomickými aktivitami zameranými na dosiahnutie zisku alebo na krytie nákladov na výskum a vývoj,
e) ide o dodávku doplňujúceho tovaru od pôvodného dodávateľa určeného na čiastočné nahradenie obvyklého tovaru alebo zariadenia alebo na rozšírenie už dodaného tovaru alebo zariadenia, ak by zmena dodávateľa nútila verejného obstarávateľa získavať materiál rozdielnych technických charakteristík, ktorý by spôsoboval nezlučiteľnosť alebo neprimerané technické ťažkosti v prevádzke alebo v údržbe; platnosť zmlúv, ako aj opakujúcich sa zmlúv, uzatvorených postupom podľa tohto písmena nesmie presiahnuť tri roky, 
f) ide o obstaranie tovaru, ktorého ceny sú kótované a ktorý sa kupuje na komoditnej burze,
g) ide o obstaranie tovaru ponúkaného za obzvlášť výhodných podmienok od likvidátora, od správcu alebo od exekútora,
h) ide o záujemcu, ktorého návrh vyhodnotila porota ako víťazný alebo jeden z víťazných v súťaži návrhov; ak je viac víťazných účastníkov, na rokovania musí verejný obstarávateľ vyzvať všetkých,
i) ide o doplňujúce stavebné práce alebo služby nezahrnuté do pôvodnej zmluvy, ktorých potreba vyplynula dodatočne z nepredvídateľných okolností, a zákazka sa zadáva pôvodnému dodávateľovi, ktorý pôvodnú zmluvu realizuje a celková hodnota stavebných prác alebo služieb nepresiahne 20% hodnoty pôvodnej zmluvy, ak doplňujúce stavebné práce alebo služby sú nevyhnutné na plnenie pôvodnej zmluvy a
1. nie sú technicky alebo ekonomicky oddeliteľné od pôvodného plnenia zmluvy bez toho, aby to verejnému obstarávateľovi nespôsobilo neprimerané ťažkosti, alebo
2. sú technicky alebo ekonomicky oddeliteľné od pôvodného plnenia zmluvy, ale sú nevyhnutné na splnenie pôvodnej zmluvy,
j) ide o nové stavebné práce alebo služby spočívajúce v opakovaní rovnakých alebo porovnateľných stavebných prác alebo služieb realizovaných pôvodným dodávateľom za predpokladu, že
1. sú v súlade so základným projektom a pôvodná zákazka bola zadávaná na základe verejnej súťaže alebo užšej súťaže,
2. predpokladaná hodnota pôvodnej zákazky bola určená podľa § 5 ods. 2 písm. a),
3. informácia o zadávaní zákazky priamym rokovacím konaním bola už súčasťou oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania pri zadávaní pôvodnej zákazky a
4. opakovaná zákazka sa zadáva do troch rokov od uzavretia pôvodnej zmluvy.

§ 59
(1) Verejný obstarávateľ vyzve na rokovanie jedného alebo viacerých vybratých záujemcov v závislosti od podmienky uvedenej v § 58, s ktorými rokuje o podmienkach zákazky, najmä o technických, administratívnych a finančných podmienkach.
(2) Verejný obstarávateľ požiada záujemcov o predloženie dokladov preukazujúcich splnenie podmienok účasti v závislosti od predmetu zákazky.
(3) Verejný obstarávateľ je povinný v priebehu rokovania zabezpečiť rovnaké zaobchádzanie so všetkými záujemcami. Zakazuje sa poskytovať informácie spôsobom, ktorým by došlo k zvýhodneniu niektorých záujemcov. Z každého rokovania sa vyhotoví zápisnica.
(4) Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa nevzťahujú na obstaranie tovaru na komoditnej burze.
(5) Verejný obstarávateľ je povinný zaslať úradu najneskôr päť pracovných dní pred dňom odoslania výzvy podľa odseku 1 oznámenie, v ktorom podrobne odôvodní použitie priameho rokovacieho konania a uvedie, ktorá podmienka podľa § 58 bola splnená, vrátane skutkového vymedzenia; ak ide o zákazku z dôvodu mimoriadnej udalosti, zašle oznámenie najneskôr jeden deň predo dňom odoslania výzvy a ak ide o obstaranie tovaru na komoditnej burze zašle oznámenie najneskôr v deň nasledujúci po dni obstarania tovaru.

Súťažný dialóg

§ 60
(1) Verejný obstarávateľ môže použiť súťažný dialóg, ak ide o obzvlášť zložité projekty a nemožno použiť verejnú súťaž alebo užšiu súťaž. Cieľom súťažného dialógu je nájsť a definovať najvhodnejší spôsob na uspokojenie potrieb verejného obstarávateľa. Ponuky sa musia vyhodnotiť len na základe ekonomicky najvýhodnejšej ponuky.
(2) Obzvlášť zložitou zákazkou sa rozumie zákazka, pri ktorej zadávaní verejný obstarávateľ nie je objektívne schopný
a) definovať technické požiadavky podľa § 34 ods. 2 písm. b), c) alebo d), ktoré by spĺňali jeho potreby a ciele, alebo
b) špecifikovať právne alebo finančné podmienky projektu.
(3) Verejný obstarávateľ môže obmedziť počet záujemcov, ktorých vyzve na účasť na dialógu, a to najmenej na troch tak, aby umožnil hospodársku súťaž. Verejný obstarávateľ môže vyzvať na účasť na dialógu aj nižší počet záujemcov, ktorí spĺňajú podmienky účasti a minimálnu úroveň spôsobilosti, ak sa nedosiahol určený minimálny počet. Verejný obstarávateľ vyzve na účasť na dialógu súčasne len vybratých záujemcov, ktorí splnili podmienky účasti. V rámci toho istého postupu verejný obstarávateľ nesmie vyzvať na účasť na dialógu toho, kto nepožiadal o účasť.
(4) V oznámení o vyhlásení verejného obstarávania verejný obstarávateľ uvedie najmä
a) opis projektu a svoje požiadavky, ak ich neuvedie v informatívnom dokumente,
b) lehotu na predloženie žiadostí o účasť,
c) pravidlá na vyhodnotenie splnenia podmienok účasti,
d) ďalšie potrebné informácie.
(5) Lehota na predloženie žiadostí o účasť nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu.

§ 61
(1) Výzva na účasť na dialógu obsahuje
a) miesto a lehotu určenú na vyžiadanie informatívneho dokumentu, ak nie je už súčasťou výzvy, alebo odkaz na prístup k tomuto dokumentu, ak verejný obstarávateľ k nemu ponúka neobmedzený a priamy prístup elektronickými prostriedkami,
b) výšku a spôsob úhrady za informatívny dokument, ak sa vyžaduje,
c) informáciu o uverejnení oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania,
d) miesto a termín uskutočnenia dialógu a jazyk alebo jazyky, v ktorých sa uskutoční,
e) určenie doplňujúcich dokladov, ak sú potrebné, ktoré sú určené na podporu vyhlásení, ktoré záujemca predložil v súlade s oznámením o vyhlásení verejného obstarávania, alebo na doplnenie informácií požadovaných v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania; nesmú sa uplatňovať iné požiadavky súvisiace s finančným a ekonomickým postavením a technickou alebo odbornou spôsobilosťou, ako pôvodne určil verejný obstarávateľ,
f) relatívnu váhu jednotlivých kritérií na vyhodnotenie ponúk alebo zostupné poradie dôležitosti kritérií, ak nie sú uvedené v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v informatívnom dokumente,
g) ďalšie potrebné informácie.
(2) Ak informatívny dokument nie je súčasťou výzvy na účasť na dialógu, verejný obstarávateľ ho bezodkladne po vyžiadaní poskytne vybratým záujemcom.
(3) Počas dialógu verejný obstarávateľ môže s vybratými uchádzačmi prerokovať všetky hľadiská projektu. Verejný obstarávateľ môže určiť ceny alebo odmeny pre uchádzačov, ktorí sa zúčastnia dialógu.
(4) Verejný obstarávateľ je povinný počas dialógu zabezpečiť rovnaké zaobchádzanie so všetkými uchádzačmi. Zakazuje sa poskytovať informácie diskriminačným spôsobom, ktorý by zvýhodnil niektorých uchádzačov.
(5) Verejný obstarávateľ nesmie poskytnúť ostatným uchádzačom navrhované riešenia ani iné dôverné informácie získané od uchádzača, s ktorým sa viedol dialóg, bez jeho súhlasu.
(6) Verejný obstarávateľ môže určiť, že dialóg sa uskutoční v niekoľkých po sebe nasledujúcich etapách s cieľom znížiť počet riešení, ktoré sa majú prerokovať v etape dialógu, na základe kritérií na vyhodnotenie ponúk uvedených v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v informatívnom dokumente. Túto možnosť verejný obstarávateľ uvedie v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v informatívnom dokumente.
(7) Ak verejný obstarávateľ využije možnosť zníženia počtu riešení, ktoré sa majú prerokovať, počtom dosiahnutým v poslednej etape musí umožniť hospodársku súťaž, ak je dostatok riešení. Verejný obstarávateľ pokračuje v takomto dialógu dovtedy, kým nenájde riešenie alebo riešenia spĺňajúce jeho potreby. Ak je to potrebné, porovnávaním týchto riešení. Verejný obstarávateľ vyhotoví z každého rokovania v rámci dialógu zápisnicu.

§ 62
(1) Verejný obstarávateľ informuje uchádzačov o skončení dialógu a vyzve ich na predloženie konečnej ponuky na základe predloženého riešenia alebo riešení, ktoré boli špecifikované počas dialógu. Tieto ponuky musia obsahovať všetky požadované parametre, ktoré sú potrebné na realizáciu projektu.
(2) Výzva na predloženie konečnej ponuky obsahuje
a) informáciu o uverejnení oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania,
b) lehotu na predkladanie ponúk, miesto predkladania ponúk a jazyk alebo jazyky, v ktorých možno predkladať ponuky,
c) miesto a termín otvárania ponúk,
d) ďalšie potrebné informácie.

§ 63
(1) Na otváranie ponúk sa vzťahuje § 41 primerane. Ponuky sa vyhodnocujú podľa kritérií na vyhodnotenie ponúk uvedených v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania alebo v informatívnom dokumente s cieľom vybrať najlepšiu ponuku na základe ekonomicky najvýhodnejšej ponuky.
(2) Komisia môže požiadať uchádzača o vysvetlenie alebo spresnenie predloženej ponuky. Nesmie však vyzvať ani prijať vysvetlenie alebo spresnenie, ktorým by došlo k zmene základných aspektov ponuky alebo výzvy na predkladanie ponúk, k diskriminácii alebo ktoré by bránilo čestnej hospodárskej súťaži.
(3) Verejný obstarávateľ môže požiadať uchádzača, ktorého ponuka bola vyhodnotená ako ekonomicky najvýhodnejšia, o vysvetlenie aspektov ponuky alebo o potvrdenie záväzkov uvedených v ponuke. Nesmie však vyzvať ani prijať vysvetlenie, ktorým by došlo k zmene podstatných aspektov ponuky alebo výzvy na predkladanie ponúk, k diskriminácii alebo ktoré by bránilo čestnej hospodárskej súťaži.

§ 64
Rámcová dohoda
(1) Na uzavretie rámcovej dohody sa použijú postupy zadávania zákaziek vrátane použitia kritérií na vyhodnotenie ponúk podľa § 35 a § 35a.
(2) Rámcovú dohodu možno uzavrieť najviac na štyri roky okrem výnimočných prípadov odôvodnených predmetom rámcovej dohody, ak zmluvnou stranou je verejný obstarávateľ na úseku obrany alebo verejného poriadku a bezpečnosti.. Rámcová dohoda sa končí uplynutím času alebo za podmienok uvedených v rámcovej dohode. Rámcovú dohodu možno uzavrieť na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služieb nevyžadujúce zložité technické požiadavky. Uzavretie rámcovej dohody nesmie brániť čestnej hospodárskej súťaži.
(3) Na základe rámcovej dohody možno zadávať zákazku len osobe, ktorá je účastníkom rámcovej dohody. Pri zadávaní zákazky na základe rámcovej dohody nemožno vykonať podstatné zmeny a doplnenia podmienok určených v rámcovej dohode.
(4) Ak je rámcová dohoda uzavretá s jedným účastníkom, zákazky na základe takejto dohody sa zadávajú v rámci podmienok určených v rámcovej dohode. Zadávaniu zákazky môže predchádzať písomná konzultácia. Ak je to potrebné, verejný obstarávateľ môže požiadať o doplnenie ponuky.
(5) Ak je rámcová dohoda uzavretá s viacerými účastníkmi, ich počet nesmie byť nižší ako tri. Rámcovú dohodu možno uzavrieť s nižším počtom uchádzačov len za predpokladu, že ostatné predložené žiadosti o účasť alebo ponuky sú neprijateľné. Na základe rámcovej dohody uzavretej s viacerými uchádzačmi možno zadávať zákazku
a) bez opätovného otvárania súťaže v rámci podmienok určených v tejto dohode alebo
b) opätovným otvorením súťaže, ak v rámcovej dohode nie sú určené všetky podmienky.
(6) Pri opätovnom otvorení súťaže všetci účastníci tejto dohody opäť súťažia na základe rovnakých, a ak je to potrebné, presnejšie formulovaných podmienok uvedených v rámcovej dohode nasledujúcim postupom:
a) zadávaniu každej zákazky predchádza písomná konzultácia s uchádzačmi, ktorí sú schopní zákazku realizovať,
b) verejný obstarávateľ určí dostatočne dlhú lehotu na predkladanie ponúk; pri určení lehoty na predkladanie ponúk vezme do úvahy zložitosť predmetu zákazky, čas potrebný na vypracovanie a poslanie ponúk,
c) ponuky sa predkladajú písomne a ich obsah zostáva dôverný až do uplynutia lehoty na predkladanie ponúk,
d) verejný obstarávateľ vyhodnocuje ponuky na základe kritérií uvedených v rámcovej dohode a uzavrie zmluvu s úspešným uchádzačom.

§ 65
Bytová výstavba
(1) Ak ide o zákazku, ktorej predmetom je vypracovanie projektovej dokumentácie a výstavba nájomných bytov, ktorej rozsah, zložitosť a predpokladaná lehota výstavby vyžaduje úzku spoluprácu tímu zloženého zo zástupcov verejného obstarávateľa, projektantov a zhotoviteľov, možno zvoliť osobitný postup pri výbere partnerov, ktorí sa začlenia do tímu.
(2) Verejný obstarávateľ v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania uvedie čo najpresnejší opis stavebných prác, ktorý umožní vytvorenie reálnej predstavy o predmete zákazky, a podmienky účasti podľa § 26 až 30.

TRETIA HLAVA
Koncesia

§ 66
(1) Pri zadávaní koncesie je verejný obstarávateľ povinný postupovať podľa odsekov 2 až 4 a § 67 a 68, ak predpokladaná hodnota koncesie sa rovná alebo je vyššia ako 5 000 000 eur. Predpokladaná hodnota koncesie sa určí podľa § 5.
(2) Koncesná lehota je lehota určená v koncesnej zmluve, počas ktorej má koncesionár právo užívať predmet koncesnej zmluvy alebo brať úžitky z predmetu koncesnej zmluvy. Koncesná lehota začína plynúť od prvého dňa mesiaca nasledujúceho po kolaudácii stavby14) alebo po jej uvedení do trvalej prevádzky, alebo po inej udalosti podľa koncesnej zmluvy, ak už koncesionár mal alebo mohol mať výnosy z prevádzkovania stavby alebo z poskytovania služby. Koncesná lehota sa končí uplynutím posledného dňa mesiaca určenej lehoty. Koncesnú lehotu nemožno stanoviť na neurčitý čas.
(3) Dĺžka koncesnej lehoty závisí od predmetu koncesnej zmluvy, výšky peňažného plnenia za stavebné práce, ktoré sa majú uskutočniť alebo služby, ktorá sa má poskytovať, a odhadovaného primeraného výnosu koncesionára vyplývajúceho z práva užívať predmet koncesnej zmluvy alebo brať úžitky z predmetu koncesnej zmluvy počas koncesnej lehoty.
(4) Pravidlá pri koncesii sa nepoužijú, ak ide o prípady uvedené v § 1 ods. 2 písm. a), b), d), e) a f), § 1 ods. 2 písm. a), c), d), l) a o).

§ 67
(1) Pri zadávaní koncesie verejný obstarávateľ postupuje podľa prvej časti a prvej hlavy a druhej hlavy tejto časti, ak nie je v tejto hlave ustanovené inak; nepoužijú sa § 25, § 36, § 43, § 47 až 47c, § 52 ods. 4, § 54 ods. 3, § 56 ods. 4, § 58, § 59, § 64 a § 65.
(2) Verejný obstarávateľ vyhlasuje koncesiu uverejnením oznámenia o koncesii. Oznámenie o koncesii
a) na stavebné práce pošle publikačnému úradu a úradu,
b) na služby pošle úradu.
(3) Verejný obstarávateľ pošle úradu oznámenie o výsledku verejného obstarávania do 12 pracovných dní po uzavretí koncesnej zmluvy.
(4) Pri vypracovaní a posielaní oznámení podľa odsekov 2 a 3 verejný obstarávateľ postupuje podľa § 23 ods. 1.
(5) Lehota na predloženie žiadostí o koncesiu nesmie byť kratšia ako 45 dní odo dňa odoslania oznámenia o koncesii
a) na stavebné práce publikačnému úradu,
b) na služby úradu.
(6) Verejný obstarávateľ je zároveň s vyhlásením koncesie povinný zverejniť v profile analýzy, ktoré obsahujú porovnanie variantov, nad ktorými verejný obstarávateľ uvažoval pred prijatím rozhodnutia vyhlásiť koncesiu, vrátane vyčíslenia ekonomických údajov, ktoré viedli verejného obstarávateľa k rozhodnutiu, že vyhlásenie koncesie je výhodnejšie, než zadanie zákazky iným spôsobom podľa tohto zákona.

§ 68
(1) Verejný obstarávateľ môže
a) vyžadovať od koncesionára, aby zmluvy predstavujúce minimálne 30% z celkovej ceny stavebných prác alebo služieb, na ktoré sa má uzavrieť koncesná zmluva, uzavrel s tretími osobami a zároveň umožnil zvýšenie tohto podielu; minimálny percentuálny podiel sa uvedie v koncesnej zmluve, alebo
b) požiadať uchádzačov, aby vo svojich ponukách určili percentuálny podiel z celkovej ceny stavebných prác alebo služieb, ktorý zabezpečia tretími osobami.
(2) Ustanovenia odseku 1 a § 66 a 67 sa nepoužijú, ak ide o dodatočné stavebné práce alebo služby nezahrnuté v pôvodne plánovanom koncesionárskom projekte alebo v pôvodnej koncesnej zmluve, ktorých potreba vyplynula dodatočne z nepredvídateľných okolností. Takéto stavebné práce alebo služby sa zadávajú koncesionárovi pod podmienkou, že ich zadá pôvodnému dodávateľovi, ak
a) nie sú technicky alebo ekonomicky oddeliteľné od pôvodného plnenia koncesnej zmluvy bez toho, aby to verejnému obstarávateľovi nespôsobilo neprimerané ťažkosti, alebo
b) sú technicky alebo ekonomicky oddeliteľné od pôvodného plnenia koncesnej zmluvy, ale sú nevyhnutné na ďalšie plnenie podľa pôvodnej koncesnej zmluvy.
(3) Súhrnná hodnota dodatočných stavebných prác alebo služieb nesmie presiahnuť 20% hodnoty pôvodnej koncesnej zmluvy.

§ 69
Koncesionár, ktorý je verejným obstarávateľom, je povinný použiť pri zadávaní zákaziek na uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby tretím osobám postupy verejného obstarávania podľa tohto zákona.

Pravidlá pre koncesionára, ktorý nie je verejným obstarávateľom

§ 70
(1) Koncesionár, ktorý nie je verejným obstarávateľom, postupuje pri zadávaní zákaziek na uskutočnenie stavebných prác tretím osobám podľa pravidiel ustanovených v § 71, ak predpokladaná hodnota týchto zákaziek sa rovná alebo je vyššia ako 5 000 000 eur. Predpokladaná hodnota zákazky na uskutočnenie stavebných prác sa určí podľa § 5.
(2) Za tretie osoby sa nepovažujú skupiny osôb, ktoré boli vytvorené s cieľom získať koncesiu, alebo prepojené podniky.
(3) Prepojeným podnikom na účely zadávania zákazky na uskutočnenie stavebných prác koncesionárom, ktorý nie je verejným obstarávateľom, sa rozumie právnická osoba, na ktorú má priamy alebo nepriamy rozhodujúci vplyv koncesionár alebo ktorá má rozhodujúci vplyv na koncesionára, alebo ktorá spolu s koncesionárom podlieha rozhodujúcemu vplyvu inej právnickej osoby na základe vlastníctva, finančného podielu alebo pravidiel, ktorými sa riadi.
(4) Prepojeným podnikom je aj právnická osoba, na ktorú má priamy alebo nepriamy rozhodujúci vplyv člen koncesionára, alebo ktorá má rozhodujúci vplyv na člena koncesionára, alebo ktorá spolu s členom koncesionára podlieha rozhodujúcemu vplyvu inej právnickej osoby na základe vlastníctva, finančného podielu alebo pravidiel, ktorými sa riadi.
(5) Priamym alebo nepriamym rozhodujúcim vplyvom sa rozumie, ak právnická osoba vo vzťahu k inej právnickej osobe
a) vlastní väčšinu akcií alebo väčšinový obchodný podiel alebo
b) ovláda väčšinový podiel na hlasovacích právach, alebo
c) vymenúva viac ako polovicu členov správneho orgánu alebo výkonného orgánu, alebo kontrolného orgánu.
(6) Úplný zoznam dodávateľov podľa odseku 2 sa uvedie v žiadosti o koncesiu. Tento zoznam je potrebné aktualizovať pri každej zmene.

§ 71
(1) Koncesionár, ktorý nie je verejným obstarávateľom, pri zadávaní zákaziek podľa § 70 je povinný uverejniť oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania. Oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania na uskutočnenie stavebných prác posiela publikačnému úradu a úradu podľa § 23 ods. 1, oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania na poskytnutie služby posiela úradu podľa § 23 ods. 1. V oznámení uvedie
a) opis predmetu zákazky,
b) miesto a lehotu určenú na predloženie žiadostí o účasť alebo miesto a lehotu určenú na predkladanie ponúk,
c) kritériá na vyhodnotenie ponúk,
d) podmienky účasti podľa § 27 a 28, ak sa vyžadujú,
e) ďalšie potrebné informácie.
(2) Lehota na predloženie žiadostí o účasť nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu.
(3) Lehota na predkladanie ponúk nesmie byť kratšia ako 40 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu alebo odo dňa odoslania výzvy na predkladanie ponúk. Túto lehotu možno skrátiť o 5 dní, ak koncesionár umožňuje neobmedzený a priamy prístup elektronickými prostriedkami k súťažným podkladom a ku všetkým doplňujúcim podkladom.
(4) Ak nie sú súťažné podklady na vypracovanie ponuky alebo doplňujúce informácie poskytnuté v určených lehotách aj napriek tomu, že boli vyžiadané dostatočne vopred, alebo ak vypracovanie ponuky vyžaduje preskúmanie rozsiahlej dokumentácie alebo obhliadku miesta dodania predmetu zákazky, koncesionár primerane predĺži lehotu na predkladanie ponúk tak, aby sa záujemcovia mohli oboznámiť so všetkými informáciami, ktoré sú potrebné na vypracovanie ponuky.
(5) Koncesionár, ktorý nie je verejným obstarávateľom, nie je povinný uverejniť oznámenie o vyhlásení verejného obstarávania, ak zákazka na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služieb zadávaná tretím osobám spĺňa jednu z podmienok uvedených v § 58.
(6) Na obstarávateľa sa ustanovenie § 67 ods. 6 vzťahuje rovnako.

ŠTVRTÁ HLAVA
Zadávanie nadlimitných zákaziek obstarávateľom

§ 72
Obstarávateľ je povinný použiť na zadávanie nadlimitnej zákazky postup podľa druhej hlavy, ak nie je v tejto hlave ustanovené inak.

§ 73
(1) Postupy zadávania nadlimitných zákaziek sa nepoužijú
a) na nákup vody, ak ich zadáva obstarávateľ, ktorý vykonáva aspoň jednu z činností podľa § 8 ods. 4,
b) na dodávku energie alebo palív na výrobu energie, ak ich zadáva obstarávateľ, ktorý vykonáva aspoň jednu z činností podľa § 8 ods. 3 alebo § 8 ods. 9 písm. a).
(2) Postupy zadávania nadlimitných zákaziek sa nepoužijú ani na zadávanie zákaziek na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služieb za predpokladu, že minimálne 80% priemerného ročného obratu8a) dosiahnutého prepojeným podnikom za predchádzajúce tri roky tvorí poskytovanie takýchto dodávok tovaru, stavebných prác alebo služieb podnikom, s ktorými je prepojený a ktoré zadáva
a) obstarávateľ prepojenému podniku,
b) právnická osoba založená viacerými obstarávateľmi na vykonávanie niektorej z činností podľa § 8 ods. 3 až 9 podniku, ktorý je prepojený s jedným z týchto obstarávateľov.
(3) Prepojený podnik na účely zadávania zákaziek obstarávateľom je právnická osoba, ktorej účtovná závierka je konsolidovaná s účtovnou závierkou obstarávateľa podľa osobitného predpisu,15) alebo právnická osoba, na ktorú má obstarávateľ priamy alebo nepriamy rozhodujúci vplyv podľa § 8 ods. 1 písm. a) alebo ktorá má rozhodujúci vplyv na obstarávateľa, alebo ktorá spolu s obstarávateľom podlieha rozhodujúcemu vplyvu inej právnickej osoby na základe vlastníctva, finančného podielu alebo pravidiel, ktorými sa riadi.
(4) Ak priemerný ročný obrat8a) prepojeného podniku za predchádzajúce tri roky nemožno preukázať podľa odseku 2 z dôvodu jeho založenia alebo začatia vykonávania činnosti, preukáže sa najmä predpokladaným obratom8a).
(5) Ak tie isté alebo porovnateľné dodávky tovaru, stavebné práce alebo služby poskytuje viac ako jeden prepojený podnik, vezme sa do úvahy celkový obrat8a) z poskytovania dodávok tovaru, stavebných prác alebo služieb týmito prepojenými podnikmi.
(6) Postupy zadávania nadlimitných zákaziek sa nepoužijú na zadávanie zákaziek na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služieb, ktoré
a) zadáva právnická osoba založená viacerými obstarávateľmi na vykonávanie niektorej z činností podľa § 8 ods. 3 až 9 jednému z týchto obstarávateľov alebo
b) obstarávateľ ako jeden zo zakladateľov právnickej osoby podľa písmena a) zadáva tejto právnickej osobe za predpokladu, ak
1. táto právnická osoba bola založená na vykonávanie príslušnej činnosti najmenej na obdobie troch rokov a
2. spoločenská zmluva určuje, že obstarávatelia, ktorí sú jej zakladateľmi, zostanú jej členmi najmenej na obdobie troch rokov.

§ 74
Zákazky zahŕňajúce niekoľko činností
(1) Zákazka zahŕňajúca niekoľko činností sa riadi pravidlami platnými pre činnosť, na ktorú je v prevažnej miere určená; obstarávateľ nesmie rozdeliť zákazku s cieľom vyhnúť sa použitiu postupu zadávania nadlimitných zákaziek.
(2) Zákazka sa zadáva použitím postupu zadávania nadlimitných zákaziek verejným obstarávateľom, ak jej časť sa má riadiť týmto postupom a časť sa má riadiť postupom zadávania nadlimitných zákaziek obstarávateľom a objektívne nemožno určiť, na ktorú činnosť je zákazka v prevažnej miere určená.
(3) Zákazka sa zadáva použitím postupu zadávania nadlimitných zákaziek obstarávateľom, ak jej časť sa má riadiť týmto postupom a časť sa neriadi týmto postupom ani postupom zadávania nadlimitných zákaziek verejným obstarávateľom a objektívne nemožno určiť, na ktorú činnosť je zákazka v prevažnej miere určená.

§ 75
Hodnotenie niektorých ponúk na dodanie tovaru
(1) Obstarávateľ môže vylúčiť ponuku na dodávku tovaru, ak podiel výrobkov pochádzajúcich z tretej krajiny podľa osobitného predpisu16) predstavuje viac ako polovicu celkovej hodnoty výrobkov tvoriacich ponuku. Na účely posudzovania podielu výrobkov sa za výrobok považuje aj softvér používaný v zariadeniach telekomunikačných sietí.
(2) Ak sú pri vyhodnocovaní ponúk podľa § 35 dve alebo viaceré ponuky rovnocenné, uprednostní sa ponuka, ktorú nemožno vylúčiť podľa odseku 1, ak rozdiel v cenách nie je vyšší ako tri percentá.
(3) Ustanovenie odseku 2 sa nepoužije, ak by bol obstarávateľ v dôsledku toho povinný obstarať tovar s technickými vlastnosťami odlišnými od tovaru skôr získaného, ktorý nemožno použiť z dôvodu technických problémov v jeho prevádzkarni a údržbe, alebo preto, že by mu to spôsobilo neúmerne vysoké náklady.
(4) Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa vzťahujú aj na ponuky, v ktorých podiel výrobkov podľa odseku 1 pochádza z tretej krajiny, s ktorou Európska únia neuzavrela dvojstrannú alebo viacstrannú dohodu zabezpečujúcu porovnateľný a efektívny prístup dodávateľov z členských štátov na trhy tejto tretej krajiny.
(5) Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa nepoužijú, ak v súlade s rozhodnutím Rady Európskej únie je uzavretá viacstranná alebo dvojstranná dohoda s treťou krajinou, ktorá zaručuje dodávateľom z členských štátov porovnateľný a efektívny prístup na trh tejto krajiny, alebo ak iné nevyplýva zo záväzkov, ktoré má Európska únia alebo jej členské štáty k tejto krajine.

Uverejňovanie oznámení

§ 76
(1) Obstarávateľ uverejní pravidelné informatívne oznámenie aspoň raz za rok, ak
a) celková predpokladaná hodnota zákaziek na dodanie tovaru alebo rámcových dohôd na dodanie tovaru podľa skupín výrobkov, ktoré plánuje zadávať v nasledujúcich 12 mesiacoch, je najmenej 750 000 eur; skupina výrobkov sa určí odkazom na slovník obstarávania,
b) celková predpokladaná hodnota zákaziek na služby alebo rámcových dohôd na služby v každej kategórii služieb uvedených v prílohe č. 2, ktoré plánuje zadávať v nasledujúcich 12 mesiacoch, je najmenej 750 000 eur,
c) predpokladaná hodnota zákazky na uskutočnenie stavebných prác alebo rámcovej dohody na stavebné práce s uvedením hlavných charakteristík, ktorú plánuje zadávať v nasledujúcich 12 mesiacoch, sa rovná alebo je vyššia ako 5 000 000 eur.
(2) Obstarávateľ uverejní pravidelné informatívne oznámenie podľa odseku 1, ak ide
a) o tovar a služby, podľa možnosti čo najskôr po začatí kalendárneho roka,
b) o stavebné práce, podľa možnosti čo najskôr po schválení plánu zákaziek na uskutočnenie stavebných prác alebo rámcových dohôd na stavebné práce, ktoré plánuje obstarať.
(3) Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa nevzťahujú na priame rokovacie konanie.
(4) Obstarávateľ môže uverejniť alebo poslať na uverejnenie publikačnému úradu aj pravidelné informatívne oznámenie týkajúce sa dôležitých projektov, ktoré nie je povinný uverejniť. Ak takéto oznámenie uverejní, informácie v ňom uvedené nemusí opakovať v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania, postačí, ak uvedie, že toto oznámenie je doplňujúce oznámenie k zverejnenému pravidelnému informatívnemu oznámeniu.
(5) Obstarávateľ sprístupní na žiadosť záujemcu, ktorý prejaví záujem získať zákazku, technické požiadavky pravidelne uvádzané v zmluvách, ktorých predmetom je dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služieb, alebo technické požiadavky, ktoré plánuje uplatniť pri zadávaní zákazky, na ktorú sa vzťahuje pravidelné informatívne oznámenie podľa odsekov 1 a 2. Ak technické požiadavky vychádzajú z technických špecifikácií, ktoré sú dostupné, postačuje uvedenie odkazu na tieto technické špecifikácie.

§ 77
(1) Výzva na súťaž sa realizuje prostredníctvom
a) pravidelného informatívneho oznámenia s výzvou na súťaž,
b) oznámenia o kvalifikačnom systéme,
c) oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania.
(2) Ak ide o dynamický nákupný systém, je výzva na súťaž oznámením o vyhlásení verejného obstarávania podľa odseku 1 písm. c) v rámci tohto systému. Výzva na súťaž na zákazky zadávané na základe tohto systému je zjednodušeným oznámením o vyhlásení verejného obstarávania.

§ 78
(1) Ak výzvu na súťaž obstarávateľ realizuje prostredníctvom pravidelného informatívneho oznámenia s výzvou na súťaž, v takomto oznámení uvedie najmä
a) osobitne údaje o tovare, o stavebných prácach alebo o službách, ktoré budú predmetom zákazky,
b) informáciu o zadávaní zákazky na základe užšej súťaže alebo rokovacieho konania so zverejnením bez ich ďalšieho uverejňovania,
c) lehotu, v ktorej sa majú záujemcovia písomne prihlásiť.
(2) Pravidelné informatívne oznámenie s výzvou na súťaž sa uverejní najskôr 12 mesiacov pred dňom odoslania výzvy podľa odseku 3.
(3) Obstarávateľ pred vyhodnotením splnenia podmienok účasti vyzve všetkých záujemcov, aby opätovne potvrdili svoj záujem o účasť na základe podrobných informácií o predmete zákazky. Výzva obsahuje najmä
a) druh a množstvo predmetu zákazky vrátane uplatnenia možnosti doplňujúcich zákaziek, a ak je to možné, predpokladanú lehotu, do ktorej možno doplňujúcu zákazku uskutočniť; ak ide o opakované zákazky, druh a množstvo predmetu zákazky, a ak je to možné, predpokladanú lehotu, v ktorej budú neskoršie uverejnené oznámenia o súťažiach na dodávku tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služieb,
b) označenie, či ide o postup podľa užšej súťaže alebo rokovacieho konania so zverejnením,
c) dátum začatia alebo dátum skončenia dodania tovaru, uskutočnenia stavebných prác alebo poskytnutia služieb,
d) adresu a lehotu na predloženie žiadostí o účasť v súťaži, ako aj jazyk alebo jazyky, v ktorých musia byť žiadosti predložené,
e) adresu obstarávateľa a informácie potrebné na získanie súťažných podkladov a ďalších dokumentov,
f) ekonomické a technické podmienky, finančné záruky a ďalšie informácie požadované od záujemcov,
g) výšku a spôsob úhrady za poskytnutie súťažných podkladov, ak sa vyžaduje,
h) označenie zákazky; kúpa, lízing, prenájom alebo kúpa tovaru na splátky alebo akákoľvek ich kombinácia,
i) kritériá na vyhodnotenie ponúk a ich relatívnu váhu alebo poradie dôležitosti týchto kritérií, ak tieto informácie nie sú uvedené v pravidelnom informatívnom oznámení, súťažných podkladoch, vo výzve na predkladanie ponúk alebo vo výzve na rokovanie.
(4) Lehotu na predloženie žiadostí o účasť a lehotu na predkladanie ponúk obstarávateľ určí podľa § 82 a 84 alebo § 85 a 86.

§ 79
(1) V oznámení o výsledku verejného obstarávania môže obstarávateľ označiť informácie, ktoré nie sú určené na uverejnenie. Tieto informácie sa môžu týkať prijatých ponúk, úspešného uchádzača alebo cien; v zjednodušenej forme sa poskytujú len na štatistické účely.
(2) Ak ide o zákazky na výskumné a vývojové služby podľa § 88 písm. b), v oznámení o výsledku verejného obstarávania obstarávateľ môže obmedziť informácie určené na uverejnenie, ktoré sa týkajú povahy a množstva poskytovaných služieb, na odkaz na výskumné a vývojové služby.
(3) Ak ide o zákazky na výskumné a vývojové služby, pri ktorých zadávaní nemožno použiť podmienku uvedenú v § 88 písm. b), obstarávateľ môže z dôvodu ochrany dôverných obchodných informácií obmedziť informácie, ktoré sa majú poskytnúť a týkajú sa povahy a množstva takýchto služieb.
(4) Informácie uverejnené podľa odsekov 2 a 3 musia byť minimálne v takom rozsahu, v akom sa uverejnili v oznámení použitom ako výzva na súťaž. Ak ide o kvalifikačný systém, minimálne v takom rozsahu, v akom sú uvedené v zozname kvalifikovaných dodávateľov týchto služieb podľa § 80 ods. 6.

§ 80
Kvalifikačný systém
(1) Obstarávateľ môže vytvoriť a viesť kvalifikačný systém dodávateľov. Obstarávateľ, ktorý vytvoril kvalifikačný systém, umožní záujemcom, aby mohli kedykoľvek požiadať o kvalifikáciu.
(2) Zriadenie kvalifikačného systému musí byť predmetom oznámenia o kvalifikačnom systéme. Z oznámenia musí byť zrejmý jeho účel a dostupnosť pravidiel uplatňovania. Ak kvalifikačný systém má trvať dlhšie ako tri roky, oznámenie o kvalifikačnom systéme obstarávateľ zverejňuje ročne. Ak má kvalifikačný systém kratšiu dobu trvania, je postačujúce jeho počiatočné uverejnenie.
(3) Kvalifikačný systém, ktorý môže zahŕňať rôzne kvalifikačné stupne, musí byť vedený na základe objektívnych kritérií a pravidiel určených obstarávateľom. Ak kritériá a pravidlá vedenia kvalifikačného systému obsahujú technické požiadavky, tie sa uplatnia podľa § 34 a § 35a. Kritériá a pravidlá možno aktualizovať podľa potreby.
(4) Obstarávateľ určí podmienky účasti podľa § 32 ods. 2; splnenie podmienok účasti vyhodnocuje podľa § 33 ods. 2 a 9.
(5) Kritériá a pravidlá kvalifikačného systému obstarávateľ sprístupní na žiadosť záujemcu. Aktualizácia kritérií a pravidiel sa oznámi dotknutým dodávateľom. Ak obstarávateľ zistí, že kvalifikačný systém používaný inou osobou sa zhoduje s jeho požiadavkami, oznámi kvalifikovaným dodávateľom a záujemcom o kvalifikáciu názov tejto osoby.
(6) Obstarávateľ vedie zoznam kvalifikovaných dodávateľov. Zoznam kvalifikovaných dodávateľov môže byť rozdelený do kategórií podľa typu zákazky, pre ktorý je kvalifikácia platná.
(7) Pri vytváraní alebo vedení kvalifikačného systému obstarávateľ postupuje podľa odseku 2. Obstarávateľ informuje záujemcu o kvalifikáciu o svojom rozhodnutí týkajúcom sa jeho zaradenia do kvalifikačného systému najneskôr do šiestich mesiacov odo dňa doručenia žiadosti o zaradenie do kvalifikačného systému. Ak obstarávateľ rozhodne v lehote dlhšej ako štyri mesiace odo dňa doručenia žiadosti o zaradenie do kvalifikačného systému, musí v priebehu dvoch mesiacov odo dňa doručenia žiadosti informovať záujemcu o kvalifikáciu o dôvodoch oprávňujúcich ho na predĺženie tejto lehoty a o termíne, v ktorom rozhodne o prijatí alebo zamietnutí jeho žiadosti.
(8) Ak obstarávateľ zamietne žiadosť o zaradenie do kvalifikačného systému, musí informovať záujemcu o kvalifikáciu o svojom rozhodnutí najneskôr do 15 dní od prijatia rozhodnutia o zamietnutí jeho žiadosti s uvedením dôvodu podľa odseku 3.
(9) Obstarávateľ, ktorý vytvorí a vedie kvalifikačný systém, môže ukončiť kvalifikáciu dodávateľa len z dôvodov, ktoré vyplývajú z kritérií pre kvalifikačný systém podľa odseku 3. Úmysel ukončiť kvalifikáciu obstarávateľ vopred písomne oznámi kvalifikovanému dodávateľovi spolu s dôvodom alebo dôvodmi umožňujúcimi vykonať tento postup minimálne 15 dní pred dňom ukončenia jeho kvalifikácie.
(10) Ak obstarávateľ použije oznámenie o kvalifikačnom systéme ako výzvu na súťaž, záujemcovia v užšej súťaži alebo v rokovacom konaní so zverejnením sa vyberú z kvalifikovaných dodávateľov.

§ 81
Verejná súťaž
(1) Obstarávateľ postupuje pri verejnej súťaži podľa § 51 ods. 1 písm. a) a § 51 ods. 2 až 4. Obstarávateľ môže použiť postup podľa § 51 ods. 6.
(2) Ak obstarávateľ uverejnil pravidelné informatívne oznámenie najskôr 12 mesiacov a najneskôr 52 dní pred dňom odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania, lehota na predkladanie ponúk je najmenej 30 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu, nesmie byť však kratšia ako 22 dní.
(3) V dôsledku kumulatívneho účinku skrátenia lehoty na predkladanie ponúk podľa odseku 2 a § 51 ods. 2 lehota na predkladanie ponúk nesmie byť kratšia ako 15 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania publikačnému úradu.
(4) Ak obstarávateľ určí podmienky účasti, ich splnenie posúdi podľa § 33. Ponuky uchádzačov, ktorí splnili podmienky účasti, sa vyhodnocujú podľa § 42.

Užšia súťaž

§ 82
(1) Obstarávateľ môže znížiť počet záujemcov, ktorých vyzve na predloženie ponuky, pričom prihliada na to, aby umožnil hospodársku súťaž. Výber záujemcov sa uskutočňuje v súlade s objektívnymi pravidlami, ktoré sú dostupné zainteresovaným záujemcom. Tieto pravidlá môžu vychádzať z objektívnej potreby obstarávateľa znížiť počet záujemcov na úroveň, ktorá je opodstatnená potrebou vyvážiť charakter obstarávania so zdrojmi potrebnými na jeho uskutočnenie.
(2) V pravidelnom informatívnom oznámení s výzvou na súťaž alebo v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania obstarávateľ určí lehotu na predloženie žiadostí o účasť a podmienky účasti, ak sa určujú.
(3) Lehota na predloženie žiadostí o účasť nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania alebo pravidelného informatívneho oznámenia s výzvou na súťaž publikačnému úradu; lehota na predloženie žiadostí o účasť nesmie byť kratšia ako 15 dní.

§ 83
(1) Výzva na predkladanie ponúk obsahuje
a) miesto a lehotu určenú na vyžiadanie súťažných podkladov, ak nie sú už jej súčasťou, alebo odkaz na prístup k súťažným podkladom, ak obstarávateľ ponúka neobmedzený a priamy prístup elektronickými prostriedkami k súťažným podkladom,
b) výšku a spôsob úhrady za poskytnutie súťažných podkladov, ak sa vyžaduje,
c) lehotu na vyžiadanie doplňujúcich podkladov, kde to prichádza do úvahy, ako aj cenu a podmienky ich úhrady,
d) informáciu o uverejnení oznámenia použitého ako výzva na súťaž,
e) lehotu na predkladanie ponúk, miesto predkladania ponúk a jazyk alebo jazyky, v ktorých možno predkladať ponuky,
f) kritériá na vyhodnotenie ponúk, ak nie sú uvedené v oznámení použitom ako výzva na súťaž,
g) relatívnu váhu jednotlivých kritérií na vyhodnotenie ponúk alebo zostupné poradie dôležitosti kritérií, ak nie sú uvedené v oznámení použitom ako výzva na súťaž alebo v súťažných podkladoch,
h) uvedenie všetkých dokumentov, ktoré sa majú priložiť,
i) ďalšie potrebné informácie.
(2) Pri výzve na predkladanie ponúk obstarávateľ postupuje podľa § 53 ods. 3.

§ 84
(1) Obstarávateľ môže určiť lehotu na predkladanie ponúk dohodou s vybratými záujemcami len vtedy, ak všetci budú mať rovnaký čas na prípravu a predkladanie ponúk.
(2) Ak nemožno dosiahnuť dohodu o lehote na predkladanie ponúk podľa odseku 1, obstarávateľ určí lehotu, ktorá by nemala byť kratšia ako 24 dní odo dňa odoslania výzvy na predkladanie ponúk a nesmie byť kratšia ako 10 dní.
(3) Lehotu na predkladanie ponúk podľa odseku 2 možno skrátiť o 5 dní, ak obstarávateľ umožňuje neobmedzený a priamy prístup elektronickými prostriedkami k súťažným podkladom a ku všetkým doplňujúcim podkladom odo dňa uverejnenia oznámenia použitého ako výzva na súťaž, a nesmie byť kratšia ako 10 dní.
(4) Ak súťažné podklady a doplňujúce informácie nie sú poskytnuté v lehotách podľa § 38 a § 83 ods. 2 aj napriek tomu, že boli vyžiadané dostatočne vopred, alebo ak si vypracovanie ponuky vyžaduje preskúmanie rozsiahlej dokumentácie alebo obhliadku miesta dodania predmetu zákazky, obstarávateľ primerane predĺži lehotu na predkladanie ponúk tak, aby sa vybratí záujemcovia mohli oboznámiť so všetkými informáciami, ktoré sú potrebné na vypracovanie ponuky; to neplatí, ak lehota na predkladanie ponúk bola určená podľa odseku 1.

Rokovacie konanie so zverejnením

§ 85
(1) Obstarávateľ môže znížiť počet záujemcov, ktorých vyzve na rokovanie, pričom prihliada na to, aby umožnil hospodársku súťaž. Výber záujemcov sa uskutočňuje v súlade s objektívnymi pravidlami, ktoré sú dostupné zainteresovaným záujemcom. Tieto pravidlá môžu vychádzať z objektívnej potreby obstarávateľa znížiť počet záujemcov na úroveň, ktorá je opodstatnená potrebou vyvážiť charakter obstarávania so zdrojmi potrebnými na jeho uskutočnenie.
(2) V pravidelnom informatívnom oznámení s výzvou na súťaž alebo v oznámení o vyhlásení verejného obstarávania obstarávateľ určí lehotu na predloženie žiadostí o účasť a podmienky účasti, ak sa určujú.
(3) Lehota na predloženie žiadostí o účasť nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa odoslania oznámenia o vyhlásení verejného obstarávania alebo pravidelného informatívneho oznámenia s výzvou na súťaž publikačnému úradu; lehota na predloženie žiadostí o účasť nesmie byť kratšia ako 15 dní.

§ 86
(1) Výzva na predkladanie ponúk obsahuje náležitosti podľa § 83 ods. 1, miesto a predpokladaný termín rokovania o predloženej ponuke.
(2) Pri výzve na predkladanie ponúk obstarávateľ postupuje podľa § 53 ods. 3.
(3) Obstarávateľ môže určiť lehotu na predkladanie ponúk dohodou s vybratými záujemcami len vtedy, ak všetci budú mať rovnaký čas na prípravu a predkladanie ponúk.
(4) Ak nemožno dosiahnuť dohodu o lehote na predkladanie ponúk podľa odseku 3, obstarávateľ určí lehotu, ktorá by nemala byť kratšia ako 24 dní odo dňa odoslania výzvy na predkladanie ponúk a nesmie byť kratšia ako 10 dní.
(5) Lehotu na predkladanie ponúk podľa odseku 4 možno skrátiť o päť dní, ak obstarávateľ umožňuje neobmedzený a priamy prístup elektronickými prostriedkami k súťažným podkladom a ku všetkým doplňujúcim podkladom odo dňa uverejnenia oznámenia použitého ako výzva na súťaž, a nesmie byť kratšia ako desať dní.
(6) Ak súťažné podklady a doplňujúce informácie nie sú poskytnuté v lehotách podľa § 38 a podľa odseku 2, aj napriek tomu, že boli vyžiadané dostatočne vopred, alebo ak si vypracovanie ponuky vyžaduje preskúmanie rozsiahlej dokumentácie alebo obhliadku miesta dodania predmetu zákazky, obstarávateľ primerane predĺži lehotu na predkladanie ponúk tak, aby sa vybratí záujemcovia mohli oboznámiť so všetkými informáciami, ktoré sú potrebné na vypracovanie ponuky; toto sa nevzťahuje na prípady, ak lehota na predkladanie ponúk bola určená podľa odseku 3.

§ 87
Obstarávateľ rokuje s uchádzačmi o zmluvných podmienkach a v priebehu rokovania je povinný postupovať podľa § 57 ods. 7 a 9. Obstarávateľ môže postupovať podľa § 57 ods. 6 a 8, ak túto možnosť uvedie v oznámení použitom ako výzva na súťaž alebo v súťažných podkladoch.

Priame rokovacie konanie

§ 88
Priame rokovacie konanie môže obstarávateľ použiť len vtedy, ak je splnená aspoň jedna z týchto podmienok:
a) v predchádzajúcej verejnej súťaži, užšej súťaži alebo rokovacom konaní so zverejnením nebola predložená ani jedna ponuka alebo ani jedna z predložených ponúk nevyhovuje požiadavkám určeným obstarávateľom na predmet zákazky, alebo nebola predložená žiadna žiadosť o účasť a za predpokladu, že pôvodné podmienky zákazky sa podstatne nezmenia,
b) zákazka je určená výlučne na výskumné, experimentálne, študijné alebo vývojové účely a nie na účely zabezpečenia zisku alebo na krytie nákladov vynaložených na výskum a vývoj; zadávanie takejto zákazky nesmie byť prekážkou pre súťažné zadávanie nasledujúcich zákaziek, ktoré sú určené najmä na tieto účely,
c) tovar, stavebné práce alebo služby z technických dôvodov, umeleckých dôvodov alebo z dôvodov vyplývajúcich z výhradných práv12) môže poskytnúť len určitý dodávateľ,
d) zákazka na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služby sa zadáva z dôvodu mimoriadnej udalosti nespôsobenej obstarávateľom, ktorú nemohol predvídať a vzhľadom na vzniknutú časovú tieseň nemožno uskutočniť verejnú súťaž, užšiu súťaž ani rokovacie konanie so zverejnením; za mimoriadnu udalosť sa považuje najmä živelná pohroma, havária alebo situácia bezprostredne ohrozujúca život alebo zdravie ľudí alebo životné prostredie; ďalšie súvisiace zákazky sa zadávajú postupmi verejného obstarávania s využitím zrýchlených postupov, ak je to možné,
e) ide o dodávku doplňujúceho tovaru od pôvodného dodávateľa určeného na čiastočné nahradenie obvyklého tovaru alebo zariadenia alebo na rozšírenie už dodaného tovaru alebo zariadenia, ak by zmena dodávateľa nútila obstarávateľa získavať materiál rozdielnych technických charakteristík, ktorý by spôsoboval nezlučiteľnosť alebo neprimerané technické ťažkosti v prevádzke alebo v údržbe,
f) ide o doplňujúce stavebné práce alebo služby nezahrnuté do pôvodnej zmluvy, ktorých potreba vyplynula dodatočne z nepredvídateľných okolností, a zákazka sa zadáva pôvodnému dodávateľovi, ktorý pôvodnú zmluvu realizuje, ak doplňujúce stavebné práce alebo služby sú nevyhnutné na plnenie pôvodnej zmluvy a
1. nie sú technicky alebo ekonomicky oddeliteľné od pôvodného plnenia zmluvy bez toho, aby to obstarávateľovi nespôsobilo neprimerané ťažkosti, alebo
2. sú technicky alebo ekonomicky oddeliteľné od pôvodného plnenia zmluvy, ale sú nevyhnutné na splnenie pôvodnej zmluvy,
g) ide o nové stavebné práce spočívajúce v opakovaní rovnakých alebo porovnateľných stavebných prác uskutočňovaných pôvodným dodávateľom za predpokladu, že
1. sú v súlade so základným projektom a pôvodná zákazka bola zadávaná na základe verejnej súťaže, užšej súťaže alebo rokovacieho konania so zverejnením,
2. informácia o zadávaní zákazky priamym rokovacím konaním bola už súčasťou oznámenia použitého ako výzva na súťaž pri zadávaní pôvodnej zákazky a
3. predpokladaná hodnota opakovaných stavebných prác sa zahrnie do celkovej predpokladanej hodnoty zákazky na uskutočnenie stavebných prác,
h) ide o obstaranie tovaru, ktorého ceny sú kótované a ktorý sa kupuje na komoditnej burze,
i) ide o zákazky zadávané na základe rámcovej dohody,
j) ide o obstaranie tovaru za mimoriadne výhodnú cenu, ktorá je nižšia ako trhová cena a je ponúkaná len v určitom krátkom časovom období,
k) ide o obstaranie tovaru ponúkaného za obzvlášť výhodných podmienok od likvidátora, od správcu alebo od exekútora,
l) ide o záujemcu, ktorého návrh vyhodnotila porota ako víťazný alebo jeden z víťazných v súťaži návrhov; ak je viac víťazných účastníkov, na rokovania musí obstarávateľ vyzvať všetkých.

§ 89
Obstarávateľ vyzve na rokovanie jedného alebo viacerých vybratých záujemcov v závislosti od podmienky podľa § 88, s ktorými rokuje o podmienkach zmluvy, najmä o technických, administratívnych a finančných podmienkach. Obstarávateľ postupuje podľa § 59 ods. 2 až 5.

§ 90
Rámcová dohoda
(1) Na uzavretie rámcovej dohody obstarávateľ použije postupy zadávania zákaziek podľa tejto časti zákona.
(2) Obstarávateľ môže považovať rámcovú dohodu za zmluvu na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služieb.
(3) Ak obstarávateľ uzavrel rámcovú dohodu podľa tejto časti zákona, môže na základe rámcovej dohody zadávať zákazku podľa § 88 písm. i).
(4) Rámcová dohoda nesmie brániť čestnej hospodárskej súťaži.


TRETIA ČASŤ
Postupy pri podlimitných zákazkách

§ 91
Úvodné ustanovenia
(1) Pri podlimitných zákazkách verejný obstarávateľ
a) postupuje podľa § 96 až 99, ak ide o dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby bežne dostupných na trhu,
b) postupuje podľa § 100 až 102, ak ide o
1. iné tovary, stavebné práce alebo služby, než podľa písmena a),
2. zákazku v oblasti obrany a bezpečnosti, alebo
3. verejného obstarávateľa podľa § 6 ods. 1 písm. b) alebo právnickú osobu podľa § 6 ods. 2, ktorá je úplne alebo z väčšej časti financovaná alebo kontrolovaná verejným obstarávateľom podľa § 6 ods. 1 písm. b), alebo v ktorej tento verejný obstarávateľ vymenúva alebo volí viac ako polovicu členov jej riadiaceho orgánu alebo kontrolného orgánu, ak im technické možnosti objektívne neumožňujú postupovať podľa písmena a),
(2) Pri použití postupu podľa odseku 1 písm. a) nie je možné zadať koncesiu a je možné uzavrieť rámcovú dohodu najviac na 12 mesiacov.
(3) Osoba podľa § 7 postupuje pri podlimitných zákazkách s využitím elektronického trhoviska ako verejný obstarávateľ.

Podlimitné zákazky s využitím elektronického trhoviska

§ 96
(1) Podmienkou na zverejnenie ponuky na elektronickom trhovisku je registrácia podľa tohto zákona.
(2) Registrovaný uchádzač alebo záujemca je oprávnený kedykoľvek zverejniť na elektronickom trhovisku ponuku tovarov, stavebných prác alebo služieb bežne dostupných na trhu, pričom je povinný ich zaradiť do príslušnej časti podľa klasifikácie tovaru, stavebných prác alebo služieb a uviesť najmenej cenu alebo jednotkovú cenu plnenia, lehotu začatia poskytovania plnenia alebo dodania plnenia a miesto, kde je schopný plnenie dodať. Zverejnená ponuka je návrhom na uzavretie zmluvy voči vopred neurčenému verejnému obstarávateľovi, a to za podmienok a spôsobom podľa tohto zákona a obchodných podmienok elektronického trhoviska.
(3) Verejný obstarávateľ môže predbežne akceptovať ponuku s najnižšou cenou, zverejnenú na elektronickom trhovisku, ak pre rovnaký alebo ekvivalentný tovar, stavebné práce alebo služby sú zverejnené v čase akceptovania aspoň tri ponuky.
(4) Po predbežnom akceptovaní ponuky podľa odseku 3 je všetkým registrovaným uchádzačom alebo záujemcom, ktorí v osobnom profile majú uvedený údaj o rovnakej klasifikácii tovaru, stavebných prác alebo služieb [§ 9d ods. 6 písm. c)], v akej bola predbežne akceptovaná ponuka, ako aj všetkým registrovaným uchádzačom alebo záujemcom, ktorí si o tejto udalosti zvolili možnosť zasielania informácií, zaslaná na adresu elektronickej komunikácie [§ 9d ods. 6 písm. a)] informácia o predbežnom akceptovaní ponuky podľa odseku 3.
(5) Po predbežnom akceptovaní ponuky podľa odseku 3 je v lehote, ktorú určí verejný obstarávateľ a ktorá nesmie byť kratšia, než 72 hodín, je každý registrovaný uchádzač alebo záujemca oprávnený predložiť verejnému obstarávateľovi ponuku na tovar, stavebné práce alebo služby, ktoré sú totožné alebo ekvivalentné s tými, ktorých ponuka bola predbežne akceptovaná; predkladanie ponúk sa realizuje spôsobom, ktorý umožňuje každému vidieť, aká nová ponuka bola predložená. Lehota podľa prvej vety neplynie počas štátnych sviatkov a dní pracovného pokoja; ustanovenie § 9c ods. 10 sa nepoužije.
(6) Po uplynutí lehoty podľa odseku 5 verejný obstarávateľ akceptuje ponuku s najnižšou cenou z ponúk, predložených podľa odseku 5 a ponuky, predbežne akceptovanej podľa odseku 3.
(7) Akceptovanie podľa odseku 6 je prejavom vôle verejného obstarávateľa uzatvoriť zmluvu na plnenie, ktorým je dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, ktoré boli predmetom akceptovanej ponuky, a to za podmienok, uvedených v tejto ponuke a v obchodných podmienkach elektronického trhoviska.
(8) Ministerstvo vnútra zabezpečí, aby vo verejnom obstarávaní prostredníctvom elektronického trhoviska bol až do uzatvorenia zmluvy uchádzač alebo záujemca identifikovaný výlučne bezvýznamovým identifikátorom a po predbežnej akceptácii podľa odseku 3 až do uzatvorenia zmluvy bola zverejňovaná vždy len jedna ponuka, a to v danom čase s najnižšou cenou.

§ 97
(1) Verejný obstarávateľ nemusí použiť postup podľa § 96, pričom v takom prípade
a) zadá zákazku jej zverejnením na elektronickom trhovisku v časti, zodpovedajúcej klasifikácii tovaru, stavebných prác alebo služieb; verejný obstarávateľ môže primerane použiť ustanovenia § 34 a 35,
b) registrovaní uchádzači a záujemcovia predkladajú ponuky prostredníctvom elektronického trhoviska,
(2) Pri postupe podľa odseku 1 sa ustanovenia § 96 ods. 4 až 8 použijú primerane.

§ 98
Ak v predchádzajúcom postupe podľa § 97 nebola predložená ani jedna ponuka alebo ani jedna z predložených ponúk nevyhovuje požiadavkám určeným verejným obstarávateľom na predmet zákazky a za predpokladu, že pôvodné podmienky zadávania zákazky sa podstatne nezmenia, postupuje verejný obstarávateľ podľa § 100.

§ 99
(1) Verejný obstarávateľ pri postupe podľa § 91 ods. 1 písm. a) postupuje podľa prvej časti, ak nie je v § 96 až 99 ustanovené inak, pričom postupuje tak, aby náklady vynaložené na predmet zákazky boli primerané jeho kvalite a cene.
(2) Verejný obstarávateľ je povinný zverejniť raz štvrťročne v profile súhrnnú správu o zákazkách podľa § 91 ods. 1 písm. a) s cenami vyššími ako 1 000 eur, v ktorej pre každú zákazku uvedie najmä
a) hodnotu zákazky,
b) predmet zákazky,
c) identifikáciu úspešného uchádzača.
(3) Pri zákazke podľa § 91 ods. 1 písm. a) sa nevyžaduje písomná forma zmluvy okrem prípadov, v ktorých to vyžaduje zákon. Výsledok verejného obstarávania sa neposiela úradu.
(4) Ministerstvo vnútra zabezpečí prostredníctvom funkcionality elektronického trhoviska zverejnenie každej zmluvy, ktorá sa uzatvorila postupom podľa § 96 až 99 v Centrálnom registri zmlúv;12b) na tento účel poskytne Úrad vlády Slovenskej republiky ministerstvu vnútra potrebnú súčinnosť.
(5) Verejný obstarávateľ eviduje všetky doklady a dokumenty a uchováva ich päť rokov po uzavretí zmluvy.

Podlimitné zákazky bez využitia elektronického trhoviska

§ 100
(1) Pri zadávaní podlimitných zákaziek verejný obstarávateľ postupuje podľa prvej časti a
a) určí predpokladanú hodnotu zákazky podľa podmienok platných v čase odoslania výzvy na predkladanie ponúk,
b) vyžaduje na preukázanie splnenia podmienok účasti doklady podľa § 26 ods. 2, prípadne ďalšie doklady, ktorými sa preukazuje finančné a ekonomické postavenie a technická alebo odborná spôsobilosť podľa § 27 až 30, a určí ich v súlade s § 32 ods. 6; § 32 ods. 10 a 11 sa použije primerane,
c) posudzuje splnenie podmienok účasti podľa § 33 a v súlade s výzvou na predkladanie ponúk; v prípade skupiny dodávateľov sa použije § 31,
d) vypracuje súťažné podklady podľa § 34 a uverejní ich v profile v členení podľa jednotlivých verejných obstarávaní, a to po dobu piatich rokov odo dňa uverejnenia výzvy na predkladanie ponúk okrem častí súťažných podkladov, ktoré obsahujú informácie alebo dokumenty chránené podľa zákona; ak verejný obstarávateľ povoľuje predloženie variantných riešení, postupuje podľa § 37 primerane,
e) poskytne vysvetlenie údajov uvedených vo výzve na predkladanie ponúk alebo v súťažných podkladoch bezodkladne, najneskôr do piatich pracovných dní od doručenia žiadosti o vysvetlenie, všetkým zainteresovaným záujemcom; záujemca môže požiadať o vysvetlenie najneskôr šesť pracovných dní pred uplynutím lehoty na predkladanie ponúk,
f) ak ide o zákazku, pri ktorej
1. môže podať námietky aj iná osoba než orgán štátnej správy podľa § 137 ods. 2 písm. b), na predkladanie ponúk sa použije § 39 a na otváranie ponúk § 41,
2. nemôže podať námietky iná osoba než orgán štátnej správy podľa § 137 ods. 2 písm. b), otvára ponuky na mieste a v čase uvedenom vo výzve na predkladanie ponúk a spôsobom podľa odseku 6,
g) je povinný na vyhodnotenie ponúk zriadiť komisiu, ak je predpokladaná hodnota zákazky vyššia než 40 000 eur, ak ide o dodanie tovaru alebo poskytnutie služieb a 200 000 eur, ak ide o uskutočnenie stavebných prác; pri jej zriaďovaní postupuje podľa § 40,
h) postupuje pri vyhodnocovaní ponúk podľa § 42 a podľa kritérií uvedených vo výzve na predkladanie ponúk podľa § 35,
i) po vyhodnotení ponúk postupuje podľa § 44 primerane a pri uzavretí zmluvy postupuje podľa § 45 primerane; pri zrušení postupu zadávania zákazky použije § 46,
j) určí lehotu na predkladanie ponúk tak, aby zahŕňala čas potrebný na vypracovanie ponúk a vysvetľovanie súťažných podkladov; lehota nesmie byť kratšia ako 20 dní odo dňa odoslania výzvy na predkladanie ponúk úradu,
k) určí lehotu viazanosti ponúk tak, že zohľadní čas potrebný na vyhodnotenie ponúk a uzavretie zmluvy s úspešným uchádzačom,
l) postupuje podľa § 49a ods. 1 písm. b) až f) a odsekov 3 až 5,
m) môže vytvoriť a viesť kvalifikačný systém dodávateľov podľa § 80.
(2) Výzvu na predkladanie ponúk verejný obstarávateľ pošle úradu spôsobom podľa § 23 ods. 1. Výzva na predkladanie ponúk obsahuje
a) údaje o verejnom obstarávateľovi a ďalšie kontaktné údaje najmä adresu a kontaktné miesto, kde možno získať ďalšie informácie,
b) informácie o predmete zákazky najmä názov a druh zákazky, miesto dodania tovaru, uskutočnenia stavebných prác alebo poskytnutia služby, stručný opis predmetu zákazky,
c) predpokladanú hodnotu predmetu zákazky,
d) miesto a lehotu určenú na vyžiadanie súťažných podkladov alebo odkaz na prístup k súťažným podkladom,
e) podmienky účasti vo verejnom obstarávaní,
f) kritériá na vyhodnotenie ponúk,
g) označenie, či sa použije elektronická aukcia,
h) lehotu na predkladanie ponúk a miesto predkladania ponúk,
i) informáciu, či je zákazka vyhradená pre chránené dielne alebo chránené pracoviská,
j) dátum, čas a miesto otvárania ponúk,
k) trvanie zmluvy alebo lehoty dodania tovaru, uskutočnenia stavebných prác alebo poskytnutia služieb,
l) doplňujúce informácie, ak sú potrebné,
m) dátum odoslania výzvy na predkladanie ponúk.
(3) Verejný obstarávateľ je povinný pri zadávaní podlimitnej zákazky použiť elektronickú aukciu podľa § 43, ak ide o zákazku na dodanie tovaru bežne dostupného na trhu; ak ide o inú zákazku, môže použiť elektronickú aukciu.
(4) Vo výzve na predkladanie ponúk verejný obstarávateľ môže vyhradiť právo účasti len záujemcom, ktorí majú štatút chránenej dielne alebo chráneného pracoviska.
(5) Výzvu na predkladanie ponúk vypracovanú a poslanú podľa odseku 2 uverejní úrad vo vestníku do piatich dní odo dňa odoslania výzvy. Výzva na predkladanie ponúk sa po takom uverejnení posiela najmenej trom vybraným záujemcom. Dátum odoslania preukazuje verejný obstarávateľ.
(6) Ak ide o zákazku, pri ktorej nemôže podať námietky iná osoba, než orgán štátnej správy podľa § 137 ods. 2 písm. b),
a) verejný obstarávateľ je povinný umožniť účasť na otváraní ponúk všetkým uchádzačom, ktorí predložili ponuku v lehote na predkladanie ponúk,
b) pred otvorením ponúk sa overí neporušenosť ponúk,
c) verejný obstarávateľ alebo komisia zverejní obchodné mená, sídla alebo miesta podnikania všetkých uchádzačov a ich návrhy na plnenie kritérií, ktoré sa dajú vyjadriť číslicou, určených verejným obstarávateľom na vyhodnotenie ponúk; ostatné údaje uvedené v ponuke sa nezverejňujú,
d) každú otvorenú ponuku komisia označí poradovým číslom v tom poradí, v akom bola predložená,
e) verejný obstarávateľ najneskôr do piatich dní odo dňa otvárania ponúk pošle všetkým uchádzačom, ktorí predložili ponuky v lehote na predkladanie ponúk, zápisnicu z otvárania ponúk; zápisnica obsahuje údaje zverejnené podľa písmena c),
f) ak je ponuka predložená elektronicky, musí byť predložená oznámených komunikačných formátoch a oznámeným spôsobom tak, aby bola zabezpečená pred zmenou jej obsahu, vrátane kódovania a šifrovania, ak sa vyžaduje, a tak, aby obsah ponuky bolo možné sprístupniť až po uplynutí lehoty na predkladanie ponúk, pričom otváraním ponúk sa rozumie sprístupnenie ponuky komisii; verejný obstarávateľ vylúči uchádzača, ak obsah jeho ponuky nie je možné sprístupniť,
g) pri použití elektronickej aukcie je otváranie ponúk neverejné a zápisnica sa neodosiela.
(7) Ak ide o zákazku na poskytnutie služieb, ktorých predmetom sú poradenské služby v oblasti riadenia a s nimi súvisiace služby, právnické služby, vzdelávanie a profesionálne vzdelávanie, služby, ktorých predmetom je výkon stavebného dozoru alebo ostatné služby podľa prílohy č. 3, kategória 27, pri ktorých je kvalita ich poskytnutia závislá najmä od kvalifikácie a skúseností fyzickej osoby, ktorá ich poskytuje alebo v mene alebo za právnickú osobu osobne vykonáva, verejný obstarávateľ
a) môže použiť ako kritérium na vyhodnotenie ponúk aj podmienky účasti a predchádzajúce skúsenosti s uchádzačom alebo záujemcom, a to aj vo vzťahu k fyzickej osobe, ktorá tieto služby poskytuje alebo v mene alebo za právnickú osobu osobne vykonáva,
b) nie je povinný použiť elektronickú aukciu a
c) môže uzatvoriť zmluvu s ktorýmkoľvek uchádzačom, ktorý splní podmienky účasti, umiestni sa na niektorom z prvých troch miest v poradí uchádzačov a jeho ponuka neobsahuje hodnotu plnenia o viac než 20%, než je hodnota plnenia uchádzača, ktorý sa umiestnil ako prvý v poradí.
(8) Povinnosti podľa § 45 súvisiace s registrom konečných užívateľov výhod sa vzťahujú na podlimitnú zákazku zadávanú bez využitia elektronického trhoviska.

§ 101
(1) Verejný obstarávateľ vyzve na rokovanie jedného alebo viacerých vybratých záujemcov, s ktorými rokuje o podmienkach zmluvy, ak
a) spĺňa aspoň jednu z podmienok uvedených v § 58 písm. b), d) až i),
b) v predchádzajúcom postupe podľa § 100 nebola predložená ani jedna ponuka alebo ani jedna z predložených ponúk nevyhovuje požiadavkám určeným verejným obstarávateľom na predmet zákazky, a za predpokladu, že pôvodné podmienky zadávania zákazky sa podstatne nezmenia,
c) zákazka na dodanie tovaru, na uskutočnenie stavebných prác alebo na poskytnutie služby sa zadáva z dôvodu mimoriadnej udalosti nespôsobenej verejným obstarávateľom, ktorú nemohol predvídať, a vzhľadom na vzniknutú časovú tieseň nemožno postupovať podľa § 96 a 97 alebo § 100; za mimoriadnu udalosť sa považuje najmä živelná pohroma, havária alebo situácia bezprostredne ohrozujúca život alebo zdravie ľudí alebo životné prostredie alebo
d) ide o nové stavebné práce alebo služby spočívajúce v opakovaní rovnakých alebo porovnateľných stavebných prác alebo služieb realizovaných pôvodným dodávateľ