Hatályos 2022. augusztus 1-től
Tt. 270/1995.
Törvény
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMNYELVÉRŐL
Kelt: 1995. november 15.
Módosítva:
Tt. 260/1997., hatályos 1997. október 4-től
Tt. 5/1999., hatályos 1999. január 21-től
Tt. 184/1999., hatályos 1999. szeptember 1-től
Tt. 24/2007., hatályos 2007. februára 1-től
Tt. 318/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 35/2011., hatályos 2011. március 1-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 373/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 264/2022., hatályos 2022. augusztus 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa abból a tényből kiindulva, hogy a szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségét kifejező legfontosabb ismertetőjegy, kulturális örökségének legbecsesebb értéke és a Szlovák Köztársaság szuverenitásának kifejezője, valamint állampolgárainak általános érintkezési eszköze, amely szavatolja szabadságukat és egyenlőségüket jogaikban és méltóságukban1) a Szlovák Köztársaság területén, az alábbi törvényt alkotta:
1. §
Bevezető rendelkezés
(1) A Szlovák Köztársaság területén a szlovák nyelv az államnyelv.2)
(2) A szlovák nyelv előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén használt többi nyelvekkel szemben.
(3) Jelen törvény nem szabályozza a liturgikus nyelvek használatát. E nyelvek használatát az egyházak és vallási közösségek előírásai szabályozzák.3)
(4) Amennyiben ez a törvény másképpen nem rendelkezik, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használatára külön előírások vonatkoznak.4)
2. §
Az államnyelv és védelme
(1) Az állam
a) az oktatási, tudományos és információs rendszerekben olyan feltételeket alakít ki, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára szóban és írásban elsajátíthassa és használhassa az államnyelvet,
b) kialakítja feltételeit az államnyelv, az államnyelv történeti fejlődése tudományos kutatásának, a nyelvjárások és a társadalmi nyelvváltozatok kutatásának, gondoskodik az államnyelv kodifikálásáról és a nyelvi kultúra emeléséről.
(2) Az államnyelv kodifikált változatát a szakmai szlovakisztikai kutatóintézetek és az államnyelv területe szakértőinek kezdeményezésére a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (továbbiakban csak „Kulturális Minisztérium”) hagyja jóvá és teszi közzé a honlapján.
(3) Az államnyelv kodifikált változatába történő, annak szabályszerűségeivel ellentétes bármilyen beavatkozás megengedhetetlen.
3. §
Az államnyelv használata hivatalos érintkezésben
(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek, az egyéb közigazgatási szervek, az általuk alapított jogi személyek és a törvénnyel alapított jogi személyek5) hivatalos érintkezésben az államnyelvet használják, valamint alkalmazottaik, állami alkalmazottaik, az önkormányzati rendőrség tagjai, a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek (a továbbiakban csak „fegyveres erők”), a fegyveres rendvédelmi testületeknek és más fegyveres testületeknek és a Tűzoltó és Mentőszolgálatnak tagjai kötelesek ismerni és a hivatalos érintkezésben használni az államnyelvet, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás5aa) szerinti használatát hivatalos érintkezésben, és más nyelvek használatát a külfölddel való hivatalos érintkezés során a nemzetközi kapcsolatokban bevett gyakorlattal összhangban.
(2) Államnyelven
a) hirdetik ki a törvényeket, a kormányrendeleteket és az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokat – beleértve a területi önkormányzat szerveinek előírásait is –, adják ki a határozatokat és egyéb közokiratokat, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek és idegen nyelveknek külön előírás szerinti használatát.5b)
b) folynak az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek tanácskozásai; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát.5c)
c) vezetik az összes hivatali ügyiratot (anyakönyvek, jegyzőkönyvek, határozatok, statisztikák, nyilvántartások, mérleg, hivatalos feljegyzések, nyilvánosságnak szóló tájékoztatás stb.), valamint az egyházaknak és vallási közösségeknek a nyilvánosságnak szánt ügyiratait; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát.5aa)
d) vezetik a települési krónikákat. Az esetleges másnyelvű változatnak tartalmilag azonosnak kell lennie az államnyelvű változattal, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát.5d)
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek minden információs rendszerben és az egymás közötti kapcsolatban is az államnyelvet használják, az államnyelv mellett az információs rendszerekben más nyelvet is használhatnak, amennyiben külön előírás6a) így rendelkezik.
(4) Természetes személy és jogi személy az (1) bekezdés szerinti szervvel való hivatalos érintkezésben és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezésben az államnyelvet használja, amennyiben ez a törvény, külön előírás, vagy törvény által meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.6b) Az a személy, akinek anyanyelve az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelel, az (1) bekezdés szerinti szervvel és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezésben használhatja anyanyelvét. Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek kötelesek elfogadni az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelelő nyelvű okiratot, amennyiben a Cseh Köztársaság illetékes szervei által kiadott vagy hitelesített okiratról van szó.
(5) A Szlovák Köztársaság minden állampolgárának joga van arra, hogy utónevét és családi nevét7) a szlovák helyesírás szabályainak megfelelő névformára illetékmentesen módosíttassa. Azon polgárok, akik nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, utó- és családnevüket hivatalos érintkezésben külön előírásban meghatározott feltételek szerint használják.7aa)
3a. §
Az államnyelv használata a földrajzi nevek területén
Államnyelven tüntetik fel a települések és azok részeinek neveit,7a) az utcák és más közterületek neveit, más földrajzi neveket,7b) valamint az állami térképészeti munkák adatait, beleértve az ingatlan-nyilvántartási (kataszteri) térképeket is; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát.7c)
4. §
Az államnyelv használata az oktatásügyben
(1) Az államnyelv oktatása minden alapiskolában és középiskolában kötelező. Az államnyelvtől eltérő nyelv külön előírások5a) szabályozta mértékben oktatási és vizsgáztatási nyelv.
(2) A külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén működő valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és írásban ismerni és használni.
(3) A teljes pedagógiai dokumentációt és a további dokumentációt az iskolákban és az oktatási intézményekben államnyelven vezetik. Azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén8a) folyik, a pedagógiai dokumentációt kétnyelvűen vezetik, mégpedig államnyelven és az adott nemzeti kisebbség nyelvén.8b) A további dokumentáció terjedelmét, amelyet nem kell államnyelven vezetni azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén8a) folyik, általános érvényű jogi előírás állapítja meg, amelyet a Kulturális Minisztérium az Iskola-, tudomány-, kutatás- és sportügyi Minisztériummal való megegyezést követően ad ki.
(4) A Szlovák Köztársaságban az oktató-nevelő tevékenység során használt tankönyveket és oktatási segédanyagokat szlovák nyelven adják ki, ez alól kivételt a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén és más idegen nyelven folyó oktatás céljaira készült tankönyvek és oktatási segédanyagok képeznek. Ezek kiadását és használatát külön előírások szabályozzák.9)
(5) Az (1), (2) és (4) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az államnyelv használatára a felsőoktatásban, az államnyelvtől eltérő más nyelveknek tantárgyként való oktatására vagy az államnyelvtől eltérő nyelvnek nevelési és oktatási nyelvként5a) való használatára, sem pedig a felsőoktatásban használt tankönyvekre és oktatási segédanyagokra.
5. §
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyes területein
(1) A rádiós programszolgáltatás közvetítése9a) és televíziós programszolgáltatás közvetítése9b) a Szlovák Köztársaság területén államnyelven történik az alábbiak közvetítésének kivételével
a) más nyelvű televíziós műsorok9c) vagy a televíziós műsorszolgáltatás más elemei államnyelvű feliratozással vagy azok közvetlenül megelőző vagy következő államnyelvű sugárzásával,
b) más nyelvű rádióműsorok vagy a rádiós műsorszórás más elemei közvetlenül megelőző vagy következő államnyelvű sugárzásával, valamint a regionális vagy helyi rádiós műsorokban vagy a rádiós műsorszórás más elemeiben a nemzeti kisebbség tagjai számára készült rádiós műsorok, beleértve az élő adásban közvetített rendezvényeket,
c) Szlovákia Rádiója és Televíziója rádiós műsorszolgáltatásának külföldi sugárzásra szánt kulturális és tájékoztató műsorai,10)
d) televíziós és rádiós nyelvtanfolyamok és a hasonló célú műsorok,
e) az eredeti szöveggel előadott zeneművek,
f) nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein történő közvetítés Szlovákia Rádiója és Televíziója rádióműsoraiban,11)
g) a műsorszórással terjesztett audiovizuális művek vagy művészeti teljesítmények hangfelvételeinek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő eredeti nyelven történő közvetítése,11a)
h) audiovizuális művek, amelyeknek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelvű szinkronja 2008. január 1-je előtt lett elkészítve, és amelyek a Szlovák Köztársaság területén 2008. január 1-je le adásba kerültek,
i) az egyes személyeknek eredeti nyelvi megnyilvánulásai az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelven a hír-, publicisztikai és szórakoztató televíziós vagy rádiós műsorok keretében,
j) rendezvények élő adásban való közvetítése az államnyelvbe történő szimultán tolmácsolással másnyelvű műsor keretében.
(2) A 12 éven aluli kiskorúak számára készült műsorszórással terjesztett másnyelvű audiovizuális művet az államnyelvre kell szinkronizálni, kivéve a nemzeti kisebbségek nyelvein sugárzott a 12 éven aluli kiskorúak számára készült audiovizuális mű (1) bekezdés a) pontja szerinti másnyelvű televíziós műsorok vagy a televíziós műsorszolgáltatás más elemei keretében történő sugárzását.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a külön jogszabály11b) szerinti autorizációval rendelkező rádiós műsorszolgáltatás műsorközvetítőjére, amely nemzeti kisebbség nyelvén vagy az Európai Unió olyan hivatalos nyelvén szór, amely nem a Szlovák Köztársaság államnyelve.
(4) A nyilvánosság tájékoztatására szánt közleményeket helyi rádión vagy más technikai berendezéseken keresztül államnyelven teszik közzé, ezeket a közleményeket más nyelven is közzé lehet tenni, az államnyelven történő közzétételüket követően.
(5) A nyilvánosság számára készült kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjai államnyelven jelennek meg, kivéve azokat, amelyek nemzeti kisebbségek nyelvén jelennek meg, az ilyen nemzeti kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak vagy programnak alapinformációkat kell tartalmaznia államnyelven. Az államnyelven megjelent előző mondat szerinti nyomtatványok, katalógusok és programok tartalmazhatnak más nyelvű szövegváltozatokat is szükség szerinti terjedelemben, amelyek alapvetően tartalmilag azonosak az államnyelvi szövegváltozattal és csak az államnyelvi szövegváltozat után következnek.
(6) A kulturális és nevelési-oktatási célú rendezvények államnyelven valósulnak meg. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok, vendégszereplő külföldi művészek és az idegen nyelvek oktatására irányuló nevelési-oktatási célú rendezvények, akárcsak az eredeti szöveggel előadott zeneművek és színdarabok, valamint irodalmi művek előadása eredeti nyelven. A programok kísérő felvezetése államnyelven is megvalósul, kivétel képez ez alól a jelen bekezdés második mondata szerinti műsorok felvezetése, amennyiben ezek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelven valósulnak meg.
(7) Az emlékművek, síremlékek és emléktáblák feliratait államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelveken is tartalmaznak szöveget, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveget egyenlő vagy kisebb betűmérettel tüntetik fel, mint az államnyelvű szöveget. Az építtető a Kulturális Minisztériumtól kötelező érvényű állásfoglalást kérhet az emlékművön, síremléken és emléktáblán szereplő felirat e törvénnyel való összhangjára vonatkozóan. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a történelmi feliratokra, amelyek külön előírás11f) alapján védelem alatt álló emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon találhatóak. Az emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon, amelyek nemzeti kisebbségi nyelvű és államnyelvű feliratot tartalmaznak, olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben külön előírás11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, a szövegek sorrendje nincs meghatározva.
(8) A Szlovák Köztársaság területén megvalósuló nyilvános gyűlés vagy nyilvános rendezvény mindegyik résztvevőjének joga van felszólalását államnyelven előadni.
6. §
Az államnyelv használata a fegyveres erőknél, a fegyveres testületekben és a tűzoltó egységeknél
(1) A fegyveres erőknél, a Rendőrségnél, a Nemzetbiztonsági Hivatalban, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szervezeténél és Bírósági Őrségénél, a Vasúti Rendőrségnél, a Tűzoltó és Mentőszolgálatnál, a szolgálati érintkezésben kötelezően az államnyelvet használják.
(2) A fegyveres erők, a fegyveres rendvédelmi testületek, valamint más fegyveres testületek és tűzoltó egységek teljes ügyintézését és dokumentációját államnyelven vezetik.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a repülési tevékenység során a légierőre, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek nemzetközi tevékenységére.
7. §
Az államnyelv használata a bírósági eljárásban, a közigazgatási eljárásban, valamint a büntetőeljárásban résztvevő szervek előtti eljárásokban
(1) A bíróságok és az állampolgárok kölcsönös érintkezése, a bírósági eljárás, a közigazgatási eljárás, a büntetőeljárásban résztvevő szervek előtti eljárás, valamint a bíróságok, a közigazgatási szervek és a büntetőeljárásban résztvevő szervek határozatai és jegyzőkönyvei államnyelven folynak, illetve kerülnek kiadásra.
(2) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek jogai vagy az államnyelvet nem ismerő személyeknek külön előírásokból12) eredő jogai érintetlenek maradnak.
8. §
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyéb területein
(1) A fogyasztó védelmének érdekében kötelező az államnyelv használata a hazai vagy behozott áru tartalmának megjelölésekor, főként élelmiszerek, gyógyszerek, szórakoztató elektronika és háztartási vegyi áruk használati utasításaiban, jótállásokban valamint egyéb, a fogyasztónak szánt tájékoztatásokban, a külön előírások13) által meghatározott terjedelemben és feltételeknek megfelelően.
(2) A munkajogi viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az írásbeli jogügyletek államnyelven készülnek, az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is.
(3) Államnyelven vezetik a könyvelést,13a) készítik el a zárszámadást,13a) a műszaki dokumentációt, amelynek elkészítését és felmutatását külön előírás13b) alapján történő eljárás céljából követelik meg, és a társulások, az egyesületek, a politikai pártok, a politikai mozgalmak és a gazdasági társaságok nyilvántartásba vételhez szükséges alapszabályát; az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is. Az államnyelv használatát a szlovák műszaki szabványokban külön előírás14) szabályozza.
(4) Az egészségügyi létesítmények és szociális szolgáltató létesítmények ügyvitelét államnyelven vezetik. Ezen létesítmények személyzetének a páciensekkel vagy ügyfelekkel való kommunikációja rendszerint államnyelven folyik; ha olyan páciensről vagy ügyfélről van szó, akinek anyanyelve más, mint az államnyelv, akkor olyan nyelven is folytatható a kommunikáció, amelyen a pácienssel vagy ügyféllel értekezni lehet. A személyzet tagjai nem kötelesek ismerni idegen nyelvet, sem a nemzeti kisebbség nyelvét. Az a páciens vagy ügyfél, aki nemzeti kisebbséghez tatozó személy, ezekben az intézményekben olyan településen, ahol a hivatali érintkezésben külön előírás11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, használhatja a személyzettel folytatott kommunikációban anyanyelvét.
(5) A 3. § (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek előtt kötelmi viszonyokat szabályozó szerződések tárgyában folyó eljárások során az államnyelvi változat mellett az Európai Unió más hivatalos nyelvén készült szövegváltozat is elfogadott. Nem egyértelműség vagy ellentmondások keletkezése esetén az államnyelvű változat érvényes.
(6) A nyilvánosság tájékoztatására szánt összes feliratot, reklámot és közleményt, főleg az elárusító helyeken, sportlétesítményekben, éttermekben, utcákon, utak mellett és felett, repülőtereken, autóbusz- és vasútállomásokon és a tömegközlekedési járművekben államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelvű szöveget tartalmaznak, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek, és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveg egyenlő vagy kisebb betűméretben kerül feltüntetésre, mint az államnyelvű szöveg. A nyilvánosság tájékoztatására szánt nemzeti kisebbségi nyelvű és államnyelvű feliratokban és közleményekben, olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben külön előírás11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, és a reklámokban a szövegek sorrendje nincs meghatározva.
(7) A (6) bekezdésben megállapított kötelesség nem vonatkozik a Szlovák Köztársaság hatályos törvényei alapján vagy az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezmény szerződő államában bejegyzett vagy nyilvántartásba vett kereskedelmi névre, védjegyre, vagy intézmény nevére, és a nyilvánosság tájékoztatására szánt felirat, reklám és közlemény részét képező utónévre és családi névre, valamint némely bevett idegen nyelvű kifejezésre, amelyet szokásosan használnak a reklámok szövegében a kereskedelmi névvel együtt, amelyek a legszélesebb nyilvánosság számára ismertek és a reklám részei.
9. §
Felügyelet
(1) A Kulturális Minisztérium látja el a 3. § (1)-(3) bekezdései, 3.a § és 4. §, az 5. § (4) bek., (5)-(7) bek. és a 6. §, 7. § szerinti, a közigazgatási eljárásban és a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárások során, a 8. § (2)-(6) bekezdése szerinti – az egészségügyi intézmények és szociális szolgáltató intézmények személyzetének páciensekkel és ügyfelekkel való érintkezése és olyan reklám kivételével, amelynek felügyeletét külön előírás16) szerinti szervek végzik –, és a 11.b § szerinti kötelességek betartásának felügyeletét. A felügyelet ellátása során a Kulturális Minisztérium az államnyelvnek 2. § (2) bekezdése szerinti kodifikált változatára is tekintettel van.
(2) Azok a személyek, akik az (1) bekezdés szerinti felügyelet ellátásával vannak megbízva, összhangban az államigazgatási ellenőrzésről szóló előírással17) e tevékenység ellátása során:
a) kötelesek igazolni magukat a felügyeletre illetékes felügyeleti szerv igazolványával és a felügyelet ellátására vonatkozó írásos megbízással
b) jogosultak a szükséges együttműködést megkövetelni, főleg információ- és adatszolgáltatást, írásos felvilágosítást vagy szóbeli felvilágosítást, okmányokat és vonatkozó irományokat,
c) kötelesek jegyzőkönyvet írni az elvégzett felügyeletről
(3) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek kötelesek lehetővé tenni a felügyelet elvégzését a jogosult személyeknek és a szükséges együttműködést nyújtani.
9.a §
Bírságok
(1) Amennyiben a Kulturális Minisztérium e törvény terjedelmében a kötelességek megszegését állapítja meg és a közigazgatás nyilvánosságnak szóló információiról vagy a Szlovák Köztársaság polgárai életének, egészségének, biztonságának vagy vagyonának veszélyeztetését érintő információkról van szó és írásbeli figyelmeztetést követően sem szüntetik meg a jogellenes állapotot a megszabott határidőben vagy a megszabott határidőben nem orvosolják a megállapított hiányosságokat, a Kulturális Minisztérium 50-től 2500 Euróig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A bírság kiszabásáról szóló határozatnak a jogellenes állapot megszüntetésére határidőt kell tartalmaznia. Amennyiben az e törvénnyel való összhang nem valósult meg a határozatban megszabott határidőben, a Kulturális Minisztérium az eredetileg kiszabott bírság kétszeresének megfelelő összegű további bírságot szab ki.18) További bírságot két éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a bírságot kiszabó határozatban megállapított hiányosságok kijavítására tett intézkedéseket el kellett volna végezni.
(3) A bírságot attól a naptól számított egy éven belül lehet kiszabni, amikor a Kulturális Minisztérium a kötelességszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban három éven belül a kötelességszegés napjától. A bírság kiszabása főként a jogellenes cselekmény terjedelmére, következményeire, időtartamára és ismétlődésére tekintettel történik.
(4) A bírság megfizetése a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül esedékes, amennyiben abban nem szerepel későbbi határidő. A bírság kiszabása során követett eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírás vonatkozik.18)
(5) Az e törvény alapján kiszabott bírságok az állami költségvetés bevételei.
10. §
Jelentés az államnyelv használatának állapotáról
(1) A Kulturális Minisztérium kétévente jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság kormánya elé az államnyelv használatának állapotáról a Szlovák Köztársaság területén. A Kulturális Minisztérium a jelentés elkészítése során együttműködik a tudományos-kutató, oktatási és kulturális intézményekkel, akárcsak a közigazgatás szerveivel és az államnyelvhasználat felügyeletét végző más szervekkel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból a Kulturális Minisztérium jogosult a 3. § (1) bekezdése szerinti szervektől és jogi személyektől tájékoztatást és írásos háttéranyagokat kérni az államnyelv hatáskörükben való használatáról.
(3) Az (1) bekezdés szerinti első jelentést a Kulturális Minisztérium 2012. március 31-ig terjeszti elő.
11. §
Közös és átmeneti rendelkezések
A 3-8. § céljaira vonatkozóan államnyelv alatt a szlovák nyelvnek 2. § (2) bekezdés szerinti kodifikált változata értendő, ezzel nincs kizárva másnyelvű új szakkifejezéseknek, fogalmaknak vagy új jelenségek megnevezéseinek használata, amelyekre még nem állandósult és nem lett kodifikálva az államnyelvben megfelelő egyenértékű kifejezés, valamint a nem irodalmi nyelvi eszközök használata, amennyiben célzatos (funkcionális) használatukról van szó, főként művészi alkotásban és publicisztikában.
11.a §
Átmeneti rendelkezések a 2009. szeptember 1-től hatályos átalakításokkal kapcsolatban
A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek, egyéni vállalkozók és természetes személyek kötelesek 2009. december 31.-ig megszüntetni a 3. § (3) bekezdése d) pontjának, az 5. § (5) és (7) bekezdéseinek és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott feliratáról van szó, amely 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára és a nemzeti kisebbségi nyelvű szöveget egyenlő vagy nagyobb betűméretű tartalmilag azonos államnyelvű szöveg követi, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség.
11.b §
Átmeneti rendelkezések a 2011. március 1-től hatályos módosításokkal kapcsolatban
(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek és egyéni vállalkozók kötelesek 2011. október 31-ig megszüntetni a 3. § (2) bekezdése d) pontjának, valamint az 1996. január 1. után elhelyezett feliratok esetében az 5. § (7) bekezdésének és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott és tartalmilag azonos államnyelvű szöveget tartalmazó feliratáról van szó, amely 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség.
(2) A 11.a § rendelkezését 2011. március 1. után nem alkalmazzák.
§ 11c
Prechodné ustanovenie počas trvania mimoriadnej situácie vyhlásenej v súvislosti s hromadným prílevom cudzincov na územie Slovenskej republiky spôsobeným ozbrojeným konfliktom na území Ukrajiny a po jej odvolaní
Počas mimoriadnej situácie vyhlásenej v súvislosti s hromadným prílevom cudzincov na územie Slovenskej republiky spôsobeným ozbrojeným konfliktom na území Ukrajiny a v období 12 mesiacov po jej odvolaní sa ustanovenia § 5 ods. 1 a 2 nevzťahujú na vysielanie programov v ukrajinskom jazyku.
12. §
Hatályukat vesztő jogszabályok
Hatályát veszti a Szlovák Nemzeti Tanács 428/1990. számú törvénye a Szlovák Köztársaságban használt hivatalos nyelvről.
13. §
E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba a 10. § kivételével, mely 1997. január 1-jén lép hatályba.
Michal Kováč s.k.
Ivan Gašparovič s.k.
Vladimír Mečiar s.k.
1) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 12. cikk (1) bekezdés
2) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 6. cikk (1) bek.
3) 308/1991 számú törvény a vallásszabadságról, az egyházak és a vallási közösségek jogállásáról
4) Például: 3a Polgári Perrendtartás 155. §-ának 1. bek., a 191/1994. sz. törvény a községek nemzeti kisebbségek nyelvén történő megjelöléséről, a 318/2009. sz. törvény által módosított 184/1999. sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról, 532/2010. sz., Szlovákia Rádiójáról és Televíziójáról szóló törvénye 5. §-ának (1) bekezdése a későbbi módosítások értelmében, a Büntető eljárásról szóló törvény 2. § (20) bek., 167/2008. sz. törvény az időszaki sajtóról és hírügynökségekről (sajtótörvény) 2. § (2) bek., a 245/2008. sz. törvény a nevelésről és oktatásról (közoktatási törvény) 11. § (2) bek., 12. § (3) bek. és 18. § (3) bek.
5) Például: a 461/2003. sz. törvény a szociális biztosításról 120. §, 532/2010. sz. törvény 2. §-a, 581/2001. sz. törvény az egészségbiztosítókról és az egészségügyi ellátás felügyeletéről 2. és 17. §,
5aa) 184/1999 sz. törvény
5b) Például 184/1999 sz. törvény, 245/2008 sz. törvény
5c) 184/1999 sz. törvény 3. § (1) és (2) bek.
5d) 184/1999 sz. törvény 3. § (3) bek.
6a) Például a 24/2007 sz. törvény által módosított 530/2003 sz. törvény a cégnyilvántartásról 3. § (6) bek.
6b) Például a 162/1995 sz. törvény az ingatlan nyilvántartásról és a ingatlanokhoz fűződő tulajdon-és más jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény) 42. §, a 231/2000 sz. törvény által módosított 200/1997 sz. törvény a diákhitel alapról 11. §, a 184/1999 sz. törvény 2.§ (3)bek., a 725/2004 sz. törvény a járművek közúti forgalomban való üzemben tartásának feltételeiről 109. §, a 295/2007 sz. törvény által módosított 193/2005 sz. törvény a növényorvosi gondozásról 11. §.
7) 300/1993 sz. törvény a családi- és utónevekről 7. § (1) bek.
7aa) a 344/2007 sz. törvénnyel módosított 300/1993 sz. törvény 3. §
7a) 453/2001 sz. törvény által módosított 369/1990. sz. törvény a települési igazgatásról 1a §
7b) 215/1995 sz. törvény a geodéziáról és kartográfiáról 18. §
7c) 184/1999. sz. törvény
8a) 245/2008 sz. törvény 12. § (5) bek.
8b) 245/2008 sz. törvény 11. § (2) bek.
9) 245/2008 sz. törvény 13. §
9a) a 220/2007. sz. törvény a műsorszolgáltatás digitális közvetítéséről és más tartalmi szolgáltatások nyújtásáról digitális átvitel útján (digitális műsorszórásról szóló törvény) 3. § (5) bek. a későbbi módosítások értelmében.
9b) a 220/2007. sz. törvény 3. § (3) bek.
9c) a 308/2000. sz., a műsorszórásról és retranszmisszióról szóló törvény 3. § i) pontja szerint a 195/2000. sz., a távközlésről szóló törvénye értelmében.
10) a 532/2010. sz. törvény 5. § (1) bek. m) pontja.
11) az 532/2010. sz. törvény 5. § (1) bek. b) és g) pontja
11a) 343/2007 sz. törvény az audiovizuális művek, multimediális művek és művészi teljesítmények hangfelvételeinek nyilvántartásáról, nyilvános terjesztéséről és megőrzéséről (audiovizuális törvény) 17. § (5) bek.
11b) A Tt. 264/2022. sz., médiaszolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének (törvény a médiaszolgáltatásokról) 157–173. §-a.
11f) a 479/2005 sz. törvény által módosított 49/2002 sz. törvény a műemléki alap védelméről
11g) 184/1999 sz. törvény 2.§ (2) bek.
12) Például: a Polgári Perrendtartás 155. §-ának 1. bek., 382/2004 sz. törvény a szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról, a Büntetőeljárásról szóló törvény 2. § (20) bek.
13) Például: 152/1995 sz. törvény az élelmiszerekről 9. §; 140/1998 sz. törvény a gyógyszerekről és egészségügyi segédeszközökről, a vállalkozói tevékenységről szóló 455/1991 sz. törvény (iparűzési törvény) módosításáról és a reklámról szóló 220/1996 sz. törvény kiegészítéséről 24. §; 250/2007 sz. törvény a fogyasztóvédelemről és a szabálysértésekről szóló 372/1990 sz. törvény módosításáról 13. §;
13a) 431/2001 sz. törvény a könyvelésről
13b) Például a 381/2009 számú kormányrendelettel módosított 264/2009 számú kormányrendelet a támogatási intézkedésekről a mezőgazdaságban
14) 264/1999 sz. törvény a termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőség elbírálásáról
16) 147/2001 sz. törvény a reklámról 3. § (6) bek. és 11. § (3) bek. b) pontja, 308/2000 sz. törvény 16. § g) pontja és 67. § (2) bek. m) pontja
17) 10/1996 sz. törvény az államigazgatási ellenőrzésről 8.-13. és 16. §
18) 71/1967 sz. törvény a közigazgatási eljárásról
Časová verzia účinná od 1. augusta 2022
270/1995 Z. z.
Zákon
O ŠTÁTNOM JAZYKU SLOVENSKEJ REPUBLIKY
z 15. novembra 1995
Zmena:
260/1997 Z. z. s účinnosťou od 4. októbra 1997
5/1999 Z. z. s účinnosťou od 21. januára 1999
184/1999 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 1999
24/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2007
318/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009
35/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2011
204/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011
373/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
264/2022 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2022
Národná rada Slovenskej republiky, vychádzajúc zo skutočnosti, že slovenský jazyk je najdôležitejším znakom osobitosti slovenského národa, najvzácnejšou hodnotou jeho kultúrneho dedičstva a výrazom suverenity Slovenskej republiky aj všeobecným dorozumievacím prostriedkom jej občanov, ktorý zabezpečuje ich slobodu a rovnosť v dôstojnosti a právach1) na území Slovenskej republiky, uzniesla sa na tomto zákone:
§ 1
Úvodné ustanovenie
(1) Štátnym jazykom na území Slovenskej republiky je slovenský jazyk.2)
(2) Štátny jazyk má prednosť pred ostatnými jazykmi používanými na území Slovenskej republiky.
(3) Zákon neupravuje používanie liturgických jazykov. Používanie týchto jazykov upravujú predpisy cirkví a náboženských spoločností.3)
(4) Ak tento zákon neustanovuje inak, na používanie jazykov národnostných menšín a etnických skupín sa vzťahujú osobitné predpisy.4)
§ 2
Štátny jazyk a jeho ochrana
(1) Štát
a) utvára v školskom, vedeckom a informačnom systéme také podmienky, aby si každý občan Slovenskej republiky mohol osvojiť a používať štátny jazyk slovom aj písmom,
b) utvára podmienky na vedecký výskum štátneho jazyka a jeho historického vývinu, na výskum miestnych a sociálnych nárečí, stará sa o kodifikáciu štátneho jazyka a o zvyšovanie jazykovej kultúry.
(2) Kodifikovanú podobu štátneho jazyka na podnet odborných slovakistických výskumných pracovísk a odborníkov v oblasti štátneho jazyka schvaľuje a zverejňuje Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo kultúry") na svojej internetovej stránke.
(3) Akýkoľvek zásah do kodifikovanej podoby štátneho jazyka v rozpore s jeho zákonitosťami je neprípustný.
§ 3
Používanie štátneho jazyka v úradnom styku
(1) Štátne orgány, orgány územnej samosprávy, iné orgány verejnej správy, nimi zriadené právnické osoby a právnické osoby zriadené zákonom5) používajú v úradnom styku štátny jazyk a ich zamestnanci, štátni zamestnanci, príslušníci obecnej polície, príslušníci ozbrojených síl Slovenskej republiky (ďalej len "ozbrojené sily"), ozbrojených bezpečnostných zborov, iných ozbrojených zborov a Hasičského a záchranného zboru sú povinní ovládať a v úradnom styku používať štátny jazyk; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín v úradnom styku podľa osobitného predpisu5aa) a používanie iných jazykov v úradnom styku s cudzinou v súlade so zaužívanou praxou v medzinárodnom styku.
(2) V štátnom jazyku sa
a) vydávajú zákony, nariadenia vlády a ostatné všeobecné záväzné právne predpisy vrátane predpisov orgánov územnej samosprávy, rozhodnutia a iné verejné listiny; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín a používanie cudzích jazykov podľa osobitných predpisov.5b)
b) uskutočňujú rokovania v orgánoch a právnických osobách podľa odseku 1; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín podľa osobitného predpisu,5c)
c) vedie celá úradná agenda (matriky, zápisnice, uznesenia, štatistiky, evidencie, bilancie, úradné záznamy, informácie určené pre verejnosť a pod.) a agenda cirkví a náboženských spoločností určená pre verejnosť; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín podľa osobitného predpisu,5aa)
d) vedú kroniky obcí; prípadné inojazyčné znenie musí byť obsahovo totožné so znením v štátnom jazyku; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín podľa osobitného predpisu.5d)
(3) Orgány a právnické osoby podľa odseku 1 používajú štátny jazyk vo všetkých informačných systémoch i vo vzájomnom styku; popri štátnom jazyku môžu používať v informačných systémoch aj iný jazyk, ak tak ustanoví osobitný predpis.6a)
(4) Fyzická osoba a právnická osoba v úradnom styku s orgánom podľa odseku 1 a v úradnom styku s právnickou osobou podľa odseku 1 používa štátny jazyk, ak tento zákon, osobitný predpis alebo medzinárodná zmluva, ktorá bola vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom, neustanovuje inak.6b) Osoba, ktorej materinským jazykom je jazyk spĺňajúci požiadavku základnej zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka, môže v úradnom styku s orgánom podľa odseku 1 a v úradnom styku s právnickou osobou podľa odseku 1 používať svoj materinský jazyk. Orgány a právnické osoby podľa odseku 1 sú povinné prijať listinu v jazyku spĺňajúcom požiadavku základnej zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka, ak ide o listinu vydanú alebo overenú príslušnými orgánmi Českej republiky.
(5) Každý občan Slovenskej republiky má právo na bezplatnú úpravu svojho mena7) a priezviska do slovenskej pravopisnej podoby. Občania, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine, používajú svoje meno a priezvisko v úradnom styku za podmienok ustanovených osobitným predpisom.7aa)
§ 3a
Používanie štátneho jazyka v oblasti geografických názvov
V štátnom jazyku sa uvádzajú názvy obcí a ich častí,7a) názvy ulíc a iných verejných priestranstiev, iné geografické názvy,7b) ako aj údaje na štátnych mapových dielach vrátane katastrálnych máp; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín podľa osobitného predpisu.7c)
§ 4
Používanie štátneho jazyka v školstve
(1) Výučba štátneho jazyka je povinná na všetkých základných školách a stredných školách. Iný ako štátny jazyk je vyučovacím jazykom a skúšobným jazykom v rozsahu ustanovenom osobitnými predpismi.5a)
(2) Pedagogickí pracovníci na všetkých školách a v školských zariadeniach na území Slovenskej republiky s výnimkou zahraničných pedagógov a lektorov sú povinní ovládať a používať štátny jazyk slovom aj písmom.
(3) Celá pedagogická dokumentácia a ďalšia dokumentácia v školách a v školských zariadeniach sa vedie v štátnom jazyku. V školách a v školských zariadeniach, v ktorých sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje v jazyku národnostných menšín,8a) sa pedagogická dokumentácia vedie dvojjazyčne, a to v štátnom jazyku a v jazyku príslušnej národnostnej menšiny.8b) Rozsah ďalšej dokumentácie, ktorá sa nemusí viesť v štátnom jazyku v školách a školských zariadeniach, v ktorých sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje v jazyku národnostných menšín,8a) ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo kultúry po dohode s Ministerstvom školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky.
(4) Učebnice a učebné texty používané vo výchovno-vzdelávacom procese v Slovenskej republike sa vydávajú v štátnom jazyku okrem učebníc a učebných textov na výučbu v jazyku národnostných menšín, etnických skupín a iných cudzích jazykov. Ich vydávanie a používanie upravujú osobitné predpisy.9)
(5) Ustanovenia odsekov 1, 2 a 4 sa nevzťahujú na používanie štátneho jazyka pri výučbe na vysokých školách, pri výučbe iných jazykov alebo pri výchove a vzdelávaní v inom jazyku ako štátnom jazyku5a) ani na používanie učebníc a učebných textov pri výučbe na vysokých školách.
§ 5
Používanie štátneho jazyka v niektorých oblastiach verejného styku
(1) Vysielanie rozhlasovej programovej služby9a) a vysielanie televíznej programovej služby9b) sa na území Slovenskej republiky uskutočňuje v štátnom jazyku okrem vysielania
a) inojazyčných televíznych programov9c) alebo iných zložiek televíznej programovej služby s titulkami v štátnom jazyku alebo ktorým bezprostredne predchádza alebo po ktorých bezprostredne nasleduje ich vysielanie v štátnom jazyku,
b) inojazyčných rozhlasových programov alebo iných zložiek rozhlasovej programovej služby, ktorým bezprostredne predchádza alebo po ktorých bezprostredne nasleduje ich vysielanie v štátnom jazyku a rozhlasových programov alebo iných zložiek rozhlasovej programovej služby v regionálnom vysielaní alebo lokálnom vysielaní určených pre príslušníkov národnostnej menšiny vrátane podujatí v priamom prenose,
c) rozhlasovej programovej služby Rozhlasu a televízie Slovenska určenej na vysielanie kultúrnych a informačných programov do zahraničia,10)
d) televíznych a rozhlasových jazykových kurzov a relácií s príbuzným zameraním,
e) hudobných diel s pôvodnými textami,
f) rozhlasových programov Rozhlasu a televízie Slovenska v jazykoch národnostných menšín a etnických skupín,11)
g) audiovizuálnych diel alebo zvukových záznamov umeleckých výkonov šírených vysielaním v pôvodnej jazykovej úprave spĺňajúcej požiadavku základnej zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka,11a)
h) audiovizuálnych diel, ktorých dabing v jazyku spĺňajúcom požiadavku základnej zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka bol vyrobený pred 1. januárom 2008 a ktoré boli odvysielané na území Slovenskej republiky 1. januárom 2008,
i) pôvodných jazykových prejavov jednotlivých osôb v jazyku spĺňajúcom požiadavku základnej zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka zaradených do spravodajských, publicistických a zábavných televíznych relácií alebo rozhlasových relácií,
j) podujatia v priamom prenose so simultánnym tlmočením do štátneho jazyka v rámci inojazyčnej relácie.
(2) Inojazyčné audiovizuálne dielo určené maloletým do 12 rokov šírené vysielaním musí byť dabované do štátneho jazyka okrem vysielania audiovizuálnych diel určených maloletým do 12 rokov v jazykoch národnostných menšín v rámci inojazyčných televíznych programov alebo iných zložiek televíznej programovej služby podľa odseku 1 písm. a).
(3) Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa nevzťahujú na vysielateľa rozhlasovej programovej služby s autorizáciou podľa osobitného predpisu,11b) ktorý vysiela v jazyku národnostných menšín alebo v úradnom jazyku Európskej únie, ktorý nie je štátnym jazykom Slovenskej republiky.
(4) Oznamy určené na informovanie verejnosti prostredníctvom miestneho rozhlasu alebo prostredníctvom iných technických zariadení sa zverejňujú v štátnom jazyku; tieto oznamy možno zverejniť aj v inom jazyku po ich zverejnení v štátnom jazyku.
(5) Príležitostné tlačoviny určené pre verejnosť na kultúrne účely, katalógy galérií, múzeí, knižníc, programy kín, divadiel, koncertov a ostatných kultúrnych podujatí sa vydávajú v štátnom jazyku okrem tých, ktoré sa vydávajú v jazyku národnostných menšín; taká tlačovina, katalóg alebo program vydaný v jazyku národnostnej menšiny musí obsahovať základné informácie v štátnom jazyku. Tlačoviny, katalógy a programy podľa predchádzajúcej vety vydané v štátnom jazyku môžu obsahovať aj znenia v iných jazykoch v potrebnom rozsahu, ktoré sú v zásade obsahovo totožné so znením v štátnom jazyku a nasledujú až po znení v štátnom jazyku.
(6) Kultúrne a výchovno-vzdelávacie podujatia sa uskutočňujú v štátnom jazyku. Výnimkou sú kultúrne podujatia národnostných menšín, etnických skupín, hosťujúcich zahraničných umelcov a výchovno-vzdelávacie podujatia zamerané na vzdelávanie v oblasti cudzích jazykov, ako aj hudobné diela a divadelné hry s pôvodnými textami a prednesy literárnych diel v pôvodnom jazyku. Sprievodné uvádzanie programov sa uskutočňuje aj v štátnom jazyku s výnimkou uvádzania programov podľa druhej vety tohto odseku, ak sa tieto programy uskutočňujú v jazyku spĺňajúcom požiadavku základnej zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka.
(7) Nápisy na pamätníkoch, pomníkoch a pamätných tabuliach sa uvádzajú v štátnom jazyku. Ak obsahujú text v iných jazykoch, inojazyčné texty nasledujú až po texte v štátnom jazyku a musia byť obsahovo totožné s textom v štátnom jazyku. Inojazyčný text sa uvádza rovnakým alebo menším písmom ako text v štátnom jazyku. Stavebník môže požiadať ministerstvo kultúry o záväzné stanovisko z hľadiska súladu nápisu na pamätníku, pomníku a pamätnej tabuli s týmto zákonom. Toto ustanovenie sa nevzťahuje na historické nápisy na pamätníkoch, pomníkoch a pamätných tabuliach, ktoré podliehajú ochrane podľa osobitného predpisu.11f) Na pamätníkoch, pomníkoch a pamätných tabuliach s textom nápisu v jazyku národnostnej menšiny a v štátnom jazyku v obciach, kde sa v úradnom styku používa jazyk tejto národnostnej menšiny podľa osobitného predpisu,11g) sa poradie textov neurčuje.
(8) Každý účastník verejného zhromaždenia alebo verejného podujatia na území Slovenskej republiky má právo predniesť svoj prejav v štátnom jazyku.
§ 6
Používanie štátneho jazyka v ozbrojených silách, v ozbrojených zboroch a v hasičských jednotkách
(1) V ozbrojených silách, v Policajnom zbore, v Slovenskej informačnej službe, v Národnom bezpečnostnom úrade, v Zbore väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky, v Železničnej polícii a v Hasičskom a záchrannom zbore sa v služobnom styku používa štátny jazyk.
(2) Celá agenda a dokumentácia ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, iných ozbrojených zborov a hasičských jednotiek sa vedie v štátnom jazyku.
(3) Ustanovenie odseku 1 sa nevzťahuje na letectvo počas letovej prevádzky a na medzinárodné aktivity ozbrojených síl a ozbrojených zborov.
§ 7
Používanie štátneho jazyka v súdnom konaní, správnom konaní a v konaní pred orgánmi činnými v trestnom konaní
(1) Vzájomný styk súdov s občanmi, súdne konanie, správne konanie, konanie pred orgánmi činnými v trestnom konaní, rozhodnutia a zápisnice súdov, správnych orgánov a orgánov činných v trestnom konaní sa vedú a vydávajú v štátnom jazyku.
(2) Práva osôb patriacich k národnostným menšinám a etnickým skupinám alebo práva osôb, ktoré neovládajú štátny jazyk, vyplývajúce z osobitných predpisov12) zostávajú nedotknuté.
§ 8
Používanie štátneho jazyka v ostatných oblastiach verejného styku
(1) V záujme ochrany spotrebiteľa je používanie štátneho jazyka povinné pri označovaní obsahu domáceho či dovážaného tovaru, v návodoch na používanie výrobkov, najmä potravín, liečiv, spotrebnej elektroniky a drogériového tovaru, v podmienkach záruky a v iných informáciách pre spotrebiteľa v rozsahu a za podmienok určených osobitnými predpismi.13)
(2) Písomné právne úkony v pracovnoprávnom vzťahu alebo v obdobnom pracovnom vzťahu sa vyhotovujú v štátnom jazyku; popri znení v štátnom jazyku sa môže vyhotoviť aj obsahovo totožné znenie v inom jazyku.
(3) V štátnom jazyku sa vedie účtovníctvo,13a) vyhotovuje sa účtovná závierka,13a) technická dokumentácia, ktorej vyhotovenie alebo predloženie sa vyžaduje na účel konania podľa osobitného predpisu,13b) a stanovy združení, spolkov, politických strán, politických hnutí a obchodných spoločností potrebné na účely registrácie; popri znení v štátnom jazyku sa môže vyhotoviť aj obsahovo totožné znenie v inom jazyku. Používanie štátneho jazyka v slovenských technických normách upravuje osobitný predpis.14)
(4) Agenda zdravotníckych zariadení a zariadení sociálnych služieb sa vedie v štátnom jazyku. Komunikácia personálu týchto zariadení s pacientmi alebo klientmi sa vedie spravidla v štátnom jazyku; ak ide o pacienta alebo klienta, ktorého materinský jazyk je iný ako štátny jazyk, komunikácia sa môže viesť v jazyku, v ktorom sa možno s pacientom alebo klientom dorozumieť. Členovia personálu nie sú povinní ovládať cudzí jazyk ani jazyk národnostnej menšiny. Pacient alebo klient, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, môže v týchto zariadeniach v obciach, kde sa v úradnom styku používa jazyk národnostnej menšiny podľa osobitného predpisu,11g) používať v komunikácii s personálom svoj materinský jazyk.
(5) V konaní pred orgánmi a právnickými osobami podľa § 3 ods. 1 o zmluvách upravujúcich záväzkové vzťahy sa uznáva popri znení v štátnom jazyku aj znenie zmlúv v inom oficiálnom jazyku Európskej únie. V prípade vzniku nejasností alebo rozporov platí znenie zmluvy v štátnom jazyku.
(6) Všetky nápisy, reklamy a oznamy určené na informovanie verejnosti, najmä v predajniach, na športoviskách, v reštauračných zariadeniach, na uliciach, pri cestách a nad nimi, na letiskách, autobusových staniciach a železničných staniciach, vo vozidlách verejnej dopravy sa uvádzajú v štátnom jazyku. Ak obsahujú text v iných jazykoch, inojazyčné texty nasledujú až po texte v štátnom jazyku a musia byť obsahovo totožné s textom v štátnom jazyku. Inojazyčný text sa uvádza rovnakým alebo menším písmom ako text v štátnom jazyku. V nápisoch a oznamoch určených na informovanie verejnosti v jazyku národnostnej menšiny a v štátnom jazyku v obciach, kde sa v úradnom styku používa jazyk tejto národnostnej menšiny podľa osobitného predpisu,11g) a v reklame sa poradie textov neurčuje.
(7) Povinnosť stanovená v odseku 6 sa nevzťahuje na obchodné meno, ochrannú známku, názov inštitúcie zapísaný alebo zaradený do registrov alebo zoznamov podľa zákonov platných v Slovenskej republike alebo v inom členskom štáte Európskej únie alebo v zmluvnom štáte Dohody o Európskom hospodárskom priestore a na použitie mena a priezviska, ktoré sú súčasťou nápisu, reklamy a oznamu určeného na informovanie verejnosti, a na niektoré zaužívané výrazy v cudzom jazyku, ktoré sa zvyčajne používajú spolu s obchodnou značkou v texte reklám, sú známe najširšej verejnosti a sú súčasťou reklamy.
§ 9
Dohľad
(1) Dohľad nad dodržiavaním povinností podľa § 3 ods. 1 až 3, § 3a a 4, § 5 ods. 4, ods. 5 až 7 a § 6, § 7 v správnom konaní a v konaní pred orgánmi činnými v trestnom konaní, § 8 ods. 2 až 6 okrem komunikácie personálu zdravotníckych zariadení a zariadení sociálnych služieb s pacientmi a klientmi a okrem reklamy, nad ktorou vykonávajú dohľad orgány podľa osobitného predpisu,16) a § 11b vykonáva ministerstvo kultúry. Pri výkone dohľadu ministerstvo kultúry prihliadne aj na kodifikovanú podobu štátneho jazyka podľa § 2 ods. 2.
(2) Osoby, ktoré sú poverené výkonom dohľadu podľa odseku 1, sú pri výkone tejto činnosti v súlade s predpisom o kontrole v štátnej správe17)
a) povinné preukázať sa preukazom príslušného orgánu dohľadu a písomným poverením na výkon dohľadu,
b) oprávnené požadovať potrebnú súčinnosť, najmä poskytnutie informácií, údajov, písomného vysvetlenia alebo ústneho vysvetlenia, dokladov a príslušných písomných materiálov,
c) povinné spísať protokol o vykonanom dohľade.
(3) Orgány a právnické osoby podľa § 3 ods. 1, fyzické osoby podnikatelia a právnické osoby sú povinné umožniť výkon dohľadu oprávneným osobám a poskytnúť potrebnú súčinnosť.
§ 9a
Pokuty
(1) Ak ministerstvo kultúry zistí porušenie povinností v rozsahu tohto zákona a ak ide o informácie verejnej správy určené pre verejnosť alebo o informácie týkajúce sa ohrozenia života, zdravia, bezpečnosti alebo majetku občanov Slovenskej republiky a ani po písomnom upozornení nedôjde k odstráneniu protiprávneho stavu v určenej lehote alebo k vykonaniu nápravy zistených nedostatkov v určenej lehote, ministerstvo kultúry môže uložiť pokutu od 50 do 2 500 eur.
(2) Rozhodnutie o uložení pokuty musí obsahovať lehotu na odstránenie protiprávneho stavu. Ak sa súlad s týmto zákonom nedosiahol v lehote určenej v rozhodnutí, ministerstvo kultúry uloží ďalšiu pokutu vo výške dvojnásobku pôvodne uloženej pokuty.18) Ďalšiu pokutu možno uložiť do dvoch rokov odo dňa, keď mali byť vykonané opatrenia na nápravu nedostatkov určené v rozhodnutí o uložení pokuty.
(3) Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, v ktorom sa ministerstvo kultúry dozvedelo o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď bola povinnosť porušená. Pri ukladaní pokuty sa prihliada najmä na rozsah, následky, čas trvania a opakovanie protiprávneho konania.
(4) Pokuta je splatná do 30 dní od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bola uložená, ak v ňom nie je uvedená neskoršia lehota. Na konanie o uložení pokuty sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.18)
(5) Výnos pokút uložených podľa tohto zákona je príjmom štátneho rozpočtu.
§ 10
Správa o stave používania štátneho jazyka
(1) Ministerstvo kultúry predkladá vláde Slovenskej republiky správu o stave používania štátneho jazyka na území Slovenskej republiky raz za dva roky. Ministerstvo kultúry pri vypracovaní správy spolupracuje s vedecko-výskumnými, vzdelávacími a kultúrnymi inštitúciami, ako aj s orgánmi verejnej správy a s inými orgánmi vykonávajúcimi dohľad nad používaním štátneho jazyka.
(2) Na účel podľa odseku 1 je ministerstvo kultúry oprávnené vyžadovať od orgánov a právnických osôb podľa § 3 ods. 1 informácie a písomné podklady o používaní štátneho jazyka v oblasti ich pôsobnosti.
(3) Prvú správu podľa odseku 1 predloží ministerstvo kultúry do 31. marca 2012.
§ 11
Spoločné a prechodné ustanovenia
Štátnym jazykom sa na účely § 3 až 8 rozumie slovenský jazyk v kodifikovanej podobe podľa § 2 ods. 2; tým sa nevylučuje používanie inojazyčných nových odborných pojmov, termínov alebo pomenovaní nových skutočností, na ktoré sa ešte neustálil a nekodifikoval v štátnom jazyku vhodný rovnocenný výraz, ako aj používanie nespisovných jazykových prostriedkov, ak ide o ich funkčné využitie, najmä v umeleckej tvorbe a v publicistike.
§ 11a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. septembra 2009
Orgány a právnické osoby podľa § 3 ods. 1, právnické osoby, fyzické osoby podnikatelia a fyzické osoby sú povinné do 31. decembra 2009 odstrániť stav odporujúci ustanoveniam § 3 ods. 3 písm. d), § 5 ods. 5 a 7 a § 8 ods. 6. Ak ide o nápis na pamätníku, pomníku alebo pamätnej tabuli s textom v jazyku národnostnej menšiny, ktorý bol umiestnený na pamätníku, pomníku alebo pamätnej tabuli pred 1. septembrom 2009, a nasleduje po ňom obsahovo totožný text v štátnom jazyku s rovnakým alebo väčším písmom ako text v jazyku národnostnej menšiny, nevzťahuje sa na taký nápis povinnosť uvedená v predchádzajúcej vete.
§ 11b
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. marca 2011
(1) Orgány a právnické osoby podľa § 3 ods. 1, právnické osoby a fyzické osoby podnikatelia sú povinné do 31. októbra 2011 odstrániť stav odporujúci povinnostiam ustanoveným v § 3 ods. 2 písm. d) a v nápisoch umiestnených od 1. januára 1996 povinnostiam ustanoveným v § 5 ods. 7 a § 8 ods. 6. Ak ide o nápis na pamätníku, pomníku alebo pamätnej tabuli s textom v jazyku národnostnej menšiny a obsahovo totožným textom v štátnom jazyku, ktorý bol umiestnený na pamätníku, pomníku alebo pamätnej tabuli pred 1. septembrom 2009, nevzťahuje sa na taký nápis povinnosť uvedená v predchádzajúcej vete.
(2) Ustanovenie § 11a sa od 1. marca 2011 nepoužije.
11.c
Átmeneti rendelkezés a külföldieknek az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus által kiváltott, Szlovák Köztársaság területére való tömeges beáramlásával kapcsolatban kihirdetett rendkívüli helyzet időtartama alatt és annak visszavonása után
A külföldieknek az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus által kiváltott, Szlovák Köztársaság területére való tömeges beáramlásával kapcsolatban kihirdetett rendkívüli helyzet időtartama alatt, valamint a visszavonását követő 12 hónap alatt az 5. § (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az ukrán nyelvű műsorok szórására.
§ 12
Zrušovacie ustanovenie
Zrušuje sa zákon Slovenskej národnej rady č. 428/1990 Zb. o úradnom jazyku v Slovenskej republike.
§ 13
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 1996 s výnimkou § 10, ktorý nadobúda účinnosť 1. januára 1997.
Michal Kováč v.r.
Ivan Gašparovič v.r.
Vladimír Mečiar v.r.
1) Čl. 12 ods. 1 Ústavy Slovenskej republiky.
2) Čl. 6 ods. 1 Ústavy Slovenskej republiky.
3) Zákon č. 308/1991 Zb. o slobode náboženskej viery a postavení cirkví a náboženských spoločností.
4) Napríklad § 155 ods. 1 Civilného sporového poriadku, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 191/1994 Z.z. o označovaní obcí v jazyku národnostných menšín, zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín, § 5 ods. 1 písm. g) zákona č. 532/2010 Z.z. o Rozhlase a televízii Slovenska a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 2 ods. 20 Trestného poriadku, § 2 ods. 2 zákona č. 167/2008 Z.z. o periodickej tlači a agentúrnom spravodajstve a o zmene a doplnení niektorých zákonov (tlačový zákon), § 11 ods. 2, § 12 ods. 3 a § 18 ods. 3 zákona č. 245/2008 Z.z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5) Napríklad § 120 zákona č. 461/2003 Z.z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov, § 2 zákona č. 532/2010 Z.z., § 2 a 17 zákona č. 581/2004 Z.z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
5aa) Zákon č. 184/1999 Z.z.
5b) Napríklad zákon č. 184/1999 Z.z., zákon č. 245/2008 Z.z.
5c) § 3 ods. 1 a 2 zákona č. 184/1999 Z.z.
5d) § 3 ods. 3 zákona č. 184/1999 Z.z.
6a) Napríklad § 3 ods. 6 zákona č. 530/2003 Z.z. o obchodnom registri a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 24/2007 Z.z.
6b) Napríklad § 42 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z.z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov, § 11 zákona č. 200/1997 Z.z. o Študentskom pôžičkovom fonde v znení zákona č. 231/2000 Z.z., § 2 ods. 3 zákona č. 184/1999 Z.z., § 109 zákona č. 725/2004 Z.z. o podmienkach prevádzky vozidiel v premávke na pozemných komunikáciách a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 11 zákona č. 193/2005 Z.z. o rastlinolekárskej starostlivosti v znení zákona č. 295/2007 Z.z.
7) § 7 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 300/1993 Z.z. o mene a priezvisku.
7a) § 1a zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona č. 453/2001 Z.z.
7aa) § 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 300/1993 Z.z. v znení zákona č. 344/2007 Z.z.
7b) § 18 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 215/1995 Z.z. o geodézii a kartografii v znení neskorších predpisov.
7c) Zákon č. 184/1999 Z.z. v znení neskorších predpisov.
8a) § 12 ods. 5 zákona č. 245/2008 Z.z.
8b) § 11 ods. 2 zákona č. 245/2008 Z.z.
9) § 13 zákona č. 245/2008 Z.z.
9a) § 3 ods. 2 zákona č. 220/2007 Z. z. o digitálnom vysielaní programových služieb a poskytovaní iných obsahových služieb prostredníctvom digitálneho prenosu a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o digitálnom vysielaní).
9b) § 3 ods. 3 zákona č. 220/2007 Z. z.
9c) § 3 písm. i) zákona č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách v znení neskorších predpisov.
10) § 5 ods. 1 písm. m) zákona č. 532/2010 Z. z.
11) § 5 ods. 1 písm. b) a g) zákona č. 532/2010 Z. z.
11a) § 17 ods. 5 zákona č. 343/2007 Z.z. o podmienkach evidencie, verejného šírenia a uchovávania audiovizuálnych diel, multimediálnych diel a zvukových záznamov umeleckých výkonov a o zmene a doplnení niektorých zákonov (audiovizuálny zákon).
11b) § 157 až 173 zákona č. 264/2022 Z. z. o mediálnych službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o mediálnych službách).
11f) Zákon č. 49/2002 Z.z. o ochrane pamiatkového fondu v znení zákona č. 479/2005 Z.z.
11g) § 2 ods. 2 zákona č. 184/1999 Z.z.
12) Napríklad § 155 ods. 1 Civilného sporového poriadku, zákon č. 382/2004 Z.z. o znalcoch, tlmočníkoch a prekladateľoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 2 ods. 20 Trestného poriadku.
13) Napríklad § 9 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z.z. o potravinách v znení neskorších predpisov, § 24 zákona č. 140/1998 Z.z. o liekoch a zdravotníckych pomôckach, o zmene zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov a o zmene a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 220/1996 Z.z. o reklame v znení neskorších predpisov, § 13 zákona č. 250/2007 Z.z. o ochrane spotrebiteľa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
13a) Zákon č. 431/2002 Z.z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
13b) Napríklad nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 264/2009 Z.z. o podporných opatreniach v pôdohospodárstve v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 381/2009 Z.z.
14) Zákon č. 264/1999 Z.z. o technických požiadavkách na výrobky a o posudzovaní zhody a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
16) § 3 ods. 6 a § 11 ods. 3 písm. b) zákona č. 147/2001 Z.z. o reklame a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 16 písm. g) a § 67 ods. 2 písm. m) zákona č. 308/2000 Z.z. v znení neskorších predpisov.
17) § 8 až 13 a § 16 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z.z. o kontrole v štátnej správe.
18) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
