Hatályos 2024. július 15-től
Tt. 84/1990.
Törvény
A GYÜLEKEZÉSI JOGRÓL
Kelt: 1990. március 27.
Módosítva:
Tt. 175/1990., hatályos 1990. július 1-től
Tt. 515/2033., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 468/2007., hatályos 2007. november 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 166/2024., hatályos 2024. július 15-től
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése az alábbi törvényt hozta meg:
Bevezető rendelkezések
1. §
(1) Az állampolgároknak joguk van a békés gyülekezéshez.
(2) Ezen jog állampolgárok általi gyakorlása arra szolgál, hogy kihasználják a szólásszabadság és más alkotmányos jogok és szabadságjogok lehetőségét, az információ- és véleménycserét, valamint hogy részt vegyenek a közügyek és egyéb társadalmi ügyek megoldásában álláspontjuk és véleményük kifejezése útján.
(3) Tilos a békés gyülekezési jog gyakorlásába való beavatkozás.
(4) A jelen törvény szerinti gyülekezésnek (rendezvénynek) számít az utcai felvonulás és tüntetés is.
(5) A rendezvényhez nem szükséges állami hatóság előzetes engedélye.
(6) Tilos a gyülekezés 50 méteres körön belül
a) a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke állandó székhelyéül szolgáló objektum körzetében,
b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa vagy a Szlovák Köztársaság Kormánya állandó tanácskozási helyéül szolgáló objektum körzetében,
c) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága állandó székhelyéül szolgáló objektum körzetében, ha külön jogszabály1b) másként nem rendelkezik,
d) az a)–c) pontokban felsoroltaktól eltérő objektum körzetében, ahol tanácskozik vagy más tevékenységet fejt ki az a)–c) pont szerinti alkotmányos szerv,
e) azon objektum körzetében, melyet a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a Szlovák Köztársaság elnökének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének és a Szlovák Köztársaság Kormánya elnökének szükségleteire biztosít külön jogszabály1c) szerint; a 10. § 2. bek. d) pontját ez nem befolyásolja.
2. §
Nem a jelen törvény szerinti gyülekezés (rendezvény):
a) a személyek gyülekezése az állami hatóságok más jogi előírásokban szabályozott tevékenységével kapcsolatosan;
b) a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos összejövetel;
c) más összejövetelek, amelyek nem az 1. § 2. bek. szerinti célt szolgálják.
A rendezvény összehívása (meghirdetése)
3. §
Összejövetelt 18 éven felüli állampolgár vagy a Szlovák Köztársaságban székelő jogi személy, illetve a Szlovák Köztársaság területén üzemrészleggel vagy szervezeti egységgel bíró külföldi jogi személy, valamint személyek csoportja hirdethet meg (a továbbiakban csak „szervező”).
4. §
(1) A rendezvényeket a községeknek kell bejelenteni (16. §), kivéve:
a) a jogi személyek által szervezett rendezvényeket, melyeken csak az ő tagjaik vagy alkalmazottaik és név szerint meghívott vendégek vehetnek részt;
b) egyházak vagy vallási felekezetek által szervezett rendezvényeket a templomokban vagy más imaházakban, körmeneteket, búcsúkat és más, a vallási hovatartozást kifejező felvonulásokat és találkozókat;
c) az állampolgárok lakhelyén zajló rendezvényeket;
d) a zárt területen, név szerint meghívott személyek találkozóit.
(2) Azon rendezvényekre, amelyek bejelentési kötelezettség alá esnek, a község kiküldheti saját képviselőjét, akinek a szervező köteles megfelelő feltételeket biztosítani feladatai teljesítéséhez, elsősorban lehetővé tenni számára a rendezvény lefolyásának megfigyelését és a rendezvény esetleges feloszlatásának elengedhetetlen lépéseit.
(3) A község kijelölheti azt a helyet a község területén, ahol bejelentési kötelezettség nélkül tarthatók rendezvények az 1. § 2. bek. szerinti célokból. Párhuzamosan meghatározhatja azokat az időpontokat is, amikor ilyen rendezvények nem tarthatók. Az első mondat szerinti helyszínt a község úgy határozza meg, hogy elsősorban közterületen legyen, mely tér, park, vásártér vagy más hasonló hely.
5. §
(1) A szervező köteles a rendezvényt írásban bejelenteni a községnek úgy, hogy a bejelentést a község legalább 5 nappal korábban megkapja, leghamarabb azonban 6 hónappal a rendezvény megtartásának napja előtt. A község indokolt esetben elfogadhatja a bejelentést rövidebb határidőben is. Jogi személy nevében a bejelentést az nyújtja be, aki felhatalmazása van a jogi személy nevében eljárni. A bejelentés személyesen is benyújtható munkanapokon nyolc és tizenöt óra között. A község megteremti a feltételeket a bejelentések rendes fogadására.
(2) A bejelentésben a szervező köteles feltüntetni:
a) a rendezvény célját, napját és helyét, valamint időpontjának kezdetét; ha a rendezvényt közterületen tartják, a befejezésének várható időpontját is;
b) a rendezvény résztvevőinek várható létszámát;
c) az intézkedéseket, melyeket annak érdekében foganatosítanak, hogy a rendezvény a törvényekkel összhangban folyjon le, főként a rendezők létszámát, akiket a rendezvény szervezésére kijelölnek és megkülönböztető jelzésük módját;
d) ha utcai felvonulásról van szó, a kiindulópontot, az útvonalat és a befejezés helyét;
e) a rendezvény meghirdetőjének utónevét, családi nevét, személyi számát és lakcímét, jogi személy esetén a cégnevet és székhelyet, valamint annak a személynek az utónevét, családi nevét és lakcímét, aki a nevében történő eljárásra felhatalmazást kapott;
f) annak a személynek az utónevét, családi nevét és lakcímét, aki a rendezvény összehívója nevében az eljárásra felhatalmazást kapott.
(3) Ha a nagygyűlés a szabad ég alatt kerül megrendezésre közterületen kívül, a rendezvény szervezője köteles a bejelentéshez csatolni annak az egyetértő nyilatkozatát is, aki az érintett terület tulajdonosa, esetleg használója.
(4) Ha a bejelentést személyesen nyújtják be, a község a szervezőnek írásban visszaigazolja e tényt, a nap és óra feltüntetésével, amikor a bejelentési kötelezettség teljesült.
(5) Ha a rendezvény szervezője nem tünteti fel a 2. és 3. bekezdés szerinti adatokat, vagy ha nem teljes vagy nem pontos adatokat tüntet fel, a község a bejelentés személyes benyújtásakor erre felhívja a figyelmét azzal a feltétellel, hogy amennyiben ezen hibákat nem küszöböli ki, a bejelentést nem tekintik érvényes bejelentésnek. A szervezőnek jogában áll helyben, a szükséges módon kiegészíteni vagy módosítani a bejelentést. Ha a bejelentés más módon kerül benyújtásra, a község a hibákra haladéktalanul, írásban figyelmezteti a szervezőt. A szervező teljesíti 1. bekezdés szerinti kötelességét, ha a bejelentés hibáit az ebben megadott határidőben kiküszöböli.
(6) A bejelentés adatainak változásait vagy a bejelentett rendezvény törlését a szervező köteles haladéktalanul jelenteni a községnek.
6. §
A szervező jogai és kötelességei
(1) A szervező jogosult megtenni minden intézkedést a rendezvény összehívása érdekében. Jogosult elsősorban a rendezvény bejelentett céljával összhangban személyesen vagy írásban vagy más módon a részvételre felhívni az embereket. A szervezőnek jogában áll az is, hogy a rendezvényre való meghívás megfelelő időben a helyi hangosbeszélőben is kihirdetésre kerüljön. A községek és az állami hatóságok és szervezetek lehetőségük és a körülmények szerint segítséget nyújtanak a szervezőnek.
(2) A szervező 1. bekezdés szerinti jogosultsága megszűnik, ha nem teljesítette az 5. § szerinti bejelentési kötelezettségét, vagy ha a rendezvényt betiltották.
(3) Ha megalapozott az aggály, hogy a rendezvényt megakadályozzák, a szervező felkérheti a rendőri testület illetékes egységét, hogy a rendezvénynek védelmet biztosítson.
(4) A szervezőnek jogában áll közvetlenül vagy a rendezők segítségével utasításokat adni a résztvevőknek a rendezvény zavartalan lefolyásának biztosítása érdekében.
(5) A szervező köteles
a) a község kérésére biztosítani az együttműködést a rendezvény zavartalan lefolyásának biztosítása érdekében, és teljesíteni a külön jogszabályi előírások szerinti kötelességeit;
b) biztosítani a szükséges létszámú, 18 éven felüli, arra alkalmas rendezőt;
c) úgy irányítani a rendezvény lefolyását, hogy az lényegesen ne térjen el a bejelentésben feltüntetett céltól;
d) kötelező érvényű utasítással ellátni a rendezőket;
e) ügyelni a rendezvény békés lefolyására és intézkedni, hogy azt ne zavarhassák meg;
f) a rendezvényt befejezni.
(6) Ha a szervezőnek a rendezvény békés lefolyásának megzavarása esetén nem sikerül a rendet helyreállítania, a községtől vagy a rendőri testület egységétől kéri a szükséges segítséget. Így tehet akkor is, ha a rendezvény befejezése után a résztvevők nem távoznak békésen.
(7) Ha a rendezvényen petíció születik, külön jogszabályi előírások szerint kell eljárni.1)
(8) Az előző bekezdések rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak azokra a rendezvényekre is, amelyek a 4. § értelmében nem esnek bejelentési kötelezettség alá.
7. §
A rendezvény résztvevőinek kötelességei
(1) A rendezvény résztvevője köteles teljesíteni a szervező és a 6. § szerinti rendező utasításait, és tartózkodni mindentől, ami a gyűlés rendes és békés lefolyását megzavarná.
(2) A rendezvény befejezését követően a résztvevők kötelesek békésen távozni. Ha a rendezvényt feloszlatják, a résztvevők kötelesek késlekedés nélkül elhagyni a rendezvény helyszínét. A távozásukban senki nem akadályozhatja őket.
(3) A rendezvény résztvevőinél nem lehet lőfegyver vagy robbanóanyag. Ugyanúgy más olyan tárgy sem, amivel sérülés okozható, ha a körülmények vagy a résztvevők viselkedése arra utal, hogy erőszakot fognak alkalmazni vagy erőszakos cselekedet fenyeget.
(4) A rendezvény résztvevője nem takarhatja el arcát oly módon, ami lehetetlenné teszi személyének azonosítását, ha vele szemben a rendőri testület tagjai szolgálati beavatkozást hajtanak végre és a rendőri testület tagja arca felfedésére szólítja fel.
A község feladatai
8. §
(1) A község a helyi feltételekre való tekintettel vagy a közrend érdekében javasolhatja a szervezőnek, hogy a rendezvényt más helyszínen vagy más időpontban tartsák meg.
(2) A község köteles jelenteni a rendőri testületnek a rendezvény megtartását, valamint azt is, hogy a rendezvényt betiltotta, mégpedig közvetlenül a rendezvény bejelentésének kézhezvételét vagy a rendezvény betiltását kimondó határozat kiadását követően.
(3) Ha a Rendőri Testületnek konkrét információi vannak a gyülekezés betiltásának okairól, ezekről az okokról írásban tájékoztatja a községet.
9. §
A község kötelezheti az esti órákban megtartandó rendezvény szervezőjét a rendezvény olyan időpontban történő befejezésére, hogy ne kerüljön sor az éjszakai nyugalom aránytalan megzavarására.
10. §
(1) A község, melynek a rendezvényt bejelentették, betiltja azt, ha a rendezvény bejelentett célja felhívás:
a) állampolgárok személyiségi, politikai vagy más jogainak tagadására vagy korlátozására irányul nemzetiségük, nemük, fajuk, politikai vagy más meggyőződésük, felekezeti hovatartozásuk és szociális státusuk miatt, vagy ugyanezen okokból a gyűlöletkeltés és intolerancia ösztönözésére;
b) erőszak végrehajtására vagy durva neveletlenségre;
c) az alkotmány, az alkotmányerejű törvények, a törvények és a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező erejű és a Szlovák Köztársaság törvényeivel szemben elsőbbséget élvező nemzetközi szerződések más módon történő megsértésére.
(2) A község betiltja a rendezvényt akkor is, ha
a) olyan helyen kerülne megtartásra, ahol a résztvevők komoly egészségkárosodás veszélyének lennének kitéve,
b) ugyanazon a helyen és ugyanabban az időpontban már egy korábban kézbesített bejelentés alapján rendezvényt tartanak és a szervezők között nem született megállapodás a rendezvény megtartásának időpontjáról; ha nem lehet eldönteni, melyik bejelentést nyújtották be korábban, a szervezők jelenlétében sorsolással hozzák meg a döntést,
c) ugyanazon a helyen és ugyanabban az időpontban tartanák, ahol a hatályos törvényi előírások értelmében nyilvános kulturális vagy sportrendezvény megtartását engedélyezték,1a)
d) olyan foglalkozású, hivatású vagy tisztségű személy lakhelyének a közelében kerülne megrendezésre, akivel a gyülekezés meghatározott célja közvetlenül összefügg és a szervező nem ért egyet a helyszín megváltoztatásával,
e) jogos aggodalom áll fenn, hogy összeütközésre kerül sor korábban bejelentett gyülekezés résztvevőivel, mely miatt nem lesz lehetséges ezeknek a tüntetéseknek a rendes és békés lefolyását biztosítani a rendelkezésre álló erők és eszközök bevetésével sem, a szervezők között nem született megállapodás az időpont vagy helyszín módosításáról és a közrend nem biztosítható kevésbé zavaró intézkedések nélkül; ha nem dönthető el, hogy melyik bejelentés érkezett be korábban, a bejelentők részvételével sorsolással döntenek,
f) olyan, főként lakóhelyül szolgáló helyen kerülne megrendezésre, mely nem tér, park, vásártér vagy más hasonló hely, a bejelentett tények és más információk alapján jogos az aggodalom, hogy a gyülekezés megvalósítása nagyobb számú személy magánélethez való jogának sérelmét, vagy nagyobb számú személy békés lakhelyhasználathoz való jogának sérelmét okozná azáltal, hogy meghaladná a békés gyülekezés szokványos mértékét, és ezek a jogok nem biztosíthatók kevésbé zavaró intézkedések nélkül,
g) olyan objektum 50 méteres körzetében kerülne megrendezésre, melyben általános bíróság székel vagy gyakorolja hatáskörét, amennyiben a gyülekezés célja közvetlenül összefügg az általános bíróság ítélkezési tevékenységével.
(3) A község betilthatja a gyülekezést, ha az olyan helyen kerülne megrendezésre, ahol a gyülekezéssel kapcsolatosan szükséges korlátozások, főként a magánélethez való jognak korlátozása, a békés lakhelyhasználat jogának korlátozása, a közlekedés vagy áruszállítás korlátozása komoly ellentétben állna a lakosság érdekeivel, amennyiben a rendezvény más helyen különösebb nehézségek nélkül megtartásra kerülhetne úgy, hogy az nem hiúsítaná meg a rendezvény bejelentett célját.
(4) A község nem tilthatja be a rendezvényt a 2. és 3. bekezdésben felsorolt okokból, ha a szervező elfogadta a község 8. § szerinti javaslatát.
11. §
(1) A rendezvény betiltásáról (10. §) vagy befejezésének időpontjáról (9. §) a község haladéktalanul dönt, legkésőbb azonban három napon belül attól a pillanattól számítva, amikor az érvényes bejelentést kézhez vette.
(2) A község a határozat kiadásának napján kifüggeszti az írásos határozatot hivatalos hirdetőtábláján egészen addig a napig, amikor a rendezvény megtartására sor kerül, és határozatát kihirdeti a helyi hangosbeszélőben vagy más, helyileg szokásos módon; ha a rendezvény lebonyolítására két vagy több község területén kerül sor, a járási hivatal biztosítja, hogy határozatát minden községben kihirdessék, ahol a rendezvényre sor kerül. A hivatalos hirdetőtáblán való kifüggesztéssel a szervezőnek a határozatot kézbesítettnek kell tekintenie. Ha a község az 1. bekezdésben taglalt határidőben a határozat írásos változatát nem függeszti ki hivatalos hirdetőtábláján, a rendezvény szervezője a rendezvényt megtarthatja. A község haladéktalanul elküldi határozata írásos változatát a szervezőnek és közzéteszi azt a honlapján, ha az a rendelkezésére áll.
(3) Ha a közigazgatási bíróság megsemmisíti a rendezvény betiltását kimondó határozatot, a szervező jogosult a rendezvényt az eredeti bejelentés szerint vagy a közigazgatási bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül megtartani.
12. §
(1) Ha a rendezvényt annak ellenére megtartják, hogy azt betiltották, a község képviselője felszólítja a szervezőt a rendezvény azonnali befejezésére. Ha a szervező nem tesz hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy a résztvevők békésen távozzanak, a község képviselője közli a résztvevőkkel, hogy a rendezvényt feloszlatták, és felszólítja őket, hogy békésen távozzanak. A felszólításnak tartalmaznia kell a rendezvény feloszlatásának okait és a figyelmeztetést annak következményeire, ha a felszólításnak nem engedelmeskednek, és olyan módon kell azt megtenni, hogy az a résztvevők számára érthető legyen, valamint hogy azzal a rendezvény összes résztvevője megismerkedhessen.
(2) A község képviselőjének távolléte esetén az 1. bekezdésben taglalt rendezvényt az ott meghatározott módon feloszlathatja a rendőri testület szolgálatban lévő tagja is.
(3) A rendezvényt, amelyre úgy kerül sor, hogy azt az 5. § szerint bejelentették volna, az 1. bekezdés szerinti módon feloszlatják, ha teljesülnek azok a körülmények, amelyek a 10. § 1-3. bek. szerinti betiltását indokolják. Ugyanez vonatkozik arra a rendezvényre is, amelyet nem hívott össze szervező. A szervezők szabálysértési felelőssége fennáll akkor is, ha a rendezvényt nem oszlatták fel.
(4) Az 1. bekezdésben taglalt módon kell eljárni akkor is, ha a rendezvény az éjszakai órákban a befejezés megadott időpontját követően is folytatódik (9. §).
(5) A rendezvényt, melyet bejelentettek és nem tiltottak be, az 1. bekezdésben taglalt módon fel lehet oszlatni, ha az lényegesen eltér a bejelentett céljától oly módon, hogy a rendezvény folyamán teljesülnek azok a körülmények, amelyek indokolnák a betiltását a 10. § 1. bekezdése értelmében.
(6) A 3. és az 5. bekezdésben taglalt rendezvényt a község képviselője az 1. bekezdésben taglalt módon feloszlathatja, ha a résztvevők bűncselekményt követnek el és nem biztosítható a rend helyreállítása más módon, főként az egyes elkövetők elleni fellépéssel. A község képviselőjének távollétében ezt megteheti az illetékes rendőri testület parancsnoka vagy parancsnoki szerepet betöltő tagja.
14. §
A gyülekezési jog megsértése
(1) Szabálysértést követ el a gyülekezési jog ellen az, aki
a) anélkül hív össze vagy szervez gyülekezést, hogy teljesítené bejelentési kötelezettségét, olyan gyülekezést rendez meg, amelyet betiltottak, vagy megsérti a szervező jelen törvény szerinti más kötelességét,
b) figyelmen kívül hagyja a szervező vagy a kijelölt rendezők rendfenntartó intézkedéseit vagy ezen személyeket a kötelességük teljesítésében akadályozza,
c) jogtalanul nehezíti a gyülekezés résztvevőinek belépését a gyülekezésre, vagy ebben akadályozza őket,
d) jogtalanul megakadályoz másokat a gyülekezési joguk gyakorlásában,
e) jogosulatlanul behatol a gyülekezésre,
f) oda nem illő viselkedésével akadályozza a résztvevőket a gyülekezés céljának teljesítésében,
g) akadályozza a résztvevők békés távozását,
h) ismételten vagy szándékosan nem veszi figyelembe a szervező vagy kijelölt rendezők rendfenntartó intézkedéseit, vagy ezen személyeket ismétlődően vagy szándékosan gátolja kötelességük teljesítésében,
i) mint a rendezvény résztvevője lőfegyvert vagy robbanószert, vagy egyéb tárgyat tart magánál, amellyel egészségkárosodás okozható, és ha a körülményekből vagy a viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy erőszakos cselekményre vagy erőszakkal való fenyegetésre akarja használni ezeket,
j) jogtalanul és szándékosan akadályoz mást a gyülekezési jog gyakorlásában,
k) jogtalanul és szándékosan akadályozza mások bejutását a gyülekezésre vagy mások békés távozását,
l) oda nem illő durva viselkedésével akadályozza a résztvevőket a rendezvény céljának teljesítésében,
m) szándékos és aktív tevékenységével megzavarja a gyülekezés lefolyását, így az megszűnik rendes, nyugodt rendezvény lenni, vagy ilyen cselekedetekre uszít,
n) mint a rendezvény résztvevője arcát eltakarja oly módon, hogy kilétét ne lehessen megállapítani, amennyiben ellene a rendőri testület tagjai szolgálati beavatkozást hajtanak végre és arcának felfedésére a rendőri testület tagja felszólította.
(2) Az 1. bekezdés szerinti szabálysértésért
a) az a)–g) pontok esetében 165 euróig terjedő bírságot vetnek ki,
b) a h)–n) pontok esetében 165 eurótól 1 650 euróig terjedő bírságot vetnek ki.
(3) A szabálysértésekre és megtárgyalásukra a szabálysértésekről szóló általános jogszabály3) vonatkozik.
14.a §
Egyéb közigazgatási jogsértések
(1) A község 663 euróig terjedő bírságot vet ki a jogi személyre, mely mint szervező
a) a rendezvényt anélkül hívta össze vagy rendezte meg, hogy bejelentési kötelezettségét teljesítette volna;
b) betiltott rendezvényt szervezett meg;
c) nem biztosította a bejelentett számú, alkalmas, 18 éven felüli rendezőt;
d) a rendezvényt úgy vezényelte le, hogy az lényegesen eltért a rendezvény bejelentésben meghatározott céljától;
e) az esti órákban megtartott rendezvényt nem fejezte be abban az időpontban, amelyet a község meghatározott, amivel aránytalan mértékben megzavarta az éjszaki nyugalmat.
(2) A bírság kiszabásakor a község elsősorban a jogellenes cselekmény súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit mérlegeli.
(3) A bírság kiszabására a közigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak.4)
(4) A bírságból származó bevételek a község bevételei.
Közös rendelkezések
15. §
Az 1. § 2. bekezdésében szereplő célt szolgáló állampolgári gyűlésekre, melyeket nem hívott össze senki (5. §), az 1., 2. §, a 4. § 3. bek., a 7. §, a 12. § 3. és 6. bek., valamint a 14. § rendelkezései vonatkoznak.
16. §
A jelen törvény 11. §-a szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárási törvény4) 3. §-a 1-3. bekezdésének, 46., 47. és 52. §-ának rendelkezései vonatkoznak. Az eljárás megkezdettnek tekintendő attól a naptól számítva, amikor a község megkapja a bejelentést; az eljárás résztvevője a szervező.
17. §
Ha a jelen törvényben a határidő napok számában van megadva, egy nap alatt 24 órás időtartamot értünk azon eseménytől számítva, melyhez a határidő kötődik.
18. §
Közterület alatt a jelen törvény céljaira közutakat (kivéve a közcélt nem szolgáló egyedi célú utakat)5) értünk, vagyis tereket, sugárutakat és utcákat, valamint egyéb más, a szabad ég alatt lévő területeket, melyek korlátlanul hozzáférhetők bárki számára.
18.a §
Ha a rendezvény jellege megköveteli, hogy a közúton5) emelvényt vagy más, ideiglenes építményt építsenek, vagy közvetítő kocsis hangosítást szereljenek fel, a közutak használatát szabályozó külön törvény szerint kell eljárni.5)
19. §
A 11. § 1. bek., 12. § és a 20. § szerinti határozat ellen fellebbezéssel élni nem lehet.
20. §
A község jelen törvény szerinti hatásköreit a járási hivatal gyakorolja, amennyiben a rendezvény meghaladja a község területét.
21. §
Megszüntető rendelkezések
Megszűnik:
1. a Tt. 68/1951. sz. törvénye az önkéntes szervezetekről és nagygyűléseikről a későbbi módosítások értelmében, amennyiben nagygyűlésekről van szó;
2. a belügyminiszter 320/1951. Ú. l. számú ( 348/1951. Ú.v. számú) rendelete az önkéntes szervezetekről és nagygyűléseikről a későbbi módosítások értelmében, amennyiben nagygyűlésekről van szó;
3. a Tt. 126/1968. sz. törvénye 1. és 3. §-a a közrend megszilárdítását célzó egyes átmeneti intézkedésekről;
4. a Tt. 40/1974. sz., a Nemzetbiztonsági Testületről szóló törvényének 40. §-a.
22. §
Hatályba léptetés
A jelen törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Havel s. k.
Dubček s. k.
Čalfa s. k.
1) A Tt. 85/1990. sz., a petíciós jogról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
1a) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 96/1991. sz., a a nyilvános kulturális rendezvényekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
A Tt. 1/2014. sz., a nyilvános sportrendezvényekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
1b) Például a Tt. 314/2018. sz., az alkotmánybíróságról szóló törvénye 242. §-a a későbbi módosítások szerint.
1c) A Tt. 120/1993. sz., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsáról szóló törvénye 25.a § 1. bek., a Tt. 120/1993. sz., a Szlovák Köztársaság egyes alkotmányos méltóságainak javadalmazásáról szóló törvénye a Tt. 166/2024. törvénye megfogalmazásában.
3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz., szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
4) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) a későbbi módosítások szerint.
5) A Tt. 135/1961. sz., utakról szóló törvénye (közúti törvény) a későbbi módosítások szerint.
Časová verzia účinná od 15. júla 2024
84/1990 Z. z.
Zákon
O ZHROMAŽĎOVACOM PRÁVE
z 20. októbra 1993
Zmena:
175/1990 Zb. s účinnosťou od 1. júla 1990
515/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
468/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2007
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
125/2016 Z. z. účinnosťou od 1. júla 2016
166/2024 Z. z. účinnosťou od 15. júla 2024
Federálne zhromaždenie Československej socialistickej republiky sa uznieslo na tomto zákone:
Úvodné ustanovenia
§ 1
(1) Občania majú právo pokojne sa zhromažďovať.
(2) Výkon tohto práva slúži občanom na využívanie slobody prejavu a ďalších ústavných práv a slobôd, na výmenu informácií a názorov a na účasť na riešení verejných a iných spoločných záležitostí vyjadrením postojov a stanovísk.
(3) Rušiť výkon práva pokojne sa zhromažďovať sa zakazuje.
(4) Za zhromaždenie sa podľa tohto zákona považujú aj pouličné sprievody a manifestácie.
(5) Na zhromaždenie nie je potrebné predchádzajúce povolenie štátneho orgánu.
(6) Sú zakázané zhromaždenia v okruhu 50 metrov od
a) objektu, v ktorom má stále sídlo prezident Slovenskej republiky,
b) objektu, v ktorom pravidelne rokuje Národná rada Slovenskej republiky alebo vláda Slovenskej republiky,
c) objektu, v ktorom má stále sídlo Ústavný súd Slovenskej republiky, ak osobitný predpis neustanovuje inak,1b)
d) objektu iného ako podľa písmen a) až c), kde rokuje alebo inak vykonáva svoju pôsobnosť ústavný orgán podľa písmena a) až c),
e) objektu, ktorý zabezpečuje Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky pre potreby prezidenta Slovenskej republiky, predsedu Národnej rady Slovenskej republiky a predsedu vlády Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu;1c) ustanovenie § 10 ods. 2 písm. d) tým nie je dotknuté.
§ 2
Za zhromaždenia podľa tohto zákona sa nepovažujú:
a) zhromaždenia osôb súvisiace s činnosťou štátnych orgánov upravené inými právnymi predpismi;
b) zhromaždenia súvisiace s poskytovaním služieb;
c) iné zhromaždenia neslúžiace účelu uvedenému v § 1 ods. 2.
Zvolanie zhromaždenia
§ 3
Zhromaždenie môže zvolať občan starší ako 18 rokov alebo právnická osoba so sídlom na území Slovenskej republiky alebo zahraničná právnická osoba, ak má podnik alebo jeho organizačnú zložku umiestnenú na území Slovenskej republiky alebo skupina osôb (ďalej len „zvolávateľ“).
§ 4
(1) Zhromaždenia sa musia oznamovať obci (§ 16) s výnimkou:
a) zhromaždení usporadúvaných právnickými osobami prístupných len ich členom alebo zamestnancom a menovite pozvaným hosťom;
b) zhromaždení usporadúvaných cirkvami alebo náboženskými spoločnosťami v kostole alebo v inej modlitebni, procesií, pútí a iných sprievodov a zhromaždení slúžiacich na prejavy náboženského vyznania;
c) zhromaždení konaných v obydliach občanov;
d) zhromaždení menovite pozvaných osôb v uzavretých priestoroch.
(2) Na zhromaždenie, ktoré podlieha oznamovacej povinnosti, môže obec vyslať svojho zástupcu, ktorému je zvolávateľ povinný vytvoriť podmienky pre riadne plnenie jeho úloh, najmä mu umožniť sledovanie priebehu zhromaždenia a vykonanie úkonov nevyhnutných na prípadné rozpustenie zhromaždenia.
(3) Obec môže určiť miesto v obci, kde možno konať zhromaždenie na účel uvedený v § 1 ods. 2 bez oznámenia. Pritom môže určiť dobu, v ktorej sa také zhromaždenia nesmú konať. Obec určí miesto podľa prvej vety prednostne na verejnom priestranstve, ktoré je námestím, parkom, trhoviskom alebo iným obdobným miestom.
§ 5
(1) Zvolávateľ je povinný zhromaždenie písomne oznámiť obci tak, aby obec oznámenie dostala aspoň 5 dní vopred, najskôr však 6 mesiacov predo dňom jeho konania. Obec môže v odôvodnených prípadoch prijať oznámenie aj v kratšej lehote. Za právnickú osobu predloží oznámenie ten, kto je v tejto veci splnomocnený konať v jej mene. Oznámenie sa môže predložiť aj osobne v pracovný deň v dobe medzi ôsmou a pätnástou hodinou. Obec vytvorí podmienky, aby sa oznámenia mohli riadne prijímať.
(2) V oznámení musí zvolávateľ uviesť:
a) účel zhromaždenia, deň a miesto jeho konania a čas začatia; ak ide o zhromaždenie na verejnom priestranstve, aj predpokladaný čas jeho ukončenia;
b) predpokladaný počet účastníkov zhromaždenia;
c) opatrenia, ktoré urobí, aby sa zhromaždenie konalo v súlade so zákonom, najmä počet usporiadateľov, ktorých na organizáciu zhromaždenia určí, a spôsob ich označenia;
d) ak má ísť o pouličný sprievod, východiskové miesto, cestu a miesto ukončenia;
e) meno, priezvisko, rodné číslo a bydlisko zvolávateľa, u právnickej osoby jej názov a sídlo a meno, priezvisko a bydlisko toho, kto je splnomocnený v tejto veci konať v jej mene;
f) meno, priezvisko a bydlisko toho, kto je splnomocnený konať v zastúpení zvolávateľa.
(3) Ak sa má zhromaždenie konať pod šírym nebom mimo verejných priestranstiev, je zvolávateľ povinný k oznámeniu priložiť súhlas toho, kto je vlastníkom, prípadne užívateľom pozemku.
(4) Ak sa oznámenie predloží osobne, obec to zvolávateľovi písomne potvrdí s uvedením dňa a hodiny, keď bola oznamovacia povinnosť splnená.
(5) Ak zvolávateľ neuvedie údaje podľa odseku 2 a odseku 3 alebo ak sú uvedené údaje neúplné alebo nepresné, obec na to zvolávateľa pri osobnom predložení oznámenia upozorní s tým, že ak tieto vady nebudú odstránené, nepôjde o platné oznámenie. Zvolávateľ je oprávnený na mieste oznámenie potrebným spôsobom doplniť alebo upraviť. Ak bolo oznámenie predložené iným spôsobom, obec zvolávateľa na vady bezodkladne písomne upozorní. Povinnosť zvolávateľa podľa odseku 1 je splnená, ak vady oznámenia boli odstránené v lehote tam uvedenej.
(6) Zmeny v údajoch uvedených v oznámení alebo zrušenie oznámeného zhromaždenia je zvolávateľ povinný bezodkladne oznámiť obci.
§ 6
Oprávnenia a povinnosti zvolávateľa
(1) Zvolávateľ je oprávnený robiť všetky opatrenia na zvolanie zhromaždenia. Najmä je oprávnený v súlade s oznámeným účelom zhromaždenia osobne alebo písomne alebo inak pozývať na účasť na ňom. Zvolávateľ má tiež právo, aby pozvanie na zhromaždenie bolo vo vhodnom čase vyhlásené miestnym rozhlasom. Obce a štátne orgány a organizácie podľa možností a okolností poskytujú zvolávateľovi pomoc.
(2) Oprávnenie zvolávateľa podľa odseku 1 zaniká, ak nebola platne splnená oznamovacia povinnosť podľa § 5 alebo ak bolo zhromaždenie zakázané.
(3) Ak je dôvodná obava, že zhromaždenie bude rušené, môže zvolávateľ požiadať obec alebo príslušný útvar Policajného zboru, aby sa zhromaždeniu poskytla ochrana.
(4) Zvolávateľ je oprávnený vydávať priamo alebo s pomocou usporiadateľov účastníkom pokyny na zabezpečenie riadneho priebehu zhromaždenia.
(5) Zvolávateľ je povinný
a) poskytnúť obci na jej žiadosť súčinnosť nevyhnutnú na zabezpečenie riadneho priebehu zhromaždenia a splniť povinnosti ustanovené osobitnými právnymi predpismi;
b) zabezpečiť potrebný počet spôsobilých usporiadateľov starších ako 18 rokov;
c) riadiť priebeh zhromaždenia tak, aby sa podstatne neodchyľovalo od účelu zhromaždenia uvedeného v oznámení;
d) dávať záväzné pokyny usporiadateľom;
e) dbať o pokojný priebeh zhromaždenia a robiť opatrenia, aby sa nenarušoval;
f) zhromaždenie ukončiť.
(6) Ak sa zvolávateľovi pri narušení pokojného priebehu zhromaždenia nepodarí zaistiť nápravu, požiada o potrebnú pomoc obec alebo útvar Policajného zboru. Môže tak urobiť tiež, ak sa účastníci po ukončení zhromaždenia pokojne nerozídu.
(7) Ak zo zhromaždenia vzíde petícia, postupuje sa podľa osobitných predpisov.1)
(8) Ustanovenia predchádzajúcich odsekov sa primerane vzťahujú aj na zhromaždenia, ktoré sa podľa § 4 nemusia oznamovať.
§ 7
Povinnosti účastníkov zhromaždenia
(1) Účastníci zhromaždenia sú povinní dbať na pokyny zvolávateľa a usporiadateľov podľa § 6 a zdržať sa všetkého, čo by narušilo riadny a pokojný priebeh zhromaždenia.
(2) Po ukončení zhromaždenia sú jeho účastníci povinní pokojne sa rozísť. Ak je zhromaždenie rozpustené, sú povinní bez meškania opustiť miesto zhromaždenia. V rozchode sa im nesmie žiadnym spôsobom brániť.
(3) Účastníci zhromaždenia nesmú mať pri sebe strelné zbrane alebo výbušniny. Takisto nesmú mať pri sebe iné predmety, ktorými možno ublížiť na zdraví, ak možno z okolností alebo zo správania účastníkov usudzovať, že sa majú použiť na násilie alebo hrozbu násilím.
(4) Účastník zhromaždenia nesmie mať svoju tvár zakrytú spôsobom znemožňujúcim jeho identifikáciu, ak je proti nemu vykonávaný služobný zákrok príslušníkmi Policajného zboru a príslušník Policajného zboru ho na odkrytie tváre vyzval.
Úlohy obce
§ 8
(1) Obec môže s ohľadom na miestne podmienky alebo na verejný poriadok navrhnúť zvolávateľovi, aby sa zhromaždenie konalo na inom mieste alebo v iný čas.
(2) Obec je povinná oznámiť Policajnému zboru konanie zhromaždenia, ako aj to, že rozhodla o zákaze zhromaždenia, bezodkladne po doručení oznámenia o konaní zhromaždenia alebo bezodkladne po vydaní rozhodnutia o zákaze zhromaždenia.
(3) Ak má Policajný zbor informácie o konkrétnych dôvodoch na zákaz zhromaždenia, písomne o takýchto dôvodoch informuje obec.
§ 9
Obec môže zvolávateľovi uložiť, aby zhromaždenie konané vo večerných hodinách bolo ukončené tak, aby nedošlo k neprimeranému rušeniu nočného pokoja.
§ 10
(1) Obec, ktorej sa zhromaždenie oznámilo, ho zakáže, ak by oznámený účel zhromaždenia smeroval k výzve:
a) popierať alebo obmedzovať osobné, politické alebo iné práva občanov pre ich národnosť, pohlavie, rasu, pôvod, politické alebo iné zmýšľanie, náboženské vyznanie a sociálne postavenie alebo na roznecovanie nenávisti a neznášanlivosti z týchto dôvodov;
b) dopúšťať sa násilia alebo hrubej neslušnosti;
c) inak porušovať ústavu, ústavné zákony, zákony a medzinárodné zmluvy, ktorými je Slovenská republika viazaná a ktoré majú prednosť pred zákonmi Slovenskej republiky.
(2) Obec zhromaždenie zakáže aj vtedy, ak
a) sa má konať na mieste, kde by účastníkom hrozilo závažné nebezpečenstvo pre ich zdravie,
b) na rovnakom mieste a v rovnaký čas sa má podľa skôr doručeného oznámenia konať zhromaždenie a medzi zvolávateľmi nedošlo k dohode o úprave času jeho konania; ak nemožno určiť, ktoré oznámenie bolo doručené skôr, rozhodne sa za účasti zástupcov zvolávateľov žrebovaním,
c) sa má konať na rovnakom mieste a v rovnakom čase, kde už v zmysle platných právnych predpisov bolo povolené verejné kultúrne alebo športové podujatie,1a)
d) sa má konať v blízkosti obydlia osoby, s výkonom zamestnania, povolania alebo funkcie ktorej účel zhromaždenia priamo súvisí a zvolávateľ nesúhlasil so zmenou miesta konania zhromaždenia,
e) existuje dôvodná obava, že dôjde k stretu s účastníkmi skôr oznámeného zhromaždenia, v dôsledku čoho nebude možné zabezpečiť riadny a pokojný priebeh týchto zhromaždení ani s nasadením dostupných síl a prostriedkov, medzi zvolávateľmi nedošlo k dohode o úprave času alebo miesta konania zhromaždení a verejný poriadok nebude možné zabezpečiť žiadnymi menej rušivými opatreniami; ak nemožno určiť, ktoré oznámenie bolo doručené skôr, rozhodne sa za účasti zástupcov zvolávateľov žrebovaním,
f) sa má konať na mieste, ktoré sa nachádza v oblasti určenej prevažne na bývanie a nejde o námestie, park, trhovisko alebo iné obdobné miesto, z oznámených skutočností alebo iných informácií plynie dôvodná obava, že konaním zhromaždenia dôjde k zásahu do základného práva na súkromie väčšieho počtu osôb alebo k zásahu do pokojného užívania obydlia väčšieho počtu osôb nad mieru bežne spojenú s pokojným zhromaždením, a ochranu ich práv nemožno zabezpečiť žiadnymi menej rušivými opatreniami,
g) sa má konať v okruhu 50 metrov od objektu, v ktorom má sídlo alebo v ktorom vykonáva svoju pôsobnosť všeobecný súd, ak účel zhromaždenia priamo súvisí s rozhodovacou činnosťou všeobecného súdu.
(3) Obec môže zhromaždenie zakázať, ak sa má konať v mieste, kde by potrebné obmedzenia spojené s konaním zhromaždenia, najmä obmedzenie práva na súkromie, obmedzenie pokojného užívania obydlia, obmedzenie dopravy alebo obmedzenie zásobovania, boli v závažnom rozpore so záujmom obyvateľstva, ak možno bez neprimeraných ťažkostí konať zhromaždenie inde bez toho, že by sa tým zmaril oznámený účel zhromaždenia.
(4) Obec nemôže zhromaždenie zakázať z dôvodov uvedených v odsekoch 2 a 3, ak zvolávateľ prijal návrh obce podľa § 8.
§ 11
(1) O zákaze zhromaždenia (§ 10) alebo čase jeho ukončenia (§ 9) rozhodne obec bezodkladne, najneskôr však do troch dní od okamihu, keď dostala platné oznámenie.
(2) Obec v deň vydania rozhodnutia vyvesí písomné vyhotovenie rozhodnutia na svojej úradnej tabuli až do dňa, v ktorom sa má zhromaždenie konať, a rozhodnutie vyhlási miestnym rozhlasom alebo iným obdobným spôsobom; ak sa má zhromaždenie konať na území dvoch alebo viacerých obcí, okresný úrad zabezpečí, aby jeho rozhodnutie bolo vyhlásené v obciach, v ktorých sa zhromaždenie má konať. Vyvesením na úradnej tabuli je rozhodnutie zvolávateľovi doručené. Ak obec v lehote uvedenej v odseku 1 nevyvesí písomné vyhotovenie rozhodnutia na svojej úradnej tabuli, môže zvolávateľ zhromaždenie usporiadať. Obec zároveň bezodkladne zašle písomné vyhotovenie rozhodnutia zvolávateľovi a zverejní ho na svojej internetovej stránke, ak ju má k dispozícii.
(3) Ak správny súd zruší rozhodnutie o zákaze zhromaždenia, zvolávateľ je oprávnený zhromaždenie usporiadať podľa pôvodného oznámenia alebo do 30 dní od právoplatnosti rozhodnutia správneho súdu.
§ 12
(1) Ak sa zhromaždenie koná, hoci bolo zakázané, zástupca obce vyzve zvolávateľa, aby zhromaždenie bez meškania ukončil. Pokiaľ zvolávateľ neurobí účinné opatrenia, aby sa účastníci pokojne rozišli, oznámi zástupca obce účastníkom, že zhromaždenie je rozpustené, a vyzve ich, aby sa pokojne rozišli. Oznámenie musí obsahovať dôvody na rozpustenie a upozornenie na následky neuposlúchnutia tejto výzvy a musí sa urobiť takým spôsobom, aby bolo účastníkom zrozumiteľné a aby sa s ním všetci účastníci zhromaždenia mohli oboznámiť.
(2) Za neprítomnosti zástupcu obce môže zhromaždenie uvedené v odseku 1 rozpustiť spôsobom tam ustanoveným aj príslušník Policajného zboru v službe.
(3) Zhromaždenie, ktoré sa koná bez toho, že bolo oznámené podľa § 5, bude spôsobom uvedeným v odseku 1 rozpustené, ak nastali okolnosti, ktoré by odôvodnili jeho zákaz podľa § 10 ods. 1 až 3. To platí aj pre zhromaždenia, ktoré neboli zvolané. Zodpovednosť zvolávateľov za priestupok nie je dotknutá, aj keď zhromaždenie nebolo rozpustené.
(4) Spôsobom uvedeným v odseku 1 sa postupuje aj vtedy, ak zhromaždenie konané vo večerných hodinách pokračuje aj po určenom čase ukončenia (§ 9).
(5) Zhromaždenie, ktoré bolo oznámené a nebolo zakázané, môže byť spôsobom uvedeným v odseku 1 rozpustené, ak sa podstatne odchýlilo od oznámeného účelu takým spôsobom, že v priebehu zhromaždenia nastali okolnosti, ktoré by odôvodnili jeho zákaz podľa § 10 ods. 1.
(6) Zhromaždenia uvedené v odseku 3 a v odseku 5 môže zástupca obce rozpustiť spôsobom ustanoveným v odseku 1, ak účastníci zhromaždenia páchajú trestné činy a nápravu sa nepodarilo zaistiť iným spôsobom, najmä zákrokom proti jednotlivým páchateľom. V neprítomnosti zástupcu obce tak môže urobiť náčelník príslušného útvaru Policajného zboru alebo veliaci príslušník.
§ 14
Priestupok proti zhromaždovaciemu právu
(1) Priestupku proti zhromažďovaciemu právu sa dopustí ten, kto
a) zvoláva alebo usporadúva zhromaždenie bez toho, že by splnil oznamovaciu povinnosť, usporadúva zhromaždenie, ktoré bolo zakázané, alebo poruší inú povinnosť zvolávateľa podľa tohto zákona,
b) neuposlúchne poriadkové opatrenia zvolávateľa alebo určených usporiadateľov zhromaždenia alebo týmto osobám bráni v plnení ich povinnosti,
c) neoprávnene sťažuje účastníkom zhromaždenia prístup na zhromaždenie alebo im v tom bráni,
d) neoprávnene zabráni inému vo výkone zhromažďovacieho práva,
e) neoprávnene vnikne do zhromaždenia,
f) neprístojným správaním bráni účastníkom v splnení účelu zhromaždenia,
g) bráni účastníkom, aby sa pokojne rozišli,
h) opakovane alebo úmyselne neuposlúchne poriadkové opatrenia zvolávateľa alebo určených usporiadateľov zhromaždenia alebo týmto osobám opakovane alebo úmyselne bráni v plnení ich povinnosti,
i) ako účastník zhromaždenia má pri sebe strelnú zbraň alebo výbušninu, alebo iné predmety, ktorými možno ublížiť na zdraví, a ak možno z okolností alebo z jeho správania usudzovať, že sa majú použiť na násilie alebo na hrozbu násilím,
j) neoprávnene a úmyselne bráni inému vo výkone zhromažďovacieho práva,
k) neoprávnene a úmyselne bráni účastníkom v prístupe na zhromaždenie alebo v tom, aby sa pokojne rozišli,
l) hrubo neprístojným správaním bráni účastníkom v splnení účelu zhromaždenia,
m) úmyselne a aktívnym konaním naruší priebeh zhromaždenia a tento prestane byť riadny a pokojný, alebo k takému konaniu podnecuje,
n) ako účastník zhromaždenia má svoju tvár zakrytú spôsobom znemožňujúcim jeho identifikáciu, ak je proti nemu vykonávaný služobný zákrok príslušníkmi Policajného zboru a na odkrytie tváre ho príslušník Policajného zboru vyzval.
(2) Za priestupok podľa odseku 1
a) písm. a) až g) sa uloží pokuta do 165 eur,
b) písm. h) až n) sa uloží pokuta od 165 do 1 650 eur.
(3) Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahuje všeobecný predpis o priestupkoch.3)
§ 14a
Iné správne delikty
(1) Obec uloží pokutu do 663 eur právnickej osobe, ktorá ako zvolávateľ
a) zvolala alebo usporiadala zhromaždenie bez toho, aby si splnila oznamovaciu povinnosť;
b) usporiadala zhromaždenie, ktoré bolo zakázané;
c) nezabezpečila oznámený počet spôsobilých usporiadateľov starších ako 18 rokov;
d) riadila priebeh zhromaždenia tak, že sa podstatne odchýlilo od účelu zhromaždenia uvedeného v oznámení;
e) neukončila zhromaždenie konané vo večerných hodinách v čase, ktorý určila obec, čím došlo k neprimeranému rušeniu nočného pokoja.
(2) Pri ukladaní pokút obec prihliada najmä na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania.
(3) Na ukladanie pokút sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.4)
(4) Výnosy z pokút sú príjmom obce.
Spoločné ustanovenia
§ 15
Na zhromaždenia občanov na účel uvedený v § 1 ods. 2, ktoré neboli zvolané (§ 5), sa vzťahujú § 1, 2, § 4 ods. 3, § 7, § 12 ods. 3 a 6, § 14.
§ 16
Pre konanie podľa § 11 tohto zákona platia ustanovenia § 3 ods. 1 až 3, § 46, 47 a 52 zákona o správnom konaní.4) Konanie sa považuje za začaté dňom, keď obec dostala oznámenie; účastníkom konania je zvolávateľ.
§ 17
Ak je v tomto zákone lehota určená počtom dní, rozumie sa jedným dňom doba 24 hodín od udalosti, ku ktorej sa lehota viaže.
§ 18
Verejným priestranstvom sa na účely tohto zákona rozumejú pozemné komunikácie (s výnimkou neverejných účelových komunikácií)5) ako námestia, triedy a ulice, ako aj ďalšie priestory pod šírym nebom prístupné každému bez obmedzenia.
§ 18a
Ak charakter zhromaždenia vyžaduje na pozemnej komunikácii5) postavenie tribúny alebo inej stavby dočasného charakteru, alebo inštaláciu ozvučenia pomocou prenosového vozu, pri tom sa postupuje podľa osobitného predpisu upravujúceho užívanie pozemných komunikácií.5)
§ 19
Proti rozhodnutiu podľa § 11 ods. 1, § 12 a § 20 nemožno podať odvolanie.
§ 20
Pôsobnosť obce podľa tohto zákona vykonáva okresný úrad, ak zhromaždenie má presahovať územie obce.
§ 21
Zrušovacie ustanovenie
Zrušujú sa:
1. zákon č. 68/1951 Zb. o dobrovoľných organizáciách a zhromaždeniach v znení neskorších predpisov, pokiaľ ide o zhromaždenia;
2. vyhláška ministra vnútra č. 320/1951 Ú. l. (č. 348/1951 Ú.v.) o dobrovoľných organizáciách a zhromaždeniach v znení neskorších predpisov, pokiaľ ide o zhromaždenia;
3. § 1 a 3 zákona č. 126/1968 Zb. o niektorých prechodných opatreniach na upevnenie verejného poriadku;
4. § 40 zákona č. 40/1974 Zb. o Zbore národnej bezpečnosti.
§ 22
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.
Havel v. r.
Dubček v. r.
Čalfa v. r.
1) Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve v znení neskorších predpisov.
1a) Zákon Slovenskej národnej rady č. 96/1991 Zb. o verejných kultúrnych podujatiach v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 1/2014 Z. z. o organizovaní verejných športových podujatí a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
1b) Napríklad § 242 zákona č. 314/2018 Z. z. o Ústavnom súde Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
1c) § 25a ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 120/1993 Z. z. o platových pomeroch niektorých ústavných činiteľov Slovenskej republiky v znení zákona č. 166/2024 Z. z.
3) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
4) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
5) Zákon č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
