SZERZŐDÉS
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről
A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek),
abban a meggyőződésben, hogy az Európában, valamint országaikban bekövetkezett történelmi változások egyedülálló lehetőségeket kínálnak azoknak a közös feladatoknak a megoldására, amelyek a kétoldalú kapcsolataiknak a jószomszédság és a baráti együttműködés szellemében történő fejlesztéséből adódnak;
erőfeszítéseket téve annak érdekében, hogy a végbemenő integrációs folyamatok keretében hozzájáruljanak Európa mint a béke, a biztonság és a prosperitás kontinense felépítéséhez;
megerősítve, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, a demokrácia, a jog államiság és a humanizmus elveinek tiszteletben tartása és érvényesítése a szabadság, a igazságosság és a béke alapját képezi;
elismerve, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon Szerződő Fél társadalmának és államának integráns részét képezik, amelynek területén élnek, s egyben hozzájárulnak annak élete gazdagításához, valamint az országaik közötti bizalom, barátság és együttműködés elmélyítéséhez, s kijelentve, hogy felelősséget éreznek azért, hogy védelemben részesítsék és előmozdítsák a területükön élő kisebbségek nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitása megőrzését és elmélyítését;
megerősítve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek az Új Európáról szóló Párizsi Chartájában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által elfogadott további dokumentumokban rögzített elvek vezérlik őket; abban a meggyőződésben, hogy baráti kapcsolataik és együttműködésük új alapokon való továbbfejlesztése megfelel országaik és nemzeteik létérdekeinek;
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
A Szerződő Felek kapcsolataikat a jószomszédság, a bizalom és a baráti együttműködés szellemében fogják fejleszteni, és párbeszédet folytatnak minden közös érdeklődésre számot tartó területen.
2. cikk
A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban, ugyanúgy, mint más államokkal fennálló kapcsolataikban, tiszteletben tartják a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és normáit, elsősorban az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában és az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet keretében elfogadott más dokumentumokban foglalt elveket.
3. cikk
(1) A Szerződő Felek a nemzetközi jog alapelveivel és normáival összhangban megerősítik, hogy tiszteletben tartják közös államhatáruk sérthetetlenségét és egymás területi integritását. Megerősítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincs és ilyet a jövőben sem támasztanak.
(2) A Szerződő Felek kijelentik, hogy kölcsönös kapcsolataikban tartózkodnak a másik Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől, vagy más, az Egyesült Nemzetek Alapokmányába vagy a nemzetközi jogba ütköző egyéb cselekedetektől vagy az ilyen akciók támogatásától, és harmadik fél számára sem teszik lehetővé, hogy területüket a másik Fél elleni hasonló cselekmények elkövetésére felhasználja. A közöttük felmerülő vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg.
4. cikk
(1) Ha a Szerződő Felek egyikének véleménye szerint egy, a nemzetközi kapcsolatokban kialakult helyzet veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot vagy saját biztonsága érdekeit, úgy ez a Fél konzultációt kérhet a másik Féltől, hogy megvizsgálják, mit tehetnének a feszültség enyhítése vagy felszámolása érdekében, összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében alkalmazott elvekkel.
(2) A Szerződő Felek különböző szinteken rendszeres konzultációkat folytatnak a biztonság és a védelem kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiről. Bármelyikük kérésére tájékoztatják egymást a biztonságra és leszerelésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséről. Kétoldalú kapcsolataikat katonai téren külön megállapodás szabályozza.
5. cikk
(1) A Szerződő Felek e szerződés céljainak megvalósítása érdekében a közös érdeklődésre számot tartó minden területen megteremtik az együttműködés megfelelő kereteit.
(2) A Szerződő Felek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a törvényhozó és végrehajtó szervek együttműködésének és kapcsolatai továbbfejlesztésének.
(3) A Szerződő Felek különböző szinteken rendszeres konzultációt folytatnak kétoldalú kapcsolataik további fejlesztése és elmélyítése, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontjaik kölcsönös megismerése érdekében. Ennek keretében évente legalább egyszer sor kerül a miniszterelnökök találkozójára, és a külügyminiszterek is évente legalább egy alkalommal áttekintik e szerződés végrehajtását.
(4) Az egyéb ágazatok közötti együttműködést, ideértve vezetőik rendszeres találkozóit, az ezen ágazatok közötti megállapodások szabályozzák.
6. cikk
A Szerződő Felek megerősítik, hogy az Európai Unióba, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe és Nyugat-Európai Unióba való integrálódásukkal, továbbá az Európa Tanáccsal és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel kapcsolatos érdekeik és törekvéseik azonosak, s kifejezésre juttatják azon elhatározásukat, hogy ez irányban támogatást nyújtsanak egymásnak.
7. cikk
(1) A Szerződő Felek kétoldalú kapcsolataik kibontakoztatása keretében, valamint az Európai Unióba történő integrálódásuk folyamatában fejleszteni fogják kölcsönösen előnyös együttműködésüket a gazdaság, mindenekelőtt az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a közlekedés és szállítás, a távközlés és a szolgáltatások területén.
(2) A Szerződő Felek meg fogják teremteni a gazdasági együttműködés különböző formái fejlesztésének feltételeit a határ menti területen, a regionális és helyi szinteken, beleértve a jogi és természetes személyek közötti együttműködést.
(3) A Szerződő Felek fontosnak tekintik a magasabb önigazgatási egységek, a városok és a községek közötti együttműködést, összhangban a számukra kijelölt hatáskörökkel, valamint a szubszidiaritás elvének alkalmazásával.
8. cikk
A Szerződő felek támogatják az együttműködést a tudomány és a technika területén. Elősegítik az alap- és az alkalmazott kutatás területén folytatandó hatékony együttműködéshez szükséges feltételek kialakítását, különös tekintettel a korszerű technikára és technológiára, s támogatják a két ország tudósai, a tudományos és kutatóintézetek dolgozói közvetlen kapcsolatait és közös kezdeményezéseit.
9. cikk
(1) A Szerződő Felek, a természeti környezet iránti gondoskodáshoz és a jövendő generációk számára elfogadható életfeltételek megőrzéséhez fűződő érdekeiktől vezérelve, együttműködnek a környezet- és természetvédelemben abból a célból, hogy megelőzzék és csökkentsék a környezet szennyezését, különösen azt, amely átterjedhet az államhatáron.
(2) A Szerződő Felek a vonatkozó megállapodásokkal összhangban, mindenekelőtt az Európai Unióval és tagállamaival együttműködve fejleszteni fogják együttműködésüket a környezetvédelem területén, valamint részt fognak venni az Unió összehangolt nemzetközi stratégiájának és koncepciójának kialakításában, illetve megvalósításában.
(3) A Szerződő Felek a környezet védelmének fokozását célzó konkrét intézkedések elfogadása céljából kormányszintű különmegállapodást kötnek, amely rendelkezni fog a baleseti kockázatok csökkentésével, a bekövetkezett balesetek korai jelzése rendszerével, valamint az ezek következményeinek felszámolásával kapcsolatos együttműködésről.
10. cikk
(1) A Szerződő Felek a legkorszerűbb technológia felhasználásával bővítik együttműködésüket a légi, a vasúti, a közúti, a belvízi, a tengeri, a csővezetékes, valamint a kombinált fuvarozás, továbbá a postai és távközlési szolgáltatások infrastruktúrája fejlesztésében.
(2) A Szerződő Felek megerősítik, hogy a szárazföldi államoknak joguk van a tengerhez való kijutáshoz és az ezzel a joggal összefüggő tranzit szabadságához, és készek e területen más államokkal is együttműködni.
11. cikk
A Szerződő Felek, összhangban sokoldalú együttműködésük fejlesztésével, készek javítani a határok átjárhatóságán, ideértve új határátkelőhelyek nyitását mindkét Szerződő Fél lehetőségeihez és szükségleteihez képest.
12. cikk
(1) A Szerződő Felek fejlesztik az együttműködést a kultúra, a tudomány és az oktatás területén.
(2) A Szerződő Felek az intézmények, szervezetek, egyesületek, szövetségek, települések, önkormányzatok, az állampolgárok kezdeményezéséből alapított csoportok, illetve maguknak az egyéneknek a kölcsönös igényeken és érdeklődésen alapuló együttműködését tekintik az országaik közötti kulturális, tudományos és oktatási együttműködés alapvető formájának. A megfelelő megállapodások és programok alapján támogatják az állami, társadalmi és magánintézmények, szervezetek, egyesületek és természetes személyek kölcsönös megismerést és közeledést szolgáló kezdeményezéseit.
(3) A Szerződő Felek támogatják az oktatási, egyéb művelődési intézmények és tudományos kutatóintézetek együttműködését, valamint az általános és középiskolás tanulók, egyetemi és főiskolai hallgatók, a tanárok és a tudományos dolgozók cseréjét.
(4) A Szerződő Felek elősegítik a területükön található levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban és egyéb hasonló jellegű intézményekben folyó tudományos kutatást, beleértve az ezen intézményekben található anyagokhoz való hozzájutást.
(5) A Szerződő Felek megfelelő megállapodások alapján elismerik a másik Szerződő Fél belső jogszabályainak megfelelően kiállított iskolai végzettséget és szakképesítést tanúsító, valamint a tudományos fokozatok elérését igazoló okmányokat.
(6) A Szerződő Felek támogatják a másik állam nyelvének oktatását az iskolákban és a nem oktatási intézményekben egyaránt. E célból kölcsönösen segítséget nyújtanak a tanárok nyelvi felkészítésében és továbbképzésében.
(7) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a felsőoktatási intézményeikben bővítsék a másik Szerződő Fél kultúrája, irodalma és nyelve megismerésének és a hungarisztika és a szlovakisztika tanulmányozásának a lehetőségeit.
(8) A Szerződő Felek kölcsönös megállapodás alapján országaikban biztosítják a feltételeket a másik Szerződő Fél kulturális központjai tevékenységéhez.
13. cikk
(1) A Szerződő Felek törekednek a másik Fél történelmi és kulturális emlékei és emlékhelyei saját területükön való megőrzésére.
(2) A kulturális értékek, valamint a levéltári anyagok cseréjét a Szerződő Felek az illetékes minisztériumok közötti megállapodás alapján végzik.
14. cikk
A Szerződő Felek erősítik az országaik eltérő etnikai, vallási, kulturális és nyelvi eredetű állampolgárai közötti tolerancia és megértés légkörét. A Szerződő Felek, összhangban nemzetközi jogi kötelezettségeikkel, saját területükön minden személynek fajra, bőrszínre, nemre, nyelvre, vallás, politikai vagy más meggyőződésre, továbbá nemzetiségre vagy társadalmi eredetre való tekintet nélkül azonos és hatékony jogvédelmet fognak biztosítani.
15. cikk
(1) A Szerződő Felek megerősítik, hogy a nemzeti kisebbségek védelme és az azokhoz tartozó személyek jogainak és szabadságjogainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik, ebben az értelemben tehát nem az államok kizárólagos belügye és a nemzet közi közösség legitim figyelmének tárgyát is képezi. A Szerződő Felek elismerik, hogy az ezen a területen folytatott együttműködésük hozzájárul az országaik közötti jószomszédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés, a barátság és bizalom erősítéséhez és egyúttal a nemzetközi biztonság, a stabilitás és az európai integráció megszilárdításához.
(2) A Szerződő Feleket a nemzeti kisebbségek védelme és a hozzájuk tartozó személyek jogainak védelme területén az alábbi elvek vezérlik:
a) A nemzeti kisebbséghez való tartozás minden személy egyéni, szabad választásának ügye, s ebből a választásból számára semmiféle hátrány nem származhat.
b) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a törvény előtti egyenlőséghez és a törvény általi egyenlő védelemhez. Ebben a vonatkozásban minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló diszkrimináció tilos.
c) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival együtt szabadon kinyilvánítani, megőrizni és fejleszteni saját etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásukat és megőrizni, illetve fejleszteni kultúrájukat, annak minden vonatkozásában.
d) Megerősítve saját integrációs politikájuk céljait, a Szerződő Felek tartózkodni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekménnyel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. A Szerződő Felek tartózkodnak olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatnák a népesség számarányát a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken, és amelyek korlátozzák ezen személyek jogait és szabadságjogait, amivel a nemzeti kisebbségek kárára volnának.
e) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy a megfelelő törvényes keretekben identitásuk ápolása, fejlesztése és átadása céljából saját szervezeteket, egyesületeket, ideértve a politikai pártokat, valamint oktatási, kulturális és vallási intézményeket hozzanak létre és működtessenek. Ehhez a két kormány a maga részéről biztosítja a törvényi feltételeket.
f) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van hatékonyan résztvenni országos és, ahol helyénvaló, regionális szinten azon döntésekben, amelyek azt a kisebbséget érintik, amelyhez tartoznak, vagy azt a régiót, ahol élnek, a belső jogrendszerbe nem ütköző módon.
g) A Magyar Köztársaságban élő szlovák kisebbségekhez és a Szlovák Köztársaságban élő magyar kisebbségekhez tartozó személyeknek, egyénileg vagy csoportjuk tagjaival közösen, joguk van szóban és írásban, a magán- és közéletben szabadon használni anyanyelvüket. Joguk van továbbá a belső jogrenddel és a két Szerződő Fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel megegyezően használni anyanyelvüket a hivatalokkal való kapcsolatokban, beleértve a közigazgatást, és a bírósági eljárásokban, anyanyelven feltüntetni azon települések neveit, amelyekben élnek, az utcák és egyéb közterületek neveit, helyrajzi adatokat, feliratokat és közterületi információkat, bejegyezni és használni kereszt- és vezetékneveiket ezen a nyelven, az állami nevelési-oktatási rendszer keretén belül adekvát lehetőségre anyanyelvük oktatására és anyanyelvükön történő oktatásra - a hivatalos nyelv oktatásának vagy az azon való oktatásnak a sérelme nélkül -, ugyanígy joguk van a nyilvános tömegtájékoztatási eszközökhöz való diszkriminációmentes hozzájutásra és saját tömegtájékoztatási eszközökre. A Szerződő Felek az általuk vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban megtesznek minden szükséges jogi, adminisztratív és egyéb intézkedést a felsorolt jogok érvényesítése érdekében, amennyiben már ilyen szabályozás nincs a jogrendjükben.
h) A jelen bekezdés (c) pontjával összhangban megteremtik a szükséges feltételeket, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megőrizhessék tárgyi és építészeti emlékeiket, emlékhelyeiket, amelyek kulturális örökségüket: történelmüket és hagyományaikat hordozzák.
(3) A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre ugyanazok az állampolgárságukból fakadó jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint az adott állam más polgáraira.
(4) A Szerződő Felek
a) kijelentik, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek szabályozása terén az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről elfogadott és a Szerződő Felek által 1995. február 1-én aláírt Keretegyezményt alkalmazzák - amennyiben belső jogrendjük már nem rögzít a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira nézve
a Keretegyezményben foglaltaknál kedvezőbb szabályozást - attól a dátumtól kezdve, amikor a jelen szerződést és a fent említett Keretegyezményt a Szerződő Felek országaikban megerősítették;
b) az előző (a) pontban foglaltakat nem érintve, a Magyar Köztársaságban élő szlovák kisebbséghez, illetve a Szlovák Köztársaságban élő magyar kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelme érdekében az alábbi dokumentumokban rögzített normákat és politikai kötelezettségeket jogi kötelezettségként alkalmazzák:
– Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentuma;
– Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 47/135 számú, a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata;
– Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201 (1993) sz. pont ajánlása, tiszteletben tartva az egyéni emberi és polgári jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait.
(5) A jelen cikkből semmit sem szabad úgy értelmezni, mint ami feljogosít bármi olyan tevékenységre vagy olyan cselekedetre, amely ellentétes a nemzetközi jog alapvető elveivel és különösen az államok szuverén egyenlőségével, területi integritásával és politikai függetlenségével.
(6) A Szerződő Felek kölcsönös együttműködésükben elősegítik egymás számára, hogy figyelemmel kísérhessék e cikk tartalmának megvalósítását. Ezért mérlegelik annak módját, hogy kölcsönös együttműködésük keretében hogyan cseréljenek a jelen Egyezmény 5. cikkének 1. bekezdése alapján, valamint a kölcsönös megértés és bizalom szellemében információkat és tapasztalatokat a jelen cikk alkalmazásának kérdéseiben. E célból az általuk szükségesnek tartott összetételű tagozatokból álló, ajánlási joggal felruházott kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre. A Szerződő Felek a nemzetközi kisebbségek védelme terén vállalt kötelezettségeik teljesítésének ellenőrzésénél az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet azon szabályai szerint járnak el, amelyek mindkét Szerződő Fél számára kötelezőek.
16. cikk
(1) A Szerződő Felek támogatják a sokoldalú együttműködést az egészségügy, az egészségügyi higiénia és a gyógyszerkutatás területén, mindenekelőtt a civilizációs és fertőző betegségek megelőzéséért és leküzdéséért folytatott küzdelemben.
(2) A Szerződő Felek fejlesztik az együttműködést a társadalombiztosítás és a szociális gondoskodás területén, és e célból illetékes szerveik megfelelő megállapodásokat kötnek.
17. cikk
(1) A Szerződő Felek a megfelelő megállapodások alapján együttműködnek a jogi és konzuli kapcsolatok területén, valamint a rendőrségi tevékenységben.
(2) A Szerződő Felek fejlesztik együttműködésüket a szervezett bűnözés elleni harcban, különös tekintettel a terrorizmusra, a kábítószerekkel történő visszaélésre, a légikalózkodásra, valamint a kulturális, a történelmi és a muzeális tárgyak és értékek törvénytelen kivitelére.
18. cikk
A Szerződő Felek fontosnak tartják a tömegtájékoztatási eszközök együttműködését, és támogatják a szabad információcserét és minden olyan, a tárgyilagos tájékoztatásra irányuló törekvést, amely elősegíti egymás jobb megismerését és megértését.
19. cikk
A Szerződő Felek támogatják a politikai és társadalmi szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a vallási és egyéb szervezetek, valamint az ifjúsági, a sport- és az egyéb szövetségek közötti kapcsolatok kiszélesítését.
20. cikk
A jelen szerződés nem irányul harmadik állam ellen. Nem érinti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek számára két- és többoldalú szerződésekből fakadnak.
21. cikk
(1) A Szerződő Felek a jelen szerződés értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltérésük esetén a szerződés 5. cikkében foglalt rendelkezések szerint konzultálni fognak egymással.
(2) Abban az esetben, ha e konzultációk ésszerű időn belül nem vezetnének a nézeteltérés kiküszöböléséhez, a Szerződő Felek mérlegelni fogják, milyen más, a nemzetközi jog elveivel és normáival összhangban lévő módon érjék el azt.
22. cikk
(1) A jelen szerződést 10 éves időszakra kötik. Amennyiben egyik Szerződő Fél sem mondja fel írásban legalább egy évvel az adott érvényességi idő letelte előtt, a szerződés érvényessége mindig meghosszabbodik a következő 5 éves időszakra.
(2) A jelen szerződést meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép életbe.
(3) A Szerződő Felek a jelen szerződést az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikke szerint nyilvántartásba vétetik.
Kelt Párizsban, 1995. március 19-én két példányban, mindegyik magyar és szlovák nyelven, mindkét nyelvű szöveg azonos érvénnyel bír.
Horn Gyula s.k.
A Magyar Köztársaság nevében
Vladimír Mečiar s.k.
A Szlovák Köztársaság Nevében
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁNAK HATÁROZATA
a Szerződéssel a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről (272. számú irat) történő egyetértés kimondásának tervezetéről.
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSA
a. kimondja egyetértését a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 86. cikkelyének e.) bekezdése szerint a Szerződéssel a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről annak a ratifikációja előtt.
b. kinyilvánítja, hogy teljes mértékben azonosul a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 4017/95-POLB számú 1995. március 19-i Szóbeli jegyzékének tartalmával, amelyet diplomáciai úton juttattak el a magyar félhez; megerősíti, hogy a Szlovák Köztársaság sohasem fogadott el és a Szerződésben sem rögzített semmiféle olyan megfogalmazást, amely a kisebbségek kollektív jogai elvének és azon jogoknak az elismerésére épül, amely megengedné bármiféle autonóm struktúra vagy különleges statútum létrehozását etnikai alapon.
c. felhívja a Szlovák Köztársaság kormányát és a Szlovák Köztársaság minden szervét, hogy összhangban a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjével és az annak megsértéséből fakadó következményekért viselt jogi felelősségük tudatában következetesen biztosítsák e határozat B. pontja szerint kizárólagosan az egyéni emberi és állampolgári jogok szellemében a Szerződés megfelelő rendelkezéseinek értelmezését és érvényesülését.
Pozsony, 1996. március
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁNAK NYILATKOZATA
az 1995. március 19-i Szerződésről a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az 1995. március 19-i Szerződést a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről az országaink és nemzeteink közötti történelmi megbékélés fontos aktusának tekinti. A Szerződés megteremti az előfeltételeket a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez a közös érdeklődésre számot tartó összes területen, és jelentős hozzájárulást jelent ahhoz, hogy stratégiai céljukat - az európai s euroatlanti gazdasági s biztonsági struktúrákba történő integrációt a közép-európai térség stabilitásának megerősítése révén is megvalósítsák.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa megállapítja, hogy a Szerződés rögzíti a közös államhatárok sérthetetlenségét s megváltoztathatatlanságát, és kizárja annak lehetőségét, hogy a jövőben bárminemű területi igénnyel lépjenek fel egymással szemben. A Szerződés egyidejűleg a belső jogrenddel és az elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel összhangban megszabja a törvényes kereteket a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak érvényesítésére a nyelvhasználat, a kultúra, a vallás területén, hangsúlyt helyezve azon ország iránti lojalitásukra, amelynek állampolgárai.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa meg van győződve arról, hogy a Szerződés aláírása és ratifikálása a két ország nemzetközi jogi és politikai kötelezettségeinek megvalósítására irányuló kölcsönös együttműködési készségét demonstrálja. A két ország a Szerződés aláírására irányuló törekvéseinek támogatása az előkészítés szakaszában - mindenekelőtt az EU-tagállamok, az USA és más országok képviselői részéről - ösztönzően hatott, s megerősítette, hogy azok érdekeltek a magyar-szlovák kapcsolatoknak a nemzetközi jog általánosan elismert elveivel és normáival összhangban történő fejlesztésében.
A Szlovák Köztársaság teljes mértékben tiszteletben tartja és betartja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelességeinek általánosan elfogadott normáit, amelyek az egyéni állampolgári jogokra épülnek és az általános emberi jogok elválaszthatatlan részét képezik. Ebben a szellemben az alapszerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között szintén a kisebbséghez tartozó személyek egyéni emberi jogainak elveire épült, mert bármiféle más megközelítés törvényszerűen vezetne az ország többi állampolgára emberi és állampolgári jogainak megsértéséhez.
A Szlovák Köztársaság a közelmúltban szerzett tapasztalatai alapján és az európai stabilitás megszilárdítása érdekében – a nemzetközi közösséghez hasonlóan – egyértelműen elutasítja a kisebbségek kollektív jogainak koncepcióját és bárminemű kísérletet az etnikai alapú autonóm szervezetek vagy különleges statútumok létrehozására, amelyek nyíltan ellentétesek az alapszerződéssel. A történelmi tapasztalatok elegendő tanulsággal szolgálnak számunkra, hogy a kollektív jogok érvényesítésére irányuló törekvések súlyos következményekkel járó konfliktusokhoz vezettek, és továbbra is Európa destabilizációjának potenciális forrását képezik.
A Szlovák Köztársaság rendkívül fontosnak tartja a Szerződés azon rendelkezéseinek tiszteletben tartását, amelyekben mindkét szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy nem folytat és nem támogat olyan tevékenységet, amely ellentétes lenne a nemzetközi jog alapelveivel s különösképpen a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság szuverén egyenlőségével, területi egységével s politikai függetlenségével. Ugyanígy értékeli a két fél azonos nézetét a Szerződés 15. cikke 3. bekezdése vonatkozásában, amely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket állampolgárságukból adódóan ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az adott ország többi állampolgárát. Ezzel megteremtődnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek részére a teljes értékű és egyenjogú tevékenységük feltételei azon ország keretében, amelynek állampolgárai, beleértve az ország alkotmányának és más jogi előírásainak tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeiket is.
A Szlovák Köztársaság elvárja, hogy a Magyar Köztársaság megteszi a szükséges lépéseket a Magyar Köztársaságban élő szlovák kisebbség asszimilációs folyamatának megállítására, s e kisebbség revitalizálására a Szerződés és a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében. A Szlovák Köztársaság teljesíti és teljesíteni fogja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogállására vonatkozó összes nemzetközi kötelezettségét és azon meggyőződését fejezi ki, hogy hasonlóképpen jár el a szerződő partnere is.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa ismételten hangsúlyozza, hogy a Szlovák Köztársaság és minden polgára rendkívüli mértékben érdekelt a jószomszédi viszony és a baráti együttműködés fejlesztésében a Magyar Köztársasággal, és meggyőződését fejezi ki, hogy a Szerződés tartalmának következetes teljesítése megteremti az ahhoz elengedhetetlenül szükséges összes feltételt, és hozzájárul a stabilitás és együttműködés megszilárdításához a közép-európai térségben.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa felhívja a Szlovák Köztársaság kormányát, hogy a Nyilatkozat szövegét hozza az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács, az Európa Unió, a NATO és ezen szervezetek országainak tudomására.
Pozsony, 1996. március 26.
ZMLUVA
o dobrom susedstve a priateľskej spolupráci medzi Slovenskou republikou a Maďarskou republikou
Slovenská republika a Maďarská republika (ďalej: „Zmluvné strany“),
súc presvedčené, že historické zmeny, ktoré nastali v Európe, ako aj v ich krajinách, ponúkajú ojedinelé možnosti na riešenie spoločných úloh vyplývajúcich z rozvoja dvojstranných vzťahov v duchu dobrého susedstva a priateľskej spolupráce,
usilujúc sa v rámci prebiehajúcich integračných procesov prispieť k budovaniu Európy ako kontinentu mieru, bezpečnosti a prosperity,
potvrdzujúc, že úcta k ľudským právam a základným slobodám a k zásadám demokracie, právneho štátu a humanizmu a ich uplatňovanie tvorí základ slobody, spravodlivosti a mieru,
uznávajúc, že osoby patriace k národnostným menšinám tvoria integrálnu súčasť spoločnosti a štátu zmluvnej strany, na území ktorej žijú a súčasne prispievajú k obohacovaniu jej života, ako aj k prehlbovaniu dôvery, priateľstva a spolupráce medzi ich krajinami a vyhlasujúc, že cítia zodpovednosť za to, aby poskytli ochranu a napomohli zachovaniu a prehĺbeniu národnostnej alebo etnickej, kultúrnej, náboženskej a jazykovej identity menšín žijúcich na ich území,
potvrdzujúc, že sa riadia zásadami zakotvenými v Charte Organizácie Spojených národov, v helsinskom Záverečnom akte Konferencie o bezpečnosti a spolupráci v Európe, v Parížskej charte za novú Európu Konferencie o bezpečnosti a spolupráci v Európe a v ďalších dokumentoch prijatých v rámci Organizácie pre bezpečnosť a spoluprácu v Európe,
v presvedčení, že ďalší rozvoj priateľských vzťahov a spolupráce na nových základoch medzi nimi zodpovedá životným záujmom ich krajín a národov,
dohodli sa takto:
Článok 1
Zmluvné strany budú rozvíjať svoje vzťahy v duchu dobrého susedstva, dôvery a priateľskej spolupráce a budú viesť dialóg vo všetkých oblastiach spoločného záujmu.
Článok 2
Zmluvné strany budú vo vzájomných vzťahoch, ako aj vo vzťahoch s inými štátmi rešpektovať všeobecne prijaté zásady a normy medzinárodného práva, predovšetkým zásady obsiahnuté v Charte Organizácie Spojených národov, v helsinskom Záverečnom akte, v parížskej Charte za novú Európu a v iných dokumentoch prijatých v rámci Organizácie pre bezpečnosť a spoluprácu v Európe.
Článok 3
(1) Zmluvné strany v súlade s princípmi a normami medzinárodného práva potvrdzujú, že rešpektujú neporušiteľnosť spoločných štátnych hraníc a vzájomnú územnú integritu. Potvrdzujú, že nemajú a ani v budúcnosti nevznesú voči sebe územné požiadavky.
(2) Zmluvné strany vyhlasujú, že sa vo svojich vzájomných vzťahoch zdržia použitia sily alebo hrozby silou proti územnej celistvosti alebo politickej nezávislosti alebo akýchkoľvek činov alebo podpory konania proti druhej strane, ktoré by bolo v rozpore s Chartou Organizácie Spojených národov alebo s medzinárodným právom, a nedovolia ani tretej strane využívať ich územie na uskutočňovanie takýchto činov proti druhej strane. Vzájomné sporné otázky budú riešiť výlučne mierovými prostriedkami.
Článok 4
(1) Ak podľa názoru jednej zo zmluvných strán vznikne v rámci medzinárodných vzťahov určitá situácia, ktorá môže ohrozovať medzinárodný mier a bezpečnosť alebo jej vlastné bezpečnostné záujmy, môže táto strana požiadať druhú stranu o konzultácie, aby posúdili, čo môžu podniknúť v záujme zmiernenia alebo odstránenia napätia v súlade so zásadami Charty Organizácie Spojených národov a s princípmi uplatňovanými v rámci Organizácie pre bezpečnosť a spoluprácu v Európe.
(2) Zmluvné strany budú na rôznych úrovniach uskutočňovať pravidelné konzultácie o otázkach spoločného záujmu v oblasti bezpečnosti a obrany. Na požiadanie niektorej z nich sa budú informovať o plnení svojich medzinárodných záväzkov týkajúcich sa bezpečnosti a odzbrojenia. Dvojstranné vzťahy vo vojenskej oblasti budú upravované osobitnou dohodou.
Článok 5
(1) Zmluvné strany, v záujme realizovania cieľov tejto zmluvy, vytvoria v každej oblasti spoločného záujmu zodpovedajúci rámec pre spoluprácu.
(2) Zmluvné strany prisudzujú významné miestospolupráci a ďalšiemu rozvoju stykov zákonodarných a výkonných orgánov.
(3) Zmluvné strany v záujme ďalšieho rozvoja a prehĺbenia svojich dvojstranných vzťahov a vzájomného informovania sa o stanoviskách na medzinárodné otázky budú uskutočňovať na rôznych úrovniach pravidelné konzultácie. V rámci toho sa uskutoční najmenej raz za rok stretnutie predsedov vlád a rovnako ministri zahraničných vecí aspoň raz za rok posúdia plnenie tejto zmluvy.
(4) Spolupráca medzi ďalšími rezortmi, vrátane pravidelných stretnutí ich vedúcich predstaviteľov, bude upravovaná dohodami uzavretými medzi týmito rezortmi.
Článok 6
Zmluvné strany potvrdzujú ich totožné záujmy a úsilia v súvislosti s integráciou do Európskej únie, Organizácie Severoatlantickej zmluvy a Západoeurópskej únie, ako aj vo vzťahu k Rade Európy a Organizácii pre bezpečnosť a spoluprácu v Európe a vyjadrujú svoje odhodlanie poskytovať si v tomto smerepodporu.
Článok 7
(1) Zmluvné strany, v rámci rozvoja dvojstranných vzťahov, ako aj v procese integrácie do Európskej únie, budú rozvíjať vzájomne výhodnú spoluprácu v oblasti hospodárstva, predovšetkým priemyslu, pôdohospodárstva, obchodu, dopravy a prepravy, telekomunikácií a služieb.
(2) Zmluvné strany budú vytvárať podmienky na rozvíjanie rôznych foriem hospodárskej spolupráce v pohraničnej oblasti, na regionálnej a miestnej úrovni vrátane spolupráce medzi právnickými a fyzickými osobami.
(3) Zmluvné strany pokladajú za dôležitú spoluprácu medzi vyššími samosprávnymi celkami, mestami a obcami v súlade s vymedzením ich pôsobnosti a s uplatnením princípu subsidiarity.
Článok 8
Zmluvné strany budú podporovať spoluprácu v oblasti vedy a techniky. Budú napomáhať vytváraniu predpokladov potrebných na účinnú spoluprácu v oblasti základného a aplikovaného výskumu s osobitným zreteľom na modernú techniku a technológiu a podporovať rozvíjanie priamych stykov a spoločných iniciatív vedcov a pracovníkov vedeckovýskumných ústavov obidvoch štátov.
Článok 9
(1) Zmluvné strany, vedené starostlivosťou o životné prostredie a záujmami o zachovanie prijateľných životných podmienok pre budúce generácie, budú spolupracovať v oblasti ochrany životného prostredia a prírody v záujme toho, aby predchádzali a znižovali znečistenie životného prostredia, najmä to, ktoré môže presahovať štátne hranice.
(2) Zmluvné strany budú, v súlade s príslušnými dohodami a predovšetkým v spolupráci s Európskou úniou a jej členskými štátmi, rozvíjať spoluprácu v oblasti ochrany životného prostredia a zúčastňovať sa na tvorbe a realizácii koordinovanej medzinárodnej stratégie a koncepcie Únie.
(3) Zmluvné strany na účely prijatia konkrétnych opatrení na posilnenie ochrany životného prostredia uzavrú osobitnú dohodu na vládnej úrovni, ktorá bude upravovať spoluprácu pri obmedzovaní rizík havárie, systém včasnej signalizácie vzniknutých havárií a spoluprácu pri likvidácii ich následkov.
Článok 10
(1) Zmluvné strany budú využívaním najmodernejších technológií rozširovať svoju spoluprácu pri rozvoji leteckej, železničnej, cestnej, riečnej, námornej, potrubnej i kombinovanej prepravy, ďalej pri rozvíjaní infraštruktúry, poštových a telekomunikačných služieb.
(2) Zmluvné strany potvrdzujú, že vnútrozemské štáty majú právo na prístup k moru a na slobodu tranzitu, ktorá s týmto právom súvisí, a sú pripravené spolupracovať v tejto oblasti aj s inými štátmi.
Článok 11
Zmluvné strany, v súlade s rozvojom všestrannej spolupráce, sú pripravené na zlepšenie priechodnosti hraníc vrátane otvárania nových hraničných priechodov podľa možností a potrieb obidvoch zmluvných strán.
Článok 12
(1) Zmluvné strany budú rozvíjať spoluprácu v oblasti kultúry, vedy a školstva.
(2) Zmluvné strany považujú za základnú formu spolupráce medzi ich krajinami v kultúrnej, vedeckej a školskej oblasti spoluprácu medzi inštitúciami, organizáciami, združeniami, zväzmi, obcami a samosprávami, skupinami založenými na základe občianskych iniciatív, ako aj medzi jednotlivcami založenú na vzájomných potrebách a záujmoch. Na základe príslušných dohôd a programov budú podporovať iniciatívy štátnych, spoločenských a súkromných inštitúcií, organizácií, združení a fyzických osôb, ktoré slúžia vzájomnému spoznávaniu a zbližovaniu.
(3) Zmluvné strany budú podporovať spoluprácu medzi školskými a inými vzdelávacími zariadeniami a vedeckovýskumnými ústavmi a tiež výmenu žiakov základných a stredných škôl, študentov vysokých škôl, učiteľov a vedeckých pracovníkov.
(4) Zmluvné strany budú napomáhať realizácii vedeckých výskumov v archívoch, knižniciach, múzeách a v ďalších inštitúciách podobného charakteru na ich území vrátane sprístupnenia materiálov nachádzajúcich sa v týchto inštitúciách.
(5) Zmluvné strany budú na základe príslušných dohôd uznávať doklady o školskom a odbornom vzdelaní a vedeckých hodnostiach druhej zmluvnej strany, ktoré budú vydané v súlade s ich vnútroštátnym právnym poriadkom.
(6) Zmluvné strany budú podporovať výučbu jazyka druhého štátu v školách, ako aj v mimoškolských zariadeniach. Na ten účel si budú vzájomne pomáhať pri jazykovej príprave a ďalšom vzdelávaní učiteľov.
(7) Zmluvné strany sa budú usilovať o to, aby na svojich vysokých školách rozširovali možnosti poznávania kultúry, literatúry a jazyka druhej zmluvnej strany a štúdia slovakistiky a hungaristiky.
(8) Zmluvné strany budú vo svojich krajinách zabezpečovať podmienky na činnosť kultúrnych stredísk druhej zmluvnej strany na základe vzájomnej dohody.
Článok 13
(1) Zmluvné strany sa budú usilovať o uchovanie historických, kultúrnych pamätníkov a pamätných miest druhej zmluvnej strany na svojom území.
(2) Zmluvné strany budú výmenu kultúrnych hodnôt a archívnych materiálov uskutočňovať na základe dohôd uzavretých medzi príslušnými ministerstvami.
Článok 14
Zmluvné strany budú posilňovať ovzdušie tolerancie a porozumenia medzi svojimi občanmi odlišného etnického, náboženského, kultúrneho a jazykového pôvodu. Zmluvné strany v súlade so svojimi medzinárodnoprávnymi záväzkami budú na svojom území zabezpečovať rovnakú a účinnú ochranu práv všetkých osôb bez zreteľa na ich príslušnosť k rase, farbe pleti, pohlaviu, jazyku, náboženstvu, politickému alebo inému presvedčeniu, národnostnému alebo sociálnemu pôvodu.
Článok 15
(1) Zmluvné strany potvrdzujú, že ochrana národnostných menšín a práv a slobôd osôb patriacich k týmto menšinám tvorí integrálnu súčasť medzinárodnej ochrany ľudských práv a ako taká spadá do rámca medzinárodnej spolupráce, v tomto zmysle teda nie je výlučne vnútornou záležitosťou štátov a je aj predmetom legitímnej pozornosti medzinárodného spoločenstva. Zmluvné strany uznávajú, že ich spolupráca v tejto oblasti prispieva k posilňovaniu dobrých susedských vzťahov, vzájomného porozumenia, priateľstva a dôvery medzi ich krajinami a zároveň k upevňovaniu medzinárodnej bezpečnosti, stability a európskej integrácii.
(2) Zmluvné strany sú v oblasti ochrany národnostných menšín a práv osôb patriacich k týmto menšinám vedené nasledujúcimi zásadami:
a) príslušnosť k národnostnej menšine je vecou slobodnej voľby každej osoby a z tejto voľby jej nesmie vzniknúť žiadne znevýhodnenie,
b) osoby patriace k národnostným menšinám majú právo rovnosti pred zákonom a rovnakú ochranu zo zákona. V tomto ohľade sa zakazuje akákoľvek diskriminácia založená na príslušnosti k národnostnej menšine,
c) osoby patriace k národnostnej menšine majú právo jednotlivo, alebo spolu s inými členmi svojej skupiny slobodne vyjadrovať, uchovávať a rozvíjať svoju etnickú, kultúrnu, jazykovú alebo náboženskú identitu a udržiavať a rozvíjať svoju kultúru vo všetkých jej aspektoch,
d) potvrdzujúc integračné ciele svojej politiky, zmluvné strany sa zdržia takej politiky alebo praxe, ktorá by bola zameraná na asimiláciu osôb patriacich k menšinám proti ich vôli a budú chrániť tieto osoby pred akýmikoľvek činmi smerujúcimi k takejto asimilácii. Strany sa zdržia opatrení, ktorými by sa zmenil pomer obyvateľstva v oblastiach obývaných osobami patriacimi k národnostným menšinám a ktoré obmedzujú práva a slobody týchto osôb, čím by spôsobili ujmu národnostným menšinám,
e) osoby patriace k národnostným menšinám majú právo, aby mohli, v primeraných zákonných rámcoch, s cieľom pestovania, rozvoja a odovzdávania svojej identity vytvárať a udržiavať v činnosti vlastné organizácie, združenia, vrátane politických strán, ako aj vzdelávacie, kultúrne a náboženské inštitúcie. Na to obe vlády zo svojich strán zabezpečia zákonné podmienky,
f) osoby patriace k národnostným menšinám majú právo efektívnej účasti na rozhodovaniach týkajúcich sa menšín alebo oblasti, kde tieto menšiny žijú, na celoštátnej, a tam, kde je to vhodné, na oblastnej úrovni spôsobom, ktorý nie je v rozpore s vnútroštátnym právnym poriadkom,
g) osoby patriace k maďarskej menšine v Slovenskej republike a k slovenskej menšine v Maďarskej republike majú jednotlivo alebo spoločne s inými členmi svojej skupiny právo slobodne používať, ústne i písomne, svoj materinský jazyk v súkromí aj na verejnosti. Ďalej majú právo v súlade s vnútroštátnym právnym poriadkom a oboma stranami prijatými medzinárodnými záväzkami používať svoj materinský jazyk v úradnom styku s úradmi vrátane verejnej správy a v konaní pre súdmi, uvádzať názvy obcí, v ktorých žijú, názvy ulíc a iných verejných priestranstiev, miestopisné údaje, nápisy a informácie na verejných priestranstvách vo svojom materinskom jazyku, zapisovať a používať svoje mená a priezviská v tomto jazyku, majú v rámci štátneho výchovno-vzdelávacieho systému primerané možnosti – bez ujmy na výučbe úradného jazyka alebo výučbe v ňom – na výučbu svojho materinského jazyka a vo svojom materinskom jazyku, ako aj právo na prístup do verejných masmédií bez diskriminácie a na svoje masmédiá. Zmluvné strany v súlade s nimi prijatými medzinárodnými záväzkami urobia všetky potrebné právne, administratívne a iné opatrenia na uplatnenie horeuvedených práv, pokiaľ už takú úpravu vo svojom právnom poriadku nemajú,
h) v súlade s písmenom c) tohto odseku budú vytvárať podmienky, ktoré sú potrebné pre osoby patriace k národnostným menšinám, aby si mohli uchovať svoje predmetné a architektonické pamiatky a pamätné miesta, ktoré predstavujú ich kultúrne dedičstvo, dejiny a tradície.
(3) Zmluvné strany sa zhodujú v tom, že na osoby, ktoré patria k národnostným menšinám sa vzťahujú rovnaké práva a povinnosti, vyplývajúce z ich štátneho občianstva, ako na ostatných občanov daného štátu.
(4) Zmluvné strany
a) vyhlasujú, že v oblasti úpravy práv a povinností osôb patriacich k národnostným menšinám žijúcim na ich území budú uplatňovať oboma stranami prijatý a 1. februára 1995 podpísaný Rámcový dohovor Rady Európy o ochrane národnostných menšín – ak v ich vnútroštátnych právnych poriadkoch už nie je zakotvená z hľadiska práv osôb patriacich k menšinám priaznivejšia úprava, než v Rámcovom dohovore – počínajúc dátumom ratifikácie tejto zmluvy a horeuvedeného Rámcového dohovoru stranami vo svojich krajinách,
b) budú bez toho, aby bol dotknutý obsah predchádzajúceho odseku, písmeno a) v záujme ochrany práv osôb patriacich k maďarskej menšine v Slovenskej republike a k slovenskej menšine v Maďarskej republike, uplatňovať normy a politické záväzky zakotvené v nasledujúcich dokumentoch ako právne záväzky:
– Dokument z Kodanskej schôdzky Konferencie o bezpečnosti a spolupráci v Európe o ľudskej dimenzii z 29. júna 1990,
– Deklarácia Valného zhromaždenia Spojených národov číslo 47/135 o právach osôb patriacich k národnostným alebo etnickým, náboženským a jazykovým menšinám,
– Odporúčanie Parlamentného zhromaždenia Rady Európy č. 1201 (1993), rešpektujúc individuálne ľudské a občianske práva, vrátane práv osôb patriacich k národnostným menšinám.
(5) Nič v tomto článku sa nebude vykladať tak, aby to oprávňovalo zapájať sa do akejkoľvek činnosti alebo robiť čokoľvek, čo je v rozpore so základnými zásadami medzinárodného práva a najmä zvrchovanej rovnosti, územnej celistvosti a politickej nezávislosti štátov.
(6) Zmluvné strany si vo vzájomnej spolupráci napomôžu, aby mohli sledovať uplatňovanie obsahu tohto článku. Preto posúdia spôsob, akým si budú v rámci vzájomnej spolupráce podľa článku 5 odseku 1 tejto zmluvy a v duchu vzájomného porozumenia a dôvery vymieňať informácie a skúsenosti v otázkach uplatňovania tohto článku. Na tento účel vytvoria medzivládnu zmiešanú komisiu s právom odporúčania, ktorej časti budú zložené podľa toho, ako to budú považovať za potrebné. Zmluvné strany budú pri kontrole plnenia svojich záväzkov v oblasti ochrany národnostných menšín postupovať podľa pravidiel Rady Európy a Organizácie pre bezpečnosť a spoluprácu v Európe, ktoré sú pre obidve zmluvné strany záväzné.
Článok 16
(1) Zmluvné strany budú podporovať všestrannú spoluprácu v oblasti zdravotníctva, zdravotnej hygieny a farmaceutického výskumu, predovšetkým v oblasti prevencie a boja proti civilizačným a nákazlivým chorobám.
(2) Zmluvné strany budú rozvíjať spoluprácu v oblasti sociálneho zabezpečenia a sociálnej starostlivosti a na ten účel ich kompetentné orgány uzavrú príslušné dohody.
Článok 17
(1) Zmluvné strany budú na základe príslušných dohôd spolupracovať v oblasti právnych a konzulárnych stykov, ako aj v policajnej činnosti.
(2) Zmluvné strany budú rozširovať spoluprácu v boji proti organizovanej zločinnosti s osobitným zreteľom na terorizmus, zneužívanie narkotík, vzdušné pirátstvo a nezákonný vývoz kultúrnych, historických a muzeálnych predmetov a hodnôt.
Článok 18
Zmluvné strany považujú za dôležitú spoluprácu hromadných oznamovacích prostriedkov a budú podporovať slobodnú výmenu informácií a každé úsilie smerujúce k objektívnej informovanosti, ktoré napomáhajú zlepšeniu vzájomného poznávania sa a porozumenia.
Článok 19
Zmluvné strany budú podporovať rozširovanie stykov medzi politickými, spoločenskými, odborovými organizáciami, cirkvami, náboženskými a inými organizáciami, ako aj medzi mládežníckymi, športovými a inými zväzmi.
Článok 20
Táto zmluva nie je namierená proti tretím štátom. Nedotýka sa práv a záväzkov, ktoré pre zmluvné strany vyplývajú z iných dvojstranných a mnohostranných dohôd.
Článok 21
(1) Zmluvné strany budú v prípade rozdielnej interpretácie alebo aplikácie tejto zmluvy konzultovať medzi sebou podľa ustanovení článku 5 tejto zmluvy.
(2) V prípade, že tieto konzultácie by neviedli v rozumnej dobe k odstráneniu rozdielnosti názorov, zmluvné strany zvážia, akými inými spôsobmi to môžu dosiahnuť v súlade s princípmi a normami medzinárodného práva.
Článok 22
(1) Táto zmluva sa uzaviera na obdobie 10 rokov. Jej platnosť sa bude predlžovať vždy na nasledujúce päťročné obdobie, pokiaľ ju jedna zo zmluvných strán nevypovie písomne najmenej jeden rok pred uplynutím príslušného obdobia platnosti.
(2) Táto zmluva podlieha ratifikácii a nadobudne platnosť dňom výmeny ratifikačných listín. (3) Zmluvné strany zaregistrujú túto zmluvu podľa článku 102 Charty Organizácie Spojených národov. Dané v Paríži dňa 19. marca 1995 v dvoch vyhotoveniach, každé v jazyku slovenskom a maďarskom, pričom obidve znenia majú rovnakú platnosť.
Za Slovenskú republiku:
Vladimír Mečiar v. r.
Za Maďarskú republiku:
Gyula Horn v. r.
UZNESENIE NÁRODNEJ RADY SLOVENSKEJ REPUBLIKY
k návrhu na vyslovenie súhlasu so Zmluvou o dobrom susedstve a priateľskej spolupráci medzi Slovenskou republikou a Maďarskou republikou (tlač 272)
NÁRODNÁ RADA SLOVENSKEJ REPUBLIKY
a. vyslovuje súhlas podľa článku 86 písm. e/ Ústavy Slovenskej republiky so Zmluvou o dobrom susedstve a priateľskej spolupráci medzi Slovenskou republikou a Maďarskou republikou pred jej ratifikáciou;
b. vyhlasuje, že sa plne stotožňuje s obsahom Verbálnej nóty Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky číslo 4017/95-POLB z 19. marca 1995 postúpenej maďarskej strane diplomatickou cestou; potvrdzuje, že Slovenská republika nikdy neprijala a v Zmluve nezakotvila nijaké formulácie, ktoré by boli postavené na uznaní princípu kolektívnych práv pre menšiny a práv, ktoré by pripúšťali vytváranie akýchkoľvek autonómnych štruktúr alebo osobitných štatútov na etnickom základe;
c. žiada vládu Slovenskej republiky a všetky orgány v rámci Slovenskéj republiky, aby – v súlade s ústavným poriadkom Slovenskej republiky a pri vedomí právnej zodpovednosti za dôsledky vyplývajúce z jeho narušenia - dôsledne zabezpečovali výklad a uplatňovanie príslušných ustanovení Zmluvy podľa bodu B/ tohto uznesenia výlučne v duchu individuálnych ľudských a občianskych práv.
Bratislava, marec 1996
VYHLÁSENIE NÁRODNEJ RADY SLOVENSKEJ REPUBLIKY
k Zmluve o dobrom susedstve a priateľskej spolupráci medzi Slovenskou republikou a Maďarskou republikou z 19. marca 1995
Národná rada Slovenskej republiky považuje podpísanie Zmluvy o dobrom susedstve a priateľskej spolupráci medzi Slovenskou republikou a Maďarskou republikou z 19. marca 1995 za dôležitý akt historického uzmierenia medzi našimi krajinami a národmi. Zmluva vytvára predpoklady pre rozvoj slovensko-maďarských vzťahov vo všetkých oblastiach spoločného záujmu a predstavuje významný vklad pre naplnenie ich strategického cieľa - integráciu do európskych a euro-atlantických hospodárskych a bezpečnostných štruktúr aj prostredníctvom upevňovania stability v stredoeurópskom priestore.
Národná rada Slovenskej republiky konštatuje, že zmluva zakotvuje neporušiteľnosť a nemeniteľnosť spoločných štátnych hraníc a vylučuje vznášanie voči sebe akýchkoľvek územných požiadaviek aj v budúcnosti. Zmluva súčasne vymedzuje zákonný priestor - v súlade s vnútroštátnym právnym poriadkom a prijatými medzinárodnými záväzkami - na uplatnenie práv osôb patriacich k národnostným menšinám v oblasti jazyka, kultúry a náboženstva s dôrazom na lojalitu voči Štátu, ktorého sú občanmi.
Národná rada Slovenskej republiky je presvedčená, že podpis a ratifikácia zmluvy demonštrujú pripravenosť oboch štátov vzájomne spolupracovať pri naplňovaní ich medzinárodno-právnych a politických záväzkov. Podpora úsilia oboch krajín o uzavretie zmluvy - predovšetkým zo strany členských štátov Európskej únie, USA a predstaviteľov iných krajín - v procese prípravy tejto zmluvy bola povzbudzujúca a potvrdzuje záujem, aby sa slovensko-maďarské vzťahy rozvíjali pri plnom rešpektovaní všeobecne uznávaných zásad a noriem medzinárodného práva.
Slovenská republika plne rešpektuje a dodržiava všeobecne uznávané štandardy a normy v oblasti práv a povinností osôb patriacich k národnostným menšinám, ktoré sú založené na individuálnych občianskych právach ako neoddeliteľnej súčasti všeobecných ľudských práv. V tomto duchu aj ustanovenia základnej zmluvy medzi Slovenskou republikou a Maďarskou republikou sú založené na koncepcii individuálnych ľudských práv osôb patriacich k menšinám, pretože akýkoľvek iný prístup by zákonite mohol viesť k porušovaniu ľudských a občianskych práv ostatných občanov štátu.
Slovenská republika na základe vlastných skúseností z nedávnej minulosti a v záujme upevňovania stability v Európe - podobne ako celé medzinárodné spoločenstvo – zásadne odmieta koncepciu kolektívnych práv menšín a akékoľvek pokusy o vytváranie autonómnych štruktúr alebo osobitných, štatútov na etnickom základe, ktoré sú v priamom rozpore so základnou zmluvou. Historické skúsenosti nás dostatočne poučujú, že snahy o uplatňovanie kolektívnych práv viedli ku konfliktom s ťažkými dôsledkami a zostávajú potencionálnym zdrojom destabilizácie v Európe.
Slovenská republika považuje za mimoriadne dôležité rešpektovanie tých ustanovení zmluvy, kde sa obidve zmluvné strany zaväzujú nevyvíjať a nepodporovať takú činnosť, ktorá by bola v rozpore so základnými zásadami medzinárodného práva a najmä zvrchovanou rovnosťou, územnou celistvosťou a politickou nezávislosťou Slovenskej republiky a Maďarskej republiky. Rovnako oceňuje zhodu obidvoch strán zakotvenú v článku 15 ods. 3 zmluvy, že na osoby, ktoré patria k národnostným menšinám, sa vzťahujú rovnaké práva a povinnosti vyplývajúce z ich štátneho občianstva ako na ostatných občanov daného štátu. Tým sa vytvárajú podmienky na plnohodnotné a rovnoprávne aktivity občanov patriacich k národnostným menšinám v rámci štátu ich príslušnosti vrátane ich povinnosti rešpektovať ústavu a ostatné právne predpisy tohto štátu.
Slovenská republika očakáva, že Maďarská republika urobí náležité kroky na zastavenie procesu asimilácie slovenskej menšiny v Maďarskej republike a na jej revitalizáciu v duchu zmluvy a príslušných medzinárodných dokumentov v tejto oblasti. Slovenská republika plní a bude plniť všetky svoje medzinárodnoprávne záväzky v oblasti úpravy právneho postavenia osôb patriacich k národnostným menšinám a vyjadruje presvedčenie, že rovnako bude postupovať aj zmluvný partner.
Národná rada Slovenskej republiky opätovne zdôrazňuje, že Slovenská republika a všetci jej občania majú mimoriadny záujem o rozvoj dobrých susedských vzťahov a o priateľskú spoluprácu s Maďarskou republikou a vyjadruje presvedčenie, že dôsledné naplnenie obsahu zmluvy vytvára na to všetky nevyhnutné predpoklady a prispeje k upevneniu stability a spolupráce v stredoeurópskom priestore.
Národná rada Slovenskej republiky žiada vládu Slovenskej republiky, aby s týmto vyhlásením formálne oboznámila Organizáciu pre bezpečnosť a spoluprácu v Európe, Radu Európy, Európsku úniu, Organizáciu severoatlantickej zmluvy a členské štáty týchto organizácií.
Bratislava, 26. marec 1996
