Hatályos 2011. július 1-től 2015. szeptember 30-ig
Tt. 300/1993.
Törvény
A CSALÁDI ÉS UTÓNÉVHASZNÁLATRÓL
Kelt: 1993. szeptember 23.
Módosítva:
Tt. 154/1994., hatályos 1994. július 1-től
Tt. 198/2002., hatályos 2002. július 1-től
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 36/2005., hatályos 2005. február 11-től
Tt. 13/2006., hatályos 2006. február 1-től
Tt. 344/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 564/2008., hatályos 2009. február 1-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényben állapodott meg:
Utónév
1. §
(1) Mindenkinek utónevet kell viselnie.
(2) A gyermek utónevét a szülők megállapodással határozzák meg, amennyiben megállapodásra nem kerül sor, az utónevet bíróság mondja ki határozatban.1)
(3) A gyermek utónevét a szülők egyikének nyilatkozata határozza meg, ha a másik szülő ismeretlen vagy meghalt.
(4) Ha mindkét szülő ismeretlen, a gyermek utónevéről a bíróság dönt1) azon község vagy városrész indítványára, ahol az anyakönyvet vezetik (a továbbiakban csak „anyakönyvi hivatal“), s ahol a megszületetett gyermeket anyakönyvezik.
(5) A 4. bekezdés lép érvénybe akkor is, ha az anya, aki a gyermeket a szülést követően az egészségügyi intézményben hagyta külön jogszabályok értelmében,1a) nem adott utónevet a gyermeknek.
2. §
(1) Az 1. §-ban meghatározott módon és feltételekkel mindenkinek több utónevet lehet meghatározni, köztük idegen nyelvűt is, legfeljebb azonban három utónevet. Az utónév vagy utónevek (a továbbiakban „utónév“) anyakönyvezésekor a szülők kötelesek együttműködni az anyakönyvi hivatallal.
(2) Nem anyakönyveztethető utónévként becsmérlő név, nem személynév vagy becenév, vagy élő testvér által viselt első utónév, amelyet neki az anyakönyvben első helyen jegyeztek be, nem adható hímnemű gyermeknek női utónév vagy fordítva. Ezek a korlátozások az idegen nevekre nem vonatkoznak, amennyiben köztudomású, hogy az ilyen névhasználat összhangban van az adott állam hagyományaival, ahol az ilyen utónév hagyományos. Az anyakönyvi hivatal kérésére ezt a tényt a gyermek szülője igazolja a külföldi állam képviseletének igazolásával.
2.a §
Az a személy, akinek második és harmadik utónevet nem határoztak meg, a nagykorúság elérését követően maga határozhat meg magának második és harmadik utónevet úgy, hogy azt bejelenti annak az anyakönyvi hivatalnak, amely őt a születési anyakönyvbe bejegyezte. Kiskorú személynek második és harmadik utónevet a törvényes képviselője határozhat meg; a 15 éven felüli kiskorú személy második és harmadik utónevének meghatározásához szükséges az érintett kiskorú személy hiteles aláírásával ellátott írásos beleegyezése is. A második és harmadik utónév meghatározása nem számít névváltoztatásnak. Ilyen módon a második és a harmadik utónevet csak egyszer lehet meghatározni.
2.b §
Az a személy, akinek második és harmadik utónevet határoztak meg, nagykorúsága elérését követően kérvényezheti második vagy harmadik utónevének törlését abban az anyakönyvi hivatalban, amely őt a születési anyakönyvbe bejegyezte. Kiskorú személy második vagy harmadik utónevét törvényes képviselője töröltetheti; a 15 éven felüli kiskorú személy második vagy harmadik utónevének törléséhez szükséges az érintett kiskorú személyes hiteles aláírásával ellátott írásos beleegyezése. A második vagy harmadik utónév törlése nem számít névváltoztatásnak. Ilyen módon a második és a harmadik utónevet csak egyszer lehet törölni.
2.c §
Az a személy, akinek több utónevet határoztak meg, nagykorúsága betöltése után kérvényezheti utónevei sorrendjének megváltoztatását annál az anyakönyvi hivatalnál, amely őt a születési anyakönyvbe bejegyezte. Kiskorú személy esetében az utónevek sorrendjének megváltoztatását törvényes képviselője kérvényezheti; a 15 éven felüli kiskorú utónevei sorrendjének megváltoztatásához szükséges az érintett kiskorú személy hiteles aláírásával ellátott írásos beleegyezése. Az utónevek sorrendjének megváltoztatása nem számít névváltoztatásnak. Az utónevek sorrendjét ilyen módon csak egyszer lehet megváltoztatni.
3. §
A Szlovák Köztársaság állampolgára a hivatali érintkezésben olyan formában és sorrendben használja teljes nevét, amilyenben az a születési anyakönyvben fel van tüntetve.
Családi név
4. §
(1) Mindenkinek családi nevet kell viselnie.
(2) A Szlovák Köztársaság állampolgára megszületésekor szülei közös családi nevének viselésére szerez jogosultságot, vagy ha a családi neveik különbözőek, az egyikük családi nevét veszi fel, mégpedig a házasságkötéskor a szülők által egyezményesen meghatározott családi nevet,2) esetleg ha a szülők nem élnek házasságban és különböző családi nevük van, a szülők megállapodásával meghatározott családi nevet. Megállapodással csak olyan családi név határozható meg, amelyet a megállapodás megkötése idején a szülők egyike viselt.
(3) Az a gyermek, aki a házasság felbontásáról szóló jogerős bírói ítélet kimondását követő 300 napon belül születik meg, azt a családi nevet kapja, amelyben az elvált szülők a házasság megkötésekor megállapodtak, amennyiben az apaságot jogerősen nem cáfolta meg a gyermek anyjának volt férje.
(4) Kiskorú személy az anya családi nevének viselésére szerez jogosultságot, amennyiben a születési anyakönyvben szereplő férfi jogerősen megcáfolta az apaságot.
(5) Ha a gyermek apja ismeretlen, a gyermek az anya szülés idején viselt családi nevének viselésére jogosult.
(6) Addig az időpontig, amíg az apaságot meg nem állapítják, a gyermek azt a családi nevet viseli, amelyet anyja viselt a szülés idején.
(7) Ha a gyermek egyik szülője sem ismert, bíróság állapítja meg a családi nevét1) annak az anyakönyvi hivatalnak az indítványára, amelyben a gyermek bejegyzésre kerül a születési anyakönyvbe.
(8) A 7. bekezdés rendelkezése érvényes abban az esetben is, ha az anya a gyermeket a szülést követően az egészségügyi intézményben hagyja külön jogszabályi rendelkezés szerint.1a)
4.a §
Ha a gyermek más államnak is állampolgára, annak a jogrendjével és hagyományaival összhangban is vehet fel családi nevet vagy családi neveket (a továbbiakban „családi név“).
5. §
A Szlovák Köztársaság állampolgára a hivatali érintkezésben azt a családi nevet használja, amelyet a jelen törvény rendelkezései, a korábbi jogszabályi előírások3) vagy a házasságkötéskor3a) kötött megállapodás szerint visel, olyan formában és sorrendben, amilyenben a születési vagy házassági anyakönyvben feltüntetésre került.
6. §
(1) Az utónév vagy családi név megváltoztatása elsősorban akkor engedélyezhető, ha az utónév és a családi név becsmérlő, vagy ha erre különösen méltányolható okokból kerül sor.
(2) A utónév-változtatást mindig engedélyezik, ha a Szlovák Köztársaság állampolgára, akinek az utónevéről szó van, más államnak is az állampolgára, és a változással olyan formájú utónevet akar felvenni, amely összhangban áll a másik ország jogrendjével és hagyományaival.
(3) A családi név megváltoztatása csak a házastársak közös kérvénye alapján engedélyezhető, ha
a) a közös családi nevet viselő házastársak új közös családi nevet vesznek fel; a családi név megváltoztatása vonatkozik közös kiskorú gyermekeikre is, még ha nem is voltak a kérvényben feltüntetve,
b) a közös családi nevet nem viselő házastársak egyike kéri a változást és házastársa családi nevének felvételét kéri, egyúttal ezt a közös családi nevet fogják viselni a közös kiskorú gyermekeik is, még ha nem is voltak feltüntetve a kérvényben,
c) az egyik házastárs a közös családi nevet viselő házastársak közül visszaváltoztatja családi nevét a közös családi név felvétele előttire,
d) az egyik házastárs a közös családi nevet viselő házastársak közül kérvényezi a házasságkötés előtt használt családi nevének felvételét mint második családi nevet,
e) az egyik a házastársak közül, aki a házasságkötés után meghagyta eredeti családi nevét, kérvényezi gyermekei közös családi nevének használatát, amelyben a házasságkötéskor állapodtak meg; a közös gyermekek családi neve lesz a kérvényező első családi neve a sorrendben
f) az egyik házastárs, aki a házasságkötéskor egyetértő kijelentéssel felvette a közös családi nevet és második családi névként meghagyta addigi családi nevét, közös családi név felvételét kérvényezi, vagy
g) az egyik házastárs, aki a házasságkötéskor egyetértő kijelentéssel felvette a közös családi nevet és második családi névként meghagyta addigi családi nevét, az addigi családi név felvételét kérvényezi.
(4) Ha a kiskorú gyermek szüleinek a családi neve különböző, annak a szülőnek a családinév-változtatása, akinek a családi nevét a kiskorú viseli, a kiskorú gyermekre is vonatkozik, ha azzal a másik szülő egyetért.
(5) A családinév-változtatást mindig engedélyezik, ha a Szlovák Köztársaság állampolgára, akinek a családi nevéről szó van, más államnak is az állampolgára, és a változással olyan formájú családi nevet akar felvenni, amely összhangban áll a másik ország jogrendjével és hagyományaival.
(6) Annak a természetes személynek, akinél folyamatban van a nemváltoztatás, kérvény, valamint a nemváltoztatás folyamatát végző egészségügyi intézmény igazolása alapján a körzeti hivatal engedélyezi semleges családi és utónév használatát.
(7) Az utónév vagy a családi név megváltoztatása, melyhez engedély szükséges, az anyakönyvbe csak az utónév- vagy családinév-változásról kiadott jogerős határozat alapján jegyezhető be.
7. §
(1) Az utónév megváltoztatásához engedély nem szükséges, ha
a) idegen nyelvű utónév szlovák megfelelőjére történő fordításáról van szó, vagy fordítva,
b) a jogerősen örökbe fogadott gyermek utónevéről van szó,
c) a nem megváltozása miatti utónévváltozásról van szó.
(2) A családi név megváltoztatásához engedély nem szükséges, ha
a) ha azt a házasság felbontása után kérik,3b)
b) azt a nagykorúság elérése után kérik és a lényege, hogy csak egyetlen családinév-viselést eredményez a meglévő kettő vagy több helyett,
c) annak lényege a női családi név szlovák nőinév-képző nélküli feltüntetése nem szlovák nemzetiségű személy esetében,3c)
d) annak lényege a családi név írásmódjának összhangba hozása a szlovák helyesírással vagy a nemzeti kisebbség helyesírásával külön előírás szerint,3ca)
e) jogerősen örökbe fogadott gyermek családi nevéről van szó,
f) a nem megváltozása miatti családinév-változásról van szó,
g) kiskorú gyermek esetéről van szó, akinek a szülei a megszületését követően kötöttek házasságot, arra a családi névre, amelyben a házastársak a többi közös gyermekükre vonatkozóan megállapodtak,
h) kiskorú gyermek esetéről van szó, akinek az apja ismeretlen, arra a családi névre, amelyet az anyjának és az anya férjének a közös gyermekei fognak viselni.
(3) Az utónév vagy a családi név megváltoztatása, melyhez nem szükséges engedély, az anyakönyvben annak a személynek, vagy törvényes képviselőjének az írásos nyilatkozata alapján történik meg, akinek az utónevéről és családi nevéről szó van; a családi név vagy utónév nem megváltozását követő megváltoztatásához orvosi véleményt is kell csatolni.
(4) A 15 évnél idősebb kiskorú utónevének vagy családi nevének megváltoztatásához csatolni kell a kiskorú személy hiteles aláírással ellátott egyetértő írásos nyilatkozatát is.
8. §
A kiskorú utónevének vagy családi nevének megváltoztatását nem engedélyezik. Ha az ellentétben áll a kiskorú érdekeivel, vagy a 4. § 2. bekezdésével, vagy ha az a más állam jogrendjébe vagy szokásjogába ütközne, amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgára más országnak is állampolgára.
8.a §
Az anyakönyvi hivatal a bejelentőnek anyakönyvi kivonatot vagy igazolást ad ki3d) az utónév vagy családi megváltoztatásáról az anyakönyvi bejegyzésben.
Hatásköri illetékesség családi és utónév-változtatás esetén
9. §
A családi név vagy utónév megváltoztatásának az engedélyezésére az állandó lakhely szerinti, vagy a Szlovák Köztársaság állampolgárának a Szlovák Köztársaságban jegyzett utolsó állandó lakhelye szerinti körzeti hivatal illetékes; ha a Szlovák Köztársaság állampolgárának ilyen lakhelye nem volt, az utóneve vagy családi neve megváltoztatásának engedélyezésére a Pozsonyi Körzeti Hivatal illetékes.
10. §
Az utónév vagy családi név változásának bejegyzésére az az anyakönyvi hivatal illetékes, amelynek az anyakönyvébe a Szlovák Köztársaság azon állampolgárának az utónevét és családi nevét bejegyezték, aki érintett a családi vagy utónév változásának ügyében.
11. §
(1) Az utónév- vagy családinév-változtatási kérvényt írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell
a) az érintett személy utónevét, családi nevét, születésének időpontját és helyét, személyi azonosítószámát, a házasságkötés időpontját és helyét, ha a férfi nős, vagy a nő férjezett,
b) az érintett személy állandó lakhelyének címét a Szlovák Köztársaságban, az utolsó állandó lakhelyének címét a Szlovák Köztársaságban vagy a szokásos tartózkodási lakcímét külföldön,
c) az utónevet és családi nevet, melyet az érintett személy választott,
d) a házastárs és a kiskorú gyermekek utónevét, családi nevét, születésük időpontját és helyét, ha a családinév-változás rájuk is vonatkozik,
e) az érintett személy állampolgárságára vonatkozó adatot,
f) a kérvény indoklását.
(2) Az utónév-változtatási vagy családi névváltoztatási kérvényhez be kell mutatni az alábbi okiratok eredetijét vagy hitelesített másolatát:
a) a kérvényező személy születési anyakönyvi kivonatát,
b) a házassági anyakönyvi kivonatot, ha az érintett személy férjezett vagy nős,
c) a házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági ítéletet, ha a kérvényező személy elvált,
d) a házastárs halotti anyakönyvi kivonatát, ha a kérvényező személy özvegy,
e) az érintett személy személyi igazolványát, ha azzal rendelkeznie kell,
f) más, az érintett személyt azonosító okiratot,
g) az érintett személy szlovák állampolgárságát igazoló okiratot, ha azzal rendelkeznie kell,
h) más ország állampolgárságát igazoló közokiratot vagy okiratot, ha a 6. § 2. és 5. bekezdés szerinti utónév-változtatásról vagy családi névváltoztatásról van szó.
(3) A kiskorú személy utónév- vagy családinév-változtatási kérvényét a szülők nyújtják be mint közös kérvényt, ha ők a kiskorú törvényes képviselői. Ha 15 évesnél idősebb kiskorúról van szó, a kérvényhez csatolniuk kell a hiteles aláírással ellátott írásos egyetértő nyilatkozatát is. Ha a kiskorú utónév- vagy családinév-változtatási kérvényét csak az egyik szülő nyújtja be, a kérvényhez csatolnia kell:
a) a másik szülő hiteles aláírással ellátott egyetértő írásos nyilatkozatát vagy az egyetértését helyettesítő jogerős bírósági ítéletet, ha az egyetértést megtagadta vagy annak a beszerzése nem volt lehetséges,
b) a másik szülő halotti anyakönyvi kivonatát, ha elhalálozott,
c)a jogerős bírósági döntést a másik szülő jogi cselekvőképességétől való részleges vagy teljes megfosztásáról, ha ilyen ítélet kiadásra került.
(4) A 3. bekezdés b) és c) pontja szerinti bizonylatoknak az eredetijét vagy hitelesített másolatukat kell bemutatni.
(5) Ha a gyermek mindkét szülője elhunyt, ismeretlen, vagy teljes mértékben meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől, vagy nem képes felfogni a kiskorú utónév- vagy családinév-változásának következményeit, a kérvényt a családi vagy utónév megváltoztatásáról a gyermek számára kijelölt gyám nyújtja be.
(6) Ha a kérvényt más személy nyújtja be, nem az, akit a kérvény érint, a kérvénynek tartalmaznia kell a kérvényező utónevét, családi nevét, állandó lakhelyének címét és a kérvény által érintett személyhez fűződő viszonyát is; a meghatalmazott személy köteles előterjeszteni a meghatalmazás írott változatát annak a személynek a hitelesített aláírásával, akire az utónév-változtatási és családi névváltoztatási kérelem vonatkozik.
Névváltoztatás örökbefogadás esetén
12. §
(1) Az örökbefogadási határozat jogerőre lépésétől számított hat hónapon belül az örökbefogadóknak egyetértő írásos nyilatkozattal jogukban áll az örökbefogadott anyakönyvezett utónevét megváltoztatni5) vagy további utónevet neki meghatározni. Ha egyedülálló személy az örökbefogadó, ez a jog ezt a személyt illeti meg.
(2) Ha az örökbefogadott 15 évnél idősebb, ehhez a változáshoz szükséges az ő hiteles aláírással ellátott írásos egyetértő nyilatkozata is.
(3) Az örökbefogadás megszűnése vagy megsemmisítése nem befolyásolja az örökbefogadott névviselését.
13. §
(1) Az örökbefogadott személy névváltoztatását az az anyakönyvi hivatal jegyzi be az örökbefogadók egybehangzó írásos nyilatkozata alapján, amelynél az örökbefogadott születési anyakönyvi bejegyzése készült. Ezt az írásos nyilatkozatot befogadhatja az örökbefogadók állandó lakóhelye szerint illetékes anyakönyvi hivatal is, amely ezt jelenti az 1. mondatban taglalt anyakönyvi hivatalnak.
(2) Az 1. bekezdés szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell
a) az örökbefogadott utónevét, családi nevét, születése időpontját és a személyi azonosítószámát,
b) az örökbefogadott születésének helyét,
c) az örökbefogadott új nevét,
d) az örökbefogadó utónevét, családi nevét és születésének időpontját,
e) a gyermek örökbefogadásáról szóló jogerős bírósági határozat iratjelét.
13.a §
Bejelentési kötelezettség
(1) A nem engedélyköteles utónév-változtatásokat és családi névváltoztatásokat, amelyeket az érintett személy írásos kijelentése alapján az anyakönyvi hivatalban végeznek el, az anyakönyvi hivatal külön jogszabály szerint5a) jelenti az állami szerveknek és a községeknek.
(2) Az engedélyköteles utónév-változtatásokat és családi névváltoztatásokat a körzeti hivatal külön jogszabály szerint5a) jelenti az állami szerveknek és a községeknek.
Átmeneti és zárórendelkezések
14. §
Az utónév vagy családinév-változtatási ügyeket, melyekben az eljárás 2006. február 1-je előtt kezdődött meg, a 2006. január 31-én hatályos törvény szerint kell megítélni a családi és utónév-változtatást.
15. §
Amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgárának vagy a külföldinek több családi vagy utóneve van, használatuk korlátozására csak külön rendelkezés szerint6) kiadott okmányok esetében kerülhet sor. Ebben az esetben az okmányba a Szlovák Köztársaság állampolgárának vagy a külföldinek annyi családi és utóneve kerül beírásra latin betűkkel, amennyi hely az okmányon rendelkezésre áll úgy, hogy az okmányon szereplő családi és utónevek alapján azonosítható legyen az a személy, akinek a részére az okmányt kibocsátották.
15.a §
2009. február 1-jétől hatályos átmeneti rendelkezés
Az utónév-változtatási és családi névváltoztatási ügyekben, melyekben az eljárás 2009. február 1-je előtt kezdődött meg, a 2009. január 31-éig hatályos törvény szerint kell megítélni az utónév-változtatást és a családi névváltoztatást.
16. §
Megszűnik:
(1) a Tt. 55/1950. sz. törvénye az utónév és családi név használatáról és változásáról,
(2) a Hivatalos Közlöny 451/1950. sz. rendelete, mely részletezi az utónév és családi név használatáról és változásáról szóló törvény végrehajtását,
(3) a Szövetségi Belügyminisztérium 22/1977. sz. rendeletének 32. §-a 1. bekezdésének második, harmadik és negyedik mondata, 40. §-a 2. bekezdése, amely az anyakönyvi törvény végrehajtását szabályozza.
17. §
Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.
Michal Kováč s.k.
Ivan Gašparovič s.k.
Vladimír Mečiar s.k.
1) A Tt. 36/2005. sz. családjogi törvényének és más törvényi módosításoknak a 40. §-a 3. bekezdése
1a) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokról és néhány törvény módosításáról szóló törvény 11. §-ának 10. bekezdése
2) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 6. §-ának 4. bekezdése
3) A Tt. 265/1949. sz. családjogi törvénye 67. §-ának 2. bekezdése
3a) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 6. §-ának 3. bekezdése
3b) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 7. §-a
3c) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 154/1994. sz. törvénye 16. §-a a Tt. 36/2005. sz. törvénye értelmében
3ca) A Tt. 184/1999. sz., a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról szóló törvény szerint a későbbi előírások értelmében
3d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 154/1994. sz. törvénye 3. §-ának 4. bekezdése és 18. §-ának 1. bekezdése a Tt. 14/2006. sz. törvénye értelmében
5) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 154/1994. sz. törvénye 13. §-ának 1. bekezdése a későbbi módosítások szerint
5a) Például a Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság polgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásáról szóló törvénye 7. §-ának 3. bek a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 330/2007. sz. törvény a bűnügyi nyilvántartásról és egyes módosításai és kiegészítései 8. §-a értelmében.
6) Például a Tt. 224/2006. sz., a személyi igazolványokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt.693/2006. sz. törvénye és a Tt. 48/2002 sz., a külföldiek tartózkodását szabályozó, többször módosított törvény 46. §-a
Časová verzia účinná od 1. júla 2011 do 30. septembra 2015
300/1993 Z. z.
Zákon
O MENE A PRIEZVISKU
z 24 septembra 1993
Zmena:
154/1994 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 1994
198/2002 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2002
515/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
36/2005 Z. z. s účinnosťou od 11. februára 2005
13/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2006
344/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2007
564/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2009
204/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Meno
§ 1
(1) Každý musí mať meno.
(2) Meno dieťaťa sa určuje dohodou rodičov; ak k takejto dohode nedošlo, meno sa určuje rozhodnutím súdu.1)
(3) Meno dieťaťa sa určuje vyhlásením jedného z rodičov, ak druhý rodič nie je známy alebo zomrel.
(4) Ak nie je známy ani jeden z rodičov, určí meno dieťaťa súd1) na podnet obce alebo mestskej časti, ktorá vedie matriku (ďalej len „matričný úrad“), v ktorého matrike sa vykonáva zápis o narodení dieťaťa.
(5) Ustanovenie odseku 4 platí aj v prípade, ak matka, ktorá zanechala dieťa po pôrode v zdravotníckom zariadení podľa osobitného predpisu,1a) neurčila jeho meno.
§ 2
(1) Každému sa môže spôsobom a za podmienok ustanovených v § 1 určiť viac mien, a to aj cudzojazyčných, najviac však tri mená. Pri zápise mena alebo mien (ďalej len „meno“) do matriky sú rodičia povinní poskytnúť matričnému úradu súčinnosť.
(2) Nemožno určiť meno hanlivé, neosobné alebo domácku podobu mena, alebo prvé meno totožné s menom žijúceho súrodenca uvedeným v matrike na prvom mieste, alebo osobe mužského pohlavia určiť ženské meno a naopak. Tieto obmedzenia sa nevzťahujú na cudzojazyčné meno, ak je všeobecne známe, že takéto použitie mena je v súlade s tradíciou štátu, kde je takéto meno obvyklé. Na požiadanie matričného úradu tieto skutočnosti preukazuje rodič dieťaťa potvrdením zastupiteľského úradu cudzieho štátu.
§ 2a
Ten, komu nebolo určené druhé a tretie meno, si môže určiť druhé a tretie meno po nadobudnutí plnoletosti oznámením matričnému úradu, v ktorého matrike je zápis o jeho narodení. Maloletému môže určiť druhé a tretie meno jeho zákonný zástupca; na určenie druhého a tretieho mena maloletému staršiemu ako 15 rokov je potrebný jeho písomný súhlas s jeho úradne osvedčeným podpisom. Určenie druhého a tretieho mena nie je zmenou mena. Takto určiť druhé a tretie meno možno len raz.
§ 2b
Ten, komu bolo určené druhé alebo tretie meno, môže požiadať o zrušenie zápisu druhého alebo tretieho mena po nadobudnutí plnoletosti oznámením matričnému úradu, v ktorého matrike je zápis o jeho narodení. Maloletému môže zrušiť druhé alebo tretie meno jeho zákonný zástupca; na zrušenie druhého alebo tretieho mena maloletému staršiemu ako 15 rokov je potrebný jeho písomný súhlas s jeho úradne osvedčeným podpisom. Zrušenie druhého a tretieho mena nie je zmenou mena. Takto zrušiť druhé a tretie meno možno len raz.
§ 2c
Ten, kto má určených viac mien, môže po nadobudnutí plnoletosti požiadať matričný úrad, v ktorého matrike je zápis o jeho narodení, o zmenu poradia mien. Za maloletého o zmenu poradia mien môže požiadať jeho zákonný zástupca; na zmenu poradia mien maloletého staršieho ako 15 rokov je potrebný aj jeho písomný súhlas s jeho úradne osvedčeným podpisom. Zmena poradia mien nie je zmenou mena. Takto zmeniť poradie mien možno len raz.
§ 3
Štátny občan Slovenskej republiky používa v úradnom styku meno v tvare a poradí uvedenom v matrike v knihe narodení.
Priezvisko
§ 4
(1) Každý musí mať priezvisko.
(2) Štátny občan Slovenskej republiky po narodení nadobúda spoločné priezvisko rodičov, alebo ak majú priezviská rôzne, nadobúda priezvisko jedného z nich určené dohodou pri uzavretí manželstva,2) prípadne, ak rodičia nie sú spolu zosobášení a majú rôzne priezviská, nadobúda priezvisko podľa dohody rodičov. Dohodou možno určiť iba priezvisko, ktoré v čase, keď k dohode došlo, má jeden z rodičov.
(3) Dieťa, ktoré sa narodí do 300 dní od právoplatnosti rozsudku o rozvode manželstva, nadobúda priezvisko, na ktorom sa rozvedení manželia dohodli pri uzavretí manželstva, ak nebolo právoplatne zapreté otcovstvo bývalým manželom matky dieťaťa.
(4) Maloleté dieťa nadobúda priezvisko matky, ak bolo právoplatne rozhodnuté o zapretí otcovstva muža zapísaného v knihe narodení.
(5) Ak nie je otec dieťaťa známy, dieťa nadobúda priezvisko matky, ktoré má matka v čase jeho narodenia.
(6) Do času, kým nie je určené otcovstvo, dieťa nadobúda priezvisko, ktoré má matka v čase jeho narodenia.
(7) Ak nie je známy ani jeden z rodičov dieťaťa, určí priezvisko dieťaťa súd1) na podnet matričného úradu, v ktorého matrike je vykonaný zápis o narodení dieťaťa.
(8) Ustanovenie odseku 7 platí aj v prípade, ak matka zanechala dieťa po pôrode v zdravotníckom zariadení podľa osobitného predpisu.1a)
§ 4a
Ak je dieťa štátnym občanom aj iného štátu, môže nadobudnúť priezvisko alebo priezviská (ďalej len „priezvisko“) v súlade s jeho právnym poriadkom alebo tradíciou.
§ 5
Štátny občan Slovenskej republiky používa v úradnom styku priezvisko, ktoré nadobudol podľa tohto zákona, podľa predchádzajúcich právnych predpisov,3) alebo pri uzavretí manželstva3a) v tvare a poradí uvedenom v matrike v knihe narodení alebo v knihe manželstiev.
§ 6
(1) Zmenu mena alebo zmenu priezviska možno povoliť, najmä ak ide o meno a priezvisko hanlivé alebo ak sú na to dôvody hodné osobitného zreteľa.
(2) Zmena mena sa povolí vždy, ak štátny občan Slovenskej republiky, o ktorého meno ide, je aj štátnym občanom iného štátu a zmenou sa má dosiahnuť meno v tvare, ktorý je v súlade s právnym poriadkom alebo tradíciou tohto iného štátu.
(3) Zmenu priezviska možno povoliť len na základe spoločnej žiadosti oboch manželov, ak ide o zmenu priezviska
a) manželov, ktorí majú spoločné priezvisko na iné spoločné priezvisko; zmena priezviska sa vzťahuje aj na priezvisko spoločných maloletých detí, aj keď neboli zahrnuté do žiadosti,
b) jedného z manželov, ktorí nemajú spoločné priezvisko, na priezvisko jeho manžela, pričom spoločné priezvisko nadobúdajú aj ich spoločné deti, aj keď neboli zahrnuté do žiadosti,
c) jedného z manželov, ktorí majú spoločné priezvisko, na priezvisko, ktoré používal pred prijatím spoločného priezviska,
d) jedného z manželov, ktorý prijal spoločné priezvisko a ako druhé v poradí žiada prijať priezvisko, ktoré používal pred uzavretím manželstva,
e) jedného z manželov, ktorí si pri uzavretí manželstva ponechali svoje doterajšie priezviská, a ktorý žiada k svojmu doterajšiemu priezvisku prijať priezvisko spoločných detí, na ktorom sa dohodli pri uzavretí manželstva; priezvisko spoločných detí je ako prvé v poradí,
f) jedného z manželov, ktorý prijal pri uzavretí manželstva súhlasným vyhlásením spoločné priezvisko a ako druhé v poradí si ponechal svoje doterajšie priezvisko, na priezvisko spoločné, alebo
g) jedného z manželov, ktorý prijal pri uzavretí manželstva súhlasným vyhlásením spoločné priezvisko a ako druhé v poradí si ponechal svoje doterajšie priezvisko, na priezvisko doterajšie.
(4) Ak majú rodičia maloletého rôzne priezviská, zmena priezviska rodiča, ktorého priezvisko má maloletý, sa vzťahuje na maloletého, ak s tým súhlasí druhý z rodičov.
(5) Zmena priezviska sa povolí vždy, ak štátny občan Slovenskej republiky, o ktorého priezvisko ide, je aj štátnym občanom iného štátu a zmenou sa má dosiahnuť priezvisko v tvare, ktorý je v súlade s právnym poriadkom alebo tradíciou tohto iného štátu.
(6) Fyzickej osobe, u ktorej prebieha zmena pohlavia, povolí obvodný úrad používať neutrálne meno a priezvisko na základe jej žiadosti a potvrdenia zdravotníckeho zariadenia, v ktorom liečba k zmene pohlavia prebieha.
(7) Zmena mena alebo zmena priezviska, na ktorú je potrebné povolenie, sa v matrike vykoná na základe predloženia právoplatného rozhodnutia o zmene mena alebo zmene priezviska.
§ 7
(1) Povolenie na zmenu mena nie je potrebné, ak ide o zmenu
a) cudzojazyčného mena na jeho slovenský ekvivalent a naopak,
b) mena dieťaťa po jeho právoplatnom osvojení,
c) mena z dôvodu zmeny pohlavia.
(2) Povolenie na zmenu priezviska nie je potrebné, ak ide o zmenu priezviska
a) po rozvode manželstva,3b)
b) po nadobudnutí plnoletosti spočívajúcu v používaní len jedného z dvoch alebo viac priezvisk,
c) spočívajúcu v zápise ženského priezviska osoby inej ako slovenskej národnosti bez koncovky slovenského prechyľovania,3c)
d) spočívajúcu v úprave priezviska v súlade so slovenským pravopisom alebo s pravopisom jazyka národnostnej menšiny podľa osobitného predpisu3ca)
e) dieťaťa po jeho právoplatnom osvojení,
f) z dôvodu zmeny pohlavia,
g) maloletého dieťaťa, ktorého rodičia uzavreli manželstvo po jeho narodení, na priezvisko určené pre ich ostatné deti,
h) maloletého dieťaťa, ktorého otec nie je známy, na priezvisko určené pre ostatné deti jeho matky a jej manžela.
(3) Zmena mena alebo zmena priezviska, na ktorú nie je potrebné povolenie, sa v matrike vykonáva na základe písomného vyhlásenia osoby, o ktorej meno alebo priezvisko ide, alebo jej zákonného zástupcu; pri zmene mena alebo zmene priezviska z dôvodu zmeny pohlavia je potrebné predložiť aj lekársky posudok.
(4) Na zmenu mena alebo zmenu priezviska maloletého staršieho ako 15 rokov je potrebný jeho písomný súhlas s jeho úradne osvedčeným podpisom.
§ 8
Zmena mena alebo zmena priezviska maloletého sa nepovolí, ak by bola v rozpore so záujmom maloletého, alebo s § 4 ods. 2, alebo ak by bola v rozpore s právnym poriadkom alebo tradíciou iného štátu, ak štátny občan Slovenskej republiky je tiež štátnym občanom iného štátu.
§ 8a
Matričný úrad vydá oznamovateľovi výpis z matriky alebo potvrdenie3d) o vykonaní zápisu v matrike o zmene mena alebo zmene priezviska.
Príslušnosť na zmenu mena a zmenu priezviska
§ 9
Na povolenie zmeny mena alebo zmeny priezviska je príslušný obvodný úrad podľa trvalého, prípadne posledného trvalého pobytu štátneho občana Slovenskej republiky na území Slovenskej republiky; ak štátny občan Slovenskej republiky takýto pobyt nemal, na povolenie zmeny mena alebo zmeny priezviska je príslušný Obvodný úrad Bratislava.
§ 10
Na zápis zmeny mena alebo zmeny priezviska je príslušný matričný úrad, v ktorého matrike je zapísané meno alebo priezvisko štátneho občana Slovenskej republiky, ktorého sa zmena mena alebo zmena priezviska týka.
§ 11
(1) Žiadosť o zmenu mena alebo zmenu priezviska musí byť písomná a musí obsahovať
a) meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia a rodné číslo osoby, ktorej sa žiadosť týka, a dátum a miesto uzavretia manželstva, ak osoba je ženatý muž alebo vydatá žena,
b) miesto trvalého pobytu v Slovenskej republike, miesto posledného trvalého pobytu v Slovenskej republike alebo miesto obvyklého pobytu v cudzine osoby, ktorej sa žiadosť týka,
c) meno alebo priezvisko, ktoré si osoba, ktorej sa žiadosť týka, zvolila,
d) meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia manžela alebo maloletých, ak sa vzťahuje zmena priezviska aj na tieto osoby,
e) údaj o štátnom občianstve osoby, ktorej sa žiadosť týka,
f) odôvodnenie žiadosti.
(2) K žiadosti o zmenu mena alebo zmenu priezviska je potrebné predložiť originál alebo osvedčenú kópiu týchto dokladov:
a) rodný list osoby, ktorej sa žiadosť týka,
b) sobášny list, ak osoba, ktorej sa žiadosť týka, je ženatý muž alebo vydatá žena,
c) právoplatné rozhodnutie súdu o rozvode manželstva, ak osoba, ktorej sa žiadosť týka, je rozvedená,
d) úmrtný list manžela, ak osoba, ktorej sa žiadosť týka, je vdovec alebo vdova,
e) občiansky preukaz osoby, ktorej sa žiadosť týka, ak ho má mať.
f) iný doklad totožnosti osoby, ktorej sa žiadosť týka,
g) doklad o štátnom občianstve Slovenskej republiky osoby, ktorej sa žiadosť týka, ak ho má mať,
h) verejná listina alebo doklad o štátnom občianstve aj iného štátu, ak ide o zmenu mena alebo zmenu priezviska podľa § 6 ods. 2 a 5.
(3) Žiadosť o zmenu mena alebo zmenu priezviska maloletého podávajú jeho rodičia, ak sú jeho zákonnými zástupcami, ako spoločnú žiadosť. Ak ide o maloletého staršieho ako 15 rokov, musia k žiadosti priložiť jeho písomný súhlas s jeho úradne osvedčeným podpisom. Ak o zmenu mena alebo zmenu priezviska maloletého žiada iba jeden z jeho rodičov, k žiadosti priloží aj
a) písomný súhlas druhého rodiča s jeho úradne osvedčeným podpisom alebo právoplatné rozhodnutie súdu nahrádzajúce jeho súhlas, ak súhlas nedal alebo ak sa súhlas nedal získať,
b) úmrtný list druhého rodiča, ak zomrel,
c) právoplatné rozhodnutie súdu o pozbavení alebo obmedzení spôsobilosti na právne úkony druhého rodiča, ak bolo takéto rozhodnutie vydané.
(4) Doklady podľa odseku 3 písm. b) a c) sa predkladajú vo forme originálu alebo ich osvedčenej kópie.
(5) Ak obaja rodičia dieťaťa zomreli, nie sú známi, boli pozbavení spôsobilosti na právne úkony v plnom rozsahu alebo nie sú schopní posúdiť dôsledky zmeny mena alebo zmeny priezviska maloletého, žiadosť o zmenu mena alebo zmenu priezviska maloletého podáva poručník, ktorý bol dieťaťu ustanovený.
(6) Ak žiadosť podáva iná osoba ako tá, ktorej sa žiadosť týka, žiadosť musí obsahovať aj meno, priezvisko a miesto trvalého pobytu žiadateľa a jeho vzťah k osobe, ktorej sa žiadosť týka; splnomocnenec musí predložiť písomné plnomocenstvo s osvedčeným podpisom osoby, ktorej sa žiadosť týka, na konanie o zmenu mena alebo zmenu priezviska.
Zmena mena pri osvojení
§ 12
(1) Osvojitelia majú právo do šiestich mesiacov od právoplatnosti rozhodnutia o osvojení súhlasným písomným vyhlásením zmeniť osvojencovi meno, ktoré má zapísané v matrike,5) alebo mu určiť ďalšie meno. Ak ide o osvojenie osamelou osobou, toto právo má táto osoba.
(2) Ak je osvojenec starší ako 15 rokov, je potrebný na túto zmenu jeho písomný súhlas s jeho úradne osvedčeným podpisom.
(3) Zánik alebo zrušenie osvojenia nemá vplyv na meno osvojenca.
§ 13
(1) Zmenu zápisu mena osvojenca vykoná matričný úrad, v ktorého matrike je zápis o narodení osvojenca, na základe písomného vyhlásenia osvojiteľov o zmene mena osvojenca. Toto vyhlásenie môže prijať aj matričný úrad podľa miesta trvalého pobytu osvojiteľov, ktorý ho oznámi matričnému úradu podľa prvej vety.
(2) Vyhlásenie podľa odseku 1 musí obsahovať
a) meno, priezvisko, dátum narodenia a rodné číslo osvojenca,
b) miesto narodenia osvojenca,
c) nové meno osvojenca,
d) meno, priezvisko a dátum narodenia osvojiteľa,
e) označenie právoplatného rozhodnutia súdu o osvojení dieťaťa.
§ 13a
Oznamovacia povinnosť
(1) Matričný úrad oznamuje zmenu mena alebo zmenu priezviska, na ktorú nie je potrebné povolenie a ktorá sa vykoná v matrike na základe písomného vyhlásenia osoby, štátnym orgánom a obciam v rozsahu uvedenom v osobitných predpisoch.5a)
(2) Obvodný úrad oznamuje zmenu mena alebo zmenu priezviska, na ktorú je potrebné povolenie, štátnym orgánom a obciam v rozsahu uvedenom v osobitných predpisoch.5a)
Prechodné a záverečné ustanovenia
§ 14
V konaní o zmenu mena alebo zmenu priezviska začatom pred 1. februárom 2006 sa zmena mena alebo zmena priezviska posudzuje podľa predpisov platných do 31. januára 2006.
§ 15
Ak má štátny občan Slovenskej republiky alebo cudzinec viacero mien alebo viacero priezvísk, možno ich používanie obmedziť len na účely vydania dokladu podľa osobitného predpisu.6) V tom prípade sa do dokladu latinkou zapíše len toľko mien a priezvísk štátneho občana Slovenskej republiky alebo cudzinca, koľko umožňuje znaková kapacita v doklade, a to tak, aby bolo možné zo zapísaných mien a priezvísk v doklade identifikovať osobu, ktorej sa doklad vydáva.
§ 15a
Prechodné ustanovenie účinné od 1. februára 2009
V konaní o zmenu mena alebo zmenu priezviska začatom pred 1. februárom 2009 sa zmena mena alebo zmena priezviska posudzuje podľa predpisov účinných do 31. januára 2009.
§ 16
Zrušujú sa:
1. zákon č. 55/1950 Zb. o užívaní a zmene mena a priezviska,
2. vyhláška č. 451/1950 Ú. v., ktorou sa vydávajú bližšie predpisy k zákonu o užívaní a zmene mena a priezviska,
3. § 32 ods. 1 druhá, tretia a štvrtá veta, odsek 2 a § 40 ods. 2 vyhlášky Federálneho ministerstva vnútra č. 22/1977 Zb., ktorou sa vydávajú bližšie predpisy k zákonu o matrikách.
§ 17
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 1994.
Michal Kováč v. r.
Ivan Gašparovič v. r.
Vladimír Mečiar v. r.
1) § 40 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
1a) § 11 ods. 10 zákona č. 576/2004 Z. z. o zdravotnej starostlivosti, službách súvisiacich s poskytovaním zdravotnej starostlivosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
2) § 6 ods. 4 zákona č. 36/2005 Z. z.
3) § 67 ods. 2 zákona č. 265/1949 Zb. o rodinnom práve.
3a) § 6 ods. 3 písm. c) zákona č. 36/2005 Z. z.
3b) § 27 zákona č. 36/2005 Z. z.
3c) § 16 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 154/1994 Z. z. o matrikách v znení zákona č. 36/2005 Z. z.
3d) § 3 ods. 4 a § 18 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 154/1994 Z. z. v znení zákona č. 14/2006 Z. z.
5) § 13 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 154/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
5a) Napríklad § 7 ods. 3 zákona č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, § 8 zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
6) Napríklad zákon č. 224/2006 Z. z. o občianskych preukazoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 693/2006 Z. z., § 46 zákona č. 48/2002 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
