Módosítva:

Tt. 183/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 308/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 140/2015., hatályos 2015. július 1-től

Tt. 140/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 378/2015., hatályos 2016. január 2-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 81/2017., hatályos 2017. május 1-től

Tt. 42/2019., hatályos 2019. április 1-től

Tt. 223/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től

Tt. 231/2019., hatályos 2020. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

(1) A jelen törvény szabályozza a jogviszonyokat

a) anyagi szükséghelyzetben élők segélyezése esetén,

b) rendkívüli segély nyújtása esetén és

c) egyszeri segély nyújtása esetén.

(2) A jelen törvény rendelkezései a Szlovák Köztársaság azon állampolgárára vonatkoznak, akinek állandó tartózkodási helye (lakhelye)¹⁾ van a Szlovák Köztársaság területén, valamint azon külföldi személyre, aki a külön jogszabályi előírásokkal²⁾ összhangban vagy a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi szerződés alapján tartózkodik a Szlovák Köztársaság területén.

(1) Az anyagi szükséghelyzet az az állapot, amikor a háztartás tagjainak jelen törvény szerinti jövedelme nem éri el a külön jogszabályban³⁾ meghatározott létminimum összegét, és a háztartás tagjai nem tudják vagy nem képesek munkával, tulajdonosi jogaik gyakorlásával vagy más tulajdonjogi viszonyuk és törvényes igényük érvényesítésével jövedelmüket biztosítani vagy jövedelmüket növelni.

(2) Alapvető létszükségletnek a jelen törvény céljaira a napi egyszeri meleg étel, a feltétlenül szükséges ruházat és a szálláshely számít.

(3) Segélyezett a jelen törvény céljaira az a természetes személy, akinek anyagi szükséghelyzetre való tekintettel segélyt vagy rendkívüli járadékot folyósítanak.

(1) A jelen törvény céljaira a háztartást az együtt elbírált természetes személyek (a továbbiakban csak „a háztartás tagjai”) alkotják, akik lehetnek:

a) egyedülállók,

b) férj és feleség,

c) férj, feleség és ellátatlan gyermekek,⁴⁾ ha

1. kiskorúak, akik velük közös háztartásban élnek,

2. nagykorú gyermekek,

d) nagykorú szülők és ellátatlan gyermekek, ha

1. kiskorúak, akik velük közös háztartásban élnek,

2. nagykorú gyermekek,

e) szülők és a velük közös háztartásban élő, 25. életévüket be nem töltött gyermekek, akiknek nincs saját jövedelmük vagy a jövedelmük a havi minimálbér felénél kevesebb,⁵⁾

f) szülők és a velük közös háztartásban élő, 25. életévüket be nem töltött gyermekek, akik nappali tagozaton a jövendő hivatásukra készülnek,

g) kiskorú szülők, akik nem számítanak e) pont szerinti gyermeknek és ellátatlan gyermekeik, akik velük közös háztartásban élnek,

h) természetes személyek a b) – g) pontok mértelmében, ha nekik megállapodás alapján válságos élethelyzetben segítséget és lakhatást biztosítanak külön törvény rendelkezései szerint,⁶⁾

i) nagykorú természetes személyek a b)-f) pont szerint, ha nekik reszocializációs programban gondoskodást nyújtanak bentlakásos formában.⁷⁾

(2) Az (1.) bekezdés c) – f) pontja által érintett nagykorú gyermek, akit a nagykorúság elérésekor bírósági határozattal az egyik szülő gondoskodására bíztak, e szülő háztartásának a tagja, amennyiben nem a másik szülő háztartásában él.

(3) Ha az (1.) bek. c) és d) pontja szerint érintett gyermeket a bíróság mindkét szülő általi váltakozó személyes gondoskodásban⁸⁾ helyezte el, és a bíróság döntése vagy a szülők bíróság által jóváhagyott megegyezése alapján 

a) egy naptári hónapon belül mindkét szülő váltakozó gondoskodása esetén

1. az egyik szülőnél kevesebb mint 12 naptári napot tölt, ezt a gyermeket a szociális segély folyósítása szempontjából azon szülő háztartása tagjának kell tekinteni, akinél az adott naptári hónapban több napot tölt,

2. mindegyik szülőnél legalább 12 naptári napot tölt el az adott naptári hónapban, ezt a gyermeket az egyik naptári hónapban a szociális segély folyósítása szempontjából az anya háztartása tagjaként bírálják el, a következő naptári hónapban pedig az apa háztartása tagjaként bírálják el a szociális segély folyósítása szempontjából; az (1.) bek. c) és d) pontja szerinti, közös háztartásban való együttélés feltétele ez esetben mindkét szülőnél teljesítettnek tekintendő,

b) egy szülő gondoskodása alatt eltöltött egy naptári hónapban vagy több, egymást követő naptári hónapban ezt a gyermeket a szociális segély folyósítása szempontjából azon szülő háztartása tagjának kell tekinteni, akinél az adott naptári hónapban vagy naptári hónapokban az elhelyezése esedékes.

(4) Azon naptári napot, amelynek során a gyermek a bíróság döntése vagy a szülők bíróság által jóváhagyott megegyezése alapján a nap egy részét az egyik szülő, másik részét a másik szülő gondoskodásában tölti el, a (3.) bek. a) pontja szerinti célokra annál a szülőnél veszik figyelembe, akinek e napon több mint 12 órán át van a gondozásában a gyermek.

(5) A (3.) és (4.) bekezdésben taglalt gyermek egy naptári hónapban mindig csak az egyik szülővel kerül közös elbírálás alá.

(6) Nem tekintendő a háztartás tagjának a jelen törvény céljai szempontjából

a) a bírósági döntéssel nevelőszülői gondozásban vagy intézeti gondozásban elhelyezett eltartott gyermek,

b) az (1.) bekezdésben feltüntetett természetes személy, ha 8. § (2.) a) vagy c) pontja szerinti természetes személy,

c) az (1.) bek. e) és f) pontjában taglalt gyermek, aki jogosulttá vált munkanélküli-segély folyósítására, még akkor is, ha a munkanélküli-segélyt számára az anyagi ráutaltság megállapítása esetén már nem folyósítják, vagy akinek rokkantsági nyugdíjat folyósítanak külön jogszabályi rendelkezés⁹⁾ értelmében,

d) a nappali tagozaton doktori tanulmányokat folytató diák, amennyiben a diák az (1.) bek. e) vagy f) pontja szerinti gyermek,

e) a nagykorú gyermek, aki nem él az (1.) bek. c) – f) pontja szerinti háztartásban, ha legalább egy évvel a nagykorúság elérése előtt bírósági határozat alapján kikerült a szülői gondoskodásból és e döntés hatályának végrehajtása a nagykorúság elérésével véget ért.

(7) A munka-, szociális és családügyi hivatal (a továbbiakban csak „hivatal”) méltányossági szempontok alapján jogosult a háztartásból kizárni a háztartás azon tagját, akiről a szociális segély igénylője bizonyítja, hogy nem tartozik a háztartási közösséghez és nem vesz részt a közös szükségletek fedezetének viselésében. Nem tekinthető az első mondat szerinti tényállás bizonyításának csupán a segély kérelmezőjének írásbeli nyilatkozata, és nagykorú eltartott gyermek esetén csak a bírósági döntéssel megítélt tartásdíjról szóló határozat.

(8) Ha a természetes személy egyszerre két vagy több háztartás tagjának is tekinthető, a hivatal határozza meg, hogy a természetes személy melyik háztartásnak a tagja.

(1) Az anyagi szükséghelyzet elbírálásakor és szociális segély folyósításakor a jelen törvény céljaira a háztartás tagjainak jövedelmeit számolják össze.

(2) Jövedelemnek számít a jelen törvény céljaira a külön jogszabály szerinti jövedelem¹⁰⁾ és a nappali tagozat tanulmányi szakán doktori tanulmányokat folytató diák ösztöndíja.¹¹⁾

(3) Nem számít jövedelemnek a jelen törvény céljaira

a) a függő munkaviszonyból¹²⁾ vagy a hasonló külföldi jövedelemből származó bevétel 25%-a; ha a háztartás tagjának különleges járadékot folyósítanak, nem jövedelem  a munkaviszonyból, munkaviszonyhoz hasonló egyéb jogviszonyból   származó jövedelmének vagy hasonló külföldi jövedelmének az 50 %-a és egyéb, függő munkaviszonyból¹²⁾ származó jövedelmeinek vagy hasonló külföldi jövedelmének  25 %-a,

b) az öregségi nyugdíj összegének 25%-a a nyugdíjminimum összegére való emelés nélkül vagy korengedményes nyugdíj összegének 25%-a; azon nyugdíjas esetében, aki legalább 25 éven át nyugdíj-biztosítotti viszonyban volt, ez az összeg a megítélt öregségi nyugdíj a nyugdíjminimum összegére való emelés nélkül vagy a külön jogszabály⁹⁾ szerinti korengedményes nyugdíj és a folyósított öregségi vagy a külön jogszabály^12a) szerinti korengedményes nyugdíj összegének 1%-ával növekszik minden, a 25 éven túl megszerzett további nyugdíj-biztosítotti év után,

c) a gyermekgondozási díj, a rokkantsági nyugdíj a nyugdíjminimum összegére való emelés nélkül, a rokkantság címén megítélt szociális járadék, az árvasági járadék 25%-a, az özvegyi nyugdíj 25%-a, ha az özvegy vagy özvegyasszony már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, valamint a jövedelemkiegyenlítő pótlék,

d) a családi pótlék és a családi pótlékhoz folyósított kiegészítő juttatás, vagy az ennek megfelelő juttatás az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térről szóló Egyezményhez csatlakozott államban, vagy a Svájci Konföderációban, legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott¹³⁾ családi pótlék összegének nagyságában,

e) a gyermekgondozási segély összege,

f) a község által külön jogszabály alapján¹⁴⁾ folyósított feltétlenül szükséges azonnali segély összege,

g) a humanitárius segélyezés keretében nyújtott támogatás vagy más államigazgatási szerv által nyújtott támogatás, mely rendkívüli válsághelyzet kezelését szolgálja,

h) a középiskolás diák vagy felsőoktatási hallgató jövedelme, amennyiben nappali tagozaton tanul, ha a 12 hónap alatt megszerzett jövedelme nem haladja meg a nagykorú természetes személy létminimumának 3-szorosát,¹⁵⁾

i) a külön jogszabályok¹⁶⁾ szerint folyósított juttatások,

j) a foglalkoztatásösztönző tevékenységként végzett önkéntes munkáért¹⁷⁾ folyósított támogatás 25%-a,

k) a projektokban vagy külön jogszabály szerinti^17a) programokban való részvételért kapott díjazás, összesen legfeljebb a nagykorú személy létminimumának 50 %-a összegéig.¹⁵⁾

l) alapítványok, polgári társulások, nonprofit szervezetek és nonprofit pénzügyi alapok által nyújtott pénzügyi támogatás vagy hozzájárulás a folyó évben együttesen legfeljebb a nagykorú természetes személy létminimumának¹⁵⁾ 12-szereséig, valamint az anyagi szükséghelyzet enyhítését és a segélyezés erősítését szolgáló folyó évi dologi juttatások,

m) az alkalmazotti prémiumok és bónuszok,

n) a statisztikai adatszolgáltatás keretében a családi jövedelemviszonyokról szóló adatokért nyújtott térítés, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának felméréseihez,

o) a tanuló termelőmunkájáért nyújtott jutalom és a tanuló anyagi bebiztosítása,¹⁸⁾

p) a választási bizottsági tagságért vagy jegyzőségért folyósított jutalom, valamint a lakosság, házak és lakások összeírójaként végzett népszámlálási asszisztensi tevékenység jutalma,

q) a jövedelemadó túlfizetéséből vagy a jövedelemadó-előleg túlfizetéséből visszatérített összeg, legfeljebb 50 euró összegig,

r) a kötelező egészségbiztosítás túlfizetéséből visszatérített összeg, legfeljebb 50 euró összegig,

s) a külön jogszabály¹⁹⁾ szerinti nyugdíjemelés összege január 1-jétől addig a napig, amely a januári nyugdíjjáradék kifizetésének napját megelőzi,

t) az önkéntes anyagi bebiztosítása külön jogszabály szerint,²⁰⁾

u) a gyermekek szociális jogvédelmének és szociális gondnokságának pénzügyi eszközei,²¹⁾

v) a tartásdíj köteles személy általi kifizetése a póttartásdíj összegének mértékében,²²⁾ melyet a háztartás tagja köteles visszafizetni,

w) az egyedi támogatás,

x) a megtakarítás képzésére meghatározott tartásdíj-összeg,^22a)

(4) A jövedelmet a legközelebbi egész eurócentre kerekítik le.

(1) A jelen törvény céljaira vagyonnak számít minden tárgy, és amennyiben a jellegük lehetővé teszi, a vagyoni jogok és egyéb vagyoni értékek. Vagyon a közös tulajdon rendezéséből származó pénzösszeg is, kivéve a háztartás által a megszerzést követő hat hónapon át állandó lakhelyként használt ingatlan társtulajdonlásából származó pénzeszközöket.

(2) Nem tekinthető az (1.) bek. szerinti vagyonnak a gépjármű, melynek tulajdonosa vagy használója a háztartás tagja

a) és a háztartás súlyosan egészségkárosult²³⁾ tagjának egyéni szállítására szolgál, akinek egészségkárosult természetes személynek járó parkolási igazolványt állítottak ki; ha a háztartás több tagjának is természetes személynek járó parkolási igazolványt állítottak ki, nem tekinthető vagyontárgynak a háztartás minden egyes ilyen tagjának egy-egy gépjárműve,

b) és amelynek melynek értéke a szakértő által készített szakvélemény²⁴⁾ szerint, vagy a gépkocsi megvásárlásakor olyan személy által kidolgozott szakvélemény szerint, akinek tevékenységi tárgya gépkocsik gyártása, árusítása vagy forgalmazása, nem több az egy nagykorú természetes személynek megszabott létminimum¹⁵⁾ 35-szörösénél, vagy amely 10 évnél régebbi.

Jogigény a jelen törvény céljaira

a) a tartásdíj külön jogszabályi rendelkezés szerint,²⁵⁾

b) a póttartásdíj külön jogszabályi rendelkezés szerint,²²⁾

c) szociális biztosítási járadékok, biztosítási járadékok, kivéve a korengedményes öregségi nyugdíjat, az öregségi nyugdíjtakarékosságból származó jövedelmet a korengedményes öregségi nyugdíjat kivéve, a nyugdíj a kiegészítő nyugdíjtakarékosságból, szociális biztosítási járadékok, gyermekgondozási segély, ismétlődő családpótló gondoskodási járadékok,

d) jogigény a munkajogi viszonyokból vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyból fakadóan.

(1) Az anyagi szükséghelyzetet a háztartás tagjai jövedelmének, vagyonának és jogigény-érvényesítési lehetőségeinek elbírálásával állapítják meg.

(2) A saját munkával történő jövedelemszerzés vagy nagyobb jövedelemszerzés lehetőségét nem vizsgálják, ha olyan természetes személyről van szó, aki

a) betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt,

b) korengedményes nyugdíjas,

c) rokkant, mert kereső tevékenységvégzési képessége több mint 70%-kal csökkent,

d) ellátatlan gyermek,

e) várandós nő legfeljebb nyolc héttel az orvos által megállapított várható szülési időpont előtt,

f) egyedülálló szülő, aki személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik gyermekéről a gyermek 31 hetes koráig,

g) személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik ápolásra szoruló, súlyosan egészségkárosult természetes személyről;²⁶⁾ ez érvényes arra az időre is, amely során a természetes személynek külön jogszabály^26a) szerint tehermentesítő szolgálatot nyújtanak,

h) reszocializációs programban vesz részt bentlakásos formában reszocializációs központban, melynek keretében nem tud jövedelmet biztosítani magának saját munkájával,

i) nappali tagozatos formában képzettségét növeli és nem ellátatlan gyermek,

j) kedvezőtlen egészségi állapotú, melynek a jelen törvény céljaira betegség, baleset vagy vesztegzár-intézkedés számít, melyből kifolyólag a természetes személyt a kezelőorvosa ideiglenesen munkaképtelenné nyilvánítja több mint 30 egymást követő napra.

(3) A jövedelemszerzés lehetőségét vagy jövedelemnövelés lehetőségét vagyon eladása vagy bérbeadása útján nem vizsgálják, ha

a) az ingatlant a háztartás arányos állandó lakhelyként használja; az állandó lakhely arányosságát figyelmen kívül hagyják, ha a háztartás minden tagja betöltötte a nyugdíjkorhatárt,

b) a mezőgazdasági földterületet vagy erdőterületet a háztartás saját szükségleteire használja,

c) az ingóság nem árverezhető el²⁷⁾ vagy amelynek beszerzésére egyszeri segélyt folyósítottak, a humanitárius segélyre folyósított támogatást vagy a súlyos egészségkárosultság szociális következményeinek kompenzálására nyújtott segélyt,

d) a vagyon háború, hadiállapot, rendkívüli állapot vagy vészhelyzet²⁸⁾ vagy rendkívüli helyzet²⁹⁾ idején a tulajdonos által nem használható.

(4) A jövedelemszerzési vagy jövedelemnövelési lehetőség biztosítása jogigény érvényesítésével

a) a (6.) § a) és b) pontja szerint nem kerül kivizsgálásra a végrehajtás leállítását követő hat hónap folyamán, ha a tartásdíj-követelés behajtására indult végrehajtást állították le olyan okból, hogy a természetes személy vagyonával szembeni végrehajtás megkezdése vagy a korábbi végrehajtás során a végrehajtás megkezdésétől számított őt éven belül nem tudtak vagyont vagy jövedelmet feltárni, mely végrehajtható lett volna és amely elegendő lett volna a bírósági végrehajtó költségeinek megtérítésére,^29a)

b) a 6. § c) pontja szerint nem kerül kivizsgálásra, ha munkanélküli-segélyről van szó és a háztartás olyan tagjáról, akit nem lehet felvenni a munkahely-keresők nyilvántartásába külön jogszabályok³⁰⁾ által taglalt okokból.

(5) A jövedelmet abban a naptári hónapban vizsgálják, amelyben az anyagi szükséghelyzet miatti segély iránti kérelem benyújtásra került, valamint folyamatosan abban az időszakban, amelyben az anyagi szükséghelyzet miatti segélyre a jogigény fennáll, a segély folyósításának végéig. 

(1) A természetes személy és a háztartás tagjai nincsenek anyagi szükséghelyzetben, még ha a háztartás tagjainak jövedelme nem is éri el a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegét,³⁾ ha vagyonukkal vagy törvényből fakadó igényeik érvényesítésével biztosíthatják alapvető létfeltételeiket és megoldhatják szükséghelyzetüket.

(2) A természetes személy nincs anyagi szükséghelyzetben, ha

a) fogva tartják, szabadságvesztés-büntetését tölti, kényszergyógykezelését tölti vagy külön jogszabály szerint meghozott határozattal³¹⁾ intézményi fogságban tartják,

b) közösség, szerzetesrend, vallási vagy egyházi társaság által létrehozott közösség vagy ehhez hasonló csoport tagja,³²⁾ amennyiben saját belső előírásaik szerint az alapvető létfeltételei biztosítva vannak,

c) ösztöndíjjal vagy pályázati programmal bebiztosított külföldi tanulmányi program vagy külföldi tanulmányi tartózkodás részvevője, amennyiben mesterfokú felsőszintű végzettséget szerzett és a külföldi tanulmányi program vagy külföldi tanulmányi tartózkodás feltételeinek megfelelően biztosítva vannak az alapvető létfeltételei.

(1) Segélyre anyagi szükségben annak a természetes személynek keletkezik jogosultsága, aki teljesíti a 10-14. §-ban meghatározott feltételeket, és a 10. § 2., 3., 5. és 8. bek., a 11. § 2. bek., a 12. § 2. bek., a 13. § 2. bek. és a 14. § 2. bekezdésében meghatározott összegek együttes összege nagyobb, mint a 4. § szerinti jövedelmek együttes összege. Az anyagi szükséghelyzetben járó segély folyósítására legkorábban abban a naptári hónapban keletkezik jogigény, amelyben ez a jogigény érvényesítésre került.

(2) Anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyre nem keletkezik jogigény, ha a háztartás minden tagja külföldön tartózkodik 30 egymást követő naptári napnál hosszabb ideig.

(3) Anyagi szükséghelyzetben folyósított segély

a) az anyagi szükséghelyzetben nyújtott juttatás (a továbbiakban csak „szociális segély”),

b) védő támogatás,

c) foglalkoztatásösztönző támogatás.

d) gyermekvédelmi támogatás,

e) lakásfenntartási támogatás.

(1) A szociális segély az alapvető létfeltételek biztosítását szolgálja.

(2) A segély összege

a) 64,70 euró havonta egyedülálló személy esetében,

b) 123,10 euró havonta egy felnőtt és egy gyermek, vagy legfeljebb négy gyermek esetében,

c) 112,50 euró havonta gyermektelen pár esetében,

d) 168,40 euró havonta gyermekes pár esetében, legfeljebb négy gyermek esetében,

e) 179,80 euró havonta egy felnőtt és több mint négy gyermek esetében,

f) 226,90 euró havonta több mint négygyermekes pár esetében.

(3) Ha 6. és 7. bekezdés másként nem rendelkezik, a 2. bekezdés szerinti szociális segély összege csökken a 2. bekezdés a) pontjába foglalt összeggel a háztartás minden egyes nagykorú tagja esetében, aki nem áll olyan jogviszonyban, mely függő munkaviszonyból eredő jövedelemszerzési jogigényt alapoz meg,¹²⁾ és írásbeli szerződés alapján nem vesz részt a hivatal és a község, költségvetési szervezet vagy község által létrehozott támogatott szervezet, vagy a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személy, mely más személyek részére, a megrendelésük alapján önkéntes munkát szervez vagy közvetít annak érdekében vagy általános közérdekből (a továbbiakban csak „önkéntes tevékenység szervezője”) havi 32 óra terjedelemben tevékenységek,

a) kisebb szolgáltatások végzésében a község, a község által alapított költségvetési szervezet vagy község által alapított támogatott szervezet részére,

b) önkéntes tevékenységben,³³⁾ vagy

c) rendkívüli helyzetet²⁹⁾ megelőző munkákban, munkavégzésben rendkívüli helyzet esetén és a rendkívüli helyzet következményeinek elhárításában.

(4) A 3. és az 5. bekezdés b) pontja bekezdés szerint írásos szerződés tartalmazza

a) a szerződő felek azonosító adatait,

b) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének helyét és fajtáját,

c) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének kezdetét és időtartamát, a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének kezdő és záró óráját napi meghatározott időtartamokban,

d) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák szervezőjének kötelezettségét a szerződéses feltételek biztosítására a szerződés teljes időtartama alatt,

e) az egyéb szerződéses feltételeket.

(5) Ha a háztartás tagja olyan jogviszonyban áll, mely függő munkaviszonyból származó jogigényt alapoz meg,¹²⁾ a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy 3. bek. c) pontja szerinti tevékenység havi mértékét úgy határozzák meg, mint különbséget a 32 óra és az ezen jogviszonyban szerződött mérték között. Ha a 6. és 7. bek. másként nem rendelkezik, a 2. bekezdés szerinti járadék csökken a 2. bekezdés a) pontjába foglalt összeggel a háztartás minden olyan felnőtt tagja esetében, aki az adott naptári hónapban nem végez tevékenységet

a) legalább havi 32 óra terjedelemben, ha a jogviszony e tevékenység vonatkozásában havi 32 órát rögzít,

b) a szerződött jogviszonyban, mely függő munkaviszonyból származó jövedelmet alapoz meg,¹²⁾ amennyiben e jogviszonyban az egyezményes tevékenység mértéke kevesebb havi 32 óránál, vagy ha a hivatal és a község, a községi költségvetési vagy község által alapított támogatott szervezet, vagy karitatív szervezet írásos szerződése alapján nem vesz részt kisebb községi szolgáltatásokban, önkéntes tevékenységben vagy 3. bek. c) pontja szerinti munkákban az első mondatban meghatározott mértékben.

(6) Az az időszak, amikor a háztartás tagja az adott naptári hónapban azon okból nem végezhet jogviszonyt megalapozó tevékenységet, mely függő munkaviszonyból származó jövedelmet alapoz meg,¹²⁾ mert a kezelőorvosa átmenetileg munkaképtelennek ismerte el, olyan időnek tekintendő, melyben ez a családtag a jelen jogviszonyban végzett tevékenységet, ha neki jövedelempótlást folyósítanak^33a) jövedelempótlásként az átmeneti munkaképtelenség idejére^33a) vagy táppénzt^33b) az érintett naptári hónap vonatkozásában; a háztartás tagjának, akinek nem folyósítanak táppénzt azon okból, hogy munkaviszonyban álló természetes személy vagy állami alkalmazott, akinek különleges jogszabályok^33c) értelmében nincs kötelező táppénzbiztosítása, olyan családtagnak számít, akinek táppénzt folyósítanak. Ha a háztartás tagja nem tud kisebb községi szolgáltatásokban, önkéntes tevékenységben vagy 3. bek. c) pontja szerinti munkákban részt venni, mert a kezelőorvosa átmenetileg munkaképtelennek minősítette több mint 15 egymást követő napra, az órakötelezettsége

a) a 3. bek. szerint csökken 1 órával minden napra, amíg az átmeneti munkaképtelensége az adott naptári hónapban fennállt,

b) az 5. bek. első mondata szerint csökken 1 órával minden napra, amíg az átmeneti munkaképtelensége az adott naptári hónapban fennállt az első mondat szerint nem kezelt időben.

(7) Az az időszak, amikor a háztartás tagja az adott naptári hónapban azon okból nem végezhet jogviszonyt megalapozó tevékenységet, mely függő munkaviszonyból származó jövedelmet alapoz meg,¹²⁾ vagy nem vehet részt kisebb községi szolgáltatásokban, önkéntes tevékenységben vagy 3. bek. c) pontja szerinti munkákban, a Szlovák Köztársaság fegyveres testületének rendszeres gyakorlatán^33d) vagy feladatteljesítésében vesz részt, olyan időnek tekintendő, mintha a háztartás ezen tagja jogviszonyt megalapozó tevékenységet végzett volna, mely függő munkaviszonyból származó jövedelmet alapoz meg vagy kisebb községi szolgáltatásokban, önkéntes tevékenységben vagy 3. bek. c) pontja szerinti munkákban vett volna részt.

(8) A háztartás minden nagykorú tagjának,

a) aki nem tartotta be a terápiás rendet, az adott naptári hónapban, amikor a terápiás rend megszegésére fény derült, a 2. bekezdés értelmében csökkentik a járadékát a 2. bekezdés a) pontjába foglalt összeggel,

b) akinek esetében a 28. § 2. bek. d) pontja szerinti kötelezettség nem teljesült, az adott naptári hónaptól, melyben a kötelesség nem teljesült, a naptári hónap végéig, amikor a kötelességszegés kiderült, a 2. bekezdés értelmében 61,60 euróval csökkentik a járadékát,

c) aki nem tesz eleget a 28. § 2. bek. e) pontjába foglalt kötelességeknek, az adott naptári hónaptól, melyben a kötelesség nem teljesült, csökken a járadéka a 2. bekezdés a) pontjába foglalt összeggel.

(9) A segély 3. vagy 5. bekezdés szerinti csökkentésének indokait első alkalommal abban a naptári hónapban vizsgálják, mely a segély első folyósítását követő naptári hónapot követi.

(10) A 3. és 5. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a háztartás azon tagjára,

a) aki a 7. § 2. bekezdés a), b), d), e) és g)–j) pontjában szerepel, kivéve a háztartás azon tagját, akinek az esetében az egészségi állapotot a 11. § 4. bekezdése szerint felülvizsgáló orvos nem igazolja, hogy kedvezőtlen egészségi állapota megszakítás nélkül tovább fog tartani,

b) akinek foglalkoztatásösztönző támogatásra keletkezett jogigénye, abszolvensi gyakorlatból,³⁴⁾ vagy foglalkoztatásösztönző támogatás jár önkéntes szolgálatból¹⁷⁾ kifolyólag,

c) aki külön jogszabályi előírások alapján^34a) rokkanttá nyilvánított természetes személy,

d) aki szülő vagy természetes személy, akinek bírósági végzés alapján szülői gondoskodást pótló gondoskodására bízták a gyermeket,^34b) amennyiben személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik a három éven aluli gyermekről,

e) aki egyedülálló szülő, vagy természetes személy, akinek bírósági végzés alapján szülői gondoskodást pótló gondoskodására bízták a gyermeket,^34b) amennyiben személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik a hat éven aluli gyermekről,

f) aki munkaterápián^34c) vesz részt

g) aki kisebb községi szolgáltatásokat, önkéntes munkát vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenységet végez szerződés alapján, melytől a hivatal a 13. bekezdés alapján áll el, vagy

h) akinek nem ajánlották fel kisebb községi szolgáltatások, önkéntes munka vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenység végzését.

(11) A hivatal a községgel, a község által alapított költségvetési vagy támogatott szervezettel, vagy az önkéntes munka szervezőjével írásbeli szerződés alapján biztosíthatja, koordinálhatja és ellenőrizheti a személyek részvételét a 3. bekezdés szerinti tevékenységekben.

(12) A 11. bekezdés szerinti írásbeli szerződés tartalmazza a 4. bekezdés szerinti követelményeket, valamint a hivatal kötelezettségvállalását a személyek részvételének bebiztosítására a kisebb községi szolgáltatások, az önkéntes munkák vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek végzésében.

(13) Ha a község, a község által alapított költségvetési vagy támogatott szervezet, vagy az önkéntes munka szervezője megsérti a 3. bekezdés vagy a 11. bekezdés értelmében megkötött szerződést, a hivatal elállhat a szerződés teljesítésétől; új szerződést a hivatal legkorábban az előző szerződés felmondását követően három hónap elteltével köthet.

(1) Védő támogatást a háztartás azon tagjának nyújtanak, akinek nem áll módjában saját munkájával jövedelmet szerezni vagy jövedelmét növelni.

(2) A védő támogatás a háztartás mindenegyes tagja esetében

a) 66,20 euró havonta, ha a háztartás 7.§ 2. bek. a)-c), f)-h) pontja szerinti tagjáról van szó,

b) 36,40 euró havonta, ha a háztartás 7. § 2. bek. h) pontja szerinti tagjáról van szó,

c) 14,20 euró havonta, ha a háztartás olyan tagjáról van szó, aki

1. terhes nő a terhesség negyedik hónapjának kezdetétől, amennyiben rendszeresen, havonta egyszer preventív orvosi ellenőrzésen vesz részt nőgyógyászatra és szülészetre szakosodott szakorvosnál; preventív orvosi ellenőrzésnek kell tekinteni az adott hónapban egészségügyi ellátás nyújtását is intézményi egészségügyi ellátás keretében,

2. gyermek szülője és személyesen, egész napon át és rendesen egy éven aluli gyermekről gondoskodik.

(3) Védő támogatás jár a 2. bek. c) pontja értelmében a háztartás azon tagjának, akinek a 2. bekezdés a) vagy b) pontja szerint is jár védő támogatás. A 2. bekezdés c) pontjának első alpontja szerinti védő támogatás nem jár a háztartás azon tagjának, aki védő támogatásban részesül a 2. bekezdés b) pontja szerint azon okból, hogy 7. § 2. bekezdés e) pontja szerinti háztartás tagja.

(4) Ha a 7. § 2. bek. j) pontja szerinti kedvezőtlen egészségi állapot megszakítás nélkül tovább tart egymást követő három naptári hónapnál, a védő támogatás jogigénye annak a naptári hónapnak az utolsó napján jár le, ameddig a kedvezőtlen egészségi állapot tartott. Ha a 3 hónap letelte előtt a felülvizsgáló orvos igazolja, hogy a kedvezőtlen egészségi állapot a 3 naptári hónap lejárta után is folyamatosan fenn fog állni, a védő támogatás legfeljebb a kedvezőtlen egészségi állapot fennállásának 12 naptári hónapjára jár. Ezen határidő lejártával a védő támogatás jogigénye megszűnik. A védő támogatás jogigénye akkor is megszűnik, ha a kedvezőtlen egészségi állapot 4 naptári év alatt összesen 12 naptári hónapon át tart.

(5) Védelmi pótlék a 2. bek. b) pontja szerint, ha 7. § 2. bekezdés j) pontja szerinti háztartás tagjáról van szó, nem jár

a) abban a naptári hónapban, melyben a háztartás tagja terápiás rendsértésére fény derült,

b) azon naptári hónaptól, amelytől nem teljesült a 28. § 2. bek. d) pontja szerinti kötelesség annak a naptári hónapnak a végéig, melyben a kötelességszegésre fény derült.

(1) A foglalkoztatásösztönző támogatás célja tudás, szakmai készség, gyakorlati tapasztalat, munkavégzési szokások megszerzése, megtartása, elmélyítése vagy gyarapítása a munkaerő-piacon való jobb érvényesülés érdekében.

(2) A foglalkoztatásösztönző támogatás a háztartás 3. bekezdés a) pontja szerinti tagjának 132,40 euró havonta, a háztartás 3. bekezdés b) – d) pontja szerinti tagjának 66,20 euró havonta.

(3) Foglalkoztatásösztönző támogatás jár a háztartás minden tagjának,

a) akinek függő munkaviszonyból származó jövedelme van legalább a havi minimálbér összegében,

b) aki a munkakeresők nyilvántartásában szerepel és

1. képzésen vesz részt alacsonyabb szintű középfokú végzettség megszerzése érdekében,^34d)

2. levelező tagozaton középiskolai tanulmányokat folytat³⁵⁾ képzettsége javítása érdekében, vagy levelező tagozatos formában megszervezett felsőoktatási tanulmányokat³⁶⁾ folytat és nem szerzett mesterfokú felsőoktatási végzettséget,

3. munkaerő-piaci felkészítő képzésben vesz részt,³⁷⁾ valamint külön jogszabályok szerinti projektekben,³⁸⁾ v dohodnutom rozsahu najmenej 32 hodín počas 30 dní,

4. nagykorú és foglalkoztatásösztönző tevékenységet végez kisebb községi szolgáltatások formájában, vagy kisebb szolgáltatások formájában a kerületi önkormányzatok részére,³⁹⁾

5. nagykorú és kisebb községi szolgáltatásokat végez legalább havi 64 óra és legtöbb havi 80 óra terjedelemben a hivatal és a község, vagy a község által fenntartott költségvetési vagy támogatott szervezet közötti írásbeli szerződés alapján,

6. nagykorú és önkéntes munkát végez³³⁾ legalább havi 64 óra és legtöbb havi 80 óra terjedelemben a hivatal és az önkéntes munkát szervező szervezet írásbeli szerződése alapján,

c) akinek gyermekgondozási segélyt folyósítanak, amennyiben középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanul; ez nem vonatkozik azokra, akik felsőfokú mesterképzésen szereztek végzettséget, vagy

d) aki külön jogszabály szerint^39a) önkéntes katonai kiképzésen vesz részt.

(4) Az az időszak, amikor a háztartás tagja a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek feladatai vagy rendszeres gyakorlatai^33d) miatt nem vehet részt a 3. bek. b) pont 4. és 5. alpontja szerinti tevékenység végzésében, olyan időszaknak számít, amelyben a háztartás ezen tagja a 3. bek. b) pont 4. és 5. alpontja szerinti tevékenység végzésében vett rész. 

(5) A 3. bekezdés b) pontjának negyedik vagy ötödik pontja szerint megkötött írásbeli szerződés a 10. § 4. bekezdése szerinti követelményeket tartalmazza.

(6) Ha a 3. bekezdés b) pontjának negyedik vagy ötödik pontja szerinti szerződést megsérti a község, a község által létrehozott költségvetési vagy támogatott szervezet, vagy az önkéntes tevékenység szervezője, a hivatal eláll a szerződéstől; új szerződést a hivatal leghamarabb három hónappal azt követően köthet, amikor az előző szerződést felmondta.

(7) A hivatal jogosult ellenőrizni a személyek részvételét a kisebb községi szolgáltatásokban vagy az önkéntes munkákon közvetlenül azok végzésének a helyszínén.

(8) Foglalkoztatásösztönző támogatás nem jár a háztartás azon tagjának, aki

a) az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és neki támogatást nyújtanak abszolvensi gyakorlatból,³⁴⁾ vagy foglalkoztatásösztönző tevékenységként végzett önkéntes munkából,¹⁷⁾ kifolyólag,

b) teljesíti a védő támogatás folyósításának a feltételeit a 11. § 2. bek. a) vagy b) pontja értelmében.

(9) Foglalkoztatásösztönző támogatásra a háztartás tagjának csak 12 hónap elteltével keletkezhet jogigénye azt a napot követően, amikor a foglalkoztatásösztönző támogatását megvonták azon okból, hogy

a) az együttműködés megtagadása miatt törölték a munkahelykeresők jegyzékéből,

b) a címzett nem teljesítette a 28. § 2. bekezdés a) pontja szerinti kötelességeit és a hivatal megállapította, hogy a háztartás tagja nem végzi azokat a tevékenységeket, amelyek jogalapot formálnak a foglalkozásösztönző támogatás folyósítására,

c) a hivatal megállapította, hogy a háztartás tagja nem végzi azokat a tevékenységeket, amelyek jogalapot formálnak a 3. bekezdés b) pontjának 5. és 6. alpontja szerinti foglalkozásösztönző támogatás folyósítására.  

(1) Az eltartott gyermek utáni támogatás célja a háztartásban élő, tankötelezettségének rendesen eleget tevő gyermek nevelésének, képzésének és sokoldalú fejlesztésének támogatása.

(2) A támogatás összege havi 18,10 euró minden, az 1. bekezdés szerinti eltartott gyermek után.

(3) Nem jár eltartott gyermek utáni támogatás, ha

a) a gyermek törvényes képviselője nem törődik azzal, hogy a gyermek rendesen teljesítse tankötelezettségét, és ezen okból a családi pótlék kezelésére különleges átvevőt⁴⁰⁾ jelöltek ki,

b) a gyermek vagy szülője esetében nevelési intézkedést⁴¹⁾ rendeltek el, de ez a nevelési intézkedés nem teljesíti azt a célt, amely végett elrendelték.

(4) Az eltartott gyermek utáni támogatást a tanév kezdetétől nyújtják az iskolai tanítási időszak és az iskolai szünet idejére; az eltartott gyermek utáni támogatást a tankötelezettség különleges teljesítési formája esetén is folyósítják, ha ezek a különleges tankötelezettség-teljesítési módok⁴²⁾ a Szlovák Köztársaság területén valósulnak meg a tankötelezettség végrehajtásaként.

(1) A lakhatási támogatást a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások részleges fedezésére folyósítják.

(2) A lakhatási támogatás összege

a) 55,80 euró havonta, ha egytagú háztartásról van szó,

b) 89,20 euró havonta, ha több tagú háztartásról van szó, vagy ha a lakást egyszerre több bérlő bérli.

(3) Lakhatási támogatás akkor jár, ha a háztartás valamelyik tagja

a) a lakás tulajdonosa vagy társtulajdonosa, vagy családi ház tulajdonosa, melyet a háztartás lakás céljaira használ,

b) olyan lakás bérlője, olyan családi ház bérlője vagy tartós lakáscélú intézményben⁴³⁾ olyan lakóhelyiség bérlője, amelyet a háztartás lakásként használ.

(4) Lakhatási támogatás jár, ha a háztartás lakóhelye

a) életvitelt segítő lakólétesítményben, szociális otthonban vagy speciális intézetben van, amennyiben ott a nagykorú személynek szociális szolgáltatást nyújtanak egész éves bentlakásos formában, menhelyen, átmeneti otthonban, szükséglakásban vagy krízisközpontban van, vagy

b) lakásban vagy családi házban van szolgalmi jogként bejegyzett életfogytig tartó haszonélvezeti jog alapján; a lakásfenntartással kapcsolatos költségek térítésének igazolása nem követelmény.

(5) Lakhatási támogatás jár, ha a háztartás vagy a háztartás tagja

a) a 3. bekezdés a) pontja szerinti lakásban a lakásfenntartással kapcsolatos költségek és az ingatlanadó térítője, illetve azon esetben, ha a lakásfenntartási költségek térítésében tartozása van, bemutatja a törlesztési részletfizetésről szóló megállapodást és az igazolást törlesztési határidők pontos teljesítéséről,

b) a 3. bekezdés a) pontja szerinti családi ház után ingatlanadót és kommunális hulladékdíjat fizet,

c) a 3. bekezdés b) pontja szerinti lakásban, családi házban vagy tartós lakáscélra szolgáló helyiségben bérleti díjat és lakásfenntartási költségeket fizet, amennyiben ez a bérleti szerződés részét képezi, vagy abban az esetben, ha a lakásfenntartási költségek térítésében tartozása van, bemutatja a törlesztési részletfizetésről szóló megállapodást és az igazolást törlesztési határidők pontos teljesítéséről,

d) térítést fizet szociális szolgáltatás nyújtásáért szociális szolgáltató intézményben, vagy térítést fizet a gondoskodásért szociális gyermekintézményben vagy -ellátóban.

(6) A lakhatási támogatás folyósításának feltételei felülvizsgálatra kerülnek

a) egymást követő 6 naptári hónap elteltével a lakhatási támogatásra való jogosultság teljesítésének legutóbbi igazolását követően,

b) egymást követő 12 hónap elteltével a lakhatási támogatásra való jogosultság legutóbbi igazolását követően, ha az 5. bekezdés b) pontja szerinti költségeket éves rendszerességgel térítik.

(7) Lakhatási támogatás egy lakásra, családi házra vagy tartós lakhelyként szolgáló létesítmény lakóhelyiségére csak egyszer folyósítható, függetlenül attól, hány háztartás használja a lakást.

(1) Az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély összegét úgy határozzák meg, mint a 2., 3., 5. és 8. bek., a 11. § 2. bek., a 12. § 2. bek., a 13. § 2. bek. és a 14. § 2. bekezdésében feltüntetett összegek összessége és a 4. § szerinti jövedelmek összessége közti különbséget.

(2) Az anyagi szükséghelyzetben folyósított, az 1. bekezdés szerint kiszámított segély összegét egész tíz eurócentekre kerekítik fel.

(3) A 10 –14. § szerint folyósított járadékok és támogatások naptári év decemberének 31. napjáig hatályos összegeit a naptári év január 1-jétől módosítják olyan együtthatóval, amilyennel az előző naptári év július 1-tétől a létminimum összegét módosították. Az első mondat szerint módosított összegeket a legközelebbi kerek 10-es eurócentre kerekítik ki. Az első és második mondat szerint módosított összegeket a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma határozza meg rendeletben, melynek teljes megfogalmazását legkésőbb az adott naptári év december 31-éig közzéteszi a Törvénytárban.

(1) Egyedi támogatás jár a háztartás minden egyes tagjának,

a) melynek munkaviszonya vagy munkaviszonyhoz hasonló jogviszonya keletkezett legalább a meghatározott heti munkaidő felének mértékében és a szerződéses jövedelme legalább a szerződéses heti munkaidőnek megfelelő minimálbér összege, legfeljebb azonban a minimálbér kétszerese,

b) aki a munkaviszonya vagy hasonló jogviszonya előtt

1. hosszútávú munkanélküli személy⁴⁴⁾ volt, vagy

2. legalább 12 egymást követő naptári hónapon át

2.a nem végzett függő munkaviszonyból, vállalkozásból, más önálló kereső tevénysegből^44a) vagy hasonló külföldi tevékenységből fakadó jövedelem-megalapozó tevékenységet,

2.b nem tankötelezettségét teljesítette,

2.c nem készült jövendő hivatására nappali tagozatos tanulmányokkal,

2.d nem volt táppénzen, gyermekgondozási díjat vagy öregségi nyugdíjat, vagy

2.e nem kapott rokkantsági nyugdíjat, szolgálati támogatást, szolgálati nyugdíjat vagy szolgálati rokkantsági nyugdíjat, amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és

c) amely anyagi szükséghelyzetben van vagy amelynek az a) pont szerinti munkaviszony vagy hasonló munkaviszony keletkezése miatt megszűnt az anyagi szükséghelyzetben nyújtott támogatás folyósítása.

(2) Az egyedi támogatás a munkaviszony vagy hasonló munkajogviszony idején az 1. bekezdés a) pontja értelmében legfeljebb 18 egymást követő naptári hónapon át jár

a) 126,14 euró összegben az első 12 naptári hónapban,

b) 63,07 euró összegben a további 6 naptári hónap idején.

(3) Egyedi támogatás akkor is jár, ha a háztartás tagjának a 18 naptári hónapos határidőben az egyedi támogatásra való jogigény keletkezéstől számítva az 1. bekezdés szerint véget ér a munkaviszonya vagy hasonló munkajogviszonya és ismételten új munkaviszonya vagy hasonló munkajogviszonya keletkezik az 1. bekezdés a) pontja szerint. Az első mondat szerinti egyedi támogatás olyan mértékben és összegben jár, mint akkor járt volna, ha a munkaviszony vagy hasonló jogviszonya nem szűnt volna meg.

(4) Nem jár egyedi támagtás attól a naptól fogva

a) mely azt a napot követi, amelyen letelne a felmondási idő, ha az 1. bekezdés a) pontja szerinti munkaviszony vagy hasonló munkajogviszony nem ért véget a külön jogszabály szerinti védelmi idő leteltének indokával,^44b)

b) melytől számítva a háztartás tagja nem végez munkát jövedelemtérítés nélküli szabadság megkezdése okán vagy fizetés nélküli vagy szolgálati jövedelem nélküli szolgálati szabadság merítése címén, melyet a munkáltató nem köteles folyósítani és annak folyósításáról az alkalmazott kérvénye alapján a munkáltató dönt, vagy

c) amikor megkezdi börtönbüntetését, szabadságvesztés-büntetését vagy kényszergyógykezelését.

(5) Az egyedi támogatásra a háztartás tagjának csak 12 hónap elteltével keletkezhet jogigénye azt a napot követően, amikor az egyedi támogatását jogerősen megvonták azon okból, hogy a címzett nem teljesítette 28. § 2. bek. a) pontja szerinti kötelességét és a hivatal megállapította, hogy a háztartás ezen tagja nem teljesítette az 1. bekezdés a) pontja szerinti feltételeket.

(1) Az egyszeri segély a rendkívüli kiadások részleges fedezésére szolgál a háztartás azon tagjai esetében, akiknek anyagi szükséghelyzetben segélyt folyósítanak. Az egyszeri segély elsősorban a nélkülözhetetlen ruházat, fehérnemű, lábbeli, a nélkülözhetetlen háztartási felszerelés, mégpedig fekvőhely, asztal, szék, hűtőszekrény, tűzhely, főzőlap, fűtőtest, tüzelő, mosógép, takarók, ágynemű, szokásos konyhai edények, rendkívüli gyógykezelési kiadások vagy tanszerek beszerzésére szolgál.

(2) Egyszeri segélyt egy alkalommal az igazolt tényleges kiadások összegében lehet megítélni, legfeljebb azonban az egy nagykorú természetes személy létminimuma összegének¹⁵⁾ háromszorosáig terjedően. Az adott naptári év folyamán ismételten megítélt egyszeri segélyek együttes összege nem haladhatja meg az 1. mondat szerinti összeget.

(1) Az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyszeri segély pénzben, dologi formában vagy kombináltan nyújtható. Az egyedi támogatást pénzben folyósítják.

(2) A pénzben kifizetett anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi segélyt készpénzben folyósítják a Szlovák Köztársaság területén lévő lakcímre, vagy bankszámlára utalják át bankba vagy külföldi bank fiókjába a Szlovák Köztársaság területén.

(3) A szociális segély nyújtásának formáját és módját a hivatal határozza meg.

(4) Az egyszeri segély formáját a község határozza meg.

(5) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást legkésőbb annak a naptári hónapnak a végéig folyósítják, amely azt a naptári hónapot követi, melyben az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy egyedi támogatás jogigényének feltételei teljesültek.

(6) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt az egész naptári hónapért folyósítják még abban az esetben is, ha a jogigény feltételei csak a hónap egy részében teljesültek, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(7) Az egyedi támogatást a naptári hónapért arányosan folyósítják az adott naptári hónap megfelelő számú naptári napjai mértékében, melyek során fennállt a munkaviszony vagy az ahhoz hasonló jogviszony a 16. § értelmében.

(8) Nem folyósítanak segélyt anyagi szükséghelyzetben, ha a 15. § szerint kiszámított összeg kevesebb lenne 1 eurónál.

(9) Anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és egyedi támogatást külföldre nem folyósítanak.

(10) A címzett halálának napjáig kifizetendő, anyagi szükséghelyzetben járó segély és egyedi támogatás összegeit a segély átvételére való jogosultság hivatal általi igazolása alapján

a) a háztartás egy másik, nagykorú tagjának fizetik ki, aki jogilag teljes mértékben cselekvőképes, vagy

b) külön megbízott személynek a 23. § 1. bek. szerint.

(11) Egyedi támogatás nyújtanak annak a címzettnek, akinek anyagi szükséghelyzetben járó segélyt nyújtanak vagy nyújtottak. Ha az egyedi támogatás a háztartás olyan tagja után jár, aki a címzettel már nem él közös háztartásban, az egyedi támogatást a háztartás ezen tagjának folyósítják.

(12) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást az állami költségvetésből finanszírozzák a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának költségvetési kiadásain keresztül.

(13) Az egyszeri segélyt a község költségvetéséből finanszírozzák.

(1) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre való jogigényét a hivatalnál, írásos kérvény benyújtásával kell igényelni.

(2) A kérvény tartalmazza

a) a háztartás tagjainak utó- és családi nevét, születésének dátumát, személyi számát, családi állapotát és tartózkodásának címét,

b) az írásos küldemények fogadásának címét és a lakcímet, vagy a Szlovák Köztársaság területén működő bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett bankszámla számát, ahová a szociális segély  átutalható,

c) az adatokat a háztartás tagjainak jövedelméről, lakásviszonyairól, követeléseiről és vagyonáról.

(3) Az egyedi támogatásra való jogigényt a hivatalnál érvényesítik azon szerződés benyújtásával, melynek tartalma a 16. § 1. bek. a) pontja szerinti jogviszony létrejötte.

Jogigény anyagi szükséghelyzetben járó segély és egyedi támogatás folyósítására akkor keletkezik, ha teljesülnek a jogigény keletkezésének és érvényesítésének feltételei.

A jogigény anyagi szükséghelyzetben járó segély vagy a hónap egy részéért járó segély folyósítására, vagy az egyedi támogatás érintett havi folyósítására megszűnik, ha három hónap eltelik azon naptól számítva, amelytől az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt vagy az egyedi támogatást folyósítani kellett volna.

(1) A jelen törvény eljárásrendjére a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírások érvényesek, kivéve a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály 18. § 3. bek., a 33. § 2. bek., a 60. §, a 62-68. §-át, amennyiben a 3. bekezdés, a 19. § 1. bekezdése és a 28. § 2. bekezdésének b) pontja másként nem rendelkezik.

(2) Az anyagi szükséghelyzetben járó segély kérelmezőjét és címzettjét az anyagi szükséghelyzetben járó segéllyel kapcsolatos eljárásban a háztartás tagjai képviselőjének kell tekinteni.

(3) Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás határozata elleni, vagy a különleges átvevő kijelölési vagy visszahívási határozata ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

(4) A hivatal nem készít írásos határozatot

a) az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy egyedi támogatás megítéléséről vagy emeléséről,

b) a 23. § 1. bek. c) pontja szerinti különleges átvevő kijelöléséről.

(5) A jelen törvény szerint kiadott határozatok és egyéb iratok tartalmazhatják a hivatalos bélyegző lenyomata helyett a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (a továbbiakban csak „központ”) vagy hivatal előnyomtatott hivatalos bélyegzőjét az érintett szerve nevében eljárni jogosult természetes személy utó- és családi neve, valamint tisztsége feltüntetésével, s ezen természetes személy aláírása helyett aláírásának a fakszimiléjét/hasonmását.

(1) A hivatal különleges átvevőt jelöl ki, ha

a) ha az anyagi szükséghelyzetben eddig folyósított segély nem érte el azt a célt, amelyre nyújtották,

b) indokoltan feltételezhető, hogy az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély nem éri el célját, melyre folyósítják,

c) az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély kifizetésének napja egybeesik a címzett halálának napjával és a háztartás tagjai kiskorúak, vagy olyan személyek, akik jogi cselekvőképességükben korlátozottak.

(2) A különleges átvevő a község, melyben az anyagi szükséghelyzetben élőnek állandó lakhelye van; a hivatal más jogi személyt vagy természetes személyt is kijelölhet különleges átvevőnek, aki teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír.

(3) A különleges átvevő köteles

a) az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyt a háztartás tagjai javára fordítani és a rendeltetései szerinti célra fordítani,

b) a krízisközpontban intervenciós szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval⁴⁵⁾ történő megállapodás után a háztartás tagjainak közvetíteni a háztartás kedvezőtlen szociális helyzete megoldására szolgáló legjobb megoldást, ha ilyen szolgáltatást a község területén nyújtanak.

(4) A hivatal felmenti a különleges átvevőt, ha

a) állításának a feltételei megszűntek,

b) a különleges átvevő nem teljesíti kötelességeit; a hivatal egyidejűleg más különleges átvevőt határoz meg.

(1) A hivatal előleget ítél meg az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre, ha

a) megindult az eljárás

1. a jogosultságról (6.§),

2. az ápolási támogatásról,

3. az apaság meghatározásáról,

4. a korengedményes nyugdíjazásról,

b) ha benyújtották a javaslatot a kiskorú gyermek tartásdíjának vagy a nagykorú eltartott gyermek tartásdíjának bírósági végrehajtására pótlólagos tartásdíj megítéléséről szóló eljárás megkezdésének céljából.

(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti eljárás befejezését követően a hivatal dönt az anyagi szükséghelyzetben járó segélyről, és dönt a segély teljes összegű kifizetéséről vagy annak visszafizetéséről.

(3) A hivatal elszámolja a segélyre folyósított előleget a kifizetett tartásdíjjal, a megítélt gyermekgondozási segéllyel, a gyermek pótszülői ellátására ismételten folyósított pénzbeli támogatással, a gondozási támogatással vagy pótlólagos tartásdíjjal együtt.

(1) Az az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást azon naptári hónap első napjától kezdve ítélik meg vagy emelik, amelyben az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás jár vagy magasabb összegben jár, ha az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást

a) alacsonyabb összegben ítélték meg, mint járt volna,

b) nem ítélték meg, holott járt volna, vagy

c) később ítélték meg, mint kellett volna.

(2) Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást vagy ezek egy részét megvonják, ha jogtalanul ítélték meg. Ha az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást a jogosnál magasabb összegben ítélték meg, az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást olyan összegben ismerik el, amilyenben az jár. Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást vagy ezek egy részét megvonják az első mondat értelmében, vagy az összegüket csökkentik a második mondat értelmében azon naptári hónap első napjától kezdve, mely azt a hónapot követi, amelyben már folyósították.

(3) Ha megváltoznak az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás jogigényét megalapozó tényállások, az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást vagy ezek egy részét megvonják, az összegüket megemelik vagy csökkentik.

(4) Felfüggesztik az anyagi szükséghelyzetben járó segély vagy egyedi támogatás folyósítását, ha a címzett nem tesz eleget a hivatal 28. § 2. bek. b) pontja szerinti felszólításának a folyósításukhoz vagy a nagyságuk megállapításához szükséges tények igazolásának benyújtására a megszabott határidőn belül, és ha erre a következményre írásban külön is figyelmeztették. Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást leállítják, ha indok keletkezett az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás jogigényét megalapozó tényállások felülvizsgálatára. Ha az indokok, amelyek az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás leállításához vezettek, megszűnnek és az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás jogigényét megalapozó feltételek fennállnak, az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás folyósítását felújítják azon naptári hónaptól kezdődően, amelyben a nyújtásukat felfüggesztették.

(5) Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást megvonják akkor is, ha a megvonást a címzettje kéri.

(6) A természetes személy köteles visszafizetni az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyt és egyedi támogatást vagy ezek egy részét, ha ezeket jogtalanul vagy nagyobb összegben folyósították neki, mint járt volna. Ha a természetes személy okozta, hogy az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és egyedi támogatást vagy ezek egy részét jogtalanul vagy nagyobb összegben folyósították vagy folyósítják neki, mint járna, köteles az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt, az egyedi támogatást vagy ezek egy részét 10 %-kal megemelt összegben visszafizetni.

(7) A jog a jogtalanul kifizetett szociális segély és egyedi támogatás visszafizettetésére három év elteltével szűnik meg azon napot követően, amikor a hivatal ezt a tényállást megállapította, legkésőbb tíz évvel azon naptári hónap utolsó napját követően, amelyben az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást vagy ezek egy részét folyósították. Ezek a határidők szünetelnek az összeg visszafizetéséről folyó eljárás idején, a határozat végrehajtása vagy a 8. bekezdés szerinti részletlefogások idején.

(8) A hivatal lefoghatja a jogcím nélkül kifizetett 7. bekezdés szerinti anyagi szükséghelyzetben járó segélyt vagy egyedi támogatást a folyósított vagy később folyósításra kerülő anyagi szükséghelyzetben járó segélyből és a folyósított vagy később folyósításra kerülő egyedi támogatásból.

(9) A jogigény a jogtalanul kifizetett anyagi szükséghelyzetben járó segély és a jogtalanul kifizetett egyedi támogatások vagy ezek túlfizetéseinek visszafizetésére nem képezi az örökösödési eljárás tárgyát.

(10) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre és egyedi támogatásra nem vethető ki végrehajtás,⁴⁶⁾ kivéve a külön jogszabályok szerinti⁴⁷⁾ büntetések végrehajtásának eseteit.

Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás jogigénye azon a napon szűnik meg, amikor

a) megszűnt az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás folyósítása, ha három hónapon belül a 25. § 4. bek. első mondata szerinti leállítását követően a címzettje nem igazolja a nyújtásához szükséges ügydöntő tényeket,

b) a háztartás tagjai megszűntek teljesíteni az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy az egyedi támogatás jogigényét megalapozó feltételeket.

(1) Az államigazgatási feladatokat az anyagi szükséghelyzet kezelése terén az alábbiak hajtják végre

a) a központ és

b) a hivatal.

(2) A hivatal 

a) dönt

1. az anyagi szükséghelyzetben járó segélyről,

2. az egyedi támogatásról,

3. a különleges átvevő meghatározásáról és felmentéséről,

b) felülvizsgálja az anyagi szükséghelyzetben járó segély megítéléséhez szükséges tényeket a kérvényező és a címzett lakhelyén,

c) igazolást ad ki az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély összegének átvételére való jogosultságról,

d) ellenőrzi, hogy a különleges átvevő teljesíti-e kötelességeit,

e) tanácsadó szolgáltatást nyújt anyagi szükséghelyzetben az anyagi szükséghelyzet mértékére és jellegére vonatkozóan, annak okaira és keletkezésre vonatkozóan, tájékoztat az anyagi szükséghelyzet megoldási lehetőségeiről és eligazítást ad a szociális segítség érvényesítése terén,

f) nyilvántartást vezet a címzettekről, a háztartások tagjairól és különleges átvevőkről; a nyilvántartás tartalmazza a címzett és a háztartás tagjainak utó- és családi nevét, személyi számát, születése dátumát és lakcímét, ha természetes személyről van szó,

g) szerződést köt kisebb községi szolgáltatások és munkák végzéséről a 10. § 3. bek. c) pontja szerint a községgel, a község által alapított költségvetési vagy támogatott szervezettel, szerződést köt önkéntes tevékenység végzéséről önkéntesmunka-szervezővel és ellenőrzi a részvételt a kisebb községi szolgáltatások végrehajtásán, az önkéntes tevékenységben vagy a 10. § 3. bek. c) pontja szerinti munkákban,

h) kontroluje dodržiavanie liečebného režimu člena domácnosti počas jeho dočasnej pracovnej neschopnosti; na kontrolu dodržiavania liečebného režimu člena domácnosti sa vzťahuje osobitný predpis.^48a)

A község

a) dönt az egyszeri segélyekről,

b) tanácsadást nyújt természetes személyeknek az anyagi szükséghelyzet terén.

(1) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt kérő személy vagy egyedi támogatást kérő személy köteles

a) igazolni minden olyan tényt, mely döntő jelentőséggel bír az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre vagy egyedi támogatásra való jogosultság létrejöttében,

b) a hivatal felszólítására benyújtani a kért okiratokat, melyek az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyre és az egyedi támogatásra való jogosultság eldöntéséhez szükségesek,

c) lehetővé tenni a jogosultság elbírálásához szükséges tények helyszíni hitelesítését a tartózkodási helyen (lakhelyen).

(2) A címzett köteles

a) a hivatalnak írásban 8 napon belül közölni minden változást azon tényekben, amelyek döntő befolyással bírnak az anyagi szükséghelyzetben járó segélyezésre vagy egyedi támogatásra való jogosultság fennállásában,

b) a hivatal felszólítására a kért tényeket a hivatal által megszabott határidőn belül igazolni,

c) lehetővé tenni a jogosultság elbírálásához szükséges tények helyszíni hitelesítését a tartózkodási helyen (lakhelyen),

d) kézbesíteni a hivatalnak az igazolást a háztartás tagja átmeneti munkaképtelenségének kezdetéről és végéről három munkanapon belül a munkaképtelenség kezdetéről vagy lezárulásáról szóló igazolás kiállítását követően,

e) a hivatalnak a 10. § céljaira kézbesíteni az igazolást az olyan jogviszonyban ledolgozott órák számáról, mely függő munkaviszonyból származó jövedelmet alapoz meg,12) azon naptári hónap lezárultát követő három munkanapon belül, melyben e tevékenységet végezte.

(3) A hivatal az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt kérőtől vagy egyedi támogatást kérőtől vagy címzettől nem kéri a 31. § szerinti azon személyi adatok igazolását, amelyek

a) a hivatal számára ismertek más hivatali tevékenységből kifolyólag,

b) a hivatal által beszerezhetők a közigazgatás elérhető informatikai rendszeréből.

(1) A hivatal alkalmazottja jogosult

a) ellenőrizni az anyagi szükséghelyzetben járó segély megítéléséhez szükséges tények fennállását az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt kérvényező vagy a címzett személy lakhelyén; látogatásakor köteles felmutatni a hivatal megbízó levelét,

b) kikérni az anyagi szükséghelyzetben segélyt kérvényezőtől, az egyedi támogatás kérvényezőjétől vagy a címzettől a szükséges tájékoztatást és magyarázatokat,

c) kikérni más személyektől az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre való igény megítéléséhez szükséges tájékoztatást és magyarázatokat.

(2) A hivatal alkalmazottja köteles

a) tájékoztatni az anyagi szükséghelyzetben járó segély vagy egyedi támogatás címzettjét a szükséghelyzet megoldásának lehetőségeiről,

b) segítséget nyújtani az anyagi szükséghelyzetben járó segély jogigényének érvényesítésében.

(1) Az államigazgatási hatóság, más közhatalmi szerv, az egészségügyi szolgáltató, az iskola, a speciális nevelési létesítmény, a község, az önkormányzati kerület, további jogi személyek és a természetes személy köteles a hivatallal együttműködni a jelen törvény szerinti feladatai teljesítése során, elsősorban haladéktalanul és térítésmentesen jelenteni a tényeket az anyagi szükséghelyzettel és az egyedi támogatásokkal kapcsolatos ügyekben, és a hivatal kérésére tájékoztatást nyújtani.

(2) A hivatal a jelen törvény szerinti feladatainak teljesítése során együttműködik a civil szervezetekkel, olyan személyek társulásával, melyek azon célból alakultak meg, hogy projekteket és programokat valósítsanak meg, amelyeknek célja az anyagi szükséghelyzet megoldásának támogatása, az egyházakkal és vallási közösségekkel, a községekkel, az önkormányzati kerületekkel, más jogi személyekkel és természetes személyekkel.

(1) A község az egyszeri támogatásokról való döntés és a 10. § 3. bek. c) pontja szerinti kisebb községi szolgáltatások vagy munkák végzéséről való döntés céljaira, valamint a különleges átvevő tisztsége végzésének céljából személyes adatokat kezel a 3. bekezdés szerint és a személyekről a 2. bekezdés szerint az egyszeri támogatás megítéléséhez, a 10. § 3. bek. c) pontja szerinti kisebb községi szolgáltatások vagy munkák végzéséhez vagy a különleges átvevői tisztség betöltéséhez szükséges terjedelemben, összhangban a külön jogszabályi előírásokkal.⁴⁹⁾

(2) A központ és a hivatal személyes adatokat kezel

a) az anyagi szükséghelyzetben segélyt kérvényezőről, az egyedi támogatás kérelmezőjéről és címzettjéről,

b) a háztartás tagjairól,

c) a különleges átvevőről, ha az természetes személy,

d) más természetes személyről az anyagi szükséghelyzetben járó támogatásról meghozandó határozathoz szükséges mértékben.

(3) A személyes adatok, melyeket a központ és a hivatal a természetes személyekről a 2. bekezdés értelmében kezel, az alábbiak

a) utónév és családi név, titulus,

b) a tartózkodás formája,

c) személyi szám, ha van ilyen, a születés dátuma,

d) családi állapot,

e) állampolgárság,

f) szociális státus,

g) adatok a jövedelemről,

h) adatok az ingó vagyonról, az ingatlan vagyonról és más vagyoni jogokról,

i) adatok az egészségi állapotról az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély megítéléséhez szükséges mértékben.

j) lakásviszonyok,

k) telefonszám, lakcím és elektronikus postacím,

l) bankszámlaszám bankban vagy külföldi bank fiókjában, a bank azonosító kódja vagy a külföldi bankfiók azonosító kódja,

m) egyéb adatok, melyek összhangban állnak az adatkezelés céljával és feltétlenül szükségesek az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és egyedi támogatás nyújtásához.

(4) A központ, a hivatal és a község az általa kezelt személyes adatokat a közhatalmi szerv, más jogi személy vagy természetes személy rendelkezésére bocsátja, ha az feltétlenül szükséges külön jogszabályból⁵⁰⁾ fakadó feladataik teljesítéséhez, mégpedig olyan terjedelemben, mely a jelen törvény szerinti vagy külön jogszabályból⁵⁰⁾ fakadó cél eléréséhez elengedhetetlen, vagy ha az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély hatásainak erősítéséről van szó.

(5) A központ és a hivatal az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyről való döntés céljaira, a község az egyszeri támogatásról való döntés céljaira és a 10. § 3. bekezdésének c) pontja szerinti kisebb községi szolgáltatások vagy munkák céljaira, valamint a különleges átvevő tisztsége végzésének céljaira személyes adatokat szerezhet be az érintett személy jóváhagyása nélkül, másolással, szkenneléssel vagy hivatalos okiratok adathordozóra történő más fajta rögzítésével.

Ha az általános érvényű jogszabályi előírásokban „anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és anyagi szükséghelyzetben folyósított segítséghez nyújtott támogatás” vagy „anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyhez nyújtott támogatások” szóösszetétel szerepel, alatta „anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt” kell érteni a megfelelően ragozott formában.

(1) A 2014. január 1. előtti igényekről 2013. december 31-ét követően is a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint kell dönteni.

(2) Ha 2013. december 31-ei dátummal az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és a segélyhez nyújtott támogatások kifizetését felfüggesztették, és az anyagi szükséghelyzetben lévő polgár nem nyújtja be az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és a segélyhez folyósított támogatások kifizetéséhez meghatározó tények igazolását 2014. január 31-éig, jogigénye az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre és a segélyhez nyújtott támogatásokra 2014. január 31-én megszűnik.

(3) A hivatal saját kezdeményezésre felülbírálja az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt és a segélyhez nyújtott támogatásokat, melyeknek hatályossága 2013. december 31-éig tartott, és az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre való jogosultságról a 2014. január 1-jén hatályba lépett törvény szerint dönt legkésőbb 2014. július 31-éig.

(4) Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és a segélyhez folyósított támogatások, melyekről a hivatal jogerősen 2013. december 31-éig döntött, legfeljebb 2014. június 30-áig járnak.

(1) A 2015. január 1-je előtt keletkezett igényekről 2014. december 31-e után is a 2014. december 31-éig hatályos törvény szerint kell dönteni.

(2) Az egyedi támogatás iránti igényről, amely 2015. január 1-je előtt keletkezett és amelyről 2014. december 31-éig nem született jogerős döntés, a 2014. december 31-éig terjedő időszakra a 2014. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 2014. december 31-e utáni időszakra pedig a 2015. január 1-jétől hatályos törvény szerint kell dönteni.

(3) A hivatal saját hatáskörében legkésőbb 2015. január 31-éig átértékeli az egyedi támogatási igényt, mely 2015. január 1-je előtt keletkezett és amely fennáll 2014. december 31-ét követően is a 2015. január 1-jétől hatályos törvény értelmében. A munkaviszony vagy ehhez hasonló jogviszony keletkezésének feltételét és a természetes személy hosszantartó munkanélküli⁴⁴⁾ státusának feltételét a munkaviszony vagy ehhez hasonló jogviszony keletkezése előtti időszakban az első mondat szerinti egyedi támogatásra vonatkozó igény átértékelése szempontjából teljesítettnek tekintik.

(4) Ha a 3. bekezdés szerinti egyedi támogatásra való jogigény átértékelése után az egyedi támogatás folyósításának feltételei teljesültek, az egyedi támogatás a 2015. január 1-jétől hatályos törvény 16. §-a 2. bek. szerinti folyósítási időtartamába beleszámítják az egyedi jogigény átértékelése előtt nyújtott egyedi támogatás időtartamát is. Ha a 3. bekezdés szerinti egyedi támogatásra való jogigény átértékelése után az egyedi támogatás folyósításának feltételei nem teljesültek a 2015. január 1-jétől hatályos törvény 16. §-a 2. bek. szerint, az egyedi támogatást a 2014. december 31-ig hatályos törvény szerint folyósítják.

(5) Egyedi támogatás annak a természetes személynek is jár, aki 2014. december 31-éig aktivációs támogatást kapott munkaviszony vagy ahhoz hasonló jogviszony fennállása alapján és kapja azt 2014. december 31-e után is, valamint aki munkaviszonyának vagy ahhoz hasonló jogviszonyának keletkezése előtt a 2015. január 1-jétől hatályos törvény 16. §-a 1. bek. b) pontjának feltételeit teljesítette, munkaviszony vagy ahhoz hasonló jogviszonya legalább a heti munka munkaidő felében lett egyezményesen megállapítva és a jövedelme ezen munkaviszonyból vagy ahhoz hasonló jogviszonyból legalább a minimálbér megfelelője vagy legfeljebb a minimálbér kétszerese; a 16. § 2-5. bekezdésének rendelkezései 2015. január 1-jétől egyformán hatályosak.

(6) Ha a természetes személy teljesíti az egyedi támogatás 5. bekezdés szerinti feltételeit, az egyedi támogatás 2015. január 1-jétől hatályos 16. § 2. bekezdés szerinti folyósítási időszakába beleszámít az az időtartam is, mely alatt munkaviszony vagy ahhoz hasonló jogviszony fennállása címén aktivációs támogatást kapott egészen az egyedi támogatás folyósítására való jogigénye keletkezéséig.

A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Uniónak a mellékletben feltüntetett kötelező érvényű jogi aktusai.

Megszűnik a Tt. 599/2003. sz., az anyagi szükséghelyzetről szóló törvénye és egyes más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a Tt. 5/2004. sz. törvénye értelmében, a Tt. 191/2004. sz. törvénye, a Tt. 453/2004. sz. törvénye, a Tt. 613/2004., a Tt. 614/2004., a Tt. 721/2004., a Tt. 305/2005., a Tt. 471/2005., a Tt. 573/2005., a Tt. 310/2006., a Tt. 675/2006., a Tt. 532/2007., a Tt. 139/2008. a Tt. 562/2008., a Tt. 563/2008. sz. törvénye, a Tt.184/2009. sz., a Tt. 572/2009. sz., a Tt. 373/2010. sz., a Tt. 543/2010. sz., a Tt.120/2011. sz., a Tt. 180/2011. sz., a Tt. 468/2011. sz., a Tt. 393/2012. sz. és a Tt. 96/2013. sz. törvénye.

A jelen törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.

1) A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság polgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságnyilvántartásáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

2) A Tt. 480/2002. sz., menekültügyi törvénye és egyes más törvényi módosítások a későbbi módosítások szerint.

A Tt. 404/2011. sz., a külföldiek tartózkodásáról szóló törvénye és egyes más törvényi változások a Tt. 75/2013. sz. törvény megfogalmazása szerint.

3) A Tt. 601/2003. sz., a létminimumról és egyes más törvények változásáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-a a későbbi előírások szerint.

4) A Tt. 601/2003. sz., a családi pótlékról szóló törvényének 3. §-a és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a Tt. 532/2007. sz. törvénye megfogalmazásában.

5) A Tt. 663/2007. sz., a minimálbérről szóló törvénye 2. §-ának 1. bekezdése.

6) A Tt. 305/2005. sz., a gyermekek szociális jogainak védelméről és a szociális gondnokságról szóló törvénye és egyes más törvényi módosítások 45. §-ának (1.) bek. c) pontja a későbbi módosítások szerint

A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról szóló törvénye 26., 27. és 29. §-a és a Tt. 455/1991. sz., vállalkozásokról szóló törvénye (iparűzési törvény) a későbbi módosítások szerint

7) A Tt. 305/2005. sz. törvényének 45. §-a (1.) bek. e) pontja a későbbi előírások értelmében.

8) A Tt. 36/2005. sz. családjogi törvénye és egyes más törvények módosítása, 24. és 36. § 1. bekezdése a Tt. 217/2010. sz. törvényének megfogalmazásában.

9) A tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi változások értelmében.

10) A Tt. 601/2003. sz. törvényének 4. §-a a későbbi módosítások szerint.

11) A Tt. 131/2002. sz., a felsőoktatási intézményekről szóló törvénye és egyes más törvényi módosítások 54. §-ának 18. bek. a Tt. 363/2007. sz. törvénye megfogalmazásában.

12) A Tt. 595/2003. sz., a jövedelemadókról szóló törvényének 5. §-a a későbbi megfogalmazások értelmében.

12a) A Tt. 43/2004. sz., az öregségi nyugdíj-takarékosságról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.

13) A tt. 600/2003. sz. törvénye 8. §-ának 1. és 3. bek. a későbbi módosítások szerint.

14) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 3. §-ának 4. bek. a későbbi módosítások értelmében.

15) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 2. §-ának a) pontja a későbbi módosítások értelmében.

16) A Tt. 5/2004. sz., a foglalkoztatási szolgáltatásokról és egyes más jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 32. §-a 12. bek. d) pontja, 43. §-a 4., 5. és 10. bekezdése, 49., 51., 53., 53.a és 57. §-a.

17a) a Tt. 5/2004. sz. törvénye 54. §-a a későbbi módosítások értelmében.

18) A Tt. 184/2009. sz., a szakképzésről és gyakorlati képzésről szóló törvénye és más jogszabályi változások 12. §-ának 4. és 6. bekezdése és 13. §-a.

19) A Tt. 461/2003. sz. törvényének 82. §-a a későbbi módosítások szerint.

20) A Tt. 406/2011. sz., az önkéntességről szóló törvénye és más törvényi változások, 6. § 2. bekezdés d) pont.

21) A Tt. 305/2005. sz. törvényének 64., 65., 69. és 70. §-a a későbbi módosítások szerint.

22) A Tt. 201/2008. sz., a póttartásdíjról szóló törvénye és a Tt. 36/2005. sz. családjogi törvényének módosítása és kiegészítése a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának Tt. 615/2006. sz. határozata szerint, a későbbi módosítások értelmében.

22a) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 63. §-ának (3.) bekezdése

23) A Tt. 447/2008. sz., a súlyos egészségkárosodás pénzügyi kompenzálásáról szóló törvénye és más tör-vényi változások a Tt. 191/2018. sz. törvénye megfogalmazásában, 17. §.

24) A Tt. 382/2004. sz., a bírósági szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló törvénye és más törvényi változások, 16. § 1. bekezdés.

25) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 62. és 71. §-a a Tt. 217/2010. sz. törvényének megfogalmazásában.

26) A Tt. 447/2008. sz. törvénye 14. §-ának 4. bek. és 15. §-a a Tt. 180/2011. sz. törvényének megfogalmazásában.

26a) A Tt. 448/2008. sz. törvényének 54. §.

27) Az SZK NT Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és végrehajtói tevékenységről (Végrehajtói rendtartás) és egyes törvényi változásokról szóló törvénye 114., 114.a és 115. §-a.

28) A Tt. 227/2002. sz., a háború alatti, rendkívüli helyzet alatti, hadiállapot alatti és szükségállapot alatti állambiztonságról szóló alkotmánytörvény a későbbi módosítások értelmében.

29) Az SZK NT Tt. 42/1994. sz., a lakosság civil védelméről szóló törvénye 3. §-ának 1. bekezdése a későbbi módosítások szerint.

29a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 233/1995. sz. törvénye 61.n §-a (1.) bek. d) pontja a Tt. 2/2017. sz. törvényének megfogalmazásában

30) A Tt. 5/2004. sz. törvénye 34. §-ának 14. bekezdése a későbbi módosítások szerint.

31) A Tt. 404/2011. sz. törvénye 2. §-a 1. bek. p) pontja, 88-100. §-a a Tt. 75/2013. sz. törvényének megfogalmazásában.

32) A Tt. 308/1991. sz., a vallásszabadságról, az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

33) A Tt. 406/2011. sz. törvénye.

33a) A Tt. 462/2003. sz., az alkalmazott átmeneti munkaképtelensége idején járó jövedelempótlásról szóló törvénye és egyes más törvények a későbbi módosítások szerint.

33b) A Tt. 461/2003. sz. törvénye 33. §-ának 1. bek. a Tt. 557/2007. sz. törvénye megfogalmazásában.

33c) A Tt. 461/2003. sz. törvénye 4. § 1. bek. d) pontja a későbbi módosítások szerint.

33d) A Tt. 570/2005. sz., a hadkötelezettségről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 14.d §-a a Tt. 378/2015. sz. törvénye értelmében.

34) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 51. §-a a későbbi módosítások értelmében.

34a) A Tt. 328/2002. sz., a rendőrök és katonák szociális biztosításáról szóló törvénye és egyes más törvények változásai és kiegészítései. A Tt. 461/2003. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében.

34b) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 45., 48. §-a, 56. §-a 1. bek. és 103. §-a.

34c) A Tt. 448/2008. számú törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.

34d) A Tt. 245/2008. sz., az oktatásról és nevelésről szóló törvénye (közoktatási törvény) és más törvénymódosítások, 30. § 5. bek. és 42. § 4. bek., a későbbi módosítások értelmében

35) A Tt. 245/2008. sz. törvénye 54. §-ának 3. bek. a későbbi megfogalmazás szerint.

36) A Tt. 131/2002. sz. törvénye 60. §-a 3. bekezdése a Tt. 455/2012. sz. törvényének megfogalmazásában.

37) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 46. §-a a későbbi módosítások szerint.

38) A Tt. 5/2004. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.

39) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 52. §-a a későbbi módosítások szerint.

39a) A Tt. 378/2015. sz., az önkéntes katonai kiképzésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-ának 2. bek.

40) A Tt. 600/2003. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.

41) A Tt. 305/2005. sz. törvénye 12. §-ának 1. bek. a Tt. 466/2008. sz. törvényének megfogalmazásában.

42) A Tt. 245/2008. sz. törvényének 23. §-a.

43) A Polgári törvénykönyv 717. 0-a

44) A tt. 5/2004. sz. törvénye 8. §-a 1. bek. c) pontja a későbbi módosítások szerint.

44a) A Tt. 595/2003. sz. törvénye 5. §-a 1. bek. a) –e) pontja, valamint a 6.§ 1. és 2. bek.

44b) Pl. a Munka Törvénykönyvének 64. §-a, a Tt. 73/1998. sz., az SZK Rendőri Testülete, a Szlovák Információs Szolgálat, a Büntetés-végrehajtási Testület és a Vasúti Rendőrség tagjainak állami szolgálatáról szóló törvénye 195. §-a a későbbi módosítások értelmében.

45) A Tt. 448/2008. sz. törvénye 24.a – 28. §-a a későbbi módosítások szerint

46) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás) szóló törvény ötödik része a későbbi jogszabályok szerint.

Az Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

A Tt. 65/2001. sz. törvénye a bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról a későbbi jogszabályok értelmében.

47) Az SZNT Tt. 372/1990. sz. szabálysértési törvényének 88.aa §-a a 417/2013. sz. törvény megfogalmazásában.

48a) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 20.b §-a a későbbi módosítások értelmében.

49) A Tt. 122/2013. sz., a személyes adatok védelméről szóló törvénye és egyes más törvények módosításai.

50) Például a Tt. 523/2004. sz., a közigazgatás költségvetési szabályairól és más törvénymódosításokról szóló törvénye 14. §-ának 5. bek. a későbbi módosítások szerint, a Tt. 544/2010. sz., a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma támogatási jogköreiről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

Az Európai Parlament és Tanács 2011/95/EU, 2011. december 13-án kelt irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás). (HL L337., 2011.12.20.)