Módosítva:

Tt. 445/2001., hatályos 2002. január 1-től

Tt. 553/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 369/2004., hatályos 2004. július 1-től

Tt. 583/2004., hatályos 2004. november 1-től

Tt. 615/2004., hatályos 2004. november 25-től

Tt.583/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 628/2005., hatályos 2006. január 2-től

Tt. 16/2006., hatályos 2006. február 1-től

Tt. 334/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től

Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től

Tt. 330/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 384/2008., hatályos 2008. október 15-től

Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 361/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 61/2015., hatályos 2015. április 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:

(1) A magasabb szintű területi egység¹⁾ az önkormányzati megye.

(2) Az önkormányzati megye a Szlovák Köztársaság önálló területi önkormányzati és közigazgatási egysége.²⁾

(3) A következő önkormányzati megyék jönnek létre:

a) a pozsonyi székhelyű Pozsonyi Önkormányzati Megye,

b) a nagyszombati székhelyű Nagyszombati Önkormányzati Megye,

c) a trencséni székhelyű Trencséni Önkormányzati Megye,

d) a nyitrai székhelyű Nyitrai Önkormányzati Megye,

e) a zsolnai székhelyű Zsolnai Önkormányzati Megye,

f) a besztercebányai székhelyű Besztercebányai Önkormányzati Megye,

g) a kassai székhelyű Kassai Önkormányzati Megye,

h) az eperjesi székhelyű Eperjesi Önkormányzati Megye.

(4) Az önkormányzati megye földrajzi területe megegyezik a megye földrajzi területével.³⁾ Az önkormányzati megye földrajzi területe csak törvénnyel módosítható.

(5) Az önkormányzati megye jogi személy, amely a törvényben szabályozott feltételek mellett önállóan gazdálkodik a saját vagyonával és a saját bevételeivel, biztosítja és védi a lakosai érdekeit.

(6) Az önkormányzati megye saját szimbólumokkal rendelkezik, amelyeket önkormányzati hatáskörei gyakorlása során használhat. Az önkormányzati megye szimbólumai a következők: címer, zászló és pecsét, esetleg a himnusz.

(7) Az önkormányzati megyére a területi önkormányzatot érintő ügyekben kötelességeket róni vagy ugyanezekben korlátozni csak törvény és nemzetközi szerződés alapján lehet.⁴⁾

Az önkormányzati megye szervei a következők:

a) az önkormányzati megye képviselő-testülete (a továbbiakban: “képviselő-testület”)

b) megyei önkormányzati elnök (a továbbiakban: “elnök”).

(1) Az önkormányzati megye lakosa az a személy, akinek állandó lakhelye⁵⁾ az önkormányzati megye területén fekvő községben van.

(2) Az önkormányzati megye lakosa részt vesz az önkormányzati hatáskörök gyakorlásában. Az önkormányzati megye lakosa különösen jogosult:

a) megválasztani a képviselő-testületet és a képviselő-testületbe való megválasztásra,

b) megválasztani az elnököt és az elnöknek való megválasztásra,

c) szavazni az önkormányzati megye által kiírt népszavazáson (a továbbiakban: “népszavazás”) a jelen törvény szerinti feltételekkel,

d) részt venni a képviselő-testület ülésein,

e) indítványaival, panaszaival és egyéb beadványaival az elnökhöz, a képviselő-testülethez és az általuk létrehozott szervekhez fordulni.

(3) Az önkormányzati hatáskörök gyakorlásában a (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti jogosultságok kivételével az is részt vehet, aki az önkormányzati megye területén

a) ingatlanvagyonnal rendelkezik,

b) átmeneti lakhelyre van bejelentve,⁶⁾

c) külföldiként hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.⁷⁾

(1) Az önkormányzati megye önkormányzati hatásköreinek gyakorlása során gondoskodik a területe sokrétű fejlődéséről és lakosai szükségleteiről. E tevékenysége során különösen:

a) biztosítja az önkormányzati megye területének szociális, gazdasági és kulturális fejlesztésére vonatkozó program megalkotását és teljesítését,

b) végzi az önkormányzati megye területére vonatkozó tervezési tevékenységet,

c) beszerzi, megtárgyalja és jóváhagyja az önkormányzati megye területrendezési döntéseit előkészítő anyagokat és a régiók területrendezési terveit,

d) célszerűen használja ki a helyi emberi, természeti és egyéb erőforrásokat,

e) az önkormányzati megye lakossága szükségleteinek bebiztosítása és az önkormányzati megye fejlesztése érdekében saját befektetési és vállalkozói tevékenységet folytat,

f) külön előírások szerint költségvetési, támogatott szervezeteket és egyéb jogi személyeket alapít, hoz létre és szüntet meg, illetve ellenőrzi ezek működését,

g) részt vesz a természeti környezet kialakításában és megóvásában,

h) kialakítja a területén elhelyezkedő települések és egyéb elemek kölcsönös viszonyainak optimális rendezését szolgáló feltételeket,

i) kidolgoztatja és jóváhagyja a szociális szolgáltatások fejlesztési tervét, illetve együttműködik a községekkel, más jogi és természetes személyekkel a szociális szolgáltatást nyújtó intézetek és lakások építésénél,

j) megteremti az egészségügy fejlesztésének feltételeit,

k) megteremti a nevelés és oktatás fejlesztésének feltételeit, különös tekintettel a középiskolákra és a továbbképzések fejlesztésére,

l) megteremti a kulturális értékek megalkotásának, bemutatásának és fejlesztésének feltételeit, és gondoskodik a műemlékvagyon védelméről,

m) megteremti az idegenforgalom fejlesztésének feltételeit és koordinálja az ilyen jellegű fejlesztéseket,

n) koordinálja a testnevelési kultúra és a sporttevékenység, illetve a gyermekekről és az ifjúságról való gondoskodás fejlesztését,

o) együttműködik a községekkel a községek szociális és gazdasági célú fejlesztési programjainak megalkotásában,

p) részt vesz az önkormányzati megye területén fekvő, több települést érintő problémák megoldásában,

q) fejleszti a területi egységekkel és más államok szerveivel való együttműködést,

r) egyéb hatásköröket gyakorol külön törvények szerinti.

(2) Az önkormányzati megye köteles a saját hatáskörén belül hatékony ellenőrzési rendszert kialakítani, köteles létrehozni az önkormányzati megye főellenőri tisztségét (a továbbiakban: “főellenőr”) és a főellenőrt megválasztani. Az önkormányzati megye szintén köteles megteremteni a független ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges megfelelő szervezeti, pénzügyi, személyi és anyagi feltételeket.

(1) Az önkormányzati megye a saját hatásköre terjedelmében együttműködhet más államok területi vagy közigazgatási egységeivel vagy más államok regionális szerepet ellátó hivatalaival. Az önkormányzati megye jogosult területi egységek vagy területi szervek nemzetközi társulásainak tagjává válni.

(2) Az együttműködés csak együttműködési megállapodás alapján valósulhat meg, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

a) a megállapodás résztvevőinek megnevezése és székhelye,

b) a megállapodás tárgya (együttműködés),

c) a megállapodás időtartama.

(3) Ha az együttműködési megállapodás alapján elkerülhetetlen egy külön szerv létrehozása, ezt fel kell tüntetni a megállapodásban, mint ahogy a létrehozásának módját is. Ez a szerv csak magánjogi természetű lehet.

(4) Az együttműködési szerződést írásban kell megkötni és a képviselő-testület összes tagjának egyszerű többségével előzetesen kell jóváhagyni.

(5) Az együttműködési megállapodás, illetve a területi egységek vagy területi szervek nemzetközi egyesülésében betöltött tagság nem lehet ellentétes a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, az alkotmányerejű törvényekkel, a törvényekkel és a Szlovákiát kötelező nemzetközi szerződésekkel, és nem lehet ellentétes a közérdekkel.

(6) Az önkormányzati megye a megkötött együttműködési megállapodás vagy a területi egységek vagy területi szervek nemzetközi egyesülésében betöltött tagságról szóló okirat egy másolatát megküldi a saját székhelye szerinti kerület székhelyén működő körzeti hivatalnak. A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal nyilvántartást vezet a megkötött együttműködési megállapodásokról és az önkormányzati megyéknek a területi egységek vagy területi szervek nemzetközi egyesülésében betöltött tagságáról.

(7) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a (2), (3), (4) és (5) bekezdések szerinti feltételek teljesítésének elmaradása miatt az együttműködési megállapodás kötelező felmondására, illetve a területi egységek vagy területi szervek nemzetközi egyesülésében betöltött tagság kötelező megszüntetésére irányuló javaslatot nyújthat be a bíróságra.

(1) Az önkormányzati megyére átruházhatók a helyi államigazgatási szervek némely feladatai.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, az önkormányzati megyére való feladat-átruházással párhuzamosan az állam megfelelő pénzügyi és más anyagi eszközöket bocsát az önkormányzati megye rendelkezésére.

(1) Az önkormányzati megye a hatáskörei gyakorlása során együttműködik az állami szervekkel, más önkormányzati megyékkel, a községekkel és egyéb jogi személyekkel.

(2) Az önkormányzati megye a szimbólumaira (1. §, (6) bekezdés) vonatkozó javaslatát a Szlovák Köztársaság Heraldikai Jegyzékébe való bejegyzés céljából a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumához nyújtja be.

(3) Az állami szervek az egyes nyilvántartásokból az önkormányzati megye részére külön törvények szerinti terjedelemben végzik a szükséges adatszolgáltatást.⁸⁾ Az önkormányzati megye az állami szervek, a községek és egyéb jogi személyek részére külön törvények szerinti terjedelmen végzi az azok tevékenységéhez szükséges adatszolgáltatást.

(4) Az állami szervek elősegítik az önkormányzati megye más államok területi vagy közigazgatási egységeivel vagy regionális szerepet ellátó szerveivel vagy hivatalaival folytatott együttműködését; gondoskodnak arról, hogy az önkormányzati megye rendelkezzen információkkal az erre az együttműködésre vonatkozó lehetőségekről.

(5) Az állami szervek és az önkormányzati megye megteremtik az elnökök, a képviselő-testületi tagok és az alkalmazottak továbbképzésének feltételeit.

(6) A kerületi székhelyen illetékes körzeti hivatal elöljárója részt vesz a képviselő-testület ülésén, ha az ülés programja a helyi államigazgatás feladatait érinti.

(7) Az önkormányzati megye figyelmezteti a helyi államigazgatási szerveket és a községeket a feladatellátásuk során feltárt hiányosságokra.

(8) A község az általa vezetett nyilvántartásra vonatkozóan adatszolgáltatást végez az önkormányzati megye részére annak feladatai ellátásához.

(9) Az önkormányzati megye székhelyéül szolgáló község (város) közreműködik az önkormányzati megye szerveinek elhelyezésében.

(10) Az állami szervek a törvény szerinti terjedelemben látják el, illetve végzik az önkormányzati megye felügyeletét és ellenőrzését.⁹⁾

(1) Az önkormányzati megye a területi önkormányzati ügyekben általános érvényű rendeleteket (a továbbiakban: “rendelet”) adhat ki; a rendelet nem ütközhet a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányerejű törvények, a törvények és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által jóváhagyott és a törvény szerinti módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések rendelkezéseibe.¹⁰⁾

(2) Azokban az ügyekben, amelyekben az önkormányzati megye államigazgatási feladatokat teljesít, az önkormányzati megye csak törvényi felhatalmazással és törvényben meghatározott terjedelemben bocsáthat ki rendeleteket. Az ilyen rendelet nem ütközhet a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányerejű törvények, a törvény szerinti módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések, a törvények, a kormányrendeletek, a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű előírásainak rendelkezéseibe.

(3) Azt a rendeletjavaslatot, amelyről a képviselő-testület tárgyalni készül, az önkormányzati megye hivatala legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon helyezi ki az önkormányzati megye hivatalos hirdetőtáblájára és internetes honlapjára.

(4) A rendeletjavaslat kihelyezésének napjától számítva kezd el telni az a legkevesebb 10 napos határidő, amelyen belül a természetes személyeknek és a jogi személyeknek lehetőségük van írásban, elektronikus formában vagy a hivatalban jegyzőkönyvbe mondva észrevételezniük a rendeletjavaslatot. A meghatározott határidőn belül tett észrevételekkel új szövegre vagy a szövegben eszközölt módosításokra, azaz az eredeti szöveg kiegészítésére, módosítására, törlésére vagy pontosításra lehet javaslatot tenni. Az észrevételből nyilvánvalónak kell lennie az észrevételező személyének, ennek hiányában a rendeletjavaslat benyújtójának nem kell tekintettel lennie az észrevételre. Egyéb beadványokra (vélemények, javaslatok és ajánlások) a rendeletjavaslat benyújtójának nem kell tekintettel lennie, különösen akkor nem, ha azok nincsenek megindokolva.

(5) Rendkívüli helyzetben^8a) nem kell a (3) és (4) bekezdések szerint eljárni.

(6) Az észrevételeket a rendelet javaslattevője az illetékes bizottsággal értékeli, ha van ilyen bizottság. Az ilyen értékelés tartalmazza az észrevétel rövid kivonatát, az észrevétel benyújtójára vonatkozó adatokat, illetve az észrevételek figyelembe vételére vagy figyelmen kívül hagyására vonatkozó, indokolással ellátott információt.

(7) Az észrevételek értékelését a képviselőtestületi tagok részére írásban kell előterjeszteni, legkésőbb a helyi képviselőtestület rendeletjavaslattal foglalkozó ülését megelőző harmadik napon.

(8) Az önkormányzati megye területén állandó lakhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személyek vagy jogi személyek közös észrevételt is benyújthatnak. Közös észrevételnek kell tekinteni minden külön-külön benyújtott, tartalmilag azonos észrevételt, ha annak részét képezi ugyanannak a természetes személynek az észrevételező személyek képviseletére vonatkozó felhatalmazása. Ha a közös észrevételt legalább 200 természetes személy vagy jogi személy nyújtotta be, a képviselőtestület az ülésnek az észrevétel által érintett részén ad szót a meghatalmazott képviselőnek. A meghatalmazott képviselő felszólalásának minimális időkerete tíz perc.

(9) A rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az önkormányzati megye hivatalos hirdetőtáblájára való, legalább 15 napig tartó kifüggesztésével teljesíthető; a rendelet a kifüggesztés kezdetétől számított tizenötödik napon lép hatályba, kivéve, ha a rendelet egy későbbi hatálybalépési időpontról rendelkezik. Ha erre nyomós közérdek miatt van szükség, a rendelet korábbi hatálybalépésről is rendelkezhet, amelynek legkorábbi időpontja a rendelet kihirdetésének időpontja.

(10) A rendelet (4) bekezdés szerinti kihirdetése a rendelet érvényességi feltétele; ezen kívül a rendeletet a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni.

(11) Az önkormányzati megye a rendelet egy példányát haladéktalanul és térítésmentesen megküldi a területén fekvő községeknek. A község gondoskodik arról, hogy a rendelet minden érdeklődő személy számára hozzáférhető legyen.

(1) Ha a bíróság az ügyész javaslatára döntésében kimondta, hogy a területi önkormányzati tevékenység gyakorlásával kapcsolatos általános érvényű rendelet és a törvény között ellentét áll fenn, illetve az államigazgatási feladatok teljesítésével kapcsolatos ügyekben kibocsátott rendelet és a kormányrendeletek, valamint a minisztériumok és az egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű rendeletei között ellentét áll fenn, akkor ez az általános érvényű rendelet, a rendelet része, esetleg a rendelet egyes rendelkezései a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napján hatályukat veszítik.

(2) Az önkormányzati megye a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területi önkormányzati tevékenység gyakorlásával kapcsolatos ügyben hozott rendeletet a törvénnyel, illetve az államigazgatási feladatok teljesítésével kapcsolatos ügyekben hozott rendeletet a kormányrendelettel valamint a minisztériumok és az egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű rendeleteivel összhangba hozni. Ha az önkormányzati megye nem így jár el, az általános érvényű rendelet, a rendelet része, esetleg a rendelet egyes rendelkezései a bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított hatodik hónap elteltével hatályukat veszítik.

(3) A bíróság (1) bekezdés szerinti döntését az önkormányzati megye a hivatalos hirdetőtáblájára és az internetes honlapjára való kihelyezéssel teszi közzé, mégpedig a bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított hat hónapos időszakra. Ez nem érinti az általános érvényű rendelet megalkotásának és kibocsátásának 8. § szerinti eljárását.

(4) Az önkormányzati megye az (1) bekezdés szerinti jogerős bírósági határozat egy példányát haladéktalanul és térítésmentesen megküldi a területén fekvő községeknek, városoknak és városrésznek.

(1) Ha a bíróság az ügyész javaslatára az általános érvényű rendelet, a rendelet részének, esetleg a rendelet egyes rendelkezéseinek a külön törvény szerinti^10a) ideiglenes hatályon kívül helyezéséről dönt, az önkormányzati megye a bíróság jogerős határozatát az önkormányzati megye hirdetőtáblájára és internetes honlapjára való kihelyezéssel teszi közzé, arra az időszakra vonatkozóan, amíg azt nem helyezik hatályon kívül, vagy nem veszíti érvényét.

(2) Az önkormányzati megye az (1) bekezdés szerinti jogerős bírósági határozat egy példányát haladéktalanul és térítésmentesen megküldi a területén fekvő községeknek, városoknak és városrésznek.

(1) Az önkormányzati megye pénzügyi gazdálkodásának alapját a költségvetés képezi, amelyet egy naptári évre vonatkozóan állítanak össze.

(2) Az önkormányzati megye a saját szükségleteit elsősorban saját forrásokból, állami (központi) költségvetési támogatásból és egyéb forrásokból fedezi.

(3) Az önkormányzati megye költségvetését, annak jóváhagyása előtt, az önkormányzati megye lakosai és a 3. §, (3) bekezdés szerinti személyek általi véleményezés lehetővé tétele céljából legalább 15 napra közzé kell tenni; ugyanez vonatkozik az önkormányzati megye zárszámadására is.

(4) Az önkormányzati megye a könyvelését külön törvény rendelkezéseinek megfelelően vezeti.¹¹⁾ Az önkormányzati megye éves számviteli beszámolóját számvizsgáló (auditor) hitelesíti.¹²⁾ A számvizsgáló a külön törvényben meghatározott egyéb tényszerűségeket is hitelesít.^12a)

(5) Az önkormányzati megye költségvetésének jogi státusáról, összeállításáról és tartalmáról, a költségvetési gazdálkodás szabályairól, a költségvetésen kívüli források kialakításáról és felhasználásáról, az önkormányzati megyék közötti pénzügyi elszámolásról, az állami (központi) költségvetéshez és a községek költségvetéseihez való viszonyáról külön törvény rendelkezik.¹³⁾

(1) Az önkormányzati megye vagyona az önkormányzati megye feladatainak teljesítését szolgálja.

(2) Az önkormányzati megye vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön törvény rendelkezik

(1) A képviselő-testület az önkormányzati megye képviselő-testületi tagjaiból álló, közvetlenül választott képviseleti testülete. A képviselő-testület tagjainak megválasztásának módjáról külön törvény rendelkezik.¹⁴⁾ A képviselő-testület az egész választási időszakra vonatkozóan úgy határozza meg a képviselő-testületi tagok számát, hogy minden képviselő-testületi tagra 12 000-15 000 lakos essen, illetve külön törvény szerint meghatározza a választókerületeket.¹⁴⁾ A képviselő-testület megbízatási időszaka az újonnan megválasztott helyi képviselő-testület tagjainak fogadalomtételével jár le.

(2) A képviselőtestület kizárólagos határkörébe tartozik az önkormányzati megye alapvető kérdéseiről való döntés, így különösen:

a) rendeletekről való döntés,

b) az önkormányzati megye vagyonával és az önkormányzati megye használatába átengedett vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés alapelveinek meghatározása, 

c) az önkormányzati megye szociális, gazdasági és kulturális fejlesztését célzó program, a regionális középiskolai nevelési és oktatási stratégia, a regionális fejlesztési tervek és programok, az önkormányzati megye területrendezési döntéseit előkészítő anyagok és a régiók területrendezési terveinek jóváhagyása,

d) az önkormányzati megye költségvetésének és a költségvetés módosításnak jóváhagyása, a költségvetés teljesítésének ellenőrzése és a község zárszámadásának elfogadása; a képviselő-testület által meghatározott terjedelemben az elnök költségvetési módosításokat eszközölhet, 

e) az önkormányzati megye hitel- vagy kölcsönfelvételéről való döntés,

f) a külön jogszabály^14a) szerint kidolgozott, az önkormányzati megye alkalmazottainak javadalmazási rendjének jóváhagyása, 

g) a népszavazás kiírásáról való döntés,

h) az önkormányzati megye jogi személyeinek létrehozása, alapítása, megszüntetése és ellenőrzése és az elnök javaslatára ezek vezetőinek (igazgatóinak) kinevezése és leváltása, ha külön törvény másként nem rendelkezik, továbbá az önkormányzati kerület jogi személyekben való vagyoni részvállalásának jóváhagyása,

i) az 5. § szerinti megállapodások jóváhagyása, az önkormányzati kerület eszközei és tevékenységei összevonásának, illetve az önkormányzati megye egyesülésekben betöltendő tagságnak jóváhagyása, 

j) az önkormányzati kerület elnökhelyetteseinek (a továbbiakban: “elnökhelyettes”) a képviselőtestületi tagok közüli, az elöljáró javaslatára történő megválasztása és visszahívása, továbbá a tisztségét hosszú távon betöltő elnökhelyettes számára történő megfelelő javadalmazás megállapítása,

k) a képviselő-testület bizottságainak és egyéb szerveinek létrehozása, ezek feladatainak meghatározása, illetve ezek elnökeinek és további tagjainak megválasztása és visszahívása,

l) a főellenőr hat évre történő megválasztása és visszahívása és javadalmazásának megállapítása,

m) a képviselő-testületi tagok javadalmazásának megállapítása (12. §, (6) bekezdés)

n) azon bizottsági tagok javadalmazásának megállapítása, akik nem képviselő-testületi tagok,

o) a hivatal létrehozása,

p) a képviselő-testület tárgyalási rendjének jóváhagyása,

q) olyan további ügyekben való döntés, amelyeket az önkormányzati megye a statútumában saját maga számára tarthat fenn, kivéve, ha azok a törvény szerint az elnök számára vannak fenntartva.

(3) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de legalább kéthavonta. Ha a képviselő-testület ülésének összehívását a képviselő-testületi tagok legalább egy harmada kéri, akkor az elnök úgy hívja össze a képviselő-testület ülését, hogy arra legkésőbb az ülést kezdeményező kérelem kézbesítésétől számított 30. napon kerüljön sor. Az ülés programjavaslatát legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző tizedik napig kell írásban közölni képviselő-testületi tagokkal, illetve, ha a képviselő-testületi tagok legalább harmadának kérelmére összehívott képvislő-testületi ülésről van szó, legkésőbb az ülést megelőző harmadik napig közli az ülésezés tényét; egyúttal megfelelő módon közzéteszi azt a nyilvánosság számára. 

(4) A képviselő-testület mindig testületileg tárgyal. Akkor tárgyalóképes és határozatképes, ha az összes képviselő-testületi tag több mint fele jelen van. A képviselő-testület határozathozatalához a jelenlévő képviselő-testületi tagok többségének jóváhagyása szükséges. A rendelet elfogadásához az összes képviselő-testületi tag legalább háromötödének jóváhagyása szükséges. Ha a képviselő-testület nem tárgyalóképes és határozatképes, az elnök 14 napon belül új ülést hív össze.

(5) A képviselő-testület ülésére akkor is sor kerülhet, ha azt az elnök nem hívja össze a (3) vagy a (4) bekezdés szerint; ebben az esetben a képvislő-testületi ülést az elnökhelyettes vagy más képviselő-testületi tag hívja össze, aki ugyanakkor az ülést is vezeti, ha az ülés vezetését az elnök elutasítja.

(6) Ha a képviselő-testület tanácsadó szervet hozott létre, akkor a döntéshozatal előtt a megfelelő témában meghallgatja a tanácsadó szerv véleményét.

(7) A képviselő-testületi ülések nyilvánosak, kivéve, ha a képviselő-testület zárt ülést rendel el. A képviselő-testület mindig zárt ülést rendel el, ha az ülés tárgyát külön törvények szerint védett információk vagy ügyek képezik;¹⁵⁾ ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor képviselő-testületi ülés tárgyát a következők képezik: 

a) közforrások felhasználása bérekre, jutalmakra és egyéb olyan célokra, amelyek az önkormányzati megye szerveinek működésével, az önkormányzati megyei szervek tagjainak, az önkormányzati megye alkalmazottainak tevékenységével vagy olyan személyek tevékenységével kapcsolatosak, akik az önkormányzati megye részére visszterhes tevékenységet végeznek,

b) önkormányzati megye tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés, így különösen az önkormányzati megye tulajdonában lévő vagyon elidegenítése, az önkormányzati megyének a vagyon vonatkozásában történő tulajdonszerzése, vagy az önkormányzati megye vagyonának más személyek részére történő használatba adása.

(8) Ha az ülésen a Szlovák Köztársaság elnöke, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagja, a Szlovák Köztársaság Kormányának tagja vagy a kormány által meghatalmazott személy, más állami szerv képviselője, az önkormányzati megye területén elhelyezkedő község vagy város polgármestere kér szót, kérésének eleget kell tenni; más személyeknek is megadható a szó.

(9) A képviselő-testület rendeletét és határozatát az elnök legkésőbb az ezek jóváhagyását követő tizedik napon írja alá.

(10) A képviselő-testület ülésezésére vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület tárgyalási rendje határozza meg.

(1) A képviselő különösen jogosult:

a) a képviselő-testületnek és a többi szervnek javaslatokat benyújtani,

b) a tevékenységére vonatkozóan kérdést intézni az elnökhöz,

c) a tevékenységükre vonatkozóan információkat kérni az önkormányzati megye által alapított vagy létrehozott jogi személyek vezetőitől (igazgatóitól),

d) az önkormányzati megye területén vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személyektől információt és felvilágosítást kérni a tevékenységükre vonatkozóan,

e) részt venni a képviselőtestület és ennek szervei által végzett ellenőrzésekben, vizsgálatokban, panaszok és bejelentések elintézésében,

f) az állami szervektől információkat kérni a képviselő-testületi tagság rendeltetésszerű ellátásához szükséges ügyekben.

(2) A képviselő különösen köteles:

a) fogadalmat tenni a képviselő-testület azon első ülésén, amelyen részt vesz,

b) védelmezni az önkormányzati megye és annak lakossága érdekeit,

c) részt venni a helyi képviselő-testület ülésén és a helyi képviselő-testület azon szerveinek ülésén, amelyekbe megválasztották,

d) a választók kérelmére felvilágosítást adni saját tevékenységére és a képviselő-testület tevékenységére vonatkozóan.

(3) A képviselő a következő fogadalmat teszi: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimnek rendesen eleget teszek, az önkormányzati megye érdekeit védelmezni fogom, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának, az alkotmányerejű törvények, a törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit betartom és a képviselőségem során a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint juttatom érvényre azokat.”

(4) A képviselői tisztséget alapelvszerűen a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló más jogviszony felfüggesztése nélkül látják el. A képviselő tisztségének ellátása miatt nem korlátozható a munkajogviszonyból vagy az munkavégzésre irányuló más jogviszonyból származó jogaiban és jogosultságaiban. A képviselőknek a munkaadók külön rendelkezések szerint teszik lehetővé a tisztségük ellátását. Annak a képviselőnek, akit tisztsége ellátásának érdekében az állásából hosszú távon felmentettek, az alkalmazásban járó fizetés vagy másféle javadalmazás pótlására az önkormányzati megye megfelelő javadalmazást biztosít.

(5) A képviselőnek a tisztsége ellátásával összefüggésben felmerült kiadásai után külön előírás szerinti térítés jár.¹⁶⁾

(6) Az a képviselő, aki tisztségének ellátása miatt nincs hosszú távon felmentve a munkavégzés alól, e tisztsége ellátásáért naptári éves szinten legfeljebb a külön előírás szerinti^16a) havi minimálbér húszszorosát elérő javadalmazásban részesülhet.

(1) A képviselői tisztség a következő tisztségekkel összeegyeztethetetlen:

a) elnök,

b) önkormányzati megye alkalmazottja,

c) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.

(2) A képviselő megbízatása megszűnik

a) a megbízatási időszak leteltével, 

b) a fogadalomtétel elutasításával vagy a fenntartással tett fogadalommal,

c) a megbízásról való lemondással, 

d) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,

e) cselekvőképesség megvonása vagy a cselekvőképesség korlátozása esetén,

f) az önkormányzati megye területén elhelyezkedő községben bejegyzett állandó lakhely megszűnése esetén,

g) elhalálozással,

h) külön törvény szerinti egyéb okból.^17a)

(3) A képviselői megbízatásról való lemondást a képviselőnek írásban kell benyújtani, a lemondás a hivatalnak való kézbesítéssel válik hatályossá. A megbízatásról való lemondás nem vonható vissza.

Az újonnan megválasztott képviselő-testület alakuló ülését az addigi elnök úgy hívja össze, hogy az alakuló ülésre legkésőbb a választások eredményének kihirdetésétől számított 30. napig kerüljön sor. Az újonnan megválasztott képviselő-testület alakuló ülését az addigi elnök az új elnök fogadalomtételéig vezeti.

(1) Ha a képviselő-testület úgy határoz vagy a választásra jogosultak legalább 30%-a ezt petícióban kéri, a képviselő testület népszavazást ír ki az önkormányzati megye önkormányzati hatásköreinek gyakorlásával kapcsolatos fontos ügyekben.¹⁴⁾

(2) A képviselő-testület az elnök visszahívására irányuló helyi népszavazást ír ki

a) az elnök több mint hat hónapig tartó távolmaradása esetén, vagy ha a tisztségének ellátására több mint hat hónapja egészségi okokból alkalmatlan,

b) ha súlyosan és ismételten elhanyagolja az elnöki tisztséggel járó kötelezettségeit, és ennek következtében az önkormányzati megye önkormányzati hatásköreinek gyakorlásában komoly hiányosságok keletkeznek,

c) ha ezt a választásra jogosult személyek legalább 30%-a petícióban kéri.¹⁴⁾

(3) A képviselő-testület az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti népszavazást úgy írja ki, hogy a referendum megtartására legkésőbb a referendum kihirdetéséről szóló határozat jóváhagyásától számított 90. napig sor kerüljön.

(4) Ha a petíció teljesíti a külön törvény szerinti feltételeket,¹⁸⁾ a képviselő-testület a népszavazást úgy írja ki, hogy a referendum megtartására legkésőbb petíciónak az önkormányzati megyéhez való eljuttatásától számított 90. napig sor kerüljön. Az (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontja szerinti petíciót a képviselő-testület által meghatározott három képviselő-testületi tag hitelesíti, akik ugyanakkor nem lehetnek a petíciós bizottság tagjai.

(5) A referendum akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább fele részt vett rajta¹⁴⁾ és a döntést a népszavazáson résztvevők által leadott érvényes szavazatok többségével hozták meg.

(6) Ugyanarról az ügyről megismételni a referendumot legkorábban a népszavazás megtartásától számított 24 hónap elteltével lehet; ez nem vonatkozik az elnök visszahívását célzó referendumra.

(7) A képviselő-testület a referendum eredményéről szóló jegyzőkönyv kézbesítésétől számított harmadik napig hirdeti ki a népszavazás eredményét.

(8) A népszavazás megszervezésének részletszabályait a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

(1) Az elnököt az önkormányzati megye lakosai (3. §, (1) bekezdés) közvetlen választás során választják. Az elnök megválasztásának módját külön törvény szabályozza.¹⁴⁾

(2) Az elnök a következő szövegű fogadalmat teszi: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimnek rendesen eleget teszek, az önkormányzati megye érdekeit védelmezni fogom, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának, az alkotmányerejű törvények, a törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit betartom és azokat elnöki tisztségem gyakorlása során a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint juttatom érvényre.”

(3) Az önkormányzati megyét kifelé az elnök képviseli. A vagyonjogi, munkajogi és egyéb ügyekben végrehajtó szervként jár el; dönt minden olyan ügyben is, amellyel kapcsolatban a közigazgatási tevékenység keretében a törvény az önkormányzati megyére döntési jogkört ruház a jogi személyek és természetes személyek jogaira és kötelességeire vonatkozóan, kivéve azon ügyeket, amelyekről az elnök javaslatára a hivatal szervezeti rendjében meghatározott hivatali szervezeti egység dönt. 

(4) Ha az elnök úgy látja, hogy a képviselő-testület határozata törvényt sért vagy az önkormányzati megye számára előnytelen, akkor annak végrehajtását úgy függesztheti fel, hogy a 11. § (9) bekezdése szerinti határidőn belül nem írja alá azt.

(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik a főellenőr megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozatra.

(6) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtását a (4) bekezdés szerint felfüggesztették, a képviselő-testület az adott határozatot az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével megerősítheti. Az elnök a megerősített határozat végrehajtását nem függesztheti fel. Ha a képviselő-testület a határozatot nem erősíti meg a határozat meghozatalától számított két hónapon belül, a határozat érvényét veszíti.

(7) Az elnök az önkormányzati megye kérdéseinek áttekintése céljából rendszerint havonta egyszer összehívja a bizottságok elnökeit.

(8) Az elnök a képviselő-testületi tag kérdésére a képviselő-testület ülésén szóban válaszol, vagy pedig 30 napon belül írásban.

(9) Az elnököt az elnökhelyettesek az elnök által meghatározott terjedelemben helyettesítik.

(10) Az elnök tisztsége összeegyeztethetetlen a következő tisztségekkel:

a) képviselő-testületi tag,

b) a megválasztásának helye szerinti önkormányzati megye által létrehozott költségvetési szervezet vagy támogatott szervezet képviseleti szerve, 

c) a megválasztásának helye szerinti önkormányzati megye alkalmazottja,

d) község vagy város polgármestere, vagy

e) egyéb, külön törvény szerinti tisztség. 

(11) Az elnök tisztsége köztisztség, és nem munkajogviszony keretében látják el. Az addigi munkajogviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony érintetlen marad.

(12) Az elnök a tisztségének ellátásáért külön törvény szerinti javadalmazásra jogosult.

(1) Az elnök megbízatása megszűnik 

a) a megbízatási időszak lejártával,

b) az fogadalomtétel elutasításával vagy a fenntartással tett fogadalommal,

c) a megbízatásról való lemondással,

d) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,

e) a cselekvőképesség megvonása vagy a cselekvőképesség korlátozása esetén,

f) az önkormányzati megye területén elhelyezkedő községben bejegyzett állandó lakhely megszűnése esetén,

g) az elnök visszahívására irányuló referendum eredményének kihirdetésével, ha az elnök visszahívásáról döntöttek,

h) elhalálozással, vagy

i) a külön törvény szerinti egyéb okból.^17a)

(2) Az elnöki megbízatásról való lemondást írásban kell benyújtani, a lemondás a hivatalnak való kézbesítéssel válik hatályossá. A megbízatásról való lemondás nem vonható vissza.

(1) Az önkormányzati megye a rendelet megsértéséért a vállalkozási tevékenység folytatására jogosult jogi személyre vagy természetes személyre 16 596 euróig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság összege az önkormányzati megye bevételét képezi.

(2) Az önkormányzati megye a bírság kiszabásánál elsősorban a jogellenes cselekmény súlyát, elkövetésének módját, időtartamát és következményeit veszi figyelembe.

(3) A bírság kiszabására attól az időponttól számított egy évig van lehetőség, amikor az önkormányzati megye tudomást szerzett kötelezettségszegést elkövető személy kilétéről, de legkésőbb kötelességszegés napjától számított három évig.

(1) A főellenőrt a képviselő-testület választja meg, illetve hívja vissza. A főellenőr az önkormányzati megye alkalmazottja, és ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a külön törvény szerinti, egyéb vezető beosztású alkalmazottak összes kötelességei vonatkoznak rá.^18a) A főellenőr a képviselő-testület jóváhagyása nélkül nem folytathat vállalkozási vagy más keresőtevékenységet, és nem lehet vállalkozási tevékenységet folytató jogi személyek irányító-, ellenőrző- vagy felügyelő szervének tagja. Ez a korlátozás nem vonatkozik a tudományos tevékenységre, pedagógiai tevékenységre, lektori tevékenységre, előadói tevékenységre, fordítói tevékenységre, publicisztikai tevékenységre, irodalmi vagy művészeti tevékenységre és a saját vagyonának, vagy kiskorú gyermeke vagyonának kezelésére. Ellenőrzési tevékenységét függetlenül és pártatlanul végzi, összhangban az ellenőrzési tevékenység végzésére vonatkozó alapvető szabályokkal.^18b) A tisztsége ellátása ideje alatt nem lehet politikai párt vagy mozgalom tagja. E feltétel teljesítését becsületbeli nyilatkozattal igazolja a munkaszerződése aláírásának napján.

(2) A főellenőri tisztséggel összeegyeztethetetlen tisztségek:

a) képviselő-testületi tagság,

b) az elnöki tisztség,

c) az önkormányzati megye által létrehozott vagy alapított jogi személy szervének tagja,

d) az önkormányzati megye egyéb alkalmazottja.

(1) A főellenőri tisztség betöltésének kvalifikációs feltétele a befejezett, első fokú, gazdasági, jogi vagy műszaki szakirányú főiskolai végzettség.

(2) A képviselő-testület a főellenőr választásának napját legalább a választás napja előtt 40 nappal a hivatalos hirdetőtáblán való megjelentetéssel és a helyben szokásos módon hirdeti ki, úgy, hogy a választásra az addigi főellenőr megbízatási időszakának utolsó 60 napja alatt kerüljön sor. A főellenőri tisztségre jelölt személy az írásos jelentkezését legkésőbb a választás napja előtti 14 napon nyújtja be a hivatalban. A jelentkezés részét képezi a három hónaptól nem régebbi erkölcsi bizonyítvány és az iskolai végzettséget igazoló okirat.

(3) A főellenőr megválasztásához az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges. Ha az egyik jelölt sem szerez ilyen többséget, a helyi képviselő-testület még ugyanezen az ülésen megtartja a választás második fordulóját, amelybe az a két jelölt jut tovább, akik a választás első fordulójában a legtöbb érvényes szavazatot szerezték. Szavazategyenlőség esetén a második fordulóba az összes legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább. A második fordulóban az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte. A második szavazási fordulóban előálló szavazategyenlőség esetén sorsolással kell dönteni. A főellenőr megválasztásának további részleteit és a jelentkezés tartalmi elemeit az önkormányzati megye határozatban állapítja meg.

(4) Ha a főellenőri tisztség gyakorlása a (8) bekezdés a), b) vagy d) pontjai szerinti módon szűnik meg, a képviselő-testület úgy írja ki az új főellenőr-választást, hogy arra a főellenőri tisztség gyakorlásának megszűnésétől számított 60 napon belül kerüljön sor.

(5) A főellenőrt a helyi képviselő-testület hat évre választja. A főellenőr megbízatási időszaka a munkába lépés napjaként kijelölt nappal kezdődik. Ha a választás napján a tisztségét ellátó főellenőr egyben a főellenőri tisztségre jelölt személy is, és a képviselő-testület nem választotta meg ismételten a tisztségre, kéthavi fizetése összegével azonos nagyságú végkielégítésre válik jogosulttá. A fizetés nagyságának e célra történő megállapításakor nem kell beszámítani a 19.b §, (2) bekezdés szerinti jutalmat.

(6) A főellenőr a megválasztását követően jogosultságot szerez munkaszerződést kötni az önkormányzati megyével.

(7) Az elnök a jogerősen megválasztott főellenőrrel legkésőbb az előző főellenőr megbízatási időszaka lejártának napját követő napon köteles munkaszerződést kötni. A munkába lépés napja az előző főellenőr megbízatási időszaka lejártának napját követő nap.

(8) A főellenőr tisztségének gyakorlása megszűnik

a) a tisztségről való lemondással,

b) a tisztségből való visszahívással, 

c) a megbízatási időszak leteltével,

d) a főellenőr elhalálozásával vagy halottá nyilvánításával,

e) a cselekvőképesség megvonásáról vagy a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítélet jogerőre emelkedésének napján,

f) a szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,

g) azon a napon, amikor a 19. §, (2) bekezdése szerinti tisztséget gyakorolni kezdte.

(9) A képviselő-testület a főellenőrt visszahívhatja tisztségéből, ha az

a) megszegi alkalmazotti vagy vezető beosztású alkalmazotti minőségében rá háruló kötelességeket,^18a)

b) súlyos módon vagy ismételten elhanyagolja a tisztségéből eredő kötelességeit, és erre a helyi képviselő-testület már legalább egyszer írásban figyelmeztette,

c) valótlan adatot tüntet fel a 18. § (1) bekezdés szerint benyújtott becsületbeli nyilatkozatában vagy a vagyoni helyzetére vonatkozóan.

(10) A főellenőr tisztségéből való visszahívásához az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges. 

(11) A főellenőri tisztség gyakorlásának megszűnésével a főellenőr munkaviszonya is megszűnik.

(1) A főellenőr fizetésének nagysága megegyezik az elnök fizetésének 70%-ával, beleértve az átalánytérítéseket.

(2) A képviselő-testület a főellenőrnek az (1) bekezdés szerinti fizetések összegének legfeljebb 30%-át elérő jutalmat hagyhat jóvá.

(1) Ellenőrzési tevékenység alatt az önkormányzati megye vagyonával és vagyoni értékű jogaival, illetve a külön jogszabályok szerint^18c) az önkormányzati megye használatában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés törvényességének, eredményességének, gazdaságosságának és hatékonyságának ellenőrzését, az önkormányzati megye bevételeinek, kiadásainak és pénzügyi műveleteinek ellenőrzését, a panaszok^18d) és petíciók^18e) elintézésnek ellenőrzését, az általános érvényű jogszabályok betartásának ellenőrzését, beleértve az önkormányzati megye rendeletei betartásának ellenőrzését is, továbbá a képviselő-testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzését, az önkormányzati megye belső előírásainak teljesítésének ellenőrzését és a külön jogszabályok szerinti^18f) további feladatok teljesítésének ellenőrzését kell érteni.

(2) Az ellenőrző tevékenység a következőkre terjed ki:

a) a hivatal,

b) az önkormányzati megye által létrehozott költségvetési, támogatott szervezetek és nonprofit szervezetek, 

c) azon jogi személyek, amelyekben az önkormányzati megye vagyoni részesedéssel rendelkezik, más olyan személyek, amelyek az önkormányzati megye vagyonával rendelkeznek vagy amelyeknek az önkormányzati megye a saját vagyonát használatba adta, mégpedig az önkormányzati megye e vagyonát érintő terjedelemben,

d) azon személyek, amelyek külön jogszabály szerint az önkormányzati megye költségvetéséből céltámogatásban vagy visszatérítendő pénzügyi segélyben részesültek,¹³⁾ mégpedig az ezen eszközökkel való rendelkezés terjedelmében.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenység nem vonatkozik azokra az eljárásokra, amelyek során a jogi személyek vagy természetes személyek jogairól, jog által védett érdekeiről vagy kötelességeiről az önkormányzati megye közigazgatási tevékenység keretében dönt.

A főellenőr az ellenőrző tevékenysége ellátása során külön törvényben megállapított szabályok szerint jár el.^18b) Az ellenőrző tevékenység további részletszabályait az önkormányzati megye határozatban állapíthatja meg.

(1) A főellenőr

a) ellenőrző tevékenységet folytat a 19.c § szerinti terjedelemben,

b) a képviselő-testületnek hathavonként egyszer az ellenőrző tevékenység tervére vonatkozó javaslatot terjeszt elő, amelyet legkésőbb a képviselő-testületben való tárgyalást megelőző 15. napon a községben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni,

c) szakmai véleményt dolgoz ki az önkormányzati megye költségvetési javaslatához és az önkormányzati megye zárszámadási javaslatához, ezek képviselő-testület általi jóváhagyása előtt,

d) a képviselő-testület vagy az elnök kérésére a képviselő-testület legközelebbi ülésén az ellenőrzés eredményeiről szóló jelentést nyújt be,

e) a képviselő-testületnek évenként legalább egyszer az ellenőrző tevékenységről szóló jelentést nyújt be, mégpedig a naptári év végét követő 60 napon belül,

f) együttműködik az állami szervekkel az állami (központi) költségvetésből vagy az Európai Unió strukturális alapjaiból az önkormányzati megyének juttatott eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben, 

g) köteles ellenőrzést folytatni, ha erre a képviselő-testület kéri, 

i) ellátja a külön törvény szerinti egyéb feladatokat.

(2) A főellenőr tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein; a főellenőr részt vehet a képviselő-testület által létrehozott bizottságok ülésein is.

(1) Az önkormányzati megye főellenőri részleget hoz létre.

(2) A főellenőri részleg tevékenységét a főellenőr irányítja, tevékenységéért ő felel.

(3) A főellenőri részleg szakmai, adminisztratív és szervezési támogatást nyújt a főellenőr tevékenységéhez.

(4) A főellenőri részleg szervezeti felépítését a képviselő-testület szervezési szabályzatban állapítja meg.

(5) A főellenőri részleg a képviselő-testületi tagok és az elnök részére, kérésre, haladéktalanul köteles hozzáférhetővé tenni az ellenőrzések eredményét.

(1) A képviselő-testület mandátumvizsgáló bizottságot, pénzügyi bizottságot és további bizottságokat hoz létre, ha erről külön törvény rendelkezik; saját állandó vagy ideiglenes tanácsadó, kezdeményező és ellenőrző szerveiként további bizottságokat is létrehozhat. A mandátumvizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.

(2) A bizottságok képviselőből és a képviselő-testület által választott egyéb személyekből állnak. A képviselőknek a bizottságok tagságának több mint felét kell alkotniuk; a bizottság elnöke képviselő. A szakmai kérdések véleményezése céljából a bizottságok gyakorlati szakértőket hívhatnak meg.

(3) A bizottságok szükség szerinti gyakorisággal üléseznek, rendszerint legalább havonta egyszer.

(4) A bizottságok feladatait és ülésezésének módját a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A bizottság azon tagja, aki nem képviselő, egy naptári évre vonatkozóan a külön előírás szerinti havi minimálbér összegének^16a) legfeljebb tízszeresét elérő javadalmazásban részesíthető.

(6) A bizottság azon tagja, aki nem képviselő, a tisztsége ellátásával kapcsolatban felmerült költségei fedezésére külön előírás szerinti¹⁶⁾ költségtérítésre jogosult.

(1) A képviselő-testület, az elnök és a képviselő-testület által létrehozott további szervek szervezési és adminisztratív jellegű ügyeit az önkormányzati megye alkalmazottaiból álló hivatal látja el.

(2) A hivatal belső szervezeti felépítését, az alkalmazottak számát és ezek munkavégzését az elnök által kiadott szervezeti és működési szabályzat rendezi.

(3) A hivatal munkáját a hivatal igazgatója irányítja és szervezi, a hivatal igazgatója az elnöknek felel a tevékenységért.

(4) A hivatal igazgatója tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületi üléseken.

(1) Azon eljárásokban, amelyekben az önkormányzati megye a természetes személyek vagy jogi személyek jogairól dönt, a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályt kell alkalmazni,¹⁹⁾ kivéve, ha a jelen törvény másként rendelkezik.

(2) Az önkormányzati megye területi önkormányzati ügyekben hozott határozatával szemben bíróságon lehet jogorvoslattal élni.²⁰⁾

(3) Az önkormányzati megyének a rá átruházott államigazgatási ügyekben hozott határozatával szembeni jogorvoslati szerv az illetékes központi államigazgatási szerv.

(4) Az önkormányzati megye határozatát nem lehet jogorvoslati eljáráson kívül felülvizsgálni.

(5) Az önkormányzati megye határozatának végrehajtását a hivatal végzi.

A 2001-ben megválasztott képviselő-testület első ülését a kerületi hivatal elöljárója úgy hívja össze, hogy az ülésre legkésőbb a megyei önkormányzati választások eredményének kihirdetésétől számított harmincadik napig kerüljön sor.

(1) Azokban az önkormányzati megyékben, ahol a 2004. június 30-ig érvényes előírások alapján megválasztott főellenőr tevékenykedik, ennek hivatali ideje lejártát követően a jelen törvény szerint kell lebonyolítani az új főellenőr megválasztását.

(2) Azokban az önkormányzati megyékben, ahol nincs megválasztott főellenőr, 2005. január 1-jei határidővel a jelen törvény rendelkezései szerint választanak főellenőrt. Az önkormányzati megye elnöke legkésőbb a választástól számított tizennegyedik napig köteles munkaszerződést kötni a jogérvényesen megválasztott főellenőrrel.

(3) Azon önkormányzati megyékben, ahol van megválasztott főellenőr, a főellenőr javadalmazását 2005. október 1-jei határidővel kell összhangba hozni a jelen törvény rendelkezéseivel.

(4) Az a 2004. június 30-ig érvényes előírások alapján beiktatott főellenőr, aki nem teljesíti a 19.a § (1) bekezdés szerinti iskolai végzettségre vonatkozó feltételeket, továbbra is tisztségében marad. Az ilyen főellenőr legkésőbb 2009. június 30-ig köteles megszerezni a 19.a § (1) bekezdés szerinti iskolai műveltséget, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy tisztségéről e napon lemondott.

(5) Az a főellenőr, aki nem tesz eleget az egyéb vezető beosztású alkalmazottakra vonatkozó kötelességeknek,^18a) vagy nem teljesíti a 19. § (1) bekezdés harmadik mondata szerinti, illetve (2) bekezdése szerinti feltételeket, 2004. október 1-ig köteles ezeknek eleget tenni, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy tisztségéről e napon lemondott.

(6) Annak a főellenőrnek, aki politikai párt vagy mozgalom tagja, 2004. október 1-jei határidővel e tagságát meg kell szüntetnie vagy az e tagság megszüntetésére irányuló, jogi szempontból releváns lépést kell tennie, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy tisztségéről e napon lemondott.

A jelen törvény a 2001-es megyei önkormányzati választások megtartásának napján lép hatályba.

1) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 64. cikkelye

2) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 64a cikkelye

3) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság területi és közigazgatási felosztásáról szóló Tt. 221/1996 számú törvényének 2. §, (2) bekezdése

4) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 67. cikkelyének (2) bekezdése.

5) A Szlovák Köztársaság polgárainak lakhely-bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról szóló Tt. 253/1998 számú törvény 3. §-a. A külföldiek tartózkodásról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 48/2002 számú törvény 34. §-a

6) A Tt. 454/2004 számú törvénnyel módosított Tt. 253/1998 számú törvény 8. §-a.

7) A többször módosított Tt. 48/2002 számú törvény 17. §-a

8) Például a Tt. 215/2004 számú törvénnyel módosított, az állami statisztikáról szóló Tt. 540/2001 számú törvény.

8a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, a lakosság polgári védelméről szóló Tt. 42/1994 számú törvényének 3. §, (1) bekezdése.

9) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatalról szóló, Tt. 39/1993-as számú törvénye, a pénzügyi ellenőrzésről és a belső könyvvizsgálatról és néhány egyéb törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 502/2001 számú törvény, az ügyészségről szóló Tt. 152/2001 számú törvény.

10) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 7. cikkelyének (2) bekezdése és 120. cikkelyének (2) bekezdése.

10a) A Polgári Perrendtartás 250.zfa §, (6) bekezdése.

11) A könyvviteltől szóló Tt. 431/2002 számú, többször módosított törvény.

12) A könyvvizsgálókról és a Szlovák Könyvvizsgálói Kamaráról szóló Tt. 466/2002 számú törvény.

12a) A területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 számú törvény 16. §, (4) bekezdése.

13) Például a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 és Tt. 523/2004 számú törvények.

14) A megyei önkormányzati választásokról és a Polgári Perrendtartás kiegészítéséről szóló Tt. 303/2001 számú törvény.

14a) Az egyes közérdekű munkát végző alkalmazottak javadalmazásáról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 553/2003 számú törvény 1. §, (4) bekezdése.

15) Például a titkos adatok védelméről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Tt. 241/2001 számú törvény 2. és 3. §-ai, a Kereskedelmi Törvénykönyvről szóló Tt. 513/1991 számú törvény 17-20 §-ai, a bankokról szóló többször módosított Tt. 21/1992 számú törvény 38. §-a, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az adók és illetékek kezeléséről és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásairól szóló Tt. 511/1992 számú törvény 23. §-a

16) Az útiköltségek megtérítéséről szóló, többször módosított Tt. 283/2002 számú törvény.

16a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a minimálbérről szóló, többször módosított Tt. 90/1996 számú törvénye.

17a) A közérdek védelméről a köztisztséget ellátó személyek tevékenysége során című, Tt. 357/2004 számú alkotmánytörvény, módosítva a Tt. 545/2005 számú alkotmánytörvénnyel.

18) A petíciós jogról szóló Tt. 85/1990 számú törvény, módosítva a Tt. 242/1998 számú törvénnyel

18a) A közérdekű munka végzéséről szóló Tt. 552/2003 számú törvény.

18b) A pénzügyi ellenőrzésről és a belső könyvvizsgálatról szóló Tt. 502/2001 számú törvény 13.-25. §-ai 

18c) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami vagyon kezeléséről szóló, többször módosított, Tt. 278/1993 számú törvénye.

18d) A Tt. 152/1998 számú panasztörvény.

18e) A petíciós jogról szóló Tt. 85/1990 számú törvény, módosítva a Tt. 242/1998 számú törvénnyel

18f) Például a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 számú törvény.

19) A közigazgatási eljárásról szóló Tt. 71/1967 számú törvény. 

20) A Polgári Perrendtartás 250.l §-a.