Hatályos 2011. július 1-től 2015. június 30-ig (a jogszabály hatályon kívül helyezve a Tt. 180/2014. sz. jogszabályával)
Tt. 564/1992.
Törvény
A NÉPSZAVAZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK MÓDJÁRÓL
Kelt: 1992. november 19.
Tt. 158/1994., hatályos 1994. június 28-tól
Tt. 269/1995., hatályos 1995. december 9-től
Tt. 153/1996., hatályos 1996. május 28-tól
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 192/2007., hatályos 2007. június 1-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta:
ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések
1. §
(1) Jelen törvény a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 93. és 99. cikkelye alapján a népszavazás végrehajtásának módját szabályozza.
(2) A népszavazás kitűzésére a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke tesz javaslatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a népszavazás megtartásáról szóló határozata elfogadása utáni öt napon belül.1)
(3) Ha a népszavazás kihirdetésére petíció alapján kerül sor, az eljárás a petíciós joggyakorlat alapján történik a petíciós törvény és külön jogszabály értelmében.2) A népszavazást indítványozó petíciót a polgárok a Szlovák Köztársaság elnökéhez nyújtják be.
(4) A népszavazáson eldöntendő kérdést, illetve kérdéseket úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmű „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen rájuk válaszolni. A kérdések nem következhetnek egymásból.
1.b §
(1) Nem megengedett a felhívás a népszavazást indítványozó petícióra (a továbbiakban csak „petíció”) és a felkérés a petíció aláírására az állami szervek és a területi önkormányzat épületeiben, az államigazgatás gyakorlása során munkaidőben, valamint ezen épületek közvetlen közelében, sem pedig a fegyveres testületek térségeiben. Az egészségügyi létesítményekben, a szociális szolgáltatások létesítményeiben és a munkahelyeken csak az erre kijelölt térségben és meghatározott időben szabad kérni a petíció támogatását és az aláírást.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése a polgárok azon felhívására is vonatkozik, hogy ne támogassák a petíciót.
1.c §
(1) A köztársasági elnök felülvizsgálja, hogy a petíció tartalma megfelel-e az Alkotmánynak2b) és a külön törvénynek,2c) s hogy tartalmazza-e az előírt feltételeket.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek, a köztársasági elnök elutasítja a népszavazás kihirdetését. Döntéséről értesíti a petíciós bizottság képviselőjét.
2. §
(1) A népszavazás kihirdetésére a Szlovák Köztársaság Törvénytárában megjelent hirdetménnyel kerül sor.
(2) A hirdetményben fel kell tüntetni:
a) kinek a javaslatára kerül sor a népszavazás kihirdetésére, és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozata elfogadásának napját, vagy a polgárok petíciója elfogadásának napját,
b) milyen kérdés vagy kérdések kerülnek döntésre a polgárok elé,
c) a népszavazás megtartásához a körzetek kialakításának határidejét,
d) a népszavazás szervei kialakításának és első ülésének határidejét,
e) a népszavazás megtartásának napját,
f) a népszavazás kihirdetésének napját.
(3) Abban az esetben, ha a népszavazás tárgya terjedelmesebb, és a népszavazásra beterjesztett kérdés közelebbi magyarázatra szorul, ezt a kérdéshez csatolt mellékletben kell feltüntetni; a melléklet a hirdetmény részét képezi a (2) bekezdés értelmében.
4. §
(1) A népszavazásra egész Szlovákia területén egy napon, szombaton kerül sor.
(2) A népszavazásra a meghatározott napon 7.00 és 22.00 óra között kerül sor. Ha a helyi feltételek megkövetelik, a község polgármestere és a város polgármestere, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városrészek polgármestere3) (a továbbiakban csak „polgármester”) határozza meg a szavazás korábbi, legfeljebb két órával korábbi időpontját.
5. §
A népszavazáson a Szlovák Köztársaság minden olyan polgárának joga van részt venni, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló törvény4) (a továbbiakban csak „választási törvény”) értelmében jogosult részt venni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokon (a továbbiakban csak „jogosult polgár”).
6. §
A népszavazásra vonatkozó választójog gyakorlásának akadályoztatására a választási törvény illetékes rendelkezései vonatkoznak.5)
MÁSODIK RÉSZ
A népszavazás körzetei
7. §
(1) A szavazás (18. §) és a szavazatok összeszámolása (21. §) céljára a településeken, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa városrészeiben (a továbbiakban csak „községek”) népszavazási körzetek (a továbbiakban csak „körzetek”) alakulnak.
(2) Ezekben a polgármester jelöli ki a választókörzet területét és a szavazóhelyiséget a népszavazásról szóló hirdetményben meghatározott határidőben [2. § (2) bekezdésének c) pontja].
(3) A körzetek kialakítása esetében a választási törvénynek a választási körzetekről szóló rendelkezései6) érvényesek arányosan, azzal a kitétellel, hogy egy körzet rendszerint 2000 jogosult polgárt foglal magában.
HARMADIK RÉSZ
A népszavazás névjegyzéke és a választói igazolványok
9. §
(1) A népszavazáson való részvételre jogosult polgárok névjegyzékét az egyes körzetekben (a továbbiakban csak „névjegyzék”) a község az állandó választói névjegyzék alapján készíti el. A névjegyzékekről a választási törvénynek a választási névjegyzékekről szóló rendelkezései érvényesek arányosan.7)
(2) A névjegyzéket a község a körzeti népszavazási bizottságnak (a továbbiakban csak „körzeti bizottság”) adja át legkésőbb két órával a szavazás megkezdése előtt.
(3) A körzeti bizottság tagjait titoktartás kötelezi az általuk feldolgozott személyi adatokat illetően.8)
(4) A Szlovák Köztársaság állampolgárát, akinek nincs tartós lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, és aki a népszavazás napján megjelenik a szavazóhelyiségben, a körzeti bizottság utólagosan beírja a névjegyzékbe. A névjegyzékbe való beírását a körzeti bizottság bejegyzi az illető polgár szlovák úti dokumentumába.
10. §
(1) A jogosult polgárnak, aki nem szavazhat majd abban a körzetben, amelynek a jegyzékén szerepel, a község a benyújtott kérelme alapján választói igazolványt ad ki, s kihúzza a névjegyzékből, bejegyezve a választói igazolvány kiadását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérvényt a jogosult polgár személyesen, vagy az általa meghatalmazott személy által nyújtja be a község hivatalos óráiban. A jogosult személy a népszavazás előtt legkésőbb két nappal kérvényezheti a választói igazolvány kiadását. A község a választói igazolványt a kérvény benyújtása napján adja ki. A kiadott választói igazolványokról a község nyilvántartást vezet. A választói igazolványon védjegyeknek kell lenniük.
(3) A választói igazolvány bármelyik más választási körzetben való bejegyzésre feljogosít.
NEGYEDIK RÉSZ
A népszavazás szervei
11. §
Általános rendelkezések
(1) A népszavazás megszervezése és eredményeinek megállapítása céljából a népszavazás szervei (a továbbiakban csak „bizottságok”) alakulnak, amelyek a következők:
a) A Szlovák Köztársaság központi népszavazási bizottsága (a továbbiakban csak „központi bizottság”),
b) a népszavazás kerületi bizottságai (a továbbiakban csak „kerületi bizottság),
c) a népszavazás körzeti bizottságai minden körzet számára (7. §).
(2) A bizottság tagja csak jogosult személy lehet.
(3) A bizottság tagja a következő fogadalom aláírásával veszi fel tisztségét: „Becsületemre fogadom, hogy tisztségemet lelkiismeretesen és pártatlanul fogom ellátni, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya és törvényei szerint járok el.”
(4) A bizottság határozatképes, ha összes tagjának több mint a fele jelen van. A határozat érvényességéhez a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elutasítottnak kell tekinteni.
(5) A bizottság tagjának tisztsége megszűnik a politikai párt, politikai mozgalom vagy politikai pártok, illetve mozgalmak koalíciója (a továbbiakban csak „politikai párt) írásos értesítése kézhez vétele napján, amely az általa delegált tag visszahívásáról szól, vagy az őt delegáló petíciós bizottság visszahívására, vagy a bizottság tagjának a bizottság elnökéhez intézett írásos jelentése alapján, melyben közli lemondását. A bizottság tagjának tisztsége akkor is megszűnik, ha a tag nem teszi le az esküt legkésőbb öt nappal a népszavazás előtt; ez a rendelkezés nem vonatkozik a póttagokra. Ha sor kerül a bizottsági tag tisztségének megszűnésére, a bizottság elnöke berendeli a póttagot. A bizottság törvény szerinti alelnökét tisztsége ellátásában az általa irányított hivatal alkalmazottja helyettesítheti, akit ezzel megbíz.
(6) A központi bizottság és a kerületi bizottság a népszavazás eredményei feldolgozásának előkészítésére és a népszavazás eredményeinek feldolgozására szavazatösszesítő szakcsoportokat hoz létre, amelyek az állami statisztikai szervnek az e célra kirendelt dolgozóiból tevődnek össze. Ezek a dolgozók a (3) bekezdésben foglaltak alapján fogadalmat tesznek, s feladataik teljesítése során az illető bizottság elnökének alárendeltjei lesznek.
12. §
Központi bizottság
(1) A központi bizottságba minden politikai párt, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagja a legutóbbi parlamenti választások alapján, és a petíciós bizottság, ha a népszavazásra petíció alapján kerül sor, a népszavazás kihirdetésében meghatározott határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja] egy tagot és egy póttagot delegál. Utó- és családi nevüket az illető politikai párt és a petíciós bizottság a Szlovák Köztársaság belügyminiszterének jelenti.
(2) Az első ülésen sorsolással határozzák meg, ki lesz az elnöke és az első alelnöke a központi bizottságnak. A sorsolást a központi bizottság legidősebb tagja vezeti le.
(3) A központi bizottság további alelnökei a Szlovák Köztársaság belügyminisztere és a Szlovák Köztársaság Statisztika Hivatalának elnöke.
(4) Az alelnökök a (3) bekezdés értelmében az általuk irányított hivatalból kellő létszámú dolgozót emelnek ki a feladatok ellátására, illetve a szervező és adminisztratív munkákra.
(5) A központi bizottság első ülését a Szlovák Köztársaság belügyminisztere hívja össze a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja].
(6) A központi bizottság
a) felügyeli a jogszabályok betartását a népszavazás előkészítése és lebonyolítása során,
b) dönt a kerületi bizottságok eljárására vonatkozó panaszok ügyében,
c) megállapítja a népszavazás eredményét,
d) a népszavazásról készült jegyzőkönyvet átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának,
e) további feladatokat lát el a népszavazásról szóló törvény és más jogszabályok értelmében.
13. §
Kerületi bizottságok
(1) A kerületi bizottságba a 12. § (1) bekezdése szerinti politikai párt és a petíciós bizottság a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja] egy tagot és egy póttagot delegál. Utó- és családi nevüket az illető politikai párt és a petíciós bizottság a kerületi hivatal elöljárójának jelenti be.
(2) Az első ülésen sorsolással határozzák meg, ki lesz az elnöke és az első alelnöke a kerületi bizottságnak. A sorsolást a kerületi bizottság legidősebb tagja vezeti le.
(3) A kerületi bizottság további alelnöke a kerületi hivatal elöljárója.
(4) A kerületi bizottságoknak legkevesebb 5-tagúaknak kell lenniük. Ha a kerületi bizottság nem az (1) bekezdésben foglaltak módján jön létre, vagy ha tagjainak száma a meghatározott létszám alá csökken, és nincs póttag, a kerületi bizottság hiányzó tagjait a kerületi hivatal elöljárója nevezi ki.
(5) A kerületi bizottság alelnöke a (3) bekezdés értelmében az általa irányított hivatal alkalmazottai közül megfelelő számú dolgozót jelöl ki a feladatok ellátására és a szervezői és adminisztratív munkákra.
(6) A kerületi bizottság első ülését a kerületi hivatal elöljárója hívja össze a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja].
(7) A kerületi bizottság
a) felügyeli a jogszabályok betartását a népszavazás előkészítése és lebonyolítása során,
b) dönt a körzeti bizottságok eljárására vonatkozó panaszok ügyében,
c) felügyeli a népszavazás eredményének megállapítását a körzetekben; joga van a körzeti bizottságoktól magyarázatot vagy egyéb információkat kérni és a megállapított hibákat a körzeti bizottsággal való megegyezés értelmében egyedül elhárítani, vagy felkérni a körzeti bizottságot a hiányosságok elhárítására,
d) megállapítja a szavazás eredményeit,
e) a népszavazásról jegyzőkönyvet készít és átadja azt a központi bizottságnak,
f) további feladatokat lát el a népszavazásról szóló törvény és más jogszabályok értelmében, és további feladatokat lát el, amelyeket a központi bizottság bíz rá.
(8) A kerületi bizottság területe azonos a kerületi hivatal területével.
14. §
Körzeti bizottságok
(1) A körzeti bizottságba a 12. § (1) bekezdése szerinti politikai párt és a petíciós bizottság a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja] egy tagot és egy póttagot delegál. Utó- és családi nevüket az illető politikai párt és a petíciós bizottság a polgármesternek jelenti be.
(2) Az első ülésen sorsolással határozzák meg, ki lesz az elnöke és az első alelnöke a körzeti bizottságnak. A sorsolást a körzeti bizottság legidősebb tagja vezeti le.
(3) A körzeti bizottságnak legkevesebb 5-tagúnak kell lennie. Ha a körzeti bizottság nem az (1) bekezdésben foglaltak módján jön létre, vagy ha tagjainak száma a meghatározott létszám alá csökken, és nincs póttag, a körzeti bizottság hiányzó tagjait a polgármester nevezi ki.
(4) A körzeti bizottság első ülését a polgármester hívja össze a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja].
(5) A szükséges szervezői és adminisztratív munkák elvégzésére a dolgozókat a polgármester jelöli ki.
(6) A körzeti bizottság
a) biztosítja a szavazás rendes lefolyását, felügyeli a szavazólapok rendes leadását, felügyel a rendre a szavazóhelyiségben és közvetlen környezetében,
b) összeszámolja a szavazatokat (21. §),
c) jegyzőkönyvet készít a szavazás lefolyásáról és eredményéről, és átadja azt az illetékes kerületi bizottságnak,
d) további feladatokat lát el a népszavazásról szóló törvény és más jogszabályok értelmében és további feladatokat lát el, amelyeket az illetékes kerületi vagy központi bizottság bíz rá.
ÖTÖDIK RÉSZ
A népszavazás végrehajtása
ELSŐ SZAKASZ
A szavazás előkészítése
15. §
Szavazólapok
(1) A szavazólap kötelezően tünteti fel:
a) a népszavazás napját,
b) a kérdést vagy kérdéseket; ha több kérdés van, sorszámmal kell azokat feltüntetni. Mindegyik kérdés mellett két kis keretet kell feltüntetni, amelyek közül az egyikben az „igen”, a másikban a „nem” szó szerepel,
c) útbaigazítást a szavazás módjáról.
(2) Mindegyik szavazólapot a központi bizottság bélyegzőjének és a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.
(3) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma biztosítja a szavazólapok kinyomtatását és kellő mennyiségű eljuttatását a községekbe.
(4) A község biztosítja, hogy a szavazólapok a népszavazás napján minden körzeti bizottsághoz eljussanak.
(5) A jogosult polgár a szavazólapot a szavazóhelyiségben kapja kézhez a népszavazás napján.
16. §
A jogosult polgárok tájékoztatása
(1) A község a népszavazás előtt legkésőbb 25 nappal minden jogosult, a névjegyzékben bejegyzett polgárnak elküldi az értesítőt, amelyben ismerteti a népszavazás időpontját, a népszavazás körzetét és a helyet, ahol a jogosult polgár szavazhat; az értesítőben felhívja a figyelmet arra a kötelezettségre is, hogy a jogosult polgárnak a szavazás előtt igazolnia kell kilétét személyazonosító igazolvány felmutatásával, amely e törvény értelmében a személyi igazolvány.
(2) A község külön jogszabály értelmében8a) az 1. bekezdésben szereplő értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.
MÁSODIK SZAKASZ
17. §
A népszavazás végrehajtásával összefüggő korlátozások
(1) A népszavazásban feltüntetett kérdésekre vonatkozó közvélemény-kutatások eredményeit legkésőbb három nappal a népszavazás előtt szabad közzétenni.
(2) A bizottságoknak és azok szavazatösszesítő szakcsoportjai dolgozóinak nem szabad tájékoztatniuk a népszavazás lefolyásáról és részleges eredményeiről egészen a népszavazás eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírásáig.
(3) A népszavazás napján tilos a szavazás felmérési eredményeinek közzététele egészen a szavazás lezárásáig.
(4) A népszavazás folyamán tilos a szavazás bizonyos módjáról való meggyőzés gyakorlása az épületekben, ahol a körzeti bizottságok székelnek, és azok közvetlen környezetében.
HARMADIK SZAKASZ
Szavazás
18. §
(1) A jogosult polgár személyesen szavaz; a helyettesítés nem megengedett.
(2) A jogosult polgár a szavazólapon a megfelelő keretben „X” jellel jelöli, hogy a kérdésre „igen”-nel vagy a kérdésre „nem”-mel válaszol. A szavazólapot úgy adja le, hogy ne legyen látható a bejegyzés módja, s bedobja azt a szavazóurnába.
(3) Ha a népszavazásban több kérdés szerepel, a (2) bekezdés mindegyik kérdésre egyaránt vonatkozik.
19. §
(1) A szavazás érvénytelen, ha olyan lapot adnak le, amely nem a szavazólap (15. §).
(2) A szavazólap érvénytelen, ha ketté- vagy több felé tépték, vagy más módon töltötték ki, mint ahogy arról a 18. § (2) bekezdése rendelkezik, vagy másképp módosították, vagy egyáltalán nem módosították.
(3) A szavazás érvényességéről és a szavazólap érvényességéről véglegesen a körzeti bizottság dönt.
20. §
A szavazás előkészítéséről a szavazóhelyiségekben, a szavazólapok módosítására elkülönített térségekről, a szavazás elkezdéséről, a szavazásról, a rend fenntartásáról a szavazóhelyiségben és közvetlen környezetében, a szavazás megszakításáról és befejezéséről a választójogi törvény előírásai rendelkeznek arányosan.10)
HATODIK RÉSZ
A népszavazás eredményeinek megállapítása és kihirdetése
21. §
Szavazatszámlálás a körzeti bizottságban
(1) A szavazóurna felnyitása után a körzeti bizottság kizárja az érvénytelen szavazatokat [19. § (1) bekezdése] és megállapítja:
a) a leadott szavazólapok számát,
b) az érvénytelen szavazólapok számát [19. § (2) bekezdése], amelyeket kizár a további számlálásból,
c) az érvényes szavazólapok számát,
d) minden egyes kérdéshez az „igen” szavazatok számát és a „nem” szavazatok számát.
(2) A szavazatszámlálásra a körzeti bizottságban egyébként a választójogi törvény előírásai vonatkoznak arányosan.11)
22. §
A körzetben való szavazás lefolyásáról és eredményéről szóló jegyzőkönyv
(1) A körzeti bizottság két egyenértékű példányban jegyzőkönyvet készít a körzetben való szavazás eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnöke és tagjai írnak alá. Az aláírás megtagadásának eseteit be kell jegyezni.
(2) A körzeti választási bizottság jegyzőkönyvének a szavazás lefolyásáról és eredményéről tartalmaznia kell:
a) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleg a megszakítását,
b) a körzeti szavazási névjegyzékben szereplő jogosult személyek számát,
c) a jogosult személyek számát, akiknek kiadták a szavazólapokat,
d) a leadott szavazólapok számát,
e) a leadott érvényes és a leadott érvénytelen szavazólapok számát,
f) minden egyes kérdéshez az „igen” szavazatok számát és a „nem” szavazatok számát.
(3) A körzeti bizottság a jegyzőkönyvhöz csatolja a hozzá benyújtott panaszok tartalmáról szóló rövid jelentést és az általa, a panaszok kapcsán elfogadott határozatokról szóló jelentést.
(4) A népszavazás lefolyásáról és eredményéről elkészített jegyzőkönyv mindkét egyenértékű példányának aláírása után a körzeti bizottság elnöke késedelem nélkül kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a kerületi bizottságnak, s megvárja annak utasítását a körzeti bizottság tevékenysége befejezésére vonatkozóan.
(5) A körzeti bizottság lepecsételi a leadott szavazólapokat és a szavazói névjegyzékeket s a többi szavazási dokumentációval együtt megőrzésre átadja a községnek.
23. §
A kerületi bizottság jegyzőkönyve
(1) A kerületi bizottság két egyenértékű példányban jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnökei és tagjai írnak alá. Az aláírás megtagadásának eseteit be kell jegyezni.
(2) A kerületi bizottság a szavazás eredményeit a körzeti bizottságok által benyújtott szavazati jegyzőkönyvek alapján állapítja meg.
(3) A kerületi bizottság jegyzőkönyvének fel kell tüntetnie:
a) a körzetek és körzeti bizottságok számát, amelyek kézbesítették a szavazás lefolyásáról és eredményéről készített jegyzőkönyvet,
b) a jogosult személyek összesített számát, akik a szavazói névjegyzéken szerepelnek,
c) a jogosult személyek összesített számát, akiknek kiadták a szavazólapokat,
d) a leadott szavazólapok összesített számát,
e) a leadott érvényes szavazólapok összesített számát és a leadott érvénytelen szavazólapok összesített számát,
f) minden egyes kérdéshez az „igen” szavazatok összesített számát és a „nem” szavazatok összesített számát.
(4) A kerületi bizottság a jegyzőkönyvhöz csatolja a hozzá benyújtott panaszok tartalmáról szóló rövid jelentést és az általa, a panaszok kapcsán elfogadott határozatokról szóló jelentést, valamint a népszavazás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban előfordult esetleges jogsértésekről szóló jelentést.
(5) A népszavazás lefolyásáról és eredményéről elkészített jegyzőkönyv mindkét egyenértékű példányának aláírása után a kerületi bizottság elnöke késedelem nélkül kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a központi bizottságnak, s megvárja annak utasítását a kerületi bizottság tevékenysége befejezésére vonatkozóan. A többi szavazási dokumentációt megőrzésre átadja a kerületi hivatalnak.
24. §
A központi bizottság jegyzőkönyve
(1) A központi bizottság megvizsgálja a kerületi bizottságok jegyzőkönyveit, és ezek alapján állapítja meg a népszavazás eredményeit.
(2) A központi bizottság két egyenértékű példányban jegyzőkönyvet készít a népszavazás eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnökei és tagjai írnak alá. Az aláírás megtagadásának eseteit be kell jegyezni.
(3) A jegyzőkönyvben a központi bizottság feltünteti:
a) a kerületek és körzetek összesített számát, és a kerületi és körzeti bizottságok számát, amelyek kézbesítették a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyvet,
b) a jogosult személyek összesített számát, akik a szavazói névjegyzéken szerepelnek,
c) a jogosult személyek összesített számát, akiknek kiadták a szavazólapokat,
d) a leadott szavazólapok összesített számát,
e) a leadott érvényes szavazólapok összesített számát és a leadott érvénytelen szavazólapok összesített számát,
f) minden egyes kérdéshez az „igen” szavazatok összesített számát és a „nem” szavazatok összesített számát.
(4) A jegyzőkönyvben a központi bizottság továbbá bejegyzi a hozzá benyújtott panaszok tartalmáról szóló rövid jelentést és az általa, a panaszok kapcsán elfogadott határozatokról szóló jelentést, valamint a népszavazás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban előfordult esetleges jogsértésekről szóló jelentést.
(5) A népszavazás lefolyásáról és eredményéről elkészített jegyzőkönyv mindkét egyenértékű példányának aláírása után a központi bizottság elnöke felesleges késedelem nélkül kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának. A központi bizottság tevékenységét dokumentáló anyagokat megőrzésre átadja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.
(6) A jegyzőkönyv kézbesítése után [(5) bekezdés] felesleges késedelem nélkül a központi bizottság a Szlovák Köztársaság Sajtóirodája által nyilvánosságra hozza a népszavazás eredményeit [(3) bekezdés b), e), f) pontjai].
25. §
A népszavazás eredményének kihirdetése
A népszavazás során elfogadott javaslat kihirdetése12) tartalmazza:
a) a népszavazás végrehajtásának napját,
b) a népszavazás névjegyzékében szereplő jogosult polgárok összesített számát,
c) a jogosult polgárok összesített számát, akik részt vettek a szavazáson,
d) a jogosult polgárok összesített számát, akik a kérdésre vagy kérdésekre „igen”-nel feleltek, a jogosult polgárok összesített számát, akik a kérdésre vagy kérdésekre „nem”-mel feleltek.
e) A megállapítást, hogy melyik javaslat vagy javaslatok kerültek a népszavazáson elfogadásra.
HETEDIK RÉSZ
Intézkedések a népszavazásbiztosítása érdekében
26. §
A kiegészítő eszközök biztosítása
(1) A kiegészítő eszközöket, főleg a szavazóhelyiségeket és a szavazás lebonyolításához szükséges eszközöket a körzeti bizottságok számára a községek biztosítják.
(2) A kerületi bizottságok számára a kiegészítő eszközöket a kerületi hivatalok biztosítják.
27. §
A közhatalmi szervek együttműködése
A közhatalmi szervek kötelesek együttműködni e törvény végrehajtása során.
28. §
A bizottsági tagok igényei
A bizottsági tagok igényeire a választójogi törvénynek a választási bizottságok tagjai igényeire vonatkozó rendelkezései érvényesek.13)
29. §
A népszavazás költségeinek megtérítése
A népszavazás előkészítésével, végrehajtásával és az eredmények megállapításával összefüggő kiadásokat az állami költségvetésből térítik.
29.a §
Intézkedések tétlenség esetén
Ha a község vagy a polgármester tétlenek a törvényből adódó feladatok ellátását illetően, a kerületi elöljáró haladéktalanul biztosítja azok ellátását a község költségére.
30. §
Zárórendelkezések
(1) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma
a) elkészíti a szavazás nyomtatványainak mintáját és biztosítja azok kinyomtatását,
b) irányítja
1. a szavazókörzetek kialakítását,
2. a jegyzékek összeállítását és vezetését,
3. a szavazólapok kiállítását,
4. a szavazóhelyiségek biztosítását és berendezését,
5. a szavazólapok és más szavazási dokumentumok megőrzését.
(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala módszertani útmutatót ad ki az eredmények feldolgozásához.
31. §
Ez a törvény kihirdetése napján, vagyis 1992. december 11-én lép hatályba.
I. Gašparovič, s. k.
V. Mečiar, s. k.
1) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya Tt. 460/1992. számú törvénye 95. cikkelye
2) A Tt. 85/1990. számú petíciós törvénye
2b) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 93. cikkelye
2c) A Tt. 85/1990. számú, a petíciós jogról szóló törvénye 1. § (4) bekezdése
3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, a községi önkormányzatokról szóló törvénye 13. § (1) bekezdése és 24. § (2) bekezdése.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 377/1990. számú, Szlovákia fővárosáról, Pozsonyról szóló többször módosított törvénye
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 401/1990. számú, Kassa városáról szóló többször módosított törvénye
4) A Tt. 333/2204. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló többször módosított törvénye
5) A Tt. 80/1990. számú törvénye 2. § (3) bekezdése
6) A Tt. 333/2004. számú többször módosított törvénye 12 §-a
7) A Tt. 333/2004. számú, a 192/2007 számú törvénnyel módosított törvénye 4.-7. §-ai
8) A Tt. 428/2002. számú, a személyi adatvédelemről szóló törvénye 18. §-a
8a) A Tt. 184/1999. sz., a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról szóló törvény szerint a későbbi előírások értelmében
10) A Tt. 333 /2004. számú törvénye 28.-33. §-ai
11) A Tt. 333/2004. számú törvénye 36. §-a
12) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 98. cikkelye
13) A Tt. 333/2004. számú, a 464/2005. számú törvénnyel módosított törvénye 50. §-a
Časová verzia účinná od 1. júla 2011 do 30. júna 2015 (predpis bol zrušený predpisom 180/2014 Z. z.)
564/1992 Zb.
Zákon
O SPÔSOBE VYKONANIA REFERENDA
z 19. novembra 1992
158/1994 Z. z. s účinnosťou od 28. júna 1994
269/1995 Z. z. s účinnosťou od 9. decembra 1995
153/1996 Z. z. s účinnosťou od 28. mája 1996
515/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
192/2007 Z. z.s účinnosťou od 1. júna 2007
204/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia
§ 1
(1) Tento zákon ustanovuje spôsob vykonania referenda podľa článkov 93 až 99 Ústavy Slovenskej republiky.
(2) Návrh na vyhlásenie referenda predloží predseda Národnej rady Slovenskej republiky do piatich dní od prijatia uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky o jeho uskutočnení.1)
(3) Ak sa má referendum vyhlásiť na základe petície, postupuje sa pri výkone petičného práva podľa tohto zákona a podľa osobitného zákona.2) S petíciou, ktorá žiada vyhlásenie referenda, sa občania obracajú na prezidenta Slovenskej republiky.
(4) Otázka alebo otázky predložené na rozhodnutie v referende musia byť formulované tak, aby na ne bolo možné jednoznačne odpovedať "áno" alebo "nie". Otázky nesmú byť navzájom podmienené.
§ 1b
(1) Nie je prípustné vyzývať na podporu petície za vyhlásenie referenda (ďalej len "petícia") a žiadať o podpis petície v budovách štátnych orgánov a orgánov územnej samosprávy v rámci výkonu štátnej správy v pracovnom čase, ako aj v bezprostrednej blízkosti týchto budov a v priestoroch ozbrojených zborov. V zdravotníckych zariadeniach, v zariadeniach sociálnych služieb a na pracoviskách možno vyzývať na podporu petície a žiadať o podpis iba vo vyhradenom priestore a v určenom čase.
(2) Ustanovenie odseku 1 platí aj na výzvu, aby občania petíciu nepodporili.
§ 1c
(1) Prezident republiky preskúma, či petícia svojím obsahom zodpovedá ústave2b) a osobitnému zákonu2c) a či má predpísané náležitosti.
(2) Ak podmienky uvedené v odseku 1 neboli splnené, prezident republiky vyhlásenie referenda odmietne. O svojom rozhodnutí informuje zástupcu petičného výboru.
§ 2
(1) Referendum sa vyhlasuje oznámením v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(2) V oznámení o vyhlásení referenda sa uvedie:
a) na návrh koho sa referendum vyhlasuje a deň prijatia uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky alebo deň prijatia petície občanov,
b) aká otázka alebo aké otázky sa občanom predkladajú na rozhodnutie,
c) lehota na vytvorenie okrskov na konanie referenda,
d) lehota na vytvorenie orgánov pre referendum a na ich prvé zasadanie,
e) deň konania referenda,
f) deň vyhlásenia referenda.
(3) V prípade, že predmet referenda je obsiahlejší a otázka predložená na referendum potrebuje bližšie vysvetlenie, uvedie sa toto v prílohe otázky; príloha je súčasťou oznámenia podľa odseku 2.
§ 4
(1) Referendum sa koná na celom území Slovenskej republiky v jeden deň v sobotu.
(2) Referendum sa koná v určený deň od 7.00 do 22.00 hodiny. Ak to miestne podmienky vyžadujú, môže starosta obce, primátor mesta, v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a v meste Košice starosta mestskej časti3) (ďalej len "starosta") určiť začiatok hlasovania na skoršiu hodinu, najviac však o dve hodiny.
§ 5
Právo hlasovať v referende má každý občan Slovenskej republiky, ktorý má podľa zákona o voľbách do Národnej rady Slovenskej republiky4) (ďalej len "volebný zákon") právo voliť do Národnej rady Slovenskej republiky (ďalej len "oprávnený občan").
§ 6
Na prekážky vo výkone hlasovacieho práva v referende sa vzťahuje príslušné ustanovenie volebného zákona.5)
DRUHÁ ČASŤ
Okrsky a na konanie referenda
§ 7
(1) Na hlasovanie (§ 18) a na sčítanie hlasov (§ 21) sa vytvárajú v obciach, v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a v meste Košice v mestských častiach (ďalej len "obec") okrsky na konanie referenda (ďalej len "okrsok").
(2) Územie okrsku a miestnosť na hlasovanie v každom z nich určí starosta v lehote určenej v oznámení o vyhlásení referenda [§ 2 ods. 2 písm. c)].
(3) Pre vytváranie okrskov platia primerane ustanovenia volebného zákona o volebných okrskoch6) s tým, že okrsok zahŕňa spravidla 2000 oprávnených občanov.
TRETIA ČASŤ
Zoznamy na hlasovanie v referende a hlasovacie preukazy
§ 9
(1) Zoznamy oprávnených občanov na hlasovanie v referende v jednotlivých okrskoch (ďalej len "zoznam") vyhotoví obec zo stáleho zoznamu voličov. O zoznamoch platia primerane ustanovenia volebného zákona o zoznamoch voličov.7)
(2) Obec odovzdá zoznam okrskovej komisii pre referendum (ďalej len "okrsková komisia") najneskôr dve hodiny pred začatím hlasovania.
(3) Členovia okrskovej komisie sú povinní zachovávať mlčanlivosť o osobných údajoch, ktoré spracúvajú.8)
(4) Občana Slovenskej republiky, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a dostaví sa v deň konania referenda do miestnosti na hlasovanie, dopíše okrsková komisia do zoznamu. Zápis do zoznamu okrsková komisia zaznamená v jeho slovenskom cestovnom doklade.
§ 10
(1) Oprávnenému občanovi, ktorý nebude môcť hlasovať v okrsku, v ktorého zozname je zapísaný, vydá obec na jeho žiadosť hlasovací preukaz a zo zoznamu ho vyčiarkne s poznámkou o vydaní hlasovacieho preukazu.
(2) Žiadosť podľa odseku 1 podáva oprávnený občan osobne alebo prostredníctvom ním splnomocnenej osoby v úradných hodinách obce. Oprávnený občan môže požiadať o vydanie hlasovacieho preukazu najneskôr dva dni pred konaním referenda. Obec vydá hlasovací preukaz v deň podania žiadosti. O vydaných hlasovacích preukazoch vedie obec evidenciu. Tlačivo hlasovacieho preukazu musí mať ochranné prvky.
(3) Hlasovací preukaz oprávňuje na zápis do zoznamu v ktoromkoľvek inom okrsku.
ŠTVRTÁ ČASŤ
Orgány pre referendum
§ 11
Všeobecné ustanovenia
(1) Pre organizáciu referenda a zisťovanie jeho výsledkov sa vytvárajú orgány pre referendum (ďalej len "komisie"), ktorými sú:
a) Ústredná komisia pre referendum Slovenskej republiky (ďalej len "ústredná komisia"),
b) obvodné komisie pre referendum (ďalej len obvodná komisia ),
c) okrskové komisie pre referendum pre každý okrsok (§ 7).
(2) Členom komisie môže byť len oprávnený občan.
(3) Člen komisie sa ujíma svojej funkcie podpísaním sľubu tohto znenia: "Sľubujem na svoju česť, že budem svedomite a nestranne vykonávať svoju funkciu a budem sa pritom riadiť Ústavou Slovenskej republiky a zákonmi.
(4) Komisia je spôsobilá uznášať sa, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jej členov. Uznesenie je prijaté, ak sa zaň vyslovila nadpolovičná väčšina prítomných členov. Ak dôjde k rovnosti hlasov, návrh sa považuje za odmietnutý.
(5) Funkcia člena komisie zaniká dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou, politickým hnutím alebo koalíciou politických strán a politických hnutí (ďalej len "politická strana"), ktorá ho delegovala, alebo petičným výborom, ktorý ho delegoval, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi komisie. Funkcia člena komisie zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr päť dní pred konaním referenda; to sa netýka náhradníkov. Ak dôjde k zániku funkcie člena komisie, predseda komisie povolá náhradníka. Podpredsedu komisie zo zákona môže pri výkone funkcie člena komisie zastupovať zamestnanec ním riadeného úradu, ktorého určí.
(6) Ústredná komisia a obvodná komisia si na prípravu spracovania a na spracovanie výsledkov hlasovania v referende vytvárajú odborné (sumarizačné) útvary zložené z pracovníkov pridelených na tento účel príslušným orgánom štátnej štatistiky. Títo pracovníci skladajú sľub spôsobom a v znení uvedenom v odseku 3 a pri plnení úloh sú podriadení predsedovi príslušnej komisie.
§ 12
Ústredná komisia
(1) Do ústrednej komisie deleguje každá politická strana, ktorá je zastúpená v Národnej rade Slovenskej republiky podľa výsledkov ostatných volieb do Národnej rady Slovenskej republiky a petičný výbor, ak bolo referendum vyhlásené na základe petície, v lehote určenej v oznámení o vyhlásení referenda [§ 2 ods. 2 písm. d)] jedného člena a jedného náhradníka. Ich mená a priezviská oznámi táto politická strana a petičný výbor ministrovi vnútra Slovenskej republiky.
(2) Na prvom zasadnutí určí žreb z členov ústrednej komisie jej predsedu a prvého podpredsedu. Žrebovanie riadi najstarší člen ústrednej komisie.
(3) Ďalšími podpredsedami ústrednej komisie sú minister vnútra Slovenskej republiky a predseda Štatistického úradu Slovenskej republiky.
(4) Podpredsedovia podľa odseku 3 vyčlenia zo zamestnancov úradov, ktoré riadia, potrebný počet pracovníkov na zabezpečenie úloh a pre organizačné a administratívne práce.
(5) Prvé zasadanie ústrednej komisie zvolá minister vnútra Slovenskej republiky v lehote ustanovenej v oznámení o vyhlásení referenda [ § 2 ods. 2 písm. d)].
(6) Ústredná komisia
a) dozerá na dodržiavanie právnych predpisov pri príprave a konaní referenda,
b) rozhoduje o sťažnostiach na postup obvodných komisií,
c) zisťuje výsledky hlasovania v referende,
d) odovzdá zápisnicu o výsledku hlasovania Národnej rade Slovenskej republiky,
e) plní ďalšie úlohy podľa tohto zákona a iných právnych predpisov.
§ 13
Obvodné komisie
(1) Do obvodnej komisie deleguje politická strana a petičný výbor uvedené v § 12 ods. 1 v lehote uvedenej v oznámení o vyhlásení referenda [§ 2 ods. 2 písm. d)] jedného člena a jedného náhradníka. Ich mená a priezviská oznámi táto politická strana a petičný výbor prednostovi obvodného úradu.
(2) Na prvom zasadaní určí žreb z členov obvodnej komisie jej predsedu a prvého podpredsedu. Žrebovanie riadi najstarší člen obvodnej komisie.
(3) Ďalším podpredsedom obvodnej volebnej komisie je prednosta obvodného úradu.
(4) Obvodné komisie musia mať najmenej 5 členov. Ak nie je obvodná komisia takto vytvorená spôsobom uvedeným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod ustanovený počet a nie je náhradník, vymenuje zostávajúcich členov obvodnej komisie prednosta obvodného úradu.
(5) Podpredseda obvodnej komisie podľa odseku 3 vyčlení zo zamestnancov úradu, ktorý riadi, potrebný počet pracovníkov na zabezpečenie úloh a na organizačné a administratívne práce.
(6) Prvé zasadanie obvodnej komisie zvolá prednosta obvodného úradu v lehote ustanovenej v oznámení o vyhlásení referenda [§ 2 ods. 2 písm. d)].
(7) Obvodná komisia
a) dozerá na dodržiavanie právnych predpisov pri príprave a vykonaní referenda,
b) rozhoduje o sťažnostiach na postup okrskových komisií,
c) dozerá na zisťovanie výsledkov hlasovania v okrskoch; je oprávnená vyžadovať od okrskových komisií vysvetlenia alebo iné informácie a môže zistené chyby po dohode s okrskovou komisiou odstrániť sama alebo požiadať okrskovú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila,
d) zisťuje výsledky hlasovania ,
e) vyhotoví a odovzdá zápisnicu o výsledku hlasovania ústrednej komisii,
f) plní ďalšie úlohy podľa tohto zákona a iných právnych predpisov a úlohy, ktoré jej uloží ústredná komisia.
(8) Územný obvod obvodnej komisie je zhodný s územným obvodom obvodného úradu.
§ 14
Okrskové komisie
(1) Do okrskovej komisie deleguje politická strana a petičný výbor uvedené v § 12 ods. 1 v lehote určenej v oznámení o vyhlásení referenda [§ 2 ods. 2 písm. d)] jedného člena a jedného náhradníka. Ich mená a priezviská oznámi táto politická strana a petičný výbor starostovi.
(2) Na prvom zasadaní určí žreb z členov okrskovej komisie jej predsedu a podpredsedu. Žrebovanie riadi najstarší člen komisie.
(3) Okrsková komisia musí mať najmenej 5 členov. Ak okrsková komisia nie je takto vytvorená spôsobom uvedeným v odseku 1, alebo ak sa počet jej členov zníži pod zákonom ustanovený počet a nie je náhradník, vymenuje zostávajúcich členov starosta.
(4) Prvé zasadanie okrskovej komisie zvolá starosta v lehote uvedenej v oznámení o vyhlásení referenda [§ 2 ods. 2 písm. d)].
(5) Pracovníkom pre potrebné organizačné a administratívne práce zabezpečí starosta.
(6) Okrsková komisia
a) zabezpečuje riadny priebeh hlasovania, najmä dozerá na správne odovzdanie hlasovacích lístkov a dbá o poriadok v miestnosti na hlasovanie a v jej bezprostrednom okolí,
b) vykonáva sčítanie hlasov (§ 21),
c) vyhotoví a odovzdá zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania príslušnej obvodnej komisii,
d) plní ďalšie úlohy podľa tohto zákona a iných právnych predpisov a úlohy, ktoré jej uloží príslušná obvodná alebo ústredná komisia.
PIATA ČASŤ
Konanie referenda
PRVÝ ODDIEL
Príprava hlasovania
§ 15
Hlasovacie lístky
(1) Na hlasovacom lístku musí byť uvedené:
a) deň konania referenda,
b) otázka alebo otázky; ak je viac otázok, označia sa poradovými číslami. Pri každej otázke sa vytlačia dva rámčeky, z ktorých jeden je nadpísaný slovom "áno" a druhý slovom "nie",
c) poučenie o spôsobe hlasovania.
(2) Každý hlasovací lístok musí byť opatrený odtlačkom pečiatky ústrednej komisie a odtlačkom úradnej pečiatky obce.
(3) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky zabezpečí, aby sa hlasovacie lístky vytlačili a v potrebnom množstve doručili obci.
(4) Obec zabezpečí, aby boli hlasovacie lístky doručené v deň konania referenda všetkým okrskovým komisiám.
(5) Oprávnený občan dostane hlasovací lístok v miestnosti na hlasovanie v deň konania referenda.
§ 16
Informovanie oprávnených občanov
(1) Obec najneskôr 25 dní pred konaním referenda zašle každému oprávnenému občanovi zapísanému v zozname oznámenie, v ktorom uvedie čas konania referenda, okrsok na konanie referenda a miesto, kde môže oprávnený občan hlasovať; v oznámení upozorní aj na povinnosť preukázať sa preukazom totožnosti, ktorým je na účely tohto zákona občiansky preukaz.
(2) Obec podľa osobitného predpisu8a) zašle oznámenie podľa odseku 1 v štátnom jazyku a v jazyku národnostnej menšiny.
DRUHÝ ODDIEL
§ 17
Obmedzenia súvisiace s konaním referenda
(1) Zverejňovať výsledky prieskumov verejnej mienky, ktoré sa týkajú otázok predložených v referende, možno najneskôr tri dni predo dňom konania referenda.
(2) Komisie a pracovníci ich odborných (sumarizačných) útvarov nesmú poskytovať informácie o priebehu a čiastkových výsledkoch hlasovania až do podpísania zápisnice o výsledku hlasovania.
(3) V deň konania referenda je až do skončenia hlasovania zakázané zverejňovať výsledky prieskumov hlasovania.
(4) Počas konania referenda je zakázané presviedčanie za určitý spôsob hlasovania v budovách, kde sídlia okrskové komisie, a v ich bezprostrednom okolí.
TRETÍ ODDIEL
Hlasovanie
§ 18
(1) Oprávnený občan hlasuje osobne; zastúpenie nie je prípustné.
(2) Oprávnený občan na hlasovacom lístku v príslušnom rámčeku značkou "X" vyznačí, že na otázku odpovedá "áno" alebo že na otázku odpovedá "nie". Hlasovací lístok oprávnený občan preloží tak, aby nebol viditeľný spôsob jeho úpravy, a vloží ho do schránky na hlasovanie.
(3) Ak sa v referende rozhoduje o viacerých otázkach, platí ustanovenie odseku 2 pre každú z týchto otázok samostatne.
§ 19
(1) Hlasovanie je neplatné, ak bola odovzdaná písomnosť, ktorá nie je hlasovacím lístkom (§ 15).
(2) Hlasovací lístok je neplatný, ak je pretrhnutý na dve alebo viac častí alebo ak je vyplnený iným spôsobom, než ako je ustanovené v § 18 ods. 2, alebo je inak upravený alebo nie je upravený vôbec.
(3) O platnosti hlasovania a o platnosti hlasovacieho lístka s konečnou platnosťou rozhoduje okrsková komisia.
§ 20
O prípravách v miestnosti na hlasovanie, priestoroch na úpravu hlasovacích lístkov, začatí hlasovania, hlasovaní, poriadku v miestnosti na hlasovanie a v jej bezprostrednom okolí, prerušení hlasovaní a ukončení hlasovania platia inak primerane ustanovenia volebného zákona.10)
ŠIESTA ČASŤ
Zistenie a vyhlásenie výsledkov referenda
§ 21
Sčítanie hlasov okrskovou komisiou
(1) Po otvorení schránky na hlasovanie vylúči okrsková komisia prípady neplatného hlasovania (§ 19 ods. 1) a zistí:
a) celkový počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
b) počet neplatných hlasovacích lístkov (§ 19 ods. 2), ktoré vylúči z ďalšieho sčítania,
c) počet platných hlasovacích lístkov,
d) počet hlasov "áno" a počet hlasov "nie" ku každej jednotlivej otázke.
(2) Inak pre postup pri sčítaní hlasov okrskovou komisiou platia primerane ustanovenia volebného zákona o sčítaní hlasov okrskovou volebnou komisiou.11)
§ 22
Zápisnica o priebehu a výsledku hlasovania v okrsku
(1) Okrsková komisia vyhotoví vo dvoch rovnopisoch zápisnicu o priebehu hlasovania v okrsku, ktorú podpíšu predseda, podpredseda a ostatní členovia komisie. Dôvody prípadného odmietnutia podpisu sa poznamenajú.
(2) V zápisnici okrskovej komisie o priebehu a výsledku hlasovania musí byť uvedené:
a) čas začatia a ukončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) počet oprávnených občanov zapísaných v okrsku do zoznamu na hlasovanie,
c) počet oprávnených občanov, ktorým sa vydali hlasovacie lístky,
d) počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
e) počet odovzdaných platných a počet odovzdaných neplatných hlasovacích lístkov,
f) počet hlasov "áno" a počet hlasov "nie" ku každej jednotlivej otázke.
(3) K zápisnici okrsková komisia priloží stručnú správu o obsahu sťažností, ktoré sa jej podali, a uzneseniach, ktoré k nim prijala.
(4) Po podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania predseda okrskovej komisie jedno vyhotovenie zápisnice odovzdá bez meškania obvodnej komisii a vyčká na jej pokyn na ukončenie činnosti okrskovej komisie.
(5) Okrsková komisia zapečatí odovzdané hlasovacie lístky a zoznamy na hlasovanie a odovzdá ich spolu s ostatnými dokladmi o hlasovaní do úschovy obci.
§ 23
Zápisnica obvodnej komisie
(1) Obvodná komisia vyhotoví v dvoch rovnopisoch zápisnicu o výsledku hlasovania, ktorú podpíšu predseda, podpredsedovia a ostatní členovia komisie. Dôvody prípadného odmietnutia podpisu sa poznamenajú.
(2) Obvodná komisia zisťuje výsledky hlasovania na základe zápisníc o priebehu a výsledku hlasovania odovzdaných okrskovými komisiami.
(3) V zápisnici obvodnej komisie musí byť uvedené:
a) počet okrskov a počet okrskových komisií, ktoré zaslali zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania,
b) celkový počet oprávnených občanov zapísaných v zoznamoch na hlasovanie,
c) celkový počet oprávnených občanov, ktorým sa vydali hlasovacie lístky,
d) celkový počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
e) celkový počet odovzdaných platných hlasovacích lístkov a celkový počet odovzdaných neplatných hlasovacích lístkov,
f) celkový počet hlasov "áno" a celkový počet hlasov "nie" ku každej jednotlivej otázke.
(4) K zápisnici obvodná komisia priloží stručnú správu o obsahu sťažnosti, ktoré sa jej podali, a uzneseniach, ktoré k nim prijala, ako aj o prípadoch porušenia právnych predpisov pri príprave a vykonávaní referenda.
(5) Po podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o výsledku hlasovania odovzdá predseda obvodnej komisie jeden rovnopis zápisnice bez meškania ústrednej komisii a vyčká na jej pokyn na ukončenie činnosti obvodnej komisie. Ostatné doklady o hlasovaní odovzdá do úschovy obvodnému úradu.
§ 24
Zápisnica ústrednej komisie
(1) Ústredná komisia preskúma zápisnice obvodných komisií a na ich základe zisťuje výsledky hlasovania v referende.
(2) Ústredná komisia vyhotoví vo dvoch rovnopisoch zápisnicu o výsledku hlasovania v referende, ktorú podpíše predseda, podpredsedovia a ostatní členovia ústrednej komisie. Dôvody prípadného odmietnutia podpisu sa poznamenajú.
(3) V zápisnici ústredná komisia uvedie:
a) celkový počet okresov a okrskov a počet okrskových a obvodných komisií, ktoré odovzdali zápisnicu o výsledku hlasovania,
b) celkový počet oprávnených občanov zapísaných v zoznamoch na hlasovanie v referende,
c) celkový počet oprávnených občanov, ktorým sa vydali hlasovacie lístky,
d) celkový počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
e) celkový počet odovzdaných platných hlasovacích lístkov a celkový počet odovzdaných neplatných hlasovacích lístkov,
f) celkový počet hlasov "áno" a celkový počet hlasov "nie" ku každej jednotlivej otázke.
(4) V zápisnici ústredná komisia ďalej uvedie stručný obsah sťažností, ktoré sa jej podali, a uznesení, ktoré k nim prijala, ako aj prípady porušenia právnych predpisov pri príprave a vykonávaní referenda.
(5) Po podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o výsledku hlasovania v referende odovzdá predseda ústrednej komisie jeden rovnopis zápisnice bez zbytočného odkladu Národnej rade Slovenskej republiky. Dokumentáciu o činnosti ústrednej komisie odovzdá jej predseda do úschovy Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky.
(6) Bez zbytočného odkladu po odovzdaní zápisnice (odsek 5) zverejní ústredná komisia prostredníctvom Tlačovej agentúry Slovenskej republiky výsledky hlasovania v referende [odsek 3 písm. b), e), f)].
§ 25
Vyhlásenie výsledku referenda
Vyhlásenie návrhu prijatého v referende12) obsahuje:
a) deň konania referenda,
b) celkový počet oprávnených občanov zapísaných v zoznamoch na hlasovanie v referende,
c) celkový počet oprávnených občanov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) celkový počet oprávnených občanov, ktorí na otázku alebo otázky odpovedali "áno", a celkový počet oprávnených občanov, ktorí na otázku alebo otázky odpovedali "nie",
e) konštatovanie, ktorý návrh alebo návrhy boli v referende prijaté.
SIEDMA ČASŤ
Opatrenia na zabezpečenie referenda
§ 26
Obstaranie pomocných prostriedkov
(1) Pomocné prostriedky, najmä miestnosti na hlasovanie a potreby na vykonanie hlasovania zabezpečia pre okrskové komisie obce.
(2) Pre obvodné komisie zabezpečia pomocné prostriedky obvodné úrady.
§ 27
Spolupráca orgánov verejnej moci
Orgány verejnej moci sú povinné spolupracovať pri vykonávaní tohto zákona.
§ 28
Nároky členov komisií
O nárokoch členov komisií platia obdobne ustanovenia volebného zákona o nárokoch členov volebných komisií.13)
§ 29
Úhrada výdavkov spojených s referendom
Výdavky spojené s prípravou, vykonaním a zisťovaním výsledkov referenda sa uhrádzajú zo štátneho rozpočtu.
§ 29a
Opatrenie proti nečinnosti
Ak obec alebo starosta sú nečinní v plnení úloh podľa tohto zákona, bezodkladne zabezpečí ich splnenie prednosta obvodného úradu na náklady obce.
§ 30
Záverečné ustanovenie
(1) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky
a) vyhotoví vzory tlačív na hlasovanie a zabezpečí ich vytlačenie,
b) usmerňuje
1. vytváranie okrskov na hlasovanie,
2. zostavovanie a vedenie zoznamov,
3. vystavovanie hlasovacích lístkov,
4. zabezpečovanie a vybavovanie miestností na hlasovanie,
5. úschovu hlasovacích lístkov a iných dokladov o hlasovaní.
(2) Štatistický úrad Slovenskej republiky vydá metodiku spracovania výsledkov hlasovania.
§ 31
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.
I. Gašparovič v.r.
V. Mečiar v.r.
1) Čl. 95 Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb.
2) Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve.
2b) Čl.93 Ústavy Slovenskej republiky.
2c) § 1 ods. 4 zákona č. 85/1990 Zb. o petičnom práve.
3) § 13 ods. 1 a § 24 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
§ 17 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
§ 15 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. o meste Košice v znení neskorších predpisov.
4) Zákon č. 333/2004 Z. z. o voľbách do Národnej rady Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
5) § 2 ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 80/1990 Zb.
6) § 12 zákona č. 333/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7) § 4 až 7 zákona č. 333/2004 Z. z. v znení zákona č. 192/2007 Z. z.
8) § 18 zákona č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov.
8a) Zákon č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín v znení neskorších predpisov.
10) § 28 až 33 zákona č. 333/2004 Z. z.
11) § 36 zákona č. 333/2004 Z. z.
12) Článok 98 Ústavy Slovenskej republiky
13) § 50 zákona č. 333/2004 Z. z. v znení zákona č. 464/2005 Z. z.
