+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o štátnej správe v školstve a školskej samospráve
Zákon o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov (464/2013)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 04.12.2013
Platnosť od: 21.12.2013
Účinnosť od: 01.01.2014
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2004   596/2003
Hatályos 2014. január 1-től 2014. február 28-ig

Tt. 596/2003.

Törvény
AZ OKTATÁSÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁSRÓL ÉS AZ ISKOLAI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2003. november 5.


Módosítás:
Tt. 365/2004., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 564/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 5/2005., hatályos 2005. február 1-től
Tt. 475/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 279/2006., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 689/2006., hatályos 2007. január 1-től
Tt. 245/2008., hatályos 2008. szeptember 1-től
Tt. 462/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 214/2009., hatályos 2009. június 4-től
Tt. 179/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 184/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 179/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 38/2011., hatályos 2011.március 1-től
Tt. 325/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 345/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 312/2013., hatályos 2013. november 1-től
Tt. 464/2013., hatályos 2014. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el: 


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Bevezető rendelkezések

1. §
Alapvető rendelkezések
A jelen törvény az oktatásügyi államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, az önkormányzati kerületek és az iskolai önkormányzati szervek hatásköreit, szervezeti felépítését és feladatait szabályozza, valamint meghatározza az oktatásügyi államigazgatási és az iskolai önkormányzati feladatok végrehajtása során őket megillető hatásköröket, továbbá a hálózat, az oktatási intézmények, a Szlovák Köztársaság gyakorlati oktatási központjai és a gyakorlati oktatási munkahelyei (a továbbiakban: „a hálózat“) kiépítésénél őket megillető hatásköröket, továbbá a hálózatba történő besorolásnál, az onnan való törlésnél, az abban eszközölt változtatásoknál őket megillető hatásköröket, illetve az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és a gyakorlati oktatási munkahelyek létrehozása és megszüntetése során őket megillető hatásköröket. 

2. §
Az oktatásügyi államigazgatási és az iskolai önkormányzati hatáskörök gyakorlása
(1) Az oktatásügyi államigazgatási hatásköröket a jelen törvény szerinti iskolák1) és oktatási intézmények2) esetében a következők gyakorolják:
a) az iskola, vagy az oktatási intézmény igazgatója (a továbbiakban: „az igazgató“),
b) a község,
c) az önkormányzati kerület,
d) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal,
e) az Állami Tanfelügyelet,
f) a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma (a továbbiakban: „a minisztérium“)
g) egyéb központi államigazgatási szervek, ha külön jogszabály így rendelkezik.3)
(2) A jelen törvény szerinti iskolák esetében az önkormányzati hatásköröket a következők gyakorolják:
a) az iskolatanács vagy az oktatási intézmény tanácsa (a továbbiakban: „az iskolatanács“),
b) a helyi oktatási tanács,
c) a területi oktatási tanács,
d) az iskolai diáktanács (26. §).


MÁSODIK RÉSZ
Az iskola igazgatója és az oktatási intézmény igazgatója

3. §
Az iskola igazgatójának vagy az oktatási intézmény igazgatójának kinevezése és leváltása
(1) Az iskola igazgatóját határozott hivatali időre az iskola vagy az oktatási intézmény alapítója (a továbbiakban: „az alapító“) nevezi ki, illetve váltja le.
(2) Az alapító az igazgatót az iskolatanács javaslatára ötéves hivatali időre nevezi ki, mégpedig a javaslat előterjesztését követő 30 naptári napon belül. Az iskolatanács az iskola igazgatójának személyére vonatkozó javaslatát a 4. § szerinti pályázati eljárás eredménye alapján teszi meg, kivéve azon jelölt esetét, akit a (7) bek. a)-c) és e) pontjai, illetve a (8) bek. c) pontja alapján váltottak le. Ha a jelen törvény (12) bekezdése másként nem rendelkezik, az iskolatanács javaslata kötelező érvényű az alapító számára.
(3) Az alapító az iskola igazgatójának kinevezésével egyidejűleg külön előírás szerinti feltételekről,4) a hivatali időre vonatkozóan munkaszerződésben állapodik meg az iskola igazgatójával, bérezését külön előírásban foglaltak5) szerint állapítja meg.
(4) Az olyan iskola vagy oktatási intézmény esetében, amelynél nem hoznak létre iskolatanácsot, vagy az iskolatanács meghatározott határidőn belül nem intézkedik (4. §, (4) bek.), vagy ha az iskolatanács az alapítónak két olyan egymást követő pályázati eljárás után sem tett javaslatot jelöltre, amelyeken legalább egy olyan jelölt részt vett, aki teljesítette az (5) bek. szerinti szakmai feltételeket, az alapító az iskola vagy az oktatási intézmény igazgatóját külön rendelkezések szerint nevezi ki.6) A 19. §, (2) bek., d) és e) pontjai szerinti alapító ugyanígy jár el.
(5) Az iskolai étkeztetési intézmény igazgatójának és az iskolai szolgáltató központ igazgatójának kivételével, az iskola igazgatójának vagy az oktatási intézmény igazgatójának eleget kell tennie a külön jogszabály szerinti feltételeknek8) és a pályázati eljárás lefolytatásának napján legalább ötéves pedagógiai gyakorlattal vagy legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
(6) A jogviszonyokban saját nevében részt vevő és a jogviszonyokból származó felelősséget viselő (a továbbiakban: „jogi személy“) iskola vagy oktatási intézmény igazgatója, az iskola vagy az oktatási intézmény alkalmazottja.
(7) Az alapító az igazgatót leváltja:
a) ha szándékos bűncselekményért jogerősen elítélték,
b) ha megszegte a külön rendelkezések szerinti9) kötelességeit és korlátozásokat,
c) ha az általános érvényű törvényi rendelkezéseket10) súlyosan megszegte, vagy
d) ha az iskolát vagy az oktatási intézményt megszüntetik,
e) a tanfelügyelő javaslata alapján [12. §, (3) bek., f) pont].
(8) Az alapító az igazgatót a következő esetekben is leválthatja:
a) ha azt az iskolatanács javasolja [24. §, (5) bek., c) pont],
b) ha a külön jogszabály szerinti határidőn belül11) nem végzi el a tisztség ellátásával kapcsolatos képzést vagy a tisztség ellátásával kapcsolatos innovációs képzést,
c) a Szlovák Köztársaság oktatásügyi miniszterének javaslatára (a továbbiakban: „a miniszter“), ha súlyos hiányosságokat állapítanak meg [14. §, (6) bek., j) és l) pontok]; egészségügyi középiskola igazgatójának esetében a Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere javaslatára.
(9) Ha az alapító az igazgatót a (7) bek., b), c) pontja és a (8) bek., b), c) pontja alapján váltja le, ki kell kérni az illetékes iskolatanács véleményét. Ha az adott iskolatanács a véleménynyilvánításra vonatkozó kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül az alapítónak nem terjeszti elő álláspontját, az alapító az illetékes iskolatanács véleménynyilvánítása nélkül is leválthatja az igazgatót.
(10) Ha az alapító az igazgatót a (7) bek. a)-c) és e) pontjai, illetve (8) bekezdése alapján váltja le, az alapító az új igazgató kinevezéséig az iskola vagy oktatási intézmény pedagógiai alkalmazottját külön jogszabályban foglaltak szerint12) bízza meg az iskola vezetésével. 
(11) Az olyan iskola vagy oktatási intézmény esetében, amelynek alapítója a 2. §, (1) bek., b)-d) pontjai szerinti szerv, az igazgató kinevezésénél és leváltásánál a község polgármestere, a kerület elnöke vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal vezetője jár el az alapító nevében. Az igazgató kinevezésére vagy leváltására nem vonatkozik külön rendelkezés.13)
(12) Az egyházi iskola alapítója vagy a magániskola alapítója az igazgatót az iskolatanács javaslata alapján nevezi ki. Az iskolatanács az iskola igazgatójának személyére vonatkozó javaslatát nyilvános pályázati eljárás (4. §) alapján teszi meg. Ha az alapító a javasolt személyt nem fogadja el, az iskolatanácsot új személyre vonatkozó javaslat megtételére kéri fel. Ha az egyházi iskola iskolatanácsa a második pályázati eljárást követően olyan személy igazgatói kinevezésére tesz javaslatot, aki nem teljesíti az alapítónak az iskola nevelési irányultságával kapcsolatos elvárásait,13a) az iskolaigazgatót az alapító nevezi ki.
(13) A hivatali idő meghosszabbodik azzal az idővel, amíg az igazgatói tisztség ellátása közhivatal ellátása, szülési szabadság vagy gyermekgondozási szabadság vagy hat hónapot meghaladó hosszútávú munkaképtelenség miatt fel van függesztve. A hivatali idő az első mondatban megjelölt munkavégzési akadály fennállásának a hivatali idő kitöltéséig terjedő idejével hosszabbodik meg, de legfeljebb négy évvel.
(14) Az alapító, miután egyeztetett az iskolatanáccsal (ha létrehozták), pályázati eljárás nélkül olyan igazgatót nevez ki az igazgatói tisztségnek a (13) bekezdés szerinti okok miatti felfüggesztésének idejére, aki teljesíti a külön jogszabály szerinti11) szakképzettségi feltételeket.

4. §
Pályázati eljárás
(1) Az alapító az igazgatói tisztség betöltésére vonatkozó pályázatot a külön jogszabályban meghatározott6) módon hirdeti meg. Az igazgatói tisztség betöltésére vonatkozó pályázati eljárásról szóló közlemény a külön rendelkezésben meghatározott feltételeken13b) kívül tartalmazza az iskola vagy oktatási intézmény fejlesztési koncepciójavaslatának benyújtására vonatkozó követelményt is.
(2) Az igazgatói tisztség betöltésére vonatkozó pályázat bíráló bizottsága az iskolatanács. A pályázati eljárás megszervezése és a jelöltek szakképzettségi alkalmasságának elbírálása az alapító feladata.
(3) A 6.§, (1) bek. szerint alapított alapiskolák iskolatanácsa felszólítja az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatalt és az Állami Tanfelügyeletet, hogy a pályázati eljárás lebonyolításának céljaira delegáljanak képviselőket az iskolatanácsba, rendes szavazati joggal. A 9.§, (1) bek. szerint alapított középiskolák iskolatanácsa az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatalt, az Állami Tanfelügyeletet és az önkormányzati kerület egy delegált képviselőjét szólítja fel ugyanerre, rendes szavazati joggal; a 9.§, (1) bek. szerint alapított egészségügyi középiskolák esetében a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának delegált képviselőjét kell meghívni.
(4) Az iskolatanács a pályázat alapján tett, az igazgató kinevezésére vonatkozó javaslatát legkésőbb a pályázat meghirdetéstől számított második hónap végéig nyújtja be. 
(5) Ha jelen törvény másként nem rendelkezik, az igazgatói pályázatokra és az igazgatók kinevezésére külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak.14)

5. §
(1) Az iskolát és az oktatási intézményt az igazgató irányítja.
(2) Az igazgató felel
a) az általa irányított iskola részére megállapított állami oktatási program betartásáért,
b) az iskolai oktatási program és nevelési program kidolgozásáért és betartásáért,
c) a pedagógiai alkalmazottak továbbképzésére vonatkozó éves terv kidolgozásáért és betartásáért,
d) az iskola vagy oktatási intézmény tevékenységének tárgyával összefüggő általános érvényű jogszabályok betartásáért,
e) a pedagógiai és szakvégzettségű alkalmazottak éves kiértékeléséért,
f) az iskolában vagy oktatási intézményben folyó nevelési-oktatási munka színvonaláért,
g) az iskola vagy oktatási intézmény tevékenységét biztosítani hivatott költségvetésért, finanszírozásért15) és a pénzeszközök hatékony felhasználásáért,
h) az iskola vagy oktatási intézmény kezelésében vagy tulajdonában lévő vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodásért.
(3) Az iskola igazgatója első fokú államigazgatási hatásköröket gyakorol. Az iskola igazgatója dönt
a) a tanuló iskolába való felvételéről,
b) a tanuló tankötelezettsége teljesítése kezdő időpontjának elhalasztásáról,
c) a tanuló tankötelezettsége teljesítésének utólagos elhalasztásáról,
d) a tanuló tankötelezettsége alóli felmentéséről,
e) a tanuló egyes tantárgyak vagy azok egyes részei tanulása alól való felmentéséről,
f) a tankötelezettség Szlovák Köztársaság területén kívüli teljesítéséről,
g) nevelő jellegű intézkedések alkalmazásáról,
h) a bizottság előtti vizsgatétel engedélyezéséről,
i) az egyes tantárgyakból való vizsgatételéről akkor, ha a tanuló nem az adott iskola tanulója,
j) a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a törvényes képviselő az iskola vagy az oktatási intézmény által a tanuló részére nyújtott ellátást részlegesen téríti,16)
k) a tanuló egyéni oktatásáról,
l) a tanulónak a más állam által létrehozott, a Szlovák Köztársaság területén működő iskolában való oktatásáról, az idegen állam külképviseletének beleegyezésével,
m) a tanuló külföldön való egyéni oktatásáról,
n) a tanuló egyéni tanrend szerinti oktatásának engedélyezéséről.
(4) A középiskola igazgatója első fokú államigazgatási hatásköröket gyakorol. Az iskola igazgatója dönt
a) a tanuló középiskolába való felvételéről,17)
d) a tanuló iskolai bejárás alóli felmentéséről,
c) a tanuló egyes tantárgyak vagy azok egyes részei tanulása alóli felmentéséről,
d) a tanuló egyéni tanrend szerinti oktatásának engedélyezéséről,
e) a tanulmányok egy részének az azonos típusú külföldi iskolában való abszolválásának engedélyezéséről,
f) a tanulmányok megszakításáról,
g) a tanulmányi vagy képzési szak megváltoztatásának engedélyezéséről,
h) a tanuló alapiskolába való átsorolásáról a tankötelezettség teljesítésének ideje alatt,
i) az évismétlés engedélyezéséről,
j) nevelő jellegű intézkedések alkalmazásáról,
k) a bizottság előtti vizsgatétel engedélyezéséről,
l) az ösztöndíj odaítéléséről,
m) a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a törvényes képviselő az iskola vagy az oktatási intézmény által a tanuló részére nyújtott ellátást részlegesen téríti (35. §),
n) az idegen nyelvi érettségi vizsgát pótló vizsga elismeréséről,
o) a tanuló egyéni tanrend szerinti oktatásáról,
p) a tanulónak a más állam által létrehozott, a Szlovák Köztársaság területén működő iskolában való oktatásáról, az idegen állam külképviseletének beleegyezésével.
(5) A művészeti alapiskola igazgatója dönt
a) a felvételiző tanulmányokra való felvételéről és besorolásáról,
b) a tanulmányok megszakításáról,
c) a felsőbb évfolyamba való továbblépés engedélyezéséről,
d) a tanulmányok idő előtti befejezéséről,
e) az évfolyamismétlés engedélyezéséről,
f) a pótvizsga letételének engedélyezéséről,
g) a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a törvényes képviselő a tanulmányok költségeit részlegesen téríti.18)
(6) Az oktatási intézmény igazgatója dönt
a) a tanuló oktatási intézménybe való felvételéről,
b) a nevelő jellegű intézkedések alkalmazásáról,
c) a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a törvényes képviselő az iskola vagy az oktatási intézmény által a tanuló részére nyújtott ellátás költségeit részlegesen téríti (35. §),
d) a további intézkedésekről, ha ezt külön rendelkezés írja elő.2)
(7) Az igazgató az alapítónak jóváhagyás céljából, az iskolatanácsnak véleményezésre nyújtja be
a) a felvehető tanulók létszámára vonatkozó javaslatait és az osztályok számára vonatkozó javaslatait,
b) a tanulmányi vagy képzési szakok bevezetésére és azok céljaira vonatkozó javaslatát, 
c) az iskolai oktatási programra és a nevelési programra vonatkozó javaslatát,
d) a költségvetésre vonatkozó javaslatát,
e) az iskola vagy iskolai intézmény által folytatott vállalkozói tevékenységre vonatkozó javaslatát,
f) a nevelési-oktatási tevékenységről, ennek eredményeiről és feltételeiről szóló jelentést (14. §, (5) bek., d) pont),
g) az iskola vagy oktatási intézmény gazdálkodásáról szóló jelentést,
h) az iskola vagy oktatási intézmény legkevesebb két évre szóló fejlesztési koncepcióját és ennek évenkénti kiértékelését,
i) a nevelési-oktatási folyamat pedagógiai-szerve-zési és anyagi-műszaki biztosítására vonatkozó információkat.
(8) A (7) bek., f) pontja szerinti jelentéssel szembeni kifogások megalapozottságát az Állami Tanfelügyelet ítéli meg.
(9) Az igazgató és a többi vezető pedagógiai alkalmazott külön jogszabályban11) meghatározott határidőn belül köteles elvégezni a tisztség ellátásával kapcsolatos képzést.19)
(10) Az igazgató és a többi vezető pedagógiai alkalmazott köteles jelenteni a helyi önkormányzatnak, ha a tizenötödik életévét be nem töltött kiskorú vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú alkoholt vagy más függőséget okozó szert fogyaszt. 
(11) Ha a gyermek törvényes képviselője nem törődik gyermeke iskolai tankötelezettségének rendes teljesítésével,20) az igazgató e körülményt jelenti az illetékes államigazgatási szervnek és a gyermek törvényes képviselője állandó lakhelye szerint illetékes helyi önkormányzatnak.
(12) A gyermek törvényes képviselője főként akkor nem törődik gyermeke iskolai tankötelezettségének rendes teljesítésével, ha a gyermeket tankötelezettsége teljesítésének céljából nem íratja be az iskolába, vagy ha a gyermek egy hónapon belül több mint 15 tanóráról marad távol igazolatlanul.21)
(13) A nyelviskola igazgatója dönt
a) a tanulmányokra való felvételről,
b) a tanulmányok megszakításáról,
c) a tanulmányok idő előtti befejezéséről,
d) a tanuló vagy a tanuló törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel a tanulmányok költségeit részlegesen térítik.18)
(14) Az óvoda igazgatója dönt
a) a gyermek óvodába való felvételéről,
b) a gyermek óvodai beszoktatásra vagy diagnosztikai tartózkodásra való besorolásáról,
c) a gyermek óvodalátogatásának megszakításáról,
d) az iskolai oktatásra való előkészítés idő előtti befejezéséről,
e) a gyermek törvényes képviselője által fizetendő hozzájárulás összegéről, amellyel az iskola előtti oktatás költségeit részlegesen téríti.18a)
(15) Az igazgató dönt a pedagógiai vagy szakmai alkalmazott adaptációs képzésének befejezéséről.


HARMADIK RÉSZ
A területi önkormányzati szervek hatáskörei

6. §
A község
(1) A község az átruházott államigazgatási hatáskörei gyakorlása során22) a hálózati rendszernek megfelelően általános érvényű rendelettel iskolákat alapít és szüntet meg. (15. §)
(2) A község az önkormányzati hatáskörei gyakorlása során23) a hálózati rendszernek megfelelően általános érvényű rendelettel alapít, illetve szüntet meg
a) művészeti alapiskolákat,
b) óvodákat,
c) iskolai gyermekklubokat,
d) szabadidő központokat,
e) iskolai étkeztetési intézményeket az alapiskolás tanulók és az óvodások számára,
f) alapiskola mellett működő nyelviskolákat,
g) iskolai szolgáltatási központokat,
h) iskolai kollégiumokat.
(3) A község megteremti a
a) gyermekek és tanulók nevelésének és oktatásának feltételeit, főleg azáltal, hogy iskolákat és oktatási intézményeket alapít,
b) tankötelezettség teljesítésének feltételeit az általa alapított alapiskolákban,
c) a speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek és tanulók24) nevelésének és oktatásának feltételeit az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben,
d) a rendkívüli képességekkel és tehetséggel rendelkező gyermekek és tanulók25) nevelésének és oktatásának feltételeit az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben.
(4) A község első fokú államigazgatási hatóságként jár el a kiskorúak nevelésének és oktatásának veszélyeztetésével kapcsolatos vagy a gyermek tankötelezettsége rendes teljesítésének elhanyagolásával kapcsolatos ügyekben.26)
(5) A község mint tanügyi hivatal másodfokú államigazgatási hatóságként jár el azokban az ügyekben, amelyekben az adott község által alapított alapiskola igazgatója első fokon döntött (5.§, (3) bek.). Ha a község nem minősül tanügyi hivatalnak (7. §), a jelen bekezdés szerinti másodfokú államigazgatási jogköröket, illetve a (8) bek. a),c) és d) pontja szerinti tevékenységeket a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal gyakorolja, illetve végzi.
(6) A község (5) bek. és a (8) bek. a),c) és d) pontjai szerinti hatáskörei átruházott államigazgatási hatáskörök. Az (5) bek. és a (8) bek., a),c) és d) pontjai szerinti átruházott hatáskörök gyakorlásának céljaira a minisztérium az egyes községeknek juttat pénzeszközöket. A községnek a naptári évre juttatott pénzeszközök nagysága egyenlő a község alapítói hatáskörébe tartozó alapiskoláknak az előző naptári év szeptember 15-én aktuális diáklétszámának és az egy diákra eső költségnek megfelelő összeg szorzatával. Az egy diákra eső összeg nagyságát a minisztérium állapítja meg, illetve azt minden évben közzéteszi a honlapján. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a pénzeszközöket a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal közvetítésével bocsátja a község rendelkezésére.
(7) Az (5) bek. és a (8) bek. a),c) és d) pontjai szerinti tevékenységeket a község számára szakmailag a 7. §, (3) bek. szerinti szakképesítéssel rendelkező alkalmazott biztosítja.
(8) A község az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben nevelési és oktatási ügyekben a következő hatásköröket is gyakorolja: 
a) ellenőrzi a nevelést és oktatást érintő általánosan kötelező érvényű jogszabályok betartását,27) kivéve a 13. § szerinti ellenőrzést és az iskolai étkeztetés ellenőrzését,
b) ellenőrzi az iskolai étkezdékben felszolgált ételek minőségét,
c) szervezési jellegű utasításokat ad ki az igazgatók részére, különösen az adott tanévre vonatkozólag,
d) az iskolák és az oktatási intézmények részére szakmai és tanácsadói tevékenységet végez,
e) jogi tanácsadást végez az igazgatók részére,
f) az iskolák és az oktatási intézmények részére, megegyezés alapján, bérezési és munkajogi területen adminisztratív-technikai jellegű munkát végezhet,
g) vezeti az igazgatók személyzeti ügyvitelét,
h) a helyi oktatási tanácsnak véleményezésre benyújtja
1. az iskolák és oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységének pedagógiai-szervezési és anyagi biztosítására vonatkozó információkat,
2. az iskolák és oktatási intézmények kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által juttatott pénzeszközeinek elosztására vonatkozó javaslatot,
3. az iskolák és oktatási intézmények gazdálkodásáról szóló jelentést,
4. a község által alapított iskolák és oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységéről, ennek eredményeiről és feltételeiről szóló jelentést a 14. §, (5) bek., d) pontja szerint,
5. az iskolák és oktatási intézmények beruházás-fejlesztési koncepcióját,
6. az iskolák és oktatási intézmények alapítására vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatokat,
7. az adott tantárgyat vagy tantárgyak csoportját emelt óraszámban tanuló osztályok létrehozására vonatkozó javaslatát,
8.a speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező, illetve a rendkívüli képességű és tehetségű gyermekek és tanulók számára kialakított osztályok létrehozására vonatkozó javaslatot,
i) az iskolák és oktatási intézmények pedagógiai és nem pedagógiai alkalmazottakkal való személyi ellátottságának céljából együttműködik más községekkel, iskolai önkormányzati szervekkel, az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal és más állami szervekkel, természetes személyekkel és jogi személyekkel, igazgatókkal; az iskolákban és oktatási intézményekben tevékenykedő külföldi lektorok szállásának biztosítása érdekében együttműködik az illetékes kerülettel; az iskolák és oktatási intézmények gyermekeinek és tanulóinak tantárgyi olimpiai és egyéb vetélkedői részvételének biztosítása céljából együttműködik a gyermek és ifjúsági szakköri tevékenységgel, illetve sporttal foglalkozó polgári társulásokkal és egyéb jogi személyekkel, 
j) megvitatja az iskolai oktatási programot és a nevelési programot.23a)
(9) A községi oktatási tanácsnak a (8) bek., h) pontja, 4. alpontja szerinti jelentés tartalmával szembeni kifogásai megalapozottságát az Állami Tanfelügyelet ítéli meg, amely szükség esetén intézkedéseket tesz a 13. §, (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(10) A község a hatáskörébe tartozó nevelési és oktatási ügyekben az államigazgatási szervek28) és a nyilvánosság29) részére adatokat dolgoz fel, illetve adatokat szolgáltat.
(11) A község hagyja jóvá az általa alapított iskolák épületeinek, helyiségeinek bérlésére és bérbeadására, illetve az általa alapított iskolák és oktatási intézmények kapcsolódó területeinek bérlésére és bérbeadására vonatkozó szerződések tervezeteit.30) A község a jóváhagyási hatáskörét átruházhatja az iskola igazgatójára.
(12) A község
a) az általa alapított iskolák vonatkozásában elkészíti a beruházási tervet és a minisztérium által juttatott, illetve a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal közvetítésével juttatott pénzeszközök szétírását, illetve a község alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskoláknak, nyelviskoláknak, óvodáknak és oktatási intézményeknek külön rendelkezés szerint30a) utalt pénzeszközök szétírását,
b) az alapító kérelmére, a külön rendelkezés szerint átutalt pénzeszközök terhére,30a) bérekre és működésre fordítandó támogatást nyújt az egyházi művészeti alapiskola alapítójának, az egyházi nyelviskola alapítójának, a egyházi óvoda alapítójának,30b) az egyházi oktatási intézmény alapítójának, a magán művészeti alapiskola alapítójának, a magán nyelviskola alapítójának, a magán óvoda alapítójának30b) és a magán oktatási intézmény alapítójának; a község területén létrehozott egyházi művészeti alapiskola alapítója, egyházi nyelviskola alapítója, egyházi óvoda alapítója, egyházi oktatási intézmény alapítója, magán művészeti alapiskola alapítója, magán nyelviskola alapítója, magán óvoda alapítója és magán oktatási intézmény alapítója a 15. életévüket be nem töltött gyermekek, hallgatók és tanulók után, támogatási kérelemmel fordulhat a községhez olyan művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák30b) és oktatási intézmények bér- és működési költségeinek fedezésére, amelyek alapítója község vagy kerületi székhelyen működő körzeti hivatal is lehet, 
c) a b) pont szerinti alapítók vonatkozásában, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények vonatkozásában kötelező érvényű rendelettel30d) állapítja meg: 
1. a művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények finanszírozásának részleteit, 
2. a művészeti alapiskolák, a nyelviskolák, az óvodák és az oktatási intézmények finanszírozásához alapul szolgáló adatok szolgáltatásnak határidejét, kivéve a külön jogszabály szerinti adatokat,30e)
3. a művészeti alapiskola diákjára, a nyelviskola tanulójára, az óvodában elhelyezett gyermekre30b) és az oktatási intézményben elhelyezett gyermekre vetített működési és bérezési célú pénzeszközök nagyságát; az iskolai étkeztetési intézmények esetében az iskola diákjára, tényleges étkezőjére, vagy egy főételre, vagy egy kiegészítő ételre vetített működési és bérezési célú pénzeszközök nagyságát, illetve
4. a hónap egy adott napját, a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának határidejeként. 
d) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a község területén állandó lakhellyel rendelkező gyermekek szabadidőközpontokban való szakköri képzésére; az egyházi szabadidőközpontok és a magán szabadidőközpontok esetében a község területén állandó lakhellyel rendelkező, 15. életévüket be nem töltött gyermekek szakköri képzésére bocsát rendelkezésre pénzeszközöket,
e) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a következő diákok étkeztetésére:
1. a saját alapítói hatáskörébe tartozó iskolák diákjai,
2. az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek, illetve más jogi személyek vagy természetes személyek30e) alapítói hatáskörébe tartozó iskolák 15. életévüket be nem töltött diákjai,
3. a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapítói hatáskörébe tartozó alapiskolák és speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező tanulók számára fenntartott alapiskolák diákjai, ha azok a község, az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek, illetve más jogi személyek vagy természetes személyek alapítói hatáskörébe tartozó iskolai étkeztetési intézményekben étkeznek,
f) legkésőbb az adott naptári év januárjának 31. napjáig tájékoztatja a b) pont szerinti alapítókat, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolákat, nyelviskolákat, óvodákat és oktatási intézményeket a c) pont első és harmadik alpontjai szerint megállapított, naptári évre vonatkozó támogatás nagyságáról, 
g) a naptári évre vonatkozó pénzeszközöket az adott évben havonként, a kötelező érvényű rendeletben megállapított határidővel bocsátja a b) pont szerinti alapítók, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények rendelkezésére,
h) a c) pont harmadik alpontja szerinti pénzeszközök nagyságának megállapítása során az iskola vagy oktatási intézmény fajtájától függően tekintettel lehet
1. a nevelés és oktatás megszervezésének formájára,
2. az oktatási létesítmény gyermekei számára nyújtott oktatási óraszámra,
3. az iskola vagy oktatási intézmény speciális nevelési-oktatási igényű gyermekeinek, diákjainak vagy hallgatóinak létszámára, 
4. az óvodában elhelyezett, három éves kort be nem töltött gyermekek létszámára,30b)
5. az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottainak bértáblabesorolására, munkabesorolására, vagy arra a körülményre, hogy az alkalmazott részesül-e kreditjutalékban, illetve ennek nagyságára, 
6. a nevelésnek és oktatásnak helyet adó épület energiaigényére,
7. a bérleti díj nagyságára, ha az iskola vagy oktatási intézmény a község által bérbeadott helyiségekben került elhelyezésre.
i) a külön jogszabályok szerinti adatok30e) kivételével ellenőrzi azokat a b) pont szerinti alapítók, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények által szolgáltatott adatokat, amelyek a községnek alapul szolgálnak a művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények finanszírozásához,
j) az egyházi művészeti alapiskola diákjára, a magán művészeti alapiskola diákjára, az egyházi nyelviskola tanulójára, a magán nyelviskola tanulójára, az egyházi óvodában elhelyezett gyermekre,30b) a magán óvodában elhelyezett gyermekre,30b) az egyházi oktatási intézményben elhelyezett gyermekre és a magán oktatási intézményben elhelyezett gyermekre a község alapítói jogkörébe tarozó művészeti alapiskola diákja, nyelviskola tanulója, óvodában elhelyezett gyermek30b) és oktatási intézményben elhelyezett gyermek után bér- és működési költségekre járó támogatás legalább 88%-ának erejéig bocsát rendelkezésre pénzeszközöket; az egyházi iskolai étkeztetési intézmények és a magán iskolai étkeztetési intézmények számára a község alapítói hatáskörébe tartozó iskola diákjának étkeztetése után bér- és működési költségekre járó támogatás legalább 88%-ának erejéig bocsát rendelkezésre pénzeszközöket,
k) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a gyermekek iskolai klubjában elhelyezett azon gyermekek után, akik a község területén alapított alapiskolákat látogatják.
(13) A község igazgatja az általa alapított iskolákat és oktatási intézményeket, a nevelési-oktatási tevékenység megvalósítása céljából biztosítja
a) terem ellátottsági és anyagi-műszaki feltételeket,
b) a nevelési-oktatási tevékenység során használt didaktikai felszerelést,
c) a külön rendelkezések szerinti béreket, fizetéseket, szolgálati jövedelmeket és egyéb személyi kifizetéseket fedező pénzeszközöket, valamint a működés és karbantartás céljait szolgáló pénzeszközöket, amelyeket a község oszt szét, illetve a község ellenőrzi ezek felhasználását.31)
d) a központi költségvetésből és a saját forrásokból származó beruházási célú eszközöket.
(14) A községnek az átruházott államigazgatási hatáskörök keretein belül gyakorolt alapítói hatáskörén a jogi személyiség nélküli alapiskolák viszonylatában, az ilyen iskolák nevelési-oktatási tevékenységének, működésének, pénzügyi, személyi, anyagi-műszaki és helyellátottsági feltételeinek biztosítását és a vészhelyzetek megoldását kell érteni. A jogi személyiséggel rendelkező alapiskolák viszonylatában az ilyen iskolák nevelési-oktatási tevékenységének, működésének, vészhelyzet-megoldásának pénzügyi, személyi, anyagi-műszaki és helyellátottsági feltételeiről van szó. Azokról az épületekről való gondoskodás, amelyekben az iskola működik, a község önkormányzati hatáskörébe tartozik.
(15) A község biztosítja az összes általa alapított iskola és oktatási intézmény tanulójának és gyermekének étkeztetési feltételeit, mégpedig iskolai étkeztetési intézmények létrehozásával [(2) bek., e) pont].
(16) A község utólagos pénzügyi ellenőrzést végez a központi költségvetésből származó pénzeszközökkel, az Európai Unió általános költségvetéséből juttatott pénzeszközökkel, valamint az általa kezelt anyagi javakkal és vagyonnal való gazdálkodás terén, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűségét.32)
(17) A község továbbá intézi az állampolgárok és az (1), (2) bek.-ben felsorolt iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók törvényes képviselőinek panaszait és beadványait, kivéve a 13. §, (1) bek. szerinti panaszokat és beadványokat; a panaszok és beadványok elintézésénél szükség esetén kéri az Állami Tanfelügyelet vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal segítségét.33)
(18) A község az általa alapított iskola vagy oktatási intézmény iskolatanácsával és igazgatójával különösen a következőket vitatja meg:
a) az iskola vagy oktatási intézmény fejlesztési koncepcióját,
b) a község által alapított iskolák és oktatási intézmények részére a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által utalt pénzeszközök szétírására vonatkozó javaslatot, a község által alapított iskolák és oktatási intézmények tevékenységének anyagi-műszaki feltételeit,
c) az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottaival kapcsolatos személyi, anyagi és szociális feltételeket,
d) a község arra vonatkozó igényét, hogy az iskolán belül vagy az oktatási intézményen belül javítsák a gyermekekről és a tanulókról való gondoskodás minőségét, illetve az iskolán belül vagy az oktatási intézményen belül nyújtott nevelési-oktatási szolgáltatások minőségét; továbbá az ennek következtében megnövekedő kiadások anyagi fedezetének a megteremtését,
e) az iskola vagy oktatási intézmény nevelési-oktatási tevékenységéről és ennek feltételeiről szóló jelentést.
(19) A község nyilvántartja a községben állandó lakhellyel rendelkező, tanköteles korban lévő gyermekeket és tanulókat, illetve nyilvántartja, hogy melyik iskolában tesznek eleget tankötelezettségüknek.
(20) Azon ügyekben, amelyeknél első fokú államigazgatási hatóságként a község jár el, másodfokú államigazgatási hatóságként a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal jár el.
(21) Az a község, amely közös községi hivatal székhelye,34) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal felé jelzi a közös községi hivatal létrejöttét, illetve közli azon községek jegyzékét is, amelyek részére a közös községi hivatal oktatás, ifjúság és testnevelés területéhez tartozó feladatokat végez; a jegyzéket a minisztériumok évenkénti gyakorisággal hozzák nyilvánosságra a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának közlönyeiben. 
(22) A község pénzügyi ellenőrzést végez a (12) bek. szerint utalt pénzeszközökkel gazdálkodó részlegen, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűsegét.32)
(23) A község végzi az általa alapított iskola igazgatójának vagy oktatási intézmény igazgatójának értékelését.
(24) A község alapítói minőségében megállapítja a gyermek óvodai tartózkodásának díját, a művészeti alapiskolai tanulmányok díját, a nyelviskolai tanulmányok költségtérítési összegének nagyságát, továbbá az iskolai gyermekklub, a kollégium vagy szabadidő központ tevékenységével összefüggő kiadások részleges térítésének havi összegét.

7. §
(1) Az a község minősül tanügyi hivatalnak, amely legkevesebb 1000 fős diák-összlétszámmal rendelkező iskolák 6. § (1) bekezdés szerinti alapítója. A tanügyi hivatal a naptári év január 1-től jön létre. A diáklétszám megállapításánál az előző naptári év szeptember 15-én aktuális diáklétszám az irányadó. 
(2) Tanügyi hivatalnak minősülnek az olyan községek is, amelyek részére külön rendelkezés szerinti megállapodás alapján35) az oktatásügyi, ifjúságügyi és a testneveléssel kapcsolatos feladatokat szakmai téren közös községi hivatal végzi, feltéve, hogy az érintett községekben a tanulók összlétszáma legalább 1000 fő.
(3) A község 6.§, (5) bek. szerinti oktatásügyi feladatait és a község által a nevelési-oktatási folyamatban ellátott, 6. §, (8) bek., a),c) és d) pontok) szerinti szakmai és tanácsadói tevékenységet szakmai téren olyan az alkalmazott végzi, aki:
a) a megfelelő fajtájú vagy típusú iskola vonatkozásában35a) teljesíti a kvalifikációs feltételeket és az egyedi kvalifikációs feltételeket, és 
b) rendelkezik legalább ötéves pedagógiai gyakorlattal.
(4) A (2) bek. szerint tanügyi hivatalnak minősülő község a tanügyi hivatali jogállást igazoló döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot terjeszt a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal elé. (10. §).
(5) Ha a (2) bek. szerinti megállapodás megszűnik, a megállapodás alapján tanügyi hivatalnak minősülő községek a megállapodás megszűnésének tényét haladéktalanul közlik a kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal.

8. §
Az alapiskola tankörzete
(1) A község általános érvényű rendeletben határozza meg az általa alapított alapiskola tankörzetét. Az alapiskola tankörzetébe a község területe vagy annak egy része tartozik. Ha a község több alapiskola alapítója, az általános érvényű rendeletében minden egyes alapiskola vonatkozásában meghatározza a tankörzetet.
(2) Ha a község nem alapít alapiskolát, a szomszédos községekkel való megállapodás alapján közös alapiskolai tankörzetet hozhat létre. Ha ilyen megállapodásra nem kerül sor és ezáltal a tanulók tankötelezettségének teljesítése veszélyeztetve van, az alapiskola közös tankörzetéről a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal dönt.
(3) A tanuló a tankötelezettségét az állandó lakhelye szerinti tankörzet alapiskolájában teljesíti, kivéve, ha a tanuló törvényes képviselője a (4) bek. szerint dönt.
(4) A tanuló a tankötelezettségét az állandó lakhelye szerinti tankörzet alapiskoláján kívüli más alapiskolában is teljesítheti, ha ennek igazgatója beleegyezik. Annak az alapiskolának az igazgatója, ahová a tanulót felvették, a felvétel tényét közli a tanuló állandó lakhelye szerinti tankörzet alapiskolájának igazgatójával, ugyanígy annak az alapiskolának az alapítójával, ahová a tanulót felvették. Az utóbbi iskolát alapító község értesíti a tanuló állandó lakhelye szerinti községet a tanulónak az adott tankörzet szerinti alapiskolába való felvételéről.
(5) Az alapiskola hálózatból való kiiktatása és ezt követő megszüntetése esetén a község meghatározza annak az alapiskolának a tankörzetét, ahol a megszüntetett alapiskola tanulói a (3) és (4) bek.-ek alapján tankötelezettségüket teljesítik majd. Ha erre nem kerül sor, akkor annak az alapiskolának a tankörzetét, ahol a megszüntetett alapiskola tanulói a tankötelezettségüket teljesítik majd, a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal határozza meg.
(6) Ha a község a tankötelezettség teljesítésének biztosítása céljából nem hoz létre alapiskolát, óvodával kibővített alapiskolát, akkor annak a községnek az iskolája, amellyel a község közös tankörzetet hozott létre és amelyben a tanuló a tankötelezettségét teljesíti majd, köteles a tanuló törvényes képviselőjének a központi költségvetésből származó pénzeszközök terhére, a tömegközlekedésben szokásos viteldíj értékében téríteni a tanuló említett iskolába való eljutásának költségeit, feltéve, hogy a tanuló szállítását másként nem oldja meg.
(7) A (6) bekezdés szerinti útiköltség-térítésre vonatkozó szabályok alkalmazhatók a speciális alapiskolákba járó diákok törvényes képviselőjének költségtérítésére is. 
(8) A (6) bek. szerinti, az utazási költségeknek a tanuló törvényes képviselője részére történő megtérítésére vonatkozó rendelkezése, alkalmazható az államilag elismert egyház vagy vallási közösség alapítói hatáskörébe tartozó alapiskolák, óvodával kibővített alapiskolák tanulói esetében is, valamint a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és az államilag elismert egyházak vagy vallási közösség alapítói hatáskörébe tartozó, speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező tanulók számára fenntartott alapiskolák, óvodával kibővített alapiskolák tanulói esetében is.
(9) A tanuló tankötelezettségének teljesítése szerinti iskola a (6) bek. szerint biztosítja a tanuló állandó lakhelyére való visszaszállításának költségeit is.
(10) Az olyan tanuló törvényes képviselőjének, akinek az állandó lakhelye szerinti községben nincs alapiskola, a központi költségvetés terhére megtéríthetők a tanuló legközelebbi egyházi alapiskolába való elszállításának költségei. A speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkezők számára fenntartott egyházi alapiskola tanulója törvényes képviselőjének a központi költségvetés terhére megtéríthetők a tanuló legközelebbi, az adott egészségkárosult vagy rendkívüli tehetségű tanuló számára fenntartott speciális nevelési-oktatási egyházi alapiskolába való elszállítás költségei, feltéve, hogy a tanuló állandó lakhelye szerinti községben nincs más, alapítói jogkörben létrehozott, az adott egészségkárosultak vagy rendkívüli tehetséggel rendelkezők számára létrehozott speciális nevelési-oktatási alapiskola.

9. §
Az önkormányzati kerület 
(1) Az önkormányzati kerület átruházott államigazgatási hatáskörei gyakorlása során22) a hálózatnak megfelelően általános érvényű rendelettel alapít és szüntet meg
a) középiskolákat,
b) gyakorlati oktatási központokat.
(2) Az önkormányzati kerület az önkormányzati hatáskörök gyakorlása során36) az iskolai hálózatnak megfelelően általános érvényű rendelettel alapít, illetve szüntet meg
a) művészeti alapiskolákat,
b) nyelviskolákat, az alapiskolák nyelviskolái kivételével,
c) iskolai kollégiumokat,
d) iskolai étkeztetési intézményeket 
e) iskolai tangazdaságokat és szakmai gyakorló központokat,
f) iskolai szolgáltató központokat,
g) erdei iskolákat,
h) a kerület területi illetékességébe tartozó szabadidő központokat.
(3) Ha az önkormányzati kerület megszünteti az iskolát vagy az oktatási intézményt ((1), (2) bek.-ek), megjelöli azt az iskolát vagy oktatási intézményt, amely folytatja a megszüntetett iskola vagy oktatási intézmény feladatainak ellátását.
(4) Az önkormányzati kerület az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben megteremti azokat a feltételeket, amelyek a középiskolai neveléshez és oktatáshoz, illetve a középiskolai tankötelezettség teljesítéséhez szükségesek, továbbá megteremti a speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek és tanulók,24) a rendkívüli képességekkel és tehetséggel bíró gyermekek és tanulók25) neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket. 
(5) Az önkormányzati kerület másodfokú államigazgatási hatóságként jár el azokban az ügyekben, amelyekben az iskola igazgatója az (1) bek. (5. §, (4) bek.) szerint első fokon döntött.
(6) Az önkormányzati kerület (5) bek. szerinti hatáskörei átruházott államigazgatási hatáskörök. Az (5) bek. szerinti átruházott hatáskörök gyakorlásához a minisztérium az önkormányzati kerületnek pénzeszközöket bocsát rendelkezésre. E pénzeszközök nagyságát az önkormányzati kerület alapítói hatáskörébe tartozó iskolák diáklétszámának és az egy diákra eső költségnek megfelelő összeg alapul vételével kell kiszámítani, amelyet a minisztérium naptári évre vonatkozólag állapít meg, illetve azt közzéteszi a honlapján
(7) Az (5) bek. és a (8) bek. a),c) és d) pontjai szerinti tevékenységeket az önkormányzati kerület számára a 7. §, (3) bek. szerinti szakképzettségi feltételeket teljesítő alkalmazott biztosítja.
(8) Az önkormányzati kerület a nevelési és oktatási ügyekben a következő hatásköröket gyakorolja: 
a) ellenőrzi az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben az iskolai étkeztetéssel, a neveléssel és oktatással kapcsolatos általános érvényű jogszabályok betartását,27) kivéve a 13. § szerinti ellenőrzést,
b) ellenőrzi az általa alapított iskolai étkezdékben felszolgált ételek minőségét,
c) az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal való egyeztetést követően szervezési jellegű utasításokat ad az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak,
d) az általa alapított az iskolák és az oktatási intézmények részére szakmai és tanácsadói tevékenységet végez a 6.§, (8), d) pont szerinti terjedelemben,
e) jogi tanácsadást végez az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatói részére,
f) vezeti az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak személyzeti ügyvitelét,
g) az illetékes központi államigazgatási szervekkel és szociális partnerekkel megvitatja a szakközépiskolák, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek létrehozására, megszüntetésére vagy működésük korlátozására vonatkozó javaslatokat,
h) az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóival és a területi iskolatanácsokkal megvitatja
1. az általa alapított iskolák és oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységének pedagógiai-szervezési és anyagi biztosításra vonatkozó információkat,
2. az általa alapított iskolák és oktatási intézményeknek a minisztérium által átutalt pénzeszközök szétírására vonatkozó javaslatot,
3. az általa alapított iskolák és oktatási intézmények gazdálkodásáról szóló jelentést,
4. az általa alapított iskolák és oktatási intézmények fejlesztési koncepcióját,
5. az iskolák és oktatási intézmények alapítására, megszüntetésére, vagy működésük korlátozására vonatkozó javaslatokat,
6. az új tanulmányi vagy képzési szakok és szakirányok bevezetésére vonatkozó javaslatokat,
7. az általa alapított iskolák és oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységéről, ennek eredményeiről és feltételeiről szóló jelentést a 14. §, (5) bek., e) pontja szerint,
i) együttműködik községekkel, más kerületekkel, iskolai önkormányzati szervekkel, az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal és más állami szervekkel, természetes személyekkel és más jogi személyekkel,
j) együttműködik az igazgatóval az általa alapított iskolák és oktatási intézmények pedagógiai és nem pedagógiai alkalmazottakkal való személyi ellátásának biztosítása érdekében, 
k) az általa alapított iskolákban és oktatási intézményekben tevékenykedő külföldi lektorok szállásának biztosítása érdekében együttműködik a területi illetékességébe tartozó községekkel és az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatallal,
l) a területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények gyermekeinek és tanulóinak tantárgyi olimpiai és egyéb vetélkedőkön való részvételének biztosítása céljából együttműködik a gyermek és ifjúsági szakköri tevékenységgel és sporttal foglalkozó polgári társulásokkal és egyéb jogi személyekkel, 
m) az ifjúság szakképzését és hivatásgyakorlásra való felkészítését érintő kérdésekben együttműködik az illetékes központi államigazgatási szervekkel és szociális partnerekkel,
n) megvitatja az iskolai oktatási programot és a nevelési programot.23a)
(9) Az alapítónak vagy a területi iskolatanácsnak a (8) bek., h) pontja, 7. alpontja szerinti jelentés tartalmával szembeni kifogásainak megalapozottságát az Állami Tanfelügyelet ítéli meg.
(10) Az önkormányzati kerület a hatáskörébe tartozó nevelési és oktatási ügyekben az államigazgatási szervek28) és a nyilvánosság29) számára adatokat dolgoz fel, illetve adatokat szolgáltat, különösen az alapítói hatáskörébe tartozó középiskolákból a felvételi vizsgák lezajlását követően fennmaradó szabad helyekre vonatkozó tájékoztatást az adott iskolaévből. 
(11) Az önkormányzati kerület hagyja jóvá az általa alapított iskolák épületeinek, helyiségeinek bérlésére és bérbeadására, illetve az általa alapított iskolák és oktatási intézmények kapcsolódó területeinek bérlésére vonatkozó szerződések tervezeteit. Az önkormányzati kerület jóváhagyási hatáskörét az iskola igazgatójára ruházhatja át.
(12) Az önkormányzati kerület
a) az általa alapított iskolák vonatkozásában elkészíti a beruházási tervet és a minisztérium által juttatott és rendelkezésre bocsátott pénzeszközök szétírását, illetve a községi alapítói hatáskörbe tartozó művészeti alapiskoláknak, nyelviskoláknak és oktatási intézményeknek külön jogszabály szerint30a) utalt pénzeszközök szétírását,
b) az alapító kérelmére, a külön jogszabály szerint utalt pénzeszközök30a) terhére bérekre és működésre fordítandó támogatást nyújt az egyházi művészeti alapiskola alapítójának, az egyházi nyelviskola alapítójának, az egyházi oktatási intézmény alapítójának, a magán művészeti alapiskola alapítójának, a magán nyelviskola alapítójának és a magán oktatási intézmény alapítójának; az önkormányzati kerület területén létrehozott egyházi művészeti alapiskola alapítója, egyházi nyelviskola alapítója, egyházi oktatási intézmény alapítója, magán művészeti alapiskola alapítója, magán nyelviskola alapítója és magán oktatási intézmény alapítója a 15. életévüket betöltött tanulók, hallgatók és gyermekek után támogatási kérelemmel fordulhat a megyéhez olyan művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények bér- és működési költségeinek fedezésére, amelynek alapítója község vagy kerületi székhelyen működő körzeti hivatal is lehet, illetve a 15. életévüket nem betöltött gyermekek, hallgatók és tanulók után olyan oktatási intézmények30c) bér- és működési költségeinek fedezésére, amelyek alapítója nem lehet község vagy kerületi székhelyen működő körzeti hivatal,
c) kötelező érvényű rendelettel30f) állapítja meg 
1. a művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények finanszírozásának részleteit, 
2. a művészeti alapiskolák, a nyelviskolák és az oktatási intézmények finanszírozásához alapul szolgáló adatok szolgáltatásnak határidejét,
3. a művészeti alapiskola diákjára, a nyelviskola tanulójára és az oktatási intézményben elhelyezett gyermekre vetített működési és bérezési célú pénzeszközök nagyságát; az iskolai étkeztetési intézmények esetében az iskola diákjára, tényleges étkezőjére, vagy egy főételre, vagy egy kiegészítő ételre vetített működési és bérezési célú pénzeszközök nagyságát, illetve
4. a hónap azon napját, ameddig a b) pont szerinti alapító számára, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények számára rendelkezésre bocsátja a pénzeszközöket.
d) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a község területén állandó lakhellyel rendelkező gyermekek szabadidőközpontokban való szakköri képzésére; az egyházi szabadidőközpontok és a magán szabadidőközpontok esetében az önkormányzati kerület területén állandó lakhellyel rendelkező, 15. életévüket betöltött gyermekekre bocsát rendelkezésre pénzeszközöket,
e) pénzeszközöket bocsát rendelkezésre a következő diákok étkeztetésére:
1. a saját alapítói hatáskörébe tartozó iskolák diákjai,
2. az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek, illetve más jogi személyek vagy természetes személyek alapítói hatáskörébe tartozó iskolák 15. életévüket betöltött diákjai,
3. a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapítói hatáskörébe tartozó középiskolák, speciális nevelési-oktatási igényű tanulók számára fenntartott középiskolák, szaktanintézetek és gyakorlóiskolák diákjai, ha azok az önkormányzati kerület, az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek, illetve más jogi személyek vagy természetes személyek alapítói hatáskörébe tartozó iskolai étkeztetési intézményekben étkeznek,
f) legkésőbb az adott naptári év januárjának 31. napjáig tájékoztatja a b) pont szerinti alapítókat, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolákat, nyelviskolákat és oktatási intézményeket a c) pont első és harmadik alpontjai szerint megállapított, naptári évre vonatkozó támogatás nagyságáról, 
g) a naptári évre vonatkozó pénzeszközöket az adott évben havonként, a kötelező érvényű rendeletben megállapított határidővel bocsátja rendelkezésre a b) pont szerinti alapítók, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák, óvodák és oktatási intézmények számára ,
h) a c) pont harmadik alpontja szerinti pénzeszközök nagyságának megállapítása során az iskola vagy oktatási intézmény fajtájától függően tekintettel lehet
1. a nevelés és oktatás megszervezésének formájára,
2.az oktatási intézmény gyermekei számára nyújtott oktatási óraszámra,
3. az iskola vagy oktatási intézmény speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekeinek, diákjainak vagy hallgatóinak létszámára, 
4.az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottainak bértáblabesorolására, munkabesorolására, vagy arra a körülményre, hogy az alkalmazott részesül-e kreditjutalékban, illetve ennek nagyságára, 
5. a nevelésnek és oktatásnak helyet adó épület energiaigényére,
6. a bérleti díj nagyságára, ha az iskola vagy oktatási intézmény az önkormányzati kerület által bérbeadott helyiségekben került elhelyezésre.
i) ellenőrzi azokat a b) pont szerinti alapítók, illetve a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények által szolgáltatott adatokat, amelyek az önkormányzati kerületnek alapul szolgálnak a művészeti alapiskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények finanszírozásához,
j) az egyházi művészeti alapiskola diákjára, a magán művészeti alapiskola diákjára, az egyházi nyelviskola tanulójára, a magán nyelviskola tanulójára, az egyházi oktatási intézményben elhelyezett gyermekre és a magán oktatási intézményben elhelyezett gyermekre az önkormányzati kerület alapítói jogkörébe tarozó művészeti alapiskola diákja, nyelviskola tanulója és oktatási intézményben elhelyezett gyermek után bér- és működési költségekre járó támogatás legalább 88%-ának erejéig bocsát rendelkezésre pénzeszközöket; az egyházi iskolai étkeztetési intézmények és a magán iskolai étkeztetési intézmények számára az önkormányzati kerület alapítói hatáskörébe tartozó iskola diákjának étkeztetése után bér- és működési költségekre járó támogatás legalább 88%-ának erejéig bocsát rendelkezésre pénzeszközöket.
(13) Az önkormányzati kerület igazgatja az általa alapított iskolákat és oktatási intézményeket és a nevelési-oktatási tevékenység megvalósítása céljából biztosítja
a) teremellátottsági és anyagi-műszaki feltételeket,
b) a nevelési-oktatási tevékenység során használt didaktikai felszerelést,
c) a külön rendelkezések szerinti béreket, fizetéseket, szolgálati jövedelmeket és egyéb személyi kifizetéseket fedező pénzeszközöket, valamint a működés és karbantartás céljait szolgáló pénzeszközöket, amelyeket az önkormányzati kerület oszt szét,31) illetve ellenőrzi ezek hatékony felhasználását32)
d) a központi költségvetésből és saját forrásokból származó beruházási célú eszközöket.
(14) Az önkormányzati kerület átruházott államigazgatási hatáskörei keretein belül gyakorolt alapítói hatáskörén, az (1) bek. szerinti iskolák viszonylatában, az ilyen iskolák pénzügyi, személyi, anyagi-műszaki és helyellátottsági feltételeinek, működésének biztosítását és a vészhelyzetek megoldását kell érteni. Azokról az épületekről, amelyekben az ilyen iskola működik, a kerület saját önkormányzati hatáskörében gondoskodik.
(15) Az önkormányzati kerület biztosítja az összes általa alapított iskola és oktatási intézmény gyermek- és diákétkeztetésének feltételeit, mégpedig iskolai étkeztetési intézmények létrehozásával.
(16) Az önkormányzati kerület utólagos pénzügyi ellenőrzést végez azon a részlegen, ahol a központi költségvetésből származó pénzeszközökkel, az Európai Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközökkel, valamint az általa kezelt anyagi javakkal és vagyonnal gazdálkodnak, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűsegét.32) Az önkormányzati kerület továbbá intézi a állampolgárok és az (1), (2) bek.-ben felsorolt iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók törvényes képviselőinek panaszait és beadványait, kivéve a 13. §, (1) bek. szerinti panaszokat és beadványokat. A panaszok és beadványok elintézésénél szükség esetén kéri az Állami Tanfelügyelet vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal segítségét.33)
(17) Az önkormányzati kerület pénzügyi ellenőrzést végez azon a részlegen, ahol a (12) bek. szerinti pénzeszközökkel gazdálkodnak, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűsegét.32)
(18) Az önkormányzati kerület alapítói minőségében végzi az általa alapított iskola igazgatójának vagy oktatási intézmény igazgatójának értékelését.
(19) Az önkormányzati kerület alapítói minőségében megállapítja a művészeti alapiskolai tanulmányok díját, a nyelviskolai tanulmányok költségtérítési összegének nagyságát, illetve a szabadidő központ és az iskolai kollégium működésével összefüggő kiadások részleges térítésének havi összegét.


NEGYEDIK RÉSZ
A helyi államigazgatási szervek hatáskörei

10. §
A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal
(1) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal az hálózatnak megfelelően alapít, illetve szüntet meg
a) alapiskolákat, ha azt különleges körülmények indokolják,
b) középiskolákat és gyakorlati oktatási központokat, ha azt különleges körülmények indokolják,
c) speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek számára fenntartott óvodákat,
d) speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek számára fenntartott alapiskolákat,
e) speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek számára fenntartott középiskolákat,
f) gyakorlati iskolákat,
g) szaktanintézeteket,
h) speciális nevelőintézeteket, 
i) olyan iskolákat, amelyekben az oktatás nemzetközi megállapodás alapján idegen nyelven folyik,
j) iskolai kollégiumokat,
k) speciális-pedagógiai tanácsadó központokat,
l) pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központokat,
m) olyan oktatási intézményeket, amelyek az a)-j) pontok szerinti iskolák vagy oktatási intézmények részei.
(2) Az (5) bek., a) pontja szerinti különleges körülmény, ha a község nem biztosítja a jelen törvény szerint a tankötelezettség teljesítésének feltételeit és közös tankörzet sem határozható meg (8. §). Ilyen esetben a tanuló a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított alapiskolát látogat.
(3) Az (5) bek., b) pontja szerinti különleges körülmény, hogy a munkaerőpiac szempontjából elégtelen számú diákkal rendelkező tanulmányi vagy képzési szak vonatkozásában az önkormányzati kerület nem biztosítja az oktatást és nevelést, vagy olyan iskoláról, osztályról van szó, amelyet nemzetközi megállapodás alapján kell létrehozni. Ilyen esetben a középiskolát a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapítja meg.
(4) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal első fokú államigazgatási hatóságként jár el a külföldi alapiskolák és középiskolák által kiadott, műveltséget igazoló okiratok egyenértékűségéről való döntéséknél (31-34.§), kivéve a külön rendelkezés szerinti eseteket.41a)
(5) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal másodfokú államigazgatási hatóságként jár el azokban a kiskorú tanuló nevelésének és oktatásának veszélyeztetését vagy tankötelezettségének elhanyagolását érintő ügyekben, amelyekben első fokon a község járt el.
(6) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal másodfokon dönt minden olyan ügyben, amelyben első fokon
a) az általa alapított iskola vagy oktatási intézmény igazgatója dönt,
b) olyan község által alapított alapiskola igazgatója dönt, amely a 7. § szerint nem minősül tanügyi hivatalnak.
(7) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a 7. § szerint ellenőrzést végez a községek és önkormányzati kerületek oktatásügyi, ifjúságügyi és testneveléssel kapcsolatos tevékenyégét és feladatait érintő ügyekben. 
(8) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal adatfeldolgozási tevékenységet végez a területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények oktatási és nevelési tevékenységére vonatkozó adatok statisztikai feldolgozása céljaira.
(9) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal saját döntésével igazolja, hogy a község a 7. §, (2) bek. szerinti tanügyi hivatalnak minősül. Ha a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal nem igazolja, hogy a község a 7. §, (2) bek. szerinti tanügyi hivatal, a község tanügyi hivatalként végzendő tevékenységét a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal végzi.
(10) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a területi illetékességén belül kinevezi a záróvizsgák, érettségi vizsgák, abszolvensi vizsgák és állami nyelvvizsgák vizsgabizottságainak elnökeit. A vizsgabizottságok számáról, az érettségi vizsga szakmai elemének elméleti részét vizsgáló érettségi tárgyi vizsgabizottságok számáról, az érettségi vizsga szakmai elemének gyakorlati részét vizsgáló érettségi tárgyi vizsgabizottságok számáról, a záróvizsga helyéről és időpontjáról, az abszolvensi vizsga helyéről és időpontjáról, az érettségi vizsga szakmai elemének elméleti részének helyéről és időpontjáról, az érettségi vizsga szakmai elemének gyakorlati részének helyéről és időpontjáról az elnök kinevezésére megállapított határidő elteltétől41ab) számított hét naptári napon belül írásban értesíti a külön jogszabály szerinti,41aa) szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektumokat. 
(11) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal az államigazgatási szervek28) és a nyilvánosság29) számára adatfeldolgozási és adatszolgáltatási tevékenységet végez a hatáskörébe tartozó nevelési és oktatási ügyekben, különösen ide értve a megfelelő iskolaév felvételi vizsgáinak lezajlását követően az alapítói hatáskörébe tartozó középiskolákban fennmaradó szabad helyek listájának nyilvánosságra hozatalát. 
(12) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal módszertanilag irányítja a székhely szerinti területi illetékességébe tartozó tanügyi hivatalokat.
(13) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a területi önkormányzati szervekkel együttműködve pénzügyi és szervezési téren biztosítja a Szlovák Köztársaság területén engedéllyel tartózkodó külföldiek gyermekeinek szervezett nyelvtanfolyamokat.
(14) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal véleményezi a folyamatos hivatásgyakorlásra való felkészítést végző iskolák41b) besorolását a területi illetékességébe eső hálózatba a 15. § szerint, amennyiben nem alapítója a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő iskolának. 

11. §
(1) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal végzi az iskolák és oktatási intézmények finanszírozását érintő, külön rendelkezés szerinti feladatokat.31) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal ellenőrzi az iskoláknak és oktatási intézményeknek juttatott pénzeszközök hatékony felhasználást. 
(2) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal az általa alapított iskolák és oktatási intézmények vonatkozásában továbbá
a) biztosítja a teremellátottsági és anyagi-műszaki feltételeket,
b) a nevelési-oktatási tevékenység során használt didaktikai felszerelést,
c) biztosítja az iskolák és oktatási intézmények beruházási jellegű kiépítését,
d) biztosítja az iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók étkeztetését,
e) utólagos pénzügyi ellenőrzést végez azon a területen, ahol a központi költségvetésből származó pénzeszközökkel, az Európai Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközökkel, valamint az általa kezelt anyagi javakkal és vagyonnal gazdálkodnak,32) továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűségét,
f) intézi a állampolgárok és az iskolákat vagy oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók törvényes képviselőinek panaszait42) és beadványait,43)
g) megteremti az iskolák és oktatási intézmények alkalmazottjai szociális ellátásának feltételeit,
h) vezeti az igazgatók személyzeti ügyvitelét,
i) jogi tanácsadási szolgáltatást nyújt,
j) együttműködik az igazgatókkal az iskolák és oktatási intézmények személyi ellátásának biztosítása céljából,
k) jóváhagyja iskolák és oktatási intézmények épületeinek, helyiségeinek, kapcsolódó területeinek bérlésére és bérbeadására vonatkozó szerződések tervezeteit.
(3) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a községeknek, az önkormányzati kerületeknek, az egyházi iskolák és oktatási intézmények alapítóinak, az magániskolák és oktatási intézmények alapítóinak, valamint az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak a következő területeken nyújt szakmai tanácsadást:
a) a nevelés és oktatás megszervezése,
b) iskolai étkeztetés,
c) informatika,
d) a gyermekekkel és fiatalokkal való foglalkozás, valamint szakköri tevékenység,
e) a testnevelés és a sporttevékenységek fejlesztése,
f) az általa alapított iskolák vonatkozásában, a munkavégzéshez, a tűzvédelemhez és a polgári védelemhez kapcsolódó biztonság- és egészségvédelem,
g) munkajogi jogviszonyok és bérügyek.
(4) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal ellenőrzi27) a területi illetékességébe tartozó iskolákban és oktatási intézményekben az oktatásügyre, a nevelésre és oktatásra, valamint az iskolai étkeztetésre vonatkozó általános érvényű jogszabályok betartását, kivéve a 13. § szerinti ellenőrzést.
(5) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények alapítói és igazgatói részére szervezési jellegű utasításokat ad ki.
(6) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal megegyezés alapján, a bér és munkajog részlegén adminisztratív-technikai jellegű munkát végezhet az általa alapított iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak, annak megbízása és igényei terjedelmében.
(7) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal szervezi, koordinálja és pénzügyi téren biztosítja a területi illetékességébe tartozó iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók számára szervezett versenyek körzeti és kerületi fordulóit, valamint a területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények tanulói számára szervezett tantárgyi olimpiákat. A verseny körzeti fordulójának vagy a tantárgyi olimpia körzeti fordulójának azon verseny vagy tantárgyi olimpia tekintendő, amelyik a körzeti hivatal43a) területén található iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók részére kerül megrendezésre, ha az adott kategóriában legalább tíz gyermek jelentkezik a versenyre vagy a tantárgyi olimpiára; a jelentkező gyermekek és diákok alacsonyabb létszáma esetén a verseny vagy tantárgyi olimpia adott kategóriája lebonyolításának helyszínét a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal jelöli ki.
(8) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal szervezési és pénzügyi téren biztosítja a területi illetékességébe tartozó alapítókkal, illetve a sporttal, testneveléssel foglalkozó jogi személyekkel és polgári társulásokkal való együttműködést, ide értve a területi illetékességébe tartozó iskolákat látogató gyermekek és tanulók számára szervezett versenyeket is.
(9) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal pénzügyi téren biztosítja az iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók számára szervezett versenyek országos fordulóit, melyek a kerület területén kerülnek megszervezésre, kivéve azon országos versenyek fordulóit, melyeket a minisztérium biztosít be és együttműködik a versenyek szervezőivel.


ÖTÖDIK RÉSZ
A tanfelügyelet

12. §
Az Állami Tanfelügyelet
(1) Az Állami Tanfelügyelet oktatásügyi államigazgatási szerv. Az állami tanfelügyelet pozsonyi székhelyű költségvetési szerv,37) amely pénzügyi viszonyait tekintve a minisztériumhoz kötődik;37) szervezeti egységeit a tanfelügyeleti központok képezik. Az állami tanfelügyelet tevékenysége gyakorlása során független, tevékenységét a törvényeknek és az általános érvényű jogszabályoknak megfelelően végzi.
(2) Az Állami Tanfelügyeletet a főtanfelügyelő irányítja, akit a miniszter nevez ki, illetve vált le. A főtanfelügyelő hivatali ideje a tisztségébe való kinevezésétől számított öt év.
(3) A főtanfelügyelő
a) a miniszternek benyújtja a megfelelő tanévre vonatkozó tanfelügyeleti tervet,
b) a tanfelügyeleti tevékenység során tett megállapítások és egyéb megállapítások alapján, a megfelelő tanévre vonatkozóan jelentést nyújt be a miniszternek az iskolák és oktatási intézmények nevelési és oktatási tevékenysége színvonalának állapotáról, 
c) az iskola vagy oktatási intézmény hálózatból való kiiktatására vonatkozó javaslatot nyújt be a minisztériumnak a 17. § (1) bek. c) pontja szerint,
d) a nevelési-oktatási tevékenységben jelentkező súlyos hiányosságok megállapítása esetén, az alapítóval való előzetes egyeztetést követően, javaslatot tesz a miniszternek iskolai hálózatban eszközelendő változásokra (18. §, (2) bek.),
e) a tanfelügyelőknek megbízást ad a tanfelügyeleti tevékenység elvégzésére,
f) súlyos hiányosságok megállapítása esetén javaslatot nyújt be az alapítónak az igazgató leváltására,
g) megteremti a tanfelügyelők alapítókkal való együttműködésének feltételeit.
(4) A főtanfelügyelő a szolgálati hivatal vezetőjének minőségében39) felel az általánosan kötelező érvényű jogszabályok betartásáért, a pénzeszközök hatékony felhasználásáért, továbbá felel az Állami Tanfelügyelet kezelésében lévő vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodásért. 
(5) A miniszter leváltja a főtanfelügyelőt, ha
a) szándékos bűncselekményért jogerősen elítélték,
b) nem teljesíti a jelen törvény szerinti kötelességeit,
c) megsérti az oktatásügyet érintő általános érvényű jogszabályok előírásait,
d) a tisztségéből való felmentést írásban, vagy jegyzőkönyvezett szóbeli formában kéri a minisztertől,
e) a külön jogszabály szerinti kötelességének nem tett eleget.44)

13. §
Az Állami Tanfelügyelet feladatai
(1) Az Állami Tanfelügyelet az állam ellenőrző funkcióit tölti be a pedagógiai irányítás színvonala, a nevelés és oktatás színvonala és anyagi-műszaki ellátottsága vonatkozásában, ide értve az iskolákban és oktatási intézményekben, gyakorlati oktató központokban, a gyakorlati oktatási munkahelyeken és az oktatási intézményekben (továbbiakban: „az ellenőrzött szubjektum“) folyó gyakorlati oktatást is. Intézi az ezt a területet érintő panaszokat és petíciókat.33)
(2) Az Állami Tanfelügyelet ellenőrzi a nevelési-oktatási folyamatban használt termek, az anyagi-műszaki ellátottság és a didaktikai felszerelés megfelelősségét és célszerűségét.
(3) Az Állami Tanfelügyelet (12. §) a felügyeleti tevékenységét a főtanfelügyelő vagy a tanfelügyeleti központ igazgatója által kinevezett a tanfelügyelők által végzi. A hittan és vallási nevelés tantárgyakkal kapcsolatos tanfelügyeletet a főtanfelügyelő vagy a tanfelügyeleti központ igazgatója által megbízott tanfelügyelők, és az adott egyház vagy vallási közösség belső előírásai szerint megbízott személy végzik.45)
(4) A tanfelügyelet végrehajtására vonatkozó megbízás tartalmazza a tanfelügyelő utó- és családi nevét, a tanfelügyelet tárgyát, az ellenőrzött szubjektum megjelölését, a tanfelügyeleti cselekmény időtartamát, a tanfelügyeleti megbízás kiállításának időpontját és a főtanfelügyelő vagy a tanfelügyeleti központ igazgatójának aláírását.
(5) A tanfelügyelő a tanfelügyeleti tevékenység végrehajtása során az Állami Tanfelügyelet alkalmazottjának szolgálati igazolványával és a tanfelügyeleti tevékenység végrehajtására vonatkozó, (4) bek. szerinti megbízással igazolja magát.
(6) A tanfelügyelők a tanfelügyeleti tevékenység végrehajtása során különösen jogosultak belépni az ellenőrzött szubjektumok helyiségeibe, ellenőrizni a nevelési-oktatási tevékenységet, betekinteni az iskolák vagy oktatási intézmények dokumentációjába, és a feladataik teljesítésének céljaira az állami oktatásügyi szervektől a információkat és írásos adatokat kérni [2. §, (1) bek., a)-d), f) és g)]. A tanfelügyelők jelen törvény szerinti tevékenységére és a tanfelügyeleti tevékenységük során őket megillető jogokra és kötelezettségekre a külön előírásokat megfelelő módon kell alkalmazni.46)
(7) A tanfelügyelet a megállapított hiányosságok súlyosságának megfelelően a következő intézkedéseket foganatosítja:
a) ajánlás,
b) az ellenőrzött szubjektum részéről történő intézkedések foganatosítása,
c) intézkedés elrendelése,
d) az osztályozás( minősítés) során feltárt hiányosságok esetén bizottsági vizsga elrendelése,
e) a 37.a § (2), (3) bekezdések szerinti szankciók alkalmazása.
(8) A tanfelügyelet megállapításainak és értékeléseinek eredményeit a tanfelügyelet eredményeiről szóló jelentés formájában kell rögzíteni. A megszerzett ismeretek és információk, szükség szerint, az elvégzett tanfelügyeleti tevékenység eredményeire támaszkodó jelentés formájában kerülnek összesítő feldolgozásra. 
(9) A tanfelügyeleti zárójelentések tartalmazzák a felügyeletet végző szerv megjelölését, a felügyeletet végző tanfelügyelők utó- és családi nevét, az ellenőrzött szubjektum megjelölését, a felügyeleti esemény helyét és idejét, a tanfelügyeleti tevékenység tárgyát, a megállapításokat és ezek értékelését, a megállapítások alapjául szolgáló okiratok és más anyagok megjelölését, illetve a foganatosított intézkedéseket. A jelentést, miután megvitatták annak tartalmát, a felügyelet végző tanfelügyelők és az ellenőrzött szubjektum igazgatója írják alá. Ha a tanfelügyeleti zárójelentés megvitatása nem lehetséges, a tanfelügyeleti zárójelentés egy példányának az ellenőrzött szubjektum igazgatójának részére történő kézbesítésével megvitatottnak kell tekinteni.
(10) A tanfelügyeleti zárójelentés az ellenőrzött szubjektumnál és az Állami Tanfelügyelet illetékes tanfelügyeleti központjában kerül elhelyezésre.
(11) Az egészségügyi szakközépiskolák szakmai felkészítő tevékenysége feletti tanfelügyeletet a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma gyakorolja (továbbiakban: „ az egészségügyi minisztérium“).
(12) A tanfelügyelet szervezetére, a tanfelügyeleti feladatok ellátására, az ezek során alkalmazott eljárásra és az alkalmazás módjára vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg.
(13) Az Állami Tanfelügyelet a tanfelügyeleti tevékenysége végzése során továbbá
a) ellenőrzi az iskola oktatási programja és az állami oktatási program közötti összhangot, valamint az iskola oktatási programja és a nevelés és oktatás céljai és elvei közötti összhangot,47a)
b) ellenőrzi a nevelési program, valamint a nevelés és oktatás céljai és elvei közötti összhangot,47b)
c) az egyéni oktatás esetében ellenőrzi a nevelési és oktatási tevékenység minőségét,47c)
d) monitoring- és értékelő tevékenységet folytat a nevelés és oktatás minőségének vonatkozásában.47d)
(14) Ha az Állami Tanfelügyelet a panaszok elintézése során hiányosságokat tár fel, a (7) bekezdés szerinti intézkedéseket foganatosít.

13.a §
(1) Az Állami Tanfelügyelet tanfelügyelői beavatkozhatnak az iskolák és oktatási intézmények nevelési és oktatási tevékenységébe.
(2) Tanfelügyelő az lehet, aki felsőfokú végzettségével teljesíti a képesítési feltételeket az adott iskola vagy oktatási intézmény fajtája, típusa és szintje vonatkozásában, rendelkezik iskolában vagy oktatási intézményben megszerzett nyolcéves pedagógiai gyakorlattal, abszolválta az I. kvalifikációs vizsgát vagy az ezt helyettesítő vizsgát, és az oktatásügyben vezető tisztségben, vagy módszertanos munkabesorolásban, vagy tanfelügyelői munkabesorolásban legalább három évet töltött el, vagy pedig abszolválta a II. kvalifikációs vizsgát vagy az ezt helyettesítő vizsgát
(3) A tanfelügyelőnek tudnia kell használni a szlovák nyelvet hivatalos érintkezésben,8b) munkaköri feladataival összefüggésben bírnia kell az adott nemzetiségi kisebbség nyelvét, rendelkeznie kell megfelelő személyi és erkölcsi jellemzőkkel, valamint a tanfelügyeleti szakmai munka végzéséhez szükséges tulajdonságokkal.


HATODIK RÉSZ
A minisztérium

14. §
(1) A minisztérium az oktatásügyi államigazgatási tevékenységet jelen törvény szerint koncepciók kidolgozásával és általánosan kötelező érvényű jogszabályok, irányelvek, utasítások kiadásával, illetve ezek alkalmazásának egységesítésével irányítja, továbbá ellenőrzi annak végrehajtást.27)
(2) A minisztérium továbbá a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítése érdekében költségvetési vagy támogatott szervezeteket alapít és szüntet meg, ezek statutáris szerveit a miniszter nevezi ki és váltja le. Ezek a szervezetek a következők:
a) az ágazati kutatás területén, valamint az általános oktatás és a szakoktatás szakmai-műszaki jellegű irányítása területén ellátandó feladatok teljesítését szolgáló intézetek,
b) az iskolák és oktatási intézmények szakmai és módszertani irányítását, a Tt. 245/2008. sz. törvénye 11.§ szerinti pedagógiai dokumentáció előkészítését és a pedagógiai alkalmazottak továbbképzését biztosító szervezetek,
c) a módszertani tevékenység végzését szolgáló, valamint a pedagógiai alkalmazottak és a nem pedagógiai alkalmazottak továbbképzését szolgáló módszertani-pedagógiai központok,
d) az ágazati informatikai rendszert, valamint a pedagógiai alkalmazottak és a nem pedagógiai alkalmazottak informatikai és kommunikációs technológiák terén való továbbképzését szolgáló iskolai számítástechnikai központok.
(3) A minisztérium az állami központi költségvetés terhére, a minisztérium költségvetési fejezetében és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának költségvetési fejezetében pénzeszközöket biztosít a tőkekiadások fedezésére és a működésre, beleértve a munkabéreket, munkabér jellegű kiadásokat, a szolgálati juttatásokat és más, külön jogszabályok szerinti személyi jellegű juttatásokat.48) A minisztérium a pénzeszközöket a hivatásgyakorlásra való rendszerszerű felkészítést végző iskolák alapítói részére, illetve a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapítói hatáskörébe tartozó, jelen törvény szerint alapított iskolák és oktatási intézmények részére írja szét.
(4) A minisztérium másodfokú államigazgatási hatóságként jár el azokban az ügyekben, amelyekben a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal első fokon járt el.
(5) A minisztérium általánosan kötelező érvényű jogszabályban állapítja meg a következők részletes szabályait:
a) iskolák és oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek alapítása, megszüntetése és szervezése, valamint ezek nevelési-oktatási tevékenységének biztosítása,
b) a központi szervek és szervezetek eljárása és feladatai az ifjúság hivatásgyakorlásra való felkészítésének irányítása és tervezése során,
c) a fogvatartott és a szabadságvesztési büntetésüket töltő állampolgárok oktatásának módja a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával való megállapodást követően,
d) az iskolákban és oktatási intézményekben folyó nevelési-oktatási tevékenységről, ennek eredményeiről és feltételeiről szóló jelentések struktúrája és tartalma,
e) az iskolákban és oktatási intézményekben folyó nevelési-oktatási tevékenység céljainak, tartalmának, módszerének, szervezésének és irányításának kísérleti beigazolására vonatkozó feltételek és szabályok,
f) a bizonyítványok és más iskolai nyomtatványok fajtái és tartalmi elemei, ide értve ezek nyilvántartását ás archiválását is.
(6) A minisztérium továbbá
a) igazgatja a Szlovák Köztársaság iskoláinak, oktatási intézményeinek, gyakorlati oktatási központjainak és gyakorlati oktatási munkahelyeinek hálózatait,
b) dönt az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek hálózatba való besorolásáról, az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek hálózatból való kiiktatásáról, valamint az hálózatban való változásokról; a hálózati változásokról való döntése során figyelembe veszi a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal véleményét,
c) meghatározza a vezető tisztségekkel, a módszertani tisztségekkel és a külön jogszabály szerinti más oktatásügyi tisztségekkel kapcsolatos pályázati eljárás szabályait, és ezen helyek betöltésének szabályait,49)
d) kidolgozza a Szlovák Köztársaság nevelési és oktatási fejlesztési koncepcióját,
e) kibocsátja és honlapján nyilvánossá teszi a szakközépiskolák, a gyakorló oktatási központok, iskolai gazdaságok, szakgyakorlati központok és gyakorló oktatási munkahelyek helyellátottságának, anyagi ellátottságának és eszközökkel való ellátottságának kötelező terjedelmét megállapító, az anyagi-műszaki ellátottságra és helyellátottságra vonatkozó normatívákat; azon egészségügyi intézményekre vonatkozó normatívákat, amelyekben egészségügyi hivatás gyakorlására felkészítő tanulmányi szakok és képzési szakok diákjainak gyakorlati oktatása folyik, külön jogszabály állapítja meg.49a)
f) az alapítókkal, a központi államigazgatási szervek által alapított kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel és más jogi személyekkel, természetes személyekkel együttműködve irányítja az iskolákban és oktatási intézményekben folyó nevelési-oktatási tevékenység irányításának, szervezésének, tartalmának és végzésének kísérleti igazolását,
g) az illetékes szakszervezeti szerv véleményének kikérését követően kiadja a pedagógiai alkalmazottakra és az iskolák vagy oktatási intézmények más alkalmazottjaira vonatkozó munkarendet, amely mintául szolgál a munkáltatói hatásköröket gyakorló iskolák és oktatási intézmények munkarendjének kidolgozásánál, valamint az iskolák és oktatási intézmények pedagógiai alkalmazottjainak és más alkalmazottjainak munkáltatói hatásköreit gyakorló alapítók számára, 
h) a 10. § szerint a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalokat iskola, oktatási intézmény vagy gyakorlati oktatási központ alapításával bízza meg,
i) meghatározza az oktatási projektek és a pedagógiai alkalmazottakat továbbképző szervezetek akkreditációjának szabályait,
j) utólagos pénzügyi ellenőrzést végez az általános érvényű jogszabályok betartása terén, és utólagos pénzügyi ellenőrzést50) végez a központi költségvetés minisztériumi fejezetéből és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának fejezetéből, illetve az Európai Unió általános költségvetéséből a községeknek, az önkormányzati kerületeknek, a kerületi székhelyen működő körzeti hivataloknak, az Állami Tanfelügyeletnek és a minisztérium által alapított szervezeteknek juttatott pénzeszközökkel való gazdálkodás terén, illetve utólagos pénzügyi ellenőrzést végez az Állami Tanfelügyelet és a minisztérium által alapított szervezetek kezelésében lévő anyagi javakkal és állami vagyonnal való gazdálkodás terén, továbbá ellenőrzi ezek felhasználásának hatékonyságát és célszerűségét,
k) saját hatáskörén belül intézi az állampolgárok panaszait és petícióit,33)
l) az igazgató leváltására vonatkozó javaslatot nyújt be [3. §, (8), c) pont],
m) vezeti a gyermekek és tanulók állami nyilvántartását.50a)
n) irányítja iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók számára szervezett versenyek kerületi, országos és nemzetközi fordulóit, valamint az iskolák tanulói számára szervezett tantárgyi olimpiák körzeti, kerületi, országos és nemzetközi fordulóit.
(7) A minisztérium, a közérdekre tekintettel, a szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektumok,41aa) illetve a szakminisztériumok kérelmére, az önkormányzati kerület számára meghatározhatja a munkaerőpiac szempontjából elégtelen számú diákkal rendelkező szakközépiskolák egyes tanulmányi és képzési szakjain tanuló diákok számát.50b)
(8) A minisztérium az államilag elismert egyház vagy vallási közösség56) részére támogatást állapíthat meg olyan tevékenységre, amely az oktatásüggyel, ifjúságpolitikával és testneveléssel kapcsolatos feladatok és tevékenységek végzésével függ össze. A minisztérium a támogatást a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal közvetítésével bocsátja rendelkezésre.
(9) A (8) bek. szerinti, adott naptári évre vonatkozó támogatás az iskola alapítójának kérelme alapján nyújtható az alapító által létrehozott azon iskolák diáklétszáma alapján, amelyekben a hivatásgyakorlásra felkészítő oktatás folyik,41b) mégpedig az előző naptári év szeptember 15-i állapotnak és az egy tanulóra eső éves támogatásnak megfelelően.
(10) Az egy tanulóra eső éves támogatás összege egyenlő az előző naptári évben a községeknek az oktatásüggyel, ifjúságpolitikával és testneveléssel kapcsolatos feladatokra és tevékenységekre juttatott pénzeszközök összegének ( 7. §), valamint a községek alapítói hatáskörébe tartozó alapiskolákban az előző naptári év szeptember 15-én tanuló tanulók számának hányadosával.
(11) A 6. bekezdés n) pontja szerinti versenyek és tantárgyi olimpiák jegyzékét a következő tanévre a minisztérium közzéteszi a weboldalán legkésőbb augusztus 31-ig.
(12) A minisztérium a nevelés és oktatás területén elért rendkívüli eredményekért kitüntetésben részesítheti a tanulót, a kitüntetés egybeköthető pénzjutalommal vagy tárgyjutalommal és a kitüntetés egyéb költségeivel. A kitüntetés költségeinek mértéket a minisztérium határozza meg.


HETEDIK RÉSZ
A Szlovák Köztársaság iskoláinak, oktatási intézményeinek, gyakorlati oktatási központjainak és gyakorlati oktatási munkahelyeinek hálózata, a hálózatba való besorolás, a hálózatból való kiiktatás és a hálózaton belüli változás

15. §
A hálózat
(1) A hálózat olyan iskolák és oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek összessége, amelyek jogosultak nevelési és oktatási tevékenységet végezni.51)
(2) A hálózatot a minisztérium az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatal véleményét, az illetékes központi államigazgatási szerv és területi önkormányzati szerv véleményét kikérve irányítja, erre vonatkozólag évenként információkat tesz közzé az interneten. Az egészségügyi iskolák hálózatát az egészségügyi minisztérium irányítja.52)
(3) A hálózatba sorolt iskoláknak és oktatási intézményeknek, gyakorlati oktatási központoknak és gyakorlati oktatási munkahelyeknek joguk van
a) a külön jogszabályban foglaltak szerint nevelési és oktatási tevékenységet folytatni,51)
b) a külön jogszabály szerinti finanszírozás biztosítására.31)
(4) A hálózaton belül minden iskola és oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ és gyakorlati oktatási munkahely vonatkozásában az alábbi adatokat kell feltüntetni:
a) megnevezés és postai cím,
b) az alapító megnevezése és postai címe; ha az alapító természetes személy, az alapító utó- és családi neve, valamint állandó lakhelye,
c) a tanulmányi és képzési szakok listája, 
d) az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorló oktatási központ, a gyakorló oktatási munkahely vagy a kihelyezett munkahely tevékenységének kezdő időpontja,
e) a nevelés-oktatás nyelve és a kihelyezett munkahely.

16. §
Az iskolák és oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok és gyakorlati oktatási munkahelyek hálózatba való besorolása
(1) Az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely hálózatba való besorolására vonatkozó kérelmet az alapító a miniszternek nyújtja be az iskola és oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ és gyakorlati oktatási munkahely alapítási évét megelőző naptári év március 31-éig. A kérelem a következőket tartalmazza:
a) ha az alapító jogi személy, az alapító megnevezése, postai címe és azonosító száma, statutáris szerve, a jogi forma; ha az alapító természetes személy, az alapító utóneve és családi neve, állampolgársága, az állandó lakhelye és személyi száma,
b) az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ és a gyakorlati oktatási munkahely megnevezése és postai címe, beleértve ezek részeit is,
c) a feltételezett gyermek- vagy diák-összlétszám,
d) az osztályok feltételezett száma, 
e) az oktatás nyelve vagy a nevelés nyelve,
f) az iskolában, az oktatási intézményben, a gyakorlati oktatási központban vagy a gyakorlati oktatási munkahelyen végzett nevelés vagy oktatás oktatási programja vagy nevelési programja,
g) az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapításának tervezett időpontja,
h) a helyellátottságot igazoló okirat,
i) az illetékes államigazgatási szerv arra vonatkozó igazoló okirata, hogy az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely helyiségei megfelelnek az egészségügyi követelményeknek, a munkavédelmi előírásoknak és a tűzvédelmi előírásoknak,
j) az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorlati oktatási központ és a gyakorlati oktatási munkahely feltételezett költségvetése,
k) a község véleménye, ha a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított óvodákról, alapiskolákról vagy oktatási intézményekről van szó, illetve az önkormányzati kerület véleménye, ha a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított középiskolákról van szó,
l) a 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai szerinti alapítók esetében a község jóváhagyása, ha a község területén működő, a 15. életévüket nem betöltött gyermekek, diákok és tanulók számára fenntartott óvodákról,30b) nyelviskolákról, művészeti alapiskolákról és oktatási intézményekről van szó, vagy ha a község területén működő, speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező diákok számára fenntartott alapiskolákról van szó, 
m) a 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai szerinti alapítók esetében az önkormányzati kerület jóváhagyása, ha az önkormányzati kerület területén működő, a 15. életévüket betöltött gyermekek, diákok és tanulók számára fenntartott nyelviskolákról, művészeti alapiskolákról és oktatási intézményekről (kivéve az erdei iskolákat) van szó, vagy ha az önkormányzati kerület területén működő középiskolákról, erdei iskolákról, speciális nevelési-oktatási igényekkel rendelkező diákok számára fenntartott középiskolákról, szaktanintézetekről és gyakorlóiskolákról van szó, 
n) az iskolai önkormányzat illetékes szervének véleménye,
o) ha szakképzésről van szó, az illetékes központi államigazgatási szerv véleménye, illetve a külön jogszabály szerinti, szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektum41aa) véleménye, 
p) az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak a (7) bekezdés szerinti feltételekhez fűzött véleménye, ha olyan iskolákról van szó, amelyekben az oktatás a hivatásgyakorlásra való folyamatos felkészítésnek minősül, kivéve, ha az alapító a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal.
(2) Ha az alapító vállalkozói tevékenység folytatására jogosult természetes személy,54) vagy más jogi személy, az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely besorolására vonatkozó kérelemhez arra vonatkozó igazoló okiratot is csatolni kell, hogy:
a) nem folyik ellene csődeljárási vagy végelszámolási eljárás,
b) elégtelen vagyoni fedezet miatt nem utasítottak el vele kapcsolatban csődeljárás megindítására vonatkozó kérelmet,
c) sem a Szlovák Köztársaságban, sem a székhelye szerinti országban nincs végrehajtási eljárásban érvényesített adótartozása, egészségügyi járuléktartozása, betegségbiztosítási járuléktartozása, nyugdíjbiztosítási járuléktartozása, munkanélküliségi alapba befizetendő járulékkal kapcsolatos tartozása,
d) sem őt, sem a statutáris szervet, sem annak tagját jogerősen nem ítélték el szándékos bűncselekményért, és velük szemben büntetőeljárás sincs folyamatban. 
(3) Ha az alapító vállalkozói tevékenység folytatására nem jogosult természetes személy, vonatkozásában a (2) bek., c) és d) pontjai irányadók
(4) A kérelmező a (2), (3) bek.-ek szerinti feltételek teljesítését az alábbiakkal igazolja:
a) az a) és b) pontok esetében arra vonatkozó bírósági igazolással, hogy vele szemben nincs folyamatban csődeljárás vagy végelszámolási eljárás,
b) a c) pont esetében az illetékes hivatal három hónapnál nem régebbi igazolásával,
c) a d) pont esetében a központi büntetés-nyilvántartás három hónapnál nem régebbi kivonatával (erkölcsi bizonyítvány) és egy arra vonatkozó becsületbeli nyilatkozattal, hogy nincs folyamatban ellene büntető eljárás.
(5) A hálózatba való besorolásra irányuló eljárás résztvevője az alapító. A minisztérium a besorolásra vonatkozó kérelem benyújtásától számított 60. napig dönt a besorolásról. A minisztérium a döntésében megjelöli a tevékenység megkezdésének időpontját. Az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorló oktatási központ vagy gyakorló oktatási munkahely tevékenységének kezdő időpontja a kérelem kézbesítése szerinti naptári évet követő naptári év szeptember 1-je, kivéve azokat az eseteket, amelyeknél a miniszter más határidővel engedélyezte az (8) bekezdés szerinti besorolást, amelyeknél a tevékenység megkezdésének időpontját a minisztérium állapítja meg.
(6) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely hálózatba való besorolását követően az alapító kibocsátja az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely alapító oklevelét.
(7) A minisztérium a besorolásról való döntéshozatala során tekintettel van a helyi és regionális feltételekre, így különösen
a) az iskolák, az oktatási intézmények, a gyakorló oktatási munkahelyek és a gyakorló oktatási központok célszerű és komplex területi elosztására,
b) az iskolák, az oktatási intézmények, a gyakorló oktatási munkahelyek és a gyakorló oktatási központok nevelési és oktatási tevékenységének megszervezésének formájára,
c) az oktatás nyelvére vagy a nevelés nyelvére,
d) a megalapított iskolák, az oktatási intézmények, a gyakorló oktatási munkahelyek és a gyakorló oktatási központok diákjainak, tanulóinak létszámára, vagy az ezekben elhelyezett gyermekek létszámára,
e) az iskolák, az oktatási intézmények, a gyakorló oktatási munkahelyek és a gyakorló oktatási központok helyellátottságára és anyagi-műszaki ellátottságára.
(8) Az 1. bekezdés értelmében a miniszter más határidőt is engedélyezhet a kérelem beadására, főleg ha az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ és gyakorlati oktatási munkahely alapítása nem ró nagyobb terhet az állami költségvetésre.

17. §
Iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok vagy gyakorlati oktatási munkahelyek hálózatból való kiiktatása
(1) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely hálózatból való kiiktatatására vonatkozó javaslatot a következők nyújtják be:
a) az alapító,
b) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal, ha az általánosan kötelező érvényű jogszabályok súlyos megsértését állapítja meg vagy az anyagi-műszaki ellátottság terén tapasztalható súlyos hiányosságot tár fel,
c) a főtanfelügyelő, ha az oktatási-nevelési tevékenység minőségét illetően súlyos hiányosságokat tár fel, vagy ha az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ, a gyakorlati oktatási munkahely, vagy ennek alapítója meghatározott időn belül nem távolítja el a jelen törvény szerinti pedagógiai dokumentáció és ennek az iskolában, oktatási intézményben, gyakorlati oktatási központban, a gyakorlati oktatási munkahelyen való érvényesítése közötti eltéréseket, vagy ha az általánosan kötelező érvényű jogszabályok súlyos megsértését állapítja meg, vagy az anyagi-műszaki és a helyellátottsági feltételek terén tapasztalható súlyos hiányosságot tár fel.
(2) A hálózatból való kiiktatásra vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:
a) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely megnevezését és postai címét,
b) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely hálózatból való kiiktatásának oka,
c) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely megszüntetésének időpontja,
d) a nevelés és oktatás, vagy a gyermekek és tanulók étkeztetése bebiztosításának módja az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely megszüntetését követően,
e) az illetékes iskolai önkormányzati szerv állásfoglalása,
f) az önkormányzati kerület véleménye, feltéve, hogy nem a kerületi önkormányzat az előterjesztő, és ha a javaslattévő a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal vagy a főtanfelügyelő,
g) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és a főtanfelügyelő véleménye, feltéve, hogy a javaslattévő területi önkormányzati szerv,
h) szakképzés esetén az illetékes központi államigazgatási szerv véleménye és a külön jogszabály szerinti, szakképzés és szakmai felkészítés koordinációjáért felelős szubjektum41aa) véleménye.
(3) A hálózatból való kiiktatásra irányuló eljárás résztvevője az alapító. A minisztérium a kiiktatásra vonatkozó kérelem benyújtásától számított 60. napig dönt a kiiktatásról.
(4) A minisztérium erre vonatkozó javaslat hiányában is dönthet az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely hálózatból való kiiktatásáról, ha az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely a meghatározott időben nem kezdi meg tevékenységét, vagy a 14 §, (6) bek., j) pontja szerinti ellenőrzés során tett megállapítások alapján.
(5) A 19. § (2) bekezdés e) pontja szerinti jogi személy alapító a megszüntetést54a) követően haladéktalanul köteles e tényről értesíteni a minisztériumot, amely dönt az iskola, az oktatási intézmény, a gyakorló oktatási központ és a gyakorló oktatási munkahely hálózatból való kiiktatásáról.

18. §
A hálózaton belüli változás
(1) A hálózaton belüli változások alatt a 15. §, (4) bek. szerinti adatok változását kell érteni.
(2) A hálózaton belüli változásra irányuló eljárás résztvevője az alapító. A minisztérium a hálózaton belüli változásról az alapító vagy a több alapító nevében eljárni jogosult személy kérelmére, vagy a főtanfelügyelő 12. §, (3) bek. d) pontja szerinti javaslata alapján, a hálózaton belüli változásra vonatkozó kérelem kézbesítésétől számított 60 napon belül dönt. A hálózaton belüli változásra vonatkozó döntéshozatalra a 16. § és a 17. § rendelkezéseit arányosan kell alkalmazni.
(3) Az alapító a 15. § (4) bek. c)-e) pontjai szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó kérelmet a hálózaton belüli változás eszközlése szerinti naptári évet megelőző naptári év március 31-éig nyújtja be a miniszternek. A miniszter más határidőt is engedélyezhet a kérelem beadására, főleg ha a kérelmezett változás nem ró nagyobb terhet az állami költségvetésre.
(4) A tankötelezettség teljesítésének helyet adó iskolát, oktatási intézményt, gyakorlati oktatási központot vagy gyakorlati oktatási munkahelyet érintő változás esetén az alapító köteles igazolni, hogy a művelődéshez való alkotmányos jog érvényesülése az iskola összes tanulója számára biztosított.55)
(5) Az alapító címének változása esetén, az iskola vagy oktatási intézmény épület-nyilvántartási számának változása esetén, az iskola vagy oktatási intézménynek tiszteletbeli megnevezés odaítélése, vagy attól való megfosztása esetén, az alapító haladéktalanul köteles a minisztériumot írásban értesíteni az adott változásról, mégpedig a változást igazoló okirat megküldésével egyidejűleg. A minisztérium az adott változást írásban igazolja az alapító számára; ha a változás iskolát vagy oktatási intézményt érint, megfelelően módosítja a hálózati iskola vagy oktatási intézmény megnevezését. Ezekre a változásokra nem kell a külön jogszabály rendelkezéseit alkalmazni.80)
(6) A kihelyezett munkahely alapítását vagy megszüntetését is hálózaton belüli változásra vonatkozó döntés előzi meg. A minisztérium a hálózaton belüli változásra vonatkozó döntéssel olyan hálózaton belüli változásról dönt, amely
a) a kihelyezett munkahely hálózatba való besorolásában, vagy
b) a kihelyezett munkahely hálózatból való kiiktatásában merül ki.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó kérelem a következő adatokat és okiratokat tartalmazza:
a) ha az alapító jogi személy, az alapító megnevezése, postai címe és azonosító (statisztikai) száma; ha az alapító természetes személy, az alapító utóneve és családi neve, állandó lakhelye és személyi száma,
b)annak az iskolának vagy oktatási intézménynek a hálózatba való besorolásáról szóló határozat, amelynek az alapítandó kihelyezett munkahely részét képezi,
c) az iskola alapító okirata vagy az oktatási intézmény alapító okirata,
d) a kihelyezett munkahely megnevezése és postai címe,
e) a feltételezett gyermek- vagy diák-összlétszám,
f) az összes osztály feltételezett száma, 
g) a nevelés-oktatás nyelve,
h) a kihelyezett munkahely alapításának feltételezett időpontja,
i) a helyellátottságot igazoló okirat,
j) az illetékes államigazgatási szerv arra vonatkozó igazoló okirata, hogy a kihelyezett munkahely helyiségei megfelelnek az egészségügyi követelményeknek, a munkavédelmi előírásoknak és a tűzvédelmi előírásoknak,
k) a község véleménye, ha a kihelyezett munkahely a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított óvoda, alapiskola vagy oktatási intézmény részét képezi majd, illetve az önkormányzati kerület véleménye, ha a kihelyezett munkahely a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított középiskola részét képezi majd,
l) a 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai szerinti alapítók esetében a község jóváhagyása, ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely a község területén működő, a 15. életévüket nem betöltött gyermekek, diákok és tanulók számára fenntartott óvoda,30b) nyelviskola, művészeti alapiskola vagy oktatási intézmény részét képezi majd, vagy ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely a község területén működő alapiskola vagy speciális nevelési-oktatási igényű diákok számára fenntartott alapiskola részét képezi majd,
m) a 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai szerinti alapítók esetében az önkormányzati kerület jóváhagyása, ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely az önkormányzati kerület területén működő, a 15. életévüket betöltött gyermekek, diákok és tanulók számára fenntartott nyelviskola, művészeti alapiskola és oktatási intézmény részét képezi majd, vagy ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely az önkormányzati kerület területén működő középiskola, speciális nevelési-oktatási igényű diákok számára fenntartott középiskola, szaktanintézet és gyakorlóiskola részét képezi majd, 
n) ha szakképzésről van szó, az illetékes központi államigazgatási szerv véleménye, illetve a külön jogszabály szerinti, szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektum41aa) véleménye, 
o) az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatal véleménye, ha olyan kihelyezett munkahelyről van szó, amely olyan iskola részét képezi majd, amelyben az oktatás a hivatásgyakorlásra való folyamatos felkészítésnek minősül, kivéve, ha az alapító a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal.
(8) A (6) bekezdés b) pontja szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó kérelem a következő adatokat és okiratokat tartalmazza: 
a) a kihelyezett munkahely megnevezése és postai címe,
b) annak az iskolának vagy oktatási intézménynek a hálózatba való besorolásáról szóló határozat, amelynek a kihelyezett munkahely részét képezi,
c) a kihelyezett munkahely kiiktatásának indoka,
d) a kihelyezett munkahely megszüntetésének időpontja,
e) a diákok nevelése és oktatása vagy étkeztetése biztosításának módja a kihelyezett munkahely megszüntetését követően,
f) ha szakképzésről van szó, az illetékes központi államigazgatási szerv véleménye, illetve a külön jogszabály szerinti, szakmai képzés és felkészítés koordinálásáért felelős szubjektum41aa) véleménye. 


NYOLCADIK RÉSZ
Az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási intézmények vagy gyakorlati oktatási munkahelyek alapítása és megszüntetése

19. §
Az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok vagy gyakorlati oktatási munkahelyek alapítása
(1) Iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely alapítására csak annak hálózatba való besorolását követően kerülhet sor.
(2) Iskolát, oktatási intézményt, gyakorlati oktatási központot vagy gyakorlati oktatási munkahelyet a következők alapíthatnak:
a) a község,
b) az önkormányzati kerület,
c) a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal,
d) államilag elismert egyház vagy vallási csoport,56)
e) egyéb jogi személy vagy természetes személy.
(3) A (2) bek., d) pont szerinti alapító által alapított iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely egyházi iskolának vagy egyházi oktatási intézménynek minősül, illetve a (2) bek., e) pontja szerinti alapító által alapított iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely magán iskolának vagy magán oktatási intézménynek minősül.
(4) A (2) bek. szerinti alapító által alapított iskolákban szerzett műveltség egyenértékű.
(5) A jelen törvény szerinti iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok vagy gyakorlati oktatási munkahelyek a nevelést és oktatást érintő ügyeket illetően a nevelési-oktatási tevékenység módszertani irányítása terén a minisztérium irányítói hatásköre alá tartoznak.
(6) Kihelyezett munkahelyet csak az iskola vagy oktatási intézmény postai címe szerinti kerület területén és csak a 18. § (6) bekezdés a) pontja szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó döntést követően lehet alapítani. Célzott hatású oktatási intézmények, gyakorló oktatási központok és gyakorló oktatási munkahelyek részeként nem alapítható kihelyezett munkahely.
(7) Kihelyezett munkahely alatt olyan állandó jelleggel létrehozott zárt helyiséget kell érteni, amelyben rendszeres nevelési-oktatási tevékenység folyik, melynek során annak az iskolának az oktatási programja, vagy annak az oktatási intézménynek a nevelési-oktatási programja az irányadó, amelynek a kihelyezett munkahely a részét képezi. A kihelyezett munkahely nem jogi személy, alapítására jogi személy iskola vagy oktatási intézmény részeként kerül sor. A kihelyezett munkahely külső megjelölése a következőket tartalmazza: a „kihelyezett munkahely“ szöveg, kötőjel, a kötőjel után annak az iskolának vagy oktatási intézménynek a 21. § (1) bekezdés szerinti megnevezése, amelynek a kihelyezett munkahely a részét képezi.
(8) A kihelyezett munkahely csak a 18. § (6) bek. b) pontja szerinti hálózaton belüli változásra vonatkozó döntést követően szüntethető meg.
(9) Diagnosztikai központot csak a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal alapíthat.

20. §
Az iskolák összevonása és társulása
(1) Az alapító döntése vagy az alapítók erre vonatkozó megállapodása alapján lehetőség van a különböző fajtájú és típusú iskolák egy jogi személyben történő összevonására. Az összevont iskola alapítójának azt kell tekinteni, akinek személyében a többi alapító megegyezik.
(2) Az iskolák összevonását az iskolák hálózatból való kiiktatása és az ezt követő megszüntetése előzi meg. Az összevont iskola megalapítására az iskola hálózatba való besorolása után kerül sor.
(3) Az összevont iskola belső szervezeti egységeit az egyes összevont iskolák képezik. A műveltség megszerzését igazoló okiraton csak a szervezeti egységet képező iskola fajtáját és típusát kell feltüntetni.
(4) Az összevont iskolát a hálózaton belül az összevont iskola keretein belül összevont összes iskolával együtt kell vezetni.
(5) Az összevont iskolát egy igazgató irányítja, aki az összevont iskola szervezeti egységeit képező iskolák közül legalább egy iskola fajtája és típusa vonatkozásában teljesíti a kvalifikációs feltételeket.
(6) Az összevont iskola igazgatója iktatja be az összevont iskola szervezeti egységét képező iskolák igazgatóhelyetteseit. Az igazgatóhelyettes vonatkozásában a 3. §, (5) bek. szerinti kvalifikációs feltételek irányadók.
(7) Az iskolák alkalmazottainak munkajogi jogviszonyaiból eredő jogok és kötelességek, és az (1) bek. szerinti iskolák egyéb jogviszonyai az összevonás napjának kezdőidőpontjával az összevont iskolára szállnak.
(8) Ha iskolát más oktatási intézménnyel vonnak össze, kivéve a gyermeknevelési intézményt, az oktatási intézmény külön jogszabályban foglaltak szerint válik az iskola részévé.58)
(9) A iskolák összevonásának és iskolák társulásának külön jogszabály szerinti59) szabályai nem változnak.
(10) Összevont iskola, társult középiskola, vagy külön jogszabály szerinti60) összevont vagy egyesült iskolák létrejötténél az igazgatói tisztség betöltésére kiírt pályázat eredményes lezárulásáig (4. §) az alapító pályázat nélkül válik az iskola igazgatójává, hat hónapnál nem hosszabb időre.
(11) A 2. §, (1) bek., b)-d) pontjai szerinti alapítók által alapított (10) bek. szerinti iskolák esetében az iskolatanácsot legkésőbb az iskola megalapításától számított három hónapon belül kell létrehozni.
(12) Az óvodával kibővített alapiskola igazgatója – kivéve az olyan, óvodával kibővített alapiskola igazgatóját, amelyben az iskolára való előkészítés egy osztályban folyik – kijelöli az óvodáért felelős igazgatóhelyettest, aki teljesíti a külön előírás60a) szerinti szakmai feltételeket az óvodai pedagógiai tevékenység ellátására.

21. §
Az iskolák, oktatási intézmények, gyakorlati oktatási központok vagy gyakorlati oktatási munkahelyek megjelölése
(1) Az iskola megnevezése az iskola fajtájának vagy típusának megjelöléséből és az utca nevéből, a főépület épület-nyilvántartási számából és az iskola székhelyének hivatalos megnevezéséből áll. A szakközépiskola megnevezésében az iskola típusa után feltüntethető azon tanulmányi szakokra és képzési szakokra utaló jelző, amelyek vonatkozásában az iskola szakképzést és szakmai felkészítést végez. Az iskola megnevezését alanyesetben kell feltüntetni. A minisztérium engedélyével, kérelemre, az iskola a történelmi megnevezését is használhatja. Ha az iskolának tiszteletbeli megnevezést adományoztak, az az iskola megnevezésnek részét képezi, és az iskola fajtájának vagy típusának megjelölése után kell feltüntetni. Az iskola megnevezésének egyeznie kell az iskola hálózaton belüli megnevezésével.
(2) Annak az iskolának a megnevezésében, amelynek az osztályaiban a nevelési-oktatási tevékenység szlovák nyelven és ezzel egyidejűleg kisebbségi nyelven is folyik, az iskola fajtáját és típusát szlovák nyelven és az adott kisebbség nyelvén kell feltüntetni.
(3) Annak az iskolának az esetében, amelyben a nevelési-oktatás tevékenység kizárólag kisebbségi nyelven folyik, az iskola megnevezésében fel kell tüntetni az iskola tanítási nyelvét, az iskola fajtáját és típusát pedig szlovák nyelven és az adott kisebbség nyelvén kell feltüntetni. Az iskola székhelyét szlovák nyelven kell feltüntetni; ha az iskola székhelye olyan községben van, ahol a kisebbséghez tartozó személyek a lakosság legalább 20%-át teszik ki, a székhelyet a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.61)
(4) Ha az alapító egyház vagy vallási csoport, az iskola megnevezése tartalmazhatja az egyházi iskolára való utalást, vagy tartalmazhat az alapítót jellemző megjelölést. Ugyanígy tartalmazhatja az adott egyház vagy vallási csoport kiemelkedő személyiségének nevét, adott esetben egy szent nevét.
(5) Ha az alapító természetes személy vagy más jogi személy, az iskola megnevezésének elején a „magán“ szót kell feltüntetni, megfelelő formában. A megnevezés az alapítót jellemző megjelölést is tartalmazhat.
(6) Ha az iskolát tehetséges gyermekek vagy tanulók részére hozták létre, az iskola vagy oktatási intézmény megnevezése előtt azt a szót kell feltüntetni, amely megfelelően tükrözi az iskola kiemelt képzési területét (például kéttannyelvű gimnázium, sport-gimnázium, stb.).
(7) Ha kollégium is részét képezi az iskolának,62) az iskola megnevezése után a „bentlakásos“ kifejezést kell feltüntetni, megfelelő formában.
(8) A külön jogszabály szerint63) létrehozott iskolát „társult középiskola“ megnevezéssel kell jelölni.
(9) A külön jogszabály szerint64) alapiskola és gyermekintézmény összevonásával létrejött iskolát „alapiskola és óvoda“ megnevezéssel kell jelölni.
(10) Olyan iskola esetében, amelyik a külön jogszabályban foglaltak szerint65) az azonos fajtájú és típusú iskolával való egyesülést követően nem szűnt meg, a megnevezés változatlan marad.
(11) Az iskola megnevezését használni kell az iskola hivatalos pecsétjein és okiratain, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.66)
(12) Az iskola épületének külső megjelölésében az iskola megnevezését az utca neve, a főépület nyilvántartási száma és az iskola székhelyének hivatalos megnevezése nélküli formában kell feltüntetni.
(13) Az (1)-(12) bek.-ek szerinti rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni az oktatási intézményekre, gyakorlati oktatási központokra vagy gyakorlati oktatási munkahelyekre.

22. §
Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapító okirata
(1) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapító okiratát az alapító az iskola vagy oktatási intézmény hálózatba való besorolását követően bocsátja ki.
(2) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapító okirata a következőket tartalmazza:
a) az alapító megjelölése,
b) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely olyan megnevezése, amely kizárja más jogi személyek megnevezésével való összetévesztést, a fajta és a típus megjelölése, a székhely (postai cím) és az azonosító szám,
c) az iskola vagy oktatási intézmény részét képező szubjektum megnevezése és székhelye,
d) a nevelés nyelve vagy az oktatás nyelve,
e) a gazdálkodás formája,
f) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely alapításának ideje,
g) azon közhasznú tevékenységek vagy közhasznú szerepek megjelölése, amelyek érdekében az iskolát vagy az oktatási intézményt alapították, és az ennek megfelelő tevékenységi kör,
h) a statutáris szerv megjelölése,
i) az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy a gyakorlati oktatási munkahely kezelésében lévő vagyon dologi és pénzügyi meghatározása,
j) azon időszak megjelölése, amelyre az iskolát, oktatási intézményt, gyakorlati oktatási központot vagy a gyakorlati oktatási munkahelyet alapították,
k) a minisztérium hálózatba való besorolásról szóló határozata meghozatalának ideje és száma. 
(3) Az alapító okiratban foglalt adatok változását az alapító okirat csatolmányaiban kell vezetni.

23. §
Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely megszüntetése
(1) Az iskola, oktatási intézmény, gyakorlati oktatási központ vagy gyakorlati oktatási munkahely a hálózatból való kiiktatást követően megszűnik.
(2) Az alapító az iskolát, oktatási intézményt, gyakorlati oktatási központot vagy gyakorlati oktatási munkahelyet a minisztérium hálózatból való kiiktatásra vonatkozó határozatával összhangban szünteti meg.


KILENCEDIK RÉSZ
Az iskolai önkormányzati szervek hatáskörei

24. §
(1) Az iskolatanács, a községi oktatási tanács és a területi oktatási tanács olyan kezdeményező és tanácsadó jellegű önkormányzati szerv, amely a nevelés és oktatás terén közérdeket, valamint a tanulók, szülők, pedagógiai alkalmazottak és más alkalmazottak érdekeit jeleníti meg, illetve érvényesíti. Szerepeiket tekintve, a nyilvános ellenőrzés szervei, értékelik és véleményezik az iskolák és oktatási intézmények, a helyi államigazgatási szervek, a községek és az önkormányzati kerület szerveinek tevékenységét. 
(2) Az iskolák mellett működő iskolatanácsot (iskolaszéket) külön előírásban foglaltak szerint kell létrehozni.67)
(3) A következő oktatási intézményekben kell létrehozni iskolatanácsot:
a) gyermeknevelési intézmények,
b) gyógyító-nevelő szanatóriumok,
c) diagnosztikai központok,
d) reedukációs gyermekotthonok,
e) reedukációs ifjúsági otthonok,
f) ifjúsági otthonok,
g) szabadidő központok.
(4) A (3) bek., b)-e) pontok szerinti oktatási intézmények iskolatanácsát a szülők képviselői nélkül kell létrehozni.
(5) Az iskolatanács
a) lebonyolítja igazgató kinevezésére irányuló pályázati eljárást a 4. § szerint,
b) a pályázat alapján jelöltet állít az igazgatói tisztségbe való kinevezésre,
c) az igazgató leváltására vonatkozó javaslatot nyújt be vagy véleményezi az igazgató leváltására vonatkozó javaslatot; az igazgató leváltására vonatkozó javaslatot mindig indokolás kíséretében nyújtja be,
d) véleményezi az iskola vagy oktatási intézmény fejlesztési koncepciójának tervezetét, az iskola vagy oktatási intézmény megszüntetésére vonatkozó javaslatot, és a 3. §, (8) bek., b)-d) pontjai és az 5.§, (7) bek. szerinti tényeket.
(6) Községi oktatási tanácsot olyan községben kell létrehozni, amelyek területén legalább három tankörzet került kialakításra, vagy legalább tíz olyan iskola vagy oktatási intézmény található, amely nem képezi a község területén alapított iskola részét. A község képviselőtestületének döntése alapján legalább öt iskola vagy oktatási intézmény, vagy két tankörzet megléte esetén is létrehozható községi oktatási tanács.
(7) A községi oktatási tanács véleményezi
a) a község területén alapiskolákat, művészeti alapiskolákat és oktatási intézményeket alapítók oktatási területet érintő tevékenységét,
b) a község területén alapított iskolák és oktatási intézmények fejlesztési koncepcióját,
c) az állami költségvetésből juttatott pénzeszközök szétírását a község területén alapított iskoláknak és oktatási intézményeknek, valamint a község területén alapított iskolák és oktatási intézmények tevékenységének anyagi-műszaki feltételeit,
d) a község területén alapított iskolák és oktatási intézmények alkalmazottainak személyi, anyagi és szociális feltételeit,
e) a község arra vonatkozó igényét, hogy növeljék az iskola vagy oktatási intézmény által nyújtott nevelési-oktatási jellegű szolgáltatások és a gondoskodás minőségét, továbbá az ennek következtében megnövekedett kiadások megteremtésének módját,
f) a község területén alapított iskolákban végzett nevelési-oktatási tevékenység eredményeiről szóló jelentést.
(8) A községi oktatási tanács a község területén alapított iskolák és oktatási intézmények vonatkozásában az (5) bek. szerinti iskolatanács szerepét tölti be, ha az adott iskola iskolatanácsát nem hozták létre.
(9) A területi oktatási tanácsot az önkormányzati kerület területi illetékességének megfelelően hozzák létre.
(10) A területi oktatási tanács véleményezi
a) az illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivatal tevékenységét,
b) az illetékes önkormányzati kerület szerveinek oktatásügyet érintő tevékenységeit,
c) az önkormányzati kerület területi illetékességébe tartozó iskolák és oktatási intézmények fejlesztési koncepcióját,
d) az önkormányzati kerület területén alapított iskoláknak és oktatási intézményeknek az állami költségvetésből juttatott pénzeszközök szétírását, valamint az önkormányzati kerület vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított iskolák és oktatási intézmények tevékenységének anyagi-műszaki feltételeit,
e) az iskolák és oktatási intézmények alkalmazottainak személyi, anyagi és szociális feltételeit,
f) az önkormányzati kerület arra vonatkozó igényét, hogy emeljék az iskola vagy oktatási intézmény által nyújtott nevelési-oktatási jellegű szolgáltatások és a gondoskodás minőségét, továbbá az ennek következtében megnövekedett kiadások megteremtésének módját,
g) tanulmányi és képzési szakok és szakirányok bevezetésére tett javaslatokat,
h) az iskolákban végzett nevelési-oktatási tevékenység eredményeiről szóló jelentést.
(11) A területi oktatási tanács az önkormányzati kerület vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított iskolák és oktatási intézmények vonatkozásában az (5) bek. szerinti iskolatanács funkcióját tölti be, ha az adott iskola iskolatanácsát nem hozták létre.
(12) Az iskolai önkormányzat szerve akkor határozatképes, ha az ülésén az összes tag több mint a fele jelen van. Az iskolai önkormányzat szervének határozata akkor érvényes, ha azt az iskolai önkormányzati szerv jelenlévő tagjainak több mint a fele támogatja. Az iskolai önkormányzat szervének az igazgató kinevezésére, leváltására vagy tisztségében való megerősítésére vonatkozó határozata akkor érvényes, ha azt az összes tag többsége támogatja.
(13) Az újonnan alapított iskolában vagy az újonnan alapított oktatási intézményben az iskolatanácsot legkésőbb az iskola vagy oktatási intézmény megalapításától számított harmadik hónap végéig kell létrehozni.
(14) Az iskolatanács működésének költségeit az iskola vagy az oktatási intézmény költségvetéséből, vagy az iskola alapítójának vagy az oktatási intézmény alapítójának költségvetéséből kell fedezni. A községi oktatási tanács működésének költségeit a község költségvetéséből kell fedezni. A területi oktatási tanács működésének költségeit az önkormányzati kerület költségvetéséből kell fedezni.
(15) Az iskolai önkormányzat ülése nyilvános, kivéve, ha az iskolai önkormányzati szerv az összes tag kétharmados többségével másként dönt. Az iskolai önkormányzat szerveinek hivatali ideje négy év.

25. §
Az iskolai önkormányzati tagság
(1) Az iskolatanács tagjainak száma legalább 5 fő, legfeljebb 11 fő. Az iskolatanács létrehozásáért az alapító felel.
(2) Ha az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottjainak létszáma kevesebb, mint 25 fő, az iskolatanács tagjainak száma 11 főnél kevesebb is lehet.
(3) Öttagú iskolatanácsot csak olyan iskolában vagy oktatási intézményben lehet létrehozni, ahol az alkalmazottak létszáma nem haladja meg a 10 főt.
(4) A (2) és (3) bek.-ek szerinti esetekben az iskolatanács összetételét és tagjainak számát az alapító az iskola vagy oktatási intézmény teljes alkalmazotti létszámára tekintettel állapítja meg, miközben betartja azt az elvet, amelynek alapján az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazásában nem álló iskolatanácsi tagok többségben vannak.
(5) Az alapiskola, speciális nevelési-oktatási igényű tanulók számára fenntartott alapiskola, óvoda,30b) művészeti alapiskola mellett működő iskolatanács, vagy az oktatási intézmény iskolai kollégiuma és szabadidőközpontja mellett működő iskolatanács tagjai: a pedagógiai alkalmazottak két választott képviselője, a többi alkalmazott egy választott képviselője, a szülők négy olyan választott képviselője, akik nem alkalmazottai az iskolának vagy oktatási intézménynek, illetve az alapító négy delegált képviselője.
(6) Az iskolatanács tagjai
a) a középiskola és a speciális nevelési-oktatási igényű diákok számára fenntartott középiskola esetében a pedagógiai alkalmazottak két választott képviselője, a többi alkalmazott egy választott képviselője, a szülők három olyan választott képviselője, akik nem alkalmazottai az iskolának vagy oktatási intézménynek, illetve az alapító négy delegált képviselője, akik közül a szakközépiskolák esetében egy tag a megfelelő vagy rokon oktatási szak vonatkozásában kompetens szakmai érdekképviseleti szervezet képviselője, feltéve, hogy a szakmai érdekképviseleti szervezet jelöli őt, továbbá az adott iskola diákjainak egy választott képviselője,
b) szaktanintézet vagy gyakorlati iskola esetében a pedagógiai alkalmazottak három választott képviselője, a többi alkalmazott egy választott képviselője, a szülők három olyan választott képviselője, akik nem alkalmazottai az iskolának vagy oktatási intézménynek, illetve az alapító négy delegált képviselője,
c) speciális nevelési intézmény, nyelviskola és egészségügyi intézmény mellett működő iskola esetében a pedagógiai alkalmazottak négy választott képviselője, a többi alkalmazott egy választott képviselője, illetve az alapító hat delegált képviselője.
(7) Az óvodával kibővített alapiskola64) esetében az iskolatanács tagjai az óvodás gyermekek szüleinek egy választott képviselője és az óvoda pedagógiai alkalmazottainak egy választott képviselője is. 
(8) A községi oktatási tanács tagjainak száma 11 fő, a területi oktatási tanács tagjainak száma 11 fő. A községi oktatási tanács létrehozásáért a község felel, a területi oktatási tanács létrehozásáért az önkormányzati kerület felel.
(9) A oktatási tanács tagjai a következők: az igazgatók négy választott képviselője, a szülők két választott képviselője, a község területén alapított összes iskola és oktatási intézmény iskolatanácsi elnökei közül választott három képviselő és a község két delegált képviselője. Ha a község területén kevesebb, mint három iskolatanácsot hoztak létre, a község delegált képviselőinek számát kell megemelni. 
(10) A területi oktatási tanács tagjai a következők: az igazgatók három választott képviselője, a szülők két választott képviselője, az önkormányzati kerület vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által alapított iskolák és oktatási intézmények iskolatanácsi elnökei közül választott négy képviselő. A területi oktatási tanács tagjai továbbá az önkormányzati kerület egy delegált képviselője és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal egy delegált képviselője.
(11) Az iskola igazgatója, vagy ennek képviselője nem lehet az iskolatanács tagja. Nem lehet a községi oktatási tanács tagja a község polgármestere. Nem lehet a területi oktatási tanács tagja az önkormányzati kerület elnöke és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal vezető alkalmazottja.
(12) Az iskolai önkormányzati tagság megszűnik
a) az iskolai önkormányzati szerv hivatali idejének lejártával,
b) a tagságról való lemondással,
c) ha a (11) bek. szerinti, a tagság megszűnésével járó okok merülnek fel,
d) ha az iskola vagy oktatási intézmény pedagógiai alkalmazottainak vagy nem pedagógiai alkalmazottainak képviselője megszűnik az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottja lenni,
e) ha a szülők választott képviselőjének gyermeke megszűnik az adott iskola vagy oktatási intézmény tanulója lenni,
f) ha a középiskolai tanulók választott képviselője megszűnik az adott iskola tanulója lenni,
g) az (5), (6) bek.-ek szerinti választott tag leváltásával,
h) az alapító delegált képviselőjének visszahívásával,
i) a tag cselekvőképességének megszüntetése vagy korlátozása esetén,
j) a tag halálával vagy halottá nyilvánításával.
(13) Az iskolai önkormányzati szervben betöltött tagság azon a napon felfüggesztésre kerül, amikor az iskolai önkormányzati szerv tagjának vagy közeli hozzátartozójának68) az iskola vagy az oktatási intézmény igazgatói tisztségére kiírt pályázati jelentkezése beérkezik. A tagság a pályázati eljárás végéig szünetel.
(14) Az iskolai önkormányzati szervben betöltött tagság a (13) bek.-ben foglaltak szerint az igazgatói tisztségben való megerősítés esetén is megszűnik.
(15) Az iskolai önkormányzati szervek összetételére, létrehozásuk módjára, szervezeti és pénzügyi ellátásukra vonatkozó részleteket a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
(16) A 6. §, (1) bek. szerinti iskolák esetében az igazgató kinevezésére vonatkozó pályázati eljárás (4. §) céljaira az iskolatanács tagja a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal egy delegált képviselője és az Állami Tanfelügyelet egy delegált képviselője is. 
(17) A 9. §, (1) bek. szerinti iskolák esetében az igazgató kinevezésére vonatkozó pályázati eljárás (4. §) céljaira az iskolatanács tagja a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal egy delegált képviselője, az Állami Tanfelügyelet egy delegált képviselője és az önkormányzati kerület egy delegált képviselője is; az egészségügyi szakközépiskolák esetében az iskolatanács tagja a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának egy delegált képviselője is.

26. §
Az iskolai diáktanács
(1) Az iskolai diáktanács (továbbiakban: „diáktanács“), ha létrehoztak ilyet, a középiskolai tanulókat képviseli, illetve ellátja érdekképviseletüket az igazgató és az iskola vezetése irányában.
(2) A diáktanácsot akkor kell megalapítottnak tekinteni, ha a (3) bek.-ben meghatározott számú tagját a középiskolai diákok többsége titkos szavazás során megválasztotta. A diákok a választásról jegyzőkönyvet készítenek, amelyet az iskola igazgatója elé terjesztenek.
(3) A diáktanács tagjainak száma öttől tizenegy főig terjed, a diáktanácsot olyan a diákok alkotják, akik a választásban részt vevőktől a legtöbb szavazatot kapták.
(4) A diáktanács
a) a nevelést és oktatást érintő ügyekben állást foglal az iskolával kapcsolatos fontos kérdések és az iskola által tett fontos javaslatokkal, intézkedésekkel kapcsolatban,
b) részt vállal az iskolai rendtartás kialakításában és betartatásában,
c) képviseli a diákokat az alapító és az iskola vezetése irányában, az utóbbiaknak állásfoglalásokat és javaslatokat nyújt be, a diákokat kifelé is képviseli,
d) megválasztja és leváltja az iskolatanácsi diákképviselőt.
(5) Az diáktanács akkor határozatképes, ha az ülésén az összes tag több mint a fele jelen van. A diáktanács határozata akkor érvényes, ha azt a diáktanács jelenlévő tagjainak több mint a fele támogatja. A diáktanácsnak az iskolatanácsi diákképviselet megválasztása és leváltása ügyében hozott határozata akkor érvényes, ha azt az összes tag többsége támogatja.
(6) A diáktanács működési költségeit az igazgatóval való megegyezést követően az iskola költségvetéséből kell fedezni.
(7) A diáktanács összetételére, létrehozásának módjára, ide értve a tagcserét, továbbá az iskolatanácsi tag megválasztására és a tárgyalási rendre vonatkozó részleteket, az iskolai diáktanács alapszabályzata határozza meg.


TIZEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

A külföldi iskolákban szerzett műveltséget igazoló okiratok egyenértékűségének elismerése

31. §
(1) Ha a külföldi iskola a műveltséget igazoló okiratot olyan államban állította ki, amellyel a műveltséget igazoló okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt írtak alá, és ez a Szlovák Köztársaság vonatkozásában kötelező érvényű, akkor ezt az okiratot a Szlovák Köztársaságban folytatandó tanulmányok céljaira honosítás nélkül kell egyenértékűnek elismerni. 
(2) A külföldi iskola végzőse a tartózkodási helye szerint illetékes kerületi székhelyen működő körzeti hivataltól kéri a műveltséget igazoló okirat egyenértékűségére vonatkozó igazolás kiadását. A kérelemhez csatolni kell a 32. §, (4) bek., a) pontja szerinti szlovák nyelvre lefordított a 32. §, (6) bek.-e szerint hitelesített okiratot.
(3) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül igazolást állít ki, amelyben megjelöli, hogy a benyújtott okirat milyen műveltséget igazoló okirattal egyenértékű.

32. §
A műveltséget igazoló okirat honosítása
(1) Honosítás alatt a külföldi iskolában tett érettségi vizsgát, záróvizsgát, abszolutóriumot vagy más szakvizsgát igazoló okirat érvényességének, vagy a külföldi iskola által kiadott végbizonyítvány érvényességének szlovákiai elismerését kell érteni.
(2) Csak a már megszerzett műveltséget igazoló okiratot lehet honosítani.
(3) Csak a külföldi iskola által kiállított olyan műveltséget igazoló okiratot lehet honosítani, amely az igazolt tanulmányok jellegét és tartalmát tekintve összehasonlítható az alapiskolai tanulmányokkal, vagy megfelel a vele azonos vagy hozzá hasonló középiskolai tanulmányi vagy képzési szaknak. 
(4) A külföldi iskola végzőse a műveltséget igazoló okirat honosítására vonatkozó kérelméhez a következőket csatolja:
a) az alapiskolai tanulmányok befejezését igazoló okirat hitelesített másolata, ha ennek befejezését igazoló okirat honosításáról van szó, valamint az érettségi vizsga letételét vagy záróvizsga letételét vagy abszolutórium letételét, vagy a velük egyenértékű vizsga letételét igazoló okirat hitelesített másolata,
b) a tantárgyak hitelesített jegyzéke az egyes tanulmányi évfolyamokban tanított óraszám megjelölésével (tanulmányi terv), ha az a) pont szerinti okiratból közvetlenül nem következik a tanulmányok egészének sikeres befejezése, 
c) a külföldi iskola gyakorlati oktatási terjedelmére vonatkozó igazolása, ha az az oktatás profiljának részét képezi, és nincs feltüntetve a tanulmányi tantervben.
(5) Az okirat honosítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell a külföldi iskola által kiadott műveltséget igazoló okirat és a külföldi iskola által kiadott, a (4) bek.-ben felsorolt okiratok hitelesített, szlovák nyelvű fordítását. 
(6) A (4) bek. a) pontja szerinti okiratok eredeti példányán lévő aláírások és pecsétlenyomatok hitelességét az adott állam hitelesítésre jogosult szervének vagy az adott államban működő közjegyzőnek, továbbá a Szlovák Köztársaság adott államban működő külképviseleti szervének pecsétlenyomatával kell hitelesíteni, kivéve, ha a nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

33. §
A különbözeti vizsga
(1) A különbözeti vizsga során a végzős bizonyos tárgyakkal kapcsolatos vagy azok egy részével kapcsolatos ismereteit és képességeit akkor vizsgálják, ha ezek vonatkozásában a végzőst a külföldi iskolában nem értékelték, és azok közvetlenül kapcsolódnak a végzős profiljához, a tanulmányi vagy képzési szakhoz, feltéve, hogy
a) a külföldi iskolában folytatott tanulmány csak részben felel meg az alapiskolai tanulmányok tartalmának vagy a hozzá hasonló középiskolai tanulmányi vagy képzési szaknak,
b) a végzős nem csatolta a 32. §, (4) bek., b) és c) pontok szerinti okiratokat.
(2) A nem szlovák állampolgár végzős szlovák nyelvből és irodalomból nem tesz különbözeti vizsgát. 
(3) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal határozza meg azt az alapiskolát vagy középiskolát, ahol a végzős a különbözeti vizsgáját leteszi majd; ha ez nem általa alapított iskola, együttműködik ezen iskolák alapítójával.
(4) A különbözeti vizsgát vizsgabizottság előtt teszik. A bizottság tagjainak száma legkevesebb 3 fő. A bizottság elnökét és többi tagját a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal elöljárója nevezi ki.
(5) A különbözeti vizsga eredményéről a bizottság szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt.
(6) A különbözeti vizsgáról a bizottság jegyzőkönyvet készít.

34. §
(1) A nem honosítandó, műveltséget igazoló okirat az igazolás kiadásának napjától érvényes, a honosítandó okirat a honosításról szóló határozat hatályba lépésének napjától érvényes.
(2) A külföldi iskolák által kiadott műveltséget igazoló okiratok egyenértékűségének elismerése a szlovák állampolgárokra és az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira vonatkozik.

35. §
Az iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók dologi ellátásával kapcsolatos kiadásokat fedező juttatások
(1) Ha az iskolában vagy oktatási intézményben az ingyenes nevelés és oktatás mellett a gyermekeket és tanulókat dologi szempontból is ellátják,78) a szülők vagy a gyermekkel szemben eltartásra kötelezett más személyek79) hozzájárulnak a dologi ellátással kapcsolatos költségek részleges fedezéséhez.
(2) A szülők vagy a gyermekkel szemben eltartásra kötelezett más személyek vagy maguk a résztvevők, hozzájárulnak az iskolákban vagy az oktatási intézményekben folyó szakköri tevékenység kiadásainak fedezéséhez.
(3) Az (1) és (2) bek. szerinti hozzájárulás nagyságát és térítésének módját a minisztérium általános érvényű jogszabályban állapítja meg.

35.a §
(1) A hálózatba besorolt iskolák és oktatási intézmények a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalok közvetítésével kötelesek a minisztériumot minden év szeptember 20-ig évi rendszerességgel olyan adatokkal ellátni, amelyek az irányítási és ellenőrzési feladatok tejesítéséhez szükségesek, mégpedig a kezdődő tanév szeptember 15-i állapotot figyelembe véve; ezen adatok főként az osztályok számára, a tanárok és az alkalmazottak létszámára és képesítéseire, a gyermekek és tanulók tanítási nyelv szerinti korösszetételére, a tanulmányi szakra, a képzési szakra, az iskolai étkezdék és kollégiumok befogadóképességére és forgalmára, valamint az étkezdékben étkezők és a kollégiumban elhelyezettek számára vonatkoznak. A kért adatokra és szolgáltatásuk módjára vonatkozó részleteket a minisztérium minden év augusztus 31-éig hozza az iskolák és oktatási intézmények tudomására.
(2) A hálózatba besorolt iskolák és oktatási intézmények alapítói kötelesek a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalok közvetítésével a minisztériumot minden negyedévre vonatkozóan a következő negyedév 15-ik napjáig olyan adatokkal ellátni, amelyek főként az alkalmazottak számára, a teljesített bérjellegű kifizetésekre, az állami költségvetésből és más költségvetésen kívüli forrásokból való lehívásokra vonatkoznak. A kért adatokra és szolgáltatásuk módjára vonatkozó részleteket a minisztérium minden év január 31-éig hozza az iskolák és oktatási intézmények alapítóinak tudomására.

37. §
Szabálysértések
(1) A gyermek törvényes képviselője szabálysértést követ el, ha veszélyezteti a gyermek nevelését és oktatását, vagy ha elhanyagolja a gyermek tankötelezettségének teljesítését, különösen, ha a gyermeket tankötelezettsége teljesítésének céljából nem íratja be az iskolába, vagy ha a gyermek az adott tanévben több mint 60 tanóráról marad távol igazolatlanul. 
(2) Szabálysértés elkövetéséért a gyermek törvényes képviselője legfeljebb 331,50 eurós pénzbüntetéssel sújtható.
(3) A jelen törvény szerinti szabálysértési ügyekben a község jár el.
(4) A szabálysértésekre és a velük kapcsolatos eljárásra a szabálysértésekre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.79a)

37.a §
Adminisztratív jogsértések
(1) A község legfeljebb 331,50 eurós közigazgatási bírságot szab ki a gyermek törvényes képviselőjére, ha az jogi személy és ha az veszélyeztette a gyermek nevelését és oktatását, vagy ha elhanyagolta a gyermek tankötelezettségének teljesítését, különösen, ha a gyermeket tankötelezettsége teljesítésének céljából nem íratta be az iskolába, vagy ha a gyermek az adott tanévben több mint 60 tanóráról maradt távol igazolatlanul. 
(2) A tanfelügyelő legfeljebb 331,50 eurós közigazgatási bírságot szab ki arra a felelős alkalmazottra, aki
a) nem teremtette meg a tanfelügyelet végrehajtásához szükséges feltételeket,
b) nem küszöbölte ki a tanfelügyelet által felderített hiányosságokat, kivéve a panaszok és petíciók intézésével kapcsolatos intézkedéseket.
(3) A főtanfelügyelő legfeljebb 663,50 eurós közigazgatási bírságot szab ki arra az alapítóra, mely olyan személyt nevezett ki igazgatói tisztségbe, aki nem felelt meg a 3. §, (5) bek. szerinti feltételeknek, és dönt a feltárt hiányosság kiküszöbölését célzó intézkedések megtétele felől. 
(4) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal 
a) legfeljebb 663,50 eurós bírságot szab ki
1. arra a községre, amely nem gondoskodott a 6. §, (3) bek. szerinti tevékenységek végzéséről,
2. arra az önkormányzati kerületre, amely nem gondoskodott a 9. §, (4) bek. szerinti tevékenységek végzéséről,
b) legfeljebb 1659,50 eurós bírságot szab ki
1. arra a községre, amely nem tett eleget a 6. §, (13) bek. szerinti kötelezettségeinek,
2. arra az önkormányzati kerületre, amely nem tett eleget a 9. §, (13) bek. szerinti kötelezettségeinek
3. arra a községre és kerületre, amely megszegte az osztályok diáklétszámára vonatkozó rendelkezéseket. 
(5) A minisztérium 
a) legfeljebb 3 319,00 eurós bírságot szab ki arra az alapítóra, mely a 15. §, (4) bek. szerinti adatmódosítást a minisztérium hálózatban eszközölt módosítás nélkül hajtotta végre vagy megszegte a 17. § (5) bekezdése szerinti kötelességét,
b) legfeljebb 33 193,50 eurós bírságot szab ki arra az alapítóra, mely
1. az iskolát vagy az oktatási intézményt a minisztérium hálózatba besoroló határozata hiányában alapította meg,
2. az iskolát vagy az oktatási intézményt a minisztérium hálózatból való kiiktatásra vonatkozó határozata hiányában szüntette meg,
c) 100 eurótól 3000 euróig terjedő bírságot szab ki arra az alapítóra, mely nem szolgáltatta a 35.a § szerinti adatokat, vagy valótlan adatokat szolgáltatott.
(6) Bírság az attól a naptól számított egy éven belül szabható ki, amikor a közigazgatási szerv a kötelességszegést észlelte, de legkésőbb a kötelességszegés napjától számított harmadik év végéig.
(7) A közigazgatási szerv a büntetés kiszabásánál főleg a jogellenes cselekvés súlyát, időtartamát és következményeit veszi figyelembe.
(8) A bírságokból származó bevétel a központi költségvetést gyarapítja, kivéve az (1) bek. szerinti bírságokat, amelyek a község költségvetésének bevételei.

38. §
A törvény hatálya
(1) E törvény rendelkezései nem vonatkoznak a felsőoktatási intézményekre, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának és a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó iskolákra.
(2) A 2.§, (1) bek. a) pontja, a 3.§ (11) bek., a 16.§, (1) bek., n) pontja, 17.§, (2) bek. f) és g) pontjai nem vonatkoznak az egyházi iskolákra és egyházi oktatási intézményekre; az 5.§, a 24.-26. §-ok rendelkezéseit pedig arányosan kell alkalmazni. 
(3) A 2.§ (1) bek. a) pontja, a 3.§ (7) bek., b) pontja és a (11) bek., a 16.§, (1) bek., n) pontja, 17.§, (2) bek., f) és g) pontjai, a 35.§ nem vonatkoznak a magániskolákra és magán oktatási intézményekre; az 5. §, a 24.-26. §-ok rendelkezéseit pedig arányosan kell alkalmazni.
(4) Az 5. § (3) bekezdés szerinti döntésre, kivéve az igazgatói megrovás és az igazgatói dicséret esetét, az 5. § (4) bekezdés szerinti döntésre, kivéve az igazgatói megrovás, a feltételes kizárás és az igazgatói dicséret esetét, az 5.§ (15) bekezdés, a 6. § (4) és (5) bekezdések, a 8. § (2) bekezdés első mondata, a 9. § (5) bekezdés, a 10. § (4)-(6) bekezdések és (9) bekezdés, a 14. § (4) bekezdés, (6) bekezdés a) pontja és (7) bekezdés, a 16.-18. §-ok, a 31. és 32. §-ok és a 37a §-ok szerinti döntésekre a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabályt80) kell alkalmazni.
(5) A közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabály80) nem vonatkozik a magániskola vagy magán oktatási intézmény igazgatójának és az egyházi iskola vagy egyházi oktatási intézmény igazgatójának határozathozatalára, kivéve az 5. § (15) bekezdése szerinti esetet.
(6) Azokat az 5. § szerinti ügyekben hozott határozatokat, kivéve a (15) bekezdése szerinti döntéshozatalt, amelyekben a magániskola vagy magán oktatási intézmény igazgatója és az egyházi iskola vagy egyházi oktatási intézmény igazgatója hoz döntést, írásban kell elkészíteni, és tartalmazniuk kell az érdemi döntést, az indokolást és a határozat felülvizsgálásának lehetőségére utaló részt. A határozatot a tanuló törvényes képviselőjének vagy a 18. életévét betöltött tanulónak a sajátkezű átvétellel kell kézbesíteni.
(7) A tanuló törvényes képviselője vagy a 18. életévét betöltött tanuló, akinek a (6) bek. szerinti határozatot kézbesítették, kérelmezheti a határozat felülvizsgálását. A kérelmet a határozatot kibocsátó igazgatónak kell benyújtani a kézbesítés napjától számított 15 napon belül. Az igazgató saját hatáskörében eleget tehet a kérelemnek, ha úgy látja, hogy a határozathozatalra az általános érvényű jogszabályok megsértésével került sor, vagy az iskola vagy az egyházi oktatási intézmény belső előírásai megsértésével került sor.
(8) Ha az egyházi iskola vagy az egyházi oktatási intézmény igazgatója nem tesz eleget a (7) bek. szerinti kérelemnek, továbbítja azt az iskola vagy oktatási intézmény alapítójának. Az alapító megváltoztatja a határozatot, ha úgy látja, hogy a határozathozatalra az általános érvényű jogszabályok megsértésével került sor, vagy az iskola vagy az oktatási intézmény belső előírásainak megsértésével került sor. Egyéb esetben a kérelmet elutasítja, és helyben hagyja az eredeti döntést. A határozat felülvizsgálására adott választ a határozat felülvizsgálatára vonatkozó kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megküldeni a kérelmezőnek. 
(9) Ha a magániskola vagy magán oktatási intézmény igazgatója a (7) bek. szerint nem tesz eleget a kérelemnek, a kérelmező külön jogszabályban81) foglaltak szerint folyamodhat jogorvoslatért.

39. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A jelen törvény hatálybalépése előtt létrehozott iskolai önkormányzati szervek a hivatali idejük végéig a jelen törvény szerint létrehozott iskolai önkormányzati szervnek minősülnek.
(2) A tisztségét több mint öt éve betöltő igazgató hivatali ideje 2004. június 30-án jár le.
(3) A tisztségét kevesebb mint öt éve betöltő igazgató hivatali ideje a 3.§, (2) bek. szerinti hivatali idő lejártával ér véget.
(4) A 2003. december 31-ig közszolgálatot teljesítő, az oktatás, ifjúság- és testnevelés területén dolgozó alkalmazottaknak a kerületi hivatallal mint munkáltatóval szemben fennálló, munkajogi jogviszonyaiból származó jogai és kötelességei 2004. január 1-i hatállyal a kerületi tanügyi hivatalra szállnak, mivel 2004. január 1-i hatállyal a kerületi hivatal e tevékenysége a kerületi tanügyi hivatalhoz kerül. A munkajogi jogviszonyok átszállásával kapcsolatos részleteket a kerületi hivatalok és a kerületi tanügyi hivatalok közötti megállapodások rendezik.
(5) A 2003. december 31-ig közszolgálatot végző, az oktatás, ifjúság- és testnevelés területén dolgozó alkalmazottaknak a járási hivatallal mint munkáltatóval szemben fennálló, munkajogi jogviszonyaiból származó jogai és kötelességei 2004. január 1-i hatállyal arra a kerületi tanügyi hivatalra szállnak, amelyiknek körzetébe a járási hivatal székhelye tartozott, mivel 2004. január 1-i hatállyal a járási hivatal tevékenysége a kerületi tanügyi hivatalhoz kerül. A munkajogi jogviszonyok átszállásával kapcsolatos részleteket a kerületi hivatalok és a kerületi tanügyi hivatalok közötti megállapodások rendezik.
(6) A kerületi hivataloknak mint eddigi szolgálati hivataloknak azon jogai és kötelességei, amelyek az oktatás, ifjúság- és testnevelés területén az államigazgatási feladatokat ellátó alkalmazottak közalkalmazotti státusából fakadnak, 2004. január 1-i hatállyal a kerületi tanügyi hivatalra szállnak, mivel 2004. január 1-i hatállyal az eddigi kerületi hivatalok tevékenysége a kerületi tanügyi hivatalhoz mint szolgálati hivatalhoz kerül. A munkajogi jogviszonyok átszállásával kapcsolatos részleteket a kerületi hivatalok és a kerületi tanügyi hivatalok közötti megállapodások rendezik.
(7) A járási hivataloknak mint eddigi szolgálati hivataloknak azon jogai és kötelességei, amelyek az oktatás, ifjúság- és testnevelés területén az államigazgatási feladatokat ellátó alkalmazottak közalkalmazotti státusából erednek, 2004. január 1-i hatállyal arra a kerületi tanügyi hivatalra szállnak, amelynek körzetében a járási hivatal székhelye van, mivel 2004. január 1-i hatállyal az eddigi járási hivatalok tevékenysége a kerületi tanügyi hivatalhoz mint szolgálati hivatalhoz kerül. A munkajogi jogviszonyok átszállásával kapcsolatos részleteket a kerületi hivatalok és a kerületi tanügyi hivatal közötti megállapodások rendezik.
(8) Azt az eljárást, amelyben jogi személyek vagy természetes személyek jogairól, törvénnyel védett érdekeiről vagy kötelességeiről döntenek, és amelyet a jelen törvény hatályba lépése előtt a járási hivatal kezdett lefolytatni oktatásügyi, ifjúsági és testnevelési jellegű ügyben, az a kerületi tanügyi hivatal fejezi be, amelynek körzetébe a járási hivatal székhelye tartozott.
(9) Az elsőtől a negyedikig terjedő alapiskolai és nyolcéves gimnáziumi képzést magába foglaló, külön jogszabály82) szerint alapított iskola alapítójának azt kell tekinteni, akinek személyében a község vagy az önkormányzati kerület megegyezett. Ha a község és az önkormányzati kerület 2004. július 1-ig az adott iskola vonatkozásában nem egyezik meg az alapítói hatáskör gyakorlásáról, az iskola alapítójává az a kerületi tanügyi hivatal válik, amelynek körzetében az iskola található. 
(10) Azokat az iskolákat és oktatási intézményeket, amelyeket az eddigi szabályok alapján soroltak be a hálózatba, a jelen törvény szerint hálózatba sorolt iskoláknak vagy oktatási intézményeknek kell tekinteni.
(11) Azokról a már benyújtott kérelmekről, amelyek a hálózatba való besorolásra vagy az abból való kiiktatásra irányulnak, és amelyekről a jelen törvény hatályba lépéséig még nem döntöttek jogerősen, az eddigi rendelkezések alkalmazásával kell dönteni.
(12) A járási hivatalok és a kerületi hivatalok 10.§, (5) bek. szerinti iskolákkal és oktatási intézményekkel kapcsolatos alapítói hatáskörei 2004. január 1-i hatállyal a kerületi tanügyi hivatalra szállnak.
(13) Az tanügyi hivatalnak minősülő községeknek a 6. § (5) bek. és (8) bek., a), c) és d) pontja szerinti tevékenységek szakmai ellátására vonatkozó kötelességeik, valamint az önkormányzati kerületeknek a 9. § (5) bek. és (8) bek., a), c) és d) pontja szerinti tevékenységek szakmai ellátására vonatkozó kötelességeik 2004. július 1-én keletkeznek. A község és a kerület ezen kötelességének teljesítését legkésőbb 2004. július 15-ig jelenti a kerületi tanügyi hivatalnak. A kerületi tanügyi hivatal a községnek és a kerületnek a 6. §, (6) bek., és a 9. §, (6) bek. szerinti pénzeszközöket a 2004.július 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakra nyújtja.
(14) A 2003. április 1-e előtt külön rendelkezés83) szerint megszerzett egyedi szakképzettség a jelen törvény szerinti egyedi szakképzettségnek minősül.
(15) A Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának hatáskörébe tartozó, külön rendelkezés szerinti84) középiskolák 2006. július 1-i hatállyal azon kerületi tanügyi hivatal alapítói hatáskörébe kerülnek, amelynek illetékességi területére a középiskola székhelye esik.

39.a §
A 2007. január 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos általános rendelkezések
(1) A község a 2007-2009. évekre vonatkozólag a 6.§, (12) bek., b) pontja szerinti alapítónak a külön rendelkezés85) szerint kiszámított pénzeszközmennyiség legkevesebb 90 %-ának megfelelő nagyságú pénzeszközöket bocsát rendelkezésre.
(2) Az önkormányzati kerület a 2007-2009. évekre vonatkozólag a 9.§, (12) bek., b) pontja szerinti alapítónak a művészeti alapiskola tanulójára vagy a kerületi alapítói hatáskörbe tartozó oktatási intézmény tanulójára eső pénzeszközmennyiség legkevesebb 90 %-ának megfelelő nagyságú, vagy a külön rendelkezés85) szerint kiszámított pénzeszközmennyiség legkevesebb 90 %-ának megfelelő nagyságú pénzeszközöket bocsát rendelkezésre, feltéve, hogy nincs művészeti alapiskolája vagy nem alapít saját alapítói hatáskörében oktatási intézményt.
(3) Azokról a már benyújtott kérelmekről, amelyek a hálózatba való besorolásra vagy az abból való kiiktatásra irányulnak, és amelyekről a jelen törvény hatályba lépéséig még nem döntöttek jogerősen, az eddigi rendelkezések alkalmazásával kell dönteni.

39.b §
A 2009. szeptember 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos általános rendelkezések
Azokról a már benyújtott kérelmekről, amelyek a hálózatba való besorolásra vagy az abból való kiiktatásra irányulnak, és amelyekről a jelen törvény hatályba lépéséig még nem döntöttek jogerősen, az eddigi rendelkezések alkalmazásával kell dönteni.

A 2013. január 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos rendelkezések

39.c §
(1) A 2012. december 31-ig létrehozott kihelyezett munkahelyek, kihelyezett osztályok és fiókok a jelen törvény szerinti kihelyezett munkahelyeknek minősülnek.
(2) Annak az iskolának vagy oktatási intézménynek az alapítója, amelynek részeként az (1) bekezdés szerinti kihelyezett munkahelyet hoztak létre, legkésőbb 2013. június 30-ig
a) minden egyes kihelyezett munkahelyre vonatkozólag értesíti a minisztériumot a következő adatokról:
1. ha az alapító jogi személy, az alapító megnevezése, postai címe és azonosító száma, statutáris szerve, a jogi forma; ha az alapító természetes személy, az alapító utóneve és családi neve, állampolgársága, az állandó lakhelye és személyi száma,
2. a kihelyezett munkahely postai címe,
3. annak az iskolának vagy oktatási intézménynek a megnevezése, amelynek a kihelyezett munkahely a részét képezi,
4. a tevékenység megkezdésének időpontja,
5. az osztályok, csoportok, szakkörök vagy nevelési csoportok számát a 2012. szeptember 15-én érvényes állapotnak megfelelően, 
6. diák-, gyermek- vagy tanulólétszám a 2012. szeptember 15-én érvényes állapotnak megfelelően,
7. szakközépiskolák kihelyezett munkahelyei esetében a diákok oktatása szerinti tanulmányi szak vagy képzési szak kódját is,
b) benyújtja a 16. § (1) bekezdés h) és i) pontjai szerinti okiratokat és az iskola vagy oktatási intézmény alapító okiratát.
(3) A minisztérium írásban igazolja az alapítónak a (2) bekezdés szerinti adatok és okiratok kézbesítését, illetve a kihelyezett munkahelyet a hálózatba bejegyzi. Ha az alapító a megállapított határidőn belül nem nyújtja be a minisztériumnak a (2) bekezdés szerinti adatokat és okiratokat, a kihelyezett munkahely 2013. június 30. napjával megszűnik.
(4) Ha a kihelyezett munkahelyet jogi személyiséggel nem rendelkező iskola vagy oktatási intézmény részeként a 2012. december 31-ig hatályos jogszabály szerint hozták létre, az alapító minden intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az iskola vagy oktatási intézmény legkésőbb 2014. január 1-ig jogi személlyé váljon, illetve legkésőbb 2014. január 31-ig írásban értesíti a minisztériumot az iskola vagy oktatási intézmény azonosító számáról.
(5) A minisztérium írásban igazolja az alapítónak a (4) bekezdés szerinti adatok kézbesítését. Ha az alapító a megállapított határidőn belül nem nyújtja be a minisztériumnak a (4) bekezdés szerinti adatokat, a kihelyezett munkahely 2014. január 31. napjával megszűnik.
(6) Az iskolák és oktatási intézmények 2012. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint létrehozott olyan kihelyezett munkahelyei, amelyek az iskola vagy oktatási intézmény fekvése szerinti kerület területén kívül működnek, 2014. szeptember 1-i hatállyal iskolákká vagy oktatási intézményekké válnak.
(7) A (6) bekezdés szerint alapított iskola vagy oktatási intézmény alapítója
a) alapító okiratot bocsát ki a 22.§ (2) bekezdése szerint; az alapító okiratban nem szerepelnek a 22. § (2) bekezdés k) pontja szerinti adatok,
b) legkésőbb 2015. szeptember 10-ig írásban értesíti a minisztériumot az iskola vagy oktatási intézmény részeiről.
(8) A (6) bekezdés szerint létrejött, külön jogszabály szerint86) jogi személyiséggel rendelkező iskola alapítója, illetve a (6) bekezdés szerint létrejött, az alapító rendelkezése alapján jogi személyiséggel rendelkező iskola alapítója legkésőbb 2015. szeptember 10-ig írásban értesíti a minisztériumot az újonnan létrejött iskola vagy az újonnan létrejött oktatási intézmény azonosító számáról. 
(9) Ha az alapító nem tesz eleget a (7) és (8) bekezdések szerinti kötelességeinek, az iskola vagy oktatási intézmény 2015. szeptember 10. napjával megszűnik.

39.d §
Ha a magániskola igazgatójának, a magán oktatási intézmény igazgatójának, az egyházi iskola igazgatójának vagy az egyházi oktatási intézmény igazgatójának öt évnél hosszabb a hivatali ideje
a) a hivatali idő az ötödik évének utolsó napjával jár le, ha a tisztségét kevesebb mint öt éve látja el,
b) a hivatali idő utolsó napjával, de legkésőbb 2014. június 30-ával jár le, ha a tisztségét több mint öt éve látja el.


39.e §
Azokat a közigazgatási eljárásokat, amelyeket 2012. december 31-ig indítottak meg, illetve ugyaneddig jogerősen nem fejeztek be, az eddigi rendelkezések alkalmazásával kell befejezni.

39.f §
(1) 2013-ban a község a 6. § (12) bekezdés b) pontja szerinti alapítókat és a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolákat, a nyelviskolákat, óvodákat és oktatási intézményeket legkésőbb április 30-ig értesíti a 6.§ (12) bekezdés c) pontja szerint megállapított, naptári évre vonatkozó pénzeszközök nagyságáról.
(2) 2013-ban az önkormányzati kerület a 9. § (12) bekezdés b) pontja szerinti alapítókat és a saját alapítói hatáskörébe tartozó művészeti alapiskolákat, a nyelviskolákat, óvodákat és oktatási intézményeket legkésőbb április 30-ig értesíti a 9.§ (12) bekezdés c) pontja szerint megállapított, naptári évre vonatkozó pénzeszközök nagyságáról.

39.g §
A 2014. január 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezések
A hálózatba való besorolásra vonatkozóan beadott kérelmekről vagy a hálózaton belüli változásokra vonatkozóan beadott kérelmekről, melyekről nem született döntés 2013. december 31-ig, a 2014. január 1-jétől hatályos jogszabály alapján döntenek

40. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések
A következő rendelkezések hatályukat vesztik:
1. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 542/1990. számú törvénye az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról, módosítva a Tt. 84/1995. sz., a Tt. 222/1996. sz., a Tt. 6/1998. sz., a Tt. 5/1999. sz., a Tt. 201/1999. sz., a Tt. 416/2001. sz., a Tt. 506/2001. sz. és a Tt. 334/2002. számú törvényekkel,
2. a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Ifjúsági és Sportminisztériumának 217/1991. számú rendelete a pedagógiai dokumentációról,
3. a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Ifjúsági és Sportminisztériumának 42/1991. számú rendelete a tankötelezettség Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén kívüli teljesítéséről, módosítva a 111/1996. számú rendelettel.


IV. cikkely
Hatályosság
A jelen törvény 2004. január 1-én lép hatályba. 


Rudolf Schuster, s.k.
Pavol Hrušovský, s.k.
Mikuláš Dzurinda, s.k.


1) Az alap- és középiskolákról szóló Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény (közoktatási törvény) 2., 9.a, 10.a és 33.a §-a.
2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az oktatási intézményekről szóló Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvénye
3) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az egészségügyi ellátásról szóló, Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye.
4) A “Munka Törvénykönyvérő” szóló, Tt. 311/2001. számú, többször módosított törvény 7. § (3) bekezdése és 42., 43. §-ai.
5) A néhány alkalmazott közérdekben végzett munkájának javadalmazásáról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 553/2003. számú törvény. A Munka Törvénykönyve 7. § (3) bekezdése.
6) A közérdekű munka végzéséről szóló, Tt. 552/2003. számú törvény 5. §-a. A többször módosított Munka Törvénykönyvének 42. §-a.
7) A Tt. 552/2003. számú törvény 3.§ (1) bekezdés b) pontja és 3.§ (3) és (4) bekezdései 
8) A pedagógiai alkalmazottakról és szakmai alkamazottakról, illetve néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Tt. 317/2009. számú törvény 34.§ (2) bekezdése
9) A Tt. 552/2003. számú törvény 9. § és 10. §
10) Például a költségvetési szabályokról szóló Tt. 303/1995. számú, többször módosított törvény 47. §, a tűzvédelemről szóló Tt. 314/2001. számú törvény, a munkavégzéssel kapcsolatos biztonság- és egészségvédelemről szóló Tt. 330/1996. számú, többször módosított törvény, a községek vagyonáról szóló, Tt.138/1991. számú, többször módosított törvény.
11) A Tt. 317/2009. számú, Tt. 390/2011. számú törvénnyel módosított törvény 34.§ (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése.
12) Tt. 552/2003. számú törvény
13) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a községi önkormányzatokról szóló, Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 11. §, (4) bek., k) pontja.
13a) A Szlovák Köztársaság és a Szentszék között létrejött, a katolikus nevelésről és oktatásról szóló szerződés 1. fejezetének (2) bekezdése (a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 394/2004 számú hirdetménye)
13b) A Tt. 317/2009. számú törvény 6.§-a.
14) A Tt. 552/2003. számú törvény
15) Az alapiskolák, a középiskolák és az oktatási intézmények finanszírozásáról szóló Tt. 597/2003. számú törvény 2. §-a.
16) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 33a §-a. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvénye.
18) A nevelésről és oktatásról (közoktatási törvény) és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 245/2008. számú. Többször módosított törvény 53. §, (5) bekezdése. 
18a) A Tt. 245/2008. számú törvény 28. §, (4) bekezdése.
19) A Tt. 317/2009. számú, Tt. 390/2011. számú törvénnyel módosított törvény 38.§-a. 
20) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 36. §-a.
21) A családi pótlékról és a családi pótlékhoz való hozzájárulásról szóló, a Tt. 658/2002. számú törvénnyel módosított Tt. 281/2002. számú törvény 18. §, (2) bekezdése. 
22) Az államigazgatás néhány hatáskörének a községi és a megyei önkormányzatokra való átruházásáról szóló Tt. 461/2001. számú törvény. 
23) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 4. §-a.
23a) A Tt. 245/2008. számú törvény 7. § (2) bekezdése és 8. § (2) bekezdése 
24) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 3. §-a.
25) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 41. §-a.
26) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a szabálysértésekről szóló Tt. 372/1990. számú, többször módosított törvényének 31. §-a. A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 36. §-a.
27) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az államigazgatáson belüli ellenőrzésről szóló Tt. 10/1996. számú, többször módosított törvény.
28) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami információs rendszerről szóló Tt. 261/1995. számú törvénye.
29) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításról szóló Tt. 211/2000. számú törvénye (infótörvény). 
30) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 138/1991. számú, többször módosított törvényének 9. §, (2) bek. c) pontja.
30a) A területi önkormányzatok jövedelemadóból való részesülésének költségvetési meghatározásáról és néhány törvény módosításáról szóló, a Tt. 171/2005. számú törvénnyel módosított Tt. 564/2004. számú törvénye.
30b) A Tt. 245/2008. számú törvény 27. §, (2) bek., a) pontja, a 95.§, (1) bek., a) pontja és a 104. §, (1) bek., a) pontja.
30c) A Tt. 245/2008. számú törvény 138. §-a.
30d) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 6. §-a.
30e) A Tt. 597/2003. számú, Tt. 325/2012. számú törvénnyel módosított törvény 7.a §-a.
30f) A Tt. 302/2001. számú, többször módosított törvény 8. §-a.
31) A Tt. 171/2005. számú törvénnyel 
módosított Tt. 597/2003. számú törvény.
32) A pénzügyi ellenőrzésről és a belső auditról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 502/2001. számú törvény
33) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 152/1998. számú panasztörvénye. A Tt. 242/1998. számú törvénnyel módosított, a petíciós jogról szóló Tt. 85/1990. számú törvény.
34) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 20a §, (3) bekezdése.
35) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, többször módosított törvényének 20a §-a.
35a) A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma 437/2009 számú, többször módosított hirdetményének 1. számú melléklete, amely az egyes pedagógiai alkalmazotti és szakmai alkalmazotti kategóriák vonatkozásában megállapítja a kvalifikációs feltételeket és az egyedi kvalifikációs feltételeket.
36) A Tt. 302/2001. számú törvény 4. §-a.
37) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 303/1995. számú, többször módosított törvényének 21. §, (1) bekezdése.
38) A Tt. 303/1995. számú, többször módosított törvény 21. §, (6) bekezdése.
39) Az állami alkalmazottakról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 312/2001. számú, többször módosított törvény 10. §-a.
40) A 445/2001. számú törvénnyel módosított Tt.302/2001. számú törvény
41) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 3a §-a.
41a) A Tt. 245/2008, számú törvény 157. §, (3) bek. b) pontja.
41aa) A Tt. 184/2009. számú, Tt. 324/2012. számú törvénnyel módosított törvény 2.§ (2) bekezdés c) pontja.
41ab) A Tt. 245/200.8 számú törvény 80.§ (7) bekezdése és 84.§ (1) bekezdése.
41b) A Tt. 245/2008. számú, többször módosított törvény 27.§, (3) bekezdése.
42) A Tt. 152/1998. számú törvény
43) A Tt. 85/1990. számú, többször módosított törvény.
43a) A Tt. 180/2013. sz., a helyi államigazgatás szervezéséről és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 3. §-a.
44) A Tt. 312/2001. számú, többször módosított törvény 54. és 59. §-ai.
45) A vallásszabadságról, illetve az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló, a Tt. 394/2000. számú törvénnyel módosított Tt. 308/1991. számú törvény 6. §, (1) bek. b) pontja.
46) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. számú, többször módosított törvénye. A Tt. 152/1998. számú törvény.
47a) A Tt. 245/2008. számú törvény 7.§, (7) bekezdése.
47b) A Tt. 245/2008. számú törvény 8.§, (5) bekezdése.
47c) A Tt. 245/2008. számú törvény 24.§, (10) bekezdése.
47d) A Tt. 245/2008. számú törvény 154.§, (7) bekezdésének b) pontja.
48) A Tt. 597/2003. számú törvény 8.§-a.
49) Például a Tt. 312/2001. számú, többször módosított törvény, a Tt. 552/2003. számú 
49a) Az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi alkalmazottakról, az egészségügyi szakmai érdekképviseleti szervezetekről, illetve néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított, Tt. 578/200.4 számú törvény7.§ (13) bekezdése és 8.§-a. A gyógyszerekről és egészségügyi segédeszközökről, illetve néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Tt. 362/2011. számú törvény 21.§ (7) bekezdése.
50) Például a Tt.502/2001. számú, többször módosított törvénye, a Tt.10/1996. számú, többször módosított törvénye, az adóigazgatási szervekről szóló Tt. 150/2001. számú törvényt, a pénzügyi ellenőrzési hatóságokról szóló Tt. 440/2000. számú törvényt és néhány más törvényt módosító és kiegészítő Tt. 182/2002. számú törvény, a Tt. 85/1990. számú, többször módosított törvény.
50a) A Tt. 245/2008. számú törvény 157. §, (3) bek., c) pontja
50b) A Tt. 184/2009. számú, Tt. 324/2012. számú törvénnyel módosított törvény 3.§ (1) bekezdés c) pontja.
51) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvénye 2., 9a, 10a, és 33a §-ai. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvényének 1. §, (2) bekezdése.
52) A Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye 56.§, (1) bekezdése.
54) A Tt. 513/1991. számú törvény (Kereskedelmi Törvénykönyv) 2. §-a.
54a) Például a Polgári Törvénykönyv 20.a §-a, a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetekről szóló Tt. 213/1997. számú törvény 14. és 14. §-ai (módosítva a Tt. 35/2002. számú törvénnyel), az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló, Tt. 34/2002. számú, többször módosított törvény 14. ás 15. §-ai. 
55) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 34., 35., 38. és 45. fejezetei
56) A Tt. 394/2000. számú törvény által módosított 308/1991. számú törvény
57) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvényének 2. §-a, a Tt. 29/1984. számú törvény 1. §-a.
58) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 45. §-a.
59) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 2. és 63. §-ai.
60) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 63. §, (4) és (5) bekezdések.
60a) A Tt. 317/2009. sz. törvénye 7. §-a 2. bekezdésének 6. pontja és 6. bekezdése
61) Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a helységnevek nemzetiségek nyelvén való megjelöléséről szóló Tt. 191/1994. számú törvényének 1. §-a. 
62) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 44. §-a.
63) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 2. §, (2) bekezdése.
64) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 63. §, (4) bekezdése.
65) Például a Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 63. §, (5) bekezdése.
66) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 63. §, (8) bekezdése.
67) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 2. és 33a §-ai.
68) A Polgári Törvénykönyv 116. §-a
77) A szakmai képesítések elismeréséről és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közigazgatási eljárási illetékekről szóló Tt. 145/1995. számú, többször módosított törvényének kiegészítéséről szóló 477/2002. számú törvény
78) A Tt. 29/1984 számú, többször módosított törvény 24. §-a.
79) A családjogi törvény
79a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a szabálysértésekről szóló Tt. 372/1990. számú, többször módosított törvénye
80) A közigazgatási eljárásról szóló Tt.71/1967. számú, többször módosított törvény
81) A Polgári Perrendtartás 7. §-a
82) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 15. §, (2) bekezdése.
83) A Szlovák Köztársaság Kormányának a kerületi hivatalokban és a járási hivatalokban végzett néhány tevékenységgel kapcsolatos különleges képzettségi feltételekről szóló Tt. 157/1997. számú rendelete 
84) A Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény 53. §-a.
85) A Szlovák Köztársaság Kormányának a területi önkormányzatok jövedelemadóból való részesüléséről szóló Tt. 668/2004. számú rendeletének 2.§, (1) bek. c) pontja.
86) A Tt. 245/2008. számú törvény 27.§ (2) bekezdés b)-g) pontjai.
Časová verzia účinná od 1. januára 2014 do 28. februára 2014

596/2003 Z. z.

Zákon
O ŠTÁTNEJ SPRÁVE V ŠKOLSTVE A ŠKOLSKEJ SAMOSPRÁVE
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 5. novembra 2003


Zmena:
365/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2004
564/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2005
5/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2005
475/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
279/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2006
689/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2007
245/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2008
462/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
214/2009 Z. z. s účinnosťou od 4. júna 2009
179/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009
184/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009 
179/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
38/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2011
325/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
345/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
312/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2013
464/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Úvodné ustanovenia

 § 1
Základné ustanovenia
Tento zákon upravuje pôsobnosť, organizáciu a úlohy orgánov štátnej správy v školstve, obcí, samosprávnych krajov a orgánov školskej samosprávy a určuje ich pôsobnosť v oblasti výkonu štátnej správy v školstve a školskej samosprávy, v oblasti tvorby siete škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania Slovenskej republiky (ďalej len „sieť“), zaraďovania, vyraďovania a zmien v sieti a v oblasti zriaďovania a zrušovania škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania.

§ 2
Výkon štátnej správy v školstve a školskej samosprávy
(1) Štátnu správu v školstve na úseku škôl1) a školských zariadení2) podľa tohto zákona vykonávajú:
a) riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia (ďalej len „riaditeľ“),
b) obec,
c) samosprávny kraj,
d) obvodný úrad v sídle kraja,
e) Štátna školská inšpekcia,
f) Ministerstvo školstva Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“),
g) iné ústredné orgány štátnej správy, ak tak ustanovuje osobitný predpis.3)
(2) Školskú samosprávu podľa tohto zákona vykonávajú:
a) rada školy alebo rada školského zariadenia (ďalej len „rada školy“),
b) obecná školská rada,
c) územná školská rada,
d) žiacka školská rada (§ 26).


DRUHÁ ČASŤ
Riaditeľ školy a riaditeľ školského zariadenia

§ 3
Vymenúvanie a odvolávanie riaditeľa školy alebo riaditeľa školského zariadenia
(1) Riaditeľa vymenúva na dobu funkčného obdobia a odvoláva zriaďovateľ školy alebo zriaďovateľ školského zariadenia (ďalej len „zriaďovateľ“).
(2) Zriaďovateľ vymenúva riaditeľa na päťročné funkčné obdobie na návrh rady školy v lehote do 30 kalendárnych dní odo dňa predloženia návrhu. Rada školy predkladá návrh na kandidáta na riaditeľa na základe výsledkov výberového konania podľa § 4 okrem kandidáta, ktorý bol odvolaný podľa odseku 7 písm. a) až c) a e) a odseku 8 písm. c). Návrh rady školy je pre zriaďovateľa záväzný, ak tento zákon v odseku 12 neustanovuje inak.
(3) Zriaďovateľ súčasne s vymenovaním riaditeľa s ním dohodne na dobu funkčného obdobia podmienky podľa osobitného predpisu4) v pracovnej zmluve a určí mu platové náležitosti podľa osobitného predpisu.5)
(4) Riaditeľa školy alebo riaditeľa školského zariadenia, pri ktorom sa rada školy nezriaďuje alebo rada školy nekoná v ustanovenej lehote (§ 4 ods. 4), alebo ak rada školy nenavrhla zriaďovateľovi kandidáta na vymenovanie riaditeľa na základe dvoch po sebe nasledujúcich výberových konaní, na ktorých sa zúčastnil najmenej jeden kandidát, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady podľa odseku 5, vymenúva zriaďovateľ podľa osobitného predpisu.6) Zriaďovateľ podľa § 19 ods. 2 písm. d) a e) postupuje rovnakým spôsobom.
(5) Riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia okrem riaditeľa zariadenia školského stravovania a riaditeľa strediska služieb škole musí spĺňať predpoklady podľa osobitného predpisu8) a mať ku dňu uskutočnenia výberového konania najmenej päť rokov pedagogickej činnosti alebo najmenej päť rokov odbornej činnosti.
(6) Riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia, ktoré v právnych vzťahoch vystupuje vo svojom mene a má zodpovednosť vyplývajúcu z týchto vzťahov (ďalej len „právnická osoba“), je zamestnancom školy alebo školského zariadenia.
(7) Zriaďovateľ odvolá riaditeľa:
a) ak bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin,
b) za porušenie povinností a obmedzení vyplývajúcich z osobitného predpisu,9)
c) za závažné porušenie všeobecne záväzných právnych predpisov,10) alebo
d) ak sa zrušuje škola alebo školské zariadenie,
e) na návrh hlavného školského inšpektora [§ 12 ods. 3 písm. f)].
(8) Zriaďovateľ môže odvolať riaditeľa aj
a) na návrh rady školy [§ 24 ods. 5 písm. c)],
b) ak neabsolvuje funkčné vzdelávanie alebo funkčné inovačné vzdelávanie v lehote podľa osobitného predpisu,11)
c) na návrh ministra školstva Slovenskej republiky (ďalej len „minister“), ak budú zistené závažné nedostatky [§ 14 ods. 6 písm. j) a l)]; riaditeľa strednej zdravotníckej školy na návrh ministra zdravotníctva Slovenskej republiky.
(9) Ak zriaďovateľ odvoláva riaditeľa podľa odseku 7 písm. b) a c) a odseku 8 písm. b) a c), vyžaduje sa vyjadrenie príslušnej rady školy. Ak príslušná rada školy nepredloží vyjadrenie zriaďovateľovi do 15 dní od doručenia žiadosti o vyjadrenie, zriaďovateľ môže riaditeľa odvolať aj bez vyjadrenia príslušnej rady školy.
(10) Ak zriaďovateľ odvolá riaditeľa podľa odseku 7 písm. a) až c) a e) a odseku 8, poverí pedagogického zamestnanca školy alebo školského zariadenia vedením školy alebo školského zariadenia do vymenovania nového riaditeľa podľa osobitného predpisu.12)
(11) Vo veci vymenúvania a odvolávania riaditeľa školy alebo riaditeľa školského zariadenia, ktorého zriaďovateľom je orgán podľa § 2 ods. 1 písm. b) až d), vystupuje za zriaďovateľa starosta obce, predseda samosprávneho kraja alebo prednosta obvodného úrad v sídle kraja. Na vymenúvanie a odvolávanie riaditeľa sa nevzťahuje osobitný predpis.13)
(12) Zriaďovateľ cirkevnej školy alebo zriaďovateľ súkromnej školy vymenúva riaditeľa na návrh rady školy. Rada školy predkladá návrh na kandidáta na riaditeľa školy na základe výberového konania (§ 4). Ak zriaďovateľ navrhnutého kandidáta neakceptuje, požiada radu školy o predloženie návrhu na nového kandidáta. Ak rada cirkevnej školy predloží návrh na kandidáta na vymenovanie riaditeľa po druhom výberovom konaní, ktorý nespĺňa kritériá zriaďovateľa podľa výchovného zamerania školy,13a) riaditeľa vymenúva zriaďovateľ.
(13) Funkčné obdobie sa predlžuje o prerušenie vykonávania funkcie riaditeľa z dôvodu výkonu verejnej funkcie, čerpania materskej dovolenky alebo rodičovskej dovolenky alebo dlhodobej pracovnej neschopnosti presahujúcej šesť mesiacov. Funkčné obdobie sa predlžuje o dobu trvania prekážky v práci uvedenej v prvej vete, ktorá zostáva do uplynutia funkčného obdobia, najviac o štyri roky.
(14) Zriaďovateľ vymenuje na dobu prerušenia vykonávania funkcie riaditeľa z dôvodov podľa odseku 13 riaditeľa, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady podľa osobitného predpisu11) na zastupovanie bez výberového konania po prerokovaní s radou školy, ak je zriadená.

§ 4
Výberové konanie
(1) Výberové konanie na obsadenie miesta riaditeľa vyhlasuje zriaďovateľ spôsobom ustanoveným osobitným predpisom.6) Oznámenie o vyhlásení výberového konania na obsadenie miesta riaditeľa okrem predpokladov určených osobitným predpisom13b) obsahuje aj požiadavku na predloženie návrhu koncepcie rozvoja školy alebo školského zariadenia.
(2) Výberovou komisiou na výberové konanie na obsadenie funkcie riaditeľa je rada školy. Organizačné zabezpečenie výberového konania a posúdenie kvalifikačných predpokladov kandidátov na obsadenie funkcie riaditeľa zabezpečuje zriaďovateľ.
(3) Rada školy pri základných školách zriadených podľa § 6 ods. 1 vyzve príslušný obvodný úrad v sídle kraja a Štátnu školskú inšpekciu na delegovanie svojich zástupcov do rady školy na účely výberového konania s riadnym hlasom. Rada školy pri stredných školách zriadených podľa § 9 ods. 1 vyzve príslušný obvodný úrad v sídle kraja, Štátnu školskú inšpekciu a jedného delegovaného zástupcu samosprávneho kraja s riadnym hlasom; v stredných zdravotníckych školách zriadených podľa § 9 ods. 1 je prizývaný delegovaný zástupca Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky.
(4) Návrh na vymenovanie riaditeľa podáva rada školy na základe výberového konania najneskôr do dvoch mesiacov od jeho vyhlásenia.
(5) Ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahujú sa na výberové konania na vymenovanie riaditeľa ustanovenia osobitného predpisu.14)

§ 5
(1) Školu a školské zariadenie riadi riaditeľ.
(2) Riaditeľ zodpovedá za
a) dodržiavanie štátnych vzdelávacích programov určených pre školu, ktorú riadi,
b) vypracovanie a dodržiavanie školského vzdelávacieho programu a výchovného programu,
c) vypracovanie a dodržiavanie ročného plánu ďalšieho vzdelávania pedagogických zamestnancov,
d) dodržiavanie všeobecne záväzných právnych predpisov, ktoré súvisia s predmetom činnosti školy alebo školského zariadenia,
e) každoročné hodnotenie pedagogických a odborných zamestnancov,
f) úroveň výchovno-vzdelávacej práce školy alebo školského zariadenia,
g) rozpočet, financovanie15) a efektívne využívanie finančných prostriedkov určených na zabezpečenie činnosti školy alebo školského zariadenia,
h) riadne hospodárenie s majetkom v správe alebo vo vlastníctve školy alebo školského zariadenia.
(3) Riaditeľ základnej školy vykonáva štátnu správu v prvom stupni. Rozhoduje o
a) prijatí žiaka do školy,
b) odklade začiatku povinnej školskej dochádzky žiaka,
c) dodatočnom odložení plnenia povinnej školskej dochádzky žiaka,
d) oslobodení žiaka od povinnosti dochádzať do školy,
e) oslobodení žiaka od vzdelávania sa v jednotlivých vyučovacích predmetoch alebo ich častí,
f) povolení plniť povinnú školskú dochádzku mimo územia Slovenskej republiky,
g) uložení výchovných opatrení,
h) povolení vykonať komisionálnu skúšku,
i) povolení vykonať skúšku z jednotlivých vyučovacích predmetov aj uchádzačovi, ktorý nie je žiakom školy,
j) určení príspevku zákonného zástupcu žiaka na čiastočnú úhradu nákladov za starostlivosť poskytovanú žiakovi v škole a v školskom zariadení,16)
k) individuálnom vzdelávaní žiaka,
l) vzdelávaní žiaka v školách zriadených iným štátom na území Slovenskej republiky so súhlasom zastupiteľského úradu iného štátu,
m) individuálnom vzdelávaní žiaka v zahraničí,
n) umožnení štúdia žiaka podľa individuálneho učebného plánu.
(4) Riaditeľ strednej školy vykonáva štátnu správu v prvom stupni. Rozhoduje o
a) prijatí žiaka na štúdium na strednú školu,17)
b) oslobodení žiaka od povinnosti dochádzať do školy,
c) oslobodení žiaka od štúdia jednotlivých vyučovacích predmetov alebo ich častí,
d) umožnení štúdia žiaka podľa individuálneho učebného plánu,
e) povolení absolvovať časť štúdia v škole obdobného typu v zahraničí,
f) prerušení štúdia,
g) povolení zmeny študijného alebo učebného odboru,
h) preradení žiaka na základnú školu počas plnenia povinnej školskej dochádzky,
i) povolení opakovať ročník,
j) uložení výchovných opatrení,
k) povolení vykonať komisionálnu skúšku,
l) priznaní štipendia,
m) určení príspevku zákonného zástupcu žiaka na čiastočnú úhradu nákladov za starostlivosť poskytovanú žiakovi v škole a v školskom zariadení (§ 35),
n) uznaní náhrady maturitnej skúšky z cudzieho jazyka,
o) individuálnom vzdelávaní žiaka,
p) vzdelávaní žiaka v školách zriadených iným štátom na území Slovenskej republiky so súhlasom zastupiteľského úradu iného štátu.
(5) Riaditeľ základnej umeleckej školy rozhoduje o
a) prijatí a zaradení uchádzačov na štúdium,
b) prerušení štúdia,
c) povolení postupu do vyššieho ročníka,
d) predčasnom skončení štúdia,
e) povolení opakovať ročník,
f) povolení vykonať opravnú skúšku,
g) určení príspevku zákonného zástupcu žiaka na čiastočnú úhradu nákladov spojených so štúdiom.18)
(6) Riaditeľ školského zariadenia rozhoduje o
a) prijatí žiaka do školského zariadenia,
b) uložení výchovných opatrení,
c) určení príspevku zákonného zástupcu žiaka na čiastočnú úhradu nákladov za starostlivosť poskytovanú žiakovi v školskom zariadení (§ 35),
d) ďalších opatreniach, ak tak ustanovuje osobitný predpis.2)
(7) Riaditeľ predkladá zriaďovateľovi na schválenie a rade školy na vyjadrenie
a) návrhy na počty prijímaných žiakov a návrhy na počty tried,
b) návrh na zavedenie študijných alebo učebných odborov a ich zameranie,
c) návrh školského vzdelávacieho programu a výchovného programu,
d) návrh rozpočtu,
e) návrh na vykonávanie podnikateľskej činnosti školy alebo školského zariadenia,
f) správu o výchovno-vzdelávacej činnosti, jej výsledkoch a podmienkach podľa § 14 ods. 5 písm. d),
g) správu o výsledkoch hospodárenia školy alebo školského zariadenia,
h) koncepčný zámer rozvoja školy alebo školského zariadenia rozpracovaný najmenej na dva roky a každoročne jeho vyhodnotenie,
i) informáciu o pedagogicko-organizačnom a materiálno-technickom zabezpečení výchovno-vzdeláva¬cieho procesu.
(8) Opodstatnenosť výhrad voči obsahu správy podľa odseku 7 písm. f) posudzuje Štátna školská inšpekcia.
(9) Riaditeľ a ostatní vedúci pedagogickí zamestnanci sú povinní absolvovať funkčné vzdelávanie19) v lehote podľa osobitného predpisu.11)
(10) Riaditeľ a ostatní vedúci pedagogickí zamestnanci sú povinní oznámiť obci požitie alkoholického nápoja alebo inej návykovej látky osobou maloletou do 15 rokov alebo mladistvou do 18 rokov.
(11) Ak zákonný zástupca dieťaťa nedbá o riadne plnenie povinnej školskej dochádzky svojho dieťaťa,20) oznámi riaditeľ túto skutočnosť príslušnému orgánu štátnej správy a obci, v ktorej má zákonný zástupca dieťaťa trvalý pobyt.
(12) Zákonný zástupca dieťaťa nedbá o riadne plnenie povinnej školskej dochádzky, najmä ak neprihlási dieťa na povinnú školskú dochádzku alebo ak dieťa neospravedlnene vynechá viac ako 15 vyučovacích hodín v mesiaci.21)
(13) Riaditeľ jazykovej školy rozhoduje o
a) prijatí na štúdium,
b) prerušení štúdia,
c) predčasnom skončení štúdia,
d) určení príspevku poslucháča alebo zákonného zástupcu poslucháča na čiastočnú úhradu nákladov spojených so štúdiom.18)
(14) Riaditeľ materskej školy rozhoduje o
a) prijatí dieťaťa do materskej školy,
b) zaradení na adaptačný pobyt alebo diagnostický pobyt dieťaťa v materskej škole,
c) prerušení dochádzky dieťaťa,
d) predčasnom ukončení predprimárneho vzdelávania,
e) určení príspevku zákonného zástupcu dieťaťa na čiastočnú úhradu nákladov spojených s predprimárnym vzdelávaním.18a)
(15) Riaditeľ rozhoduje o ukončení adaptačného vzdelávania pedagogického alebo odborného zamestnanca.


TRETIA ČASŤ
Pôsobnosť orgánov územnej samosprávy

§ 6
Obec
(1) Obec pri prenesenom výkone štátnej správy22) zriaďuje a zrušuje všeobecne záväzným nariadením základné školy podľa siete (§ 15).
(2) Obec pri výkone samosprávy23) zriaďuje a zrušuje všeobecne záväzným nariadením podľa siete
a) základné umelecké školy,
b) materské školy,
c) školské kluby detí,
d) centrá voľného času,
e) zariadenia školského stravovania pre žiakov základných škôl a pre deti materských škôl,
f) jazykové školy pri základných školách,
g) strediská služieb škole,
h) školské internáty.
(3) Obec vytvára podmienky na
a) výchovu a vzdelávanie detí a žiakov najmä tým, že zriaďuje školy a školské zariadenia,
b) plnenie povinnej školskej dochádzky v základných školách, ktorých je zriaďovateľom,
c) zabezpečenie výchovy a vzdelávania detí a žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami24) v školách a v školských zariadeniach, ktorých je zriaďovateľom,
d) zabezpečenie výchovy a vzdelávania detí a žiakov s mimoriadnym nadaním a talentom25) v školách a v školských zariadeniach, ktorých je zriaďovateľom.
(4) Obec vykonáva štátnu správu v prvom stupni vo veciach ohrozovania výchovy a vzdelávania maloletého alebo zanedbávania starostlivosti o povinnú školskú dochádzku žiaka.26)
(5) Obec ako školský úrad vykonáva štátnu správu v druhom stupni vo veciach, v ktorých v prvom stupni rozhodol riaditeľ základnej školy, ktorej je príslušná obec zriaďovateľom (§ 5 ods. 3). Ak obec nie je školským úradom (§ 7), výkon štátnej správy v druhom stupni podľa tohto odseku a činnosti podľa odseku 8 písm. a), c) a d) zabezpečuje pre ňu obvodný úrad v sídle kraja.
(6) Pôsobnosť obce podľa odseku 5 a odseku 8 písm. a), c) a d) je preneseným výkonom štátnej správy. Finančné prostriedky na náklady spojené s preneseným výkonom štátnej správy podľa odseku 5 a odseku 8 písm. a), c) a d) prideľuje jednotlivým obciam ministerstvo. Finančné prostriedky pre obec na kalendárny rok sa určia ako súčin počtu žiakov v základných školách v zriaďovateľskej pôsobnosti obce podľa stavu k 15. septembru predchádzajúceho kalendárneho roka a sumy zodpovedajúcej nákladom na jedného žiaka. Výšku sumy na žiaka určuje ministerstvo a zverejňuje každoročne na svojom webovom sídle. Finančné prostriedky obci poskytne Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky prostredníctvom obvodných úradov v sídle kraja.
(7) Činnosti podľa odseku 5 a odseku 8 písm. a), c) a d) odborne zabezpečuje obci zamestnanec, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady podľa § 7 ods. 3.
(8) Obec vo veciach výchovy a vzdelávania v školách a školských zariadeniach, ktorých je zriaďovateľom, ďalej
a) kontroluje dodržiavanie všeobecne záväzných právnych predpisov27) v oblasti výchovy a vzdelávania s výnimkou kontroly podľa §13 a v oblasti školského stravovania,
b) kontroluje kvalitu podávaných jedál v školských jedálňach,
c) vydáva organizačné pokyny pre riaditeľov, najmä organizačné pokyny na príslušný školský rok,
d) poskytuje odbornú a poradenskú činnosť školám a školským zariadeniam,
e) poskytuje právne poradenstvo riaditeľom,
f) môže na základe dohody vykonávať administratívno-technické práce na mzdovom úseku a pracovnoprávnom úseku pre školy a školské zariadenia,
g) vedie personálnu agendu riaditeľov,
h) predkladá obecnej školskej rade na vyjadrenie
1. informácie o pedagogicko-organizačnom a materiálnom zabezpečení výchovno-vzdeláva-cieho procesu škôl a školských zariadení,
2. návrh rozpisu finančných prostriedkov pre školy a školské zariadenia pridelených obvodným úradom v sídle kraja,
3. správu o výsledkoch hospodárenia škôl a školských zariadení,
4. správu o výchovno-vzdelávacej činnosti, jej výsledkoch a podmienkach škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom podľa § 14 ods. 5 písm. d),
5. koncepciu investičného rozvoja škôl a školských zariadení,
6. návrhy na zriaďovanie alebo zrušovanie škôl a školských zariadení,
7. návrhy na zriadenie tried s rozšíreným vyučovaním vyučovacieho predmetu alebo skupiny predmetov,
8. návrhy na zriadenie tried pre deti a žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami a deti a žiakov s mimoriadnym nadaním a talentom,
i) spolupracuje s inými obcami, orgánmi školskej samosprávy, príslušným obvodným úradom v sídle kraja a inými štátnymi orgánmi, s fyzickými osobami a inými právnickými osobami, s riaditeľmi pri zabezpečení personálneho obsadenia škôl a školských zariadení pedagogickými zamestnancami a nepedagogickými zamestnancami, s príslušným samosprávnym krajom pri zabezpečení ubytovania zahraničných lektorov pôsobiacich v školách a v školských zariadeniach a s občianskymi združeniami a inými právnickými osobami zaoberajúcimi sa záujmovou činnosťou detí a mládeže a športom a pri zabezpečovaní predmetových olympiád a súťaží detí a žiakov škôl a školských zariadení,
j) prerokuje školský vzdelávací program a výchovný program.23a)
(9) Opodstatnenosť výhrad obecnej školskej rady voči obsahu správy podľa odseku 8 písm. h) štvrtého bodu posudzuje Štátna školská inšpekcia a podľa potreby uloží opatrenia podľa § 13 ods. 7.
(10) Obec spracúva a poskytuje informácie v oblasti výchovy a vzdelávania vo svojej pôsobnosti orgánom štátnej správy28) a verejnosti.29)
(11) Obec schvaľuje návrh zmluvy o nájme a prenájme školských budov a miestností a o nájme a prenájme priľahlých priestorov školy a školského zariadenia, ktorej je zriaďovateľom.30) Obec môže poveriť schvaľovaním riaditeľa školy.
(12) Obec
a) zostavuje plán investícií a rozpisuje finančné prostriedky pridelené ministerstvom a poskytnutých Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky prostredníctvom obvodných úradov v sídle kraja pre školy, ktorých je zriaďovateľom, a rozpis finančných prostriedkov poukázaných podľa osobitného predpisu30a) pre základné umelecké školy, jazykové školy, materské školy a školské zariadenia vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti,
b) poskytuje na základe žiadosti zriaďovateľa z finančných prostriedkov poukázaných podľa osobitného predpisu30a) dotácie na mzdy a prevádzku zriaďovateľovi cirkevnej základnej umeleckej školy, zriaďovateľovi cirkevnej jazykovej školy, zriaďovateľovi cirkevnej materskej školy,30b) zriaďovateľovi cirkevného školského zariadenia, zriaďovateľovi súkromnej základnej umeleckej školy, zriaďovateľovi súkromnej jazykovej školy, zriaďovateľovi súkromnej materskej školy30b) a zriaďovateľovi súkromného školského zariadenia; zriaďovateľ cirkevnej základnej umeleckej školy, zriaďovateľ cirkevnej materskej školy, zriaďovateľ cirkevnej jazykovej školy, zriaďovateľ cirkevného školského zariadenia, zriaďovateľ súkromnej základnej umeleckej školy, zriaďovateľ súkromnej materskej školy, zriaďovateľ súkromnej jazykovej školy a zriaďovateľ súkromného školského zariadenia, ktoré sú zriadené na území obce, môžu požiadať obec o dotáciu na dieťa, poslucháča alebo žiaka do dovŕšenia 15 rokov veku na mzdy a prevádzku takých základných umeleckých škôl, jazykových škôl, materských škôl30b) a školských zariadení, ktorých zriaďovateľom môže byť aj obec alebo obvodný úrad v sídle kraja,
c) určí všeobecne záväzným nariadením30d) pre zriaďovateľov podľa písmena b) a základné umelecké školy, jazykové školy, materské školy a školské zariadenia vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti
1. podrobnosti financovania základných umeleckých škôl, jazykových škôl, materských škôl a školských zariadení,
2. lehotu na predloženie údajov, podľa ktorých bude financovať základné umelecké školy, jazykové školy, materské školy a školské zariadenia okrem údajov podľa osobitného predpisu,30e)
3. výšku finančných prostriedkov určených na mzdy a prevádzku na žiaka základnej umeleckej školy, poslucháča jazykovej školy, dieťa materskej školy30b) alebo školského zariadenia; v zariadeniach školského stravovania na žiaka školy, skutočného stravníka alebo na jedno hlavné jedlo alebo doplnkové jedlo a
4. deň v mesiaci, do ktorého poskytne finančné prostriedky,
d) poskytuje finančné prostriedky na záujmové vzdelávanie detí s trvalým pobytom na území obce v centrách voľného času; v cirkevných centrách voľného času a v súkromných centrách voľného času na deti do dovŕšenia 15 rokov veku s trvalým pobytom na území obce,
e) poskytuje finančné prostriedky na stravovanie žiakov
1. škôl vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti,
2. do dovŕšenia 15 rokov veku zo škôl v zriaďovateľskej pôsobnosti štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti alebo inej právnickej osoby alebo fyzickej osoby,30e)
3. základných škôl a základných škôl pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodných úradov v sídle kraja, ak sa stravujú v zariadeniach školského stravovania v zriaďovateľskej pôsobnosti obce, štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti alebo inej právnickej osoby alebo fyzickej osoby,
f) oznámi zriaďovateľom podľa písmena b) a základným umeleckým školám, jazykovým školám, materským školám a školským zariadeniam vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti výšku finančných prostriedkov určených podľa písmena c) prvého a tretieho bodu na kalendárny rok najneskôr do 31. januára príslušného kalendárneho roka,
g) každoročne poskytuje finančné prostriedky zriaďovateľom podľa písmena b) a základným umeleckým školám, jazykovým školám, materským školám a školským zariadeniam vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti na kalendárny rok mesačne v lehote určenej vo všeobecne záväznom nariadení,
h) pri určení výšky finančných prostriedkov podľa písmena c) tretieho bodu môže zohľadniť podľa druhu školy alebo školského zariadenia
1. formu organizácie výchovy a vzdelávania,
2. počet hodín vzdelávania poskytovaných deťom školských zariadení,
3. počet detí, žiakov alebo poslucháčov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami v škole alebo v školskom zariadení,
4. počet detí mladších ako tri roky v materskej škole,30b)
5. zaradenie zamestnancov školy alebo školského zariadenia do platových tried, pracovných tried a skutočnosť, či zamestnanec poberá kreditový príplatok a jeho výšku,
6. energetickú náročnosť budovy, v ktorej sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie,
7. výšku nájmu, ak je škola alebo školské zariadenie umiestnené v priestoroch prenajatých obcou,
i) vykonáva kontrolu údajov poskytnutých zriaďovateľom podľa písmena b) a základnými umeleckými školami, jazykovými školami, materskými školami a školskými zariadeniami vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti, podľa ktorých postupuje obec pri financovaní základných umeleckých škôl, jazykových škôl, materských škôl a školských zariadení okrem údajov podľa osobitného predpisu,30e)
j) poskytne na žiaka cirkevnej základnej umeleckej školy, žiaka súkromnej základnej umeleckej školy, poslucháča cirkevnej jazykovej školy, poslucháča súkromnej jazykovej školy, dieťa cirkevnej materskej školy,30b) dieťa súkromnej materskej školy,30b) dieťa cirkevného školského zariadenia a dieťa súkromného školského zariadenia finančné prostriedky najmenej vo výške 88 % zo sumy určenej na mzdy a prevádzku na žiaka základnej umeleckej školy, poslucháča jazykovej školy, dieťa materskej školy30b) a dieťa školského zariadenia v zriaďovateľskej pôsobnosti obce; v cirkevných zariadeniach školského stravovania a v súkromných zariadeniach školského stravovania finančné prostriedky najmenej vo výške 88% zo sumy určenej na mzdy a prevádzku na stravovanie žiaka školy v zriaďovateľskej pôsobnosti obce,
k) poskytuje finančné prostriedky na deti školského klubu detí, ktoré navštevujú základné školy zriadené na území obce.
(13) Obec vykonáva správu škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom, a na uskutočňovanie výchovno-vzdelávacieho procesu zabezpečuje
a) priestory a materiálno-technické zabezpečenie,
b) didaktickú techniku používanú vo výchovno-vzdelávacom procese,
c) finančné prostriedky na mzdy, platy, služobné príjmy a ostatné osobné vyrovnania podľa osobitných predpisov a finančné prostriedky na prevádzku a údržbu, ktoré prerozdeľuje31) a kontroluje ich využívanie,
d) investičné prostriedky zo štátneho rozpočtu a z vlastných zdrojov.
(14) Zriaďovateľskou pôsobnosťou obce v prenesenom výkone štátnej správy vo vzťahu k základným školám bez právnej subjektivity sa rozumie finančné, personálne, materiálno-technické a priestorové zabezpečenie výchovno-vzdelávacieho procesu, prevádzky a riešenia havarijných situácií týchto škôl. Vo vzťahu k základným školám s právnou subjektivitou ide o finančné, materiálno-technické a priestorové zabezpečenie výchovno-vzdelávacieho procesu, prevádzky a riešenia havarijných situácií týchto škôl. Starostlivosť o budovy, v ktorých základná škola sídli, je predmetom samosprávnej pôsobnosti obce.
(15) Obec zabezpečuje podmienky na stravovanie detí a žiakov vo všetkých školách a školských zariadeniach, ktorých je zriaďovateľom, a to formou zriaďovania zariadení školského stravovania [ods. 2 písm. e)].
(16) Obec vykonáva následnú finančnú kontrolu na úseku hospodárenia s finančnými prostriedkami pridelenými zo štátneho rozpočtu, zo všeobecného rozpočtu Európskej únie, s materiálnymi hodnotami a majetkom, ktorý má v správe, a kontroluje efektívnosť a účelnosť ich využitia.32)
(17) Obec ďalej vybavuje sťažnosti a petície občanov a zákonných zástupcov detí a žiakov škôl a školských zariadení uvedených v odsekoch 1 a 2 okrem sťažností a petícií podľa §13 ods. 1; v prípade potreby požiada o pomoc pri prešetrovaní sťažností a petícií Štátnu školskú inšpekciu alebo obvodný úrad v sídle kraja.33)
(18) Obec prerokúva s radou školy a s riaditeľom školy alebo školského zariadenia, ktorého je zriaďovateľom, najmä
a) koncepciu rozvoja školy alebo školského zariadenia,
b) návrh rozpisu finančných prostriedkov pridelených obvodným úradom v sídle kraja na školy a školské zariadenia, ktorých je zriaďovateľom, a materiálno-technické podmienky na činnosť škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom,
c) personálne, materiálne a sociálne podmienky zamestnancov školy alebo školského zariadenia,
d) požiadavky obce na skvalitnenie starostlivosti o deti a žiakov a výchovno-vzdelávacích služieb poskytovaných v škole alebo v školskom zariadení a spôsob úhrady nákladov zvýšených z tohto dôvodu,
e) správu o výsledkoch výchovno-vzdelávacej činnosti a podmienkach v škole alebo v školskom zariadení.
(19) Obec vedie evidenciu detí a žiakov vo veku plnenia povinnej školskej dochádzky, ktorí majú v obci trvalé bydlisko, a vedie evidenciu, v ktorých školách ju plnia.
(20) Vo veciach, v ktorých v správnom konaní v prvom stupni koná obec, vykonáva štátnu správu v druhom stupni obvodný úrad v sídle kraja.
(21) Obec, ktorá je sídlom spoločného obecného úradu,34) oznámi obvodnému úradu v sídle kraja jeho zriadenie, ako aj zoznam obcí, pre ktoré spoločný obecný úrad zabezpečuje činnosti a plní úlohy v oblasti školstva, mládeže a telesnej kultúry; zoznam uverejňuje každoročne ministerstvo vo Zvestiach Ministerstva školstva Slovenskej republiky a Ministerstva kultúry Slovenskej republiky.
(22) Obec vykonáva finančnú kontrolu na úseku hospodárenia s finančnými prostriedkami pridelenými podľa odseku 12 a kontroluje efektívnosť a účelnosť ich využitia.32)
(23) Obec vykonáva hodnotenie riaditeľa školy alebo riaditeľa školského zariadenia, ktorých je zriaďovateľom.
(24) Obec ako zriaďovateľ určí výšku príspevku za pobyt dieťaťa v materskej škole, výšku príspevku v základnej umeleckej škole, výšku úhrady nákladov na štúdium v jazykovej škole a výšku mesačného príspevku na čiastočnú úhradu nákladov na činnosť školského klubu detí, internátu alebo centra voľného času.

§ 7
(1) Školským úradom je obec, ktorá je zriaďovateľom škôl podľa § 6 ods. 1 s celkovým počtom najmenej 1 000 žiakov. Školský úrad vzniká od 1. januára kalendárneho roka. Dátum rozhodujúci na určenie počtu žiakov je 15. september predchádzajúceho kalendárneho roka.
(2) Za školský úrad sa považujú aj obce, pre ktoré na základe dohody podľa osobitného predpisu35) odborne zabezpečuje úlohy a činnosti v oblasti školstva, mládeže a telesnej kultúry spoločný obecný úrad, pričom celkový počet žiakov škôl v týchto obciach je najmenej 1 000.
(3) Činnosti obce v oblasti školstva podľa § 6 ods. 5 a činnosti obce vo veciach odborných činností a poradenstva výchovno-vzdelávacieho procesu podľa § 6 ods. 8 písm. a), c) a d) odborne zabezpečuje zamestnanec, ktorý spĺňa:
a) kvalifikačné predpoklady a osobitné kvalifikačné požiadavky pre príslušný druh a typ školy35a) a
b) požiadavku najmenej piatich rokov pedagogickej činnosti.
(4) Obec, ktorá je školským úradom podľa odseku 2, predkladá obvodnému úradu v sídle kraja návrh na vydanie rozhodnutia o potvrdení školského úradu (§ 10).
(5) Ak príde k zrušeniu dohody podľa odseku 2, oznámia obce, ktoré boli školskými úradmi podľa tohto odseku, túto skutočnosť neodkladne obvodnému úradu v sídle kraja.

§ 8
Školský obvod základnej školy
(1) Obec určí svojím všeobecne záväzným nariadením školský obvod základnej školy zriadenej obcou. Školský obvod základnej školy tvorí územie obce alebo jej časť. Ak je obec zriaďovateľom viacerých základných škôl, obec svojím všeobecne záväzným nariadením určí školské obvody pre jednotlivé základné školy.
(2) Ak obec nezriadi základnú školu, môže sa dohodnúť so susednými obcami na spoločnom školskom obvode základnej školy. Ak sa takáto dohoda neuzatvorí a bude ohrozené plnenie povinnej školskej dochádzky žiakov, rozhodne o spoločnom školskom obvode základnej školy obvodný úrad v sídle kraja.
(3) Žiak plní povinnú školskú dochádzku v základnej škole v školskom obvode, v ktorom má trvalé bydlisko, ak sa zákonný zástupca žiaka nerozhodne podľa odseku 4.
(4) Žiak môže plniť povinnú školskú dochádzku v základnej škole mimo školského obvodu, v ktorom má trvalé bydlisko, so súhlasom riaditeľa základnej školy, do ktorej sa hlási. Riaditeľ základnej školy, do ktorej bol žiak prijatý, oznámi túto skutočnosť riaditeľovi základnej školy v školskom obvode, v ktorom má žiak trvalé bydlisko, ako aj zriaďovateľovi základnej školy, do ktorej bol žiak prijatý. Obec, ktorá je zriaďovateľom tejto základnej školy, oznámi obci, v ktorej má žiak trvalé bydlisko, jeho prijatie do základnej školy v príslušnom školskom obvode.
(5) V prípade vyradenia základnej školy zo siete a jej následného zrušenia obec určí školský obvod základnej školy, v ktorom budú žiaci zrušenej základnej školy plniť povinnú školskú dochádzku podľa odsekov 3 a 4. Ak sa tak nestane, školský obvod základnej školy, v ktorom budú žiaci zrušenej základnej školy plniť povinnú školskú dochádzku, určí obvodný úrad v sídle kraja.
(6) Ak si obec na účel zabezpečenia povinnej školskej dochádzky nezriadi základnú školu, základnú školu s materskou školou, je škola v obci, s ktorou má obec zriadený spoločný školský obvod a v ktorej bude žiak plniť povinnú školskú dochádzku, povinná z prostriedkov štátneho rozpočtu uhradiť zákonnému zástupcovi žiaka cestovné náklady na dopravu žiaka do tejto školy vo výške ceny hromadnej dopravy, ak nezabezpečí dopravu žiaka inak.
(7) Ustanovenie platné pre uhrádzanie cestovných nákladov pre zákonného zástupcu žiaka základnej školy podľa odseku 6 možno využiť aj pre žiakov základných škôl, základných škôl s materskou školou v zriaďovateľskej pôsobnosti štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti a základných škôl pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodných úradov v sídle kraja a štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti.
(8) Škola, v ktorej žiak plní povinnú školskú dochádzku, zabezpečuje podľa odseku 6 aj náklady na dopravu žiaka späť do miesta trvalého bydliska.
(9) Z prostriedkov štátneho rozpočtu sa môžu uhradiť zákonnému zástupcovi žiaka s trvalým pobytom v obci, ktorá nemá zriadenú základnú školu, cestovné náklady na dopravu žiaka do najbližšej cirkevnej základnej školy. Z prostriedkov štátneho rozpočtu sa môžu uhradiť zákonnému zástupcovi žiaka cirkevnej základnej školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami cestovné náklady na dopravu žiaka do najbližšej cirkevnej základnej školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami s príslušným zdravotným znevýhodnením alebo nadaním, ak v mieste trvalého pobytu žiaka nie je zriadená základná škola pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami s príslušným zdravotným znevýhodnením alebo nadaním v zriaďovateľskej pôsobnosti iného zriaďovateľa.

§ 9
Samosprávny kraj
(1) Samosprávny kraj pri prenesenom výkone štátnej správy22) zriaďuje a zrušuje všeobecne záväzným nariadením podľa siete
a) stredné školy,
b) strediská praktického vyučovania.
(2) Samosprávny kraj pri výkone samosprávy36) zriaďuje a zrušuje všeobecne záväzným nariadením podľa siete
a) základné umelecké školy,
b) jazykové školy okrem jazykových škôl pri základných školách,
c) školské internáty,
d) zariadenia školského stravovania,
e) školské hospodárstva a strediská odbornej praxe,
f) strediská služieb školy,
g) školy v prírode,
h) centrá voľného času s územnou pôsobnosťou samosprávneho kraja.
(3) Ak samosprávny kraj zruší školu alebo školské zariadenie (odseky 1 a 2), určí školu alebo školské zariadenie, ktoré bude ďalej plniť úlohy zrušenej školy alebo školského zariadenia.
(4) Samosprávny kraj vytvára podmienky na výchovu a vzdelávanie a na plnenie povinnej školskej dochádzky v stredných školách, podmienky na zabezpečenie výchovy a vzdelávania detí a žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami,24) detí a žiakov s mimoriadnym nadaním a talentom25) v školách a v školských zariadeniach, ktorých je zriaďovateľom.
(5) Samosprávny kraj vykonáva štátnu správu v druhom stupni vo veciach, v ktorých v prvom stupni rozhodol riaditeľ školy podľa odseku 1 (§ 5 ods. 4).
(6) Pôsobnosť samosprávneho kraja podľa odseku 5 je preneseným výkonom štátnej správy. Na náklady spojené s preneseným výkonom štátnej správy podľa odseku 5 poskytuje ministerstvo samosprávnemu kraju finančné prostriedky. Výška týchto prostriedkov sa odvodzuje od počtu žiakov v zriaďovateľskej pôsobnosti samosprávneho kraja a sumy zodpovedajúcej nákladom na jedného žiaka, ktorú určí ministerstvo na kalendárny rok a zverejní ju na svojom webovom sídle.
(7) Činnosti podľa odseku 5 a odseku 8 písm. a), c) a d) zabezpečuje samosprávnemu kraju zamestnanec, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady podľa § 7 ods. 3.
(8) Samosprávny kraj v oblasti výchovy a vzdelávania
a) kontroluje dodržiavanie všeobecne záväzných právnych predpisov27) v oblasti školského stravovania, v oblasti výchovy a vzdelávania s výnimkou kontroly podľa §13 v školách a v školských zariadeniach, ktorých je zriaďovateľom,
b) kontroluje kvalitu podávaných jedál v zariadeniach školského stravovania, ktorých je zriaďovateľom,
c) po prerokovaní s príslušným obvodným úradom v sídle kraja vydáva organizačné pokyny pre riaditeľov škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom,
d) poskytuje odbornú a poradenskú činnosť školám a školským zariadeniam, ktorých je zriaďovateľom, v rozsahu § 6 ods. 8 písm. d),
e) poskytuje právne poradenstvo riaditeľom škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom,
f) vedie personálnu agendu riaditeľov škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom,
g) prerokúva s príslušným ústredným orgánom štátnej správy a sociálnymi partnermi návrhy na zriadenie, zrušenie alebo obmedzenie činnosti, stredných odborných škôl, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania,
h) prerokúva s riaditeľmi škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom, a s územnou školskou radou
1. informácie o pedagogicko-organizačnom a materiálnom zabezpečení výchovno-vzdeláva-cieho procesu škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom,
2. návrh rozpisu finančných prostriedkov pridelených ministerstvom na školy a školské zariadenia, ktorých je zriaďovateľom,
3. správu o výsledkoch hospodárenia škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom,
4. koncepciu rozvoja škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom,
5. návrhy na zriaďovanie alebo zrušovanie škôl a školských zariadení alebo na obmedzenie ich činnosti,
6. návrhy na zavedenie nových študijných a učebných odborov a zameraní,
7. správu o výchovno-vzdelávacej činnosti, jej výsledkoch a podmienkach škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom podľa§ 14 ods. 5 písm. e),
i) spolupracuje s obcami, inými samosprávnymi krajmi, orgánmi školskej samosprávy, príslušným obvodným úradom v sídle kraja a inými orgánmi štátnej správy, s fyzickými osobami a inými právnickými osobami,
j) spolupracuje s riaditeľmi pri zabezpečení personálneho obsadenia škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom, pedagogickými zamestnancami a nepedagogickými zamestnancami,
k) spolupracuje s obcami vo svojej územnej pôsobnosti a s príslušným obvodným úradom v sídle kraja pri zabezpečení ubytovania zahraničných lektorov pôsobiacich v školách a v školských zariadeniach, ktorých je zriaďovateľom,
l) spolupracuje s občianskymi združeniami a inými právnickými osobami zaoberajúcimi sa záujmovou činnosťou detí a mládeže a športom a pri zabezpečovaní predmetových olympiád a súťaží detí a žiakov škôl a školských zariadení vo svojej územnej pôsobnosti,
m) spolupracuje s príslušnými ústrednými orgánmi štátnej správy a sociálnymi partnermi v otázkach odborného vzdelávania a prípravy mládeže na povolania,
n) prerokuje školský vzdelávací program a výchovný program.23a)
(9) Opodstatnenosť výhrad zriaďovateľa alebo územnej školskej rady voči obsahu správy podľa odseku 8 písm. h), siedmeho bodu posudzuje Štátna školská inšpekcia.
(10) Samosprávny kraj spracúva a poskytuje informácie v oblasti výchovy a vzdelávania vo svojej pôsobnosti orgánom štátnej správy28) a verejnosti,29) najmä zverejňuje zoznamy voľných miest v stredných školách vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti po jednotlivých termínoch prijímacieho konania v príslušnom školskom roku.
(11) Samosprávny kraj schvaľuje návrh zmluvy o nájme a prenájme školských budov a miestností a o nájme priľahlých priestorov školy a školského zariadenia, ktorých je zriaďovateľom. Samosprávny kraj môže poveriť schvaľovaním riaditeľa školy.
(12) Samosprávny kraj
a) zostavuje plán investícií a rozpisuje finančné prostriedky pridelené a poskytnutých ministerstvom pre školy, ktorých je zriaďovateľom, a rozpis finančných prostriedkov poukázaných podľa osobitného predpisu30a) pre základné umelecké školy, jazykové školy a školské zariadenia vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti,
b) poskytuje na základe žiadosti zriaďovateľa z finančných prostriedkov poukázaných podľa osobitného predpisu30a) dotácie na mzdy a prevádzku zriaďovateľovi cirkevnej základnej umeleckej školy, zriaďovateľovi cirkevnej jazykovej školy, zriaďovateľovi cirkevného školského zariadenia, zriaďovateľovi súkromnej základnej umeleckej školy, zriaďovateľovi súkromnej jazykovej školy a zriaďovateľovi súkromného školského zariadenia; zriaďovateľ cirkevnej základnej umeleckej školy, zriaďovateľ cirkevnej jazykovej školy, zriaďovateľ cirkevného školského zariadenia, zriaďovateľ súkromnej základnej umeleckej školy, zriaďovateľ súkromnej jazykovej školy a zriaďovateľ súkromného školského zariadenia, ktoré sú zriadené na území samosprávneho kraja, môžu požiadať samosprávny kraj o dotáciu na žiaka, poslucháča alebo dieťa nad 15 rokov veku na mzdy a prevádzku takých základných umeleckých škôl, jazykových škôl a školských zariadení, ktorých zriaďovateľom môže byť aj samosprávny kraj alebo krajský školský úrad, a na dieťa, poslucháča alebo žiaka do dovŕšenia 15 rokov veku takého školského zariadenia,30c) ktorého zriaďovateľom nemôže byť obec a nemôže byť obvodný úrad v sídle kraja,
c) určí všeobecne záväzným nariadením30f)
1. podrobnosti financovania základných umeleckých škôl, jazykových škôl a školských zariadení,
2. lehotu na predloženie údajov, podľa ktorých bude financovať základné umelecké školy, jazykové školy a školské zariadenia,
3. výšku finančných prostriedkov určených na mzdy a prevádzku na žiaka základnej umeleckej školy, poslucháča jazykovej školy a dieťa školského zariadenia; v zariadeniach školského stravovania na žiaka školy, skutočného stravníka alebo na jedno hlavné jedlo alebo doplnkové jedlo a
4. deň v mesiaci, do ktorého poskytne finančné prostriedky zriaďovateľom podľa písmena b) a základným umeleckým školám, jazykovým školám a školským zariadeniam vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti,
d) poskytuje finančné prostriedky na záujmové vzdelávanie detí s trvalým pobytom na území samosprávneho kraja v centrách voľného času; v cirkevných centrách voľného času a v súkromných centrách voľného času na deti nad 15 rokov veku s trvalým pobytom na území samosprávneho kraja,
e) poskytuje finančné prostriedky na stravovanie žiakov
1. škôl vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti,
2. nad 15 rokov veku zo škôl v zriaďovateľskej pôsobnosti štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti alebo inej právnickej osoby alebo fyzickej osoby,
3. stredných škôl, stredných škôl pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, odborných učilíšť a praktických škôl v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodných úradov v sídle kraja, ak sa stravujú v zariadeniach školského stravovania v zriaďovateľskej pôsobnosti samosprávneho kraja, štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti alebo inej právnickej osoby alebo fyzickej osoby,
f) oznámi zriaďovateľom podľa písmena b) a základným umeleckým školám, jazykovým školám a školským zariadeniam vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti výšku finančných prostriedkov určených podľa písmena c) prvého a tretieho bodu na kalendárny rok najneskôr do 31. januára príslušného kalendárneho roka,
g) každoročne poskytuje finančné prostriedky zriaďovateľom podľa písmena b) a základným umeleckým školám, jazykovým školám a školským zariadeniam vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti na kalendárny rok mesačne v lehote určenej vo všeobecne záväznom nariadení,
h) pri určení výšky finančných prostriedkov podľa písmena c) tretieho bodu môže zohľadniť podľa druhu školy alebo školského zariadenia
1. formu organizácie výchovy a vzdelávania,
2. počet hodín vzdelávania poskytovaných deťom školských zariadení,
3. počet detí, žiakov alebo poslucháčov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami v škole alebo v školskom zariadení,
4. zaradenie zamestnancov školy alebo školského zariadenia do platových tried, pracovných tried a skutočnosť, či zamestnanec poberá kreditový príplatok a jeho výšku,
5. energetickú náročnosť budovy, v ktorej sa uskutočňuje vzdelávanie,
6. výšku nájmu, ak je škola alebo školské zariadenie umiestnené v priestoroch prenajatých samosprávnym krajom,
i) vykonáva kontrolu údajov poskytnutých zriaďovateľom podľa písmena b) a základnými umeleckými školami, jazykovými školami a školskými zariadeniami vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti, podľa ktorých postupuje samosprávny kraj pri financovaní základných umeleckých škôl, jazykových škôl a školských zariadení,
j) poskytne na žiaka cirkevnej základnej umeleckej školy, žiaka súkromnej základnej umeleckej školy, poslucháča cirkevnej jazykovej školy, poslucháča súkromnej jazykovej školy, dieťa cirkevného školského zariadenia a dieťa súkromného školského zariadenia finančné prostriedky najmenej vo výške 88 % zo sumy určenej na mzdy a prevádzku na žiaka základnej umeleckej školy, poslucháča jazykovej školy a dieťa školského zariadenia v zriaďovateľskej pôsobnosti samosprávneho kraja; v cirkevných zariadeniach školského stravovania a v súkromných zariadeniach školského stravovania finančné prostriedky najmenej vo výške 88 % zo sumy určenej na mzdy a prevádzku na stravovanie žiaka školy v zriaďovateľskej pôsobnosti samosprávneho kraja.
(13) Samosprávny kraj vykonáva správu škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom, a na uskutočňovanie výchovno-vzdelávacieho procesu zabezpečuje
a) priestory a materiálno-technické zabezpečenie,
b) didaktickú techniku používanú vo výchovno-vzdelávacom procese,
c) finančné prostriedky na mzdy, platy, služobné príjmy a ostatné osobné vyrovnania podľa osobitných predpisov a finančné prostriedky na prevádzku a údržbu, ktoré prerozdeľuje31) a kontroluje efektívnosť ich využívania,32)
d) investičné prostriedky zo štátneho rozpočtu a z vlastných zdrojov.
(14) Zriaďovateľskou pôsobnosťou samosprávneho kraja v prenesenom výkone štátnej správy vo vzťahu ku školám podľa odseku 1 sa rozumie finančné, personálne, materiálno-technické a priestorové zabezpečenie výchovno-vzdelávacieho procesu, prevádzky a riešenia havarijných situácií týchto škôl. Starostlivosť o budovy, v ktorých tieto školy sídlia, je predmetom samosprávnej pôsobnosti samosprávneho kraja.
(15) Samosprávny kraj zabezpečuje podmienky na stravovanie detí a žiakov vo všetkých školách a školských zariadeniach, ktorých je zriaďovateľom, a to formou zriaďovania zariadení školského stravovania.
(16) Samosprávny kraj vykonáva následnú finančnú kontrolu na úseku hospodárenia s finančnými prostriedkami pridelenými zo štátneho rozpočtu, všeobecného rozpočtu Európskej únie, s materiálnymi hodnotami a majetkom,32) ktorý má v správe, a kontroluje efektívnosť a účelnosť ich využitia. Samosprávny kraj ďalej vybavuje sťažnosti, podnety a petície občanov a zákonných zástupcov žiakov škôl a školských zariadení uvedených v odsekoch 1 a 2 okrem sťažností a petícií podľa §13 ods. 1. V prípade potreby požiada o pomoc pri prešetrovaní sťažností, podnetov a petícií Štátnu školskú inšpekciu alebo obvodný úrad v sídle kraja.33)
(17) Samosprávny kraj vykonáva finančnú kontrolu na úseku hospodárenia s finančnými prostriedkami pridelenými podľa odseku 12 a kontroluje efektívnosť a účelnosť ich využitia.32)
(18) Samosprávny kraj vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti vykonáva hodnotenie riaditeľa školy alebo riaditeľa školského zariadenia.
(19) Samosprávny kraj ako zriaďovateľ určí výšku príspevku v základnej umeleckej škole, výšku úhrady nákladov na štúdium v jazykovej škole a výšku mesačného príspevku na čiastočnú úhradu nákladov na činnosť centra voľného času a školského internátu.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Pôsobnosť orgánov miestnej štátnej správy

§ 10
Obvodný úrad v sídle kraja
(1) Obvodný úrad v sídle kraja zriaďuje a zrušuje podľa siete
a) základné školy, ak to vyžadujú osobitné podmienky,
b) stredné školy a strediská praktického vyučovania, ak to vyžadujú osobitné podmienky,
c) materské školy pre deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami,
d) základné školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami,
e) stredné školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami,
f) praktické školy,
g) odborné učilištia,
h) špeciálne výchovné zariadenia,
i) školy, v ktorých sa výchova a vzdelávanie uskutočňujú v cudzom jazyku na základe medzinárodnej dohody,
j) školský internát,
k) centrá špeciálno-pedagogického poradenstva,
l) centrá pedagogicko-psychologického poradenstva,
m) školské zariadenia, ktoré sú súčasťou školy alebo školského zariadenia uvedeného v písmenách a) až j).
(2) Osobitnou podmienkou podľa odseku 1 písm. a) je, že obec nezabezpečí plnenie povinnej školskej dochádzky podľa tohto zákona a nemožno určiť spoločný školský obvod (§ 8). V takýchto prípadoch žiak navštevuje základnú školu, ktorú zriadi obvodný úrad v sídle kraja.
(3) Osobitnou podmienkou podľa odseku 1 písm. b) je, že samosprávny kraj nezabezpečí výchovu a vzdelávanie v študijnom alebo učebnom odbore s nedostatočným počtom absolventov pre potreby trhu práce alebo ide o školu alebo triedu, ktorá má vzniknúť na základe medzinárodnej zmluvy. V takom prípade strednú školu zriadi obvodný úrad v sídle kraja.
(4) Obvodný úrad v sídle kraja vykonáva štátnu správu v prvom stupni vo veci rozhodovania o rovnocennosti dokladov o vzdelaní vydaných základnými školami a strednými školami v zahraničí (§ 31 až 34) okrem prípadov uvedených v osobitnom predpise.41a)
(5) Obvodný úrad v sídle kraja rozhoduje v druhom stupni vo veciach ohrozovania výchovy a vzdelávania maloletého žiaka alebo zanedbávania starostlivosti o povinnú školskú dochádzku žiaka, v ktorých v prvom stupni rozhodla obec.
(6) Obvodný úrad v sídle kraja rozhoduje v druhom stupni vo veciach, v ktorých v prvom stupni rozhoduje
a) riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia, ktorého je zriaďovateľom,
b) riaditeľ základnej školy, ktorej zriaďovateľom je obec, ktorá nie je školským úradom podľa § 7.
(7) Obvodný úrad v sídle kraja vykonáva kontrolu vo veci zabezpečovania činností a úloh obcí a samosprávnych krajov v oblasti školstva, mládeže a telesnej kultúry podľa § 7.
(8) Obvodný úrad v sídle kraja spracúva podklady na štatistické spracovanie údajov o výchove a vzdelávaní v školách a v školských zariadeniach v jeho územnej pôsobnosti.
(9) Obvodný úrad v sídle kraja svojím rozhodnutím potvrdzuje, že obec je školským úradom podľa § 7 ods. 2. Ak obvodný úrad v sídle kraja nepotvrdí obec ako školský úrad podľa § 7 ods. 2, vykonáva činnosti obce ako školského úradu obvodný úrad v sídle kraja.
(10) Obvodný úrad v sídle kraja vymenúva predsedov skúšobných komisií pre záverečné skúšky, maturitné skúšky, absolventské skúšky a štátne jazykové skúšky v jeho územnej pôsobnosti. O počte skúšobných komisií a predmetových maturitných komisií pre teoretickú časť odbornej zložky maturitnej skúšky a predmetových maturitných komisií pre praktickú časť odbornej zložky maturitnej skúšky, o mieste a dátume konania záverečnej skúšky, absolventskej skúšky a teoretickej časti odbornej zložky maturitnej zložky maturitnej skúšky a praktickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky písomne informuje subjekty koordinácie odborného vzdelávania a prípravy podľa osobitného predpisu41aa) do siedmich kalendárnych dní od termínu určeného na vymenovanie jej predsedu.41ab)
(11) Obvodný úrad v sídle kraja spracúva a poskytuje informácie v oblasti výchovy a vzdelávania vo svojej pôsobnosti orgánom štátnej správy28) a verejnosti,29) najmä zverejňuje zoznamy voľných miest v stredných školách vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti po jednotlivých termínoch prijímacieho konania v príslušnom školskom roku.
(12) Obvodný úrad v sídle kraja metodicky riadi školské úrady vo svojej územnej pôsobnosti podľa miesta sídla školského úradu.
(13) Obvodný úrad v sídle kraja v spolupráci s orgánmi územnej samosprávy organizačne a finančne zabezpečuje jazykové kurzy detí cudzincov s povoleným pobytom na území Slovenskej republiky.
(14) Obvodný úrad v sídle kraja sa vyjadruje k zaradeniu školy, v ktorej vzdelávanie sa považuje za sústavnú prípravu na povolanie,41b) do siete vo svojej územnej pôsobnosti podľa § 15, ak nie je zriaďovateľom školy, podľa potrieb na trhu práce.

§ 11
(1) Obvodný úrad v sídle kraja plní úlohy v oblasti financovania škôl a školských zariadení podľa osobitného predpisu.31) Obvodný úrad v sídle kraja zároveň kontroluje efektívnosť využívania finančných prostriedkov pridelených školám a školským zariadeniam.
(2) Obvodný úrad v sídle kraja vo vzťahu ku školám a školským zariadeniam, ktorých je zriaďovateľom, ďalej
a) zabezpečuje priestory a materiálno-technické vybavenie,
b) didaktickú techniku používanú vo výchovno-vzdelávacom procese,
c) zabezpečuje investičnú výstavbu škôl a školských zariadení,
d) zabezpečuje stravovanie detí a žiakov škôl a školských zariadení,
e) vykonáva následnú finančnú kontrolu na úseku hospodárenia s finančnými prostriedkami pridelenými zo štátneho rozpočtu, všeobecného rozpočtu Európskej únie, s materiálnymi hodnotami a majetkom,32) ktorý má v správe, a kontroluje efektívnosť a účelnosť ich využitia,
f) vybavuje sťažnosti42) a petície43) občanov a zákonných zástupcov detí a žiakov škôl a školských zariadení,
g) vytvára podmienky na zabezpečenie sociálnej starostlivosti o zamestnancov škôl a školských zariadení,
h) vedie personálnu agendu riaditeľov,
i) poskytuje právne poradenstvo,
j) spolupracuje s riaditeľmi pri zabezpečovaní personálneho obsadenia škôl a školských zariadení,
k) schvaľuje návrhy zmlúv o nájme a prenájme budov škôl a školských zariadení, miestností a priľahlých priestorov.
(3) Obvodný úrad v sídle kraja poskytuje odbornú poradenskú činnosť obciam, samosprávnym krajom, zriaďovateľom cirkevných škôl a školských zariadení, zriaďovateľom súkromných škôl a školských zariadení a riaditeľom škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom, a to v oblastiach
a) organizácie výchovy a vzdelávania,
b) školského stravovania,
c) informatiky,
d) práce s deťmi a mládežou a záujmového vzdelávania,
e) rozvoja telesnej výchovy a športu,
f) bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci, požiarnej ochrany a civilnej ochrany pre školy vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti,
g) pracovnoprávnych vzťahov a odmeňovania.
(4) Obvodný úrad v sídle kraja kontroluje27) dodržiavanie všeobecne záväzných právnych predpisov v oblasti školstva, výchovy a vzdelávania a v oblasti školského stravovania v školách a v školských zariadeniach vo svojej územnej pôsobnosti s výnimkou kontroly podľa §13.
(5) Obvodný úrad v sídle kraja vydáva organizačné pokyny pre zriaďovateľov a riaditeľov škôl a školských zariadení vo svojej územnej pôsobnosti.
(6) Obvodný úrad v sídle kraja môže na základe dohody vykonávať administratívno-technické práce na mzdovom a pracovnoprávnom úseku pre školy a školské zariadenia v rozsahu poverenia a požiadaviek riaditeľov škôl a školských zariadení, ktorých je zriaďovateľom.
(7) Okresný úrad v sídle kraja organizuje, koordinuje a finančne zabezpečuje okresné a krajské kolá súťaží detí a žiakov škôl a školských zariadení vo svojej územnej pôsobnosti a predmetové olympiády žiakov škôl a školských zariadení vo svojej územnej pôsobnosti. Za okresné kolo súťaže alebo okresné kolo predmetovej olympiády sa považuje súťaž alebo predmetová olympiáda, ktorá sa uskutočňuje pre deti a žiakov škôl a školských zariadení v územnom obvode okresného úradu,43a) ak sa na súťaž alebo predmetovú olympiádu prihlási najmenej 10 detí alebo žiakov pre príslušnú kategóriu; pri nižšom počte prihlásených detí alebo žiakov určí miesto konania súťaže alebo predmetovej olympiády pre príslušnú kategóriu okresný úrad v sídle kraja.
(8) Obvodný úrad v sídle kraja organizačne a finančne zabezpečuje spoluprácu so zriaďovateľmi vo svojej územnej pôsobnosti, s právnickými osobami a občianskymi združeniami zabezpečujúcimi šport, telesnú kultúru vrátane súťaží, detí a žiakov škôl vo svojej územnej pôsobnosti.
(9) Okresný úrad v sídle kraja finančne zabezpečuje celoslovenské kolá súťaží detí a žiakov škôl a školských zariadení organizovaných na území kraja okrem celoslovenských kôl súťaží zabezpečovaných ministerstvom a spolupracuje s organizátormi súťaží.


PIATA ČASŤ
Školská inšpekcia

§ 12
Štátna školská inšpekcia
(1) Štátna školská inšpekcia je orgán štátnej správy v školstve. Štátna školská inšpekcia je rozpočtová organizácia37) so sídlom v Bratislave zapojená finančnými vzťahmi na rozpočet ministerstva;37) jej organizačnými súčasťami sú školské inšpekčné centrá. Štátna školská inšpekcia je vo svojej činnosti nezávislá, riadi sa zákonmi a inými všeobecne záväznými právnymi predpismi.
(2) Štátnu školskú inšpekciu riadi hlavný školský inšpektor, ktorého vymenúva a odvoláva minister. Funkčné obdobie hlavného školského inšpektora je päť rokov odo dňa vymenovania do funkcie.
(3) Hlavný školský inšpektor
a) predkladá ministrovi plán inšpekčnej činnosti na príslušný školský rok,
b) predkladá ministrovi správu o stave a úrovni výchovy a vzdelávania v školách a v školských zariadeniach za príslušný školský rok na základe inšpekčných zistení a ďalších zistení,
c) predkladá ministerstvu návrhy na vyradenie školy alebo školského zariadenia zo siete podľa § 17 ods. 1 písm. c),
d) predkladá ministerstvu návrhy na zmeny v sieti (§ 18 ods. 2) pri zistení závažných nedostatkov vo výchovno-vzdelávacom procese po predchádzajúcom prerokovaní so zriaďovateľom,
e) vydáva školským inšpektorom poverenie na výkon školskej inšpekcie,
f) predkladá zriaďovateľovi po zistení závažných nedostatkov návrh na odvolanie riaditeľa,
g) vytvára podmienky na spoluprácu školských inšpektorov so zriaďovateľmi.
(4) Hlavný školský inšpektor ako vedúci služobného úradu39) zodpovedá za dodržiavanie všeobecne záväzných právnych predpisov a za efektívne využívanie finančných prostriedkov a zodpovedá za riadne hospodárenie s majetkom v správe Štátnej školskej inšpekcie.
(5) Hlavného školského inšpektora minister odvolá, ak
a) bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin,
b) si neplní povinnosti podľa tohto zákona,
c) poruší všeobecne záväzné právne predpisy platné v oblasti školstva,
d) písomne alebo ústne do zápisnice požiada ministra o uvoľnenie z funkcie,
e) porušil povinnosti vyplývajúce z osobitného predpisu.44)

§ 13
Úlohy štátnej školskej inšpekcie
(1) Štátna školská inšpekcia plní funkciu kontroly štátu nad úrovňou pedagogického riadenia, nad úrovňou výchovy a vzdelávania a materiálno-technických podmienok vrátane praktického vyučovania v školách a školských zariadeniach, v strediskách praktického vyučovania, na pracoviskách praktického vyučovania a vo vzdelávacích ustanovizniach (ďalej len „kontrolovaný subjekt“). V tejto oblasti vybavuje sťažnosti a petície.33)
(2) Štátna školská inšpekcia kontroluje vhodnosť a účelnosť priestorov, materiálno-technického zabezpečenia a didaktickej techniky používaných vo výchovno-vzdelávacom procese.
(3) Školskú inšpekciu vykonáva Štátna školská inšpekcia (§ 12) prostredníctvom školských inšpektorov poverených na výkon hlavným školským inšpektorom alebo riaditeľom školského inšpekčného centra. Školskú inšpekciu predmetov náboženstvo a náboženská výchova vykonávajú školskí inšpektori na základe poverenia hlavného školského inšpektora alebo riaditeľa školského inšpekčného centra a osoby na základe poverenia príslušnej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti podľa ich vnútorných predpisov.45)
(4) Poverenie na výkon školskej inšpekcie obsahuje meno a priezvisko školského inšpektora, predmet školskej inšpekcie, označenie kontrolovaného subjektu, čas trvania školskej inšpekcie, dátum vystavenia poverenia a podpis hlavného školského inšpektora alebo riaditeľa školského inšpekčného centra.
(5) Školský inšpektor sa pri výkone školskej inšpekcie preukazuje služobným preukazom zamestnanca Štátnej školskej inšpekcie a poverením na výkon školskej inšpekcie podľa odseku 4.
(6) Školskí inšpektori sú pri výkone školskej inšpekcie oprávnení najmä vstupovať do priestorov kontrolovaných subjektov, kontrolovať výchovno-vzdelávaciu činnosť, nazerať do dokumentácie škôl a školských zariadení, vyžadovať od orgánov štátnej správy v školstve [§ 2 ods. 1 písm. a) až d), f) a g)] informácie a písomné podklady potrebné na plnenie svojich úloh. Na činnosť školských inšpektorov podľa tohto zákona a na ich oprávnenia a povinnosti pri vykonávaní školskej inšpekcie sa primerane vzťahujú osobitné predpisy.46)
(7) Školská inšpekcia podľa závažnosti zistených nedostatkov uplatňuje tieto opatrenia:
a) odporúčanie,
b) prijatie opatrení zo strany kontrolovaného subjektu,
c) uloženie opatrení,
d) nariadenie komisionálneho preskúšania pri zistení nedostatkov pri klasifikácii,
e) uloženie sankcií podľa § 37a ods. 2 a 3.
(8) Výsledky zistení a hodnotení zo školskej inšpekcie sa zaznamenávajú vo výstupných inšpekčných materiáloch formou správy o výsledkoch školskej inšpekcie. Zistené poznatky a informácie sa súhrnne spracujú podľa potreby formou správy na základe výsledkov z vykonaných inšpekcií.
(9) Správa o výsledkoch školskej inšpekcie obsahuje označenie inšpekčného orgánu, mená a priezviská školských inšpektorov, ktorí inšpekciu vykonali, označenie kontrolovaného subjektu, miesto a čas školskej inšpekcie, predmet školskej inšpekcie, zistenia a ich hodnotenie, označenie dokladov a ostatných materiálov, o ktoré sa zistenia opierajú, a uplatnené opatrenia. Správu o výsledkoch školskej inšpekcie po prerokovaní podpisujú školskí inšpektori, ktorí sa na inšpekcii zúčastnili, a riaditeľ kontrolovaného subjektu. Ak správu o výsledkoch školskej inšpekcie nemožno prerokovať, považuje sa za prerokovanú doručením jedného vyhotovenia správy o výsledkoch školskej inšpekcie riaditeľovi kontrolovaného subjektu.
(10) Výstupné inšpekčné materiály sú uložené v kontrolovanom subjekte a v príslušnom školskom inšpekčnom centre Štátnej školskej inšpekcie.
(11) Školskú inšpekciu nad odbornou zložkou prípravy na stredných zdravotníckych školách vykonáva Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo zdravotníctva“).
(12) Podrobnosti o organizácii školskej inšpekcie, o plnení úloh školskej inšpekcie, postup pri jej vykonávaní a spôsob jej vykonávania ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(13) Štátna školská inšpekcia pri výkone školskej inšpekcie ďalej
a) kontroluje súlad školského vzdelávacieho programu so štátnym vzdelávacím programom, s cieľmi a princípmi výchovy a vzdelávania,47a)
b) kontroluje súlad výchovného programu s cieľmi a princípmi výchovy a vzdelávania,47b)
c) kontroluje úroveň kvality výchovy a vzdelávania pri individuálnom vzdelávaní,47c)
d) monitoruje a hodnotí kvalitu výchovy a vzdelávania.47d)
(14) Ak pri vybavovaní sťažností Štátna školská inšpekcia zistí nedostatky, uplatňuje opatrenia podľa odseku 7.

§ 13a
(1) Do výchovného a vzdelávacieho procesu v školách a školských zariadeniach môžu vstupovať školskí inšpektori Štátnej školskej inšpekcie.
(2) Školským inšpektorom môže byť ten, kto spĺňa kvalifikačné predpoklady vysokoškolského vzdelania pre príslušný druh, typ a stupeň školy alebo školského zariadenia, má osem rokov pedagogickej praxe v škole alebo v školskom zariadení, absolvoval I. kvalifikačnú skúšku alebo jej náhradu a pôsobil minimálne tri roky v riadiacej funkcii v školstve alebo v pracovnom zaradení metodika alebo v pracovnom zaradení školského inšpektora, alebo absolvoval II. kvalifikačnú skúšku alebo jej náhradu.
(3) Školský inšpektor musí byť spôsobilý používať slovenský jazyk v úradnom styku,8b) ovládať jazyk príslušnej národnostnej menšiny v súvislosti s náplňou pracovnej činnosti, mať osobnostné predpoklady a morálne predpoklady a predpoklady odbornej inšpekčnej práce.


ŠIESTA ČASŤ
Ministerstvo

§ 14
(1) Ministerstvo podľa tohto zákona riadi výkon štátnej správy na úseku školstva vypracovávaním koncepcií a vydávaním všeobecne záväzných právnych predpisov, smerníc a pokynov, zjednocovaním postupu pri ich používaní a kontroluje tento výkon.27)
(2) Ministerstvo na plnenie svojich úloh v rozsahu svojej pôsobnosti ďalej zriaďuje a zrušuje rozpočtové alebo príspevkové organizácie, ktorých štatutárne orgány vymenúva a odvoláva minister. Sú to:
a) ústavy na plnenie úloh v oblasti rezortného výskumu a odborno-technického usmerňovania všeobecného a odborného školstva,
b) organizácie na zabezpečenie odborného a metodického riadenia škôl a školských zariadení, na prípravu pedagogickej dokumentácie podľa § 11 zákona č. 245/2008 Z. z. a ďalšie vzdelávanie pedagogických zamestnancov,
c) metodicko-pedagogické centrá na výkon metodickej činnosti a na ďalšie vzdelávanie pedagogických zamestnancov a nepedagogických zamestnancov,
d) školské výpočtové strediská na zabezpečenie rezortného informačného systému a ďalšie vzdelávanie pedagogických zamestnancov a nepedagogických zamestnancov v oblasti informačných a komunikačných technológií.
(3) Ministerstvo z prostriedkov štátneho rozpočtu zabezpečuje finančné prostriedky na kapitálové výdavky a prevádzku vrátane miezd, platov, služobných príjmov a ostatných osobných vyrovnaní podľa osobitného predpisu48) v rozpočtovej kapitole ministerstva a v rozpočtovej kapitole Ministerstva vnútra Slovenskej republiky. Ministerstvo rozpisuje finančné prostriedky zriaďovateľom škôl, v ktorých sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie, a školám a školským zariadeniam v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodných úradov v sídle kraja zriadených podľa tohto zákona.
(4) Ministerstvo vykonáva štátnu správu v druhom stupni vo veciach, v ktorých obvodný úrad v sídle kraja rozhoduje v prvom stupni.
(5) Ministerstvo ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o
a) zriaďovaní, zrušovaní a organizácii škôl a školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania a na zabezpečovanie ich výchovno-vzdelávacej práce,
b) postupe a úlohách ústredných orgánov a organizácií pri riadení a plánovaní prípravy mládeže na povolanie,
c) spôsobe vzdelávania občanov vo výkone väzby a vo výkone trestu odňatia slobody po dohode s Ministerstvom spravodlivosti Slovenskej republiky,
d) štruktúre a obsahu správ o výchovno-vzdelávacej činnosti, jej výsledkoch a podmienkach škôl a školských zariadení,
e) podmienkach a pravidlách experimentálneho overovania cieľov, obsahu, metód, organizácie a riadenia výkonu výchovno-vzdelávacieho procesu v školách a v školských zariadeniach,
f) druhoch a náležitostiach vysvedčení a ostatných školských tlačív vrátane spôsobov ich evidencie a archivácie.
(6) Ministerstvo ďalej
a) spravuje sieť škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania Slovenskej republiky,
b) rozhoduje o zaradení škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania do siete, vyradení škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania zo siete a o zmenách v sieti; pri svojom rozhodovaní o zmenách v sieti prihliada na vyjadrenie príslušného obvodného úradu v sídle kraja,
c) určuje pravidlá výberu a obsadzovania riadiacich funkcií, metodikov a ďalších funkcií v rezorte školstva podľa osobitného predpisu,49)
d) spracúva koncepciu rozvoja výchovy a vzdelávania v Slovenskej republike,
e) vydáva a zverejňuje na svojom webovom sídle normatívy materiálno-technického a priestorového zabezpečenia, ktoré vymedzujú povinný rozsah priestorovej, materiálnej a prístrojovej vybavenosti stredných odborných škôl, stredísk praktického vyučovania, školských hospodárstiev, stredísk odbornej praxe a pracovísk praktického vyučovania; normatívy pre zdravotnícke zariadenia, v ktorých sa uskutočňuje praktické vyučovanie žiakov študijných odborov a učebných odborov pripravujúcich na výkon zdravotníckeho povolania, ustanovuje osobitný predpis,49a)
f) riadi experimentálne overovanie riadenia, organizácie, obsahu a výkonu výchovno-vzdelávacieho procesu v školách a v školských zariadeniach v spolupráci so zriaďovateľmi, s výskumnými ústavmi zriadenými ústrednými orgánmi štátnej správy, s vysokými školami a s inými právnickými osobami a fyzickými osobami,
g) vydáva po vyjadrení príslušného odborového orgánu Pracovný poriadok pre pedagogických zamestnancov a ostatných zamestnancov škôl a školských zariadení, ktorý je vzorový na vypracovanie pracovného poriadku škôl a školských zariadení, ktoré sú zamestnávateľmi, a pre zriaďovateľov, ktorí sú zamestnávateľmi pedagogických zamestnancov a ostatných zamestnancov škôl a školských zariadení,
h) poveruje obvodné úrady v sídle kraja zriadením školy, školského zariadenia alebo strediska praktického vyučovania podľa § 10,
i) určuje pravidlá na akreditáciu vzdelávacích projektov a organizácií poskytujúcich ďalšie vzdelávanie pedagogických zamestnancov,
j) vykonáva následnú finančnú kontrolu na úseku dodržiavania všeobecne záväzných právnych predpisov a následnú finančnú kontrolu50) na úseku hospodárenia s finančnými prostriedkami pridelenými zo štátneho rozpočtu prostredníctvom kapitoly ministerstva a kapitoly Ministerstva vnútra Slovenskej republiky a zo všeobecného rozpočtu Európskej únie obciam, samosprávnym krajom, obvodným úradom v sídle kraja, Štátnej školskej inšpekcii a ministerstvom zriadeným organizáciám a na úseku hospodárenia s materiálnymi hodnotami a majetkom štátu, ktorý majú Štátna školská inšpekcia a ministerstvom zriadené organizácie v správe, a kontroluje efektívnosť a účelnosť ich využitia,
k) vo svojej pôsobnosti vybavuje sťažnosti a petície33) občanov,
l) podáva návrhy na odvolanie riaditeľa [§ 3 ods. 8 písm. c)],
m) vedie štátny register detí a žiakov,50a)
n) riadi okresné, krajské, celoslovenské a medzinárodné kolá súťaží detí a žiakov škôl a školských zariadení a okresné, krajské, celoštátne a medzinárodné kolá predmetových olympiád žiakov škôl.
(7) Ministerstvo vo verejnom záujme na žiadosť subjektu koordinácie odborného vzdelávania a prípravy41aa) a rezortných ministerstiev môže určiť samosprávnemu kraju počty žiakov pre jednotlivé študijné odbory a učebné odbory stredných odborných škôl s nedostatočným počtom absolventov pre potreby trhu práce.50b)
(8) Ministerstvo môže určiť štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti56) príspevok na činnosti súvisiace so zabezpečovaním úloh a činností v oblasti školstva, mládeže a telesnej kultúry, ktorý poskytne Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky prostredníctvom obvodného úradu v sídle kraja.
(9) Príspevok podľa odseku 8 na príslušný kalendárny rok sa môže poskytnúť na žiadosť zriaďovateľa školy podľa počtu žiakov škôl, v ktorých vzdelávanie sa považuje za sústavnú prípravu na povolanie,41b) v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti podľa stavu k 15. septembru predchádzajúceho kalendárneho roka a výšky ročného príspevku na žiaka.
(10) Výška ročného príspevku na žiaka sa určí ako podiel objemu finančných prostriedkov poskytnutých obciam v predchádzajúcom kalendárnom roku na činnosti súvisiace so zabezpečovaním úloh a činností v oblasti školstva, mládeže a telesnej kultúry uvedené v § 7 a počtu žiakov základných škôl v zriaďovateľskej pôsobnosti obcí podľa stavu k 15. septembru predchádzajúceho kalendárneho roka.
(11) Zoznam súťaží a predmetových olympiád podľa odseku 6 písm. n) na nasledujúci školský rok zverejňuje ministerstvo na svojom webovom sídle najneskôr do 31. augusta.
(12) Ministerstvo môže udeliť žiakovi za mimoriadne výsledky dosiahnuté vo výchove a vzdelávaní ocenenie, ktoré môže byť spojené s finančným darom alebo vecným darom a ďalšími nákladmi súvisiacimi s jeho ocenením. Výšku nákladov určuje ministerstvo.


SIEDMA ČASŤ
Sieť škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania Slovenskej republiky, zaraďovanie, vyraďovanie a zmeny v sieti

§ 15
Sieť
(1) Sieť je zoznam škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania, ktoré majú oprávnenie uskutočňovať výchovu a vzdelávanie.51)
(2) Sieť spravuje ministerstvo po vyjadrení príslušného obvodného úradu v sídle kraja, príslušného ústredného orgánu štátnej správy a orgánu územnej samosprávy a každoročne ju zverejňuje na internete. Sieť zdravotníckych škôl spravuje ministerstvo zdravotníctva.52)
(3) Školy, školské zariadenia, strediská praktického vyučovania a pracoviská praktického vyučovania, ktoré sú zaradené do siete, majú právo
a) vykonávať výchovu a vzdelávanie podľa osobitného predpisu,51)
b) na zabezpečenie financovania podľa osobitného predpisu.31)
(4) V sieti sa pre každú školu, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania a pracovisko praktického vyučovania uvádzajú tieto údaje:
a) názov a adresa,
b) názov a adresa zriaďovateľa; meno a priezvisko a trvalý pobyt zriaďovateľa, ak je zriaďovateľom fyzická osoba,
c) zoznam študijných odborov a učebných odborov,
d) termín začatia činnosti školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania, pracoviska praktického vyučovania alebo elokovaného pracoviska,
e) výchovno-vzdelávací jazyk a elokované pracovisko.

§ 16
Zaraďovanie škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania do siete
(1) Žiadosť o zaradenie školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania do siete predkladá zriaďovateľ ministerstvu do 31. marca kalendárneho roka, ktorý predchádza roku, v ktorom má byť škola, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania zriadené. Žiadosť obsahuje
a) názov, adresu a identifikačné číslo zriaďovateľa, štatutárny orgán a právnu formu, ak je zriaďovateľ právnická osoba; meno a priezvisko, štátnu príslušnosť, miesto trvalého pobytu a rodné číslo zriaďovateľa, ak je zriaďovateľ fyzická osoba,
b) názov a adresu školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania vrátane jeho súčastí,
c) predpokladaný počet všetkých detí alebo žiakov,
d) predpokladaný počet všetkých tried,
e) vyučovací jazyk alebo výchovný jazyk,
f) školský vzdelávací program alebo výchovný program, podľa ktorého sa bude v škole, školskom zariadení, stredisku praktického vyučovania alebo pracovisku praktického vyučovania uskutočňovať výchova a vzdelávanie,
g) predpokladaný dátum, v ktorom sa má škola, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania vrátane jeho súčastí zriadiť,
h) doklad o zabezpečení priestorov,
i) doklad príslušných orgánov štátnej správy, že priestory školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania sú v súlade s hygienickými požiadavkami a predpismi o bezpečnosti a ochrane zdravia pri práci a predpismi o ochrane pred požiarmi,
j) predpokladaný rozpočet školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania,
k) vyjadrenie obce, ak ide o materské školy, základné školy alebo školské zariadenia, ktorých zriaďovateľom je obvodný úrad v sídle kraja, alebo vyjadrenie samosprávneho kraja, ak ide o stredné školy, ktorých zriaďovateľom je obvodný úrad v sídle kraja,
l) súhlas obce pre zriaďovateľov podľa § 19 ods. 2 písm. d) a e), ak ide o materské školy,30b) jazykové školy, základné umelecké školy a školské zariadenia pre deti, žiakov a poslucháčov do 15 rokov veku a základné školy, základné školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami na území obce,
m) súhlas samosprávneho kraja pre zriaďovateľov podľa § 19 ods. 2 písm. d) a e), ak ide o jazykové školy, základné umelecké školy a školské zariadenia okrem škôl v prírode pre deti, žiakov a poslucháčov nad 15 rokov veku a stredné školy, školy v prírode, stredné školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno--vzdelávacími potrebami, odborné učilištia a praktické školy na území samosprávneho kraja,
n) vyjadrenie príslušného orgánu školskej samosprávy,
o) ak ide o odborné vzdelávanie, stanovisko príslušného ústredného orgánu štátnej správy, subjektu koordinácie odborného vzdelávania a prípravy podľa osobitného predpisu,41aa)
p) vyjadrenie príslušného obvodného úradu v sídle kraja k požiadavkám podľa odseku 7, ak ide o školy, v ktorých vzdelávanie sa považuje za sústavnú prípravu na povolanie, ak nie je zriaďovateľom.
(2) Ak je zriaďovateľom fyzická osoba, ktorá má oprávnenie podnikať,54) alebo iná právnická osoba, k žiadosti na zaradenie školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania predloží doklad, že
a) nie je v konkurze alebo v likvidácii,
b) nebol proti nemu zamietnutý návrh na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku,
c) nemá v Slovenskej republike alebo v krajine svojho sídla evidované daňové nedoplatky, nedoplatky poistného na zdravotné poistenie, nedoplatky poistného na nemocenské poistenie a dôchodkové zabezpečenie, nedoplatky príspevku na poistenie v nezamestnanosti, ktoré sa vymáhajú výkonom rozhodnutia,
d) nebol on alebo jeho štatutárny zástupca, alebo člen štatutárneho orgánu právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin a ani sa nezačalo trestné stíhanie.
(3) Ak je zriaďovateľom fyzická osoba, ktorá nemá oprávnenie podnikať, vzťahujú sa na ňu ustanovenia odseku 2 písm. c) a d).
(4) Splnenie podmienok uvedených v odsekoch 2 a 3 žiadateľ preukazuje
a) v písm. a) a b) potvrdením súdu, že sa proti nemu nevedie konkurzné konanie alebo vyrovnávacie konanie,
b) v písm. c) potvrdením príslušného úradu nie starším ako tri mesiace,
c) v písm. d) výpisom z registra trestov nie starším ako tri mesiace a čestným vyhlásením, že nebolo voči nemu začaté trestné stíhanie.
(5) Účastníkom konania vo veci zaradenia do siete je zriaďovateľ. Ministerstvo o zaradení do siete rozhodne do 60 dní od doručenia žiadosti o zaradenie. V rozhodnutí ministerstvo vyznačí termín začatia činnosti. Termín začatia činnosti školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania je 1. september kalendárneho roka, ktorý nasleduje po kalendárnom roku, v ktorom bola žiadosť doručená, okrem prípadov, v ktorých minister povolil iný termín pri zaradení do siete podľa odseku 8, ktorých termín začatia činnosti určí ministerstvo.
(6) Po zaradení školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania do siete vydá zriaďovateľ zriaďovaciu listinu školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania.
(7) Ministerstvo pri rozhodovaní o zaradení do siete zohľadňuje miestne a regionálne požiadavky, a to najmä
a) účelné a komplexné rozmiestnenie škôl, školských zariadení, pracovísk praktického vyučovania a stredísk praktického vyučovania,
b) formy organizácie výchovy a vzdelávania škôl, školských zariadení, pracovísk praktického vyučovania a stredísk praktického vyučovania,
c) vyučovací jazyk alebo výchovný jazyk,
d) počet detí, žiakov alebo poslucháčov zriadených škôl, školských zariadení, pracovísk praktického vyučovania a stredísk praktického vyučovania a
e) priestorové a materiálno-technické zabezpečenie škôl, školských zariadení, pracovísk praktického vyučovania a stredísk praktického vyučovania.
(8) Minister môže, najmä ak zriadenie školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania nezakladá zvýšené nároky na štátny rozpočet, povoliť iný termín podania žiadosti podľa odseku 1.

§ 17
Vyraďovanie škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania alebo pracovísk praktického vyučovania zo siete
(1) Žiadosť na vyradenie školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania zo siete predkladá
a) zriaďovateľ,
b) obvodný úrad v sídle kraja, ak zistí závažné porušenie všeobecne záväzných právnych predpisov alebo závažné nedostatky v oblasti materiálno-technického zabezpečenia,
c) hlavný školský inšpektor, ak zistí závažné nedostatky v kvalite výchovno-vzdelávacej činnosti alebo ak škola, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania alebo jeho zriaďovateľ neodstráni v určenom termíne nesúlad medzi pedagogickou dokumentáciou podľa tohto zákona a jej uplatňovaním v škole, v školskom zariadení, stredisku praktického vyučovania alebo pracovisku praktického vyučovania, alebo ak zistí závažné porušenie všeobecne záväzných právnych predpisov alebo závažné nedostatky v oblasti materiálno-technického a priestorového zabezpečenia.
(2) Žiadosť na vyradenie zo siete obsahuje
a) názov a adresu školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania,
b) dôvod vyradenia školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania zo siete,
c) termín zrušenia školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania,
d) spôsob zabezpečenia výchovy a vzdelávania alebo stravovania detí a žiakov po zrušení školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania,
e) stanovisko príslušného orgánu školskej samosprávy,
f) vyjadrenie územnej samosprávy, ak nie je predkladateľom a ak navrhovateľom je obvodný úrad v sídle kraja alebo hlavný školský inšpektor,
g) vyjadrenie obvodného úradu v sídle kraja a hlavného školského inšpektora, ak je navrhovateľom orgán územnej samosprávy,
h) v prípade odborného vzdelávania vyjadrenie príslušného ústredného orgánu štátnej správy, subjektu koordinácie odborného vzdelávania a prípravy podľa osobitného predpisu.41aa)
(3) Účastníkom konania vo veci vyradenia zo siete je zriaďovateľ. Ministerstvo o vyradení zo siete rozhodne do 60 dní od doručenia žiadosti na vyradenie.
(4) Ministerstvo môže rozhodnúť o vyradení školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania zo siete aj bez návrhu, ak v určenom termíne škola, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania nezačne svoju činnosť alebo na základe kontrolných zistení podľa § 14 ods. 6 písm. j).
(5) Zriaďovateľ, ktorým je právnická osoba podľa § 19 ods. 2 písm. e), je povinný bezodkladne po zrušení54a) oznámiť túto skutočnosť ministerstvu, ktoré rozhodne o vyradení školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania zo siete.

§ 18
Zmeny v sieti
(1) Zmeny v sieti sú zmeny údajov podľa § 15 ods. 4.
(2) Účastníkom konania vo veci zmeny v sieti je zriaďovateľ. Ministerstvo rozhodne o zmene v sieti na základe žiadosti zriaďovateľa alebo osoby oprávnenej konať za viacero zriaďovateľov alebo na návrh hlavného školského inšpektora podľa § 12 ods. 3 písm. d) do 60 dní od doručenia žiadosti na zmenu v sieti. Na rozhodovanie o zmene v sieti sa použijú primerane ustanovenia § 16 a 17.
(3) Žiadosť o zmenu v sieti podľa § 15 ods. 4 písm. c) až e) predkladá zriaďovateľ ministerstvu do 31. marca kalendárneho roka, ktorý predchádza kalendárnemu roku, v ktorom sa má zmena v sieti vykonať. Minister môže povoliť iný termín podania žiadosti, najmä ak požadovaná zmena nezakladá zvýšené nároky na štátny rozpočet.
(4) Pri zmene zriaďovateľa školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania, v ktorom sa plní povinná školská dochádzka, je zriaďovateľ povinný preukázať, ako je pre všetkých žiakov školy zabezpečené ústavné právo na vzdelanie.55)
(5) Pri zmene adresy zriaďovateľa, zmene popisného čísla školy alebo školského zariadenia, udelení alebo odňatí čestného názvu školy alebo školského zariadenia je zriaďovateľ povinný bezodkladne túto skutočnosť písomne oznámiť spolu s dokladom osvedčujúcim zmenu ministerstvu. Ministerstvo písomne potvrdí uvedenú zmenu zriaďovateľovi; ak sa zmena týka školy alebo školského zariadenia, upraví názov školy alebo školského zariadenia v sieti. Pri týchto zmenách sa nepostupuje podľa osobitného predpisu.80)
(6) Rozhodnutie o zmenách v sieti predchádza aj zriadeniu alebo zrušeniu elokovaného pracoviska. Rozhodnutím o zmene v sieti ministerstvo rozhodne o zmene v sieti, ktoré spočíva
a) v zaradení elokovaného pracoviska do siete,
b) vo vyradení elokovaného pracoviska zo siete.
(7) Žiadosť o zmenu v sieti podľa odseku 6 písm. a) obsahuje tieto údaje a doklady:
a) názov, adresu a identifikačné číslo zriaďovateľa, ak je zriaďovateľ právnická osoba; meno a priezvisko, miesto trvalého pobytu a rodné číslo zriaďovateľa, ak je zriaďovateľ fyzická osoba,
b) rozhodnutie o zaradení školy alebo školského zariadenia do siete, pri ktorom sa má elokované pracovisko zriadiť,
c) zriaďovacia listina školy alebo zriaďovacia listina školského zariadenia,
d) názov a adresu elokovaného pracoviska,
e) predpokladaný počet všetkých detí, žiakov alebo poslucháčov,
f) predpokladaný počet všetkých tried,
g) výchovno-vzdelávací jazyk,
h) predpokladaný dátum zriadenia elokovaného pracoviska,
i) doklad o zabezpečení priestorov,
j) doklad príslušných orgánov štátnej správy, že priestory elokovaného pracoviska sú v súlade s hygienickými požiadavkami a predpismi o bezpečnosti a ochrane zdravia pri práci, a písomné vyhlásenie, že priestory elokovaného pracoviska sú v súlade s predpismi o ochrane pred požiarmi,
k) vyjadrenie obce, ak ide o elokované pracovisko, ktoré bude súčasťou materskej školy, základnej školy alebo školského zariadenia, ktorého zriaďovateľom je obvodný úrad v sídle kraja, alebo vyjadrenie samosprávneho kraja, ak ide o elokované pracovisko, ktoré bude súčasťou strednej školy, ktorého zriaďovateľom je obvodný úrad v sídle kraja,
l) súhlas obce pre zriaďovateľov podľa § 19 ods. 2 písm. d) a e), ak ide o elokované pracovisko, ktoré bude súčasťou materskej školy,30b) jazykovej školy, základnej umeleckej školy alebo školského zariadenia pre deti, žiakov a poslucháčov do 15 rokov veku, a o elokované pracovisko, ktoré bude súčasťou základnej školy, základnej školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami na území obce,
m) súhlas samosprávneho kraja pre zriaďovateľov podľa § 19 ods. 2 písm. d) a e), ak ide o elokované pracovisko, ktoré bude súčasťou jazykovej školy, základnej umeleckej školy a školského zariadenia pre deti, žiakov a poslucháčov nad 15 rokov veku, a o elokované pracovisko, ktoré bude súčasťou strednej školy, strednej školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, odborného učilišťa a praktickej školy na území samosprávneho kraja,
n) ak ide o odborné vzdelávanie, stanovisko príslušného ústredného orgánu štátnej správy, subjektu koordinácie odborného vzdelávania a prípravy podľa osobitného predpisu,41aa)
o) vyjadrenie príslušného obvodného úradu v sídle kraja, ak ide o elokované pracovisko, ktoré bude súčasťou školy, v ktorej vzdelávanie sa považuje za sústavnú prípravu na povolanie, ak nie je zriaďovateľom.
(8) Žiadosť o zmenu v sieti podľa odseku 6 písm. b) obsahuje tieto údaje a doklady:
a) názov a adresu elokovaného pracoviska,
b) rozhodnutie o zaradení školy alebo školského zariadenia do siete, pri ktorom je elokované pracovisko zriadené,
c) dôvod vyradenia elokovaného pracoviska,
d) termín zrušenia elokovaného pracoviska,
e) spôsob zabezpečenia výchovy a vzdelávania alebo stravovania detí a žiakov po zrušení elokovaného pracoviska,
f) ak ide o odborné vzdelávanie, stanovisko príslušného ústredného orgánu štátnej správy, subjektu koordinácie odborného vzdelávania a prípravy podľa osobitného predpisu.41aa)


ÔSMA ČASŤ
Zriaďovanie a zrušovanie škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania alebo pracovísk praktického vyučovania

§ 19
Zriaďovanie škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania alebo pracovísk praktického vyučovania
(1) Školu, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania možno zriadiť až po jeho zaradení do siete.
(2) Školu, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania môže zriadiť
a) obec,
b) samosprávny kraj,
c) obvodný úrad v sídle kraja,
d) štátom uznaná cirkev alebo náboženská spoločnosť,56)
e) iná právnická osoba alebo fyzická osoba.
(3) Škola, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania zriadené zriaďovateľom podľa odseku 2 písm. d) je cirkevná škola alebo cirkevné školské zariadenie a škola, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania zriadené zriaďovateľom podľa odseku 2 písm. e) je súkromná škola alebo súkromné školské zariadenie.
(4) Vzdelanie získané v školách zriadených zriaďovateľom podľa odseku 2 je rovnocenné.
(5) Vo veciach výchovy a vzdelávania sú školy, školské zariadenia, strediská praktického vyučovania alebo pracoviská praktického vyučovania podľa tohto zákona v oblasti metodického riadenia výchovno-vzdelávacieho procesu riadené ministerstvom.
(6) Elokované pracovisko možno zriadiť iba na území kraja podľa adresy školy alebo školského zariadenia až po rozhodnutí o zmene v sieti podľa § 18 ods. 6 písm. a). Elokované pracovisko sa nezriaďuje pri školských účelových zariadeniach, strediskách praktického vyučovania a pracoviskách praktického vyučovania.
(7) Elokovaným pracoviskom sa rozumie trvalo zriadený uzatvorený priestor, v ktorom sa uskutočňuje pravidelná výchovno-vzdelávacia činnosť a riadi sa školským vzdelávacím programom školy, ktorej je súčasťou, alebo výchovno-vzdelávacím programom školského zariadenia, ktorého je súčasťou. Elokované pracovisko nie je právnickou osobou a zriaďuje sa ako súčasť školy alebo školského zariadenia, ktoré je právnickou osobou. Na vonkajšom označení elokovaného pracoviska sa uvádza elokované pracovisko, pomlčka a za pomlčkou sa uvedie názov školy alebo školského zariadenia podľa § 21 ods. 1, ktorého je elokované pracovisko súčasťou.
(8) Elokované pracovisko možno zrušiť až po rozhodnutí o zmene v sieti podľa § 18 ods. 6 písm. b).
(9) Diagnostické centrum môže zriadiť len obvodný úrad v sídle kraja.

§ 20
Spájanie a združovanie škôl
(1) Na základe rozhodnutia zriaďovateľa alebo dohody zriaďovateľov sa môžu školy rôzneho druhu a typu spájať do jednej právnickej osoby. Zriaďovateľom spojenej školy je zriaďovateľ, na ktorom sa ostatní zriaďovatelia dohodnú.
(2) Spojeniu škôl musí predchádzať ich vyradenie zo siete a ich následné zrušenie. Spojená škola sa zriaďuje až po jej zaradení do siete.
(3) Spojená škola sa vnútorne člení na organizačné zložky, ktorými sú školy do tejto školy spojené. Na dokladoch o získanom vzdelaní sa uvádza len príslušný druh a typ školy, ktorá je organizačnou zložkou spojenej školy.
(4) Spojená škola sa vedie v sieti so všetkými školami, ktoré boli do spojenej školy spojené.
(5) Spojenú školu riadi jeden riaditeľ, ktorý spĺňa kvalifikačné požiadavky najmenej pre jeden druh alebo typ školy, ktorá je organizačnou zložkou spojenej školy.
(6) Riaditeľ spojenej školy ustanovuje zástupcov riaditeľa pre každú školu, ktorá je organizačnou zložkou spojenej školy. Na zástupcu riaditeľa sa vzťahujú kvalifikačné predpoklady uvedené v § 3 ods. 5.
(7) Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov škôl a iné právne vzťahy škôl podľa odseku 1 prechádzajú na spojenú školu odo dňa spojenia.
(8) Ak sa spojí škola so školským zariadením okrem predškolského zariadenia, školské zariadenie sa stáva súčasťou školy podľa osobitného predpisu.58)
(9) Spájanie škôl a združovanie škôl podľa osobitného predpisu59) zostáva nezmenené.
(10) Pri vzniku spojenej školy, združenej strednej školy a spojení alebo zlúčení škôl podľa osobitného predpisu60) zriaďovateľ obsadí funkciu riaditeľa školy bez výberového konania len do úspešného vykonania výberového konania na riaditeľa (§ 4), a to najdlhšie na šesť mesiacov.
(11) Pri školách podľa odseku 10, ktorých zriaďovateľom je zriaďovateľ podľa § 2 ods. 1 písm. b) až d), sa ustanoví nová rada školy najneskôr do troch mesiacov od vzniku školy.
(12) Riaditeľ základnej školy s materskou školou okrem riaditeľa základnej školy s materskou školou, v ktorej sa predprimárne vzdelávanie uskutočňuje v jednej triede, určí zástupcu riaditeľa pre materskú školu, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady na výkon pedagogickej činnosti v materskej škole podľa osobitného predpisu.60a)

§ 21
Označovanie škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania alebo pracovísk praktického vyučovania
(1) Názov školy sa skladá z označenia druhu alebo typu školy a názvu ulice, popisného čísla hlavnej budovy a úradného názvu sídla školy. V názve strednej odbornej školy sa za typ školy môže uviesť aj prívlastok charakterizujúci prevládajúce študijné odbory a učebné odbory, v ktorých škola poskytuje odborné vzdelávanie a prípravu. Názov školy sa uvádza v prvom páde. So súhlasom ministerstva môže škola na základe žiadosti používať jej historický názov. Ak bol škole udelený čestný názov, je súčasťou názvu školy a uvedie sa za druhom alebo typom školy. Názov školy musí byť zhodný s názvom školy uvedeným v sieti.
(2) Škola, kde sa výchovno–vzdelávací proces uskutočňuje v triedach v slovenskom jazyku a súčasne v jazyku národnostných menšín, má vo svojom názve druh a typ školy uvedený v slovenskom jazyku a v jazyku príslušnej národnostnej menšiny.
(3) Škola, kde sa výchovno–vzdelávací proces uskutočňuje iba v jazyku národnostných menšín, má v názve uvedený aj vyučovací jazyk školy a druh a typ školy sa uvádza v slovenskom jazyku a v jazyku príslušnej národnostnej menšiny. Sídlo školy sa uvádza v slovenskom jazyku; ak je sídlom školy obec, v ktorej príslušníci národnostnej menšiny tvoria najmenej 20 % obyvateľstva, uvedie sa sídlo aj v jazyku národnostnej menšiny.61)
(4) Ak je zriaďovateľom cirkev alebo náboženská spoločnosť, v názve sa môže uviesť, že ide o cirkevnú školu, alebo v ňom môže byť aj označenie, ktoré charakterizuje zriaďovateľa. Taktiež môže obsahovať meno významnej osobnosti príslušnej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti, prípadne meno svätca.
(5) Ak je zriaďovateľom fyzická osoba alebo iná právnická osoba, uvedie sa na začiatku názvu školy slovo „súkromná“ v príslušnom tvare. V názve môže byť aj označenie, ktoré charakterizuje zriaďovateľa.
(6) Ak sa škola zriadila pre nadané a talentované deti alebo žiakov, pred názvom školy alebo školského zariadenia sa uvedie slovo, ktoré primerane vyjadruje oblasť, na ktorú je škola zameraná (napríklad bilingválne gymnázium, športové gymnázium a pod.).
(7) Ak je súčasťou školy školský internát,62) uvedie sa za názvom školy slovo „internátna“ v príslušnom tvare.
(8) Škola, ktorá vznikla podľa osobitného predpisu,63) sa označuje názvom „Združená stredná škola“.
(9) Škola, ktorá vznikla spojením základnej školy s predškolským zariadením podľa osobitného predpisu,64) sa označuje názvom „Základná škola s materskou školou“.
(10) Názov školy, ktorá nezanikla po zlúčení so školou rovnakého druhu a typu podľa osobitného predpisu,65) zostáva nezmenený.
(11) Názov školy sa používa na úradných pečiatkach a listinách vydaných touto školou, ak osobitný predpis neustanovuje inak.66)
(12) Na vonkajšom označení budovy školy sa uvádza názov školy bez uvedenia názvu ulice, popisného čísla hlavnej budovy a úradného názvu sídla školy.
(13) Ustanovenia odsekov 1 až 12 sa primerane vzťahujú aj na školské zariadenia, strediská praktického vyučovania alebo pracoviská praktického vyučovania.

§ 22
Zriaďovacia listina školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania a pracoviska praktického vyučovania
(1) Zriaďovaciu listinu školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania vydáva zriaďovateľ po zaradení školy alebo školského zariadenia do siete.
(2) Zriaďovacia listina školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania obsahuje
a) označenie zriaďovateľa,
b) názov školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania vylučujúci možnosť zámeny s názvom iných právnických osôb, druh a typ, jej sídlo (adresa) a identifikačné číslo,
c) názov a adresu subjektu, ktorý je súčasťou školy alebo školského zariadenia,
d) výchovný jazyk alebo vyučovací jazyk,
e) formu hospodárenia,
f) dátum zriadenia školy, školského zariadenia, strediska praktického vyučovania alebo pracoviska praktického vyučovania,
g) vymedzenie základných verejnoprospešných činností alebo verejných funkcií, pre ktoré sa škola alebo školské zariadenie zriaďuje, a tomu zodpovedajúci predmet činnosti,
h) označenie štatutárneho orgánu,
i) vecné a finančné vymedzenie majetku, ktorý škola, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania spravuje,
j) určenie času, na ktorý sa škola, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania zriaďuje,
k) dátum a číslo rozhodnutia ministerstva o zaradení do siete.
(3) Zmeny údajov v zriaďovacej listine sa vykonávajú dodatkom k zriaďovacej listine.

§ 23
Zrušovanie škôl, školských zariadení, stredísk praktického vyučovania a pracovísk praktického vyučovania
(1) Škola, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania sa po jeho vyradení zo siete zruší.
(2) Školu, školské zariadenie, stredisko praktického vyučovania alebo pracovisko praktického vyučovania zruší zriaďovateľ v súlade s rozhodnutím ministerstva o vyradení zo siete.


DEVIATA ČASŤ
Pôsobnosť orgánov školskej samosprávy

§ 24
(1) Rada školy, obecná školská rada a územná školská rada sú iniciatívne a poradné samosprávne orgány, ktoré vyjadrujú a presadzujú verejné záujmy a záujmy žiakov, rodičov, pedagogických zamestnancov a ostatných zamestnancov v oblasti výchovy a vzdelávania. Plnia funkciu verejnej kontroly, posudzujú a vyjadrujú sa k činnosti škôl, školských zariadení, orgánov miestnej štátnej správy, orgánov obcí a samosprávnych krajov z pohľadu školskej problematiky.
(2) Rada školy sa zriaďuje pri školách podľa osobitného predpisu.67)
(3) Rada školského zariadenia sa zriaďuje v
a) predškolských zariadeniach,
b) liečebno-výchovných sanatóriách,
c) diagnostických centrách,
d) reedukačných detských domovoch,
e) reedukačných domovoch pre mládež,
f) domovoch mládeže,
g) centrách voľného času.
(4) Rada školského zariadenia podľa odseku 3 písm. b) až e) sa zriaďuje bez zástupcov rodičov.
(5) Rada školy
a) uskutočňuje výberové konanie na vymenovanie riaditeľa podľa § 4,
b) navrhuje na základe výberového konania kandidáta na vymenovanie do funkcie riaditeľa,
c) predkladá návrh na odvolanie riaditeľa alebo sa vyjadruje k návrhu na odvolanie riaditeľa; návrh na odvolanie riaditeľa predkladá vždy s odôvodnením,
d) vyjadruje sa ku koncepčným zámerom rozvoja školy alebo školského zariadenia, k návrhu na zrušenie školy a školského zariadenia a ku skutočnostiam uvedeným v § 3 ods. 8 písm. b) až d) a § 5 ods. 7.
(6) Obecná školská rada sa zriaďuje v obciach, v ktorých sú určené najmenej tri školské obvody alebo je zriadených najmenej desať škôl a školských zariadení, ktoré nie sú súčasťou školy, zriadených na území obce. Rozhodnutím obecného zastupiteľstva môže byť zriadená obecná školská rada aj pri počte škôl a školských zariadení najmenej päť alebo pri dvoch školských obvodoch.
(7) Obecná školská rada sa vyjadruje
a) k činnosti zriaďovateľov základných škôl, základných umeleckých škôl a školských zariadení v oblasti vzdelávania zriadených na území obce,
b) ku koncepcii rozvoja škôl a školských zariadení zriadených na území obce,
c) k rozpisu finančných prostriedkov poskytnutých školám a školským zariadeniam zriadeným na území obce z prostriedkov štátneho rozpočtu a materiálno-technickým podmienkam na činnosť škôl a školských zariadení zriadených obcou,
d) k personálnym, materiálnym a sociálnym podmienkam zamestnancov škôl a školských zariadení zriadených na území obce,
e) k požiadavkám obce na skvalitnenie starostlivosti a výchovno-vzdelávacích služieb poskytovaných v školách alebo v školských zariadeniach a k spôsobu úhrady nákladov zvýšených z tohto dôvodu,
f) k správe o výsledkoch výchovno-vzdelávacieho procesu na školách zriadených na území obce.
(8) Obecná školská rada plní funkciu rady školy podľa odseku 5 ku školám a školským zariadeniam, ktorých zriaďovateľom je obec, ak príslušná rada školy nie je zriadená.
(9) Územná školská rada sa zriaďuje v územnej pôsobnosti samosprávneho kraja.
(10) Územná školská rada sa vyjadruje
a) k činnosti príslušného obvodného úradu v sídle kraja,
b) k činnosti orgánov príslušného samosprávneho kraja na úseku školstva,
c) ku koncepcii rozvoja škôl a školských zariadení v územnej pôsobnosti samosprávneho kraja,
d) k rozpisu finančných prostriedkov poskytnutých školám a školským zariadeniam zriadeným na území samosprávneho kraja z prostriedkov štátneho rozpočtu a materiálnym podmienkam na činnosť škôl a školských zariadení zriadených samosprávnym krajom alebo obvodným úradom v sídle kraja,
e) k personálnym a sociálnym podmienkam zamestnancov škôl a školských zariadení,
f) k požiadavkám samosprávneho kraja na skvalitnenie starostlivosti a výchovno-vzdelávacích služieb poskytovaných v školách alebo v školských zariadeniach a k spôsobu úhrady nákladov zvýšených z tohto dôvodu,
g) k návrhom na zavedenie študijných a učebných odborov a zameraní,
h) k správe o výsledkoch výchovno-vzdelávacieho procesu v školách a v školských zariadeniach.
(11) Územná školská rada plní funkciu rady školy podľa odseku 5 ku školám a školským zariadeniam, ktorých zriaďovateľom je obvodný úrad v sídle kraja alebo samosprávny kraj, ak príslušná rada školy nie je zriadená.
(12) Orgán školskej samosprávy je schopný uznášať sa, ak je na jeho zasadnutí prítomná nadpolovičná väčšina všetkých členov. Na platné uznesenie orgánu školskej samosprávy je potrebný nadpolovičný počet hlasov prítomných členov orgánu školskej samosprávy. Na platné uznesenie orgánu školskej samosprávy vo veci vymenovania, odvolania alebo potvrdenia riaditeľa vo funkcii je potrebný nadpolovičný počet hlasov všetkých jeho členov.
(13) V novozriadenej škole alebo v novozriadenom školskom zariadení sa rada školy ustanoví najneskôr do troch mesiacov odo dňa zriadenia školy alebo školského zariadenia.
(14) Náklady na činnosť rady školy sa uhrádzajú z rozpočtu školy alebo školského zariadenia, alebo z rozpočtu zriaďovateľa školy alebo zriaďovateľa školského zariadenia. Náklady na činnosť obecnej školskej rady sa uhrádzajú z rozpočtu obce. Náklady na činnosť územnej školskej rady sa uhrádzajú z rozpočtu samosprávneho kraja.
(15) Zasadnutie orgánu školskej samosprávy je verejné, ak orgán školskej samosprávy dvojtretinovou väčšinou hlasov všetkých členov nerozhodne inak.
(16) Funkčné obdobie orgánov školskej samosprávy je štyri roky.

§ 25
Členstvo v orgánoch školskej samosprávy
(1) Rada školy sa skladá z 5 až 11 členov. Za ustanovenie rady školy zodpovedá zriaďovateľ.
(2) Ak má škola alebo školské zariadenie nižší počet zamestnancov ako 25, počet členov rady školy môže byť nižší ako 11.
(3) Rada školy s 5 členmi sa môže ustanoviť len v školách a školských zariadeniach, v ktorých celkový počet zamestnancov nie je vyšší ako 10.
(4) Zloženie a počet členov rady školy podľa odsekov 2 a 3 určí zriaďovateľ s prihliadnutím na celkový počet zamestnancov školy alebo školského zariadenia, pričom dodržiava zásadu, že počet členov rady školy, ktorí nie sú zamestnancami školy alebo školského zariadenia, musí byť väčšinový.
(5) Členmi rady školy pri základnej škole, základnej škole pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, materskej škole,30b) základnej umeleckej škole alebo členmi rady školského zariadenia pri školskom internáte a centre voľného času sú dvaja zvolení zástupcovia pedagogických zamestnancov, jeden zvolený zástupca ostatných zamestnancov, štyria zvolení zástupcovia rodičov, ktorí nie sú zamestnancami školy alebo školského zariadenia, a štyria delegovaní zástupcovia zriaďovateľa.
(6) Členmi rady školy pri
a) strednej škole a strednej škole pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami sú dvaja zvolení zástupcovia pedagogických zamestnancov školy, jeden zvolený zástupca ostatných zamestnancov školy, traja zvolení zástupcovia rodičov, ktorí nie sú zamestnancami školy alebo školského zariadenia, štyria delegovaní zástupcovia zriaďovateľa, z ktorých je v stredných odborných školách jeden zástupca stavovskej organizácie s odbornou spôsobilosťou v príslušnom alebo príbuznom odbore vzdelávania, ak ho stavovská organizácia nominuje, a jeden zvolený zástupca žiakov príslušnej školy,
b) odbornom učilišti alebo praktickej škole sú traja zvolení zástupcovia pedagogických zamestnancov, jeden zvolený zástupca ostatných zamestnancov školy, traja zvolení zástupcovia rodičov, ktorí nie sú zamestnancami školy, a štyria delegovaní zástupcovia zriaďovateľa,
c) špeciálnom výchovnom zariadení, jazykovej škole a škole pri zdravotníckom zariadení sú štyria zvolení zástupcovia pedagogických zamestnancov, jeden zvolený zástupca ostatných zamestnancov a šiesti delegovaní zástupcovia zriaďovateľa.
(7) Pri základnej škole s materskou školou64) sa ustanoví rada školy, ktorej členom je aj zvolený zástupca rodičov detí materskej školy a zvolený zástupca pedagogických zamestnancov materskej školy.
(8) Obecná školská rada má 11 členov a územná školská rada má 11 členov. Za ustanovenie obecnej školskej rady zodpovedá obec a za ustanovenie územnej školskej rady zodpovedá samosprávny kraj.
(9) Členmi obecnej školskej rady sú štyria zvolení zástupcovia z riaditeľov, dvaja zvolení zástupcovia z rodičov, traja zvolení zástupcovia z predsedov rád škôl všetkých škôl a školských zariadení zriadených na území obce a dvaja delegovaní zástupcovia obce. Ak je na území obce zriadených menej ako tri rady, zvyšuje sa počet delegovaných zástupcov obce.
(10) Členmi územnej školskej rady sú traja zvolení zástupcovia z riaditeľov, dvaja zvolení zástupcovia z rodičov a štyria zvolení zástupcovia z predsedov rád škôl a školských zariadení, ktorých zriaďovateľom je obvodný úrad v sídle kraja alebo samosprávny kraj. Členmi územnej školskej rady sú ďalej jeden delegovaný zástupca samosprávneho kraja a jeden delegovaný zástupca obvodný úrad v sídle kraja.
(11) Členom rady školy nemôže byť riaditeľ školy a jeho zástupca. Členom obecnej školskej rady nemôže byť starosta obce (primátor mesta). Členom územnej školskej rady nemôže byť predseda samosprávneho kraja a vedúci zamestnanec obvodného úradu v sídle kraja.
(12) Členstvo v orgánoch školskej samosprávy zaniká
a) uplynutím funkčného obdobia orgánu školskej samosprávy,
b) vzdaním sa členstva,
c) ak vzniknú dôvody na zánik členstva podľa odseku 11,
d) ak zástupca pedagogických zamestnancov alebo nepedagogických zamestnancov školy alebo školského zariadenia prestane byť zamestnancom školy alebo školského zariadenia,
e) ak dieťa zvoleného zástupcu rodičov prestane byť žiakom školy alebo školského zariadenia,
f) ak zvolený zástupca žiakov strednej školy prestane byť žiakom školy,
g) odvolaním zvoleného člena podľa odsekov 5 a 6,
h) odvolaním delegovaného zástupcu zriaďovateľa,
i) obmedzením alebo pozbavením člena spôsobilosti na právne úkony,
j) smrťou člena alebo jeho vyhlásením za mŕtveho.
(13) Členstvo v orgánoch školskej samosprávy sa pozastavuje dňom doručenia prihlášky člena orgánu školskej samosprávy alebo jemu blízkej osoby68) do výberového konania na funkciu riaditeľa školy alebo riaditeľa školského zariadenia. Členstvo sa pozastavuje až do skončenia výberového konania.
(14) Členstvo v orgánoch školskej samosprávy sa pozastavuje podľa odseku 13 aj pri potvrdzovaní riaditeľa vo funkcii.
(15) Podrobnosti o zložení orgánov školskej samosprávy, o spôsobe ich ustanovenia, o ich organizačnom a finančnom zabezpečení ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(16) Na účely výberového konania na vymenovanie riaditeľa (§ 4) pre školy podľa § 6 ods. 1 sú členmi rady školy aj jeden delegovaný zástupca obvodného úradu v sídle kraja a jeden delegovaný zástupca Štátnej školskej inšpekcie.
(17) Na účely výberového konania na vymenovanie riaditeľa (§ 4) pre školy podľa § 9 ods. 1 sú členmi rady školy aj jeden delegovaný zástupca obvodného úradu v sídle kraja a jeden delegovaný zástupca Štátnej školskej inšpekcie a jeden delegovaný zástupca samosprávneho kraja; v stredných zdravotníckych školách je členom rady školy aj jeden delegovaný zástupca Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky.

§ 26
Žiacka školská rada
(1) Žiacka školská rada (ďalej len „žiacka rada“), ak je ustanovená, reprezentuje žiakov strednej školy a zastupuje ich záujmy vo vzťahu k riaditeľovi a vedeniu školy.
(2) Žiacka rada je ustanovená vtedy, ak počet jej členov určený v odseku 3 zvolí v tajnom hlasovaní nadpolovičná väčšina žiakov strednej školy. O voľbách vyhotovia žiaci zápisnicu, ktorú predložia riaditeľovi školy.
(3) Žiacka rada má 5 až 11 členov a tvoria ju tí žiaci, ktorí vo voľbách získali najvyšší počet hlasov žiakov zúčastnených na voľbách.
(4) Žiacka rada
a) sa vyjadruje k podstatným otázkam, návrhom a opatreniam školy v oblasti výchovy a vzdelávania,
b) sa podieľa na tvorbe a dodržiavaní školského poriadku,
c) zastupuje žiakov vo vzťahu k riaditeľovi a vedeniu školy, predkladá im svoje stanoviská a návrhy, zastupuje žiakov aj navonok,
d) volí a odvoláva zástupcu žiakov do rady školy.
(5) Žiacka rada je schopná sa uznášať, ak je na jej zasadnutí prítomná nadpolovičná väčšina všetkých členov. Na platné uznesenie žiackej rady je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných členov žiackej rady. Na platné uznesenie žiackej rady vo veci voľby a odvolania zástupcu žiakov do rady školy je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých členov žiackej rady.
(6) Náklady na činnosť žiackej rady sa po dohode s riaditeľom školy uhrádzajú z rozpočtu školy.
(7) Podrobnosti o zložení žiackej rady, o spôsobe jej ustanovenia vrátane výmeny jej členov, o voľbe člena rady školy a o spôsobe rokovania určí štatút žiackej školskej rady.


DESIATA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

Uznávanie rovnocennosti dokladov o vzdelaní vydaných zahraničnými školami

§ 31
(1) Doklad o vzdelaní vydaný zahraničnou školou v štáte, s ktorým bola uzavretá zmluva o vzájomnom uznávaní rovnocennosti dokladov o vzdelaní, ktorou je Slovenská republika viazaná, sa na účely pokračovania v štúdiu v Slovenskej republike uznáva za rovnocenný bez nostrifikácie.
(2) Absolvent zahraničnej školy požiada obvodný úrad v sídle kraja príslušný podľa miesta jeho pobytu o vydanie potvrdenia o rovnocennosti dokladu o vzdelaní. K žiadosti priloží doklad uvedený v § 32 ods. 4 písm. a) preložený do slovenského jazyka a overený podľa § 32 ods. 6.
(3) Obvodný úrad v sídle kraja do 15 dní od doručenia žiadosti vydá potvrdenie, v ktorom uvedie, s akým dokladom o vzdelaní je predložený doklad rovnocenný.

§ 32
Nostrifikácia dokladov o vzdelaní
(1) Nostrifikácia je uznanie platnosti dokladu o maturitnej skúške, záverečnej skúške, absolutóriu alebo o inej odbornej skúške alebo uznanie platnosti záverečného vysvedčenia vydaného zahraničnou školou v Slovenskej republike.
(2) Nostrifikovať možno iba doklad o ukončenom vzdelaní.
(3) Nostrifikuje sa doklad o vzdelaní vydaný zahraničnou školou, ktorá svojím zameraním a obsahom vyučovania je porovnateľná so základnou školou alebo zodpovedá štúdiu rovnakého alebo príbuzného študijného alebo učebného odboru na strednej škole.
(4) Absolvent zahraničnej školy k žiadosti o nostrifikáciu dokladu o ukončenom vzdelaní pripojí
a) overenú kópiu dokladu o ukončení základnej školy, ak ide o nostrifikáciu dokladu o jej ukončení, o maturitnej skúške alebo záverečnej skúške alebo o absolutóriu, alebo o inej obdobnej skúške,
b) ak z dokladu uvedeného pod písm. a) priamo nevyplýva úspešné ukončenie celého štúdia, overený zoznam predmetov s uvedením počtu ich vyučovacích hodín v jednotlivých ročníkoch štúdia (učebný plán štúdia),
c) potvrdenie zahraničnej školy o rozsahu praktického vyučovania, ak je profilujúcou zložkou vzdelania a nie je uvedené v učebnom pláne štúdia.
(5) K žiadosti o nostrifikáciu sa ďalej pripojí overený preklad dokladu o vzdelaní vydaného zahraničnou školou a dokladov uvedených v odseku 4 vydaných zahraničnou školou do slovenského jazyka.
(6) Pravosť podpisov a odtlačku pečiatky školy na origináloch dokladov uvedených v odseku 4 písm. a) musí byť overená orgánom štátu príslušným na jeho overenie alebo notárstvom v príslušnom štáte s odtlačkom pečiatky zastupiteľského úradu Slovenskej republiky v tomto štáte, ak medzinárodná zmluva neustanovuje inak.

§ 33
Doplňovacia skúška
(1) Doplňovacou skúškou sa overujú vedomosti a zručnosti absolventa z predmetov alebo ich častí, ak z nich absolvent nebol na zahraničnej škole klasifikovaný a majú priamy vzťah k profilu absolventa, študijnému alebo učebnému odboru, ak
a) štúdium na zahraničnej škole iba čiastočne zodpovedá obsahu vyučovania na základnej škole alebo štúdiu v príbuznom študijnom alebo učebnom odbore na strednej škole,
b) absolvent nepripojil doklady uvedené v § 32 ods. 4 písm. b) a c).
(2) Absolvent, ktorý nie je štátnym občanom Slovenskej republiky, nekoná doplňovaciu skúšku zo slovenského jazyka a literatúry.
(3) Obvodný úrad v sídle kraja určí základnú školu alebo strednú školu, v ktorej absolvent vykoná doplňovaciu skúšku, obsah a termín skúšky; ak ide o školy, ktorých nie je zriaďovateľom, spolupracuje so zriaďovateľmi týchto škôl.
(4) Doplňovacia skúška sa koná pred skúšobnou komisiou. Komisia má najmenej troch členov. Predsedu a ďalších členov komisie vymenúva prednosta obvodného úradu v sídle kraja.
(5) O výsledku doplňovacej skúšky rozhoduje komisia hlasovaním. Pri rovnosti hlasov rozhoduje hlas predsedu komisie.
(6) O doplňovacej skúške komisia vyhotoví protokol.

§ 34
(1) Doklad o vzdelaní, ktorý sa nenostrifikuje, platí dňom vydania potvrdenia, doklad, ktorý sa nostrifikuje, dňom právoplatnosti rozhodnutia o nostrifikácii.
(2) Uznávanie rovnocennosti dokladov o vzdelaní vydaných zahraničnými školami sa vzťahuje na občanov Slovenskej republiky a občanov členských štátov Európskej únie.

§ 35
Príspevky na úhradu nákladov spojených s hmotným zabezpečením detí a žiakov v školách a v školských zariadeniach
(1) Ak sa v škole alebo v školskom zariadení zabezpečuje okrem bezplatnej výchovy a vzdelávania aj hmotné zabezpečenie78) detí a žiakov, prispievajú rodičia alebo iné osoby, ktoré majú voči dieťaťu vyživovaciu povinnosť,79) príspevkom na čiastočnú úhradu nákladov spojených s hmotným zabezpečením.
(2) Rodičia alebo iné osoby, ktoré majú voči dieťaťu vyživovaciu povinnosť, alebo účastníci prispievajú na úhradu nákladov spojených so záujmovým štúdiom v školách a v školských zariadeniach.
(3) Výšku príspevku podľa odseku 1 a 2 a spôsob jeho úhrady ustanoví ministerstvo všeobecne záväzným právnym predpisom.

§ 35a
(1) Školy a školské zariadenia, ktoré sú zaradené do siete, majú povinnosť pri ročných zisťovaniach poskytnúť ministerstvu prostredníctvom obvodných úradov v sídle kraja do 20. septembra pre riadiacu a kontrolnú činnosť údaje podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka, ktoré sa týkajú najmä počtu tried, učiteľov a zamestnancov a ich kvalifikácie, vekovej štruktúry detí a žiakov v členení podľa vyučovacieho jazyka, študijného odboru a učebného odboru, kapacít a tržieb školských jedální a školských internátov, o počte stravníkov a ubytovaných. Podrobnosti o požadovaných údajoch a forme ich poskytnutia oznámi ministerstvo školám a školským zariadeniam každoročne do 31. augusta.
(2) Zriaďovatelia škôl a školských zariadení, ktoré sú zaradené do siete, majú povinnosť pri štvrťročných zisťovaniach poskytnúť ministerstvu prostredníctvom obvodných úradov v sídle kraja do 15. dňa nasledujúceho kalendárneho štvrťroka pre riadiacu a kontrolnú činnosť údaje za kalendárny štvrťrok týkajúce sa najmä počtu zamestnancov, vyplatených mzdových prostriedkov, čerpaní prostriedkov zo štátneho rozpočtu a z mimorozpočtových zdrojov. Podrobnosti o požadovaných údajoch a forme ich poskytnutia oznámi ministerstvo zriaďovateľom škôl a školských zariadení každoročne do 31. januára.

§ 37
Priestupky
(1) Priestupku sa dopustí zákonný zástupca dieťaťa, ktorý ohrozuje jeho výchovu a vzdelávanie alebo zanedbáva starostlivosť o povinnú školskú dochádzku dieťaťa, najmä ak dieťa neprihlási na povinnú školskú dochádzku alebo dieťa neospravedlnene vynechá viac ako 60 vyučovacích hodín v príslušnom školskom roku.
(2) Za priestupok podľa tohto zákona možno uložiť zákonnému zástupcovi dieťaťa pokutu do 331,50 eura.
(3) Priestupky podľa tohto zákona prejednáva obec.
(4) Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahuje všeobecný predpis o priestupkoch.79a)

§ 37a
Správne delikty
(1) Obec uloží pokutu do 331,50 eura zákonnému zástupcovi dieťaťa, ktorý je právnickou osobou a ktorý ohrozil jeho výchovu a vzdelávanie alebo zanedbal starostlivosť o povinnú školskú dochádzku dieťaťa, najmä ak dieťa neprihlásil na povinnú školskú dochádzku alebo dieťa neospravedlnene vynechalo viac ako 60 vyučovacích hodín v príslušnom školskom roku.
(2) Školský inšpektor uloží pokutu do 331,50 eura zodpovednému zamestnancovi, ktorý
a) nevytvoril podmienky na výkon školskej inšpekcie,
b) neodstránil nedostatky zistené školskou inšpekciou okrem opatrení týkajúcich sa riešenia sťažností a petícií.
(3) Hlavný školský inšpektor uloží pokutu do 663,50 eura zriaďovateľovi, ktorý vymenoval do funkcie riaditeľa osobu, ktorá nespĺňa predpoklady podľa § 3 ods. 5, a rozhodne o opatrení na odstránenie zisteného nedostatku.
(4) Obvodný úrad v sídle kraja uloží pokutu
a) do 663,50 eura
1. obci, ktorá nezabezpečila činnosti podľa § 6 ods. 3,
2. samosprávnemu kraju, ktorý nezabezpečil činnosti podľa § 9 ods. 4,
b) do 1 659,50 eura
1. obci, ktorá neplnila povinnosti podľa § 6 ods. 13,
2. samosprávnemu kraju, ktorý neplnil povinnosti podľa § 9 ods. 13,
3. obci a samosprávnemu kraju, ktoré porušili ustanovenia o počte žiakov v triedach.
(5) Ministerstvo uloží pokutu
a) do 3 319,00 eur zriaďovateľovi, ktorý vykonal zmeny údajov podľa § 15 ods. 4 bez vykonania zmien v sieti ministerstvom alebo porušil povinnosť podľa § 17 ods. 5,
b) do 33 193,50 eura zriaďovateľovi, ktorý
1. zriadil školu alebo školské zariadenie bez rozhodnutia ministerstva o ich zaradení do siete,
2. zrušil školu alebo školské zariadenie bez rozhodnutia ministerstva o ich vyradení zo siete,
c) od 100 eur do 3000 eur zriaďovateľovi, ktorý údaje podľa § 35a neposkytol alebo poskytol nepravdivé údaje.
(6) Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď správny orgán zistil porušenie povinností, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinností došlo.
(7) Pri ukladaní pokuty správny orgán prihliada najmä na závažnosť, čas trvania a následky protiprávneho konania.
(8) Výnos z pokút je príjmom štátneho rozpočtu okrem výnosu z pokút podľa odseku 1, ktorý je príjmom obce.

§ 38
Rozsah pôsobnosti zákona
(1) Tento zákon sa nevzťahuje na vysoké školy, školy v pôsobnosti Ministerstva vnútra Slovenskej republiky, Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky.
(2) Na cirkevné školy a cirkevné školské zariadenia sa nevzťahujú ustanovenia § 2 ods. 1 písm. a), § 3 ods. 11, § 16 ods. 1 písm. n), § 17 ods. 2 písm. f) a g); ustanovenie § 5, § 24 až 26 sa na ne vzťahuje primerane.
(3) Na súkromné školy a súkromné školské zariadenia sa nevzťahujú ustanovenia § 2 ods. 1 písm. a), § 3 ods. 7 písm. b) a ods. 11, § 16 ods. 1 písm. n), § 17 ods. 2 písm. f) a g), § 35; ustanovenie § 5, § 24 až 26 sa na ne vzťahuje primerane.
(4) Na rozhodovanie podľa § 5 ods. 3 okrem pokarhania riaditeľom školy a pochvaly riaditeľom školy, § 5 ods. 4 okrem pokarhania riaditeľom školy, podmienečného vylúčenia a pochvaly riaditeľom školy, § 5 ods. 15, § 6 ods. 4 a 5, § 8 ods. 2 druhej vety, § 9 ods. 5, § 10 ods. 4 až 6 a 9, § 14 ods. 4, ods. 6 písm. b) a ods. 7, § 16 až 18, § 31, 32 a § 37a sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.80)
(5) Na rozhodovanie riaditeľa súkromnej školy alebo súkromného školského zariadenia a riaditeľa cirkevnej školy alebo cirkevného školského zariadenia sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní80) okrem § 5 ods. 15.
(6) Rozhodnutie vo veciach podľa § 5 okrem rozhodovania podľa odseku 15, v ktorých rozhoduje riaditeľ súkromnej školy alebo súkromného školského zariadenia a riaditeľ cirkevnej školy alebo cirkevného školského zariadenia, sa musí vyhotoviť písomne a musí obsahovať výrok, odôvodnenie a poučenie o možnosti podať žiadosť o preskúmanie rozhodnutia. Musí sa doručiť zákonnému zástupcovi žiaka alebo žiakovi, ktorý dovŕšil 18. rok veku, do vlastných rúk.
(7) Zákonný zástupca žiaka alebo žiak, ktorý dovŕšil 18. rok veku, ktorému bolo doručené rozhodnutie podľa odseku 6, môže podať žiadosť o preskúmanie tohto rozhodnutia. Žiadosť sa podáva riaditeľovi, ktorý rozhodnutie vydal, v lehote do 15 dní odo dňa jeho doručenia. Riaditeľ môže sám žiadosti vyhovieť, ak zistí, že rozhodnutie bolo vydané v rozpore so všeobecne záväzným právnym predpisom alebo v rozpore s vnútorným predpisom školy alebo cirkevného školského zariadenia.
(8) Ak riaditeľ cirkevnej školy alebo cirkevného školského zariadenia nevyhovie žiadosti podľa odseku 7, postúpi žiadosť zriaďovateľovi školy alebo školského zariadenia. Zriaďovateľ zmení rozhodnutie, ak bolo vydané v rozpore so všeobecne záväzným právnym predpisom alebo s vnútorným predpisom školy alebo školského zariadenia. Inak žiadosť zamietne a pôvodné rozhodnutie potvrdí. Odpoveď žiadateľovi o preskúmanie rozhodnutia musí byť odoslaná do 15 dní od doručenia žiadosti o preskúmanie rozhodnutia.
(9) Ak riaditeľ súkromnej školy alebo súkromného školského zariadenia nevyhovie žiadosti podľa odseku 7, môže sa žiadateľ domáhať svojich práv podľa osobitného predpisu.81)

§ 39
Prechodné ustanovenia
(1) Orgány školskej samosprávy, ktoré boli ustanovené pred dňom nadobudnutia účinnosti tohto zákona, sa do skončenia ich funkčného obdobia považujú za orgány školskej samosprávy ustanovené podľa tohoto zákona.
(2) Funkčné obdobie riaditeľa, ktorý vykonáva funkciu viac ako päť rokov, sa končí dňom 30. júna 2004.
(3) Funkčné obdobie riaditeľa, ktorý vykonáva funkciu menej ako päť rokov, sa končí uplynutím funkčného obdobia podľa § 3 ods. 2.
(4) Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov v oblasti školstva, mládeže a telesnej kultúry, ktorí k 31. decembru 2003 vykonávali verejnú službu, k zamestnávateľovi, ktorým je krajský úrad, ktorých činnosti prechádzajú od 1. januára 2004 na krajský školský úrad, prechádzajú s účinnosťou od 1. januára 2004 na krajský školský úrad. Podrobnosti o prechode pracovnoprávnych vzťahov sa upravia dohodami uzatvorenými medzi krajskými úradmi a krajskými školskými úradmi.
(5) Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov v oblasti školstva, mládeže a telesnej kultúry, ktorí k 31. decembru 2003 vykonávali verejnú službu, k zamestnávateľovi, ktorým je okresný úrad, ktorých činnosti prechádzajú od 1. januára 2004 na krajský školský úrad, v ktorého územnom obvode mal okresný úrad sídlo, prechádzajú s účinnosťou od 1. januára 2004 na krajský školský úrad. Podrobnosti o prechode pracovnoprávnych vzťahov sa upravia dohodami uzatvorenými medzi krajskými úradmi a krajskými školskými úradmi.
(6) Práva a povinnosti zo štátnozamestnaneckého pomeru štátnych zamestnancov vykonávajúcich štátnu správu v oblasti školstva, mládeže a telesnej kultúry doterajších služobných úradov, ktorými sú krajské úrady, ktorých činnosti prechádzajú od 1. januára 2004 na služobný úrad, ktorým je krajský školský úrad, prechádzajú s účinnosťou od 1. januára 2004 na krajský školský úrad. Podrobnosti o prechode pracovnoprávnych vzťahov sa upravia dohodami uzatvorenými medzi krajskými úradmi a krajskými školskými úradmi.
(7) Práva a povinnosti zo štátnozamestnaneckého pomeru štátnych zamestnancov vykonávajúcich štátnu správu v oblasti školstva, mládeže a telesnej kultúry doterajších služobných úradov, ktorými sú okresné úrady, ktorých činnosti prechádzajú od 1. januára 2004 na služobný úrad, ktorým je krajský školský úrad, v ktorého územnom obvode mal okresný úrad sídlo, prechádzajú s účinnosťou od 1. januára 2004 na krajský školský úrad. Podrobnosti o prechode pracovnoprávnych vzťahov sa upravia dohodami uzatvorenými medzi krajskými úradmi a krajskými školskými úradmi.
(8) Konanie, v ktorom sa rozhoduje o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach právnických osôb alebo fyzických osôb začaté pred účinnosťou tohto zákona okresným úradom na úseku školstva, mládeže a telesnej kultúry, dokončí krajský školský úrad, v ktorého územnom obvode mal okresný úrad sídlo.
(9) Zriaďovateľom základnej školy s prvým až štvrtým ročníkom gymnázia s osemročným štúdiom zriadenej podľa osobitného predpisu82) je zriaďovateľ, na ktorom sa obec alebo samosprávny kraj dohodne. Ak sa obec alebo samosprávny kraj nedohodne o zriaďovateľskej pôsobnosti k takejto škole k 1. júlu 2004, stáva sa jej zriaďovateľom krajský školský úrad, v ktorého územnom obvode sa škola nachádza.
(10) Školy a školské zariadenia zaradené do siete podľa doterajších predpisov sa považujú za školy a školské zariadenia zaradené do siete podľa tohto zákona.
(11) O žiadostiach o zaradení do siete alebo vyradení zo siete, ktoré boli podané a o ktorých sa právoplatne nerozhodlo do dňa účinnosti tohto zákona, sa rozhoduje podľa doterajších predpisov.
(12) Zriaďovateľská pôsobnosť okresných úradov a krajských úradov ku školám a školským zariadeniam uvedeným v § 10 ods. 5prechádza dňom 1. januára 2004 na krajský školský úrad.
(13) Povinnosť obcí, ktoré sú školskými úradmi, odborne zabezpečovať činnosti podľa § 6 ods. 5 a ods. 8 písm. a), c) a d) a samosprávnych krajov odborne zabezpečovať činnosti podľa § 9 ods. 5 a ods. 8 písm. a), c) a d) vzniká dňom 1. júla 2004. Obec a samosprávny kraj oznámi splnenie tejto povinnosti krajskému školskému úradu najneskôr do 15. júla 2004. Krajský školský úrad poskytne obci a samosprávnemu kraju finančné prostriedky podľa § 6 ods. 6 a podľa § 9 ods. 6 na obdobie od 1. júla 2004 do 31. decembra 2004.
(14) Osobitný kvalifikačný predpoklad získaný podľa osobitných predpisov83) pred 1. aprílom 2003 sa považuje za osobitný kvalifikačný predpoklad podľa tohto zákona.
(15) Stredné školy v pôsobnosti Ministerstva obrany Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu84) prechádzajú s účinnosťou od 1. júla 2006 do zriaďovateľskej pôsobnosti krajského školského úradu, v ktorého územnej pôsobnosti má stredná škola sídlo.

§ 39a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2007
(1) Obec poskytne na roky 2007 až 2009 zriaďovateľovi podľa § 6 ods. 12 písm. b) finančné prostriedky najmenej vo výške 90 % objemu finančných prostriedkov vypočítaných podľa osobitného predpisu.85)
(2) Samosprávny kraj poskytne na roky 2007 až 2009 zriaďovateľovi podľa § 9 ods. 12 písm. b) finančné prostriedky najmenej vo výške 90 % objemu finančných prostriedkov pripadajúcich na žiaka základnej umeleckej školy a školského zariadenia v zriaďovateľskej pôsobnosti samosprávneho kraja alebo najmenej vo výške 90 % finančných prostriedkov vypočítaných podľa osobitného predpisu,85) ak nemá zriadenú základnú umeleckú školu alebo nezriaďuje školské zariadenie vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti.
(3) O žiadostiach o zaradení do siete alebo vyradení zo siete, ktoré boli podané a o ktorých sa právoplatne nerozhodlo do dňa účinnosti tohto zákona, sa rozhoduje podľa doterajších predpisov.

§ 39b
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2009
O žiadostiach o zaradení do siete alebo vyradení zo siete, ktoré boli podané a o ktorých sa právoplatne nerozhodlo do dňa účinnosti tohto zákona, sa rozhoduje podľa doterajších predpisov.

Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2013

§ 39c
(1) Elokované pracoviská, detašované triedy a pobočky zriadené do 31. decembra 2012 sú elokované pracoviská podľa tohto zákona.
(2) Zriaďovateľ školy alebo školského zariadenia, ktorý má zriadené elokované pracovisko podľa odseku 1, najneskôr do 30. júna 2013
a) písomne oznámi ministerstvu osobitne za každé elokované pracovisko tieto údaje:
1. názov, adresu, identifikačné číslo zriaďovateľa, štatutárny orgán a právnu formu, ak je zriaďovateľ právnická osoba; meno a priezvisko, štátnu príslušnosť, miesto trvalého pobytu a rodné číslo zriaďovateľa, ak je zriaďovateľ fyzická osoba,
2. adresa elokovaného pracoviska,
3. názov školy alebo školského zariadenia, ktorého je elokované pracovisko súčasťou,
4. dátum začatia činnosti,
5. počet tried, oddelení, záujmových útvarov alebo výchovných skupín podľa stavu k 1. septembru 2012,
6. počet žiakov, detí alebo poslucháčov podľa stavu k 15. septembru 2012,
7. ak ide o elokované pracoviská stredných odborných škôl, aj kód študijného odboru alebo učebného odboru, v ktorom sa vzdelávajú žiaci,
b) predloží doklady podľa § 16 ods. 1 písm. h) a i) a zriaďovaciu listinu školy alebo školského zariadenia.
(3) Ministerstvo písomne potvrdí zriaďovateľovi doručenie údajov a dokladov podľa odseku 2 a zaeviduje elokované pracovisko v sieti. Ak zriaďovateľ nepredloží ministerstvu údaje a doklady podľa odseku 2 v určenom termíne, elokované pracovisko zaniká k 30. júnu 2013.
(4) Ak je elokované pracovisko zriadené podľa predpisu účinného do 31. decembra 2012 ako súčasť školy alebo školského zariadenia, a ktoré nie je právnickou osobou, zriaďovateľ zabezpečí všetky úkony smerujúce k premene školy alebo školského zariadenia na právnickú osobu najneskôr do 1. januára 2014 a písomne oznámi ministerstvu identifikačné číslo školy alebo školského zariadenia najneskôr do 31. januára 2014.
(5) Ministerstvo písomne potvrdí zriaďovateľovi doručenie údajov podľa odseku 4. Ak zriaďovateľ nepredloží ministerstvu údaje podľa odseku 4 v určenom termíne, elokované pracovisko zaniká k 31. januáru 2014.
(6) Elokované pracoviská škôl a školských zariadení zriadené podľa predpisu účinného do 31. decembra 2012 mimo územia kraja, kde je škola alebo školské zariadenie zriadené, sa stávajú školami alebo školskými zariadeniami s účinnosťou od 1. septembra 2015.
(7) Zriaďovateľ školy alebo školského zariadenia vzniknutých podľa odseku 6
a) vydá zriaďovaciu listinu podľa § 22 ods. 2; v zriaďovacej listine sa neuvádzajú údaje uvedené v § 22 ods. 2 písm. k),
b) písomne oznámi ministerstvu súčasti škôl a školských zariadení najneskôr do 10. septembra 2015.
(8) Zriaďovateľ školy vzniknutej podľa odseku 6, ktorá je právnickou osobou podľa osobitného predpisu,86) a zriaďovateľ školy alebo školského zariadenia vzniknutých podľa odseku 6, ktoré sú právnickou osobou, ak tak určí zriaďovateľ, písomne oznámi ministerstvu identifikačné číslo novovzniknutej školy alebo novovzniknutého školského zariadenia najneskôr do 10. septembra 2015.
(9) Ak zriaďovateľ nesplní povinnosti podľa odsekov 7 a 8, škola alebo školské zariadenie zaniká k 10. septembru 2015.

§ 39d
Funkčné obdobie riaditeľa súkromnej školy, riaditeľa súkromného školského zariadenia, riaditeľa cirkevnej školy alebo riaditeľa cirkevného školského zariadenia, ktoré je viac ako päť rokov,
a) sa končí uplynutím posledného dňa piateho roku funkčného obdobia, ak vykonáva funkciu riaditeľa menej ako päť rokov,
b) sa končí uplynutím posledného dňa funkčného obdobia, najneskôr však 30. júna 2014, ak vykonáva funkciu riaditeľa viac ako päť rokov.

§ 39e
Správne konania, ktoré boli začaté a právoplatne neukončené do 31. decembra 2012, sa dokončia podľa doterajších predpisov.

§ 39f
(1) Obec v roku 2013 oznámi zriaďovateľom podľa § 6 ods. 12 písm. b) a základným umeleckým školám, jazykovým školám, materským školám a školským zariadeniam vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti výšku finančných prostriedkov určených podľa § 6 ods. 12 písm. c) tretieho bodu na kalendárny rok najneskôr do 30. apríla.
(2) Samosprávny kraj v roku 2013 oznámi zriaďovateľom podľa § 9 ods. 12 písm. b) a základným umeleckým školám, jazykovým školám, materským školám a školským zariadeniam vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti výšku finančných prostriedkov určených podľa§ 9 ods. 12 písm. c) tretieho bodu na kalendárny rok najneskôr do 30. apríla.

§ 39g
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2014
O žiadostiach o zaradení do siete alebo žiadostiach o zmene v sieti, ktoré boli podané a o ktorých sa právoplatne nerozhodlo do 31. decembra 2013, sa rozhodne podľa predpisu účinného od 1. januára 2014.

§ 40
Zrušovacie ustanovenia
Zrušujú sa:
1. zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve v znení zákona č. 84/1995 Z. z., zákona č. 222/1996 Z. z., zákona č. 6/1998 Z. z., zákona č. 5/1999 Z. z., zákona č. 301/1999 Z. z., zákona č. 416/2001 Z. z., zákona č. 506/2001 Z. z. a zákona č. 334/2002 Z. z.,
2. vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 217/1999 Z. z. o pedagogickej dokumentácii,
3. vyhláška Ministerstva školstva, mládeže a športu Slovenskej republiky č. 42/1991 Zb. o plnení povinnej školskej dochádzky mimo územia Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky v znení vyhlášky č. 111/1996 Z. z.


Čl. IV
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2004.


Rudolf Schuster v. r.
Pavol Hrušovský v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.


1) § 2, 9a, 10a a 33a zákona č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl (školský zákon) v znení neskorších predpisov.
2) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. o školských zariadeniach v znení neskorších predpisov.
3) Zákon č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov. 
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. o zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
4) § 7 ods. 3, § 42 a 43 zákona č. 311/2001 Z. z. Zákonník práce v znení neskorších predpisov.
5) Zákon č. 553/2003 Z. z. o odmeňovaní niektorých zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme a o zmene a doplnení niektorých zákonov. 
§ 7 ods. 3 Zákonníka práce.
6) § 5 zákona č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme. 
§ 42 Zákonníka práce v znení neskorších predpisov.
8) § 34 ods. 2 zákona č. 317/2009 Z. z. o pedagogických zamestnancoch a odborných zamestnancoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
9) § 9 a 10 zákona č. 552/2003 Z. z.
10) Napríklad § 47 zákona č. 303/1995 Z. z. o rozpočtových pravidlách v znení neskorších predpisov, zákon č. 314/2001 Z. z. o ochrane pred požiarmi, zákon č. 330/1996 Z. z. o bezpečnosti a ochrane zdravia pri práci v znení neskorších predpisov, zákon č. 138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov.
11) § 34 ods. 2 písm. d) a ods. 3 zákona č. 317/2009 Z. z. v znení zákona č. 390/2011 Z. z.
12) Zákon č. 552/2003 Z. z.
13) § 11 ods. 4 písm. k) zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov. 
§ 11 ods. 2 písm. g) zákona č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení zákona č. 445/2001 Z. z.
13a) Čl. 1 ods. 2 Zmluvy medzi Slovenskou republikou a Svätou stolicou o katolíckej výchove a vzdelávaní (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 394/2004 Z. z.).
13b) § 6 zákona č. 317/2009 Z. z.
14) Zákon č. 552/2003 Z. z.
15) § 2 zákona č. 597/2003 Z. z. o financovaní základných škôl, stredných škôl a školských zariadení.
16) § 33a zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov. 
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
18) § 53 ods. 5 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
18a) § 28 ods. 4 zákona č. 245/2008 Z. z.
19) § 38 zákona č. 317/2009 Z. z. v znení zákona č. 390/2011 Z. z.
20) § 36 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
21) § 18 ods. 2 zákona č. 281/2002 Z. z. o prídavku na dieťa a o príspevku k prídavku na dieťa v znení zákona č. 658/2002 Z. z.
22) Zákon č. 416/2001 Z. z. o prechode niektorých pôsobností z orgánov štátnej správy na obce a na vyššie územné celky.
23) § 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
23a) § 7 ods. 2 a § 8 ods. 2 zákona č. 245/2008 Z. z.
24) § 3 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
25) § 41 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
26) § 31 zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov. 
§ 36 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
27) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe v znení neskorších predpisov.
28) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 261/1995 Z. z. o štátnom informačnom systéme.
29) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií).
30) § 9 ods. 2 písm. c) zákona Slovenskej národnej rady č. 138/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
30a) Zákon č. 564/2004 Z. z. o rozpočtovom určení výnosu dane z príjmov územnej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 171/2005 Z. z.
30b) § 27 ods. 2 písm. a), § 95 ods. 1 písm. a) a § 104 ods. 1 písm. a) zákona č. 245/2008 Z. z.
30c) § 138 zákona č. 245/2008 Z. z.
30d) § 6 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
30e) § 7a zákona č. 597/2003 Z. z. v znení zákona č. 325/2012 Z. z.
30f) § 8 zákona č. 302/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
31) Zákon č. 597/2003 Z. z. 
Zákon č. 564/2004 Z. z. v znení zákona č. 171/2005 Z. z.
32) Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
33) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1998 Z. z. o sťažnostiach. 
Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve v znení zákona č. 242/1998 Z. z.
34) § 20a ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
35) § 20a zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
35a) Príloha č. 1 k vyhláške Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 437/2009 Z. z., ktorou sa ustanovujú kvalifikačné predpoklady a osobitné kvalifikačné požiadavky pre jednotlivé kategórie pedagogických zamestnancov a odborných zamestnancov v znení neskorších predpisov.
36) § 4 zákona č. 302/2001 Z. z.
37) § 21 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38) § 21 ods. 6 zákona č. 303/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
39) § 10 zákona č. 312/2001 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
40) Zákon č. 302/2001 Z. z. v znení zákona č. 445/2001 Z. z.
41) § 3a zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
41a) § 157 ods. 3 písm. b) zákona č. 245/2008 Z. z.
41aa) § 2 ods. 2 písm. c) zákona č. 184/2009 Z. z. v znení zákona č. 324/2012 Z. z.
41ab) § 80 ods. 7 a § 84 ods. 1 zákona č. 245/2008 Z. z.
41b) § 27 ods. 3 zákona č. 245/2008 Z. z. v znení neskorších predpisov.
42) Zákon č. 152/1998 Z. z.
43) Zákon č. 85/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
43a) § 3 zákona č. 180/2013 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
44) § 54 a 59 zákona č. 312/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
45) § 6 ods.1 písm. b) zákona č. 308/1991 Zb. o slobode náboženskej viery a postavení cirkví a náboženských spoločností v znení zákona č. 394/2000 Z. z.
46) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov. 
Zákon č. 152/1998 Z. z.
47a) § 7 ods. 7 zákona č. 245/2008 Z. z.
47b) § 8 ods. 5 zákona č. 245/2008 Z. z.
47c) § 24 ods. 10 zákona č. 245/2008 Z. z.
47d) § 154 ods. 7 písm. b) zákona č. 245/2008 Z. z.
48) § 8 zákona č. 597/2003 Z. z.
49) Napríklad zákon č. 312/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 552/2003 Z. z.
49a) § 7 ods. 13 a § 8 zákona č. 578/2004 Z. z. o poskytovateľoch zdravotnej starostlivosti, zdravotníckych pracovníkoch, stavovských organizáciách v zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov. 
§ 21 ods. 7 zákona č. 362/2011 Z. z. o liekoch a zdravotníckych pomôckach a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
50) Napríklad zákon č. 502/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 182/2002 Z. z., ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 150/2001 Z. z. o daňových orgánoch a ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 440/2000 Z. z. o správach finančnej kontroly a ktorým sa menia a dopĺňajú niektoré ďalšie zákony, zákon č. 85/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
50a) § 157 ods. 3 písm. c) zákona č. 245/2008 Z. z.
50b) § 3 ods. 1 písm. c) zákona č. 184/2009 Z. z. v znení zákona č. 324/2012 Z. z.
51) § 2, 9a, 10a a 33a zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov. 
§ 1 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
52) § 56 ods.1 zákona č. 277/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
54) § 2 zákona č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník.
54a) Napríklad § 20a Občianskeho zákonníka, § 14 a 15 zákona č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení zákona č. 35/2002 Z. z., § 14 a 15 zákona č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
55) Čl. 34, 35, 38 a 42 Ústavy Slovenskej republiky.
56) Zákon č. 308/1991 Zb. v znení zákona č. 394/2000 Z. z.
57) Napríklad § 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 1 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
58) § 45 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
59) § 2 a 63 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
60) § 63 ods. 4 a 5 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
60a) § 7 ods. 2 písm. b) a ods. 6 zákona č. 317/2009 Z. z.
61) § 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 191/1994 Z. z. o označovaní obcí v jazyku národnostných menšín.
62) § 44 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
63) § 2 ods. 2 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
64) § 63 ods. 4 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
65) Napríklad § 63 ods. 5 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
66) § 63 ods. 8 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
67) § 2 a 33a zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
68) § 116 Občianskeho zákonníka.
77) Zákon č. 477/2002 Z. z. o uznávaní odborných kvalifikácií a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z. z. o správnych poplatkoch v znení neskorších predpisov.
78) § 24 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
79) Zákon o rodine.
79a) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
80) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
81) § 7 Občianskeho súdneho poriadku.
82) § 15 ods. 2 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
83) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 157/1997 Z. z. o osobitných kvalifikačných predpokladoch na výkon niektorých činností v krajských úradoch a okresných úradoch.
84) § 53 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
85) § 2 ods. 1 písm. c) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 668/2004 Z. z. o rozdeľovaní výnosu dane z príjmov územnej samospráve.
86) § 27 ods. 2 písm. b) až g) zákona č. 245/2008 Z. z.