+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o financovaní základných škôl, stredných škôl a školských zariadení
Zákon o financovaní základných škôl, stredných škôl a školských zariadení (81/2013)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 19.03.2013
Platnosť od: 11.04.2013
Účinnosť od: 01.05.2013
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2004   597/2003
Hatályos 2013. május 1-től 2013. december 31-ig

Tt. 597/2003.

Törvénye
AZ ALAPISKOLÁK, KÖZÉPISKOLÁK ÉS OKTATÁSI LÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁRÓL


Kelt: 2003. november 6.


Módosítva:
Tt. 523/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 564/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 689/2006., hatályos 2007. január 1-től
Tt. 245/2008., hatályos 2008. szeptember 1-től
Tt. 245/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 462/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 179/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 179/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 184/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 38/2011., hatályos 2011. március 1-től
Tt. 390/2011., hatályos 2012. január 1-től
Tt. 325/2012., hatályos 2012. október 23-tól
Tt. 325/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 345/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 81/2013., hatályos 2013. május 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt alkotta meg:


1. §
Bevezető rendelkezések
Jelen törvény szabályozza
a) az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák,1) a sajátos oktatási és nevelési igényű gyermekek számára fenntartott óvodák,2a) valamint a kerületi székhely körzeti hivatalainak fenntartásában működő, a közoktatási intézményhálózatba külön jogszabály4) szerint besorolt oktatási létesítmények5) (a továbbiakban együtt: „regionális szervezettségű oktatás”) finanszírozását,
b)
1. a közoktatási intézményhálózatba külön jogszabály5) szerint besorolt óvodába2b) a tankötelezettség5a) kezdete előtt egy évvel felvett gyermek oktatási-nevelési költségeihez történő hozzájárulás (a továbbiakban: „oktatási-nevelési hozzájárulás”),
2. a közoktatási intézményhálózatba külön jogszabály5) szerint besorolt iskolák1) diákjai számára szabadidős foglalkozástámogatás,
3. dotációk nyújtását.
(2) A külön jogszabály6) alapján létesülő iskolák esetében (a továbbiakban: „állami iskola”), kivéve azokat az osztályokat, amelyeket a külön jogszabály szerint meghatározott terjedelmen felül nyitottak7) és ezek felsőbb évfolyamait, e törvény alapján az állam az állami költségvetésből 
a) finanszírozza a nevelési-oktatási folyamatot, az iskolák üzemeltetését, a vészhelyzetek kezelését, az oktatási létesítményeknek és azok berendezésének felújítását és korszerűsítését,
b) nyújt anyagi támogatást a fejlesztéshez,
c) nyújt anyagi támogatást az iskolarendszerű képzést1) folytató iskolák esetében az iskolaépület építéséhez és az épületek bővítéséhez.
(3) Ha ez a törvény másképpen nem rendelkezik, az állami iskolákkal azonos módon (4. § és 4.e §) az állami költségvetésből történik az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek által létesített iskolák1) (a továbbiakban „egyházi iskola”), valamint más jogi és természetes személyek által létesített iskolák1) (a továbbiakban „magániskola”) finanszírozása.
(4) A kerületi székhely körzeti hivatalainak fenntartásában működő, külön jogszabály szerint létesített oktatási létesítmények10) (a továbbiakban „állami oktatási létesítmény”), valamint a sajátos oktatási és nevelési igényű gyermekeket nevelő, a kerületi székhely körzeti hivatalainak fenntartásában működő óvodák2a) (a továbbiakban „állami óvoda”) fenntartásához a minisztérium az állami költségvetés terhére költségvetési hozzájárulást biztosít.
(5) Az egészségügyi intézmények mellett működő óvodák2b) kivételével az állam az állami költségvetés terhére biztosítja az óvodafenntartók számára az oktatási-nevelési hozzájárulás finanszírozását. 
(6) Az egyházi és a magániskolákban az oktatási feladatok ellátása és egyéb szolgáltatások nyújtása költségtérítéses formában is történhet.12)
(7) Jelen törvény nem vonatkozik a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) és a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának alárendeltségébe tartozó iskolákra.

2. §
A regionális szervezettségű oktatás finanszírozásának forrásai
(1) Az állami iskolák, az állami óvodák és az állami oktatási létesítmények finanszírozásának forrásai a következők:
a) az állami költségvetésből származó pénzeszközök forrása a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma költségvetési fejezete13) (a továbbiakban „minisztériumi költségvetési fejezet”), és az állami költségvetésből származó pénzeszközök a belügyminisztérium költségvetési fejezetéből13) (a továbbiakban „a belügyminisztériumi költségvetési fejezete) a 3. § szerint,
b) a települési és megyei költségvetésekből származó pénzeszközök,14)
c) oktatási intézmények vagy oktatási létesítmények helyiségeinek és berendezésének az aktív oktatási-nevelési időn kívüli bérbeadásáért természetes vagy jogi személyektől kapott pénzeszközök,15)
d) vállalkozói tevékenységből származó bevétel,16)
e) az oktatási intézményekben és oktatási létesítményekben biztosított ellátással kapcsolatos kiadások részleges térítése címén a tanuló, a szülő vagy a tanulóval szemben tartási kötelezettséggel terhelt egyéb személy által külön jogszabály szerint fizetett díjak,17)
f) meghatározott oktatási létesítményekben a neveléssel és oktatással kapcsolatos kiadások részleges térítése címén a tanuló, a szülő vagy a tanulóval szemben tartási kötelezettséggel terhelt egyéb személy által fizetett díjak,
g) a munkáltatóktól vagy munkáltatói szövetségektől kapott hozzájárulások,17a)
h) támogatások és adományok,
i) külön jogszabályban rögzített egyéb források.18)
(2) Az egyházi és magániskolák finanszírozásának forrásai az alábbiak:
a) a minisztériumi költségvetési fejezet19) és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet13) a 3. § szerint,
b) oktatási intézmény helyiségeinek és berendezésének az aktív oktatási-nevelési időn kívüli bérbeadásáért természetes vagy jogi személyektől kapott pénzeszközök,
c) vállalkozói tevékenységből származó bevétel,
d) fenntartói hozzájárulás,
e) a neveléssel és oktatással kapcsolatos kiadások térítése címén a tanuló, a szülő vagy a tanulóval szemben tartási kötelezettséggel terhelt egyéb személy által fizetett díjak,
f) a munkáltatóktól vagy munkáltatói szövetségektől kapott hozzájárulások,17a)
g) támogatások és adományok,
h) külön jogszabályban rögzített egyéb források.20)
(3) Az iskolák, az állami óvodák és állami oktatási létesítmények a 4. § és 5. § szerinti költségvetési eszközökből finanszírozzák a bérekkel és fizetésekkel – ideértve a kötelező állami egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulékot, valamint a magán- és önkéntes nyugdíjbiztosítási befizetést is –, az üzemeltetéssel, a taneszközökkel, speciális taneszközökkel és gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos kiadásokat, valamint a vészhelyzetek kezelését. 
(4) Az állami iskolák, állami óvodák és állami oktatási létesítmények a rendelkezésükre álló pénzeszközöket a következő módon használhatják fel:
a) az (1) bek. b)-d), h) és i) pontjai szerinti pénzeszközöket a (3) bekezdésben részletezett célokra kiegészítő forrásként; az állami óvodák és az állami oktatási létesítmények az oktatási-nevelési folyamat finanszírozásának kiegészítő forrásaként,
b) az (1) bekezdés e)-g) pontjai szerinti pénzeszközöket az oktatási-nevelési folyamat fejlesztése és minőségének javítása céljából kiegészítő forrásként; az állami óvodák és az állami oktatási létesítmények az oktatási-nevelési folyamat, az üzemeltetés és a vészhelyzetek finanszírozásának kiegészítő forrásaként is,
c) az (1) bekezdés b)-i) pontjai szerinti pénzeszközöket a külön jogszabály szerinti ellátásokkal kapcsolatos költségek17) fedezéséhez kiegészítő forrásként.
(5) Az egyházi és a magániskolák a (2) bekezdés e) pontja szerinti forrásokat a (3) bekezdés szerinti célokra, a (2) bekezdés b)-d), f)-h) pontjai szerinti forrásokat fejlesztési célokra használják fel. Az egyházi és a magániskolák a (2) bekezdés e) pontja szerinti forrásokat taneszközök, speciális taneszközök, gyógyászati segédeszközök korszerűsítésével kapcsolatos felhalmozási célú kiadásokra, vészhelyzetek kezelésére fordíthatják.
(6) Az egyházi és magániskolák fenntartói a (2) bekezdés e) pontja szerinti díj összegét az iskolatanáccsal és az igazgatóval egyeztetik. A tanuló törvényes képviselőjének kérésére az egyházi és a magániskola igazgatója a (2) bekezdés e) pontja szerinti források felhasználásáról köteles tájékoztatást nyújtani.
(7) Az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák1) iskolafenntartója köteles bebiztosítani a 4. § (5) bekezdése szerint az állami költségvetésből az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák1) számára megítélt pénzeszközökből a bérek és fizetések – ideértve a kötelező állami egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulékot, valamint a magán- és önkéntes nyugdíjbiztosítási befizetést is – finanszírozását. Ezen pénzösszegeket az iskola csak kivételes helyzetekben használhatja fel – az iskola igazgatójának javaslatára az iskolafenntartó beleegyezésével – az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások finanszírozására, a taneszközök, speciális taneszközök és gyógyászati segédeszközök korszerűsítésére, valamint a vészhelyzetek kezelésére.

3. §
A minisztériumi és belügyminisztériumi költségvetési fejezeti előirányzatok
(1) A regionális szervezettségű oktatás, az oktatási-nevelési hozzájárulás és a szabadidős foglalkozás támogatás finanszírozása a minisztériumi és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére történik. 
(2) A minisztériumi költségvetési fejezet kiadási előirányzata terhére az alábbi célok finanszírozhatók:
a) a nagyobb területi egységek (kerületek) vonatkozásában 
1. a 4. § szerinti nevelési-oktatási tevékenység és iskolaműködtetés,1) 
2. a 4.a § szerinti sajátosságokra, 
3. a 4.b § szerinti rendkívüli eredményekre, 
4. vészhelyzetek kezelése a 4.c § szerint, 
5. fejlesztési projektek a 4.d § szerint, 
6. a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók költségeinek finanszírozása a 4.e § szerint, 
7. a szakköri képzés támogatásához való hozzájárulás a fenntartásában lévő 7. § (8) bekezdése szerinti iskolákban és oktatási létesítményekben, 
8. tőkekiadásokra az iskola vagy oktatási létesítmény1) építésére, bővítésére, korszerűsítésére és felújítására a 7. § (10) bekezdése szerint, 
9. végkielégítésekre az iskoláknak1) a 7. § (15) bekezdése a) pontja szerint, 
10. az iskola1) pedagógiai és szakalkalmazottairól való gondoskodás költségei, az influenza elleni oltás, a hepatitisz A és B típusa elleni oltóanyag árának megtérítése a 7. § (15) bek. b) pontja szerint, 
11. békéltető eljárásra a 8.c § szerint,
b) támogatások a 6.c § szerint 
c) tankönyvkiadás, módszertani segédeszközök alkotása és kiadása, valamint pedagógiai sajtókiadás központi finanszírozása a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma (a továbbiakban „minisztérium”) által, 
d) az iskolai tanulók országos versenyeinek és tantárgyi olimpiáinak biztosítása.
(3) A belügyminisztérium költségvetési fejezete terhére irányozzák elő a pénzeszközöket a községeknek, az államilag elismert egyházaknak és vallási csoportoknak, más jogi személyeknek vagy természetes személyeknek és a kerületi székhelyen működő körzeti hivataloknak
a) a 4. § szerinti iskolák,1) az 5. § szerinti állami óvodák és állami oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységére és működtetésére, 
b) a 4.a § szerinti sajátosságokra, 
c) a 4.b § szerinti rendkívüli eredményekre, 
d) a 4.c § szerinti rendkívüli helyzetek megoldására, 
e) a 4.d § szerinti fejlesztési projektekre, 
f) a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók költségeinek finanszírozása a 4.e § szerint,
g) a nevelési-oktatási hozzájárulást a 6.b § szerint, 
h) a szakköri képzés támogatásához való hozzájárulás a fenntartásában lévő 7. § (8) bekezdése szerinti iskolákban és oktatási létesítményekben, 
i) tőkekiadásokra a 7. § (10) bekezdése szerint, mégpedig 
1. gépek, műszerek, berendezések, technika, szerszámok és személygépkocsik beszerzéséhez állami óvodákban, állami oktatási létesítményekben1) és a kerületi székhelyek körzeti hivatalainak fenntartásában lévő iskolákban, 
2. az iskolaépület építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez és felújításához állami óvodákban és állami oktatási létesítményekben,1) 
j) végkielégítésekre az iskoláknak1) a 7. § (15) bek. a) pontja szerint, 
k) az iskola1) pedagógiai és szakalkalmazottairól való gondoskodás költségei, az influenza elleni oltás, a hepatitisz A és B típusa elleni oltóanyag árának megtérítése a 7. § (15) bek. b) pontja szerint, 
l) békéltető eljárásra a 8.c § szerint, 
m) az iskolai és oktatási létesítményi tanulók versenyei és tantárgyi olimpiái körzeti és kerületi fordulóinak biztosítása.
(4) A pénzeszközöket a minisztérium a fenntartóknak a (2) és (3) bekezdés szerinti szerkezetben osztja le.
(5) A pénzeszközöket a belügyminisztérium költségvetési fejezetéből a község, az államilag elismert egyház vagy vallási csoport, más jogi személy vagy természetes személy, illetve a kerületi székhely körzeti hivatalának fenntartásában lévő iskolába vagy oktatási intézménybe a fenntartó esetében illetékes kerületi székhely körzeti hivatalán keresztül osztják le, a minisztérium által meghatározott nagyságrendben. A kerületi önkormányzatok fenntartásában lévő iskoláknak és oktatási létesítményeknek a minisztériumi költségvetési fejezetből a pénzeszközöket a minisztérium folyósítja. 
(6) A (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott célokra a pénzeszközöket a minisztérium osztja le a kiadói terv, a versenytervek és az aktuális szükségletek szerint.
(7) A minisztériumi és belügyminisztériumi költségvetési fejezetből a jelen törvény szerinti fenntartónak nyújtott pénzeszközök, valamint a minisztérium költségvetési fejezetéből a 6.c § szerinti jogi személyeknek és természetes személyeknek nyújtott pénzeszközök csak a jelen törvényben meghatározott célokra fordíthatók. 

4. §
Az állami iskolák finanszírozása
(1) A minisztériumi költségvetési fejezet terhére és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére az állami iskolák fenntartói számára adott naptári évre járó pénzeszközök szétosztása a fenntartó által működtetett iskolák között normatívan meghatározott pénzügyi keret alapján történik (a továbbiakban „naptári évben az iskolának járó normatív hozzájárulás”). 
(2) Az egy naptári évben az iskolának járó normatív hozzájárulás összegét a tanulók száma és az adott naptári évben az egy tanulóra számított, normatívan meghatározott pénzösszeg (a továbbiakban „normatíva”) határozza meg. A naptári évben az iskolának járó normatív hozzájárulás a folyó és a következő tanévben az iskolának járó normatív hozzájárulásból áll. 
(3) A folyó tanévre járó normatív hozzájárulás a normatíva és az előző naptári évben kezdődött tanévre érvényes tanulói létszám szorzatának a kétharmada. Az új tanévre járó normatív hozzájárulás a normatíva és a folyó naptári évben kezdődő tanévre érvényes tanulói létszám szorzatának az egyharmada. A normatív hozzájárulás mértékének kiszámításakor alkalmazott tanulói létszám megállapítása szempontjából meghatározó dátumot a minisztérium a 7. § (4) bek. szerint állapítja meg.
(4) A normatíva a bérnormatíva és az üzemeltetési normatíva összege.
(5) A bérnormatíva a nevelési-oktatási feladatokat ellátó és az intézmény üzemeltetését biztosító alkalmazottak bérére és fizetésére egy évben fordított költségeknek – beleértve az alkalmazottak és a munkáltató által fizetett társadalom- és egészségbiztosítási járulékokat is – (a továbbiakban „személyi jellegű ráfordítások”) egy tanulóra vetített összege. A bérnormatíva megállapítása az iskola típusa, a pedagógusok fizetési osztály szerinti besorolása, az adott tanulmányi szak vagy szakma oktatásakor jelentkező humánerőforrás-igény, a képzési forma és a tannyelv figyelembe vételével történik. Az alapiskolák esetében a normatíva megállapításakor az iskola nagysága is figyelembe vehető. A méret alapján legfeljebb kétszeresére növelhető a normatíva.
(6) Az üzemeltetési normatíva az oktatási-nevelési folyamatra és az iskola üzemeltetésére egy évben fordított, személyi ráfordítások nélkül számított költségek (a továbbiakban „üzemi ráfordítás”) egy tanulóra vetített összege. Az üzemeltetési normatíva megállapítása az iskola típusa, az adott tanulmányi szak vagy szakma oktatásakor jelentkező költségigény, a képzési forma, a tannyelv és az adott települést jellemző hőmérsékleti feltételek figyelembe vételével történik. Az alapiskolák esetében a normatíva megállapításakor az iskola nagysága is figyelembe vehető. A méret alapján legfeljebb kétszeresére növelhető a normatíva.
(7) A kerületi székhely körzeti hivatala az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépésétől számított legkésőbb 30 munkanapon belül értesíti az állami iskola fenntartóját az általa működtetett iskolák számára megállapított (2) bek. szerinti normatíva (3) bek. szerint számított összegéről. Az új tanévben az iskolának járó normatív hozzájárulás összegének kiszámításakor az előző naptári évben kezdődött tanévre érvényes, a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tanulói létszám a mérvadó. 
(8) A kerületi székhely körzeti hivatala legkésőbb minden év október 30-áig értesíti az állami iskola fenntartóját az általa működtetett iskolák számára az adott naptári évre a (7) bek. szerint megállapított normatív hozzájárulás összegének korrigálásáról. A korrekció az új tanévre érvényes és a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tényleges tanulói létszám alapján a fenntartó által működtetett iskolák számára az új tanévben járó, jelen szakasz (3) bek. szerint számított normatív hozzájárulás és az előző naptári évben a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerinti bejelentett tényleges tanulói létszám alapján a fenntartó által működtetett iskolák számára a jelen szakasz (3) bek. szerint számított normatív hozzájárulás különbsége. 
(9) Az állami iskola fenntartója a kerületi székhely körzeti hivatala (7) bek. szerinti értesítésének kézhezvételét követően 15 napon belül leosztja az adott naptári évre járó hozzájárulást az általa működtetett iskolák között. Az állami iskola fenntartója az adott naptári évre az egyes iskolák számára legalább a (2) bek. szerinti éves normatív hozzájárulásból a személyi ráfordításokra eső százalékos hányad és a (2) bek. szerinti éves normatív hozzájárulásból az üzemi ráfordításokra eső százalékos hányad által meghatározott összeget irányozza elő. A kerületi székhely körzeti hivatala által a minisztériumi vagy a belügyminisztériumi költségvetési fejezetből leosztott összeg és a naptári évre az iskoláknak járó normatív hozzájárulás minimális százalékos hányadának megfelelő összeg közötti különbözetet a fenntartó legkésőbb az adott naptári év végéig szétosztja az általa működtetett iskolák között úgy, hogy saját hatáskörben figyelembe veszi az iskolák igényeit és a (10) bek. szerinti korrekciót. 
(10) Az állami iskola fenntartója a kerületi székhely körzeti hivatala (8) bek. szerinti értesítésének kézhezvételét követően elvégzi az általa működtetett iskolákat az új tanévben megillető hozzájárulás korrekcióját. A korrekciót követően minden iskolának legalább olyan összegű hozzájárulást kell kapnia, amelynek minimális összege a személyi jellegű ráfordításoknak megfelelő, a (8) bek. szerint az adott naptári évben az iskola számára megállapított és korrigált összeg (9) bek. szerinti százalékos arányával és az üzemi kiadásoknak megfelelő, a (8) bek. szerint az adott naptári évben az iskola számára megállapított és korrigált összeg (9) bek. szerinti százalékos arányával egyenlő.
(11) Az állami iskolák fenntartói a (9) és (10) bekezdésben meghatározott pénzösszegek leosztása során együttműködnek az oktatási intézmények és létesítmények vezetőivel. Az egyes iskoláknak megítélt támogatások összegéről a fenntartók a döntést követő 15 napon belül tájékoztatják a kerületi székhely körzeti hivatalát, amely a kézhezvételt követő 15 napon belül ezt a jelentést a honlapján nyilvánosságra hozza.
(12) A kerületi székhely körzeti hivatala a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére az (1)-(11) bekezdés, valamint a 4.a-4.e § rendelkezései alapján megítélt pénzeszközöket külön jogszabály22) értelmében az év folyamán folyósítja az állami iskolák fenntartóinak. 
(13) A sajátos nevelési-oktatási igényű gyermekeket oktató iskolák,22a) valamint az oktatási létesítmények finanszírozását kormányrendelet szabályozza. 
(14) A települési önkormányzat által működtetett közös igazgatású óvoda és alapiskola esetében a minisztérium csak az alapiskolai tanulói létszám szerinti normatív hozzájárulást biztosítja.
(15) A minisztérium minden év decemberében meghatározza és a honlapján közzéteszi az iskoláknak a következő naptári évre járó normatív támogatás személyi ráfordításokra eső százalékos hányadát és az iskoláknak a következő naptári évre járó normatív támogatás üzemi kiadásokra eső százalékos hányadát, amit az iskolafenntartó a (9) bekezdés értelmében köteles az iskolának kiutalni.

4.a §
Sajátos feladatok ellátásának finanszírozása
(1) A fenntartó kérelmére a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére a minisztérium sajátos feladatok ellátására is biztosíthat pénzeszközöket. A sajátos feladatok ellátására elkülönített források révén finanszírozhatók a rendszeresen felmerülő, de a 4. § (4) bek. szerinti normatívában figyelembe nem vett kiadások. 
(2) A sajátos feladatokkal kapcsolatos kiadásoknak az alábbi célra fordított kiadások minősülnek:
a) a tanulók külön jogszabály szerinti utaztatása,22b)
b) a fogyatékos vagy tehetséges tanulók22c) oktatásában közreműködő pedagógiai asszisztensek bére és fizetése, ideértve a kötelező állami egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot, valamint a magán- és önkéntes nyugdíjbiztosítási befizetést,
(3) A fenntartó a (2) bek. a) pontja szerinti pénzeszközök igénylésére vonatkozó kérelmében feltünteti a tanulónak az állandó lakóhelyről az iskolába történő utaztatásának menettérti költségét. 
(4) A (2) bek. b) pontja szerinti pénzösszeget igénylő kérelemben elsősorban az alábbi adatok szerepelnek:
a) a fogyatékos és tehetséges tanulók száma,
b) a fogyatékosság mértéke,22d)
c) a fogyatékos vagy tehetséges tanulók oktatásában közreműködő pedagógiai asszisztensek száma, akik után a fenntartó a hozzájárulást kérelmezi.
(5) A (3) és (4) bek. szerinti kérelmeket a fenntartó legkésőbb az adott naptári év szeptember 30-ig az illetékes kerületi székhely körzeti hivatala közvetítésével beterjeszti a minisztériumnak. 
(6) A minisztérium a (2) bek. b) pontja szerinti pénzeszközöket az állami iskola fenntartójának az alábbi szempontok alapján ítéli oda:
a) a fogyatékkal élő vagy tehetséges gyermekek száma,
b) fogyatékkal élő gyermek esetén a fogyatékosság mértéke és foka,
c) kapott-e az előző naptári évben támogatást a fenntartó,
d) melyek azok az akadályok, amelyeket a gyermek fogyatékossága miatt segítség nélkül nem tud leküzdeni; akadálynak számítanak pl. a kommunikációs nehézségek, a térbeli tájékozódás problémái, az épített környezetben előforduló akadályok, a beilleszkedési nehézségek.
(7) Az iskola fenntartója legkésőbb 10 napon belül azt követően, hogy az iskola pedagógia asszisztensének tevékenysége véget ért, köteles a kerületi székhely körzeti hivatalához benyújtani az elszámolást az e célra folyósított pénzeszközökkel és visszatéríteni a fel nem használt összeget, ha az asszisztens tevékenysége azon időszak letelte előtt ért véget, amelyre a pénzeszközöket folyósították. A kerületi székhely körzeti hivatala az elszámolás benyújtását követő 5 napon belül javaslatot tesz a minisztériumnak a támogatás további kiutalására. A minisztérium a pénzeszközöket más kérelmezőnek utalja ki a (6) bekezdés értelmében. 
(8) Az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépését követő 30 napon belül a minisztérium a honlapján minden évben közzéteszi a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatásban részesült az iskoláknak és fenntartóiknak a jegyzékét, valamint a támogatás összegét. 

4.b §
A rendkívüli tanulói eredmények finanszírozása
(1) Az iskola tanulóinak tantárgyi és egyéb versenyeken elért rendkívüli eredményeiért, valamint az iskolának nemzetközi projektekben és programokban való részvételéért a minisztérium a naptári év folyamán a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet tartalékának terhére a fenntartónak pénzbeli támogatást ítélhet meg.
(2) A tantárgyi és egyéb versenyek, nemzetközi projektek és programok új tanévre vonatkozó jegyzékét a minisztérium legkésőbb június 15-éig közzéteszi honlapján.
(3) A minisztérium a támogatás odaítélésekor elsősorban az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) az országos tantárgyi és egyéb versenyeken az első három helyen végzett tanulók száma, versenyek nemzetközi fordulóiban az első három helyen végzett tanulók száma, a helyezett tanulók száma azokon a versenyeken, ahol nem állapítanak meg helyezési sorrendet; ugyanabban a versenyben a tanuló legjobb helyezése a mérvadó,
b) hány nemzetközi programban és projektben vett részt az iskola. 
(4) A minisztérium határozza meg, milyen összegű juttatásban részesül az iskola az első, második, harmadik helyért, a helyezési sorrend nélküli versenyeken a helyezésért, illetve a nemzetközi programokban való részvételért.
(5) A minisztérium legkésőbb adott év november 15-éig közzéteszi honlapján a rendkívüli tanulói eredményekért pénzbeli juttatásban részesített iskolák jegyzékét. 
(6) Az (1) bekezdés szerint a fenntartónak kiutalt juttatás a tantárgyi és egyéb versenyekre való felkészítésre, valamint a (2) bekezdésben említett jegyzékben szereplő nemzetközi programokban való részvétellel járó kiadások fedezésére használható az alábbiak szerint:
a) azoknak az alkalmazottaknak a külön jogszabály22e) szerinti jutalmazása, akik
1. felkészítették a tanulókat a tantárgyi és egyéb versenyekre, vagy
2. részt vettek a nemzetközi program vagy projekt megvalósításában,
b)
1. oktatástechnikai eszköz,
2. taneszköz,
3. gyógyászati segédeszközök vásárlása, 
c) a tanulóknak versenyeken vagy nemzetközi projektekben és programokban való részvételével összefüggő szállás- és egyéb költségek,
d) a diákoknak versenyre való felkészítése során vagy az iskolának nemzetközi projektben és programban való részvételével összefüggésben felhasznált fogyóeszközökre fordított összegek.

4.c §
A vészhelyzetek finanszírozása
(1) A minisztérium a naptári év folyamán a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet tartalékának terhére a valós igény figyelembe vételével az állami iskola fenntartójának, az állami óvoda fenntartójának és az állami oktatási létesítmény fenntartójának a kialakult vészhelyzet kezelésével kapcsolatos folyó és felhalmozási célú kiadásokra célzott pénzbeli juttatást ítélhet meg. A fenntartó a kérelmet az illetékes kerületi székhely körzeti hivatala közvetítésével az év folyamán terjeszti a minisztérium elé. Vészhelyzetnek minősül:
a) az emberi életet és egészséget súlyosan veszélyeztető esemény, 
b) az iskola vagy az oktatási létesítmény vagyonán keletkezett, az intézmény működését veszélyeztető kárt előidéző esemény.
(2) A fenntartó kérelme elsősorban az alábbiakat tartalmazza:
a) a vészhelyzet pontos leírása, keletkezésének okai,
b) a vészhelyzet elhárításához feltétlenül szükséges költségek.
(3) A minisztérium a vészhelyzet elhárítását célzó juttatás odaítélésekor elsősorban az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a vészhelyzet jellege,
b) az emberi élet és egészség vagy az intézményi működés esetleges veszélyeztetésének mértéke, 
c) a keletkezett károk mértéke, esetleges további károk veszélye.
(4) A minisztérium minden évben a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti célokra megítélt pénzösszegek nagyságát és a kedvezményezett iskolák és fenntartók jegyzékét. A minisztérium a jegyzéket minden negyedév lezárását követően 5 munkanapon belül frissíti.

4.d §
Fejlesztési projektek finanszírozása
(1) Az állami iskola, az állami óvoda és az állami oktatási létesítmény fenntartójának kérelmére a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére a minisztérium a benyújtott fejlesztési projekt megvalósítására célzott támogatást nyújthat. A kérelmet a fenntartó a kerületi székhely körzeti hivatala közvetítésével nyújtja be a minisztériumnak. A fejlesztési projektekre vonatkozó pályázati felhívásokat a minisztérium a naptári év folyamán a honlapján teszi közzé. A fejlesztési projektek olyan projektek, amelyek az alábbi területekre irányuló oktatást és nevelést célozzák meg:
a) információs és kommunikációs technológia,
b) nyelvismeret,
c) sajátos oktatási-nevelési igényű tanulók számára gyógyászati segédeszköz korszerűsítése és felújítása,
d) tanszerek korszerűsítése és felújítása,
e) egészséges életmód,
f) környezetvédelem,
g) a manuális készség fejlesztését célzó eszközök beszerzése,
h) az anyagi-műszaki infrastruktúra korszerűsítése, 
i) a nevelés és oktatás megújítása,
j) a kábítószerek és tudatmódosító szerek fogyasztásának megelőzését célzó tevékenységek, 
k) a szlovákiai kulturális és történelmi örökség megismerése,
l) vállalkozási ismeretek, készségek és kompetenciák oktatása, 
m) a szakképzés népszerűsítése,
n) szakképző és gyakorlati felkészítő központok működése külön jogszabály szerint.22ea)
(2) A fenntartói kérelem főleg az alábbiakat tartalmazza:
a) a projekt célja,
b) a projekt jellemzése,
c) a projekt megvalósításának ütemterve,
d) a projekt megvalósításának anyagi feltételei.
(3) A projekt megvalósításához a fenntartó vagy más jogi és természetes személyek által biztosítandó minimális önrész a projekt összköltségének legalább 5%-a.
(4) A minisztérium a nyilvános iskola fenntartójának a fejlesztési projekt megvalósítására folyósítandó pénzösszeg odaítélésekor elsősorban az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) mennyire hasznosítható a fejlesztési projekt az oktatásban és nevelésben,
b) mennyire hasznosítható az adott járás vagy kerület illetékességi területén belül azon a településen, ahol a nyilvános iskolának a székhelye van.
(5) A minisztérium minden évben a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti célokra megítélt pénzösszegek nagyságát, valamint a kedvezményezett iskolák és fenntartók jegyzékét. A minisztérium a jegyzéket minden negyedév lezárását követően 5 munkanapon belül frissíti.

4.e §
A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatásának finanszírozása
(1) Az alapiskola, valamint a sajátos oktatási-nevelési igényű tanulókat oktató alapiskola (a továbbiakban „állami alapiskola”) fenntartójának22f) kérelmére a minisztérium a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére az év folyamán a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából külön jogszabály szerint22g) támogatást nyújthat.
(2) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó, (1) bek. szerinti támogatás összege a hátrányos helyzetű tanulók számától és az egy hátrányos helyzetű tanulóra jutó támogatás nagyságától függ. Az egy hátrányos helyzetű tanulóra jutó éves támogatás összege az erre a célra elkülönített pénzeszközök mennyiségének és a szlovákiai alapiskolákban, valamint a sajátos oktatási-nevelésű tanulókat oktató alapiskolákban tanuló összes hátrányos helyzetű tanuló számának a hányadosa. Az érintett tanulók létszáma szempontjából az előző naptári év szeptember 15-i állapot a mérvadó.
(3) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az állami iskola számára adott naptári évben nyújtott támogatás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az állami iskola számára a folyó tanévben nyújtott támogatásból és a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az állami iskola számára az új tanévben nyújtott támogatásból áll. 
(4) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az állami iskolának a folyó tanévben nyújtott támogatás összege az egy szociálisan hátrányos helyzetű tanulóra eső támogatás összegének és az előző naptári évben kezdődött tanévben az adott iskolában tanuló szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kétharmados létszámának a szorzata. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az állami iskolának az új tanévben nyújtott támogatás összege az egy szociálisan hátrányos helyzetű tanulóra az adott naptári évben eső támogatás összegének és az aktuális naptári évben kezdődő tanévben az adott iskolában tanuló szociálisan hátrányos helyzetű tanulók egyharmados létszámának a szorzata. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó támogatás összegének megállapításakor alkalmazott tanulói létszám szempontjából a 7. § (4) bekezdés szerinti dátum a meghatározó. 
(5) A kerületi székhely körzeti hivatala
a) az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépésétől számított legkésőbb 30 munkanapon belül az (1) bek. szerinti állami iskola fenntartóját tájékoztatja a fenntartásában működő állami iskolák számára a hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából megítélt, a (3) bekezdésben meghatározott és (4) bek. szerint kiszámított támogatás összegéről. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az állami iskolának az új tanévben járó támogatás összege szempontjából az előző naptári évben kezdődött tanévre érvényes, a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tanulói létszám a mérvadó. 
b) október 30-ig értesíti az (1) bekezdés szerinti állami alapiskola fenntartóját a fenntartásában működő állami iskolák számára a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából megítélt támogatás összegének a (6) bek. a) pontja szerinti módosításáról; a korrigált összeg a fenntartó által működtetett állami iskolák számára a hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából az új tanévre megítélt és a 7. § (4) bek. szerint bejelentett, az új tanévben érvényes tényleges tanulói létszám alapján a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatás és a fenntartó által működtetett állami iskolák számára a hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából az új tanévben megítélt, de az előző naptári évben a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tanulói létszám alapján a (4) bek. szerint meghatározott támogatás különbsége.
(6) Az (1) bekezdés szerinti állami alapiskola fenntartója a kerületi székhely körzeti hivatala tájékoztatásának kézhezvételétől számított 15 napon belül
a) az (5) bek. a) pontja szerint a fenntartásában működő iskolák között leosztja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó, adott naptári évben megítélt támogatást, 
b) az (5) bekezdés b) pontja szerint korrigálja a fenntartásában működő iskolák között felosztott, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó és az új tanévre érvényes támogatást. 
(7) Az állami alapiskola fenntartója az (1) bekezdés szerint megítélt pénzeszközöket külön jogszabályban22h) rögzített célokra köteles felhasználni.
(8) Ha az állami alapiskolában a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók létszáma meghaladja a 100 főt, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából az iskolának juttatott támogatásnak legalább az 50%-át a fenntartó köteles a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógiai asszisztensek bérére és fizetésére fordítani, ideértve a kötelező egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjbiztosítási járulékot, a magán nyugdíjbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket. 

5. §
Az állami óvodák és állami oktatási létesítmények finanszírozása
(1) Az állami óvodák és állami oktatási létesítmények fenntartóinak az adott naptári évben juttatott támogatás összege az állami óvodák és az egyes állami oktatási létesítmények számára elkülönített pénzeszközök mennyiségétől függ.
(2) Az állami óvodák és az állami diákotthonok23) számára járó, (1) bekezdés szerinti juttatások megállapítása az állami iskolákra érvényes 4. § (2)-(6) bek. szerint történik.
(3) A diákotthonok és az iskolai étkezdék23a) kivételével az állami oktatási létesítmények esetében az (1) bek. szerinti pénzeszközök nagyságának megállapítása az adott intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek vagy tanulók száma, az intézmény tevékenységének biztosításához szükséges személyi és üzemi feltételek vagy a nyújtott szolgáltatás terjedelme alapján történik. 
(4) Az iskolai étkezdék23b) esetében az (1) bek. szerinti pénzeszközök nagyságának megállapítása a kerületi székhely körzeti hivatalainak fenntartásában működő iskolákban tanuló, az adott intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek összlétszáma alapján történik. 
(5) A kerületi székhely körzeti hivatala fenntartásában működő iskolákban tanuló gyermekeknek vagy tanulóknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások fedezésére a minisztérium az érintett iskolák teljes tanulói létszámának figyelembe vételével ítéli meg a kerületi székhely körzeti hivatalának a juttatást, feltéve, hogy a szolgáltatást 
a) az állami óvodában nevelt gyermekek számára a települési önkormányzat, a kerületi önkormányzat, államilag elismert egyház vagy vallási közösség, illetve egyéb természetes vagy jogi személy által fenntartott iskolai étkezdék,23b)
b) az alapiskolák, valamint külön jogszabály szerint a sajátos oktatási-nevelési igényű tanulókat oktató alapiskolák23c) tanulói számára kerületi fenntartású iskolai étkezdék,23b)
c) az a) és b) pontban említetteken kívül külön jogszabály szerinti iskolák23d) tanulói számára a települési önkormányzat, államilag elismert egyház vagy vallási közösség, illetve egyéb természetes vagy jogi személy által fenntartott iskolai étkezdék23b) biztosítják.

6. §
Az egyházi iskolák finanszírozása
(1) A belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére finanszírozott egyházi iskolák esetében a 4., 4.a-4.d §-ok rendelkezései a mérvadók. 
(2) Az egyházi iskolának a következő tanévre járó (1) bek. szerinti juttatás megítélésének feltétele, hogy az előző évben már működő egyházi iskola a 7. § (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint elkészítse és a 7. § (1) bek. szerint a fenntartó közvetítésével a kerületi székhely körzeti hivatalának benyújtsa az előző évre vonatkozó költségvetési beszámolót. 
(3) A 4. § szerint megítélt pénzeszközöket az egyházi iskola személyi jellegű ráfordításokra és üzemi ráfordításokra köteles felhasználni, ez alól kivételt képeznek a lízingszerződések alapján fizetett lízingdíjak és a reklámkiadások. 

6.a §
Magániskolák finanszírozása
(1) A belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére finanszírozott magániskolák esetében a 4.§, a 4.a § (2) bek. b) pontja és a 4.b-4.e §-ok rendelkezései a mérvadóak. Magániskolák felhalmozási célú kiadásokra csak a fejlesztési projektek (4.d §) keretében megvalósuló ingó vagyontárgy beszerzésére kaphatnak támogatást. 
(2) A magániskola részére a következő tanévre járó (1) bek. szerint juttatás megítélésének feltétele, hogy az előző évben már működő magániskola a 7. § (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint elkészítse és a 7. § (1) bek. szerint a fenntartó közvetítésével a kerületi székhely körzeti hivatalának benyújtsa az előző évre vonatkozó költségvetési beszámolót.
(3) A minisztérium az adott naptári évben a magániskola fenntartója számára járó pénzkeretet csökkenti, ha a naptári év folyamán az Állami Tanfelügyelet23e) ellenőrzéséről készült utolsó jelentés azt állapította meg, hogy
a) az intézményi oktatási program nincs összhangban az állami oktatási programmal,
b) az iskolai osztályokban magasabb a tanulói létszám,1) mint azt külön jogszabály előírja,23f) 
c) az intézményi oktatási program keretében az iskolákban1) oktatott tantárgyak kevesebb, mint 70%-át oktatta szakképzett tanerő. 
(4) A (3) bek. szerinti hiányosságok miatt a magániskola fenntartójának adott naptári évre járó normatív hozzájárulás összegét a minisztérium 15%-kal csökkenti (a továbbiakban „csökkentett normatív hozzájárulás”) azoknak a hónapoknak a számától függően, ameddig az érintett a hiányosságokat meg nem szünteti. A hónapok számítása attól a hónaptól indul, amely azt a hónapot követi, amikor a hiányosságra fény derült, és addig a hónapig tart, amíg az érintett a hiányosságot az érintett intézmény megszünteti. Ha a magániskola a hiányosságot abban a hónapban megszünteti, mikor azt a tanfelügyelet megállapította, a csökkentett normatív hozzájárulást a minisztérium egy hónapig folyósítja.
(5) Ha a (3) bek. szerinti hiányosságokat a magániskola a naptári év végéig nem szünteti meg, a minisztérium az adott iskola fenntartójának a következő naptári évre juttatandó pénzeszközök odaítélésekor a (4) bek. szerint jár el. 
(6) A fenntartó az érintett magániskolában feltárt, (3) bekezdés szerinti hiányosságokról az Állami Tanfelügyelet értesítésének kézhez vételét követő öt napon belül a kerületi székhely körzeti hivatala közvetítésével írásban köteles tájékoztatni a minisztériumot. A feltárt hiányosságok megszüntetéséről a fenntartó az Állami Tanfelügyelet értesítésének kézhezvételét követő öt napon belül a kerületi székhely körzeti hivatalának közvetítésével írásban köteles tájékoztatni a minisztériumot.
(7) A 4. § szerint megítélt pénzeszközöket az egyházi iskola személyi jellegű ráfordításokra és üzemi ráfordításokra köteles felhasználni, ez alól kivételt képeznek a lízingszerződések alapján fizetett lízingdíjak és a reklámkiadások.

6.b §
Óvodai oktatási-nevelési hozzájárulás
(1) Az óvodát2b) adott naptári évre megillető oktatási-nevelési hozzájárulás az óvodának2b) a folyó tanévre járó oktatási-nevelési hozzájárulásból és az új tanévre járó oktatási-nevelési hozzájárulásból áll. 
(2) Az óvodát2b) a folyó tanévben megillető oktatási-nevelési hozzájárulás az egy eltartott gyermekre számított, adott naptári év január 1-jén érvényes létminimum23g) 15%-ával egyenlő összeg nyolcszorosának és az előző naptári évben kezdődött tanévben az óvodában2b) nevelt gyermekek számának a szorzata. Az óvodát2b) az új tanévben megillető oktatási-nevelési hozzájárulás az egy eltartott gyermekre számított, adott naptári év szeptember 1-jén érvényes létminimum23g) 15%-ával egyenlő összeg négyszeresének és az aktuális naptári évben kezdődő tanévben az óvodában2b) nevelt gyermekek számának a szorzata. Az oktatási-nevelési hozzájárulás összegének megállapításakor alkalmazott gyermeklétszám tekintetében a 7. § (4) bek. szerinti dátum a mérvadó.
(3) A kerületi székhely körzeti hivatala
a) az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépésétől számított legkésőbb 30 munkanapon belül tájékoztatja az óvoda2b) fenntartóját a fenntartásában működő óvoda2b) számára a (1) bekezdésben meghatározott és a (2) bek. szerint kiszámított oktatási-nevelési hozzájárulás összegéről; az óvodának2b) az új tanévre járó oktatási-nevelési hozzájárulás összegének kiszámításakor az előző naptári évben kezdődött tanévre érvényes, a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett gyermeklétszám és az adott naptári év január 1-jén érvényes gyermek-létminimum23g) összege a mérvadó. 
b) legkésőbb október 30-áig értesíti az óvoda2b) fenntartóját az általa működtetett óvodák2b) számára az adott naptári évre a (4) bek. a) pontja szerint megállapított oktatási-nevelési hozzájárulás összegének korrigálásáról. A korrekció az új tanévre érvényes és a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tényleges gyermeklétszám alapján a fenntartó által működtetett óvodák2b) számára az új tanévben járó, jelen szakasz (2) bek. szerint számított normatív hozzájárulás, valamint az egy eltartott gyermekre számított, adott naptári év szeptember 1-jén érvényes létminimum23g) és az előző naptári évben a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerinti bejelentett tényleges gyermeklétszám alapján a fenntartó által működtetett óvodák2b) számára az új tanévre járó, a jelen szakasz (2) bek. szerint számított oktatási-nevelési hozzájárulás, valamint az egy eltartott gyermekre számított, adott naptári év január 1-jén érvényes létminimum23g) a különbsége.
c) a belügyminisztériumi költségvetési fejezetből az óvoda2b) fenntartóját megillető, (1) bek. szerinti pénzeszközöket külön jogszabály22) szerint az év folyamán folyósítja. 
(4) Az óvoda2b) fenntartója a kerületi székhely körzeti hivatala értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül
a) a (3) bek. a) pontja szerint leosztja a fenntartásában működő óvodáknak naptári évre járó támogatást,2b)
b) a (3) bek. b) pontja szerint módosítja a fenntartásában működő óvodákat2b) az új tanévben megillető támogatást.
(5) A fenntartónak folyósított (1) bekezdés szerinti pénzeszközöket a tankötelezettség kezdete előtt egy évvel az óvodába felvett gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos tevékenységre lehet fordítani, mégpedig kizárólag
a) azon óvodai alkalmazottak2b) külön jogszabály szerinti23h) jutalmazására, akik részt vesznek a gyermekek nevelésében és oktatásában,
b) a gyermekek nevelését és oktatását szolgáló helyiség felszerelésére
1. didaktikai technikával,
2. taneszközökkel,
3. kompenzációs segédeszközökkel,
c) a gyermekek külön jogszabály szerinti23ha) tevékenységeken való tartózkodási költségeinek fedezésére, vagy
d) a gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos fogyóeszközök költségeire.

6.c §
Támogatások
(1) A minisztériumi költségvetési fejezet terhére a minisztérium az alábbi tevékenységekhez nyújthat támogatást:
a) a 4. § (1) bek. szerinti témákban folyó oktató-nevelő munka fejlesztése,
b) a gyermekek közlekedési játszótéren történő gyakorlati oktatása,
c) az iskolákban és oktatási létesítményekben dolgozó alkalmazottak, a gyermekek, tanulók és hallgatók számára kiadott szakmai folyóiratok megjelentetése,
d) az iskolák és az oktatási létesítmények számára kiadott, a tankönyvi anyagot kiegészítő kiadványok és adathordozók kiadása,
e) a művészeti alapiskolákban, óvodákban, nyelviskolákban és az oktatási létesítményekben folytatott oktatási kísérletek megvalósítása,
f) a tankönyvi anyagot kiegészítő kiadványoknak fogyatékkal élő gyermekek számára érzékelhető formába történő átírása, 
g) a művészeti alapiskolákban folyó művészetoktatással kapcsolatos tevékenységek
h) az iskolák és oktatási létesítmények pedagógiai dolgozóinak és szakalkalmazottainak országos versenyei szervezési biztosítására, 
i) közoktatási intézményhálózatba külön jogszabály5) szerint besorolt iskolák és oktatási létesítmények által használt infrastruktúra működtetésének és bővítésének támogatása; infrastruktúrán a technológiai-kommunikációs környezetet értjük, mely lehetővé teszi informatikai rendszerek alkalmazását és üzemeltetését, elektronikus szolgáltatások nyújtását és fejlesztését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységekre támogatás csak a jelen törvényben, valamint külön jogszabályban23i) részletezett feltételek megtartása mellett az alábbi kérelmezőknek ítélhető meg: 
a) művészeti alapiskolák, óvodák, nyelviskolák és oktatási létesítmények fenntartói,24a)
b) egyesületek,23j) alapítványok,23k) közhasznú tevékenységet végző nonprofit szervezetek23l) vagy az államilag elismert egyház vagy vallási közösség,23m) amely ugyan nem iskola vagy oktatási létesítmény fenntartója, de részt vesz az iskolában vagy oktatási létesítményben folyó oktató-nevelő munkában,
c) az iskolában vagy oktatási létesítményben folyó oktató-nevelő munkával kapcsolatos, (1) bek. szerinti tevékenységben részt vevő, 18. életévét betöltött természetes személy,
d) az iskolában vagy oktatási létesítményben folyó oktató-nevelő munkával kapcsolatos, (1) bek. szerinti tevékenységben részt vevő jogi személy. 
(3) Támogatás nem nyújtható
a) a korábbi költségvetési évben keletkezett kötelezettségek kiegyenlítésére, 
b) az előző költségvetési években teljesített kiadások megtérítésére.
(4) A támogatás iránti kérelmet a kérelmező írásban nyújtja be. Az (1) bek. a)-c) és g) pontjaira vonatkozó kérelmet a kérelmező a felhívás alapján, annak közzétételét követő 30 napon belül nyújtja be. Az (1) bek. d)-f), valamint h) és i) pontjaira vonatkozó kérelem a naptári év folyamán nyújtható be. 
(5) A minisztérium a felhívást a kérelmek benyújtási határideje előtt legalább 30 nappal közzéteszi a honlapján. A felhívás főleg az alábbiakat tartalmazza:
a) a pályázat alapvető célja, a kérelmek elbírálásakor alkalmazott szempontok és súlyuk,
b) a támogatási kérelem elektronikus formában, 
c) a jogosult kérelmezők köre,
d) az adott pályázat keretében szétosztható összeg nagysága, 
e) az egy kérelmezőnek megítélhető legkisebb és legnagyobb támogatási összeg,
f) a kérelem formai hiányosságainak a pótlása,
g) a kérelmek elbírálásának ütemezése.
(6) A kérelem a kérelmezőnek alábbi azonosító adatait tartalmazza:
a) jogi személy esetében
1. a kérelmező neve, működési formája,
2. a székhelyének címe,
3. statisztikai száma,
4. adószáma, 
5. képviselőjének utóneve, családi neve, akadémiai címe, 
b) természetes személy esetében
1. utóneve, családi neve, születési neve, akadémiai címe,
2. születési ideje,
3. vállalkozó magánszemély esetében a vállalkozás helye és statisztikai száma,
4. lakóhelyének címe.
(7) A kérelem további tartalmi elemei:
a) a kérelmező tevékenységi köre,
b) az (1) bek. szerinti támogatott cél,
c) a támogatandó tevékenység jellemzése,
d) a tevékenység megvalósításának ideje és helye,
e) a tevékenységben részt vevő személyek és a célcsoport nagysága,
f) a tevékenység ütemezése,
g) a tevékenység pénzügyi hátterének elemzése,
h) annak feltüntetése, hogy a kérelmező ugyanarra a célra igényelt-e más közigazgatási szervtől támogatást, és ha igen, milyen összegben,
i) amennyiben szükséges önrész biztosítása, az önrész igazolása,
j) a kérelmező nyilatkozata arról, hogy hozzájárul adatai kezeléséhez és közzétételéhez.
(8) A kérelmező által biztosítandó önrész nagyságát az (1) bek. a)-c) és g) pontjai szerinti tevékenységek esetében a pályázati felhívásban, az (1) bek. d)-f), valamint h) és i) pontjai szerinti tevékenységek esetén pedig a támogatási szerződésben határozza meg a minisztérium.
(9) Az (1) bekezdésben részletezett tevékenységek megvalósítására a minisztérium elsősorban az alábbiak figyelembe vételével nyújt támogatást a kérelmezőnek:
a) a célcsoport nagysága,
b) a tevékenység megvalósítása által szerzett ismereteknek az oktató-nevelő munkában történő hasznosítása,
c) a tevékenység területi hatálya, 
d) a kérelmező az előző időszakban a megjelölt célra már kapott-e támogatást.
(10) A kérelmeket a minisztérium tanácsadó szerveként létrehozott bizottság bírálja el. A bizottság legalább háromtagú. A bizottsági tag vagy hozzátartozója23n) nem lehet
a) kérelmező vagy nem lehet elfogult a kérelmezővel szemben,
b) a kérelmező képviselője vagy a képviseleti szerv tagja,
c) a kérelmező jogi személyben tag,
d) a kérelmezővel vagy azzal a vállalkozói szövetséggel, amelynek a kérelmező a tagja, nem állhat munkajogi viszonyban. 
(11) A bizottság a kérelmek értékelésekor függetlenül jár el, a kérelmeket a felhívásban közzétett és az (5) bek. a) pontjában foglalt kritériumok alapján bírálja el. Az egyes kérelmeket számmal kell ellátni, a kérelem nem tartalmazhat a kérelmező azonosítását lehetővé tevő adatot.
(12) A bizottság összetételére, a határozathozatal módjára, a munka megszervezésére és a kérelmek elbírálásakor alkalmazott eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium által kiadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 
(13) A támogatás megítéléséről szóló döntés alapján a minisztérium a támogatást elnyerő kérelmezővel írásbeli szerződést köt a támogatás folyósításáról. A támogatási szerződés főleg az alábbiakat tartalmazza:
a) a szerződő felek (6) bek. szerinti azonosító adatai,
b) a bank vagy külföldi bank fiókjának a neve, a kérelmező önálló, az állami költségvetésből származó pénzeszközöket fogadó bankszámlájának száma.
c) a támogatás összege, ezen belül a bérköltségre fordítható összeg,
d) a támogatott cél,
e) a támogatás felhasználhatóságának időtartama és az elszámolás határideje,
f) a fel nem használt támogatási maradvány visszautalásának határideje, valamint az a minisztériumi számlaszám, amelyre a maradványt vissza kell utalni,
g) az állami költségvetésből származó pénzeszközök után képződött kamat visszautalásának a határideje és az a minisztériumi számlaszám, amelyre a képződött kamatot vissza kell utalni,
h) a támogatás felhasználásának feltételei, melyek megszegése a támogatás visszautalásának kötelezettségét vonja maga után,23o)
(14) A kérelem elbírálását követő 30 napon belül a minisztérium a honlapján közzéteszi
a) azoknak a kérelmezőknek a jegyzékét, akik számára a (1) bek. szerinti tevékenységekre jóváhagyták a támogatást, a támogatás összegét és a támogatási szerződést,
b) az elutasítás okának megjelölésével az elutasított kérelmezők jegyzékét, 
c) a kérelmeket elbíráló bizottság összetételét,
d) mely esetekben és milyen indokkal változtatta meg a minisztérium a kérelmek elbírálására létrehozott bizottság javaslatát.
(15) Külön jogszabály szerinti eljárás23p) érvényes arra az esetre, ha a kérelmező megsérti a pénzügyi fegyelmet.
(16) A támogatási összegek megítélésére és felhasználására külön jogszabály vonatkozik.23q)
(17) A támogatás megítélésére a kérelmező nem támaszthat jogigényt. 
(18) A jelen törvény szerint megítélt, állami támogatásnak23r) minősülő támogatás csak e törvénnyel és az állami támogatást szabályozó külön jogszabályokkal23s) összhangban nyújtható. 
(19) Ez a törvény nem érinti az információhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó, külön jogszabály szerinti23t) rendelkezéseket.

Közös, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések

7. §
 (1) A jogi személyiséggel rendelkező iskolák és oktatási létesítmények az előző évi gazdálkodásukról beszámolót készítenek, s azt benyújtják a fenntartójuknak. Az intézményfenntartók összevont beszámolót készítenek a fenntartásukban működő iskolák és oktatási létesítmények előző naptári évi gazdálkodásáról, s azt április 15-éig benyújtják az illetékes kerületi székhely körzeti hivatalának. A kerületi székhely körzeti hivatala a minisztérium által megszabott határidőn belül összegező jelentést készít a kerületi székhely körzeti hivatalának területi hatáskörébe tartozó intézményfenntartók gazdálkodásáról. Az előző naptári évre vonatkozó összevont beszámolóval kapcsolatos tartalmi és formai elvárásokról a minisztérium január 31-ig honlapján tájékoztatja a fenntartókat.
(2) Az iskola és az oktatási létesítmény gazdálkodásáról készített, (1) bek. szerinti beszámoló az alábbiakat tartalmazza
a) források szerinti bontásban a bevételek részletezése, a kiadások részletezése,
b) az egyházi és magániskolák esetében az állami költségvetésből származó pénzeszközök állománya és mozgása, 
c) a minisztérium által meghatározott további adatok.
(3) Az iskola és az oktatási létesítmény gazdálkodásáról a (2) bek. a)-c) pontok rendelkezései szerinti készített beszámolóhoz csatolni kell:
a) az éves beszámolót,
b) ha az éves beszámolót könyvvizsgáló véleményezte, az éves beszámolóra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést. 
(4) Az iskolafenntartók24a) legkésőbb adott naptári év szeptember 30-áig kötelesek az illetékes kerületi székhely körzeti hivatalának bejelenteni az általuk működtetett tanintézményekre vonatkozóan a szeptember 15-i állapot szerinti tanulói létszámot, valamint a minisztériumi költségvetési fejezetből és a belügyminisztériumi költségvetési fejezetből az iskoláknak járó támogatás leosztásához szükséges további adatokat. A kerületi székhely körzeti hivatala az iskolafenntartók24a) által közölt, valamint a saját fenntartásában működő iskolákra és oktatási létesítményekre vonatkozó adatokat köteles a minisztériumnak bejelenteni. A kért adatokkal és azok közlésének formájával kapcsolatos részletes szabályokról a minisztérium minden év augusztus 31-ig tájékoztatja a fenntartókat.
(5) A 2013. évi és az azt követő évekre szóló állami költségvetésben a regionális szervezettségű oktatás 3. § (2) és (3) bek. szerinti finanszírozására elkülönített pénzeszközök minimális nagysága az állami, az egyházi és a magániskolákban a folyó tanév elején érvényes tanulói létszámnak és az előző naptári évre vonatkozó, a következő naptári évre várt éves infláció mértékével megemelt éves átlagos ráfordításoknak a szorzata. Az éves átlagos ráfordítások a jóváhagyott minisztériumi költségvetési fejezetben és belügyminisztériumi költségvetési fejezetben szereplő, a 3. § (2) és (3) bek. szerinti célokra fordítható kiadási előirányzat és az állami, egyházi és magániskolákban folyó tanév elején érvényes tanulói létszámnak a hányadosa. 
(6) A beterjesztett adatok és az állami költségvetésről szóló törvény szerint rendelkezésre álló forrásmennyiség alapján az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépését követő 30 napon belül a minisztérium a honlapján közzéteszi a támogatási adatokat, valamint a költségvetési forrásoknak az egyes fenntartók között a 4. §, az 5-6.b § rendelkezései szerinti leosztásakor alkalmazott eljárást. 
(7) Az adott naptári évben a 4.a-4.e §, a 6.b és a 8.c § szerinti célokkal kapcsolatos folyó kiadásokra elkülönített pénzeszközök összesen nem haladhatják meg
a) a minisztériumi költségvetési fejezetben a 3. § (2) bek. szerinti,
b) a belügyminisztériumi költségvetési fejezetben a 3. § (3) bek. szerinti folyó kiadási előirányzat 6%-át.
(8) Az iskolák és oktatási létesítmények által biztosított szabadidős foglalkozások finanszírozására szolgálnak az oktatási utalványok. Az oktatási utalvány az iskolarendszerű képzést folytató iskola1) egy tanulójának szabadidős iskolai tevékenységét támogató sajátos éves állami hozzájárulás. Az iskolák legkésőbb az adott naptári év szeptember 10-ig adják ki tanulóiknak az oktatási utalványokat, s azokat a külön jogszabály24b) szerint az oktatási intézményhálózatba tartozó iskolák és oktatási létesítmények legkésőbb az adott naptári év szeptember 25-ig veszik át. Az oktatási utalványokat alap- és középiskolák adják saját tanulóik részére. Az oktatási utalvány birtokosa számára szabadidős foglalkozást nyújtó iskola és oktatási létesítmény az oktatási utalvány alapján és a fenntartó közvetítésével kapja meg a minisztériumi költségvetési fejezetből és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére tevékenységéhez a támogatást, amelynek összege az utalvány értékéig terjedhet. Az utalvány értékét a minisztérium határozza meg.
(9) A kormány rendeletben szabályozza 
a) a pénzeszközök leosztásának részleteit, beleértve a 4. § (1) bek. szerinti normatíva meghatározásának a módját; a leosztás részletes szabályozásakor az illetékesek figyelembe veszik azokat a tanulmányi szakokat és szakmákat, amelyek esetében a szakképzésben részt vevők száma meghaladja a külön jogszabály24ba) szerinti munkaerő-piaci igényt, és azokat a tanulmányi szakokat, valamint szakképzési szakokat, melyeken a munkaerő-piaci szükségleteknél kevesebb a végzősök létszáma,
b) a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszközök elosztásának részleteit,
c) a pénzeszközök 5. § (1)-(5) bekezdései szerinti leosztásának részleteit és a kiutalásra kerülő pénzeszközök mennyiségi meghatározásának módját,
d) a (8) bekezdés szerinti oktatási utalványok felhasználásának részleteit, ideértve a szabadidős tevékenységet szervező iskolák és oktatási intézmények esetében azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyek finanszírozása az oktatási utalványok révén történik,
e) a garantált minimális támogatás meghatározásának a részleteit, valamint annak felhasználását a pénzeszközök 8.a § paragrafus szerinti leosztásakor. 
(10) A minisztérium 
a) a belügyminisztériumi költségvetési fejezetből a kerületi székhely körzeti hivatalának kérésére a fenntartásába tartozó iskoláknak és oktatási létesítményeknek sürgős szükséglet esetén támogatást nyújt 
1. gépek, műszerek, berendezések, technika, szerszámok és személygépkocsik vásárlására,
2. oktatási létesítmények építésére, bővítésére, felújítására és korszerűsítésére,
b) a minisztérium költségvetési fejezete és a belügyminisztérium költségvetési fejezete terhére az iskolafenntartó24c) kérésére pénzeszközöket nyújt oktatási létesítmények építésére, bővítésére, felújítására és korszerűsítésére a szociálisan hátrányos környezetből származó gyermekek létszámának függvényében, valamint az egészségkárosult tanulók száma szerint, a dolog sürgősségének szem előtt tartása mellett. 
(11) A kerületi székhelyek körzeti hivatalai fenntartásában működő iskoláknak és oktatási létesítményeknek a 4-6.b §, a 7. § (8) bek és a 8.c § rendelkezései alapján juttatott összeg nem lépheti túl az előírt költséghatárt.
(12) A 4.a-4.d §, a 7. § (8) és a 8.c § rendelkezéseinek figyelembe vételével megítélt támogatás összegéről a kerületi székhely körzeti hivatala a rendelkezésre álló pénzeszközök leosztásáról hozott minisztériumi döntést követő 15 napon belül tájékoztatja az iskolák és oktatási létesítmények fenntartóit.
(13) Az iskolafenntartó a kerületi székhely körzeti hivatala értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül
a) a fenntartásában működő iskolák és oktatási létesítmények között leosztja a 4.a-4.d §, a 7. § (8) és a 8.c § rendelkezéseinek figyelembe vételével a minisztérium által megítélt pénzeszközöket, és
b) tájékoztatja a kerületi székhely körzeti hivatalát arról, 8.c § rendelkezéseinek figyelembe vételével hogyan osztotta le a fenntartásában működő iskolák között a rendelkezésére álló pénzeszközöket.
(14) A minisztérium által a 4.a-4.d §, a 7. § (8) és a 8.c § rendelkezéseinek figyelembe vételével megítélt összeget a kerületi székhely körzeti hivatala a minisztériumi döntést követő 15 napon belül osztja szét a fenntartásában működő iskolák és oktatási létesítmények között.
(15) Az illetékes kerületi székhely körzeti hivatala közvetítésével benyújtott iskolafenntartói1) kérelem alapján a minisztérium a minisztérium költségvetési fejezetéből vagy a belügyminisztérium költségvetési fejezetéből a kerületi székhely körzeti hivatala útján az év folyamán az alábbi célokra ítél meg támogatást:
a) végkielégítésre, az alkalmazott havi átlagbérének kétszeres összegében a munkaviszony legelső megszűnésekor külön jogszabályi előírások szerinti21) igény létrejöttét követően,
b) a pedagógusokról és a szakalkalmazottakról való gondoskodással összefüggésben külön jogszabály szerint24f) e személyeknek az influenza és a hepatitisz A és B elleni oltóanyag térítésére. 
(16) A kerületi székhely körzeti hivatala adatokat szolgáltat a minisztériumnak, melyek szükségesek a jelen törvényben megszabott döntéshozatali, irányító és ellenőrző tevékenységek minisztérium által előírt határidős teljesítésének költségvetéséhez, finanszírozásához. A részletes adatszolgáltatás feltételeit és formáját a minisztérium közli a kerületi székhely körzeti hivatalával.
(17) A kerületi székhely körzeti hivatala adatokat szolgáltat a minisztériumnak a kérvényekről a 4.a, 4.c, 4.d §, a 7. § (8), (10) és (15) bekezdése, valamint a 8.c § szerint a minisztérium által megszabott határidőkben. A részletes adatszolgáltatás feltételeit és formáját a minisztérium közli a kerületi székhely körzeti hivatalával.

7.a § 
Adatszolgáltatás a jövedelemadó-bevételek községeknek történő leosztása és átutalása céljaira
(1) A jövedelemadó-bevételek külön jogszabály szerinti24d) községeknek történő leosztása és átutalása céljaira a következő naptári évre adatgyűjtés történik az alábbi létszámokról:
a) a művészeti alapiskolában egyénileg vagy csoportosan képzett diákok létszámáról, hároméves kortól legfeljebb a 25. életév betöltéséig, a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapotának megfelelően; az egyházi iskolákban és magániskolákban a 15. életévig, 
b) az óvodát látogató gyermekek létszámáról a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint,
c) a nyelviskolát látogató tanköteles hallgatók létszámáról legfeljebb a 25. életév betöltéséig, a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint; egyházi iskolákban és magániskolákban a gyermeklétszám a 15. életév betöltéséig, 
d) a nevelési tanácsadói és megelőzési oktatási létesítményekben az előző tanévben ellátott gyermekek létszámáról, akiknek szolgáltatásokat nyújtottak; az újonnan alapított nevelési tanácsadói és megelőzési oktatási létesítményekben a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerinti gyermeklétszám; az egyházi és a magán oktatási intézményekben a gyermeklétszám a 15. életév betöltéséig, 
e) a speciális nevelőintézetekben az előző tanév tényleges napi átlagos gyermeklétszáma; az újonnan alapított speciális nevelőintézetekben a kezdődő tanév gyermeklétszáma a szeptember 15-ei állapot szerint; egyházi és magán intézményekben a gyermeklétszám a 15. életév betöltéséig,
f) a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek egészségügyi intézményekben fenntartott óvodáinak tényleges napi átlagos gyermeklétszáma az előző tanévben; a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek részére egészségügyi intézményekben újonnan alapított óvodákban a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerinti gyermeklétszám,
g) az egészségügyi intézményekben működő iskolai klubok tényleges napi átlagos gyermeklétszáma az előző tanévben; egészségügyi intézményben újonnan alapított iskolai klub esetén a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapotának megfelelő gyermeklétszám,
h) a község területén alapított iskolai gyermekklubok gyermeklétszáma a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapotának megfelelően, a gyermekklubok finanszírozásának céljaira,
i) az iskolai diákotthonok gyermeklétszáma a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint; egyházi oktatási létesítményben és magán oktatási létesítményben a gyermeklétszám a 15. életév betöltéséig;
j) az alapiskolák, a speciális nevelési-oktatási igényű alapiskolák, az ötéves gimnáziumok, a nyolcéves gimnáziumok és nyolcéves konzervatóriumok összes tanulójának összlétszáma a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint a községi fenntartású, az állam által elismert egyház vagy vallási közösség, illetve más jogi személy vagy természetes személy által fenntartott iskolában; egyházi oktatási létesítményben és magán oktatási létesítményben a tanulólétszám a 15. életév betöltéséig,
k) az alapiskolák, a speciális nevelési-oktatási igényű alapiskolák összes tanulójának összlétszáma a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint a kerületi székhely körzeti hivatala fenntartásában lévő intézményekben, ha ezen iskoláknak nincs a község területén önálló iskolai étkezdéje, és a tanulók a község, az állam által elismert egyház vagy vallási közösség, illetve más jogi vagy természetes személy hatáskörébe tartozó iskolai étkezdében étkeznek. 
(2) Az adatszolgáltatás (1) bekezdés szerinti adatgyűjtési gyermek- és tanulói létszámába beszámolandó minden gyermek, tanuló és hallgató, akit az iskola igazgatójának vagy az oktatási intézmény igazgatójának döntése alapján24g) felvettek az iskolába vagy oktatási intézménybe. 
(3) A gyermek életkora meghatározása szempontjából döntő dátum annak a naptári évnek a január 1-jei napja, amelyben az (1) bekezdés szerinti adatgyűjtés megvalósul. 
(4) Az adóbevételek községeknek történő leosztása és átutalása céljából a művészeti alapiskola tanulóját, a nyelviskola hallgatóját, az óvodába vagy oktatási intézménybe járó gyermeket az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásba kizárólag csak egy művészeti alapiskola, nyelviskola, óvoda vagy oktatási intézmény alapítója veheti fel, egy művészeti alapiskolában, egy nyelviskolában, egy óvodában vagy egy oktatási létesítményben. 
(5) Ha a művészeti alapiskola tanulója, a nyelviskola hallgatója, az óvodát látogató gyermek, a nevelési-megelőzési tanácsadó oktatási létesítményét látogató gyermek vagy a nagykorú személy több iskolát vagy több azonos fajtájú oktatási létesítményt is látogat, a gyermek, tanuló vagy hallgató törvényes képviselője, az intézeti ellátást nyújtó, a nevelési intézkedést végrehajtó, az előzetes intézkedést végrehajtó vagy védő nevelést biztosító, a fogvatartást vagy szabadságvesztés-büntetést végrehajtó intézet képviselője, illetve a nagykorú személy írásos becsületbeli nyilatkozatot tesz az egyik, azonos fajtájú illetékes iskolának vagy oktatási létesítménynek a gyermek, tanuló, hallgató (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatszolgáltatásba való felvétele érdekében (a továbbiakban „becsületbeli adatszolgáltatási nyilatkozat”). A becsületbeli adatszolgáltatási nyilatkozatot az érintett iskola vagy oktatási létesítmény igazgatója továbbítja a fenntartónak. A becsületbeli adatszolgáltatási nyilatkozat tartalmazza 
a) a gyermek, tanuló, hallgató azonosító adatait; a családi és utónevét, születése dátumát és helyét, lakcímét és tartózkodása jellegét,
b) a törvényes képviselő azonosító adatait, ha kiskorú személyről van szó, az intézeti ellátást nyújtó, a nevelési intézkedést végrehajtó, az előzetes intézkedést végrehajtó vagy védő nevelést biztosító, a fogvatartást vagy szabadságvesztés-büntetést végrehajtó intézet képviselőjének azonosító adatait, ha hozzájárult az adatgyűjtésbe történő felvételéhez; családi és utónév, lakcím, a tartózkodás formája, elérhetőség, 
c) adatok az iskoláról vagy oktatási létesítményről, melyet a gyermek, a tanuló vagy a hallgató látogatni fog; az iskola vagy oktatási létesítmény neve és
d) a nyilatkozat, hogy az adatgyűjtési hozzájárulást csak egy, azonos fajtájú iskolának vagy oktatási létesítménynek adták meg. 
(6) Az iskolák és oktatási létesítmények fenntartói24ca) kötelesek az (1)-(5) bekezdés szerinti adatokat legkésőbb a naptári év szeptember 25. napjáig kötelesek jelenteni a községnek minden iskola és oktatási létesítmény esetén, amelynek székhelye az adott község területén van. 
(7) Az (1)- (5) bekezdés szerinti adatokat
a) a község köteles benyújtani legkésőbb a naptári év októberének 5. napjáig az illetékes kerületi székhely körzeti hivatalának a területén székhellyel rendelkező minden iskoláról és oktatási létesítményről, 
b) a kerületi székhely körzeti hivatala pedig köteles a hatáskörébe eső községek adatait a minisztériumnak továbbítani legkésőbb a naptári év októberének 15. napjáig. 
(8) Az adatszolgáltatásban kért adatok és benyújtásuk formai követelményeinek részleteit a minisztérium az iskolák és oktatási létesítmények alapítóival és a községekkel minden évben legkésőbb augusztus 31-éig közli. 
(9) A jövedelemadó-bevételek községeknek történő leosztásából származó bevétel szabadidő-központok céljaira fordítható részének kiszámításakor a községben állandó lakhellyel rendelkező, 5-14 éves lakosainak létszámát kell használni, mégpedig azon naptári év január 1-jei állapotának megfelelően, amelyben az adatgyűjtés történik. 

8. §
(1) Az e törvényben foglaltak betartását a minisztérium és a kerületi székhelyek körzeti hivatalai felügyelik.
(2) A minisztérium és a kerületi székhelyek körzeti hivatalai e feladatuk ellátása során
a) ügyelnek a finanszírozás átláthatóságára, és ellenőrzik az állami iskolák, az egyházi iskolák, a magániskolák és az állami oktatási létesítmények finanszírozása során alkalmazott módszerek és eljárások helyességét,
b) ellenőrzik az óvodák2b) 6.b § szerinti finanszírozása során alkalmazott módszerek és eljárások helyességét,
c) ellenőrzik a 7. § (4) szerint a minisztériumnak bejelentett óvodai és iskolai gyermek- és tanulói létszámok helytállóságát, valamint a 7. § (4) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatási határidők betartását, 
d) ellenőrzik a szabadidős foglalkozások 7. § (8) szerinti finanszírozása során alkalmazott módszerek és eljárások helyességét,
e) ellenőrzik a művészeti alapiskolák tanulói, a nyelviskolák hallgatói, valamint az óvodákban és oktatási létesítményekben nevelt gyermekek létszámára vonatkozó és a 7.a § szerint a minisztériumnak bejelentett adatok helytállóságát, valamint a 7. § (12) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatási határidők betartását,
f) a jelen törvény szerint nyújtott pénzeszközök felhasználásának célját.
(3) Felügyeleti feladataik ellátása során a minisztérium és a kerületi székhelyek körzeti hivatalai külön jogszabály szerint25) járnak el. 

8.a §
A 4. § (1) bekezdés szerinti pénzeszközök odaítélése során az állami iskola fenntartója legalább a garantált minimális támogatási összeget megkapja. A garantált minimális támogatás összegének meghatározása úgy történik, hogy az egy tanulóra jutó normatív hozzájárulás és a garantált minimális támogatás keretében a folyó kiadásokra meghatározott összeg az előző naptári évben az egy tanulóra jutó normatív hozzájárulás és a garantált minimális támogatás összegéig nyújtott kiegészítés összegének legalább a 95%-át érje el. 

8.b §
Bírságok
(1) A minisztérium vagy a kerületi székhely körzeti hivatala 
a) 200 eurós bírság megfizetésére kötelezi a fenntartót, ha elmulasztja a határidőket
1. a hatáskörébe tartozó egyes iskolák naptári évre esedékes normatív pénzügyi eszközeinek leosztásában a 4. § (9) bekezdése szerinti fenntartók esetében, 
2. a 4. § (10) bekezdése szerinti fenntartók esetében a normatív pénzügyi eszközök korrekcióját az új tanévben az egyes iskolák vonatkozásában,
3. a 4.e § (6) bekezdése a) pontja szerinti fenntartók esetében a naptári évre szóló, a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók nevelésének és oktatásának minőségjavítását célzó támogatások pénzügyi eszközeinek leosztásában az egyes iskolák vonatkozásában, 
4. a 4.e § (6) bekezdése b) pontja szerinti fenntartók esetében a naptári évre szóló, a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók nevelésének és oktatásának minőségjavítását célzó támogatások pénzügyi eszközeinek korrekciójára az egyes iskolák vonatkozásában, 
5. a 6.a § (6) bekezdése szerinti kötelességek megszegésének bejelentése során,
6. a 6.a § (6) bekezdése szerinti kötelességszegések kiküszöbölésének bejelentése során, 
7. a tanköteles életkor elérése előtt egy évvel óvodába felvett gyermekekre folyósított nevelési-oktatási támogatás pénzeszközeinek leosztásában a naptári évre és az egyes óvodákra vonatkozóan a 6.b § (4) bekezdése a) pontja szerinti fenntartók esetében,
8. a tanköteles életkor elérése előtt egy évvel óvodába felvett gyermekekre folyósított nevelési-oktatási támogatás pénzeszközeinek korrekciójában az új tanévre és az egyes óvodákra vonatkozóan a 6.b § (4) bekezdése b) pontja szerinti fenntartók esetében,
9 a gazdálkodási terv benyújtásában a kerületi székhelyek körzeti hivatalainak a 7. § (1) bekezdése szerint, 
10. az adatszolgáltatásban a gyermekek és tanulók, valamint egyéb adatok vonatkozásában a 7. § (4) bekezdése, vagy
11. a pénzeszközök leosztásában a saját fenntartásában lévő az iskoláknak és oktatási létesítményeknek a 7. § (13) bekezdésének a) pontja és (14) bekezdése szerint, 
b) 200 eurós bírság megfizetésére kötelezi a fenntartót, ha nem jelenti be a pénzügyi normatíva nagyságát a naptári évre vagy az új tanévre a fenntartásában lévő egyes iskolákra vonatkozóan a 4. § (11) bekezdése szerint,
c) a 6. és 6.a § szerinti iskolákat akkora összegű bírság megfizetésére kötelezi, amekkora összeget másként használtak fel, nem a törvényben előírt módon; bírságot ró ki, ha megszegik 
1. a normatív pénzeszközök 2. § (3) bekezdése szerinti felhasználásának céljait,
2. a 4.a § szerinti specifikus pénzügyi támogatások felhasználási céljait,
3. a tanulók 4.b § szerinti, rendkívüli eredményeiért folyósított pénzeszközök felhasználási céljait, 
4. a 4.c § szerinti, a vészhelyzetek elhárítására folyósított pénzeszközök felhasználási céljait,
5. a 4.d § szerinti fejlesztési projektekre folyósított pénzeszközök felhasználási céljait,
6. a 4.e § szerinti, a hátrányos szociális környezetből származó tanulók nevelési-oktatási feltételeinek minőségjavítására folyósított pénzeszközök felhasználási céljait,
7. a 6. § (3) bekezdése szerinti normatív pénzeszközök felhasználási céljait,
8. a 6.a § (7) bekezdése szerinti normatív pénzeszközök felhasználási céljait,
9. a 6.b § (5) bekezdése szerinti fenntartó hatásköre alá tartozó egyes óvodák számára, a naptári évre vagy az új tanévre leosztott, a tanköteles életkor előtt egy évvel óvodát látogató gyermekek nevelésére és oktatására folyósított pénzeszközök felhasználási céljait, 
10. a tanulóknak 7. § (8) bekezdése szerinti szakköri képzésnek támogatására folyósított pénzeszközökből származó hozzájárulás felhasználási céljait,
11. a 7. § (15) bekezdése értelmében folyósított pénzügyi eszközök felhasználási céljait, vagy
12. a 2. § (3) bekezdése szerinti, egyeztető eljárás keretében az iskolának vagy oktatási létesítménynek kiutalt pénzeszközök felhasználási céljait, 
d) 2 000 eurós bírságot szab ki a gazdálkodásról szóló, 7. § (2) és (3) bekezdése szerinti beszámoló kidolgozásának elmulasztásáért,
e) 300-tól 2 000 euróig terjedő összegű bírságot szab ki a 7. § (2) és (3) bekezdése szerinti gazdálkodási jelentésben feltüntetett helytelen adatok miatt, 
f) 300 eurótól 33 000 euróig terjedő összegű bírságot szab ki a 7. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásban benyújtott gyermek- vagy tanulólétszám, valamint más adatok helytelensége miatt.
(2) A minisztérium vagy a kerületi székhely körzeti hivatala megbírságolja
a) az iskola vagy oktatási létesítmény fenntartóját,24ca) ha
1. nem szolgáltat a jövedelemadó-bevételek leosztásához és községeknek történő kiutalásához szükséges adatokat a 7.a § (1)-(5) bekezdései szerint, 3 000 eurós bírsággal,
2. nem tartja meg a 7.a § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatási határidőt, 300 eurós bírsággal, vagy 
3. hamis adatokat szolgáltat a jövedelemadó-bevételek községeknek történő leosztása céljaira a 7.a § (1)-(5) bekezdései szerint, 300 eurótól 33 000 euróig terjedő bírsággal, 
b) a községet, ha
1. nem szolgáltat a jövedelemadó-bevételek leosztásához és községeknek történő kiutalásához szükséges adatokat a 7.a § (1)-(5) bekezdései szerint, 3 000 eurós bírsággal,
2. nem tartja meg a 7.a § (7) bekezdése a) pontja szerinti adatszolgáltatási határidőt, 300 eurós bírsággal, vagy 
3. hamis adatokat szolgáltat a jövedelemadó-bevételek leosztása és községeknek történő átutalása céljaira a 7.a § (1)-(5) bekezdései szerinti, fenntartásában lévő iskolák és oktatási intézmények esetében, 300 eurótól 33 000 euróig terjedő bírsággal. 
(3) A minisztérium vagy a kerületi székhely körzeti hivatala a bírság összegének (1) bekezdés e) és f) pontja, (2) bekezdés a) pontjának harmadik alpontja, valamint a b) pontjának harmadik alpontja szerinti kiszabásakor figyelembe veszi a kötelességszegés mértékének súlyosságát, a kötelességszegés módját és nagyságát, annak következményeit és időtartamát. 
(4) A bírság kiszabása nem mentesít a bírság kiszabására okot adó kötelezettsége teljesítése alól. A jogellenes állapot megszüntetéséig a minisztérium vagy a kerületi székhely körzeti hivatala ismételten kiszabhat bírságot, mégpedig a jogsértő állapot kiküszöbölésének időpontjáig. 
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírságok kiszabásáról az dönt, aki a törvénysértést megállapította. A jelen törvény alapján lefolytatásra kerülő bírságolási eljárásra az általános közigazgatási eljárás25a) jogszabályai vonatkoznak. 
(6) A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.
(7) A jelen törvény alapján kiszabott bírságok teljesítési határideje 30 nap azt a napot követően, hogy a határozat, melyben a bírságot kiszabták, jogerőre emelkedett. 
(8) A bírság attól a naptól számított egy éven belül szabható ki, amikor a minisztériumnak vagy a kerületi székhely körzeti hivatalának tudomására jutott a jelen jogszabály szerinti kötelezettség megsértésének ténye, legfeljebb azonban a kötelezettségszegés napjától számított három éven belül szabható ki.

8.c §
Egyeztetési eljárás
(1). A fenntartó kérelmére és a fenntartóval történő egyeztetés során a minisztérium költségvetési fejezete vagy a belügyminisztérium költségvetési fejezete terhére módosíthatja a megítélt juttatás összegét. Egyeztetési eljárásnak minősül a 4. § alapján a fenntartónak megítélt juttatások összegének módosítása, további pénzeszközök odaítélése, amelynek oka lehet
a) a személyi jellegű és működési ráfordítások fedezésére szolgáló források elégtelensége,
b) az intézményi érettségi bizottság elnökének, a tantárgyi bizottság elnökének és tagjainak, a szakiskolai és konzervatóriumi záróvizsga-bizottság elnökének és tagjainak – külső gyakorló szakembereket is ideértve – külön jogszabály25aa) szerinti tevékenységével kapcsolatos költségek. 
(2) Az egyeztetési eljárás az iskolafenntartó kérelmére indul. A fenntartó a kérelmet a kerületi székhely körzeti hivatalának közvetítésével a naptári év folyamán nyújtja be a minisztériumhoz.
(3) A kérvény az (1) bekezdés a) pontja szerint tartalmazza annak indokait, hogy az állami iskolák, állami óvodák és állami oktatási létesítmények számára megítélt pénzeszközök miért nem elegendőek
a) a személyi jellegű ráfordítások terén,
b) a működési ráfordítások terén.
(4) Amennyiben a fenntartó az (1) bek. b) pontja szerinti személyi jellegű ráfordítások fedezésére igényli a többletösszeget, a kérelemben feltünteti,
a) hány napot töltöttek az alkalmazottak az érettségi vizsgákon és záróvizsgákon,
b) az érettségi vizsgák és a záróvizsgák alatt milyen tényleges költségei keletkeztek az alkalmazottaknak, amelyeknek külön jogszabály szerinti25b) megtérítését igényelhetik,
c) hány tanulót vizsgáztattak le az érintett alkalmazottak az érettségi és a záróvizsgák alatt.
(5) A minisztérium a fenntartónak a naptári évre az alábbiak szerint ítéli oda a pénzeszközöket:
a) az (1) bek. a) pontja esetében a 7. § (4) bek. szerint közölt adatok alapján megítélt normatív hozzájáruláson felül attól függően, milyen mértékben növekedtek a naptári év folyamán a személyi jellegű és az üzemi ráfordítások, valamint mennyi pénz áll rendelkezésre a tartalékalapon belül erre a célra, 
b) az (1) bek. b) pontja esetében a 7. § (4) bekezd. szerint közölt adatok alapján megítélt normatív hozzájáruláson felül és annak függvényében, mennyi pénz áll rendelkezésre a tartalékalapon belül erre a célra.
(6) Az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépését követő 30 napon belül a minisztérium a honlapján közzé teszi az adott naptári évre érvényes, külön jogszabály szerinti25c) költségek (ráfordítások) összegét. 
(7) A minisztérium előírhatja a fenntartónak, amely az (1) bekezdés a) pontja szerint pénzeszközök kiutalásáért folyamodott, racionalizációs intézkedések végrehajtását az iskolában vagy oktatási létesítményben, melyek számára a pénzeszközöket kéri. A minisztérium egyben meghatározza a racionalizációs intézkedés fajtáját és annak időtartamát. Racionalizációs intézkedésen az osztályok számának csökkentése, az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazotti létszámának csökkentése, az iskola vagy oktatási létesítmény megszüntetése, vagy más intézkedés értendő, melynek következtében nő a megítélt pénzeszközök kihasználásának hatékonysága és gazdaságossága. A racionalizációs intézkedések elrendelése előtt a minisztérium megvitatja az iskola vagy oktatási létesítmény alapítójával a racionalizációs intézkedés fajtáját. Az iskola vagy oktatási létesítmény fenntartója köteles a minisztérium rendelkezésére bocsátani a racionalizációs döntések elrendeléséről kiadandó határozat meghozatalához szükséges adatokat, mégpedig a minisztérium által elírt szerkezetben. Az iskola vagy oktatási létesítmény fenntartója az (1) bekezdés a) pontja szerinti további pénzeszközök kiutalásáért már csak a racionalizációs intézkedések végrehajtását követően folyamodhat. 
(8) A minisztérium a honlapján minden évben közzé teszi a juttatásban részesült fenntartók névjegyzékét, a támogatás (1) bek. a) pontja szerinti célját és a juttatott összeget. Ezt a jegyzéket a minisztérium minden naptári negyedév végét követő öt munkanapon belül frissíti.

9. §
(1) Jelen törvény hatályba lépését követő három éven át minden iskola fenntartója a 4. § (1) bek. szerinti pénzeszközök odaítélésekor legalább a garantált minimális támogatási összeget megkapja. A garantált minimális támogatás összegét az előző naptári évben az állami költségvetésből az állami iskoláknak a folyó kiadásokra juttatott összeg és az előző, valamint az adott naptári évben érvényes tanulói létszám határozza meg. A garantált minimális támogatás összegének meghatározása úgy történik, hogy a folyó kiadásokra szánt pénz egy tanulóra számított összege legalább az előző naptári évre érvényes összeg 95%-át elérje. 
(2) A 2004., a 2005. és a 2006. évi költségvetésen belül a minisztériumi költségvetési fejezetben egy tartalékalap kerül elkülönítésre, amely a jelen törvény alkalmazásából következő különbségek átmeneti enyhítésére szolgál. A fenntartó kérelmére és a fenntartóval történő egyeztetés során a minisztérium indokolt esetben a tartalékalap terhére módosíthatja a megítélt juttatás összegét.
(3) A minisztérium és a belügyminisztérium a kerületi székhelyek körzeti hivatalainak közvetítésével január 10-éig legalább a januárra előirányzott folyó kiadások mértékéig az intézményfenntartóknak az iskolák finanszírozására előleget nyújt.

9.a §
A 2008. szeptember 1-jétől hatályos módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések
A 2008. szeptember 1-je és 2008. december 31-e közötti időszakban
a) a kerületi tanügyi hivatal legkésőbb október 30-áig értesíti az állami iskola fenntartóját az általa működtetett iskolák számára az adott naptári évre megállapított normatív hozzájárulás összegének korrigálásáról. A korrekció az új tanévre érvényes és a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tényleges tanulói létszám alapján a fenntartó által működtetett iskolák számára az új tanévben járó, 4. § (3) bek. szerint számított normatív hozzájárulás és az előző naptári évben a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerinti bejelentett tényleges tanulói létszám alapján a fenntartó által működtetett iskolák számára a jelen szakasz (3) bek. szerint számított normatív hozzájárulás különbsége,
b) a külön jogszabály szerinti létesítmények23) kivételével az állami oktatási létesítmények esetében a minisztérium az (1) bek. szerinti pénzeszközök nagyságának meghatározásakor az adott intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek vagy tanulók számát, az intézmény tevékenységének biztosításához szükséges személyi és üzemi feltételeket vagy a nyújtott szolgáltatás terjedelmét veszi figyelembe,
c) az állam által elismert egyház vagy vallási közösség, egyéb jogi vagy magánszemély fenntartásában működő, külön jogszabály23) szerinti oktatási létesítményeket az 5. § (1) bek. szerint megillető pénzeszközök mennyiségének meghatározása az állami iskolákéhoz hasonlóan a 4. § (2)-(6) bekezdése alapján történik, 
d) a jelen törvény alkalmazásából következő különbségek átmeneti enyhítése céljából a minisztérium a minisztériumi költségvetési fejezeten belül tartalékalapot képez; a fenntartó kérelmére és a fenntartóval történő egyeztetés során a minisztérium indokolt esetben a tartalékalap terhére módosíthatja a megítélt juttatás összegét,
e) a fenntartó kérelmére és az iskolában tanuló, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek26) számára való tekintettel a minisztérium a tartalékalapból pénzt biztosít a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógiai asszisztensek bérének fedezésére, ideértve a munkáltató által fizetendő járulékokat és nyugdíjbiztosítási hozzájárulásokat. A fenntartó az illetékes kerületi tanügyi hivatal közreműködésével az adott naptári év szeptember 30-ig nyújtja be a kérelmet a minisztériumhoz. 

9.b §
A 2009. szeptember 1-jétől hatályos módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések
A minisztérium legkésőbb szeptember 2-ig a honlapján közzéteszi a 2009. naptári évre vonatkozóan a külön jogszabály szerinti25c) költségek összegét.

9.ba §
Átmeneti rendelkezések a 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezésekhez
(1) A 2012. december 31-e előtt megkezdett ellenőrzéseket a jelen törvény értelmében az ellenőrzés megkezdése idején hatályos jogszabályok szerint kell végrehajtani.
(2) A bírság kivetéséről 2012. december 31-e előtt megindított eljárásokat a felügyeleti szerv az addig hatályos jogszabályok szerint fejezi be.

9.c §
Az adóbevételeknek a települési önkormányzatok között 2011-ben történő leosztása céljából a minisztérium az iskolák, az oktatási létesítmények és a települési önkormányzatok által a 7. § (12) bek. alapján közölt adatokon kívül a szabadidőközpontokban és az iskolai szakkörökben 2010. szeptember 15-i határnappal nyilvántartott, a minisztériumi elvi tervanyagok és elemzések elkészítése céljából bejelentett gyermeklétszámot is tekintetbe veszi.

9.d §
(1) A 2013-as évben a minisztérium az adóbevételek községeknek történő leosztásakor azon adatokon kívül, amelyeket az iskolák és oktatási létesítmények fenntartói, valamint a községek szolgáltattak, felhasználja az eddigi jogszabályok alapján a minisztériumnak a tervezési és elemző anyagok elkészítéséhez benyújtott adatokat is, mégpedig
a) a művészeti alapiskolák egyéni és csoportos képzésében részt vevő tanulóinak létszámáról hároméves kortól legfeljebb a 25. életév betöltéséig, a kezdődő tanév szeptemberének 15-ei állapota szerint; az egyházi és magán iskolákban a 15. életév betöltéséig,
b) az óvodás gyermekek létszámáról a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint,
c) a nyelviskolák tanköteles korú hallgatóinak létszámáról, legfeljebb azonban a 25. életév betöltéséig, a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint; az egyházi és magán iskolákban a 15. életév betöltéséig. 
(2) A 2013-as évben a jövedelemadó-bevételekből a községeknek a szabadidő-központokra leosztandó juttatás megállapítására a községek lakosság-nyilvántartási adataiból használják fel az öt-tizennégy éves korosztályba tartozó, a községben állandó lakhellyel rendelkező személyek számát azon naptári év január 1-jei állapota szerint, amelyben az adatgyűjtés történik.

9.e §
Átmeneti rendelkezések a 2013. május 1-jétől hatályos módosításokhoz
A százalékos hányad értéke a 2013-as évben, amit az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák iskolafenntartója köteles kiutalni az iskolának, a 4. § (9) bek. értelmében:
a) normatív támogatás személyi ráfordításokra eső részének 95%-a és
b) normatív támogatás üzemi kiadásokra eső részének 80%-a.

10. §
Hatályon kívül helyezett jogszabályok:
1. az alapiskolák, középiskolák és oktatási létesítmények finanszírozásáról, valamint a költségvetési szabályokról szóló, többször módosított 303/1995. számú SZK NT-törvény módosításáról szóló 506/2001. sz. törvény,
2. a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának 2002. március 6-án kelt 293/2002-9-es számú rendelete a pedagógus és egyéb alkalmazottak létszámának meghatározásakor alkalmazott normatív eljárásról, annak alkalmazásáról, az iskolákon, az iskolákban folyó szakköri tevékenységen, a tanműhelyeken és az oktatási létesítményeken belül a költségvetési források elosztásának pénzügyi normatíváiról (megjelent 134/2002. szám alatt), 
3. a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának 2006. április 12-én kelt CD 2006-141/348-1: sekr. számú rendelete a miniszteri hatáskörben nyújtható támogatásokról (megjelent 230/2006. szám alatt).

11. § 
Hatályba léptető rendelkezések
Ez a törvény 2004. január 1-jével lép hatályba.


Rudolf Schuster s.k.
Pavol Hrušovský s.k.
Mikuláš Dzurinda s.k.


1) A nevelésről és oktatásról és egyéb törvények módosításáról szóló 245/2008. sz. (közoktatási) törvény 27. § 
2a) A Tt. 245/2008. sz. törvény 95. § (1) bek. a) pont és a 104. § (1) bek. a) pont
2b) A Tt. 245/2008. sz. törvény 27. § (2) bek. a) pont és 104. § (1) bek. a) pont
24g) A Tt. 596/2003. sz. törvényének 5. §-a a későbbi módosítások szerint
4) A Tt. 596/2003. sz. törvény 15. §
5) A Tt.245/2008. sz. törvény 112. §
5a) A Tt. 245/2008. sz. törvény 19. §
6) A Tt. 596/2003. sz. törvény 6. § (1) bek., 9. § (1) bek. és 10. § (1) bek. a), b), c), e)-h) pont a Tt. 325/2012. sz. törvénye szerint
7) A Tt. 184/2009. sz. törvénye, 4. §-a (2) bek. c) pontja a 2012-es módosítás szerint
10) A többször módosított 596/2003. sz. törvény 10. § (1) bek. h), j)-m) pont a Tt. 325/2012. sz. törvénye szerint
12) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 42. cikk (3) bekezdés
13) A közigazgatási szervek és intézmények költségvetési gazdálkodásáról és egyéb törvények módosításáról szóló, többször módosított 523/2004. sz. törvény 8. §
14) A Tt. 445/2001. számú törvénnyel módosított 302/2001. számú törvény a nagyobb területi egységek önkormányzatáról (a kerületi önkormányzatokról) 
15) A többször módosított 523/2004. sz. törvény 26. § 
16) A Tt. 245/2008. sz. törvénye 151. §
17) A többször módosított 596/2003. sz. törvény 35. és 36. §-ai 
A többször módosított 523/2004. sz. törvény, 23. §
17a) A Munka Törvénykönyve, 7. §, a Tt. 103/2007. sz. törvénye az országos háromoldalú érdekegyeztetésről, valamint egyes törvények módosításáról, 3. § (2) bek. 
18) Például a többször módosított 523/2004. sz. törvény 24. §, a többször módosított Polgári Törvénykönyv 476. § és 480. §
19) A többször módosított 523/2004 sz. törvény 8. § (2) bek.
20) Például Polgári Törvénykönyv 476. § és 480. §
21) A Munka Törvénykönyve 76.a §-a a Tt. 257/2011. sz. törvénye értelmében
22) A többször módosított 291/2002. sz. törvény az államkincstárról, valamint egyes törvények módosításáról
22a) A Tt.245/2008. sz. törvény 95. § (1) bek., 104. § (1) bek.
22b) A többször módosított 596/2003. sz. törvény 8. §,
A Tt. 245/2008. sz. törvény 29. § (10) bek.
22c) A Tt. 245/2008. sz. törvény 2. § k) és q) pontok
22d) A speciális iskolákról szóló 322/2008. számú oktatási minisztériumi rendelet 3. és 5.§-ai
22e) Például a Munka Törvénykönyve 226. § (2) bek.; a közérdekű tevékenységet végző alkalmazottak illetményéről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 553/2003. sz. törvény 4. § (1) bek. e) és t) pont
22ea) A Tt.184/2009. sz. törvénye, 11. §
22f) A többször módosított 596/2003. sz. törvény 19. § (2) bek. a)-c) pontok
22g) A Tt. 245/2008. sz. törvény 107. § (4) és (5) bek.
22h) A Tt. 245/2008. sz. törvény 107. § (6) bek.
23) A Tt. 245/2008. sz. törvény 117. §
23a) A Tt. 245/2008. sz. törvény 117. és 139. §-ai
23b) A Tt. 245/2008. sz. törvény 139. §
23c) A Tt. 245/2008. sz. törvény 27. § (2) bek. b) pont, 95. § (1) bek. b) pont és 104. § (1) bek. b) pont
23d) A Tt. 245/2008. sz. törvény 27. § (2) bek. c) pont, 95. § (1) bek. c)-e) pont, 104. § (1) bek. c) pont
23e) A többször módosított 596/2003. sz. törvény 12. és 13. §-ai
23f) A Tt. 245/2008. sz. törvény 29. § (5) bek., 33. § (1) bek., 97. § (6) bek., 98. § (3) bek., 99. § (4) bek. és 100. § (8) bek.
23g) A létminimumról és egyéb törvények változásáról szóló, többször módosított 601/2003. sz. törvény 2. § c) pont
23h) A Tt. 553/2003. sz. törvénye, 4. §-a 1) bek., e) és t) pont 
23ha) A Tt. 245/2008. sz. törvénye, 28. § 16. bek.a Tt. 390/2011. sz. törvénye szerint, az SZK oktatási minisztériumának 306/2008. sz., az óvodákról szóló rendelete, 4. § 9. bek. 
23i) A többször módosított 523/2004. sz. törvény 8. §
23j) A többször módosított 83/1990. sz. törvény a gyülekezési jogról
23k) A többször módosított 34/2002. sz. törvény az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról
23l) A többször módosított 213/1997. sz. törvény a közhasznú tevékenységet végző nonprofit szervezetekről
23m) A többször módosított 308/1991. sz. törvény a vallásszabadságról, valamint az egyházak és vallási közösségek jogállásáról
23n) Polgári Törvénykönyv 116. §
23o) A többször módosított 523/2004. sz. törvény 31. § (7) bek.
23p) A Tt. 523/2004 sz. törvénye 31. §
23q) A többször módosított 523/2004. sz. törvény
23r) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikk
23s) Például az állami támogatásról szóló, többször módosított 231/1999. sz. törvény 
23t) Az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról szóló, többször módosított 211/2000. sz. törvény 8. és 13. §-ai
24a) A többször módosított 596/2003. sz. törvény 19. § (2) bek. a), b), d) és e) pont
24b) A Tt. 245/2008. sz. törvény 27. § (2) bek. és 112. § (1) bek.
24ba) a szakképzésről és egyéb törvények módosításáról szóló 184/2009. sz. törvény 3. § (1) bek. c) pont
24c) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 19. § (2) bek. a), b) és d) pontok a Tt. 325/2012. sz. törvénye szerint
24ca) A Tt. 596/2009. sz. törvény 19. § (2) bek. c)-e) pontok
24d) A Tt. 175/2005. számú törvényével módosított 564/2044. számú törvény a személyi jövedelemadóból származó bevételeknek a területi önkormányzatoknak történő költségvetési leosztásáról, 2. §
A személyi jövedelemadóból származó bevételeknek a területi önkormányzatok közötti szétosztásáról szóló 668/2004. számú kormányrendelet 2. § (1) bek. c) pont
24f) A Tt. 390/2011. számú törvényével módosított 317/2009. számú törvény a pedagógus alkalmazottakról és a szakalkalmazottakról, valamint egyéb törvények módosításáról, 53. §
25) A többször módosított 502/2001. számú törvény a pénzügyi ellenőrzésről és a belső könyvvizsgálatról, valamint egyéb törvények módosításáról
25a) A Tt. 71/1967. sz., a szabálysértési eljárásról szóló törvénye és későbbi módosításai 
25aa)A Tt. 245/2008. sz. törvény 90. § (7)-(11) bek.
25b) Az utazási költségtérítésről szóló, többször módosított 283/2002. sz. törvény, 4. § 
25c) A Tt. 462/2008. számú törvényével módosított 245/2008. sz. törvény 90. § (4) bek. 
26) A Tt. 245/2008. sz. törvény 2. § p) pont
Časová verzia účinná od 1. mája 2013 do 31. decembra 2013

597/2003 Z. z.

Zákon
O FINANCOVANÍ ZÁKLADNÝCH ŠKÔL, STREDNÝCH ŠKÔL A ŠKOLSKÝCH ZARIADENÍ


zo 6. novembra 2003


Zmena:
523/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2005
564/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2005
689/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2007
245/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2008
245/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
462/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
179/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009
179/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
184/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
38/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2011
390/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2012
325/2012 Z. z. s účinnosťou od 23. októbra 2012
325/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
345/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
81/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2013


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


§ 1
Úvodné ustanovenia
(1) Tento zákon upravuje
a) financovanie škôl, v ktorých sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie,1) a financovanie materských škôl pre deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami2a) a školských zariadení4) zriadených obvodnými úradmi v sídle kraja, ktoré sú zaradené do siete podľa osobitného predpisu5) (ďalej len "regionálne školstvo"),
b) poskytovanie
1. príspevku na čiastočnú úhradu nákladov na výchovu a vzdelávanie (ďalej len "príspevok na výchovu a vzdelávanie") detí, ktoré majú jeden rok pred plnením povinnej školskej dochádzky5a) v materských školách,2b) ktoré sú zaradené do siete podľa osobitného predpisu,5)
2. príspevku na záujmové vzdelávanie pre žiakov škôl,1) ktoré sú zaradené do siete podľa osobitného predpisu,5)
3. dotácií.
(2) V školách zriaďovaných podľa osobitných predpisov6) (ďalej len "verejná škola") okrem tried, ktoré boli otvorené nad rozsah určený podľa osobitného predpisu7) a v ich nasledujúcich ročníkoch sa zo štátneho rozpočtu podľa tohto zákona
a) zabezpečuje financovanie výchovno-vzdelávacieho procesu, prevádzky, riešenia havarijných situácií, rekonštrukcií a modernizácií školských objektov a ich vybavenia,
b) prispieva na financovanie rozvoja,
c) prispieva na prístavbu a výstavbu škôl, v ktorých sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie.1)
(3) Zo štátneho rozpočtu sa zabezpečuje financovanie škôl1) zriadených štátom uznanými cirkvami alebo náboženskými spoločnosťami (ďalej len "cirkevná škola") a financovanie škôl1) zriadených inými právnickými osobami alebo fyzickými osobami (ďalej len "súkromná škola") rovnako ako pri verejných školách (§ 4 až § 4e), ak tento zákon neustanovuje inak.
(4) Zo štátneho rozpočtu sa prispieva na financovanie školských zariadení podľa osobitného predpisu10) v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodných úradov v sídle kraja (ďalej len "verejné školské zariadenie") a na financovanie materských škôl pre deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami2a) v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodných úradov v sídle kraja (ďalej len "verejná materská škola").
(5) Zo štátneho rozpočtu sa zabezpečuje financovanie príspevku na výchovu a vzdelávanie zriaďovateľom materských škôl2b) okrem materských škôl2b) pri zdravotníckych zariadeniach.
(6) V cirkevných školách a súkromných školách sa vzdelávanie a ďalšie služby môžu poskytovať za úhradu.12)
(7) Tento zákon sa nevzťahuje na školy v pôsobnosti Ministerstva vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“) a školy v pôsobnosti Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky.

§ 2
Zdroje financovania regionálneho školstva
(1) Zdroje financovania verejných škôl, verejných materských škôl a verejných školských zariadení sú
a) prostriedky zo štátneho rozpočtu v rozpočtovej kapitole Ministerstva školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky13) (ďalej len "kapitola ministerstva") a prostriedky zo štátneho rozpočtu v rozpočtovej kapitole ministerstva vnútra13) (ďalej len „kapitola ministerstva vnútra“) podľa § 3,
b) prostriedky z rozpočtov obcí a prostriedky z rozpočtov vyšších územných celkov,14)
c) prostriedky od iných fyzických osôb a právnických osôb za prenájom priestorov a zariadenia škôl alebo školských zariadení v čase, keď sa nevyužívajú na výchovno-vzdelávací proces,15)
d) zisk z podnikateľskej činnosti,16)
e) príspevky od žiakov, rodičov alebo inej osoby, ktorá má voči žiakovi vyživovaciu povinnosť, na čiastočnú úhradu nákladov spojených s hmotnou starostlivosťou v školách a v školských zariadeniach podľa osobitných predpisov,17)
f) vo vybraných školských zariadeniach príspevky od žiakov, rodičov alebo inej osoby, ktorá má voči žiakovi vyživovaciu povinnosť, na čiastočnú úhradu nákladov na výchovu a vzdelanie,
g) príspevky od zamestnávateľov a zamestnávateľských zväzov,17a)
h) príspevky a dary,
i) iné zdroje podľa osobitného predpisu.18)
(2) Zdroje financovania cirkevných škôl a súkromných škôl sú:
a) prostriedky zo štátneho rozpočtu v kapitole ministerstva19) a v kapitole ministerstva vnútra13) podľa § 3
b) prostriedky od iných fyzických osôb a právnických osôb za prenájom priestorov a zariadenia škôl v čase, keď sa nevyužívajú na výchovno-vzdelávací proces,
c) zisk z podnikateľskej činnosti,
d) príspevky od zriaďovateľov,
e) príspevky od žiakov, rodičov alebo inej osoby, ktorá má voči žiakovi vyživovaciu povinnosť, na úhradu nákladov na výchovu a vzdelanie,
f) príspevky od zamestnávateľov a zamestnávateľských zväzov,17a)
g) príspevky a dary,
h) iné zdroje podľa osobitného predpisu.20)
(3) Školy, verejné materské školy a verejné školské zariadenia použijú finančné prostriedky pridelené zo štátneho rozpočtu podľa § 4 a 5 na financovanie nákladov na mzdy a platy vrátane poistného na povinné verejné zdravotné poistenie, poistného na sociálne poistenie, príspevku na starobné dôchodkové sporenie, príspevku na doplnkové dôchodkové sporenie, prevádzky, modernizácie učebných pomôcok, špeciálnych učebných pomôcok a kompenzačných pomôcok a na riešenie havarijných situácií.
(4) Verejné školy, verejné materské školy a verejné školské zariadenia použijú zdroje financovania podľa
a) odseku 1 písm. b) až d), h) a i) ako doplnkový zdroj na účely podľa odseku 3; verejné materské školy a verejné školské zariadenia aj ako doplnkový zdroj na financovanie výchovno-vzdelávacieho procesu,
b) odseku 1 písm. e) až g) ako doplnkový zdroj na financovanie rozvoja a skvalitňovanie výchovno-vzdelávacieho procesu; verejné materské školy a verejné školské zariadenia aj ako doplnkový zdroj na financovanie výchovno-vzdelávacieho procesu, prevádzky a na riešenie havarijných situácií,
c) odseku 1 písm. b) až i) aj ako doplnkový zdroj na úhradu nákladov spojených s hmotnou starostlivosťou podľa osobitných predpisov.17)
(5) Cirkevné školy a súkromné školy použijú zdroje financovania podľa odseku 2 písm. e) na účel podľa odseku 3 a zdroje financovania podľa odseku 2 písm. b) až d) a f) až h) na financovanie rozvoja. Cirkevné školy a súkromné školy môžu použiť zdroj financovania podľa odseku 2 písm. e) aj na kapitálové výdavky na modernizáciu učebných pomôcok, špeciálnych učebných pomôcok, kompenzačných pomôcok a na riešenie havarijných situácií.
(6) Zriaďovateľ cirkevnej školy a zriaďovateľ súkromnej školy prerokujú s radou školy a s riaditeľom školy výšku príspevku podľa odseku 2 písm. e). Riaditeľ súkromnej školy a riaditeľ cirkevnej školy sú povinní na žiadosť zákonného zástupcu žiaka poskytnúť informácie o použití finančných prostriedkov prijatých podľa odseku 2 písm. e).
(7) Zriaďovateľ školy je povinný zabezpečiť v školách, v ktorých sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie,1) použitie finančných prostriedkov pridelených zo štátneho rozpočtu podľa § 4 ods. 5 pre školy, v ktorých sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie,1) na financovanie nákladov na mzdy a platy vrátane poistného na povinné verejné zdravotné poistenie, poistného na sociálne poistenie, príspevku na starobné dôchodkové sporenie, príspevku na doplnkové dôchodkové sporenie. Tieto finančné prostriedky môže škola vo výnimočných prípadoch použiť na financovanie nákladov na prevádzku, modernizáciu učebných pomôcok, špeciálnych učebných pomôcok a kompenzačných pomôcok a na riešenie havarijných situácii len so súhlasom zriaďovateľa školy na návrh riaditeľa školy.

§ 3
Štruktúra finančných prostriedkov v kapitole ministerstva a v kapitole ministerstva vnútra
(1) Financovanie regionálneho školstva, príspevku na výchovu a vzdelávanie a príspevku na záujmové vzdelávanie zo štátneho rozpočtu sa uskutočňuje prostredníctvom kapitoly ministerstva a kapitoly ministerstva vnútra.
(2) V kapitole ministerstva sa rozpočtujú finančné prostriedky
a) pre vyššie územné celky na
1. výchovno-vzdelávací proces a prevádzku škôl1) podľa § 4,
2. špecifiká podľa § 4a,
3. mimoriadne výsledky podľa § 4b,
4. riešenie havarijných situácií podľa § 4c,
5. rozvojové projekty podľa § 4d,
6. financovanie nákladov na žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia podľa § 4e,
7. príspevok na záujmové vzdelávanie podľa § 7 ods. 8 pre školy a školské zariadenia v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti,
8. kapitálové výdavky na výstavbu, prístavbu, modernizáciu a rekonštrukciu škôl1) podľa § 7 ods. 10,
9. odchodné pre školy1) podľa § 7 ods. 15 písm. a),
10. úhradu nákladov súvisiacich so starostlivosťou o pedagogického zamestnanca a odborného zamestnanca školy1) na úhradu vakcíny proti chrípke a vakcíny proti hepatitíde typu A a B podľa § 7 ods. 15 písm. b),
11. dohodovacie konanie podľa § 8c,
b) dotácie podľa § 6c,
c) vydávanie učebníc centrálne financovaných Ministerstvom školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“), tvorbu a vydávanie metodických pomôcok a vydávanie pedagogickej tlače,
d) zabezpečenie celoslovenských kôl súťaží a predmetových olympiád žiakov škôl.
(3) V kapitole ministerstva vnútra sa rozpočtujú finančné prostriedky pre obce, štátom uznanú cirkev alebo náboženskú spoločnosť, inú právnickú osobu alebo fyzickú osobu a pre obvodné úrady v sídle kraja na
a) výchovno-vzdelávací proces a prevádzku škôl1) podľa § 4, verejných materských škôl a verejných školských zariadení podľa § 5,
b) špecifiká podľa § 4a,
c) mimoriadne výsledky podľa § 4b,
d) riešenie havarijných situácií podľa § 4c,
e) rozvojové projekty podľa § 4d,
f) financovanie nákladov na žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia podľa § 4e,
g) príspevok na výchovu a vzdelávanie podľa § 6b,
h) príspevok na záujmové vzdelávanie podľa § 7 ods. 8 pre školy a školské zariadenia v ich zriaďovateľskej pôsobnosti,
i) kapitálové výdavky podľa § 7 ods. 10 na
1. nákup strojov, prístrojov, zariadení, techniky, náradia a osobných automobilov pre verejné materské školy, verejné školské zariadenia a školy1) v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodných úradov v sídle kraja,
2. výstavbu, prístavbu, modernizáciu a rekonštrukciu škôl,1) verejných materských škôl a verejných školských zariadení,
j) odchodné pre školy1) podľa § 7 ods. 15 písm. a),
k) úhradu nákladov súvisiacich so starostlivosťou o pedagogického zamestnanca a odborného zamestnanca školy1) na úhradu vakcíny proti chrípke a vakcíny proti hepatitíde typu A a B podľa § 7 ods. 15 písm. b),
l) dohodovacie konanie podľa § 8c,
m) zabezpečenie obvodných a krajských kôl súťaží a predmetových olympiád detí a žiakov škôl a školských zariadení.
(4) Finančné prostriedky prideľuje ministerstvo zriaďovateľom v štruktúre podľa odsekov 2 a 3.
(5) Finančné prostriedky pre školy a školské zariadenia v zriaďovateľskej pôsobnosti obce, štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti, inej právnickej osoby alebo fyzickej osoby a obvodných úradov v sídle kraja sa poskytujú zriaďovateľovi z kapitoly ministerstva vnútra prostredníctvom obvodného úradu v sídle kraja podľa sídla zriaďovateľa v objeme určenom ministerstvom. Finančné prostriedky pre školy a školské zariadenia v zriaďovateľskej pôsobnosti samosprávnych krajov z kapitoly ministerstva poskytuje ministerstvo.
(6) Rozdelenie finančných prostriedkov na účely podľa odseku 2 písm. b) až d) určuje ministerstvo na základe edičného plánu, plánu súťaží a aktuálnych potrieb.
(7) Finančné prostriedky z kapitoly ministerstva a z kapitoly ministerstva vnútra poskytnuté zriaďovateľom podľa tohto zákona a z kapitoly ministerstva poskytnuté fyzickým osobám a právnickým osobám podľa § 6c možno použiť len na účely ustanovené týmto zákonom.

§ 4
Financovanie verejných škôl
(1) Rozpis finančných prostriedkov z kapitoly ministerstva a z kapitoly ministerstva vnútra zriaďovateľom verejných škôl na kalendárny rok vychádza z normatívne určených objemov finančných prostriedkov pre jednotlivé školy v pôsobnosti zriaďovateľa (ďalej len "normatívny príspevok pre školu na kalendárny rok").
(2) Normatívny príspevok pre školu na kalendárny rok je určený počtom jej žiakov a normatívnym objemom finančných prostriedkov prislúchajúcim na jedného žiaka školy na bežný kalendárny rok (ďalej len "normatív"). Normatívny príspevok pre školu na kalendárny rok sa skladá z normatívneho príspevku pre školu na bežný školský rok a normatívneho príspevku pre školu na nový školský rok.
(3) Normatívny príspevok pre školu na bežný školský rok sa určí ako dve tretiny súčinu normatívu a počtu žiakov školy v školskom roku, ktorý sa začal v predchádzajúcom kalendárnom roku. Normatívny príspevok pre školu na nový školský rok sa určí ako jedna tretina súčinu normatívu a počtu žiakov školy v školskom roku, ktorý sa začína v bežnom kalendárnom roku. Dátum rozhodujúci pre počet žiakov použitý pri určovaní normatívneho príspevku určí ministerstvo podľa § 7 ods. 4.
(4) Normatív je súčtom mzdového normatívu a prevádzkového normatívu.
(5) Mzdový normatív vyjadruje normované ročné náklady na mzdy a platy vrátane poistného a príspevku zamestnávateľa do poisťovní (ďalej len "osobné náklady") zamestnancov, ktorí zabezpečujú výchovno-vzdelávací proces, a zamestnancov, ktorí zabezpečujú prevádzku školy, pripadajúce na jedného žiaka. Mzdový normatív sa určuje v závislosti od druhu školy, typu školy, zaradenia pedagogických zamestnancov do platových tried, personálnej náročnosti študijného odboru alebo učebného odboru, formy štúdia a vyučovacieho jazyka. Pri určovaní normatívu pre základné školy možno zohľadniť aj veľkosť školy. Z dôvodu veľkosti možno normatív zvýšiť najviac na dvojnásobok.
(6) Prevádzkový normatív vyjadruje normované ročné náklady na výchovno-vzdelávací proces a prevádzku školy bez osobných nákladov (ďalej len "prevádzkové náklady") pripadajúce na jedného žiaka. Prevádzkový normatív sa určuje v závislosti od druhu školy, typu školy, ekonomickej náročnosti študijného odboru alebo učebného odboru, formy štúdia, vyučovacieho jazyka a teplotných podmienok v mieste školy. Pri určovaní normatívu pre základné školy možno zohľadniť aj veľkosť školy. Z dôvodu veľkosti možno normatív zvýšiť najviac na dvojnásobok.
(7) Obvodný úrad v sídle kraja oznámi najneskôr do 30 pracovných dní po nadobudnutí účinnosti zákona o štátnom rozpočte zriaďovateľovi verejnej školy výšku normatívnych príspevkov pre verejné školy v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti na kalendárny rok podľa odseku 2 určených podľa odseku 3. Pre výpočet normatívneho príspevku pre školu na nový školský rok sa použije počet žiakov školy v školskom roku, ktorý začal v predchádzajúcom kalendárnom roku nahlásený zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4.
(8) Obvodný úrad v sídle kraja oznámi najneskôr do 30. októbra bežného roka zriaďovateľovi verejnej školy úpravu výšky normatívnych príspevkov pre verejné školy v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti na kalendárny rok podľa odseku 7. Úprava zodpovedá rozdielu normatívnych príspevkov pre verejné školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa na nový školský rok určenému podľa odseku 3 zo skutočných počtov žiakov v novom školskom roku nahlásených zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4 a normatívnych príspevkov pre verejné školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa určených podľa odseku 3 z počtov žiakov nahlásených zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4 v minulom kalendárnom roku.
(9) Zriaďovateľ verejnej školy do 15 dní po doručení oznámenia obvodného úradu v sídle kraja podľa odseku 7 rozpíše finančné prostriedky na kalendárny rok pre jednotlivé školy vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti. Zriaďovateľ verejnej školy pridelí na kalendárny rok každej zo škôl finančné prostriedky najmenej v sume určenej ustanoveným percentuálnym podielom z časti normatívneho príspevku pre školu na kalendárny rok podľa odseku 2 zodpovedajúcej osobným nákladom a ustanoveným percentuálnym podielom z časti normatívneho príspevku pre školu na kalendárny rok podľa odseku 2 zodpovedajúcej prevádzkovým nákladom. Rozdiel medzi sumou poskytnutou ministerstvom alebo ministerstvom vnútra prostredníctvom obvodného úradu v sídle kraja a medzi sumou určenou ustanovenými minimálnymi percentuálnymi podielmi z normatívnych príspevkov pre školy na kalendárny rok prerozdelí zriaďovateľ najneskôr do konca kalendárneho roku jednotlivým školám v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti podľa svojho rozhodnutia zohľadňujúceho ich potreby a úpravu podľa odseku 10.
(10) Zriaďovateľ verejnej školy do 15 dní po doručení oznámenia obvodného úradu v sídle kraja podľa odseku 8 upraví finančné prostriedky na nový školský rok pre jednotlivé školy vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti. Každá zo škôl musí mať po vykonanej úprave pridelené finančné prostriedky najmenej v sume určenej ustanoveným percentuálnym podielom podľa odseku 9 z časti upraveného normatívneho príspevku pre školu na kalendárny rok podľa odseku 8 zodpovedajúcej osobným nákladom a ustanoveným percentuálnym podielom podľa odseku 9 z časti upraveného normatívneho príspevku pre školu na kalendárny rok podľa odseku 8 zodpovedajúcej prevádzkovým nákladom.
(11) Zriaďovatelia verejných škôl spolupracujú pri rozpise finančných prostriedkov podľa odsekov 9 a 10 so štatutárnymi zástupcami škôl a školských zariadení. Výšku finančných prostriedkov rozpísaných jednotlivým verejným školám zriaďovatelia oznámia do 15 dní po rozpise obvodnému úradu v sídle kraja, ktorý ju zverejní na svojom webovom sídle do 15 dní od doručenia rozpisu.
(12) Ministerstvo a ministerstvo vnútra prostredníctvom obvodného úradu v sídle kraja poskytuje zriaďovateľovi verejnej školy finančné prostriedky z kapitoly ministerstva a z kapitoly ministerstva vnútra pridelené podľa odsekov 1 až 11 a § 4a až 4e v priebehu roka podľa osobitného predpisu.22)
(13) Financovanie škôl pre deti a žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami22a) a školských zariadení ustanoví nariadenie vlády.
(14) Zriaďovateľovi základnej školy spojenej s materskou školou, ktorým je obec, pridelí ministerstvo normatívny príspevok zodpovedajúci len žiakom základnej školy.
(15) Ministerstvo každoročne určuje a zverejňuje na svojom webovom sídle v mesiaci december na nasledujúci kalendárny rok percentuálny podiel z časti normatívneho príspevku pre školu na kalendárny rok zodpovedajúci osobným nákladom a percentuálny podiel z časti normatívneho príspevku pre školu na kalendárny rok zodpovedajúci prevádzkovým nákladom, ktorý je zriaďovateľ povinný prideliť škole podľa odseku 9.

§ 4a
Financovanie špecifík
(1) Ministerstvo môže prideliť z kapitoly ministerstva a z kapitoly ministerstva vnútra na žiadosť zriaďovateľa verejnej školy finančné prostriedky na špecifiká. Prostredníctvom špecifík sa financujú náklady, ktoré sa opakujú a nie sú zohľadnené v normatíve školy podľa § 4 ods. 4.
(2) Špecifikami sú náklady
a) na dopravu žiakov podľa osobitných predpisov,22b)
b) na mzdy a platy asistentov učiteľa pre žiakov so zdravotným znevýhodnením alebo s nadaním22c) vrátane poistného na povinné verejné zdravotné poistenie, poistného na sociálne poistenie, príspevku na starobné dôchodkové sporenie a príspevku na doplnkové dôchodkové sporenie.
(3) Žiadosť zriaďovateľa o pridelenie finančných prostriedkov podľa odseku 2 písm. a) obsahuje údaj o výške cestovných nákladov na dopravu žiaka do školy z miesta trvalého pobytu a späť.
(4) Žiadosť zriaďovateľa o pridelenie finančných prostriedkov podľa odseku 2 písm. b) obsahuje najmä
a) počet žiakov so zdravotným znevýhodnením alebo s nadaním,
b) stupeň a mieru postihnutia žiakov,22d)
c) počet asistentov učiteľa pre žiakov so zdravotným znevýhodnením alebo s nadaním, na ktorých sa požadujú finančné prostriedky.
(5) Žiadosť podľa odsekov 3 a 4 predkladá zriaďovateľ ministerstvu prostredníctvom príslušného obvodného úradu v sídle kraja najneskôr do 30. septembra príslušného kalendárneho roka.
(6) Ministerstvo pridelí zriaďovateľovi verejnej školy finančné prostriedky na účely podľa odseku 2 písm. b) podľa
a) počtu žiakov so zdravotným znevýhodnením alebo s nadaním,
b) stupňa a miery postihnutia žiakov so zdravotným znevýhodnením,
c) skutočnosti, či boli zriaďovateľovi školy pridelené finančné prostriedky v predchádzajúcom kalendárnom roku,
d) bariér, ktoré žiak nedokáže prekonať bez pomoci z dôvodu zdravotného znevýhodnenia; za bariéry sa považujú najmä dorozumievacie ťažkosti, problémy s orientáciou v priestore, stavebné prekážky a neschopnosť adaptácie.
(7) Zriaďovateľ školy je povinný do 10 dní od skončenia činnosti asistenta učiteľa v škole predložiť obvodnému úradu v sídle kraja zúčtovanie poskytnutých finančných prostriedkov a vrátiť nevyčerpané finančné prostriedky, ak asistent učiteľa skončil činnosť v škole pred uplynutím obdobia, na ktoré mu boli tieto finančné prostriedky poskytnuté. Obvodný úrad v sídle kraja do 5 dní od predloženia zúčtovania zriaďovateľom oznámi ministerstvu návrh na ich ďalšie pridelenie. Ministerstvo pridelí finančné prostriedky ďalšiemu žiadateľovi podľa odseku 6.
(8) Ministerstvo každoročne zverejňuje zoznam škôl a ich zriaďovateľov, ktorým boli pridelené finančné prostriedky na účely podľa odseku 2 písm. b), a výšku pridelených finančných prostriedkov na svojom webovom sídle najneskôr do 30 pracovných dní po nadobudnutí účinnosti zákona o štátnom rozpočte.

§ 4b
Financovanie mimoriadnych výsledkov žiakov
(1) Ministerstvo môže prideliť z kapitoly ministerstva a z kapitoly ministerstva vnútra zriaďovateľovi verejnej školy v priebehu kalendárneho roka finančné prostriedky za mimoriadne výsledky žiakov v súťažiach, predmetových olympiádach a za účasť školy v medzinárodných projektoch alebo programoch.
(2) Zoznam súťaží, predmetových olympiád, medzinárodných projektov a programov na nový školský rok zverejní ministerstvo na svojom webovom sídle najneskôr do 15. júna príslušného kalendárneho roka.
(3) Ministerstvo pridelí finančné prostriedky zriaďovateľovi verejnej školy podľa
a) počtu umiestnení žiakov na prvých troch miestach celoslovenských kôl súťaží alebo predmetových olympiád, počtu umiestnení žiakov na prvých troch miestach medzinárodných kôl súťaží alebo predmetových olympiád a počtu umiestnení v súťažiach, v ktorých sa poradie neurčuje; v tej istej súťaži alebo predmetovej olympiáde sa zohľadní najvyššie umiestnenie žiaka,
b) počtu účastí škôl v medzinárodných projektoch alebo programoch.
(4) Objem finančných prostriedkov za prvé miesto, druhé miesto, tretie miesto a za umiestnenie v súťažiach, v ktorých sa nevyhodnocuje umiestnenie, a za účasť škôl v medzinárodných projektoch alebo programoch určuje ministerstvo.
(5) Ministerstvo zverejňuje na svojom webovom sídle zoznam škôl, ktorým boli pridelené finančné prostriedky za mimoriadne výsledky žiakov do 15. novembra príslušného kalendárneho roka.
(6) Finančné prostriedky pridelené zriaďovateľovi podľa odseku 1 možno použiť na aktivity súvisiace s prípravou žiakov na súťaže a predmetové olympiády a na úhradu nákladov súvisiacich s účasťou školy v medzinárodných projektoch a programoch uvedených v zozname podľa odseku 2, a to na
a) odmeňovanie zamestnancov školy podľa osobitného predpisu,22e) ktorí
1. pripravovali žiakov na súťaže a predmetové olympiády alebo
2. sa zúčastňovali na realizácii medzinárodného projektu alebo programu,
b) nákup
1. didaktickej techniky,
2. učebných pomôcok,
3. kompenzačných pomôcok,
c) úhradu nákladov súvisiacich s pobytom žiakov školy na súťažiach, predmetových olympiádach alebo v medzinárodných projektoch a programoch,
d) úhradu nákladov za spotrebný materiál použitý pri príprave žiakov na súťaže, predmetové olympiády alebo na aktivity súvisiace s účasťou školy v medzinárodných projektoch a programoch.

§ 4c
Financovanie havarijných situácií
(1) Ministerstvo môže prideliť z kapitoly ministerstva a z kapitoly ministerstva vnútra v priebehu roka na základe skutočnej potreby zriaďovateľovi verejnej školy, zriaďovateľovi verejnej materskej školy a zriaďovateľovi verejného školského zariadenia, ktorý o to požiada, účelovo finančné prostriedky na bežné výdavky na riešenie vzniknutých havarijných situácií a na kapitálové výdavky na riešenie vzniknutých havarijných situácií. Žiadosť predkladá zriaďovateľ ministerstvu prostredníctvom príslušného obvodného úradu v sídle kraja v priebehu roka. Havarijné situácie sú:
a) udalosť, ktorou boli vážne ohrozené životy a zdravie osôb,
b) udalosť, ktorou bola na majetku školy alebo majetku školského zariadenia spôsobená škoda ohrozujúca jej prevádzku.
(2) Žiadosť zriaďovateľa obsahuje najmä
a) podrobný popis vzniknutej havarijnej situácie a príčiny jej vzniku,
b) predpokladané nevyhnutné náklady na odstránenie havarijnej situácie.
(3) Ministerstvo pridelí zriaďovateľom finančné prostriedky na riešenie havarijných situácií najmä podľa
a) charakteru havárie,
b) miery možného ohrozenia životov a zdravia osôb alebo prevádzky,
c) rozsahu vzniknutých škôd, či nebezpečenstva vzniku ďalších škôd.
(4) Ministerstvo každoročne zverejňuje zoznam škôl a ich zriaďovateľov, ktorým boli pridelené finančné prostriedky na účely podľa odseku 1, a výšku pridelených finančných prostriedkov na svojom webovom sídle. Tento zoznam aktualizuje ministerstvo najneskôr do piatich pracovných dní po uplynutí kalendárneho štvrťroku.

§ 4d
Financovanie rozvojových projektov
(1) Ministerstvo môže prideliť z kapitoly ministerstva a z kapitoly ministerstva vnútra na žiadosť zriaďovateľa verejnej školy, verejnej materskej školy a verejného školského zariadenia o financovanie rozvojového projektu účelovo finančné prostriedky na realizáciu predloženého rozvojového projektu. Žiadosť predkladá zriaďovateľ ministerstvu prostredníctvom príslušného obvodného úradu v sídle kraja. Výzvy na podanie žiadosti o financovanie rozvojového projektu zverejňuje ministerstvo na svojom webovom sídle v priebehu kalendárneho roka. Rozvojové projekty sú projekty zamerané na rozvoj výchovy a vzdelávania v oblasti
a) informačných a komunikačných technológií,
b) jazykových znalostí,
c) modernizácie a obnovy kompenzačných pomôcok pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami,
d) modernizácie a obnovy učebných pomôcok,
e) zdravého životného štýlu,
f) životného prostredia,
g) nákladov na vybavenie rozvíjania manuálnych zručností,
h) modernizáciu materiálno-technického zabezpečenia,
i) obnovy výchovy a vzdelávania,
j) aktivít zameraných na predchádzanie užívaniu omamných a psychotropných látok,
k) poznávania historického a kultúrneho dedičstva Slovenskej republiky,
l) podnikateľského vzdelávania, zručností a kompetencií,
m) propagácie odborného vzdelávania a prípravy
n) pôsobenia centier odborného vzdelávania a prípravy podľa osobitného predpisu.22ea)
(2) Žiadosť zriaďovateľa obsahuje najmä
a) cieľ projektu,
b) charakteristiku projektu,
c) časový harmonogram realizácie projektu,
d) analýzu finančného zabezpečenia realizácie projektu.
(3) Výška spoluúčasti zriaďovateľa alebo iných fyzických osôb alebo právnických osôb na realizácii rozvojového projektu je najmenej 5% z celkových nákladov na realizáciu rozvojového projektu.
(4) Ministerstvo pridelí zriaďovateľovi verejnej školy finančné prostriedky na realizáciu rozvojového projektu najmä podľa
a) využitia rozvojového projektu vo výchove a vzdelávaní,
b) využitia rozvojového projektu v mieste sídla verejnej školy, v územnej pôsobnosti okresu alebo kraja.
(5) Ministerstvo každoročne zverejňuje zoznam škôl a ich zriaďovateľov, ktorým boli pridelené finančné prostriedky na účely podľa odseku 1, a výšku pridelených finančných prostriedkov na svojom webovom sídle. Tento zoznam aktualizuje ministerstvo najneskôr do piatich pracovných dní po uplynutí kalendárneho štvrťroku.

§ 4e
Financovanie nákladov na žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia
(1) Ministerstvo môže prideliť z kapitoly ministerstva a z kapitoly ministerstva vnútra zriaďovateľovi22f) základnej školy a základnej školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami (ďalej len "verejná základná škola") v priebehu kalendárneho roka príspevok na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia podľa osobitného predpisu.22g)
(2) Príspevok na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia podľa odseku 1 sa pridelí podľa počtu žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia a výšky príspevku na žiaka zo sociálne znevýhodneného prostredia. Výška príspevku na žiaka zo sociálne znevýhodneného prostredia na kalendárny rok sa určí ako podiel objemu finančných prostriedkov vyčlenených na tento účel a počtu všetkých žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia v základných školách a základných školách pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami v Slovenskej republike podľa stavu k 15. septembru predchádzajúceho kalendárneho roka.
(3) Príspevok na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejnú základnú školu na kalendárny rok pozostáva z príspevku na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejnú základnú školu na bežný školský rok a z príspevku na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejnú základnú školu na nový školský rok.
(4) Príspevok na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejnú základnú školu na bežný školský rok sa určí ako súčin výšky príspevku na žiaka zo sociálne znevýhodneného prostredia na kalendárny rok a dvoch tretín počtu žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia vo verejnej základnej škole v školskom roku, ktorý sa začal v predchádzajúcom kalendárnom roku. Príspevok na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejnú základnú školu na nový školský rok sa určí ako súčin výšky príspevku na žiaka zo sociálne znevýhodneného prostredia na kalendárny rok a jednej tretiny počtu žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia vo verejnej základnej škole v školskom roku, ktorý sa začína v bežnom kalendárnom roku. Dátum rozhodujúci pre počet žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia použitý pri určovaní príspevku na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia je podľa § 7 ods. 4.
(5) Obvodný úrad v sídle kraja oznámi najneskôr
a) do 30 pracovných dní po nadobudnutí účinnosti zákona o štátnom rozpočte zriaďovateľovi verejnej základnej školy podľa odseku 1 výšku príspevku na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejné základné školy v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti podľa odseku 3 a určeného podľa odseku 4; pre výpočet príspevku na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejnú základnú školu na nový školský rok sa použije počet žiakov v školskom roku, ktorý začal v predchádzajúcom kalendárnom roku, oznámený zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4,
b) do 30. októbra zriaďovateľovi verejnej základnej školy podľa odseku 1 úpravu výšky príspevku na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejné základné školy v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti podľa odseku 6 písm. a); úprava zodpovedá rozdielu príspevku na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejné základné školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa na nový školský rok určenému podľa odseku 4 zo skutočných počtov žiakov v novom školskom roku oznámených zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4 a príspevku na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejné základné školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa na nový školský rok určenému podľa odseku 4 z počtov žiakov oznámený zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4 v predchádzajúcom kalendárnom roku.
(6) Zriaďovateľ verejnej základnej školy podľa odseku 1 do 15 dní po doručení oznámenia obvodného úradu v sídle kraja podľa
a) odseku 5 písm. a) rozpíše príspevok na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia na kalendárny rok pre jednotlivé školy vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti,
b) odseku 5 písm. b) upraví príspevok na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia na nový školský rok pre jednotlivé školy vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti.
(7) Zriaďovateľ verejnej základnej školy je povinný použiť finančné prostriedky pridelené podľa odseku 1 na účely podľa osobitného predpisu.22h)
(8) Zriaďovateľ verejnej základnej školy, v ktorej sa vzdeláva viac ako 100 žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia, je povinný použiť najmenej 50% z celkového príspevku na skvalitnenie podmienok na výchovu a vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia pre verejnú základnú školu na mzdy a platy asistentov učiteľa pre žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia vrátane poistného na povinné verejné zdravotné poistenie, poistného na sociálne poistenie, príspevku na starobné dôchodkové sporenie a príspevku na doplnkové dôchodkové sporenie.

§ 5
Financovanie verejných materských škôl a verejných školských zariadení
(1) Rozpis finančných prostriedkov zriaďovateľom verejných materských škôl a verejných školských zariadení na kalendárny rok vychádza z objemov finančných prostriedkov určených pre verejné materské školy a pre jednotlivé verejné školské zariadenia.
(2) Objemy finančných prostriedkov podľa odseku 1 pre verejné materské školy a pre verejné školské internáty23) sa určujú ako pre verejné školy podľa § 4 ods. 2 až 6.
(3) Pri určovaní objemu finančných prostriedkov podľa odseku 1 pre verejné školské zariadenia okrem školských internátov a zariadení školského stravovania23a) sa vychádza z počtu detí alebo žiakov, ktorým príslušné zariadenie poskytuje služby, a náročnosti na personálne a prevádzkové zabezpečenie činnosti zariadenia alebo z rozsahu poskytovaných služieb.
(4) Pri určovaní objemu finančných prostriedkov podľa odseku 1 pre zariadenie školského stravovania23b) sa vychádza z celkového počtu detí alebo žiakov škôl v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodného úradu v sídle kraja, ktorým poskytuje školské zariadenie svoje služby.
(5) Ministerstvo pridelí obvodnému úradu v sídle kraja finančné prostriedky podľa celkového počtu detí alebo žiakov škôl v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti na úhradu nákladov spojených so službami poskytovanými deťom alebo žiakom týchto škôl, ak sa služby poskytujú
a) deťom verejných materských škôl v zariadeniach školského stravovania23b) zriadených obcou, samosprávnym krajom, štátom uznanou cirkvou alebo náboženskou spoločnosťou alebo inou právnickou osobou alebo fyzickou osobou,
b) žiakom základných škôl a základných škôl pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami podľa osobitného predpisu23c) v zariadeniach školského stravovania23b) zriadených samosprávnym krajom,
c) žiakom škôl podľa osobitného predpisu23d) okrem písmen a) a b) v zariadeniach školského stravovania23b) zriadených obcou, štátom uznanou cirkvou alebo náboženskou spoločnosťou alebo inou právnickou osobou alebo fyzickou osobou.

§ 6
Financovanie cirkevných škôl
(1) Pri financovaní cirkevných škôl, ktoré sa uskutočňuje z kapitoly ministerstva vnútra, sa postupuje podľa § 4, 4a až 4e.
(2) Podmienkou na pridelenie finančných prostriedkov podľa odseku 1 pre cirkevné školy na nasledujúci kalendárny rok je vypracovanie správy o hospodárení školy za predchádzajúci rok, ak počas neho už pôsobila, podľa § 7 ods. 2 a 3 a jej predloženie podľa § 7 ods. 1 prostredníctvom zriaďovateľa príslušnému obvodnému úradu v sídle kraja.
(3) Zriaďovateľ cirkevnej školy je povinný použiť finančné prostriedky pridelené podľa § 4 na úhradu osobných nákladov a prevádzkových nákladov okrem nájomného podľa zmluvy o kúpe prenajatej veci a okrem reklamy.

§ 6a
Financovanie súkromných škôl
(1) Pri financovaní súkromných škôl, ktoré sa uskutočňuje z kapitoly ministerstva vnútra, sa postupuje podľa § 4, § 4a ods. 2 písm. b), § 4b až 4e. Súkromným školám možno prideliť finančné prostriedky na kapitálové výdavky len v rámci rozvojových projektov (§ 4d) na obstaranie hnuteľného majetku.
(2) Podmienkou na pridelenie finančných prostriedkov podľa odseku 1 pre súkromné školy na nasledujúci kalendárny rok je vypracovanie správy o hospodárení školy za predchádzajúci rok, ak počas neho už pôsobila, podľa § 7 ods. 2 a 3 a jej predloženie podľa § 7 ods. 1 prostredníctvom zriaďovateľa príslušnému obvodnému úradu v sídle kraja.
(3) Ministerstvo zníži zriaďovateľovi súkromnej školy objem finančných prostriedkov na príslušný kalendárny rok, ak v priebehu kalendárneho roka v poslednej správe o výsledku školskej inšpekcie Štátnou školskou inšpekciou23e)
a) bol zistený nesúlad školského vzdelávacieho programu so štátnym vzdelávacím programom,
b) bol zistený vyšší počet žiakov v triedach škôl,1) ako stanovuje osobitný právny predpis,23f)
c) bola zistená odbornosť vyučovania jednotlivých predmetov v školách1) v rámci školských vzdelávacích programov menšia ako 70%.
(4) Ministerstvo zníži zriaďovateľovi súkromnej školy normatívny príspevok na príslušný kalendárny rok o 15% (ďalej len "znížený normatívny príspevok") za zistené nedostatky podľa odseku 3 v závislosti od počtu mesiacov, počas ktorých neboli zistené nedostatky odstránené. Do počtu mesiacov sa započítavajú mesiace od mesiaca, ktorý nasleduje po mesiaci, v ktorom boli nedostatky zistené, do mesiaca, v ktorom boli nedostatky odstránené. Ak súkromná škola odstráni nedostatky v mesiaci, v ktorom boli nedostatky zistené, do počtu mesiacov, počas ktorých ministerstvo pridelí zriaďovateľovi súkromnej školy znížený normatívny príspevok, sa započíta jeden mesiac.
(5) Ak súkromná škola neodstráni nedostatky podľa odseku 3 do konca kalendárneho roka, ministerstvo postupuje pri prideľovaní finančných prostriedkov zriaďovateľovi tejto školy na nasledujúci kalendárny rok podľa odseku 4.
(6) Zriaďovateľ súkromnej školy je povinný zistené nedostatky v súkromnej škole podľa odseku 3 písomne oznámiť ministerstvu prostredníctvom príslušného obvodného úradu v sídle kraja do piatich dní od doručenia oznámenia od Štátnej školskej inšpekcie. Odstránenie zistených nedostatkov súkromnou školou je povinný zriaďovateľ súkromnej školy písomne oznámiť ministerstvu prostredníctvom príslušného obvodného úradu v sídle kraja do piatich dní od doručenia oznámenia od Štátnej školskej inšpekcie.
(7) Zriaďovateľ súkromnej školy je povinný použiť finančné prostriedky pridelené podľa § 4 na úhradu osobných nákladov a prevádzkových nákladov okrem nájomného podľa zmluvy o kúpe prenajatej veci, kapitálových výdavkov a okrem reklamy.

§ 6b
Príspevok na výchovu a vzdelávanie detí materských škôl
(1) Príspevok na výchovu a vzdelávanie pre materskú školu2b) na kalendárny rok pozostáva z príspevku na výchovu a vzdelávanie pre materskú školu2b) na bežný školský rok a príspevku na výchovu a vzdelávanie pre materskú školu2b) na nový školský rok.
(2) Príspevok na výchovu a vzdelávanie pre materskú školu2b) na bežný školský rok sa určí ako súčin 8-násobku objemu finančných prostriedkov pripadajúceho na 15% sumy životného minima pre jedno nezaopatrené dieťa23g) platnej k 1. januáru príslušného kalendárneho roka a počtu detí materskej školy2b) v školskom roku, ktorý sa začal v predchádzajúcom kalendárnom roku. Príspevok na výchovu a vzdelávanie pre materskú školu2b) na nový školský rok sa určí ako súčin 4-násobku objemu finančných prostriedkov pripadajúceho na 15% sumy životného minima pre jedno nezaopatrené dieťa23g) platnej k 1. septembru príslušného kalendárneho roka a počtu detí materskej školy2b) v školskom roku, ktorý sa začína v bežnom kalendárnom roku. Dátum rozhodujúci pre počet detí použitý pri určovaní príspevku na výchovu a vzdelávanie je podľa § 7 ods. 4.
(3) Obvodný úrad v sídle kraja
a) oznámi najneskôr do 30 pracovných dní po nadobudnutí účinnosti zákona o štátnom rozpočte zriaďovateľovi materskej školy2b) výšku príspevku na výchovu a vzdelávanie pre materské školy2b) v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti podľa odseku 1 a určených podľa odseku 2; pre výpočet príspevku na výchovu a vzdelávanie pre materskú školu2b) na nový školský rok sa použije počet detí v školskom roku, ktorý začal v predchádzajúcom kalendárnom roku, nahlásený zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4 a výška sumy životného minima pre jedno nezaopatrené dieťa23g) platnej k 1. januáru príslušného kalendárneho roka,
b) oznámi najneskôr do 30. októbra zriaďovateľovi materskej školy2b) úpravu výšky príspevku na výchovu a vzdelávanie pre materské školy2b) v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti podľa odseku 4 písm. a); úprava zodpovedá rozdielu príspevku na výchovu a vzdelávanie pre materské školy2b) v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa na nový školský rok určenému podľa odseku 2 zo skutočných počtov detí v novom školskom roku nahlásených zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4 a výšky sumy životného minima pre jedno nezaopatrené dieťa23g) platnej k 1. septembru príslušného kalendárneho roka a príspevku na výchovu a vzdelávanie pre materské školy2b) v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa na nový školský rok určenému podľa odseku 2 z počtov detí nahlásených zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4 v minulom kalendárnom roku a výšky sumy životného minima pre jedno nezaopatrené dieťa23g) platnej k 1. januáru príslušného kalendárneho roka,
c) poskytuje zriaďovateľom materských škôl2b) finančné prostriedky z kapitoly ministerstva vnútra podľa odseku 1 v priebehu roka podľa osobitného predpisu.22)
(4) Zriaďovateľ materskej školy2b) do 30 dní po doručení oznámenia obvodného úradu v sídle kraja
a) podľa odseku 3 písm. a) rozpíše finančné prostriedky na kalendárny rok pre jednotlivé materské školy2b) vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti,
b) podľa odseku 3 písm. b) upraví finančné prostriedky na nový školský rok pre jednotlivé materské školy2b) vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti.
(5) Finančné prostriedky pridelené zriaďovateľovi podľa odseku 1 možno použiť na aktivity súvisiace s výchovou a vzdelávaním detí, ktoré majú jeden rok pred plnením povinnej školskej dochádzky, a to len na
a) osobný príplatok alebo odmenu zamestnancov materskej školy2b) podľa osobitného predpisu,23h) ktorí sa podieľajú na výchove a vzdelávaní detí,
b) vybavenie miestnosti určenej na výchovu a vzdelávanie detí
1. didaktickou technikou,
2. učebnými pomôckami,
3. kompenzačnými pomôckami,
c) úhradu nákladov súvisiacich s pobytom detí na aktivitách podľa osobitného predpisu23ha) alebo 
d) úhradu nákladov za spotrebný materiál použitý pri výchove a vzdelávaní detí.

§ 6c
Dotácie
(1) Ministerstvo môže poskytnúť z rozpočtu kapitoly ministerstva dotáciu na tieto činnosti:
a) rozvoj výchovy a vzdelávania v oblastiach podľa § 4d ods. 1,
b) podporu aktivít súvisiacich so zabezpečením praktického výcviku žiakov na detských dopravných ihriskách,
c) podporu vydávania odborných časopisov pre zamestnancov škôl a školských zariadení a pre deti, žiakov a poslucháčov škôl a školských zariadení,
d) podporu vydávania publikácií a dátových nosičov pre školy a školské zariadenia využívaných ako doplnok k učebniciam,
e) zabezpečenie experimentálneho overovania v základných umeleckých školách, materských školách, jazykových školách a školských zariadeniach,
f) zabezpečenie prepisu publikácií využívaných ako doplnok k učebniciam do foriem vhodných z hľadiska možností vnímania žiakov so zdravotným znevýhodnením,
g) podporu aktivít súvisiacich s umeleckým vzdelávaním v základných umeleckých školách
h) organizačné zabezpečenie celoslovenských súťaží pedagogických zamestnancov a odborných zamestnancov škôl a školských zariadení,
i) podporu prevádzky a ďalšieho rozširovania infraštruktúry, ktorú používajú školy a školské zariadenia zaradené do siete podľa osobitného predpisu;5) infraštruktúrou sa rozumie technologicko-komunikačné prostredie zabezpečujúce najmä implementáciu a prevádzkovanie informačných systémov, poskytovanie a rozvoj elektronických služieb.
(2) Dotáciu na činnosti podľa odseku 1 (ďalej len "aktivity") možno poskytnúť po splnení podmienok podľa tohto zákona a podľa osobitného predpisu23i) žiadateľom, ktorými sú:
a) zriaďovatelia24a) základných umeleckých škôl, materských škôl, jazykových škôl a školských zariadení,
b) občianske združenia,23j) nadácie23k) a neziskové organizácie poskytujúce všeobecne prospešné služby23l) alebo štátom uznaná cirkev alebo náboženská spoločnosť,23m) ktoré nie sú zriaďovateľmi škôl a školských zariadení a podieľajú sa na výchove a vzdelávaní v školách a v školských zariadeniach,
c) fyzická osoba, ktorá sa podieľa na uskutočňovaní aktivít podľa odseku 1 vo výchove a vzdelávaní v škole alebo v školskom zariadení a dovŕšila vek najmenej 18 rokov,
d) právnická osoba, ktorá sa podieľa na uskutočňovaní aktivít podľa odseku 1 vo výchove a vzdelávaní v škole alebo v školskom zariadení.
(3) Dotáciu nemožno poskytnúť na
a) úhradu záväzkov z predchádzajúcich rozpočtových rokov,
b) refundáciu výdavkov uhradených v predchádzajúcich rozpočtových rokoch.
(4) Žiadosť o poskytnutie dotácie (ďalej len "žiadosť") podáva žiadateľ písomne. Žiadosť podľa odseku 1 písm. a) až c) a g) predkladá žiadateľ na základe výzvy na predloženie žiadosti najneskôr do 30 dní od zverejnenia výzvy. Žiadosť podľa odseku 1 písm. d) až f), h) a i) predkladá žiadateľ v priebehu kalendárneho roka.
(5) Ministerstvo zverejňuje na svojom webovom sídle výzvu na predloženie žiadostí, a to najmenej 30 dní pred termínom predkladania žiadostí. Výzva na predloženie žiadostí obsahuje najmä
a) základný cieľ a výberové kritériá, podľa ktorých sa budú vyhodnocovať jednotlivé žiadosti, a ich váhu,
b) formulár žiadosti v elektronickej forme,
c) okruh oprávnených žiadateľov,
d) výšku finančných prostriedkov určených na zverejnenú výzvu,
e) najvyššiu a najnižšiu dotáciu pre jedného žiadateľa,
f) spôsob odstraňovania formálnych nedostatkov žiadostí,
g) časový harmonogram vyhodnocovania žiadostí.
(6) Žiadosť obsahuje identifikačné údaje o žiadateľovi, ktorými sú:
a) ak ide o právnickú osobu
1. názov a právna forma žiadateľa,
2. adresa sídla,
3. identifikačné číslo,
4. daňové identifikačné číslo,
5. meno, priezvisko a akademický titul štatutárneho orgánu,
b) ak ide o fyzickú osobu
1. meno, priezvisko, rodné priezvisko, akademický titul,
2. dátum narodenia,
3. miesto podnikania a identifikačné číslo, ak je žiadateľom fyzická osoba-podnikateľ,
4. adresa trvalého pobytu.
(7) Žiadosť ďalej obsahuje najmä
a) predmet činnosti žiadateľa,
b) účel poskytnutia dotácie podľa odseku 1,
c) charakteristiku uskutočňovanej aktivity, na ktorú sa požaduje dotácia,
d) termín a miesto uskutočnenia aktivity,
e) počet osôb, ktoré aktivitu zabezpečujú a počet osôb, pre ktoré sa aktivita uskutočňuje,
f) časový harmonogram uskutočňovania aktivity,
g) analýzu finančného zabezpečenia uskutočňovania aktivity,
h) uvedenie skutočnosti, či žiadateľ požaduje na uvedenú aktivitu dotáciu od iného subjektu verejnej správy a v akej výške,
i) doklad o spoluúčasti na financovaní aktivity, ak sa spoluúčasť žiadateľa vyžaduje,
j) súhlas žiadateľa so zhromažďovaním, spracovaním a zverejňovaním poskytnutých údajov.
(8) Výšku spoluúčasti žiadateľa na uskutočňovaní aktivity podľa odseku 1 písm. a) až c) a g) určí ministerstvo vo výzve a podľa odseku 1 písm. d) až f) a h) a i) určí ministerstvo v zmluve o poskytnutí dotácie.
(9) Ministerstvo poskytne žiadateľovi dotáciu na realizáciu aktivity podľa odseku 1 najmä podľa
a) počtu osôb, pre ktoré sa uskutočňuje,
b) využitia poznatkov získaných pri uskutočňovaní aktivity vo výchove a vzdelávaní,
c) územnej pôsobnosti uskutočňovania aktivity a
d) skutočnosti, či bola dotácia na požadovaný účel poskytnutá v predchádzajúcom období.
(10) Žiadosti vyhodnocuje komisia, ktorú zriaďuje ministerstvo ako svoj poradný orgán. Komisia má najmenej troch členov. Člen komisie alebo jemu blízka osoba23n) nesmie byť
a) žiadateľom alebo byť zaujatý vo vzťahu k žiadateľovi,
b) štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu žiadateľa,
c) spoločníkom právnickej osoby, ktorá je žiadateľom,
d) v pracovnoprávnom vzťahu k žiadateľovi alebo v pracovnoprávnom vzťahu k záujmovému združeniu podnikateľov, ktorého je žiadateľ členom.
(11) Komisia je pri vyhodnocovaní žiadostí nezávislá a vyhodnocuje ich podľa kritérií uvedených vo výzve na predloženie žiadostí podľa odseku 5 písm. a). Jednotlivé žiadosti musia byť očíslované a bez identifikačných údajov žiadateľa.
(12) Podrobnosti o zložení a rozhodovaní komisie, organizácie práce a postupe komisie pri vyhodnocovaní žiadostí upraví štatút, ktorý vydá ministerstvo.
(13) Na základe rozhodnutia o poskytnutí dotácie uzatvorí ministerstvo so žiadateľom, ktorému je schválená dotácia, písomnú zmluvu o poskytnutí dotácie. Zmluva o poskytnutí dotácie obsahuje najmä
a) identifikačné údaje zmluvných strán podľa odseku 6,
b) názov banky alebo pobočky zahraničnej banky a číslo samostatného bankového účtu prijímateľa na vedenie prostriedkov poskytovaných zo štátneho rozpočtu,
c) výšku poskytovanej dotácie, z toho osobitne výšku finančných prostriedkov poskytovaných na mzdové náklady,
d) účel, na ktorý sa dotácia poskytuje,
e) lehotu, v ktorej možno použiť dotáciu, a lehotu na zúčtovanie dotácie,
f) lehotu na vrátenie nevyčerpaných finančných prostriedkov a číslo účtu ministerstva, na ktorý sa tieto finančné prostriedky poukazujú,
g) termín poukázania výnosov z prostriedkov štátneho rozpočtu a číslo účtu ministerstva, na ktorý sa tieto finančné prostriedky poukazujú,
h) podmienky použitia prostriedkov dotácie, ktorých nesplnenie je spojené s povinnosťou ich vrátenia.23o)
(14) Ministerstvo do 30 dní od rozhodnutia o žiadosti zverejňuje na svojom webovom sídle
a) zoznam žiadateľov, ktorým bola schválená dotácia na aktivity podľa odseku 1, a výšku poskytnutej dotácie a zmluvu o poskytnutí dotácie,
b) zoznam žiadateľov, ktorým nebola dotácia schválená s uvedením dôvodu jej neschválenia,
c) zloženie komisie zriadenej pre vyhodnocovanie žiadostí,
d) informáciu o tom, v ktorých prípadoch rozhodlo ministerstvo o schválení alebo neschválení dotácie inak, ako navrhla komisia zriadená pre vyhodnocovanie žiadostí a zdôvodnenie tohto rozhodnutia.
(15) Ak žiadateľ poruší finančnú disciplínu, uplatní sa postup podľa osobitného predpisu.23p)
(16) Na poskytovanie a používanie prostriedkov dotácie sa vzťahuje osobitný predpis.23q)
(17) Na poskytnutie dotácie nie je právny nárok.
(18) Dotáciu podľa tohto zákona, ktorá je štátnou pomocou,23r) možno poskytnúť len v súlade s týmto zákonom a osobitnými predpismi v oblasti štátnej pomoci.23s)
(19) Týmto zákonom nie sú dotknuté ustanovenia o obmedzení prístupu k informáciám podľa osobitného predpisu.23t)

Spoločné, prechodné a zrušovacie ustanovenia

§ 7
(1) Škola a školské zariadenie, ktoré sú právnické osoby, vypracúvajú správu o hospodárení za predchádzajúci kalendárny rok a predkladajú ju zriaďovateľovi. Zriaďovatelia predložia obvodnému úradu v sídle kraja do 15. apríla súhrnnú správu o hospodárení za predchádzajúci kalendárny rok za školy a školské zariadenia vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti. Obvodné úrady v sídle kraja predložia ministerstvu v lehote určenej ministerstvom súhrnnú správu o hospodárení za zriaďovateľov v územnej pôsobnosti príslušného obvodného úradu v sídle kraja. Obsah a formu súhrnnej správy o hospodárení za predchádzajúci kalendárny rok zverejní ministerstvo na svojom webovom sídle do 31. januára.
(2) Správa o hospodárení školy a školského zariadenia podľa odseku 1 obsahuje
a) analýzu príjmov v členení podľa zdrojov a analýzu výdavkov,
b) pre cirkevné školy a súkromné školy, stav a pohyb majetku získaného z prostriedkov štátneho rozpočtu,
c) ďalšie údaje určené ministerstvom.
(3) K správe o hospodárení školy a školského zariadenia podľa odseku 2 písm. a) až c) sa pripája
a) ročná účtovná závierka,
b) výrok audítora k ročnej účtovnej závierke, ak bola audítorom overená.
(4) Zriaďovatelia24a) škôl1) sú povinní oznámiť do 30. septembra kalendárneho roka príslušnému obvodnému úradu v sídle kraja počty detí alebo žiakov škôl v ich zriaďovateľskej pôsobnosti podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka a ďalšie údaje potrebné na rozpis finančných prostriedkov z kapitoly ministerstva a ministerstva vnútra pre školy. Obvodný úrad v sídle kraja je povinný oznámiť tieto údaje za zriaďovateľov24a) škôl1) a za školy a školské zariadenia vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti ministerstvu. Podrobnosti o požadovaných údajoch a forme ich poskytnutia oznámi ministerstvo zriaďovateľom každoročne do 31. augusta.
(5) V štátnom rozpočte na rok 2013 a v ďalších rokoch sa na financovanie regionálneho školstva podľa § 3 ods. 2 a 3 vyčlenia finančné prostriedky v objeme rovnajúcom sa najmenej súčinu počtu žiakov vo verejných školách, cirkevných školách a súkromných školách na začiatku bežného školského roka a priemerného ročného nákladu z predchádzajúceho kalendárneho roka zvýšeného o očakávanú priemernú ročnú mieru inflácie v nadchádzajúcom kalendárnom roku. Priemerným ročným nákladom je podiel celkového objemu bežných výdavkov rozpočtovaných v schválenom rozpočte kapitoly ministerstva a kapitoly ministerstva vnútra podľa § 3 ods. 2 a 3 a počtu žiakov vo verejných školách a neštátnych školách podľa stavu na začiatku bežného školského roka.
(6) Ministerstvo na základe predložených podkladov a objemu finančných prostriedkov ustanovených zákonom o štátnom rozpočte zverejní na svojom webovom sídle do 30 pracovných dní po nadobudnutí účinnosti zákona o štátnom rozpočte údaje a postup, ktoré boli použité pri rozpise finančných prostriedkov zriaďovateľom podľa § 4, § 5 až 6b.
(7) Celkový objem finančných prostriedkov na bežné výdavky vyčlenený na účely podľa § 4a až 4e, § 6b a 8c v kalendárnom roku je najviac 6 % z objemu finančných prostriedkov na bežné výdavky rozpočtované v kapitole
a) ministerstva podľa § 3 ods. 2,
b) ministerstva vnútra podľa § 3 ods. 3.
(8) Pri realizácii systému financovania záujmového vzdelávania poskytovaného školami a školskými zariadeniami sa využívajú vzdelávacie poukazy. Vzdelávací poukaz reprezentuje osobitný ročný príspevok štátu na záujmové vzdelávanie pre jedného žiaka školy, v ktorej sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie.1) Vzdelávacie poukazy vydávajú svojim žiakom školy1) najneskôr do 10. septembra príslušného kalendárneho roka a vzdelávacie poukazy prijímajú školy a školské zariadenia, ktoré tvoria sústavu škôl a sústavu školských zariadení podľa osobitného predpisu,24b) najneskôr do 25. septembra príslušného kalendárneho roka. Vzdelávacie poukazy vydávajú svojim žiakom základné školy a stredné školy. Na základe vzdelávacieho poukazu škola a školské zariadenie poskytujúce záujmové vzdelávanie držiteľovi poukazu obdržia prostredníctvom zriaďovateľa z kapitoly ministerstva z kapitoly ministerstva vnútra finančný príspevok na svoju činnosť až do hodnoty poukazu. Hodnotu poukazu určuje ministerstvo.
(9) Vláda nariadením ustanoví
a) podrobnosti rozpisu finančných prostriedkov vrátane spôsobu určovania normatívov podľa § 4 ods. 1; pri určovaní podrobností rozpisu finančných prostriedkov sa zohľadní zoznam študijných odborov a učebných odborov, ktoré sú nad rozsah potrieb trhu práce a zoznam študijných odborov a učebných odborov s nedostatočným počtom absolventov pre potreby trhu práce podľa osobitného predpisu,24ba)
b) podrobnosti rozpisu finančných prostriedkov podľa § 4a ods. 2 písm. b),
c) podrobnosti rozpisu finančných prostriedkov a postup pri určovaní objemu finančných prostriedkov podľa § 5 ods. 1 až 5,
d) podrobnosti využitia vzdelávacích poukazov podľa odseku 8 vrátane vymedzenia okruhu aktivít škôl a školských zariadení vytvárajúcich záujmové vzdelávanie financovaných prostredníctvom vzdelávacích poukazov,
e) podrobnosti určovania garantovaného minima a jeho použitia pri prideľovaní finančných prostriedkov zriaďovateľom podľa § 8a.
(10) Ministerstvo môže prideliť z kapitoly
a) ministerstva vnútra na žiadosť obvodného úradu v sídle kraja pre školy a školské zariadenia v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti finančné prostriedky podľa naliehavosti riešenia potreby na
1. nákup strojov, prístrojov, zariadení, techniky, náradia a osobných automobilov,
2. výstavbu, prístavbu, modernizáciu a rekonštrukciu školských objektov,
b) ministerstva a z kapitoly ministerstva vnútra na žiadosť zriaďovateľa24c) školy1) finančné prostriedky na výstavbu, prístavbu, modernizáciu a rekonštrukciu školských objektov podľa počtu žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia, počtu žiakov so zdravotným znevýhodnením a naliehavosti riešenia.“
(11) Finančné prostriedky pridelené školám a školským zariadeniam v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodného úradu v sídle kraja podľa § 4 až 6b, § 7 ods. 8 a § 8c sa zabezpečujú v rámci limitu výdavkov.
(12) Obvodný úrad v sídle kraja oznámi, najneskôr do 15 dní od pridelenia finančných prostriedkov ministerstvom, zriaďovateľom škôl a školských zariadení výšku pridelených finančných prostriedkov podľa § 4a až 4d, § 7 ods. 8 a § 8c.
(13) Zriaďovateľ školy najneskôr do 15 dní po doručení oznámenia obvodného úradu v sídle kraja
a) rozpíše finančné prostriedky pridelené ministerstvom podľa § 4a až 4d, § 7 ods. 8 a § 8c pre jednotlivé školy a školské zariadenia vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti a
b) oznámi obvodnému úradu v sídle kraja výšku rozpísaných finančných prostriedkov podľa § 8c jednotlivým školám vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti.
(14) Obvodný úrad v sídle kraja rozpíše finančné prostriedky pridelené ministerstvom podľa § 4a až 4d, § 7 ods. 8 a § 8c pre jednotlivé školy a školské zariadenia vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti do 15 dní od pridelenia finančných prostriedkov ministerstvom.
(15) Ministerstvo alebo ministerstvo vnútra prostredníctvom obvodného úradu v sídle kraja poskytne z kapitoly ministerstva alebo z kapitoly ministerstva vnútra na žiadosť zriaďovateľa školy1) podanej obvodnému úradu v sídle kraja v priebehu kalendárneho roka finančné prostriedky
a) na odchodné v sume dvojnásobku priemerného mesačného zárobku zamestnanca pri prvom skončení pracovného pomeru po nadobudnutí nároku podľa osobitného predpisu,21)
b) súvisiace so starostlivosťou o pedagogického zamestnanca a odborného zamestnanca na úhradu vakcíny proti chrípke a vakcíny proti hepatitíde typu A a B podľa osobitného predpisu.24f)
(16) Obvodný úrad v sídle kraja predkladá ministerstvu údaje potrebné na účely rozpočtovania, financovania, rozhodovania, riadiacej činnosti a kontrolnej činnosti podľa tohto zákona v lehotách určených ministerstvom. Podrobnosti o požadovaných údajoch a forme ich poskytnutia oznámi ministerstvo obvodnému úradu v sídle kraja.
(17) Obvodný úrad v sídle kraja predkladá ministerstvu údaje zo žiadostí podľa § 4a, 4c, 4d, § 7 ods. 8, 10 a 15 a § 8c v lehotách určených ministerstvom. Podrobnosti o požadovaných údajoch a forme ich poskytnutia oznámi ministerstvo obvodnému úradu v sídle kraja.

§ 7a
Zber údajov na účely rozdeľovania a poukazovania výnosu dane z príjmov obciam
(1) Na účely rozdeľovania a poukazovania výnosu dane z príjmov obciam na nasledujúci kalendárny rok podľa osobitného predpisu24d) sa zbierajú údaje o počte
a) žiakov základnej umeleckej školy v individuálnej forme vzdelávania a v skupinovej forme vzdelávania od troch rokov veku najdlhšie do dovŕšenia 25. roku veku podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka; v cirkevných školách a v súkromných školách žiakov do 15 rokov veku,
b) detí materskej školy podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka,
c) poslucháčov jazykovej školy vo veku plnenia povinnej školskej dochádzky najdlhšie do dovŕšenia 25. roku veku podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka; v cirkevných školách a v súkromných školách poslucháčov do 15 rokov veku, 
d) detí v školských zariadeniach výchovného poradenstva a prevencie v predchádzajúcom školskom roku, ktorým boli poskytnuté služby; v novovzniknutých školských zariadeniach výchovného poradenstva a prevencie detí podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka; v cirkevných školských zariadeniach a v súkromných školských zariadeniach detí do 15 rokov veku,
e) detí v špeciálnych výchovných zariadeniach podľa skutočného priemerného denného počtu detí v predchádzajúcom školskom roku; v novovzniknutých špeciálnych výchovných zariadeniach detí podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka; v cirkevných školských zariadeniach a v súkromných školských zariadeniach detí do 15 rokov veku,
f) detí v materských školách pre deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami pri zdravotníckom zariadení podľa skutočného priemerného denného počtu detí v predchádzajúcom školskom roku; v novovzniknutých materských školách pre deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami pri zdravotníckom zariadení detí podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka,
g) detí v školských kluboch detí pri zdravotníckom zariadení podľa skutočného priemerného denného počtu detí v predchádzajúcom školskom roku; v novovzniknutých školských kluboch detí pri zdravotníckom zariadení detí podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka,
h) žiakov základných škôl podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka zriadených na území obce na účely financovania školských klubov detí,
i) detí školských internátov podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka; v cirkevných školských zariadeniach a v súkromných školských zariadeniach detí do 15 rokov veku;
j) všetkých žiakov základných škôl, základných škôl pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, päťročných gymnázií, osemročných gymnázií a osemročných konzervatórií podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka v zriaďovateľskej pôsobnosti obce, štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti a inej právnickej osoby alebo fyzickej osoby; v cirkevných školách a v súkromných školách žiakov do 15 rokov veku,
k) všetkých žiakov základných škôl a základných škôl pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka v zriaďovateľskej pôsobnosti obvodného úradu v sídle kraja, ak tieto školy nemajú na území obce zriadené vlastné zariadenie školského stravovania a žiaci sa stravujú v zariadeniach školského stravovania v zriaďovateľskej pôsobnosti obce, štátom uznanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti a inej právnickej osoby alebo fyzickej osoby.
(2) Na účely zberu údajov podľa odseku 1 sa do počtu detí, žiakov a poslucháčov započítavajú deti, žiaci a poslucháči prijatí do školy alebo do školského zariadenia na základe rozhodnutia riaditeľa školy alebo riaditeľa školského zariadenia.24g)
(3) Dátum rozhodujúci na určenie veku žiaka, dieťaťa a poslucháča podľa odseku 1 je 1. január kalendárneho roka, v ktorom sa zisťovanie uskutočňuje. 
(4) Na účely rozdeľovania a poukazovania výnosu dane obciam môže žiaka základnej umeleckej školy, poslucháča jazykovej školy a dieťa materskej školy alebo školského zariadenia podľa odsekov 1 a 2 uviesť do zberu údajov len jeden zriaďovateľ základnej umeleckej školy, jazykovej školy, materskej školy alebo školského zariadenia v jednej základnej umeleckej škole, v jednej jazykovej škole, v jednej materskej škole alebo v jednom školskom zariadení. 
(5) Ak žiak základnej umeleckej školy, poslucháč jazykovej školy, dieťa materskej školy, dieťa školského zariadenia výchovného poradenstva a prevencie alebo plnoletá osoba navštevuje viac škôl alebo školských zariadení rovnakého druhu, zákonný zástupca dieťaťa, žiaka alebo poslucháča, zástupca zariadenia, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť, výchovné opatrenie, predbežné opatrenie alebo ochranná výchova, výkon väzby alebo výkon trestu odňatia slobody, alebo plnoletá osoba poskytne písomné čestné vyhlásenie jednej príslušnej škole alebo jednému školskému zariadeniu rovnakého druhu na započítanie dieťaťa, žiaka alebo poslucháča do zberu údajov podľa odseku 1 písm. a) až d) a odseku 2 (ďalej len „čestné vyhlásenie pre zber údajov“). Čestné vyhlásenie pre zber údajov predloží riaditeľ príslušnej školy alebo školského zariadenia zriaďovateľovi. Čestné vyhlásenie pre zber údajov obsahuje 
a) identifikačné údaje o dieťati, žiakovi alebo poslucháčovi; meno a priezvisko, dátum a miesto narodenia, adresu pobytu a druh pobytu,
b) identifikačné údaje o zákonnom zástupcovi, ak nejde o plnoletú osobu, o zástupcovi zariadenia, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť, výchovné opatrenie, predbežné opatrenie alebo ochranná výchova, výkon väzby alebo výkon trestu odňatia slobody, ak poskytol súhlas na započítanie do zberu údajov; meno a priezvisko, adresu pobytu a druh pobytu, kontaktný údaj,
c) údaje o škole alebo o školskom zariadení, ktoré dieťa, žiak alebo poslucháč bude navštevovať; názov školy alebo školského zariadenia a
d) vyhlásenie, že súhlas na započítanie do zberu údajov poskytli len jednej škole alebo jednému školskému zariadeniu rovnakého druhu.
(6) Zriaďovatelia24ca) škôl a školských zariadení sú povinní oznámiť obci údaje podľa odsekov 1 až 5 najneskôr do 25. septembra kalendárneho roka za školy a školské zariadenia, ktoré majú sídlo na území príslušnej obce.
(7) Údaje podľa odsekov 1 až 5 je
a) obec povinná poskytnúť za všetky školy a školské zariadenia so sídlom na jej území príslušnému obvodnému úradu v sídle kraja najneskôr do 5. októbra kalendárneho roka,
b) obvodný úrad v sídle kraja povinný oznámiť za obce vo svojej územnej pôsobnosti ministerstvu do 15. októbra kalendárneho roka. 
(8) Podrobnosti o požadovaných údajoch a forme ich poskytnutia oznámi ministerstvo zriaďovateľom škôl a školských zariadení a obciam každoročne najneskôr do 31. augusta. 
(9) Na účely rozdeľovania výnosu dane z príjmov obciam sa pre centrá voľného času použijú údaje o počte obyvateľov obce od päť rokov veku do 14 rokov veku s trvalým pobytom na území obce podľa stavu k 1. januáru kalendárneho roka, v ktorom sa zisťovanie uskutočňuje.

§ 8
(1) Dohľad nad dodržiavaním tohto zákona vykonávajú ministerstvo a obvodný úrad v sídle kraja.
(2) Ministerstvo a obvodný úrad v sídle kraja pri výkone dohľadu
a) sledujú prehľadnosť financovania a kontrolujú správnosť použitia metód a postupov pri financovaní verejných škôl, cirkevných škôl, súkromných škôl a verejných školských zariadení,
b) kontrolujú správnosť použitia metód a postupov pri financovaní materských škôl2b) podľa § 6b,
c) kontrolujú správnosť údajov o počtoch detí verejných materských škôl a verejných školských zariadení a žiakov škôl poskytovaných ministerstvu podľa § 7 ods. 4 a dodržiavanie lehôt určených na ich predloženie v § 7 ods. 4,
d) kontrolujú správnosť použitia metód a postupov pri financovaní záujmového vzdelávania podľa § 7 ods. 8,
e) kontrolujú správnosť údajov o počtoch žiakov základných umeleckých škôl, poslucháčov jazykových škôl a detí materských škôl a školských zariadení poskytovaných ministerstvu podľa § 7a a dodržiavanie lehôt určených na ich predloženie v § 7a a
f) účel použitia poskytnutých finančných prostriedkov podľa tohto zákona.
(3) Ministerstvo a obvodný úrad v sídle kraja pri výkone dohľadu postupujú podľa osobitného predpisu.25)

§ 8a
Zriaďovateľ verejnej školy pri prideľovaní finančných prostriedkov podľa § 4 ods. 1 dostane finančné prostriedky najmenej vo výške garantovaného minima. Garantované minimum sa určí tak, aby objem finančných prostriedkov na bežné výdavky pridelený v rámci normatívneho príspevku a garantovaného minima pripadajúci na jedného žiaka bol najmenej 95% objemu pripadajúceho na jedného žiaka v rámci normatívneho príspevku a doplatku do garantovaného minima v predchádzajúcom kalendárnom roku, najviac však do výšky určenej ministerstvom na daný kalendárny rok.

§ 8b
Sankcie
(1) Ministerstvo alebo obvodný úrad v sídle kraja uloží zriaďovateľovi
a) pokutu 200 eur za nedodržanie lehoty určenej na
1. rozpis normatívnych finančných prostriedkov na kalendárny rok pre jednotlivé školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa podľa § 4 ods. 9,
2. úpravu normatívnych finančných prostriedkov na nový školský rok pre jednotlivé školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa podľa § 4 ods. 10,
3. rozpis finančných prostriedkov pridelených prostredníctvom príspevku na skvalitnenie podmienok výchovy a vzdelávania žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia na kalendárny rok pre jednotlivé školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa podľa § 4e ods. 6 písm. a),
4. úpravu finančných prostriedkov pridelených prostredníctvom príspevku na skvalitnenie podmienok výchovy a vzdelávania žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia na nový školský rok pre jednotlivé školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa podľa § 4e ods. 6 písm. b),
5. oznámenie o porušení povinností podľa § 6a ods. 6,
6. oznámenie o odstránení porušenia povinností podľa § 6a ods. 6, 
7. rozpis finančných prostriedkov pridelených prostredníctvom príspevku na výchovu a vzdelávanie detí materských škôl, ktoré majú jeden rok pred plnením povinnej školskej dochádzky, na kalendárny rok pre jednotlivé materské školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa podľa § 6b ods. 4 písm. a),
8. úpravu finančných prostriedkov pridelených prostredníctvom príspevku na výchovu a vzdelávanie detí materských škôl, ktoré majú jeden rok pred plnením povinnej školskej dochádzky, na nový školský rok pre jednotlivé materské školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa podľa § 6b ods. 4 písm. b), 
9. predloženie správy o hospodárení obvodnému úradu v sídle kraja podľa § 7 ods. 1,
10. predloženie údajov o počtoch detí alebo žiakov a ďalších údajov podľa § 7 ods. 4 alebo
11. rozpis finančných prostriedkov školám a školským zariadeniam vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti podľa § 7 ods. 13 písm. a) a ods. 14,
b) pokutu 200 eur za neoznámenie výšky normatívnych finančných prostriedkov na kalendárny rok alebo na nový školský rok pre jednotlivé školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa podľa § 4 ods. 11,
c) školy podľa § 6 a 6a pokutu vo výške sumy, ktorá zodpovedá sume použitej inak, ako ustanovil zákon, za nedodržanie účelu použitia
1. normatívnych finančných prostriedkov podľa § 2 ods. 3,
2. finančných prostriedkov pridelených na špecifiká podľa § 4a,
3. finančných prostriedkov pridelených za mimoriadne výsledky žiakov podľa § 4b,
4. finančných prostriedkov pridelených na havarijné situácie podľa § 4c,
5. finančných prostriedkov pridelených v rámci rozvojových projektov podľa § 4d,
6. finančných prostriedkov pridelených prostredníctvom príspevku na skvalitnenie podmienok výchovy a vzdelávania žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia podľa § 4e,
7. normatívnych finančných prostriedkov podľa § 6 ods. 3,
8. normatívnych finančných prostriedkov podľa § 6a ods. 7,
9. finančných prostriedkov pridelených prostredníctvom príspevku na výchovu a vzdelávanie detí materských škôl, ktoré majú jeden rok pred plnením povinnej školskej dochádzky, na kalendárny rok alebo na nový školský rok pre jednotlivé materské školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa podľa § 6b ods. 5, 
10. finančných prostriedkov pridelených prostredníctvom príspevku na záujmové vzdelávanie žiakov podľa § 7 ods. 8,
11. finančných prostriedkov pridelených podľa § 7 ods. 15 alebo
12. finančných prostriedkov pridelených školám a školským zariadeniam v rámci dohodovacieho konania podľa § 2 ods. 3, 
d) pokutu 2 000 eur za nevypracovanie správy o hospodárení podľa § 7 ods. 2 a 3,
e) pokutu od 300 do 2 000 eur za poskytnutie nesprávnych údajov o výsledkoch hospodárenia v správe o hospodárení podľa § 7 ods. 2 a 3,
f) pokutu od 300 eur do 33 000 eur za poskytnutie nesprávnych údajov o počtoch detí alebo žiakov a ďalších údajov podľa § 7 ods. 4.
(2) Ministerstvo alebo obvodný úrad v sídle kraja uloží
a) zriaďovateľovi24ca) školy alebo školského zariadenia za
1. neposkytnutie údajov potrebných na rozdeľovanie a poukazovanie výnosu dane z príjmov obciam podľa § 7a ods. 1 až 5 pokutu 3 000 eur,
2. nedodržanie lehoty určenej na predloženie údajov podľa § 7a ods. 6 pokutu 300 eur alebo
3. poskytnutie nepravdivých údajov potrebných na  rozdeľovanie a poukazovanie výnosu dane z príjmov obciam podľa § 7a ods. 1 až 5 pokutu od 300 eur do 33 000 eur,
b) obci za
1. neposkytnutie údajov potrebných na  rozdeľovanie a poukazovanie výnosu dane z príjmov obciam podľa § 7a ods. 1 až 5 pokutu 3 000 eur,
2. nedodržanie lehoty určenej na predloženie údajov podľa § 7a ods. 7 písm. a) pokutu 300 eur alebo
3. poskytnutie nepravdivých údajov potrebných na rozdeľovanie a poukazovanie výnosu dane z príjmov obciam za školy a školské zariadenia vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti podľa § 7a ods. 1 až 5 pokutu od 300 eur do 33 000 eur.
(3) Ministerstvo alebo obvodný úrad v sídle kraja pri určení výšky pokuty podľa odseku 1 písm. e) a f) a odseku 2 písm. a) tretieho bodu a písm. b) tretieho bodu prihliada na závažnosť, spôsob a rozsah porušenia povinnosti, na následky takého porušenia a ich trvanie.
(4) Uložením pokuty nezaniká povinnosť, za ktorej porušenie sa uložila. Ministerstvo alebo obvodný úrad v sídle kraja môže uložiť pokutu aj opakovane, a to až do odstránenia nezákonného stavu.
(5) O uložení pokuty podľa odsekov 1 a 2 rozhoduje ten, kto zistil porušenie zákona. Na konanie o uložení pokuty podľa tohto zákona sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.25a)
(6) Výnos pokút je príjmom štátneho rozpočtu.
(7) Pokuta uložená podľa tohto zákona je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bola uložená.
(8) Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď ministerstvo alebo obvodný úrad v sídle kraja zistili porušenie povinností podľa tohto zákona, najneskôr do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.

§ 8c
Dohodovacie konanie
(1) Ministerstvo môže v rámci dohodovacieho konania so zriaďovateľom na jeho žiadosť upraviť v rámci kapitoly ministerstva alebo v rámci kapitoly ministerstva vnútra objem pridelených finančných prostriedkov. Dohodovacím konaním je úprava výšky pridelených finančných prostriedkov zriaďovateľovi podľa § 4 o objem finančných prostriedkov pridelený najmä z dôvodu
a) nedostatku finančných prostriedkov na osobné náklady a na prevádzkové náklady,
b) nákladov súvisiacich s činnosťou predsedu školskej maturitnej komisie, predsedu predmetovej maturitnej komisie a jej členov vrátane odborníkov z praxe, predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku a pre absolventskú skúšku a jej členov vrátane odborníkov z praxe podľa osobitného predpisu.25aa)
(2) Dohodovacie konanie sa začína na žiadosť zriaďovateľa. Žiadosť predkladá zriaďovateľ ministerstvu prostredníctvom príslušného obvodného úradu v sídle kraja v priebehu kalendárneho roka.
(3) Žiadosť zriaďovateľa podľa odseku 1 písm. a) obsahuje najmä zdôvodnenie nedostatku finančných prostriedkov poskytnutých školám, verejným materským školám a verejným školským zariadeniam
a) na osobné náklady,
b) na prevádzkové náklady.
(4) Žiadosť zriaďovateľa na úhradu nákladov pre zamestnancov podľa odseku 1 písm. b) obsahuje najmä
a) počet dní strávených zamestnancami na maturitných skúškach a záverečných skúškach,
b) skutočné náklady zamestnancov na náhrady podľa osobitného predpisu25b) vynaložené počas konania maturitných skúšok a záverečných skúšok,
c) počet odskúšaných žiakov zamestnancom počas konania maturitných skúšok a záverečných skúšok.
(5) Ministerstvo pridelí zriaďovateľovi finančné prostriedky na kalendárny rok
a) podľa odseku 1 písm. a) nad rámec normatívnych príspevkov pridelených na základe údajov poskytnutých podľa § 7 ods. 4 v závislosti od zvýšených osobných nákladov a prevádzkových nákladov v priebehu kalendárneho roka a objemu finančných prostriedkov vyčlenených na tento účel v rámci rezervy,
b) podľa odseku 1 písm. b) nad rámec normatívnych príspevkov pridelených na základe údajov poskytnutých podľa § 7 ods. 4 a objemu finančných prostriedkov vyčlenených na tento účel v rámci rezervy.
(6) Ministerstvo zverejní na svojej internetovej stránke do 30 pracovných dní po nadobudnutí účinnosti zákona o štátnom rozpočte výšku nákladov podľa osobitného predpisu25c) na príslušný kalendárny rok.
(7) Ministerstvo môže určiť zriaďovateľovi, ktorý ho požiadal o pridelenie finančných prostriedkov podľa odseku 1 písm. a), povinnosť vykonať racionalizačné opatrenie v škole alebo v školskom zariadení, pre ktoré finančné prostriedky žiada. Ministerstvo zároveň určí druh racionalizačného opatrenia a lehotu trvania racionalizačného opatrenia. Racionalizačným opatrením sa rozumie zníženie počtu tried, zníženie počtu zamestnancov školy alebo školského zariadenia, zrušenie školy alebo školského zariadenia alebo iné opatrenie, ktorým sa zvýši efektívnosť a  hospodárnosť využívania pridelených finančných prostriedkov. Pred uložením povinnosti vykonať racionalizačné opatrenie prerokuje ministerstvo so zriaďovateľom školy alebo školského zariadenia druh racionalizačného opatrenia. Zriaďovateľ školy alebo školského zariadenia je povinný poskytnúť ministerstvu údaje potrebné na rozhodovanie vo veci uloženia racionalizačného opatrenia v štruktúre určenej ministerstvom. Zriaďovateľ školy alebo školského zariadenia môže požiadať o ďalšie finančné prostriedky podľa odseku 1 písm. a) až po uskutočnení racionalizačného opatrenia.
(8) Ministerstvo každoročne zverejňuje zoznam zriaďovateľov, ktorým boli pridelené finančné prostriedky na účely podľa odseku 1 písm. a), a výšku pridelených finančných prostriedkov na svojom webovom sídle. Tento zoznam aktualizuje ministerstvo najneskôr do piatich pracovných dní po uplynutí kalendárneho štvrťroku.

§ 9
(1) V období troch rokov odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona dostane každý zo zriaďovateľov verejných škôl pri prideľovaní finančných prostriedkov podľa § 4 ods. 1 finančné prostriedky najmenej vo výške garantovaného minima. Garantované minimum vychádza z objemu finančných prostriedkov na bežné výdavky prideleného verejným školám zo štátneho rozpočtu v predchádzajúcom kalendárnom roku a z počtu žiakov v predchádzajúcom kalendárnom roku a v bežnom kalendárnom roku. Garantované minimum sa určí tak, aby objem finančných prostriedkov na bežné výdavky pripadajúci na jedného žiaka bol najmenej 95% objemu pripadajúceho na jedného žiaka v predchádzajúcom kalendárnom roku.
(2) V rozpočte na roky 2004, 2005 a 2006 sa každoročne vyčleňuje v kapitole ministerstva rezerva, ktorá je určená na prechodné zmierňovanie rozdielov vyplývajúcich z uplatňovania tohto zákona. Ministerstvo môže v rámci dohodovacieho konania so zriaďovateľom na základe jeho žiadosti v odôvodnených prípadoch upraviť v rámci rezervy objem zriaďovateľovi pridelených finančných prostriedkov.
(3) Ministerstvo a ministerstvo vnútra prostredníctvom obvodného úradu v sídle kraja poskytne zriaďovateľom zálohu na financovanie škôl do 10. januára kalendárneho roka najmenej vo výške očakávaného januárového rozpočtu bežných výdavkov škôl a školských zariadení.

§ 9a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. septembra 2008
Počas obdobia od 1. septembra 2008 do 31. decembra 2008
a) krajský školský úrad oznámi najneskôr do 30. októbra zriaďovateľovi verejnej školy úpravu výšky normatívnych príspevkov pre verejné školy v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti na kalendárny rok; úprava zodpovedá rozdielu normatívnych príspevkov pre verejné školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa na nový školský rok určenému podľa § 4 ods. 3 zo skutočných počtov žiakov v novom školskom roku nahlásených zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4 a normatívnych príspevkov pre verejné školy v zriaďovateľskej pôsobnosti zriaďovateľa určených podľa § 4 ods. 3 z očakávaných počtov žiakov nahlásených zriaďovateľom podľa § 7 ods. 4 v minulom kalendárnom roku,
b) ministerstvo pri určovaní objemu finančných prostriedkov podľa § 5 ods. 1 pre verejné školské zariadenia okrem zariadení podľa osobitného predpisu23) vychádza z počtu detí alebo žiakov, ktorým príslušné zariadenie poskytuje služby, a náročnosti na personálne a prevádzkové zabezpečenie činnosti zariadenia alebo z rozsahu poskytovaných služieb,
c) sa určujú objemy finančných prostriedkov podľa § 5 ods. 1 pre školské zariadenia podľa osobitného predpisu23) zriadené štátom uznanou cirkvou alebo náboženskou spoločnosťou alebo inou právnickou osobou alebo fyzickou osobou ako pre verejné školy podľa § 4 ods. 2 až 6,
d) vyčlení ministerstvo v kapitole ministerstva rezervu, ktorá je určená na prechodné zmierňovanie rozdielov vyplývajúcich z uplatňovania tohto zákona; ministerstvo môže v rámci dohodovacieho konania so zriaďovateľom na jeho žiadosť v odôvodnených prípadoch upraviť v rámci rezervy objem zriaďovateľovi pridelených finančných prostriedkov,
e) pridelí ministerstvo na žiadosť zriaďovateľa školy finančné prostriedky z rezervy ministerstva na mzdy asistentov učiteľa pre žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia,26) vrátane poistného a príspevku zriaďovateľa do poisťovní, podľa počtu žiakov školy zo sociálne znevýhodneného prostredia; zriaďovateľ podáva žiadosť ministerstvu prostredníctvom príslušného krajského školského úradu najneskôr do 30. septembra príslušného kalendárneho roka.

§ 9b
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2009
Ministerstvo zverejní na svojej internetovej stránke najneskôr do 2. septembra výšku nákladov podľa osobitného predpisu25c) na kalendárny rok 2009.

§ 9ba
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2013
(1) Dohľad začatý do 31. decembra 2012 tohto zákona sa vykoná podľa predpisov platných v čase jeho začatia.
(2) Konanie o uložení pokuty začaté do 31. decembra 2012 dokončí orgán dohľadu podľa doterajšieho predpisu.


§ 9c
Na účely rozdeľovania výnosu dane obciam v roku 2011 použije ministerstvo okrem údajov, ktoré poskytli školy a školské zariadenia a obce, podľa § 7 ods. 12 aj údaje o počte detí v centrách voľného času a v školských strediskách záujmovej činnosti podľa stavu k 15. septembru 2010 na účely tvorby koncepčných materiálov a analytických materiálov ministerstva.

§ 9d
(1) Na účely rozdeľovania výnosu dane obciam v roku 2013 použije ministerstvo okrem údajov, ktoré poskytli zriaďovatelia škôl a školských zariadení a obce, podľa doterajších predpisov aj údaje poskytnuté na účely tvorby koncepčných materiálov a analytických materiálov ministerstva o
a) žiakoch základnej umeleckej školy v individuálnej forme vzdelávania a v skupinovej forme vzdelávania od troch rokov veku najdlhšie do dovŕšenia 25 rokov veku podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka; v cirkevných školách a v súkromných školách o žiakoch do dovŕšenia 15 rokov veku,
b) deťoch materskej školy podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka,
c) poslucháčoch jazykovej školy vo veku plnenia povinnej školskej dochádzky najdlhšie do dovŕšenia 25 rokov veku podľa stavu k 15. septembru začínajúceho školského roka; v cirkevných školách a v súkromných školách o poslucháčoch do dovŕšenia 15 rokov veku.
(2) Na účely rozdeľovania výnosu dane z príjmov obciam v roku 2013 sa pre centrá voľného času použijú údaje o počte obyvateľov obce od päť rokov veku do dovŕšenia 15 rokov veku s trvalým pobytom na území obce podľa stavu k 1. januáru kalendárneho roka, v ktorom sa zisťovanie uskutočňuje.

§ 9e
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. mája 2013
Hodnoty percentuálnych podielov v roku 2013, ktoré je zriaďovateľ školy povinný prideliť škole, v ktorej sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie, podľa § 4 ods. 9 sú:
a) 95 % z časti normatívneho príspevku zodpovedajúcemu osobným nákladom a
b) 80 % z časti normatívneho príspevku zodpovedajúcemu prevádzkovým nákladom.

§ 10
Zrušujú sa
1. zákon č. 506/2001 Z. z. o financovaní základných škôl, stredných škôl a školských zariadení a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. o rozpočtových pravidlách v znení neskorších predpisov,
2. výnos Ministerstva školstva Slovenskej republiky zo 6. marca 2002 č. 293/2002-9, ktorým sa ustanovuje normatívny spôsob určovania počtu pedagogických zamestnancov a ostatných zamestnancov a jeho uplatňovanie, finančné normatívy na prideľovanie finančných prostriedkov štátneho rozpočtu v školách, v školách na záujmové vzdelávanie, v strediskách praktického vyučovania a v školských zariadeniach (oznámenie č. 134/2002 Z. z.),
3. výnos Ministerstva školstva Slovenskej republiky z 12. apríla 2006 č. CD 2006-141/348-1:sekr. o poskytovaní dotácií v pôsobnosti Ministerstva školstva Slovenskej republiky (oznámenie č. 230/2006 Z. z.).

§ 11
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2004.


Rudolf Schuster v.r.
Pavol Hrušovský v.r.
Mikuláš Dzurinda v.r.


1) § 27 ods. 3 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
2a) § 95 ods. 1 písm. a) a § 104 ods. 1 písm. a) zákona č. 245/2008 Z. z.
2b) § 27 ods. 2 písm. a), § 95 ods. 1 písm. a) a § 104 ods. 1 písm. a) zákona č. 245/2008 Z. z.
4) § 112 zákona č. 245/2008 Z. z.
5) § 15 zákona č. 596/2003 Z. z.
5a) § 19 zákona č. 245/2008 Z. z.
6) § 6 ods. 1, § 9 ods. 1 a § 10 ods. 1 písm. a) až c) a e) až h) zákona č. 596/2003 Z. z. v znení zákona č. 325/2012 Z. z.
7) § 4 ods. 2 písm. c) zákona č. 184/2009 Z. z. v znení zákona č. 324/2012 Z. z.
10) § 10 ods. 1 písm. h) a j) až m) zákona č. 596/2003 Z. z. v znení zákona č. 325/2012 Z. z.
12) Čl. 42 ods. 3 Ústavy Slovenskej republiky.
13) § 8 zákona č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
14) Zákon č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení zákona č. 445/2001 Z. z.
Zákon č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
15) § 26 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
16) § 151 ods. 1 zákona č. 245/2008 Z. z.
17) § 35 a 36 zákona č. 596/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 23 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17a) § 7 Zákonníka práce.
§ 3 ods. 2 zákona č. 103/2007 Z. z. o trojstranných konzultáciách na celoštátnej úrovni a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o tripartite).
18) Napríklad § 24 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 476 až 480 Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
19) § 8 ods. 2 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
20) Napríklad § 476 až 480 Občianskeho zákonníka.
21) § 76a Zákonníka práce v znení zákona č. 257/2011 Z. z.
22) Zákon č. 291/2002 Z. z. o štátnej pokladnici a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22a) § 95 ods. 1 a § 104 ods. 1 zákona č. 245/2008 Z. z.
22b) § 8 zákona č. 596/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 29 ods. 10 zákona č. 245/2008 Z. z.
22c) § 2 písm. k) a q) zákona č. 245/2008 Z. z.
22d) § 3 a 5 vyhlášky Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 322/2008 Z. z. o špeciálnych školách.
22e) Napríklad § 226 ods. 2 Zákonníka práce, § 4 ods. 1 písm. e) a t) zákona č. 553/2003 Z. z. o odmeňovaní niektorých zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22ea) § 11 zákona č. 184/2009 Z. z.
22f) § 19 ods. 2 písm. a) až c) zákona č. 596/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
22g) § 107 ods. 4 a 5 zákona č. 245/2008 Z. z.
22h) § 107 ods. 6 zákona č. 245/2008 Z. z.
23) § 117 zákona č. 245/2008 Z. z.
23a) § 117 a 139 zákona č. 245/2008 Z. z.
23b) § 139 zákona č. 245/2008 Z. z.
23c) § 27 ods. 2 písm. b), § 95 ods. 1 písm. b) a § 104 ods. 1 písm. b) zákona č. 245/2008 Z. z.
23d) § 27 ods. 2 písm. c), § 95 ods. 1 písm. c) až e) a § 104 ods. 1 písm. c) zákona č. 245/2008 Z. z.
23e) § 12 a 13 zákona č. 596/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23f) § 29 ods. 5, § 33 ods. 1, § 97 ods. 6, § 98 ods. 3, § 99 ods. 4 a § 100 ods. 8 zákona č. 245/2008 Z. z.
23g) § 2 písm. c) zákona č. 601/2003 Z. z. o životnom minime a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
23h) § 4 ods. 1 písm. e) a t) zákona č. 553/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23ha) § 28 ods. 16 zákona č. 245/2008 Z. z. v znení zákona č. 390/2011 Z. z.
§ 4 ods. 9 vyhlášky Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 306/2008 Z. z. o materskej škole.“.
23i) § 8a zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23j) Zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov.
23k) Zákon č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
23l) Zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov.
23m) Zákon č. 308/1991 Zb. o slobode náboženskej viery a postavení cirkví a náboženských spoločností v znení neskorších predpisov.
23n) § 116 Občianskeho zákonníka.
23o) § 31 ods. 7 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23p) § 31 zákona č. 523/2004 Z. z.
23q) Zákon č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23r) Čl. 107 a 108 Zmluvy o fungovaní Európskej únie (Ú.v. EÚ C 83, 30.3.2010).
23s) Napríklad zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení neskorších predpisov.
23t) § 8 až 13 zákona č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
24a) § 19 ods. 2 písm. a), b), d) a e) zákona č. 596/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
24b) § 27 ods. 2 a § 112 ods. 1 zákona č. 245/2008 Z. z.
24ba) § 3 ods. 1 písm. c) zákona č. 184/2009 Z. z. o odbornom vzdelávaní a príprave a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
24c) § 19 ods. 2 písm. a), b) a d) zákona č. 596/2003 Z. z. v znení zákona č. 325/2012 Z. z.
24ca) § 19 ods. 2 písm. c) až e) zákona č. 596/2003 Z. z.
24d) § 2 zákona č. 564/2004 Z. z. o rozpočtovom určení výnosu dane z príjmov územnej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 175/2005 Z. z.
§ 2 ods. 1 písm. c) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 668/2004 Z. z. o rozdeľovaní výnosu dane z príjmov územnej samospráve v znení neskorších predpisov.
24f) § 53 zákona č. 317/2009 Z. z. o pedagogických zamestnancoch a odborných zamestnancoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 390/2011 Z. z.
24g) § 5 zákona č. 596/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
25) Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
25a) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov
25aa) § 90 ods. 7 až 11 zákona č. 245/2008 Z. z.
25b) § 4 zákona č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
25c) § 90 ods. 11 zákona č. 245/2008 Z. z. v znení zákona č. 462/2008 Z. z.
26) § 2 písm. p) zákona č. 245/2008 Z. z.