A NEMZETI KISEBBSÉGEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ KERETEGYEZMÉNY
Strasbourg, 1995. II. 1.
Az Európa Tanács tagállamai és a jelen Keretegyezmény többi aláíró Állama,
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység elérése annak érdekében, hogy védje és fejlessze közös örökségük eszméit és elveit,
figyelembe véve, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme és továbbfejlesztése az egyik módszer, ami által e cél elérhető,
attól az óhajtól vezéreltetve, hogy az 1993. október 9-én, Bécsben, az Európa Tanács tagállamainak állam- és kormányfői által elfogadott Nyilatkozatot megvalósítsák,
abban az elhatározásban, hogy saját területeiken védelmezzék a nemzeti kisebbségek fennmaradását,
figyelembe véve, hogy az európai történelem megrázkódtatásai megmutatták, a nemzeti kisebbségek védelme alapvető fontosságú kontinensünk stabilitása, demokratikus biztonsága és békéje szempontjából,
figyelembe véve, hogy a pluralista és valódi demokratikus társadalomnak nemcsak tiszteletben kell tartania minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, de megfelelő feltételeket is kell teremtenie azért, hogy kifejezhesse, megőrizhesse és fejleszthesse ezt az identitást,
figyelembe véve, hogy szükséges a tolerancia és a párbeszéd légkörének megteremtése azért, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása és tényezője legyen minden társadalom számára,
figyelembe véve, hogy a toleráns és virágzó Európa kiteljesedése nemcsak az Államok közötti együttműködéstől függ, hanem határokon átnyúló együttműködést kíván a helyi és a regionális közösségek között, az Államok alkotmányának és területi integritásának sérelme nélkül,
figyelembe véve az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményt és Kiegészítő Jegyzőkönyveit, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek egyezményeiben és nyilatkozataiban a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeket, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia dokumentumait, kiváltképpen az 1990. június 29-i, Koppenhágai Dokumentumot,
abban az elhatározásban, hogy a nemzeti kisebbségek hatékony védelmét és az ezekhez a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és szabadságait biztosító és tiszteletben tartandó elveket, valamint az azokból származó kötelezettségeket meghatározzák, azoknak a tagállamokban és már – a jelen okmány részeseivé váló – Államokban történő biztosítása végett, tiszteletben tartva a jog uralmát, az államok területi integritását és nemzeti szuverenitását,
abban az elhatározásban, hogy a jelen Keretegyezményben foglalt elveket nemzeti törvényhozásuk által és megfelelő kormányzati politikával végrehajtsák,
a következőkben állapodnak meg:
I. FEJEZET
1. Cikk
A nemzeti kisebbségek és ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik.
2. Cikk
A jelen Keretegyezmény rendelkezéseit jóhiszeműen, a megértés és a türelmesség szellemében, valamint az Államok közötti jószomszédság, baráti kapcsolatok és együttműködés elveivel összhangban kell alkalmazni.
3. Cikk
1. Minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van szabadon megválasztani, hogy kisebbségiként kezeljék-e vagy sem, és ebből a választásából vagy e választásával összefüggő jogainak gyakorlásából semmiféle hátránya ne származzék.
2. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származó jogaikat és szabadságaikat egyénileg, valamint másokkal közösségben gyakorolhatják.
II. FEJEZET
4. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy számára biztosítják a törvény előtti egyenlőséget és a törvény általi egyenlő védelem jogát. Ebben a vonatkozásban minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilos.
2. A Felek kötelezik magukat annak elfogadására, hogy - amennyiben szükséges – megfelelő intézkedéseket hoznak a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti teljes és hatékony egyenlőség előmozdítása érdekében. E tekintetben kellő figyelmet fordítanak a nemzeti kisebbségekhez
tartozó személyek sajátos körülményeire.
3. A 2. bekezdésben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket nem lehet hátrányos megkülönböztetésként értékelni.
5. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára kultúrájuk megőrzését és fejlesztését, úgyszintén identitásuknak, nevezetesen vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megőrzésének feltételeit.
2. Az integrációt szabályozó általános politikájuk keretében hozott intézkedéseik sérelme nélkül a Felek tartózkodnak minden olyan politikától vagy gyakorlattól, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációjára irányul és védelmezik ezen személyeket minden olyan akciótól, ami a beolvasztásukra irányul.
6. Cikk
1. A Felek bátorítják a tolerancia és kultúrák közötti párbeszéd szándékát, valamint hatékony intézkedéseket hoznak, hogy előmozdítsák minden területükön élő személy között kölcsönös tiszteletet, megértést és együttműködést, kiváltképpen az oktatás, a kultúra és a tömegkommunikációs eszközök területén, tekintet nélkül e személyek etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitására.
2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak olyan személyek védelmében, akik hátrányosan megkülönböztető, ellenséges vagy erőszakos fenyegetések és cselekedetek áldozatai lehetnek, etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásuk miatt.
7. Cikk
A Felek biztosítják minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, a véleménynyilvánítás szabadságához, a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogának tiszteletben tartását.
8. Cikk
A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek vallása vagy hite kifejezésére, úgyszintén vallási intézmények, szervezetek és egyesületek alapítására való jogot.
9. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak annak elismerésére, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a véleménynyilvánítási szabadsága magába foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, az eszmék megismerésének és közlésének szabadságát a kisebbség nyelvén, országhatárokra tekintet nélkül és hatósági szerv beavatkozása nélkül. A Felek biztosítani fogják nemzeti jogrendszerük keretein belül, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket ne érje hátrányos megkülönböztetés a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutásban.
2. Az 1. bekezdés nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a rádióadás és televíziós sugárzás vagy mozivállalkozás megindítását - hátrányos megkülönböztetéstől mentesen és objektív kritériumok alapján – engedélyhez kössék.
3. A Felek nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket a nyomtatott tömegkommunikációs eszközök létrehozásában és használatában. A rádió- és televízióadásokat szabályozó törvényi keretekben, amennyire lehetséges, biztosítani fogják és figyelembe veszik az 1. bekezdés rendelkezéseit, annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára lehetőséget nyújtsanak saját tömegkommunikációs eszközeik létrehozására és használatára.
4. A Felek megfelelő intézkedéseket hoznak jogrendszerük keretében annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára megkönnyítsék a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutást, ezzel is előmozdítva a toleranciát, és lehetőséget teremtve a kulturális sokszínűségnek.
10. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek elismerik kisebbségi nyelvének szabad és beavatkozás nélküli használatát úgy magánbeszélgetésben mint nyilvánosan, szóban és írásban.
2. A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által hagyományosan vagy jelentős számban lakott területeken, amennyiben azok a személyek úgy kívánják, vagy az ilyen kívánság megfelel a valóságos szükségnek, a Felek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy biztosítsák – lehetőség szerint – e személyek és a közigazgatási hatóságok közötti kisebbségi nyelv használatát elősegítő feltételeket.
3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek azt a jogot, hogy olyan nyelven, amelyet megért, a legrövidebb időn belül tájékoztassák letartóztatásának okairól és minden ellene felhozott vád természetéről és indokairól, valamint hogy ezen a nyelven védekezhessen – ha szükséges – ingyenes tolmács segítségével.
11. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek azon jogát, hogy család- és utónevét kisebbségi nyelvén használhassa, ugyancsak ennek hivatalos elismeréséhez való jogot, jogrendszerükben szabályozottaknak megfelelően.
2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy azon jogát, hogy saját kisebbségi nyelvén cégtáblákat, feliratokat és egyéb magántermészetű információkat tegyen közzé a nyilvánosság számára láthatóan.
3. Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által jelentős számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy jogrendszerük keretében, beleértve, ahol helyénvaló, a más Államokkal való megállapodásokat, és figyelembe véve sajátos körülményeiket, a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelő igény van ilyen jelzésekre.
12. Cikk
1. A Felek, ha szükséges, az oktatás és a kutatás területén intézkednek úgy a nemzeti kisebbségeik, mint a többség kultúrájának, történelmének, nyelvének és vallásának megismerése előmozdítására.
2. Ebben az összefüggésben a Felek különösképpen megfelelő lehetőségeket fognak teremteni a tanítóképzésre és a tankönyvekhez való hozzájutásra, és megkönnyítik a különböző közösségek tanítói és diákjai közötti kapcsolatokat.
3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy előmozdítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az oktatáshoz minden szinten a hozzájutás esélyegyelőségét.
13. Cikk
1. Oktatási rendszerük keretében a Felek elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a jogát arra, hogy saját magán oktatási és képzési intézményeiket létrehozhassák és működtethessék.
2. E jog gyakorlása nem ró semmiféle pénzügyi kötelezettséget a Felekre.
14. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy jogát kisebbségi nyelvének megtanulására.
2. Nemzeti kisebbségek által hagyományosan és jelentős számban lakott területeken, megfelelő igény esetén, a Felek törekednek – lehetőségeik szerint és oktatási rendszerük keretein belül – annak biztosítására, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek megfelelő lehetőségük legyen kisebbségi nyelvüket megtanulni vagy ezen a nyelven tanulni.
3. A jelen cikk 2. bekezdését úgy kell végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse a hivatalos nyelv tanulását, vagy ezen a nyelven való tanítást.
15. Cikk
A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megteremtik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára azokat a feltételeket, amelyek a kulturális, a társadalmi és a gazdasági életben, valamint a közügyekben – különösképpen az őket érintőkben – való részvételhez szükségesek.
16. Cikk
A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származnak.
17. Cikk
1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlásában, hogy szabadon és békésen határokon átnyúló kapcsolatokat hozzanak létre és tartsanak fenn olyan személyekkel, akik törvényesen tartózkodnak más államokban, kiváltképpen olyanokkal, akikkel etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukban osztoznak, vagy kulturális örökségük közös.
2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlásában, hogy részt vegyenek nemzeti és nemzetközi nem-kormányzati szervezetek tevékenységében.
18. Cikk
1. A Felek törekednek arra, hogy - amennyiben szükséges - két- és többoldalú egyezményeket kössenek más Államokkal, kiváltképpen a szomszédos Államokkal, annak érdekében, hogy biztosítsák az érintett nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmét.
2. Adott esetben a Felek megfelelő intézkedéseket hoznak a határokon átnyúló együttműködés bátorítására.
19. Cikk
A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Keretegyezményben lefektetett elveket tiszteletben tartják és végrehajtják, azokhoz – amennyiben az szükséges – kizárólag olyan megszorításokat, korlátozásokat vagy derogációkat alkalmaznak, amelyekről nemzetközi jogi okmányok rendelkeznek, különösen amelyek az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményben és Kiegészítő Jegyzőkönyveiben találhatók, amennyiben ezek lényegesek az említett elvekből származó jogok és szabadságok szempontjából.
III. FEJEZET
20. Cikk
A jelen Keretegyezményben foglalt elvekből eredő jogok és szabadságok gyakorlása során minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy tiszteletben tartja a nemzeti törvényhozást és mások jogait, különösen a többséghez tartozókét és más nemzeti kisebbségiekét.
21. Cikk
A jelen Keretegyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely egyén számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely a nemzetközi jog alapvető elveivel, kiváltképpen az Államok szuverén egyenlőségével, területi integritásával és politikai függetlenségével ellentétes.
22. Cikk
A jelen Keretegyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy megsérti azokat az emberi jogokat vagy alapvető szabadságokat, melyek a Szerződő Felek bármelyike törvényeinek megfelelően vagy bármely más – amennyiben e Szerződő Fél részese – Egyezmény alapján biztosítható.
23. Cikk
A jelen Keretegyezményben foglalt elvekből eredő jogok és szabadságok – amennyiben az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményben, vagy Kiegészítő Jegyzőkönyveiben azoknak megfelelő rendelkezések találhatók – az utóbb említett Egyezmény rendelkezéseivel összhangban lévőkként értelmezendők.
IV. FEJEZET
24. Cikk
1. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága figyelemmel fogja kísérni a jelen Keretegyezménynek a Szerződő Felek általi végrehajtását.
2. Azok a Felek, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, a megállapítandó szabályok szerint fognak részt venni a végrehajtási mechanizmusban.
25. Cikk
1. A Keretegyezménynek az adott Szerződő Fél vonatkozásában történő hatálybalépését követő egy éven belül a Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást nyújt azokról a törvényhozói és egyéb intézkedésekről, amelyeket a Keretegyezményben felsorolt elvek hatályosulásáért tett.
2. Ezt követően minden Szerződő Fél a Főtitkárnak rendszeresen és minden alkalommal, amikor a Miniszteri Bizottság kifejezte e kérését, tájékoztatást nyújt a Keretegyezmény végrehajtását érintő minden lényeges lépésről.
3. A Főtitkár továbbítja a jelen cikkben foglaltaknak megfelelően nyújtott tájékoztatást a Miniszteri Bizottsághoz.
26. Cikk
1. Amennyiben a Felek által a jelen Keretegyezményben felsorolt elvek érvényesítése érdekében tett intézkedések megfelelőségét értékeli, a Miniszteri Bizottságot olyan tanácsadó bizottság fogja segíteni, melynek tagjai a nemzeti kisebbségek védelmének a területén elismert szakértelemmel rendelkeznek.
2. A tanácsadó bizottság összetételét és ügyrendjét a Miniszteri Bizottság fogja meghatározni a Keretegyezmény hatálybalépését követő egy éven belül.
V. FEJEZET
27. Cikk
A jelen Keretegyezmény az Európa Tanács tagállamai részére áll nyitva aláírásra. A Keretegyezmény hatálybalépésének időpontjáig a Miniszteri Bizottság által meghívott bármely más Állam is aláírhatja. A Keretegyezményt megerősíteni, elfogadni, vagy jóváhagyni lehet. A megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
28. Cikk
1. A jelen Keretegyezmény hatálybalépésének napja a Keretegyezménynek a 27. Cikk szerinti, az Európa Tanács tizenkét tagállama általi elfogadástól eltelt három hónapot követő naptári hónap első napja.
2. Mindazon Tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fogadják el a Keretegyezményt, a Keretegyezmény a megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányok letétbe helyezésétől eltelt három hónapos időszakot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
29. Cikk
1. A jelen Keretegyezmény hatálybalépése és a Szerződő Államokkal folytatott konzultáció után az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Európa Tanács Alapszabályának 20. d) Cikke alapján hozott többségi határozatnak megfelelően csatlakozásra kérhet fel minden olyan Államot, mely nem tagja az Európa Tanácsnak, és amelyet a Keretegyezmény aláírására a 27. Cikk rendelkezései
szerint meghívtak, de ezt még nem tette meg, továbbá bármely más nem-tagállamot.
2. A jelen Keretegyezmény minden csatlakozó Államra nézve a csatlakozó Államra nézve a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezésétől eltelt három hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
30. Cikk
1. A Keretegyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával minden Állam megnevezheti azt a területet vagy területeket, amely(ek) nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel, és ahol a jelen Keretegyezményt alkalmazni fogják.
2. Bármely Állam bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti a jelen Keretegyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott más területre. Az ilyen terület vonatkozásában a Keretegyezmény a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján fog hatályba lépni.
3. Az előző két bekezdés alapján tett bármely, a nyilatkozatban meghatározott terület vonatkozásában fennálló nyilatkozatot a Főtitkárhoz címzett értesítéssel vissza lehet vonni. A visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
31. Cikk
1. Bármely Fél bármikor felmondhatja a jelen Keretegyezményt az Európa Tanács Főtitkárának tett bejelentéssel.
2. A felmondás a bejelentésnek a Főtitkár általi átvétele napjától számított hat hónap elteltét követő naptári hónap első napján lép hatályba.
32. Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára a Tanács tagállamait, a többi aláíró Államot és minden olyan Államot, amely csatlakozott a jelen Keretegyezményhez, tájékoztatja:
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmány letétbe helyezéséről;
c) a Keretegyezménynek a 28-30. Cikkek szerint történt hatálybalépése valamennyi időpontjáról;
d) a jelen Keretegyezményre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen Keretegyezményt.
Készült Strasbourgban, 1995. február 1-jén, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama és a jelen Keretegyezmény aláírására felkért vagy csatlakozó Állam részére hiteles másolatot küld.
RÁMCOVÝ DOHOVOR O OCHRANE NÁRODNOSTNÝCH MENŠÍN
Štrasburg, 1.II.1995
Podpísané členské štáty Rady Európy a ostatné štáty, ktoré sú signatármi tohto rámcového dohovoru;
majúc na zreteli, že cieľom Rady Európy je dosiahnuť väčšiu jednotu medzi jej členmi s cieľom ochraňovať a uskutočňovať ideály a princípy, ktoré sú ich spoločným dedičstvom;
majúc na zreteli, že jedným zo spôsobov dosahovania tohto cieľa je ochrana a ďalší rozvoj ľudských práv a základných slobôd;
želajúc si plniť opatrenia Vyhlásenia hláv štátov a vlád členských štátov Rady Európy prijatého 9. októbra 1993 vo Viedni;
súc rozhodnuté, v rámci ich príslušného územia, chrániť jestvovanie národnostných menšín,
majúc na zreteli, že otrasy v európskej histórii ukázali, že ochrana národnostných menšín je podstatná pre stabilitu, demokratickú bezpečnosť a mier na tomto kontinente;
majúc na zreteli, že pluralitná a skutočne demokratická spoločnosť by mala nielen rešpektovať etnickú, kultúrnu, jazykovú a náboženskú identitu všetkých osôb patriacich k národnostnej menšine, ale vytvárať aj primerané podmienky na to, aby mohli vyjadrovať, zachovávať a rozvíjať túto identitu;
majúc na zreteli, že vytvorenie ovzdušia tolerancie a dialógu je predpokladom pre to, aby sa mohla kultúrna rôznorodosť stať rovnako zdrojom ako aj prostriedkom nie rozdeľovania, ale obohacovania každej spoločnosti;
majúc na zreteli, že vytvorenie tolerantnej a prosperujúcej Európy nezávisí len od spolupráce medzi štátmi, ale vyžaduje si aj cezhraničnú spoluprácu miestnych a regionálnych úradov, bez ujmy pre Ústavu a územnú celistvosť každého štátu; s prihliadnutím na Dohovor o ochrane ľudských práv a základných slobôd a na protokoly k nemu ;
s prihliadnutím na záväzky týkajúce sa ochrany národnostných menšín obsiahnuté v dohovoroch a deklaráciách Organizácie spojených národov a v dokumentoch Konferencie o bezpečnosti a spolupráci v Európe, najmä v Kodanskom dokumente z 29. júna 1990 ;
súc rozhodnuté definovať princípy, ktoré treba rešpektovať a povinnosti z nich vyplývajúce, aby sa v členských štátoch a v ostatných štátoch, ktoré pristúpia k tomuto dokumentu, zabezpečila účinná ochrana národnostných menšín a práv a slobôd osôb patriacich k týmto menšinám v rámci právneho štátu, s rešpektovaním územnej celistvosti a národnej zvrchovanosti štátov;
odhodlané vykonávať zásady, stanovené v tomto rámcovom dohovore pomocou národnej legislatívy a vhodnej vládnej politiky,
dohodli sa na nasledovnom :
ČASŤ I
Článok 1
Ochrana národnostných menšín a práv a slobôd osôb patriacich k týmto menšinám tvorí integrálnu súčasť medzinárodnej ochrany ľudských práv a ako taká spadá do rámca medzinárodnej spolupráce.
Článok 2
Ustanovenia tohto rámcového dohovoru sa vykonávajú v dobrej viere, v duchu porozumenia a tolerancie a v súlade so zásadami dobrého susedstva, priateľských vzťahov a spolupráce medzi štátmi.
Článok 3
1. Každá osoba patriaca k národnostnej menšine má právo slobodne si zvoliť či má by s ňou zaobchádzané ako s takou alebo nie a z tejto voľby alebo z uplatňovania práv spojených s touto voľbou nemá vzniknúť žiadna nevýhoda.
2. Osoby patriace k národnostným menšinám môžu uplatňovať práva a využívať slobody vyplývajúce zo zásad zakotvených v tomto rámcovom dohovore tak individuálne ako aj v spoločenstve s inými.
ČASŤ II
Článok 4
1. Strany sa zaväzujú zaručiť osobám patriacim k národnostným menšinám právo rovnosti pred zákonom a rovnakú ochranu zo zákona. V tomto ohľade sa zakazuje akákoľvek diskriminácia založená na príslušnosti k národnostnej menšine.
2. Strany sa zaväzujú, tam, kde to je potrebné, prijať primerané opatrenia na podporu úplnej a účinnej rovnosti medzi osobami patriacimi k národnostnej menšine a tými, ktorí patria k väčšine vo všetkých oblastiach hospodárskeho, spoločenského, politického a kultúrneho života. V tomto ohľade vezmú do úvahy osobitné podmienky osôb patriacich k národnostným menšinám.
3. Opatrenia prijaté v súlade s odsekom 2 sa nebudú pokladať za akt diskriminácie.
Článok 5
1. Strany sa zaväzujú podporovať potrebné podmienky, ktoré osobám patriacim k národnostným menšinám umožnia uchovať a rozvíjať kultúru ako aj zachovať základné prvky ich totožnosti, najmä ich náboženstva, jazyka, tradícií a kultúrneho dedičstva.
2. Bez ujmy pre opatrenia prijímané v rámci svojej celkovej integračnej politiky sa strany zdržia takej politiky alebo praxe, ktorá by smerovala k asimilácii osôb patriacich k národnostným menšinám proti ich vôli a budú tieto osoby chrániť pred akýmkoľvek postupom smerujúcim k takejto asimilácii.
Článok 6
1 . Strany budú podporovať duch tolerancie a medzikultúrny dialóg a prijímať účinné opatrenia na podporu vzájomného rešpektu a porozumenia a spolupráce medzi všetkými osobami žijúcimi na ich území, bez ohľadu na ich etnickú, kultúrnu, jazykovú alebo náboženskú totožnosť obzvlášť v oblasti školstva, kultúry a médií.
2. Strany sa zaväzujú prijať vhodné opatrenia na ochranu osôb, ktoré by mohli byť predmetom hrozieb alebo činov diskriminácie, nepriateľstva alebo násilia z dôvodu ich etnickej, kultúrnej, jazykovej a náboženskej totožnosti.
Článok 7
Strany zabezpečia rešpektovanie práva každej osoby patriacej k národnostnej menšiny na slobodu pokojného zhromažďovania, slobodu združovania, slobodu prejavu a slobodu myslenia, svedomia a náboženstva.
Článok 8
Strany sa zaväzujú uznávať právo každej osoby patriacej k národnostnej menšine hlásiť sa k svojmu náboženstvu alebo k viere a zakladať náboženské inštitúcie, organizácie a združenia.
Článok 9
1. Strany sa zaväzujú uznať, že právo na slobodu prejavu každej osoby patriacej k národnostnej menšine bude zahrnovať slobodu názoru a slobodu prijímať a oznamovať informácie a myšlienky v jazyku menšiny, bez zasahovania štátnej moci a bez ohľadu na hranice. Strany musia zabezpečiť, aby v rámci ich právnych poriadkov neboli osoby patriace k národnostným menšinám vystavené diskriminácii pri prístupe k médiám.
2. Odsekom 1 sa stranám nebráni vyžadovať licencie, bez diskriminácie a na základe objektívnych kritérií, na rozhlasové a televízne vysielanie alebo na prevádzku kín.
3. Strany nesmú klásť osobám patriacim k národnostným menšinám prekážky pri zriaďovaní a využívaní tlačových médií. V súlade so zákonmi o zvukovom, rozhlasovom a televíznom vysielaní musia v rámci možností zabezpečiť, s prihliadnutím na ustanovenia odseku 1, aby osoby patriace k národnostným menšinám dostali možnosť zriaďovať a používať svoje vlastné médiá.
4. V rámci svojich právnych poriadkov musia strany prijať primerané opatrenia na uľahčenie prístupu osobám patriacim k národnostným menšinám k médiám a na podporu tolerancie a umožnenie kultúrnej plurality.
Článok 10
1. Strany sa zaväzujú uznať právo každej osoby patriacej k národnostnej menšine na to, aby slobodne a bez zasahovania používala svoj menšinový jazyk v súkromí aj na verejností, slovom aj písmom.
2. V oblastiach tradične alebo vo väčšom počte obývaných osobami patriacimi k národnostným menšinám musia strany, pokiaľ to tieto osoby požadujú, a pokiaľ táto požiadavka zodpovedá skutočnej potrebe, usilovať v rámci možností o vytváranie podmienok, ktoré by umožnili používanie menšinového jazyka v styku týchto osôb s úradmi.
3. Strany sa zaväzujú zabezpečiť každej osobe patriacej k národnostnej menšine právo byť okamžite informovaná v jazyku, ktorému rozumie, o dôvodoch jej vzatia do väzby a akejkoľvek obžaloby voči nemu alebo nej, a o možnosti jeho alebo jej obhajoby v tomto jazyku, v prípade potreby aj prostredníctvom bezplatne poskytnutého tlmočníka.
Článok 11
1 . Strany sa zaväzujú uznať právo každej osoby patriacej k národnostnej menšine na používanie svojho priezviska (mena po otcovi) a mena v jazyku menšiny a právo na jeho oficiálne uznanie v súlade s modalitami, ktoré poskytuje ich právny systém.
2. Strany sa zaväzujú uznať právo každej osoby patriacej k národnostnej menšine uvádzať označenia, nápisy, a ďalšie informácie súkromnej povahy viditeľné pre verejnosť v jazyku svojej menšiny.
3. V oblastiach tradične obývaných väčším počtom osôb patriacich k národnostnej menšine musia strany v rámci svojho právneho poriadku, a tiež prípadných zmlúv s d'alšími štátmi s prihliadnutím na osobitné podmienky, usilovať o to, aby sa miestne názvy, názvy ulíc a ďalšie topografické údaje uvádzali aj v jazyku menšiny v prípade, že existuje dostatočný dopyt.
Článok 12
1. Tam, kde to je primerané, musia strany prijímať opatrenia v oblasti školstva a výskumu zamerané na podporu poznania kultúry, histórie, jazyka a náboženstva ich národnostných menšín a väčšinového obyvateľstva.
2. V tomto kontexte musia strany okrem iného vytvárať prímerané možnosti pre vzdelávanie učiteľov, pristupu k učebniciam a podporu kontaktov medzi študentmi a učiteľmi rozličných komunít.
3. Strany sa zaväzujú podporovať rovnaké príležitosti pre prístup k vzdelaniu na všetkých stupňoch pre osoby patriace k národnostným menšinám.
Článok 13
1. V rámci svojho systému školstva musia strany uznávať právo osôb patriacich k národnostnej menšine na zriad'ovanie a prevádzku vlastných súkromných zariadení pre vzdelávanie a odbornú prípravu.
2. Z uplatňovania tohto práva nevyplývajú pre strany žiadne finančné záväzky.
Článok 14
1. Strany sa zaväzujú uznávať právo každej osoby patriacej k národnostnej menšine učiť sa jazyk svojej menšiny.
2. V oblastiach tradične alebo vo väčšom počte obývaných osobami patriacimi k národnostným menšinám musia sa strany v prípade dostatočného dopytu usilovať v rámci možností o to, aby v rámci svojho systému školstva, zabezpečiii pre osoby patriace k týmto menšinám primerané možnosti na výučbu jazyka ich menšiny alebo výučbu v tomto jazyku.
3. Odsek 2 tohto článku sa má vykonávať bez ujmy na učenie sa oficiálnemu jazyku alebo na vyučovanie v tomto jazyku.
Článok 15
Strany musia vytvárať potrebné podmienky pre efektívnu účasť osôb patriacich k národnostným menšinám na kultúrnom, spoločenskom a ekonomickom živote, ako aj na verejných záležitostiach, najmä pokiaľ sa ich týkajú.
Článok 16
Strany sa musia zdržať takých opatrení, ktorými by sa zmenilo zloženie obyvateľstva v oblastiach obývaných osobami patriacimi k národnostným menšinám, a ktoré majú za cieľ obmedzovanie práv a slobôd vyplývajúcich zo zásad, zakotvených v tomto rámcovom dohovore.
Článok 17
1. Strany sa zaväzujú, že nebudú zasahovať do práva osôb patriacich k národnostným menšinám vytvárať a udržiavať voľné a pokojné cezhraničné kontakty s osobami, ktoré v súlade so zákonom žijú v iných štátoch, najmä v tých, s ktorými majú spoločnú etnickú, kultúrnu, jazykovú alebo náboženskú totožnosť, alebo spoločné kultúrne dedičstvo.
2. Strany sa zaväzujú, že nebudú zasahovať do práva osôb patriacich k národnostným menšinám zúčastňovať sa na činnostiach mimovládnych organizácií tak na národnej, ako aj medzinárodnej úrovni.
Článok 18
1. Tam, kde to je potrebné, sa strany budú usilovať uzatvárať dvojstranné a viacstranné dohody s inými štátmi, predovšetkým susednými, s cieľom zabezpečiť ochranu osôb patriacich k národnostným menšinám, ktorých sa to týka.
2. V relevantných prípadoch budú strany prijímať opatrenia na podporu cezhraničnej spolupráce.
Článok 19
Strany sa zaväzujú rešpektovať a realizovať princípy zakotvené v tomto rámcovom dohovore tak, že tam, kde to je potrebné, prijmú len tie obmedzenia, reštrikcie alebo výhrady, ktoré vyplývajú z medzinárodných právnych dokumentov, predovšetkým z Európskeho dohovoru o ochrane ľudských práv a základných slobôd, pokiaľ súvisia s právami a slobodami vyplývajúcimi z uvedených princípov.
ČASŤ III
Článok 20
Pri uplatňovaní práv a slobôd vyplývajúcich z princípov zakotvených v tomto rámcovom dohovore musí každá osoba patriaca k národnostnej menšine rešpektovať zákony štátu a práva ostatných osôb, predovšetkým osôb patriacich k väčšine a ostatných národnostných menšín.
Článok 21
Nič v tomto rámcovom dohovore sa nebude vykladať tak že by to v sebe zahrňovalo právo zapájať sa do akejkoľvek činnosti alebo robiť čokoľvek, čo by bolo v rozpore so základnými princípmi medzinárodného práva a predovšetkým zvrchovanej rovnosti, územnej celistvosti a politickej nezávislosti štátov.
Článok 22
Nič v tomto rámcovom dohovore sa nebude vykladať tak, aby to obmedzovalo alebo rušilo tie ľudské práva a základné slobody, ktoré môžu byť zabezpečené zákonmi ktorejkoľvek zmluvnej strany alebo každým iným dohovorom, ktorého je stranou.
Článok 23
Práva a slobody vyplývajúce z princípov zakotvených v tomto rámcovom dohovore, pokiaľ sú predmetom príslušného ustanovenia v Európskom dohovore o ľudských právach a základných slobodách alebo v protokoloch k nemu, sa musia chápať v súlade s posledne menovaným dohovorom.
ČASŤ IV
Článok 24
1. Výbor ministrov Rady Európy bude sledovať realizáciu tohto rámcového dohovoru zmluvnými stranami.
2. Strany, ktoré nie sú členmi Rady Európy sa budú zúčastňovať v implementačnom mechanizme v súlade s postupmi, ktoré budú stanovené.
Článok 25
1. Počas ročného obdobia, plynúceho od nadobudnutia platnosti tohto rámcového dohovoru pre danú zmluvnú stranu, táto poskytne generálnemu tajomníkovi Rady Európy úplnú informáciu o prijatých legislatívnych a iných opatreniach na uplatnenie zásad vytýčených v tomto rámcovom dohovore.
2. Každá strana bude okrem toho poskytovať generálnemu tajomníkovi periodicky i kedykoľvek ju o to Výbor ministrov požiada ďalšie informácie významné z hľadiska realizácie tohto rámcového dohovoru.
3. Generálny tajomník bude postupovať Výboru ministrov všetky informácie, ktorému budú poskytnuté podľa ustanovení tohto článku.
Článok 26
1. Pri posudzovaní adekvátnosti opatrení prijatých stranami na realizáciu princípov stanovených týmto rámcovým dohovorom bude Výboru ministrov pomáhať poradný výbor, členovia ktorého budú uznávanými odborníkmi v oblasti ochrany národnostných menšín.
2. Zloženie poradného výboru a jeho rokovací poriadok určí Výbor ministrov počas ročného obdobia, ktoré začne plynúť od nadobudnutia platnosti tohto rámcového dohovoru.
ČASŤ V
Článok 27
Tento rámcový dohovor je otvorený na podpis členským štátom Rady Európy. Až do dňa nadobudnutia jeho platnosti budú môcť dohovor podpísať ktorékoľvek ďalšie štáty, ktoré k tomu vyzve Výbor ministrov. Podlieha ratifikácii, prijatiu alebo schváleniu. Ratifikačné listiny, listiny o prijatí alebo schválení budú uložené u generálneho tajomníka Rady Európy.
Článok 28
1. Tento rámcový dohovor nadobudne platnosť prvým dňom mesiaca, ktorý nasleduje po uplynutí troch mesiacov od dátumu, keď dvanásť členských štátov Rady Európy vyjadrí svoj súhlas byť viazaný dohovorom v súlade s ustanoveniami článku 27.
2. Pre každý členský štát, ktorý vyjadrí dodatočne svoj súhlas byť viazaný dohovorom, nadobudne tento rámcový dohovor platnosť prvým dňom mesiaca, ktorý nasleduje po uplynutí troch mesiacov od dátumu uloženia ratifikačnej listiny, listiny o prijatí alebo schválení.
Článok 29
1. Po nadobudnutí platnosti tohto rámcového dohovoru a po konzultácii zmluvných štátov môže Výbor ministrov Rady Európy na základe rozhodnutia prijatého väčšinou podľa článku 20.d štatútu Rady Európy vyzvať ktorýkoľvek nečlenský štát Rady Európy, ktorý bol vyzvaný podpísať tento dohovor v súlade s ustanoveniami článku 27 a ešte tak neurobil a ktorýkoľvek iný nečlenský štát, aby sa pripojil k dohovoru.
2. Pre každý štát, ktorý pristúpi k rámcovému dohovoru, nadobudne tento dohovor platnosť prvým dňom mesiaca, ktorý nasleduje po uplynutí troch mesiacov od dátumu odovzdania dokumentu o pristúpení generálnemu tajomníka Rady Európy.
Článok 30
1. Každý štát môže pri podpise alebo uložení ratifikačných listín, listín o prijatí alebo schválení, určiť jedno alebo viaceré územia, za medzinárodné vzťahy ktorých je zodpovedný a na ktoré sa bude tento rámcový dohovor vzťahovať.
2. Každý štát môže kedykoľvek neskôr vyhlásením zaslaným generálnemu tajomníkovi Rady Európy rozšíriť vykonávanie tohto rámcového dohovoru na ktorékoľvek iné územie uvedené v tomto vyhlásení. Rámcový dohovor nadobudne platnosť vo vzťahu k tomuto územiu prvým dňom mesiaca, ktorý nasleduje po uplynutí troch mesiacov od dátumu prijatia takéhoto vyhlásenia generálnym tajomníkom.
3. Každé vyhlásenie urobené podľa oboch predchádzajúcich odsekov sa bude môcť odvolať, pokiaľ ide o ktorékoľvek územie uvedené v tomto vyhlásení, oznámením zaslaným generálnemu tajomníkovi. Odvolanie nadobudne platnosť prvým dňom mesiaca, ktorý nasleduje po uplynutí troch mesiacov od dátumu prijatia takého oznámenia generálnym tajomníkom.
Článok 31
1. Ktorákoľvek strana dohovoru môže kedykoľvek vypovedať tento rámcový dohovor prostredníctvom oznámenia zaslaného generálnemu tajomníkovi Rady Európy.
2. Táto výpoveď nadobudne platnosť prvým dňom mesiaca, ktorý nasleduje po uplynutí šiestich mesiacov od dátumu prijatia jej oznámenia generálnym tajomníkom.
Článok 32
Generálny tajomník Rady Európy oznámi členským štátom Rady, iným signatárskym štátom a každému štátu, ktoré pristúpili k tomuto rámcovému dohovoru :
a. každý podpis ,
b. uloženie každej ratifikačnej listiny, listiny o prijatí alebo schválení,
c. dátum nadobudnutia platnosti tohto rámcového dohovoru podľa jeho článkov 28, 29 a 30,
d. akýkoľvek iný úkon, oznámenie alebo komunikáciu, týkajúcu sa tohto rámcového dohovoru.
Na dôkaz toho podpísaní, ktorí na to boli riadne splnomocnení, podpísali tento rámcový dohovor.
Dané v Štrasburgu, 1. februára 1995 v angličtine a francúzštine, pričom obe znenia majú rovnakú platnosť v jednom vyhotovení, ktoré bude uložené v archíve Rady Európy. Jeho overené kópie zašle generálny tajomník; Rady Európy všetkým členským štátom Rady Európy a všetkým štátom, ktoré boli vyzvané pristúpiť k tomuto rámcovému dohovoru.