Módosítva:

Tt. 293/1995., hatályos 1995. december 22-től

Tt. 124/2002., hatályos 1995. december 22-től

Tt. 398/1998., hatályos 1998. december 29-től

Tt. 97/1999., hatályos 1999. május 14-től

Tt. 226/2000., hatályos 2000. augusztus 1-től

Tt. 124/2002., hatályos 2002. március 20-tól

Tt. 124/2002., hatályos 2002. április 1-től

Tt. 124/2002., hatályos 2002. május 1-től

Tt. 551/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 324/2004., hatályos 2004. június 1-től

Tt. 514/2003., hatályos 2004. július 1-től

Tt. 586/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 546/2005., hatályos 2005. december 10-től

Tt. 94/2006., hatályos 2006. április 1-től

Tt. 122/2006., hatályos 2006. április 1-től

Tt. 71/2008., hatályos 2008. április 1-től

Tt. 520/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 400/2009., hatályos 2009. november 1-től

Tt. 102/2010., hatályos 2010. április 1-től

Tt. 33/2011., hatályos 2011. május 1-től

Tt. 33/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 79/2012., hatályos 2012. március 1-től

Tt. 114/2013., hatályos 2013. május 21-től

Tt. 159/2013., hatályos 2013. június 20-tól

Tt. 402/2013., hatályos 2014. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:

(1) A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága (a továbbiakban: „Alkotmánybíróság") az alkotmányosság védelmének független bírósági szerve.

(2) Az Alkotmánybíróság székhelye Kassa.

(1) Az Alkotmánybíróság 13 bírából tevődik össze.

(2) Az Alkotmánybíróság élén az elnök áll, akit az alelnök helyettesít.

(3) Az Alkotmánybíróság plénumban vagy szenátusokban hozza meg döntéseit.

(4) Az Alkotmánybíróság plénumát az Alkotmánybíróság összes bírája alkotja (a továbbiakban: „bírák”).

(5) Az Alkotmánybíróság szenátusa (a továbbiakban: „szenátus") a szenátus elnökéből és két bírából tevődik össze.

(1) Az Alkotmánybíróság plénumának ülését az Alkotmánybíróság elnöke hívja össze, ő határozza meg az ülés programját és vezeti a tárgyalást.

(2) Az Alkotmánybíróság plénuma eljárás- és határozatképes, ha a tárgyaláson és a döntésnél legalább hét bíró van jelen. 

(3) Az Alkotmánybíróság plénuma az összes bíró többségi döntésével válik határozatképessé. Ha nincs meg a többség döntése, a javaslatot elutasítja. 

(4) Az Alkotmánybíróság plénumának tanácskozása nem nyilvános, amennyiben ezen a törvény nem rendelkezik másként. Részt vehetnek rajta az Alkotmánybíróság Hivatalának dolgozói és további személyek, akiknek jelenléte eljárási okokból elengedhetetlen.

(5) Az Alkotmánybíróság plénumának döntése alapján a tanácskozáson vagy a tanácskozás egy részén más személyek is részt vehetnek.

(6) Az Alkotmánybíróság megbízhatja a bírák valamelyikét az Alkotmánybíróság plénumának döntéséhez szükséges anyagok elkészítésével és a plénum ülésén az ezekről való tájékoztatással (továbbiakban: „előadó bíró”). 

(7) Az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság plénumának tanácskozását oly módon vezeti, hogy minden kétséges kérdés megtárgyalásra kerüljön, s hogy minden bíró saját bírói meggyőződése alapján dönthessen róluk.

(1) Azokról az ügyekről, amelyek nem tartoznak az Alkotmánybíróság plénumának hatáskörébe, a szenátus dönt.

(2) A szenátus tanácskozásán való részvételre és az eljárás előkészítésével foglalkozó előadó megbízására a 4. § 4-6. bekezdése érvényes – arányosan.

(3) A szenátus tagjait az Alkotmánybíróság plénuma határozza meg egy évre. A szenátus tagjai választják meg a szenátus elnökét. Ha a szenátus elnöke az Alkotmánybíróság elnöke, nem lehet más szenátus elnöke az Alkotmánybíróság alelnöke, és fordítva.

(4) A szenátus elnökét akadályoztatása esetén a szenátus legidősebb tagja helyettesíti.

(5) A szenátus tagját akadályoztatása esetén ideiglenesen más bíró helyettesíti, akit az Alkotmánybíróság elnöke jelöl ki. Ugyanígy kell eljárni, ha a szenátus tagját kizárják bírói tisztségének gyakorlásából.

A szenátus, amely döntéshozatali tevékenysége során más szenátus döntésében kifejezett jogi véleménytől eltérő jogi véleményre jut, javaslatot tesz az Alkotmánybíróság plénumának az eltérő jogi nézetek egyeztetésére. Az Alkotmánybíróság plénuma határozattal dönt az eltérő jogi nézetek egyeztetéséről. A szenátust a további eljárás során az Alkotmánybíróság plénumának határozata kötelezi.

Az Alkotmánybíróság elnökét és alelnökét az Alkotmánybíróság bírái közül a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki.

(1) Az Alkotmánybíróság elnöke biztosítja az Alkotmánybíróság rendes működését az Alkotmánybíróság Hivatala (a továbbiakban: „Hivatal”) által. 

(2) Az Alkotmánybíróság elnökét meghatározott mértékben, és távollétében teljes mértékben az Alkotmánybíróság alelnöke helyettesíti. Ha az alelnök sincs jelen, az Alkotmánybíróság legidősebb bírája helyettesíti őket.

(1) A Hivatal jogi személy, és az Alkotmánybíróság tevékenységének szervezeti, személyi, gazdasági, adminisztratív és műszaki biztosításával kapcsolatos feladatokat látja el. A Hivatal az Alkotmánybíróság székhelyén kívül kihelyezett munkahelyet hozhat létre a Szlovák Köztársaság fővárosában. 

(2) A Hivatalt a hivatalvezető irányítja és annak nevében lép fel. A hivatalvezetőt az Alkotmánybíróság elnöke nevezi ki és hívja vissza, neki tartozik felelősséggel a Hivatal munkájáért.

(3) A Hivatal munkáját állami alkalmazottak¹⁾ és alkalmazottak²⁾ látják el.

(4) A Hivatal tevékenységének és szervezeti felépítésének részleteit, valamint a Hivatal állami alkalmazottai bérosztályainak és a Hivatal alkalmazottainak jogállását a Hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a hivatalvezető ad ki.

(1) A Hivatal állami alkalmazottainak jutalmazása külön jogszabály,³⁾ a Hivatal állami alkalmazottai bérosztályainak leírása és a Hivatal állami alkalmazottainak bértarifái alá esik. A Hivatal állami alkalmazottai bérosztályainak leírása az 1. sz. mellékletben, a Hivatal állami alkalmazottainak bértarifái pedig a 2. sz. mellékletben találhatók. 

(2) A Hivatal állami alkalmazottainak jutalmazására és a további járandóságokra külön jogszabály³⁾ vonatkozik, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként.

(3) A Hivatal állami alkalmazottai bértarifáinak növelése külön jogszabály⁴⁾ szerint meghatározott növeléssel összhangban történik. A Hivatal állami alkalmazottai bértarifáinak szintjét és hatályosságuk időpontját a szolgálati szabályzat határozza meg.

A hivatalvezető bérét, tisztsége gyakorlásával összefüggő kiadásainak átalány térítését és további járandóságait az Alkotmánybíróság elnöke határozza meg.

(1) Az Alkotmánybíróságon az Alkotmánybíróság bírósági tanácsadói (a továbbiakban: „tanácsadók”) működnek. Felsőfokú jogi képzettséggel kell rendelkezniük, és 5-éves, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal.

(2) Az Alkotmánybíróság elnöke, a szenátus elnöke és a bíró a tanácsadót egyes, egyébként a bíró jogkörébe tartozó feladatok elvégzésével bízhatja meg, főleg a tanúk, szakértők kihallgatásával és a döntéshozatalhoz szükséges okiratok beszerzésével. A tanácsadó nem hallgathatja ki az eljárás résztvevőit és azok képviselőit.

(3) A tanácsadók jogosultak igazságügyi szakvizsga letételére a bírósági főtisztviselőkkel^4a) azonos feltételek mellett.

(1) A bírójelöltek megválasztására tett javaslatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában előterjeszthetik:

a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői, 

b) a Szlovák Köztársaság Kormánya, 

c) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, 

d) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, 

e) a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze, 

f) a jogászok érdekvédelmi szervezetei, 

g) tudományos intézmények.

(2) A bíró munkaviszonya az eskütétel napjával kezdődik. A bírói tisztségből adódó munkaviszonyokra a Munkatörvénykönyv rendelkezései vonatkoznak arányosan, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként. A bíró munkaviszonya azzal a szervezettel, amellyel az eskütétel előtt munkaviszonyban volt, megmarad.

(1) A bíró tisztsége a megbízatási idő leteltével szűnik meg.

(2) A bíró lemondhat tisztségéről. Tisztségéről való lemondásáról írásban értesíti az Alkotmánybíróság elnökét. Ilyen esetben a bíró tisztsége azon naptári hónap végeztével szűnik meg, amely hónapban írásbeli értesítését az Alkotmánybíróság elnöke megkapja. 

(3) Ha a bíró képviselő vagy kormánytag lesz, tisztsége a képviselői vagy kormánytagsági eskütétele napjával szűnik meg.

(4) A bíró munkaviszonya tisztsége megszűnése napjával szűnik meg.

(1) Az Alkotmánybíróság elnöke köteles felesleges késedelem nélkül a Szlovák Köztársaság elnökének megküldeni a jogerős elítélő döntést a bíró szándékos bűncselekményének ügyében, amennyiben a bíróság nem hozott döntést a szabadságvesztés-büntetés feltételes elhalasztásáról, az Alkotmánybíróság fegyelmi határozatát a bíró tettéért, amely összeegyeztethetetlen tisztsége gyakorlásával, a jelentést arról, hogy a bíró egy évnél régebben nem vesz részt az Alkotmánybíróság eljárásaiban, és a jelentést arról, hogy megszűnt a bíró megválaszthatósága a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába.

(2) Ha a bíró a bírói tisztség gyakorlásával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat, az Alkotmánybíróság elnöke felszólítja e tevékenység befejezésére a felszólítás kézbesítése utáni tíz napon belül.

(1) A bírák a döntéshozatal során függetlenek, s a Szlovák Köztársaság Alkotmánya (a továbbiakban: „Alkotmány”), valamint az alkotmányerejű törvények kötelezik őket.

(2) Az Alkotmánybíróságot kötelezik a törvények is, amikor döntenek a 

a) kormányrendeleteknek, a minisztériumok és az államigazgatás más központi szervei általános érvényű jogszabályainak az Alkotmánnyal, alkotmányerejű törvényekkel, a nemzetközi szerződésekkel – amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket ratifikált, és amelyeket törvényben meghatározott módon hirdetett ki –, törvényekkel való összhangjáról,

b) az általános érvényű rendeleteknek az Alkotmány 68. cikkelye alapján az Alkotmánnyal, alkotmányos törvényekkel, nemzetközi szerződésekkel – amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket ratifikált, és amelyeket törvényben meghatározott módon hirdetett ki –, törvényekkel való összhangjáról, 

c) az államigazgatás helyi szervei általános érvényű rendeleteinek és a területi önkormányzati szervek általános érvényű rendeleteinek az Alkotmány 71. cikkelye 2. bekezdése alapján az Alkotmánnyal, alkotmányos törvényekkel, nemzetközi szerződésekkel – amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket ratifikált, és amelyeket törvényben meghatározott módon hirdetett ki –, törvényekkel, kormányrendeletekkel és a minisztériumok és az államigazgatás más központi szervei általános érvényű jogszabályaival való összhangjáról.

(3) A bírót nem lehet vád alá helyezni, sem őrizetbe venni az Alkotmánybíróság beleegyezése nélkül. Ha az Alkotmánybíróság megtagadja a beleegyezést, a bíró elleni bűnvádi eljárás vagy őrizetbe vétele tisztségének gyakorlása idején kizárt; ilyen esetben a jogvesztő határidőt fel kell függeszteni a tisztség további gyakorlásának idejére.

(4) Ha a bírót tetten érték és letartóztatták bűncselekmény elkövetése során, az illető szerv köteles ezt azonnal jelenteni az Alkotmánybíróságnak. Ha az Alkotmánybíróság nem adja beleegyezését a letartóztatásra, a bírót azonnal szabadon kell bocsátani.

(1) A bíráknak lelkiismeretesen kell ellátniuk tisztségüket, és gyakorlása során, valamint polgári életükben is tartózkodniuk kell olyan cselekedetektől, amelyek sértenék az Alkotmánybíróság méltóságát, a bíró méltóságát és az Alkotmánybíróság iránti bizalmat.

(2) A bírákat a hivatalos ügyekben titoktartás kötelezi, éspedig a bírói tisztség megszűnése után is. A titoktartás kötelezettsége alól a bírót az Alkotmánybíróság elnöke mentheti fel. Az Alkotmánybíróság elnökét ez alól a kötelezettség alól a köztársasági elnök mentheti fel.

(3) A 2. bekezdés rendelkezése az Alkotmánybíróság dolgozóira is vonatkozik.

(1) Az Alkotmánybíróság elnöke javaslatot terjeszthet az Alkotmánybíróság plénuma elé fegyelmi eljárás megindítására, amennyiben a bíró vétkesen megszegte a szolgálati kötelességeket, vagy viselkedésével megsértette a bírói tisztség méltóságát, vagy veszélyeztette az Alkotmánybíróság iránti bizalmat, vagy a felszólítás ellenére folytatja a bírói tisztséggel összeegyeztethetetlen tevékenységet.

(2) Az Alkotmánybíróság plénuma meghallgatja a bírót, aki ellen a javaslat irányul. A javaslatot elutasítja, ha megállapítja, hogy az nem megalapozott. Ha a javaslat megalapozott, háromtagú fegyelmi szenátust választ.

(3) A fegyelmi szenátus megalapításától az eljárás befejezéséig a plénum felfüggesztheti a bíró tisztségének gyakorlását.

(4) Az 1. bekezdésben foglalt cselekedetért fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést lehet kiróni. Ha a fegyelmi szenátus arra a következtetésre jut, hogy a bíró nem követte el az 1. bekezdésben foglalt cselekedetet, megszünteti a fegyelmi eljárást.

(5) A bíró vagy az Alkotmánybíróság elnöke panasszal élhet a fegyelmi szenátus ellen a döntést követően 15 napon belül, a panaszról az Alkotmánybíróság plénuma dönt.

(6) Amennyiben a bíró olyan tettet követett el, melynek következtében tisztségében maradása ellentmondásba kerülne az Alkotmánybíróság küldetésével és bíráinak jogállásával, az Alkotmánybíróság plénuma javasolhatja, hogy a Szlovák Köztársaság elnöke hívja vissza a bírót. Az ilyen javaslatról való döntéshez az Alkotmánybíróság legkevesebb hét bírájának egyetértése szükséges.

(7) A fegyelmi eljárás folyamatára külön jogszabály⁵⁾ ennek megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni, ha ez a törvény nem rendelkezik másként. A további részletekről az Alkotmánybíróság igazgatási és ügyrendi szabályzata rendelkezik.

(1) A bíró, aki megbízatási időszakának több mint felében töltött be bírói tisztséget, jogosult a bírói tisztségért járó pótdíjra, ha

a) befejezte a bírói tisztség gyakorlását és

b) jogosult az öregségi, korkedvezményes öregségi vagy rokkantsági nyugdíj folyósítására.

(2) A bíró jogosult a bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjra a bírói alapbér 33,3 százalékában, felfelé kerekítve egész euróra, az 1. bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének hónapja után következő hónap első napjától kezdve. 

(3) A bírónak csak egy pótdíj jár a bírói tisztség gyakorlásáért, tekintet nélkül a megbízatási időszakok számára, amelyekben bírói tisztséget töltött be.

(4) Ha a bíró jogosult a bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjra, és ezzel egyidejűleg külön jogszabály szerint is jogosult pótdíjra tisztsége betöltéséért, csak az egyik pótdíjra jogosult. Ugyanez érvényes a túlélő hozzátartozók nyugdíjához járó pótdíjra is.

(5) A túlélő hozzátartozók nyugdíjához pótdíj jár

a) a feleségnek elhunyt férje utáni özvegyi nyugdíjához, ha az bíró volt, a bírónak járó pótdíj 60 százalékában, amelyre a bíró halála napján volt jogosult, 

b) a férjnek elhunyt felesége utáni özvegyi nyugdíjához, ha az bíró volt, a bírónak járó pótdíj 60 százalékában, amelyre a bíró halála napján volt jogosult, 

c) az eltartott gyermeknek az elhunyt szülő vagy örökbefogadó utáni árvasági nyugdíjához, ha az bíró volt, a bírónak járó pótdíj 30 százalékában, amelyre a bíró halála napján volt jogosult. Ha olyan gyermekről van szó, akinek nincs másik szülője, pótdíja a bírónak járó pótdíj 60 százaléka lesz, amelyre a bíró halála napján volt jogosult.

(6) A bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíj és a túlélő hozzátartozók nyugdíjához tartozó pótlék növekszik, ha megnövekszik a bírói alapfizetés. A megnövekedett pótdíjra a jogosult személynek attól a naptól van joga, amelytől kezdve megnövekszik a bírói alapfizetés.

(7) A bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjról és a túlélő hozzátartozók nyugdíjához tartozó pótdíjról az Alkotmánybíróság dönt a megítélésük céljából benyújtott kérvény kézbesítése utáni 30 napon belül. A bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjat és a túlélő hozzátartozók nyugdíjához tartozó pótdíjat banki utalással, a jogosult által megjelölt bankban vagy külföldi bankfiókban vezetett bankszámlára folyósítják.

(8) A bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjat és a túlélő hozzátartozók nyugdíjához tartozó pótdíjat az Alkotmánybíróság megelőlegezve, az általa meghatározott rendszeres időközönként folyósítja, legkésőbb azon hónap 15. napjáig, amelyért a pótdíjat juttatja.

(9) Az 1-8. bekezdések rendelkezései arra a bíróra is vonatkoznak, aki bírói tisztségét ezen törvény hatálybalépése előtt gyakorolta, ugyanez vonatkozik a bíró túlélő hozzátartozóira.

(1) A bírák havi fizetését, tisztségi pótdíjukat és további juttatásaikat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozza meg külön törvényben.

(2) Ha a bíró betegség miatt nem gyakorolja bírói tisztségét, külön jogszabály⁶⁾ alapján kapja fizetését, de legtovább a naptári év hat hónapján át; ez alatt az idő alatt nem jogosult a betegbiztosítás juttatásaira.

(3) A bírónak minden naptári évben két hét megelőző rehabilitáció jár saját szabadságán kívül. A megelőző rehabilitáció szolgáltatásaival és az ezzel összefüggő tartózkodással kapcsolatos kiadásokat az állam téríti.

(1) Az Alkotmánybíróság megindítja az eljárást, ha a javaslat benyújtója

a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőinek legkevesebb egyötöde, 

b) a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke, 

c) a Szlovák Köztársaság Kormánya, 

d) bíróság, saját döntéshozatali tevékenysége kapcsán, 

e) a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze, 

f) az alapvető jogok biztosa (ombudsman) jogszabályokkal való összhang ügyében a 125. cikkely 1. bekezdése alapján, ha további érvényesítésük veszélyezteti az alapvető jogokat és szabadságjogokat vagy a Szlovák Köztársaság által ratifikált és törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésből következő emberjogokat és alapvető szabadságjogokat, 

g) bárki, akinek jogügyében az Alkotmány 127. és 127.a cikkelyében foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az eljárás az indítványnak az Alkotmánybírósághoz való kézbesítése napján kezdődik.

A 18. § 1 bekezdése d) pontja értelmében bíróság alatt az illetékes szenátust vagy az egyesbírót⁷⁾ kell érteni.

(1) Az indítványt az eljárás megkezdésére az Alkotmánybírósághoz írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell, milyen ügyre vonatkozik, ki nyújtja be, esetleg ki ellen irányul, milyen döntést vár el az indítványozó, az indítvány megindokolását és a javasolt bizonyítékokat.

(2) Az eljárás megkezdésére tett indítványhoz csatolni kell a meghatalmazást az indítványozó ügyvéd vagy jogász általi jogi képviseletére. A meghatalmazásban szó szerint le kell írni, hogy az Alkotmánybíróságon való képviseletre szól.

(3) Az Alkotmánybíróságot kötelezi az eljárás megkezdésére tett indítvány, kivéve az e törvényben kifejezetten idézett eseteket.

(1) Az eljárás résztvevői az indítványozó és esetenként az, aki ellen az indítvány irányul, valamint azon személyek, akiket ez a törvény meghatároz.

(2) Az eljárás további résztvevői azon személyek, akiknek ezt a státust ez a törvény elismeri, ha erről a státusról nem mondanak le. Az eljárásban ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint az eljárás résztvevőinek, de csak saját maguk nevében járnak el.

(3) Az állami szerveket vagy a területi önkormányzati szerveket mint az eljárás résztvevőit vagy mint az eljárás további résztvevőit a szóbeli tárgyaláson az általuk kijelölt jogi képviselő képviseli. Ha nem a törvényhozó szerv vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőcsoportja képviselőjéről van szó a 18. § 1. bekezdése a) pontja értelmében, felsőfokú jogi képzettséggel kell rendelkeznie.

(4) Ha az eljárás résztvevője a bíróság, a szenátust a szenátus elnöke képviseli.

Természetes személyek a szóbeli tárgyaláson vagy más személyes meghallgatáson saját anyanyelvüket használhatják. A tolmácsolás költségeit az Alkotmánybíróság fedezi.

Ha a bíró a beadvány tartalma alapján megállapítja, hogy az nem eljárást megkezdésére vonatkozó indítvány, a beadványt elutasítja. A beadvány elutasításáról írásban értesíti azt, aki a beadványt az Alkotmánybírósághoz benyújtotta. 

Az indítvány nem fogadható be, ha

a) olyan ügyre irányul, amelyről az Alkotmánybíróság már döntést hozott, kivéve azokat az eseteket, amelyekben csak az eljárás feltételeiről döntött, s az új indítványban a feltételeket már teljesítették, 

b) az Alkotmánybíróság ugyanabban az ügyben eljárást folytat, 

c) az indítványozó az indítvánnyal az Alkotmánybíróság döntésének felülvizsgálatát követeli.

(1) Az Alkotmánybíróság az indítványt előzetes, zárt ülésén az indítványozó jelenléte nélkül bírálja el, ha ezen törvény nem rendelkezik másként.

(2) Azokat az indítványokat, amelyeknek tárgyalása nem tartozik az Alkotmánybíróság jogkörébe, azokat az indítványokat, amelyek nem teljesítik a törvény által előírt feltételeket, a be nem fogadható indítványokat, a nyilvánvalóan nem jogosult személy által beterjesztett indítványokat, valamint a meghatározott határidőn túl előterjesztett indítványokat az Alkotmánybíróság az előzetes elbírálás során határozattal elutasíthatja, szóbeli tárgyalás nélkül. Az Alkotmánybíróság az olyan indítványt is elutasíthatja, amely nyilvánvalóan megalapozatlan. Ha az Alkotmánybíróság figyelmeztette az indítványozót ezekre a hiányosságokra, határozatát nem kell megindokolnia.

(3) Ha az indítvány nem került elhalasztásra vagy elutasításra, további eljárásra kerül, olyan mértékben, ahogy az indítvány befogadásáról kiadott határozat a rendelkező részben ezt meghatározza.

Az indítványok elbírálását illetően az Alkotmánybíróságnak nem kell betartania beérkezési sorrendjüket, ha az ügyet, amelyre valamelyik indítvány vonatkozik, halaszthatatlannak tartja.

(1) Bírói tisztségének gyakorlásából ki lehet zárni a bírót az ügyben való eljárásból, ha tekintettel az ügyhöz való viszonyára, tekintettel az eljárásban részt vevő személyekhez vagy képviselőikhez való viszonyára, elfogulatlansága kétségbe vonható.

(2) Az 1. bekezdés szerinti kizárást maga után vonó okokat a bíró haladéktalanul bejelenti az Alkotmánybíróság elnökének.

(1) Az eljárás résztvevője kijelentheti, hogy valamelyik bírót elfogultság miatt elutasítja. Ha az okok, amelyek a bíró elfogultság miatti elutasításához vezetnek, a szóbeli tárgyalás megkezdéséig nyilvánultak meg, az elfogultságot az eljárás résztvevője legkésőbb a szóbeli tárgyalás elején jelentheti be. Ha az okok, amelyek a bíró elfogultság miatti elutasításához vezetnek, a szóbeli tárgyalás során alakulnak ki, az eljárás részvevője haladéktalanul elfogultsági kifogást emelhet a bíróval szemben. A bíró elfogultságára irányuló utólagos kifogást az Alkotmánybíróság nem veszi figyelembe, és nem határoz róla.

(2) Ha a döntéshozatal az Alkotmánybíróság plénumában történik, a bíró elfogultság miatti kizárásáról az Alkotmánybíróság plénuma dönt; a kizárt bíró nem szavaz. Ha az Alkotmánybíróság szenátusában történő döntéshozatalról van szó, a bíró elfogultság miatti kizárásáról más szenátus dönt; az elutasított bíró nem szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnöklő szava lesz a döntő.

(3) Ha a bíró maga jelenti be az ügy tárgyával összefüggő elfogultságát, s feltünteti ennek okait, a 2. bekezdés értelmében kell eljárni.

(1) A beadvány, melyről az Alkotmánybíróság szenátusban vagy plénumban dönt, a munkaelosztás tervével összhangban a bíróhoz mint előadó bíróhoz véletlen elosztással kerül az Alkotmánybíróság plénuma által jóváhagyott műszaki és programeszközök segítségével, oly módon, hogy kizárható legyen az ügyek elosztásának befolyásolása. Az Alkotmánybíróság plénuma hagyja jóvá a munkaelosztás tervét minden évre, legkésőbb az előző év december 15-éig.

(2) Ha az előadó bíró nem utasítja el a beadványt a 23.a § értelmében, előkészíti az ügyet előzetes érdemi elbírálásra. Ha az indítványt eljárásra befogadják, az Alkotmánybíróság szenátusában vagy plénumában vizsgálják meg.

(3) Az előadó bíró biztosítja, hogy az indítványt, amely további eljárásra került, késedelem nélkül kézbesítsék az eljárás többi résztvevőjének az általa meghatározott határidőn belüli nyilatkozattételre való felhívással együtt.

(4) Az előadó bíró elrendelheti, hogy az eljárás minden résztvevője a meghatározott határidőn belül adja át az Alkotmánybíróságnak a szükséges számú oldalhű másolatokat javaslatairól, nyilatkozatairól vagy más beadványairól az Alkotmánybíróság felé, vagy az eljárásban részt vevő más személyek felé; ha ez nem így valósul meg, ezeket az iratanyagokat az eljárás azon résztvevőjének terhére szerzik be, akire ez a felelősség irányult.

(1) Az Alkotmánybíróság által az Alkotmány 125., 125.a, 126., 127., 127.a cikkelye és 129. cikkelye 4. és 5. bekezdése alapján vizsgált ügyekben szóbeli tárgyalásra kerül sor.

(2) Az Alkotmánybíróság az eljárás résztvevőinek beleegyezésével eltekinthet a szóbeli tárgyalástól, ha ettől a tárgyalástól nem várható el az ügy további tisztázása.

(3) A szóbeli tárgyaláson joguk van részt venni az eljárás résztvevőinek és az ő képviselőiknek. 

(4) Az Alkotmány 125., 126., 127.a cikkelye és 129. cikkelye 4. bekezdése alapján vizsgált ügyekben a szóbeli tárgyalások nyilvánosak. Más ügyekben a tárgyalás nyilvános, ha az Alkotmánybíróság komoly okok miatt nem zárta ki a nyilvánosságot az egész tárgyaláson vagy annak egy részén való részvételből.

(5) A szóbeli tárgyalás nyilvános voltáról ennek megfelelően érvényesek a bírósági eljárásokra⁸⁾ vonatkozó jogszabályok rendelkezései. 

(6) Az Alkotmánybíróság döntései és az Alkotmánybíróság határozatai a szóbeli tárgyalások után nyilvános kihirdetésre kerülnek.

(1) Az Alkotmánybíróság az ügy helyzetének tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytat le. A szóbeli tárgyaláson kívüli valamely bizonyítási eljárás folytatásával megbízhatja az egyes bírókat. Bizonyítási eljárás folytatásával más bíróságot is megbízhat.

(2) Minden bíróság, közigazgatási szerv és más állami szerv az Alkotmánybíróság kérésére segítséget nyújt az Alkotmánybíróságnak a döntéséhez szükséges anyagok beszerzésében.

(3) A tanú vagy szakértő nem hivatkozhat a jogi rendelkezések által meghatározott titoktartási kötelezettségére, ha az Alkotmánybíróság határozattal felmentette őt az adott esetre a kötelező titoktartás alól.

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, és az ügy természete ezt nem zárja ki, az Alkotmánybíróság eljárási rendjére a polgári perrendtartásról szóló törvény és a Büntető Törvénykönyv megfelelő rendelkezései vonatkoznak.

(1) Ha a bíró nem ért egyet az Alkotmánybíróság plénumának vagy szenátusának döntésével vagy annak indoklásával, jogában áll, hogy eltérő álláspontját a döntéshez csatolják. A bíró eltérő álláspontját ugyanúgy kézbesítik és hirdetik ki, mint a döntés más részeit.

(2) A plénumban vagy a szenátusban a döntésről történő szavazásnál csak a bírók és a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen.

(3) Az Alkotmány 136. cikkelye 2. és 3. bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazással szavaznak.

(1) Az ügyről érdemben végzéssel dönt az Alkotmánybíróság, ha ez a törvény nem rendelkezik másként. Más ügyekben határozattal dönt. Ítélettel csak az Alkotmány 129. cikkelye 5. bekezdése értelmében folytatott eljárás esetén dönt.

(2) Az Alkotmánybíróság döntéseit a jogszabályok összhangjáról, a megtámadott jogszabályok, illetve egy részük, egyes rendelkezéseik hatályának felfüggesztéséről, a hatály felfüggesztésének megszüntetéséről, valamint az Alkotmány vagy más alkotmányos törvény értelmezéséről szóló határozatait a Szlovák Köztársaság Törvénytára (a továbbiakban: „Törvénytár”) teszi közzé. 

(3) Az ügyben érdemben hozott végzést meg kell indokolni, és „a Szlovák Köztársaság nevében” kell kihirdetni. 

Az eljárásban részt vevő személyeknek és képviselőiknek kézbesítik az Alkotmánybíróság minden határozatát, amelyet a tárgyalt ügyben hozott.

Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes, ha ez a törvény nem rendelkezik másként.

(1) Az Alkotmánybíróság előtti eljárás költségeit, amelyek az eljárásban részt vevő személy számára keletkeznek, az eljárásban részt vevő személy maga viseli.

(2) Az Alkotmánybíróság indokolt esetekben az eljárás eredménye alapján döntésében elrendelheti az eljárásban részt vevő valamelyik személy számára, hogy térítse meg az eljárásban részt vevő más személy teljes vagy részbeni költségeit.

(1) Az Alkotmánybíróság köteles nyilvánosságra hozni az eljárást lezáró jogerős határozatokat, az átmeneti intézkedésekről és a megtámadott jogerős döntések felfüggesztéséről szóló határozatokat, rendelkezéseket vagy más beavatkozásokat, mégpedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizedik munkanapon belül az Alkotmánybíróság weboldalán.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatokban kisatírozásra kerülnek azon adatok, melyek kisatírozásával biztosítva lesz a jog és a jog által védett érdekek védelme. A határozatokban kisatírozásra kerülő adatok kategóriáit, valamint a bírósági határozatok nyilvánossá tételének eljárási módját a 79. § értelmében az Alkotmánybíróság plénuma határozza meg.

(3) Az Alkotmánybíróság külön törvény^8a) szerinti kérvény alapján hozzáférhetővé teszi az összes bírósági határozatot, beleértve azon határozatokat is, amelyek nem a tárgyalt ügyben születtek. Emellett intézkedéseket hoz a jog és a jog által védett érdekek védelmére.^8b)

(1) Ha a 18. § 1. bekezdése a)-f) pontjaiba foglalt személyek arra a véleményre jutnak, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nincs összhangban a magasabb szintű jogszabállyal vagy a nemzetközi szerződéssel,⁹⁾ az Alkotmánybíróságnál eljárás megindítására vonatkozó indítványt terjeszthetnek elő.

(2) Az eljárás további résztvevője a Szlovák Köztársaság Kormánya a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma képviseletében. 

(3) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványnak a 20. §-ban feltüntetett követelményeken kívül tartalmaznia kell

a) az előírás megjelölését, amelynek ütközését kifogásolja a magasabb szintű jogszabállyal, kibővítve nyilatkozattétellel arra vonatkozóan, hogy az indítványozó az előírást egész terjedelmében, vagy egy részében, illetve egyes rendelkezéseiben támadja-e, 

b) a magasabb szintű jogi előírás, annak egy része vagy egyes rendelkezései megjelölését, a nemzetközi szerződés, annak egy része vagy egyes rendelkezései megnevezését, amellyel a megtámadott előírás nincs összhangban. 

(1) Ha az Alkotmánybíróság elfogadja az eljárás megindítására vonatkozó indítványt az Alkotmány 125. cikkelye 1. bekezdése értelmében, határozattal felfüggesztheti a megtámadott jogszabályok, egyes részeik, esetleg némely rendelkezéseik hatályát, ha további érvényesítésük veszélyeztetheti az alapvető jogokat vagy szabadságjogokat, vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által ratifikált, törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésekből adódó emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat (a továbbiakban: „alapvető jogok és szabadságjogok”), ha jelentős gazdasági kár vagy más komoly, jóvátehetetlen következmény veszélye áll fenn.

(2) Az alkotmánybíróság dönthet a megtámadott jogszabályok, egy részük, illetve egyes rendelkezéseik hatályának felfüggesztéséről az eljárásban részt vevő személy indítványára is. A hatályosság felfüggesztésére irányuló indítványnak tartalmaznia kell az alapvető jogok és szabadságjogok veszélyeztetettségének konkretizálását és módját, vagy a tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy jelentős gazdasági kár vagy más komoly, jóvátehetetlen következmény veszélye áll fenn. Erről az indítványról az Alkotmánybíróság felesleges késedelem nélkül dönt.

(3) A megtámadott jogszabályok, egy részük, illetve egyes rendelkezéseik hatályának felfüggesztéséről szóló határozatot az Alkotmánybíróság indítvány nélkül is megszüntetheti, ha elmúlnak az okok, amelyek ezt a határozatot kiváltották, egyébként a határozat megsemmisül az ügyről érdemben hozott döntéssel vagy az eljárás leállításával.

(4) Az 1. és 3. bekezdés értelmében hozott döntések a Törvénytárban történő nyilvánosságra hozataluk napjától általános érvényűek. Az 1. bekezdés értelmében hozott döntés megsemmisülését az ügyről érdemben hozott döntéssel vagy az eljárás leállításával az Alkotmánybíróság elnöke a Törvénytárban hirdeti ki.

(1) E törvény 37-41.b §-ai szerint az ügyről érdemben hozott döntés előtt az Alkotmánybíróság elnöke kikéri az általános érvényű rendeletet kiadó szerv álláspontját és a Szlovák Köztársaság Kormánya álláspontját; a Szlovák Köztársaság Kormánya nevében a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma terjeszti elő az álláspontot. Az állásponthoz ez a szerv köteles indoklást is csatolni. Ha ez a szerv a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, az állásponthoz csatolja a megtámadott törvénytervezetről tartott ülés teljes vitájáról szóló felvételt.

(2) Az Alkotmánybíróság elnöke kikérheti a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének vagy a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyészének álláspontját.

Ha az Alkotmánybíróság az Alkotmány 125. cikkelye értelmében történő döntése során megállapítja, hogy nincs összhang a vizsgált alacsonyabb szintű jogszabály és a magasabb szintű jogszabály között, vagy a jogszabály és a nemzetközi szerződés között, s emellett ütközést állapít meg más jogszabály és magasabb szintű jogszabály, illetve nemzetközi szerződés között, határozatot ad ki ezen további jogszabályok ütközésének megállapításáról is.

(1) Az Alkotmánybíróság az ügyről érdemben végzéssel dönt. A végzést az eljárásban résztvevő személyeknek kell kézbesíteni. Az Alkotmánybíróság elnöke döntheti el, hogy a végzést további személyeknek is kézbesítik.

(2) A végzést, amely megállapítja a jogszabályok ütközését a magasabb szintű jogszabállyal, illetve nemzetközi szerződéssel,⁹⁾ a törvények kihirdetésének meghatározott módján kerül kihirdetésre. A végzés a Törvénytárban történő kihirdetése napjától általános érvényű.

(1) A jogszabály, annak részei vagy egyes rendelkezései hatályukat vesztik¹⁰⁾ az Alkotmánybíróság végzésének a Törvénytárban történő kihirdetése napjától kezdve.

(2) A szervet, amely köteles a jogszabályt összhangba hozni az Alkotmány 125. cikkelye, 3. bekezdése alapján, kötelezi az Alkotmánybíróságnak a végzésében kifejezett jogi véleménye.

(3) Az Alkotmánybíróság végzése alapján a jogszabályok hatályának, illetve érvényességének elvesztésével nem újul meg az általuk megszüntetett jogszabályok érvényessége; de ha csak módosításukra vagy kiegészítésükre került sor, akkor a régebbi jogszabály érvényes, ezen módosítás vagy kiegészítés előtti formájában.

(4) Ha a vizsgált jogszabályok érvényességüket vesztik az Alkotmánybíróság végzésének kihirdetése előtt, az eljárás megszűnik.

(1) Ha a bíróság büntetőeljárás során olyan jogszabály szerint hozta meg ítéletét, amely később az Alkotmány 125. cikkelye alapján elvesztette hatályosságát, az ítélet, amely jogerőre emelkedett, de nem került végrehajtásra, az ilyen jogszabály, ennek egy része, illetve egyes rendelkezései hatályosságának elvesztése okot jelent az eljárás megújítására a Büntető Törvénykönyv rendelkezései alapján.

(2) A további jogerős határozatok, amelyek a polgári perrendtartás és a közigazgatási rendtartás szerinti eljárások alapján kerültek kiadásra olyan jogszabály alapján, amely egészében, részben vagy egyes rendelkezéseiben elvesztette hatályosságát, érintetlenek maradnak; az ilyen határozatokkal elrendelt kötelességeket nem lehet kényszerítő eszközökkel végrehajtani.¹¹⁾

(1) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványt a megkötött nemzetközi szerződés és az Alkotmány vagy alkotmányerejű törvények összhangjáról, amely nemzetközi szerződéshez a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának egyetértésére van szükség, az Alkotmánybíróságnál a Szlovák Köztársaság elnöke vagy a Szlovák Köztársaság Kormánya nyújthatja be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésére való beterjesztését megelőzően. 

(2) Az indítványnak a 20. § 1. bekezdésében leírt általános követelményeken kívül tartalmaznia kell

a) a megkötött nemzetközi szerződés megjelölését, 

b) az iratanyagokat, amelyekből a nemzetközi szerződés megkötése során kiindultak, 

c) az indokokat, amelyek az indítványozót a megkötött nemzetközi szerződés és az Alkotmány, illetve alkotmányjogi törvények összhangjának kétségbe vonására indították.

(3) Az indítványhoz csatolni kell az adott nemzetközi szerződést.

Az Alkotmánybíróság a kézbesítéstől számított 60 napon belül dönt az indítványról.

(1) Az Alkotmánybíróság az ügyben érdemi végzéssel dönt, amelyet az indítványozónak és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának kézbesít.

(2) Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a megkötött nemzetközi szerződés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy az alkotmányerejű törvényekkel, nem lehet azt ratifikálni.

(1) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványt a népszavazás tárgya összhangjáról, amely külön jogszabály¹²⁾ értelmében kerül kiírásra, a Szlovák Köztársaság elnöke nyújthatja be, ha a népszavazás kiírása előtt kétségei merülnek fel, hogy a népszavazás tárgya összhangban van-e az Alkotmánnyal vagy az alkotmányerejű törvényekkel.

(2) Az indítványnak a 20. § 1. bekezdésében leírt általános követelményeken kívül tartalmaznia kell 

a) a népszavazás tárgyát, 

b) a népszavazás kihirdetésének jogalapját, 

c) az okokat, amelyek az indítványozót a népszavazás tárgya és az Alkotmány, illetve alkotmányjogi törvények összhangjának kétségbe vonására indították.

(1) Az Alkotmánybíróság a kézbesítéstől számított 60 napon belül dönt az indítványról.

(2) Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalát megelőzően kikéri a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának álláspontját, ha a népszavazás kiírására az ő határozata alapján kerül sor, vagy a külön jogszabály¹³⁾ alapján kinevezett petíciós bizottság álláspontját, ha a népszavazás kiírására a polgárok petíciója alapján kerül sor.

(1) Az Alkotmánybíróság az ügyben érdemi végzéssel dönt, amelyet az indítványozónak és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának vagy a petíciós bizottságnak kézbesít, ha a népszavazás kiírására a polgárok petíciója alapján kerül sor.

(2) Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a népszavazás tárgya nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy az alkotmányerejű törvényekkel, az ilyen népszavazást nem lehet kiírni.

Az eljárás megindítására vonatkozó indítványt az a központi szerv nyújthatja be, amely azt állítja, hogy a döntés az ő hatáskörébe tartozik, valamint az is, amely elutasítja a hatásköri illetékességet. Az indítványhoz csatolni kell az Alkotmánybíróság döntéséhez szükséges írásos anyagokat.

Az Alkotmánybíróság az ilyen ügyekben határozattal dönt.

Az Alkotmánybíróság csak vitás ügyekben értelmezi az alkotmányerejű törvényeket.

(1) Az indítvány benyújtására a 18. § 1. bekezdése a)-e) pontjaiban felsorolt személyek jogosultak.

(2) Az eljárás résztvevője az a más állami szerv is, amelyről az indítványozó azt állítja, hogy az alkotmányerejű törvényt helytelenül értelmezi.

Az eljárás megindítására vonatkozó indítványnak a 20. §-ban feltüntetett általános követelményeken kívül tartalmaznia kell az adatokat arról, melyik alkotmányerejű törvényt, illetve melyik részét vagy rendelkezését kell értelmezni, milyen okok miatt vitás az ügy, s az indítványozó szerint melyik állami szerv értelmezi helytelenül az alkotmányerejű törvényt.

Az eljárás megindítására vonatkozó indítvány ügyében az Alkotmánybíróság szenátusa nem nyilvános ülésen, határozattal dönt.

A panaszt az a természetes vagy jogi személy nyújthatja be (a továbbiakban: „panasztevő”), aki azt állítja, hogy jogerős döntéssel, rendelettel vagy más beavatkozással alapvető jogainak vagy szabadságjogainak sérelme következett be, ha ezen alapvető jogok és szabadságjogok védelmét nem más bíróság látja el.

(1) A panasznak a 20. §-ban leírt általános követelményeken kívül meg kell jelölnie, 

a) mely alapvető jogok és szabadságjogok sérelme következett be a panasztevő állítása szerint, 

b) a jogerős döntést, rendeletet vagy más beavatkozást, amellyel az alapvető jogok és szabadságjogok sérelme következett be, 

c) ki ellen irányul a panasz.

(2) A panaszhoz csatolni kell a jogerős döntés, rendelet másolatát, vagy az egyéb beavatkozás más bizonyítékát.

(3) Ha a panasztevő arányosan megfelelő anyagi elégtételt követel, fel kell tüntetnie követelése terjedelmét, s az okokat, amelyek miatt elégtételt követel.

Az eljárás résztvevői a panasztevő és az, aki ellen a panasz irányul.

(1) Panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya.

(2) Az Alkotmánybíróság a panasztevő javaslatára átmeneti intézkedést hozhat és elhalaszthatja a megtámadott jogerős döntés, rendelet vagy más beavatkozás végrehajtását, ha az nincs ellentétben fontos közérdekkel, és ha a megtámadott döntés, rendelet vagy más beavatkozás végrehajtása nem jelent a panasztevő számára nagyobb kárt, mint amilyen más személyeket érhetne a végrehajtás elhalasztása következtében; főleg elrendeli a szervnek, amely a panasztevő szerint megsértette a panasztevő alapvető jogait vagy szabadságjogait, átmenetileg tartózkodjon a jogerős döntés, rendelet vagy más beavatkozás végrehajtásától, és a harmadik személyeknek elrendeli, hogy átmenetileg tartózkodjanak a jogerős döntés, rendelet vagy más beavatkozás által számukra elismert jogosultságok gyakorlásától.

(3) Az átmeneti intézkedés legkésőbb az ügyben érdemben hozott döntés jogerőre emelkedésével ér véget, ha az Alkotmánybíróság nem rendeli el hamarabbi megszűnését.

(4) Az átmeneti intézkedést indítvány nélkül is meg lehet szüntetni, ha elmúlnak az okok, amelyek miatt létrejött.

(1) Panasznak nincs helye, ha a panasztevő nem merítette ki a jogorvoslat lehetőségét vagy más jogi eszközök lehetőségét, amelyeket a törvény alapvető jogainak és szabadságjogainak védelmére hatékonyan nyújt számára, s amelyek alkalmazására a panasztevő külön jogszabályok¹⁴⁾ alapján jogosult. 

(2) Az Alkotmánybíróság nem tagadja meg a panasz befogadását, akkor sem, ha nem teljesült az 1. bekezdés feltétele, ha a panasztevő igazolja, hogy ezt a feltételt különös figyelmet érdemlő okok miatt nem teljesítette.

(3) Panaszt két hónappal a döntés, rendelet jogerőre emelkedését, vagy az egyéb beavatkozásról szóló értesítést követő két hónapon belül lehet benyújtani. Ez a határidő a rendelet vagy más beavatkozás esetében attól a naptól számítódik, amikor a panasztevő a rendeletről vagy más beavatkozásról tudomást szerezhetett.

Ha a panasztevő visszavonja panaszát, az Alkotmánybíróság leállítja az eljárást, kivéve azt az esetet, amikor az Alkotmánybíróság döntése alapján a panasz visszavonása nem megengedett, főleg ha a panasz olyan jogerős döntés, rendelkezés vagy más beavatkozás ellen irányul, amelyek rendkívül súlyosan sértik a panasztevő alapvető jogait vagy szabadságjogait.

Az Alkotmánybíróság az előző eljárások ténymegállapításaiból indul ki, ha nem születik más döntés.

(1) Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, végzésben mondja ki, melyik alapvető jog vagy szabadságjog, és az Alkotmány vagy alkotmányerejű törvény vagy nemzetközi szerződés melyik rendelkezésének sérelme következett be, és milyen jogerős határozat, rendelkezés vagy más beavatkozás sértette meg az alapvető jogot vagy szabadságjogot.

(2) Ha az alapvető jog vagy szabadságjog sérelme döntés vagy rendelkezés által következett be, az Alkotmánybíróság az ilyen döntést vagy rendelkezést megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a más beavatkozást is, amely által az alapvető jog vagy szabadságjog sérelme bekövetkezett, ha ezt a más beavatkozás jellege megengedi.

(3) Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak,

a) elrendelheti, hogy az, aki az alapvető jogot vagy szabadságjogot tétlenségével megsértette, az ügyben külön jogszabály¹⁴⁾ alapján járjon el,

b) további eljárásra visszautalhatja az ügyet, 

c) megtilthatja az alapvető jog vagy emberi jog megsértésének folytatását, vagy

d) elrendelheti, hogy az, aki megsértette az alapvető jogot vagy szabadságjogot, újítsa fel az alapvető jog vagy szabadságjog előtti állapotot.

(4) Az Alkotmánybíróság az alapvető jog vagy emberjog megsértése elszenvedőjének arányosan megfelelő anyagi elégtételt is jóváhagyhat.

(5) Ha az Alkotmánybíróság döntésével jóváhagyja az arányosan megfelelő anyagi elégtételt, az alapvető jogot vagy szabadságjogot megsértő szerv köteles azt a panasztevőnek az Alkotmánybíróság döntése jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül megfizetni.

(6) Ha az Alkotmánybíróság megszünteti a jogerős döntést, rendelkezést vagy más beavatkozást, s az ügyet további eljárásra visszaküldi, az, aki az ügyben döntést hozott, döntött a rendelkezésről vagy más beavatkozást eszközölt, köteles az ügyet újratárgyalni és az ügyben újra dönteni. Ebben az eljárásban az Alkotmánybíróság jogi véleménye kötelezi.

(7) Azt, aki az ügyben döntést hozott, döntött a rendelkezésről vagy más beavatkozást eszközölt, a 3. bekezdés alapján hozott döntés kötelezi, ez a döntés kézbesítésétől számítva végrehajtható.

Panaszt nyújthat be a területi önkormányzat szerve,¹⁵⁾ amely azt állítja, hogy alkotmányellenes vagy törvényellenes döntéssel vagy más alkotmányellenes vagy törvényellenes beavatkozással beavatkozás történt a területi önkormányzat ügyébe, ha az ilyen döntések és beavatkozások elleni védelméről más bíróság nem jogosult dönteni.

(1) A panasznak az indítványra vonatkozó, a 20. §-ban feltüntetett általános követelményeken kívül tartalmaznia kell 

a) az alkotmányellenes vagy törvényellenes döntés, vagy alkotmányellenes vagy törvényellenes beavatkozás megnevezését, 

b) a területi önkormányzat ügyének megnevezését, amelybe beavatkozás történt, 

c) ki ellen irányul a panasz.

(2) A panaszhoz csatolni kell a jogerős döntés másolatát vagy az egyéb beavatkozás bizonyítékát.

Az eljárás résztvevői a területi önkormányzat, amely a panaszt benyújtotta, és az, aki ellen a panasz irányul.

(1) Panasznak nincs helye, ha a panasztevő nem merítette ki a jogi eszközök lehetőségét, amelyekkel a törvény a területi önkormányzat ügyeibe való beavatkozás ellen hatékonyan védi őt, s amelyek alkalmazására a panasztevő külön jogszabályok¹⁶⁾ alapján jogosult. 

(2) Az Alkotmánybíróság nem tagadja meg a panasz befogadását, akkor sem, ha nem teljesült az 1. bekezdés feltétele, ha a panasztevő igazolja, hogy ezt a feltételt különös figyelmet érdemlő okok miatt nem teljesítette.

(3) Panaszt két hónappal a döntés jogerőre emelkedését vagy a területi önkormányzat ügyébe való más beavatkozásról szóló értesítést követő két hónapon belül lehet benyújtani. Ez a határidő más beavatkozás esetében attól a naptól számítódik, amikor a panasztevő erről a beavatkozásról tudomást szerezhetett.

Ha a panasztevő visszavonja panaszát, az Alkotmánybíróság leállítja az alkotmányjogi panaszeljárást.

(1) Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, végzésében kimondja, miben rejlik az alkotmányellenes vagy törvényellenes döntés vagy alkotmányellenes, illetve törvényellenes beavatkozás a területi önkormányzat ügyeibe, melyik alapvető jog vagy szabadságjog sérelme következett be, s milyen döntéssel vagy beavatkozással jött létre a sérelem.

(2) Ha a beavatkozás a területi önkormányzat ügyébe határozattal történt, az Alkotmánybíróság egyidejűleg megsemmisíti ezt a határozatot. Ha a területi önkormányzat jogának megsértése más beavatkozáson alapszik, mint a határozat, az Alkotmánybíróság megtiltja a jog megsértésének folytatását és elrendeli, hogy ha lehetséges, felújítsák a jogsértés előtti állapotot.

(3) Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a határozatot és az ügyet további eljárás céljából visszaküldi, a szerv, amely az ügyben döntött, köteles az ügyet újratárgyalni és az ügyben újra dönteni. Ebben az eljárásban kötelezi őt az Alkotmánybíróság jogi véleménye.

A területi önkormányzatok panaszairól folytatott eljárásban arányosan kell alkalmazni az 53. § 2. bekezdése és az 55. § rendelkezéseit.

(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, az Európai Parlamentbe vagy a helyi önkormányzati szervbe történő választások, illetve a választások eredménye alkotmányellenessége vagy törvényellenessége okán panaszt nyújthat be a 18. § 1. bekezdése a)-e) pontjaiban megjelölt indítványozón kívül politikai párt is, amely részt vett a választásokon, a választási körzet jogosult választóinak tíz százaléka, vagy a jelölt, aki a választási körzetben megszerezte a választók szavazatainak legkevesebb 10 százalékát. 

(2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, az Európai Parlamentbe vagy a helyi önkormányzati szervbe történő választások eredménye ellen panaszt nyújthat be az az ellenjelölt is, aki megszerezte a szavazatok legkevesebb 10 százalékát. Panaszt nyújthat be az illető választási körzet választóinak legkevesebb 10 százaléka is; a panaszhoz csatolni kell ezen polgárok aláírását és címét.

(1) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványnak a 20. §-ban leírt általános követelmények mellett tartalmaznia kell

a) a panasztevő nyilatkozatát arról, hogy az egész Szlovák Köztársaság területén történő választást, vagy csak bizonyos választási kerületben történő választást támadja; a jelölt csak más jelölt megválasztását támadhatja meg saját választási körzetében, 

b) az okokat, amelyek miatt támadja a választást, a bizonyítékok megjelölésével együtt, 

c) az adatokat és bizonyítékokat arról, hogy jogosult indítványozó az 59. § alapján; ez nem érvényes a 18. § a)-e) pontjaiban feltüntetett indítványozók esetében, 

d) az ügyben hozandó döntésjavaslatot a 63. § 2. bekezdése alapján.

(2) Az 1. bekezdés alapján az indítványt a választások eredményeinek kihirdetését követő tíz napon belül kell benyújtani.

Az indítványozón kívül az eljárás résztvevői a politikai pártok és politikai mozgalmak is, amelyek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, az Európai Parlamentbe és a helyi önkormányzati szervekbe történő választásokon képviseletet szereztek. A jelölt panaszáról folytatott eljárásban (59. § 1. bekezdése) a részvevők csak a panasztevő és a jelölt, aki ellen a panasz irányul.

Az Alkotmánybíróság kikér minden iratot és jelentést, amely a választásokra vonatkozik.

(1) Az Alkotmánybíróság

a) érvénytelennek kiálthatja ki a választásokat, 

b) megsemmisítheti a megtámadott választási eredményeket, 

c) megsemmisítheti a választási bizottság határozatát, és megválasztottnak mondhatja ki azt, akit rendesen megválasztottak, 

d) elutasíthatja a panaszt.

(2) Az 1. § a)-c) pontjaiban leírt esetekben az Alkotmánybíróság végzéssel dönt. 

(3) A végzést, amellyel az Alkotmánybíróság a választásokat érvénytelennek kiáltotta ki, indoklással együtt haladéktalanul kézbesíteni kell a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.

(4) Az 1. bekezdés b) és c) pontja esetében hozott végzésről az Alkotmánybíróság értesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát vagy a helyi önkormányzat illetékes szervét, a politikai pártokat és politikai mozgalmakat, valamint a 61. §-ban feltüntetett szerv tagját.

(5) Az elutasításról szóló határozatról csak a panasztevőt értesíti.

(6) Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati szervbe történő választások alkotmányellenessége vagy törvényellenessége okán benyújtott panaszról vagy a helyi önkormányzati szervbe történő választások eredményei ellen tett panaszról a panasz kézbesítését követő 90 napon belül dönt.

(1) A Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztása alkotmányellenes vagy törvényellenes volta okán panaszt nyújthatnak be a 18. § 1. bekezdése a), c) és e) pontjában feltüntetett indítványozók és a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökjelöltje, aki a választáson sikertelenül szerepelt.

(2) Az eljárás résztvevői az indítványozó és a jelölt, akit a megtámadott választáson a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökévé választottak.

(1) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványnak a 20. §-ban leírt általános követelmények mellett tovább tartalmaznia kell:

a) az indítványozó nyilatkozatát arról, hogy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztását a Szlovák Köztársaság egész területén támadja-e, vagy csak bizonyos választási körzetben, 

b) az indítványozó nyilatkozatát arról, hogy a Szlovák Köztársaság elnökválasztását alkotmányellenesség vagy törvényellenesség okán, esetleg mindkét ok miatt támadja, a megsértett jogszabályok feltüntetésével együtt, 

c) az okokat, amelyek miatt a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztását támadja, a bizonyítékok feltüntetésével, 

d) az adatokat és bizonyítékokat arról, hogy jogosult indítványozó a 63.a § alapján, ez nem érvényes, ha a 18. § 1. bekezdése a), c) és e) pontjában feltüntetett indítványozókról van szó, 

e) az ügyben hozandó döntésjavaslatot a 63.a § alapján.

(2) Az indítványt az 1. bekezdés alapján a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztása eredményeinek kihirdetése utáni tíz napon belül kell benyújtani.

Ezen eljárás célja a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztása alkotmányosságának és törvényességének vizsgálata. Ehhez az Alkotmánybíróság kikéri a szükséges választási dokumentumokat¹⁷⁾ és meghallgatja az érintett személyeket.

(1) Az Alkotmánybíróság

a) a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztását érvénytelennek mondhatja ki és elrendelheti a választás megismétlését külön jogszabály¹⁸⁾ értelmében, 

b) a panaszt elutasíthatja.

(2) Az Alkotmánybíróság végzéssel dönt.

(3) Az 1. bekezdés a) pontja esetében az Alkotmánybíróság a végzését indoklással együtt haladéktalanul kézbesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.

(4) A panasz elutasításáról szóló végzést az 1. bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróság az indítványozónak küldi el.

Az eljárás során az Alkotmány 129. cikkelye 4. bekezdése alapján megfelelően kell alkalmazni e törvény 49-56. §-ainak rendelkezéseit.

(1) A politikai párt vagy politikai mozgalom feloszlatásáról vagy tevékenységének felfüggesztéséről szóló határozat vizsgálatára vonatkozó indítványt a 18. § 1 bekezdése a)-e) pontjaiban feltüntetett indítványozókon kívül politikai párt vagy politikai mozgalom is benyújthatja. Az eljárás megindítására vonatkozó beadvány halasztó hatályú.

(2) Az ügyben való döntés előtt az Alkotmánybíróság elnöke vagy a szenátus elnöke kikéri a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze állásfoglalását.

(3) Az Alkotmánybíróság határozatát az indítványozónak és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának kell kézbesíteni.

(1) Ha ez a törvény nem rendelkezik másként, a népszavazás eredménye ellen emelt panaszokról folytatott eljárásra az eljárás megindítására vonatkozó szabályok érvényesek.

(2) Indítványozó lehet

a) a Szlovák Köztársaság képviselőinek legkevesebb egyötöde, 

b) a Szlovák Köztársaság elnöke, 

c) a Szlovák Köztársaság Kormánya, 

d) a Szlovák Köztáraság legfőbb ügyésze, 

e) a Szlovák Köztársaság polgárainak legkevesebb 350 fős csoportja.

(3) A panaszt az Alkotmánybíróságnál a népszavazás eredményeinek kihirdetése utáni 30 napon belül kell benyújtani.

Az állami szervek és azon szervek, amelyek részt vesznek a népszavazás megszervezésében és eredményeinek megállapításában, kötelesek az Alkotmánybíróságnak annak kérésére tájékoztatással szolgálni és rendelkezésére bocsátani a népszavazással kapcsolatos iratanyagokat.

(1) Az Alkotmánybíróság elnöke és a szenátus tagjai jogosultak az illetékes központi népszavazási körzet elnökének jelenlétében felnyitni a szavazatok iratait tartalmazó lepecsételt irattárolót, és elvégezni a népszavazás alkotmányosságának megállapításához szükséges vizsgálatot. 

(2) Az irattároló felnyitásáról és a megállapított tényekről jegyzőkönyv készül, amelyet az Alkotmánybíróság elnöke és az 1. bekezdés alapján a további résztvevő személyek írnak alá, akik jogosultak esetleges kifogásokkal élni a jegyzőkönyv tartalmával szemben.

(3) A szükséges eljárási műveletek elvégzése után az Alkotmánybíróság elnöke lepecsételi az irattárolót.

Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányosság megsértése döntő módon befolyásolta vagy befolyásolhatta az eredményt, határozatban kijelenti, hogy a lezajlott népszavazás érvénytelen.

(1) A népszavazás eredménye elleni panaszról az Alkotmánybíróság a kézbesítése utáni tíz napon belül dönt.

(2) Az Alkotmánybíróság határozatát haladéktalanul közzéteszi a Szlovák Köztársaság Hírügynöksége és indoklás nélkül a Törvénytár.

(1) A Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke leváltásáról tartott népszavazás eredménye ellen emelt panaszról folytatott eljárásban az Alkotmánybíróság a 66. § 1. bekezdése és a 67-69. § rendelkezéseit alkalmazza.

(2) Indítványozó lehet

a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának legkevesebb tizenöt képviselője, 

b) a Szlovák Köztársaság Kormánya.

(3) A panaszt a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke leváltásáról tartott népszavazás eredményének kihirdetését követően tíz napon belül kell az Alkotmánybírósághoz benyújtani.

(1) A Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke leváltásáról tartott népszavazás eredménye ellen emelt panaszról az Alkotmánybíróság tíz napon belül dönt. 

(2) Az Alkotmánybíróság határozatáról haladéktalanul értesíteni kell a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökét, az indítványozót, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét, és indoklás nélkül közzé kell tenni a Törvénytárban. 

Az eljárás a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőjének indítványára kezdődik.

(1) A panaszhoz csatolni kell a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozatát a hitelesítésről vagy a hitelesítés megtagadásáról.

(2) A hitelesítésről vagy a hitelesítés megtagadásáról hozott döntés elleni panasz benyújtásának határideje 30 nap.

Az indítványról a szenátus határozattal dönt.

(1) Az eljárás köztisztviselő¹⁹⁾ indítványára kezdődik, akit érint a határozat, melyet a köztisztviselők tisztségének ellátása során a közérdek védelméről szóló alkotmányerejű törvény alapján olyan szerv hozott meg, amely végrehajtja a közérdek védelme és érdekütközés ügyében indított eljárást²⁰⁾ vagy külön jogszabály szerint^20a) (a továbbiakban: „szerv”). 

(2) Az indítvány benyújtására a 20. § vonatkozik. Az indítványhoz csatolni kell az 1. bekezdés értelmében vett szerv megtámadott határozatát.

(1) Az eljárás résztvevője az indítványozó és a szerv, amely kiadta a határozatot a közérdek védelme és az érdekütközés megakadályozása ügyében a köztisztviselők tisztségének ellátása során a közérdek védelméről szóló alkotmányerejű törvény alapján²⁰⁾ vagy külön jogszabály szerint.^20a)

(2) Az indítványban az Alkotmánybíróság szenátusa jár el, és nem nyilvános ülésen dönt róla.

(3) Ha az Alkotmánybíróság szenátusa megállapítja, hogy a köztisztviselő eljárása¹⁹⁾ ellentétben áll a közérdek védelméről szóló alkotmányerejű törvénnyel vagy külön jogszabállyal,^20b) a szerv határozatát saját határozatával megerősíti. Ellentétes esetben a szerv megtámadott határozatát az Alkotmánybíróság szenátusa végzéssel semmisíti meg. 

(4) Az Alkotmánybíróság döntése végleges.²⁰⁾

(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a köztársasági elnök hazaárulása miatti vádja ügyében az Alkotmánybíróság csak a tény minősítésében jár el a Büntető Törvénykönyv alapján.

(2) Az eljárás során a Büntető Perrendtartás rendelkezéseit arányosan alkalmazzák.

(3) Az Alkotmánybíróság ítélettel dönt.

(4) Az Alkotmánybíróság elmarasztaló ítélete az Alkotmány 107. cikkelye alapján a köztársasági elnöki tisztség elvesztését és a tisztség újbóli megszerzése lehetőségének elvesztését jelenti.

(1) Eljárás megkezdésére vonatkozó indítvány benyújtására a rendkívüli állapotról szóló határozat összhangjáról a további határozatokkal, amelyek az előző határozattal összefüggnek, a 18. § 1. bekezdése a), c) és e) pontjaiban feltüntetett személyek jogosultak. 

(2) Eljárás megkezdésére vonatkozó indítvány benyújtására a szükségállapotról szóló határozat összhangjáról a további határozatokkal, amelyek az előző határozattal összefüggnek, a 18. § 1. bekezdése a) és b) pontjaiban feltüntetett személyek jogosultak. 

(3) Az eljárás résztvevői az indítványozó és a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke.

(1) Az eljárás megkezdésére vonatkozó indítványnak a 20. § 1. bekezdésében leírt általános követelményeken kívül tartalmaznia kell

a) a feltételek leírását, amelyek mellett a határozat a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről megszületett, 

b) további határozatok feltüntetését, amelyek összefüggnek a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozattal,

c) az okokat, amelyek miatt az indítványozónak kétségei merültek fel a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozat és az Alkotmány, valamint az alkotmányerejű törvények közötti összhanggal kapcsolatban. 

(2) Az indítványozó, ha lehetséges, csatolja a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozatot és a további határozatok másolatát, amelyek összefüggnek a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozattal. 

Az eljárásra vonatkozó indítványt a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésétől számított tíz napon belül lehet benyújtani. Az Alkotmánybíróság az indítványról a kézbesítése utáni három napon belül dönt.

Az Alkotmánybíróság az ügyben érdemi határozattal dönt, amelyet az eljárás résztvevőinek kézbesít. A határozatot egyidejűleg kézbesíti a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének. Az Alkotmánybíróság elnöke biztosítja a határozat közzétételét a Szlovák Köztársaság Hírügynöksége által. 

(1) A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága alelnöke és a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze elleni fegyelmi eljárásra külön jogszabályokat²¹⁾ alkalmaznak megfelelő mértékben. 

(2) Ha az illetékes szerv jelzi az Alkotmánybíróság elnökének, hogy kéri az Alkotmánybíróság jóváhagyásának kiadását a bíró, a külön jogszabály²²⁾ szerinti bíró vagy a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze ellen indított büntető eljárásra vagy előzetes letartóztatásba helyezésére, az Alkotmánybíróság elnöke késedelem nélkül összehívja az Alkotmánybíróság plénumát. Az Alkotmánybíróság plénuma elbírálja az illetékes szerv kérvényét és dönt róla, miközben lehetőséget ad a személynek, akire a kérvény vonatkozik, hogy nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban. Ha a kérvény bíróra vonatkozik, az nem szavaz.

(3) Ha a külön jogszabály²²⁾ szerinti bírót vagy a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyészét bűncselekmény elkövetése során tetten érték és letartóztatták, ugyanúgy kell eljárni, mint ahogy ezen törvény 14. §-a 4. bekezdése rendelkezik.

(1) A Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaságban kiadott törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok, amelyek ellentétben állnak a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, hatályukat vesztik az Alkotmánybíróság határozata Törvénytárban való közzététele napján. Hatályosságuk elvesztése az Alkotmánybíróság határozata Törvénytárban³⁾ való közzététele utáni kilencvenedik napon lép érvénybe.

(2) Az eljárásra megfelelő mértékben kell alkalmazni ezen törvény harmadik része második fejezete első szakasza rendelkezéseit.

Az Alkotmánybíróság a Szlovák Köztársaság állami költségvetésében önálló fejezetet képez.

Az Alkotmánybíróság ülése idején tilos a döntését befolyásolandó polgári tömörülés, éspedig az Alkotmánybíróság épülete 50 méteres körzetében, vagy azon épület körzetében, amelyben az Alkotmánybíróság tárgyal.

Az Alkotmánybíróság szervezeti felépítésének és eljárási rendjének részleteit az Alkotmánybíróság igazgatási és ügyrendje szabályozza, amelyet az Alkotmánybíróság plénuma hagy jóvá. A Törvénytárban hirdetik ki.

(1) Természetes személy vagy jogi személy, akinek alkotmányjogi panaszáról vagy beadványáról ezen törvény hatályba lépéséig az ügy érdemében nem született döntés, ezen törvény hatálybalépésétől számítva 30 napon belül kérvényezheti, hogy beadványát ezen törvény beadványaként bírálják el; ilyen esetben az ügyben a továbbiakban a hatálybalépése utáni törvény alapján kell eljárni

(2) Az Alkotmánybíróság elutasítja a panaszt, ha tartalmilag ugyanilyen panaszról már döntést hozott az alkotmányjogi panaszról történő eljárásban vagy a beadványról történő eljárásban a jelenlegi jogszabályok értelmében.

A helyi önkormányzati választások és a választások eredménye alkotmányellenessége vagy törvényellenessége okán benyújtott panaszeljárást, amely 2010. március 31-éig nem fejeződött be, a 2010. március 31-éig érvényes rendelkezések alapján kell befejezni.

Hatályát veszíti a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 8/1992 számú törvénye a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága szervezeti felépítéséről és eljárási rendjéről.

Ez a törvény kihirdetése napjával lép hatályba.

1) A Tt. 400/2009. számú, az állami szolgálatról szóló többször módosított törvénye. 

3) A Tt. 400/2009. számú többször módosított törvénye 81-114. §-ai, 132-134. §-ai. 

4) A Tt. 400/2009. számú törvénye 113. §-a.

4a) A Tt. 549/2003. sz., a bírósági tisztviselőkről szóló többször módosított törvénye

5) A Tt. 385/2000. számú, a bírákról és szavazó bírákról szóló többször módosított törvénye 123-130. §-ai, 133.a és 134. §-a. 

7) A Tt. 335/1991. számú, a bíróságokról és bírókról szóló törvénye 4. §-a 1. bekezdése. 

8) Polgári Perrendtartás és Büntető Perrendtartás.

8a) A Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról vagy kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye (törvény az információszabadságról) 

8b) A Tt. 211/2000. sz., többször módosított törvénye 8-12. §-ai

9) Az Alkotmány 7. és 125. cikkelye.

1a) Az Alkotmány 11. és 125. cikkelye..

10) Az Alkotmány 125. cikkelye 3. bekezdése.

11) Például a többször módosított Polgári Perrendtartás 251. §-a, a Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló többször módosított törvény (közigazgatási rendtartás) 71. §-a, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 511/1992. számú, az adók és illetékek kezeléséről és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásairól szóló többször módosított törvény 73. §-a.

12) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 564/1992. számú többször módosított törvénye.

13) A Tt. 85/1990. számú, a petíciós jogról szóló törvénye, a Tt. 242/1998.számú törvényével módosítva és például a Polgári Perrendtartás, a Tt. 71/1967.számú törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 511/ 1992. számú többször módosított törvénye. 

14) Például a Polgári perrendtartás, a Tt. 71/1967. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 511/1992. sz. törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.

15) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, a községi önkormányzatokról szóló többször módosított törvénye 10. §-a 1. bekezdése.

16) Például a Polgári Perrendtartás, a Tt. 153/2001. számú, az ügyészségről szóló törvénye. 

19) A Tt. 357/2004. sz., a köztisztviselők tisztségének ellátásakor a közérdek védelméről szóló alkotmánytörvénye 2. cikkelyének 1. bekezdése a Tt. 545/2005. sz. alkotmánytörvényének értelmében.

A Tt. 402/2013. sz., az Elektronikus Kommunikációt és Postai Szolgáltatásokat Szabályozó Hivatalról és a Közlekedési Hivatalról szóló törvény 4. §-ának 4. pontja a későbbi módosítások értelmében.

20) A Tt. 357/2004. számú alkotmányerejű törvénye 9. és 10. cikkelye, a Tt. 545/2005. számú alkotmányerejű törvénnyel módosítva.

20a) A Tt. 402/2013. sz. törvényének 5. és 6. §-a.

20b) A Tt. 402/2013. sz. törvénye.

21) A Tt. 385/2000. számú törvénye. 

A Tt. 154/2001. számú, az ügyészekről és az ügyészség gyakornokairól szóló törvénye. 

22) A Tt. 385/2000. számú törvénye. 

1f) A Tt. 460/1992. számú törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya a Tt. 244/1998. számú alkotmányerejű törvénnyel és a 9/1999. számú alkotmányerejű törvénnyel módosítva. 

1g) A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának Tt. 398/1998. számú határozata. 

6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Tt. 120/1993. számú, a Szlovák Köztársaság alkotmányos tényezőinek javadalmazásáról szóló többször módosított törvénye. 

17) A Tt. 46/1999. számú,a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztásáról, a leváltására kiírt népszavazásról szóló többször módosított törvénye 26. §-a 3. bekezdése, 28. §-a 3. bekezdése és 30. §-a 3. bekezdése. 

18) A Tt. 46/1999. számú, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztásáról, a leváltásáról kiírt népszavazásról szóló többször módosított törvénye. 

2) A Tt. 552/2003. számú, a közérdekű munka végzéséről szóló törvénye. 

2a) Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény 11. Protokollja 34. cikkelye, amely módosítja az egyezménnyel megalapozott ellenőrzési rendszert (a Tt. 102/1999. számú hirdetménye). 

23) Az Alkotmány 152. cikkelye.

Képzettségi feltételek: általános középiskolai végzettség, szakközépiskolai végzettség vagy magasabb szintű szakmai végzettség, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el.

Besorolás: főelőadó

4.01 Az állami alkalmazotti viszonyok érvényesítése szakmai ügyiratainak önálló kezelése a tárgykörben behatárolt területen. 

4.02 Teljes szakmai ügyirat önálló kezelése a titkos adatok területén. 

4.03 Teljes szakmai ügyirat kezelése a vezetői tevékenység, a döntéshozatal, az ellenőrzés vagy a szakvéleményekhez szükséges alapiratok előkészítését érintő tárgykörben behatárolt területen.

4.04 Önálló szaktevékenység a bírósági ügyirat és a nyilvántartások vezetése területén. 

4.05 Teljes szakmai ügyirat kezelése a protokoll és a külföldi kapcsolatok területén.

4.06 Önálló tevékenység a jegyzőkönyvek, fotódokumentációk és más jelentős dokumentumok archiválásának szakmai előkészítése és megvalósítása területén. 

4.07 Önálló szaktevékenység információ közzététele és nyújtása területén. 

Képesítési feltételek: felsőfokú alapképzés vagy felsőfokú mesterképzés és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el.

Besorolás: tanácsos

5.01 Önálló szakmai tevékenység a tárgykörben behatárolt területen vagy a részleges alapiratok, szakmai állásfoglalások kidolgozásának szaktevékenysége a tárgykörben behatárolt területen. 

5.02 Költségvetés készítése meghatározott terjedelemben és a bevételek, valamint a kiadások merítése teljesítésének nyomon követése. 

5.03 Ellenőrzői tevékenyég a tárgykörben behatárolt területen.

Képesítési feltételek: felsőfokú alapképzés vagy felsőfokú mesterképzés, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el.

Besorolás: önálló tanácsos

6.01 Önálló szakmai tevékenység az állami alkalmazottak jogviszonyai biztosítása területén. 

6.02 Önálló szakmai tevékenység a teljes ügyirat kezelésében a költségvetés vagy pénzügy területén.

6.03 Önálló szakmai tevékenység az intézkedések javaslattételében vagy a szakmai állásfoglalások önálló megítélésében és kidolgozásában a tárgykörben behatárolt területen. 

6.04 Hivatalos látogatások és szolgálati külföldi látogatások protokolláris biztosítása.

6.05 Koordinációs, elemzői és ellenőrzői tevékenység a titkos adatok területén.

6.06 Elemzői, módszertani és szervezői tevékenység az információk közzététele területén, az információ esetleges közvetlen kidolgozásával és közzétételével. 

Képesítési feltételek: felsőfokú alapképzés vagy felsőfokú mesterképzés, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el.

Besorolás: szaktanácsos

7.01 Koordinációs és módszertani tevékenység az állami alkalmazottak jogviszonyai biztosítása területén.

7.02 Koordinációs és módszertani tevékenység a költségvetés és pénzügy területén.

7.03 Elemzői tevékenység a tárgykör területére vonatkozó kérdésekben hozott döntésekhez szolgáló javaslatok előkészítése, beleértve az eredmények értékelését.

7.04 A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Döntéseinek és Határozatainak Gyűjteménye szakmai és szerkesztési-szervezési biztosítása.

7.05 Koncepciós és koordinációs tevékenység a szakmai jogi és információs anyagok biztosítása területén a döntéshozatalra szánt alapiratok előkészítésében. 

7.06 Speciális szakmai tevékenység az állami alkalmazottak jogviszonyai biztosításának érvényesítésére vonatkozó szolgálati előírások megalkotása területén. 

7.07 Rendszeri és fejlesztési tevékenység az állami informatikai rendszer egy része egyes feladatainak megoldásában.

7.08 Speciális szakmai tevékenység a titkos adatok területének mindegyik minősítési fokozatában, a polgári védelem koordinálása és módszertani irányítása.

7.09 Az állami költségvetés eszközeivel, a külföldi pénzeszközökkel és az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése. 

7.10 Határozathozatali tevékenység az információk közzététele területén.

Képesítési feltételek: felsőfokú mesterképzés, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el. 

Besorolás: főtanácsos

8.01 Az Alkotmánybíróságnak kézbesített beadványok elemzése, beleértve a döntéshozatalra szolgáló javaslatok előkészítését. 

8.02 Koncepciós és elemzői tevékenység, komplex információk kidolgozása és az Alkotmánybíróság döntéseihez szükséges alapiratok előkészítése.

8.03 Koncepciós és koordinációs tevékenység az államügyek biztosításában.

8.04 Az állami alkalmazotti jogviszonyok koncepciójának megalkotása.

8.05 Koncepciós és koordinációs tevékenység az államügyek teljesítésében a külföldi kapcsolatok területén.

8.06 Koncepciós és koordinációs tevékenység a költségvetés és pénzügy területén, költségvetési javaslatok és végleges költségvetés készítése az illető költségvetési fejezet számára.

8.07 Koncepció megalkotása és koordinációs tevékenység az Alkotmánybíróság informatikai rendszereinek területén az állami információs rendszer függvényében.

8.08 A médiapolitika alkotói tevékenysége és koordinálása.

Képesítési feltételek: felsőfokú mesterképzés, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el. 

Besorolás: állami tanácsos

9.01 Szakértői vélemények és állásfoglalások kidolgozása, az Alkotmánybíróság döntéseihez szükséges alapanyagok kidolgozása.