Hatályos 2016. július 1-től 2018. augusztus 31-ig
Tt. 503/2003.
Törvény
A FÖLDEK TULAJDONJOGÁNAK VISSZAADÁSÁRÓL
és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz., a földtulajdon elrendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről szóló többször módosított törvényének módosításáról és kiegészítéséről
Kelt: 2003. október 24.
Módosítva:
Tt. 217/2004., hatályos 2004. május 1-től
Tt. 549/2004., hatályos 2004. november 1-től
Tt. 571/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 285/2008., hatályos 2008. július 31-től
Tt. 139/2010., hatályos 2010. június 1-től
Tt. 559/2010., hatályos 2011. március 1-től
Tt. 145/2013., hatályos 2013. július 1-től
Tt. 122/2015., hatályos 2015. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
I. cikkely
1. §
A jelen törvény azon földek tulajdonjogának visszaadását szabályozza, amelyeket nem adtak ki külön előírás szerint.1) Azon földterületekhez tulajdonjoga adandó vissza, melyeket a következők képeznek:
a) mezőgazdasági földalap vagy abba tartozó földek,2)
b) erdei földalap.3)
2. §
(1) A földterület tulajdonjogának visszaszolgáltatásához való jogot az a jelen törvény szerint jogosult személy érvényesítheti, aki a Szlovák Köztársaság állampolgára, szlovákiai állandó lakhellyel rendelkezik és a földterületének tulajdonjoga az államra vagy más jogi személyre szállt át az 1948. február 25. - 1990. január 1. közötti időszakban (a továbbiakban csak „döntő időszak“), a 3. § rendelkezésében meghatározott módon.
(2) Ha a személy, aki földterületének tulajdonjoga a döntő időszakban az államra vagy más jogi személyre szállt át a 3. § rendelkezésében meghatározott esetekben, az 5. §-ban feltüntetett határidő letelte előtt elhunyt, vagy a szóban forgó határidő letelte előtt halottnak nyilvánították, a jogosult személyek azok a természetes személyek, akik a Szlovák Köztársaság állampolgárai, az alábbi sorrendben:
a) a hagyatéki eljárás során bemutatott végrendeletben szereplő örökös, aki az egész örökséget megszerezte,
b) a végrendeletben szereplő örökös, aki örökséghez jutott, de csak öröklési arányának megfelelő mértékben; ez nem érvényes akkor, ha a végrendeletben szereplő örökös csak egyes tárgyakat vagy jogokat örökölt; ha az örököst a végrendelet csak a földterület meghatározott részére jelöli ki, amelyre kibocsátási kötelezettség vonatkozik, akkor csak a földterület e részére jogosult,
c) az 1. bekezdésben megnevezett személy gyermekei és házastársa, mindegyikük egyforma részben; ha a gyermek elhunyt a 5. §-ban megadott határidő letelte előtt, helyette az ő gyermekei a jogosult személyek, és ha azok közül valamelyik elhunyt, annak gyermekei,
d) az 1. bekezdésben feltüntetett személy szülei,
e) az 1. bekezdésben feltüntetett személy testvérei, és ha valamelyik közülük elhunyt, helyette az ő gyermekei a jogosultak.
(3) A 3. § 1. bek. j) pontjának rendelkezésében feltüntetett esetekben jogosult személyek az ott feltüntetett személyek is; a 2. bekezdés c)-e) pontjainak rendelkezései hasonlóképpen érvényesek.
3. §
(1) A jogosult személyeknek vissza kell adni a földterülethez fűződő tulajdonjogukat, amely az alább felsoroltak következtében került az állam vagy más jogi személy tulajdonába:
a) büntetőeljárás, esetleg a korábbi szabályozás szerinti közigazgatási büntetőeljárás során hozott, vagyon- és dologelkobzásról vagy dolog lefoglalásáról szóló végzés következtében, ha a végzést külön szabályozás szerint hatályon kívül helyezték,4)
b) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, az első földreform felülvizsgálatáról szóló, a Tt. 142/1947. sz. törvénye vagy az új földreformról szóló, a Tt. 46/1948. sz. törvénye szerinti eljárással,
c) a Polgári törvénykönyv 453.a §-a vagy a Tt. 67/1952. sz. törvényével módosított, a Tt. bírósági büntetőeljárásról (büntetőperes rendtartás) szóló 87/1950. sz. törvényének 287.a § szerinti eljárás következtében,
d) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, a SZNT az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok legelőterületei jogviszonyainak rendezéséről szóló, 81/1949. sz. törvénye szerinti eljárással,
e) kilakoltatás esetére vonatkozó engedményezésről szóló nyilatkozat és szerződés következtében (ún. lemondási nyilatkozat),
f) annak következtében, hogy a külföldön tartózkodó állampolgár az ingatlant a köztársaság területén hátrahagyta vagy akinek vagyona a Tt. 183/1950. sz., a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét választó, annak területére áttelepülő személyeknek a köztársaság területén hátrahagyott vagyonáról szóló törvény szerint szállt át az államra,
g) ingatlan-ajándékozási szerződés következtében, melyet az ajándékozó szorult helyzetben írt alá,
h) árverési eljárás következtében, mely az állam követelésének kiegyenlítésére valósult meg,
i) bírósági határozat következtében, amely érvénytelenítette azt a vagyonátruházási szerződést, amellyel az állampolgár külföldre távozása előtt másra ruházta át vagyonát, ha az érvénytelenítés oka a köztársaság elhagyása, esetleg az ilyen szerződés felek által való érvénytelenségének elismerése volt; ilyen esetben a jogosult személy a szóban forgó szerződés szerinti megszerző, éspedig akkor is, ha ez a szerződés nem lépett hatályba,
j) adásvételi szerződés következtében, ha annak megkötésére szorult helyzetben, feltűnően előnytelen feltételek mellett került sor,
k) az örökség elutasítása következtében, melyre az örökösödési eljárás során, szorult helyzetben került sor,
l) kártalanítással kompenzált kisajátítás következtében, amennyiben az ingatlan létezik és soha sem szolgálta azt a célt, amelyre kisajátították,
m) kártalanítás kifizetése nélküli kisajátítás következtében,
n) államosítás következtében, melyet nem az akkor érvényes törvényi előírásokkal összhangban vagy kártalanítás kifizetése nélkül hajtottak végre,
o) az ingatlan jogalap nélkül történt átvétele következtében,
p) politikai üldöztetés5) vagy az egyetemesen elismert emberi jogokat és szabadságokat sértő eljárás következtében,6)
r) szövetkezeti tulajdonba való átadása következtében, külön előírások szerint,7)
s) jogi személy használatába helyezésről szóló utasítás következtében a Tt. 55/1947. sz., a mezőgazdasági termelési terv megvalósítása során, a földműveseknek nyújtandó segélyről szóló törvénye, vagy a Tt. némely intézkedések a mezőgazdasági termelés biztosításáról szóló, 50/1955. sz. kormányrendelete alapján,
t) a közösen használt szinguláris erdők és erdei szövetkezet államra történt átruházása következtében, amennyiben a szövetkezet tagjai természetes személyek is voltak; ennek a vagyonnak az átvételére külön előírások használandóak.8)
(2) Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, ha a természetes személyek jogosulttá váltak8) a földterületek vagyonelkobzásból való kivételére, külön előírások szerint.9) A jelen törvény olvasatában azokat a személyeket is jogosultnak kell tekinteni a földterületek vagyonelkobzásból való kivételére, külön előírások szerint, akik a Szlovák Köztársaság állampolgárai, állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén található és akiknek a földterülethez fűződő tulajdonjoga elkobozásra került,10) valamint nem voltak elítélve külön előírások szerint.11) Amennyiben ezek a földterületek a földreformokról szóló előírások keretében már a döntő időszak előtt átruházásra kerültek, ezen jogosult személyek igényét a 7. § szerint kell megoldani, ha a földjuttatás elkobzására az 1. bekezdésben feltüntetett eljárással került sor.
(3) Ha az 1964. április 1. és 1989. december 31. közötti időszakban a földterület tulajdonjogát az állami szervek kisajátítási vagy más határozata nélkül vették el, vagy az adásvételi szerződés állami közjegyző általi nyilvántartásba vétele nélkül, a jogosult személy a földterület tulajdonjogának visszaszerzésére jogosult, ha a földterületet nem vették el, de a jogosult személy birtokában maradt a tulajdonjog ingatlankataszteri törlésének napjától az 5. § 1. bek. szerinti jog érvényesítésének napjáig, és ha ehhez a földterülethez az ingatlankataszterben nem került bejegyzésre az állam, más természetes személy vagy jogi személy tulajdonjoga.
(4) Azok a földterületek, amelyek az államra vagy más jogi személyre szálltak át az 1. és 2. bekezdések szerinti külön előírás szerint,12) minden jogosult személy számára legfeljebb 150 ha mezőgazdasági föld vagy 250 ha összes föld terjedelemben adhatók ki. Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, ha a jogosult személynek további földterület tulajdonjogának visszaadására vonatkozó igénye keletkezett olyan jogosult személy után, aki elhunyt vagy halottnak lett nyilvánítva. A megadott terjedelembe beleszámítandók az ugyanazon jogosult személyeknek kiadott földterületek terjedelme, külön előírás szerint.
(5) A jogosult személy köteles a földterület tulajdonjogának visszaadása után kifizetni az államnak a földjuttatás eredeti megszerzési árának hátralékát; hasonlóképpen köteles visszatéríteni azt a vételárat vagy kárpótlást, amelyet az állam vagy más jogi személy az ingatlan átruházása során fizetett neki. A fizetés határidejét a körzeti földhivatal határozza meg.13)
(6) Amennyiben a földterülethez az állam általi átvétel napján pénzintézetek követelései kötődtek, melyek biztosítékául az ingatlan szolgált és melyeket külön előírások szerint egyenlítettek ki, a jogosult személy megtéríti azt az összeget, melyet az állam kiegyenlített.
(7) A földterület tulajdonjogának visszaadásáról szóló határozatot vagy a kárpótláshoz való jogot elismerő határozatot, amellyel a jogosult személy igényéről döntöttek, akinek az 5. vagy 6. bekezdések szerint kötelezettsége jött létre, annak jogerőre emelkedése után az állam követeléseinek behajtása céljából a földhivatal megküldi a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának.
4. §
(1) A kötelezett személyek azok a jogi személyek, melyek a jelen törvény hatályba lépésének napjáig a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő földterület művelési jogát vagy kezelési jogát birtokolják, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek.
(2) A földterület tulajdonjogának a jogosult személynek való visszaadásáig a kötelezett személy köteles a földterületeket a rendes gazda gondosságával kezelni14) és a jelen törvény hatályba lépésének napjától ezeket a földterületeket nem ruházhatja át más tulajdonába; az ilyen jogügyletek érvénytelenek. Az okozott károkért járó kártérítéshez való jog, mely károkat a kötelezett személy a jogosult személynek a jelen kötelezettségei megszegésével okoz, érintetlen marad.
(3) Az a jogosult személy, aki visszakapta a földterület tulajdonjogát, a kötelezett személlyel szemben a földterület tulajdonjogának visszaadásával kapcsolatban nem érvényesíthet más követeléseket, mint amik a jelen törvényben szerepelnek.
5. §
(1) A jogosult személy a földterület tulajdonjogának visszaadásához való jogát 2004. december 31-ig érvényesítheti annál a körzeti földhivatalnál, amelynek körzetében a földterületet birtokolta, és egyúttal igazolja a 3. § szerinti tényeket is. A határidő leteltével ez a jog megszűnik.
(2) A földterület tulajdonjogának visszaadásáról szóló határozatot vagy a 6. § 2. és 3. bek. szerinti kárpótlásra való jog elismeréséről szóló határozatot a körzeti földhivatal adja ki.
(3) A 2. bekezdés szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások vonatkoznak.
(4) Ha elkerülhetetlenül szükséges, a körzeti földhivatal dologi terhet hozhat létre a földterületre vagy szüntethet meg a földterületen, melynek tulajdonjogát visszaadja, esetleg más rendelkezéseket is hozhat a környezet vagy más tulajdonosok fontos érdekeinek védelmére.
6. §
(1) A földterületek vagy azok részeinek tulajdonjogát nem lehet visszaadni akkor,
a) ha a földterület természetes személy és jogi személy tulajdonában van a kötelezett személy kivételével (4. § 1. bek.),
b) ha a földterületen temető található,
c) ha a földterület a vízkészletek első fokú egészségügyi védelmi zónájában található, vagy vízfolyás medrét képezi, vagy a földterületen természetes gyógyforrások és a természetben előforduló asztali ásványvíz-források vannak,15)
d) ha a földterületet az állam vagy más jogi személy tulajdonába kerülése vagy átruházása után beépítették,
e) ha a földterületen kiskertészeti vagy víkendház övezetet hoztak létre,16) botanikus kertet és arborétumot hoztak létre, amelynek célja a génállomány megmentése és megőrzése, vagy a földterület kizárólagosan új nemesített fajták termesztésére szolgál, vagy a földterületen erdőt hoztak létre erdészeti kutatás céljából,17)
f) ha a földterületen testnevelési és sportlétesítmények találhatók, vagy
g) ha földterület a nagyobb területi egység elfogadott területtervezési dokumentációja szerint közérdekből ki lesz sajátítva,18)
h) ha a földterület tagosítási projekt körzetében található és ennek végrehajtása jóváhagyásra került.18a)
(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett esetben az állam tulajdonából a jogosult személy tulajdonába térítésmentesen ruházódnak át más, az ő eredeti földterületeinek megfelelő méretű és minőségű földterületek (a továbbiakban csak „csereingatlan“), éspedig
a) elsősorban ugyanazon a kataszteri területen, ahol az eredeti földterület megtalálható volt vagy a község más kataszteri területén, mely község kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt,
b) másodsorban azon községek kataszteri területein, melyek közvetlenül szomszédosak azzal a községgel, melynek kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt, vagy
c) harmadsorban abban a járásban, amelyben az eredeti földterület megtalálható volt,
ha ezzel a jogosult személy egyetért, vagy ehelyett a jogosult személy pénzbeli kárpótlást kap. Ha a jogosult személy a csereingatlant háromszor visszautasítja, pénzbeli kárpótlást kap. A csereingatlan akkor ruházódik át a jogosult személyre, ha határozatban elismerték igényét a földterületek vagy az együttes földtulajdon pótlására, ha az ilyen igény terjedelme meghaladja a 400 m2-t, és ha az igény pénzben kifejezve meghaladja a 166 eurót. Ha a jogosult személy nem teljesíti az ingatlan-kárpótlási igény elismerésének feltételeit, pénzbeli ingatlan-kárpótlást kap.
(3) Abban az esetben, ha külön előírások szerint az állam vagy más jogi személy tulajdonába történt átruházás vagy átírás után a földterület használatának korlátozására került sor azzal, hogy a földterületet vagy annak egy részét az állam védelmére rendelték19) vagy ásványok kitermelésére rendelték,20) vagy külön előírások szerint21) nemzeti parkban az erdei földalap része lett vagy védett területen, természetvédelmi területen, védett természeti képződmény vagy jelentős tájelem területén, védett költőhelyen, európai jelentőségűnek javasolt területen, vagy ezek harmadfokú vagy negyedfokú védettségű védelmi övezetében, vagy nemesítői területen található, a jogosult személy dönti el, hogy az eredeti földterület tulajdonjogának visszaadását kéri-e vagy más, az állam tulajdonában lévő földterületét. Amennyiben a jogosult személy más földterület átruházást kéri, a 2. bekezdés szerint kell eljárni.
(4) A 3. bekezdés szerint csereszerződés formájában kell eljárni azokban az esetekben is, ha a földterület használatának korlátozására külön előírás szerint21) került sor, a földterület tulajdonjogának külön előírás szerinti visszaadása után,1) ha a jogosult személy határidőn belül más földterület átruházását kéri az 5. § 1. bek. szerint. Ezekre az esetekre nem vonatkoznak a külön előírások rendelkezései.22)
(5) A földterületeket, melyeket a jogosult személyekre írnak át az ő eredeti földterületükért, a Szlovák Földalap biztosítja, ha az eredeti földterület a mezőgazdasági földalap vagy közös ingatlan részét képezte, vagy azokat az állam tulajdonában lévő erdőbirtok vagyonkezelője biztosítja23) (a továbbiakban csak „vagyonkezelő“), ha az eredeti földterület az erdei földalap részét képezte. Ha a földterület térítésmentes átruházásáról van szó, az állam tulajdonából a jogosult személy tulajdonába, a Polgári Törvénykönyv 140. §-ának rendelkezése nem alkalmazandó. Pénzbeli kárpótlást az eredeti földterületekért, melyek tulajdonjogát nem adják vissza és melyekért csereingatlant sem biztosítottak, a Szlovák Földalap nyújtja, a földterület fajtája szerint, annak az államra vagy más jogi személyre történt átruházása idején.
(6) A jogosult személy, a körzeti földhivatal határozatának jogerőre emelkedésétől számított három éven belül kérheti fel a Szlovák Földalapot vagy a vagyonkezelőt a kárpótlás kiadására. A jogosult személy kérelmében feltünteti, hogy a kárpótlást pénzben vagy csereingatlan formájában kéri-e. A Szlovák Földalap vagy a vagyonkezelő köteles a jogosult személy kérelmétől számított egy éven belül csereingatlant felajánlani a részére. A kérelem beadására kijelölt határidő lejárta után a jogosult személy kárpótlásra való joga megszűnik.
(7) A csereingatlan felkínálásáról tárgyalást kell lebonyolítani, melynek részleteit a Szlovák Köztársaság kormányának a 10. bekezdés szerint kiadott rendelete szabályozza. Ha a jogosult személy kárpótlásként megfelelő csereingatlanra tart igényt, saját maga javasolhat írásban ilyen földterületet, legkésőbb öt munkanappal a Szlovák Földalap által felkínált csereingatlan megtárgyalása előtt. A határidőn túl kézbesített javaslatokat a Szlovák Földalap figyelmen kívül hagyja. A javasolt földterületnek
a) elsősorban ugyanazon a kataszteri területen kell lenniük, ahol az eredeti földterület megtalálható volt vagy a község más kataszteri területén, mely község kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt,
b) másodsorban azon községek kataszteri területein, melyek közvetlenül szomszédosak azzal a községgel, melynek kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt, vagy
c) harmadsorban abban a járásban, melyben az eredeti földterület megtalálható volt.
A kérvényhez csatolni kell a csereingatlan adatait tartalmazó ingatlankataszteri kivonatot.
(8) Ha a határozat, melyben elismerték a kárpótláshoz való jogot, 2008. január 1-je előtt emelkedett jogerőre, a kárpótlási kérelem érvényesítésének határideje 2009. január 1-jén lejár, a határidő azonban nem jár le a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül, egyébként a jogosultság megszűnik.
(9) A Szlovák Földalap vagy a vagyonkezelő nem ad a jogosult személy számára kárpótlásként olyan földterületet, amelyet nem lehet kiadni az 1. bekezdés szerint, sem olyan földterületet, amelyre az állam tulajdonjoga átruházásának tilalma vonatkozik külön előírások szerint.24) Ugyanígy a földalap nem adhat a jogosult személy számára kárpótlásként olyan földterületet sem, amely
a) a területrendezési dokumentáció kötelező része szerint közhasznú építmény elhelyezésére van kijelölve,25)
b) közérdekből kisajátítható,18)
c) ipari park elhelyezésére van kijelölve,26)
d) vállalati telek részét képezi,27)
e) a jogosult személy javaslata előtt a földalap által más felhasználásra volt kijelölve, külön előírások szerint.28)
(10) A Szlovák Földalap eljárását, a csereingatlanok biztosítása során, a Szlovák Köztársaság kormányának rendelete szabályozza részletesebben.
(11) Az ingatlankárpótlást készpénzben adják, ha a jogosult személy
a) saját maga nem javasolt csereingatlant és nem ért egyet a felkínált csereingatlan átruházásával, vagy
b) saját maga olyan földterületet javasolt csereingatlanként, amely a 9. bekezdés szerint nem adható át, és nem ért egyet a felkínált csereingatlan átruházásával.
(12) Ha a kárpótlást földterületekben nyújtják, a jogosult személy kárpótlási igényét harmadik személyre nem lehet átruházni.
(13) Az 5. bekezdés szerinti földterületet, melyet a jogosult személyre írnak át az ő eredeti földterületéért, a tulajdonjog átruházásának napjától számított öt évig csak arra a célra lehet felhasználni, amire a tulajdonjog átruházásának napjáig használták; ez nem érvényes, ha közérdekű építmény kiépítéséről van szó.
7. §
Ha a jogosult személyek egymást átfedő követeléseire kerül sor a 3. § 1. bek. szerint, ebben az esetben az eredeti ingatlanok kiadására való jogosultság azt illeti meg közülük, aki tulajdonát az állam egyoldalú aktusa következtében veszítette el. Amennyiben ily módon fokozatosan több jogosult személy veszítette el tulajdonát, ez a jog azt illeti meg közülük, aki a tulajdont hamarabb veszítette el, hacsak másképp nem egyeznek meg. A többi jogosult személy ilyen esetben a 6. § 2. bek. szerinti ingatlan-átruházásra, esetleg pénzbeli kárpótlásra jogosult.
8. §
(1) A jogosult személy, aki a jelen törvény szerint szerezte meg a földterület tulajdonjogát, átveszi az eddigi tulajdonos jogait és kötelességeit.
(2) A földterület, jelen törvény szerinti átírásával vagy átruházásával kapcsolatos adókat és illetékeket nem vetik ki. A dolog értékbecslésével és a közigazgatási szerv döntési tevékenységéhez szükséges műszaki háttéranyagok biztosításával összefüggő költségeket az állam téríti meg, a Szlovák Földalap útján. A tulajdonjog visszaadásával vagy a kárpótláshoz való jog elismerésével összefüggő közigazgatási illetékeket és bírósági illetékeket nem vetik ki.
(3) A jelen törvény szerinti jog érvényesítése során az államigazgatás érintett szervei és a 4. § 1. bek. szerinti jogi személyek kötelesek segítséget nyújtani annak a személynek, aki azt állítja, hogy ő a jogosult személy, elsősorban azzal, hogy rendelkezésére bocsátják a nyilvántartások kivonatait és az okiratok másolatait, valamint más eszközöket, melyek hozzájárulhatnak az ügy tisztázásához.
(4) A jelen törvény szerinti eljárás során az eljárás résztvevője köteles megadni családi és utónevét, születési családi nevét, állandó lakhelyét, személyi azonosítóját és születési idejét.
(5) A 3. bekezdésben feltüntetett célokra nyilvánosságra lehet hozni a résztvevő családi és utónevét, születési családi nevét, születési idejét és állandó lakhelyét.
8.a §
Ha a jogosult személy pénzbeli kárpótlást kap a 6. § 2. bek. szerint, a Tt. termőföldhöz és más mezőgazdasági tulajdonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről szóló, 2209/1991. sz. törvénye hatályba lépésének napján érvényes árszabályozás rendelkezései szerint kell eljárni.
8.b §
Átmeneti rendelkezés a 2010. június 1-től hatályos szabályozásokhoz
A földalap köteles új csereingatlant felajánlani a jogosult személynek, akinek 2010. május 31-ig ajánlott fel csereingatlant. Az új csereingatlanról szóló ajánlat megtárgyalására, a 6. § 7. bek. szerinti eljárással, legkorábban 2010. szeptember 1-jén kerülhet sor.
8.c §
Átmeneti rendelkezés a 2011. március 1-től hatályos szabályozásokhoz
Ha a jogosult személyek a kárpótlás kiadására való felszólításról szóló tárgyalásokat a Szlovák Földalappal vagy a vagyonkezelőkkel a 6. § 6. bek. szerint, a csereingatlanokról szóló javaslatok tárgyalásait a 6. § 7. bek. szerint, vagy a Szlovák Földalap vagy a vagyonkezelő ajánlatairól szóló tárgyalásait a jogosult személlyel a 6. § szerint 2011. február 28-ig nem sikerült lezárni a szerződésjavaslat területi szervezeti egységgel30) történő aláírásával, vagy szerződés aláírásával a Szlovák Fölalap vagy a vagyonkezelő és a jogosult személy között, akkor azok a 2011. március 1-ig hatályos előírások szerint fejezendők be.
8.d §
Átmeneti rendelkezések a 2015. július 1-től hatályos szabályozásokhoz
A 6. § 13. bek. rendelkezése a földterülethez fűződő tulajdonjog átruházására is vonatkozik, ha 2015. június 30-ig sor került a külön jogszabály31) szerinti eljárásra, vagy a 16. § 5. bek. szerinti szerződés megkötésére a 2015. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint.
II. cikkely
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 180/1995. sz. törvénye, a földterületek tulajdonjoga rendezésének némely rendelkezéseiről, módosítva a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának 131/1996. sz. ítéletével, a Tt. 80/1998. sz. törvényével, a Tt. 219/2000. sz. törvényével, a Tt. 193/2001. sz. törvényével és a Tt. 419/2002. sz. törvényével a következőképpen módosul és egészítődik ki:
1. A 15. § kiegészül a 3-5. bekezdésekkel, melyek így hangzanak:
„(3) A földterületek 1. és 2. bekezdés szerinti állami tulajdonba kerülésének napjától számított egy éven belül ezek a földterületek átszállnak annak a községnek a tulajdonába, amelynek kataszteri területén találhatóak, ha a nagyobb területi egység jóváhagyott területtervezési dokumentációja31b) szerint szánták azokat össztársadalmi jelentőségű objektumok és infrastruktúra kiépítésére. Az ingatlankataszterbe való bejegyzés alapjául a delimitációs jegyzőkönyv szolgál, amely tartalmazza a telkek megjelölését az ingatlankataszter adatai alapján, és amelyet a földalap, az állami erdőgazdálkodási szervezet és az illetékes község között kötöttek meg.
(4) Azok a földterületek, melyekre külön előírás szerint31c) igényt tartanak, nem szállnak át a község tulajdonába a 3. bekezdés szerint, amíg ezekről az igényekről jogerős döntés nem születik.
(5) Azok a földterületeket, melyek a község tulajdonába kerültek a 3. bekezdés szerint, a község, a jelen törvény hatályba lépésétől számított tíz évig nem ruházhatja át más tulajdonába, sem zálogjogot nem hozhat rá létre; az ilyen művelet érvénytelen.“.
A 31.b és 31.c hivatkozásokhoz tartozó megjegyzések a lábjegyzetben:
„31.b) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 20. §, a területtervezésről és az építési rendtartásról (építési törvény).
31.c) A Tt. 503/2003. sz. törvénye a földek tulajdonjogának visszaadásáról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a földtulajdon elrendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről szóló, többször módosított, 180/1995. sz. törvénye módosításáról és kiegészítéséről.
A Tt. többször módosított, 229/1991. sz. törvénye.“.
2. A 16. § után beszúrandó egy új, a 16.a §, mely így hangzik:
„16.a §
A 15. § 3. és 4. bekezdései szerint a község tulajdonába került föld bérletére a külön előírás rendelkezései hozzámérten vonatkoznak.31c)“.
III. cikkely
A jelen törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.
Rudolf Schuster s. k.
Pavol Hrušovský s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.
1) A Tt. többször módosított, 229/1991. sz. törvénye, a termőföldhöz és más mezőgazdasági tulajdonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről.
A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvényének 37-39. §, a birtokrendezésről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről.
2) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 307/1992. sz. törvényének 2. § a mezőgazdasági termőföldek védelméről.
3) A Tt. többször módosított 61/1977. sz. törvénye az erdőkről.
4) A Tt. többször módosított 119/1990. sz. törvénye a bíróságok általi rehabilitálásról.
A Tt. többször módosított 87/1991. sz. törvénye, a nem bíróságok általi rehabilitálásról.
5) Tt. 87/1991. sz. törvényének 2. § 2. bek.
6) Tt. 87/1991. sz. törvényének 2. § 3. bek. első mondata.
7) Például a Tt. többször módosított, 49/1959. sz. törvénye az egységes földműves-szövetkezetekről, a Tt. 122/1975. sz. törvénye a mezőgazdasági szövetkezetekről, módosítva a Tt. 111/1984. sz. törvényével.
8) A Tt. 330/1991. sz. törvényének 37. § és az azt követők.
9) Például a Megbízottak Testületének 26/1948. sz. rendelete, amely szabályozza a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának elkobzásból való kivételét.
10) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 104/1945. sz. rendelete a németek, magyarok, valamint árulók és a szlovák nemzet ellenségeinek mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított szétosztásáról.
A köztársasági elnök 108/1945. sz. dekrétuma, az ellenség vagyonának elkobzásáról és a Nemzeti megújulási Alapokról.
11) Az SZNT többször módosított, 33/1945. sz. rendelete a fasiszta gonosztevők, megszállók, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és a népbíróságok létrehozásáról.
12) Szlovák Nemzeti Tanács 52/1945. sz. rendelete, mely megszünteti a csehszlovák földreform hatálya alá eső ingatlanmegszerzéseket, melyekre a magyar állam által ideiglenesen megszállt területen került sor.
13) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvénye.
14) A Szlovák Nemzeti Tanács 100/1977. sz. törvényének 8. §-a az erdei gazdálkodásról és az erdőgazdálkodás államigazgatásáról, módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 183/1993. sz. törvényével.
A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 307/1992. sz. törvénye a mezőgazdasági termőföldek védelméről.
15) A Szlovák Köztársaság alkotmányának 4. cikkelye.
A Tt. 184/2002. sz. törvénye a vizekről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (víztörvény), módosítva a Tt. 245/2003. sz. törvényével.
16) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 43.e §-a a területtervezésről és az építési rendtartásról (építési törvény).
17) A Tt. többször módosított, 61/1977. sz. törvényének 23. §.
18) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 108. § 2. bek.
18a) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvényének 14. § 4. bek.
19) A Tt. 281/1997. sz. törvénye a katonai körzetekről, és a törvény, mely módosítja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 222/1996. sz. törvényét, a helyi államigazgatás szervezetéről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
20) A Tt. 44/1988. sz. törvénye 6. és 7. §, az ásványkincsek védelméről és felhasználásáról (bányászati törvény), módosítva a Tt. 498/1991. sz. törvényével és a Tt. 558/2001. sz. törvényével.
21) A Tt. többször módosított 543/2002. sz. törvénye, a természet és a táj védelméről.
A Tt. többször módosított, 17/1992. sz. törvénye a környezetvédelemről.
A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának 5/1995. sz. rendelete, az erdők gazdasági hasznosításáról.
22) A Tt. többször módosított, 92/1991. sz. törvénye, az állam vagyonának más személyekre történő átruházásának feltételeiről.
A Tt. többször módosított 326/2005. sz. törvénye, az erdőkről.
23) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 2. § q) pontja.
24) Például a Tt. többször módosított 543/2002. sz. törvényének 62. §.
25) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 27. §.
26) A Tt. 193/2001. sz. törvénye, az ipari parkok létesítésének támogatásáról, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a földtulajdon rendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről szóló, többször módosított, 180/1995. sz. törvényének módosításáról.
27) A Tt. többször módosított, 175/1999. sz. törvénye a jelentős beruházások előkészítésével kapcsolatos némely intézkedésekről, valamint némely törvény kiegészítéséről.
28) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 180/1995. sz. törvénye a földtulajdon rendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről, a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvénye.
29) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. sz. törvényének 3. § 1. és 3. bek., az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdon- és más jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény), módosítva a Tt. 173/2004. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatala 461/2009. sz. rendeletének 6-9. § és 70. §, mellyel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdon- és más jogok bejegyzéséről szóló (kataszteri törvény), többször módosított, 162/1995. sz. törvényét hajtják végre.
30) A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvénye 34. §-ának 1. bek.
31) A Szlovák Köztársaság Kormánya Tt. 237/2010. sz. rendeletének 3. § 1. bek., amely szabályozza a Szlovák Földalap eljárásának részleteit a csereingatlanok biztosítása során.
Časová verzia účinná od 1. júla 2016 do 31. augusta 2018
503/2003 Z. z.
Zákon
O NAVRÁTENÍ VLASTNÍCTVA K POZEMKOM
a o zmene a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov
z 24. októbra 2003
Zmena:
217/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2004
549/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2004
571/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
285/2008 Z. z. s účinnosťou od 31. júla 2008
139/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2010
559/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2011
145/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2013
122/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2015
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Čl. I
§ 1
Tento zákon upravuje navrátenie vlastníctva k pozemkom, ktoré nebolo vydané podľa osobitného predpisu.1) Vlastnícke právo sa vracia k pozemkom, ktoré tvoria
a) poľnohospodársky pôdny fond alebo do neho patria,2)
b) lesný pôdny fond.3)
§ 2
(1) Právo na navrátenie vlastníctva k pozemku podľa tohto zákona môže uplatniť oprávnená osoba, ktorá je občanom Slovenskej republiky s trvalým pobytom na jej území a ktorej pozemok prešiel na štát alebo na inú právnickú osobu v období od 25. februára 1948 do 1. januára 1990 (ďalej len „rozhodujúce obdobie“) spôsobom uvedeným v ustanovení § 3.
(2) Ak osoba, ktorej vlastníctvo k pozemku prešlo v rozhodujúcom období do vlastníctva štátu alebo inej právnickej osoby v prípadoch uvedených v ustanovení § 3, zomrela pred uplynutím lehoty uvedenej v ustanovení § 5 alebo ak bola pred uplynutím tejto lehoty vyhlásená za mŕtvu, sú oprávnenými osobami štátni občania Slovenskej republiky, fyzické osoby v tomto poradí:
a) dedič zo závetu, ktorý bol predložený v konaní o dedičstve, ktorý nadobudol celé dedičstvo,
b) dedič zo závetu, ktorý nadobudol dedičstvo, ale len v miere zodpovedajúcej jeho dedičskému podielu; to neplatí, ak dedičovi podľa závetu pripadli len jednotlivé veci alebo práva; ak bol dedič závetom ustanovený len k určitej časti pozemku, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vydania, je oprávnený len k tejto časti pozemku,
c) deti a manžel osoby uvedenej v odseku 1, všetci rovným dielom; ak dieťa zomrelo pred uplynutím lehoty uvedenej v ustanovení § 5, sú na jeho mieste oprávnenými osobami jeho deti, a ak niektoré z nich zomrelo, jeho deti,
d) rodičia osoby uvedenej v odseku 1,
e) súrodenci osoby uvedenej v odseku 1, a ak niektorý z nich zomrel, sú na jeho mieste oprávnenými osobami jeho deti.
(3) V prípadoch uvedených v ustanovení § 3 ods. 1 písm. j) sú oprávnenými osobami aj osoby tam uvedené; ustanovenia odseku 2 písm. c) až e) platia obdobne.
§ 3
(1) Oprávneným osobám sa navráti vlastníctvo k pozemku, ktorý prešiel na štát alebo na inú právnickú osobu v dôsledku
a) výroku o prepadnutí majetku, prepadnutí veci alebo zhabaní veci v trestnom konaní, prípadne v trestnom konaní správnom podľa skorších predpisov, ak bol výrok zrušený podľa osobitných predpisov,4)
b) odňatia bez náhrady postupom podľa zákona č. 142/1947 Zb. o revízii prvej pozemkovej reformy alebo podľa zákona č. 46/1948 Zb. o novej pozemkovej reforme,
c) postupu podľa § 453a Občianskeho zákonníka alebo podľa § 287a zákona č. 87/1950 Zb. o trestnom konaní súdnom (Trestný poriadok) v znení zákona č. 67/1952 Zb.,
d) odňatia bez náhrady postupom podľa zákona Slovenskej národnej rady č. 81/1949 Zb. SNR o úprave právnych pomerov pasienkového majetku bývalých urbárnikov, komposesorátov a podobných právnych útvarov,
e) vyhlásenia zmluvy o postúpení pohľadávok pre prípad vysťahovania (tzv. renunciačné vyhlásenie),
f) toho, že občan zdržiavajúci sa v cudzine nehnuteľnosť zanechal na území Slovenskej republiky alebo ktorého majetok prešiel na štát podľa zákona č. 183/1950 Zb. o majetku zanechanom na území Československej republiky osobami, ktoré optovali pre Zväz sovietskych socialistických republík a presídlili na jeho územie,
g) zmluvy o darovaní nehnuteľnosti uzavretej darcom v tiesni,
h) dražobného konania uskutočneného na úhradu pohľadávky štátu,
i) súdneho rozhodnutia, ktorým sa vyhlásila za neplatnú zmluva o prevode majetku, ktorou občan pred odchodom do cudziny previedol vec na iného, ak dôvodom neplatnosti bolo opustenie republiky, prípadne uznanie takejto zmluvy účastníkmi za neplatnú; v takom prípade je oprávnenou osobou nadobúdateľ podľa uvedenej zmluvy, a to aj ak táto zmluva nenadobudla účinnosť,
j) kúpnej zmluvy uzavretej v tiesni za nápadne nevýhodných podmienok,
k) odmietnutia dedičstva v dedičskom konaní urobeného v tiesni,
l) vyvlastnenia za náhradu, ak nehnuteľnosť existuje a nikdy neslúžila na účel, na ktorý bola vyvlastnená,
m) vyvlastnenia bez vyplatenia náhrady,
n) znárodnenia vykonaného v rozpore s vtedy platnými predpismi alebo bez vyplatenia náhrady,
o) prevzatia nehnuteľnosti bez právneho dôvodu,
p) politickej perzekúcie5) alebo postupu porušujúceho všeobecne uznávané ľudské práva a slobody,6)
r) odovzdania do vlastníctva družstva podľa osobitných predpisov,7)
s) prikázania do užívania právnickej osoby na základe zákona č. 55/1947 Zb. o pomoci roľníkom pri uskutočňovaní poľnohospodárskeho výrobného plánu alebo vládneho nariadenia č. 50/1955 Zb. o niektorých opatreniach na zabezpečenie poľnohospodárskej výroby,
t) prevodu na štát spoločne užívaných singulárnych lesov a lesných družstiev, ak členmi družstva boli aj fyzické osoby; na prevzatie tohto majetku sa použijú osobitné predpisy.8)
(2) Obdobne sa postupuje aj v prípadoch, keď fyzickej osobe vznikol nárok8) na vyňatie pozemkov z konfiškácie podľa osobitných predpisov.9) Za osoby, ktorým vznikol nárok na vyňatie pozemkov z konfiškácie podľa osobitných predpisov, treba považovať aj občanov Slovenskej republiky, ktorí majú trvalý pobyt na jej území a ktorým bolo odňaté vlastnícke právo10) k pozemkom a neboli odsúdení podľa osobitných predpisov.11) Ak tieto pozemky boli už pred rozhodujúcim obdobím pridelené v rámci predpisov o pozemkových reformách, rieši sa nárok týchto oprávnených osôb podľa § 7, ak došlo k odňatiu prídelu postupom uvedeným v odseku 1.
(3) Ak bolo v období od 1. apríla 1964 do 31. decembra 1989 odňaté vlastnícke právo k pozemku bez vyvlastňovacieho alebo iného rozhodnutia orgánu štátu, alebo bez registrácie kúpnej zmluvy štátnym notárom, oprávnená osoba má právo na navrátenie vlastníckeho práva k pozemku, ak pozemok nebol odňatý, ale zostal v držbe oprávnenej osoby odo dňa zrušenia vlastníckeho práva v evidencii nehnuteľností do dňa uplatnenia práva podľa § 5 ods. 1, a ak k tomuto pozemku nebolo v evidencii nehnuteľností zapísané vlastnícke právo štátu, inej fyzickej osoby alebo právnickej osoby.
(4) Pozemky, pri ktorých prešlo vlastníctvo na štát alebo na inú právnickú osobu podľa odsekov 1 a 2 a podľa osobitného predpisu,12) možno vydať každej oprávnenej osobe vo výmere najviac 150 ha poľnohospodárskej pôdy alebo 250 ha všetkej pôdy. Obdobne sa postupuje, aj ak oprávnenej osobe vznikol ďalší nárok na navrátenia vlastníctva k pozemku po oprávnenej osobe, ktorá zomrela alebo bola vyhlásená za mŕtvu. Do uvedenej výmery sa započíta výmera pozemkov vydaných tým istým oprávneným osobám podľa osobitného predpisu.
(5) Oprávnená osoba je povinná po navrátení vlastníctva k pozemku zaplatiť štátu nedoplatok prídelovej ceny, za ktorú ju pôvodne získal; obdobne je povinná vrátiť kúpnu cenu alebo náhradu, ktorú jej štát alebo iná právnická osoba pri prevode pozemku vyplatila, ako aj náhradu za zhodnotenie pozemku. Lehotu na zaplatenie určí obvodný pozemkový úrad.13)
(6) Ak viazli na pozemku ku dňu prevzatia štátom pohľadávky bánk zabezpečené na pozemkoch a tieto boli vyporiadané podľa osobitných predpisov, uhradí oprávnená osoba sumu, ktorú štát takto vyporiadal.
(7) Rozhodnutie o navrátení vlastníctva k pozemku alebo rozhodnutie o priznaní práva na náhradu, ktorým bolo rozhodnuté o nároku oprávnenej osoby, ktorej vznikla povinnosť podľa odsekov 5 alebo 6, zasiela obvodný pozemkový úrad po nadobudnutí jeho právoplatnosti Ministerstvu financií Slovenskej republiky na účely vymáhania pohľadávok štátu.
§ 4
(1) Povinnými osobami sú právnické osoby, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona majú k pozemku vo vlastníctve Slovenskej republiky právo hospodárenia alebo právo správy, a poľnohospodárske družstvá.
(2) Povinná osoba je povinná s pozemkami až do navrátenia vlastníctva k pozemkom oprávnenej osobe nakladať so starostlivosťou riadneho hospodára14) a nemôže pozemok previesť odo dňa účinnosti tohto zákona do vlastníctva iného; takýto úkon je neplatný. Právo na náhradu škody, ktorú povinná osoba spôsobí oprávnenej osobe porušením týchto povinností, zostáva nedotknuté.
(3) Oprávnená osoba, ktorej bolo navrátené vlastníctvo k pozemku, nemôže proti povinnej osobe uplatňovať iné nároky súvisiace s navrátením vlastníctva k pozemku, než sú uvedené v tomto zákone.
§ 5
(1) Právo na navrátenie vlastníctva k pozemku môže uplatniť oprávnená osoba do 31. decembra 2004 na obvodnom pozemkovom úrade, v ktorého obvode vlastnila pozemok, a zároveň preukáže skutočnosti podľa § 3. Neuplatnením práva v lehote právo zanikne.
(2) Rozhodnutie o navrátení vlastníctva k pozemku alebo rozhodnutie o priznaní práva na náhradu podľa § 6 ods. 2 a 3 vydá obvodný pozemkový úrad.
(3) Na konanie podľa odseku 2 sa vzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.
(4) Ak je to nevyhnutne potrebné, môže obvodný pozemkový úrad zriadiť alebo zrušiť k pozemku, ku ktorému navracia vlastníctvo, vecné bremeno, prípadne uložiť iné opatrenia na ochranu životného prostredia alebo dôležitých záujmov iných vlastníkov.
§ 6
(1) Vlastníctvo k pozemkom alebo k jeho častiam nemožno navrátiť, ak
a) pozemok je vo vlastníctve fyzickej osoby a právnickej osoby okrem povinnej osoby (§ 4 ods. 1),
b) na pozemku sa nachádza cintorín,
c) pozemok sa nachádza v pásme hygienickej ochrany vodných zdrojov prvého stupňa alebo tvorí koryto vodného toku, alebo na pozemku sú prírodné liečivé zdroje a zdroje prirodzene sa vyskytujúcich stolových minerálnych vôd,15)
d) pozemok bol po prechode alebo prevode do vlastníctva štátu alebo inej právnickej osoby zastavaný,
e) na pozemku bola zriadená záhradková alebo chatová osada,16) botanická záhrada a arborétum zamerané na záchranu a zachovanie genefondu, šľachtiteľská plocha na šľachtenie nových druhov a odrôd rastlín alebo les určený na lesný výskum,17)
f) na pozemku sú telovýchovné zariadenia a športové zariadenia, alebo
g) pozemok je podľa schválenej územnoplánovacej dokumentácie vyššieho územného celku určený na vyvlastnenie vo verejnom záujme,18)
h) pozemok sa nachádza v obvode projektu pozemkových úprav a jeho vykonanie bolo schválené.18a)
(2) V prípade uvedenom v odseku 1 sa oprávnenej osobe prevedú bezodplatne do vlastníctva iné pozemky vo vlastníctve štátu (ďalej len „náhradný pozemok“) v primeranej výmere a bonite, v akej boli jej pôvodné pozemky, a to
a) v prvom poradí v tom istom katastrálnom území, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok alebo v inom katastrálnom území obce, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok,
b) v druhom poradí v katastrálnych územiach obcí bezprostredne susediacich s obcou, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok, alebo
c) v treťom poradí v okrese, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok,
ak s tým oprávnená osoba súhlasí, alebo oprávnenej osobe sa poskytne finančná náhrada. Ak oprávnená osoba s náhradným pozemkom trikrát nesúhlasí, poskytne sa jej náhrada v peniazoch. Náhradný pozemok sa prevedie na oprávnenú osobu, ak jej bol rozhodnutím priznaný nárok na náhradu za pozemky alebo za spoluvlastnícky podiel k pozemkom, ak výška takého nároku predstavuje výmeru nad 400 m2 a ak nárok v peniazoch je väčší ako 166 eur. Ak oprávnená osoba nespĺňa podmienky na priznanie nároku na náhradu za pozemky, náhrada za pozemky sa poskytne v peniazoch.
(3) Ak podľa osobitných predpisov došlo po prechode alebo prevode do vlastníctva štátu alebo inej právnickej osoby k obmedzeniu užívania pozemku tým, že pozemok alebo jeho časť je určený na obranu štátu19) alebo je určený na ťažbu nerastov,20) alebo sa stal podľa osobitných predpisov21) súčasťou lesného pôdneho fondu v národnom parku, alebo je na území chráneného areálu, prírodnej rezervácie, prírodnej pamiatky, chráneného krajinného prvku, chráneného vtáčieho územia, navrhovaného územia európskeho významu, alebo ich ochranného pásma s tretím alebo štvrtým stupňom ochrany, alebo šľachtiteľskej plochy, je na vôli oprávnenej osoby, či bude požadovať vydanie vlastníctva k pôvodnému pozemku alebo prevod iného pozemku vo vlastníctve štátu. Ak oprávnená osoba požiada o prevod iného pozemku, postupuje sa podľa odseku 2.
(4) Podľa odseku 3 sa postupuje formou zámennej zmluvy aj v prípadoch, keď došlo k obmedzeniu užívania pozemku podľa osobitného predpisu21) po navrátení vlastníctva k pozemku podľa osobitného predpisu,1) ak oprávnená osoba požiada o prevod iného pozemku v lehote podľa § 5 ods. 1. Na tieto prípady sa nevzťahujú ustanovenia osobitných predpisov.22)
(5) Pozemky, ktoré sa prevedú oprávneným osobám za ich pôvodný pozemok, poskytne Slovenský pozemkový fond, ak pôvodný pozemok bol súčasťou poľnohospodárskeho pôdneho fondu alebo spoločnej nehnuteľnosti, alebo ich poskytne správca lesného majetku vo vlastníctve štátu23) (ďalej len „správca“), ak pôvodný pozemok bol súčasťou lesného pôdneho fondu. Ak ide o bezodplatný prevod pozemku z vlastníctva štátu do vlastníctva oprávnenej osoby, ustanovenie § 140 Občianskeho zákonníka sa nepoužije. Finančnú náhradu za pôvodné pozemky, ku ktorým sa vlastníctvo nevracia a za ktoré nebol poskytnutý náhradný pozemok, poskytne Slovenský pozemkový fond podľa druhu pozemku v čase jeho prechodu na štát alebo inú právnickú osobu.
(6) Oprávnená osoba môže vyzvať Slovenský pozemkový fond alebo správcu na vydanie náhrady do troch rokov odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia obvodného pozemkového úradu. Vo výzve oprávnená osoba uvedie, či náhradu požaduje v peniazoch alebo formou náhradného pozemku. Slovenský pozemkový fond alebo správca je povinný do jedného roka od výzvy oprávnenej osoby jej ponúknuť náhradný pozemok. Po uplynutí lehoty na výzvu právo oprávnenej osoby na náhradu zaniká.
(7) O ponuke náhradného pozemku sa uskutočňuje prerokovanie, ktorého podrobnosti upravuje nariadenie vlády Slovenskej republiky vydané podľa odseku 10. Ak oprávnená osoba požaduje náhradu v primeranom náhradnom pozemku, môže sama takýto pozemok navrhnúť písomne najneskôr päť pracovných dní pred prerokovaním ponuky náhradného pozemku Slovenským pozemkovým fondom. Na návrhy doručené po tejto lehote Slovenský pozemkový fond neprihliada. Navrhnutý pozemok musí byť
a) v prvom poradí v tom istom katastrálnom území, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok alebo v inom katastrálnom území obce, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok,
b) v druhom poradí v katastrálnych územiach obcí bezprostredne susediacich s obcou, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok, alebo
c) v treťom poradí v okrese, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok.
Prílohou k žiadosti je výpis z katastra nehnuteľností obsahujúci údaje o náhradnom pozemku.
(8) Ak rozhodnutie, ktorým bolo priznané právo na náhradu, nadobudlo právoplatnosť pred 1. januárom 2008, lehota na uplatnenie výzvy na náhradu sa skončí 1. januára 2009, táto lehota sa však neskončí skôr ako tri roky od právoplatnosti rozhodnutia, inak právo zaniká.
(9) Slovenský pozemkový fond alebo správca neposkytne oprávnenej osobe ako náhradu pozemok, ku ktorému nemožno navrátiť vlastníctvo podľa odseku 1, a ani pozemok, na ktorý sa vzťahuje zákaz prevodu vlastníckeho práva štátu podľa osobitných predpisov.24) Rovnako pozemkový fond nemôže poskytnúť oprávnenej osobe ako náhradu ani pozemok, ktorý
a) je podľa záväznej časti územnoplánovacej dokumentácie určený na umiestnenie verejnoprospešnej stavby,25)
b) možno vo verejnom záujme vyvlastniť,18)
c) je určený na umiestnenie priemyselného parku,26)
d) je súčasťou podnikového pozemku,27)
e) bol pred návrhom oprávnenej osoby určený pozemkovým fondom na iné využitie podľa osobitných predpisov.28)
(10) Postup Slovenského pozemkového fondu pri poskytovaní náhradných pozemkov podrobnejšie upraví vláda Slovenskej republiky nariadením.
(11) Náhrada za pozemky sa poskytne v peniazoch, ak oprávnená osoba
a) nenavrhla sama náhradný pozemok a nesúhlasí s prevodom ponúknutého náhradného pozemku alebo
b) ako náhradný pozemok sama navrhla taký pozemok, ktorý podľa odseku 9 nemožno poskytnúť, a ak nesúhlasí s prevodom ponúknutého náhradného pozemku.
(12) Ak sa náhrada poskytuje v pozemkoch, nárok oprávnenej osoby na náhradu nemožno previesť na tretiu osobu.
(13) Pozemok prevedený do vlastníctva oprávnenej osoby za pôvodný pozemok podľa odseku 5, možno počas piatich rokov odo dňa prevodu vlastníctva využívať len na účel, na ktorý je využívaný ku dňu prevodu vlastníctva; to neplatí, ak ide o vybudovanie stavby vo verejnom záujme.
§ 7
Ak dôjde k súbehu práv oprávnených osôb podľa § 3 ods. 1, prislúcha právo na navrátenie vlastníctva k pôvodným pozemkom tej z nich, ktorá svoje vlastníctvo stratila v dôsledku jednostranného aktu štátu. Ak týmto spôsobom stratilo svoje vlastníctvo postupne viac oprávnených osôb, prislúcha toto právo tej z nich, ktorá vlastníctvo stratila skôr, ak sa nedohodnú inak. Ostatné oprávnené osoby majú v takom prípade právo na prevod pozemkov podľa § 6 ods. 2, prípadne na finančnú náhradu.
§ 8
(1) Oprávnená osoba, ktorá nadobudla vlastníctvo k pozemku podľa tohto zákona, vstupuje do práv a povinností doterajšieho prenajímateľa pozemku.
(2) Dane a poplatky súvisiace s prevodom alebo prechodom pozemkov podľa tohto zákona sa nevyberajú. Náklady spojené s ocenením vecí a zabezpečením technických podkladov pre rozhodovaciu činnosť správneho orgánu uhrádza štát prostredníctvom Slovenského pozemkového fondu. Správne poplatky a súdne poplatky spojené s navrátením vlastníctva alebo priznaním práva na náhradu sa nevyrubujú.
(3) Pri presadzovaní práva podľa tohto zákona sú dotknuté orgány štátnej správy a právnické osoby podľa § 4 ods. 1 povinné poskytnúť tomu, kto tvrdí, že je oprávnenou osobou, pomoc najmä tým, že jej poskytujú výpisy z evidencie a kópie listín, ako aj iné prostriedky, ktoré môžu prispieť k objasneniu veci.
(4) V konaní podľa tohto zákona je účastník povinný uvádzať svoje meno, priezvisko, rodné priezvisko, trvalý pobyt, rodné číslo, dátum narodenia.
(5) Na účely uvedené v odseku 3 možno zverejniť meno, priezvisko, rodné priezvisko, dátum narodenia a miesto trvalého pobytu účastníka.
§ 8a
Pri poskytnutí finančnej náhrady oprávnenej osobe podľa § 6 ods. 2 sa postupuje podľa ustanovenia cenového predpisu platného ku dňu nadobudnutia účinnosti zákona č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku.
§ 8b
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júna 2010
Slovenský pozemkový fond je povinný ponúknuť nový náhradný pozemok oprávnenej osobe, ktorej ponúkol náhradný pozemok do 31. mája 2010. Prerokovanie tejto novej ponuky náhradného pozemku postupom podľa § 6 ods. 7 sa môže uskutočniť najskôr 1. septembra 2010.
§ 8c
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. marca 2011
Rokovania o výzvach oprávnených osôb Slovenskému pozemkovému fondu alebo správcovi podľa § 6 ods. 6 na vydanie náhrady, rokovania o návrhoch náhradných pozemkov podľa § 6 ods. 7 alebo rokovania o ponukách Slovenského pozemkového fondu alebo správcu náhradného pozemku podľa § 6 s oprávnenou osobou, ktoré neboli do 28. februára 2011 ukončené podpísaním návrhu zmluvy územným organizačným útvarom30) alebo zmluvy medzi Slovenským pozemkovým fondom alebo správcom a oprávnenou osobou sa dokončia podľa predpisov účinných do 1. marca 2011.
§ 8d
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2015
Ustanovenie § 6 ods. 13 sa vzťahuje aj na prevod vlastníctva k pozemku, ak do 30. júna 2015 došlo k postupu podľa osobitného predpisu31) alebo k uzavretiu zmluvy podľa § 6 ods. 12 v znení účinnom do 30. júna 2015.
Čl. II
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 131/1996 Z. z., zákona č. 80/1998, zákona č. 219/2000 Z. z., zákona č. 193/2001 Z. z. a zákona č. 419/2002 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1. § 15 sa dopĺňa odsekmi 3 až 5, ktoré znejú:
„(3) Do jedného roka odo dňa nadobudnutia vlastníctva pozemkov štátom podľa odseku 1 a 2 prechádzajú tieto pozemky do vlastníctva tej obce, v ktorej katastrálnom území sa nachádzajú, ak podľa schválenej územnoplánovacej dokumentácie31b) vyššieho územného celku nie sú určené na výstavbu objektov a infraštruktúry celospoločenského významu. Podkladom na zápis do katastra nehnuteľností je delimitačný protokol, ktorý obsahuje označenie pozemkov podľa údajov katastra nehnuteľností a ktorý je uzatvorený medzi fondom, štátnou organizáciou lesného hospodárstva a príslušnou obcou.
(4) Pozemky, na ktoré boli uplatnené nároky podľa osobitného predpisu,31c) neprechádzajú do vlastníctva obce podľa odseku 3, kým o týchto nárokoch nebude právoplatne rozhodnuté.
(5) Pozemky, ktoré prešli do vlastníctva obce podľa odseku 3, nemôže obec do desiatich rokov od účinnosti tohto zákona previesť do vlastníctva iného a ani zriadiť k nim záložné právo; takýto úkon je neplatný.“.
Poznámky pod čiarou k odkazom 31b a 31c znejú:
„31b) § 20 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
31c) Zákon č. 503/2003 Z. z. o navrátení vlastníctva k pozemkom a o zmene a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.“.
2. Za § 16 sa vkladá nový § 16a, ktorý znie:
㤠16a
Na nájom pôdy, ktorá prešla do vlastníctva obce podľa § 15 ods. 3 a 4, sa primerane vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu.31c)“.
Čl. III
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2004.
Rudolf Schuster v. r.
Pavol Hrušovský v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.
1) Zákon č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku v znení neskorších predpisov.
§ 37 až 39 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách v znení neskorších predpisov.
2) § 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 307/1992 Zb. o ochrane poľnohospodárskeho pôdneho fondu v znení neskorších predpisov.
3) Zákon č. 61/1977 Zb. o lesoch v znení neskorších predpisov.
4) Zákon č. 119/1990 Zb. o súdnej rehabilitácii v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 87/1991 Zb. o mimosúdnych rehabilitáciách v znení neskorších predpisov.
5) § 2 ods. 2 zákona č. 87/1991 Zb.
6) § 2 ods. 3 prvá veta zákona č. 87/1991 Zb.
7) Napríklad zákon č. 49/1959 Zb. o jednotných roľníckych družstvách v znení neskorších predpisov, zákon č. 122/1975 Zb. o poľnohospodárskom družstevníctve v znení zákona č. 111/1984 Zb.
8) § 37 a nasl. zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb.
9) Napríklad nariadenie Zboru povereníkov č. 26/1948 Zb. SNR, ktorým sa upravuje vyňatie pôdohospodárskeho majetku osôb maďarskej národnosti z konfiškácie.
10) Nariadenie Slovenskej národnej rady č. 104/1945 Zb. SNR o konfiškovaní a urýchlenom rozdelení pôdohospodárskeho majetku Nemcov, Maďarov, ako aj zradcov a nepriateľov slovenského národa v znení neskorších predpisov.
Dekrét prezidenta republiky č. 108/1945 Zb. o konfiškácii nepriateľského majetku a Fondoch národnej obnovy v znení neskorších predpisov.
11) Nariadenie Slovenskej národnej rady č. 33/1945 Zb. SNR o potrestaní fašistických zločincov, okupantov, zradcov a kaloborantov a o zriadení ľudového súdnictva v znení neskorších predpisov.
12) Nariadenie Slovenskej národnej rady č. 52/1945 Zb. SNR, ktorým sa zrušujú nadobudnutia nehnuteľností spadajúcich pod československú pozemkovú reformu, ktoré sa uskutočnili na území dočasne okupovanom maďarským štátom.
13) Zákon Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
14) § 8 zákona Slovenskej národnej rady č. 100/1977 Zb. o hospodárení v lesoch a štátnej správe lesného hospodárstva v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 183/1993 Z. z.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 307/1992 Zb. v znení neskorších predpisov.
15) Čl. 4 Ústavy Slovenskej republiky.
Zákon č. 184/2002 Z. z. o vodách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (vodný zákon) v znení zákona č. 245/2003 Z. z.
16) § 43e zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
17) § 23 zákona č. 61/1977 Zb. v znení neskorších predpisov.
18) § 108 ods. 2 zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
18a) § 14 ods. 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb.
19) Zákon č. 281/1997 Z. z. o vojenských obvodoch a zákon, ktorým sa mení zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
20) § 6 a 7 zákona č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení zákona č. 498/1991 Zb. a zákona č. 558/2001 Z. z.
21) Zákon č. 543/2002 Z. z. o ochrane prírody a krajiny v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 17/1992 Zb. o životnom prostredí v znení neskorších predpisov.
Vyhláška Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 5/1995 Z. z. o hospodárskej úprave lesov.
22) Zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 326/2005 Z. z. o lesoch v znení neskorších predpisov.
23) § 2 písm. q) zákona č. 326/2005 Z. z.
24) Napríklad § 62 zákona č. 543/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
25) § 27 zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
26) Zákon č. 193/2001 Z. z. o podpore na zriadenie priemyselných parkov a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
27) Zákon č. 175/1999 Z. z. o niektorých opatreniach týkajúcich sa prípravy významných investícií a o doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
28) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
29) § 3 ods. 1 a 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení zákona č. 173/2004 Z. z. a § 6 až 9 a § 70 vyhlášky vyhlášky Úradu geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky č. 461/2009 Z. z., ktorou sa vykonáva zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
30) § 34 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb.
31) § 3 ods. 1 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 237/2010 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o postupe Slovenského pozemkového fondu pri poskytovaní náhradných pozemkov.
