Módosítva:

Tt. 462/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 37/2009., hatályos 2009. április 1-től

Tt. 184/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től

Tt. 37/2011., hatályos 2011. március 1-től

Tt. 390/2011., hatályos 2012. szeptember 1-től

Tt. 324/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 125/2013., hatályos 2013. június 15-től

Tt. 324/2012., hatályos 2013. szeptember 1-től

Tt. 464/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 464/2013., hatályos 2014. március 1-től

Tt. 324/2012., hatályos 2014. szeptember 1-től

Tt. 464/2013., hatályos 2014. szeptember 1-től

Tt. 377/2014., hatályos 2014. december 20-tól

Tt. 307/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 61/2015., hatályos 2015. április 1-től

Tt. 464/2013., hatályos 2015. szeptember 1-től

Tt. 61/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től

Tt. 188/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től

Tt. 188/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. június 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:

A jelen törvény szabályozza:

a) az iskolákban és az oktatási létesítményekben folyó nevelés és oktatás alapelveit, céljait, feltételeit, terjedelmét, tartalmát, kereteit és intézményi rendszerét, az oktatás szintjeit, a nevelés és az oktatás felvételi rendszerét, az oktatás és nevelés lezárását, a nevelési szaktanácsadás és nevelésterápiás ellátás nyújtását,

b) a tankötelezettség időtartamát és annak teljesítését,

c) az állami oktatási programokat és az iskolai szinten meghatározott nevelési-oktatási programokat,

d) az iskolák és közoktatási intézmények rendszerét, 

e) az iskolák és közoktatási intézmények jogait és kötelezettségeit,

f) a gyerekek és tanulók jogait és kötelességeit,

g) a szülők, illetve azon természetes személyek jogait és kötelezettségeit, akik nem szülők, és bírósági döntés alapján a gyermek a személyes gondozásukba, vagy nevelőszülői gondozásukba került (továbbiakban „törvényes képviselő/gyám”), vagy azon intézmény elöljárójának jogait és kötelezettségeit, amelyben az intézményi ellátás, a nevelési intézkedés végrehajtása, a halaszthatatlan intézkedés alatti, a védelmi célzatú, a vizsgálati fogság vagy szabadságvesztés-büntetés időtartama alatti nevelés folyik (a továbbiakban "intézményi elöljáró”).

A jelen törvény céljaira a jelen alapfogalmak alatt az alábbiakat értjük:

a) a gyermek az a természetes személy, aki részt vesz a nevelési-oktatási folyamatban az óvodában, illetve valamennyi természetes személy a tankötelezettség megkezdése előtt, továbbá az olyan természetes személy, aki saját törvényes képviselőjével kapcsolatos jogviszonyban szerepel, vagy az olyan természetes személy, aki nem vesz részt közvetlenül az iskolai nevelési-oktatási folyamatban,

b) az iskolaérettség azon lelki, fizikai és szociális képességek összessége, amely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy tanulóvá válhasson, és amely az alapiskolai nevelési-oktatási program teljesítésének előfeltétele,

c) a tanuló az a természetes személy, aki részt vesz az alapiskola, középiskola, a sajátos nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek és tanulók speciális iskolájának, valamint a művészeti alapiskola nevelési-oktatási programjában,

d) a felvételiző az a természetes személy, aki a jelen törvény szerinti iskolában vagy oktatási intézményben megvalósuló nevelésben és oktatásban kíván részt venni,

e) abszolvens az a természetes személy, aki befejezte az adott képzési fokot,

f) a nevelés komplex tanulási és szocializációs folyamat, melynek célja a gyermek vagy tanuló személyiségének fejlesztése, mind testi, mind szellemi értelemben,

g) az oktatás a képzési és nevelési ráhatások célirányosan rendszerezett és végrehajtott folyamata a gyermek vagy a tanuló fejlesztése érdekében, összhangban annak adottságaival és készségeivel, melyek serkentik igyekezetét, hogy harmonikus személyiséggé váljon, 

h) a nevelési-oktatási szükséglet a nevelési-oktatási folyamat feltételei biztosításának, megszervezésének és végrehajtása olyan módjának a biztosítása, amely arányos és megfelel a gyermekek vagy tanulók testi, lelki és társadalmi fejlődési szükségleteinek,

i) a sajátos nevelési-oktatási igény megköveteli a gyermek vagy tanuló nevelésében és oktatásában a feltételek, a tartalom, a forma, a módszerek és a viszony olyan módosítását, amelyet az egészségi állapotából fakadó hátrányok vagy a tehetség, vagy a szociálisan hátrányos környezet fejlődési hiányai megkívánnak, és amelyeknek az érvényre juttatása elengedhetetlen a gyermek vagy tanuló képességeinek vagy személyiségének fejlesztéséhez, valamint a megfelelő szintű képzettség és a megfelelő szintű társadalmi beilleszkedés eléréséhez, 

j) a sajátos nevelési-oktatási igényű gyermek, illetve a sajátos nevelési-oktatási igényű tanuló az a k)-q) pontokban felsorolt gyermek vagy tanuló, akinél a nevelési és megelőzési tanácsadó intézmény sajátos nevelési-oktatási igényt diagnosztizált, kivéve azokat a gyermekeket, akiket bírósági döntés alapján speciális nevelőintézetben helyeztek el,¹⁾

k) egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű gyermek vagy egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű tanuló, vagy fogyatékkal élő gyermek vagy tanuló a beteg vagy egészségügyileg legyengült állapotban lévő gyermek vagy tanuló, vagy fejlődési zavarokkal élő gyermek vagy tanuló, vagy magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek vagy tanuló,

l) fogyatékkal élő gyermek vagy fogyatékkal élő tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki mentálisan sérült, hallássérült, látássérült, testi fogyatékos, beszédképesség-zavarokkal, autizmussal vagy más pervazív (az egész személyiséget átható) fejlődési rendellenességgel küzd, illetve halmozottan fogyatékos,

m) beteg vagy gyenge egészségi állapotú gyermek, illetve beteg vagy gyenge egészségi állapotú tanuló az a gyermek vagy tanuló, akinek megbetegedése hosszan tartó jellegű, valamint az egészségügyi intézményekben működő iskolákban tanuló gyermek vagy tanuló, 

n) fejlődési rendellenességekkel élő gyermek, illetve fejlődési rendellenességgel élő tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki figyelem- vagy tevékenység-szabályozási zavarral küzd, valamint a tanulási zavarokkal küzdő gyermek vagy tanuló, 

o) magatartászavarokkal küzdő gyermek vagy magatartászavarokkal küzdő tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki érzelmi vagy szociális kapcsolataiban zavarokkal küzd, kivéve az n) pontban szereplő gyermekeket és tanulókat,

p) szociálisan hátrányos helyzetű gyermek vagy szociálisan hátrányos helyzetű tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki olyan környezetben él, amely tekintettel társadalmi, családi, vagyoni és kulturális feltételeire nem serkenti elégséges módon a gyermek vagy tanuló értelmi, akarati és érzelmi tulajdonságainak fejlődését, nem segíti elő a szocializációját, és nem nyújt neki elég ingert személyisége megfelelő fejlődéséhez,

q) tehetséges gyermek vagy tehetséges tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki átlagon felüli képességekkel rendelkezik intellektuális téren, a művészet vagy a sport területén, vagy ezeken a területeken rendkívüli teljesítményeket ér el, összehasonlítva kortársai eredményeivel, és ezen tehetsége a nevelés-oktatás révén célirányosan fejlődik,

r) a hallgató az a természetes személy, aki a nyelviskola képzésében részt vesz,

s) oktatási integráció az iskolákban és oktatási intézményekben megvalósuló olyan nevelési-oktatási folyamat, amely során az egyes osztályokban sajátos nevelési-oktatási igényű gyermekek és tanulók, valamint a sajátos nevelést-oktatást nem igénylő gyerekek és tanulók együtt vesznek részt,

t) kompetencia az a felmutatott képesség, amellyel a tudást, a készségeket, a véleményeket, az értékrendet és egyéb képességeket a megadott szabályok szerint a munkában, a tanulási folyamatban, az egyén személyes és szakmai fejlődése során, társadalmi tevékenységeiben, a munka világában és azon kívül, valamint a későbbi tanulmányai során a különböző szerepekben felmutatni és alkalmazni tud,  

u) a képzési szakterületbe a kerettantervben szereplő egymáshoz közelálló, rokonságot mutató iskolai tantárgyak problémakörei tartoznak,

v) oktatási szaknak vagy szakok csoportjának az ismeretek megszerzésére irányuló egységes képzési formát nevezzük, mely nevelési-oktatási folyamat tárgya, meghatározott konkrét célokkal, jól körülhatárolt tartalommal, az ismeretek, a készségek, a képességek meghatározott mértékével, a képzés időtartamának hosszával és a nyújtott képzés szintjének meghatározásával; a középiskolákban a szakképzési szakokat a nyújtott műveltségi szint szerint osztják fel szakképzési és tanulmányi szakokra. 

w) műveltségi szint az állam által elismert tudásszint, készségek és képességek megszerzése az azokra irányuló átfogó képzési programok vagy egyes részeik sikeres elvégzése által akként, hogy azok előfeltételei a továbbtanulásnak vagy a munkaerő-piacra való belépésnek,

x) az iskola vagy oktatási létesítmény külön jogszabály szerint alapított²⁾ nevelési-oktatási létesítmény,

y) tájékoztatáson alapuló beleegyezés a természetes személy írásbeli hozzájárulása, melyben a saját kezű aláírásával elismeri azt is, hogy megfelelően tájékoztatást kapott beleegyezésének jogkövetkezményeiről,

z) a célkövetelmények katalógusa az a dokumentum, amely meghatározza a tanulók tudásbeli, készségbeli és képességbeli érettségi vizsgakövetelményeit.

A nevelés és az oktatás jelen törvény értelmében az alábbi alapelvekre épül

a) ingyenes képzés a tankötelezettség betöltését megelőző egy évben az óvodában, 

b) ingyenes oktatás a helyi oktatási közigazgatási szervek által, a központi államigazgatási szervek vagy a területi önkormányzat által fenntartott alapiskolákban és középiskolákban (a továbbiakban csak "állami iskola")

c) a neveléshez és oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, figyelembe véve az egyéni nevelés-oktatási igényeket és az egyén saját felelősségét saját művelődéséért,

d) a diszkrimináció, különösképpen a szegregáció minden formájának tilalma, 

e) a nevelés és oktatás egyenértékűsége és oszthatatlansága a nevelési-oktatatási folyamatban,

f) az életfogytig tartó tanulás, 

g) nevelési tanácsadás a 130. § alapján,

h) az oktatás megválasztásának szabadsága, tekintettel a gyermek és a tanuló adottságaira és elvárásaira a nevelési-oktatási rendszer lehetőségeivel összhangban,

i) az oktatás-nevelési rendszer folyamatos fejlesztése a tudományos kutatás és fejlesztés során elért eredmények alapján, 

h) felkészítés a felelősségteljes életvitelre a szabad társadalomban, mely a megértés és tolerancia szellemiségét, a férfi és nő közötti egyenlőséget, nemzetek, nemzetiségi és etnikai csoportok közötti barátság és vallási türelem jegyében,

k) a nevelés és oktatás minőségének, valamint a nevelési-oktatási rendszer minőségének ellenőrzése és értékelése, 

l) a Szlovák Köztársaság nevelési-oktatási rendszerének integrációja az európai közoktatási szerkezetbe, különös tekintettel a saját tapasztalatokra és hagyományokra,

m) a nevelési-oktatási rendszer nevelési szegmensének megerősítése valamennyi oktatott tantárgyon keresztül, de speciális nevelési foglalkozások segítségével is, melyek az érzelmek és érzékek, a motiváció és érdeklődés, a szocializáció és kommunikáció, az önfegyelem és önkontroll, az erkölcsi értékítélet és alkotóképesség fejlesztését szolgálják,

n) a gyermek és diák személyisége minden oldalának kiegyensúlyozott fejlesztése az iskolai képzés során, 

o) az információnyújtás vagy az adatok hozzáférhetővé tételének, vagy az informatikai berendezésekkel való visszaélésnek a tilalma, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy morális sérelmeket³⁾ okozzanak, vagy nemzetiségi, faji vagy etnikai gyűlöletet⁴⁾ szítsanak, vagy az intolerancia más formáihoz vezessenek,

p) az iskolák és oktatási intézmények jogállása közötti egyenlőség, függetlenül attól, hogy ki a fenntartójuk,

q) egyenértékűség az állami iskolákban, az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek által fenntartott iskolákban (a továbbiakban „egyházi iskola”) és más természetes személyek vagy jogi személyek által alapított iskolákban (a továbbiakban "magániskola") megszerzett végzettségek között,

r) a testi fenyítés és büntetés valamennyi formájának tilalma a nevelés-oktatás során.

A nevelés és oktatás célja, hogy a gyermek és a tanuló számára lehetővé tegye

a) a műveltség megszerzését a jelen törvény értelmében,

b) megszerezni a szükséges kompetenciákat, főként a kommunikációs képességek, a szóbeli és írásbeli megnyilvánulási jártasságok terén, az információs és kommunikációs technológiák használatában, az államnyelvű kommunikációban, az anyanyelvű kommunikációban és az idegen nyelvű kommunikációban, a matematikai ismeretekben, és a kompetenciákat a műszaki természettudományok és technológia területén, az egész életen át tartó tanulásra vonatkozóan, a szociális és állampolgári kompetenciákat, valamint a vállalkozási képességeket és a kulturális jártasságot, 

c) az angol nyelv ismeretét és legalább egy további idegen nyelv ismeretét, és tényleges használatuk képességét,

d) a problémák helyes felismerését és elemzését, megoldások javaslatát és megoldások kivitelezését, 

e) a manuális készségek, a kreativitás, művészi pszicho-motorikus képességek és aktuális ismeretek fejlesztését, valamint ezek gyakorlati alkalmazását gyakorlati képzéseken a velük összefüggő oktatással kapcsolatosan, vagy a munkaerő-piac aktuális követelményeihez igazodva, 

f) a szülők, illetve más személyek iránti tisztelet erősítését, a megbecsülést a kultúra és nemzeti értékek, valamint az állampolgársága szerinti állam értékei és hagyományai, valamint az államnyelv iránt, az anyanyelv és a saját kultúrája iránt. 

g) elsajátítani és erősíteni a tiszteletet az egyetemes emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmének egyezményébe⁵⁾ foglalt emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a törvények tisztelete és különösen a bűnözés és egyéb társadalomellenes tevékenységek keletkezésének és terjesztésének megelőzése és megakadályozása iránt, 

h) felkészülni a felelősségteljes életre a szabad társadalomban, a megértés és tolerancia szellemisége, a férfi és nő közötti egyenlőség, a nemzetek, nemzetiségi és etnikai csoportok közötti barátság és vallási türelem jegyében,

i) a személyiségfejlesztés és gazdagítás megtanulását, az életfogytig való tanulás elvének, közösségben végzett munka feltételeinek és saját felelőssége vállalásának megtanulását,

j) viselkedése ellenőrzésének és szabályozásának elsajátítását, az egészségével való törődést, beleértve a helyes táplálkozást és egészséges környezetet, valamint az egyetemes emberi etikai értékek tiszteletét,

k) a gyermekek jogairól szóló valamennyi információhoz történő hozzájutást, és képességet ezen jogok érvényre juttatására. 

(1) A nevelés és az oktatás az iskolákban és oktatási létesítményekben nevelési-oktatási programok alapján valósul meg. 

(2) Az (1) bekezdés szerinti nevelési-oktatási programok az alábbiak

a) iskolai nevelési-oktatási programok (a továbbiakban csak „képzési programok“)

b) iskolai létesítményi nevelési-oktatási programok (a továbbiakban csak „nevelési programok“).

(3) A képzési programok szerint valósul meg az a nevelés és az oktatás, mely a 16. és 17. § szerinti műveltségi fokot nyújt.

(4) Képzési program

a) az állami oktatási program,

b) az iskolai oktatási program.

(5) Nevelési program szerint valósul meg az a nevelés és oktatás, amely nem nyújt műveltségi fokozatot a 16. és 17. § szerint.

(1) A jelen törvény alapján az állami oktatási programok meghatározzák az iskolákban folyó nevelés és oktatás kötelező tartalmi elemeit az elérendő kompetenciák érdekében. Az állami oktatási programokat a Szlovák Köztáraság Oktatási Minisztériuma (a továbbiakban „oktatási minisztérium”) bocsátja ki és teszi közzé 

(2) Az állami oktatási programokat a szakképzés és gyakorlati képzés részére a közoktatási minisztérium adja ki az országos szintű munkapiaci szakképzési és gyakorlati képzési koordinációs intézményekkel történt egyeztetést követően, külön jogszabály szerint;^5a) az egészségügyi hivatások⁶⁾ végzésére felkészítő egészségügyi tanszakok esetében ezeket a programokat a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „egészségügyi minisztérium”) adja ki.

(3) A más központi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó szakképzések szakmai állami oktatási programjait az érintett államigazgatási szervek bocsátják ki, az általános műveltséget nyújtó tantárgyak állami oktatási programjait pedig az oktatási minisztériummal történt egyeztetés után adják ki. 

(4) Az állami oktatási programok tartalmazzák

a) az oktatási program megnevezését, amely egyben a szakirányú képzés megnevezése is; a szakközépiskolákban a szakképzési csoportok megnevezését is, 

b) a nevelés és az oktatás konkrét céljainak meghatározását, összhangban a 4. §-ban taglaltakkal, 

c) a végzettség fokozatát, amelyet az oktatási program, vagy annak egy kerek egységet képező része elvégzésével el lehet érni,

d) a végzős profilját, 

e) a képzési területeket,

f) a szakmai oktatás jellemzőit, annak időtartamát, az oktatás és nevelés formáját, és a pályázó felvételének feltételeit, 

g) az oktatási alapkövetelményeket; ha szakképzésről és gyakorlati képzésről van szó, melyeket duális képzési formában nyújtanak egyedi jogszabály szerint,^6aa) a minta tanterveket is,^6ab)

h) a gyakorlati képzés formáit,

i) a kerettanterveket; ha szakképzésről és gyakorlati képzésről van szó, melyeket duális képzési formában nyújtanak egyedi jogszabály szerint, a minta kerettanterveket is,^6ab)

j) az oktatás nyelvét 12. §-nak megfelelően,

k) a nevelés és oktatás szervezeti feltételeit, a nevelés és oktatás egyes formáira bontva az 54. § alapján,

l) a nevelés és oktatás befejezésének módját és feltételeit, valamint a megszerzett végzettségről az egyes dokumentumok kiadását,

m) a személyi feltételek kötelező biztosítását,

n) a kötelező anyagi és műszaki követelmények, valamint tantermi követelmények biztosítását,

o) a biztonság és egészség-védelem feltételeinek biztosítását a nevelés és oktatás során, 

p) speciális nevelési és oktatási igényű gyermekek és tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges sajátosságok és feltételek, különösen tárgyi és személyi feltételek biztosítását, beleértve a speciális kompenzációs, rehabilitációs, didaktikai és audiovizuális technikai berendezéseket, tekintettel az egészségkárosodottság típusára és fokára, 

q) iskolai oktatási program kidolgozásának alapelveit és feltételeit. 

(5) A (4) bekezdésben szereplő állami oktatási programok az egészségügyi szakirányú képzések vonatkozásában tartalmazzák az egészségügyi alkalmasság követelményrendszerét is a választott képzési szakterületre vonatkozóan.

(6) Egy adott szakirányú képzés esetében az állami oktatási program kötelező érvényű

a) az iskolai oktatási program kidolgozására nézvést,

b) a tankönyvek, tanulmányi szövegek és munkafüzetek szerkesztése és értékelése során,

c) az iskolák értékelése és a gyermekek és tanulók elért eredményeinek értékelése során.

(1) Az iskolai oktatási program az iskola alapdokumentuma, mely alapján megvalósul a jelen törvény alapján az iskolai nevelés és oktatás. 

(2) Az iskolai oktatási programot az iskola igazgatója bocsátja ki, a pedagógustanáccsal és az iskolatanáccsal történt egyeztetést követően.

(3) Az iskolai oktatási programot mind a nevelés és oktatás jelen törvénybe foglalt céljaival, mind az állami oktatási programban szereplő alapelvekkel és célokkal összhangban kell kidolgozni.

(4) Az iskolai szintű oktatási program tartalmazza

a) az oktatási program nevét,

b) meghatározza a nevelés és oktatás egyedi céljait és küldetését,

c) a műveltségi fokozatot, mely elérhető az iskolai oktatási program, vagy annak egy kerek egészet képező része elvégzésével,

d) az iskola saját célkitűzéseit, a szakközépiskolákban az abszolvens szakprofilját is,

e) a képzés időtartamát, valamint a nevelés és oktatás formáit, 

f) a kerettantervet,

g) a tanterveket,

h) a tanítás nyelvét 12. § alapján,

i) a nevelés és oktatás befejezésének módját és feltételeit, valamint a megszerzett végzettséget igazoló okiratok kiadását,

j) a személyi feltételek biztosítását, 

k) az anyagi-műszaki és térigények biztosítását,

l) a biztonság és egészségvédelem feltételeinek biztosítását a nevelés és oktatás során,

m) a gyermekek és tanulók belső értékelésének és ellenőrzésének rendszerét, 

n) az iskola munkavállalói belső ellenőrzésének és értékelésének rendszerét,

o) a pedagógusok és szakoktatók folyamatos továbbképzési rendszerének követelményeit. 

(5) Ha az iskolai speciális nevelési-oktatási igényű gyermekeket vagy speciális nevelési-oktatási igényű tanulókat is oktat, akkor megteremti számukra a szükséges feltételeket az individuális oktatási programok révén, vagy a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekeket vagy tanulókat oktató iskolának szóló oktatási programok révén.

(6) Az iskolai oktatási program lehet nemzetközi program is, amely az oktatási minisztérium írásbeli hozzájárulásával valósulhat meg, és amely összhangban van jelen törvénybe foglalt nevelési és oktatási elvekkel és célokkal.

(7) Az iskolai oktatási program összhangját az állami szintű oktatási programba foglalt a nevelési és oktatási célokkal és elvekkel, valamint a jelen törvényben taglalt nevelési-oktatási célokkal az Állami Tanfelügyelet ellenőrzi.⁷⁾

(8) Újonnan alapított iskola esetén az iskola fenntartója biztosítja az iskolai oktatási program szakszerű kidolgozását, és csatolja azt a külön jogszabály által szabályozott, az iskolahálózatba és oktatási hálózatba történő besorolási kérelemhez.⁸⁾

(9) Az iskolai oktatási programot az iskola igazgatója nyilvános helyen teszi közzé és elérhetővé.

(10) Az iskolai oktatási program lehet olyan program, amely experimentális hitelesítés eredménye, ha az oktatásügyi minisztérium úgy dönt a 14. § (12) bek. értelmében.

(1) A nevelési program azon oktatási intézmény alapdokumentuma, amely alapján a 113. §-ban és 120. §-ban meghatározott oktatási intézményekben megvalósul a nevelési-oktatási tevékenység.

(2) A nevelési programot az iskola igazgatója vagy az oktatási intézmény igazgatója bocsátja ki és teszi közzé, az iskola pedagógiai tanácsával, vagy az oktatási intézmény pedagógia tanácsával, vagy az intézmény tanácsával történt egyeztetést követően. Amennyiben kéri, a nevelési programot a fenntartó hagyja jóvá. 

(3) A nevelési programot a jelen törvénybe foglalt nevelési és oktatási alapelvekkel és célokkal összhangban kell kidolgozni. 

(4) A nevelési program tartalmazza 

a) a program nevét,

b) a saját nevelési célok és a nevelés küldetésének meghatározását,

c) a nevelés és oktatás formáit,

d) nevelés tematikus területeit,

e) a nevelési tervet,

f) a nevelés nyelvét, 

g) a személyi feltételeket, 

h) az anyagi-technikai és térbeli feltételeket,

i) a biztonság és egészségvédelem feltételeinek biztosítását a nevelés során,

j) a gyermekek és tanulók ellenőrzésének és értékelésének belső rendszerét,

k) az oktatási intézmény munkavállalói ellenőrzésének és értékelésének belső rendszerét,

l) a pedagógus munkavállalók folyamatos továbbképzési rendszerének követelményeit. 

(5) A nevelési program összhangját a jelen törvényben taglalt nevelési-oktatási célokkal az Állami Tanfelügyelet ellenőrzi.⁷⁾

(6) Újonnan alapított oktatási intézmény esetén az intézmény fenntartója biztosítja az intézmény nevelési programjának szakszerű kidolgozását, és csatolja azt a külön jogszabály által szabályozott, az iskolahálózatba és oktatási hálózatba történő besorolási kérelemhez.⁸⁾

(7) A nevelési programot az oktatási intézmény igazgatója bocsátja ki és teszi közzé nyilvánosan elérhető helyen.

(8) Amennyiben az oktatási intézmény egy iskola része, a nevelési programot az iskola igazgatója bocsátja ki és teszi közzé nyilvánosan hozzáférhető helyen.

(1) Az oktatási alapkövetelmények (standardok) tartalmazzák a tudás, a készségek és a képességek azon követelményrendszerét, melyek megszerzése szükséges a gyermekeknek és tanulóknak ahhoz, hogy az oktatási program sorrendben következő részében folytatni tudják tanulmányaikat, vagy a jelen törvényben meghatározott képzési fokozatról elismerést nyerjenek.

(2) A gyermekek és tanulók oktatási alapkövetelményei az alábbiakra tagozódnak:

a) a teljesítménykövetelmények, amelyek meghatározzák a tudás (ismertanyag), a készségek és a képességek elsajátításának szintbeli kritériumait, 

b) tartalmi követelmények, amelyek meghatározzák a tudás (ismeretanyag) és a készségek megkövetelt tartalmi összetevőit. 

(3) A kerettantervek az állami oktatási programok részét képezik, tartalmazzák a képzési területeket, valamint a kötelező és szabadon választható tantárgyak jegyzékét, meghatározva a tanórák minimális számát a teljes oktatási programon vagy annak egy kerek egészet képező részén belül. Kerettantervek egyben meghatározzák a tanítási órák heti felső határát az oktatási program adott évfolyamában, valamint azt az óraszámot, melyet az iskola saját irányultsága szerint az iskolai oktatási programjára fordíthat. A kerettantervek kötelező érvénnyel bírnak az érintett iskolai oktatási programok tanterveinek kidolgozásában.  

(4) A tantervek az iskolai oktatási programok részét képezik, és az állami oktatási programok kerettanterveit bontják le egyes évfolyamokra, meghatározva a teljes heti tanításióra-számot az iskolai oktatási program adott évfolyamára vonatkozóan. A szakképzést és gyakorlati képzést duális rendszerben nyújtó szakközépiskola tanterve a minta kerettanterv.

(5) A tantervek az iskolai oktatási programok részét képezik. Meghatározzák a nevelési-oktatási célokat, a tanterv alapján az egyes tantárgyak tartalmát és terjedelmét vagy az óvodák egyes oktatási területeit.

(6) Az egyes iskolafajták és iskolatípusok a saját tanterveiket legalább az állami oktatási programokban előírt műveltségi alapkövetelmények mértékében dolgozzák ki. Az óvodák tantervét az egyes oktatási területek oktatási standardjai képezhetik. Az alapiskola vagy gimnázium olyan kötelező tantárgyának tantervét, melyre a ráfordított időt az óratervben nem növelik, vagy a tartalom bővítése nélkül növelik, az oktatási standardok képezhetik. A szakközépiskola, konzervatórium vagy nyelviskolai tanfolyam általános műveltséget nyújtó kötelező tantárgyainak tantervét, melyekre a ráfordított időt az óratervben nem növelik, vagy a tartalom bővítése nélkül növelik, az oktatási standardok képezhetik. A szakképzést és gyakorlati képzést duális rendszerben nyújtó szakközépiskola szaktantárgyainak tanterve a minta tanterv.

(7) A mindenkori kerettanterveknek és a kidolgozott tanterveknek összhangban kell állniuk az irányadó képzési alapkövetelményekkel.

(1) A nevelési alapkövetelmények tartalmazzák az ismeretek, készségek és képességek megszerzésének azon követelményrendszerét, melyet a gyermekeknek el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek az iskolai nevelési-oktatási tevékenység során megszerezett tudásukat, készségeiket és képességeiket továbbfejleszteni.

(2) A gyermekek nevelési alapkövetelményeinek felosztása 

a) teljesítménykövetelmények, amelyek a tartalmi követelmények elsajátított szintjét határozzák meg, 

b) tartalmi követelmények, melyek meghatározzák azt a tudást, készséget és képességet, amelyet a gyermekeknek ismerniük és a gyakorlatban alkalmazniuk kell. 

(3) A nevelési kerettervek tartalmazzák a nevelés területeit, meghatározva a legkisebb tanóraszámot a teljes nevelési programon vagy annak kerek egységet alkotó részén belül. 

(4) A nevelési kerettervek a nevelési programok részét képezik, és meghatározzák a nevelési terület teljes szerkezetét, illetve a nevelési csoportokat a nevelési program adott évfolyamára bontva. 

(5) A nevelési tervek a nevelési programok részét képezik. Meghatározzák a nevelési terület nevelési-oktatási céljait, tartalmát és terjedelmét a nevelési keretterv alapján. 

(6) Egyes oktatási intézmények legalább a nevelési alapkövetelményekben meghatározott terjedelemben dolgozzák ki nevelési terveiket. 

(7) A nevelési kerettervek módosításainak és a kidolgozott új nevelési terveknek összhangban kell állniuk a rájuk vonatkozó nevelési alapkövetelményekkel. 

(1) Az iskola vagy az oktatási létesítmény pedagógiai dokumentációja azon írásbeli dokumentáció összessége, amely alapján megvalósul a nevelés és oktatás, illetve azon iratok összessége, amelyek alapján az iskola vagy oktatási intézmény a közokiratokat kibocsátja, és döntéseit meghozza. 

(2) Az iskolában és az oktatási létesítményben a pedagógiai dokumentáció vezetése államnyelven történik.⁹⁾ A jelen törvény alapján azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, ahol a nevelés és oktatás nemzeti kisebbségek nyelvén folyik, a pedagógiai dokumentációt kétnyelvűen kell vezetni, azaz államnyelven és az adott nemzeti kisebbség nyelvén.

(3) A pedagógia dokumentáció részét képzik:

a) az osztálykönyv,

b) az osztálynapló,

c) a gyermek törzslapja,

d) a tanuló törzslapja,

e)a gyakorlati képzés nyilvántartási naplója,

f) az érettségi jegyzőkönyv,

g) a záróvizsga jegyzőkönyve,

h) az abszolutórium jegyzőkönyve,

i) a bizottsági vizsga jegyzőkönyve,

j) az oktatási létesítmény napi nyilvántartása,

k) az állami nyelvvizsga jegyzőkönyve,

l) a nevelési csoport naplója,

m) az órarend,

n) az iskola házirendje.

(4) Az iskolák és az oktatási létesítmények a (3) bekezdés a)-k) pontjaiban felsorolt pedagógiai dokumentációt azokon a formanyomtatványokon kötelesek vezetni, amelynek mintáit az oktatási minisztérium jóváhagyta, valamint közzétette. Az osztálykönyvet elektronikus formában is lehet vezetni. Az elektronikus formában vezetett osztálykönyvet legkésőbb a folyó iskolaév végén ki kell nyomtatni, a nyomtatott formát alá kell írni és az iskola vagy az oktatási létesítmény pecsétjével ellátni.

(5) Az iskolák és az oktatási létesítmények pedagógiai dokumentációja része az okirat-gyűjteményi adatbázisnak, a külön jogszabályba foglaltaknak megfelelően.¹⁰⁾

(6) Az iskolák és az oktatási létesítmények jogosultak az alábbi személyes adatok megszerzésére és kezelésére¹¹⁾

a) a gyermekekkel és a tanulókkal kapcsolatban 

1. családi és utónév, 

2. születési dátum és hely,

3. lakhely (lakcím),

4. személyi szám (személyi azonosító szám),

5. állampolgárság,

6. nemzetiség,

7. testi és szellemi egészségi állapot,

8. mentális szint, ideértve a pedagógia-pszichológiai és speciális-pedagógiai diagnosztikai eredményeket is,

b) a gyermek és a tanuló törvényes képviselőjének azonosíthatóságával kapcsolatos adatok (családi és utónév, a munkáltató neve, állandó lakhely, kapcsolattartás célját szolgáló elérhetőség). 

(7) Azon személyek, akik munkahelyi feladataik ellátása során érintkezésbe kerülnek a (6) bekezdésben taglalt személyes adatokkal, kötelesek a titoktartásra, még a munkaviszony megszűnését követően is.¹²⁾ A titoktartási kötelezettség megsértésének következményeit külön törvény szabályozza.¹³⁾

(8) Az iskola vagy az oktatási létesítmény egyéb dokumentációját azon dokumentumok összessége jelenti, amelyekkel biztosítható az iskola és az oktatási létesítmény megszervezése és irányítása.

(9) Az iskola vagy az oktatási létesítmény egyéb dokumentációi elsősorban

a) a gyermek képzésének tervezete vagy a speciális nevelési-oktatási igényű gyermek képzésének terve az óvodában, az alapiskolában, a középiskolában és a speciális iskolában,

b) a gyermek vagy a tanuló diagnosztikai vizsgálatáról szóló jelentés és az iskolai nevelési és megelőzési tanácsadó létesítmény írásbeli nyilatkozata,

c) szervezési rendtartás.

(10) A (9) bekezdés a) pontjában szereplő egyéb dokumentációt az oktatási minisztérium által jóváhagyott és kiadott formanyomtatványokon vezetik. 

(11) A (9) bekezdésben szereplő egyéb dokumentáció része az okiratgyűjteménynek a külön jogszabályba foglaltaknak megfelelően.¹⁰⁾ 

(1) A jelen törvény alapján nevelési-oktatási nyelv alatt az oktatás nyelvét és a nevelés nyelvét értjük. 

(2) Az iskolák tanítási nyelve és az oktatási létesítmények nevelési nyelve az államnyelv,⁹⁾ ha a jelen törvény ettől eltérően nem rendelkezik.

(3) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok gyermekei és tanulói számára az államnyelv elsajátításának joga mellett biztosított annak joga is, hogy anyanyelvükön nevelődhessenek és tanulhassanak a jelen törvényben rögzített feltételek mellett. A más, mint államnyelvű alapiskolai és középiskolai nevelésnek és oktatásnak szerves része a szlovák nyelv és irodalom kötelező tantárgyként való oktatása az elsajátításához szükséges terjedelemben. 

(4) Siket gyermekeknek és tanulóknak garantálva van a joguk a jelnyelvi nevelésre és oktatásra is.¹⁴⁾

(5) A (3) bekezdésben szereplő, nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó gyermekek és tanulók részére a nevelés és oktatás biztosítása

a) olyan iskolákban és osztályokban történik, amelyeknek a nevelési nyelve és oktatási nyelve az adott nemzeti kissebség nyelve,

b) olyan iskolákban és osztályokban történik, amelyekben az egyik tantárgy a nemzeti kissebség nyelve, a többi tantárgy tanítási nyelve az államnyelv; ezekben az iskolákban és osztályokban egyes tantárgyak, elsősorban a képzőművészeti nevelés, a zenei nevelés és a testnevelés tanítható nemzeti kisebbségi nyelven is, 

c) azokban az oktatási létesítményekben, melyekben a nevelés a nemzeti kisebbség nyelvén folyik. 

(6) A nevelés és az oktatás megvalósulhat idegen nyelven is (a továbbiakban csak „kétnyelvű/bilingvális oktatás").

(7) Jelen törvény céljaira idegen nyelv alatt más állam nyelvét értjük, amellyel a Szlovák Köztársaság megállapodást kötött, és amely megállapodás alapján létrehozatott az iskola vagy osztály a másik állam nyelvével mint második tanítási nyelvvel, vagy a más állam nyelvén működő iskola vagy osztály, ha e más állam nyelve nem nyelve nemzeti kisebbségnek vagy etnikai csoportnak is. A kétnyelvű iskolákban vagy osztályokban a második tanítási nyelv az idegen nyelv. Kétnyelvű oktatást nyújtó iskola vagy osztály más állammal történő szerződéskötés nélkül is létrehozható, amennyiben legalább három kötelező tantárgy esetén a nevelést-oktatást ezen az idegen nyelven biztosítják.

(8) A kétnyelvű képzést nyújtó iskolákban vagy osztályokban az oktatás részét képezi a szlovák nyelv és irodalom mint kötelező tantárgy oktatása. 

(9) A tanítási nyelv, melyen az érintett tantárgyat oktatják, egyben a vizsgatétel nyelve is, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. 

(1) Az iskolai oktatásban a jelen törvény értelmében az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvek használhatók; egyéb tananyagok és munkafüzetek is használhatók, amennyiben összhangban állnak a jelen törvény céljaival és alapelveivel. A jelen törvény értelmében a hittan vagy vallási nevelés tantárgyak tanítása során az állam által elismert egyházak és vallási közösségek által elfogadott tankönyvek, tananyagok és munkafüzetek használhatóak. 

(2) A nemzeti kisebbséghez és etnikai csoportokhoz tartozó gyermekek és tanulók 12. § (3) bekezdése szerinti anyanyelvű művelődéshez való jogával összhangban, a nemzeti kisebbségek nyelvén kiadott tankönyvekben, tananyagokban és munkafüzetekben a földrajzi neveket az alábbi módon tüntetik fel:

a) azok a földrajzi nevek, amelyek a mélyen gyökereznek és hagyománnyal bírnak a nemzeti kisebbség nyelvében, két nyelven kerülnek feltüntetésre, mégpedig először az adott nemzeti kisebbség nyelvén, ezt követően zárójelben vagy törtvonal beiktatásával államnyelven, olyan módon, ahogyan az a 2002 és 2006 között jóváhagyott tankönyvekben használatos volt, 

b) a térképészeti kiadványok államnyelvűek,

c) a tankönyv végén összegezve kerülnek feltüntetésre a földrajzi nevek, szótár formájában a nemzeti kisebbség nyelvén és államnyelven.

(3) A jóváhagyott tankönyv, tananyag és munkafüzet jóváhagyási záradékot tartalmaz, melyet az oktatási minisztérium ad ki azon szakvélemény alapján, amely elbírálta, hogy mennyiben felel meg a jelen törvényben megfogalmazott állami oktatási programban taglalt nevelési-oktatási céloknak és alapelveknek, melyek megvalósítása érdekében használni kell. Az egészségügyi szakképzésben a szaktantárgyak tankönyveinek, tananyagainak és munkafüzeteinek jóváhagyási záradékát az egészségügyi minisztérium adja ki, megjelentetve azt a honlapján. Azon tankönyvek, tananyagok és munkafüzetek jegyzékét, melyek megszerezték a jóváhagyási záradékot, az oktatási minisztérium teszi közzé saját publikációs eszközeiben, valamint a honlapján. 

(4) A (3) bekezdésben meghatározott jóváhagyási záradék részét képezi a jóváhagyási záradék érvényességének végső határideje. Az oktatási minisztérium vagy az egészségügyi minisztérium a tankönyvek jóváhagyási záradékai érvényességének lejárta előtt egy évvel biztosítja a jóváhagyási záradék szakmai felülvizsgálatát a (3) bekezdés értelmében, és új jóváhagyási záradékot ad ki, vagy új tankönyvet ad ki.

(5) A jóváhagyott tankönyveket, tananyagokat és munkafüzeteket, beleértve azok átiratát Braille-írásra vagy más megfelelő formájú átiratra az oktatási minisztérium ingyenes biztosítja iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskoláknak a benyújtott megrendelések alapján, vagy külön jogszabály^14a) szerint pénzügyi eszközöket nyújt megvásárlásukra.

(6) Az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolákban használhatók az oktatási minisztérium által ajánlott tankönyvek is. Az oktatási minisztérium a naptári év folyamán az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskoláknak pénzügyi eszközöket nyújthat a külön jogszabály^14a) szerinti, a minisztérium által ajánlott tankönyvek megvásárlására.

(7) Az oktatási minisztérium a webhelyén nyilvánosságra hozza és szükség szerint frissíti az évfolyamok és az iskolák fajtája szerint a

a) jóváhagyott tankönyvek, jóváhagyott tananyagok, jóváhagyott munkafüzetek és ajánlott tankönyvek jegyzékét, amelyek megvásárlásra pénzügyi eszközöket nyújt az iskolák részére és a

b) jóváhagyott tankönyvek, jóváhagyott tananyagok, jóváhagyott munkafüzetek jegyzékét, amelyeket ingyenesen nyújt az iskolák részére.

(8) Az alapiskolák és a középiskolák ingyenes kölcsönözik tanulóiknak a kötelező tantárgyak tankönyveit, tananyagait és munkafüzeteit. 

(9) Az egészségügyi középiskolák kötelező egészségügyi szaktantárgyainak tankönyveit, tananyagait és munkafüzeteit az egészségügyi minisztérium hagyja jóvá. 

(10) Azon iskolák részére, amelyek a 109. § szerint a központi államigazgatási szervek hatálya alá tartoznak, a szaktantárgyak tankönyveit, tananyagait és munkafüzeteit az illetékes központi államigazgatási szerv hagyja jóvá és látja el jóváhagyási záradékkal. 

Kísérleti oktatás tárgyai elsősorban az alábbiak:

a) az oktatás céljai, módszerei és eszközei,

b) a képzési szakok vagy azok egyes részeinek oktatási programjai, 

c) a nevelési programok,

d) a tanulók értékelésének és osztályozásának formái és eszközei, 

e) a tehetséges és a gyengén teljesítő tanulókkal kapcsolatos munka, 

f) a speciális nevelési-oktatási igényű tanulókkal kapcsolatos munkatervek, 

g) az iskolák és oktatási létesítmények irányítási módja,

h) a megelőző és fejlesztési programok.

(2) A kísérleti vizsgálat célja, hogy a gyakorlatban szerezzenek meg és próbáljanak ki ismereteket, tapasztalatokat, ötleteket, alkalmazzanak ismereteket és tapasztalatokat a célból, hogy a pedagógiai dokumentumok megváltozzanak és megújuljanak, alternatív oktatási programok vagy nevelési programok szülessenek, külföldi modellek kerüljenek kipróbálásra, esetleg az iskolák és oktatási intézmények jelen törvény értelmében megteremtett feltételei melletti alkalmazhatóságuk kipróbálása. 

(3) Az iskolák és oktatási intézmények kísérleti vizsgálatait a jelen törvény értelmében az oktatási minisztérium irányítja, kivéve azokat az iskolákat, amelyek a 109. § szerint más központi államigazgatási szervek hatálya alá tartoznak.

(4) A kísérleti vizsgálat tervezetét az iskola vagy az oktatási intézmény fenntartója nyújtja be jóváhagyás végett az oktatási minisztériumhoz, az egészségügyi szakképzés szaktantárgyait érintőket az egészségügyi minisztériumhoz kell benyújtani legkésőbb az azon tanév megkezdése előtti március hónapnak a végéig, amikor a kísérleti vizsgálat megkezdődne. A tervezetet a fenntartó egyetértésével a kísérlet védnöke is benyújthatja. 

(5) A kísérleti vizsgálat javaslata tartalmazza 

a) a vizsgálat célját, tárgyát és hipotéziseit,

b) a vizsgált kísérlet elméleti alaptéziseit,

c) a kísérlet védnökét, 

d) a vizsgálat ütemtervét és módszertanát,

e) a kísérlet pénzügyi, anyagi és személyi feltételeinek biztosítását, 

f) a megállapodást, amely a megvalósító és a védnök között jött létre a kísérlet tárgyában,

g) minden olyan egyéb adatot, amelyek a kísérlethez közvetlenül kapcsolódik.

(6) Az oktatási minisztérium és az egészségügyi minisztérium a kísérleti vizsgálat tervezetéről a beérkezésétől számított 60 napon belül dönt. 

(7) A kísérlet személyi és térigényeit, anyagi-műszaki feltételeit az iskola vagy az oktatási létesítmény fenntartója biztosítja. 

(8) A kísérletet szervezésileg az iskola vagy az oktatási intézmény fenntartója, az iskola vagy az oktatási intézmény igazgatójával és a kísérlet védnökével együttműködve biztosítja.

(9) A kísérlet költségeit a saját költségvetéséből a kísérlet védnöke, vagy közös megegyezés alapján az iskola fenntartója biztosítja. Amennyiben a kísérlet az oktatási minisztérium kezdeményezésére valósul meg, annak költségeit teljes mértékben vagy részben a minisztérium biztosítja. Kísérleti vizsgálatokra elkülöníthetők pénzügyi források a jóváhagyott projektekből, és szerződéses alapon a fenntartók, más természetes személyek vagy jogi személyek pénzeszközeiből is. 

(10) A kísérlet védnöke a (4) bekezdés értelmében pedagógiai tanulmányi szakon akkreditált képzési programmal rendelkező felsőoktatási intézmény, vagy külön jogszabályi feltételek szerint létrehozott szervezet lehet.¹⁵⁾

(11) A kísérlet védnöke a kísérleti vizsgálatokat folyamatosan kiértékeli minden tanévben, legkésőbb egy hónappal tanév befejeztét követően, és benyújtja azt az oktatási minisztériumnak. 

(12) A kísérleti vizsgálatok záró értékelését a kísérlet védnöke a kísérlet befejezését követő három hónapon belül, legkésőbb azonban a megvalósítás naptári éve december 31-éjéig benyújtja az oktatási minisztériumnak. Az oktatási minisztérium a záró értékelés benyújtását követő 30 napon belül dönt a kísérleti vizsgálati eredmények alkalmazhatóságáról. 

(1) A jelen törvény rendelkezései értelmében az iskolákban, kivéve a művészeti alapiskolákat és nyelviskolákat, vallási nevelést vagy hittant tanítanak; az óvodákban lehetővé tehető a vallási nevelés vagy hitoktatás. 

(2) A vallási nevelést és a hitoktatást a bejegyzett egyházak és vallási közösségek biztosítják.¹⁶⁾

(3) A hittan az alapiskolákban és a középiskolákban egyike a kötelezően választható tantárgyaknak, alternatívája az etikai nevelés;¹⁷⁾ ezekben az iskolákban az állami oktatási program részét képezi. 

(4) A nem egyházi iskolákban oktatott vallási nevelés tantárgy az egyházi iskolák hitoktatás tantárgyának a megfelelője.  

(5) Vallási nevelés és hittan oktatását olyan pedagógiai alkalmazott végzi, aki szakirányú pedagógiai képesítéssel rendelkezik, és egyházi felhatalmazása is van az egyház vagy vallási közösség belső szabályzata alapján.¹⁶⁾

(6) Az egyházi iskolákban a nevelés és az oktatás a külön jogszabályban lefektetett nevelés-oktatási programok alapján valósul meg.¹⁷⁾

(1) A gyermekek és a tanulók a 6. §-ban és a 7. §-ban szereplő oktatási programokkal vagy azok egyes átfogó részeinek sikeres befejezésével a (2)-(5) bekezdésben szereplő műveltségi fokok valamelyikét szerezhetik meg.

(2) Az iskola-előkészítői végzettséget a gyermek az óvodai oktatási program utolsó évének képzési szakának sikeres elvégzésével szerzi meg. A képzettségi fok megszerzésének okirata az iskola-előkészítő oktatás elvégzésének bizonylata.

(3) Az alapműveltség így oszlik meg:

a) alapfokú műveltség az, amit a tanuló az alapiskola alsó tagozatos képzésének zárt egységet alkotó képzési programjában, az alapiskolák alsó tagozata utolsó évének sikeres teljesítésével szerez meg, vagy a mentálisan sérült tanuló az alapiskola utolsó évének sikeres teljesítésével szerez meg; a megszerzett műveltségi fok okirata a bizonyítvány, záradékkal ellátva.

b) az alsó középfokú műveltség az, amit a tanuló az alapiskola felső tagozatos képzésének zárt egységet alkotó képzési programjában az alapiskola felső tagozata utolsó évének sikeres teljesítésével szerez meg, vagy a középiskola ötéves oktatási programja első évének sikeres teljesítésével szerez meg olyan középiskolai képzési szakon, amelyre az alapiskola nyolcadik osztályának elvégzése után veszik fel a tanulókat, vagy a középiskola nyolcéves oktatási programja negyedik évének sikeres elvégzésével szerzi meg a középiskolai képzésben; a megszerzett műveltségi fok okirata a bizonyítvány, záradékkal ellátva.

(4) A középfokú végzettség fokozatai így oszlanak meg:

a) az alsó középfokú szakirányú műveltség (alsó középfokú szekunder végzettség) az, amit a tanuló a középfokú szakiskolában a legalább kétéves és legfeljebb hároméves oktatási program utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével szerez meg, vagy szakmunkás-képző iskolában szerez meg a szakmunkásképző oktatási programja utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével, mely záróvizsgával végződik, vagy a gyakorlati képzést végző szakiskola oktatási programja harmadik évének elvégzésével szerzi meg, a megszerzett végzettségi fokot, egyben a szakképzettséget igazoló okirat a záróvizsga bizonyítványa; az állami oktatási programokban rögzített szakképzési ágazatokban a megszerzett végzettségi fok bizonylata lehet a szakmunkás-bizonyítvány (segédlevél); a gyakorlati képzést nyújtó iskolában megszerzett műveltségi fok bizonylata a záróbizonyítvány,

b) középfokú szakirányú műveltség (szekunder végzettség) az, amit a tanuló a legalább hároméves, de legfeljebb négyéves oktatási program szakképzése utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével szerez meg középfokú szakiskolában, és amely záróvizsgával vagy a rövidített középfokú szakiskolai képzés kétéves szakképzési programja utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével és záróvizsga letételével végződik; a végzettségi fok okirata a záróvizsga teljesítését igazoló, záradékkal ellátott bizonyítvány és a megszerzett szakképesítésé a segédlevél,

c) a teljes középfokú általános műveltség (felső szekunder) az, amit a tanuló a legalább négyéves, de legfeljebb nyolcéves oktatási programú gimnáziumi képzés utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével szerez meg, mely érettségi vizsgával zárul; a műveltségi fok teljesítését, valamint az érettségi vizsga teljesítését tanúsító okirat az érettségi bizonyítvány,

d) a teljes középfokú szakirányú műveltség (felső szekunder) az, amit a tanuló a legalább négyéves és legfeljebb ötéves oktatási program szakképzése sikeres elvégzésével szerez meg középfokú szakiskolában, és amely érettségi vizsgával fejeződik be, a rövidített középfokú szakiskolai képzés kétéves szakképzési programja utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével a középfokú szakiskola ráépülő tanulmányi szakképzésében, mely érettségi vizsgával végződik, vagy az érettségit követő szakképző tanulmányi szaka utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével, mely legalább kétéves képzési program a középfokú szakiskolában és szaktárgyi érettségi vizsgákkal végződik; a megszerzett végzettségi fok és szakképesítés bizonylata az érettségi bizonyítvány, és a tanulmányi szakokon, melyeknek a gyakorlati képzési része szakgyakorlat külön jogszabályi előírások szerint,^17a) a szakképzettség bizonylatának része a segédlevél is.

(5) Felső középfokú szakirányú műveltség (posztszekunder vagy tercier) az, amit a tanuló az alábbiak sikeres elvégzésével szerez meg:

a) legalább kétéves, és legfeljebb hároméves középfokú szakközépiskola oktatási programjában, a szakirányú képzés elvégzésével, amely záróvizsgával zárul; a műveltségi fok teljesítését igazoló okirat a záróvizsga teljesítését tanúsító bizonyítvány és oklevél, mely feljogosít a „okleveles szakértő” cím használatára, rövidítve „DiS”; mely cím a családi név után tüntetendő fel (a fordító megjegyzése: a szlovák névhasználati szabályok szerint; magyar nyelven értelemszerűen az utónevet követi), amelyre az egészségügyi szakirányú műveltség esetén külön jogszabályi rendelkezések érvényesek,¹⁸⁾

b) a konzervatórium folyamatos hatéves oktatási programú képzése utolsó évfolyamának elvégzését követően, amely záróvizsgával fejeződik be, vagy a táncművészeti konzervatórium folyamatos nyolcéves oktatási programú képzése utolsó évfolyamának elvégzésével; a műveltségi fok teljesítését igazoló okirat a vizsga teljesítését tanúsító bizonyítvány és oklevél, mely feljogosít a „okleveles művész specialista” cím használatára, rövidítve „DiS.art”, mely cím a családi név után kerül feltüntetésre. (A fordító megjegyzése: a szlovák névhasználati szabályok szerint; magyar nyelven értelemszerűen az utónevet követi).

(1) A tanuló az alapfokú művészeti műveltséget a művészeti alapiskola oktatási programja szakirányú képzésének sikeres elvégzésével szerezheti meg. Az alapfokú művészeti műveltség fokozatai az alábbiak

a) alapfokú művészeti műveltség, amit a tanuló a művészeti alapiskola oktatási programja első része első szintjének képzési alapprogramjában szerez meg a tanulmányok utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével; a megszerzett műveltségi fok okirata a záradékkal ellátott bizonyítvány, 

b) az alsó középfokú szekunder művészeti műveltség, amit a tanuló a művészeti alapiskola első része második szintjének képzési alapprogramjában szerez meg az alapképzési tanulmányok utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével; a megszerzett műveltségi fok okirata a záradékkal ellátott bizonyítvány.

(2) Az alapfokú művészeti műveltség nem helyettesíti a 16. §-ban szereplő műveltségi fokot.

(3) A tanuló nyelvi műveltséget a nyelviskola oktatási programjának szakoktatása sikeres elvégzésével szerezhet. Az nyelvi műveltségi fokok megoszlása:

a) alapfokú nyelvi műveltség, amit a hallgató a nyelviskola oktatási programjának alapfokú képzése utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével szerez meg az egységes európai referenciakeret A2-es nyelvi igényszintjén; a megszerzett műveltségi fok okirata az adott oktatási szint teljesített részét igazoló tanúsítvány, melyben meghatározzák a nyelvtudási szintet, 

b) középfokú (szekunder) nyelvi műveltség, amit a hallgató a nyelviskola oktatási programjának második és harmadik képzési szintjén az utolsó évfolyam sikeres teljesítésével szerez meg az egységes európai referenciakeret B2-es és C1-es nyelvi igényszintjének megfelelően; a megszerzett műveltségi fok okirata az adott oktatási szint teljesített részét igazoló tanúsítvány, melyben meghatározzák a nyelvtudási szintet, 

c) felső középfokú (posztszekunder) nyelvi műveltség, amit a hallgató a speciális oktatási program utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével szerez meg; a megszerzett műveltségi fok okirata az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, melynek záradékában meghatározzák a nyelvtudási szintet.

(4) A nyelvi műveltség nem helyettesíti a 16. §-ban szereplő műveltségi fokot.

(1) A megszerzett műveltségi fokról a jelen törvény rendelkezései értelmében okiratokat azok az iskolák adhatnak ki, amelyek a külön jogszabály szerinti iskola- és oktatási intézményhálózatban szerepelnek,²⁾ valamint azok az iskolák, amelyeknek a 109. § szerint más központi államigazgatási szerv az alapítójuk.

(2) A műveltséget igazoló okiratok az alábbiak: 

a) iskola-előkészítői képzés elvégzésének a tanúsítványa, 

b) bizonyítvány,

c) az oktatási program teljesített részét igazoló tanúsítvány,

d) képzési tanúsítvány,

e) tanúsítvány a betanításról, 

f) záróvizsga bizonyítvány,

g) érettségi bizonyítvány,

h) az érettségit követő záróvizsga bizonyítvány,

i) vizsgabizonyítvány és oklevél,

j) bizonyítvány záradékkal,

k) állami nyelvvizsga-bizonyítvány.

(3) A műveltséget igazoló okiratok államnyelven állítják ki. Azon az iskolák esetében, amelyekben a nevelés és az oktatás a 12. § (3) bekezdés alapján folyik, kétnyelvűen állítják ki, azaz államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén; azokban az iskolákban, amelyekben a nevelés és oktatás a 12. § (6) bekezdése alapján folyik, mindkét oktatási nyelven kiállítják, vagy államnyelven és idegen nyelven állítják ki.

(4) A műveltséget igazoló okiratokat az oktatási minisztérium által jóváhagyott egységes formanyomtatványokon bocsátják ki; a 109. § szerint működő iskolák formanyomtatványait a központi államigazgatási szervek hagyják jóvá.

(5) A műveltséget igazoló okiratokban szereplő adatoknak meg kell egyezniük a gyermeknek, tanulónak, hallgatónak az adott pedagógiai dokumentációban szereplő adataival. Az adatok egyezéséért és a formanyomtatványok kitöltésének helyességéért iskolaigazgató felel.

(6) A műveltséget igazoló okiratokon sajátkezű aláírásoknak kell szerepelniük.

(7) A műveltséget igazoló okiratokban szereplő adatok javítása tilos. 

(8) Az adott évfolyam oktatási programjának bizonyítványa, ha annak elvégzésével a tanuló műveltségi fokot szerez, a megszerzett műveltségi fokot feltüntető záradékkal is kiegészül. 

(9) Az iskola a záróvizsga bizonyítványhoz, az érettségi bizonyítványhoz, az érettségit követő záróvizsga bizonyítványhoz és az oklevélhez mellékletet csatol, amely tartalmazza az elvégzett oktatási program részleteit. A végzős a bizonyítvány vagy az oklevél mellékletét a bizonyítvánnyal vagy az oklevéllel együtt veszi kézhez. 

(10) A műveltségi fokot igazoló, (2) pontban szereplő okiratok közokiratok. 

(1) Senki sem mentesíthető a tankötelezettség teljesítésének hatálya alól. 

(2) A tankötelezettség tízéves, és annak a tanévnek végéig tart, amelyikben a tanuló betölti a 16. életévét, amennyiben a jelen törvény erről másként nem rendelkezik. 

(3) A tankötelezettség azon tanév elején kezdődik, amely azt a napot követően kezdődik, amikor a gyermek betölti hatodik életévét, és iskolaéretté válik, amennyiben a jelen törvény erről másként nem rendelkezik. 

(4) Amennyiben a gyermek hatodik életévének betöltését követően nem iskolaérett, az iskola igazgatója dönt¹⁹⁾ a tankötelezettség megkezdésének elhalasztásáról egy tanévvel, vagy a gyermeknek az alapiskola nulladik évfolyamába történő felvételéről, de ezt minden esetben a gyermek törvényes képviselőjének kérésére teszi. A gyermek törvényes képviselője kérelmének része a gyermek és fiatalkorú háziorvosának ajánlása, valamint az illetékes nevelési-oktatási és megelőzési tanácsadó ajánlása. Az iskolaigazgató dönthet a gyermek tankötelezettség megkezdésének halasztásáról, vagy a gyermek nulladik évfolyamba történő besorolásáról annak az óvodának a javaslata alapján is, amelyet a gyermek látogat, a nevelési-oktatás és megelőzési tanácsadó előzetese javaslata alapján, azonban minden esetben kizárólag a teljeskörűen tájékoztatott törvényes képviselő hozzájárulásával. A törvényes képviselő joga eldönteni, hogy a tankötelezettséget halasztó gyermek az óvodát vagy a nulladik évfolyamot fogja látogatni. 

(5) Ha az alapiskola első évfolyamának tanulójáról, akinek esetében nem rendelkeztek tankötelezettségének elhalasztásáról és nem végezte el az alapiskola nulladik évfolyamát sem, az első évfolyam első félévében utólagosan kiderül, hogy nem iskolaérett, az iskolaigazgató a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően dönthet a tankötelezettség megkezdésének elhalasztásáról vagy a gyermek a nulladik évfolyamba történő átsorolásáról. A törvényes képviselőnek joga eldönteni, hogy az utólagos döntéssel tankötelezettséget halasztó gyermek az óvodát vagy a nulladik évfolyamot fogja látogatni. 

(6) Az alapiskola nulladik évfolyama azoknak a gyermekeknek szól, akik szeptember 1-jén ténylegesen betöltötték már a hatodik életévüket, de még nem iskolaérettek, szociálisan hátrányos környezetből származnak, és tekintettel a szociális környezetre nem rendelkeznek az alapiskola első évfolyama oktatási programja teljesítéséhez szükséges előfeltételekkel. 

(7) Ha a gyermek sem a tankötelezettség elhalasztását, sem az utólagos tankötelezettség-halasztást követően nem éri el az iskolaérettséget, legkésőbb azon a szeptember 1-jén, amely azt a napot követi, amikor betöltötte a nyolcadik életévét, be kell őt sorolni az első évfolyamba, vagy törvényes képviselője hozzájárulásával az alapiskola nulladik évfolyamába. 

(8) Ha a gyermek törvényes képviselője kérelmezi, hogy a gyermeket, aki még nem érte el a hatodik életévét, kivételesen tankötelezettnek tekintsék, köteles kérelméhez benyújtania az adott nevelési-oktatási és megelőzési tanácsadó egyetértő nyilatkozatát, valamint a gyermekek és fiatalkorúak háziorvosának egyetértő nyilatkozatát. 

(9) Az egészségkárosult tanuló, aki fel van mentve a tankötelezettség alól, és egészségi állapota nem teszi lehetővé számára az oktatásban való részvételt, az okok megszűnéséig nem vesz részt az oktatásban, mégpedig a gyermekek és fiatalkorúak háziorvosának írásbeli ajánlása, valamint a nevelési-oktatási és megelőzési tanácsadó írásbeli ajánlása alapján. 

(1) A jelen törvény alapján a tankötelezettséget az alapiskolákban, a középiskolákban, valamint a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók speciális iskoláiban teljesítik, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. 

(2) A gyermek törvényes képviselője köteles alapiskolába bejelenteni a gyermeket, tankötelezettségének teljesítése céljából (a továbbiakban „beíratás”). A beíratás április 1-je és április 30-a között zajlik azt a tanévet megelőzően, amelyben a gyermek megkezdi a tankötelezettségének teljesítését. 

(3) A (2) bekezdésben szereplő beíratás helyét és idejét 

a) a község általános érvényű helyi rendeletben,²⁰⁾

b) a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv,²¹⁾

c) az egyházi iskola fenntartója,

d) a magániskola fenntartója határozza meg. 

(4) Az alapiskola a gyermek tankötelezettsége teljesítésére való beíratása során a következő személyes adatokat követeli meg:

a) a gyermek családi és utóneve, születési ideje, személyi (azonosító) száma, születési helye, nemzetisége, állampolgársága, állandó lakóhelye, 

b) a törvényes képviselő családi és utóneve, munkáltatójának a neve, állandó lakóhelye.

(5) A tanuló tankötelezettségét abban az iskolai körzetben teljesíti,²²⁾ amelyben az állandó lakhelye van (továbbiakban „lakókörzeti iskola”), ha a törvényes képviselő gyermeke számára más alapiskolát nem választ. A tanuló a tankötelezettségének más iskolában is eleget tehet, mint a lakókörzeti iskolában, ha ennek az iskolának az igazgatója felveszi őt az alapoktatásba.

(6) A lakókörzeti iskola iskolaigazgatója mindenekelőtt azon tanulókat köteles felvenni tankötelezettségük teljesítésére, akik állandó lakóhelye az adott lakókörzeti iskola tankerületében van, illetve azokat a tanulókat, akik bírósági ítélet alapján olyan oktatási intézményben vagy más intézményben lettek elhelyezve,²³⁾ amelynek székhelye az adott lakókörzeti iskola tankerületében található, mégpedig minden esetben az adott évfolyam adott osztályának maximális létszámáig terjedően. Ha azon gyermek létszáma, akiknek a tankötelezettségüket az adott lakókörzeti iskolában kell teljesíteniük, meghaladja a lakókörzeti iskola befogadóképességét, az igazgató a külön jogszabályban meghatározottak szerint jár el.²⁴⁾

(7) Az a tanuló, akit bírósági ítélet alapján vagy törvényes képviselője kérésére oktatási intézményben vagy más intézményben helyeztek el, tankötelezettségét az intézményben létesített iskolában teljesíti, amennyiben az intézménynek van iskolája.

(8) A (7) bekezdésben taglalt tanuló a bírósági ítéletet végrehajtó oktatási intézmény vagy más intézmény igazgatójának egyetértésével más iskolában is teljesítheti tankötelezettségét a jelen törvény alapján. 

(9) Az a tanuló, akinek nincs állandó lakóhelye, tankötelezettségét abban a lakókörzeti iskolában teljesíti, amelyet a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv kijelöl számára. 

(1) Az a tanuló, akit tankötelezettségének ideje alatt felvettek középiskolába, vagy a 94. §-ban meghatározott iskolába, tankötelezettségének teljesítését egészen annak a lejártáig ebben az iskolában folytatja, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. 

(2) A tanulót, aki az (1) bekezdés alapján középiskolában teljesíti a tankötelezettségét, a 36. § (1) bekezdése alapján át lehet helyezni²⁵⁾ a helyi alapiskola megfelelő évfolyamába, vagy abba az alapiskolába, amelyet a törvényes képviselője kiválaszt. 

(3) A tanulót a (2) bekezdés szerint a lakókörzeti alapiskolától eltérő alapiskolába áthelyezni kizárólag csak azon iskola igazgatójának írásos hozzájárulásával lehet, amelyikbe a tanulót át kívánják helyezni.

(1) A tanuló befejezte tankötelezettségének teljesítését, ha a tankötelezettségének megkezdésétől számítva tíz éven át képzésben vett részt a jelen törvénybe foglalt iskolákban, vagy az adott tanév augusztus 31-éjén, azt a napot követően, hogy betöltötte 16. életévét. 

(2) Az alapiskola nyolcadik évfolyamának oktatási programját végző tanulóknak, akik betöltötték 16. életévüket, az iskola igazgatója lehetővé teszi, hogy elvégezzék a kilencedik évfolyamot és alsó középfokú műveltséget szerezzenek, amennyiben feltételezhető, hogy azt sikeresen befejezik legkésőbb annak a tanévnek a végéig, amelyben betöltik 17. életévüket. 

(3) Súlyosan egészségkárosult tanulónak²⁶⁾ az iskola igazgatója lehetővé teheti, hogy alapiskolai képzésben részesüljön egészen annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti 18. életévét. 

A tankötelezettség teljesítésének egyedi formái

a) a magántanulói jogviszony, amely a jelen törvényben szereplő iskolák látogatása nélkül valósul meg (a továbbiakban „magántanulói jogviszony”),

b) a Szlovák Köztársaság területén kívüli iskolákban történő művelődés, 

c) a Szlovák Köztársaság területén más államok által fenntartott iskolákban történő képzés, az adott állam külképviseleti hivatalának hozzájárulásával, ha a másik állam külképviseleti hivatala az oktatásügyi minisztériumnak bejelentette, hogy hozzájárulását adta az iskola létrehozásához, amely nincs nyilvántartva az iskolák és oktatási létesítmények hálózatában külön előírás szerint,⁸⁾

d) olyan iskolákban, amelyekben a nevelés és oktatás nemzetközi programok szerint folyik az oktatási minisztérium felhatalmazása alapján, 

e) alapiskolás diákok egyéni képzése külföldön, 

f) az egyéni tanterv alapján megvalósuló képzés,

g) oktatás az Európai Iskolákban.^26a)

(1) A magántanulói jogviszony engedélyezéséről annak az iskolának az igazgatója dönt, amelybe a tanuló felvételt nyert (továbbiakban „anyaiskola”), kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő írásbeli kérvénye, vagy a nagykorú tanuló írásbeli kérvénye alapján. 

(2) A magántanulói jogviszony engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt a külön jogszabályban lefektetett feltételek alapján, a tanuló iskolalátogatási kötelezettség alóli felmentéséről szóló eljárásban.²⁷⁾ A duális képzési rendszerben oktatott tanuló magántanulói jogviszonyának engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt azon munkáltató egyetértését követően, ahol a tanuló gyakorlati képzése folyik.  A magántanulói jogviszony engedélyezhető 

a) azon tanulónak, akinek egészségi állapota nem teszi lehetővé a részvételt az iskolai oktatásban, 

b) az alapiskola alsó tagozatát látogató tanulónak,

c) azon tanulónak, akit letartóztattak, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, ezért több mint két hónapon át nem biztosítható számára az oktatás iskolai intézményben.

(3) A törvényes képviselő vagy a felnőtt korú tanuló köteles a (2) bekezdés a) pontjában szereplő magántanulói engedélykérelemhez csatolni a gyermekek és fiatalkorúak általános háziorvosának nyilatkozatát. A tanuló oktatását az az iskola biztosítja, amely döntött a magántanulói jogviszony engedélyezéséről, legkevesebb heti két óra terjedelemben. 

(4) Annak a tanulónak az oktatását, akinek a (2) bekezdés b) pontja alapján engedélyezték a magántanulói jogviszonyt, a törvényes képviselője biztosítja olyan személy által, aki teljesíti az alapiskolák alsó tagozata pedagógusai számára előírt felsőfokú mesterképzésében megszerezhető szakképzettségi követelményeket.

(5) A törvényes képviselő (2) bekezdés b) pontja szerinti magántanulói jogviszony-kérvénye tartalmazza

a) a tanuló családi és utónevét, születése dátumát, személyi (azonosító) számát és születési helyét, 

b) a magántanulói jogviszony-kérelem mely évfolyamra, félévre vagy időtartamra vonatkozik, 

c) a magántanulói jogviszony engedélyezésének indokait, 

d) a magántanulói jogviszony oktatási programját, mely oktatási alapelveinek és céljainak összhangban kell állniuk a nevelési-oktatási program jelen törvénybe foglalt alapelveivel és céljaival,

e) a magántanuló térigény-, anyagi-műszaki és egészségvédelmi feltételeinek leírását,

f) annak a természetes személynek a családi és utónevét, aki megvalósítja a magántanuló képzését, és akinek ezt engedélyezni kell, valamint az ő szükséges szakképzettségi okiratait, 

g) a tankönyvek és tananyagok jegyzékét, amelyeket a magántanuló használni fog,

h) egyéb tényeket, amelyek hatással vannak a magántanuló képzésére. 

(6) Az a tanuló, akinek engedélyezték a magántanulói jogviszonyt, az anyaiskolában vizsgabizottság előtt teszi le a vizsgákat. Bizottsági vizsgákat a kötelező tantárgyak adott tananyagrészeiből minden félévben tesz. A bizottsági vizsga eredményei alapján az iskola adja ki a bizonyítványt, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(7) Az iskolaigazgató figyelembe veszi a tanuló egészségi állapotát a (6) bekezdésben szereplő bizottsági vizsga időpontjának kijelölésénél.

(8) Az a tanuló, akinek a (2) bekezdés a) pontja szerint a magántanulói jogviszonyt a gyermekek és fiatalkorúak általános háziorvosának ajánlása alapján egészségkárosodás miatt engedélyezték, bizottsági vizsgát nem tesz. A pedagógiai alkalmazott, aki a tanuló oktatását biztosítja, félévente írásos jelentést küld az iskola igazgatójának a tanulóval folytatott nevelési-oktatási tevékenység előrehaladtáról és eredményeiről, ennek alapján az iskola pedagógiai tanácsában történő megvitatást követően történik meg tanuló értékelése és osztályozása. 

(9) A (6) bekezdésben szereplő bizottsági vizsgákra irányadóak az 57. § rendelkezései.

(10) A magántanuló nevelése-oktatása minőségi színvonalának ellenőrzését az Állami Tanfelügyelet látja el külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.⁷⁾ A magántanuló szakmai-pedagógia, anyagi-műszaki és egészségvédelmi feltételeinek ellenőrzését az anyaiskola látja el. Ebből kifolyólag a törvényes képviselő köteles lehetővé tenni az arra felhatalmazott tanfelügyelőnek és az anyaiskola alkalmazottjának a lakhelyre történő bejutását és az ellenőrzések elvégzését. 

(11) A magántanulói jogviszonyt az iskola igazgatója megszünteti 

a) a törvényes képviselő vagy a felnőtt korú tanuló kérése alapján,

b) ha a tanuló törvényes képviselője nem teljesíti jelen törvényben a magántanulói jogviszonnyal szemben támasztott követelményeket, 

c) ha a tanuló az értékelési időszak végén elégtelenre teljesít, 

d) a főtanfelügyelő javaslatára,

e) azon munkáltatónak a megalapozott javaslatára, ahol a tanuló gyakorlati képzése folyik duális képzési rendszerben.

(12) Az iskolaigazgató a magántanulói jogviszony megszüntetéséről az eljárás megindítását követő 30 napon belül dönt, egyben visszasorolja a tanulót az alapiskola megfelelő évfolyamába. Az iskolaigazgatónak a magántanulói jogviszony megszüntetéséről szóló határozata ellen benyújtott fellebbezésének nincs halasztó hatálya. 

(13) A magántanulói jogviszony engedélyezését a (2) bekezdés c) pontja szerint az érintett intézet is kérvényezheti, amelyben a tanuló elhelyezésre került külön jogszabály szerint.²⁸⁾ A tanuló oktatását az az iskola biztosítja, amely a magántanulói jogviszonyt engedélyezte, mégpedig legalább heti két órában. Az érintett intézet kérvényére a (4)-(10) bekezdések rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak az iskolaigazgató és az intézet igazgatója által megkötött írásbeli szerződés alapján. 

(14) A törvényes képviselő pénzbeli térítést fizet annak a természetes személynek, aki a (2) bekezdés b) pontja értelmében a magántanulói jogviszony keretében oktatja a tanulót. 

(1) A művelődést a 23. § b), c) és e) pontjai alapján az anyaiskola igazgatója engedélyezi, a törvényes képviselő írásbeli kérvénye vagy a nagykorú tanuló kérése alapján.

(2) A törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló a kérvényében feltüntetésre kerül

a) a tanuló családi és utóneve és lakcíme, 

b) tanuló személyi (azonosító) száma,

c) a külföldi lakóhely címe, 

d) azon iskola neve és címe, amelyet a tanuló külföldön látogatni fog, amennyiben az már előre ismert, vagy a Szlovák Köztársaság területén más állam által alapított iskola neve és címe, amelyet a tanuló látogatni fog. 

(3) Ha a 23. § b) pontja szerint folyó oktatásról van szó, a tanuló törvényes képviselője vagy a nagykorú tanuló a tartózkodási országba való megérkezése után 30 napon belül benyújtja az anyaiskola igazgatójának azt az okmányt, amelyen szerepel az iskola neve és címe, és amely igazolja, hogy a tanuló az adott iskolát látogatja. A tanuló törvényes képviselője vagy a nagykorú tanuló ezt az okmányt mindig az adott iskolaév szeptember 15-ig benyújtja, ha a tanuló a 23. § b) pontja szerint folytatja tanulmányait.

(4) A törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló kérvénye alapján az anyaiskola tankönyveket és munkafüzeteket biztosít a tanuló számára.

(5) A tanuló, aki a tankötelezettség teljesítését egyedi módon valósítja meg a 23. § b) és c) pontjai alapján, a tanuló törvényes képviselőjének kérvénye vagy a nagykorú tanuló kérvénye alapján vizsgabizottság előtt vizsgázhat. A kérvényben a tanuló törvényes képviselője vagy a nagykorú tanuló feltünteti, hogy mely évfolyamokból akar a vizsgabizottság előtt vizsgázni.

(6) Azok a tanulók, akik tankötelezettségüket egyedi módon teljesítik a 23. § e) pontja szerint, tanévenként vizsgát tesznek minden, az anyaiskolában az adott évfolyam tanterve szerint kötelező tantárgyból, kivéve a döntően nevelési célú tantárgyakat, leginkább azonban az alapiskola negyedik évfolyamának befejezését követő minden egyes évfolyam és a kilencedik évfolyam végén.

(7) A tanuló komoly okok miatt, főleg az anyaiskolához való eljutás akadályoztatása miatt, vizsgáit más, a Szlovák Köztársaság területén található iskolában is leteheti azt követően, hogy erről a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló megállapodik az anyaiskola igazgatójával és azon iskola igazgatójával, ahol a vizsgákat le kellene tenni, megállapodott.

(8) A tanuló, aki a tankötelezettség teljesítését egyedi módon valósítja meg a 23. § e) pontja alapján vagy a tanuló, aki az 5. bekezdés szerinti vizsgabizottság előtti vizsgát kérvényezte, vizsgabizottság előtt vizsgázik. A vizsgabizottság előtti vizsga időpontját, tartalmát és terjedelmét annak az iskolának az igazgatója határozza meg, amelyben a vizsgabizottság előtti vizsgára sor kerül, legkésőbb 15 nappal a vizsga előtt. A vizsgabizottság előtti vizsga alapján az iskola a tanulónak bizonyítványt állít ki.

(9) A tanuló, aki nem kérvényezte a vizsgabizottság előtti vizsgát az 5. bekezdés szerint, az egyedi módon teljesített tankötelezettségének befejezése után vizsgabizottság előtti vizsgát tesz. A vizsgabizottság előtti vizsga eredményei alapján az iskola igazgatója besorolja a tanulót a megfelelő évfolyamba.

(10) Az iskolaigazgató a magántanulói jogviszony megszűnését követően besorolja a tanulót a megfelelő évfolyamba az 57. § szerinti bizottsági vizsgán elért eredményei és az oktatásban korábban elért eredményei alapján. 

(1) Az egyéni tanrendben történő művelődést az iskolaigazgató engedélyezi a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló kérelmére. A duális képzési rendszerben oktatott tanuló magántanulói jogviszonyát egyedi tanrend szerint az iskola igazgatója engedélyezheti azon munkáltató egyetértésével, ahol az érintett tanuló gyakorlati képzése folyik.

(2) Az egyéni tanrendben történő művelődést az iskola igazgatója kimagaslóan tehetség tanulónak, vagy olyan fontos okok miatt engedélyezheti, mint a terhesség és az anyaság. Az iskola igazgatója az egyéni tanrendet az iskola más tanulóinak is engedélyezheti. 

(3) Az egyéni tanrend engedélyezésével egyidejűleg az iskola igazgatója megegyezik a tanuló törvényes képviselőjével vagy a nagykorú tanulóval az iskola jóváhagyott oktatási programjával összhangban álló egyéni tanrend alapján megvalósuló képzés feltételeiről és megszervezéséről, mely mindkét fél számára kötelező érvényű. 

(4) Az egyéni tanrendet az iskola pedagógus alkalmazottjai és szakalkalmazottjai együtt dolgozzák ki. Az egyéni tanrendet az iskola igazgatója hagyja jóvá. 

(5) Az egyéni tanrend alapján történő oktatást az az intézet is kérheti, amelyben a tanuló elhelyezésre került külön jogszabályi rendelkezések alapján.²⁸⁾ A (3) és (4) bekezdéseket arányos mértékben kell alkalmazni az intézet kérvénye kapcsán, az iskolaigazgató és az intézet igazgatója között létrejött írásbeli megállapodás alapján.

(1) A közoktatás iskolarendszerét a külön jogszabályi rendelkezések szerint az iskolák és oktatási létesítmények hálózatába besorolt iskolák és oktatási létesítmények²⁾ alkotják, melyek a jelen törvényben meghatározottak szerint biztosítják a nevelést és oktatást az oktatási programok szakágainak folyamatosan egymásra épülő fokozatai révén. 

(2) Az iskolarendszert az alábbi iskolák alkotják:

a) óvoda,

b) alapiskola,

c) gimnázium,

d) szakközépiskola, 

e) konzervatórium, 

f) speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek és tanulók iskolái, 

g) művészeti alapiskola, 

h) nyelviskola.

(3) A (2) bekezdés b)-f) pontjaiban szereplő iskolák a hivatásra való folyamatos felkészítést biztosító iskoláknak tekintendők, kivétel képeznek ez alól a 95. § (1) bekezdés a) pontjába és a 104. § (1) bekezdés a) pontjába tartozó iskolák. 

(4) Az oktatási intézmények fúzióval egyetlen jogi személyben egyesülhetnek, ennek formája az alapiskola és óvoda. 

(5) A (2) bekezdés b)-g) pontjaiban szereplő iskolák típusokra tagozódnak. Az iskolatípus pontosan meghatározza, hogy az adott iskola milyen oktatási szakirányra szakosodott, milyen a szervezeti rendszere, vagy hogy mely gyermekek és tanulók oktatását biztosítja. 

(6) A (2) bekezdés b)-g) pontjaiban szereplő iskolák jogi személyek, jogviszonyaikban a saját nevükben járnak el, kivéve ha a jelen törvény ettől eltérően rendelkezik. A (2) bekezdés a) és h) pontjaiban szereplő iskolák és azon alapiskolák, amelyek nem rendelkeznek valamennyi évfolyammal, abban az esetben jogi személyek, ha az alapítójuk erről így rendelkezik. 

(1) Az óvoda támogatja a gyermekek személyiségének szociális-érzelmi, intellektuális, testi, erkölcsi, esztétikai fejlődését, fejleszti készségeiket és képességeiket, valamint megteremti a továbbtanulásuk előfeltételeit. Felkészít a társadalmi életre, összhangban a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaival. 

(2) Óvoda általában tíz gyermekkel hozható létre. Az óvoda nevelés-oktatást oktatási programja révén biztosítja, amely a 16. § (2) bekezdése alapján iskola-előkészítői végzettséget nyújt.

(3) Az óvodai oktatás részfinanszírozással valósul meg, kivételt jelentenek ez alól az egészségügyi létesítményekben lévő óvodák.

(4) A helyi oktatási államigazgatási szerv által fenntartott óvodában a gyermek óvodai tartózkodásáért a törvényes képviselő havonta hozzájárul óvoda kiadásaihoz részleges költségtérítéssel, legfeljebb azonban az eltartott gyermek külön jogszabályban meghatározott²⁹⁾ létminimumát kitevő összeg 7,5%-át meg nem haladó összeggel gyermekenként. Az óvoda igazgatója határozza meg a törvényes képviselő havi költségtérítésének nagyságát.³⁰⁾ Ezt a térítést megelőlegezve, az adott naptári hónap 10. napjáig kell befizetni. 

(5) A község által alapított óvoda esetében a gyermek törvényes képviselője által havonta fizetendő részleges óvodai költségtérítési díjat az alapító általános érvényű helyi rendeletben határozza meg.³¹⁾

(6) Óvodai költségtérítést nem kell fizetni azon gyermek után,

a) akinek egy éve van hátra a tankötelezettség megkezdéséig, 

b) akinek a törvényes képviselője okirattal igazolja az óvoda igazgatójának, hogy szociális segélyben és kiegészítő segélyezésben részesül,³²⁾

c) aki bírósági döntés alapján lett elhelyezve az óvodában.

(7) A fenntartó döntése alapján az óvodai hozzájárulást nem kell megfizetni azon gyermek után

a) aki 30 egymást követő naptári napon át betegség miatt vagy egyéb családi okokból, igazolható módon szüneteltette az óvodalátogatást,

b) aki nem jelent meg az óvodában az iskolai szünetek ideje alatt, vagy ha a fenntartó rendelkezése miatt vagy más komoly okból az óvoda működése szünetelt; ezekben az esetekben a törvényes képviselő a térítési hozzájárulásnak csak az arányos részét fizeti. 

(8) Azokat a gyermekeket, akiknek a következő évben kell megkezdeniük tankötelezettségük teljesítését, rendszerint külön osztályban helyezik el. A speciális nevelési-oktatási igényű gyermekeket a meglévő osztályba, vagy a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek önálló osztályába sorolják be. A speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek részére kialakított önálló osztályba tilos gyermekeket kizárólag azért besorolni, mert szociálisan hátrányos környezetből származnak. Idegen nyelvet tanuló gyermekek részére is létrehozhatók külön osztályok. 

(9) Az óvodai osztályok maximális létszáma

a) a három-négyéves gyermekek esetén osztályonként 20,

b) a négy-ötéves gyermekek esetén osztályonként 21,

c) az öt-hatéves gyermekek esetén osztályonként 22,

d) a három-hatéves éves gyermekek esetén osztályonként 21.

(10) Ha a külön jogszabályban előírt feltételek teljesülnek,^32a) a (9) bekezdés szerinti maximális osztálylétszám növekedhet három gyermekkel az alábbi okokból:

a) a gyermek állandó lakhelye megváltozik,

b) a gyermeket csak beszoktató tartózkodásra vagy diagnosztikai tartózkodásra helyezik el az óvodában,

c) a tankötelezettség megkezdésének halasztása vagy a tankötelezettség megkezdésének utólagos elhalasztása, vagy

d) a törvényes képviselők fokozott érdeklődése a gyermek óvodai nevelése és képzése iránt.

(11) A fenntartó a (10) bekezdés szerinti osztálylétszám meghatározásakor figyelembe veheti a három éven aluli gyermekek számát az osztályban.

(12) A speciális nevelési-oktatási igényű gyermek elhelyezéséről az igazgató dönt a gyermekek és fiatalkorúak általános háziorvosának javaslata, valamint a nevelési és prevenciós tanácsadó véleménye, illetve a törvényes képviselő előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása után. Az osztály maximális létszáma minden egyes speciális nevelési-oktatási igényű gyermek esetén legfeljebb két fővel csökkenhet. A speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek közül egy-egy osztályba legfeljebb két fő sorolható be. 

(13) Ha az óvoda igazgatója vagy az iskola illetékes nevelési tanácsadó és megelőző létesítménye megállapítja, hogy az integrált gyermek oktatása nincs az integrált gyermek vagy a nevelésben és oktatásban résztvevő gyermekek hasznára, az óvoda fenntartójának írásbeli jóváhagyása és az illetékes nevelési tanácsadó és megelőző létesítmény írásbeli jóváhagyása után, a törvényes képviselőnek a gyermek más módon történő oktatását javasolja. Ha a törvényes képviselő nem ért egyet gyermeke oktatási módjának megváltozásával, annak további képzéséről a bíróság dönt.

(14) Az óvodában pedagógiai asszisztens is dolgozhat.

(15) Az igazgató engedélyével az óvodában az iskola-előkészítő nevelés-oktatás a törvényes képviselő közvetlen részvételével is folyhat.

(16) Az óvoda a gyermekek részére erdei iskolát, kirándulást, tanulmányi kirándulást, szaunázást, sportprogramot, valamint egyéb tevékenységeket szervezhet, de kizárólag a törvényes képviselő előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulásával és a fenntartó egyetértésével. 

(17) Az óvoda igazgatója továbbá 

a) a törvényes képviselővel történt egyeztetést követően meghatározza, hogy a gyermek melyik osztályba legyen besorolva, és meghatározza a gyermek beilleszkedési vagy megfigyelési időszakának hosszát, mely a fokozatos beszoktatásra és a diagnosztizálásra irányul,

b) dönt a gyermek óvodalátogatásának megszakításáról³³⁾ a törvényes képviselő írásbeli kérelme alapján. 

(18) Az oktatási minisztérium az általános érvényű jogszabályban határozza meg az óvodák szervezési módja és nevelés-oktatási tevékenysége további feltételeit és biztosítását. 

(1) Az alapiskola a jelen törvénybe foglalt nevelési-oktatási elvekkel és célkitűzésekkel összhangban támogatja a tanuló személyiségfejlődését, az emberiesség, az egyenlő bánásmód, a tolerancia, a demokrácia és a hazaszeret elveiből kiindulva, mind szellemi, erkölcsi, etikai, esztétikai, mind munkavégzési és testi szempontból. Alapvető ismereteiket, készségeket és képességeket nyújt a tanulóknak nyelvi, természettudományi, társadalomtudományi, művészeti, sport, egészségügyi, közlekedési területen, valamint egyéb ismereteket és készségeket, melyek szükségesek az egyén eligazodásához az életben és a társadalomban, illetve a továbbfejlődéséhez és a továbbtanulásához. 

(2) Az alapiskola az oktatási programok révén biztosítja a nevelést és az oktatást, mely a 16. § (3) bekezdése értelmében az alapfokú műveltséget nyújt. 

(3) Az alapiskolák az alábbi típusokra tagolódnak:

a) alapiskola, amely rendelkezik valamennyi évfolyammal (a továbbiakban „teljes szervezettségű alapiskola”),

b) alapiskola, amely nem rendelkezik valamennyi évfolyammal (a továbbiakban „nem teljes szervezettségű alapiskola”).

(4) Az alapiskolának általában kilenc évfolyama van, és adott számára a nulladik évfolyam létrehozásának a lehetősége is. Alsó és felső tagozatra osztódik, amelyekben az oktatás különálló, de egymásra épülő oktatási programok révén valósul meg. Az alapiskola alsó tagozata általában az első évfolyamtól a negyedik évfolyamig terjed. Az alapiskola felső tagozatát az ötödik-kilencedik évfolyam képezi. 

(5) Az alapiskola maximális osztálylétszáma

a) a nulladik évfolyamban osztályonként 16 tanuló,

b) osztályonként 24 tanuló az alapiskola alsó tagozatán, ha több évfolyam tanuló tanulnak egy osztályban,

c) 24 tanuló az alapiskola első évfolyamában,

d) a másodiktól a negyedik évfolyamig osztályonként 25 tanuló,

e) az ötödik évfolyamtól a kilencedik évfolyamig osztályonként 29 tanuló.

(6) Az osztályok csoportokra oszthatóak az oktatási program jellege szerint. 

(7) A nulladik évfolyamba a tanulót kizárólag a törvényes képviselő előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulásával lehet elhelyezni. Ebben az esetben a tanuló a tankötelezettségét a nulladik évfolyamban kezdi meg.

(8) A legkisebb tanulói létszám az alapiskolai osztályban

a) nyolc tanuló a nulladik évfolyamban; hat tanuló a nem tejes szervezetű alapiskola nulladik évfolyamában,

e) 15 tanuló az ötödik – kilencedik évfolyam osztályaiban.

(9) A fenntartó engedélyével a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók részére külön osztály hozható létre. 

(10) Az alapiskola osztályába besorolható speciális nevelési-oktatási igényű tanuló. Amennyiben az iskolaigazgató vagy az illetékes nevelési és megelőzési tanácsadó megállapítja, hogy az oktatás nincs jó hatással az oktatásban így résztvevő tanulóra, vagy azokra a tanulókra, akik a nevelési-oktatási folyamatban részt vesznek, a helyi oktatásügyi államigazgatási szervek és az illetékes nevelési-megelőző tanácsadó írásos beleegyezése alapján a törvényes képviselőnek a gyermek más módon történő oktatását javasolja. Az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv a központi költségvetésből kifizeti a gyermek törvényes képviselőjének az utazási költségeket azon iskola és otthona között, ahová a változást követően besorolták, a tömegközeledés viteldíjak mértékéig. Amennyiben a törvényes képviselő nem ért egyet gyermeke oktatási módjának megváltoztatásával, a gyermek további oktatásáról a bíróság dönt. 

(11) Az alapiskolában a fenntartó jóváhagyásával specializált osztály hozható létre. A specializált osztályban azokat a tanulókat oktatják, akik nem rendelkeznek az adott évfolyam tananyagának sikeres teljesítéséhez szükséges feltételekkel, a hiányzó oktatási anyag kompenzálásának céljából. A tanulót a specializált osztályba az osztályfőnök javaslatára az iskola igazgatója sorolja be, a nevelési tanácsadó véleményezése és a tanuló törvényes képviselőjének a tájékoztatást követő jóváhagyásával, az elkerülhetetlenül szükséges időre, de legfeljebb egy iskolaévre. Specializált osztályt legkevesebb négy és legtöbb nyolc, egy vagy több évfolyamból származó tanuló részére lehet létrehozni. Ha a tanulók száma a specializált osztályban négytől kevesebb, a specializált osztályt meg kell szüntetni.

(12) Az őrizetbe vett vagy szabadságvesztés-büntetést töltő tanulók számára létrehozott alapiskola osztályába legfeljebb öt tanuló járhat.

(13) Ha a külön jogszabályban előírt feltételek teljesülnek,^32a) (5) bekezdés szerinti maximális osztálylétszám növekedhet osztályonként három fős tanulószámmal az alábbi okokból:

a) a tanuló állandó lakhelye megváltozik,

b) a tanuló évfolyamot ismétel,

c) a tanuló más iskolából lép át,

d) a a tanuló a 23. § a)-e) pontja szerint egyedi módon teljesíti tankötelezettségét,

e) a tanulót felsőbb évfolyamba sorolják be az előző évfolyam elvégzése nélkül, vagy

f) a tanulót másik alapiskolába helyezik át.

(14) Ha az alapiskola igazgatója engedélyezte a tankötelezettségnek a Szlovák Köztársaság területén kívül történő teljesítését, s ennek következtében az osztályban oktatott tanulók létszáma kevesebb az (5) bekezdésben előírtnál, az alapiskola igazgatója növelheti az osztályban oktatott tanulók létszámát annyi fővel, amennyien tankötelezettségüket a Szlovák Köztársaság területén kívül teljesítik.

(15) Ha a község területén létezik alapiskola, amelyben a nevelés és oktatás államnyelven folyik, egyszersmind az adott kisebbség nyelvén is, vagy ha a község területén létezik alapiskola, melyben a nevelés és oktatás államnyelven folyik, valamint azonos fenntartóval létezik alapiskola, melyben a nevelés és oktatás az adott nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a (8) bekezdés szerinti osztályonkénti létszám két tanulóval csökkenthető.

(16) Az alapiskola alapítója egyedi esetekben alacsonyabb tanulói osztálylétszámokat is megszabhat a (8) és (15) bekezdésben megadottaknál. Egyedi esetnek tekintendő

a) a tanulók csökkent iskolaelérhetősége; csökkent iskolaelérhetőségnek kell tekinteni a tanulók szempontjából a 6 kilométernél hosszabb közlekedési útvonalat vonattal vagy autóbusszal az állandó lakhelyüktől számítva,

b) a tanulók anyanyelvű művelődését, amennyiben a tanuló állandó lakhelyétől számított 6 kilométeres körzetében nincs semmilyen más, nemzeti kisebbségi anyanyelvű tanítási nyelvű alapiskola,

c) a szociálisan hátrányos környezetből érkező tanulók oktatása, ha az iskola tanulóinak összlétszámán belül a tanulók több mint 80%-a szociálisan hátrányos helyzetű, vagy

d) egyéb, egyedi szempontok méltányolását megérdemlő esetek.

(1) Kizárólag alsó tagozatos évfolyamokkal rendelkező alapiskola akkor hozható létre, ha feltételezhető, hogy abba legalább 30 olyan tanuló iratkozik be, aki a tankötelezettségét ebben az alapiskolában fogja teljesíteni. Az a tanuló, aki befejezi ezen iskola utolsó évfolyamát, tanulmányait teljes szervezettségű alapiskolában folytatja.

(2) Alapiskolában alsó tagozaton megszervezhető az oktatás úgy is, hogy egy osztályba több évfolyam tanulói járnak.

(3) Teljes szervezettségű alapiskolát első-kilencedik évfolyammal a fenntartó akkor alapíthat, ha feltételezhető, hogy abba legalább 150 olyan tanuló iratkozik be, aki ebben az iskolában teljesíti tankötelezettségét. 

(4) Kivételes esetekben, különösen, ha a legközelebbi alapiskola nehezen megközelíthető, a fenntartó létrehozhat alapiskolát az (1) és (3) bekezdésben szereplőnél kisebb tanulói létszámmal is.

(5) Azon természetes személyek részére, akik nem szerezték meg a 16. § (3) bekezdése b) pontjába foglalt az alsó középfokú végzettséget, az alapiskola szervezhet oktatást ezen fokozat megszerzése érdekében, mely bizottsági vizsgával zárul minden egyes tantárgyból, kivéve a nevelési tantárgyakat. A bizottsági vizsgák letételét követően a természetes személynek az iskola adja ki az elért műveltségi fokot záradékában tartalmazó bizonyítványt; azon személyek részére, akik vizsgálati fogságban vannak vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltik, ilyen képzést a fogdákban vagy büntetés-végrehajtási intézetekben, kihelyezett osztályokban biztosítanak, de biztosítható az egyéni oktatás is. 

(6) Az alapiskola pedagógiai asszisztenst is alkalmazhat. 

(7) Az alapiskola kirándulásokat, tanulmányi kirándulásokat, nyelvtanfolyamokat, sportprogramokat, erdei iskolákat, valamint egyéb tevékenységeket szervezhet, de kizárólag a törvényes képviselő előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulását és a vele történt megállapodást követően.

(8) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogi előírásokban határozza meg az alapiskola szervezeti felépítését, a tankötelezettség teljesítésének, beleértve a Szlovák Köztársaság területén kívüli teljesítésének a feltételeit, az alapiskola nevelési-oktatási tevékenységének megszervezését és biztosítását, ideértve a speciális nevelés-oktatási igényű tanulók integrálását az oktatásba és azon kívül, az értékelés és osztályozás szabályait, valamint a tanulók biztonságának és egészségvédelmének feltételeit. 

(1) A tanuló a törvényes képviselője írásos kérelme alapján a tankötelezettség teljesítése során az alapiskolájából átléphet más alapiskolába. A tanuló átlépésről azon alapiskola igazgatója dönt³⁴⁾ felvételi eljárás lefolytatásával, amelybe a tanuló felvételét kéri. 

(2) Amennyiben az alapiskola igazgatója az (1) bekezdés alapján felveszi a tanulót, köteles a felvételéről szóló döntés másolatát haladéktalanul megküldeni azon alapiskola igazgatójának, amelyből a tanuló átlép; hasonlóképpen jár el a fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet igazgatója is, ahová tankötelezettsége teljesítésére köteles tanulót helyeztek el. Azon alapiskola iskolaigazgatója, amelyből a tanuló átlép, köteles a döntés másolatának kézhezvételét követő öt napon belül annak az alapiskola igazgatójának megküldeni, ahová a tanuló átlép, a tanuló minden dokumentumának fénymásolatát, és változást bejelenteni a 157. § értelmében a Gyermekek, tanulók és hallgatók központi nyilvántartójának (a továbbiakban „központi nyilvántartó”); amennyiben olyan tanulóról van szó, aki szabadságvesztés-büntetését vagy fegyház-büntetését tölti, a dokumentációt a fogda vagy büntetés-végrehajtó intézet igazgatójának küldi meg.

(3) Az alapiskola igazgatója az osztályfőnök javaslata alapján és a tanuló törvényes képviselőjének kérése vagy előzetes tájékoztatáson alapuló kérése alapján, illetve az érintett nevelési-megelőzési tanácsadó ajánlása alapján abból az oktatási programból, amelyet az az iskola biztosít, ahová a tanuló jár, áthelyezni az ő speciális nevelési-oktatási igényeinek megfelelő oktatási programot megvalósító iskolába. 

(4) A tanuló törvényes képviselőjének kérelme, valamint a gyermekek és fiatalkorúak általános háziorvosának ajánlása alapján, az alapiskola igazgatója dönthet úgy, hogy az egészségügyi vagy egyéb súlyos okokra tekintettel részben vagy teljesen felmenti a tanulót bizonyos tantárgyak oktatása alól, és azt az egész tanévre vagy annak egy részére teheti meg; a döntésben megjelöli az adott tantárgy oktatásának másik módját abban az időben, amikor ezen tantárgyak oktatása folyik. Amennyiben az adott tantárgy a nap első vagy utolsó tanórája, a tanuló a törvényes képviselője hozzájárulásával mentesíthető a nevelés és oktatás ezen ideje alól pótfoglalkozás nélkül is.

Középiskolák az alábbiak:

a) gimnázium, 

b) szakközépiskola, 

c) konzervatórium. 

(1) A középiskola nappali képzésű osztályainak osztálylétszáma legfeljebb 31 tanuló.

(2) Ha a külön jogszabályban előírt feltételek teljesülnek,^32a) az (1) bekezdés szerinti maximális osztálylétszám növekedhet osztályonként három fős tanulószámmal az alábbi okokból:

a) a tanuló állandó lakhelye megváltozik,

b) a tanuló évfolyamot ismétel,

c) a tanuló megszakítást követően folytatja tanulmányait,

d) a tanuló más iskolából lép át,

e) a tanuló a 23. § a) – e) pontja szerint egyedi módon teljesíti tankötelezettségét,

f) a tanuló felsőbb évfolyamba nyer felvételt,

g) a tanulót felsőbb évfolyamba sorolják be az előző évfolyam elvégzése nélkül, vagy

h) a tanuló tanulmányi szakot vagy a szakképzési szakot változtat.

(3) A középiskola azon személyek részére, akik szabadságvesztés-büntetésüket töltik vagy vizsgálati fogságban vannak, oktatást biztosíthat a középiskola kihelyezett osztályában vagy egyéni formában a fogdában vagy a büntetés-végrehajtási intézetekben; ez nem vonatkozik az egészségügyi szakirányú képzésekre. 

(4) A középiskolai képzés alatt lehetőségük van a tanulóknak

a) tanulmányok megszakítására,

b) a tanulmányi szak vagy szakképzési szak megváltoztatására, 

c) más középiskolába történő átlépésre, 

d) alapiskolába történő áthelyezésre, 

e) évfolyamismétlésre, 

f) felsőbb évfolyamba történő átlépésre, 

g) a tanulmányok abbahagyására, 

h) egyéni tanrendű képzésre, 

i) hasonló típusú külföldi iskolában történő tanulásra. 

(5) A középiskola igazgatója a tanterv értékelése és annak a pedagógia tanácsban történt megvitatását követően engedélyezheti, hogy a tanuló a tanulmányai egy részét hasonló külföldi iskolában végezze el; ha a tanuló duális rendszerű képzésben vesz részt, azon munkáltató egyetértésével, ahol az érintett tanuló gyakorlati képzése folyik.

(6) Ha a középiskola igazgatója engedélyezte a tanulmányok egy részének hasonló típusú külföldi iskolában történő elvégzését, s ezért az osztályban oktatott tanulók létszáma kevesebb az (1) bekezdésben előírtnál, a középiskola igazgatója növelheti az osztályban oktatott tanulók létszámát annyi fővel, amennyien a tanulmányaik egy részét hasonló típusú külföldi iskolában végzik.

(7) A legkisebb tanulói létszám a középiskolai osztályban

a) 17 tanuló osztályonként a középiskola nappali tagozatán,

b) 8 tanuló osztályonként a középiskola levelező tagozatán.

(8) A középiskola fenntartója egyedi esetben kisebb osztálylétszámot is meghatározhat, mint a 7. bekezdésben feltüntetett tanulószám, éspedig nappali tagozaton kilenc tanulóval, levelező tagozaton pedig öt tanulóval. Egyedi esetnek a következők tekintendők:

a) a tanulmányi szak vagy szakképzési szakirány besorolása azon tanulmányi szakok vagy szakképzési szakirányok jegyzékébe, melyek a munkaerőpiac szükségleteihez képest nem elegendő számú végzőst produkálnak,^32b) ha nem lehet osztályt létrehozni a 10. bekezdés szerint,

b) alacsonyabb szintű szakközépiskolai oktatási programban való nevelés és oktatás,

c) szabadságvesztésüket töltő tanulók nevelése és oktatása,

d) olyan középiskola, ahol a nevelés és oktatás államnyelven és az adott nemzeti kisebbség nyelvén egyszerre valósul meg, ha az államnyelvi vagy az adott nemzeti kisebbség nyelvén történő nevelés és oktatás céljából nem lehet osztályt létrehozni a 7. bekezdés szerint, vagy

e) külön figyelmet érdemlő további esetekben.

(9) Az osztályokat a képzési program jellege szerint csoportokra lehet osztani.

(10) Középfokú szakiskolákban közös osztály hozható létre több rokon tanulmányi szak vagy közös osztály hozható létre több rokon gyakorlati szakképzési szak részére, ha az elméleti képzésre minden szaktantárgy esetében legalább 8 tanuló sorolható be ugyanazon tanulmányi szakból vagy gyakorlati szakképzési szakból.

(11) Konzervatóriumokban közös osztály hozható létre több rokon tanulmányi szak részére.

(12) A középiskola élet- és egészségvédelmi tanfolyamot szervez, és szervezhet mozgástevékenységi tanfolyamot a szabad természetben, iskolai kirándulásokat és egyéb tevékenységeket. Ha kiskorú tanulóról van szó, e tevékenységeket a tanuló törvényes képviselőinek tájékozott egyetértésével és velük megállapodva szervezi.

(1) A középiskola igazgatója annak a tanulónak, aki teljesítette a tankötelezettségét, a törvényes képviselője kérelmére vagy ha a tanuló már nagykorú, a saját kérelmére engedélyezheti a tanulmányok megszakítását, legfeljebb három évre; az iskolaigazgató köteles megengedni a tanulmányok megszakítását a terhességre vagy az anyaságra való tekintettel a törvényes képviselő kérelme vagy a nagykorú tanuló saját kérelme alapján, vagy engedélyezni számára az egyéni tanulmányi rendet. 

(2) A tanulmányi szak vagy szakképzési szakirány megváltoztatását a középiskola igazgatója engedélyezi, általában a tanév elején. A tanulmányi szakra felvett tanulónak csak más tanulmányi szakra történő változtatást lehet megengedni. A változtatás engedélyezésének feltétele a tanuló egészségügyi alkalmassága és pályaalkalmassága az újonnan megválasztott tanulmányi szakra vagy szakképzési szakirányra, illetve különbözeti vizsga sikeres letétele, amennyiben azt az igazgató elrendelte.

(3) A duális képzési rendszerben oktatott tanuló tanulmányainak megszakítását, vagy tanulmányi vagy szakképzési szakának megváltoztatását az iskola igazgatója azon munkáltató belegyezését követően engedélyezi, ahol a tanuló gyakorlati felkészítése folyik.

(1) A más középiskolába való átlépést annak a középiskolának az igazgatója engedélyezi a tanulónak, ahová a felvételét ugyanolyan vagy más tanulmányi szakra vagy szakképzési szakirányú képzésre kéri. A tanulmányi szakra felvett tanulónak meg lehet engedni egy másik szakközépiskolába, ugyanarra a tanulmányi szakra vagy más tanulmányi szakra történő átlépést. Az átlépést a tanuló törvényes képviselőjének kérelme alapján engedélyezik; amennyiben a tanuló nagykorú, akkor saját kérelmére. A duális képzési rendszerben oktatott tanuló átlépési kérelmének részét képezi azon munkáltató belegyezése is, ahol a tanuló gyakorlati képzése folyik.

(2) A nyolcosztályos középiskolát látogató tanulónak az átlépése más tanulmányi programú vagy szakirányú képzést nyújtó szakközépiskolába, vagy négy-, esetleg ötéves képzési programú gimnáziumba, leghamarabb a tanulmányai ötödik évfolyamának elején valósulhat meg.; az ötosztályos gimnáziumba a tanuló a negyedik tanulmányi évének elején is átléphet.

(3) A más középiskolába történő átlépés feltétele a különbözeti vizsgák sikeres letétele.

(4) Amennyiben a középiskola igazgatója, ahová a tanuló szeretne átlépni, a tanuló felvételét elfogadja,³⁵⁾ köteles haladéktalanul a tanuló átvételéről szóló határozat másolatát megküldeni azon középiskola igazgatójának, ahonnan a tanuló átlép. Az átlépés rendszerint szeptember 1-jén valósul meg. A tanuló középiskolai oktatása abban a középiskolában, ahonnan átlép, azon a napon fejeződik be, amelyik az átlépését megelőzi, vagyis amikor a tanuló tanulmányait köteles megkezdeni abban a középiskolában, ahová átlépett. Ezen a napon egyszersmind megszűnik tanulója lenni annak a középiskolának, ahonnan átlépett. 

(5) Azon középiskola igazgatója, amelyből a tanuló átlép, köteles a felvételről szóló (4) bekezdés szerinti döntés másolatának kézhezvételét követő öt napon belül megküldeni a tanuló dokumentumainak fénymásolatát azon középiskola igazgatójának, ahová a tanuló átlép, valamint jelenteni a változás tényét a központi nyilvántartó rendszerbe.

(6) A tanuló más középiskolába történő átlépése az első évfolyam során csak kivételes esetekben lehetséges. 

(7) A középiskola igazgatója engedélyezheti a tanuló hasonló típusú külföldi iskolában történő képzését.

(1) Az a tanuló, aki a nyolc évfolyamos oktatási programú középiskola első negyedik évfolyamának a tanulója, áthelyezhető az alapiskolába

a) ha nem engedik meg neki az évfolyamismétlést,³⁶⁾

b) ha elveszíti egészségi alkalmasságát, 

c) ha elveszíti sportteljesítményét, 

d) a törvényes képviselő kérésére. 

(2) Az a tanuló, akit (1) bekezdés alapján áthelyeztek az alapiskolába, a tankötelezettségének teljesítését az alapiskolában folytatja.³⁷⁾

(3) Amennyiben a középiskola igazgatója a tanuló alapiskolába történő áthelyezéséről dönt,¹⁹⁾ a tanuló törvényes képviselője köteles őt, a határozatban megszabott naptól számított 15 napos határidőn belül az alapiskolába bejelenteni tankötelezettségének teljesítése céljából a (2) bekezdés alapján, és e tényről tájékoztatni a középiskola igazgatóját, aki a tanuló alapiskolába történő áthelyezéséről döntött. Amennyiben a törvényes képviselője nem jelenti be a tanulót a tankötelezettségének folytatására, vagy nem tájékoztatja a középiskola igazgatóját a megadott határidőn belül, a középiskola igazgatója a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően jár el.³⁸⁾ Annak az alapiskolának az igazgatója, amelyik átvette a tanulót, legkésőbb az átvételt követő öt napon belül e tényről tájékoztatja a középiskola igazgatóját, aki a tanuló alapiskolába történő áthelyezéséről döntött. Az áthelyezés rendszerint a tanév elején valósul meg. A tanuló középiskolai oktatása abban a középiskolában, ahonnan átlép, azon a napon fejeződik be, amelyik megelőzi azt a napot, amikor a tanuló megkezdi tanulmányait abban az alapiskolában, ahová átlépett. Ettől a naptól kezdve már nem a középiskola tanulója. A középiskola igazgatója köteles megküldeni a tanuló dokumentumainak fénymásolatát az alapiskola igazgatójának az alapiskolába átvett tanulóról szóló bejelentés kézhezvételét követő öt napon belül. Ezt a változást jelenti a központi nyilvántartónak.

(1) A középiskola igazgatója dönt a tanuló évfolyamismétléséről, az oktatási eredmények és az indokok mérlegelése alapján, amelyeket a nagykorú tanuló saját írásbeli kérelmében, vagy a törvényes képviselő írásos kérelmében felsorol. A duális képzési rendszerben oktatott tanuló évfolyamismétléséről a középiskola igazgatója azon munkáltató beleegyezését követően dönt, ahol a tanuló gyakorlati képzése folyik.

(2) Amennyiben a középiskola igazgatója nem engedélyezi azon tanuló számára az évfolyamismétlést, aki már nem tanköteles, a tanulónak a középiskolai tanulói jogviszonya az adott évfolyam tanévének utolsó napjával szűnik meg.

(3) Ha a középiskola igazgatója nem engedélyezi az évfolyamismétlést a nyolcéves oktatási programú középiskola első-negyedik évfolyamába járó tanulónak, akkor a 36. § (3) bekezdése lép életbe. 

(1) A tanuló a középiskola felsőbb évfolyamába az adott évfolyam oktatási programjának teljesítését követően léphet, kivéve azt a tanulót, akit az 55. § (18) bekezdése alapján komplex módon értékeltek. 

(2) A középiskola igazgatója a tehetséges tanulót a pedagógiai tanáccsal történő egyeztetést követően felsőbb évfolyamba sorolhatja át az alacsonyabb évfolyam elvégzése nélkül, bizottsági vizsgák eredményei alapján. A kiskorú tanuló az alacsonyabb évfolyamból a felsőbb évfolyamba kizárólag a törvényes képviselője hozzájárulásával sorolható át; ha szakközépiskolai tanulóról van szó, akit duális rendszerben képeznek, azon munkáltató beleegyezésével is, ahol a tanuló gyakorlati felkészítése folyik.

(1) Ha az a tanuló, aki teljesítette a tankötelezettségét, abba akarja hagyni tanulmányait, írásban értesíti erről a középiskola igazgatóját; amennyiben még kiskorú, a törvényes képviselője írja meg az értesítést. Ezt a változást a középiskola igazgatója bejelenti a központi nyilvántartónak. 

(2) A tanuló középiskolai tanulói jogviszonya azt a napot követően szűnik meg, amikor a középiskola igazgatója kézhez vette a tanulmányok abbahagyásáról szóló bejelentést.

A gimnázium általános műveltséget nyújtó, belsőleg tagolt középiskola, amely a diákokat négyéves, ötéves vagy nyolcéves oktatási programban készíti fel, és a 16. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott teljes (felső) középfokú általános műveltséget nyújt. A gimnázium oktatási programja mindenekelőtt a felsőoktatási tanulmányokra készít fel, ugyanakkor felkészítést nyújthat a közigazgatás, a kultúra és a sport egyes tevékenységi területeire is. 

(1) A szakközépiskola belsőleg tagolt középiskola, amely a tanulóknak szakképesítést és gyakorlati képzést nyújt oktatási programján keresztül egy adott szakágban, elsősorban hivatás vagy hivatáscsoportok és szakmai tevékenységek terén.

(2) A szakközépiskola a tanulóknak szakképzést éy gyakorlati képzést nyújt elméleti oktatásra és gyakorlati képzésre tagolva. A szakközépiskola tanulójának gyakorlati képzését külön jogszabály szabályozza.^6aa)

(3) A szakközépiskola az adott tanulmányi szak képzési programjának sikeres elvégzése után vagy az adott szakirányú képzési program sikeres elvégzése után a 16. § (4) bekezdése a), b) és d), valamint (5) bekezdése szerinti végzettségi fokot nyújt.

(4) A természetes személyeknek, akik nem szerezték meg az alacsonyabb szintű középfokú végzettséget a 16. § (3) bek. b) pontja szerint, a középiskola képzést szervezhet a műveltség ezen fokának megszerzésére, mely bizottsági vizsgával fejeződik be minden tantárgyból, a nevelési jellegű tantárgyak kivételével. A bizottsági vizsga sikeres letételét követően a szakközépiskola a természetes személynek záradékkal ellátott bizonyítványt ad ki, melyben feltünteti a megszerzett műveltségi fokot.

(5) A tanulónak, aki már más tanulmányi szakon érettségi vizsgát tett, a szakközépiskolában csak szaktantárgyakat tanul.

(1) A konzervatórium átfogó művészeti és művészetpedagógiai műveltséget nyújt. Felkészíti a tanulókat a hivatásos művészként való érvényesülésre, valamint művészeti tantárgyak és szaktantárgyak oktatására a művészetorientált oktatási programok keretében.

(2) A konzervatórium típusai a zenei és drámaművészeti konzervatórium és a táncművészeti konzervatórium. A zenei és drámaművészeti konzervatórium a tanulóknak nevelést és képzést nyújt ének, zene, tánc és zenés-drámaművészeti tanszakon, hatéves folyamatos képzési program keretében. A táncművészeti konzervatórium a tanulóknak nevelést és képzést nyújt táncművészet tanszakon, nyolcéves folyamatos képzési program keretében.

(3) A konzervatóriumi oktatás és nevelés egyénileg, csoportokban vagy nagy közösségekben valósul meg. 

(4) A tanulóknak ingyenesen kölcsönzik a hangszereket, kottákat, műalkotások audiovizuális felvételeit, rögzítő technikát, egyéb felszereléseket, valamint az oktatáshoz szükséges egyéb anyagokat. 

(5) A konzervatóriumban a nevelés és az oktatás hatéves oktatási program keretében valósul meg, melyben a tanuló a negyedik évfolyam elvégzését követően teszi le az érettségi vizsgát, illetve a hatodik évfolyam elvégzését követően a záróvizsgát. Táncművészeti szakirányú képzésben az oktatás nyolcéves vagy hatéves oktatási program keretében valósul meg, nyolcéves program esetén az utolsó évfolyam érettségi vizsgával és záróvizsgával fejeződik be; hatéves oktatási programú rendszerben a tanuló negyedik évfolyam elvégzését követően teszi le az érettségi vizsgát, és a hatodik évfolyam elvégzését követően záróvizsgát tesz. 

(6) A táncművészeti szakirányú képzést nyújtó konzervatóriumot egész napos ellátást biztosító iskolaként, vagy bentlakásos iskolaként hozzák létre.

(7) A konzervatórium

a) a 16. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti alsó középfokú műveltséget nyújt a nyolcéves oktatási program negyedik évfolyamának sikeres elvégzésével, 

b) a 16. § (4) bekezdésének d) pontja szerinti felső középfokú szakirányú műveltséget nyújt az érettségi vizsga sikeres letétele esetén,

c) a 16. § (5) bekezdése b) pontja szerinti felső középfokú szakirányú műveltséget nyújt a záróvizsga sikeres letételével.

(8) A tanuló, aki már más tanulmányi szakon érettségi vizsgát tett, a konzervatóriumban csak a szaktantárgyakat tanulja.

A szakképzés és gyakorlati képzés kiegészítő formái az alábbiak:

a) ráépülő tanulmány,

b) érettségit követő tanulmány,

c) rövidített tanulmány.

(1) A szakképesítés-ráépülési képzés szakközépiskolák szakképzési programjaiban valósul meg, mely a korábbi szakképzésre vagy hasonló szakirányú megszerzett középiskolai műveltségre épül, és érettségi vizsgával zárul. 

(2) A szakképesítés-ráépülési képzés magasabb szintű általános műveltséget és szélesebb körű szakirányú műveltséget és felkészülést nyújt, mellyel a tanulók 

a) tökéletesítik tudatásukat hivatásuk szakavatott végzésére, és szakosodnak a termelési jellegű műszaki-gazdasági tevékenységek valamelyikére, 

b) felkészülnek a továbbtanulásra. 

(1) Az érettségit követő képzést a szakirányú szakközépiskolákban szervezik meg, a hivatás végzéséhez és a munkavégzéshez szükséges szaktudás fejlesztése és elmélyítése érdekében.

(2) Szakközépiskolák szervezhetnek érettségit követő képzést olyan oktatási programokkal, melyeket azon jelentkezőknek szánnak, akik már a teljes középfokú szakvégzettséget vagy teljes középfokú általános műveltséget szereztek. 

(3) Az érettségit követő képzés az alábbi típusokra oszlik:

a) ismeretanyagot növelő vagy innovációs képzés, amely során a tanulók tökéletesítik, vagy megújítják a szakközépiskolai szakirányú képzésében már megszerzett ismereteiket és készségeiket; ez a képzés érettségi utáni záróvizsgával zárul, 

b) szakképesítést nyújtó képzés, amely során a tanulók az érettségi vizsgáétól eltérő szakon szereznek szakképesítést; a tanulmányok szaktárgyi érettségi vizsgával zárulnak, mely nem volt része a korábban letett érettségi vizsgának, 

c) szakosító tanulmány, amelynek keretében a tanulók speciális ismereteket és képességeket szereznek, beleértve az új tudományos-műszaki ismereteket is, egyes konkrét munkatevékenységek és munkahelyi tisztségek végzésére, amelyek munkafeladataikkal és szakirányukkal megfelelnek a korábban megszerzett szakirányú középfokú szakközépiskolai végzettségüknek; a képzés záróvizsgával zárul; a szakosító képzés sikeres elvégzésével a végzős a 16. § (5) bekezdése a) pontjában szereplő felső középfokú szakképzettséget szerzi meg,

d) felsőfokú szakirányú tanulmány, mely keretében a tanulók általános és szakismereteket és képességeket szereznek, beleértve az új tudományos-műszaki ismereteket, egyes konkrét munkatevékenységekkel és munkahelyi beosztásokkal kapcsolatban. Azon jelentkezőknek ajánlott, akik már megszerezték a teljes középfokú szakvégzettséget, vagy a teljes középfokú általános műveltséget; a képzés záróvizsgával zárul; a felsőfokú szakirányú tanulmányok sikeres elvégzésével a végzett tanuló a 16. § (5) bekezdésének a) pontjában szereplő a felsőfokú szakirányú szakképzettséget szerzi meg; az egészségügyi szakközépiskolák felsőfokú szakirányú tanulmányaiban a diák szakképesítést szerez az okleveles általános egészségügyi nővér, az okleveles fizioterapeuta, az okleveles röntgenlaboráns hivatás gyakorlásához, a tanulmányok záróvizsgával zárulnak.

(1) Rövidített tanulmányokat a szakközépiskola tanszakain a hivatás vagy hivatáscsoport végzésére feljogosító szakképesítés bővítése és elmélyítése céljából szerveznek.

(2) A rövidített tanulmányok azon érdeklődőknek szólnak, akik a megelőző képzésben legalább középfokú szakirányú végzettségi fokot szereztek.

(3) A szakközépiskola szervezhet rövidített tanulmányokat

a) egyéves képzési programmal a szakirányú képzésben és

b) kétéves képzéssel a szakirányú képzésben.

(4) A tanuló a rövidített tanulmányai során csak szaktantárgyakat tanul.

(5) Az egyéves rövidített képzési programú szakirányú képzés záróvizsgával fejeződik be; a végzettségi szint bizonylata a záróvizsga-bizonyítvány.

(6) A kétéves rövidített képzési programú szakirányú képzés záróvizsgával fejeződik be; a sikeres záróvizsgával a végzős középfokú szakirányú végzettségi szintet szerez a 16. § (4) bek. b) pontja szerint.

(1) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásban határozza meg a középiskolai nevelés-oktatás szervezési feltételeit, a nappali tanulmányi forma és levelezős tanulmányi forma feltételeit, illetve a középiskolai tanulók értékelését és osztályozását.

(2) Az egyes szakirányok keretében a képzések fajtáit és időtartamát, valamint ezek ráépülését a további képzésekre a központi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó iskolákban az illetékes központi államigazgatási szervek határozzák meg általános érvényű rendeletben.

(1) A művészeti alapiskola a művészeti oktatást és a művészeti nevelést szakirányú képzési programok alapján biztosítja, túlnyomórészt az alapiskola tanulói számára. A művészeti alapiskola szervezhet képzést a tanköteles életkort be nem töltött gyermekeknek, valamint középiskolai tanulók és felnőttek részére is.

(2) A művészeti alapiskola a 17. § szerint alapfokú művészeti képzést biztosít, felkészít a művészeti szakirányú középiskolai és konzervatóriumi tanulmányokra; valamint felkészít a pedagógiai vagy művészeti szakirányú felsőoktatási intézményi tanulmányokra is.

(3) A művészeti alapiskolákban zenei, képzőművészeti, tánc és irodalmi-drámaművészeti szakok hozhatók létre, vagy ezek közül valamelyik. Más szak csak az oktatási minisztérium hozzájárulásával hozható létre. Az művészeti szakok részlegekre oszthatók. 

(4) A községek³¹⁾ vagy a kerületi önkormányzatok⁴²⁾ által fenntartott művészeti alapiskola havi részleges térítési díjainak mértékét a fenntartó általános érvényű rendeletben határozza meg.

(5) A művészeti alapiskola fenntartója dönthet a (4) bekezdésben szereplő térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről, amennyiben nagykorú tanuló vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselője írásban ezt kéri, és bizonylattal igazolja, hogy szociális segélyt és ehhez járó kiegészítő segélyt folyósítanak neki.³²⁾

(1) Az alapképzés és a felnőttképzés záróvizsgával zárul.

(2) A művészeti alapiskola igazgatója dönthet a képzés idő előtti megszüntetéséről, amennyiben

a) a tanuló tartósan vagy súlyosan megsérti az iskola szabályait,

b) a tanuló vagy a törvényes képviselője nem fizeti be a 49. § (4) bekezdésében előírt részleges költségtérítést. 

(1) A művészeti alapiskola előkészítő képzést, alapfokú képzést, emelt óraszámú képzést, rövidített képzéseket és felnőttképzéseket szervez.

(2) Az előkészítő képzés legfeljebb két évfolyamból áll. Alsó tagozatos alapiskolai tanulók és még nem tanköteles életkorú tehetséges gyermekek számára nyitható. 

(3) Az alapképzésnek két szintje van. Az alsó tagozat legfeljebb kilenc évfolyamból, a felső tagozat legfeljebb négy évfolyamból áll; azon tanulók részére, akik nem látogatták az alsó tagozatot, egyéves felkészítő képzés szervezhető.

(4) Az emelt óraszámú képzés azon tanulóknak ajánlott, akik rendkívül tehetségesek és kiválóak a tanulmányi eredményeik. 

(5) A rövidített képzések a tanulókat középiskolai tanulmányaikra, konzervatóriumra és felsőfokú pedagógiai vagy művészeti tanulmányaikra készítik fel. 

(6) A felnőttképzés legfeljebb négy évfolyamos.

(7) Az oktatás egyénileg és csoportosan valósul meg. Az egyes tantárgyak tanulói létszámát a tantervek határozzák meg. 

(8) A művészeti alapiskola igazgatója megszakíthatja a tanulmányokat a tanuló vagy a tanuló törvényes képviselőjének kérésére.

(1) Az iskola igazgatója az előkészítő szakirányra a tanulókat a választott művészeti ág oktatása által támasztott követelményeknek történő megfelelés alapján veszi fel. A felkészítő tanfolyam elvégzés nem jelent felvételt az alapfokú képzésre.

(2) Az iskolaigazgató a tanulókat az alapfokú képzésre, a rövidített képzésre, felnőttképzésre a tehetségvizsga eredménye alapján veszi fel, mely során olyan tehetséges tanulókat is felvehet, akik a művészeti szakirány vagy tanulmányi program tantervében szereplő ajánlott életkort még nem érték el vagy azt meghaladták. 

(3) A képzésre felvételizők tanulmányi alkalmasságáról háromtagú felvételi bizottság dönt, melynek tagjait az iskolaigazgató jelöli ki.

(4) A felvételi bizottság ajánlása alapján azt a felvételizőt, aki meghaladta az ajánlott képzési életkort, az elsőnél magasabb évfolyamba is fel lehet venni. 

(5) Az iskolaigazgató a tanulót az osztályfőnök javaslatára a bővített óraszámú képzésbe helyezi át, amennyiben letette a bizottsági vizsgát.

(6) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban meghatározza a művészeti alapiskolák nevelési-oktatási szerkezetét, a képzés szervezési feltételeit, a tanulók felvételének rendjét, a képzési rendet és a képzés lezárását, az értékelést és osztályozást, a bizottsági vizsga és a versenyek feltételeit.

(1) A nyelviskola az oktatási program alapján idegen nyelvi műveltséget nyújt, idegen nyelvi fordítói és tolmácsi, valamint szakfordítói szaktolmácsi képzéseket is szervez. A nyelviskolában a képzés tanfolyamokon valósul meg.

(2) Az oktatási program elvégzésével a hallgató a 17. § (3) bekezdésben szereplő végzettséget szerezheti meg. A nyelviskola az alapiskola, középiskola és felsőfokú képzésben részt vevő diákoknak, valamint felnőtteknek szervez idegen nyelvi képzéseket.

(3) Amennyiben az oktatási minisztérium által erre feljogosított nyelviskoláról van szó, az idegen nyelvi oktatási program államvizsgával zárulhat. Az államvizsgát az a jelentkező is leteheti, aki a nyelviskola képzésében nem vett részt.

(4) Amennyiben a nyelviskola oktatási programja a (3) bekezdés szerint zárul, a vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melyet az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv által egy évre kinevezett elnök vezet; ugyanez a szerv az elnököt fel is mentheti. A vizsgabizottság tagjait az államvizsga-bizottság elnöke nevezi ki és menti fel, akit az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv két évre nevez ki.

(5) A képzési költségtérítés az éves hozzájárulásból (a továbbiakban „tandíj”) és a beiratkozási díjból áll.

(6) Amennyiben község által fenntartott³¹⁾ vagy kerületi önkormányzat által fenntartott⁴²⁾ nyelviskoláról van szó, a költségtérítés összegét fenntartó kötelező érvényű rendeletben határozza meg. 

(7) A beiratkozási díjat a fenntartó határozza meg. A nyelviskola fenntartója elengedheti vagy csökkentheti a tandíjat annak a hallgatónak az esetében, aki ezt írásban kéri, és mellékeli a bizonylatot, hogy anyagi szükséghelyzetből eredően szociális segélyt és kiegészítő szociális járadékokat kap a külön jogszabályban³²⁾ szabályozottak szerint. 

(8) Amennyiben a nyelviskola hallgatója szeptember 30-áig vagy február 28-áig igazolja, hogy komoly személyes okok miatt nem tudott részt venni a tanfolyamon, az iskola visszatéríti a tandíjat. A beiratkozási díj nem térítendő vissza.

(9) A nyelviskolai visszatéríti a hallgatónak az adott félévére szóló tandíjat, ha a tanfolyamot törölték, amennyiben a hallgatókat nem tudja egy másik tanfolyamra átirányítani. A beiratkozási költség nem térítendő vissza.

(10) Az államvizsga díjköteles. Az államvizsga díjának nagyságát a nyelviskola igazgatója határozza meg a fenntartóval történt egyeztetés szerint. 

(11) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban határozza meg a nyelviskolák felvételi rendjét, a nyelviskolai nevelés-oktatás szervezési rendjét, a képzés tartalmát, a tanulmányi eredmények értékelésének módját, valamint az idegen nyelvi államvizsgák egyes igényszintjeit, az államvizsga letételére való jogosultság megszerzésének szervezeti és eljárási követelményeit.

(1) A jelen törvény értelmében a nevelés-oktatás iskolákban valósul meg nappali tagozatos vagy levelező tagozatos képzés formájában. 

(2) A nappali tagozatos képzés félnapos, egész napos, hetes és folyamatos képzés keretében valósulhat meg.

(3) A levelező tagozatos képzés esti tagozaton, levelező képzésben vagy távoktatás keretében valósul meg.

(4) Az oktatás egyéni formában is megvalósulhat, egyéni képzési rendben vagy egyéni tanterv keretében. 

(5) A félnapos oktatás kizárólag a hét öt munkanapján a délelőtti vagy a délutáni órákban valósulhat meg.

(6) Az egész napos oktatás a hét öt munkanapján valósul meg, a délelőtti és a délutáni órákban.

(7) A hetes oktatás a (6) bekezdés szerinti nevelés-oktatás, mely elszállásolással és étkeztetéssel egészül ki.

(8) Az esti oktatás heti többszöri, rendszeres oktatás 10-15 órás időtartamban.

(9) A levelező tagozatos képzés heti egyszeri, hat-hét órás konzultáció keretében valósul meg.

(10) A távoktatás olyan képzésforma, amely levélváltás, távközlési eszközök és más eszközök közvetítésével valósul meg, és amely során közvetlen kapcsolatra a pedagógus és az önállóan tanuló diák között nem kerül sor.

(11) A középiskolákban a nappali tagozatos képzés kombinálható a levelező képzési formával (a továbbiakban „kombinált képzés”).

(12) A tanköteles tanulók részére az oktatás nappali tagozatos képzésben vagy egyéni tanrendes képzésben valósul meg.

(13) A levelező képzés vagy a kombinált képzés legfeljebb egy évvel lehet hosszabb, mint a nappali tagozatos képzés.

(14) A különböző képzési formákban megszerzett végzettségek egyenértékűek. 

(1) A tanulók értékelése a jelen törvény szerint folyó oktatás során, az elért eredmények színvonala alapján valósul meg 

a) szöveges értékelés formájában,

b) érdemjeggyel kifejezve,

c) érdemjegy és szöveges értékelés kombinálásával.

(2) Azon tantárgyakat, amelyeket nem osztályoznak, az iskolai oktatási program határozza meg. 

(3) A tanuló előmenetele az egyes tantárgyakból a nulladik évfolyamban, az előkészítő évfolyamban, valamint az alapiskola első-negyedik évfolyamában az alábbi fokozatokkal értékelhető: 

a) nagyon jó eredményeket ért el,

b) jó eredményeket ért el,

c) kielégítő eredményeket ért el,

d) nem kielégítő eredményeket ért el.

(4) Fejlődési rendellenességgel küzdő vagy egészségkárosult tanulók értékelése és osztályozása során a fejlődési rendellenességet vagy fogyatékosságot is szem előtt kell tartani.

(5) A tanuló előmenetele az egyes tantárgyakból az alábbi érdemjegyekkel értékelhető: 

a) 1 – kiváló, 

b) 2 – dicséretes, 

c) 3 – jó, 

d) 4 – elégséges, 

e) 5 – elégtelen.

(6) A tanuló magatartását az alábbi érdemjegyekkel osztályozzák:

a) 1 – nagyon jó,

b) 2 – kielégítő,

c) 3 – kevésbé kielégítő,

d) 4 – nem kielégítő.

(7) Az alapiskola nulladik évfolyamos, előkészítő évfolyamos, első osztályos tanulójának, valamint az alapiskola mentálisan sérült tanulójának az alapiskola összes évfolyamában a félév végi és a tanév végi bizonyítványában az átfogó értékelése, amennyiben a jelen törvény eltérően nem rendelkezik, a következő:

a) megfelelt,

b) nem felelt meg.

(8) Az alapiskola második évfolyamától a kilencedik évfolyamáig, valamint a középiskolában a tanuló, aki mind a félév, mind a tanév végén az (1) bekezdés b) pontja alapján átfogó értékelést kap bizonyítványában, amennyiben a jelen törvény eltérően nem rendelkezik, a következő: 

a) kiválóan megfelelt,

b) nagyon jól megfelelt,

c) megfelelt,

d) nem felelt meg.

(9) A tanuló első félév végi és második félév végi átfogó értékelése az érdemjegyei eredményét fejezi ki a kötelező tantárgyakból, melyek osztályozandók, illetve a magatartása osztályzatát; a nem kötelező tantárgyak érdemjegyei nem kerülnek bele az értékelésbe.  

(10) Az osztályfőnök a tanév első félévének utolsó tanítási napján kiosztja a tanuló első félévi tanulmányi előmeneteléről és magatartásáról szóló szöveges értékelés kivonatát, vagy érdemjegyek kivonatát. Ez a kivonat közokirat. Az első féléves bizonyítvány a felnőtt korú tanuló, a törvényes képviselő vagy az intézményi gyám kérésére adható ki.

(11) A tanév utolsó tanításai napján a tanulóknak kiosztásra kerül a bizonyítvány, mely tartalmazza a tanuló mindkét félévi tanulmányi előmeneteléről és magatartásáról szóló értékelést és érdemjegyeket. A bizonyítvány a középiskolák és szakiskolák oktatási programjának utolsó évfolyamában a záróvizsgákat, az érettségi vizsgákat, érettségit követő záróvizsgát és a záróvizsgákat megelőző utolsó tanítási napon kerül kiosztásra.

(12) A tanuló szóbeli értékelése abban az esetben „kiválóan megfelelt”, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem ért el a „jó eredményeket ért el” értékelésnél rosszabb értékelést, és a magatartása is „nagyon jó” értékelést kapott.

(13) A tanuló „kiválóan megfelelt” akkor, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem ért el a „dicséretes” eredménynél rosszabbat, az előmenetelének számtani átlaga a kötelező tantárgyakból nem rosszabb az 1,5-nél és a magatartása „nagyon jó” értékelést kapott.

(14) A tanuló szöveges értékelése abban az esetben „nagyon jól megfelelt”, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem ért el „kielégítő eredményeket ért el” értékelésnél rosszabbat, és magatartása is „nagyon jó” értékelést kapott.

(15) A tanuló „nagyon jól megfelelt” akkor, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem ért el a jó eredményeknél rosszabbat, az előmenetelének számtani átlaga a kötelező tantárgyakból nem rosszabb az 2,0-nél és a magatartása „nagyon jó”.

(16) A tanuló szöveges értékelése abban az esetben „megfelelt”, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem kapott „nem kielégítő eredményt ért el” értékelést.

(17) A tanuló akkor kap „megfelelt” értékelést, amennyiben egyetlen kötelező tantárgyból sem kapott elégtelent.

(18) A tanuló szöveges értékelése abban az esetben „nem felelt meg”, ha valamely kötelező tantárgyból, a pótvizsgát követően is csupán „nem kielégítő eredményt ért el” értékelést kapott.

(19) A tanuló akkor kap „nem felelt meg” értékelést, ha valamely kötelező tantárgyból, a pótvizsgát követően is elégtelent kapott.

(20) Az a tanuló, aki a második félév végén elégtelen érdemjegyet vagy „nem kielégítő eredményt ért el” értékelést kapott több mint két kötelező tantárgyból, tanköteles életkorban évfolyamot ismétel; a középiskolában évfolyamot ismételhet az iskola igazgatójának döntése alapján. 

(21) Évfolyamot ismétel az a tanuló is, aki nem volt osztályozható a kijelölt pótidőszakban sem komoly, objektív okokból kifolyólag, főként egészségügyi okokból, hosszú távú külföldi tartózkodás miatt.

(22) Az a tanuló, aki 7. § (6) bekezdésben szereplő nemzetközi programok szerinti oktatásban vesz részt, az adott program szabályai szerint értékelendő.

(23) A mentálisan sérült tanuló, az autista vagy más pervazív fejlődési rendellenességgel bíró tanuló, kivéve a szakmunkásképző tanulóját, elért képzési eredményei értékelhetők az 1. bekezdés a) pontja szerint szóbeli kommentárral a fokozatok feltüntetése nélkül.

(1) Amennyiben az első félév során nincs lehetőség a tanuló feleltetésére és leosztályozására, a tanuló az első félévben nem kap osztályzatot; az iskola igazgatója póthatáridőt szab meg a levizsgáztatására és leosztályozására, mégpedig úgy, hogy legkésőbb az első félév végétől számított két hónapon belül sor kerüljön a leosztályozására.

(2) Amennyiben a tanuló nem feleltethető és osztályozható le a második félév során, a tanuló ezen időszakból, az iskolaigazgató által kijelölt, rendszerint az augusztusi hónap utolsó hetére eső időszakban vizsgáztatható és osztályozható le. 

(3) Az a tanuló, aki a második félév végén legfeljebb két kötelező tantárgyból kapott elégtelent, vagy szöveges értékelésben nem kielégítő eredményeket ért el, az iskolaigazgató döntése alapján ezen tantárgyakból pótvizsgát tehet. 

(4) Pótvizsgát az a tanuló is tehet, aki legfeljebb olyan két kötelező tantárgyból szerzett elégtelent, amelyet kizárólag az első félévben tanítanak.

(5) A pótvizsgák időpontjait az iskolaigazgató úgy határozza meg, hogy

a) a (3) bekezdés szerinti pótvizsgák legkésőbb augusztus 31-ig megvalósuljanak; azon tanulónak, akik komoly okból nem tudja letenni a pótvizsgát a megadott időpontban, legkésőbb szeptember 15-éig engedélyezhető a vizsgatétel, és azon tanulónak, akik a (2) bekezdés szerint pótvizsgázik, legkésőbb október 15-éig, 

b) a (4) bekezdés szerinti pótvizsga legkésőbb a második félév osztályozó konferenciájáig valósul meg.

(6) Az a tanuló, aki komoly okok nélkül nem megy el a pótvizsgára, elégtelen érdemjegyet kap abból a tantárgyból, amelyből pótvizsgáznia kellett volna.

(7) A ráépülő szakképzési és gyakorlati képzési, valamint levelezős képzési formák hallgatójának magatartását nem osztályozzák.

(1) A tanulót vizsgabizottság előtt tett vizsga alapján osztályozzák,

a) ha középiskolai különbözeti vizsgát tesz, 

b) ha pótidőben kerül sor a vizsgatételre,

c) ha a tanuló vagy törvényes képviselője kéri a tanuló levizsgáztatását,

d) ha a levizsgáztatást az iskolaigazgató kezdeményezi,

e) ha pótvizsgát tesz, 

f) ha egyéni tanterv szerinti középiskolai képzésben vesz részt, 

g) a fel van mentve iskolába való bejárási kötelezettség alól, 

h) a gyakorlati vizsgákon és a fő szakirányú vizsgákon, a művészeti szakirányú oktatási programú iskolákban és a konzervatóriumokban a képzés első félévének és második félévének a végén, 

i) a tankötelezettség egyedi módon történő teljesítése esetén,

j) egyéni képzés esetén a 24. § értelmében,

k) alapiskolai képzésben az alsó középfokú végzettség megszerzése érdekében a 30. § (5) bekezdése szerint,

l) középfokú szakiskolai képzésben az alsó középfokú végzettség megszerzése érdekében a 42. § (4) bekezdése szerint.

(2) A bizottsági vizsgák vizsgabizottsága legalább háromtagú. A bizottság az elnökből – aki rendszerint az iskola igazgatója, vagy az általa kijelölt tanár vagy szakgyakorlat-vezető mester –, a vizsgáztató pedagógusból – aki az érintett tantárgy oktatója vagy szakgyakorlat-vezetője a tanuló esetében –, továbbá az ülnökből – aki képesítéssel rendelkezik az adott tantárgy vagy az ahhoz közelálló tantárgy oktatásához – áll. Az elnök nyilvánosan hirdeti ki a vizsga eredményét, még a vizsga napján. A tanuló részére a bizottsági vizsgán szerzett osztályzat végleges. 

(3) Ha a tanulónak vagy törvényes képviselőjének kétsége támad az osztályozás helyességét illetően az első félév vagy a második félév végén, a szöveges értékelés vagy az érdemjegyek kivonatának első félévi, 55. § (10) bekezdése szerinti kézhezvételét követő három munkanapon belül, vagy a bizonyítvány kézhezvételét követő három munkanapon belül bizottsági vizsgatételt kérhet az iskola igazgatójánál; ha a tantárgy oktatója az iskola igazgatója, a tanuló levizsgáztatása a helyi oktatási államigazgatási szervnél kérhető. Nem kérhet bizottsági vizsgát az a tanuló, aki az értékelt időszakban az adott tantárgyból bizottsági vizsga alapján szerzett érdemjegyet.

(4) Az iskolaigazgató dönt az (1) bekezdés szerinti bizottsági vizsga⁴⁴⁾ engedélyezéséről. Az iskolaigazgató engedélyezheti a törvényes képviselő jelenlétét a tanuló bizottsági vizsgáján.

(1) A példamutató magatartásért, a kötelezettségek példamutató teljesítéséért vagy egy derék tettért a tanuló dicséretben vagy más jutalomban részesíthető. 

(2) Ha a tanuló megszegi az iskola házirendjét, az osztályfőnök, a szaktantárgyat tanító mester figyelmeztetésben vagy megrovásban részesítheti, az iskolaigazgató megrovást, feltételes kizárást vagy kizárást foganatosíthat. 

(3) Ha a tanuló magatartásával és agresszivitásával veszélyezteti más tanuló, illetve a nevelésben és az oktatásban részt vevő többi szereplő biztonságát és egészségét, vagy megzavarja a nevelést és az oktatást olyan mértékben, amely a nevelésben és oktatásban résztvevők tanulását lehetetlenné teszi, az iskola vagy oktatási létesítmény – a speciális nevelőintézményeket kivéve – igazgatója védőintézkedést rendelhet el, amely jelentheti az azonnali kizárást a nevelési-oktatási folyamatból, mégpedig a tanuló külön helyiségben való elkülönítését pedagógus jelenléte mellett. Iskolai vagy oktatási létesítmény igazgatója haladéktalanul bekéreti

a) a törvényes képviselőt,

b) az egészségügyi mentőszolgálatot,⁴⁵⁾

c) a rendőrséget.⁴⁶⁾

(4) A védelmi intézkedések a tanuló megnyugtatását szolgálják. Az iskola és az oktatási létesítmény igazgatója írásos feljegyzést készít a védelmi intézkedés okairól és lefolyásáról. 

(1) Az óvodában folyó iskola-előkészítő képzésre a gyermekek rendszerint hároméves kortól hatéves korig vehetők fel; kivételes esetben kétéves gyermek is felvehető. Az iskola-előkészítő oktatásra felvételt nyer az a gyermek, aki betöltötte a hatodik életévét és tankötelezettségének megkezdése elhalasztásra került, vagy utólagosan halasztották el tankötelezettségének megkezdését. 

(2) Az iskola-előkészítő képzésre való felvétel során előnyt élvez az a gyermek, aki betöltötte az ötödik életévét, az a gyermek, akinek a tankötelezettsége megkezdését elhalasztották, vagy utólagosan halasztották el.

(3) Az óvoda igazgatója a fenntartóval együtt határozza meg a következő tanévre szólóan az iskola-előkészítő oktatásra való felvételi kérelmek benyújtásának helyét és időpontját, illetve közzéteszi a felvételi feltételeket az óvoda székhelyén szokásos módon.

(4) Az óvoda igazgatója dönt a gyermek iskola-előkészítő oktatásra történő felvételéről, külön jogszabályban meghatározottak alapján.⁴⁷⁾ A döntésben meghatározhat az óvodában eltöltendő adaptációs vagy diagnosztizálási időszakot is, amely nem lehet hosszabb három hónapnál. A speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek óvodájában a diagnosztikai időtartam meghaladhatja a három hónapot, de az egy évet ebben az esetben sem.

(5) Az egészségkárosult gyermek felvételéről az óvoda igazgatója dönt az illetékes nevelési és megelőzési tanácsadó, valamint a gyermekek és fiatalkorúak háziorvosának, illetve az érintett szakorvos véleménye alapján. 

(6) Az egészségügyi intézmény mellett működő óvodákba az igazgató azokat a gyermekeket veszi fel, akik kezelőorvosuk írásos javaslata alapján gyógykezelésen, gyógyfürdői kezelésen vagy utókezelésen vesznek részt az intézményben. 

(7) A gyermek tanév közben is felvehető iskola-előkészítő oktatásra. 

(1) Az alapfokú oktatásra az a gyermek nyer felvételt, aki 19. §-ba foglalt tankötelezettségének megkezdéséhez szükséges feltételeket teljesítette, és akinek felvételét a beíratása alapján a törvényes képviselője a 20. § (2) bekezdés szerint kérte a helyi iskolába vagy más, a törvényes képviselő által kiválasztott iskolába. Kivételes esetben felvételt nyerhet az alapfokú oktatásra az a gyermek is, aki nem töltötte hatodik életévét, mégpedig minden esetben az illetékes nevelési-megelőzési tanácsadó, valamint a gyermekek és fiatalkorúak háziorvosának véleménye alapján. 

(2) Az iskolaigazgató a tankötelezettség megkezdését megelőző tanév június 15-ig dönt a gyermek alapfokú képzésre történő felvételéről.³⁴⁾ Az iskola igazgatója június 30-ig elküldi a községnek, melyben a gyermek állandó lakhelye található, a tankötelezettség teljesítésére felvett gyermekek listáját, amely tartalmazza a felvett gyermek vezeték- és keresztnevét, születésük dátumát és állandó lakhelyük címét.

(3) Az alapiskola első évfolyamába az a gyermek nyer felvételt, aki betöltötte hatodik életévét és iskolaérett.

(4) Az alapiskola nulladik évfolyamába az a szociálisan hátrányos környezetből származó gyermek nyer felvételt, akinél feltételezhető, hogy a nulladik évfolyamba történő besorolással fejlődésében felzárkóztatható. A nulladik évfolyamba a 19. § (4)-(7) bekezdése szerint is felvehető a gyermek.  

(5) Ha a gyermek nem helyezhető el az alapiskolában, az adott alapiskola igazgatója értesíti a törvényes képviselőt és az illetékes helyi államigazgatási oktatási szervet, amely ezt követően kijelöli azt az iskolát, ahol a gyermek teljesítheti tankötelezettségét, vagy biztosítja az oktatásának egyéb formáját, a jelen törvényben meghatározottak szerint. 

(1) Az iskolaigazgató dönt a speciális nevelési-oktatási igényű gyermek felvételéről a törvényes képviselő írásbeli kérelme alapján, az illetékes nevelési-megelőzési tanácsadó írásbeli véleménye alapján, amely a gyermek diagnosztikai kivizsgálásán alapszik. Az iskolaigazgató a speciális nevelési-oktatási igényű gyermeknek a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók oktatási programját megvalósító alapiskolába történő felvétele előtt felvilágosítja a gyermek törvényes képviselőjét gyermeke taníttatásának összes lehetőségéről.

(2) Az egészségügyi intézmény mellett működő alapiskolákba az igazgató veszi fel azokat a gyermekeket, akik gyógykezelésen, gyógyfürdői kezelésen vagy utókezelésen tartózkodnak az intézményben kezelőorvosuk írásbeli ajánlása alapján; az oktatás terjedelmét az iskola igazgatója az orvossal egyetértésben határozza meg.

(3) Ha a speciális nevelési-oktatási igényű képzési programot megvalósító alapiskolát látogató tanulónak a tankötelezettsége idején megváltoznak a szükségletei, vagy ha a besorolása már nem felel meg az igényeinek, az alapiskola igazgatója az illetékes nevelési-megelőzési tanácsadó véleményét követően javasolja a törvényes képviselőnek, hogy kérelmezze a gyermek más iskolába történő felvételét, esetleg a törvényes képviselő kérelme alapján felmentheti a tanulót az iskolalátogatás kötelezettsége alól. Amennyiben a törvényes képviselő nem a gyermek érdekeinek megfelelően jár el, az iskolaigazgató a 29. § (10) bekezdése alapján jár el. 

(1) A négyéves oktatási programú gimnáziumok első évfolyamába az a jelentkező nyerhet felvételt, aki alacsonyabb szintű középfokú végzettséget szerzett a 16. § (3) bek. b) pontja szerint és megfelelt a felvételi eljárás követelményeinek.

(2) Az a jelentkező nyerhet felvételt a nyolcéves oktatási programú gimnáziumok vagy a nyolcéves oktatási programú konzervatóriumok első évfolyamába, aki elérte a 16. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő alapfokú végzettséget, az adott tanévben sikeresen befejezte az alapiskola ötödik évfolyamát, valamint teljesítette a felvételi eljárás követelményeit, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(3) Az a jelentkező nyerhet felvételt az ötéves kétnyelvű oktatási program első évfolyamába, aki megszerezte a 16. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő alapfokú végzettséget és az adott tanévben sikeresen befejezte az alapiskola oktatási programjának nyolcadik évfolyamát, valamint a felvételi eljárás követelményeit teljesítette, vagy a 16. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő alsó középfokú végzettséget szerzett és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.

(4) Az a jelentkező nyerhet felvételt az alsó középfokú szakiskola oktatási programjának első évfolyamába, aki nem fejezte be az alapiskola oktatási programjának utolsó évfolyamát vagy az utolsó évfolyamot nem végezte el sikeresen. 

(5) Az a jelentkező nyerhet felvételt középfokú szakirányú képzés első évfolyamának oktatási programjába, aki megszerezte a 16. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő alsó középfokú végzettséget és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.

(6) Az a jelentkező nyerhet felvételt a teljes középfokú szakiskolai képzés első évfolyamának oktatási programjába, aki megszerezte a 16. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő alsó középfokú végzettséget és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.

(7) Az a jelentkező nyerhet felvételt a konzervatórium hatéves felső szakirányú képzésének első évfolyama oktatási programjába, aki megszerezte a 16. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő alsó középfokú végzettséget és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.

(8) Az a jelentkező nyerhet felvételt a ráépülő képzés első évfolyamába, aki megszerezte a 16. § (4) bekezdés b) pontjában szereplő felső középfokú szakirányú műveltséget és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.

(9) Az érettségit követő innovációs tanulmányok első évfolyamába az a jelentkező nyerhet felvételt, aki teljes felső középfokú szakirányú műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének d) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit.

(10) Az érettségit követő szakképző tanulmányok első évfolyamába az a jelentkező nyerhet felvételt, aki teljes felső középfokú általános műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének c) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit, vagy teljes felső középfokú szakirányú műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének d) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit.

(11) Az érettségit követő felsőbb szakképző tanulmányok első évfolyamába a szakközépiskolában az a jelentkező nyerhet felvételt, aki teljes felső középfokú általános műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének c) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit, vagy teljes felső középfokú szakirányú műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének d) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit.

(12) A jelentkező képzésre való felvételének feltétele, hogy más középiskolával nem áll tanulói jogviszonyban.

(13) Egészségügyi szakirányú képzési szakok esetében a felvételnek feltétele a jelentkező egészségügyi alkalmassága is, melyet az egészségügyi minisztérium általános érvényű jogszabályban határoz meg.

(14) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban határozza meg a tanulmányi szakokat és szakképzési szakokat, amelyek esetében a speciális képességek, készségek és tehetség meglétét is bizonyítani kell.

(1) A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője két felvételi jelentkezést nyújthat be az oktatási minisztérium által jóváhagyott és közzétett formanyomtatványon, két középiskolára vagy ugyanazon középiskola két különböző képzési szakára; indokolt esetben további két felvételi jelentkezést nyújthat be olyan képzési szakirányokra, amelyek speciális képességek, készségek és tehetség elbírálását követelik meg, valamint egy másik felvételi kérelmet a 66. § (7) bekezdése alapján. 

(2) A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője a jelentkezési lapot azon alapiskola igazgatójánál adja le, amelyet a tanuló látogat, február 20-áig olyan képzési szakirányok esetén, amely különleges képességek, készségek és tehetség elbírálását követelik meg; április 10-éig a többi képzési szak esetében. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a felvételi vizsga időpontját. Az alapiskola igazgatója továbbítja a jelentkezési lapokat a középiskolára

a) február 28-áig azon szakirányú képzésekre, amelyek különleges képességek, készségek és tehetség elbírálását követelik meg,

b) április 20-áig a többi képzési szakra.

(3) Az a felvételiző, aki nem tanulója alapiskolának, a jelentkezési lapot közvetlenül a középiskolához nyújtja be, a (2) bekezdésben megjelölt határidőig. A jelentkezési íven feltüntetett előmenetelét az az alapiskola igazolja, amelyet látogatott. Ha ez nem oldható meg, akkor jelentkezési lapjához csatolja az alapiskolai bizonyítványait vagy azok közhiteles másolatát.

(4) A 2. bekezdés szerinti határidők nem vonatkoznak a szabadságvesztési büntetésüket töltő, fiatalkorú elítélt jelentkezőkre.

(5) Az egészségkárosult tanuló jelentkezési lapjához csatolja háziorvosának véleményét arról, hogy képes-e a választott szakirányú nevelés és oktatás tanulmányainak elvégzésére. 

(6) A jelentkezési lapon az alábbi személyes adatokat kell feltüntetni:

a) a családi és utónév, a személyi szám, tanítási nyelv, az állampolgárság, a tanuló egészségügyi alkalmasságának igazolása, a tanuló alapiskolai nevelési-oktatási eredményei, 

b) a törvényes képviselők családi és utóneve, lakcíme és telefonos elérhetősége.

(7) A felvételiző csatolhatja jelentkezési lapjához azon dokumentumokat, amelyek a választott szakkal vagy képzéssel kapcsolatos tantárgyi olimpián vagy versenyen való sikeres szereplését igazolják.

(8) Ha a jelentkező jelentkezési ívét olyan szakirányú tanulmányi képzésre vagy szakképzési szakra nyújtja be, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben folyik, a jelentkezéséhez csatolnia kell a külön előírások szerinti^47aa) igazolást a tanuló szakképzéséről és gyakorlati képzéséről.

(1) A tantárgyakat, amelyekből a felvételi vizsgákon a felvételi eljárás áll, az oktatási minisztérium és az egészségügyi minisztérium határozza meg a középiskolák igazgatói véleményének figyelembevételével úgy, hogy az egyes szakirányok vonatkozásában egyenértékűek legyenek; ezeket október 15-éig teszik közzé. 

(2) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal és az iskolatanáccsal történt egyeztetést követően a felvételi eljárás céljaira a következő tanévre vonatkozóan legkésőbb június 15-éig javaslatot nyújt be a fenntartóhoz az első évfolyam osztályainak számáról a felvételi eljárás vonatkozásában, a következő tanév egyes tanulmányai szakainak és gyakorlati szakképzési szakainak bontásában, és javaslatot tesz a következő tanévre vonatkozó felvételik közös osztályainak számára az egyes rokon tanulmányi szakok vagy gyakorlati képzési szakok szerinti bontásban. A középiskola fenntartója^47a) az első mondat szerinti javaslatokat június 30-áig beterjeszti azon kerületi önkormányzatnak, amelynek területi fennhatósága alá a középiskola tartozik.

(3) A helyi oktatási államigazgatási hatóság szeptember 30-áig dönt a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók középiskolái osztályainak számáról az első évfolyamban, valamint a tanszakokról, melyekben a nevelés és oktatás idegen nyelven valósul meg nemzetközi egyezmények alapján a következő tanév felvételi vizsgáinak vonatkozásában.

(4) A helyi államigazgatási oktatási hatóság a területi fennhatósága alá tartozó minden nyolcosztályos gimnázium első évfolyamot érintő osztályszám- és tanulói létszám-javaslatáról szeptember 15-éig dönt a következő felvételi eljárás vonatkozásában, mégpedig úgy, hogy az ezen osztályokba felvételre kerülő tanulók létszáma ne haladja meg az adott populációs évjárat 5%-át az érintett tanévben. A javaslat megvitatásra kerül a fenntartóval is. 

(1) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést, valamint az iskolatanáccsal történt konzultációt követően, a fenntartó egyetértésével meghatározza azon tanulók létszámát, akik az első évfolyam osztályaiba felvehetők, illetve a felvételi vizsgák időpontját. Ha szakközépiskoláról van szó, melyben a szakirányú képzés és gyakorlati képzés duális rendszerben érhető el, az első évfolyamba felvehető tanulók létszámának keretében a szakközépiskola igazgatója elkülönítve megállapítja azon tanulói létszámot is, amely a duális rendszerben elérhető szakirányú képzésben és gyakorlati képzésben megvalósuló szakirányú tanulmány szakra vagy gyakorlati szakképzésre vehető fel. Ezek az adatok közzétételre kerülnek

a) február 1. napjáig azon képzési szakokra vonatkozóan, amelyek különleges képességek, készségek és tehetség bizonyításához kötöttek (tehetségvizsga),

b) március 31. napjáig a többi képzési szakra.

(2) A középiskola iskolaigazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően meghatározza a felvételi vizsga formáját, tartalmát és terjedelmét az alapiskolák állami oktatási programjainak követelményei alapján. Meghatározza a vizsgák sikeres teljesítésének egységes feltételrendszerét és a felvétel egyéb feltételeit a 66. § (6) bekezdése alapján zajló felvételi eljárás mindkét időpontjára vonatkozóan. A középiskola igazgatója köteles e feltételeket nyilvánosságra hozni legkésőbb az (1) bekezdés szerinti időpontban; az egészségkárosult tanulók számára a felvételi vizsga formáját egészségi állapotukra való tekintettel határozza meg.

(3) Ha olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra történő felvételről van szó, melyben a szakirányú képzést duális rendszerben biztosítják, a felvételi vizsga formáját, tartalmát és terjedelmét az alapiskolai állami szakképzési standardok szerint a szakirányú képzésnek megfelelően, a vizsga sikeres letételének egységes feltételeit és a tanulmányokra való felvétel egyéb feltételeit a 66. § (6) bek. szerinti mindkét felvételi eljárási időpont vonatkozásában a szakközépiskola igazgatója határozza meg azon munkáltatóval együtt, melynél a tanuló gyakorlati képzést fog kapni, az iskola pedagógiai tanácsával történt egyeztetést követően. A középiskola igazgatója köteles ezen feltételeket legkésőbb az (1) bekezdés szerinti időpontig nyilvánosságra hozni; az egészségkárosult tanulók részére a felvételi vizsga formáját egészségügyi akadályoztatottságuk figyelembe vételével határozzák meg.

(4) A szakközépiskola iskolaigazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően meghatározhatja az alsó középfokú szakirányú műveltséget nyújtó oktatási program első évfolyamába és a középfokú szakirányú műveltséget nyújtó oktatási program első évfolyamába jelentkezők felvételi vizsgatétel nélküli felvételének vagy a részleges felvételi vizsgatétel feltételrendszerét, amennyiben e törvény nem határoz másként. Ha olyan tanulmányi szakra történő felvételről van szó, melyben a szakirányú képzést és gyakorlati képzést duális rendszerben biztosítják, ezen feltételeket a középiskola igazgatója azon munkáltatóval közösen határozza meg, ahol a tanuló gyakorlati képzést fog kapni.

(5) Annak a tanulónak a felvételéről, aki az alapiskola kilencedik osztályos tanulóinak országos tudásfelmérő tesztelésén minden egyes tantárgyban 90 százalékos sikerességet mutatott fel, az iskolaigazgató felvételi vizsga nélkül dönt; ez nem vonatkozik azon iskolákra vagy képzési szakokra, amelyek esetében különleges képességekről, készségekről és tehetségről is tanúbizonyságot kell tenni. 

(6) A (4) és (5) bekezdésben szereplő feltételeket az iskolaigazgató legkésőbb az (1) bekezdésben megadott határidőig teszi közzé. 

(7) A középiskola igazgatója döntését a tanuló (4) és (5) bekezdés szerinti, felvételi vizsga nélküli felvételéről legkésőbb 7 nappal a felvételi vizsga időpontja előtt megküldi az érintettnek. A szakközépiskola igazgatója különállóan dönt a felvételről

a) azon jelentkezők esetében, akiket olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra vesz fel, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben biztosított, és

b) a többi jelentkező esetében.

(8) A különleges képességeket, készségeket és tehetséget igénylő képzési szakokra csak ezen adottságok bizonyítását követően vehetők fel a jelentkezők; a táncművészeti konzervatóriumba és a testnevelési szakirányú gimnáziumba szükséges az egészségügyi alkalmasság bizonyítása is. 

(9) A nyolcosztályos gimnázium oktatási programjára kizárólag az első évfolyamba vehető fel jelentkező. A jelen törvény azon rendelkezései, melyek a tanulóknak a középiskola felsőbb évfolyamaiba történő felvételét szabályozzák, a nyolcosztályos gimnáziumok képzési programjaira nem vonatkoznak.

(1) A felvételi vizsga a 64. § (1) bekezdésben szereplő tantárgyakból megszerzett ismeretek, vagy bizonyos szakirányú képzések esetén a különleges képességek, készségek és tehetség felülvizsgálatából áll, esetenként mindkét részből. 

(2) A nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolákban a 64. § (1) bekezdésében szereplő tantárgyak kiegészülnek a középiskola tanítási nyelvével. 

(3) Amennyiben a nemzeti kisebbség anyanyelvén oktató alapiskola tanulója szlovák tanítási nyelvű középiskolába jelentkezik továbbtanulásra, a felvételi vizsgák az egyes tantárgyakból a következőképpen valósulnak meg:

a) szlovák nyelvből és irodalomból az alapiskola állami oktatási programjában meghatározott tananyag terjedelemében,

b) más tantárgyból azon a nyelven, amilyen nyelven azt az alapiskolában is tanulta, ha a tanuló törvényes képviselője ezt a kérelmet a középiskolai jelentkezési íven feltünteti.

(4) Amennyiben szlovák tanítási nyelvű alapiskolába járó tanuló nemzeti kisebbségi nyelven oktató középiskolába jelentkezik, az (1) bekezdés alapján tesz felvételi vizsgát. Más tantárgyból azon a nyelven teszi a felvételi vizsgát, amely nyelven azt az alapiskolában tanulta, amennyiben a törvényes képviselője ezt a kérelmet a középiskolai jelentkezési íven feltünteti.

(5) Ha a felvételi eljárás során a jelentkezőnek különleges képességeit, készségeit és tehetségét is bizonyítani kell, az iskolaigazgató a pályaalkalmassági / tehetségvizsgák időpontját március 25-e és április 15-e közé tűzi ki.

(6) A középiskolai felvételi vizsgákat, kivéve az (5) bekezdésben szereplő vizsgákat, két időpontban tartják meg, mégpedig május hónap második teljes hetének hétfői napján, mely szervezési okokból kedden érhet véget, illetve május hónap második teljes hetének csütörtöki napján, mely szervezési okokból pénteken érhet véget. Amennyiben az időpont munkaszüneti napra esik, akkor a felvételi vizsga időpontja a következő munkanapra kerül át. 

(7) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően dönt arról, hogy szervezzenek-e további felvételi vizsgát a betöltetlen helyekre azon tanulók részére, akiket felvehetnek az első évfolyam osztályaiba. Az erről szóló határozatot legkésőbb június 6. napjáig közzéteszik. Ez a felvételi vizsga június hónap harmadik teljes hetének keddi napján valósul meg, és szervezési okokból szerdán fejeződhet be.

(8) A középiskola igazgatója legkésőbb öt nappal a felvételi vizsga előtt értesíti a felvételizőket a vizsga időpontjáról.

(9) Annak a jelentkezőnek, aki komoly okokból nem tud részt venni a rendes időpontban a felvételi vizsgán, a középiskola igazgatója pótfelvételi időpontot jelöl ki, legkésőbb augusztus hónap utolsó hetében. A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője legkésőbb a felvételi vizsga napjáig tájékoztatja a középiskola igazgatóját a vizsgától való távolmaradás okáról. Ilyen esetben az iskola igazgatója tartalékot képez az első évfolyamba felvehető tanulók létszámából.

(10) A középiskola első évfolyamába való felvétel felvételi vizsgáinak eredményei kizárólag azon tanévben érvényesek, amelyre a vizsga vonatkozott. 

(1) A középiskola igazgatója a felvételi eljárás eredményei alapján dönt³⁵⁾ a felvételiző felvételéről. A felvételi vizsga előkészítésének, lefolytatásának és az eredmények feldolgozásának biztosítása érdekében, valamint a jelentkezők tanulmányi alkalmasságának elbírálására az igazgató saját tanácsadó szervként felvételi bizottságot hoz létre. 

(2) Az iskola igazgatója a felvételi során figyelembe veszi a jelentkező egészségügyi alkalmasságát is a választott szakképzésre, valamint a hivatás szakmai gyakorlására.

(3) A középiskola igazgatója a felvétel során előnyben részesíti a megváltozott munkaképességű felvételizőt azokkal szemben, akik ugyanúgy megfeleltek a felvételi eljárás követelményeinek. 

(4) A szakközépiskola igazgatója a felvételi eljárás eredménye szerint különállóan dönt a felvételről

a) azon jelentkezők esetében, akiket olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra vesz fel, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben biztosított, és

b) a többi jelentkező esetében.

(5) A középiskola igazgatója a felvételről szóló döntés meghozatala során figyelembe veszi, hogy a felvételiző sikeresen szerepelt a tantárgyi olimpián, vagy megnyert olyan versenyt, amely a felvételi tárgyát képező képzési szakhoz kötődik, valamint figyelembe veszi az alapiskola kilencedik évfolyamos tanulóinak országos tudásfelmérő tesztelésén elért eredményeit.

(1) A középiskola igazgatója közzéteszi a felvételizők felvételi eredmények alapján összeállított névsorát az iskola hirdetőtábláján a 66. § (5) és (7) bekezdése szerinti felvételi vizsgát követően három napon belül, a 66. § (6) bekezdése szerinti későbbi felvételi vizsga esetén a második vizsgaidőponttól számított három munkanapon belül. Ha olyan szakközépiskoláról van szó, melyben a szakirányú képzés és gyakorlati képzés duális rendszerben zajlik, a szakközépiskola igazgatója önálló listán teszi közzé azon jelentkezők névsorát, akiket olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra vesz fel, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben biztosított, és a többi jelentkező névsorát. A lista a felvételi eljárás során elért összpontszám sorrendjében tartalmazza a jelentkezőket az előre megadott numerikus kódjukkal együtt,¹¹⁾ és az információt, hogy a felvételiző a felvételi vizsgát sikeresen teljesítette, vagy nem járt sikerrel. 

(2) A középiskola igazgatója legkésőbb az (1) bekezdésben szereplő határidőben dönt a jelentkező felvételéről, és küldi meg a felvételizőnek a felvételiről szóló határozatot.

(3) A felvételt nyert jelentkezőt a felvételről szóló határozattal együtt a középiskola tájékoztatja a képzésre történő beiratkozás időpontjáról, helyéről és módjáról. A középiskola a felvételi határozat kikézbesítésével középiskolai tanulmányokra felvett jelentkezőket beírja a beiratkozási űrlap alapján, melyet az illetékes alapiskola ad ki; az alapiskola a felvételizőnek kizárólag egyetlen beiratkozási űrlapot állít ki, amellyel szabadon rendelkezik. Az a középiskola tartja magánál a beiratkozási lapot, amelybe a felvételiző beiratkozik. Ha a felvételizőt felvették más középiskolába is, és inkább ezen középiskolában akar továbbtanulni, visszavonja korábbi beiratkozását, a beiratkozási űrlapját kikéri és azon középiskolában adja le, amelybe beiratkozik. A felvételről szóló határozat érvénytelen, ha a felvételiző nem iratkozik be abba a középiskolába, amelybe felvették. 

(4) A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője a középiskola igazgatójának elutasító határozata ellen fellebbezést nyújthat be a döntés kézhezvételét követő öt napon belül. A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője felülvizsgálati kérelmet nyújthat be az egyházi középiskola igazgatójának vagy magán középiskola igazgatójának elutasító határozata ellen a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül. 

(5) A középiskola igazgatója lehetővé teszi a betekintést a felvételiző írásbeli és egyéb munkáiba a felvételizőnek, a törvényes képviselőjének, vagy a tanulót az alapiskolában a felvételi tárgyra oktató pedagógusnak. 

(1) A távoktatási tanulmányi forma vagy a kombinált képzési forma első évfolyamai osztályainak számáról és az egyes osztályok tanulói létszámáról az iskolaigazgató dönt a fenntartóval történt megegyezés alapján, minden év áprilisának 30. napjáig.

(2) A ráépülő szakirányú képzés és gyakorlati képzés nappali tagozatos osztályainak tanulói létszámáról az iskolaigazgató dönt a fenntartóval történt megegyezés alapján, minden év áprilisának 30. napjáig.

(3) A felvételiző a jelentkezési lapot azon középiskola igazgatójának nyújtja be, ahová jelentkezik, május hónap 31. napjáig. Azon felvételizők, akiket nem vettek fel felsőoktatási képzésbe, jelentkezésüket július hónap 31. napjáig nyújthatják be. Ha a felvételiző a jelentkezési lapot olyan tanulmányi vagy szakképzési szakra nyújtja be, amelyen a szakképzés és gyakorlati képzés duális rendszerben folyik, a jelentkezési lapjához csatolnia kell az igazolást a tanuló duális rendszerben történő szakirányú és gyakorlati képzéséről.

(4) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően dönt a felvételi vizsga formájáról, tartalmáról és terjedelméről, meghatározza a sikeres vizsgatétel feltételeit és a tanulmányokra való felvétel egyéb feltételeit. Ha olyan tanulmányi szakra történő felvételről van szó, melyben a szakirányú képzést és gyakorlati képzést duális rendszerben biztosítják, a felvételi vizsga formájáról, tartalmáról és terjedelméről, a sikeres vizsgatétel feltételeiről és a tanulmányokra való felvétel egyéb feltételeiről a középiskola igazgatója azon munkáltatóval közösen határoz, ahol a tanuló gyakorlati képzést fog kapni, a pedagógia tanáccsal történt egyeztetést követően. Ezt a feltételrendszert legkésőbb a felvételi vizsgák első időpontja előtt egy hónappal közzé kell tenni.

(5) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően dönthet e felvételi vizsga letétele nélküli felvétel feltételrendszeréről is. Ha olyan tanulmányi szakra történő felvételről van szó, melyben a szakirányú képzést és gyakorlati képzést duális rendszerben biztosítják, ezen feltételrendszerről a középiskola igazgatója azon munkáltatóval közösen határoz, ahol a tanuló gyakorlati képzést fog kapni.

(6) A középiskola igazgatója a felvételi vizsgára szóló meghívót legkésőbb 10 nappal a vizsga időpontja előtt eljuttatja a jelentkezőnek.

(7) Felvételi vizsga két időpontban zajlik. Az első időpont június hónap utolsó teljes hete és a második időpont augusztus hónap két utolsó teljes hete. A vizsgatétel napját a középiskola igazgatója határozza meg.

(8) A felvételiző különleges képességeinek, készségeinek és tehetségének felmérése, ha ilyen felmérés szükséges, a felvételi vizsga részét képezi.

(9) A középiskola igazgatója a felvételi eljárás eredményei alapján dönt a jelentkező felvételéről, a felvételi vizsgákat követő három napon belül. A döntés során figyelembe veszi a jelentkező egészségügyi alkalmasságát is a választott szakképzésre, valamint a hivatás szakmai gyakorlására.

(10) A szakközépiskola igazgatója különállóan dönt a felvételről

a) azon jelentkezők esetében, akiket olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra vesz fel, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben biztosított, és

b) a többi jelentkező esetében.

(1) A középiskola felsőbb évfolyamába azt a jelentkezőt lehet felvenni, aki más középiskolával nem áll tanulói jogviszonyban, saját írásos kérelme, vagy a kiskorú jelentkező törvényes képviselőjének írásbeli kérelme alapján. A felvétel feltétele a felvételi vizsgák sikeres letétele, melynek vizsgaanyaga az érintett középiskola alsóbb évfolyamai tantárgyainak tananyaga az állami oktatási programban meghatározott általános követelményeknek megfelelően. 

(2) A felvételi vizsga időpontját, tartalmát, terjedelmét és formáját azon középiskola igazgatója határozza meg, ahová a felvételiző jelentkezett. 

(3) Azon középiskolák képzési szakirányainak felsőbb évfolyamaiba, amelyek esetében a tanulmányok érettségi vizsgával vagy záróvizsgával fejeződnek be, és amelyek a képzés alsóbb évfolyamaiban egyben felső középfokú szakirányú végzettséget vagy teljes felső középfokú szakvégzettséget nyújtanak, felvehető az alsóbb évfolyamot befejező végzős vagy az a jelentkező, aki sikeresen letette a záróvizsgát, esetleg az érettségi vizsgát, és teljesíti azokat a további követelményeket, amelyeket a középiskola igazgatója meghatározott.

(4) Az (1) – (3) bekezdések nem vonatkoznak olyan jelentkező felvételére, akinek a képzése duális képzési rendszerben fog megvalósulni.

(1) Az alapiskola igazgatója adatokat szolgáltat a helyi oktatásügyi államigazgatási szervnek és az illetékes kerületi önkormányzatnak a tanulók középiskolai továbbtanulási szándékairól.

(2) A középiskola igazgatója friss adatokat szolgáltat a fenntartónak és a helyi oktatásügyi államigazgatási szervnek az intézménybe jelentkezett tanulók számáról, a felvett tanulók számáról és a betöltetlen helyekről. Külön kérésre ezeket az adatokat kiadhatja az alapiskola igazgatójának és más államigazgatási szerveknek is. 

(3) Azon tanulók részére, akik a 66. § (7) bekezdésben szereplő felvételi vizsgaidőpontokat követően sem nyertek felvételt egyetlen középiskolába sem, és azon tanulók részére, akik az alapiskola vagy a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók alapiskolája kilencedik évfolyamának sikeres elvégzését követően nem jelentkeztek továbbtanulásra középiskolába, és még tankötelesek, a helyi oktatásügyi államigazgatási szervek biztosítják a középiskolai elhelyezést, a törvényes képviselővel és az érintett középiskola igazgatójával, valamint fenntartójával történt egyeztetést követően, egészen a tankötelesség lejártáig. 

(4) Azon iskolák jegyzékét, amelyekben a (3) bekezdés alapján a tanulók a tankötelezettségüket teljesíteni fogják, a helyi oktatásügyi államigazgatási szervek legkésőbb június hónap 30. napjáig teszik közzé, az érintett középiskolák igazgatóival és a kerületi önkormányzatokkal történt egyeztetést követően. 

A középiskolai oktatás és nevelés végződhet

a) szakmai záróvizsgával,

b) érettségi vizsgával,

c) érettségit követő szakmai vizsgával,

d) abszolvensi vizsgával.

(1) A záróvizsga célja a tanuló ismereteinek és készségeinek felmérése az állami képzési programok standardjaival meghatározott tananyag terjedelmének arányában, és annak a felmérése, hogy a tanulók a megszerzett készségeket (kompetenciákat) tudják-e alkalmazni hivatásuk végzése és azon szaktevékenységek során, melyekre a felkészítésük irányult.

(2) A tanuló akkor tehet záróvizsgát, ha sikeresen bejezte az adott tanulmányi szak utolsó évfolyamának képzési programját.

(3) A záróvizsga írásbeli részből, gyakorlati részből és szóbeli részből áll. A záróvizsga gyakorlati része az írásbeli vizsgát követi, megelőzve a vizsga szóbeli részét. A duális képzési rendszerben felkészített diák záróvizsgájának gyakorlati része a gyakorlati képzési munkahelyen történik^,47b) ha a középfokú szakiskola és a munkáltató, melynél a diák a felkészítést kapta, másként nem állapodik meg.

(4) A záróvizsgát a szokásos vizsgaidőszakban vagy rendkívüli vizsgaidőszakban tartják.

(5) A szokásos vizsgaidőszak az adott tanév júniusának 16. és júniusának 30. napja közé esik. Ha azt a szaktevékenységek, melyekből a gyakorlati vizsgán számot kell adni, megkövetelik, a záróvizsga gyakorlati részét meg lehet tartani június 16-a előtt is, legkorábban azonban az adott tanév februárjában.

(6) A rendkívüli vizsgaidőszak a következő tanév szeptemberében vagy februárjában van; a záróvizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A rendkívüli vizsgaidőszak a javító záróvizsgák vagy pótlólagos záróvizsgák letételére szolgál. A pótlólagos záróvizsga azon diákoknak nyújt lehetőséget, akik legkésőbb szeptember 15-éig sikeresen elvégezték az adott tanulmányi szak képzési programjának utolsó évfolyamát és a 89. § (2) bek. szerinti diákoknak.

(7) A záróvizsga kezdetét megelőzően a diák három egymást követő tanítási napon át nem vesz részt a tanításon. Ezek a napok a diák záróvizsgára való felkészülését szolgálják.

(1) Az érettségi vizsga célja a tanuló ismereteinek és képességeinek felmérése a tananyag előre meghatározott célkövetelményei mértékében, illetve annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek alkalmazni a megszerzett kompetenciákat a továbbtanulás során, vagy hivatásukban és a szaktevékenységek végzése során.

(2) A középfokú szakiskola és konzervatórium érettségi vizsgája elméleti érettségi vizsgából és szakmai érettségi vizsgából áll. Az érettségi vizsga szakmai része szakmaelméleti érettségi részre és szakmai gyakorlati részre osztódik. Az érettségi vizsga szakmai részének célja, hogy felmérje a tudást és a szakmai készségeket a szaktantárgyi képzési standardokban meghatározottak mértékében. A ráépülő képzésben az érettségi vizsga szakmai összetevőjénél figyelembe veszik az adott tanulmányi szakhoz való kötődését.

(3) Az egyes tantárgyi érettségi vizsgák állhatnak külső (központi) és belső vizsgaegységekből.

(4) A tanuló azt követően teheti le az érettségi vizsga belső vizsgaegységét, kivéve a 76. § (5) bekezdése szerinti írásbeli vizsgát és az érettségi vizsga szakmai részét, ha sikeresen elvégezte az oktatási program szakirányú képzésének adott évfolyamát, és letette az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegységét, valamint a 76. § (1) és (5) bekezdése szerinti belső érettségi vizsgaegység írásbeli részét, valamint és a szakmai gyakorlati vizsgát; az egészségügyi szakirányú képzések esetén a tanuló a szakmai gyakorlati vizsgaegységet kizárólag a képzési program utolsó évfolyamának elvégzését követően teheti le.

(5) A tanuló kizárólag csak tantárgyakból tehet érettségi vizsgát, kivéve a nevelési tárgyakat, elsősorban az általa látogatott iskola tantervében szereplő nevelési tantárgyakat, főként a zenei nevelést, a képzőművészeti nevelést, az etikai nevelést.

(6) A tanuló érettségi vizsgát idegen nyelvből az egységes európai referenciakeret teljesítményszintjeinek megfelelően tesz. 

(7) A tanuló érettségi vizsgát tehet önkéntesen további tantárgyakból is szabad választása szerint. Önkéntes érettségi vizsgának számít csupán az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegységének, a belső vizsgaegységének, a belső vizsgaegység egyik formájának vagy azok kombinációjának teljesítése is. A tanuló a rendes vizsgaidőszakban legfeljebb két szabadon választott tantárgyból tehet érettségi vizsgát.

(8) A két nyelven oktató iskolákban és osztályokban, amelyekben az oktatás nemzetközi szerződés alapján valósul meg, az érettségi vizsga is a szerződés és a végrehajtási jegyzőkönyv alapján folyik.

(9) Azokban az iskolákban vagy osztályokban, ahol a képzés a 7. § (6) bekezdés szerint nemzetközi program alapján valósul meg, az érettségi vizsga az érintett nemzetközi program szabályai alapján valósul meg. A nemzetközi program szerint letett érettségi vizsga egyenértékű a jelen törvény rendelkezései szerinti érettségi vizsgával.

(10) A 44. § (8) bek. szerinti diák és a 42. § (5) bek. szerinti diák érettségi vizsgát csak az érettségi vizsga szakmai egységéből tesz.

(11) Az érettségi vizsga szakmai egységének gyakorlati részét a diák, aki duális rendszerű képzésben vett részt, a gyakorlati képzés színhelyén teszi le, ha a középfokú szakiskola és a munkáltató, akinél az adott diák felkészítése folyt, nem állapodnak meg másképpen.

(1) A tanuló a középiskola adott oktatási programjának utolsó évfolyamában, vagy a konzervatórium hatéves oktatási programjának negyedik évfolyamában szeptember 30-áig írásban értesíti az osztályfőnökét arról, hogy milyen tantárgyakból akar az érettségi vizsgát tenni. Az egészségkárosult tanuló a vizsga letételének módját is bejelenti. 

(2) A tanuló, aki további szabadon választott tantárgyból is érettségi vizsgát akar tenni, a középiskola adott oktatási programjának utolsó évfolyamában, vagy a konzervatórium hatéves oktatási programjának negyedik évfolyamában szeptember 30-áig írásban tudatja az osztályfőnökével, melyik tantárgyat választotta. Az egészségkárosult tanuló a további tantárgyi érettségi vizsga letételének módját is bejelenti. 

(3) Az érettségi vizsga tantárgyaiban vagy az érettségi vizsga letételének módjában eszközölt változásokat, vagy az (1) és (2) bekezdés alapján történő utólagos jelentkezést a tanuló legkésőbb október 15. napjáig írásban közli osztályfőnökével; az iskola igazgatója különleges esetekben későbbi időpontot is engedélyezhet, főként hosszabb külföldi tartózkodás, egészségi állapot miatt, de a legkésőbbi időpont legfeljebb január 31-e lehet. 

(1) Az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegysége az írásbeli teszt, melyet a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet állít össze és értékel ki a 154. § (5) bekezdésének a) pontja szerint. Az érettségi vizsga külső (központi) egysége egyszerre valósul meg az Szlovák Köztársaság egész területén. Az érettségi vizsga külső (központi) egységének felügyeletét és annak javítását olyan pedagógus végzi, aki nem áll munkaviszonyban azzal az iskolával, ahol az érettségi vizsga külső (központi) egysége megvalósul. 

(2) Azon tanuló, aki a 74. § (8) bekezdése alapján fejezi be tanulmányait, nem köteles az érettségi vizsga (1) bekezdésben szereplő külső (központi) vizsgaegységének és az érettségi vizsga belső vizsgaegysége írásbeli részének letételére azon tantárgyakból, amelyekre vonatkozóan az érettségi vizsga letételének formáját a nemzetközi szerződés tételesen szabályozza. 

(3) Az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegységét és az érettségi vizsga belső egységének írásbeli részét az (1) és (5) bekezdés szerint idegen nyelv tantárgyból a tanuló kizárólag egyetlen idegen nyelvből teszi le, amelyet 75. § (1) bekezdés értelmében maga határoz meg az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor. 

(4) Az érettségi vizsga belső vizsgaegysége az egyes tantárgyakból megvalósulhat

a) szóbeli formában,

b) gyakorlati vizsgaként,

c) komplex feladatok vagy művészi teljesítmény bemutatásával,

d) komplex szakmai munka vagy projekt, vagy sikeres versenymunka megvédésével, 

e) kísérlet megvalósításával és megvédésével,

f) az a)-e) pontokban szereplő formák kombinációjaként is. 

(5) Az érettségi vizsga belső vizsgaegységének írásbeli részét témák vagy feladatok összessége képezi, melyet a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet dolgoz ki és értékel a 154. § (5) bekezdésének a) pontja értelmében. Az érettségi vizsga belső egysége azonos időpontban valósul meg az Szlovák Köztársaság egész területén.

(6) Az érettségi vizsga belső vizsgaegysége nyilvános, kivételt képez ez alól az (5) bekezdésben szereplő írásbeli.

(7) A tanuló az érettségi vizsga belső vizsgaegységét egyetlen napon belül legfeljebb három tantárgyból teheti le, kivéve az érettségi vizsga belső vizsgaegységének (5) bekezdés szerinti írásbeli formáját és az érettségi vizsga szakmai részének gyakorlati vizsgáját.

(8) A tanuló az érettségi vizsga belső vizsgaegységét legfeljebb öt munkanapon belül teljesíti, kivéve az írásbeli formát és az érettségi vizsga szakmai részének gyakorlati vizsgáját.

(9) A tanuló olyan nyelven tesz érettségi vizsgát, amilyen nyelven az adott tantárgyat tanították. Ha a kétnyelvű képzésben résztvevő tanuló úgy dönt, hogy leteszi az érettségi vizsga külső (központi) részét, ugyanolyan módon és ugyanolyan nyelven vizsgázik, mint az a tanuló, aki szlovák nyelven vizsgázik. Ha a kétnyelvű képzés során a tantárgyat párhuzamosan két nyelven oktatják, a tanuló az érettségi vizsgát az iskolai képzési programmal összhangban álló nyelven teszi le. 

(10) Ha az érettségi vizsga (1) és (5) bekezdés szerinti külső (központi) vizsgaegysége vagy a belső érettségi vizsga írásbeli része nem a jelen törvénnyel összhangban valósult meg, vagy a külön jogszabályban szabályozott egyenlő bánásmód elve sérült,⁴⁸⁾ a Szlovák Köztársaság oktatási minisztere (a továbbiakban „oktatási miniszter”) a vizsgákat semmissé nyilvánítja. A vizsga új időpontját a miniszter hirdeti ki.

(11) Az érettségi vizsga belső vizsgaegységének megkezdése előtt, kivéve az (5) bekezdésben szereplő írásbeli formát, a tanuló öt egymást követő tanítási napon nem vesz részt tanításon. Ezek a napok a tanuló vizsgákra való felkészülésére szolgálnak. 

(1) Az érettségi vizsga megvalósulhat rendes vizsgaidőszakban vagy rendkívüli vizsgaidőszakban. A rendes vizsgaidőszak az adott tanév márciusától júniusáig terjed, a rendkívüli vizsgaidőszak az adott tanév áprilisától májusáig terjed, vagy következő tanév szeptemberében vagy februárjában jelölik ki.

(2) A 76. § (1) és (5) bekezdése szerinti külső (központi) érettségi vizsgaegység és a belső érettségi vizsgaegység írásbeli részének időpontját az oktatási miniszter határozza meg.

(3) Az érettségi vizsga belső vizsgaegységének időpontját, a 76. § (5) bekezdése szerinti írásbeli vizsgáét kivéve, az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv határozza meg a középiskola igazgatójának javaslata alapján.⁴⁹⁾

(4) A rendkívüli vizsgaidőszak a tanulók pótidőpontban történő érettségi vizsgatételére vagy érettségi javítóvizsgák letételére szolgál. A pótidőpontban letehető érettségi vizsga azon tanulókat szolgálja, akik legkésőbb szeptember 15. napjáig sikeresen befejezték tanulmányainak utolsó évfolyamát, illetve a 89. § (2) bekezdésben szereplő tanulóknak szól.

(5) A pótérettségi vizsga külső (központi) vizsgaegysége és az érettségi vizsga belső vizsgaegységének írásbelije a 76. § (1) és (5) bekezdés alapján az adott tanév áprilisában vagy májusában zajlik, vagy a következő tanév rendes vizsgaidőszakában. Az érettségi javítóvizsga külső (központi) vizsgaegysége és az érettségi vizsga belső vizsgaegységének írásbelije a 76. § (1) és (5) bekezdés alapján a következő tanév rendkívüli szeptemberi vizsgaidőszakában vagy a következő tanév rendes vizsgaidőszakában zajlik. A pótérettségi vizsga és az érettségi vizsga belső vizsgaegységének vizsgája, kivéve az érettségi vizsga írásbelijét a 76. § (5) bekezdése alapján, a következő tanév szeptemberében vagy februárjában zajlik. 

(6) Az oktatási miniszter jelöli ki a pótérettségi vizsgák és az érettségi javítóvizsgák külső (központi) vizsgaegységének vizsganapját, valamint a 76. § (1) és (5) bekezdése szerinti érettségi vizsgák belső írásbeli részének vizsganapját. 

(7) A tanuló június 30. napjáig jelentkezik az igazgatónál az (1) és (5) bekezdés szerinti érettségi javítóvizsga külső (központi) vizsgaegységére és az érettségi vizsga belső egységének írásbeli részére, ha a javítóvizsga a következő tanév szeptemberében zajlik, vagy a következő tanév szeptember 30. napjáig, ha a javítóvizsga a következő tanév rendes vizsgaidőszakában zajlik.

(8) Az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv határozza meg a tanuló részére az érettségi javítóvizsga és pótérettségi vizsga (1) és (5) bekezdés szerinti külső (központi) vizsgaegységének, valamint a belső vizsgaegysége írásbeli részének a helyszínét 30 nappal az érettségi vizsgák kezdete előtt.

(1) A tanuló érettségit követő szakvizsgát tehet, ha sikeresen befejezte a képzés utolsó évfolyamát.

(2) Az érettségit követő szakvizsga olyan szakvizsga, amely felméri az érettségit követő szakirányú innovációs vagy szakértelem-fokozó képzésben megszerzett szakismeret-anyag és készségek színvonalát. 

(3) Az érettségit követő szakvizsga elméleti és gyakorlati részből áll. A képzési szakirány jellegéből adódóan a gyakorlati egység részét képezheti írásbeli és grafikai feladatmegoldás is. Az elméleti vizsgarész szóbeli vizsga.

(4) Az érettségit követő szakvizsga a rendes vizsgaidőszakban, júniusban zajlik, rendkívüli vizsgaidőszak esetén a következő tanév szeptemberében vagy februárjában; a középiskola igazgatója határoz annak időpontjáról.

(1) A tanuló abszolvensi vizsgát tehet, amennyiben befejezi a képzés utolsó évfolyamát.

(2) Az abszolvensi vizsga komplex szakvizsga, amely a tanuló speciális képességeit és készségeit méri fel egy konkrét munkatevékenység vonatkozásában. Abszolvensi vizsgával felmérhető a művészi és művészet-pedagógiai tevékenységvégzés színvonala is. Az abszolvensi vizsga tartalmazza:

a) a konzervatóriumban a végzős teljesítményét fő szakképzési irányból vagy a fő szakképzési szakokból, az írásbeli zárómunkát és annak megvédését, valamint az átfogó szakvizsgát pedagógiai felkészültségből vagy az átfogó pedagógiai vizsgákat,

b) a táncművészeti konzervatóriumban a végzős teljesítményét fő szakirányából és az átfogó pedagógiai felkészültségi vizsgákat, 

c) a szakközépiskolában, melyben a tanulók művészeti szakirányú szakmai tevékenységre és hivatásra készülnek fel, a gyakorlati vizsgát a tanulmányaik fő szakirányából, beleértve az abszolvensi záró dolgozat megvédését, a szaktantárgyi elméleti vizsgákat az adott tanszak jellege szerint; az abszolvensi vizsga részét képezheti az átfogó pedagógiai felkészültségi vizsga,

d) az egészségügyi középiskolán a szakiránynak megfelelő komplex elméleti-gyakorlati vizsgát, valamint az írásbeli zárómunkát és annak megvédését,

e) a többi középiskolában az írásbeli zárómunkát, annak megvédését és a komplex vizsgát a szaktantárgyakból.

(3) Az abszolvensi vizsga a szokásos vizsgaidőszakban vagy a rendkívüli vizsgaidőszakban zajlik.

(4) A szokásos vizsgaidőszak az adott tanév júniusában van. A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti abszolvensi tevékenységek végrehajthatók június előtt is, legkorábban azonban az adott tanév februárjában.

(5) A rendkívüli vizsgaidőszak a következő tanév szeptemberében vagy februárjában van; az abszolvensi vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A rendkívüli vizsgaidőszak a javító abszolvensi vizsgák vagy pótlólagos abszolvensi vizsgák letételére szolgál. A pótlólagos abszolvensi vizsga azon diákoknak nyújt lehetőséget, akik legkésőbb szeptember 15-éig sikeresen elvégezték az adott tanulmányi szak képzési programjának utolsó évfolyamát és a 89. § (2) bek. szerinti diákoknak.

(1) Az érettségi vizsgák és az érettségit követő záróvizsgák megszervezését és lefolytatását az alábbi érettségi vizsgabizottságok biztosítják:

a) központi érettségi vizsgabizottság,

b) iskolai érettségi vizsgabizottság, 

c) tantárgyi érettségi vizsgabizottság. 

(2) A központi vizsgabizottság az alábbi feladatokat teljesíti:

a) állást foglal az érettségi vizsgák időpontjairól,

b) állást foglal az érettségi vizsgák külső (központi) vizsgaegységének követelményeiről és tartalmáról, 

c) állást foglal az érettségi vizsgák belső vizsgaegységeinek követelményeiről és tartalmáról, 

d) állást foglal a 76. § (10) bekezdése szerinti tények felmerülése esetén, 

e) benyújtja az oktatási minisztériumhoz az érettségi vizsgák lefolyásáról és megvalósulásáról szóló éves jelentést.

(3) A központi érettségi vizsgabizottság elnökét és többi tagját az oktatási miniszter nevezi ki és menti fel.

(4) Az érettségi vizsgák feletti felügyeletet az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke látja el. Az iskolai érettségi vizsgabizottságot az elnök, az iskola igazgatója és a tantárgyi érettségi vizsgabizottságok elnökei alkotják.

(5) Az érettségi vizsga az egyes tantárgyakból a tantárgyi érettségi vizsgabizottság előtt zajlik. A tantárgyi érettségi vizsgabizottságot az elnök és két kérdezőbiztos alkotja. Az iskola egy vizsgaidőszakon belül több tantárgyi érettségi vizsgabizottságot is működtethet egy adott tantárgyra vonatkozóan.

(6) A tanulmányi szak érettségi vizsgájának szakmai vizsgaegysége a szakmai vizsgaegység elméleti részének tantárgyi vizsgabizottsága előtt és a szakmai vizsgaegység gyakorlati részének tantárgyi vizsgabizottsága előtt folyik.

(7) A tanulmányi szak érettségi vizsgájának szakmai tantárgyi vizsgabizottságát az elnök, a szaktantárgyi vizsgáztató tanárok és az illetékes, a munkapiac szükségletei szerinti képzés és felkészítés koordinálásában külön jogszabályi rendelkezések szerint^49a) részt vevő intézmény (a továbbiakban csak „ágazati szervezet/kamara”) vizsgáztató képviselője alkotja, amennyiben az ágazati szervezet ilyet delegál; az adott tanulmányi szakon, mely esetében szakmai gyakorlat is folyik, a szakgyakorlat vizsgáztató mestere is, miközben a szaktantárgyi vizsgáztató tanárok számát az iskola igazgatója határozza meg az adott tanulmányi szak igényeinek és sajátosságainak függvényében.

(8) A tanulmányi szak érettségi vizsgájának szakmai tantárgyi vizsgabizottságát a duális képzésben felkészített diák esetében az elnök, a szaktantárgyi vizsgáztató tanárok és azon munkáltató vizsgáztató képviselője alkotja, amelynél a diák felkészítése folyik; az adott tanulmányi szakon, mely esetében szakmai gyakorlat is folyik, a szakgyakorlat vizsgáztató mestere is, miközben a szaktantárgyi vizsgáztató tanárok számát az iskola igazgatója határozza meg az adott tanulmányi szak igényeinek és sajátosságainak függvényében.

(9) Az iskolai érettségi vizsgabizottság és a szaktantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökét az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv március 1. napjáig nevezi ki,⁵⁰⁾ a kinevezéstől számított egy éves időtartamra, a középiskola igazgató javaslata alapján. A tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke párhuzamosan betöltheti az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöki tisztségét is. 

(10) A két nyelven oktató osztályokban, melyek nemzetközi szerződés alapján jöttek létre, az iskolai érettségi vizsgabizottságot az elnök, az alelnök, iskolaigazgató és a tantárgyi érettségi vizsgabizottságok elnökei alkotják.

(11) A két nyelven oktató osztályokban, melyek nemzetközi szerződés alapján jöttek létre, az iskolai érettségi vizsgabizottság az elnökét az oktatási minisztérium március 15. napjáig jelöli ki. Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke elláthatja tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöki tisztjét is. 

(12) A két nyelven oktató osztályokban, melyek nemzetközi szerződés alapján jöttek létre, az iskolai érettségi vizsgabizottság alelnökét a külföldi szerződő fél jelöli ki március 15. napjáig. 

(13) A szaktantárgyi érettségi vizsgabizottság vizsgáztatóit április 30. napjáig az iskolaigazgató jelöli ki az iskola pedagógiai alkalmazottjai közül; egyes esetekben, különösen akkor, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú szaktantárgyi vizsgáztató, más iskola tanárai is kinevezhetők, az érintett iskola igazgatójának hozzájárulásával.

(14) Az érettségi tantárgyi vizsgabizottság vizsgáztató tagját, akit az ágazati szervezet delegált, és az érettségi tantárgyi vizsgabizottság vizsgáztató tagját, aki azon munkáltató képviselője, melynél a tanuló felkészítése folyik a duális képzési rendszerben, az iskola igazgatója április 30-ig nevezi ki.

(15) Egy vizsgaidőszakon belül az iskolában több tantárgyi érettségi vizsgabizottság is működhet. A tantárgyi érettségi vizsgabizottságok számáról a szakmai elméleti vizsgaegységek tantárgyi érettségi vizsgabizottságai és a szakmai gyakorlati vizsgaegységek tantárgyi érettségi vizsgabizottságai vonatkozásában, a szakmai elméleti vizsgaegységek tantárgyi érettségi vizsgájának és a szakmai gyakorlati vizsgaegységek tantárgyi érettségi vizsgájának helyszínéről és időpontjáról a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság írásban értesíti az ágazati szervezeteket március 8-ig.

(1) Az iskolai érettségi vizsgabizottság és a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke kizárólag olyan pedagógiai alkalmazott lehet, aki teljesítette a szakképesítési előfeltételeket és legalább négyéves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, kivételt jelent ez alól a központi érettségi vizsgabizottság.

(2) A szaktantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke kizárólag olyan pedagógiai alkalmazott lehet, aki teljesíti az adott tantárgy szakképesítési követelményeit.

(3) Az iskolai érettségi vizsgabizottság és a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének azon iskola pedagógusa nem nevezhető ki, ahol az érettségi vizsga megvalósul. 

(4) A kétnyelvű osztályok esetén iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke az a pedagógiai alkalmazott lehet, aki teljesíti az alábbi feltételeket:

a) megfelel a szakképesítési követelményeinek, és állami nyelvvizsgája van a másik tanítási nyelvből, vagy

b) teljesíti a szakképesítési követelményeket és a másik tanítási nyelv az anyanyelve.

(5) A kétnyelvű osztályok esetén tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke azon tantárgyak esetén, melyeknél a vizsga a másik tanítási nyelven folyik, kizárólag olyan pedagógiai alkalmazott lehet, aki 

a) teljesíti az adott tantárgy oktatásának szakképesítési követelményeit és sikeres államvizsgát tett a másik tanítási nyelvből, vagy

b) teljesíti az adott tantárgy oktatásának szakképesítési követelményeit, és a másik tanítási nyelv az anyanyelve, vagy

c) sikeres államvizsgát tett a másik tanítási nyelvből vagy a másik tanítási nyelv az anyanyelve.

(6) Vizsgáztató a tantárgyi érettségi vizsgabizottságban olyan pedagógiai alkalmazott lehet, aki az adott vizsgatantárgy oktatásának a szakképzési követelményeit teljesíti. 

(7) Vizsgáztató a kétnyelvű osztályok tantárgyi érettségi vizsgabizottságában olyan tantárgyak esetében, amelyekből a vizsga a másik nyelven folyik, csak olyan pedagógusi alkalmazott lehet, aki az adott tantárgy oktatásának szakképesítési követelményeit teljesíti, és legalább az egyik vizsgáztatónak rendelkeznie kell állami nyelvvizsgával a másik tanítási nyelvből, vagy szükséges, hogy a másik tanítási nyelv az anyanyelve legyen.

(8) Az ágazati szervezet vizsgáztató képviselőjével és a duális rendszerben képzett diák munkáltatójának vizsgáztató képviselőjével szemben támasztott követelmények:

a) legalább teljes középfokú szakvégzettséggel kell rendelkeznie az adott szakirányon vagy rokon szakirányon, és

b) legalább öt éven keresztül tevékenykedett hivatásában vagy végzett szaktevékenységet az adott tanulmányi szak standardjaival meghatározott szaktantárgyak terjedelmében.

(1) Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke

a) ellenőrzi az érettségi vizsgák előkészítettségét és szervezettségét,

b) ellenőrzi az érettségi vizsga jegyzőkönyvének helyességét, 

c) aláírja az érettségi bizonyítványokat, 

d) jelentést készít az érettségi vizsgák lefolyásáról és színvonaláról, melyet az illetékes oktatásügyi államigazgatási szervnek továbbít. 

(2) A tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke

a) irányítja a tantárgyi érettségi vizsgabizottság munkáját, 

b) ellenőrzi az érettségi vizsga előkészületeit az adott tantárgyból, 

c) felel a tantárgyi érettségi vizsgák külső (központi) vizsgaegységének lefolyásáért és értékeléséért,

d) felel az érettségi vizsgák külső (központi) vizsgaegységéről szóló jegyzőkönyvek helyességéért,

e) jóváhagyja április 30. napjáig az adott tantárgy érettségi vizsgája belső vizsgaegységének érettségi feladatait vagy szóbeli témáit, amennyiben kétségei merülnek fel, felkéri állásfoglalásra az állami tanfelügyelet,⁷⁾ az egészségügyi középiskolák esetén az egészségügyi minisztériumot,

f) ellenőrzi az érettségi vizsgák belső vizsgaegysége írásbelijeinek értékelését,

g) részt vesz a tanulók vizsgáztatásában és osztályozásában, 

h) felel a tanulók osztályozásáért, 

i) jelent dolgoz ki a tantárgyi érettségi vizsga menetéről és színvonaláról, melyet az iskolai érettségi vizsgabizottság elnökének nyújt be.

(3) Ha az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke súlyos okokból kifolyólag nem tudja feladatait ellátni, az iskola igazgatója helyettesíti, amennyiben nem neveztek ki új elnököt. 

(4) Ha a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke súlyos okokból kifolyólag nem tudja feladatát ellátni, az iskola igazgatója vagy igazgatóhelyettese helyettesíti, amennyiben nem neveztek ki új elnököt. 

(5) Az iskolaigazgató a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének hozzájárulásával meghívhat egy szakembert is az érettségi vizsga szakmai részére. A szakember a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének engedélyével kérdéseket intézhet a tanulókhoz; a szakember a tanuló értékelésében nem vehet részt.

(1) A záróvizsga megszervezését és lefolytatását a záróvizsga vizsgabizottsága biztosítja.

(2) A záróvizsga vizsgabizottságának állandó tagjai és további tagjai vannak.

(3) A záróvizsga vizsgabizottságának állandó tagja

a) az elnök,

b) az alelnök,

c) az osztályfőnök.

(4) A záróvizsga vizsgabizottságának további tagja

a) a szakgyakorlat mestere és a szaktantárgyak elméletét oktató tanár, vagy a szakgyakorlat tanára és a szaktantárgyak elméletét oktató tanár,

b) a duális rendszerben képzett diák munkáltatójának vizsgáztató képviselője,

c) az ágazati szervezet vizsgáztató képviselője, amennyiben az ágazati szervezet delegált ilyet; ez nem érvényes, ha a záróvizsga vizsgabizottságának további tagja van a b) pont értelmében.

(5) A záróvizsga vizsgabizottságának elnöke és a záróvizsga vizsgabizottságának alelnöke lehet pedagógiai alkalmazott, aki teljesíti a külön jogszabályban⁵¹⁾ előírt képzettségi feltételeket és legalább négyéves pedagógusi gyakorlattal rendelkezik.

(6) A záróvizsga vizsgabizottsága (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagjának az alábbi feltételeket kell teljesítenie:

a) legalább középfokú szakvégzettséggel kell rendelkeznie az adott szakirányon vagy rokon szakirányon,

b) legalább öt éven keresztül tevékenykedett hivatásában vagy végzett szaktevékenységet az adott tanulmányi szak standardjaival meghatározott szaktantárgyak terjedelmében.

(7) Az iskola igazgatója a záróvizsga vizsgabizottsága elnökének belegyezése esetén gyakorlati szakembert is meghívhat a záróvizsgára. A gyakorlati szakember a záróvizsga vizsgabizottsága elnökének beleegyezésével kérdéseket tehet fel a diáknak; a gyakorlati szakember a diákot nem értékeli.

(1) Az abszolvensi vizsga megszervezését és lefolytatását az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága biztosítja.

(2) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának állandó tagjai és további tagjai vannak.

(3) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának állandó tagja

a) középfokú szakiskolában

1. az elnök,

2. az alelnök,

3. az osztályfőnök,

b) konzervatóriumban

1. az elnök,

2. az alelnök,

3. a részlegvezető.

(4) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának további tagja

a) középfokú szakiskolában

1. a szaktantárgyakat oktató tanár,

2. az ülnök tanár,

3. a munkáltató vizsgáztató képviselője vagy képviselői a duális képzési rendszerben oktatott diák esetében,

4. az ágazati szervezet vizsgáztató képviselője, amennyiben az ágazati szervezet delegált ilyet; ez nem érvényes, ha a záróvizsga vizsgabizottságának további tagja van a b) pont értelmében,

b) konzervatóriumban

1. a szaktantárgyakat oktató tanár,

2. az ülnök tanár.

(5) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke lehet pedagógiai alkalmazott, aki teljesíti a külön jogszabályban⁵¹⁾ előírt képzettségi feltételeket és legalább négyéves pedagógusi gyakorlattal rendelkezik; egészségügyi középiskolában két év egészségügyi gyakorlattal is.

(6) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának alelnöke lehet pedagógiai alkalmazott, aki teljesíti a külön jogszabályban⁵¹⁾ előírt képzettségi feltételeket és legalább négyéves pedagógusi gyakorlattal rendelkezik.

(7) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága (4) bekezdés a) pontjának harmadik és negyedik alpontja szerinti tagjának az alábbi feltételeket kell teljesítenie:

a) legalább felsőbb szintű középfokú szakvégzettséggel kell rendelkeznie az adott szakirányon vagy rokon szakirányon,

b) legalább öt éven keresztül tevékenykedett hivatásában vagy végzett szaktevékenységet az adott tanulmányi szak standardjaival meghatározott szaktantárgyak terjedelmében.

(8) Az ülnök tanárnak teljesítenie kell a külön jogszabályban⁵¹⁾ előírt feltételeket.

(9) Az iskola igazgatója az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága elnökének belegyezése esetén gyakorlati szakembert is meghívhat az abszolvensi vizsgára. A gyakorlati szakember az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága elnökének beleegyezésével kérdéseket tehet fel a diáknak; a gyakorlati szakember a diákot nem értékeli.

(1) A záróvizsga vizsgabizottságának elnökét az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság április 15-ig nevezi ki.

(2) A középfokú szakiskola abszolvensi vizsgája vizsgabizottságának elnökét az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság április 15-ig nevezi ki; a konzervatóriumban január 31-ig.

(3) A záróvizsga vizsgabizottságának elnökére és az abszolvensi vizsga vizsgabizottsági elnökére a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóságnak az iskolák igazgatói tesznek javaslatot.

(4) A záróvizsga vizsgabizottságának elnöke és az abszolvensi vizsga vizsgabizottsági elnöke nem lehet annak az iskolának a pedagógiai alkalmazottja, melyen a záróvizsga vagy az abszolvensi vizsga megvalósul.

(5) A rendkívüli időszakban megtartott javító vizsga vizsgabizottságának az elnöke az iskola igazgatója vagy az általa megbízott személy.

(6) A 83. § (3) bek. b) és c) pontja, valamint (4) bek. a) pontja szerinti záróvizsga vizsgabizottságának tagjait és a 84. § (3) bek. a) pontja második és harmadik alpontja, b) pontja második és harmadik alpontja, a (4) bekezdés a) pontja első és második alpontja és b) pontja szerinti abszolvensi vizsga vizsgabizottságának tagjait az iskola igazgatója nevezi ki az iskola alkalmazottai közül április 30-ig.

(7) ) A 83. § (4) bek. b) és c) pontja szerinti záróvizsga vizsgabizottságának tagjait és a 84. § (4) bek. a) pontja harmadik és negyedik szerinti abszolvensi vizsga vizsgabizottságának tagjait az iskola igazgatója nevezi ki május 15-ig.

(8) A záróvizsga vizsgabizottságinak számáról, a záróvizsga helyszínéről és időpontjáról a helyi oktatásügyi államigazgatósági hatóság írásban tájékoztatja az ágazati szervezeteket április 22-ig.

(9) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságainak számáról a középfokú szakiskolákban, az abszolvensi vizsga helyszínéről és időpontjáról a középfokú szakiskolában a helyi oktatásügyi államigazgatósági hatóság írásban tájékoztatja az ágazati szervezeteket április 22-ig.

(10) A záróvizsga vizsgabizottságának elnöke és az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke irányítja a bizottság munkáját, ellenőrzi a vizsgák előkészítettségét, értékeli a vizsgák színvonalát és osztályzatait. A vizsga befejeztével értékelő ülést hív össze, melyen értékeli a záróvizsga vagy abszolvensi vizsga lefolyását és általános színvonalát.

(11) Ha a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke és az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke komoly okokból nem tudja ellátni tisztségét, az elnöki teendőket az alelnök végzi.

(1) A tanuló teljesítménye az érettségi vizsgán vagy az érettségit követő záróvizsgán a sikeresség függvényében százalékosan, előmeneteli érdemjeggyel/fokozattal vagy a sikeresség függvényében százalékosan a megfelelő percentilissel értékelendő.

(2) Az érettségi vizsgák 76. § (1) és (5) bekezdése szerinti külső (központi) vizsgaegységének és belső vizsgaegysége írásbeli részének eredményeit az iskola igazgatója legkésőbb az érettségi vizsgák belső vizsgaegységének megkezdése előtt tíz nappal közli a tanulókkal, ha azt a rendes vizsgaidőszakban végzik. Ha az érettségi vizsga belső egységének értékelése – a 76. § (5) bekezdése szerinti belső vizsgaegység írásbelijének kivételével – jelentősen eltér a tanulónak az érettségi vizsgatantárgyból a tanulmányai során elért eredményeitől, az érettségi vizsga belső egységének végső értékelésekor a tanulónak a képzés során e tárgyból elért eredményeit figyelembe kell venni. 

(3) A tanuló, a tanuló törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott személy, vagy azon létesítmény képviselője, amelybe a kiskorú bírósági döntés alapján elhelyezésre került (a továbbiakban „kérelmező”), kérheti az iskola igazgatójától, hogy betekinthessen az írásbeli munkákba, és összehasonlíthassa azt a megoldókulcsok helyes válaszaival, valamint a munkák értékelésének szabályaival, az eredmény tudomására jutását követő öt napon belül. A kérelmező írásbeli kifogást emelhet az értékelés ellen az iskolaigazgató útján 

a) a 76. § (5) bekezdése alapján az érettségi vizsga belső vizsgaegységének írásbelije esetén az eredmény tudomására jutását követő nyolc napon belül az Állami Tanfelügyeletnél,⁷⁾

b) az érettségi vizsga belső vizsgaegységének egyéb részei vagy az érettségi vizsga szakmai gyakorlati része kapcsán a vizsgát követő nyolc napon belül az Állami Tanfelügyeletnél,⁷⁾

c) az egészségügyi középiskolák érettségi vizsgái szakmai egységének elméleti része, vagy az érettségi vizsgák szakmai egységének gyakorlati vizsgarésze kapcsán a vizsgát követő nyolc napon belül az egészségügyi minisztériumnál.⁵²⁾

(4) Amennyiben az értékelés megóvása indokolt 

a) az érettségi vizsga 76. § (5) bekezdése szerinti belső vizsgaegysége írásbelije kapcsán, az Állami Tanfelügyelet kötelező utasításokat adhat ki a hiányosságok orvoslására,⁵³⁾

b) az érettségi vizsga belső vizsgaegységének egyéb része kapcsán, vagy az érettségi vizsga szakmai gyakorlati része kapcsán, az Állami Tanfelügyelet bizottsági vizsgát rendelhet el az osztályozást érintő hiányosságok⁵⁴⁾ kivizsgálása érdekében, tanfelügyelő jelenléte mellett, 

c) az egészségügyi középiskolák érettségi vizsgái szakmai egységének elméleti része, vagy az érettségi vizsgák szakmai egységének gyakorlati vizsgarésze kapcsán az egészségügyi minisztérium kötelező érvényű utasítást adhat a megállapított hiányosságok orvoslására, vagy a bizottsági vizsgát rendelhet el az osztályozás hiányosságainak tisztázása érdekében. 

(5) A vizsga az eredeti összetételű tantárgyi érettségi vizsgabizottság előtt zajlik. 

(6) A tanuló akkor teszi le sikeresen az érettségi vizsgát, ha az összes érettségi vizsgatantárgyból sikeresen tette le az érettségi vizsgát.

(7) Ha a tanuló az általa szabadon választott vizsgatantárgyból nem felelt meg az érettségi vizsgán, ez a tény nem befolyásolja az érettségijének sikerességét, illetve nem kerül feltüntetésre az érettségi vizsgabizonyítványon sem

(1) A tanuló osztályzata a záróvizsgán előmeneteli érdemjeggyel/fokozattal kerül kifejezésre.

(2) A tanuló osztályzatát a záróvizsga írásbeli részéből, a záróvizsga gyakorlati részéből vagy a záróvizsga szóbeli részéből a vizsgabizottság 83. § (4) bek. a) pontja szerinti tagjának javaslatára szavazással dönti el. Szavazategyenlőség esetén a záróvizsga vizsgabizottsága elnökének szavazata dönt. Ha olyan tanuló záróvizsgájáról van szó, akinek a felkészülése duális képzési rendszerben folyt, szavazategyenlőség esetén azon munkáltató képviselőjének a szavazata dönt, amelynél a diák felkészítése folyt.

(3) A diák összértékelésének eredménye a záróvizsgán a záróvizsga írásbeli, a záróvizsga gyakorlati és a záróvizsga szóbeli részének érdemjegye alapján történik.

(4) A diák összértékelésének eredményét a záróvizsgán, beleértve a záróvizsga egyes részeinek értékelését, a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke tudatja a diákkal azon a napon, amelyen ez a diák a záróvizsga szóbeli részét letette.

(1) A tanuló osztályzata az abszolvensi vizsgán előmeneteli érdemjeggyel/fokozattal kerül kifejezésre.

(2) A diák osztályzatát az abszolvensi vizsga egyes részeiből 79. § (2) bek. a) pontja szerint a vizsgabizottság hagyja jóvá a szaktantárgyi tanár javaslatára, aki tagja a bizottságnak a 84. § (4) bek. szerint, szavazással. Szavazategyenlőség esetén az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága elnökének szavazata dönt. Ha olyan tanuló abszolvensi vizsgájáról van szó, akinek a felkészülése duális képzési rendszerben folyt, szavazategyenlőség esetén azon munkáltató képviselőjének a szavazata dönt, amelynél a diák felkészítése folyt.

(3) A diák összesített értékelése az abszolvensi vizsgán az abszolvensi vizsga 79. § (2) bek. szerinti egyes részeinek érdemjegye alapján történik.

(4) A diák összértékelésének eredményét az abszolvensi vizsgán, beleértve az abszolvensi vizsga egyes részeinek értékelését, az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke tudatja a diákkal azon a napon, amelyen ez a diák az abszolvensi vizsga utolsó részét letette.

(1) Ha a gimnáziumi tanuló az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból, de legfeljebb két tantárgyából nem teljesítette sikeresen az érettségi vizsgát, az iskolai érettségi vizsgabizottság pótvizsgát engedélyezhet részére ezen tantárgyakból, ezen tantárgyak egyes vizsgarészeiből, az érettségi vizsga belső vizsgaegységeinek formáiból vagy azok kombinációjából.

(2) Ha a szakközépiskolai tanuló az érettségi vizsgán vagy az érettségit követő záróvizsgán vagy a konzervatóriumi érettségi vizsgán egyes tantárgyakból, de legfeljebb két tantárgyból, nem tette le sikeresen az érettségi vizsgát, az iskolai érettségi vizsgabizottság engedélyezheti ezen tantárgyakból, ezen vizsgák egyes részeiből a tanuló részére a javítóvizsgát, az érettségi vizsga belső vizsgaegységeinek formáiból vagy azok kombinációjából.

(3) Ha a diák a záróvizsgán vagy az abszolvensi vizsgán ezen vizsga egy részéből 5-ös érdemjegyet – elégtelent kapott, a záróvizsga vizsgabizottsága vagy az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága javítóvizsga letételét engedélyezheti a diáknak a záróvizsga vagy abszolvensi vizsga ezen részéből.

(4) A tanuló saját kérelmére pótvizsgát legfeljebb a középiskola utolsó évfolyamának befejeztét követő három évben tehet. Az érettségi vizsga belső egységének javítóvizsgáját, kivéve a 76. § (5) bekezdése szerinti írásbeli részt, abban a középiskolában lehet letenni, ahol a tanuló azt megelőzően érettségi vizsgázott. Amennyiben a tanuló olyan tantárgyból tesz javítóvizsgát, amelynek külső és belső vizsgaegysége is van, és ő valamennyi vizsgaegységből vizsgázik, akkor a belső egység szóbeli részét a rendes vizsgaidőszakban teheti le.

(5) Amennyiben a diák az érettségi vizsga javítóvizsgáján egyes tantárgyakból sikertelenül vizsgázott vagy a javítóvizsgán 5-ös, elégtelen osztályzatot kapott, az iskolai érettségi vizsgabizottsága, a záróvizsga vizsgabizottsága vagy az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága újabb javítóvizsgát engedélyezhet a diák részére ugyanezen tantárgyakból.

(6) A tanuló saját kérelmére a második pótvizsgát a középiskola utolsó évfolyamának befejezésétől számított legfeljebb három éven belül teheti le. 

(7) Annak a középiskolai tanulónak, aki több mint két tantárgyból sikertelenül tett érettségi vizsgát, vagy sikertelenül érettségizett valamelyik pótvizsgán, az iskolai érettségi vizsgabizottság engedélyezheti a teljes érettségi vizsga megismétlését. 

(8) A diáknak, aki a záróvizsgán vagy az abszolvensi vizsgán ezen vizsga több mint egy részéből 5-ös érdemjegyet – elégtelent kapott,, vagy valamely javítóvizsgán 5-ös érdemjegyet – elégtelent kapott, a záróvizsga vizsgabizottsága vagy az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága engedélyezheti az egész záróvizsga vagy az egész abszolvensi vizsga megismétlését.

(9) A tanuló saját kérelmére a záróvizsgát, az érettségi vizsgát, az érettségit követő záróvizsgát, vagy az abszolvensi vizsgát kizárólag egyszer ismételheti meg rendes vizsgaidőszakban, legkésőbb a középiskola utolsó évfolyamának befejezését követő három éven belül.

(1) Záróvizsgát, érettségi vizsgát, érettségit követő záróvizsgát, vagy abszolvensi vizsgát a tanuló legfeljebb a középiskola utolsó évfolyamának sikeres befejezését követő három éven belül tehet.

(2) Ha a tanuló komoly, főleg egészségügyi okokból, nem vesz részt a záróvizsgán, az érettségi vizsgán, az érettségit követő záróvizsgán vagy az abszolvensi vizsgán, köteles az iskola igazgatójánál igazolni távollétét a vizsga időpontját követő három napon belül. Amennyiben az iskolaigazgató igazolja a távollétét, a tanulót nem osztályozzák. A tanuló egyidejűleg kérelmet nyújt be a vizsga más időpontban történő letételének engedélyezésére. 

(3) Amennyiben a tanuló távolmaradását a záróvizsgától, érettségi vizsgától, érettségit követő záróvizsgától vagy abszolvensi vizsgától nem igazolja, illetve ha az igazolását nem ismerik el, úgy kell rá tekinteni, mintha a tanulmányait a vizsgát követő nappal abbahagyta volna. Ez nem vonatkozik arra a tantárgyra, amelyet a tanuló szabadon választott.

(4) Ha a tanuló a záróvizsgán, érettségi vizsgán, érettségit követő záróvizsgán vagy abszolvensi vizsgán nem tanúsít megfelelő magatartást, akkor az érettségi tantárgyi vizsgabizottság elnöke, a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke, az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke vagy a felügyelő tanár a tanuló vizsgáját félbeszakítja.

(5) Ha a vizsgát az érettségi tantárgyi vizsgabizottság elnöke vagy a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke, az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke félbeszakítja, a tanuló megismételi a vizsgát, vagy annak az adott részét a következő tanév rendes vizsgaidőszakában.

(6) Ha a vizsgát a felügyeletet ellátó pedagógiai alkalmazott szakítja félbe, és az érettségi tantárgyi vizsgabizottság elnöke, a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke, az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke nem engedélyezi a diáknak a vizsga folytatását, a diák a vizsgát megismétli, vagy annak egy részét a következő tanév rendes vizsgaidőszakában.

(7) A tanuló idegen nyelvből állami nyelvvizsgaként is leteheti az érettségi vizsgát.

(1) Azon tanuló, aki sikeresen letette az érettségi vizsgát, az érettségi vizsga utolsó részének letételét követő öt napon belül érettségi bizonyítványt kap; ha az érettségi vizsga utolsó része a 76. § 5. bekezdése értelmében külső (központi) vizsgaegység vagy a belső vizsgaegység írásbeli része és a következő tanév rendkívüli szeptemberi vizsgaidőszakában zajlik, az érettségi vizsga letételét követő tíz napon belül kap érettségi bizonyítványt. Az érettségi bizonyítványon szerepel a tanuló értékelési a külső (központi) vizsgaegység valamennyi tantárgyából, a százalékos teljesítménnyel együtt, illetve az érettségi vizsga valamennyi belső vizsgaegységének értékelése. Az érettségi bizonyítványon szerepel az érettségi vizsga utolsó része letételének dátuma. 

(2) A 74. § (8) bekezdése szerinti kétnyelvű osztályok tanulóinak, amennyiben sikeres érettségi vizsgát tettek, az érettségi bizonyítvány mindkét nyelven kerül kiállításra, vagy bizonyítványt állítanak ki szlovák nyelven és a másik tanítási nyelven is.

(3) Annak a tanulónak, aki sikeres záróvizsgát tett, a záróvizsga bizonyítványát legkésőbb a vizsgabizottság záróvizsgáról tartott vizsgazáró tanácskozását követő öt napon belül kell kiadni.

(4) A középfokú szakiskolák tanulói a szakirányú érettségi vizsgák vagy záróvizsgák sikeres letételét követően az érettségi bizonyítványon vagy a záróvizsga bizonyítványon kívül segédlevelet is kapnak. 

(5) A szakközépiskola tanulójának az érettségi vizsgát követő záróvizsga sikeres letételét követően érettségi vizsgát követő záróvizsga bizonyítványt adnak ki.

(6) Az abszolvensi vizsgák sikeres letételét követően a tanuló abszolvensi vizsgabizonyítványt és abszolvensi oklevelet kap.

(7) Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke, a tantárgyi vizsgabizottság elnöke és annak tagjai, ideértve a gyakorlati szakembereket, a záróvizsga és az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke és tagjai, beleértve a gyakorlati szakembereket tevékenységük során a közfeladatot látnak el.⁵⁶⁾ E a tevékenységükre szabadnap és bérpótlék illeti meg őket.⁵⁶⁾ Az oktatási minisztérium a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság közvetítésével téríti meg

a) a kiküldő iskola helyettesítési, jutalmazási⁵⁷⁾ és útiköltség-térítési költségeit⁵⁸⁾ a bizottsági elnökök és tagok után, 

b) a gyakorlati szakemberek útiköltség-térítéseit⁵⁸⁾ és jutalmát.⁵⁹⁾

(8) Az iskola alkalmazottainak helyettesítési költségeit az érettségi vizsgákon és záróvizsgákon töltött napok és a távollévő alkalmazott egy napra eső átlagos helyettesítési díjának függvényében állapítják meg.

(9) A jutalom költségeit a levizsgáztatott diákok létszámának és a bizottsági tag munkája igényességének függvényében határozzák meg. 

(10) A kiküldő iskoláknak és a gyakorlati szakembereknek költségtérítés jár a (7) bekezdés szerint a rendes vizsgaidőszakban és a rendkívüli szeptemberi vizsgaidőszakban is.

(11) A kiküldő iskolának járó helyettesítési költségtérítés legalább 23,50 euró és legfeljebb 33,50 euró. Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnökének átalánydíja legkevesebb 17,00 euró és legfeljebb 27,00 euró, és a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének és tagjainak, ideértve a gyakorlati szakembereket, a záróvizsga és abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait, ideértve a gyakorlati szakembereket is, átalánydíja legkevesebb 7,00 euró és legfeljebb 13,50 euró. A tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének és a záróvizsga vizsgáztató bizottsága elnökének jutalma tanulónként legalább 1,00 euró és legfeljebb 2,00 euró. Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnökének és tagjainak – ideértve a gyakorlati szakembereket is, valamint a záróvizsga és az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának tagjait, beleértve a gyakorlati szakértőket is – jutalma tanulónként legalább 0,50 euró és legfeljebb 1,50 euró.

(1) Az azt követő napon, hogy a tanuló sikeres záróvizsgát, érettségi vizsgát, érettségit követő vagy abszolvensi záróvizsgát tett, megszűnik tanulói jogviszonya az iskolával; ez nem érvényes, ha hatéves tanulmányi programban tanuló konzervatóriumi diákról van szó, aki érettségi vizsgát tett.

(2) Ha a szakközépiskola tanulója nem tette le a záróvizsgát a megadott időpontban és javítóvizsgát, halasztást vagy vizsgaismétlést engedélyeztek számára, a tanulói jogai és kötelezettségei azon tanév végig fennmaradnak, amely tanévben a tanulmányait be kellett volna fejeznie. 

(3) Amennyiben a középiskolai tanuló nem tette le a megadott időpontban az érettségi vizsgát, az érettségit követő záróvizsgát vagy az abszolvensi vizsgát, és javítóvizsgát, halasztást vagy vizsgaismétlést engedélyeztek számára, a tanulói jogai és kötelezettségei azon tanév végig fennmaradnak, amely tanévben a tanulmányait be kellett volna fejeznie. 

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt jogok és kötelezettségek megszűnése nem érinti a tanuló jogát arra, hogy záróvizsgát, érettségi vizsgát, érettségit követő záróvizsgát vagy abszolvensi vizsgát tegyen.

(5) Ha a hatéves konzervatóriumi képzési programban részt vevő diák a megadott időpontban nem tette le az érettségi vizsgát, és engedélyezték számára a javítóvizsgát vagy a pótlólagos érettségi vizsgát, az iskola diákja marad. Ha a javítóvizsgát vagy a pótlólagos érettségi vizsgát nem teszi le legkésőbb a következő tanév végéig, megszűnik az iskola diákja lenni.

(1) Megszűnik a tanulónak a tanulói jogviszonya akkor is

a) ha abbahagyja a tanulmányokat,

b) ha nem engedélyezik számára az évfolyam, a záróvizsga, az érettségi vizsga, az érettségit követő záróvizsga vagy abszolvensi vizsga megismétlését,

c) ha a képzésből kizárják.

(2) Amennyiben a tanuló tanulmányait megszakítja, a felfüggesztés idejére megszűnik a tanulói jogviszonya.

Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásokkal szabályozza az érettségi tantárgyak azon listáját, melyekből külső (központi) vizsgaegységű vizsga, valamint belső írásbeli formájú vizsgaegység van, az érettségi vizsgák tantárgyi összetételét az egyes középiskolákon, az érettségi vizsgaeljárás részleteit és formai követelményeit, a záróvizsga és abszolvensi vizsga, valamint egyes részeik részleteit és követelményeit, a fogyatékkal élők érettségi vizsgái megszervezésének kérdéseit, iránymutatásokat az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegységének és belső írásbeli egységének és szóbelijének végrehajtására, valamint az érettségi vizsga, érettségit követő záróvizsga, záróvizsga és az abszolvensi vizsga értékelésének és osztályozásának részleteit.

(1) Az egészségkárosult gyermekek és az egészségkárosult tanulók nevelése és oktatása az alábbiak alapján valósul meg

a) egészségkárosult gyermekek és egészségkárosult tanulók számára létesített iskolákban; ezek az iskolák speciális iskolák,

b) egyéb iskolákban jelen törvény értelmében

1. rendszerint azonos típusú egészségkárosodással küzdő gyermekek vagy azonos típusú egészségkárosodással küzdő tanulók számára létesített speciális osztályokban; a nevelési-oktatási folyamat egy része az osztályban együtt valósulhat meg az iskola többi gyerekével vagy tanulójával; egyes tantárgyakat vagy tevékenységeket a gyermek vagy a tanuló a speciális osztályon kívül látogathat,

2. osztályokban vagy nevelési csoportokban az iskola többi gyermekével vagy tanulójával együtt; amennyiben szükséges, a gyermek vagy tanuló oktatására egyéni oktatási program szerint kerül sor, amelyet az iskola dolgoz ki a nevelési-megelőzési tanácsadó intézménnyel együttműködve; a gyermek vagy tanuló törvényes képviselőjének jogában áll megismerni ezt a programot.

(2) Az egészségkárosult gyermekek vagy az egészségkárosult tanulók nevelése és oktatása 

a) a mentálisan sérült gyerekek és tanulók számára készült, 

b) a hallássérült gyerekek és tanulók számára készült,

c) a látássérült gyerekek és tanulók számára készült,

d) a testi fogyatékossággal küzdő gyerekek és tanulók számára készült,

e) a beszédzavarokkal küzdő gyerekek és tanulók számára készült,

f) az autista vagy más pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyerekek és tanulók számára készült, 

g) a beteg és rossz egészségi állapotú gyerekek és tanulók számára készült,

h) a siketvak gyerekek és tanulók számára készült,

i) a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek és tanulók számára készült,

j) a tevékenységi és figyelemzavaros gyerekek és tanulók számára készült,

k) a halmozottan sérült gyerekek és tanulók számára készült,

l) a magatartászavarokkal küzdő gyerekek és tanulók számára készült oktatási programok szerint folyik. 

Az a)-l) pontokban foglalt oktatási programok az állami oktatási programok részét képezik.

(3) Amennyiben a speciális osztály vagy speciális iskola gyermekének vagy tanulójának egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy oktatása a (2) bekezdésben foglalt oktatási programok szerint történjék, a gyerek vagy tanuló oktatása olyan egyéni oktatási program keretében valósul meg, amely tiszteletben tartja speciális nevelési-oktatási igényeit.

(1) Az egészségkárosult gyermekek és az egészségkárosult tanulók nevelése és oktatása az alábbi oktatási intézményekben valósul meg:

a) óvoda,

b) alapiskola,

c) középiskolák,

d) gyakorlati képzőintézet (tanoda),

e) szaktanintézet.

(2) Azt az általános iskolát, amelyben a nevelés és az oktatás mentálisan sérült gyerekek és tanulók számára kialakított oktatási programok révén valósul meg, speciális alapiskolának nevezzük.

(3) Az (1) bekezdésben taglalt iskolákba a gyerekeket és a tanulókat egészségi fogyatékosságuk alapján veszik fel speciális nevelési-oktatási szükségleteik megállapítására irányuló speciális nevelési-oktatási diagnosztikai kivizsgálásokat követően, amelyet a nevelési és megelőzési tanácsadó intézmény végez el.

(4) Az (1) bekezdésben taglalt iskolákban a nevelés és az oktatás speciális oktatási segédeszközök és kompenzációs segédeszközök alkalmazásával valósul meg, amelyeket a tankönyvekkel és a speciálisan módosított tananyagokkal együtt, a gyerek vagy tanuló speciális nevelési-oktatási igényei alapján díjtalanul biztosít az iskola, amelyben tanul.

(5) Az (1) bekezdés szerinti iskolák bentlakásos iskolaként is létesülhetnek.

(6) A gyermekek és a tanulók nevelése és oktatása az (1) bekezdésbe foglalt iskolákban, az ő speciális nevelési-oktatási igényeikhez igazodik, amelyek alapján ezek az iskolák belsőleg differenciálódhatnak a gyermekek vagy tanulók fogyatékosságágnak típusa és mértéke alapján.

(7) Amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként, jelen törvény rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak az (1) bekezdésben taglalt óvodákra, alapiskolákra és középiskolákra is. Az (1) bekezdésben taglalt iskolákra vonatkozó rendelkezések arányos mértékben vonatkoznak a speciális osztályokra is, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként.

(8) Speciális osztályokat az (1) bekezdésben taglalt iskolákban nem létesítenek.

(9) Az (1) bekezdés alapján a gyerekek és tanulók egészségkárosodásból fakadó korlátait pedagógiai asszisztensek segítenek legyőzni.

(1) Az egészségkárosult gyermekek részére létesített óvoda a nevelést és az oktatást a 94. § (2) bekezdésének a)-h), k) és l) pontjaiba foglalt oktatási programokkal valósítja meg.

(2) Az egészségkárosult gyerekeknek óvoda legalább tíz gyermekkel létesíthető; megszüntetése akkor lehetséges, ha a gyerekek száma nyolc alá csökken. Indokolt esetekben, főként elérhetőségi okokból, a fenntartó egyetértésével fenntartható kevesebb gyermekkel is, de a minimális létszám négy.

(3) Az egészségkárosult gyerekek részére létesített óvoda belsőleg osztályokra tagolódik, amelyekbe rendszerint azonos korú és azonos egészségi fogyatékkal küzdő gyerekek kerülnek besorolásra. Az osztály legkevesebb négy gyermekkel hozható létre, a gyerekek maximális létszáma nyolc. Az iskola igazgatója engedélyezheti az osztályban a diákok maximális létszámának túllépését, de legfeljebb kettővel.

(1) A 95. § (1) bekezdés b) pontjában tárgyalt, az egészségkárosult tanulóknak létesített alapiskolában a nevelés és az oktatás a 94. § (2) bekezdésbe foglalt oktatási programok szerint valósul meg.

(2) A 95 § (1) bekezdés b) pontjában tárgyalt egészségkárosult tanulóknak létesített alapiskolában az oktatás időtartama akár két évvel is meghosszabbítható. A tanulmányok időtartamát az állami oktatási program határozza meg.

(3) Az egészségkárosult tanulók alapiskolájának rendszerint kilenc-tizenegy évfolyama van, és adott a lehetőség előkészítő évfolyam létrehozására is. Előkészítő évfolyamot a 2. § k) pontjában taglalt tanulók számára hoznak létre, akik szeptember 1-jéig betöltötték a hatodik életévüket, nem iskolaérettek, és nem feltételezhető, hogy képesek az alapiskola első évfolyama 95. § (1) bekezdése b) pontja szerinti oktatási programjának teljesítésére. Az előkészítő évfolyam látogatása a tankötelezettség-teljesítés első évének minősül. 

(4) A 94. § (2) bekezdése g) pontja szerinti oktatási programú alapiskola egészségügyi intézményben létesül. Ha a gyermekek és tanulók 94. § (2) bekezdés g) pontja szerinti képzésére nem hoznak létre iskolát az egészségügyi intézményben, ezt a képzést végezheti a 95. § (1) bek. a) vagy b) pontja szerinti iskola pedagógiai alkalmazottja is.

(5) A 94. § (2) bekezdése a) pontja szerinti alapiskola, amely mentálisan sérült, vagy mentálisan sérült és más fogyatékossággal is küzdő (halmozottan sérült) tanulókat képez, belsőleg differenciált a tanulók mentális fogyatékosságának mértéke szerint:

a) A variáns – enyhe mentális sérültséggel küzdő tanulók részére,

b) B variáns – középsúlyos mentális sérültséggel küzdő tanulók részére,

c) C variáns – súlyos mentális sérültséggel küzdő tanulók részére, vagy halmozottan sérült tanulók részére, akik a súlyosan egészségkárosult személyek igazolványával rendelkeznek, és nem képezhetők az A vagy a B variáns szerint.

(6) A 95. § (1) bekezdése b) pontjában taglalt alapiskola rendszerint legalább tíz, azonos egészségi fogyatékkal bíró tanuló számára létesül, és a fenntartó az iskolát megszünteti, ha a tanulók létszáma nyolc alá csökken. Indokolt esetekben az iskola fennmaradhat alacsonyabb létszámú tanuló esetén is, főként olyan esetekben, amikor a következő iskolaévben feltételezhető a tanulók létszámának növekedése. Osztályok a 94. § (1) bekezdése a) és b) pontjának első alpontja alapján legalább négy és legfeljebb tíz tanuló számára létesíthetők. Az iskola igazgatója a tanulók maximális osztálylétszámát legfeljebb két fővel lépheti túl.

(1) Az egészségkárosult tanulók középiskolájában a nevelés és az oktatás a 94. § (2) bekezdése b)-d), valamint l) pontjába foglalt oktatási programok szerint valósul meg.

(2) Az egészségkárosult diákoknak létesített középiskolákban az oktatás időtartama akár két évvel is meghosszabbítható. Az oktatás időtartamát az állami oktatási program határozza meg.

(3) Az egészségkárosult tanulóknak az (1) bekezdés alapján létesített középiskola általában legalább tíz, azonos egészségkárosodással küzdő tanuló számára létesül, és a fenntartó megszünteti, ha a tanulók létszáma nyolc alá csökken. Indokolt esetekben, főként elérhetőség hiánya esetén, az alapító egyetértésével az iskola fennmaradhat alacsonyabb tanulólétszámmal is. Egészségkárosult tanulók számára középiskolai osztály legalább négy és legfeljebb tíz tanulóval létesíthető. Az iskola igazgatója a diákok maximális osztálylétszámának túllépését legfeljebb két fővel engedélyezheti.

(1) A speciális szakképző iskola olyan iskolatípus, amelyben az oktatási programok egyszerű munkatevékenységek elvégzéséhez nyújtanak képzést és felkészítést mentálisan sérült, vagy halmozottan sérült tanulók számára, akiknek a fogyatékossági foka nem teszi lehetővé a szakiskolai vagy szakközépiskolai felkészülést. A speciális szakképző oktatási programja felkészíti a tanulókat a családi életre, önmaguk ellátására, különféle egyszerű gyakorlati tevékenységek elvégzésére, beleértve a háztartási munkákat, miközben ezek a tanulók egyszerű munkatevékenységeket is begyakorolnak, rendszerint felügyelet alatt.

(2) A speciális szakképző iskolákban a szakoktatás és a felkészülés elválaszthatatlan része a gyakorlati oktatás.

(3) Speciális szakképző iskola tíz tanuló számára létesíthető, és a fenntartó megszünteti azt, amennyiben a tanulók száma nyolc alá csökken.

(4) A speciális szakképző iskola osztályában legfeljebb tíz és legkevesebb négy tanuló lehet; a különböző évfolyamokat tartalmazó osztályban legfeljebb nyolc és legkevesebb négy tanuló lehet. A speciális szakképző iskola azon osztályában, amelyben halmozottan sérült, vagy autista, vagy más pervazív fejlődési zavarban szenvedő tanulók tanulnak, a létszám legfeljebb hat és legkevesebb négy tanuló lehet; ez érvényes a különböző évfolyamokat tartalmazó osztályokra is.

(5) A speciális szakképző iskola azon osztályaiban, amelyekben halmozottan sérült tanulók tanulnak, a nevelési-oktatási folyamat során a pedagógus asszisztense is jelen van.

(6) A speciális szakképző iskolának három évfolyama van; különböző évfolyamok tanulói egy osztályban is tanulhatnak. A speciális szakképző iskola oktatási programja a diák manuális készségeinek értékelésével ér véget az oktatási programban meghatározott tananyag terjedelmében. A megszerzett tudást és képzettséget alátámasztó okirat a záróbizonyítvány, azon tevékenység feltüntetésével, amelynek elvégzésére a tanuló alkalmassá vált.

(7) A tanulók egyszerű munkatevékenységekre való gyakorlati felkészítése a speciális szakképző munkahelyén vagy a speciális szakképzőn kívüli munkahelyen valósul meg. A speciális szakképző iskola munkahelyeit az iskolán belül hozzák létre, az oktatás tartalmának figyelembe vételével.

(8) A tanulók (7) bekezdés szerinti, iskolán kívüli munkahelyen való felkészítésének megszervezéséről a speciális szakképző iskola igazgatója dönt.

(9) A speciális szakképző iskola képezhet más, mentálisan sérült vagy halmozottan sérült természetes személyeket is, akik betöltötték a 18. életévüket és nem végeztek el a szakiskolai vagy speciális szakképző iskolai képzését.

(10) Szakmai-gyakorlati és szakirányú tantárgyak oktatása csoportokban történik.

(11) A speciális szakképző iskolákra arányos mértékben vonatkoznak a jelen törvény alsó középfokú szakvégzettséget szabályozó rendelkezései, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(1) A szakmunkásképző olyan iskolatípus, amelynek nevelési-oktatási szakirányú képzési programjai szakmai felkészítést nyújtanak igénytelen munkatevékenységek elvégzésére mentálisan sérült vagy halmozottan sérült tanulóknak.

(2) A szakmunkásképzőkben a szakmai oktatás és felkészítés elválaszthatatlan részét képezi a gyakorlati oktatás.

(3) A szakmunkásképző legalább tíz tanuló számára létesül, és a fenntartó megszüntetni, amennyiben a diákok létszáma nyolc alá csökken.

(4) A szakmunkásképzőben a szakirányú nevelési-oktatási folyamat oktatási programjának sikeres teljesítésével a mentálisan sérült tanuló az alsó középfokú szakvégzettséget szerez, amely a megfelelő oktatási alapkövetelmények elsajátításának foka és a munkavégzésre való alkalmasság szintje szerint az alábbiak valamelyik lehet:

a) beiskoláztatás; a szerzett képesítést a bizonyítvány és a beiskoláztatási bizonylat igazolja,

b) betanítás; a szerzett képesítést a bizonyítvány és a betanítási bizonylat igazolja,

c) szakképesítés; a szerzett képesítést és a szakképzettséget a záróvizsga-bizonyítvány és a segédlevél igazolja.

(5) A szakmunkásképző olyan mentálisan sérült tanulóknak nyújthat egyszerű munkatevékenységek elvégzésére felkészítést, akik képesek önállóan dolgozni, azonban a munkahelyi és társadalmi érvényesülésük során más személyek irányítására szorulnak.

(6) A szakmunkásképzőnek a nevelés és oktatás szakirányú oktatási programja szerint egy három évfolyama van; létrehozható előkészítő évfolyam is. 

(7) Előkészítő évfolyam a szakmunkásképzőben olyan mentálisan sérült tanulóknak indul, akiknek mentális képességei és manuális készségei nem diagnosztizálhatók megfelelő mértékben. Az előkészítő évfolyam elvégzése után a szakmunkásképző igazgatója dönti el, hogy a tanuló folytathatja-e tanulmányait a szakmunkásképző a nevelés-oktatás szakirányú oktatási programjának valamely első évfolyamában, vagy a képzést a speciális szakképzőben folytathatja.

(8) A szakmunkásképző egy-egy osztályban legfeljebb 14 és legkevesebb négy tanuló lehet; az iskola igazgatója a maximális tanulólétszám túllépését az osztályban legfeljebb két fővel engedélyezheti. A szakmunkásképző azon osztályában, ahol halmozottan sérült tanulók tanulnak, legfeljebb tíz tanuló lehet. A reedukációs központ vagy a diagnosztikai központ mellett működő szakmunkásképzők osztályaiban a tanulók létszáma megegyezik a nevelési csoport tanulóinak maximális létszámával. A szakmunkásképző szakgyakorlati csoportjában legfeljebb hét tanuló lehet; a halmozottan sérült tanulók csoportjában legfeljebb öt. 

(1) A szakmunkásképzőbe olyan mentálisan sérült vagy halmozottan sérült tanulókat vesznek fel, akik befejezték tanulmányaikat az alapiskola utolsó évfolyamában, vagy teljesítették tankötelezettségüket.

(2) A speciális szakképző iskolába olyan mentálisan sérült, vagy halmozottan sérült tanulókat vesznek fel, akik befejezték az alapiskolát vagy teljesítették tankötelezettségüket, és fogyatékosságuk mértéke nem teszi számukra lehetővé szakmunkásképzőben való továbbtanulást.

(3) A speciális szakképző iskolába olyan más, mentálisan sérült vagy halmozottan sérült, 18. életévüket már betöltött természetes személyeket is felvesznek, akik nem vettek részt szakmunkásképzői vagy speciális szakképző iskolai oktatásban, még abban az esetben is, ha nem teljesítik a (2) bekezdésbe foglalt feltételeket.

(4) A tanulók szakmunkásképzőbe vagy speciális szakképző iskolai felvételére a jelen törvénynek a tanulók középiskolákba történő felvételéről szóló rendelkezései vonatkoznak arányos mértékben.

Az oktatási minisztérium általánosan érvényű jogszabályban határozza meg a speciális iskolák nevelési-oktatási folyamata megszervezésének, belső differenciáltságának és időtartamának részleteit, a diagnosztika módszertanát, és az ezen iskolák felvételi eljárásának részleteit, továbbá a nevelés-oktatás sajátosságainak, a tanulók előmenetelének és viselkedésének értékelési és minősítési részleteit, az ezen iskolák osztályai tanulólétszámának részleteit, és meghatározza a tanulmányi szakok rendszerét, valamint szakirányait a szakmunkásképzőkben és a speciális szakképző iskolákban, a tanuló neveléséről és oktatásáról szóló beszámoló formájának és tartalmának részleteit a 24. § alapján, valamint az iskolák megjelölését.

(1) A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók nevelése és oktatása a jelen törvény értelmében olyan iskolákban valósul meg, amelyekben biztosított 

a) a gyermekek és tanulók intellektuális tehetségének fejlesztése, mégpedig

1. az általános intellektuális tehetség fejlesztése, 

2. a specifikus intellektuális tehetség fejlesztése,

b) gyermekek vagy tanulók művészi tehetségének fejlesztése, 

c) a gyermekek vagy tanulók sporttehetségének fejlesztése. 

(2) A gyermekek és tanulók intellektuális tehetsége alatt az átlagos szintet jelentős mértékben meghaladó kognitív (ismeretszerzési) képességeket értünk egy vagy több intellektuális területen. Az általános intellektuális tehetséggel bíró tanulók speciális nevelési-oktatási igényű tanulók a megelőzési és nevelési tanácsadó által elvégzett diagnosztikai vizsgálata alapján. 

(3) A gyermekek vagy tanulók művészi tehetsége valamely művészeti ág területén, főként a képzőművészet, zene, irodalom-drámaművészet, táncművészet terén nyilvánul meg.

(4) A gyermekek és tanulók sporttehetsége az egyéni vagy csapatsportok valamely területén mutatkozik meg. 

(5) A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók nevelése és oktatása a megfelelő tehetségre irányuló oktatási programok révén valósul meg.

(6) Az (1) bekezdésben taglalt iskolákban megteremtik a gyermekek és diákok tehetsége fejlesztésének feltételeit, specifikus nevelési és oktatási módszerek, valamint tanításszervezési formák alkalmazásával. 

(7) A tehetség kibontakozásának

a) intézményi feltételeit a fenntartók,

b) egyéni feltételeit az iskolák teremtik meg.

(8) A tehetség kibontakoztatását elősegítő intézményi feltételek alatt a tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók számára létrehozott osztályok vagy iskolák értendők.

(9) A tehetség kibontakoztatását elősegítő egyéni feltételeket a tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók számára azáltal teremtik meg, hogy lehetővé teszik 

a) az alapiskolai tantárgyak oktatási programjai szerinti képzésüket az óvodában, 

b) az iskolába való felvételüket a hatodik életévük betöltése előtt,

c) a bővített oktatást azon tantárgyakból, amelyekben tehetségesek, az általános iskolában és a középiskolában, 

d) áthelyezésüket magasabb évfolyamba az előző évfolyam teljesítése nélkül,

e) több évfolyam elvégzését egy tanév alatt, 

f) a felsőbb évfolyam egy vagy több tantárgyának elvégzését,

g) a középiskola által nyújtott végzettségi szint rövidebb idő alatti megszerzését, mint azt az adott szakképzési vagy tanulmányi oktatási program előírja,

h) a középiskola tantárgyainak vagy szaktárgyainak egyidejűleg tanulását az alapiskola e területeken tehetséges tanulójának, 

i) az alapiskolában az egyéni tanrend vagy program szerinti képzést, 

j) a középiskolában az egyéni tanrend szerinti képzést,

k) a differenciált oktatást a tehetséges tanulók csoportjának egy adott osztályban vagy az osztályon kívül.

(10) A (9) bekezdésben foglalt feltételek kialakíthatók a tehetséges gyermekek és tehetséges tanulók részére létesített iskolákban és osztályokban is.

(11) A tehetséges gyermekek és tanulók intézményi fejlesztését szolgálják a művészeti alapiskolák, a nyelviskolák és a szabadidő-központok is.

(1) Tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók tehetséggondozó iskolája kizárólag az az iskola, amely ezen gyermekek vagy tanulók oktatását valamennyi osztályban és valamennyi évfolyamában biztosítja. Tehetséges gyermekek és tehetséges tanulók részére 

a) óvodát, 

b) alapiskolát, 

c) középiskolát alapítanak.

(2) A gyermekek vagy a tanulók tehetségének fejlesztésére a fenntartó egyetértésével létrehozhatók osztályok óvodákban, alapiskolákban és középiskolákban is. 

(3) A (2) bekezdésben tárgyalt osztályokban a tehetséggondozáshoz specifikus nevelési és oktatási módszerek és szervezési formák érvényesítésével, valamint a tantárgyak bővített oktatásával teremtenek megfelelő körülményeket a 103. § (1) bekezdés területei szerint. 

(4) A tantárgyak bővített oktatása az adott oktatási program részét képezi. 

(5) A 103. § (1) bekezdésben taglalt gyermekek vagy tanulók számára iskolák vagy osztályok létesíthetők.

(6) A speciális intellektuális tehetséggel bíró gyermekek vagy tanulók tehetséggondozó iskolái vagy osztályai a természettudományi tantárgyakból vagy a társadalomtudományi tantárgyakból kibővített képzést nyújtó iskolák vagy osztályok.

(7) Az általános intellektuális tehetséggel rendelkező gyermekek vagy tanulók tehetséggondozó iskolái vagy osztályai azok, amelyek a tanulók intellektuális tehetségének kibontakozását támogatják és fejlesztik az egész személyiség fejlesztésének figyelembe vételével, valamint az intellektuális tehetségből fakadó problémás jelenségek kiküszöbölését és megelőzését segítik. 

(8) Az intellektuális tehetséggel rendelkező diák oktatását pedagógiai asszisztens is segítheti, ha az intellektuális tehetséggel bíró tanuló egészségkárosult is. 

(9) Az alapiskola első-negyedik évfolyamában az általános intellektuális tehetséggel bíró tanulók osztályában legfeljebb 12 tanuló, az ötödik-kilencedik évfolyamának osztályában legfeljebb 16 tanuló, a középiskola osztályaiban legfeljebb 22 tanuló lehet.

(10) A sporttehetséggel bíró gyermekek és tanulók iskolái vagy osztályai sportiskolák vagy sportosztályok.

(11) Sportosztályt rendszerint csapatsportoknak létesítenek.

(12) Sportosztályok az alapiskolában rendszerint az alapiskola felső tagozatán létesülnek. A korai szakosodást igénylő sportok esetében létesíthető alapiskolai sportosztály az alapiskola alsó tagozatán is.

(13) Sportosztályok a középiskolában tanulmányi szak vagy szakirányú képzési szak első évfolyamától létesíthetők.

(1) A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók iskoláiba vagy osztályaiba olyan gyermekeket vagy tanulókat vesznek fel, akiknél a tudásszintjüket felmérő pedagógiai diagnosztika, a speciális képességek, készségek és tehetség felmérésére szolgáló vizsgálatok alapján, amelyeknek részét képezi a pszichodiagnosztikai kivizsgálás,⁶⁰⁾ kimutatható a tehetség az 103. § (1) bekezdése a) pontjának első pontja szerint. 

(2) Az általános intellektuális tehetséggel rendelkező tanulók iskoláiba vagy osztályaiba a tanulókat a törvényes képviselő kérvénye alapján veszik fel a nevelési és megelőzési tanácsadó által elvégzett diagnosztika alapján. 

(3) Sportiskolába vagy sportosztályba az (1) bekezdés feltételein kívül a tanulók felvételéhez egészségi alkalmasság is szükséges.

(4) A gyermekek vagy tanulók speciális képességét, készségét vagy tehetségét felmérő követelményrendszert az illetékes iskola igazgatója február 1-jéig teszi közzé. 

(1) Az iskola igazgatója a nevelési-oktatási folyamat megszervezését az iskolai oktatási programban úgy alakítja ki, hogy figyelembe veszi a gyermekek vagy a tanulók tehetségük típusa szerinti nevelési-oktatási szükségleteit és sajátosságait. 

(2) Az iskola biztosítja a tehetségfejlesztéssel összefüggő meghatározott tantárgyak kibővített oktatását.

(3) A sportfelkészítés tantárgyat sportedzésekkel, edzőtáborozásokkal és sportversenyeken való részvétel formájában biztosítják.

(4) A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók részt vehetnek az iskola által szervezett szünidei művészeti vagy sportfelkészítésen már az iskolalátogatás megkezdése előtt is.

(5) Az iskola igazgatója dönthet úgy, hogy átsorolja vagy kizárja a gyermeket vagy a tanulót az oktatási programból, ha nem felel meg a szellemi, művészi, sportkövetelményeknek, a gyakorlati felkészítés követelményeinek, vagy egészségi okok miatt szakorvosi ajánlásra.

(6) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban határozza meg a tehetséges gyermekek és a tehetséges tanulók diagnosztikájának, nevelésének és oktatásának, az oktatás megszervezésének, a felvételi eljárásnak, az oktatás menetének és befejezésének részleteit.

(1) A szociálisan hátrányos környezetből származó gyermekek és a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók nevelése és oktatása az iskolákban egyéni feltételek mellett valósul meg. Az egyéni feltételek a következők:

a) a nevelés és oktatás megszervezésének módosítása,

b) a környezet módosítása, melyben a nevelés és oktatás megvalósul vagy

c) a nevelés és oktatás speciális módszereinek és formáinak alkalmazása.

(2) A gyermeket vagy tanulót, akinek speciális nevelési-oktatási igényei kizárólag a szociálisan hátrányos környezetben való fejlődéséből erednek, nem lehet felvenni speciális iskolába vagy az óvoda speciális osztályába, az alapiskola speciális osztályába vagy a középiskola speciális osztályába.

(3) A szociálisan hátrányos környezetből származó gyermekeket és a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulókat az óvoda osztályába, az alapiskola osztályába vagy a középiskola osztályába a többi gyermekkel vagy tanulóval kell besorolni. Ez nem érvényes, ha olyan szociálisan hátrányos környezetből származó tanuló besorolásáról van szó, aki

a) az alapiskola nulladik évfolyamába a törvényes képviselője tájékoztatását követő jóváhagyásával van besorolva vagy

b) a 29. § 11. bek. szerinti speciális osztályba van besorolva.

(4) Az oktatásügyi minisztérium az iskola fenntartójának a 27. § (2) bekezdése b) pontjának értelmében támogatást nyújthat a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók nevelési és oktatási feltételei minőségének javítására (a továbbiakban „szociálisan hátrányos környezetből származó tanulóknak nyújtható támogatás”). A szociálisan hátrányos környezetből származó tanulóknak nyújtható támogatást azon tanulók létszáma alapján folyósítják, akiket nem speciális osztályban vagy az iskolai integráció formájában oktatnak, a következő költségek fedezésére:

a) a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók tanítói asszisztensének bére vagy fizetése, beleértve a kötelező egészségbiztosítás biztosítási díját, a szociális biztosítás biztosítási díját, a nyugdíj-előtakarékossági járulékot és a kiegészítő nyugdíj-előtakarékossági járulékot,

b) oktatási technológiai berendezések és oktatási segédeszközök,

c) a tanulók részvétele a 30. § 7. bek. szerinti aktivitásokon,

d) a tanulók nevelése és oktatása a speciális osztályokban,e) fertőző betegségek átvitelének megakadályozása, f) a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulókkal való munkáért járó bérpótlék.⁶¹⁾

(5) A szociálisan hátrányos környezetből származó tanulókért járó támogatás összegét az oktatásügyi minisztérium határozza meg és teszi közzé honlapján.

(1) Amennyiben a gyermek vagy a tanuló speciális nevelési-oktatási szükségletei az iskolába történt felvétele után derülnek ki, és a gyermek vagy tanuló tovább látogatja az adott iskolát, ahova felvették, oktatását – mint speciális nevelési-oktatási igényű gyermek vagy tanuló oktatását – az oktatási forma megváltoztatásáról szóló írásbeli kérvénynek és kitöltött űrlapnak az iskolaigazgatónak történő benyújtását követően biztosítják a 11. § (10) bekezdése a) pontja alapján; amennyiben kiskorú gyermekről vagy tanulóról van szó, az írásos kérvényt az űrlappal együtt a 11. § (9) bekezdése a) pontja alapján a törvényes képviselője nyújtja be.

(2) Az egészségkárosult gyermekeknek és az egészségkárosult tanulóknak óvoda, alapiskola és középiskola létrehozható olyan speciális nevelőintézetek részeként is, amelyekben intézeti gondozás vagy védőnevelés is folyik.

(3) Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a 95. § (1) bekezdése és a 104. § (1) bekezdése szerinti iskolákra, a jelen törvény óvodáról, alapiskoláról és középiskoláról szóló rendelkezései vonatkoznak; az ezekben az iskolákban megszerzett végzettség – a mentálisan sérült tanulók oktatási programjaiban megszerzett végzettség kivételével – egyenértékű az óvodákban, alapiskolákban és középiskolákban megszerzett végzettséggel. 

A központi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó iskolák 

a) a rendészeti iskolák,

b) a tűzoltóiskolák.

(1) A rendészeti iskolák rendőrségi szakközépiskolák.

(2) Rendészeti iskolákat a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) létesít, irányít és szüntet meg a rendőriskolák hálózatának megfelelően;⁶³⁾ az általános műveltséget nyújtó tantárgyak esetében az oktatási minisztériummal történt megegyezést követően jár el. 

(3) A hatásköröket a szakközépiskolai nevelés és oktatás kérdéseiben, melyekben az oktatási minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv illetékes, a rendészeti iskolák esetén a belügyminisztérium gyakorolja. 

(4) A rendészeti iskolák diákjainak és pedagógiai alkalmazottainak szolgálati jogviszonyát külön jogszabály szabályozza.⁶⁴⁾

(5) A rendészeti iskolákra nem vonatkoznak az alábbi rendelkezések: 7. § (5)-(10) bekezdés, 8. § és 10. §, 12. § (3)-(8) bekezdés, 15. §, 19 25. §§, 28-31. §§, 36. §, 41. §, 44. §, 46. §, 47.a §, 49 53. §§, 55. § (10) bekezdés, 59-61. §§, 62. § (1)-(7), (13) és (14) bekezdés, 63 71. §§, 74. § (4)-(9) bekezdés, 75. §, 76. §, 77. § (2), (3), (5)-(8). bekezdés, 80-83. §§, 86. § (2)-(5) és (7) bekezdés, 87. §, 89. § (7) bekezdés, 90. §, 93. §, 94-108. §§, 111 -143. §§, 144. § (2), (3), (5)-(10) bekezdés, 146.§, 149. §, 152. § e) pont, 154-160 §§.

(6) A 2. §, 7. § (1)-(4) bekezdés, 9. §, 13.§, 14. §, 35. §, 54. §, 55. § (1)-(9) bekezdés és (11)-(22) bekezdés, 56 58. §§, 62. § (8)-(11) bekezdés, 74. § (3) bekezdés, 77. § (1) és (4) bekezdés, 78. §, 79. §, 84. §, 85. §, 87.a § és 88. §, 89. § (1)-(6) bekezdés, 144. § (1) és (4) bekezdés, 147. § és 148. §, 150. § és 151. § rendelkezései a rendészeti iskolákra arányos mértékben alkalmazandók.

(7) A belügyminisztérium az oktatási minisztériummal való egyeztetést követően általános érvényű jogszabályi előírással határozza meg a rendészeti iskolák létesítésének, irányításának és megszüntetésének részleteit, valamint azok hálózatát, a rendészeti iskolákban történő képzés részleteit és fajtáit, a tanulmányokra való felvétel feltételeit, a tanulmányok befejezésének feltételeit, az oktatási programok kidolgozásának, jóváhagyásának és kiadásának folyamatát, a rendészeti iskolák szakirányait, a képzés időtartamát, terjedelmét, körülményeit, megszervezését, formáit és menetét, a rendészeti iskolák diákjainak értékelését és osztályozását, a dokumentáció vezetését, az okiratok kiadását a megszerzett végzettségről, az egyéni tanrend szerinti képzést és a nevelési-oktatási folyamat ellenőrzését. 

(1) A tűzoltóiskolák szakközépiskolák.

(2) Tűzoltóiskolákat a belügyminisztérium létesít, irányít és szüntet meg; az általános műveltséget nyújtó tantárgyak esetében az oktatási minisztériummal történt megegyezést követően jár el. 

(3) A hatásköröket a szakközépiskolai nevelés és oktatás kérdéseiben, melyekben az oktatási minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv illetékes, a tűzoltóiskolák esetén a belügyminisztérium gyakorolja. 

(4) A tűzoltóiskolák diákjainak és pedagógiai alkalmazottainak szolgálati jogviszonyát külön jogszabály szabályozza.⁶⁵⁾

(5) A tűzoltóiskolákra nem vonatkoznak az alábbi rendelkezések: 15. §, 17. §, 19. §, 28-31. §§, 41. §, 44. §, 49-53. §§, 55. § (10) bekezdés, 59. §, 60. §, 94-108. §§, 110. §, 112-116. §§, 119-138. §§, 142. §, 143. §, 151. §, 154-160. §§. 

(6) Az 1-14. §§, 16. §, 18. §, 20-26. §§, 32-39. §§, 42. §, 45-48. §§, 54. §, 55. § (1)-(9) bekezdés és (11)-(22) bekezdés, 56-58. §§, 62-93. §§, 109. §, 117. §, 140. §, 141. §, 144-151. §, 152. §, 153. §, 161. § rendelkezései a tűzoltóiskolákra arányos mértékben vonatkoznak. 

(7) A belügyminisztérium az oktatási minisztériummal történő egyeztetést követően általános érvényű jogszabályi előírásban határozza meg a tűzoltóiskolák létesítésének, megszüntetésének és irányításának részleteit, a tűzoltó-iskolai képzés feltételeit, a felvétel feltételeit és a tanulmányok befejezését, az oktatási programokat, az oktatási programok kidolgozásának, jóváhagyásának és kiadásának folyamatát, a tűzoltóiskolák szakirányait, a képzés időtartamát, terjedelmét, körülményeit, megszervezését, formáit és menetét, a tűzoltóiskolák diákjainak értékelését és osztályozását, a dokumentáció vezetését, az okiratok kiadását a megszerzett végzettségről, az egyéni tanrend szerinti képzést és a nevelési-oktatási folyamat ellenőrzését. 

(1) Az oktatási létesítmények rendszerét az alábbiak alkotják 

a) iskolai nevelési-oktatási létesítmények,

b) speciális nevelési létesítmények, 

c) iskolai nevelési tanácsadó és prevenciós létesítmények, 

d) sajátos célú oktatási létesítmények. 

(2) Az (1) bekezdésben szereplő oktatási létesítmény jogi személy, amennyiben a fenntartó erről így rendelkezik. 

Az iskolai nevelési-oktatási létesítmények az alábbiak: 

a) iskolai gyermekklub, 

b) szabadidő központ, 

c) iskolai kollégium, 

(1) Az iskolai gyermekklubot azon gyermekeknek, akik alapiskolai tankötelezettségüket teljesítik, az oktatási létesítmény nevelési programján keresztül biztosítja a tanítási órákra való felkészülést és a szabadidős tevékenységeket a tanítási órákon kívül és az iskolai szünidőkben. A tevékenység, amelyet az iskolai gyermekklub biztosít, nem azonos a szabadidő-központok által a 116. § szerint biztosított tevékenységgel. 

(2) Az iskolai gyermekklub rendszerint a gyermekek életkora szerint tagozódik egységekre, miközben az egységeken belüli gyermeklétszámot az iskolai gyermekklub igazgatója vagy az iskola igazgatója határozza meg, a külön jogszabályok szerinti előírásokkal összhangban;^32a) a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek részlegében a gyermeklétszám azonos azon osztályokéval, amelyekben képzik őket. 

(3) Az iskolai gyermekklub tevékenységével összefüggő költségek részleges havi térítési díjának összegét – amennyiben az iskolai gyermekklub fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv –, az oktatási létesítmény igazgatója határozza meg, vagy az iskola igazgatója, ha az iskolai gyermekklub az iskola része, egy tanuló esetében a kiskorú gyermek létminimumösszegének 7,5%-át meg nem haladó összegben, a külön jogszabály alapján.²⁹⁾ Ez a térítési díj előre fizetendő az adott naptári hónap 10. napjáig, amely megelőzi azt a naptári hónapot, amely hónapért a térítést fizetik. A térítési díj összege figyelembe veszi a klub- vagy szakköri tevékenység igényességét és fajtáját.

(4) Az iskolai gyermekklub igazgatója vagy annak az iskolának az igazgatója, amelynek az iskolai gyermekklub a részét képezi, dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (3) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő bemutatja bizonylatát, hogy anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.³²⁾

(5) Az iskolai gyermekklub anyagi feltételeinek biztosításával összefüggő kiadásokért részleges térítési díjat a gyermek tartózkodása esetén nem kell fizetni az államigazgatási oktatási szervek által az egészségügyi intézetekben létesített gyermekklubokban. 

(6) Az iskolai gyermekklub tevékenységére fizetendő részleges költségtérítési díj havi általános érvényű helyi rendeletben az a község határozza mely, amely a gyermekklub fenntartója.³¹⁾

(7) Az iskolai gyermekklub fenntartója a (6) bekezdés szerinti részleges költségtérítési díjat csökkentheti vagy elengedheti, ha a törvényes képviselő bemutatja bizonylatát, hogy anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.³²⁾

(1) A szabadidő központ az oktatási létesítmény nevelési programja alapján nevelési-oktatási, szakköri és rekreációs tevékenységet szervez gyermekeknek, szülőknek és más, 30 éven aluli személyeknek szabadidejükben. 

(2) A szabadidő központ irányítja a gyermekek és más személyek érdeklődésének fejlesztését, feltételeket teremt gyakorlati képességeik fejlesztésére és tökéletesítésére, részt vesz a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló szokásaik kialakításában és az igényeknek megfelelően biztosítja az alapiskolás és középiskolás gyermekek versenyeit. 

(3) A szabadidő központ módszertani és szakmai segítséget nyújthat a gyermekek szabadidős tevékenységeit végző

a) iskoláknak és oktatási létesítményeknek,

b) gyermekekkel dolgozó civil szervezeteknek,

c) más jogi és természetes személyeknek, ha ezt kérik.

(4) Szabadidő központ egész éves működéssel alapítható.

(5) A szabadidő központ általában az szaktevékenységi területek szerint tagolódik szakköri területekre és szakköri csoportokra. Az egészségkárosult vagy fejlődési rendellenességgel küzdő gyermekeknek is létrehozhatók szakköri csoportok.

(6) A község³¹⁾ vagy a kerületi önkormányzat⁴²⁾ fenntartásában lévő szabadidő központ havi részleges költségtérítési díjának összegét, mely a szabadidő központ tevékenysége költségeinek fedezetére szolgál, a fenntartó határozza meg általános érvényű rendeletben. 

(7) A szabadidő központ fenntartója dönthet úgy, hogy a (6) bekezdés szerinti térítési díjat csökkenti vagy elengedi, ha a nagykorú tanuló vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselője ezt írásban kéri, és bemutatja bizonylatát, hogy anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.³²⁾

(1) Az iskolai kollégium óvodákba járó gyerekeknek, valamint alapiskolák és középiskolák tanulóinak nevelési-oktatási tevékenységet, szállást és étkezést biztosít.

(2) Az iskolai kollégium az oktatási létesítmény nevelési programja révén kapcsolódik be az iskola nevelési-oktatási tevékenységébe tanítási időn kívül, és szorosan együttműködik a gyermek vagy tanuló családjával. Feltételeket biztosít a tanulók egyéni szükségleteinek és érdeklődésének kielégítésére iskolán kívüli aktivitásokkal.

(3) Az iskolai kollégium fenntartója köteles pótszállást biztosítani a gyermekek vagy a tanulók részére, ha a kollégium működése komoly okokból szünetel.

(4) Az iskolai kollégium a diákok életkora szerint nevelési csoportokra tagolódik, miközben számuk a nevelési csoportban legfeljebb 30 fő lehet; speciális nevelési-oktatási igényű tanulók esetén a nevelési csoportok létszáma azonos az osztálylétszámukkal, amelyben tanulnak. 

(5) A havi térítési díj összegét, amely az iskolai kollégiumban való elszállásolási kiadások részleges költségtérítése, amennyiben az iskolai kollégium fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv, az iskolai kollégium igazgatója határozza meg, vagy az iskola igazgatója, ha az iskolai kollégium az iskola része, egy tanulóra legfeljebb az ellátatlan gyermek létminimum összegének 45%-ában, a külön jogszabályban meghatározottak szerint.²⁹⁾ Ez a térítési díj előre fizetendő azon naptári hónap 20. napjáig, amely megelőzi azt a naptári hónapot, amelyért a térítést fizetik. A havi térítési díj összege egész eurócentekre felfelé kerekítendő.

(6) Az iskolai kollégium igazgatója vagy annak az iskolának az igazgatója, amelynek az iskolai kollégium a részét képezi, dönthet az (5) bekezdés szerinti térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről, amennyiben bizonylatot terjesztenek be hozzá, hogy az érintett anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.³²⁾

(7) Amennyiben az iskolai kollégium fenntartója a község³¹⁾ vagy a kerületi önkormányzat,⁴²⁾ a havi térítési díj összegét, mely az iskolai kollégiumi elszállásolással kapcsolatos kiadások egy részét fedezi, általános érvényű rendeletben a fenntartó határozza meg.

(8) Az iskolai kollégium fenntartója dönthet úgy, hogy a (7) bekezdés szerinti térítési díjat csökkenti, vagy elengedi, ha tanuló törvényes képviselője vagy más személy ezt írásban kéri, és bemutatja bizonylatát, hogy anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.³²⁾

(9) Az iskolai kollégium nyújthat a gyermekeknek és tanulóknak szállást és étkezést munkaszüneti és pihenőnapokon; szállást és étkezést nyújthat az iskolai szünidő idején is.

(10) Az oktatási minisztérium kötelező általános érvényű jogszabályban határozza meg a nevelési-oktatási folyamat szervezését az iskolai kollégiumokban, a gyermekek és diákok számát a nevelési csoportokban, a személyi és az anyagi bebiztosításának részleteit.

Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban szabályozza az iskolai gyermekklubok, a szabadidő központok szervezési-üzemeltetési módját, anyagi-műszaki feltételrendszerét.

Speciális nevelési létesítmény

a) a diagnosztikai központ, 

b) a reedukációs központ, 

c) a gyógyító-nevelő szanatórium. 

(1) A diagnosztikai központ diagnosztikai, pszichológiai, pszichoterápiás, nevelési-oktatási gondozást nyújt a gyermekeknek 

a) a gyermek törvényes képviselőjének kérvénye alapján, 

b) a bírósági ítéletet végrehajtó intézménnyel megkötött szerződés alapján,⁶⁶⁾

c) halaszthatatlan bírósági óvintézkedés alapján külön jogszabályi rendelkezés szerint,⁶⁷⁾

d) nevelőintézkedést elrendelő bírósági ítélet alapján.⁶⁸⁾

(2) A diagnosztikai központ főként 

a) diagnosztikai vizsgálatokat biztosít a magatartás-zavaros vagy pszicho-szociális fejlődésében veszélyeztetett gyermekeknek annak érdekében, hogy meghatározza számára a további megfelelő nevelési-oktatási, reszocializációs vagy reedukációs gondoskodási formát,

b) tanácsadó szolgáltatásokat nyújt az intézményeknek, amelyekben intézeti gondozás vagy védőnevelés folyik, amennyiben ezt kérvényezik, 

c) diagnosztikai jelentéseket dolgoz ki a gyermekről, amelyek alapanyagként szolgálnak annak az intézménynek, amelyben az intézeti gondoskodást vagy a védőnevelést végzik, a gondoskodást vagy védőnevelést ellátó intézményen kívüli szakemberek gyermekekkel folyó munkájában az egyéni reedukációs programok vagy nevelési-oktatási programok kidolgozásához,

d) javaslatot dolgoz ki a gyermek elhelyezésére a diagnosztikai központban való tartózkodás befejezése után, tekintettel a hivatásra való felkészítés, a munkaerőpiacon való érvényesülés és a családi viszonyai rendezésének lehetőségére. 

(3) A gyermek a diagnosztikai központban csak a diagnózis felállítására feltétlenül szükséges ideig tartózkodik, rendszerint tizenkét hétig. 

(4) A diagnosztikai központban fogdarészleget létesítenek. Az igazgató a fogdarészlegen helyezi el azt a gyermeket, aki engedély nélkül azon az intézményen kívül tartózkodik, ahová az (1) bekezdés és a 122. § (2) bekezdése szerint elhelyezték. A gyermek fogdarészlegen történő elhelyezéséről írásos feljegyzés készül, és ezt a tényt haladéktalanul jelentik annak az intézménynek, amelyben a gyermeket elhelyezték, az illetékes gyerekvédelmi és szociális gondnoksági szervnek, valamint a törvényes képviselőnek. Ha a gyermeket 24 órán belül az illetékes intézmény vagy a törvényes képviselő nem veszi át, a diagnosztikai központ igazgatója biztosítja a gyerek átadását az hatáskörrel rendelkező intézménynek vagy a törvényes képviselőjének, a fogadó oldal költségeire. Az átadásig a gyereket besorolják a diagnosztikai központ diagnosztikai csoportjába.

(5) A fogdarészleg részét képezi egy elkülönítő helyiség (magánzárka).

(6) A diagnosztikai központ szervezeti alapegysége a diagnosztikai csoport, amelynek gyermeklétszáma legfeljebb nyolc fő, és a fenntartó megszünteti, amennyiben a létszám négy fő alá csökken; indokolt esetekben a diagnosztikai csoport fennmaradhat alacsonyabb gyermeklétszámmal is.

(7) A jelen törvény értelmében a diagnosztikai feladatok elvégzésére a diagnosztikai központban diagnosztikai iskolai osztályok létesülnek.

(8) A diagnosztikai központ belső felépítése alapján 

a) a 15. életévüket be nem töltött gyermekek diagnosztikai központjára 

b) a 15. életévüket betöltött gyermekek diagnosztikai központjára tagolódhat. 

A diagnosztikai központokba általában nemre való tekintet nélkül vesznek fel gyermekeket. 

(9) A diagnosztikai központot bentlakásos, folyamatosan üzemelő intézményként hozzák létre, legfeljebb hat diagnosztikai csoporttal. 

(1) A reedukációs központ nevelési-oktatási programja és az egyéni reedukációs program révén 18 éves korig nyújt – egy éves meghosszabbítás lehetőségével – nevelést és oktatást a gyermekeknek, beleértve a hivatásra való felkészítést az eredeti szociális közegbe való újbóli beilleszkedése céljával, a gyermek kérésére. 

(2) A reedukációs központba a gyermek felvehető

a) a törvényes képviselő kérvénye alapján, 

b) bírósági ítélet alapján a végrehajtásra kijelölt intézménnyel kötött szerződéssel,⁶⁶⁾

c) halaszthatatlan bírósági intézkedés alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint,⁶⁷⁾

d) védőgondoskodást elrendelő bírósági ítélet alapján,⁶⁹⁾

e) nevelési intézkedést elrendelő bírósági ítélet alapján,⁶⁸⁾

f) intézeti gondoskodást elrendelő bírósági ítélet alapján.¹⁾

(3) A reedukációs központok belső felépítésük alapján 

a) a 15. életévüket be nem töltött vagy alapiskolai tankötelezettségüket teljesítő gyermekek reedukációs központjára, 

b) a 15. életévüket betöltött gyermekek reedukációs központjára, 

c) a pályaorientációs felkészítés végző gyermekek reedukációs központjára tagolódik.

A reedukációs központokba általában nemre való tekintet nélkül vesznek fel gyermekeket. 

(4) A reedukációs központ szervezeti alapegysége a nevelési csoport, amelyet legfeljebb nyolc gyereknek létesítenek; a (6) bekezdés d) pontja szerinti részlegen legfeljebb öt gyermekes anya tartózkodhat. 

(5) Reedukációs központot legfeljebb hat nevelési csoporttal hoznak létre, amennyiben a nevelési csoportok több önálló munkahelyen vannak, legfeljebb nyolc nevelési csoportja lehet.

(6) A reedukációs központban szükség szerint létesülhetnek részlegek 

a) fokozott törődést igénylő gyermekek számára, 

b) védőgondozással, 

c) nyílt működéssel, 

d) kiskorú anyák és gyermekek számára. 

(7) Amennyiben a reedukációs központot úgy létesítették, hogy a (6) bekezdés valamennyi részleg nevelési csoportjában egyéni reedukációs programok alapján fog eljárni, a megnevezésük

a) reedukációs központ fokozott törődést igénylő gyermekek számára, 

b) reedukációs központ védőgondozással, 

c) reedukációs központ nyílt működéssel, 

d) reedukációs központ gyermekes anyák számára. 

(8) A (6) bekezdés a) pontja szerinti részleg azoknak a gyermekeknek nyújt gondozást, akik egészségkárosultságuk miatt a 2. § k) pontja alapján fokozott törődést igényelnek.

(9) A (6) bekezdés b) pontja szerinti részleg azoknak a gyermekeknek nyújt gondozást, akiknek átnevelése fokozott személyi, térbeli és anyagi-technikai igényeket támaszt a gyermekek és az alkalmazottak biztonságának fokozott veszélyeztetettsége miatt. 

(10) A (6) bekezdés c) pontja szerinti részleg azoknak a gyerekeknek nyújt gondozást, akik alapiskolában tanulnak, vagy középiskolákban, szakmunkásképzőkben vagy szaktanodákban készülnek hivatásukra a reedukációs központon kívül.

(11) A reedukációs központ egyéni reedukációs programot alakít ki minden egyes gyermek számára, amely a diagnosztikai központ által erre a célra felállított pszichológiai és speciális pedagógiai diagnózisból indul ki. Az egyéni reedukációs program kiértékelését és módosítását legalább negyedévente egyszer el kell végezni. 

(1) A gyógyító-nevelő szanatórium pszichológiai, pszichoterápiai gondozást, nevelést és oktatást nyújt tanulási zavaros, valamint magatartás- és figyelemzavaros gyermekeknek, akiknél az ambuláns gondozás nem vezetett eredményre

a) a törvényes képviselő kérvénye alapján, 

b) a bírósági ítéletet végrehajtó az intézménnyel kötött szerződés alapján,⁶⁶⁾

c) a bíróság nevelési intézkedést elrendelő jogerős ítélete alapján,⁶⁸⁾

d) a bíróság vagy az illetékes gyerekvédelmi szerv és a szociális gyámhatóság védőnevelésbe vételről meghozott jogerős döntése alapján, amennyiben napközi intézményről van szó.⁷⁰⁾

(2) A gyógyító-nevelő szanatórium szervezeti alapegysége a nevelési csoport, amelyet legfeljebb nyolc gyermek számára létesítenek.

(3) A gyógyító-nevelő szanatóriumot napi vagy bentlakásos intézményként létesítenek egész éves működtetéssel, általában legfeljebb hat nevelési csoporttal. 

(4) A gyermek tartózkodása a gyógyító-nevelő szanatóriumban rendszerint három-tizenkét hónapig tart. 

(5) A gyógyító-nevelő szanatórium egyéni vagy csoportos foglalkozások formájában nyújt szakszolgáltatásokat és segítséget a gyerek törvényes képviselőjének is azzal a céllal, hogy aktívan bekapcsolódjon a gyógyítási-nevelési folyamatba. 

(1) A 120. §-ban taglalt intézmények nevelési-oktatási tevékenység nyújtásán kívül

a) megteremthetik a szervezeti és egyéb feltételeket egészségügyi ellátás nyújtására⁷¹⁾ és 

b) nyújthatnak az intézményben egészségügyi ellátást a (2)-(5) bekezdések értelmében is. 

(2) Az 120. §-ban taglalt intézményekben nyújtható egészségügyi ellátás, amennyiben az intézményt működtető természetes személy vagy jogi személy

a) engedélyt szerzett az egészségügyi intézmény működtetésére külön jogszabály rendelkezései alapján,⁷²⁾ vagy

b) szerződéses viszonyt létesített olyan természetes személlyel vagy jogi személlyel, aki/amely engedéllyel rendelkezik egészségügyi intézmény működtetésére külön jogszabály alapján,⁷²⁾ vagy 

c) szerződéses viszonyt létesített olyan természetes személlyel, aki egyéni praxis végzésére feljogosító engedély tulajdonosa külön jogszabály alapján,⁷³⁾ vagy

d) munkajogi viszonyban vagy ahhoz hasonló jogviszonyban⁷⁴⁾ alkalmaz egészségügyi szakembereket, akik az egészségügyi hivatás betöltéséhez külön jogszabályi rendelkezésekben⁷⁵⁾ meghatározott feltételeket teljesítik. 

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti intézeti egészségügyi ellátás minimális személyi állományára és anyagi-műszaki felszereltségére vonatkozó feltételeket általános érvényű jogszabályi előírásokban határozzák meg, melyet az egészségügyi minisztérium ad ki az oktatási minisztériummal való egyeztetést követően. 

(4) Az egészségügyi eljárásokat az egészségügyi eljárások katalógusából,⁷⁶⁾ amelyeket az intézményben a (2) bekezdés d) pontja alapján foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak végezhetnek, kizárólag olyan egészségügyi alkalmazottak végezhetik, akik teljesítik az egészségügyi hivatás betöltésére vonatkozó feltételeket,⁷⁵⁾ általános érvényű jogszabályi előírás határozza meg, amelyet az egészségügyi minisztérium ad ki az oktatási minisztériummal való egyezést követően. 

(5) A 120. §-ban taglalt intézményekre, amelyek egészségügyi ellátást is nyújtanak a (2) bekezdés alapján, ugyanolyan jogok, kötelességek és szankciók vonatkoznak, amilyenek az egészségügyi szolgáltatóra vonatkoznak külön jogszabályi rendelkezések alapján.⁷⁷⁾ 

(1) A speciális nevelőintézetekben a gyermek pszicho-szociális fejlődési rendellenességei kiküszöbölése érdekében, valamint azon okok megszüntetése érdekében, amelyek miatt a gyermek számára intézeti gondozást vagy védőnevelést rendeltek el, vagy a speciális nevelési intézményben a gyermeket törvényes képviselőjének kérvénye alapján helyezték el (a továbbiakban „önkéntes tartózkodás”) alkalmazhatók

a) nevelési intézkedések a (2)-(4) bekezdések alapján, hogy a gyermekek viselkedése javítására motiválják,

b) óvintézkedések az (5) és (6) bekezdés alapján, hogy megelőzzék a gyermek egészségének veszélyeztetését, mely a helytelen viselkedéséből fakad.

(2) A gyermeknek jogában áll, hogy kapcsolatot tartson fenn mindkét szülőjével vagy más törvényes képviselőivel. Amennyiben az a gyermek érdekét szolgálja, az intézmény meghatározhatja az érintkezés feltételeit, méghozzá úgy, hogy a gyermek

a) csak pedagógus alkalmazott vagy további szakalkalmazott jelenlétében találkozhat velük,

b) az intézmény területének meghatározott helyén találkozhat velük, 

c) a község területén találkozhat velük, ahol az intézmény székhelye van. 

(3) Amennyiben az a gyermek érdekét szolgálja, találkozhat a szülein kívül más személyekkel is az illetékes gyermekvédelmi és a szociális gyámhatóság (2) bekezdésben meghatározott feltételei szerint; a törvényes képviselő kérvénye alapján elhelyezett gyermek esetében a szülő vagy más törvényes képviselő jóváhagyását követően.

(4) Az intézmény engedélyezheti a gyermeknek

a) hogy szabadidejét az intézményen kívül töltse pedagógus alkalmazott, törvényes képviselő vagy más megbízott személy jelenléte nélkül,

b) az intézményen kívüli tartózkodást a törvényes képviselő lakhelyén meghatározott ideig, főként iskolai szünidő idején, és az illetékes gyerekvédelmi szervnek és a szociális gyámhatóságnak nyilatkozatát követően; ez a rendelkezés nem vonatkozik a törvényes képviselő kérvénye alapján elhelyezett gyermekre.

(5) Amennyiben a gyerek viselkedésével veszélyezteti saját maga vagy más személyek egészségét és életét, vagy viselkedésével lelki vagy testi kárt okozhat saját magának vagy más személyeknek, az intézmény óvintézkedéseket foganatosíthat, amelyek az alábbiak:

a) a kézbesített csomag tartalmának ellenőrzése a gyermek jelenlétében; az ismételt csomagellenőrzéseket meg kell indokolni a gyermek személyi aktájában,

b) a gyermek azon tárgyainak átvétele és letétbe helyezése, amelyek tartását az intézmény belső rendje nem engedélyezi,

c) a gyermek törvényes képviselőjének beleegyezésével átvenni és megőrizni a gyermek értéktárgyait és azt a pénzösszegét, amellyel túllépi az intézmény belső szabályzatában meghatározott összeget,

d) haladéktalan egészségügyi segítséghívás,⁴⁵⁾

e) a rendőrség kihívása.⁴⁶⁾

(6) A gyermek érdekében és védelme érdekében, vagy más személyek védelme érdekében a pszichológus javaslatára annak az intézménynek az igazgatója, amelyben a bírósági ítélet végrehajtása megvalósul, meghatározott időre elkülönítő helyiségbe vagy védőhelyiségbe helyezheti a gyermeket, azonban legfeljebb 24 órára, legalább napi egy óra friss levegőn való tartózkodással ezen helyiségen kívül, vagy az egészségügyi segítség vagy a rendőrség megérkezéséig. 

(7) A reedukációs központban létesített védőhelyiség a gyermek védelmét és megnyugvását szolgálja, a benne való tartózkodás nem alkalmazható büntetésként.

(8) A gyermek védőhelyiségben való tartózkodásának okairól és lefolyásáról írásos feljegyzést vezetnek, amelyben feltüntetik az elhelyezés dátumát és idejét, a friss levegőn töltött kimenő idejét, az olvasásra és művelődésre vagy más tevékenységre nyújtott anyagot és irodalmat, a pedagógus alkalmazottal vagy pszichológussal való érintkezés idejét, valamint a pszichológiai, pszichoterápiai, gyógyító-nevelő gondozás és egészségügyi ellátás mértékét. 

(1) A gyermek tartózkodásának havi költségtérítési díja a speciális nevelőintézetben a napi étkezési tarifa 30-szorosa azokért a napokért, amelyeket a speciális nevelőintézetben töltött; a diagnosztikai központban és a reedukációs központban ezen kívül a gyereknek jár havi zsebpénz is a 127. § (2) bekezdés alapján. 

(2) A havi költségtérítést a gyerek tartózkodásáért az (1) bekezdésben foglaltak szerint a törvényes képviselő vagy olyan természetes személy köteles fizetni, akinek a gyermekkel szemben eltartási kötelezettsége van (a továbbiakban "kötelezett"). A költségtérítést a kötelezett az intézet számlájára fizeti be a következő hónap 15. napjáig.

(3) A kötelezett nem fizet térítést a gyerek intézetben való tartózkodásáért az (1) bekezdés alapján, amennyiben a bevétele és azon személyek bevétele, akikkel közös háztartásban él, alacsonyabb vagy megegyezik a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegével.⁶²⁾

(4) A havi költségtérítést a gyermek intézetben való tartózkodásáért az intézmény határozza meg olyan összegben, amely megegyezik az intézeti ellátást vagy védőnevelést elrendelő bíróság jogerős határozata által megállapított tartásdíj összegével.

(1) A speciális nevelőintézetekben havi zsebpénzt és tárgyi ajándékokat nyújtanak a jelen törvény értelmében; az elrendelt intézeti gondozásban levő gyerekeknek pénzügyi és anyagi biztonságát külön jogi előírás szabályozza.⁷⁸⁾

(2) A havi zsebpénz 

a) a 15 évüket be nem töltött gyerekek számára a létminimum összegének 10%-a külön jogszabály alapján,²⁹⁾

b) a 15 évüket betöltött gyerekek számára a létminimum összegének 15%-a külön jogszabály alapján.²⁹⁾

(3) A gyermek önkényes, az intézeti gondozást vagy védőnevelését ellátó intézeten kívüli tartózkodása esetén, a havi zsebpénz olyan összeggel csökken, amelyet az önkényesen intézeten kívüli töltött napok számának és a zsebpénz egy napra eső összegének szorzata képez. 

(4) Tárgyi ajándékokat olyan gyermekeknek nyújtanak, akik részére elrendelték a védőnevelést, és akik azt az (1) bekezdésben taglalt oktatási intézményekben teljesítik, a gyermekek ünnepei kapcsán és karácsonykor teljes összegben nyújtható, amely megegyezik a létminimum összegének 30%-ával, külön jogszabályban foglaltak szerint.²⁹⁾ Teljes összeg évi egy alkalommal nyújtható.

(1) A speciális nevelőintézetekben elhelyezett gyermekek oktatása az ilyen gyerekek számára létrehozott iskolákban valósul meg, kifejezetten magatartászavarokkal küzdő gyerekek számára kialakított nevelési-oktatási programmal, vagy más iskolákban a jelen törvény alapján. 

(2) A speciális nevelőintézet mellett létesített iskolában nyert képesítésről kiállított iratokon kizárólag az iskola adatai szerepelnek.

(3) A speciális nevelőintézetek negyedéves nyilvántartást vezetnek az elhelyezett gyerekek létszámáról.

Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásban határozza meg a nevelési-oktatási folyamat szervezésének részleteit a speciális nevelőintézetekben, az egyéni reedukációs programok, a reedukációs folyamatban érvényesített nevelési és oktatási formák és módszerek részleteit, a nevelési csoportok, diagnosztikai csoportok részleteit, szabályozza a nevelési intézkedéseket, az óvintézkedéseket, a tartózkodási költségek részleges térítési feltételeit, az ezekben az intézményekben elhelyezett gyerekek és diákok pénzügyi és anyagi biztosítását, a személyi, pénzügyi, anyagi-műszaki és térigénybeli biztonságot, az építési és belsőépítészeti elrendezés, anyagi-műszaki felszereltség és egyéb követelményeit az elkülönítő helyiség és a védőhelyiség esetében, valamint a speciális nevelőintézetek dokumentáció-vezetési módszereit.

(1) A nevelési tanácsadás és megelőzés oktatási létesítményeiben a gyermek születésétől kezdve egészen a hivatásra való felkészítés befejezéséig tartó, elsősorban pszichológiai,⁷⁹⁾ pedagógiai, speciális pedagógiai – a logopédiai és gyógypedagógiai tevékenységet is beleértve – és szociális tevékenység folyik, melynek célja a nevelési, oktatási, lélektani, szociális és pályaorientációs fejlesztés optimalizálása. Egyedi gondozásban részesítik a speciális nevelési-oktatási szükségletű gyermekeket. Tanácsadói szolgáltatásokat a gyermekek törvényes képviselőinek és a pedagógus alkalmazottaknak is nyújtanak.

(2) A nevelési tanácsadás és megelőzés rendszerének alapelemeit a nevelési, pszichológiai és speciális pedagógiai tanácsadás és megelőzés intézményei (továbbiakban „tanácsadó intézmény”) képezik, amelyeknek része 

a) a pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőzési központ, 

b) a speciális pedagógiai tanácsadó központ. 

(3) A nevelési tanácsadás és megelőzés rendszerének további összetevői

a) a nevelési tanácsadó, 

b) az iskolapszichológus,

c) az iskolai speciális pedagógus, 

d) a gyógypedagógus, 

e) a szociális pedagógus, 

f) a megelőzési koordinátor.

(4) A nevelési tanácsadás és megelőzés rendszerének egyes összetevői a (2) és (3) bekezdés alapján főként a családdal, iskolával, oktatási létesítménnyel, a munkáltatókkal, a közigazgatás szerveivel és polgári társulásokkal működnek együtt. A nevelési tanácsadás és megelőzés rendszerének összetevői szervezetileg és tartalmilag összekapcsoltak.

(5) A nevelési tanácsadó, a pszichológus vagy az iskolai pszichológus, az iskolai speciális pedagógus, a gyógypedagógus, a szociális pedagógus és a megelőzési koordinátor tevékenységét az iskolákban fejti ki a 27. § (2) bekezdés a)-f) pontja, vagy az oktatási létesítményekben a 117. §, 120. §-a és a (2) bekezdés szerint.

(6) Az oktatási minisztérium a tanácsadói intézmények tevékenységét módszertanilag irányítja. Az oktatásügyi minisztérium kezdeményezés alapján átvizsgálja a további pedagógiai dokumentációt a 11. § 9. bek., a) és b) pontjai szerint, ha alapos gyanú áll fenn, hogy az nincs összhangban a gyermek vagy tanuló nevelési-oktatási szükségleteivel, és írásbeli állásfoglalást ad ki, amelyet kézbesít a gyermek vagy tanuló törvényes képviselőjének, az iskola illetékes nevelési tanácsadó és megelőző létesítményének,az iskola igazgatójának vagy az oktatási létesítmény igazgatójának, aki dönt a gyermek vagy tanuló felvételéről, és az Állami Tanfelügyeletnek.

(7) A (2) bekezdésben taglalt tanácsadó intézmények módszertanilag irányítják a nevelési tanácsadási rendszer további részeinek tevékenységét az iskolákban a 27. § (2) bekezdés a)-f) pontjai, vagy az oktatási létesítményekben a 117. § és 120. § alapján, a (2) bekezdésben meghatározott tanácsadói intézmény által meghatározott tagoltságban.

(8) A (2) bekezdésben taglalt tanácsadó intézmény 

a) diagnosztikai, 

b) tanácsadói, 

c) terápiás, 

d) megelőző, 

e) rehabilitációs tevékenységet végez. 

(9) Tanácsadó intézmény legkevesebb három szakképzett alkalmazottal létesíthető.

(10) Az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv választja ki a tanácsadói intézményt, amelyet a tanácsadói intézmények módszertani irányításával megbíz illetékességi területén. 

(11) A tanácsadó intézmények, amelyek fenntartója az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv, a gyermekeknek, a törvényes képviselőiknek, az iskolák és oktatási létesítmények alkalmazottainak a (8) bekezdésbe foglalt szaktevékenységeket térítésmentesen nyújtja. 

(1) A pszichológiai tevékenység fő célterületei

a) a gyerekek vagy gyerekcsoportok viselkedésének vizsgálata, értelmezése, befolyásolása és prognosztikai értékelése a pszichológiai tudományok jelenlegi elméleti ismereteinek és gyakorlata állapotának megfelelő pszichológiai módszerekkel, technikákkal és eljárásokkal, 

b) pszichológiai tanácsadás iskolai, nevelési, megelőzési és tanácsadási intézményekben, 

c) pszichoterápia iskolai, nevelési, megelőzési és tanácsadási intézményekben,

d) pszichodiagnosztikai módszerek és tesztek alkalmazása iskolai, nevelési, megelőzési és tanácsadási intézményekben.

(2) Speciális pedagógiai tevékenységet az iskolákban a 27. § (2) bekezdés a)-f) pontjai és az oktatási létesítményekben a 117. §, 120. § és 130. § alapján speciális pedagógus végez. Az a speciális pedagógus, aki főként tanácsadási intézményeken kívül fejti ki tevékenységét, a terepre kijáró speciális pedagógus.

(3) A speciális pedagógiai tevékenység fő célterületei

a) a speciális pedagógiai ráhatás a gyermekek nevelési-oktatási előmenetele színvonalának növelése érdekében speciális pedagógia módszerekkel, technikákkal és eljárásokkal, a pedagógiatudományok jelenlegi ismereteinek és gyakorlata állapotának és értékelésmódjának megfelelően,

b) speciálispedagógiai diagnosztikai módszerek alkalmazása, 

c) speciális pedagógiai korrekciós és reedukációs eljárások. 

(4) A szociális tevékenység fő célterületei

a) a gyerekek viselkedésének megfigyelése és értékelése a szociálpedagógia jelenlegi ismereteinek és a gyakorlatának megfelelő módszerekkel, technikákkal és eljárásokkal

b) szociális tanácsadás, 

c) szociális terápia, 

d) a szociálpedagógia diagnosztikai módszereinek alkalmazása. 

(1) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ komplex pszichológiai, speciális pedagógiai, diagnosztikai, nevelési, tanácsadási és megelőzési gondozást nyújt a gyermekeknek, az egészségkárosult gyermekek kivételével, főként személyiségük, művelődésük és szakmai fejlődésük optimalizálása terén, a tehetségük fejlesztésében, a lélektani és magatartási zavarok kiküszöbölése terén. A törvényes képviselőnek és a pedagógus alkalmazottaknak tanácsadó szolgáltatásokat nyújt. 

(2) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ együttműködve a családdal, az iskolával, az oktatási létesítménnyel, területi hatáskörében megelőző jellegű nevelési és pszichológiai gondozást nyújt a gyermekeknek az (1) bekezdés alapján és törvényes képviselőiknek, főként lélektani fejlődési zavarok és viselkedészavarok, valamint a gyermeknépességben fennálló szociálpatológiai jelenségek esetén.

(3) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ feladatainak ellátása érdekében főként a pszichológiai és pedagógiai diagnosztika, a pszichológiai és nevelési tanácsadás, a megelőzés, a reedukáció, a rehabilitáció és a pszichoterápia módszereit alkalmazza.

(4) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ a 130. § (8) bekezdésbe foglalt tevékenységeken kívül

a) nevelési-megelőzési és szakmai-megelőzési tevékenységet végez, 

b) módszertani-szakmai tevékenységet végez, 

c) megelőzési programokat hoz létre. 

(5) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ az alábbi részlegekre tagolódhat:

a) személyiségfejlesztési tanácsadás, 

b) művelődésfejlesztési tanácsadás, 

c) szociális fejlesztési és megelőző tanácsadás, 

d) karrierfejlesztési tanácsadás, 

e) pszichoterápia, 

f) nevelés-tanácsadási módszertan, 

g) speciális pedagógiai tanácsadás. 

(6) A részlegek az egyedi regionális feltételekre és a személyi feltételekre tekintettel összevonhatók.

(1) A speciális pedagógiai tanácsadó központ komplex speciális pedagógiai tevékenységet, pszichológiai, diagnosztikai, tanácsadási, rehabilitációs, megelőzési, módszertani, nevelési-oktatási és más szakmai tevékenységet nyújt, valamint a speciális pedagógiai beavatkozások sorát kínálja egészségkárosult gyermekeknek, beleértve a fejlődési zavarokkal küzdő gyermekeket, személyiségük optimális fejlődésének elérése és a társadalmi integrálásuk céljából.

(2) Az (1) bekezdésbe foglaltak alapján, a speciális pedagógiai tanácsadó központ együttműködik a gyermekek törvényes képviselőivel és további természetes személyekkel, akik a gyerek nevelésében és oktatásában részt vesznek.

(3) A speciális pedagógiai tanácsadó központ kiszűri az (1) bekezdésbe foglalt gyermekeket és vezeti a nyilvántartásukat.

(4) A speciális pedagógiai tanácsadó központ részt vesz a kompenzációs, reedukációs és speciális tanulási segédeszközök bebiztosításában az (1) bekezdésbe foglalt gyermekek egyéni szükségletei alapján, megtanítja őket a segédeszközök használatára, és értékeli azok használatának hatékonyságát a felhasználó szemszögéből. 

(5) A speciális pedagógiai tanácsadó központ ambuláns tanácsadási tevékenységet nyújt az (1) bekezdésbe foglalt gyermekeknek a családban, az iskolában vagy az oktatási létesítményben, beleértve a szakmai segítségnyújtást a gyermekeknek és a pedagógus alkalmazottaknak a speciális pedagógus kiszállása révén, valamint a gyermekek, vagy a törvényes képviselők és gyermekek rövid távú intézményi tartózkodása formájában.

(6) Az oktatási minisztérium jóváhagyásával azok a speciális pedagógiai tanácsadó központok, amelyek forrásintézményként bizonyos fajta egészségkárosultsággal sújtott gyermeknek szóló tanácsadásra szakosodtak, szakmai-módszertani és anyagi-műszaki segítséget nyújtanak a speciális pedagógiai tanácsadó központok szakmai alkalmazottainak és az iskolai speciális pedagógusoknak, a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv területi illetékességén kívüli területen is. 

(1) A nevelési tanácsadást gyermekeknek, törvényes képviselőiknek és iskolai alkalmazottaknak az iskolákban a 27. § (2) bekezdés b)-f) pontjai alapján, valamint az oktatási létesítményekben a 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján, és a 113. § c) pontja alapján nevelési tanácsadók közvetítésével nyújtanak. 

(2) A nevelési tanácsadás feladata tanácsok nyújtása a gyermekek személyiségi, oktatási, hivatásbeli és szociális szükségleteinek megoldásában, valamint a pályaorientációs tanácsadás. 

(3) A nevelési tanácsadó szükség esetén a gyermekeknek és törvényes képviselőiknek pedagógiai, pszichológiai, szociális, pszichoterápiás, reedukációs és más szolgáltatásokat közvetít, amelyeket az osztályfőnökökkel együttműködve koordinál. Szorosan együttműködik az iskolai pszichológussal, az iskolai speciális pedagógussal és a tanácsadó intézmények szakmai alkalmazottaival. 

(4) Szakmai-módszertani segítséget a nevelési tanácsadás területén általában a területileg illetékes tanácsadó intézmény nyújt. 

(1) Pszichológiai tanácsadást a gyermekeknek, törvényes képviselőiknek és az iskolai alkalmazottaknak az iskolákban a 27. § (2) bekezdés b)-f) pontjai és az oktatási létesítményekben a 112. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 113. § c) pontja alapján iskolai pszichológus vagy pszichológus tevékenysége révén nyújtanak. 

(2) A pszichológiai tanácsadás pszichológiai szakszolgáltatásokat nyújt⁷⁹⁾ gyermekeknek, törvényes képviselőiknek és pedagógus alkalmazottaknak, egészséges személyiségfejlesztésük és lelki egészségük megőrzése céljából.

(3) Szakmai-módszertani segítséget a pszichológiai tanácsadás területén a területileg illetékes tanácsadó intézmény nyújt. 

Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban határozza meg a tanácsadó intézmények megszervezésének, személyi és anyagi-műszaki feltételeinek és további munkahelyei létesítésének módját. 

Sajátos rendeltetésű oktatási intézmény

a) az erdei iskola,

b) az iskolai étkeztetési intézmények,

c) az iskolai szolgáltató központ.

(1) Az erdei iskola sajátos rendeltetésű intézmény, amelynek küldetése, hogy lehetővé tegye a gyermekek és a tanulók számára egészségük és fizikai rátermettségük megerősítését a nevelés és oktatás megszakítása nélkül, egészségre kedvező környezetben. Feltételeket teremt nyelv- és sítanfolyamok szervezésére, diákversenyekre, gyermekek és diákok szünidei és nemzetközi tartózkodásaira is.

(2) Az erdei iskola ökológiailag tiszta környezetben létesül, miközben teljesíti az elvárt higiéniai, biztonsági, anyagi-műszaki és térbeli követelményeket⁴⁵⁾ legalább 25 gyermek vagy tanuló nevelésére-oktatására, elszállásolására és étkeztetésére.

(3) A gyermekek vagy tanulók erdei iskolai tartózkodásának költségeit a gyermek vagy tanuló törvényes képviselőjének hozzájárulásából is térítik. A törvényes képviselő hozzájárulásából téríthetők az utazás, az étkezés, az elszállásolás költségei és egyéb, a gyermek vagy tanuló erdei iskolában való tartózkodásával kapcsolatos költségek.

(4) A kiküldő iskola vagy oktatási létesítmény a pedagógus alkalmazottaknak és az egészségügyi dolgozónak téríti az erdei iskolába való kiküldéssel kapcsolatos költségeit, külön jogszabályba foglaltak alapján.⁵⁸⁾ 

(5) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásban határozza meg az erdei iskola szervezésének, tevékenységének, működésének módját és anyagi-műszaki feltételeinek bebiztosítását. 

(1) Az iskolai közétkeztetési intézmények iskolai étkezést biztosítanak. Az iskolai közétkeztetési intézmények ételek és italok elkészítésére, elfogyasztására és értékesítésére létesülnek.

(2) Az iskolai közétkeztetési intézmények

a) az iskolai étkezde,

b) az ételkiadó iskolai étkezde.

(1) Az iskolai étkezdét ételek és italok elkészítésére, kiadására, elfogyasztására hozzák létre az iskolában vagy oktatási létesítményben, az étkezők étkeztetése céljából az ott-tartózkodásuk ideje alatt. 

(2) Az iskolai étkezde a szolgáltatásait a gyermekeknek, a tanulóknak és az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazottainak az iskolai szünidő alatt is nyújthatja, a fenntartó és az illetékes regionális közegészségügyi hatóság jóváhagyásával.⁴⁵⁾ 

(3) Az iskolai étkezdében gyermekek, iskolák és oktatási létesítmények tanulói, az iskola vagy iskolai létesítmény alkalmazottai étkezhetnek; a fenntartó és az illetékes regionális közegészségügyi hatóságnak jóváhagyásával az iskolai étkezdében más természetes személyek is étkezhetnek.

(4) Az iskolai étkezde az ételeket és az italokat az étkezők számára ajánlott tápanyag-mennyiségek, anyag-felhasználási szabványok és a különböző korcsoportokra az oktatási minisztérium által kiadott iskolai étkeztetési receptek alapján készíti és osztja ki, az adott területi egységre jellemző ételek receptjei felhasználásának lehetőségével, betartva az étlap összeállításnak elveit és az élelmiszer-beszerzés pénzügyi kereteit, amelyet a gyermek vagy a tanuló törvényes képviselője térít meg. 

(5) Az iskolai étkezdében diétás ételeket is készíthetnek az oktatási minisztérium által kiadott diétás étkezés anyagfogyasztási szabványai és receptjei alapján azon gyermekek és tanulók részére, akik egészségi állapotuk miatt sajátos étkezést igényelnek, a kezelőorvos megítélése szerint. 

(6) Az iskolai étkezde egyműszakos üzemű oktatási intézmény; amennyiben egész napos vagy folyamatos működésű iskolában vagy oktatási létesítményben létesítették, akkor egész napos üzemű oktatási intézmény. 

(7) A (4) bekezdés szerinti iskolai étkezde készíthet ételeket és italokat több ételkiosztó iskolai étkezde részére.

(8) Az az iskolai étkezde, amelynek fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság, a gyermekek és tanulók számára a költségek részleges megtérítése fejében nyújt étkeztetést, amit a törvényes képviselő térít meg az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A gyermek törvényes képviselője által fizetendő térítési díj összegét az iskola igazgatója vagy az oktatási létesítmény igazgatója határozza meg az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A törvényes képviselő hozzájárul a rezsiköltségek fedezéséhez is, ha az iskolai étkezde igazgatója vagy az iskola igazgatója, melynek része az iskolai étkezde, így dönt, egy gyermekre vagy egy tanulóra számítva legfeljebb az eltartott gyermek külön törvény szerinti²⁹⁾ létminimuma összegének 7,5 %-át kitevő összeggel.

(9) Az iskolai étkezde, melynek fenntartója a község vagy a kerületi önkormányzat, a gyermekeknek és a tanulóknak részleges költségtérítés fejében nyújt étkeztetést, amelyet a törvényes képviselő térít meg az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A törvényes képviselő hozzájárul a rezsiköltségek megtérítéséhez is, amennyiben a fenntartó így dönt. 

(10) A költségek részleges megtérítéséhez való hozzájárulás összegét, a rezsiköltségekhez való hozzájárulás összegét és az iskolai étkezdei költségtérítés módját a község,³¹⁾ vagy a kerületi önkormányzat⁴²⁾ által fenntartott étkezde esetében a fenntartó általános érvényű rendeletben határozza meg. 

(11) Az iskolai étkezde igazgatója, az iskola igazgatója vagy annak az oktatási létesítménynek az igazgatója, amelynek az iskolai étkezde a részét képezi, dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (8) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő okirattal igazolja, hogy anyagi szükséghelyzetben él és szociális segélyre, valamint kiegészítő juttatásokra jogosult, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.³²⁾ Ez nem érvényes akkor, amennyiben olyan gyermekekről és tanulókról van szó, akikre külön jogszabály alapján folyósítanak támogatást.^79a) 

(12) Az iskolai étkezde alapítója dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (10) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő okirattal igazolja, hogy anyagi szükséghelyzetben él és szociális segélyre, valamint kiegészítő juttatásokra jogosult, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.³²⁾ Ez nem érvényes akkor, amennyiben olyan gyermekekről és tanulókról van szó, akikre külön jogszabály alapján folyósítanak támogatást.^79a)

(13) Az oktatási minisztérium a honlapján közzéteszi azokat a pénzügyi szabványokat, amelyek meghatározzák egy adag étel élelmiszer-beszerzési költségeinek megoszlását az étkezők korcsoportjai alapján.

(1) Az ételkiosztó iskolai étkezdét az ételek és italok kiadására, elfogyasztására hozzák létre az iskolában vagy az oktatási létesítményben, az étkezők étkeztetése céljából az ott-tartózkodásuk idejére. Az iskolai ételkiosztó étkezde biztosítja az ételek és italok higiénikus és megfelelő mennyiségű elosztását; be is fejezheti az iskolai étkezdéből származó félkész termékek, ételek és italok adott technológiai kezelését. 

(2) Az ételkiosztó iskolai étkezde szolgáltatásait a gyermekeknek, a tanulóknak és az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazottainak iskolai szünidő alatt is biztosíthatja a fenntartó és az illetékes regionális közegészségügyi hatóság jóváhagyásával.⁴⁵⁾

(3) Az ételkiosztó iskolai étkezde ügyfelei a gyermekek, a tanulók, az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazottai; a fenntartó és az illetékes regionális közegészségügyi hatóság jóváhagyásával az ételkiosztó iskolai étkezdében más természetes személyek is étkezhetnek.

(4) Az ételkiosztó iskolai étkezde, amelynek fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság a gyermekek és a tanulók számára részleges költségtérítés fejében nyújt étkeztetést, amit a törvényes képviselő térít meg, az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A gyermek törvényes képviselője által fizetendő térítési díj összegét az iskola igazgatója vagy az oktatási létesítmény igazgatója határozza meg, az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A törvényes képviselő hozzájárul a rezsiköltségek fedezéséhez is, ha az ételkiosztó iskolai étkezde igazgatója vagy az iskola igazgatója, melynek része az ételkiosztó iskolai étkezde, így dönt, egy gyermekre vagy egy tanulóra számítva legfeljebb az eltartott gyermek külön törvény szerinti²⁹⁾ létminimuma összegének 7,5 %-át kitevő összeggel.

(5) Az ételkiosztó iskolai étkezde, melynek fenntartója a község vagy a kerületi önkormányzat, a gyermekeknek és a tanulóknak részleges költségtérítés fejében nyújt étkeztetést, amelyet a törvényes képviselő térít meg, az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez. A törvényes képviselő hozzájárul a rezsiköltségek megtérítéséhez is, amennyiben a fenntartó így dönt. 

(6) A költségek részleges megtérítéséhez való hozzájárulás összegét, a rezsiköltségekhez való hozzájárulás összegét és az ételkiosztó iskolai étkezdei költségtérítés módját a község,³¹⁾ vagy a kerületi önkormányzat⁴²⁾ által fenntartott ételkiosztó iskolai étkezde esetében a fenntartó általános érvényű rendeletben határozza meg. 

(7) Az ételkiosztó iskolai étkezde igazgatója, az iskola igazgatója vagy annak az oktatási létesítménynek az igazgatója, amelynek az ételkiosztó iskolai étkezde a részét képezi, dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (4) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő okirattal igazolja, hogy anyagi szükséghelyzetben él és szociális segélyre, valamint kiegészítő juttatásokra jogosult, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.³²⁾ Ez nem érvényes akkor, amennyiben olyan gyermekekről és tanulókról van szó, akikre külön jogszabály alapján folyósítanak támogatást.^79a)

(8) Az ételkiosztó iskolai étkezde alapítója dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (6) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő okirattal igazolja, hogy anyagi szükséghelyzetben él és szociális segélyre, valamint kiegészítő juttatásokra jogosult, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.³²⁾ Ez nem érvényes akkor, amennyiben olyan gyermekekről és tanulókról van szó, akikre külön jogszabály alapján folyósítanak támogatást.^79a)

(9) Az oktatási minisztérium a honlapján közzéteszi azokat a pénzügyi szabványokat, amelyek meghatározzák egy adag étel élelmiszer-beszerzési költségeinek megoszlását az étkezők korcsoportjai alapján.

Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásban szabályozza az iskolai étkeztetési intézményének szervezési és működtetési módját, az alkalmazottak számának meghatározási módját, a felszolgált ételek minőségi ellenőrzésének módját, az iskolai étkezdék anyagi-műszaki felszereltségének feltételeit, a kiegészítő élelmiszer-termékek iskolai büfékben történő árusításának részleteit. 

(1) Az oktatási szolgáltatási központ szakmai, műszaki, módszertani és anyagi segítséget nyújt az iskoláknak és az oktatási létesítményeknek üzemeltetésükhöz. 

(2) Az oktatási szolgáltatási központ beruházói és kivitelezői szolgáltatásokat nyújt azoknak a hatáskörébe tartózó iskoláknak és oktatási létesítményeknek, amelyek ezt kérvényezik. 

(1) A gyermeknek vagy a tanulónak joga van

a) az oktatáshoz való egyenlő hozzáféréshez, 

b) az ingyenes alapiskolai és a középiskolai oktatáshoz,⁸⁰⁾

c) az ingyenes óvodai oktatáshoz ötéves kortól a tankötelezettség teljesítése előtt, 

d) az államnyelven és az anyanyelven való oktatáshoz a jelen törvényben megszabott terjedelemben, 

e) a képességeit, lehetőségeit, tehetségét és egészségi állapotát tiszteletben tartó egyéni elbíráláshoz a jelen törvénybe foglalt mértékben, 

f) tankönyvek és tananyagok ingyenes kölcsönzése a kötelező tantárgyakból,

g) felekezeti hovatartozásának, világnézetének, nemzetiségi és etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásához, 

h) a neveléssel és oktatással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások igénybe vételére,

i) a biztonságos és higiéniailag megfelelő környezetben való neveléshez és oktatáshoz,

j) a korának, képességeinek, érdeklődésének, egészségi állapotának megfelelően és a pszichohigiénés elvekkel összhangban megszervezett nevelés-oktatáshoz,

k) a személyiségének tiszteletben tartásához, a fizikai, lelki és szexuális erőszakkal szembeni védelemhez, 

l) a választható és nem kötelező tárgyak szabad megválasztásához, lehetőségeivel, érdeklődésével és kedvteléseivel összhangban, az oktatási programba foglaltak szerint,

m) a személyét és a nevelési-oktatási eredményeit érintő információkhoz, 

n) az egyéni oktatáshoz a jelen törvény 24. §-ában meghatározott feltételek mellett, 

o) a nevelés-oktatás során vagy azokkal közvetlen összefüggésben neki okozott károk megtérítésére; ez rendelkezés nem vonatkozik a külön jogszabályban foglalt kárra.^80a)

(2) A speciális nevelési-oktatási igényű gyermeknek vagy a speciális nevelési-oktatási igényű tanulónak joga van specifikus formák és módszerek alkalmazásával történő neveléshez és oktatáshoz, és azon szükséges feltételek kialakításához, amelyek ezt a nevelést és oktatást lehetővé teszik.

(3) A speciális nevelési-oktatási igényű gyereknek vagy a speciális nevelési-oktatási igényű tanulónak joga van a nevelés-oktatás során speciális tankönyvek és speciális didaktikai és kompenzációs segédeszközök használatához; a siket gyermeknek és tanulónak joga van a jelnyelvi beszédnek mint a siketek természetes kommunikációs eszközének alkalmazásával történő képzéshez;¹⁴⁾ a vak és gyengénlátó gyermeknek és tanulónak a neveléshez és az oktatáshoz való jogot a Braille-írás alkalmazásával biztosítják; a beszéd- és értelemzavaros gyermekek és tanulók részére a neveléshez és az oktatáshoz való jogot a megértéssegítő módszerek révén biztosítják.

(4) A gyermek vagy a tanuló köteles

a) cselekedeteivel nem korlátozni a nevelés-oktatásban részt vevő többi személy jogait,

b) betartani az iskola házirendjét és az iskola vagy oktatási létesítmény további belső előírásait,

c) védeni az iskola vagy az oktatási létesítmény vagyonát a károsodástól, valamint azt a vagyont, amelyet az iskola vagy oktatási létesítmény a nevelésre és oktatásra használ, 

d) kímélni a neki térítésmentesen kikölcsönzött tankönyveket, tananyagokat és segédeszközöket,

e) rendszeresen részt venni a nevelési-oktatási folyamatban, valamint rendesen tanulni, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, 

f) olyan magatartást tanúsítani, hogy ne veszélyeztesse saját maga és a nevelés-oktatásban részt vevő további személy egészségét és biztonságát,

g) tiszteletben tartani iskolatársainak, az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazottainak emberi méltóságát,

h) tiszteletben tartani az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottainak utasításait, amelyek összhangban állnak az általános érvényű jogszabályokkal, az iskola belső előírásaival és a jó erkölccsel.

(5) A törvényes képviselőnek joga van kiválasztani gyereke számára azt az iskolát vagy oktatási létesítményt, amely a gyerek képességeinek, egészségi állapotának, érdeklődésének és kedvteléseinek, felekezeti hovatartozásának, világnézetének, nemzetiségi és etnikai hovatartozásának megfelelő nevelés-oktatást nyújt a jelen törvény alapján; az iskola vagy iskolai létesítmény szabad megválasztásának joga a nevelési-oktatási rendszer lehetőségeivel összhangban érvényesíthető.

(6) A gyermek vagy a tanuló törvényes képviselőjének vagy az intézmény elöljárójának jogában áll

a) kérni, hogy az iskola vagy oktatási létesítmény a nevelés-oktatás keretében a gyermekeknek és a tanulóknak tárgyilagos és sokoldalú információkat és ismereteket nyújtson, összhangban a világ jelenlegi tudományos ismereteivel, valamint a jelen törvénybe foglalt nevelési-oktatási elvekkel és célokkal, 

b) megismerkedni az iskola vagy oktatási létesítmény nevelési-oktatási programjával és az iskolai rendszabályzattal, 

c) tájékoztatást kapni gyermeke nevelési-oktatási eredményeiről, 

d) tanácsadói szolgáltatásokat kapni gyermeke nevelését és oktatását illetően, 

e) részt venni a nevelés-oktatásban az iskola vagy oktatási létesítmény igazgatójának előzetes beleegyezését követően, 

f) véleményt nyilvánítani az iskola vagy oktatási létesítmény nevelési-oktatási programjával kapcsolatban az iskola önkormányzati szervei útján, 

g) jelen lenni gyermeke bizottsági vizsgáztatásán az iskolaigazgató előzetes beleegyezésével. 

(7) A gyermek vagy tanuló törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója köteles 

a) megteremteni a gyermek számára az iskolai nevelés-oktatásra való felkészülésének és iskolai kötelességei teljesítésének feltételeit, 

b) betartani a gyermeke oktatási-nevelési folyamatának feltételeit az iskolai házirend értelmében,

c) gondoskodni a gyermek szociális és kulturális hátterének megteremtéséről és tiszteletben tartani speciális nevelési-oktatási szükségleteit, 

d) tájékoztatni az iskolát vagy oktatási létesítményt a gyermek egészségi állapotáról, egészségügyi problémáiról, vagy más fontos tényekről, amelyek hatással lehetnek a nevelés-oktatás menetére, 

e) megtéríteni a kárt, amit a tanuló szándékosan okozott.

(8) A gyerek törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója köteles beíratni a gyermeket a tankötelezettsége teljesítésére, és gondoskodni arról, hogy a gyermek időben és rendszeresen járjon iskolába, ha nem biztosítja számára az oktatás más formáját a jelen törvény alapján; a gyermek nevelés-oktatásról való hiányzásának okait igazolásokkal támasztja alá az iskolai rendszabályzattal összhangban.

(9) Ha a gyermek vagy a tanuló nem vehet részt az iskolai vagy az oktatási létesítményi nevelés-oktatáson, a törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója a hiányzás okát haladéktalanul köteles bejelenteni az iskolának vagy az oktatási létesítménynek. A gyermek igazolt hiányzási okaként főként betegség fogadható el, esetleg orvos által elrendelt iskolalátogatási tilalom, rendkívül időjárási körülmények vagy a tömegközlekedési eszközök üzemelésének váratlan szünetelésé, rendkívüli családi események, illetve a gyermek vagy tanuló versenyeken történő részvétele.

(10) Kiskorú gyermek vagy tanuló legfeljebb három egymást követő tanítási napig tartó hiányzását törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója igazolja; kivételes és különösen indokolt esetekben az iskola kérhet orvosi igazolást a gyermek vagy tanuló betegségéről, vagy hiányzása indokoltságát bizonyító más igazolást is. Amennyiben a gyermek vagy tanuló betegségből adódó hiányzása egymást követő három tanítási napnál tovább tart, a gyermek vagy a tanuló törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója orvosi igazolást mutat be. 

(11) A nagykorú tanuló maga igazolja hiányzását a (8)-(10) bekezdésbe foglaltak szerint. 

(12) Az (1)-(11) bekezdésekbe foglalt rendelkezések a fogságukat töltő személyekre és a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt álló személyekre arányos mértékben vonatkoznak az szerint, hogy oktatásuk biztosítva legyen a külön jogszabályban meghatározottak szerint.²⁸⁾

(1) A jelen törvény által garantált jogok egyaránt vonatkoznak minden felvételizőre, gyermekre, tanulóra és hallgatóra, a külön jogszabályban lefektetett,⁴⁸⁾ az oktatásban való egyenlő bánásmód elvével összhangban.

(2) A jelen törvényből fakadó jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének összhangban kell állniuk a jó erkölccsel. Senkinek sem szabad ezekkel a jogokkal és kötelességekkel visszaélnie a másik felvételiző, gyermek, tanuló vagy hallgató kárára. A felvételizőt, gyermeket, tanulót és hallgatót nem szabad jogainak gyakorlása miatt büntetni azért, mert más felvételiző, gyermek, tanuló, hallgató és pedagógiai alkalmazott, vagy az iskola más alkalmazottja ellen panaszt emel, feljelentést tesz vagy bűntető eljárás megindítását kezdeményezi.

(3) Az a felvételiző, gyermek, tanuló és hallgató, aki úgy véli, hogy jogai vagy törvény által védett érdekei sérültek az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt, bíróságon kérhet jogorvoslatot külön jogszabályban meghatározottak szerint.⁴⁸⁾

(4) Az iskolának vagy oktatási létesítménynek a jelen törvény alapján semmilyen módon nem szabad a jelentkezőt, gyermeket, tanulót és hallgatót büntetni vagy hátrányos helyzetbe hozni azért, mert a jelen törvényben garantált jogait érvényesíti. 

(5) Az a munkáltató, amely óvoda, alapiskola, művészeti alapiskola, középiskola, speciális nevelési-oktatási igényű gyerekek és tanulók iskolája, nyelviskola vagy oktatási létesítmény, a munkajogi jogviszonyokban köteles a pedagógus alkalmazottak esetén a munkajog területére külön jogszabályban rögzített egyenlő bánásmód elvével összhangban eljárni.

(1) A jelen törvény céljaira külföldi gyermek

a) azon személyek gyereke, akik más ország állampolgárai vagy állampolgárság nélküli személyek, akik a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási engedéllyel rendelkeznek,⁸¹⁾

b) a Szlovák Köztársaság területén menedékjogot kérelmezők gyermeke, külön jogszabály alapján,⁸²⁾

c) a külföldön élő szlovákok gyermeke, 

d) a menedékjogot kérvényezők, külön jogszabály alapján,⁸²⁾

e) a gyermek mint külföldi, aki törvényes képviselő kísérete nélkül tartózkodik a Szlovák Köztársaság területén.⁸³⁾

(2) A Szlovák Köztársaság területén tartózkodási engedéllyel tartózkodó idegenek gyermekeinek és a menedékjogot kérelmezők gyerekeinek,⁸²⁾ valamint a külföldön élő szlovákok gyermekeinek nevelést és oktatást, szállást és étkezést jelen törvénybe foglalt iskolákban ugyanolyan feltételek mellett nyújtanak, mint a Szlovák Köztársaság polgárainak.

(3) A külföldiek gyermekeinek a nyelvi korlátok kiküszöbölésére alapfokú és bővített államnyelv-tanfolyamokat szerveznek. 

(4) A menedékjogot kérelmezők gyermekeit, a menekültek gyermekeit, a külföldiek gyermekeit, akiknek menekültvédelmet nyújtottak,⁸²⁾ az iskolaigazgató eddigi műveltségük színvonalának megállapítását követően és államnyelvtudásuktól függően a megfelelő évfolyamba sorolja be, legkésőbb három hónappal a menedékjog megítélésére indult eljárást követően, illetve a menekültek gyerekeit⁸²⁾ legkésőbb három hónapon belül az ideiglenes menedék intézésének kezdetétől számítva. Az államnyelv elégtelen tudásából kifolyólag a gyermek feltételesen besorolható az életkorának megfelelő évfolyamba, azonban legfeljebb egy tanévre.

(5) A menedékjogi intézményekben elhelyezett menedékjog-kérelmezők gyermekeinek, akiknek iskolalátogatása jelen törvény alapján kötelező, az alapfokú szlovák nyelvtanfolyamot szakmailag és pénzügyileg a belügyminisztérium biztosítja.

(6) Az idegenek gyermekeinek nyelvtanfolyamait más jogi személy vagy természetes személy is megszervezheti, az akkreditáció megszerzését követően.⁸⁴⁾

(7) A Szlovák Köztársaság területén tartózkodási engedéllyel élő idegenek gyermekei részére létesíthetők az állami iskoláktól eltérő iskolák is, és a nevelés és oktatás az államnyelvtől eltérő nyelven is biztosítható pénzbeli térítés fejében. 

(8) A (2)-(7) bekezdések vonatkoznak azokra a személyekre, akik az (1) bekezdés szerinti jogállású személyek. 

(9) Azon pedagógiai alkalmazottak képzését, akik az (1) bekezdésbe foglalt külföldiek gyermekeit oktatják, szakmailag, szervezésileg, módszertanilag és anyagilag is az oktatási minisztérium biztosítja.

(1) Csereprogram a Szlovák Köztársaság középiskolája és az Európai Unió más tagállamának középiskolája között, vagy egy olyan állam középiskolája között valósul meg, amely nem tagállama az Európai Uniónak (továbbiakban „harmadik állam”). Csereprogram olyan középiskolák között valósul meg, amelyeknek rendszerint azonos tanulmányi szakirányuk vagy képzési irányuk van.

(2) Annak a tanulónak, aki a Szlovák Köztársaság állampolgára, az Európai Unió más tagállamának polgára vagy harmadik ország polgára, joga van a középiskola oktatási szakának elismert oktatási programja egy részét a középiskola által nyújtott csereprogram keretén belül elvégezni.

(3) Csereprogram a csereprogram szabályai alapján valósul meg, amit minden iskola a saját iskolai oktatási programjával összhangban dolgoz ki. 

(4) Az (1) bekezdésbe foglalt csereprogram főként 

a) új ismeretek megszerzésére irányul az adott tanulmányi szakirányon vagy szakképzésben,

b) gyakorlati tapasztalatok és készségek megszerzésére irányul az adott szakirányon vagy szakképzésben, 

c) a nyelvismeret fejlesztésére, minőségi javítására irányul. 

(5) Az az iskola, amelyik a diákcserét csereprogram keretén belül valósítja meg, átveszi a felelősséget a diákért állama területén, főként az alábbi kiadások fedezésében:

a) szállás és étkezés, 

b) oktatás, 

c) egészségügyi ellátás, 

d) a hazautazás költségei. 

(6) Az (1) bekezdésbe foglalt iskolaköteles pedagógiai és szakmai felügyeletet biztosítani a csereprogram egész ideje alatt.

(7) A csereprogram finanszírozásának forrásai főként 

a) az állami költségvetésből származó eszközök, 

b) az iskola vállalkozói tevékenységéből származó eszközök, 

c) adományok és támogatások hazai és külföldi jogi személyektől és természetes személyektől,

d) az iskolák fenntartóinak eszközei, 

e) az Európai Uniótól származó pénzeszközök. 

(1) A 147. § (1) bekezdésbe foglalt csereprogram a résztvevő középiskolák közötti egyezmény alapján valósul meg.

(2) A csereprogramról szóló szerződés elsősorban tartalmazza

a) iskolák nevét, székhelyének címét és az államok nevét, amelyek területén a csereprogramok megvalósulnak,

b) a csereprogram célját 147. § (4) bekezdése szerint, 

c) a csereprogram kezdőnapját és zárónapját, 

d) a csereprogram tanulóinak utazási módját, 

e) a csereprogram befejezésének módját, 

f) a tanulók biztonságának és felügyeletének biztosítását a csereprogram egész idejére annak az iskolának a részéről, amelyben a diákok a csereprogramon részt vesznek,

g) a csereprogramban résztvevő tanulók pénzügyi bebiztosításának módját,

h) az iskola jogi képviseletére feljogosított szerveinek aláírását és pecsétlenyomatát.

(3) A csereprogram egyezményének melléklete a csereprogramban résztvevő tanulók névjegyzéke. A csereprogram tanulóinak névjegyzéke elsősorban tartalmazza

a) a tanuló családi és utónevét,

b) a tanuló születési dátumát,

c) a tanuló állandó lakcímét,

d) a tanuló törvényes képviselőjének, illetve nagykorú tanuló esetén saját beleegyező nyilatkozatát.

(4) A csereprogramon az a tanuló vehet részt, aki betöltötte legalább a tizenötödik életévét, legfeljebb a huszonegyedik életévét, valamint annak az iskolának a tanulója, amely az (1) bekezdés szerint egyezséget kötött.

(5) A tanuló csereprogramjának hossza nem haladhatja meg az egy tanévet.

(6) A csereprogram keretében a tanuló csak olyan családban lehet elszállásolva, amelyik sokoldalúan biztosítja a lelki fejlődés és testi fejlődés feltételeit.

(7) A csereprogramon részt vevő diák egészségügyi biztosítását a kiküldő iskola biztosítja.

(8) A kiküldő iskola felel azért, hogy felelősségbiztosítás köttessék károkozások esetére, a csereprogram tevékenységére vonatkozólag. 

(9) A csereprogram befejezését igazoló okirat a csereprogram befejezéséről kiállított bizonyítvány vagy tanúsítvány.

(10) A csereprogram befejezését igazoló iratot a Szlovák Köztársaság államnyelvén és annak az államnak a hivatalos nyelvén állítják ki, amely államnak a csereprogramban részt vevő diák az állampolgára.

(1) Ösztöndíjat olyan tanuló kaphat, aki középiskola, szakmunkásképző vagy szakképző iskola (tanoda) nappali tagozatos tanulója, amennyiben együttesen bírálják el olyan személyekkel, 

a) akiknek anyagi szükséghelyzetükre való tekintettel szociális segélyt és kiegészítő juttatásokat folyósítanak külön jogszabályban meghatározottak alapján,⁸⁵⁾ vagy 

b) akik esetében az ösztöndíj igénylését megelőző naptári évben a naptári évi bevételének egy tizenkettede⁸⁶⁾ legfeljebb a külön jogszabályban meghatározottak szerinti⁸⁷⁾ létminimum összegét érte el. 

(2) Az ösztöndíjat a tanév elejétől folyósítják az adott tanévre, a 150. § szerinti iskolai oktatás időszakában. 

(3) Ösztöndíjat a tanuló vagy törvényes képviselője (továbbiakban „kérvényező”) a tanuló által látogatott iskola igazgatójának benyújtott írásos kérvénye alapján folyósítanak. 

(4) Amennyiben a kérvényező a tanév során kérvényezi az ösztöndíjat, ösztöndíjat az adott tanév azon naptári hónapjának első napjától folyósítják, amelyben a kérvényt benyújtották.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a tanuló ösztöndíjkérelméhez mellékelni kell azt az iratot,⁸⁸⁾ mely bizonyítja, hogy a tanulót együttesen bírálják el olyan személyekkel, akiknek anyagi szükséghelyzetükre való tekintettel szociális segélyt és kiegészítő juttatásokat folyósítanak külön jogszabályban meghatározottak alapján.⁸⁵⁾

(6) Ösztöndíjat nem folyósítanak azon tanulónak, akit feltételesen kizártak, mégpedig annak a naptári hónapnak az első napjától, amely azt a naptári hónapot követi, amelyben a tanuló feltételes kizárást elrendelték, annak a naptári hónapnak a végéig, amelyben a feltételes kizárás ideje letelik.

(7) Az ösztöndíj megítélésének feltétele a kérvényező írásbeli kötelezettségvállalása, hogy

a) az iskola igazgatójával haladéktalanul írásban minden olyan tényt, amely kihatással lehet az ösztöndíj folyósítására,

b) visszafizeti az ösztöndíjat, amelyet az általa szolgáltatott valótlan adatok alapján vagy az ösztöndíj nyújtását meghatározó tények változásainak eltitkolása alapján nyújtottak.⁸⁹⁾

(8) Amennyiben az ösztöndíj megítélését meghatározó tények változnak, a változást hajtanak végre, amennyiben

a) az a tanulóra nézve előnyös, annak a naptári hónapnak az első napjától, amelyben a változás bekövetkezett, ha legkésőbb a következő naptári hónapban azt bejelentették; ezen határidő letelte után annak a naptári hónapnak az első napjától, amelyben a változást jelentették,

b) az a tanulóra nézve hátrányos, annak a naptári hónapnak az első napjától, amely azt a naptári hónapot követi, amelyben a változás bekövetkezett.

(9) Nem folyósítanak ösztöndíjat, ha azt valótlan adatok alapján ítélték meg a tanulónak vagy olyan időszakra, amelyben az ösztöndíj nyújtását meghatározó tényekben olyan változás következett be, amely miatt az ösztöndíjnyújtás feltételei nem teljesülnek.

(10) A tanuló ösztöndíjának havi összege

a) a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegének²⁹⁾ 50%-a, ha az átlagos előmenetele 2,0 vagy ennél jobb,

b) a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegének²⁹⁾ 35%-a, ha az átlagos előmenetele 2,0-nál rosszabb, de legfeljebb 2,5,

c) a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegének²⁹⁾ 25%-a, ha átlagos előmenetele 2,5-nél rosszabb, de legfeljebb 3,5.

(11) A tanuló tanulmányi átlagát a tanév előző félévének bizonyítványában az egyes tantárgyakból szereplő érdemjegyek átlagaként határozzák meg; a tanuló átlagos előmenetele nem foglalja magába a nem kötelező tantárgyakból kapott osztályzatokat.

(12) Amennyiben a tanulót csak szóban értékelik, mégpedig „megfelelt” értékeléssel, az ösztöndíj összegét ennek megfelelően határozzák meg a (11) bekezdés rendelkezéseihez igazodva.

(13) A tanuló előmeneteli átlagát az első évfolyam első félévében a legutoljára látogatott iskola második félévi bizonyítványa alapján határozzák meg. 

(14) Az ösztöndíjakat az iskola által meghatározott határidőben fizetik ki.⁹⁰⁾

(15) Az ösztöndíj odaítéléséről⁹⁰⁾ az iskola igazgatója dönt. 

(1) A tanév szeptember 1-én kezdődik és a következő év augusztus 31-én fejeződik be.

(2) A tanév az iskolai oktatás időszakából áll, melyet az iskolai szünidő időszaka követ; iskolai szünidők lehetnek az iskolai oktatás időszakában is.

(3) Az iskolai oktatás időszaka az adott naptári év június 30-án ér véget; azt követi az iskolai szünidő időszaka, amely az adott naptári év augusztus 31-én ér véget.

(4) Az iskolai oktatás időszaka iskolai félévekre tagozódik. Az első iskolai félév az adott naptári év január 31-én ér véget, a második félév az adott naptári év június 30-án ér véget.

(5) Az iskolai oktatás időszakában az iskolaigazgató a tanulóknak nyomós, főleg szervezési vagy működési okokból legfeljebb öt szabadnapot adhat.

(6) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi rendeletekben határozza meg az iskolai oktatás időszakában az iskolai szünetek időpontjait és a tanév szerkezetének további részleteit.

(7) Az oktatási minisztérium minden év május 31-éig nyilvánosságra hozza honlapján az iskolai szünetek időpontjait az iskolai oktatás időszakában, három egymást követő tanévre.

(1) Jelen törvényben foglalt iskolák és oktatási létesítmények folytathatnak vállalkozói tevékenységet.⁹¹⁾ Ez a tevékenység nem állhat ellentétben küldetésük teljesítésével.

(2) Az iskolákban és az oktatási létesítményekben tilos politikai pártok és politikai mozgalmak tevékenysége, valamint azok népszerűsítése.

(3) Az iskolákban és az oktatási létesítményekben megengedhetetlen az olyan reklám, amely ellentétes a nevelés és oktatás elveivel és tartalmával, vagy a neveléssel és oktatással ellentétes negatív tevékenységekkel kapcsolatos, valamint a gyermekek és diákok egészségére, lelki vagy erkölcsi fejlődésére veszélyes termékek reklámozása és árusítása.

(4) Az iskolákban és az oktatási létesítményekben tilos olyan információk nyújtása vagy hozzáférhetővé tétele, vagy az informatikai eszközökkel való visszaélés, amely a jó erkölcsök megzavarásához vezethet.

Az iskolák és az oktatási létesítmények a nevelési-oktatási folyamat, a neveléssel és oktatással közvetlenül összefüggő tevékenységek, valamint szolgáltatásnyújtás során kötelesek 

a) figyelembe venni a gyermekek és tanulók alapvető fiziológiai szükségleteit, 

b) megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a gyermekek és tanulók egészséges fejlődéséhez és a szociálpatológiai jelenségek megelőzéséhez szükségesek,

c) biztosítani a gyermekek és tanulók biztonságát és egészségének védelmét,

d) azon elengedhetetlenül szükséges információkat a gyermekek és tanulók részére hozzáférhetővé tenni, amelyek biztonságukhoz és egészségük védelméhez szükségesek, 

e) nyilvántartást vezetni a gyermekek és tanulók iskolai baleseteiről, amelyek a nevelési-oktatási folyamat közben és az iskola által szervezett tevékenységek során következtek be; iskolai baleset esetén feljegyzést készíteni az iskolai balesetről.

(1) Az iskola vagy oktatási létesítmény igazgatója az iskola rendtartást az iskolai önkormányzat szerveivel és a pedagógiai tanácsban való megvitatást követően adja ki. Az iskolai rendtartás részletesen szabályozza

a) a gyermekek, a tanulók és a törvényes képviselők jogait és kötelességeit az iskolában vagy az oktatási létesítményében, a kölcsönös kapcsolatokat, valamint a pedagógus alkalmazottakkal és az iskola további alkalmazottaival való kapcsolatok szabályait,

b) az iskola vagy oktatási létesítmény működésének és belső rendszerét, 

c) a gyermekek és tanulók biztonságának és egészségvédelmének, valamint a szociálpatológiai jelenségektől, diszkriminációtól vagy erőszaktól való védelmének feltételeit,

d) az iskola vagy oktatási létesítmény tulajdonkezelésének feltételeit, amennyiben a fenntartó így határoz.

(2) Az iskola vagy oktatási létesítmény igazgatójának beleegyezésével a gyermekek és a tanulók számára lehetővé teszi a versenyeken való részvételt.

(3) Az iskolai rendszabályzatot az igazgató nyilvánosan hozzáférhető helyen teszi közzé az iskolában vagy az oktatási létesítményben, bizonyítható módon megismerteti azt az alkalmazottakkal, a gyermekekkel és a tanulókkal, valamint kiadásáról és tartalmáról tájékoztatja a gyermekek és tanulók törvényes képviselőit.

(1) A nevelés és oktatás minőségének vizsgálata és értékelése feladatokat lát el

a) az oktatás összefüggő folyamata eredményeinek javulása vagy romlása megfigyelésében, 

b) teljesítményi és minőségi célok, valamint célkitűzések elérésének megfigyelésében,

c) iskolák vagy oktatási létesítmények külső és belső értékelésének és összehasonlításának megfigyelésében, 

d) döntések következményeinek megfigyelésében. 

(2) A nevelési-oktatási folyamat minősége megfigyelésének és értékelésének az állami oktatási program szintjén történő megvalósításához az oktatási minisztérium létrehozza a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézetet.

(3) A Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet

a) felel a vizsgafolyamat külső részének előkészítéséért és módszertani vezetéséért, valamint a tanulók teszteléséért jelen törvénybe foglalt iskolákban, a külső felmérés vagy tesztelés eredményeinek feldolgozásáért, kiértékeléséért és megőrzéséért,

b) meghatározza az oktatási minisztérium által elrendelt vizsga vagy tesztelés külső részeinek tartalmát,

c) alkalmassági bizonylatot ad ki az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöki, a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöki és a vizsgáztatás vagy tesztelés külső részeinek eredményértékelői tisztségének betöltéséhez.

(4) A Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet költségvetési szerv, amely pénzügyileg az oktatási minisztérium költségvetésének a része. 

(5) A Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet az iskolákban és oktatási létesítményekben a jelen törvény alapján 

a) biztosítja az oktatási minisztérium által elrendelt érettségi vizsgák külső (központi) vizsgarészét és belső írásbeli vizsgarészét,

b) meghatározza a pedagógiai alkalmazottak iskolai érettségi vizsgabizottsági elnöki, tantárgyi érettségi vizsgabizottsági elnöki szakmai felkészítésének követelményrendszerét,

c) biztosítja a külső vizsgákra vagy tesztelésekre a feladatok vagy tesztek előállítását, legyártását, kézbesítését és kiértékelését azon iskolák és oktatási létesítmények számára, amelyekben a vizsga vagy a tesztelés elvégzendő,

d) nyilvántartást vezet a külső (központi) vizsgák vagy tesztelések eredményeiről,

e) nyilvántartást vezet a pedagógiai alkalmazottakról, akik jogosultak érettségi vizsgabizottsági elnöki tisztséget, tantárgyi érettségi vizsgabizottsági elnöki tisztséget, vagy az értékelői tisztséget betölteni, és átadja azt az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szervnek.⁵⁰⁾

(6) A Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet feladatokat lát el a nemzetközi felmérések szlovákiai biztosításában is azon programok alapján, amelyekbe a Szlovák Köztársaság bekapcsolódik. 

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti feladatok ellátása céljaira a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet jogosult személyi adatok beszerzésére és kezelésére

a) a tanulóról

1. családi és utóneve,

2. születésének dátuma,

3. személyi száma,

4. az általa látogatott osztály,

5. az általa látogatott évfolyam,

6. az általa látogatott iskola megnevezése,

7. speciális nevelési-oktatási igényei terjedelmében,

b) a pedagógiai alkalmazottról

1. családi és utóneve,

2. születési dátuma és helye,

3. munkáltatójának címe,

4. lakcíme és tartózkodási formája terjedelmében.

(8) A nevelés és oktatás minőségének megfigyelését és értékelését a fentieken kívül megvalósítja még

a) az iskola vagy oktatási létesítmény, 

b) az Állami Tanfelügyelet, 

c) az egészségügyi minisztérium az egészségügyi szakközépiskolák egészségügyi szakirányú képzései kapcsán.

(1) Az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelése az alapiskolás tanulók nevelési-oktatási eredményei országos színvonalának megállapítása céljából valósul meg az egyes tantárgyak vonatkozásában. 

(2) Az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelése az állami oktatási program oktatási alapelvei szerint valósul meg, és annak tartalmi összetevőit és teljesítményi összetevőit követi figyelemmel.

(3) Az érintett évfolyamot és tantárgyakat, amelyekből az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelését meg kell valósítani, minden tanévben az oktatási minisztérium határozza meg.

(4) Az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelése minden évben egy napon valósul meg valamennyi alapiskola adott évfolyamában, melyben a tesztelésre sor kerül. A vizsga időpontját az oktatási minisztérium határozza meg. Az alapiskolák tanulói külső (központi) tesztelésének megszervezéséért az iskola igazgatója felel. 

(5) Az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelésében az alapiskolák érintett évfolyamának minden tanulója részt vesz, beleértve a speciális nevelési-oktatási igényű tanulókat is, a szellemi fogyatékos tanulók oktatási programjai szerint képzettek kivételével.

(6) A speciális nevelési-oktatási igényű tanulók esetében megfelelően módosítják a külső (központi) tesztelés lebonyolításának feltételeit.

(7) Ha az alapiskola 9. évfolyamának tanulója objektív okból nem vesz részt a külső (központi) tesztelésen a rendes időpontban, az alapiskola igazgatója a tanuló törvényes képviselőjével való egyeztetés után a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézettől pótlólagos külső (központi) tesztelési időpontot kér. A pótidőpontot, amelyben a külső (központi) tesztelést végre kell hajtani, úgy kell meghatározni, hogy a tesztelés eredményét a tanuló még benyújthassa azon középiskola igazgatójának, ahová továbbtanulásra jelentkezett, legkésőbb öt nappal a felvételi vizsga időpontja előtt. 

(1) A tanulók jelen törvény szerinti külső (központi) vizsgái és külső (központi) tesztelései anyagainak kidolgozása, szállítása és értékelése során úgy kell eljárni, hogy ne fordulhassanak elő olyan tényezők, amelyek a vizsgák külső (központi) részének, vagy a vizsgák írásbeli belső részének, vagy az iskolák tanulói külső (központi) tesztelése tesztjeinek nyilvánosságra kerülését eredményeznék, így az egyenlő bánásmód elvét⁴⁸⁾ sértenék, vagy jogtalan előnyök szerzéséhez vezethetnének.

(2) Amennyiben az oktatási minisztérium, a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet vagy az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerve az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megszegésének gyanúját tapasztalja, büntetőjogi feljelentést tesz. 

(1) A központi nyilvántartó azon gyermekek, tanulók és hallgatók személyi adatainak tára, akik a nevelési-oktatási folyamatban részt vesznek az iskolákban, az oktatási létesítményekben és a gyakorlati szakoktató központokban, valamint ezen gyermekek, tanulók és hallgatók törvényes képviselői személyi adatainak a tára.

(2) A központi nyilvántartó a közigazgatás⁹²⁾ elektronikus informatikai rendszere, melynek fenntartója¹¹⁾ az oktatási minisztérium. 

(3) A központi nyilvántartóban az alábbi adatokat vezetik:

a) ha gyermekről, tanulóról, hallgatóról van szó

1. titulus, családi és utónév, születési családi név,

2. a születés dátuma, helye, járása és országa,

3. az elhalálozás dátuma és helye, esetleg a halottá nyilvánítás időpontja, vagy a halottá nyilvánítás visszavonásának adatai,

4. személyi szám,

5. nem,

6. nemzetiség,

7. állampolgárság,

8. jogképesség,

9. családi állapot,

10. lakcím és tartózkodási forma,

11. tartózkodási tilalom,

12. elérhetőségek,

13. lakcím, ahonnan az iskolába bejár,

14. a 144. § (7) bekezdése d) pontja szerinti tények,

15. a felvétel dátuma, tanulmányi szak, tanulmányi szakirány, szakképzési szak vagy szakképzési szakirány, nevelési-oktatási program valamint a nevelés és oktatás formája az iskolában, az oktatási létesítményben vagy a gyakorlati képzési munkahelyen és az azokban történő aktivitásokban való részvételről szóló adatok,

16. tanulmányi szerződés külön jogszabály szerint,^92a)

17. szerződés a jövendő munkaszerződésről külön jogszabály szerint,^92b)

18. az elért végzettségi fok és az elért tanulmányi eredmények,

19. az igazolatlanul mulasztott tanítási órák száma, mégpedig a tanév minden hónapjában külön-külön,

20. a nevelést és gondoskodást érintő döntések,

21. a 144. § 1. bek. k pontja szerinti jogok megsértése,

22. a nevelés és oktatás veszélyeztetését vagy a tankötelezettség elhanyagolását érintő határozatok vagy.

b) ha a gyermek, tanuló, hallgató törvényes képviselőjéről van szó

1. a személyes adatok az a) pont 1-12. alpontja szerinti terjedelemben,

2. az elért végzettségi fok,

3. a törvényes képviselő vállalkozásának címe vagy helyszíne, vagy munkáltatójának a címe.

(4) Az oktatási minisztérium a központi nyilvántartó személyi adatbázisainak változásait követően jogosult a jelen törvénnyel összhangban kezelni a központi nyilvántartóban a változások előtt szereplő személyi adatokat is, mégpedig a (11) bekezdésben meghatározott ideig. 

(5) Az oktatási minisztérium biztosít minden műszaki felületet az iskoláknak vagy oktatási intézményeknek a 158. § (1) bekezdése szerinti kötelességeik teljesítéséhez.  

(6) A központi nyilvántartóban kezelt személyi adatok perdöntőek az iskolai, oktatási létesítményi, az iskolafenntartók, az oktatási intézményfenntartók, az állami szervek, a területi önkormányzati hatóságok és más közigazgatási szervek számára. 

(7) A központi nyilvántartó nem nyilvános, és az oktatási minisztérium személyes adatokat a központi nyilvántartóból csak a külön jogszabályi⁹³⁾ kötelezettségeiből fakadó mértékben kezel és ad ki, kizárólag a (8) bekezdésében taglalt személyeknek, az alábbi célokra

a) az iskolai és oktatási létesítményi képzőknek a nevelési-oktatási folyamat finanszírozásának ellenőrzésére,

b) a képzés dokumentumainak és a megszerzett végzettségi foknak a külön jogszabály szerinti^93a) hitelesítésére, 

c) a képzés dokumentumainak és a megszerzett végzettségi foknak vagy szakképesítésnek a hitelesítésére ösztöndíj nyújtásához a jelen törvény szerint, 

d) statisztikai adatfeldolgozás céljára, beleértve a nemzetközi összehasonlításokat, valamint költségvetési célokra,

e) az egészségbiztosítási, szociális biztosítási és öregségi nyugdíjtakarékossági feladatok teljesítésére, vagy

f) a tömegközlekedés tervezési céljainak és feladatellátásának teljesítése érdekében.

(8) Az oktatási minisztérium a központi nyilvántartó személyes adatait hozzáférhetővé teszi

a) az iskolák és oktatási létesítmények számára, ha azok rájuk vonatkoznak, vagy azokat a gyermekeket, tanulókat és hallgatókat érintik, akiknek a nevelés-oktatását biztosítják,

b) a fenntartóknak, ha azok az általuk fenntartott iskolára vagy oktatási intézményre vonatkoznak,

c) az oktatásügyi államigazgatási szerveknek hatáskörük mértékében, külön jogszabályi előírások szerint,

d) más államigazgatási szerveknek, a területi önkormányzati szerveknek, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának, a Szociális Biztosítónak, az egészségbiztosítóknak és a felsőoktatási intézményeknek feladataik teljesítése érdekében, mégpedig az oktatási minisztérium és az érintett jogalany írásos szerződése alapján.

(9) Az iskolák, oktatási létesítmények és helyi oktatásügyi államigazgatási szervek jogosultak a (3) bekezdés szerinti személyi adatok kezelésére saját informatikai rendszereiken belül, külön jogszabály⁹³⁾ szerinti feladataik teljesítése során; vonatkozik ez az iskolák, oktatási létesítmények, szakgyakorlati munkahelyek nevelési-oktatási folyamatában részt vevő tanulók személyi adataira is, melyeket azok az iskolák kezelnek, amelyek tanulóinak a szakgyakorlati munkahelyek gyakorlati oktatásban részesítik. 

(10) A központi nyilvántartó személyi adatainak kezelésére a (9) bekezdés szerint külön jogszabályi előírás¹¹⁾ vonatkozik. A központi nyilvántartóból származó személyi adatok megőrzésére külön jogszabályi⁹⁴⁾ előírás vonatkozik. 

(11) A (3) bekezdés szerinti személyi adatok a központi nyilvántartóban legtovább az érintett személy halálát vagy halottá nyilvánítását követő egy évig kezelhető. 

(12) A központi nyilvántartóból adatfeldolgozást csak a (6) bekezdésben taglalt jogalanyok külön felhatalmazott alkalmazottai végezhetik. A központi nyilvántartó üzemeltetése céljaira az oktatási minisztérium jogosult kezelni ezen külön felhatalmazással bíró személyek személyi adatait, megbízási címük és a (3) bekezdés a) pontjának első, második, negyedik, tizedik és tizenkettedik alpontja terjedelmében. Ezen adatok kezelésére a (4), (10) és (11) bekezdés egyaránt vonatkozik.

(1) Az iskolák és oktatási létesítmények a központi nyilvántartónak a 157. § (3) bekezdése terjedelmében nyújtanak személyi adatokat, mégpedig azon naptári hónap utolsó napjáig, amelyben a meghatározó esemény bekövetkezett, vagy amelyben a 157. § (3) bekezdése szerinti személyi adatok változásáról tudomást szereztek, amennyiben a (2) bekezdés másként nem rendelkezik. Az első mondatban meghatározott kötelességet a gyakorlati képzési munkahelyek azok az iskolák teljesítik, amelyek tanulóinak a gyakorlati képzési munkahelyek a gyakorlati képzést végzik.

(2) Ha a 157. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatásról van szó, melyben a döntő esemény vagy változás az érintett naptári évben a tanév vége és szeptember 15-e között következett be, az (1) bekezdés szerinti határidő ezen naptári év szeptemberének 15. napján jár le. Ha a 157. § (3) bekezdése a) pontjának tizenkilencedik alpontja szerinti személyi adatokat érint a változás, a központi nyilvántartóba legkésőbb öt napon belül kell adatot szolgáltatni azon naptári hónapban, amely azt a naptári hónapot követi, amelyre vonatkozóan azt szolgáltatják.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget az iskolák és oktatási létesítmények elektronikus formában teljesítik oly módon, amilyet az oktatási minisztérium meghatároz.

(4) Ha az iskola vagy oktatási létesítmény műszaki feltételei nem teszik lehetővé az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek, 3. bekezdés szerinti módon való teljesítését, az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítését az iskola vagy az oktatási létesítmény fenntartója által biztosítja; ha a fenntartó műszaki feltételei ezt nem teszik lehetővé, akkor a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv által. Az iskola vagy oktatási létesítmény az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerinti határidő leteltét megelőzően minimum 10 nappal közli a 157. § 3. bek. szerinti adatokat a fenntartójával vagy a helyi oktatásügyi államigazgatási szervvel, azok feldolgozása céljából a központi nyilvántartásban. Ha a döntő eseményre vagy változásra az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerinti határidő letelte előtt kevesebb, mint 10 nappal került sor, az iskola vagy oktatási létesítmény a 157. § 3. bek. szerinti adatokat a fenntartójával vagy a helyi oktatásügyi államigazgatási szervvel, azok feldolgozása céljából a központi nyilvántartásban, haladéktalanul közli.

(5) Az oktatási minisztérium biztosítja a központi nyilvántartónak az (1) bekezdés szerint szolgáltatott személyi adatok összehasonlítását a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásában⁹⁵⁾ vezetett adatokkal, és a központi nyilvántartóban vezetett személyi adatok, valamint a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásában vezetetett személyi adatok ellentmondása esetén biztosítja a személyi adatok kijavítását a központi nyilvántartóban a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásának személyi adatai szerint. Az első mondat céljaira a belügyminisztérium az oktatási minisztériumnak személyi adatokat szolgáltat a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásából, mégpedig olyan módon, hogy lehetővé teszi az automatizált hozzáférést ezekhez a személyi adatokhoz és az adatok automatizált összevetését a központi nyilvántartóban szereplő személyi adatokkal; a részleteket az oktatási minisztérium és a belügyminisztérium szerződésben szabályozza. 

(6) A fenntartó vagy a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv az oktatási minisztérium kérésére köteles a központi nyilvántartónak az iskola és oktatási létesítmény által szolgáltatott személyi adatokat leellenőrizni, valamint helyességüket és teljességüket visszaigazolni.

A Tantervtanács az oktatási minisztérium szakmai, indítványozó és tanácsadói szerve a nevelés és oktatás kulcsterületein, főleg a nevelés és oktatás tartalmának innovációja, a nevelés és oktatás kínálatának új tanulmányi szakokkal való bővítése, a pedagógiai reformok és az új értékelési modellek területén.

(1) Az egyházi iskolákra és egyházi oktatási létesítményekre a jelen törvény rendelkezései vonatkoznak, kivéve a 29. § (8) bekezdését, 53. § (9) bekezdését; a 130-137. § rendelkezései pedig arányosan alkalmazva vonatkoznak. 

(2) A magániskolákra és a magán oktatási létesítményekre a jelen törvényrendelkezései vonatkoznak, kivéve a 29. § (8) bekezdésének, 53. § (9) bekezdésének rendelkezéseit; a 130-137. § rendelkezései arányosan alkalmazva vonatkoznak. 

(1) Az Állami Tanfelügyelet a fenntartó kérésére a 2011/2012-es tanévben magasabb osztálylétszámot is engedélyezhet a 28. § (10) bekezdésében, a 29. § (5) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében szereplőnél. 

(2) A területileg illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv meghatározza a fokozatos átmenet ütemét az összes nyolc évfolyamos gimnázium első évfolyamos osztályainak számára és az első osztályok tanulóinak számára vonatkozóan, a következő felvételi eljárás esetére, az adott korosztály népességének 5%-ában, a fenntartóval történt egyeztetést követően, a 2018/2019-es tanévig terjedően. 

(3) A diagnosztikai központok és reedukációs központok gyermeklétszámokra és csoportjainak számára vonatkozó rendelkezéseket először a 2013/2014-es tanévben kell alkalmazni.

(4) Azok a tanulók, akik befejezték az alapiskola 9. évfolyamát, a 2008/2009-es tanévtől kezdődően a felvételi eljárás szempontjából úgy tekintendők, mint akik alsó középfokú végzettséget szereztek.

(5) Azok a tanulók, aki befejezték az alapiskola negyedik évfolyamát, 2008/2009-es tanévtől kezdődően a felvételi eljárás szempontjából úgy tekintendők, mint akik alapfokú végzettséget szereztek.

(6) Azok a tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben az alapiskola második és negyedik évfolyama közötti évfolyamokba járnak, a negyedik évfolyam befejezéséig a jelenlegi, az alapiskolákban elfogadott kerettantervek, tantervek és nevelési tervek szerint tanulnak. 

(7) Azok a tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben az alapiskola hatodik és kilencedik évfolyam közötti évfolyamokba járnak, a kilencedik évfolyam befejezéséig a jelenlegi, az alapiskolákban elfogadott kerettantervek, tantervek és nevelési tervek szerint tanulnak. 

(8) Azok a tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben az alapiskola első évfolyamát, az alapiskola ötödik évfolyamát, a középiskola első évfolyamát, a szakosító-ráépülő középiskola, érettségit követő szakképző és felsőbb szakirányú képzés, a szakmunkás iskola, szaktanoda, valamint a művészeti iskola és nyelviskolai képzés első évfolyamát kezdik meg, az iskolai képzési program szerint művelődnek. 

(9) Azon tanulók, akik a 2012/2013-as tanévben fejezik be az alapiskola kilencedik évfolyamát, alsó középfokú végzettséget szereznek. 

(10) Azon tanulók, akik a 2011/2012-es tanévben fejezik be az alapiskola negyedik évfolyamát, alapfokú végzettséget szereznek. 

(11) Azon tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben a négy évfolyamos és hat évfolyamos középiskolák második és hatodik évfolyama közötti évfolyamokba járnak, valamint szakképzőkbe, szakmunkásképzőkbe és szaktanodákba, a tanulmányaik befejezéséig a jelenleg hatályos kerettantervek és tantervek alapján tanulnak, a jelenlegi szabályozás szerint a képzési szakokra vonatkozóan elfogadottak szerint. 

(12) Azon tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben a nyolc évfolyamos középiskola második-nyolcadik évfolyamába járnak, a képzés befejezéséig a képzési szakukat az eddigi szabályozás szerint elfogadott kerettantervek és tantervek szerint végzik, a tanulmányaikat így is fejezik be. 

(13) Az ez idáig hatályos jogszabályok alapján megszerzett végzettségi fokok nem módosulnak.

(14) Kísérleti oktatás, mely a jelen törvény hatályba lépése előtt nyert jóváhagyást, annak a befejeződéséig folyhat olyan szabályokkal, amilyenek a jóváhagyása idején hatályosak voltak, de legfeljebb három évig a jelen törvény hatálybalépésétől kezdődően.

(15) Az eddig szabályok szerint létesített iskola-előkészítő létesítmények oktatási létesítmények a jelen törvény értelmében is.

(16) A nyelviskola és az állami nyelviskola, melyet az eddigi jogszabályok szerint oktatási létesítményként hoztak létre, nyelviskola a jelen törvény értelmében is. 

(17) Az eddigi törvény értelmében létesített társult középiskola, a szakiskola és szakmunkásképző szakközépiskola a jelen törvény értelmében is. A társult középiskola, a szakiskola és szakmunkásképző által eddig megkötött szerződésekből fakadó munkajogi jogok és kötelezettségek, tulajdonjogi és egyéb jogviszonyokból eredő jogok és kötelességek automatikusan átszállnak az érintett szakközépiskolára.

(18) A hat évfolyamos gimnázium tanulói, akik az eddig hatályos jogszabályok alapján kezdték meg tanulmányaikat, a képzés befejezéséig ezen szabályok alapján tanulnak.

(19) Az eddigi szabályozás szerinti diákotthon iskolai kollégium a jelen törvény alapján. Az az iskola, amely az eddigi jogszabályok alapján bentlakásos iskola volt, a jelen jogszabály értelmében iskola, amelynek részét képezi az „iskolai kollégium” oktatási létesítmény.

(20) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és a pedagógiai-pszichológiai tanácsadó nevelési és pszichológiai megelőző központjai a jelen törvény értelmében pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központok. 

(21) A speciálispedagógiai tanácsadó és gyermekintegrációs központ a jelen törvény értelmében speciális pedagógiai tanácsadó központ. 

(22) Az eddigi szabályozás szerinti reedukációs otthonok a jelen törvény értelmében reedukációs központok. 

(23) Az eddigi szabályozás szerinti iskolai konyha és az iskolai étkezde a jelen jogszabály értelmében iskolai étkezde.

(24) Az eddigi szabályozás szerinti ételkiadó iskolai konyha és az iskolai étkezde a jelen jogszabály értelmében ételkiosztó iskolai étkezde. 

(25) Az egészségügyi ellátás nyújtása esetén a 124. § alapján 2010. december 31-éig az eddigi szabályozás szerint kell eljárni. 

(26) A 149. § (6) bekezdése arra a tanulóra is vonatkozik, akit feltételesen kizártak a jelen törvény hatálybalépése előtt, amennyiben ez a feltételes kizárás még tart. 

(27) Az oktatási programok alapján oktatják a gyermekeket az óvodában, valamint a gyermekeket és tanulókat a speciális oktatási-nevelési igényűek iskoláiban, továbbá a rendészeti és tűzvédelmi iskolák tanulóit 2009. szeptember 1-jétől, az óvodás gyermekek pedig 2008. szeptember 1-jétől tanulhatnak a jelen oktatási programok alapján. 

(28) A nevelési programok szerint járnak el iskolai oktatási-nevelési létesítményekben és speciális nevelési létesítményekben 2009. szeptember 1-jével kezdődően.

A nyolcéves gimnázium fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási szervnél 2011. március 31-éig kérvényezheti nyolc évfolyamos gimnázium első évfolyama osztályai számának és az első osztályok osztálylétszámának meghatározását a 2011/2012-es tanévre. 

(1) Az iskolai szakköri tevékenységek központja, melyet a 2012. december 31-éig hatályos jogszabályok szerint hoztak létre, a jelen törvény értelmében szabadidő központ. Az iskolai szakköri tevékenységek központja által megkötött munkajogi szerződések, tulajdonjogi és más jogi viszonyokból eredő jogok és kötelességek jogutódként az érintett szabadidő központra ruházódnak át.

(2) A tanuló vagy más természetes személy, aki vizsgára jelentkezik egyes tantárgyakból vagy érettségi vizsgára jelentkezik 2012. december 31-éig, ezt a vizsgát az addig hatályos jogszabályok szerint teszi le.

(3) Az óvodai osztály maximális gyermeklétszáma, az alapiskolai osztály maximális tanulói létszáma és a középiskola maximális tanulói létszáma, melyet a 2012. december 31-éig hatályos törvény szerint határoztak meg, fennmarad mindaddig, míg az érintett gyermekek és tanulók tanulmányaikat befejezik.

(4) A szakképző (tanoda) harmadik évfolyamának elvégzésével megszerzett végzettségi fok az eddig hatályos törvények szerint érvényben marad. Azok a tanulók, akik a képzést a szakképzőben (tanodában) az eddigi jogszabályi rendelkezések szerint kezdték meg 2013. január 1-je előtt, tanulmányaikat azon jogszabályi rendelkezések szerint fejezik be. A középiskolai felvételi céljaira a jelen bekezdésben taglalt tanulók olyan tanulóknak tekintendők, akik megszerezték az alsó középfokú végzettséget.

A nyolcéves tanulmányi idejű gimnázium alapítója 2014. január 31-éig kérvényezheti a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóságnál a 2014/2015-ös tanévre vonatkozóan a nyolcéves tanulmányi idejű gimnáziumi képzés első évfolyama osztályai és tanulólétszámai módosítását.

Az érettségi vizsgát helyettesítő nyelvvizsga-bizonylat idegen nyelvi érettségi vizsgaként történő elismerésére a 89. § (9) bek. szerint benyújtott kérvényről az iskola igazgatója 2014. február 28-áig dönt az eddig hatályos előírások szerint. A nyelvvizsga-bizonylat érettségi vizsgaként történő elismeréséről legfeljebb a 2014/2015-ös tanévben hozható határozat.

A 2015. március 31-éig hatályos előírások szerint létesített iskolai tangazdaság és gyakorlati szakképző központ fennmarad és tevékenységét a 2015. március 31-éig hatályos jogszabályokban megszabott feltételek mellett végzi egészen az iskolák és oktatási intézmények rendszeréből való törléséig vagy megszüntetéséig.

Az abszolvens, aki felsőszintű szakvégzettséget szerzett 2008. augusztus 31-éig, de nem volt engedélyezve számára a jog az „okleveles szakértő” cím, rövidítve „DiS”, vagy az „okleveles művész”, rövidítve „DiS.art.” viselésére, jogosult e cím használatára, ha az elvégzett tanulmányi szaka legalább két évig tartott. Az abszolvens írásbeli kérésére az illetékes iskola, melyben a tanulmányi szakot elvégezte, vagy annak jogutód iskolája igazolást állít ki az e cím használatára való jogosultságról. Ha ez az iskola vagy a jogutód iskolája nem létezik, az abszolvens az ezen cím használatára való jogosultságának igazolását kérheti azon helyi oktatási államigazgatási hatóságtól, melynek területi fennhatósága alá a megszűnt iskola tartozott.

(1) A 2015. augusztus 31-éig alapiskolák hatodik – kilencedik évfolyama osztályainak tanulói létszámára és a következő évfolyamok osztálylétszámaira egészen az alapiskola kilencedik évfolyamának befejezéséig a 2015. augusztus 31-éig hatályos jogszabály vonatkozik.

(2) A 2015. augusztus 31-éig alapított hároméves – nyolcéves középiskolák második – nyolcadik osztályának tanulói létszámára és a következő évfolyamok osztálylétszámaira egészen a tanulmányaik befejezéséig a 2015. augusztus 31-éig hatályos jogszabály vonatkozik.

(3) Az „okleveles művész” cím 2015. augusztus 31-éig hatályos előírások szerinti használatának a joga fennmarad.

A 2015/2016-os tanévben a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulókért járó támogatás összegét a 2015. december 31-ig hatályos jogszabályokban meghatározott feltételek szerint folyósítják.

Ezzel a törvénnyel befogadásra kerültek a jogrendbe az Európai Unió kötelező érvényű jogi aktusai, melyeket a melléklet tartalmaz.

Hatályát veszti: 

1. A Tt. 29/1984. sz., az alapiskolák és középiskolák rendszeréről szóló törvénye (oktatási törvény), annak módosításai a Tt. 188/1988., 171/1990., 522/1990., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 230/1994., 231/1994., 6/1998., 5/1999., 229/2000., 216/2001., 416/2001., 506/2001.,334/2002., 408/2002., 553/2003., 596/2003., 207/2004., 365/2004., 1/2005., 5/2005., 363/2007. sz. törvénye által

2. A Szlovák Köztáraság Nemzeti Tanácsának Tt. 279/1993. számú törvénye az oktatási létesítményekről, annak módosításai a Tt. 22/1996., 230/2000., 202/2001., 416/2001., Tt. 334/2002. és 596/2003. sz. törvénye által

3. A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánynak 99/1978. sz. rendelete a gyermekintézmények hálózatáról

4. A Szlovák Köztársaság Kormányának 282/1994. számú rendelete a tankönyvekről és munkafüzetekről. 

5. Az oktatási és egészségügyi minisztérium és az Állami Szociális Biztosítási Hatóság 124/1967. sz. közös rendelete az egyes ifjúsági létesítmények költségtérítéseiről, a 110/1970. sz. módosító rendelet és a 156/1970.. és a 149/1988. sz. rendeletek értelmében.

6. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériumának 119/1980. sz. rendelete az intézeti nevelésről és intézeti védőnevelésről az oktatási intézményekben, a 46/1982. sz., az 56/1986. sz. és a 230/2000. sz. módosító rendelet szerint.

7. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériumának 143/1984. sz. rendelete az alapiskoláról, a 409/1990. sz. és a 249/1995. sz. rendeletmódosítások szerint.

8. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériumának 86/1986. számú rendelete a szülők és iskolabarátok szövetségéről.

9. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 65/1988. sz. rendelete a sportiskolákról és a szaktanintézetek sportolófelkészítő osztályairól.

10. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 477/1990. számú rendelete a művészeti alapiskolákról.

11. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának és egészségügyi minisztériumának 536/1990. számú közös rendelete az egyházi iskolák szabályozásáról. 

12. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 80/1991. számú rendelete a középiskolákról, valamint az azt módosító 52/1993., 255/1995., 120/2003. és 424/2005. sz.. rendelet.

13. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 212/1991. számú rendelete a speciális iskolákról, melyet módosított a 63/2000., a 364/2003. és 49/2004. sz. rendelet. 

14. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 261/1991. számú rendelete, amely meghatározza a gazdasági szerződések megszüntetésének feltételeit, az ideiglenes tulajdon használata kapcsán, mely a szakképző iskolákat és központokat, a gyakorlati képzés helyeit, az állami tulajdonban lévő vállalatokat, állami szervezeteket és azok jogutódait érinti.

15. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 262/1991. számú rendelete a fiatalokat a foglalkozásra felkészítő szakközépiskolák és központok, valamint a gyakorlati képzőhelyek létrehozásáról, a képzés folyamatáról és feladatairól.

16. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 358/1991. számú rendelete a Szlovák Köztáraság területén tanuló külföldiek pénzügyi támogatásáról. 

17. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériumának 245/1993. számú , a szakközépiskolai tanulók, a speciális szakközépiskolai tanulók és szakmunkásképzésben részt vevő tanulók pénzügyi támogatásáról, melyet a 595/2007. számú rendelet módosított.

18. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériumának 196/1994. számú rendelete a diákotthonokról, valamint az azt módosító 426/2007. számú rendelet.

19. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériumának 280/1994. számú rendelete a magániskolákról. 

20. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériumának 291/1994. számú rendelete a szabadidőközpontokról, valamint az azt módosító 27/2005. számú és 388/2007. rendelet.

21. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 295/1994. számú rendelete az erdei iskoláról.

22. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 351/1994. számú rendelete az iskolai szakköri tevékenységek központjairól, valamint az ezt módosító 28/2005. és 389/2007. sz. rendelet. 

23. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 352/1994. sz. rendelete az iskolai számítógépes központokról. 

24. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 353/1994. sz. rendelete a gyermekintézményekről, valamint az azt módosító 81/1997. és 540/2004. sz. rendelet.

25. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 28/1995. sz. rendelete az iskolai gyermekklubokról, valamint az azt módosító 140/1995. és 588/2004. sz. rendelet. 

26. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 85/1995. sz. rendelete az iskolai tangazdaságokról. 

27. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 139/1995. sz. rendelete az állami gyorsíró intézetről. 

28. Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 167/1995. sz. rendelete az iskolai szolgáltató központokról. 

29. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 14/1996. sz. rendelete az egyházi, községi és magániskolák a költségvetési támogatásának feltételeiről. 

30. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 43/1996. sz. rendelete a nevelési tanácsadásról és tanácsadó létesítményekről, valamint az azt módosító 222/1996. sz. rendelet. 

31. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 44/1996. sz. rendelete a nyelviskolákról, az állami nyelviskolákról és az állami nyelvvizsgákról. 

32. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 145/1996. sz. rendelete. a középiskolába történő felvételről, valamint az azt módosító 437/2001., 725/2002., 6/2004. és 706/2004. sz. rendelet. 

33. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 279/1996. sz. rendelete a szakmai gyakorlat központjairól.

34. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma 45/2002. sz. rendelete a tűzvédelmi középiskolákról. 

35. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának 311/2004. sz. rendelete a középiskolai és speciális iskolai tanulóknak nyújtandó ösztöndíjakról, valamint az azt módosító 343/2006. sz. rendelet.

36. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 510/2004. sz. rendelete a középiskola befejezéséről, a szakközépiskola és szakmunkásképző befejezéséről, valamint a szaktanoda befejezéséről, az azt módosító 379/2005., 482/2006. és 390/2007. sz. rendelet. 

37. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 376/2005. sz. rendelete az iskolákban és oktatási létesítményekben folyó kísérleti oktatások céljairól, tartalmáról, módszereiről, megszervezéséről és irányításáról, valamint nevelési-oktatási teljesítményének méréséről.

38. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 361/2007. sz. rendelete a tanterv részleteiről az alapiskolákban, középiskolákban és a művészeti alapiskolákban.

39. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztérium 366/2007. sz. rendelete az iskolai étkeztetés tevékenységeiről és működésének feltételeiről.

40. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának Tt. 319/2008. sz. hirdetménye a az idegen nyelvi érettségi vizsgát pótló vizsga elismeréséről a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának Tt. 269/2009. sz., a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának Tt. 405/2009. sz., valamint a Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának Tt. 208/2011. sz. hirdetményei értelmében.

41. A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériumának 649/2008 sz. rendelete, a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulókért járó támogatás felhasználásának céljáról, módosítva a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának 452/2011 sz. rendeletével.

Jelen törvény 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, ki-véve az I. cikkely 107. §-ának (4)-(6) bekezdéseit, amelyek 2009. január 1-jén lépnek hatályba, az I. cikkely 90. §-ának (8) és (9) bekezdését, amelyek 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba, az. I. cikkely 124. §-át, amely 2011. január 1-jén lép hatályba, a III. cikkely 18. pontjában foglalt 4. § (8) bekezdését, a 23. pontjában foglalt 5. § (3)-(5) bekezdéseit, 6. § (3) bekezdését, 24. pontjában foglalt 6.a § (3)-(7) bekezdéseit, 38. pontjában foglalt 8.b és 8.c §-okat, amelyek 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

1) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 54. § a családról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

2) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 19. § az oktatásügyi államigazgatásáról az és az iskolai önkormányzatról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 314/2001. sz. törvénye 19. § a tűzvészek előli tűzvédelemről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 73/1998. sz. törvénye 142. § (3) bekezdése a Rendőri Testület, a Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Börtön- és Igazságügyi Őrszolgálati Testülete, a Vasúti Rendőrség tagjainak állami szolgálatáról a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

3) Büntetőtörvénykönyv 372. §.

4) Büntetőtörvénykönyv 424. §. 

5) A Szövetségi Külügyminisztérium Tt. 209/1992. sz. jegyzőkönyve az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Egyezmény átvételéről és az ehhez kapcsolódó jegyzőkönyvek.

5a) A Tt. 61/2015. sz., a szakképzésről és gyakorlati képzésről szóló törvény és egyéb törvényi módosítások, 28. § (2) bek.

6) A Szlovák Köztársaság Tt. 742/2004. sz. kormányrendelete a szakmai alkalmasságról az egészségügyi hivatás végzésére a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

6aa) A Tt. 61/2015. sz. törvénye

6ab) A Tt. 61/2015. sz. törvényének 20. §-a

7) A Tt. 596/2003. sz. törvény 13. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

8) Tt. 596/2003. sz. törvény 16. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

9) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 270/1995. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság államnyelvéről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

10) A Tt. 395/2002. sz. törvény 2. § (14) bekezd. az archívumokról és irattárakról és az egyes törvények kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

11) A Tt. 428/2002. sz. törvénye a személyi adatok védelméről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

12) A Tt. 428/2002. sz. törvény 18. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

13) A Tt. 428/2002. sz. törvénye 49. § (5) bekezd. c) pont a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

14) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 149/1995. sz. törvénye a siket személyek jelbeszédéről.

14a) a Tt. 597/2003., az alapiskolák, a középiskolák és oktatási létesítmények finanszírozásáról szóló törvénye 7. §-ának 18. bek. a Tt. 377/2014. sz. törvénye értelmében

15) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 14. § (2) bekezd. a) és b) pont a Tt. 475/2005. sz. törvénye értelmében.

16) A Tt. 308/1991. sz. törvénye a vallásszabadságról és az egyházak és vallási közösségek helyzetéről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

17) A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Tt. 394/2004. sz. nyilatkozata a Szlovák Köztársaság és a Szentszék közötti Szerződésről a katolikus nevelésről és oktatásról.

Megegyezés a Szlovák Köztársaság és a regisztrált egyházak és vallási közösségek között a vallási nevelésről és oktatásról (Tt. 395/2004. sz.).

17a) A Tt. 61/2015. sz. törvénye 4. §-ának (2) bek.

18) A Szlovák Köztársaság Tt. 12/2008. sz. kormányrendelete az akadémiai címek és azok rövidítéseinek használatáról, az egészségügyi hivatás végzésére való szakmai alkalmassághoz kapcsolódóan

19) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

20) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz. törvénye 6. § (2) bekezdés a községekről szóló törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

21) A Tt. 596/2003. sz. törvény 10. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

22) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 8. § (1) bekezdés a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

23) A Tt. 305/2005. sz. törvénye 49., 50., 62. és 63. § a gyermekek szociális jogvédelméről és a szociális gondnokságról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

A Tt. 195/1998. sz. törvénye a szociális segélyezésről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

24) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 8. § (4) bekezdés a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

25) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés h) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

26) A Tt. 195/1998. sz. törvénye 57. § (3) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.

26a) Megállapodás, amely meghatározza az Európai Iskolák jogállását (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Tt. 597/2004 sz. hirdetménye)

27) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (3) bekezdés d) pont és (4) bekezdés b) pont a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

28) A Tt. 221/2006. sz. törvénye a szabadságvesztésről a 127/2008. sz. törvény értelmében, a Tt. 475/2005. sz. törvény a szabadságvesztésről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

29) A Tt. 601/2003. sz. törvénye, 2. § c) pont, a létminimumról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

30) A Tt. 596/2003. sz. törvénye, 5. § (13) bekezd. e) pont, a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

31) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

32) A Tt. 599/2003. sz. törvénye az szociális szükséghelyzetben való segítségről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.

32a) Például a Tt. 124/2006. sz. törvénye a munkabiztonságról és egészségvédelemről a munkavégzés során és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 355/2007. sz. törvénye a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről, a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának Tt. 527/2007. sz. jogszabálya a gyermek- és ifjúsági létesítményekre vonatkozó részletekről és követelményekről.

32b) A Tt. 61/2015. sz. törvénye 29. §-a (2) bek.-nek a) pontja

33) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (13) bekezdés c) pont a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

34) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (3) bekezdés a) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

35) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés a) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

36) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés i) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

37) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 8. § (3) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

38) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (10) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

39) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés l) pont a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

42) A Tt. 302/2001. sz. törvénye a nagyobb területi egységek (kerületek) önkormányzatáról a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.

44) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés k) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.

45) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a Tt. 140/2008. sz. törvénye értelmében. 

46) A Tt. 171/1993. sz. törvénye 72. § a Rendőrségi Testületről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

47) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (13) bekezdés a) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.

47a) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai.

47b) A Tt. 61/2015. sz. törvényének 9. §-a

47aa) A Tt. 61/2015. sz. törvényének 17. §-a

48) A Tt. 365/2004. sz. törvénye az egyes területeken való egyenlő bánásmódról és a diszkrimináció elleni védelemről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről (antidiszkriminációs törvény) a mindenkor hatályos jogszabály értelmében. 

49) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 11. § (6) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

49a) A Tt. 184/2009. sz. törvénye 2. § (5) bekezdésének c) pontja a Tt. 324/2012. sz. törvénye értelmében.

49a) A Tt. 61/2015. sz. törvénye 28. §-a (2) bek. c) pontja

50) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 10. § (14) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.

51) A Tt. 317/2009. sz., a pedagógiai alkalmazottakról és szakalkalmazottakról szóló, többször módosított törvényének 7. §-a a Tt. 390/2011. sz. törvényének megfogalmazásában

52) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 13. § (11) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

A Tt. 576/2004. sz. törvénye 45. § (1) bekezdés f) pontja az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről.

53) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 13. § (7) bekezdés f) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

54) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 13. § (7) bekezdés e) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

56) A Munkatörvénykönyv 136. § (1) bekezdése

57) A Tt. 553/2003. sz. törvénye 20. § az egyes alkalmazottak jutalmazásáról a közérdekben végzett munkáért és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

58) A Tt. 283/2002. sz. törvénye 4. §, az útiköltség-térítésekről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

59) A Munkatörvénykönyv 226. § (2) bekezdése

60) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 199/1994. sz. törvénye 1. § a pszichológiai tevékenységről és a Pszichológusok Szlovákiai Kamarájáról, a Tt. 578/2004. sz. törvénye értelmében.

61) A Tt. 553/2003 sz. törvényének 14.d §, módosítva a Tt. 390/20011 sz. törvényével.

62) A Tt. 601/2003. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

63) A Tt. 73/1998. sz. törvénye 142. § (3) bekezdés a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

64) A Tt. 73/1998. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

65) A Tt. 315/2001. sz. törvénye a Tűzoltó- és Katasztrófamentő Testületről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

66) Például a Büntetőtörvénykönyv 103. §, a Tt. 36/2005. sz. törvénye 54. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

67) A Polgári nemperes rendtartás 360. és 365. §-a. 

68) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. § (2) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

69) A Büntetőtörvénykönyv 102. §. 

70) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. § (1) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

A Tt. 305/2005. sz. törvénye12. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

71) A Tt. 576/2004. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

72) A Tt. 578/2004. sz. törvénye 11. § az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról, az egészségügyi szakmai szervezetekről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

73) A Tt. 578/2004. sz. törvénye 4. § b) pontja a mindenkor hatályos jogszabály értelmében. 

74) A Tt. 578/2004. sz. törvénye 3. § (4) bekezdés a) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

75) A Tt. 578/2004. sz. e 27. és 31. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

76) A Tt. 576/2004. sz. törvény 3. § (1) és (10) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

A Szlovák Köztársaság Tt. 776/2004. sz. kormányrendelete, az Egészségügyi Tevékenységek Katalógusának kiadásáról a Szlovák Köztársaság Tt. 223/2005. sz. kormányrendelete értelmében. 

77) A Tt. 576/2004. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 578/2004. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

78) A Tt. 305/2005. sz. törvénye 67-69. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

79) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 199/1994. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

79a) A Tt. 544/2010. sz. törvénye 4. §, a juttatásokról a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma hatáskörében. 

80) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 42. cikkelye. 

80a) A Tt. 461/2003. sz. törvénye 17. § a társadalombiztosításról a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

81) Például a Tt. 48/2002. sz. törvénye a külföldiek tartózkodásáról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 474/2005. sz. törvénye a külföldön élő szlovákokról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről, a Tt. 344/2007. sz. törvénye értelmében, a Tt. 480/2002. sz. törvénye a menedéknyújtásról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

82) A Tt. 480/2002. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

83) A Tt. 305/2005. sz. törvénye 2. § a) pont 3. alpontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

84) A Tt. 386/1997. sz. törvénye a továbbképzésről és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 387/1996. sz. törvénye a foglalkoztatásról és annak változásáról a Tt. 70/1997. sz. törvénye értelmében a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

85) A Tt. 599/2003. sz. törvénye 10-14. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

86) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 4. § (1) és (2) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

87) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 2. és 5. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.

88) A Tt. 599/2003. sz. törvénye 25. §-ának (4) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.

89) Polgári Törvénykönyv 451. és 458. §. 

90) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés m) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

91) Kereskedelmi Törvénykönyv 2. § (2) bekezdés 

92) A Tt. 275/2006. sz. törvénye a közigazgatás információs rendszereiről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a Tt. 678/2006. sz. törvénye értelmében.

92a) A Tt. 61/2015. sz. törvényének 19. §-a

92b) A Munka törvénykönyvének 53. §-a

93) Például a Tt. 540/2001. sz. törvénye az állami statisztikáról a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 131/2002. sz. törvénye a főiskolákról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 461/2003. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 596/2003. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 581/2004. sz. törvénye az egészségbiztosítókról, az egészségügyi ellátás felügyeletéről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 319/2009. sz. törvénye a pedagógiai és szakalkalmazottakról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a Tt. 390/2011. sz. törvénye értelmében,

93a) A Tt. 596/2003. sz. törvénye a Tt. 5/2005. sz. törvénye értelmében.

94) A Tt. 395/2002. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

95) A Tt. 253/1998. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság polgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásáról szóló törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 

1. A Tanács 1977. júl. 25-ei 77/486/EGK irányelve a migráns dolgozók gyerekeinek oktatásáról (az EK Közlönyének különkiadása, 5. fejezet 1. kötet; EK Közlönye, L 199, 1977.8.6.). 

2. A Tanács 2004. december 13-i 2004/114/EK irányelve a harmadik országok állampolgárai tanulmányainak folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről (EU Közlönye, L 375, 2004.12.23.).

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (Az EU H. K. L 335, 2011. 12. 17.).

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozott változat) (Az EU H. K. L 337, 2011. 12. 20.).

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól (Az EU H. K. L 343, 2011. 12. 23.).

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozott változat) (Az EU H. K. L 180, 2013. 6. 29.).