Hatályos 2009. szeptember 1-től 2016. június 30-ig
Tt. 83/1990.
Törvény
A POLGÁROK EGYESÜLÉSI JOGÁRÓL
Kelt: 1990. március 27.
Módosítva:
Tt. 300/1990., hatályos 1990. július 19-től
Tt. 513/1991., hatályos 1992. január 1-től
Tt. 62/1993., hatályos 1993. március 17-től
Tt. 274/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése az alábbi törvényt fogadta el:
Bevezető rendelkezések
1. §
(1) A polgárok szabadon élhetnek egyesülési jogukkal.
(2) Ezen jog gyakorlásához nem szükséges az állami szerv engedélye.
(3) Ezen törvény nem vonatkozik a polgárok egyesülésére
a) politikai pártokban és politikai mozgalmakban,
b) pénzkereseti tevékenység esetén, vagy bizonyos foglalkozások rendes gyakorlása esetén,
c) egyházakban és vallási közösségekben,
d) a vadászati jog gyakorlása esetén.
2. §
(1) A polgárok egyesületeket, társulásokat, szövetségeket, mozgalmakat és más polgári egyesüléseket alapíthatnak, valamint szakszervezeti szervezeteket is (a továbbiakban csak „egyesületek“), és egyesülhetnek bennük.
(2) Az egyesületek tagjai jogi személyek is lehetnek.
(3) Az egyesületek jogi személyek. Jogállásukba és tevékenységükbe az állami szervek csak a törvények keretein belül avatkozhatnak be.
(4) Aktív szolgálatukat töltő katonák nem alapíthatnak szakszervezeteket, és nem egyesülhetnek bennük. A Nemzetbiztonsági Testület és a javító-nevelő intézetek tagjait egyesítő szakszervezetek jogköreit, melyek e tagok szociális érdekeit védik, külön törvény határozza meg.
3. §
(1) Senkit sem szabad rákényszeríteni az egyesülésre, az egyesületekben való tagságra és az egyesületek tevékenységében való részvételre. Az egyesületből mindenki szabadon kiléphet.
(2) Senkinek sem lehet polgárjogi kára abból, hogy egyesül, hogy egy egyesület tagja, hogy részt vesz annak tevékenységében vagy támogatja azt, illetve hogy kívülálló.
(3) Az egyesület tagjának jogairól és kötelességeiről az egyesület alapszabálya rendelkezik.
4. §
Nem megengedettek azon egyesületek,
a) melyeknek célja a személyi, politikai vagy más polgári jogok tagadása vagy korlátozása nemzetiségi, nemi, faji, származási alapon, politikai vagy más meggyőződés, vallás és szociális helyzet okán, a gyűlöletkeltés és intolerancia szítása ezen okokból, az erőszak támogatása, vagy az alkotmány és a törvények más módon történő megsértése;
b) amelyek céljaik elérésének módjában alkotmányba és a törvényekbe ütköző eszközöket használnak;
c) amelyek fegyveresek, vagy a fegyveres alakulataik vannak; nem sorolandók ezek közé azon egyesületek, amelyeknek tagjai sportolás céljából tartanak, vagy használnak fegyvert.
5. §
Az egyesületek nem tölthetik be állami szervek szerepét, ha erről külön törvény nem rendelkezik másként. Nem irányíthatják az állami szerveket, és nem róhatnak ki kötelességeket azon a polgárokra, akik nem tagjaik.
Az egyesületek bejegyzése és megalakulása
6. §
(1) Az egyesület bejegyzéssel jön létre.
(2) Bejegyzési indítványt legkevesebb három polgár nyújthat be, akik közül legalább az egyik elmúlt 18 éves (a továbbiakban csak „előkészítő bizottság“).1) Az indítványt aláírják az előkészítő bizottság tagjai, és feltüntetik utónevüket és családi nevüket, személyi számukat és lakhelyüket. Továbbá feltüntetik, hogy a bizottság 18 évnél idősebb tagjai közül melyik az a felhatalmazott személy, aki a nevükben eljár. Az indítványhoz csatolják az alapszabály két példányát. Ennek tartalmaznia kell:
a) az egyesület elnevezését,
b) székhelyének címét,
c) tevékenysége célját,
d) az egyesület szerveit, létrehozásuk módját, a nevében eljáró felhatalmazott szervek és tisztségviselők meghatározását,
e) a szervezeti egységekről szóló rendelkezéseket, ha alakulnak ilyenek, s ha ezek saját nevükben fognak eljárni,
f) a gazdálkodás alapelveit.
(3) Ha az alapszabály nem rendelkezik másként, az egyesület nevében az előkészítő bizottság jár el mindaddig, amíg nem jönnek létre a szervek a (2) bekezdés d) pontja értelmében.
(4) Az egyesület elnevezésének eltérőnek kell lennie azon jogi személy elnevezésétől, amely a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén már kifejti tevékenységét.
7. §
(1) A bejegyzési indítványt a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumába kell benyújtani (a továbbiakban csak „minisztérium“).
(2) Ha az indítvány nem tartalmazza a szükséges feltételeket a 6. § (2) és (4) bekezdése értelmében (vagy ha az adatok nem teljesek vagy nem pontosak), a minisztérium haladéktalanul, de legkésőbb az indítvány beterjesztése utáni 5 napon belül figyelmezteti az előkészítő bizottságot, s felhívja a figyelmét, hogy mindaddig, amíg nem küszöböli ki a hiányosságokat, a bejegyzési eljárást nem indítja el.
(3) A bejegyzési eljárás azzal a nappal indul, amikor a minisztérium átveszi az indítványt, amelynek nincsenek a (2) bekezdésben feltüntetett hiányosságai. Az eljárás elindításának napjáról a minisztérium haladéktalanul értesíti az előkészítő bizottság felhatalmazottját.
8. §
(1) A minisztérium elutasítja a bejegyzést, ha az egyesület előterjesztett alapszabályából kitűnik, hogy
a) az 1. § (3) bekezdésében tárgyalt szervezetről van szó,
b) az alapszabály nincs összhangban a 3. § (1) és (2) bekezdésével,
c) nem megengedett egyesületről van szó (4. §),
d) az egyesület céljai ellentétben állnak az 5. §-ban feltüntetett követelményekkel.
(2) A bejegyzés elutasításáról a minisztérium az eljárás elindításától számítva 10 napon belül határoz. A határozatot az előkészítő bizottság megbízottjának kézbesíti.3)
(3) A bejegyzés elutasításáról szóló határozat ellen az előkészítő bizottság tagjai jogorvoslatért folyamodhatnak a köztársaság legfelsőbb bíróságához, 60 napon belül attól a naptól számítva, amikor a minisztérium a megbízottjuknak kézbesítette a határozatot.
(4) A bíróság megszünteti a minisztérium határozatát, ha a bejegyzés elutasításának okai nem voltak megalapozottak. A bíróság ilyen határozata érvénybe lépésének napja az egyesület bejegyzésének a napja is. Az előkészítő bizottság megbízottja kérésére a minisztérium elküldi neki az alapszabály egyik példányát, amelyre rávezeti a bejegyzés napját.
(5) Ha az előkészítő bizottság megbízottjának az eljárás elindításától számított 40 napon belül nem kézbesítik a minisztérium bejegyzést elutasító határozatát, az egyesület bejegyzése ezen letelt határidő másnapján jön létre; ez a nap a bejegyzés napja. Az előkészítő bizottság megbízottja kérésére a minisztérium elküldi neki az alapszabály egyik példányát a bejegyzés napjának feltüntetésével.
9. §
(1) Ha a minisztérium nem állapít meg a bejegyzés elutasítására szolgáló okot, az eljárás elindításától számított 10 napon belül megteszi a bejegyzést, s ezen idő alatt elküldi az előkészítő bizottság megbízottjának az alapszabály egy példányát, amelyen feltünteti a bejegyzés napját, amely megegyezik a továbbítás napjával. A bejegyzésről nem készül határozat a közigazgatási rendtartás értelmében.
(2) Az egyesület létrejöttét, elnevezését és székhelyét a minisztérium a bejegyzést követő 7 napon belül bejelenti a Szövetségi Statisztikai Hivatalnál, amely vezeti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén tevékenységet kifejtő egyesületek nyilvántartását; ez vonatkozik a 8. § (4) és (5) bekezdése alapján létrejött egyesületekre is.
9.a §
(1) A szakszervezeti szervezet és a munkáltatók szervezete az illetékes minisztériumnak (7. § (1) bekezdése) elküldött nyilvántartási indítvány kézbesítése utáni napon válik jogi személlyé.
(2) A szakszervezeti szervezet és a munkáltatók szervezete nyilvántartására a 6. § (2), a 7. § (1) és a 9. § (2) bekezdése rendelkezései vonatkoznak; viszont a 6. § (1) bekezdése, a 7. § (2) és (3) bekezdése, a 8. § és a 9. § (1) bekezdése rendelkezései a szakszervezeti szervezetek és a munkáltatók szervezeteire nem vonatkoznak.
11. §
(1) Az alapszabály módosítását az egyesület a módosítás jóváhagyásától számított 15 napon belül jelenti írásban a minisztériumnak, és két példányban csatolja a szövegmódosítást.
(2) Ha az alapszabály módosítása nincs összhangban a 6. § (2) és (4) bekezdésével, vagy az adatok hiányosak, illetve pontatlanok, vagy a bejegyzés elutasítása áll fenn a 8. § (1) bekezdése értelmében, a minisztérium haladéktalanul figyelmezteti erre az egyesületet. Az egyesület köteles ezeket a hibákat kiküszöbölni a figyelmeztetés kézbesítését követő 60 napon belül, és a következő 10 napon belül köteles erről tájékoztatni a minisztériumot. Ha ezt nem teszi meg, a minisztérium feloszlatja az egyesületet; a minisztérium határozata ellen jogorvoslattal lehet élni a köztársaságok legfelsőbb bíróságain.
(3) Ha nincs ok a (2) bekezdés szerinti eljárásra, a minisztérium a neki kézbesített tájékoztatás átvételét követő 10 napon belül elküldi az egyesületnek a módosított alapszabály egy példányát, amelyen feltünteti, hogy a módosítást tudomásul veszi.
Az egyesület megszűnése
12. §
(1) Az egyesület megszűnik
a) önkéntes feloszlatással, vagy más egyesülettel való fúziójával,
b) a minisztérium jogerős döntésével a feloszlatásáról.
(2) Ha az alapszabály nem rendelkezik az önkéntes feloszlatás vagy a más egyesülettel való fúzió módjáról, erről az egyesület legfelsőbb szerve dönt. Ez a szerv az egyesület megszűnéséről 15 napon belül értesíti az illetékes minisztériumot.
(3) Ha a minisztérium megállapítja, hogy az egyesület olyan tevékenységet fejt ki,
a) amely a politikai pártokat és politikai mozgalmakat vagy a polgárok pénzkereseti szervezeteit illetné meg, vagy a vallás és hit gyakorlására alapított egyházakat és vallási közösségeket illetné meg (1. § (3) bekezdése);
b) amely ellentétben áll a 3. § (1) és (2) bekezdésében lefektetett alapelvekkel;
c) amely ellentétben áll a 4. vagy az 5. §-sal,
haladéktalanul figyelmezteti erre, s felszólítja, hogy hagyjon fel az ilyen tevékenységgel. Ha az egyesület tovább folytatja ezt a tevékenységet, a minisztérium feloszlatja. Ez ellen a határozat ellen jogorvoslatot lehet benyújtani a köztársaság legfelsőbb bíróságához.
(4) A 11. § (2) bekezdése és s 12. § (3) bekezdése szerinti határozat felülvizsgálata során a bíróság a Polgári perrendtartásról szóló törvénynek a más szervek határozatai felülvizsgálatát tárgyaló rendelkezései alapján jár el.3) A jogorvoslat halasztható hatályú, ha erre komoly okok adódnak, a bíróság saját döntése jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti az egyesület tevékenységét. Ez alatt az idő alatt az egyesület csak olyan tevékenységet folytathat, amely elengedhetetlenül szükséges törvény adta kötelességei teljesítéséhez. A bíróság hatálytalanítja a minisztérium határozatát, ha az egyesület feloszlatására nem voltak meg az okok.
(5) Ha a minisztérium megállapítja (7. §), hogy az egyesület szervezeti egysége, amelynek jogában áll saját nevében eljárni, a 12. § (3) bekezdése alapján működik, az ott lefektetett módon jár el. A (4) bekezdés rendelkezése hasonlóképpen érvényesül.
13. §
(2) Az egyesület megszűnése során el kell végezni a vagyonelszámolást.
(3) Az egyesületnek a 12. § (1) bekezdése b) pontja alapján történő megszűnése során vagyonelszámolását4) a minisztérium által kijelölt csődbiztos hajtja végre.
(4) A (3) bekezdésben feltüntetett eljárási mód érvényesül az egyesületnek a 12. § (1) bekezdése a) pontja alapján történő megszűnése esetén is, ha nincs olyan szerve, amely végrehajtaná a vagyonelszámolást.
14. §
Az egyesület megszűnését a minisztérium a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak jelenti, 7 napon belül azt követően, hogy tudomás szerzett a megszűnésről.
15. §
Bírói jogvédelem
(1) Ha az egyesület tagja törvényellenesnek vagy az alapszabályba ütközőnek tartja az egyesület valamely szervének határozatát, amely ellen az alapszabály értelmében már nem lehet jogorvoslattal élni, 30 napon belül azt követően, hogy tudomást szerzett róla, de legkésőbb a határozat érvénybe lépésétől számított 6 hónapon belül felkérheti a járási bíróságot a határozat felülvizsgálatára.
(2) Az indítványnak nincs halasztó hatálya. A bíróság azonban indokolt esetekben felfüggesztheti a megtámadott határozat hatályát.
16. §
Együttműködési szerződések
(1) Az egyesületek együttműködési szerződéseket köthetnek egymással bizonyos célok elérése érdekében, illetve más közös érdek érvényesítése érdekében. A szerződés érvényessége végett írásbeli formára van szükség.
(2) Az együttműködési szerződés meghatározza az együttműködés célját, végrehajtásának módját, a résztvevő egyesületek jogait és kötelességeit, valamint az eszközöket, amelyekkel az együttműködéshez hozzájárulnak. Szövetség esetén ugyancsak ezen törvény rendelkezései érvényesek, ha szakszervezeti szervezetek szövetségéről vagy munkáltatói szövetségről van szó, akkor a 9.a § rendelkezései alapján kell eljárni.
(4) Együttműködési szerződéssel megalakulhat a résztvevő egyesületek szövetsége, amely jogi személy. A szövetségre is ezen törvény rendelkezései vonatkoznak.
(5) Az együttműködési szerződésben meg lehet határozni, hogy a szerződés hatályát veszti a résztvevő egyesületek megállapodása alapján, a cél elérésével, amely végett a szerződés létrejött, vagy egyéb, a szerződésben foglalt tény alapján.
Közös rendelkezések
17. §
Ha az egyesület gyűlései vagy más ülései nyilvánosak, a jelenlévő polgároknak az ülés tagjaira vonatkozó kötelességeik vannak.5) Nem szólhatnak bele a tanácskozásba, ha az ülés elnöke nem rendelkezik másként.
18. §
Tevékenységük céljaival összhangban az egyesületeknek jogukban áll petícióval6) fordulni az állami szervekhez.
Átmeneti és záró rendelkezések
19. §
(1) E törvény értelmében már megalakult egyesületeknek számítanak az önkéntes szervezetek, amelyek 1951. szeptember 30-a után alakultak meg, vagy amelyeket önkéntes szervezetnek minősítettek a Tgy. 68/1951. számú, az önkéntes szervezetekről és egyesületekről szóló törvénye alapján, s amelyek nem szűntek meg. Ezek a szervezetek csak kötelesek 1990. június 30-áig a 7. § (1) bekezdésében, esetleg a 11.§-ban megjelölt minisztériumnak bejelenteni elnevezésüket, székhelyüket és alapszabályukat.
(2) Az 1951. október 1-je előtt megalakult egyesületeket ezen törvény alapján megalakult egyesületnek kell tekinteni, ha nem szűntek meg. 1990. június 30-áig kötelesek a 7. § (1) bekezdésében, esetleg a 11.§ (4) bekezdésében megjelölt minisztériumnak bejelenteni elnevezésüket, székhelyüket. Ha ezt nem teszik meg, a minisztérium megkérdezi őket, szándékukban áll-e továbbra is kifejteni tevékenységüket. Ha az egyesület nem teljesíti a második mondat szerinti kötelességét 1990. 12. 30-áig sem, ezzel a nappal megszűntnek nyilvánítják.
(3) Az egyesület adatait (9. § (2) bekezdése), amelyek az (1) és (2) bekezdésben szerepelnek, a minisztérium (7. § (1) bekezdése) bejelenti a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak nyilvántartás céljából.
(4) Azok az egyesületek, amelyek a 10. § alapján a Szlovák Köztársaság területén 1992. december 31-e után fejtettek ki tevékenységet, működésüket 1993. április 30-áig fejezik be, ha nem fejezték be már hamarabb a 12. § (1) bekezdése értelmében.
20. §
(1) A Tgy. 116/1985. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nemzetközi elemmel működő szervezetek tevékenységének feltételeiről szóló törvény érintetlen marad.
(2) Azon szervezetek, amelyekre a Tgy. 116/1985. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nemzetközi elemmel működő szervezetek tevékenységének feltételeiről szóló törvény vonatkozik, amelyeknek tevékenységét a Szövetségi Belügyminisztérium engedélyezte 1992. december 31-éig, s amelyek tevékenységüket a Szlovák Köztársaság területén fejtik ki, illetve itt van a székhelyük, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által engedélyezett szervezeteknek tekintendők.
21. §
A következő jogszabályok hatályukat vesztik:
1. a Tgy. 68/1951. számú, az önkéntes szervezetekről és egyesületekről szóló többször módosított törvény, ha az önkéntes szervezetekről van szó;
2. a belügyminisztérium 320/1951 Ú. l. (348/1951. Ú. v.) számú rendelete az önkéntes szervezetekről és egyesületekről, módosítva a belügyminisztérium 158/1957. Ú. l számú rendeletével, ha önkéntes szervezetekről van szó;
3. a Tgy. 30/1939. számú kormányrendelete a különleges, az egyesülési jog hatályos jogszabályai és ellenőrzése alá nem tartozó egyesületek megalakulásáról;
4. a Tgy. 126/1968. számú, a közrend megerősítését szolgáló egyes átmeneti intézkedésekről szóló törvénye;
5. a Tgy. 128/1970. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a belső közrend és biztonság terén meghatározott hatásköreiről szóló törvény 2. §-a (8) bekezdése c) pontja;
6. a Tgy. 194/1988. számú, a szövetségi központi államigazgatási szervek hatásköreiről szóló törvénye 45. §-a (1) bekezdése c) pontja.
22. §
Ez a törvény 1990. május 1-jén lép hatályba.
Havel s. k.
Dubček s. k.
Čalfa s. k.
1) A Polgári Törvénykönyv 8. §-a (teljes szöveg Tgy. 70/1983.)
2) A Cseh Nemzeti Tanács Tgy. 2/1969. számú, többször módosított törvénye a Cseh Szocialista Köztársaság minisztériumai és más központi állami szervei megalakulásáról. A Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 207/1968. számú, többször módosított törvénye a Szlovák. Szocialista Köztársaság minisztériumai és más központi állami szervei megalakulásáról.
3) A Polgári perrendtartásról szóló Tgy. 99/1963. számú többször módosított törvénye 244-250 §-a.
4) A Tgy. 109/1964. számú Gazdasági Törvénykönyve (teljes szöveg Tgy. 80/1989.).
5) A Tgy. 84/1990. számú törvénye az egyesülési jogról.
6) A Tgy. 85/1990. számú törvénye a petíciós jogról.
Časová verzia účinná od 1. septembra 2009 do 30. júna 2016
83/1990 Z. z.
Zákon
O ZDRUŽOVANÍ OBČANOV
z 27. marca 1990
Zmena:
300/1990 Z. z. s účinnosťou od 19. júla 1990
513/1991 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1992
62/1993 Z. z. s účinnosťou od 17. marca 1993
274/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009
Federálne zhromaždenie Československej socialistickej republiky sa uznieslo na tomto zákone:
Úvodné ustanovenia
§ 1
(1) Občania majú právo slobodne sa združovať.
(2) Na výkon tohto práva nie je potrebné povolenie štátneho orgánu.
(3) Tento zákon sa nevzťahuje na združovanie občanov
a) v politických stranách a politických hnutiach,
b) na zárobkovú činnosť alebo na zabezpečenie riadneho výkonu určitých povolaní,
c) v cirkvách a náboženských spoločnostiach,
d) na výkon práva poľovníctva.
§ 2
(1) Občania môžu zakladať spolky, spoločnosti, zväzy, hnutia, kluby a iné občianske združenia, ako aj odborové organizácie (ďalej len „združenia“) a združovať sa v nich.
(2) Členmi združení môžu byť aj právnické osoby.
(3) Združenia sú právnickými osobami. Do ich postavenia a činnosti môžu štátne orgány zasahovať len v medziach zákona.
(4) Vojaci v činnej službe nemôžu vytvárať odborové organizácie a združovať sa v nich. Rozsah oprávnení odborových organizácií združujúcich príslušníkov Zboru národnej bezpečnosti a zborov nápravnej výchovy pri uplatňovaní a ochrane ich sociálnych záujmov ustanoví osobitný zákon.
§ 3
(1) Nikto nesmie byť nútený k združovaniu, k členstvu v združeniach ani k účasti na ich činnosti. Zo združenia môže každý slobodne vystúpiť.
(2) Nikomu nesmie byť občiansky na ujmu, že sa združuje, že je členom združenia, že sa zúčastňuje na jeho činnosti alebo ho podporuje, alebo že stojí mimo neho.
(3) Práva a povinnosti člena združenia upravujú stanovy združenia.
§ 4
Nie sú dovolené združenia
a) ktorých cieľom je popierať alebo obmedzovať osobné, politické alebo iné práva občanov pre ich národnosť, pohlavie, rasu, pôvod, politické alebo iné zmýšľanie, náboženské vyznanie a sociálne postavenie, roznecovať nenávisť a neznášanlivosť z týchto dôvodov, podporovať násilie alebo inak porušovať ústavu a zákony;
b) ktoré sledujú dosahovanie svojich cieľov spôsobmi, ktoré sú v rozpore s ústavou a zákonmi;
c) ozbrojené alebo s ozbrojenými zložkami; za také sa nepovažujú združenia, ktorých členovia držia alebo používajú strelné zbrane na športové účely.
§ 5
Združenia nesmú vykonávať funkciu štátnych orgánov, pokiaľ osobitný zákon neustanovuje inak. Nesmú riadiť štátne orgány a ukladať povinnosti občanom, ktorí nie sú ich členmi.
Registrácia a vznik združení
§ 6
(1) Združenie vzniká registráciou.
(2) Návrh na registráciu môžu podávať najmenej traja občania, z ktorých aspoň jeden musí byť starší ako 18 rokov (ďalej len „prípravný výbor“).1) Návrh podpíšu členovia prípravného výboru a uvedú svoje mená a priezviská, rodné čísla a bydliská. Ďalej uvedú, kto z členov starších ako 18 rokov je splnomocnencom oprávneným konať v ich mene. K návrhu pripoja stanovy vo dvoch vyhotoveniach, v ktorých musia byť uvedené:
a) názov združenia,
b) sídlo,
c) cieľ jeho činnosti,
d) orgány združenia, spôsob ich ustanovovania, určenie orgánov a funkcionárov oprávnených konať v mene združenia,
e) ustanovenia o organizačných jednotkách, pokiaľ budú zriadené a pokiaľ budú konať vo svojom mene,
f) zásady hospodárenia.
(3) Pokiaľ stanovy neurčujú niečo iné, koná v mene združenia až do vytvorenia orgánov uvedených v odseku 2 písm. d) prípravný výbor.
(4) Názov združenia sa musí líšiť od názvu právnickej osoby, ktorá už vyvíja činnosť na území Československej socialistickej republiky.
§ 7
(1) Návrh na registráciu sa podáva Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“).
(2) Ak návrh nemá náležitosti podľa § 6 ods. 2 a 4 (alebo ak sú údaje v ňom neúplné alebo nepresné), ministerstvo na to prípravný výbor bezodkladne, najneskôr do 5 dní od doručenia návrhu, upozorní s tým, že dokiaľ tieto vady nebudú odstránené, konanie o registrácii sa nezačne.
(3) Konanie o registrácii sa začne dňom, keď ministerstvu došiel návrh, ktorý nemá vady uvedené v odseku 2. O dni začatia ministerstvo bezodkladne upovedomí splnomocnenca prípravného výboru.
§ 8
(1) Ministerstvo registráciu odmietne, ak z predložených stanov združenia vyplýva, že
a) ide o organizáciu uvedenú v § 1 ods. 3,
b) stanovy nie sú v súlade s § 3 ods. 1 a 2,
c) ide o nedovolené združenie (§ 4),
d) ciele združenia sú v rozpore s požiadavkami uvedenými v § 5.
(2) O odmietnutí registrácie rozhodne ministerstvo do 10 dní odo dňa začatia konania. Rozhodnutie doručí splnomocnencovi prípravného výboru.3)
(3) Proti rozhodnutiu o odmietnutí registrácie môžu členovia prípravného výboru podať do 60 dní odo dňa, keď rozhodnutie bolo ich splnomocnencovi doručené, opravný prostriedok na najvyšší súd republiky.
(4) Súd rozhodnutie ministerstva zruší, ak neboli dané dôvody na odmietnutie registrácie. Deň právoplatnosti takého rozhodnutia súdu je dňom registrácie združenia. Na žiadosť splnomocnenca prípravného výboru mu ministerstvo zašle jedno vyhotovenie stanov, na ktorom vyznačí deň registrácie.
(5) Ak splnomocnencovi prípravného výboru nebolo do 40 dní od začatia konania doručené rozhodnutie ministerstva o odmietnutí registrácie, združenie vznikne dňom nasledujúcim po uplynutí tejto lehoty; tento deň je dňom registrácie. Na žiadosť splnomocnenca prípravného výboru mu ministerstvo zašle jedno vyhotovenie stanov, na ktorom vyznačí deň registrácie.
§ 9
(1) Pokiaľ ministerstvo nezistí dôvod na odmietnutie registrácie, vykoná do 10 dní od začatia konania registráciu a v tejto lehote zašle splnomocnencovi prípravného výboru jedno vyhotovenie stanov, na ktorom vyznačí deň registrácie, ktorým je deň odoslania. O registrácii sa nevydáva rozhodnutie v správnom konaní.
(2) Vznik združenia, jeho názov a sídlo oznámi ministerstvo do 7 dní po registrácii Federálnemu štatistickému úradu, ktorý vedie evidenciu združení vyvíjajúcich činnosť na území Československej socialistickej republiky; to platí aj pre vznik združenia podľa § 8 ods. 4 a 5.
§ 9a
(1) Odborová organizácia a organizácia zamestnávateľov sa stáva právnickou osobou dňom nasledujúcim potom, keď príslušnému ministerstvu (§ 7 ods. 1) bol doručený návrh na jej evidenciu.
(2) Pre evidenciu odborovej organizácie a organizácie zamestnávateľov platia obdobne ustanovenia § 6 ods. 2, § 7 ods. 1 a § 9 ods. 2; ustanovenia § 6 ods. 1, § 7 ods. 2 a 3, § 8 a § 9 ods. 1 sa na odborové organizácie a organizácie zamestnávateľov nevzťahujú.
§ 11
(1) Zmenu stanov oznámi združenie písomne ministerstvu do 15 dní od jej schválenia a pripojí vo dvoch vyhotoveniach text zmeny.
(2) Ak zmena stanov nie je v súlade s ustanoveniami § 6 ods. 2 a 4 alebo ak sú uvedené údaje neúplné alebo nepresné alebo ak sú dôvody na odmietnutie registrácie podľa § 8 ods. 1, ministerstvo na to združenie bezodkladne upozorní. Združenie je povinné tieto závady odstrániť do 60 dní odo dňa doručenia tohto upozornenia a v lehote ďalších 10 dní o tom ministerstvo upovedomiť. Ak tak neurobí, ministerstvo združenie rozpustí; proti rozhodnutiu ministerstva možno podať opravný prostriedok na najvyšších súdoch republík.
(3) Ak nie je dôvod na postup podľa odseku 2, zašle ministerstvo združeniu do 10 dní od doručenia tohto oznámenia podľa odseku 1 jedno vyhotovenie zmeny stanov, na ktorom vyznačí, že berie zmenu na vedomie.
Zánik združenia
§ 12
(1) Združenie zaniká
a) dobrovoľným rozpustením alebo zlúčením s iným združením,
b) právoplatným rozhodnutím ministerstva o jeho rozpustení.
(2) Pokiaľ stanovy združenia neurčujú spôsob dobrovoľného rozpustenia alebo zlúčenia s iným združením, rozhoduje o ňom jeho najvyšší orgán. Tento orgán oznámi zánik združenia do 15 dní príslušnému ministerstvu.
(3) Ak ministerstvo zistí, že združenie vyvíja činnosť,
a) ktorá je vyhradená politickým stranám a politickým hnutiam alebo organizáciám združujúcim občanov na zárobkovú činnosť alebo na vykonávanie náboženstva alebo viery v cirkvách a náboženských spoločnostiach (§ 1 ods. 3);
b) ktorá porušuje zásady uvedené v § 3 ods. 1 a 2;
c) ktorá je v rozpore s § 4 alebo § 5;
bez meškania ho na to upozorní a vyzve ho, aby od takej činnosti upustilo. Ak združenie v tejto činnosti pokračuje, ministerstvo ho rozpustí. Proti tomuto rozhodnutiu možno podať opravný prostriedok na najvyšší súd republiky.
(4) Pri preskúmaní rozhodnutia podľa § 11 ods. 2 a § 12 ods. 3 postupuje súd podľa ustanovení Občianskeho súdneho poriadku o preskúmaní rozhodnutí iných orgánov.3) Opravný prostriedok má odkladný účinok; ak sú pre to závažné dôvody, môže súd na dobu do právoplatnosti svojho rozhodnutia činnosť združenia pozastaviť. Po túto dobu smie združenie vykonávať len činnosť nevyhnutnú na plnenie svojich povinností podľa zákona. Súd rozhodnutie ministerstva zruší, ak neboli dané dôvody na rozpustenie združenia.
(5) Ak ministerstvo zistí (§ 7), že spôsobom uvedeným v § 12 ods. 3 koná organizačná jednotka združenia, ktorá je oprávnená konať vo svojom mene, postupuje obdobne spôsobom tam uvedeným. Ustanovenie odseku 4 platí obdobne.
§ 13
(2) Pri zániku združenia sa vykoná majetkové vyporiadanie.
(3) Pri zániku združenia podľa § 12 ods. 1 písm. b) vykoná jeho majetkové vyporiadanie4) likvidátor určený ministerstvom.
(4) Spôsobom uvedeným v odseku 3 sa postupuje tiež pri zániku združenia podľa § 12 ods. 1 písm. a), ak niet jeho orgánu, ktorý by majetkové vyporiadanie vykonal.
§ 14
Zánik združenia oznámi ministerstvo Federálnemu štatistickému úradu do 7 dní odo dňa, keď sa o ňom dozvedelo.
§ 15
Súdna ochrana
(1) Ak člen združenia považuje rozhodnutie niektorého z jeho orgánov, proti ktorému už nemožno podľa stanov podať opravný prostriedok, za nezákonné alebo odporujúce stanovám, môže do 30 dní odo dňa, keď sa o ňom dozvedel, najneskôr však do 6 mesiacov od rozhodnutia požiadať okresný súd o jeho preskúmanie.
(2) Návrh na preskúmanie nemá odkladný účinok. Súd však môže v odôvodnených prípadoch výkon napadnutého rozhodnutia pozastaviť.
§ 16
Zmluvy o súčinnosti
(1) Združenia môžu medzi sebou uzavierať zmluvy o súčinnosti na dosiahnutie určitého cieľa, prípadne na uplatňovanie iného spoločného záujmu. Na platnosť zmluvy treba písomnú formu.
(2) Zmluvou o súčinnosti sa vymedzí účel súčinnosti, spôsob jej vykonávania, práva a povinnosti zúčastnených združení a prostriedky, ktorými na súčinnosť prispievajú. Pre zväz platia obdobne ustanovenia tohto zákona; ak ide o zväz odborových organizácií alebo zväz zamestnávateľov, platí obdobne ustanovenie § 9a.
(4) Zmluvou o súčinnosti sa môže vytvoriť zväz zúčastnených združení, ktorý je právnickou osobou. Pre zväz platia obdobne ustanovenia tohto zákona.
(5) V zmluve o súčinnosti sa môže ustanoviť, že zmluva stratí účinnosť dohodou zúčastnených združení, dosiahnutím cieľa, pre ktorý bola uzavretá, alebo inou skutočnosťou v zmluve uvedenou.
Spoločné ustanovenia
§ 17
Ak sú schôdze alebo iné zhromaždenia združenia prístupné verejnosti, majú prítomní občania povinnosti účastníkov zhromaždenia.5) Nesmú zasahovať do rokovania, pokiaľ predsedajúci nerozhodne inak.
§ 18
V súlade s cieľmi svojej činnosti majú združenia právo obracať sa na štátne orgány s petíciami.6)
Prechodné a záverečné ustanovenia
§ 19
(1) Za združenia už vzniknuté podľa tohto zákona sa považujú dobrovoľné organizácie, ktoré vznikli po 30. septembri 1951 alebo ktoré boli za dobrovoľné organizácie vyhlásené podľa zákona č. 68/1951 Zb. o dobrovoľných organizáciách a zhromaždeniach a ktoré nezanikli. Tieto organizácie sú iba povinné do 30. júna 1990 oznámiť ministerstvu uvedenému v § 7 ods. 1, prípadne § 11 svoj názov, sídlo a stanovy.
(2) Spolky vzniknuté pred 1. októbrom 1951 sa považujú za združenia už vzniknuté podľa tohto zákona, pokiaľ nezanikli. Sú povinné do 30. júna 1990 oznámiť ministerstvu uvedenému v § 7 ods. 1, prípadne § 11 ods. 4 svoj názov a sídlo. Pokiaľ toto neurobia, ministerstvo sa ich opýta, či hodlajú naďalej vyvíjať činnosť. Ak spolok nesplní povinnosť podľa druhej vety ani do 31. 12. 1990, bude sa predpokladať, že týmto dňom zanikol.
(3) Údaje o združeniach (§ 9 ods. 2) uvedených v odsekoch 1 a 2 oznámi ministerstvo (§ 7 ods. 1) Federálnemu štatistickému úradu na evidenciu.
(4) Združenia, ktoré vyvíjali činnosť podľa § 10 na území Slovenskej republiky po 31. decembri 1992, skončia svoju činnosť do 30. apríla 1993, ak ju neskončili skôr podľa § 12 ods. 1.
§ 20
(1) Zákon č. 116/1985 Zb. o podmienkach činnosti organizácií s medzinárodným prvkom v Československej socialistickej republike zostáva nedotknutý.
(2) Organizácie, na ktoré sa vzťahuje zákon č. 116/1985 Zb. o podmienkach činnosti organizácií s medzinárodným prvkom v Československej socialistickej republike, povolené do 31. decembra 1992 Federálnym ministerstvom vnútra, a ktoré vyvíjajú činnosť alebo majú sídlo na území Slovenskej republiky, sa považujú za organizácie povolené Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky.
§ 21
Zrušujú sa
1. zákon č. 68/1951 Zb. o dobrovoľných organizáciách a zhromaždeniach v znení neskorších predpisov, pokiaľ ide o dobrovoľné organizácie;
2. vyhláška Ministerstva vnútra č. 320/1951 Ú. l. (č. 348/1951 Ú. v.) o dobrovoľných organizáciách a zhromaždeniach v znení vyhlášky ministra vnútra č. 158/1957 Ú. l., pokiaľ ide o dobrovoľné organizácie;
3. vládne nariadenie č. 30/1939 Zb. o tvorení zvláštnych združení, nepodliehajúcich platným predpisom o združovaní, a o dozore na ne;
4. § 2 zákona č. 126/1968 Zb. o niektorých prechodných opatreniach na upevnenie verejného poriadku;
5. § 2 ods. 8 písm. c) zákona č. 128/1970 Zb. o vymedzení pôsobnosti Československej socialistickej republiky vo veciach vnútorného poriadku a bezpečnosti;
6. § 45 ods. 1 písm. c) zákona č. 194/1988 Zb. o pôsobnosti federálnych ústredných orgánov štátnej správy.
§ 22
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. májom 1990.
Havel v. r.
Dubček v. r.
Čalfa v. r.
1) § 8 Občianskeho zákonníka č. 40/1964 Zb. (úplné znenie č. 70/1983 Zb.).
2) Zákon ČNR č. 2/1969 Zb. o zriadení ministerstiev a iných ústredných orgánov štátnej správy Českej socialistickej republiky v znení neskorších predpisov. Zákon SNR č. 207/1968 Zb. o zriadení ministerstiev a iných ústredných orgánov štátnej správy Slovenskej socialistickej republiky v znení neskorších predpisov.
3) § 244-250 zákona č. 99/1963 Zb. Občiansky súdny poriadok v znení neskorších zmien a doplnkov.
4) Zákon č. 109/1964 Zb. Hospodársky zákonník (úplné znenie č. 80/1989 Zb.).
5) Zákon č. 84/1990 Zb. o zhromažďovacom práve.
6) Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve.
