Módosítva:

Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 568/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 266/2010., hatályos 2010. június 11-től

Tt. 181/2014., hatályos 2014. június 26-tól

Tt. 54/2015., hatályos 2015. március 30-tól

Tt. 181/2014., hatályos 2015. július 1-től

Tt. 131/2015., hatályos 2015. július 20-tól

Tt. 272/2015., hatályos 2015. november 1-től

Tt. 375/2015., hatályos 2015. december 15-től

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el: 

A Szlovák Köztársaságban csak a jelen törvény és az Európai Unió jogrendje szerinti politikai pártok és politikai mozgalmak (a továbbiakban csak „pártok”) működhetnek. A jelen törvény megszabja a pártok létrejöttének feltételeit, a pártok nyilvántartását, a párt megszűnésének feltételeit, a párt jogait és kötelességeit, a párt gazdálkodását és finanszírozását, valamint a kötelességek elmulasztásáért járó szankciókat.

(1) A párt alapszabályzatával, programjával vagy tevékenységével nem sértheti meg a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az alkotmányos törvényeket, a törvényeket és a nemzetközi szerződéseket.

(2) Nem a jelen törvény szerint alapított pártok és képviselőik számára tilos a Szlovák Köztársaság területén irodát létrehozni.

(1) Szavazati joggal és a párt szerveibe történő választhatóság jogával az a szlovák állampolgár rendelkezik, akinek állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén található, valamint az Európai Unió azon állampolgára, akinek állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén található (a továbbiakban csak „állampolgár“), és aki a párt szerveibe történő választás napján betöltötte 18. életévét, valamint jogképességében semmilyen mértékben nem korlátozott.

(2) A párt előkészítő bizottságának tagja (a továbbiakban csak „előkészítő bizottság“), a párt végrehajtó szerve vagy a párt végrehajtó szervének tagja az az állampolgár lehet, aki betöltötte 18. életévét és jogképességében semmilyen mértékben nem korlátozott.

(1) Az állampolgároknak jogukban áll pártot alapítani és abban egyesülni. 

(2) A párt jogi személy, melyet be kell jegyezni a pártok nyilvántartásába. A pártok nyilvántartását a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium“) vezeti. 

(3) A párt létrejöttéig a párt létrehozásával összefüggő ügyekben az előkészítő bizottság jár el. Az előkészítő bizottságnak legalább háromtagúnak kell lennie.

(1) A pártok nyilvántartása egy nyilvános lista, amelyben feljegyzésre kerülnek a párt létrejöttével összefüggő, törvényben meghatározott adatok, a bejegyzett adatok változásai és a párt megszüntetését, valamint megszűnését érintő adatok. 

(2) A pártok nyilvántartásának részét képezi az okirattár, amely tartalmazza az eljárás megkezdésére vonatkozó, jelen törvény szerinti javaslatokat, beleértve a törvényben meghatározott dokumentumokat, minisztériumi határozatokat, az illetékes bíróságok határozatait, valamint további dokumentumokat és okmányokat, amelyeket a pártok a jelen törvény szerint kötelesek benyújtani a minisztériumnak.

(3) A pártok nyilvántartásába a következő adatok kerülnek bejegyzésre: 

a) a párt megnevezése és annak rövidítése, 

b) a párt székhelyének címe, 

c) a párt bejegyzésének dátuma és nyilvántartási száma, 

d) az előkészítő bizottság összes tagjának vezeték- és keresztneve, személyi száma és állandó lakhelyének címe, annak a személynek a megjelölésével, akit meghatalmaztak, hogy a nevükben eljárjon (a továbbiakban „meghatalmazott“), 

e) a párt azonosító száma, 

f) annak a személynek a vezeték- és keresztneve, személyi száma és állandó lakhelyének címe, aki a párt végrehajtó szerve vagy végrehajtó szervének tagja, feltüntetve azt, hogy a végrehajtó szerv milyen módon járhat el a párt nevében, 

g) a párt székhelyének megváltozásának, a végrehajtó szerv megváltozásának vagy az alapszabályzat megváltozásának dátuma és bejegyzésének sorszáma, 

h) az új alapszabályzat bejegyzésének dátuma, 

i) a párt megszüntetése és megszüntetésének oka, 

j) a párt felszámolásának megkezdése, beleértve a felszámolási biztos vezeték- és keresztnevét és állandó lakhelyének címét, valamint a felszámolás befejezését; a felszámolás ideje alatt a párt nevét a „felszámolás alatt” kiegészítéssel kell használni, 

k) a csődeljárás kihirdetése, beleértve a csődbiztos vezeték- és keresztnevét és állandó lakhelyének címét, valamint a csődeljárás befejezését vagy a csődeljárási javaslat vagyonhiány miatti visszautasítását; a csődeljárás ideje alatt a párt nevét a „csődeljárás alatt” kiegészítéssel kell használni, 

l) a párt törlése a pártok nyilvántartásából, annak dátuma és oka,

m) a büntetőeljárás során kiszabott azon bümtetések, amelyek nem mentesültek a hátrányos jogkövetkezmények alól, és a jogutódokat sújtó végre nem hajtott büntetések.

(4) A pártok nyilvántartásában bejegyzett adatok, a bejegyzés elvégzésének napjától számítva, mindenkivel szemben hatályosak. 

(5) A pártok nyilvántartásában bejegyzett adatok mindenki számára hozzáférhetőek és a minisztérium a saját webhelyén hozza azokat nyilvánosságra. A pártok nyilvántartásában bejegyzett természetes személyek személyi számai nem részei sem a nyilvánosságra hozott, sem pedig a hozzáférhető adatoknak.

(6) Mindenkinek jogában áll a pártok nyilvántartásának nyilvános részéből kivonat kiadását kérelmezni a minisztériumnál. A pártok nyilvántartásának nyilvános részéből való kivonat a kiadás napján érvényes adatokat tartalmazza. A pártok nyilvántartásának nyilvános részéből való kivonat kiadása elektronikus formában is kérelmezhető és a kivonat elektronikus formában is kiállítható.

(1) A párt, a pártok nyilvántartásába történő bejegyzés napjával jön létre (a továbbiakban csak „a párt bejegyzése“). 

(2) A párt bejegyzésére történő javaslatot az előkészítő bizottság terjeszti elő a minisztériumban. 

(3) A javaslatot írásban kell előterjeszteni, az előkészítő bizottság minden tagjának aláírásával ellátva és az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ A javaslatnak tartalmaznia kell az előkészítő bizottság minden tagjának vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, valamint fel kell tüntetni, hogy az előkészítő bizottság tagjai közül melyikük a meghatalmazott. 

(4) A javaslathoz a következő dokumentumokat kell csatolni: 

a) azon személyek listáját, akik egyetértenek a párt létrejöttével; ezt a listát legalább 10 000 állampolgárnak kell aláírnia, és fel kell tüntetni rajta az összes aláíró vezeték- és keresztnevét, állandó lakhelyének címét, valamint személyi igazolványának számát (a továbbiakban csak „állampolgárok listája“), 

b) a párt alapszabályzatát (a továbbiakban csak „alapszabályzat“) az 5. bekezdés szerint, két példányban, 

c) a közigazgatási eljárási illeték befizetéséről szóló bizonylatot,²⁾ 

d) a párt székhelyének címéről szóló nyilatkozatot a meghatalmazott aláírásával ellátva, feltüntetve benne a település és az utca nevét, valamint a házszámot; a székhelynek a Szlovák Köztársaság területén kell lennie. 

(5) Az alapszabályzatnak a következőket kell tartalmaznia: 

a) a párt nevét és annak rövidítését, ha a rövidítés használatban lesz; a párt nevének és a név rövidítésének különböznie kell a már bejegyzett pártok nevétől és rövidítésétől, 

b) a párt programját, feltüntetve tevékenységének céljait, 

c) a párt tagjainak jogait és kötelességeit, 

d) a párt szerveit, azok választásának módját és azok jogkörének meghatározását, 

e) a módot, ahogyan a végrehajtó szerv³⁾ a párt nevében eljár, valamint hogy milyen mértékben hajthatnak végre jogügyleteket a párt nevében a párt többi tagjai vagy alkalmazottai, 

f) a párt gazdálkodásának alapelveit, 

g) a párt szervezeti egységeiről szóló rendelkezéseket, ha ilyenek létrehozásra kerülnek, elsősorban annak meghatározását, hogy a párt nevében milyen mértékben szerezhetnek vagyont, hogyan gazdálkodhatnak vele és hogyan kezelhetik azt, esetleg egyéb vagyoni jogok megszerzését, és azt, hogy milyen mértékben járhatnak el és kötelezhetik el magukat a párt nevében; a párt szervezeti egységei nem jogi személyek, 

h) a párt megszüntetése esetén a megmaradt vagyon kezelését, amely a vagyon felszámolásából és a kötelezettségek rendezéséből ered.

(1) Az előkészítő bizottság értesítheti a minisztériumot, hogy a 6. § 4. bek. a) pontja szerint megkezdte az aláírások gyűjtését az állampolgárok listájára.

(2) Az értesítésben feltüntetik az előkészítő bizottság tagjainak azonosító adatait a 6. § 3. bek.-ben foglalt terjedelemben, a párt javasolt nevét és a rövidítését, ha rövidítés is használatban lesz, valamint a napot, amikor elkezdték gyűjteni az aláírásokat az állampolgárok listájára.

(3) A 2. bekezdés szerinti értesítést a minisztérium haladéktalanul nyilvánosságra hozza a webhelyén 180 napig tartó időszakra.

(4) A 3. bekezdésben feltüntetett időszak alatt a minisztérium

a) nem fogadja el és nem hozza nyilvánosságra másik előkészítő bizottság értesítését, amelyben a párt neve vagy rövidítése megegyezik a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt nevével vagy rövidítésével,

b) nem hoz határozatot párt nyilvántartásba vételéről, melynek neve vagy rövidítése megegyezik a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt nevével vagy rövidítésével és

c) bejegyzett párt esetén nem hajt végre név- vagy rövidítés-változtatást a pártok nyilvántartásában, ha a név vagy rövidítés nem különbözik a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt nevétől vagy rövidítésétől.

(5) Ha az előkészítő bizottság a 3. bekezdés szerinti határidőn belül nem nyújtja be a minisztériumnak a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt bejegyzéséről szóló javaslatot, a 4. bekezdés szerinti korlátozások tovább nem érvényesülnek.

(1) A pártbejegyzési eljárás azon a napon kezdődik, amikor a minisztérium kézhez kapja a 6. § szerinti javaslatot. 

(2) A minisztérium a javaslatot elbírálja és megállapítja, hogy a javaslatnak nincsenek-e hiányosságai és nincsen-e ok a párt bejegyzésének visszautasítására. 

(3) A minisztérium a pártot az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül jegyzi be, amennyiben a javaslat nem tartalmaz hiányosságokat, vagy ha nincs ok a párt bejegyzésének visszautasítására. 

(4) Ha nincs ok a párt bejegyzésének visszautasítására a 9. bekezdés szerint, de a javaslat és a mellékelt dokumentumok más hiányosságokat tartalmaznak, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásbeli figyelmeztetést küld a meghatalmazottnak, amelyben felsorolja az összes hiányosságot, és felszólítja a meghatalmazottat, hogy ezeket a megadott határidőn belül küszöbölje ki, valamint tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben az eljárást leállítja. A hiányosságok kiküszöbölésére megszabott határidő lejártáig az eljárást felfüggeszti. A minisztérium az eljárás felfüggesztéséről nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(5) Ha az előkészítő bizottság a közigazgatási bíróságon keresetben kéri annak megállapítását, hogy a javaslatnak nincsenek hiányosságai, köteles a kereset beadásáról haladéktalanul írásban értesíteni a minisztériumot; a kereset beadásának napjától számítva nem telik a 4. bekezdésben megállapított határidő. A közigazgatási bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napja, amelyben megállapítja, hogy a javaslatnak nincsenek hiányosságai, egyben a javaslat hiányosságai megszüntetésének a napja is. 

(6) A minisztérium a pártot a hiányosságok eltávolítása után, öt napon belül bejegyzi. 

(7) A minisztérium a párt bejegyzéséről nem ad ki határozatot. A minisztérium a meghatalmazottnak kézbesíti az alapszabályzat egyik példányát, melyen feltünteti a dátumot és a párt bejegyzésének számát (a továbbiakban csak „bejegyzett alapszabályzat“). 

(8) A minisztérium az eljárást leállítja, ha az előkészítő bizottság a megadott határidőn belül nem küszöbölte ki a javaslat hiányosságait, vagy ha a közigazgatási bíróság nem teljesíti az előkészítő bizottság kérését, miszerint a javaslatnak nincsenek hiányosságai. A minisztérium nem ad ki határozatot az eljárás leállításáról, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(9) A minisztérium az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül elutasítja a párt bejegyzését, ha 

a) az állampolgárok listája nincs összhangban a 6. §, 4. bek., a) pontjával, 

b) az előkészítő bizottság, az előkészítő bizottság tagja vagy az előkészítő bizottság tagjai nem teljesítik a jelen törvényben megállapított követelményeket, 

c) a párt székhelye nem a Szlovák Köztársaság területén található, 

d) a párt neve és annak rövidítése nem különbözik egy már bejegyzett párt nevétől és rövidítésétől, vagy 

e) a párt alapszabályzata ellentétes a 2. § 1. bek.-vel. 

(10) A párt bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot a meghatalmazottnak ajánlott küldeményben kézbesítik; a határozat ellen jogorvoslati eszközzel élni nem lehet.

(1) A végrehajtó szerv megválasztásáig a párt nevében a pártok jegyzékébe bejegyzett meghatalmazott jár el. A meghatalmazott végrehajthat a párt nevében olyan jogügyleteket, melyeket a jelen törvény vagy külön előírások⁶⁾ szerint csak a végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv tagjai hajthatnak végre. 

(2) A végrehajtó szervet a párt létrejöttét követően legkésőbb három hónapon belül meg kell választani, ebből a célból a meghatalmazott összehívja a párt legfelsőbb alakuló szervét a bejegyzett alapszabályzat szerint. 

(3) A párt a párt létrejöttét követő négy hónapon belül, köteles a minisztériumnak benyújtani a végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv tagjainak bejegyzéséről szóló javaslatot. A javaslathoz csatolni kell a párt bejegyzett alapszabályzata szerinti illetékes, legfelsőbb alakuló szervének határozatát, melyet a megválasztott szerv vagy a megválasztott végrehajtó szerv összes tagja aláírt. 

(4) Ha a javaslat és a csatolt dokumentum összhangban van a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium írásban értesíti a végrehajtó szervet a végrehajtó szerv bejegyzéséről a pártok jegyzékébe; a minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(5) Ha a párt nem nyújtja be a minisztériumnak a végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv tagjainak a pártok jegyzékébe történő bejegyzésére vonatkozó javaslatát és nem kézbesíti a minisztériumnak a 3. bekezdés szerinti dokumentumot, a minisztérium a pártot azzal a kiegészítéssel jegyzi be a pártok jegyzékébe, hogy „felszámolás alatt”, és a párt a továbbiakban csak a megszűnésével kapcsolatos tevékenységet fejtheti ki. A meghatalmazott köteles kijelölni a felszámolási biztost és késedelem nélkül közölni a minisztériummal annak kereszt- és vezetéknevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét. Ha a meghatalmazott a párt létrejöttét követő öt hónapon belül nem közli a minisztériummal a felszámolási biztos személyét, a minisztérium felszámolási biztosként a meghatalmazottat jegyzi be. 

(1) A végrehajtó szerv, a párt székhelyének megváltozását követő 15 napon belül köteles a minisztériumnak előterjeszteni a pártszékhely címe megváltozásának bejegyzéséről szóló javaslatot.  

(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslathoz csatolni kell a párt székhelye címének megváltozásáról szóló nyilatkozatot, melyet a végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv annyi tagja írt alá, amennyi az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ 

(3) Ha a javaslat és a csatolt dokumentum összhangban van a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium írásban értesíti a végrehajtó szervvel a pártszékhely címe megváltozásának bejegyzési dátumát és sorszámát. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(4) Ha a javaslat és a csatolt dokumentum nincs összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a végrehajtó szervnek a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(5) Ha a párt székhelye nem a Szlovák Köztársaság területén található, a minisztérium elutasítja a pártszékhely címe megváltozásának bejegyzését és a főügyésznél⁷⁾ kezdeményezi a 17. § szerinti eljárást. A pártszékhely címe megváltozásának bejegyzéséről szóló elutasító határozatot a végrehajtó szervnek ajánlott küldeményben kézbesítik. A döntés ellen ellenvetésnek helye nincs.

(1) A végrehajtó szerv köteles benyújtani a minisztériumnak a pártok jegyzékében bejegyzett végrehajtó szerv, a végrehajtó szerv tagja vagy a végrehajtó szerv tagjai megváltozásának bejegyzésére a javaslatát a változás napját követő 15 napon belül. 

(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv összes tagja nyújtja be. A javaslathoz csatolni kell a párt azon szervének a határozatát, amely a bejegyzett alapszabályzat alapján a végrehajtó szerv megválasztásában illetékes. A javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv annyi tagja írt alá, amennyi az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges, valamint az újonnan megválasztott végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv összes tagja, miközben az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell;¹⁾ ez nem érvényes, ha a pártok jegyzékében bejegyzett végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv tagja elhunyt, vagy ha halottnak nyilvánították. 

(3) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok összhangban vannak a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium írásban értesíti a végrehajtó szervet a párt végrehajtó szerve megváltozásának bejegyzési dátumát és sorszámát a pártok jegyzékébe. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(4) Ha a javaslat és a csatolt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a végrehajtó szervnek a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(1) A végrehajtó szerv a párt bejegyzett alapszabályzata módosításának elfogadását követő 15 napon belül köteles a minisztériumnak előterjeszteni a párt bejegyzett alapszabályzata módosításának bejegyzéséről szóló javaslatot. A javaslathoz a következőket kell mellékelni: 

a) a párt azon szervének a határozatát, amely a bejegyzett alapszabályzat alapján az alapszabályzat módosításában illetékes. A javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,¹⁾ 

b) az alapszabályzat módosításait, két példányban. 

(2) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok összhangban vannak a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium a végrehajtó szervnek kézbesíti az alapszabályzat egy példányát, az alapszabályzat módosításának bejegyzési dátumával és sorszámával. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(3) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a végrehajtó szervnek a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(4) Ha az alapszabályzat módosítása nincs összhangban a 6. §, 5. bek., 7. §, 9. bek., d) pontjával vagy a 7. §, 9. bek. e) pontjával, a minisztérium elutasítja az alapszabályzat módosításainak bejegyzését, és a főügyésznél⁷⁾ kezdeményezi a 17. § szerinti eljárást. A párt alapszabályzat-módosítása bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot a végrehajtó szervnek ajánlott küldeményben kézbesítik. A döntés ellen ellenvetésnek helye nincs.

(5) A párt saját használatra kidolgozhatja az alapszabályzat teljes szövegét és azt egy példányban megküldheti a minisztériumnak, hogy azt helyezze el az okirattárban. Az alapszabályzat teljes szövegén a minisztérium nem tünteti fel a párt bejegyzésének számát és dátumát, sem az alapszabályzat módosítása bejegyzésének sorszámát és dátumát.

Az új alapszabályzatnak a pártok jegyzékébe történő bejegyzéséről szóló eljárás 

(1) A párt új alapszabályzatot fogadhat el. Az új alapszabályzatnak tartalmaznia kell a bejegyzett alapszabályzat megszüntetéséről szóló rendelkezést, feltüntetve a párt bejegyzésének számát és dátumát, beleértve az alapszabályzat összes módosításának dátumait és sorszámait, amelyek a pártok jegyzékébe bejegyzésre kerültek. 

(2) A végrehajtó szerv a párt új alapszabályzatának elfogadását követő 15 napon belül köteles a minisztériumnak előterjeszteni a párt új alapszabályzatának a pártok jegyzékébe történő bejegyzéséről szóló javaslatot. A javaslathoz a következőket kell mellékelni: 

a) a párt azon szervének a határozatát, amely a bejegyzett alapszabályzat alapján az új alapszabályzat elfogadására illetékes. A javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,¹⁾ 

b) az alapszabályzat módosításait, két példányban. 

(3) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok összhangban vannak a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium a végrehajtó szervnek kézbesíti az új alapszabályzat egy példányát, amelyen feltünteti a párt bejegyzésének számát és dátumát, valamint az új alapszabályzatnak a pártok jegyzékébe történt bejegyzési dátumát és sorszámát, „új” alapszabályzat kiegészítéssel ellátva. A pártok jegyzékébe történő bejegyzés napjával az új alapszabályzat bejegyzett alapszabályzattá válik. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(4) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a végrehajtó szervnek a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.

(5) Ha az új alapszabályzat nincs összhangban a 6. §, 5. bek., 7. §, 9. bek., d) pontjával vagy a 7. §, 9. bek., e) pontjával, a minisztérium elutasítja az új alapszabályzat bejegyzését a pártok jegyzékébe, és a főügyésznél⁷⁾ kezdeményezi a 17. § szerinti eljárást. A párt új alapszabályzata bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot a végrehajtó szervnek ajánlott küldeményben kézbesítik. A döntés ellen ellenvetésnek helye nincs.

A párt megszűnése 

(1) A párt azon a napon szűnik meg, mikor a minisztérium végrehajtja a párt törlését a pártok jegyzékéből. 

(2) A párt megszűnését annak megszüntetése előzi meg, felszámolással vagy felszámolás nélkül. 

(3) Nincs szükség felszámolásra, ha: 

a) a párt vagyona és kötelezettségei átszállnak egy már létező pártra, amely az egyesítéssel megszüntetett párt jogutódja, 

b) a pártnak nincs semmilyen vagyona, 

c) a párt vagyonára kiírandó csődeljárási javaslatot vagyonhiány miatt elutasítják vagy a párt vagyonára kiírt csődeljárást az okból szüntetik meg, hogy a párt vagyona nem elegendő a csődbiztos kiadásainak és jutalmának fedezésére sem vagy a csődeljárás befejezése után a pártnak semmiféle vagyona nem marad. 

(4) A pártnak a pártok jegyzékéből való törlésére vonatkozó javaslatot a felsoroltak valamelyike terjeszti elő: 

a) a meghatalmazott (8. §, 5. bek.), 

b) a végrehajtó szerv,³⁾

c) a felszámolási biztos. 

(5) A minisztérium a párt törlését a pártok jegyzékéből azzal a személlyel tudatja, aki a 4. bekezdés szerinti javaslatot előterjesztette; a minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(6) A minisztérium a párt törlését a pártok jegyzékéből javaslat nélkül is végrehajtja, ha erről a jelen törvény rendelkezik.

(1) A párt a következő okokból szüntethető meg: 

a) önkéntes megszüntetéssel, 

b) más párttal való egyesüléssel, 

c) csődeljárás kihirdetésével vagy a csődeljárási javaslat vagyonhiány miatti elutasításával,

d) büntetőeljárásban hozott jogerős bírósági határozattal,

e) a közigazgatási bíróság a párt feloszlatásáról szóló jogerős határozatával vagy 

f) a jelen törvény szerinti egyéb okokból (8. §, 5. bek., 30. §, 8. bek. és 34. §, 4 bek.).

(2) A párt megszüntetése után annak szervei, ha a jogkörük nem szállt át jogutódjukra vagy a felszámolási biztosra, csak a párt megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet fejthetnek ki.

(1) Ha nincs szükség a 13. §, 3. bek. szerinti felszámolásra, a pártot felszámolás nélkül szüntetik meg. 

(2) A pártnak a pártok jegyzékéből történő törlésére vonatkozó javaslatot a párt megszüntetését követő öt napon belül kell benyújtani. 

(3) Ha a pártot önkéntesen szüntetik meg, a pártnak a pártok jegyzékéből történő törlésére vonatkozó javaslatát a végrehajtó szerv köteles benyújtani. A javaslathoz a következőket kell mellékelni: 

a) a párt azon szervének a határozatát, amely illetékes a párt bejegyzett alapszabályzata szerint és a párt önkéntes megszüntetéséről döntött. A határozatot a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,¹⁾ 

b) az arról szóló nyilatkozatot, hogy nincs szükség a párt felszámolására a 13. §, 3. bek., b) vagy c) pontja szerint, amelyet a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ 

(4) Ha a párt egy másik párttal való egyesülés miatt szűnik meg, a pártok jegyzékéből való törlésre vonatkozó javaslatot az egyesüléssel megszüntetendő párt végrehajtó szerve köteles benyújtani. A javaslathoz a következőket kell mellékelni: 

a) a párt azon szervének határozatát, amely illetékes a párt bejegyzett alapszabályzata szerint és a párt más párttal való egyesülés általi megszüntetéséről döntött. A javaslatot a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,¹⁾ 

b) a pártok egyesüléséről szóló írásbeli szerződést. 

(5) A 4. bekezdés, b) pontja szerinti szerződést a végrehajtó szerveknek vagy a végrehajtó szervek annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az egyesülő pártok alapszabályzatai szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ A szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: 

a) az egyesülő pártok megjelölését, feltüntetve mindkét párt bejegyzésének dátumát és bejegyzési számát, 

b) az egyesüléssel megszüntetett párt vagyonáról és kötelezettségeiről szóló adatokat, 

c) az egyesüléssel megszüntetett párt jogutódjának megjelölését. 

(6) Ha a pártot azzal szüntetik meg, hogy a párt vagyonára kiírandó csődeljárási javaslatot vagyonhiány miatt elutasítják, vagy a párt vagyonára kiírt csődeljárást az okból szüntetik meg, hogy a párt vagyona nem elegendő a csődbiztos kiadásainak és jutalmának fedezésére sem, vagy a csődeljárás befejezése után a pártnak semmiféle vagyona nem marad, a minisztérium javaslat benyújtása nélkül is végrehajtja a párt törlését a pártok jegyzékéből. 

(7) Ha a párt törlésére vonatkozó javaslat és a mellékelt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvénnyel, vagy ha abban nem teljes, vagy pontatlan adatok szerepelnek, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a végrehajtó szervnek a hiányosságok kiküszöbölése céljából. A hiányosságok kiküszöböléséig az eljárást felfüggesztik; a minisztérium az eljárás felfüggesztéséről nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. 

(8) A minisztérium a párt törlését az eljárás megkezdését követő öt napon belül vagy a hiányosságok kiküszöbölését – melyek miatt az eljárást felfüggesztették – követő öt napon belül végrehajtja.

(1) A párt felszámolás alá kerülését bejegyzik a pártok jegyzékébe. A párt felszámolás általi megszüntetéséről a párt bejegyzett alapszabályzata szerinti illetékes szerve dönt, amely köteles egyúttal a felszámolási biztost is kinevezni. A felszámolási biztos nem lehet a szóban forgó párt tagja, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik. A méltányos kiadások visszatérítését és a felszámolási biztos tisztségének betöltéséért járó jutalmat a párt vagyonából kell kiegyenlíteni. 

(2) A párt megszüntetését és az adatokat, amelyeket be kell jegyezni a pártok nyilvántartásába, a felszámolási biztos a párt megszüntetését követő öt napon belül írásban közli a minisztériummal. Az értesítéshez csatolni kell a párt bejegyzett alapszabályzata szerint illetékes szervének határozatát, amely a párt felszámolás általi megszüntetéséről döntést hozott; a határozatot a végrehajtó szerv, vagy a végrehajtó szerv annyi tagja írja alá, ahány tag az alapszabályzat szerint e döntés elfogadásához szükséges. Az aláírások valódiságát hitelesíteni kell. A bejegyzéssel a végrehajtó szerv hatásköre átruházódik a pártok jegyzékébe bejegyzett felszámolási biztosra.

(3) A felszámolási biztos a párt nevében csak a párt felszámolására irányuló feladatokat hajthat végre. 

(4) A párt felszámolására megfelelően kell alkalmazni a külön előírás rendelkezéseit.⁸⁾ Ha a felszámolás pozitív vagyoni mérleggel végződik, a felszámolási biztos az alapszabályzatban megállapított módon rendelkezik vele, a 6. §, 5. bek., h) pontja szerint. 

(5) A felszámolási biztos a felszámolás befejezése után 30 napon belül előterjeszti javaslatát, hogy a pártot töröljék a pártok nyilvántartásából.

(1) A párt feloszlatásáról szóló javaslat előterjesztésére a főügyész⁷⁾ jogosult, ha a párt a 2. § rendelkezéseivel ellentétesen cselekszik. A javaslatról a közigazgatási bíróság dönt. 

(2) Ha a közigazgatási bíróság a párt feloszlatás általi megszüntetéséről dönt, a méltányos kiadások visszatérítését és a felszámolási biztos tisztségének betöltéséért járó jutalmát a párt vagyonából kell kiegyenlíteni. 

(3) A minisztérium javaslat benyújtása nélkül is végrehajtja a párt törlését a pártok jegyzékéből, ha a pártot a közigazgatási bíróság határozatával, felszámolás nélkül oszlatták fel.

(1) A közigazgatási bíróság azon keresetről szóló jogerős határozatát, amelyben a párt tagja annak megállapítását kéri, hogy a párt szervének döntése törvényellenes vagy alapszabályellenes, a közigazgatási bíróság kézbesíti a minisztériumnak.

(2) A párt tagjának 1. bekezdés szerinti, minisztériumnak kézbesített keresetét csak elhelyezik az okirattárban.

(1) A párt a kötelezettségeiért az egész vagyonával felel. A párt tagjai a párt kötelezettségeiért sem nem felelnek, sem nem kezeskednek. 

(2) A párt saját neve alatt nem vállalkozhat és nem köthet szerződéseket arról, hogy csendestársként fog szerepelni.¹⁰⁾ 

(3) A párt kereskedelmi társaságot alapíthat vagy annak társtulajdonosává válhat, azonban egyetlen alapítónak vagy egyetlen társtulajdonosnak kell lennie; a párt kereskedelmi társaságot csak vállalkozási célból hozhat létre.¹¹⁾ 

(4) A kereskedelmi társaság tevékenységének tárgya, amelyet a párt alapított vagy amelynek egyetlen társtulajdonosává vált, csak a következő lehet: 

a) kiadóvállalatok, könyvkiadók és nyomdák üzemeltetése, 

b) publikációs és propagandatevékenység, 

c) a párt programját és tevékenységét népszerűsítő tárgyak gyártása és eladása, 

d) művelődési és politikai akciók szervezése, 

e) a párt vagyonának kezelése. 

(5) A kereskedelmi társaság a 3. bekezdés szerint nem lehet közbeszerzési eljárás ajánlattevője vagy pályázója, ha az ajánlatkérő külön törvényben¹²⁾ meghatározott jogi személy. 

(6) A párt, külön előírás szerint¹³⁾ köteles kettős könyvelést vezetni.

(1) A párt bevételei csak a következők lehetnek: 

a) tagdíjakból származó bevételek, 

b) ajándékokból és vissza nem térítendő teljesítésekből származó bevételek, 

c) öröklésből származó bevételek, 

d) a párt ingó vagy ingatlan vagyonának bérbeadásából vagy eladásából származó bevételek, 

e) a párt bankokban elhelyezett pénzeszközeinek kamataiból származó bevételek, 

f) gazdasági társaságok tevékenységéből származó nyereségrészesedésből való bevételek, 

g) a nyilvános piacon nyilvánosan adható-vehető értékpapírok hozamai,¹⁸⁾ 

h) kölcsönökből és hitelekből származó bevételek, 

i) az állami költségvetésből származó bevételek,

j) jogviszonyból és kötelezettségek teljesítéséből szóló egyéb bevételek külön rendelkezés szerint.

(2) A párt köteles külön nyilvántartást vezetni a kölcsönökből és hitelekből származó bevételekről, beleértve a kölcsön vagy hitel felvételének dátumát, a kölcsön vagy hitel összegét és a visszafizetés megállapított határidejét. A külön nyilvántartásban feltüntetik a kölcsön vagy hitel nyújtójának alábbi terjedelmű adatait: természetes személy esetén annak családi és utónevét, állandó lakcímét, továbbá cégnevét, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét, valamint a székhelyének címét.

(3) A párt köteles külön nyilvántartást vezetni az ajándékokról és az egyéb vissza nem térítendő teljesítésekről a 23. § 7. és 8. bek. szerint.

(4) A párt köteles külön nyilvántartást vezetni a befolyt tagdíjakról, amely tartalmazza a tagdíj átvételének dátumát, összegét, valamint a párt tagjának alábbi terjedelmű adatait: családi és utónév, állandó lakcím. 100 euró feletti tagdíjat a párt csak akkor fogadhat el, ha az készpénzmentes fizetési művelet formájában került átutalásra.

(5) A párt köteles minden év március 31-ig nyilvánosságra hozni a webhelyén vagy a napi sajtóban azon személyek listáját, akik az előző naptári évben hozzájárultak működéséhez a hozzájárulás idején érvényes, havibérrel javadalmazott munkavállalók kötelező legkisebb munkabérét (minimálbér) meghaladó összeggel, vagy ajándékkal vagy egyéb vissza nem térítendő teljesítéssel, amelyek értéke meghaladja az ajándék vagy egyéb vissza nem térítendő teljesítés elfogadásának idején érvényes, havibérrel javadalmazott munkavállalók kötelező legkisebb munkabérét (minimálbér). Az értesítésben a párt feltüntetni a pénzbeli hozzájárulás összegét, az adomány tárgyát és értékét, az egyéb vissza nem térítendő teljesítés tárgyát és értékét, továbbá a párt működéséhez hozzájárulást nyújtó személy alábbi terjedelmű adatait: természetes személy esetén annak családi és utónevét, állandó lakcímét, továbbá cégnevét, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét, valamint a székhelyének címét.

(1) A párt elfogadhat ajándékokat és vissza nem térítendő teljesítéseket, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik. A párt csak a jelen törvény szerint létrejött, írásos szerződés alapján fogadhat el ajándékot vagy más vissza nem térítendő teljesítést; ez nem érvényes, ha az egy adományozótól származó pénzbeli adomány összege nem haladja meg a 200 eurót egy naptári évben. A külön előírás¹⁹⁾ rendelkezései nincsenek ezzel érintve. 

(2) Az ajándékozási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: 

a) az ajándékozó azonosító adatait 

1. természetes személy esetében, annak vezeték- és keresztnevét, személyi számát, állandó lakhelyének címét, ha a természetes személy vállalkozó, akkor cégszerű megnevezését, statisztikai azonosító számát és vállalkozásának székhelyét is, 

2. jogi személy esetében annak elnevezését vagy cégnevét, székhelyének címét, statisztikai azonosító számát, adóazonosító számát, a vállalkozás jogi formáját és a végrehajtó szerv feladatát ellátó személynek vagy a végrehajtó szerv tagjának vezeték- és keresztnevét, állandó lakhelyének címét és személyi számát, 

b) a megajándékozott azonosító adatait, éspedig megnevezését, székhelyének címét, statisztikai azonosító számát; pénzbeli adomány esetén a megajándékozott bankban vagy külföldi bank fiókjában^19b) vezetett folyószámlája számát^19a) (a továbbiakban csak „bank”) és e bank nevét,  

c) az ajándék tárgyának adatait, melyek a következők: 

1. a pénzbeli adomány összege, 

2. az ingóság pontos meghatározása és értéke, ami kizárja más ingósággal való összetévesztésének lehetőségét; ha 2 500 eurót nem meghaladó értékű ajándékról van szó, a reprodukciós bekerülési értékén¹³⁾ kerül felbecsülésre, ha 2 500 eurót meghaladó értékű ajándékról van szó, szakértői vélemény alapján kerül felbecsülésre,

3. ingatlan esetében az ingatlan megjelölését az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint, beleértve az ingatlan szakértői véleményben megállapított értékét,

4. a 3. bekezdés a), b) vagy c) pontjában felsoroltaktól eltérő vissza nem térítendő teljesítés megjelölése és külön jogszabály¹³⁾ szerinti értékbecslése, ami igazolja, hogy a szerződésben foglalt ára összehasonlítható a szokásos árral.

d) a különbség számszerű kifejezését, ami a 3. bekezdés d) vagy e) pontja szerinti egyéb vissza nem térítendő teljesítés elfogadásakor keletkezett,

e) az adomány szokásos ára és az elkönyvelt ár közti különbséget,

f) az ajándékozási szerződés megkötésének helyét és idejét, 

g) az ajándékozó hitelesített¹⁾ aláírását, melyet a szerződés aláírásának napján vagy legkésőbb az ajándék átadásának napján hitelesítettek; ha 500 eurót nem meghaladó értékű ajándékról van szó, az ajándékozási szerződést a párt megbízott képviselője is aláírhatja,

h) a párt végrehajtó szervének aláírását, ha 500 eurót nem meghaladó értékű ajándékról van szó, az ajándékozási szerződést a párt megbízott képviselője is aláírhatja.

(3) Egyéb vissza nem térítendő teljesítés alatt a jelen törvény szerint a következők értendők: 

a) ingóság vagy ingatlan kölcsönzése, 

b) ingyenes szolgáltatás nyújtása, 

c) a párt adósságának átvétele természetes személy vagy jogi személy által, 

d) az ingóság és az ingatlan szokásos vételára vagy bérleti díja és a megállapított ár közötti különbség, amelyet a párt a természetes személynek vagy jogi személynek fizet, ha a megállapított ár alacsonyabb, mint a szokásos ár; szokásos ár alatt az az ár értendő, amennyiért az ilyen ingóság vagy ingatlan általában eladásra kerül vagy bérbe adják egy bizonyos időpontban és egy adott helyen, vagy 

e) a szolgáltatásért fizetett szokásos ár és a megállapított ár közötti különbség, amelyet a párt a természetes személynek vagy jogi személynek fizet, ha a megállapított ár alacsonyabb, mint a szokásos ár, amennyiért a természetes személy vagy a jogi személy a szolgáltatást a piacon kínálja. 

(4) Az ajándékozók listáját a párt negyedévente köteles a saját webhelyén nyilvánosságra hozni, legkésőbb a naptári negyedév végét követő 30 napon belül. Az ajándékozók listáján a párt feltünteti az ajándékozó vezeték- és keresztnevét és állandó lakhelyének címét, ha természetes személyről van szó, amennyiben a természetes személy egyben vállalkozó, akkor a cégszerű megnevezését is. Jogi személy esetében annak elnevezését vagy cégnevét, valamint székhelyének címét és a pénzadomány összegét. 

(5) Egyéb vissza nem térítendő teljesítésekről szóló szerződésben a 2. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A pártnak igazolnia kell, hogy az egyéb vissza nem térítendő teljesítés számvitelben elkönyvelt értéke összehasonlítható a szokásos árral.

(7) Az adományok nyilvántartása tartalmazza

a) az adományozó azonosító adatait az alábbi terjedelemben: természetes személy esetén annak családi és utónevét, lakhelyét, továbbá cégnevét, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét, valamint a székhelyének címét,

b) adatokat az adományról a 2. bekezdés c) pontja szerint,

c) az adományozási szerződés aláírásának helyét és idejét,

d) az adomány értékéről szóló adatot az adományozási szerződés szerint,

e) az adomány elfogadásának dátumát,

f) az adományozó bankban vezetett folyószámlájának számát, amelyet a pénzbeli adomány során használ,

g) a párt bankban vezetett folyószámlájának számát, amelyet a pénzbeli adomány során használ,

h) az adományozó nyilatkozatát, hogy nem 24. § 1. bek. szerinti személy.

(8) Az egyéb vissza nem térítendő teljesítések nyilvántartása tartalmazza

a) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés nyújtójának azonosító adatait az alábbi terjedelemben: természetes személy esetén annak családi és utónevét, lakhelyét, továbbá cégnevét, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét, valamint a székhelyének címét,

b) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés leírását,

c) az egyéb vissza nem térítendő teljesítésről szóló szerződés aláírásának helyét és idejét,

d) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés értékéről szóló adatot az egyéb vissza nem térítendő teljesítésről szóló szerződés szerint,

e) a különbség számszerű kifejezését, ami a 3. bekezdés d) vagy e) pontja szerinti egyéb vissza nem térítendő teljesítés elfogadásakor keletkezett,

f) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés elfogadásának dátumát,

g) a vissza nem térítendő teljesítés nyújtójának nyilatkozatát, hogy nem 24. § 1. bek. szerinti személy.

Az ajándékok és egyéb vissza nem térítendő teljesítések elfogadásának tilalma 

(1) A párt nem fogadhat el ajándékot és vissza nem térítendő teljesítést a következőktől: 

a) az államtól,  településtől vagy kerületi önkormányzatoktól, 

b) olyan jogi személyektől, melyek létrehozója vagy alapítója az állam, a Szlovák Földalap, település vagy kerületi önkormányzatoktól, 

c) olyan jogi személyektől, amelyekben tulajdonrésze van az államnak, a Szlovák Földalapnak, településnek vagy kerületi önkormányzatoktól, 

d) polgári társulásoktól,²⁰⁾ alapítványoktól,²¹⁾ non-profit szervezetektől, amelyek közhasznú szolgáltatásokat nyújtanak,²²⁾ nem befektetési alapoktól,²³⁾ jogi személyek érdekszövetségétől,²⁴⁾ települések szövetségétől²⁵⁾ és nemzetközi hatókörű szervezetektől,²⁶⁾ 

e) közszolgálati intézményektől és más törvény által létrehozott jogi személyektől, 

f) olyan természetes személytől, akinek nem a Szlovák Köztársaság területén van az állandó lakhelye, 

g) olyan jogi személytől, amelynek székhelye külföldön van,

h) olyan természetes személyektől vagy jogi személyektől, amelyek esetében nem tudja feltüntetni az ajándékozó azonosító adatait vagy a szerződő fél azonosító adatait, amely egyéb vissza nem térítendő teljesítést nyújtott. 

(2) A párt pénzbeli adományt csak akkor fogadhat el, ha az készpénzmentes fizetési művelet formájában került átutalásra. Ha a bankszámlakivonatból nem kimutatható, hogy ki a pénzbeli adomány adományozója, a párt köteles 30 napon belül visszatéríteni a pénzbeli adományt arra a számlára, amelyről a pénzadományt átutalták. Ha ez a számla nem létezik, a párt köteles haladéktalanul értesíteni a pénzügyminisztériumot e tényről és a pénzbeli adományt átutalni az állami költségvetés bevételi számlájára. Az ilyen pénzbeli adomány az állami költségvetés bevételének minősül. A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban csak „pénzügyminisztérium”) haladéktalanul közli a párttal a pénzbeli adomány átutalásához szükséges adatokat.

Az állami költségvetésből a párt a következő támogatásokat kapja: 

a) a választások során kapott szavazatokért járó támogatás (a továbbiakban csak „szavazatokért járó támogatás “), 

b) a tevékenység után járó támogatás, 

c) a mandátumért járó támogatás.

(1) A pártnak, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába kiírt választásokon az összes leadott szavazat több mint 3 %-át megszerezte, a pénzügyminisztérium minden egyes ilyen szavazat után a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből támogatást nyújt a Szlovák Köztársaság gazdaságában alkalmazott személy nominális havi átlagbérének 1 %-a összegében a hivatal által közzétett azon naptári év átlaga alapján, mely megelőzi a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának megválasztásáról zajló választásokat.

(2) A szavazatokért járó támogatást a pénzügyminisztérium az egyes pártokra és pártkoalíciókra leadott érvényes szavazatok számáról szóló adatok közzétételét követően fizeti ki

a) a zárójelentés^26a) benyújtásától számított 30 napon belül, amennyiben a zárójelentésnek nem voltak hiányosságai, vagy

b) 30 napon belül a zárójelentés^26a) hibáinak kiküszöbölését követően.

(3) Ha a párt más párttal vagy pártokkal kötött koalícióban vett részt a választásokon, a szavazatokért járó támogatást a pártnak csak a szóban forgó pártok közötti írásbeli megállapodás bemutatása után lehet kifizetni, melyben fel kell tüntetni, mely pártnak vagy mely pártoknak és milyen arányban fizetendő ki a szavazatokért járó támogatás. 

(4) A szavazatokért járó támogatást nem fizetik ki annak a pártnak, amely nem nyújtotta be a záró jelentést, vagy nem nyújtotta be az előző naptári évre esedékes éves jelentést és ilyen kötelezettsége fennállt a 30. § 1. bekezdése szerint.

(1) A tevékenység után járó támogatásra az a párt jogosult, amelyik szavazatokért járó támogatást kapott. Ha a párt más párttal vagy pártokkal kötött koalícióban vett részt a választásokon, a tevékenység után járó támogatást a pártnak csak a szóban forgó pártok közötti írásbeli megállapodás bemutatása után lehet kifizetni, melyben fel kell tüntetni, mely pártnak vagy mely pártoknak és milyen arányban fizetendő ki a tevékenység után járó támogatás. A tevékenység után járó támogatásra való jogosultság arra az egész hónapra jön létre, melyben a választásokat tartották, és annak a hónapnak a végén szűnik meg, amely azt a hónapot előzi meg, amelyben a következő választásokat tartják. 

(2) A tevékenység után járó támogatás egyenlő a szavazatokért járó támogatás teljes összegével, melyet 48 részre osztanak. A választások évében legfeljebb három részt fizetnek ki belőle, majd a választási időszak minden további egész évében 12 részt, a következő választások évében pedig a fennmaradó részeket. Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási időszak vége előtt befejezi tevékenységét, a fennmaradó részeket annyi hónap számával csökkentik, ahány hónappal előbb ért véget a választási időszak. 

(3) A tevékenység után járó támogatást a következőképpen fizetik ki: 

a) a választások évében a 26. § szerint a szavazatokért járó támogatás kifizetését követő 30 napon belül, 

b) a választási időszak folyamán a 30. § szerinti éves jelentés benyújtását követő 30 napon belül, 

c) a következő választások évében a választások időpontjának bejelentését követő 30 napon belül. 

(4) A tevékenység után járó támogatást nem fizetik ki annak a pártnak, amely nem nyújtotta be a záró jelentést, vagy nem nyújtotta be az előző naptári évre esedékes éves jelentést és ilyen kötelezettsége fennállt a 30. § 1. bekezdése szerint. 

(5) Ha a pártot megszüntették, az adott évben a tevékenység után járó támogatás arányos részére jogosult a megszüntetés napjáig, minden megkezdett hónapra is. Ha a pártot a tevékenység után járó támogatás kifizetése után szüntették meg, a párt jogutódja vagy a felszámolási biztos köteles a támogatás arányos részeit, amelyek a párt megszüntetése utáni időszakra esnek, visszajuttatni az állami költségvetésbe, legkésőbb a párt megszüntetését követő 30 napon belül.

(1) A pártot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában szerzett mandátumok száma alapján mandátumért járó támogatás illeti meg, amelynek összege a Szlovák Köztársaság gazdaságában a választások évét megelőző naptári évben a hivatal által megállapított nominális havi átlagbér szorzata (a továbbiakban csak „átlagbér“). Minden megszerzett mandátumért a pártot mandátumért járó támogatás illeti meg, melynek összege – húsz mandátumig – az átlagbér harmincszorosa. A huszonegyedik mandátumért és minden további mandátumért a pártot megillető mandátumért járó támogatás összege az átlagbér húszszorosa. 

(2) A mandátumért járó támogatást egy évre és egy mandátumra fizetik ki az egész választási időszak ideje alatt annak a pártnak, amelyik választási listáján a képviselő bejutott a parlamentbe. Ha a párt választási koalíció keretében indult, a mandátumért járó támogatást annak a pártnak fizetik ki, amely a mandátumot megszerezte. A mandátumért járó támogatásra való jogosultsága a pártnak arra az egész hónapra keletkezik, amelyben a választásokat lebonyolították. Ez a jogosultság megszűnik annak a hónapnak a leteltével, amely megelőzi azt a hónapot, melyben a következő választásokra sor kerül. 

(3) A mandátumért járó támogatásra való jogosultsága megszűnik annak a pártnak, amely nem nyújtotta be a záró jelentést, vagy nem nyújtotta be az előző naptári évre esedékes éves jelentést és az ilyen kötelezettsége fennállt a 30. § 1. bekezdése szerint. 

(4) A mandátumért járó támogatást a pénzügyminisztérium a választási időszak alatt évente, július végéig fizeti ki a pártnak. 

(5) A választások évében a mandátumért járó támogatás arányos részét fizetik ki a 2. bekezdés szerint, a választások eredményének kihirdetését követő 60 napon belül. 

(6) Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási időszak vége előtt befejezi tevékenységét, a párt a választási időszak hosszának megfelelő mandátumért járó támogatásra jogosult. A 2. bekezdés rendelkezése ezáltal nincs érintve. Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási időszak vége előtt befejezi tevékenységét, és a mandátumért járó támogatás a párt részére kifizetésre került, a párt köteles a támogatás azon részét visszajuttatni az állami költségvetésbe, amely rész a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa működésének befejezése utáni időszakra esik, legkésőbb 14 napon belül a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa működésének befejezését követően. 

(7) Ha a pártot megszüntették, az adott évben jogosult a megszüntetés napjáig a mandátumért járó támogatás arányos részére, mandátumonként a támogatás egy tizenketted részében, minden megkezdett hónapra is. Ha a pártot a mandátumért járó támogatás kifizetése után szüntették meg, a párt jogutódja vagy a felszámolási biztos köteles a támogatás arányos részeit, amelyek a párt megszüntetése utáni időszakra esnek, visszajuttatni az állami költségvetésbe, legkésőbb a párt megszüntetését követő 14 napon belül.

A 25. § szerinti, állami költségvetésből folyósított támogatásokat a párt nem használhatja fel a következőkre: 

a) természetes személyeknek vagy jogi személyeknek nyújtott kölcsönök és hitelek, 

b) csendestársi szerződések,¹⁰⁾ 

c) gazdasági társaság vállalkozásához, amelyet a párt hozott létre vagy amelynek egyetlen társtulajdonosa lett, 

d) természetes személyek vagy jogi személyek kötelezettségeiért vállalt kezesség, 

e) ajándékozás, 

f) bírságok és egyéb pénzbüntetések megtérítése.

(1) A párt köteles évzáró jelentést készíteni az előző naptári évről.  Az évzáró jelentést az előző naptári évről a párt az Állami Választási és Politikaipárt-finanszírozást Ellenőrző Bizottságnak (a továbbiakban csak „állami bizottság”) kézbesíti évente legkésőbb április 30-áig papír alapú és elektronikus változatban. A párt évzáró jelentése nyilvános. A pártok évzáró jelentéseit az állami bizottság a honlapján nyilvánosságra hozza és azonos formában elhelyezi a könyvelési zárások^26b) regiszterében legkésőbb július 31-éig, mégpedig tíz éves időszakra attól a naptól számítva, amikor a közzétételére sor került. A személyi számok nem képezik részét a nyilvánosságra hozott vagy hozzáférhető adatoknak. Az állami bizottság augusztus 31-éig az évzáró jelentésekről tájékoztatót nyújt be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

(2) Az évzáró jelentés tartalmazza

a) a könyvvizsgáló által hitelesített éves könyvelési zárást,

b) a tájékoztatót a párt anyagi helyzetéről legalább közvetlenül két egymást követő könyvelési időszakra vonatkozóan,

c) a tájékoztatást a különös jelentőséggel bíró eseményekről,¹³⁾ amelyek azon könyvelési időszak zárása után következtek be, melyről az évzáró jelentés szól,

d) a tájékoztatást a nyereség felosztásáról vagy a veszteség kiegyenlítéséről,

e) a párt bevételeinek áttekintését a 22. § 1. bek. szerint,

f) a kölcsönökből és hitelekből származó bevételek külön áttekintését a 22. § 1. bek. szerint,

g) az ajándékok és más, nem pénzbeli teljesítések külön kimutatását a 22. § 3. bek. szerint,

h) az adóhivatal, az egészségbiztosító és a Szociális Biztosító igazolását, hogy a pártnak az adott év december 31-éhez számolva nem volt adótartozása és biztosításijárulék-tartozása az egészségbiztosítás és biztosításijárulék-tartozása a szociális biztosítás terén, valamint a kötelező öregségi nyugdíjtakarékossági járulék terén,

i) a párt tagjainak számát azon év december 31-én, melyre az évzáró jelentés készül,

j) a befizetett tagsági díjak összegét, és azon tagsági díjak külön nyilvántartását a 22. § 4. bek. szerint, melyeknek összege a könyvelési időszakban nagyobb volt, mint a havi bérrel jutalmazott alkalmazott minimálbérének kétszerese, mely az adott könyvelési időszak vonatkozásában lett meghatározva,

k) a teljesítési határidő lejárta utáni kötelezettségeket,

l) a párt által alapított vagy a kizárólagos tulajdonában lévő kereskedelmi társaság könyvelési zárását azon időszakra, melyre az évzáró jelentés készül,

m) az adott évben lezajlott egyes választások választási kampányköltségeit külön jogszabály szerinti bontásban,^26c)

n) a könyvvizsgáló jelentése az éves könyvelési zárásról, a könyvvizsgáló hitelesítő záradéka az évzáró jelentés és az éves könyvelési zárás összhangjáról, valamint a párt gazdálkodásának a jelen törvénnyel való összhangjának felülvizsgálatáról külön jogszabály szerinti^26c) bontásban.

(3) A könyvvizsgálót a 2. bek. a) pontja értelmében a Szlovák Könyvvizsgálói Kamara jelöli ki sorsolással a könyvvizsgálók jegyzékéből.²⁷⁾ A sorsolást legkésőbb az adott év február 28-áig kell megejteni az állami bizottság legalább két tagjának jelenlétében.  A Szlovák Könyvvizsgálói Kamara azon könyvvizsgálók közül sorsol, akik a sorsolást megelőzően nyilatkozatot tesznek, hogy nem áll fenn esetükben összeférhetetlenség az adott könyvvizsgálat elvégzésével a pártban. A párt köteles szerződést kötni a könyvvizsgálat elvégzéséről a kisorsolt könyvvizsgálóval.

(4) A könyvvizsgáló a könyvelési záráson kívül a 2. bek. a) pontja szerint megvizsgálja az évzáró jelentés és az éves könyvelési zárás összhangját az ugyanazon időszak vonatkozásában és könyvvizsgálói hitelesítő záradékot csatol a jelentéshez az évzáró jelentés és az éves könyvelési zárás összhangjáról. Megvizsgálja a párt gazdálkodásának a jelen törvénnyel való összhangját, és jelentést készít a párt gazdálkodása jelen törvénnyel való összhangjának felülvizsgálatáról külön jogszabály szerint.^26c)

(5) A könyvelési zárást a 2. bek. a) pontja szerint felülvizsgáló könyvvizsgáló jogosult a párt statutáris szervétől minden szükséges iratot és információt kikérni a könyvvizsgálat elkészítéséhez.

(6) Ha az évzáró jelentés nem tartalmazza a 2. bek. szerinti adatokat, az adatok nem teljesek vagy nem valósak, vagy ha az évzáró jelentésből más törvénysértés állapítható meg, az állami bizottság felszólítja a pártot, hogy a megadott határidőben küszöbölje ki a hiányosságokat, legkésőbb június 30-áig.

(7) Ha a párt a 6. bek. szerinti határidőn belül nem küszöböli ki a hiányosságokat, a pénzügyminisztérium leállítja a tevékenység folyósított támogatás és a mandátumokra folyósított támogatás kifizetését egészen a hiányosságok kiküszöböléséig. Ha a párt a megadott határidőn belül kiküszöböli az évzáró jelentésben lévő hiányosságokat, a pénzügyminisztérium utólagosan átutalja a tevékenységre járó támogatást és a mandátumért folyósított támogatást a zárolás időszakára is, de 10 %-os csökkentéssel. A pénzügyminisztérium az állami bizottság bejelentése alapján jár el.

(8) Ha a párt nem nyújtja be az évjáró jelentést az 1. bekezdés szerinti határidőben, két, közvetlenül egymást követő könyvelési időszakban, vagy ha a párt nem nyújt be teljes évzáró jelentést a 6. bek. szerinti felszólításra sem két, közvetlenül egymást követő könyvelési időszakban, a minisztérium az állami bizottság bejelentése alapján ezen párt pártnyilvántartási bejegyzéséhez a „felszámolás alatt” megjegyzést jegyzi be. A bejegyzés napján a párt felszámolási eljárása megkezdődik és a továbbiakban már csak a párt megszüntetésével kapcsolatos jogköreit gyakorolhatja.

(9) Ha a párt pártnyilvántartási bejegyzéséhez a „felszámolás alatt” megjegyzést jegyezték be a 8. bekezdés értelmében, köteles az értesítést követő 30 napon belül bejelenteni a minisztériumnak, hogy pártnyilvántartási bejegyzéséhez a „felszámolás alatt” megjegyzést jegyezték be, felszámolóbiztost kinevezni és jelenteni a minisztériumnak annak utó- és családi nevét, személyi azonosító számát és állandó lakcímét; ha ezen adatokat a 30 napos határidő leteltét követő 15 napon belül sem jelenti be, a minisztérium felszámoló biztosnak jelöli ki a párt statutáris szervét, és ha a pártnak nincs megválasztott statutáris szerve, a minisztérium meghatalmazottat jelöl ki felszámolóbiztosnak.

(10) A pártnak, mely felszámolási eljárás alatt áll, és a pártnak, melynek felszámolási eljárása befejeződött és törölve lesz a nyilvántartásból

a) nem kell évzáró jelentőst készítenie a felszámolási eljárás megkezdése előtti nappal záruló könyvelési időszakról, vagy a pártvagyonra kihirdetett csődeljárás napját megelőző napig tartó időszakról,

b) nem kell benyújtania hiteles könyvelési zárást, az évzáró jelentés és könyvelési zárás összhangját hitelesítő iratot, sem a párt gazdálkodásának a jelen törvénnyel való összhangjáról szóló jelentést.

(1) A minisztérium 600 eurótól 3 500 euróig terjedő bírságot ró ki a pártra, ha nem nyújtja be a minisztériumnak a 9. § 1. bek., a 10. § 1. bek. és a 11. § 1. bek. szerinti határidőben a pártnyilvántartásban szereplő adatok megváltoztatási javaslatát és a 12. § 2. bek. szerinti határidőben az új alapszabályzat pártnyilvántartói bejegyzési javaslatát. A minisztérium 600 eurótól 3500 euróig terjedő bírságot ró ki a pártra, ha a párt vagy képviselője megsérti a 2. § 2. bek. rendelkezését.

(2) Az állami bizottság 3 500 eurós bírságot vet ki a pártra, ha a párt nem nyújtotta be az évzáró jelentését a 30. § 1. bek. szerinti határidőben.

(3) Az állami bizottság 200 eurótól 2 000 euróig terjedő bírságot vet ki a pártra, ha a párt nem küszöbölte ki a feltárt hiányosságokat a 30. § 6. bek. szerinti határidőben.

(4) Az állami bizottság 5 000 eurós bírságot vet ki a pártra, ha nem teljesíti a 22. § 5. bek. szerinti kötelességeit.

(5) Az állami bizottság bírságot vet ki a pártra az ajándék vagy nem pénzbeli teljesítés értékének kétszerese összegében, ha a párt a jelen törvénybe ütközően fogadott el ajándékot vagy nem pénzbeli teljesítést.

(6) Az állami bizottság 5 000 eurós bírságot vet ki a jogi személyre, ha nem teljesíti a 31.a § szerinti kötelességét.

(7) Az 1 – 6. bekezdés szerinti bírságok két éven át vethetők ki attól a naptól számítva, amikor a minisztérium vagy az állami bizottság tudomást szerzett a törvénysértésről, legkésőbb azonban a törvénysértés napjától számított harmadik év végéig.

(8) A bírság kivetése és a nagyságáról való döntési eljárás során figyelembe veszik annak súlyosságát, elkövetésének módját és a jogellenes állapot fennállásának időtartamát.

(9) Az állami bizottság döntése ellen fellebbezni nem lehet.

(1) Az, aki a naptári év folyamán 5 000 eurónál nagyobb ajándékot vagy nem pénzbeli teljesítést nyújt a pártnak, köteles ezt a tényt jelenteni az állami bizottságnak legkésőbb a következő év januárjának 31. napjáig azon az űrlapon, amelynek mintáját az állami bizottság a honlapján közzétesz.

(2) A bejelentésben az 1. bekezdésben taglalt személy feltünteti

a) azonosító adatait az utó- és családi név, állandó lakcím terjedelemben, ha természetes személyről van szó; ha természetes személy – vállalkozóról van szó, a cégszerű elnevezését is,

b) a megnevezését vagy cégnevét és székhelycímét, ha jogi személyről van szó.

(3) Ha az állami bizottság az 1. és 2. bekezdés szerinti kötelességek megszegését állapítja meg, értesíti róla a természetes személy tartózkodási helye szerinti járási hivatalt.

(1) Szabálysértést követ el az, aki nem teljesíti a 31.a § szerinti kötelességét.

(2) Az 1. bekezdés szerinti szabálysértésért a járási hivatal 5 000 euró bírságot vet ki.

(3) A szabálysértésekre és szabálysértési eljárásokra az általános szabálysértési eljárási előírások vonatkoznak.

Az állami költségvetésből származó támogatások folyósítása feltételei teljesítésének pénzügyi ellenőrzését és a támogatások felhasználásának helyességét a pénzügyi ellenőrzési szervek végzik el.

(1) A jelen törvény szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásra²⁸⁾ vonatkozó általános előírások érvényesek, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.

(2) Közigazgatási hatóság, természetes személyek vagy jogi személyek által a jelen törvény szerinti eljárásban kifejtett jogügylet kizárólag papíralapú írásos formában végezhető, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(1) Az eddigi szabályozások alapján létrejött pártok a jelen törvény szerinti pártoknak tekintendők. 

(2) A 2005. május 31-ig kezdődött büntetések kiszabásáról szóló eljárásokat az eddigi szabályozások szerint kell befejezni; a kirótt büntetés összege nem lehet magasabb, mint 3319 euró. 

(3) Az eddigi szabályozások alapján bejegyzett pártok legkésőbb 2005. szeptember 30-ig kötelesek a minisztériumnak kézbesíteni a következőket: 

a) a párt székhelyének címéről szóló nyilatkozatot, ellátva a párt végrehajtó szervének vagy a végrehajtó szerv összes tagjának aláírásával, 

b) egy nyilatkozatot, amely tartalmazza a következő adatokat: végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv tagjának vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, valamint a végrehajtó szerv működésének módját; a nyilatkozatot a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv összes tagjának alá kell írnia; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.¹⁾ 

(4) Azt a pártot, amely nem teljesíti a 3. bekezdés szerinti kötelezettségét, a minisztérium a pártok jegyzékébe a „2005. október 1-től felszámolás alatt“ kiegészítéssel jegyzi be, és a párt csak a párt megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet fejthet ki. A párt, 2006. október 15-ig köteles kinevezni a felszámolási biztost, és jelenteni a minisztériumnak annak vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét. Ha a párt 2006. október 15-ig nem jelenti a minisztériumnak a felszámolási biztos adatait, a minisztérium a párt végrehajtó szervét jegyzi be felszámolási biztosként. Ha a pártnak nincsen megválasztott végrehajtó szerve, a minisztérium a meghatalmazottat jegyzi be felszámolási biztosként. 

(5) A 2004-es és 2005-ös évek éves jelentéseinek benyújtására az eddigi szabályozás marad érvényben. 

(6) Ha a párt nem egyedüli alapítója vagy nem egyedüli társtulajdonosa egy gazdasági társaságnak, legkésőbb 2006. május 31-ig köteles a jogállását ebben a társaságban összhangba hozni a 20. §, 3. és 4. bekezdéseivel. 

(7) Az állami költségvetésből az eddigi szabályozás szerint folyósított támogatásokra való jogosultság annak a hónapnak a végén megszűnik, amely azt a hónapot előzi meg, amelyben a jelen törvény hatályba lépését követő választásokra sor kerül. A jelen törvény állami költségvetésből származó támogatásokra vonatkozó rendelkezései először azok után a választások után alkalmazandók, amelyekre a jelen törvény hatályba lépését követően kerül sor.

A 2009. január 1. előtt megkezdett büntetések kiszabásáról szóló eljárások az eddigi szabályozás szerint fejeződnek be.

2010-ben a tevékenység után járó támogatás a 27. §, 2. bek. második mondata szerint a szavazatokért járó támogatás teljes összegéből számítandó ki, amelyet 48 részre osztanak, külön előírás szerint.^28a) A tevékenység után járó támogatás a további évekre egyenlő lesz a szavazatokért járó támogatás teljes összegével, amelyet külön előírás szerint^28b) számítanak ki, és amelyet 48 részre osztanak.

(1) A pártok a 2015. évi évzáró jelentést a 2015. július 1-jétől hatályos szabályok szerint nyújtják be.

(2) Az első bejelentéseket a 31.a § értelmében a 2015. évet illetően 2016. január 31-éig kell benyújtani.

(3) A bírság kivetéséről 2015. június 30-áig megindított eljárásokat a 2015. június 30-éig hatályos előírások szerint fejezik be.

A 2014-es év évzáró jelentése tartalmazza a befizetett tagsági díjak összegét és a tagsági díjak külön nyilvántartását a 22. § 4. bekezdése szerint, ha a gazdasági évben befizetett tagdíjak összege magasabb, mint a havi bérrel jutalmazott alkalmazott minimálbérének kétszerese, melyet az érintett könyvelési időszakra vonatkozóan megállapítottak.

Hatályukat vesztik: 

1. a Tt. 468/1991 sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 47/1993 sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 43/1994 sz. törvényével, a Tt. 404/2000 sz. törvényével, a Tt. 152/2001 sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának 386/2001 sz. döntésével módosított, a Tt. politikai pártokban és politikai mozgalmakban való egyesülésről szóló, 424/1991 sz. törvénye, 

2. a Tt. 115/2001 sz. törvényével módosított, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 239/1994 sz. törvénye a politikai pártoknak és mozgalmaknak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások előtti kiadásainak korlátozásáról.

A jelen törvény 2005. június 1-jén lép hatályba. 

1) A Szlovák Nemzeti Tanács, többször módosított, közjegyzőkről és a közjegyzők tevékenységéről szóló (Közjegyzői rendtartás) 323/1992 sz. törvényének 58. §. 

A Tt. 515/2003 sz. törvényével módosított, a Tt. 599/2001 sz., az okiratok és aláírások járási hivatalok és települések általi hitelesítéséről szóló törvénye. 

2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított, 145/1995 sz., közigazgatási eljárási illetékekről szóló törvénye. 

3) A Polgári Törvénykönyv 20. §, 1. bek. 

6) Például a Tt. 333/2004 sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választásokról. 

7) A Tt. ügyészségről szóló, 153/2011-es sz. törvényének, 14. §, 2. bek., e) pontja. 

8) A Kereskedelmi Törvénykönyv 70-75.a §. 

10) A Kereskedelmi Törvénykönyv 673-681. §. 

11) A Kereskedelmi Törvénykönyv 2. §, 1. bek. 

12) A Tt. közbeszerzésről szóló, 523/2003 sz. törvényének 4. § és a Tt. többször módosított, a kormány tevékenységének szervezéséről és a központi államigazgatás szervezéséről szóló, 575/2001 sz. törvényének módosításáról. 

13) A Tt. többször módosított, könyvvitelről szóló 431/2002 sz. törvénye. 

17) A Tt. 530/2004 sz. törvényével módosított, a Tt. utazási költségekről szóló 283/2002 sz. törvénye. 

18) A Tt. többször módosított, értékpapírtőzsdéről szóló 429/2002 sz. törvénye. 

19) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, az ingatlan-nyilvántartásról és az ingatlanhoz fűződő tulajdonosi és egyéb jogok bejegyzéséről szóló 162/1995 sz. törvénye (kataszteri törvény).

19a) A Tt. 492/2009. sz., a fizetési szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-ának 9. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.

19b) A Tt. 483/2001. sz., a bankokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-ának 1., 5. és 8 bek. a későbbi jogszabályok értelmében.

20) A Tt. többször módosított, az állampolgárok egyesüléséről szóló 83/1990 sz. törvénye. 

21) A Tt. többször módosított, az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 34/2002 sz. törvénye. 

22) A Tt. 35/2002 sz. törvényével módosított, a Tt. 213/1997 sz. törvénye a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetekről. 

23) A Tt. 147/1997 sz. törvénye a nem befektetési alapokról, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996 sz. törvényének kiegészítéséről. 

24) A Polgári Törvénykönyv 20.f-20.j §. 

25) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 369/1990 sz. törvénye a települési önkormányzatokról. 

26) A Tt. 157/1989 sz. törvényével módosított, a Tt. 116/1985 sz. törvénye a nemzetközi elemet tartalmazó szervezetek tevékenységének feltételeiről a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban.

26a) A Tt. 181/2014. sz., a választási kampányról szóló törvényének 4. §-a és a Tt. 80/2005. sz., a politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvénye.

26b) A Tt. 431/2002. sz. törvényének 23. §-a a későbbi módosítások szerint.

26c) A Tt. 181/2014. sz. törvénye 3. §-ának 8. bek.

27) A többször módosított, a Tt. könyvvizsgálókról, könyvvizsgálatról és a könyvvizsgálat elvégzése feletti felügyeletről, valamint a Tt. könyvvitelről szóló 431/2002 sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló 540/2007 sz. törvényének 35. §, g) pontja. 

28) A Tt. többször módosított 71/1967 sz. törvénye a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás). 

28a) A Tt. 266/2010 sz. törvényével módosított, a Tt. 333/2004 sz. törvényének 56a. §. 

28b) A Tt. 333/2004 sz. törvényének 52. §, 4. bek.