Hatályos 2016. november 1-től 2016. december 30-ig
Tt. 447/2015.
Törvény
A HELYI FEJLESZTÉSI ILLETÉKRŐL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről
Kelt: 2015. november 20.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
I. cikkely
1. §
A szabályozás tárgya
A jelen törvény a helyi fejlesztési illetéket (a továbbiakban „fejlesztési illeték”) szabályozza.
2. §
A fejlesztési illetéket a település a területén, annak egyes részein2) vagy egyes kataszteri területein általános érvényű rendelettel szabályozhatja.2)
3. §
A fejlesztési illeték tárgya
(1) Az illeték tárgyát képezik mindazon, a település területén található magasépítészeti létesítmények, amelyekre hatályos, az építkezést engedélyező építési engedély van kiadva3) (a továbbiakban „építési engedély).
(2) Illetékmentességet élvez
a) a kárelhárítás és a balesetveszélyes építmények javítása,
b) a kisméretű építmény, az építmény vízszintes és függőleges bővítése 25 m2 alapterületig,
c) a családi ház építése 150 m2 alapterületig,
d) az olyan építmény vagy annak része, amely
1. a szociális lakhatás4) vagy a gyermekek szociális-jogi védelmének és szociális gondozásának céljait szolgálja,
2. beépített garázsnak vagy már létező építményhez tartozó beálló parkolóhelynek minősül,
3. az egészségügyi ellátás céljait szolgálja,5)
4. az óvodai nevelés, az alapfokú oktatás,6) a középfokú oktatás,7) a felsőbb fokú szakképzés,7) az állami főiskolákon megvalósuló felsőfokú képzés céljait szolgálja, kivéve az állami főiskolák szakképzési központjait vagy specializált képzési intézményeit,
5. szociális szolgáltató intézménynek8) ad otthont,
6. az egyházak és az állam által nyilvántartott vallási csoportok vallási szertartásainak céljait szolgálja,
7. az államvédelem céljait szolgálja,
8. múzeumnak, könyvtárnak, képtárnak vagy művelődési központnak ad otthont.
4. §
Illetékfizetési kötelezettség keletkezése, megszűnése és bejelentési kötelezettség
(1) Az illetékfizetési kötelezettség az építési engedély hatályba lépésének napjával keletkezik
(2) Az illetékfizetési kötelezettség az építési engedély hatályvesztésének napjával szűnik meg, amennyiben az illetékfizető nem kezdte meg az építkezés megvalósítását.
(3) Vegyes rendeltetésű építmény esetében az illetékfizető legkésőbb az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napjáig köteles a település tudomására hozni az építmény földfelszín feletti részeinek alapterületi kiterjedését az alapterület rendeltetésének megfelelően.
5. §
Az illetékfizető
(1) Illetékfizetőnek minősül az a természetes személy vagy jogi személy, aki/amely építtetőként9) építési engedéllyel rendelkezik.
(2) A saját területén építkezést megvalósító település, önkormányzati kerület vagy állam nem minősül illetékfizetőnek.
(3) Amennyiben az építkezést több, a hatályos építési engedélyben feltüntetett építtető valósítja meg, egyenlő arányban illetékfizetőnek minősül minden építtető, ha másképp meg nem egyeznek. Amennyiben egyezséget kötnek, az illetékfizetőket egyikük képviseli (a továbbiakban „képviselő”), míg a többiek egyenlő arányban kezeskednek a fejlesztési illetékért, miközben a képviselő erről a körülményről írásban tájékoztatja a települést, legkésőbb az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napjáig.
(4) Amennyiben az építkezést házastársak valósítják meg, s az építmény házastársi osztatlan közös tulajdonnak fog minősülni, mindkét házasfél illetékfizetőnek számít, miközben a fejlesztési illetékért közösen, egyenlő mértékben kezeskednek.
6. §
Az illeték alapja
A fejlesztési illeték alapját a megvalósított építmény földfelszín feletti részeinek m2-ben kifejezett kiterjedése képezi, miközben jelen törvény alkalmazásában az építmény földfelszín feletti része alatt a földszinten és emeleti részeken található valamennyi helyiség10) alapterületének összege értendő.
7. §
A fejlesztési illeték díjszabása
(1) A fejlesztési illeték díjszabása 10 eurótól 35 euróig terjed az építmény földfelszín feletti részeinek minden megkezdett m2-ére vonatkoztatva.
(2) A település a fejlesztési illeték díjszabását eltérően állapíthatja meg az építmények alábbi rendeltetése alapján
a) lakhatás céljait szolgáló építmények,11)
b) mezőgazdasági termelés céljait szolgáló építmények, üvegházak, vízgazdálkodási műtárgyak, a mezőgazdasági termelés során előállított saját termékek raktározását szolgáló építményeket, a saját adminisztrációs épületeket is beleértve,
c) ipari építmények és raktározás céljait szolgáló építmények, a saját adminisztrációs épületeket is beleértve,
d) egyéb vállalkozási és jövedelemszerzési tevékenységi célokat szolgáló építmények, raktározási és az egyéb vállalkozási és jövedelemszerzési tevékenységgel összefüggő adminisztrációt szolgáló építmények,
e) egyéb építmények.
(3) A település a fejlesztési illeték díjszabását eltérően állapíthatja meg az egyes kataszteri területek vagy azok egyes részei vonatkozásában.1)
(4) A település a fejlesztési illeték díjszabását az 1-3. bekezdések alapján általánosan kötelező érvényű rendelettel állapíthatja meg vagy módosíthatja, kizárólag a naptári év januárjának 1-ével.
8. §
A fejlesztési illeték kiszámítása
(1) A fejlesztési illetéket az illeték 6. §-ba foglalt alapjának és a fejlesztési illeték illetékfizetési kötelezettség keletkezése napján érvényes, a 4. § 1. bekezdése által meghatározott díjszabásának szorzata adja meg.
(2) Ha vegyes rendeltetésű építmény esetében a település a 7. § 2. bekezdése alapján eltérő díjszabást állapított meg, a fejlesztési illetéket a fejlesztési illeték arányos részeinek összege adja meg, miközben a fejlesztési illeték arányos részeit az illetéknek a 7. § 2. bekezdésébe foglalt díjszabása és az építmény különféle rendeltetésű alapterületeinek szorzataként kell kiszámítani.
(3) A kiszámított fejlesztési illeték lefelé, euró-centekre kerekítendő.
9. §
A fejlesztési illeték kivetése, lejárata és teljesítése
(1) A fejlesztési illetéket a település veti ki határozat által.
(2) Amennyiben az illetékfizetők nevében az 5. § 3. bekezdésében foglaltak alapján képviselő jár el, a település a fejlesztési illetéket teljes összegében erre a képviselőre veti ki. Amennyiben az illetékfizetők az 5. § 4. bekezdésének megfelelően házastársak, a település a fejlesztési illetéket teljes összegében az egyikükre veti ki.
(3) A kivetett fejlesztési illeték befizetése az 1. bekezdésbe foglaltak alapján kiadott határozat hatályba lépésétől számított 15 napon belül esedékes.
(4) A település az illetékfizető által beterjesztett kérelem alapján lehetővé teheti a fejlesztési illeték részletekben történő törlesztését. A részletek a település által a részletfizetésre vonatkozóan kiadott határozatba foglalt határidőkhöz esedékesek; ezen határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.
10. §
A fejlesztési illeték visszatérítése
(1) Amennyiben az illetékfizető a 4. § 2. bekezdésébe foglaltak alapján keletkezett illetékfizetési kötelezettség megszűnésének napjától számított 60 napon belül nem értesíti erről a települést, igénye az illeték visszatérítésére megszűnik.
(2) A település az illetékfizető által beterjesztett kérelem alapján a fejlesztési illeték visszatérítéséről szóló határozat hatályba lépésétől számított 60 napon belül visszatéríti a fejlesztési illetéket az illetékfizetőnek.
11. §
A bevétel felhasználása
(1) A fejlesztési illeték az önkormányzati költségvetés bevétele.
(2) A fejlesztési illeték képezte bevétel az alábbi célokat szolgáló építkezések megvalósításával, illetve az ezeket érintő telekrendezési eljárásokkal összefüggő tőkekiadások12) fedezésére fordítható:
a) gyermekgondozási létesítmények,
b) szociális-, sport- és kulturális létesítmények,
c) szociális lakások,
d) iskolák és gyakorlati oktatást ellátó létesítmények,
e) egészségügyi létesítmények,
f) nyilvános parkok, zöldterületek,
g) helyi úthálózat, parkolók és műszaki infrastruktúra.
12. §
A fejlesztési illeték kezelése
(1) A fejlesztési illeték kezelését az azt saját területén kivető település látja el. A fejlesztési illeték kezelését Pozsony és Kassa esetében a városrészek látják el, amennyiben arról a város alapokmánya úgy rendelkezik.13)
(2) A fejlesztési illeték kezelése nem bízható más jogi személyekre vagy természetes személyekre.
(3) A fejlesztési illeték kezelését önálló előírás szabályozza,14) amennyiben arról jelen törvény 5. §-a, illetve 9-11. §-a másképp nem rendelkezik.
13. §
A település a jelen törvény értelmében első ízben olyan építményre vethet ki fejlesztési illetéket, amelyre a jelen törvény hatályba lépését követően volt kiadva építési engedély, legkorábban a fejlesztési illetéknek a település általános érvényű rendelete által történt bevezetésével.
IV. cikkely
Jelen törvény 2016. november 1-én lép hatályba.
Andrej Kiska, s. k.
Peter Pellegrini, s. k.
Robert Fico, s. k.
1) A Tt. 582/2004. sz., a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetékéről szóló, a Tt. 268/2014. sz. törvénye által módosított törvény 17.a §-a.
2) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló, többször módosított törvényének 6. §-a.
3) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló, többször módosított törvényének 66-70. §-a.
4) A Tt. 443/2010. sz., a lakásfejlesztési támogatásokról és a szociális lakhatásról szóló törvényének 21. §-a.
5) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról, szakmai szervezeteikről és egyéb törvényi kiegészítésekről szóló, a Tt. 653/2007. sz. törvény által módosított törvényének 7. §-a 4. bek.
6) A Tt. 245/2008. sz., a köznevelésről és közoktatásról szóló (közoktatási törvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 16. §-a 4. és 5. bek.
7) A Tt. 245/2008. sz., a Tt. 324/2012. sz. törvénye által módosított törvény 16. §-a 3. bek.
8) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról és a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvény.
9) A Tt. 50/1976. sz., többször módosított törvény 59. § 1. bek. a) pontja.
10) A Tt. 582/2004. sz. törvény 12. §-a 5. bek.
11) A Tt. 50/1976. sz., a Tt. 237/2000. sz. törvénye által módosított törvény 43.b §-a 1. bek. a) és b) pontja.
12) A Tt. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
13) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 377/1990. sz., a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló, többször módosított törvénye 30. §-a.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 401/1990. sz., Kassa városáról szóló, többször módosított törvénye 25. §-a.
14) A Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről (adózás rendje) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
Časová verzia účinná od 1. novembra 2016 do 30. decembra 2016
447/2015 Z. z.
Zákon
O MIESTNOM POPLATKU ZA ROZVOJ
a o zmene a doplnení niektorých zákonov
z 20. novembra 2015
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Čl. I
§ 1
Predmet úpravy
Týmto zákonom sa ustanovuje miestny poplatok za rozvoj (ďalej len „poplatok za rozvoj“).
§ 2
Poplatok za rozvoj môže ustanoviť obec na svojom území, v jej jednotlivej časti1) alebo v jednotlivom katastrálnom území všeobecne záväzným nariadením.2)
§ 3
Predmet poplatku za rozvoj
(1) Predmetom poplatku za rozvoj je pozemná stavba na území obce, na ktorú je vydané právoplatné stavebné povolenie,3) ktorým sa povoľuje stavba (ďalej len „stavebné povolenie“).
(2) Predmetom poplatku za rozvoj nie je
a) odstránenie poruchy stavby alebo havarijného stavu stavby,
b) drobná stavba, nadstavba a prístavba s výmerou podlahovej plochy do 25 m2,
c) stavba rodinného domu s výmerou podlahovej plochy do 150 m2,
d) stavba alebo časť stavby
1. sociálneho bývania4) alebo slúžiaca na vykonávanie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
2. vstavanej garáže a parkovacieho státia v rámci existujúcej stavby,
3. zdravotníckeho zariadenia,5)
4. slúžiaca materským školám, na základné vzdelávanie,6) na stredné vzdelávanie,7) na vyššie odborné vzdelávanie,7) na vysokoškolské vzdelávanie vo verejných vysokých školách, výlučne strediskám praktického vyučovania alebo špecializovanému výučbovému zariadeniu verejnej vysokej školy,
5. slúžiaca zariadeniu sociálnych služieb,8)
6. slúžiaca na vykonávanie náboženských obradov cirkví a náboženských spoločností registrovaných štátom,
7. slúžiaca na obranu štátu,
8. slúžiaca na účely múzea, knižnice, galérie a kultúrneho strediska.
§ 4
Vznik, zánik poplatkovej povinnosti a oznamovacia povinnosť
(1) Poplatková povinnosť vzniká dňom právoplatnosti stavebného povolenia.
(2) Poplatková povinnosť zaniká dňom, ktorým stavebné povolenie stratilo platnosť, ak súčasne poplatník nezačal stavbu realizovať.
(3) Ak stavba slúži na viaceré účely, poplatník je povinný oznámiť obci najneskôr v deň vzniku poplatkovej povinnosti výmeru podlahovej plochy nadzemnej časti stavby podľa príslušného účelu využitia podlahovej plochy.
§ 5
Poplatník
(1) Poplatníkom je fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorej bolo ako stavebníkovi9) vydané stavebné povolenie.
(2) Poplatníkom nie je obec, alebo samosprávny kraj alebo štát, ktorá ako stavebník uskutočňuje stavbu na svojom území.
(3) Ak uskutočňuje stavbu viac stavebníkov uvedených v právoplatnom stavebnom povolení, poplatníkom je každý stavebník v rovnakom pomere, ak sa nedohodnú inak. Ak sa všetci poplatníci dohodnú, poplatníkov zastupuje jeden z nich (ďalej len „zástupca“) a ostatní poplatníci ručia za poplatok za rozvoj v rovnakom pomere, pričom túto skutočnosť zástupca písomne oznámi obci najneskôr v deň vzniku poplatkovej povinnosti.
(4) Ak uskutočňujú stavbu manželia v rozsahu bezpodielového spoluvlastníctva manželov, poplatníkmi sú obaja manželia, ktorí ručia za poplatok za rozvoj spoločne a nerozdielne.
§ 6
Základ poplatku
Základom poplatku za rozvoj je výmera nadzemnej časti podlahovej plochy realizovanej stavby v m2, pričom na účely tohto zákona sa za podlahovú plochu nadzemnej časti stavby považuje súčet výmery všetkých miestností v nadzemných podlažiach10) stavby.
§ 7
Sadzba poplatku za rozvoj
(1) Sadzba poplatku za rozvoj je od 10 eur do 35 eur za každý, aj začatý m2podlahovej plochy nadzemnej časti stavby.
(2) Obec môže ustanoviť sadzby poplatku za rozvoj rôzne pre stavby v členení
a) stavby na bývanie,11)
b) stavby na pôdohospodársku produkciu, skleníky, stavby pre vodné hospodárstvo, stavby využívané na skladovanie vlastnej pôdohospodárskej produkcie vrátane stavieb na vlastnú administratívu,
c) priemyselné stavby a stavby využívané na skladovanie vrátane stavieb na vlastnú administratívu,
d) stavby na ostatné podnikanie a na zárobkovú činnosť, stavby využívané na skladovanie a administratívu súvisiacu s ostatným podnikaním a so zárobkovou činnosťou,
e) ostatné stavby.
(3) Obec môže ustanoviť sadzby poplatku za rozvoj rôzne pre jednotlivé katastrálne územia obce alebo jej jednotlivé časti.1)
(4) Sadzbu poplatku za rozvoj podľa odsekov 1 až 3 obec môže ustanoviť alebo zmeniť všeobecne záväzným nariadením iba k 1. januáru kalendárneho roka.
§ 8
Výpočet poplatku za rozvoj
(1) Poplatok za rozvoj sa vypočíta ako súčin základu poplatku podľa § 6 a sadzby poplatku za rozvoj platnej v čase vzniku poplatkovej povinnosti podľa § 4 ods. 1.
(2) Ak stavba slúži na viaceré účely a obec ustanovila rôzne sadzby poplatku za rozvoj podľa § 7 ods. 2, poplatok za rozvoj sa vypočíta ako súčet pomerných častí poplatku za rozvoj, pričom pomerná časť poplatku za rozvoj sa vypočíta ako súčin sadzby poplatku podľa § 7 ods. 2 a podlahovej plochy na príslušný účel využitia stavby.
(3) Vypočítaný poplatok za rozvoj sa zaokrúhli na eurocenty nadol.
§ 9
Vyrubenie, splatnosť a platenie poplatku za rozvoj
(1) Poplatok za rozvoj vyrubí obec rozhodnutím.
(2) Ak zastupuje poplatníkov zástupca určený podľa § 5 ods. 3, obec vyrubí poplatok za rozvoj rozhodnutím v celkovej sume tomuto zástupcovi. Ak sú poplatníkmi manželia podľa § 5 ods. 4, obec vyrubí poplatok za rozvoj rozhodnutím v celkovej sume jednému z nich.
(3) Vyrubený poplatok za rozvoj je splatný do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia podľa odseku 1.
(4) Obec môže určiť na základe žiadosti poplatníka platenie poplatku za rozvoj v splátkach. Splátky sú splatné v lehotách určených obcou v rozhodnutí, ktorým sa o platení v splátkach rozhoduje; proti tomuto rozhodnutiu sa nemožno odvolať.
§ 10
Vrátenie poplatku za rozvoj
(1) Ak poplatník neoznámi zánik poplatkovej povinnosti podľa § 4 ods. 2 obci do 60 dní odo dňa jej zániku, nárok na vrátenie poplatku za rozvoj zaniká.
(2) Obec vráti poplatok za rozvoj poplatníkovi na základe žiadosti do 60 dní odo dňa právoplatnosti rozhodnutia o vrátení poplatku za rozvoj.
§ 11
Použitie výnosu
(1) Poplatok za rozvoj je príjmom rozpočtu obce.
(2) Výnos z poplatku za rozvoj je možné použiť na úhradu kapitálových výdavkov12) súvisiacich so stavbou vrátane vysporiadania pozemku na tento účel:
a) zariadenia starostlivosti o deti,
b) slúžiacou na poskytovanie sociálnych, športových a kultúrnych služieb,
c) sociálneho bývania,
d) školského zariadenia a zariadenia slúžiaceho na praktické vyučovanie,
e) zdravotníckeho zariadenia,
f) verejne prístupného parku, úpravou verejnej zelene,
g) miestnej komunikácie, parkovacích plôch a technickej infraštruktúry.
§ 12
Správa poplatku za rozvoj
(1) Správu poplatku za rozvoj vykonáva obec, ktorá ho na svojom území uložila. Správu poplatku za rozvoj vykonávajú v Bratislave a v Košiciach mestské časti, ak tak ustanoví štatút mesta.13)
(2) Správou poplatku za rozvoj nie je možné poveriť iné právnické osoby alebo fyzické osoby.
(3) Na správu poplatku za rozvoj sa vzťahuje osobitný predpis,14) ak § 5, § 9 až 11 tohto zákona neustanovujú inak.
§ 13
Obec môže vyrubiť poplatok za rozvoj podľa tohto zákona prvýkrát na stavbu, na ktorú bolo vydané stavebné povolenie po účinnosti tohto zákona, najskôr však zavedením poplatku za rozvoj všeobecne záväzným nariadením obce.
Čl. IV
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. novembra 2016.
Andrej Kiska v. r.
Peter Pellegrini v. r.
Robert Fico v. r.
1) § 17a zákona č. 582/2004 Z. z. o miestnych daniach a miestnom poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady v znení zákona č. 268/2014 Z. z.
2) § 6 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
3) § 66 až 70 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
4) § 21 ods. 1 zákona č. 443/2010 Z. z. o dotáciách na rozvoj bývania a o sociálnom bývaní.
5) § 7 ods. 4 zákona č. 578/2004 Z. z. o poskytovateľoch zdravotnej starostlivosti, zdravotníckych pracovníkoch, stavovských organizáciách v zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 653/2007 Z. z.
6) § 16 ods. 4 a 5 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
7) § 16 ods. 3 zákona č. 245/2008 Z. z. v znení zákona č. 324/2012 Z. z.
8) Zákon č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
9) § 59 ods. 1 písm. a) zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
10) § 12 ods. 5 zákona č. 582/2004 Z. z.
11) § 43b ods. 1 písm. a) a b) zákona č. 50/1976 Zb. v znení zákona č. 237/2000 Z. z.
12) Zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
13) § 30 zákona Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
§ 25 zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. o meste Košice v znení neskorších predpisov.
14) Zákon č. 563/2009 Z. z. o správe daní (daňový poriadok) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
