Módosítva:

Tt. 123/1996., hatályos 1996. július 1-től

Tt. 224/1996., hatályos 1997. január 1-től

Tt. 70/1997., hatályos 1997. július 5-től

Tt. 1/1998., hatályos 1998. január 1-től

Tt. 538/2005., hatályos 1998. január 1-től

Tt. 117/2006., hatályos 1998. január 1-től

Tt. 232/1999., hatályos 1999. szeptember 15-től

Tt. 468/2000., hatályos 1999. szeptember 15-től

Tt. 96/2002., hatályos 1999. szeptember 15-től

Tt. 583/2003., hatályos 1999. szeptember 15-től

Tt. 3/2000., hatályos 2000. február 1-től

Tt. 142/2000., hatályos 2000. július 1-től

Tt. 211/2000., hatályos 2001. január 1-től

Tt. 468/2000., hatályos 2001. január 1-től

Tt. 553/2001., hatályos 2002. január 1-től

Tt. 118/2002., hatályos 2002. március 15-től

Tt. 96/2002., hatályos 2002. április 1-től

Tt. 215/2002., hatályos 2002. május 1-től

Tt. 237/2002., hatályos 2002. július 1-től

Tt. 418/2002., hatályos 2002. szeptember 1-től

Tt. 457/2002., hatályos 2002. szeptember 1-től

Tt. 477/2002., hatályos 2002. szeptember 1-től

Tt. 465/2002., hatályos 2002.október 1-től

Tt. 480/2002., hatályos 2003. január 1-től

Tt. 217/2003., hatályos 2003. július 1-től

Tt. 245/2003., hatályos 2003. július 31-től

Tt. 469/2003., hatályos 2003. december 1-től

Tt. 190/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 583/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 5/2004., hatályos 2004. február 1-től

Tt. 450/2003., hatályos 2004. május 1-től

Tt. 199/2004., hatályos 2004. május 1-től

Tt. 204/2004., hatályos 2004. május 1-től

Tt. 347/2004., hatályos 2004. július 1-től

Tt. 434/2004., hatályos 2004. augusztus 1-től

Tt. 382/2004., hatályos 2004. szeptember 1-től

Tt. 533/2004., hatályos 2004. november 1-től

Tt. 572/2004., hatályos 2004. november 1-től

Tt. 541/2004., hatályos 2004. december 1-től

Tt. 633/2004., hatályos 2004. december 1-től

Tt. 578/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 581/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 653/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 656/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 725/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 5/2005., hatályos 2005. február 1-től

Tt. 725/2004., hatályos 2005. március 1-től

Tt. 15/2005., hatályos 2005. április 1-től

Tt. 171/2005., hatályos 2005. május 1-től

Tt. 8/2005., hatályos 2005. július 1-től

Tt. 93/2005., hatályos 2005. július 1-től

Tt. 342/2005., hatályos 2005. augusztus 1-től

Tt. 331/2005., hatályos 2005. augusztus 18-tól

Tt. 341/2005., hatályos 2005. szeptember 1-től

Tt. 308/2005., hatályos 2005. október 8-tól

Tt. 558/2005., hatályos 2005. december 15-től

Tt. 468/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 473/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 491/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 538/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 572/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 573/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 610/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 14/2006., hatályos 2006. február 1-től

Tt. 15/2006., hatályos 2006. február 1-től

Tt. 24/2006., hatályos 2006. február 1-től

Tt. 117/2006., hatályos 2006. április 1-től

Tt. 126/2006., hatályos 2006. június 1-től

Tt. 342/2006., hatályos 2006. június 1-től

Tt. 124/2006., hatályos 2006. július 1-től

Tt. 224/2006., hatályos 2006. július 1-től

Tt. 672/2006., hatályos 2007. január 1-től

Tt. 693/2006., hatályos 2007. január 1-től

Tt. 21/2007., hatályos 2007. január 15-től

Tt. 43/2007., hatályos 2007. február 1-től

Tt. 95/2007., hatályos 2007. április 1-től

Tt. 220/2007., hatályos 2007. május 31-től

Tt. 193/2007., hatályos 2007. június 1-től

Tt. 279/2007., hatályos 2007. július 1-től

Tt. 295/2007., hatályos 2007. július 1-től

Tt. 342/2007., hatályos 2007. július 26-tól

Tt. 355/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től

Tt. 359/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től

Tt. 344/2007., hatályos 2007. október 1-től

Tt. 358/2007., hatályos 2007. október 1-től

Tt. 342/2007., hatályos 2007. december 21-től

Tt. 309/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 343/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 460/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 517/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 537/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 548/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 571/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 577/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 661/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 647/2007., hatályos 2008. január 15-től

Tt. 92/2008., hatályos 2008. április 1-től

Tt. 112/2008., hatályos 2008. április 1-től

Tt. 167/2008., hatályos 2008. június 1-től

Tt. 405/2008., hatályos 2008. november 1-től

Tt. 451/2008., hatályos 2008. december 1-től

Tt. 514/2008., hatályos 2008. december 15-től

Tt. 408/2008., hatályos 2008. december 25-től

Tt. 214/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 264/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 465/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 495/2008., hatályos 2009. február 1-től

Tt. 8/2009., hatályos 2009. február 1-től

Tt. 45/2009., hatályos 2009. március 1-től

Tt. 188/2009., hatályos 2009. június 1-től

Tt. 191/2009., hatályos 2009. június 1-től

Tt. 292/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től

Tt. 304/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től

Tt. 305/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től

Tt. 307/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től

Tt. 465/2009., hatályos 2009. december 1-től

Tt. 478/2009., hatályos 2010. január 1-től

Tt. 513/2009., hatályos 2010. január 1-től

Tt. 568/2009., hatályos 2010. február 1-től

Tt. 570/2009., hatályos 2010. február 1-től

Tt. 67/2010., hatályos 2010. február 27-től

Tt. 594/2009., hatályos 2010. április 5-től

Tt. 274/2009., hatályos 2010. június 1-től

Tt. 136/2010., hatályos 2010. június 1-től

Tt. 144/2010., hatályos 2010. június 1-től

Tt. 92/2010., hatályos 2010. július 28-tól

Tt. 556/2010., hatályos 2010. december 31-től

Tt. 514/2010., hatályos 2011. január 1-től

Tt. 39/2011., hatályos 2011. április 1-től

Tt. 119/2011., hatályos 2011. május 1-től

Tt. 200/2011., hatályos 2011. július 1-től

Tt. 223/2011., hatályos 2011. július 20-tól

Tt. 258/2011., hatályos 2011. augusztus 3-tól

Tt. 254/2011., hatályos 2011. szeptember 1-től

Tt. 256/2011., hatályos 2011. szeptember 1-től

Tt. 342/2011., hatályos 2011. november 1-től

Tt. 405/2011., hatályos 2011. november 26-tól

Tt. 363/2011., hatályos 2011. december 1-től

Tt. 392/2011., hatályos 2011. december 1-től

Tt. 324/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 392/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 381/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 409/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 404/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 519/2011., hatályos 2012. február 1-től

Tt. 392/2011., hatályos 2012. június 30-tól

Tt. 49/2012., hatályos 2012. július 1-től

Tt. 96/2012., hatályos 2012. július 1-től

Tt. 251/2012., hatályos 2012. szeptember 1-től

Tt. 286/2012., hatályos 2012. október 1-től

Tt. 339/2012., hatályos 2012. december 1-től

Tt. 351/2012., hatályos 2012. december 1-től

Tt. 336/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 439/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 447/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 459/2012., hatályos 2013. január 2-től

Tt. 286/2012., hatályos 2013. január 19-től

Tt. 8/2013., hatályos 2013. február 1-től

Tt. 39/2013., hatályos 2013. március 15-től

Tt. 40/2013., hatályos 2013. április 1-től

Tt. 75/2013., hatályos 2013. május 1-től

Tt. 96/2013., hatályos 2013. május 1-től

Tt. 72/2013., hatályos 2013. június 1-től

Tt. 94/2013., hatályos 2013. június 1-től

Tt. 122/2013., hatályos 2013. július 1-től

Tt. 154/2013., hatályos 2013. július 1-től

Tt. 213/2013., hatályos 2013. szeptember 1-től

Tt. 144/2013., hatályos 2013. szeptember 30.

Tt. 311/2013., hatályos 2013. november 1-től

Tt. 319/2013., hatályos 2013. november 1-től

Tt. 347/2013., hatályos 2013. december 1-től

Tt. 286/2012., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 547/2011., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 387/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 388/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 474/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 506/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 35/2014., hatályos 2014. április 1-től

Tt. 84/2014., hatályos 2014. április 15-től

Tt. 58/2014., hatályos 2014. június 1-től

Tt. 381/2011., hatályos 2014. július 1-től

Tt. 152/2014., hatályos 2014. július 1-től

Tt. 162/2014., hatályos 2014. július 1-től

Tt. 182/2014., hatályos 2014. július 1-től

Tt. 204/2014., hatályos 2014. augusztus 1-től

Tt. 204/2014., hatályos 2014. szeptember 1-től

Tt. 262/2014., hatályos 2014. november 1-től

Tt. 335/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 399/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 293/2014., hatályos 2015. január 2-től

Tt. 40/2015., hatályos 2015. július 1-től

Tt. 120/2015., hatályos 2015. július 1-től

Tt. 128/2015., hatályos 2015. augusztus 1-től

Tt. 129/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től

Tt. 273/2015., hatályos 2015. november 1-től

Tt. 259/2015., hatályos 2015. december 1-től

Tt. 79/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 247/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 253/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 262/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 387/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 407/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 272/2016., hatályos 2016. október 1-től

Tt. 386/2016., hatályos 2017. január 1-től

Tt. 342/2016., hatályos 2017. február 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

A jelen törvény a közigazgatási illetékeket szabályozza (a továbbiakban csak „illetékek“), melyeket az államigazgatási szervek, a nagyobb területi egységek, a községek, az állami irattárak,¹⁾ az elismert oktatási intézmények^1aa) és a DataCentrum (a továbbiakban csak „közigazgatási hatóság“) cselekményeiért (szolgáltatásaiért) és eljárásaiért kell fizetni.

Az illetékek tárgyát a közigazgatási hatóságok cselekményei és eljárásai képezik, melyek a közigazgatási illetékek tarifatáblázatában vannak feltüntetve (a továbbiakban csak „tarifatáblázat“). A tarifatáblázat a mellékletben található, amely a jelen törvény részét képezi.

(1) Az illetékfizető olyan jogi személy vagy természetes személy, amely/aki a cselekményt vagy eljárást kezdeményezte, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(2) Ha több illetékfizető is van, az illetéket kötelesek egyetemlegesen befizetni.

(1) Az illetékmentességet élveznek a következő jogi személyek és természetes személyek:

a) az állami szervek, községek, nagyobb területi egységek és költségvetési szervezetek, kivéve a tarifatáblázat 10. és 11. tételeit, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik,

b) a Szlovák Földalap olyan cselekmények és eljárások esetében, melyeket a Szlovák Köztársaság nevében hajtanak végre, kivéve a tarifatáblázat 10. és 11. tételeit, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik,

c) a Szlovák Köztársaságba akkreditált diplomáciai képviselők, hivatásos konzulok és további személyek, akik a nemzetközi jog szerint²⁾ kiváltságokat és mentességet élveznek feltéve, hogy garantált a kölcsönösség.

(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett személyeken kívül illetékmentességet élveznek a bíróságok, az ügyészség, a bűnüldöző szervek, bírósági biztosi tevékenység végzése során a jegyzők külön szabályozás szerint,^1a) a végrehajtók a végrehajtás során külön szabályozás szerint,^1b) a Szlovák Vöröskereszt feladatainak teljesítése során külön szabályozás szerint^1c) és a 100% állami tulajdonrésszel működő jogi személy is, olyan személyek által szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, akiket besoroltak az állam által polgároknak nyújtandó segélyprogramba, akik a gazdasági válság következtében elveszítették lakáshitel-fizetési képességüket.

(3) Az illetékmentességet élveznek azok a cselekmények, melyek a következő általános érvényű jogszabályok végrehajtásával függenek össze: 

a) a társadalombiztosításról szóló jogszabállyal, beleértve a nyugdíjbiztosítást és a táppénz-biztosítást, az állami szociális juttatásokat és a szociális segélyt,

b) a szabálysértésekről szóló jogszabállyal,³⁾

c) az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló jogszabállyal.

(4) Illetékmentességet élveznek azok a cselekmények és eljárások, melyek végrehajtására és megvalósítására természeti katasztrófák következtében kerül sor.

(5) Illetékmentességet élveznek továbbá azok a cselekmények, melyekről a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés vagy nemzetközi egyezmény így rendelkezik.

(1) A százalékkal meghatározott illetékkulcs esetén az illeték alapját a tarifatáblázat megfelelő tételénél feltüntetett illetékköteles cselekmény tárgyának ára képezi.

(2) Az illetékfizető köteles közölni az illetéket beszedő közigazgatási szervvel a cselekmény tárgyának árát. Ha az illetékfizető felszólítás után sem jelöli meg az árat, a közigazgatási szerv maga állapítja meg azt, az illetékfizető költségére.

(3) Az illetékalap egész eurókra, lefelé kerekítendő.

(1) Az illetékkulcs a tarifatáblázatban van meghatározva, fix összegben vagy az illeték alapjából számított százalékos illetékkulccsal.

(2) Ha a cselekményeket és eljárásokat elektronikus eszközökkel benyújtott javaslat alapján vagy integrált szolgáltatási pont⁵⁾ útján hajtják végre és ha a jelen törvény a tarifatáblázat egyes tételeinél másként nem rendelkezik, az illetékkulcs a tarifatáblázatban szereplő illetékkulcs 50%-a, de ilyen esetben az illeték legfeljebb 70 euróval csökkenhet. Ha a javaslatnak mellékletei is vannak, az első mondat szerinti csökkentett illetékkulcs csak akkor alkalmazandó, ha ezek a mellékletek elektronikus formában vannak.

(3) Ha a tarifatáblázat szerinti illetékkulcs a megkezdett oldalak száma szerint van meghatározva és a cselekményt elektronikus úton hajtják végre, a teljes cselekményért a tarifatáblázatban meghatározott illetékkulcs számítandó fel, egyébként a tarifatáblázatban meghatározott legalacsonyabb illetékkulcs számítandó fel, ha azt a tarifatáblázatban meghatározták; ebben az esetben az oldalak számát nem kell figyelembe venni. A 2. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó.

(4) Ha az illetékkulcs eljárásra vonatkozik, ez alatt az eljárás egy szinten történő lefolytatása értendő.

A kiszámított illetéket euró cent pontossággal úgy kell kerekíteni, kivéve a 7. § 9. bek.-ben meghatározottat, hogy ha az egész számon felüli összeg

a) kevesebb, mint 50, az illeték egész euróra, lefelé kerekítendő,

b) egyenlő 50-nel, az illeték nem kerekítendő,

c) több, mint 50, az illeték fél euróra, lefelé kerekítendő.

(1) Az illetékek készpénzben, bankkártyával, postai utalványon, rövid szöveges üzenet (SMS) közvetítésével vagy banki átutalással bankban vagy külföldi bank fiókjában fizetendők. 100-százalékos állami tulajdonú jogi személy műszaki berendezése közvetítésével, ha az a rendszer üzemeltetője (a továbbiakban csak „a rendszer üzemeltetője“), az illeték készpénzben, bankkártyával vagy rövid szöveges üzenet (SMS) közvetítésével fizetendők, ha a közigazgatási hatóság feltételei ezt lehetővé teszik. Készpénzben fizethető az illeték, ha a közigazgatási hatóság a fizetés ezen módjára megteremtette a feltételeket és ha az egyes esetekben az illeték összege nem haladja meg a 300 eurót. Ha a közigazgatási hatóság össze van kapcsolva a központi illetéknyilvántartó rendszerrel, a postai utalvánnyal, bankszámlásról vagy külföldi bankfiókban vezetett bankszámláról átutalással fizetett illetékeket a rendszer üzemeltetőjének a számlájára kell befizetni.

(2) Az illetékek integrált szolgáltató pontok vagy akkreditált kifizetők útján is fizethetők, külön szabályozás szerint.^6ab)

(3) Az illetékek nyilvántartásának központi rendszeréhez csatlakozott közigazgatási szerv a rendszer üzemeltetője és a közigazgatási szerv között megkötött szerződés alapján köteles lehetővé tenni az illetékek befizetésére és feldolgozására szolgáló műszaki berendezés elhelyezését és üzemeltetését; ebben az esetben az állami vagyon kezeléséről szóló általános szabályozás^6ac) nem alkalmazandó. Az illetékek befizetésére és feldolgozására szolgáló műszaki berendezés elhelyezésének és üzemeltetésének feltételeit a rendszer üzemeltetője és a közigazgatási szerv közötti szerződés szabályozza; a rendszer üzemeltetője és a közigazgatási szerv kötelesek ilyen szerződést kötni a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma által jóváhagyott minta szerint. A második mondat szerinti szerződés mintáját a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának honlapján teszik közzé.

(4) A községek és nagyobb területi egységek által végrehajtott cselekményekért és eljárásokért járó illetékek bankszámláról vagy külföldi bank hazai fiókjában vezetett bankszámláról történő átutalással, postai utalvánnyal, készpénzben és külön szabályozás szerinti^6ab) integrált szolgáltató pontok vagy akkreditált kifizetők útján fizetendők.

(5) A Szlovák Köztársaság Szabadalmi Hivatalának és a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának mint a Kereskedelmi Közlöny külön szabályozás szerinti^6aa) kiadójának a végrehajtott cselekményekért és eljárásokért járó illetékek bankszámláról vagy külföldi bank hazai fiókjában vezetett bankszámláról történő átutalással, postai utalvánnyal, illetve külön szabályozás szerinti^6ab) integrált szolgáltató pontok vagy akkreditált kifizetők útján fizetendők.

(6) Az illetékek euróban fizetendők, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik. Az illeték befizetését az illetékfizető köteles azonosító adatokkal megjelölni, ezek elsősorban a bankszámlaszám, az egyedi azonosító szám, ha ezeket a közigazgatási hatóság a tudomására hozza.

(7) A külképviseleti szervek az illetékeket készpénzben, bankszámláról vagy külföldi bank hazai fiókjában vezetett bankszámláról történő átutalással, illetve postai utalvánnyal szedik be. Az illetékek euróban vagy annak az országnak a pénznemében fizetendők, amelyben a hatóság székhelye található, referencia-árfolyamon átszámítva euróra, melyet az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank^6a) határoz meg és hirdet ki, azon naptári hónap első napját megelőző napon, amely hónapban az illeték beszedésére vagy összegének bejelentésére sor kerül. A külképviseleti szerv más állam pénznemében is elfogadhatja a befizetést, mint amelyikben a székhelye található.

(8) A külföldi⁷⁾ illetékfizető az illetékeket a Szlovák Köztársaság határátkelőhelyén külföldi pénznemben is befizetheti.

(9) Az euró átszámítása külföldi pénznemre és vissza referencia-árfolyamon történik, melyet az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank^6a) határoz meg és hirdet ki, és amely annak a naptári hónapnak az első napján érvényes, amelyben az illetéket beszedik, vagy az illetékfizetőnek bejelentik annak összegét. Az illetékek összege átszámítás után a külföldi pénznem egész alapegységére, felfelé kerekítendő.

(10) A külön szabályozás szerinti^6ab) integrált szolgáltató pontokon vagy akkreditált kifizetők útján végrehajtott térítés, a térítésről szóló garantált információ kézhezvételének napján tekintendő kiegyenlítettnek, külön szabályozás szerint.^7aa)

(1) A tarifatáblázatban, fix összegben meghatározott illetékek felszólítás nélkül és a cselekmény végrehajtására vagy az eljárás megvalósítására irányuló beadvány benyújtásakor fizetendők, hacsak a tarifatáblázat egyes tételeinél nincs másként meghatározva. A beadvány benyújtásával egyidejűleg létrejön az illetékfizetési kötelezettség is. Ha a beadvány benyújtásakor nem került sor az illeték vagy a teljes meghatározott összegének kiegyenlítésére, az illeték a közigazgatási szerv írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételétől számított 15 napon belül fizetendő.

(2) A tarifatáblázatban, százalékos illetékkulccsal meghatározott illetékek írásbeli felszólítás alapján, a cselekmény végrehajtása előtt fizetendők, hacsak a tarifatáblázat egyes tételeinél nincs másként meghatározva, és az írásbeli fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizetendők, hacsak a tarifatáblázat egyes tételeinél nincs másként meghatározva.

Ha a jelen törvény 8. § szerint esedékes illetékeket nem fizetik ki, a közigazgatási szerv a cselekményt nem hajtja végre, és az eljárást leállítja. Az eljárás illeték be nem fizetése miatti leállításáról szóló határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(1) A közigazgatási szerv az illeték teljes összegének visszatérítéséről dönt, ha az illetékfizető hibáján kívül a cselekmény nem volt végrehajtható vagy az eljárás nem volt megvalósítható a külön szabályozás szerint megállapított határidőn belül, vagy ha az illetékfizető kéri, ha az illeték a nélkül került befizetésre, hogy az illetékfizető arra köteles lett volna, hacsak a tarifatáblázat egyes tételeinél másként nem rendelkeznek. A jelen törvény alkalmazásában a külön szabályozásban megállapított határidő betartottnak minősül, ha a határidő utolsó napján a közigazgatási szerv

a) postára adja az illetékköteles leiratot/határoza-tot/okiratot,

b) elektronikus úton elküldi az illetékköteles leiratot/határozatot/okiratot, külön szabályozás szerint^7ab) vagy

c) átadja az illetékfizetőnek az illetékköteles leiratot/határozatot/okiratot.

(2) A közigazgatási szerv az illetékfizető kérésére az illeték azon részének visszatérítéséről dönt, amellyel az illetékfizető többet fizetett, mint amennyire köteles volt (a továbbiakban csak „túlfizetés“).

(3) Az illetéket vagy a túlfizetést

a) a központi illetéknyilvántartó rendszerhez nem kapcsolódó közigazgatási hatóság legkésőbb 30 napon belül visszatéríti attól a naptól számítva, amikor az illeték vagy túlfizetés visszatérítéséről szóló határozat jogerőre lépett,

b) a központi illetéknyilvántartó rendszer üzemeltetője legkésőbb 30 napon belül attól a naptól számítva, amikor neki kézbesítették az illeték vagy túlfizetés visszatérítéséről szóló jogerős határozat másolatát; vagy ha a közigazgatási hatóság a központi illetéknyilvántartó rendszerhez kapcsolódik, az illeték vagy túlfizetés visszatérítéséről szóló jogerős határozat másolatát köteles haladéktalanul elküldeni a rendszer üzemeltetőjének.

(4) Ha a közigazgatási szerv vagy a rendszer üzemeltetője nem téríti vissza az illetéket vagy a túlfizetést a 3. bekezdésben megadott határidőn belül, köteles az illetékfizetőnek késedelmi kamatot fizetni az illetékből vagy a túlfizetésből, melyet vissza kellett volna térítenie, mégpedig az Európai Központi Bank alapkamatának háromszorosát, amely az illeték vagy a túlfizetés visszatérítésének napján érvényes. Ha az Európai Központi Bank alapkamatának háromszorosa nem éri el az 5%-ot, a kamat kiszámítása során az Európai Központi Bank alapkamatának háromszorosa helyett 5%-os kamatláb alkalmazandó. A késedelmi kamat az illeték- vagy a túlfizetés-visszatérítés késedelemének minden napjára megítélendő, egészen azok visszatérítésének napjáig.

(5) Ha a cselekmény vagy az eljárás az illetékfizetőnek felróható okokból nem volt végrehajtható vagy nem volt megvalósítható, a közigazgatási szerv az illetékfizető kérvényére az illeték visszatérítése mellett dönthet, de legfeljebb a befizetett illetékösszeg 65%-ig; a 3. és 4. bekezdések rendelkezései arányos mértékben alkalmazandók. A visszatérítendő illeték euró centekre felfelé kerekítendő.

(6) Az illeték vagy a túlfizetés visszatérítéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell:

a) a közigazgatási szerv megjelölését, amely az illeték vagy a túlfizetés visszatérítéséről döntött,

b) a határozat kiadásának dátumát,

c) az illetékfizető pontos megjelölését,

d) az illetékfizető állandó lakhelyét (székhelyét),

e) a határozati rendelkezést, amely tartalmazza az ügyben meghozott határozatot, feltüntetve azt a rendelkezést, amely alapján az illetéket vagy a túlfizetést visszatérítik,

f) az illeték kiegyenlítésének módját,

g) az illeték befizetésének nyilvántartási számát, ha az illetékek nyilvántartásának központi rendszere azt hozzárendelte,

h) a visszatérítendő illetéket vagy túlfizetést, esetleg az illetékfizető bankszámlaszámát vagy külföldi bank hazai fiókjában vezetett bankszámlaszámát, melyre az illetéket vagy a túlfizetést vissza kell utalni,

i) a közigazgatási szerv által megbízott alkalmazott aláírását, családi és utónevének, valamint tisztségének feltüntetésével,

j) a hivatalos bélyegző lenyomatát. 

(7) Az illeték és a túlfizetés visszatérítéséről szóló határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a kézhezvételének napján emelkedik jogerőre.

(8) A Kereskedelmi Közlönyt érintő ügyekben az illetékfizető előzetes jóváhagyása, valamint a befizetett illeték összegének ismertetése után, amelyet az 1., 2. vagy 5. bekezdés szerint kell visszatéríteni, a közigazgatási szerv határozat kiadása nélkül is visszatérítheti az illetéket, postai utalványon, illetve bankszámláról vagy külföldi bank hazai fiókjában vezetett bankszámláról történő átutalással az illetékfizető számlájára, amit a közigazgatási szerv feltüntet az iratban. 

(9) A közigazgatási szerv nem adja ki az illeték vagy a túlfizetés visszatérítéséről szóló határozatot, ha a visszatérítendő összeg, nem haladja meg az 1,70 eurót. Ez nem érvényes, ha az 1. bekezdés szerinti illeték-visszatérítésről van szó. 

(10) Külföldi személy által, a Szlovák Köztársaság határátkelőhelyén, külföldi pénznemben befizetett illetéket, az illeték vagy a túlfizetés visszatérítéséről szóló jogerős határozat kézbesítésének napjától számított 30 napon belül téríti vissza az az adóhivatal, amely a cselekményt végrehajtó vagy az eljárást megvalósító közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes; a 4. bekezdés rendelkezése hozzámérten alkalmazandó.

(11) Az illeték vagy a túlfizetés visszatérítésére való jogosultság, az illeték befizetése naptári évének végétől számított három év elteltével megszűnik.

(12) Az illeték vagy a túlfizetés kifizetésére való jogosultság, amely az illeték vagy túlfizetés visszatérítéséről szóló határozat alapján fizetendő ki, az illeték vagy túlfizetés visszatérítéséről szóló határozat jogerőre lépése naptári évének végétől számított tíz év elteltével megszűnik.

(1) A határidő betartottnak tekintendő, ha annak legutolsó napján

a) az illetéket postán befizetik,

b) készpénzben vagy bankkártyával befizetik a közigazgatási hatúságnál,

c) az illetékfizető felmutatja az érvényes nyugtát az illeték befizetéséről a postán üzemeltetett műszaki berendezésen keresztüli befizetésről,

d) az illeték levonásra kerül az illetékfizető bankban vagy külföldi bankfiókban vezetett számlájáról,

e) az illetékfizető bemutatja a neki érkezett rövid szöveges üzenetet (SMS) az illeték befizetéséről.

(2) Ha az illetéket az integrált kiszolgálóhely közvetítésével vagy külön jogszabály szerint akkreditált kifizető^6ab) által fizetik, a határidő betartottnak tekintendő, amennyiben a külön jogszabály szerinti értesítés^7aa) az illeték megtérítéséről legkésőbb az utolsó napon megérkezik.

(3) Ha az 1. bekezdés másként nem rendelkezik, a határidőkre a közigazgatási eljárás általános előírásai vonatkoznak.^7a)

(1) A közigazgatási szerv illetékbeszedési jogosultsága, valamint az illetékfizető illetékbefizetési kötelezettsége megszűnik annak a naptári évnek a végétől számított három év elteltével, amelyben a cselekmények végrehajtására vagy az eljárás megvalósítására sor került, vagy amely évben más, az illeték behajtását, illetve befizetését befolyásoló egyéb döntő tényezőkre sor került. 

(2) A közigazgatási szerv illetékpótlék-beszedési jogosultsága, valamint az illetékfizető illetékpótlék-befizetési kötelezettsége, amely a befizetett illeték és a tarifatáblázatban meghatározott illeték közötti különbséget jelenti (a továbbiakban csak „illetékpótlék“), megszűnik annak a naptári évnek a végétől számított három év elteltével, amelyben az eredeti illeték befizetésre került.

(3) A közigazgatási szerv illeték-, vagy illetékpótlék-behajtási jogosultsága megszűnik annak a naptári évnek a végétől számított három év elteltével, amelyben illeték vagy illetékpótlék befizetése esedékes volt (8. §).

(4) Ha a közigazgatási szerv intézkedést foganatosít az illeték vagy az illetékpótlék beszedésére vagy behajtására, és ha erről értesíti az illetékfizetőt, új hároméves határidő kezd telni annak a naptári évnek a végétől számítva, amelyben az ilyen intézkedésre sor került.

(5) A közigazgatási szerv illeték- vagy illetékpótlék-behajtási jogosultsága legkésőbb tíz év elteltével szűnik meg, az 1. bekezdés szerinti határidő kezdetétől számítva.

Az esedékes illetéket vagy az esedékes illetékpótlékot a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás^7b) szerint az a közigazgatási szerv hajtja be, amely a cselekményt végrehajtotta vagy az eljárást megvalósította.

(1) A Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága ellenőrzi^7c) az adóhivatalokban és a vámhivatalokban az illetékek beszedésének pontosságát és időszerűségét, valamint az illetékek nyilvántartásának helyességét és teljességét, az illetékek befizetési formájának és módjának helyességét, továbbá az illetékek nyilvántartásának helyességét és teljességét, valamint ellenőrzi^7c) az illetékek nyilvántartásának központi rendszeréhez csatlakozott adóhivatalokban és vámhivatalokban azon illetékek befizetésének pontosságát és időszerűségét, amelyek az állami költségvetés bevételét képezik.

(2) Az adóhivatalok ellenőrzik^7c) az 1. bekezdés kivételével, a területi illetőségükbe tartozó közigazgatási szerveknél az illetékek beszedésének pontosságát és időszerűségét, valamint az illetékek nyilvántartásának helyességét és teljességét, az illetékek befizetési formájának és módjának helyességét, továbbá az illetékek nyilvántartásának helyességét és teljességét, valamint ellenőrzik^7c) az illetékek nyilvántartásának központi rendszeréhez csatlakozott közigazgatási szerveknél azon illetékek befizetésének pontosságát és időszerűségét, amelyek az állami költségvetés bevételét képezik.

(3) A területi önkormányzati szervek ellenőrzik^7d) az illetékek beszedésének pontosságát és időszerűségét, az illetékek befizetési formájának és módjának helyességét, továbbá az illetékek nyilvántartásának helyességét és teljességét, melyek az ő bevételüket képezik.

(4) A Kormányzati Ellenőrző Hivatal ^7e) végzi a rendszer üzemeltetőjénél az illetékek nyilvántartásának, elszámolásának és visszatérítésének kormányzati ellenőrzését.

(1) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a rendszer üzemeltetőjének közvetítésével központi nyilvántartást vezet az illetékekről, melyek az állami költségvetés bevételét képezik.

(2) A közigazgatási hatóságok, melyek közvetlen kapcsolatban állnak a központi illeték-nyilvántartó rendszerrel, nem archiválják az illeték befizetéséről a műszaki rendszer üzemeltetője által kiadott nyugtákat, amennyiben az informatikai rendszer, melyet a közigazgatási hatóság használ, lehetővé teszi a befizetések 15. § szerinti ellenőrzését.

(3) Azok a közigazgatási szervek, amelyek nem kapcsolódnak az illetékek nyilvántartásának központi rendszeréhez, kötelesek folyamatos nyilvántartást vezetni az elvégzett illetékköteles cselekményekről és eljárásokról, azok számáról, a megfelelő tarifákról és az ezekért a cselekményekért és eljárásokért beszedett illetékek összegéről.

(1) A közigazgatási szervet, amely az ellenőrzéssel megállapított hiányosságokat a megszabott határidőn belül nem küszöbölte ki, az adóhivatal 166 euróig terjedő bírsággal sújtja, a közigazgatási szerv ilyen eljárásának súlyossága és az abból eredő esetleges következmények szerint. A bírság ismételten kiszabható, ha annak kiszabása nem vezetett javuláshoz.

(2) A bírság kiszabásáról szóló eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás vonatkozik.⁸⁾

(3) A bírságok a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének bevételét képezik.

(1) Az illetékek az állam költségvetésének, a nagyobb területi egységek költségvetéseinek vagy a községek költségvetéseinek bevételét képezik a szerint, hogy mely közigazgatási szerv hajtotta végre a cselekményt vagy valósította meg az eljárást.

(2) Az illetékek nyilvántartásának központi rendszeréhez nem kapcsolódott közigazgatási szerv az állami költségvetés bevételét képező illetékeket köteles az illeték befizetésétől számított 15 munkanapon belül átutalni a helyileg illetékes adóhivatal számlájára. Az illetékek nyilvántartásának központi rendszeréhez kapcsolódott közigazgatási szerv köteles az befizetett illetékeket az illeték befizetésétől számított 15 munkanapon belül a rendszer üzemeltetőjének számlájára átutalni. A Szlovák Köztársaság külképviseleti szervei által beszedett illetékeket, a 7. § 9. bek. szerint átszámított összegben, a Szlovák Köztársaság Külügy- és Európai Ügyekért Felelős Minisztériumának előlegszámlájának igénybevételével számolják el, amelyről a következő hónap végéig a beszedett illetékek teljes összegét átutalják a helyileg illetékes adóhivatal számlájára.

(3) A rendszer üzemeltetője, a beszedett illetékek összegét mindig az illetékek beszedésének hónapját követő hónap végéig utalja át az állami költségvetés bevételi számlájára.

(1) Az illetékekről szóló eljárás során a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás rendelkezései érvényesek,⁸⁾ ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(2) Ha a tarifatáblázatban további, a 4. §-ban foglaltaktól eltérő mentesítések vannak meghatározva, a közigazgatási hatóság határozatot nem ad ki, csupán az indoklás megjelölésével feltünteti azt az iratban.

(3) A közigazgatási hatóság határozatot nem ad ki, csupán az indoklás megjelölésével feltünteti az iratban, ha a tarifatáblázat szerint jogosult

a) elengedni az illeték beszedését,

b) csökkenteni az illeték mértékét, vagy

c) emelni az illeték mértékét.

(1) A rendszer üzemeltetője köteles

a) biztosítani az illetékek befizetésének megvalósításához és feldolgozásához szükséges műszaki felszerelést és feltételeket,

b) biztosítani az illetékek befizetésének nyilvántartását,

c) biztosítani a pénzeszközök elszámolását és átutalását az állami költségvetésbe,

d) lehetővé tenni az illetékfizető számára a végrehajtott befizetés ellenőrzését és az adott befizetés kívánt cselekményre vagy eljárásra történő felhasználásának ellenőrzését,

e) további feladatokat teljesíteni, melyek a 2. bekezdés szerint megkötött szerződésből következnek.

(2) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma és a rendszer üzemeltetője szerződést kötnek, melyben megegyeznek az 1. bekezdés szerinti kötelességek részleteiben, melyek teljesítése közhasznú szolgáltatásnak számít külön szabályozás szerint.^8ac) Az első mondat szerinti szerződésnek tartalmaznia kell a külön szabályozás szerint^8ac) meghatározott feltételeket és alaki kellékeket, elsősorban a közhasznú szolgáltatás kötelezettségeinek tartalmát és időtartamát, a közhasznú szolgáltatásért járó térítés összegének kiszámítási módját, a közhasznú szolgáltatásért folyósított térítés ellenőrzését és összegének felülbírálatát, valamint a közhasznú szolgáltatás túlfizetése létrejöttét megelőző rendelkezéseket és a túlfizetés visszatérítéséről szóló rendelkezéseket. Az első mondat szerinti szerződést a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a Szerződések Központi Nyilvántartásában teszi közzé.^8ad)

A jelen törvény hatályba lépése előtt megkezdett vagy benyújtott cselekményekért és eljárásokért járó illetékeket az eddigi szabályozás szerint kell beszedni vagy behajtani, hacsak a tarifatáblázat egyes tételeinél nincs másként meghatározva.

A jelen törvény hatályba lépése előtt kezdődött cselekményekért és eljárásokért járó illetékekre az eddigi szabályozás vonatkozik.

A jelen törvény hatályba lépése előtt kezdődött cselekményekért és eljárásokért járó illetékekre az eddigi szabályozás vonatkozik.

A 2001. január 1. előtt kezdődött cselekményekért és eljárásokért az eddigi szabályozás szerint kell beszedni az illetékeket akkor is, ha azok kifizetése 2001. január 1. után esedékes.

A 2004. január 1. előtt kezdődött cselekményekért és eljárásokért az eddigi szabályozás szerint kell beszedni az illetékeket akkor is, ha azok kifizetése 2004. január 1. után esedékes.

Ha a cselekményt vagy az eljárást 2004. december 31-e előtt kezdeményezték, a közigazgatási illetékek tarifatáblázatának 10. és 11. tételei szerinti illetéket az eddigi szabályozás szerint kell beszedni.

(1) Ha az 5. § szerinti illeték alapját szlovák koronában határozták meg, 2009. január 1. után átváltási árfolyamon át kell számítani euróra, és egész eurókra lefelé kell kerekíteni.

(2) Ha illeték alapját vagy annak egy részét szlovák koronában és euróban meghatározott összegek alkotják, 2009. január 1. után a szlovák koronában megadott összegeket átváltási árfolyamon át kell számítani euróra és a legközelebbi euró centre lefelé kell kerekíteni. Az illeték alapjának teljes összegét az összes összeg összeadásával és annak egész eurókra, lefelé történő kerekítésével kell kiszámítani.

(3) Ha az illeték befizetésére való felszólítást 2009. január 1-je előtt adták ki, a 2009. január 1-je utáni a duális készpénzforgalom idején^8aa) az illetéket, kivéve a 4. bekezdésben felsoroltakat, az illeték összegét átváltási árfolyamon euróra átszámítva, külön szabályozás szerint^8ab) kerekítve vagy szlovák koronában kell kifizetni. A duális készpénzforgalom idejének befejezése után az illeték összegét átváltási árfolyamon euróra átszámítva, külön szabályozás szerint^8ab) kerekítve kell fizetni.

(4) Ha az illeték befizetésére való felszólítást 2009. január 1-je előtt adták ki, a 2009. január 1-je utáni a duális készpénzforgalom idején^8aa) az az illeték, amelyet okmánybélyegekkel kell befizetni, szlovák korona névértékű okmánybélyegekkel vagy euró névértékű okmánybélyegekkel fizetendő, átváltási árfolyamon euróra átszámítva és kerekítve az 5. § 3. bek. második mondata szerint, a 2009. január 1-től hatályos olvasatban. A duális készpénzforgalom idejének befejezése után az illeték euró névértékű okmánybélyegekkel fizetendő, átváltási árfolyamon euróra átszámítva és kerekítve az 5. § 3. bek. második mondata szerint, a 2009. január 1-től hatályos olvasatban.

(5) Azt az illetéket, melyet szlovák koronában szedtek be és 2009. január 1-je után kell visszatéríteni, 2009. január 1-je után térítik vissza, esetleg annak arányos részét térítik vissza olyan összegben, amely megfelel a szlovák koronában befizetett illetéknek vagy arányos részének, átváltási árfolyamon euróra átszámítva és euró centekre felfelé kerekítve.

Ha az illetékek ügyében kezdődött eljárások jogerős befejezésére 2011. december 31-éig nem került sor a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 511/1992. sz., az adók és illetékek kezeléséről, valamint a területi pénzügyi szervek rendszerében történő változásokról szóló törvénye szerint, azok a jelen szabályozás szerint fejezendők be.

Ha a cselekményt vagy az eljárást 2012. szeptember 30-ig kezdeményezték, az illetékeket a 2012. szeptember 30-ig hatályos szabályozás szerint kell beszedni.

(1) Ha a cselekményt vagy az eljárást a 2013. november 30-ig hatályos szabályozás szerint kezdeményezték, az illetékeket a 2013. november 30-ig hatályos szabályozás szerint szedik be. Ha az illetékek ügyében kezdődött eljárások jogerős befejezésére 2013. november 30-ig nem került sor, azokat a 2013. november 30-ig hatályos szabályozás szerint kell befejezni.

(2) A 100%-os állami tulajdonrésszel rendelkező jogi személy, amely az okmánybélyegek terjesztését, eladását, cseréjét és megvásárlását végzi, a Tt. többször módosított, az okmánybélyegekről, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, 264/2008. sz. törvénye szerint 2013. december 1-jétől a jelen törvény szerint a rendszer üzemeltetője.

(3) A 2013. november 30-áig hatályos szabályozás szerint végrehajtott illetékellenőrzésre 2013. december 1-jétől a 15. § 1. és 2. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók, a 2013. november 30-áig hatályos olvasatban.

Az illetékfizető 2014. december 31-éig a 2014. június 30-áig kiadott okmánybélyeggel is befizetheti az illetéket a 2014. június 30-ig hatályos szabályozás szerint.

Ha a műveletre vagy eljárásra vonatkozó kezdeményezés 2015. január 1-je előtt került benyújtásra, az illetékeket a 2015. január 1-je előtt hatályos előírások szerint kell beszedni.

(1) Ha az ügyviteli vagy eljárási indítvány a 2015. december 31-ig hatályos jogszabály szerint volt benyújtva, az illetéket a 2015. december 31-ig hatályos jogszabály szerint vetik ki. Az illetékügyben megkezdett, de jogerősen le nem zárt eljárásokat a 2015. december 31-ig hatályos jogszabály szerint folytatják le, ha a 2. bekezdés másként nem rendelkezik.

(2) Az illeték kerekítésére, az illetékfajta jelölésére és az illeték vagy túlfizetés visszatérítésére a 6.a §, a 7. § 6. bek. és a 10. § 3. bek. rendelkezései vonatkoznak a 2016. január 1-től hatályos törvényének megfogalmazásában még akkor is, ha az illetékügyi eljárás már 2015. december 31-e előtt megkezdődött.

(1) Ha a cselekményt vagy az eljárást a 2017. január 31-ig hatályos szabályozás szerint kezdeményezték, az illetékek a 2017. január 31-ig hatályos szabályozás szerint fizetendők és szedendők be. Ha az illetékek ügyében kezdődött eljárások jogerős befejezésére 2017. január 31-ig nem került sor, azokat a 2017. január 31-ig hatályos szabályozás szerint kell befejezni.

(2) Az olyan illeték vagy túlfizetés visszatérítéséről szóló határozat esetén, amely 2017. február 1-je előtt lépett jogerőre, a 10. § 12. bek. 2017. február 1-től hatályos változata szerinti illeték vagy a túlfizetés kifizetésére való jogosultság határideje 2017. február 1-jétől kezd telni.

Megszűnik:

1. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 320/1992. sz., a közigazgatási illetékekről szóló törvénye, módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 181/1993. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 58/1995. sz. törvényével,

2. a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának 321/1993. sz. rendelete, mely meghatározza a Szlovák Köztársaság külképviseleti szervei által a devizakülföldiektől beszedett közigazgatási illetékeket.

A jelen törvény 1995. augusztus 1-jén lép hatályba.

A jelen tétel szerinti illeték visszatérítendő, ha az eljárás megújítását engedélyezik, vagy ha a határozat fellebbezési eljáráson kívül felülvizsgálatának kezdeményezését teljes egészében elfogadták.

A jelen tétel a) és c) pontjai szerinti illetékek fizetése alól mentesülnek a művelődési központok, csillagvizsgálók, planetáriumok, könyvtárak, múzeumok, képtárak és állami színházak. Az e) pont szerinti illetékek fizetése alól mentesülnek az egészségügyi dolgozók elért szakirányú végzettségéről szóló dokumentumokat érintő cselekmények.

1. A jelen tétel a) és n) pontjai szerinti illeték a cselekmény végrehajtása után, szóbeli vagy írásbeli felszólítás alapján kerül beszedésre.

2. A jelen tétel b) pontja szerinti illetéket nem szedik be a születési anyakönyvből, házassági anyakönyvből, halotti anyakönyvből készített hivatalos kivonat kiállításáért, ha arra hivatali kötelességből elvégzett hibás adat javítása után kerül sor.

A jelen tétel a) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül a Tt. 255/1946. sz., a cseh-szlovák hadsereg külföldön harcoló tagjairól és a felszabadításért vívott nemzeti harc némely más résztvevőiről szóló törvényének végrehajtásához szükséges okiratokon szereplő aláírás hitelesítése. A jelen tétel a) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül a tulajdonosok és a Szlovák Földalap vagy az állami tulajdonú erdei parcellák kezelője közötti adásvételi szerződéseken szereplő aláírás hitelesítése, ha a birtokrendezési eljárással összefüggő cselekményekről van szó.

A közigazgatási hatóság a jelen tétel szerinti illetéket akár 100%-kal is növelheti, ha a cselekmény fokozottan igényes, gyorsított elintézést vagy a szóban forgó cselekmény hivatalos helyiségen kívüli végrehajtását követeli meg.

A 2. pont szerinti illetéket a Tt. többször módosított 311/1999. sz., a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvénye szerint kell beszedni.

A jelen tétel c) pontja szerinti illeték a cselekmény végrehajtása után, szóbeli vagy írásbeli felszólítás alapján kerül beszedésre.

A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek az állami erdőgazdálkodási szervezetek.

A jelen tétel c) pontja szerinti illeték a cselekmény végrehajtása után, szóbeli vagy írásbeli felszólítás alapján kerül beszedésre. A vagyonkezelő éves illetékének befizetése annak az évnek a végétől számított 90 napon belül esedékes, amelyre az illetéket beszedik. A vagyonkezelő – természetes személy nem köteles fizetni a vagyonkezelő éves illetékét, ha az ügyvezető – jogi személy társa. A vagyonkezelő éves illetékét arra az időszakra nem szedik be, amely időszakra a vagyonkezelő vagyonkezelői tevékenységének gyakorlását leállították.

A jelen tétel d) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a gimnáziumok, szakközépiskolák, konzervatóriumok, speciális nevelési-oktatási igényű gyerekek és tanulók iskolái, művészeti alapiskolák, nyelviskolák, melyek olyan további képzés képzési programjának akkreditációját kérvényezik, amely megfelel az oktatási vagy tanulmányi szakoknak, amelyek az illető iskola hálózatában fel vannak tüntetve,²⁰⁾ és az a főiskola, amely további képzés képzési programjának akkreditációját kérvényezi, a főiskolai tanulmányi programok érvényes akkreditációja keretében.²¹⁾

1. A jelen tétel c) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül az egyéni szállításra utalt, súlyos fogyatékos vagy súlyos mozgáskárosult személy gépjárművének egyedi jelölését tanúsító igazolvány érvényességének meghosszabbítása.

2. A jelen tétel a), b) és d) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akik számára az igazolványt (engedélyt) pótlásként adják ki olyan változás esetén, mely nem az állampolgár hibájából történt, vagy ha az igazolványban (engedélyben) az igazolvány (engedély) gyártója által okozott hibát észleltek vagy olyan hibát, amelyet az a hatóság okozott, amely az igazolványt (engedélyt) kiadta.

A személy tartózkodási helyéről szóló írásbeli értesítés kiadásának illetéke alól mentesülnek a posták (pénzbeszedési központok), a szociális szolgáltatásokat nyújtó létesítmények, valamint azok a jogi személyek és természetes személyek, amelyek/akik szociális megelőző tevékenységet végeznek, vagy szociális tanácsadást, vagy szociális szolgáltatásokat nyújtanak, külön szabályozás szerint meghatározott¹¹⁾ feltételekkel és nem haszonszerzési célzattal végeznek szociális megelőző tevékenységet.

1. A jelen tétel szerinti illetéket nem szedik be a közérdekű helyszíni szemlék esetében, pl. elemi csapások és balesetek esetén vagy a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 511/1992. sz., adó- és illetékkezelésről és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásáról szóló törvénye szerint elvégzett helyszíni szemle során.

2. A jelen tétel szerinti illetéket nem szedik be, ha a helyszíni szemlét az 59 – 62.a, 160. és 161. tételek szerint díjazott határozat kiadásának céljából végzik el.

3. Az eljárás résztvevőjének kezdeményezésére történő helyszíni szemlének minősül az a szemle is, melyet a közigazgatási hatóság egy másik közigazgatási hatóság megkeresésére végzett el, amely az eljárás résztvevőjének kezdeményezését intézi.

1. A jelen tétel szerinti illetékek alól mentesülnek a községek és nagyobb területi egységek, ha a fentebbi díjazott cselekmények elvégzését közutakhoz és a külön szabályozás szerint a hatáskörükbe került iskolákhoz fűződő tulajdonjogok rendezése céljából kérvényezik.

2. A jelen tétel szerinti illetékek alól mentesül a Szlovák Közútkezelőség és a Nemzeti Autópálya Társaság, Rt., ha a fentebbi díjazott cselekmények elvégzését a közutak – autópályák, gyorsforgalmi utak és első osztályú utak – alatt található földterületek tulajdonjogának rendezése céljából kérvényezik.

3. A jelen tétel szerinti illetékek alól mentesülnek az államigazgatási szervek, azok költségvetési és támogatott szervezetei, ha a fentebbi díjazott cselekmények elvégzését természet- és tájvédelmi dokumentáció készítése, valamint a természet és táj különösen védett részeinek ingatlankataszterbe történő bejegyzése céljából kérvényezik.

1. A közigazgatási hatóság nem szedi be az illetékeket a jelen tétel a), c) és e) pontja szerint, ha a következőkről van szó: a természet és táj különösen védett részei feltárásának és kutatásának megvalósításával összefüggő, természetvédelmi célzatú cselekmények, melyekhez birtokrendezés, az erdőkről való gondoskodás programjainak elkészítése és a község beépített területének határának módosításának bejegyzése kapcsolódik, a jóváhagyott területi terv szerint.

2. A jelen tétel e) pontja szerint díjazott cselekmény nem tartalmazza a részletes pontok koordinátáinak megadását.

3. Az a) pont szerinti ingatlankataszteri adatszolgáltatás tartalmazza a bérleti viszonyokhoz szükséges adatszolgáltatást is külön szabályozás szerint.^12a)

4. Az állami levéltárak a jelen tétel szerinti illetékeket a cselekmény végrehajtása után, szóbeli vagy írásbeli felszólítás alapján szedik be. Egyidejűleg beszedik a hitelesítésért járó illetéket a 4. tétel e) pontja szerint.

5. A közigazgatási hatóság nem szedi be a jelen tétel szerinti illetékeket, ha a következőkről van szó: a hagyatéki eljáráshoz szükséges cselekmények és a nemzeti kulturális emlékek védelmével összefüggő cselekmények.

6. Ha a jelen tétel szerint díjazott cselekmények során nyilvánvaló hibákra került sor, melyeket a közigazgatási hatóság okozott, a javítási cselekményekért közigazgatási illeték nem fizetendő.

7. A jelen tétel f), h) és i) pontjai szerinti cselekmények illetékfizetője a kiválasztott geodéziai és térképészeti tevékenységek kivitelezője.

8. A közigazgatási hatóság a jelen tétel i) pontja szerinti illetéket a jelen tétel h) pontja szerinti illetékkel egyszerre szedi be.

9. A jelen tétel i) és h) pontjai szerinti illetékek alól mentesítve van a kiválasztott geodéziai és térképészeti tevékenységek kivitelezője, ha olyan személyek részére és olyan céllal kérvényezi ezen cselekmények elvégzését, amelyek mentesülnek a 10. tétel illetékei alól, és igazolja a közte és a mentesített személy között fennálló szerződéses viszonyt.

1. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a községek és nagyobb területi egységek, ha az ingatlanhoz fűződő jog ingatlankataszterbe történő bejegyzésének engedélyezéséről szóló eljárás megkezdésének javaslatát a közutakhoz és a külön szabályozás szerint a hatáskörükbe került iskolákhoz fűződő tulajdonjogok rendezésével kapcsolatban nyújtják be.

A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesül továbbá a Szlovák Földalap és az állami tulajdonban lévő erdőterületek kezelője, ha a területrendezési eljárással összefüggő cselekményekről van szó.

2. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesül a Nemzeti Autópálya Társaság Rt., a Szlovák Közútkezelőség, ha építkezések tulajdonjogi előkészítésével kapcsolatos cselekményekről van szó.

1. A közigazgatási hatóság a jelen tétel szerint 266 euró illetéket szed be, ha az eljárás résztvevője az ingatlankataszterbe történő bejegyzési javaslat kézbesítése során gyorsított, 15 napon belüli döntéshozatalt kérvényez.

2. A közigazgatási hatóság a jelen tétel szerint 133 euró illetéket szed be, ha az eljárás résztvevője az ingatlankataszterbe történő bejegyzési javaslatot elektronikus úton nyújtotta be.

Ha az eljárást felfüggesztették, az eljárás felfüggesztéséről szóló határozat kiadásának napjával a határidő múlása leáll. A gyorsított határozathozatalért járó felár fizetése a bejegyzési javaslat kézbesítésének napján esedékes. Ha az eljárást leállítják vagy a bejegyzési javaslatot elutasítják, az illetéket nem térítik vissza. Ha a közigazgatási hatóság az ingatlanhoz fűződő jog ingatlankataszterbe történő bejegyzéséről nem dönt rövidített határidővel, visszatéríti a bejegyzési javaslatról történő gyorsított döntéshozatalra való meghatalmazás szerint befizetett illeték és a jelen tétel szerint meghatározott illeték közötti különbséget.

3. A közigazgatási hatóság a jelen tétel szerint 15 euróval csökkentett illetéket szed be, ha a jog bejegyzéséről szóló eljárás résztvevője a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjogok bejegyzéséről szóló, többször módosított 162/1995. sz. törvénye (kataszteri törvény) 30. §-ának 3. bek. szerint értesítést nyújtott be, tekintet nélkül az értesítésben feltüntetett jogügyletek számára.

Ha az ingatlankataszterbe történő bejegyzési javaslat tárgyát többfajta jogügyletből eredő jogviszony képezi, a jelen tétel szerinti illetéket minden egyes jogügyletért külön be kell szedni.

A jelen tétel d) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül az engedély módosításáról szóló határozat kiadása, mellyel a műsorsugárzó azon személyekre vonatkozó azonosító adatainak módosítását hajtják végre, akik a műsorsugárzó alaptőkéjében vagy szavazati jogaiban részesedéssel bírnak, vagy a műsorsugárzó képviseleti szerveinek és ellenőrző szerveinek tagjai.

A jelen tétel d) – f) pontjai szerint meghatározott díjszabási sávba tartozó illetéket az illetékes közigazgatási hatóság határozza meg.

A jelen tétel szerinti illetéket csak a cselekmény végrehajtása után kell beszedni; az engedély megadásáért járó illetéket csak a megadásáról szóló határozat kiadása után szedik be, a továbbközvetítés regisztrációjáért járó illetéket csak a regisztrációról szóló határozat kiadása után szedik be.

A jelen tétel e) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül annak az engedély módosításáról szóló határozatnak a kiadása, amellyel a műsorsugárzó személyében vagy annak azonosító adataiban történt változást hajtják végre, továbbá amelyek azon személyek adataiban következnek be, akik a műsorsugárzó alaptőkéjében vagy szavazati jogaiban részesedéssel bírnak, vagy a műsorsugárzó képviseleti szerveinek és ellenőrző szerveinek tagjai.

A jelen tétel e) pontja szerint meghatározott díjszabási sávba tartozó illetéket az illetékes közigazgatási hatóság határozza meg.

A jelen tétel szerinti illetéket csak a cselekmény végrehajtása után kell beszedni; az engedély megadásáért járó illetéket csak a megadásáról szóló határozat kiadása után szedik be, az engedélyhez tartozó záradék megadásáért járó illetéket csak az engedély kiegészítésének megadásáról szóló határozat kiadása után szedik be.

1. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akiknek életét közvetlen veszély fenyegeti, és a súlyos testi fogyatékosok igazolványával rendelkező személyek.

2. A jelen tétel a) és b) pontjai szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a jegyesek, akik valamelyikük átmeneti lakhelye szerint illetékes anyakönyvi hivatal előtt kötnek házasságot.

1. A jelen tétel szerinti illetéket csak a jegyesek egyikétől kell beszedni.

2. A jelen tétel f) - h) pontjai szerinti illetéket az az anyakönyvi hivatal szedi be, amely előtt a házasságot ténylegesen megkötik, és amely a házasságkötést az anyakönyvbe bejegyzi. Ha a házasságkötésre bejegyzett egyház vagy vallási közösség szerve előtt kerül sor, a jelen tétel f) - h) pontjai szerinti illetéket az az illetékes anyakönyvi hivatal szedi be,¹⁵⁾ amely a házasságkötéshez szükséges okiratokat előkészítette.

3. Ha a jelen tétel h) pontja szerinti illetékének beszedésére kerül sor, a jelen tétel f) vagy g) pontja szerinti illetéket nem szedik be.

4. A jelen tétel a) és e) pontjai szerinti illetéket az az anyakönyvi hivatal szedi be, amely a házasságkötéshez szükséges okiratokat előkészítette (delegáló anyakönyvi hivatal).

5. A jelen tétel b) – d) pontjai szerinti illetéket az az anyakönyvi hivatal szedi be, amely előtt a házasságot ténylegesen megkötik, és amely a házasságkötést az anyakönyvbe bejegyzi.

1. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesül a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának családi és utónévről szóló, többször módosított, 300/1993. sz. törvényének 7. §-a 1. és 2. bek. szerinti családi vagy utónév-változtatás.

2. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesül az a családi vagy utónév-változtatás, melyre az anyakönyvbe történt helytelen vagy nem teljes bejegyzés miatt kerül sor.

1. A házastársak és kiskorú gyermekeik családi nevének, vagy a szülő és kiskorú gyermekei családi nevének közös családi névre történő megváltoztatásáért egy illetéket kell beszedni.

2. A jelen tétel a) pontja szerinti illetéket kell beszedni a gyámságba helyezett gyermek családi neve megváltoztatásának engedélyezéséért annak a személynek a családi nevére, akire a gyermeket rábízták, a nevelőszülők közös családi nevére vagy saját gyermekeik egyezményes családi nevére, ha a személyek, akikre a gyermeket rábízták vagy a nevelőszülők a nagyszülők vagy a kiskorú gyermekek szüleinek testvérei.

3. Ugyanazon szülő több kiskorú gyermeke családi nevének megváltoztatásáért csak egy illetéket kell beszedni.

4. A jelen tétel szerinti illetéket csak a cselekmény végrehajtása után kell beszedni.

A jelen tétel szerinti illetékek alól mentesülnek azok a külföldiek, akik menedékjogot kaptak^16a) és az Ukrajnából, Csernobil körzetéből áttelepültek, a 65 évnél idősebb külföldiek, rokkantnyugdíjasok, súlyosan egészségkárosodott személyek és a szlovák állampolgárságot 1993. január 1-je után elvesztő külföldiek.

A jelen tétel szerinti illetéket csak a cselekmény végrehajtása után kell beszedni.

A jelen tétel a) és c) pontjai szerinti illetékek fizetése alól mentesülnek a 65. életévüket betöltött személyek és a rokkantnyugdíjasok.

A jelen tétel szerinti illetéket visszatérítik, ha a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből történő elbocsátást nem engedélyezték.

A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesül a Szlovák Köztársaság állampolgársági bizonyítványa kiadásáról szóló eljárás az első személyi igazolvány kiadásának céljaira.

Ha a kérvényező a Szlovák Köztársaság állampolgársági bizonylata vagy a Szlovák Köztársaság állampolgársági igazolása több példányának kiadását kéri, az illeték kivetésre kerül minden ilyen kiadott eredeti példány után.

1. A jelen tétel szerinti illetékek alól mentesül az első személyi igazolvány kiadásának kérvényezése és a Tt. személyi igazolványokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 224/2006. sz. törvénye 7. §-a 2. bek. és 17. §-a 4. bek. szerinti új személyi igazolvány kérvényezése.

2. A jelen tétel szerinti illetékek alól mentesül a személyi igazolvány kiadásának kérvényezése az elveszett vagy eltulajdonított személyi igazolvány pótlására a 60 évnél idősebb állampolgárok és a súlyos testi fogyatékosok igazolványával rendelkező állampolgárok részére.

3. A jelen tétel szerinti illetékek alól mentesül a személyi igazolvány kiadásának kérvényezése az elveszett vagy eltulajdonított személyi igazolvány pótlására, ismételten, két egymást követő éven belül a 60 évnél idősebb állampolgárok és a súlyos testi fogyatékosok igazolványával rendelkező állampolgárok részére.

A Rendőri Testület Járási Igazgatósága 20 euró összegű illetéket szed be, ha a kérvényező kérésére a személyi igazolványt gyorsított eljárásban, két munkanapon belül állítja ki.

1. A közigazgatási hatóság a jelen tétel szerinti megfelelő illeték kétszeresét szedi be az úti okmány érvényességi ideje alatt történt első elvesztése, eltulajdonítása vagy sérülése esetén, a megfelelő illeték ötszörösét szedi be az úti okmány érvényességi ideje alatt történt második elvesztése, eltulajdonítása vagy sérülése esetén, ha arra ismételten, egymást követő két éven belül kerül sor, és a megfelelő illeték tízszeresét szedi be az úti okmány érvényességi ideje alatt történt harmadik elvesztése, eltulajdonítása vagy sérülése esetén, ha arra ismételten, egymást követő két éven belül kerül sor; a megemelt díjú közigazgatási illetéket nem szedik be, ha a kérvény benyújtásának napjáig lejárt az elvesztett vagy eltulajdonított úti okmány érvényessége a Tt. úti okmányokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 647/2007. sz. törvénye 22. §-ának a) pontja szerint. A közigazgatási hatóság a megemelt díjú közigazgatási illetéket az eltulajdonított úti okmányért nem szedi be, ha az úti okmányt egy másik személy erőszakkal szerezte meg és ezt a tényt jelentették a Rendőri Testület illetékes alakulatának.

2. A közigazgatási hatóság a jelen tétel szerinti illeték alapdíját szedi be, ha az úti okmányt humanitárius okokból kérvényező személy számára állítja ki.

3. A közigazgatási hatóság, az illetékfizető kifejezett kérésére, az úti okmány két munkanapon belüli gyorsított kiadásáért a jelen tétel szerinti illeték háromszorosát szedi be, tíz munkanapon belüli kiadásáért pedig a jelen tétel szerinti illeték kétszeresét szedi be.

4. A közigazgatási hatóság a jelen tétel szerinti illeték felét szedi be, ha új úti okmányt ad ki az érvényes úti okmány pótlására a súlyos testi fogyatékosságról szóló adat bejegyzése után.

1. A jelen tétel a) - d) pontjai szerinti illetékek fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akiknek az úti okmányt az érvényes úti okmány pótlásaként adják ki olyan változás esetén, mely nem az állampolgár hibájából történt, vagy ha az úti okmányban az úti okmány gyártója által okozott hibát észleltek vagy olyan hibát, amelyet az a hatóság okozott, amely az úti okmányt kiadta.

2. A jelen tétel a) - d) pontjai szerinti illetékek fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akiknek az úti okmányt az érvényes úti okmány pótlásaként adják ki, jogi cselekvőképességük korlátozása vagy jogi cselekvőképességüktől való megfosztásuk esetén.

1. A jelen tétel a) és d) pontjai szerinti illetékek fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akik menedékjogkérőkkel vagy kiegészítő védelmet kapott külföldivel kérvényezik a családegyesítést.

2. A jelen tétel a), b), d), e) pontjai szerinti illetékek fizetése alól mentesülnek a pedagógiai alkalmazottak vagy főiskolai tanárok.

3. A jelen tétel a), c), d), i) és j) pontjai szerinti illetékek fizetése alól mentesülnek a 18 évnél fiatalabb személyek.

4. A jelen tétel a) és d) pontjai szerinti illetékek fizetése alól a kölcsönösség elve alapján mentesülnek a gyakornokok, akiknek a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma folyósít ösztöndíjat, vagy ösztöndíjuk nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekből következik, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek alapján a Szlovák Köztársaság iskoláiban tevékenykedő idegen nyelvű lektorok.

5. A jelen tétel c) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a Tt. 404/2011. sz. törvénye 43. §-a 1. bek. a) pontja szerinti személyek.

6. A jelen tétel f) pontjának 1. bekezdése szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a következő személyek:

a) akik új tartózkodási okmány kiadását kérvényezik, ha az abban található bejegyzések a kérelmezőtől független ok miatt nem felelnek meg a valóságnak, például a település és az utca nevének vagy a házak számozásának megváltozása,

b) először kérvényezik a tartózkodási okmány kiadását, menedékjogot kapott külföldiként vagy kiegészítő védelmet kapott külföldiként.

7. A jelen tétel i) és j) pontjai szerinti illetékek fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akik a Tt. 404/2011. sz. törvénye 58. §-a 1. bek. a) pontja, 2. bek. a) és c) pontja és 3. bek. szerint kérelmezik az eltűrt tartózkodás megadását.

8. A jelen tétel l) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akiknek a Tt. 404/2011. sz. törvénye 58. §-a 2. bek. c) pontja és 3. bek. szerint lett megadva az eltűrt tartózkodás.

9. A jelen tétel l) - n) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek

a) azok a személyek, akik a Tt. 404/2011. sz. törvénye 58. §-a 1. bek. a) pontja és 2. bek. a) pontja szerint kérvényezik az eltűrt tartózkodás megadását

b) azok a személyek, akiknek a Tt. 404/2011. sz. törvénye 74. §-a 2. bek. b) és c) pontja szerint adják ki a külföldi állampolgár számára kiállított útlevelet

c) azok a személyek, akiknek a Tt. többször módosított 480/2002. sz., a menedékjogról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye szerint adták meg a kiegészítő védelmet.

A közigazgatási szerv humanitárius okokból vagy a kölcsönösség okán eltekinthet a jelen tétel szerinti illeték beszedésétől vagy csökkentheti az illeték összegét.

1. A jelen tétel a) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a külföldiek, külön szabályozás szerint.^16b)

2. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek az Európai Unió állampolgárainak családtagjai.^16c)

3. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a Szlovák Köztársaság állampolgárainak családtagjai az Európai Unió állampolgárai családtagjainak mértékéig, a 2. pont szerint.

4. A jelen tétel a) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a külföldiek, akik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a Szlovák Köztársaság elnökének vagy a Szlovák Köztársaság kormányának meghívására vagy beleegyezésével érkeznek a Szlovák Köztársaságba.

5. A jelen tétel b) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a külföldiek, akik a rövid távú vízum meghosszabbítását természeti katasztrófa miatt vagy humanitárius okokból kérvényezték.

A közigazgatási szerv indokolt esetekben közérdekű okokból vagy humanitárius okokból csökkentheti az illeték összegét vagy eltekinthet annak beszedésétől; kölcsönösség okán az illeték összegét növelheti vagy csökkentheti.

A közigazgatási szerv a jelen tétel szerinti illetéket nem szedi be a 16 évnél fiatalabb személyek meghívása esetén.

A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akik a Szlovák Köztársaság területére harmadik ország állampolgárát hívják meg, aki a Szlovák Köztársaság kormányának vagy az Európai Unió programjaiból következő tevékenységet fog végezni vagy a Szlovák Köztársaság nemzetközi szerződésből következő kötelezettségét teljesíti.

1. A jelen tétel a) - g) pontjai szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek hivatásos katonái, a Szlovák Köztársaság fegyveres testületeinek tagjai és a Szlovák Információs Szolgálat tagjai.

2. A jelen tétel d) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akiknek új fegyverengedélyt adnak ki mint pótlást, olyan változás esetén, amelyet nem az állampolgár okozott, vagy ha az új fegyverengedélyben a fegyverengedély gyártója által okozott hibát találtak vagy a hibát a fegyverengedélyt kiadó szerv okozta.

3. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek az élsportoló sportlövők és a Szlovák Köztársaság válogatott sportlövői, ha kizárólag sport célokra használt fegyverekről van szó.

4. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a jelen mentesítés 1. pontjában szereplő személyek, ha legkevesebb 20 év szolgálati jogviszonnyal rendelkeznek.

1. Azoktól a személyektől, akik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a természet és a táj védelméről szóló, 287/1994. sz. törvénye 58. §-ának 4. – 6. bek. szerint természetőrség tagjának tisztségét töltik be, és azoktól a személyektől, akik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának mezőőrségről szóló, 255/1994. sz. törvénye szerint a mezőőrség tagjának tisztségét töltik be, a jelen tétel szerinti megfelelő illeték 50%-át kell beszedni.

2. A jelen tétel g) pontja szerinti illeték, ha tömeges fegyverengedély helyett adják ki, 3 euró.

1. Az illeték fizetése alóli mentesítés itt hasonlóképpen érvényes, mint a 30. tétel esetében.

2. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akik nemzetközi sportlövő versenyen vagy más hasonló versenyen vesznek részt, amelynek részét képezi a sportlövés is, valamint azok a személyek, akik a fegyvereket díjként kapják ezeken a versenyeken.

3. A jelen tétel c) és d) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akiknek a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodásuk alatt, nemzetközi szerződések alapján személyi védelmet biztosítanak, valamint e személyek fegyveres kíséreteinek a tagjai.

4. A jelen tétel b) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a más államok rendőri testületeinek tagjai, ha fegyvereket vagy lőszert hoznak be vagy visznek ki az országból biztonsági feladataik teljesítése során a hazai rendőri testülettel való együttműködésük keretében.

5. A jelen tétel c) és d) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a külföldiek, akik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a Szlovák Köztársaság elnökének és a Szlovák Köztársaság kormányának meghívására vagy beleegyezésével érkeznek a Szlovák Köztársaságba, ha a cselekményeket a határátkelőhelyen útlevél-ellenőrzést végrehajtó rendőri testület alakulata végzi el.

1. Azoktól a személyektől, akik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a természet és a táj védelméről szóló, 287/1994. sz. törvénye 58. §-a 4. – 6. bek. szerint a természetőrség tagjának tisztségét töltenek be, és azoktól a személyektől, akik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának mezőőrségről szóló, 255/1994. sz. törvénye szerint a mezőőrség tagjának tisztségét töltik be, a jelen tétel szerinti megfelelő illeték 50%-át kell beszedni.

2. A jelen tétel a) pontja szerinti illetéket minden fegyverért vagy annak fő része nyilvántartásba vételéért nem szedik be, ha az illetéket a fegyver behozataláért a jelen tétel c) pontja szerint beszedték.

3. A jelen tétel b) pontja szerinti illetéket nem szedik be, ha a fegyvert vagy annak fő részét az országból kiviszik és az illetéket a jelen tétel a) pontja szerint beszedték.

4. A jelen tétel d) pontja szerinti illetéket nem szedik be, ha a fegyvert és a hozzá tartozó, legfeljebb 100 db lőszert kiviszik vagy behozzák az országba és az illetéket a jelen tétel c) pontja szerint beszedték.

5. A jelen tétel d) pontja szerinti illetéket nem szedik be, ha lőszert visznek ki az országból és az illetéket a jelent tétel b) pontja szerint beszedték.

1. A 30. tétel első és negyedik pontjai szerinti illetékfizetési mentesítés teljes mértékben érvényes a jelen tétel a) pontja esetében is.

2. A jelen tétel a) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül a fegyver megőrzése a tulajdonos halála után, a hagyatéki eljárás befejezésétől számított hét napig és a bevont, lefoglalt, talált, leadott vagy elkobzott fegyver, a fegyver fő részének vagy a lőszernek megőrzése.

A jelen tétel b) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek és a Szlovák Köztársaság fegyveres testületeinek fegyverkiállításai, a múzeumok fegyverkiállítása, melyek a fegyvereket tevékenységi körük keretében állítják ki, valamint a Szlovák Információs Szolgálat fegyverkiállításai.

1. A lőtér-létrehozási és -működtetési engedély kiadásának véleményezése illetékmentes.

2. A Szlovák Köztársaság Hadseregének, a Szlovák Köztársaság fegyveres testületeinek és a Szlovák Információs Szolgálatnak a hatáskörébe tartozó lőtér-létrehozási és -működtetési engedély kiadása illetékmentes.

A jelen tétel c) pontja szerinti illetéket nem szedik be a szociális szolgáltatást nyújtó személy/szervezet első kivonatának kiadásáért, annak bejegyzése alkalmával vagy a jegyzékben történt minden módosítás alkalmával.

A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a természetes személyek vagy jogi személyek, akik nem haszonszerzési célzattal nyújtanak szociális szolgáltatásokat.

1. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól, a munkakörük vagy hivatásuk gyakorlását igazoló okmány felmutatása után mentesülnek a halászati tanulmányi szakos közép- és főiskolák diákjai és hallgatói, a központi halgazdálkodási államigazgatási alkalmazottak, akiknek munkaszerződésében szerepel az aktívan végzett halászat, a halgazdálkodási szakemberek, ha munkaszerződésükben szerepel a halászat gyakorlása, a Szlovák Horgászszövetség alkalmazottai, a halászgazdák és helyetteseik, valamint a halőröknek kinevezett személyek.

2. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a külföldiek, akik a Szlovák Köztársaság elnökének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának és a Szlovák Köztársaság kormányának meghívására vagy beleegyezésével érkeznek a Szlovák Köztársaságba.

3. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a 15 évnél fiatalabb személyek.

A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek az állatok génállományának érdekében és a közérdekből kiadott határozatok. A mentesítés okait a központi államigazgatási szerv bírálja el, az illetékes kerületi erdészeti hivatal vagy körzeti erdészeti hivatal állásfoglalása után.

1. A további 3 évre szóló illeték befizetése, a nemesítői igazolvány érvényessége ötödik évének letelte előtt esedékes.

2. A minden további évre szóló illeték befizetése mindig a nemesítői igazolvány előző évi érvényességének letelte előtt esedékes.

A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a szociális szolgáltatásokat nyújtó személyek/szervezetek, melyek a szociális szolgáltatásokat nem haszonszerzési célzattal biztosítják, külön szabályozásban meghatározott¹¹⁾ feltételek szerint, a művelődési központok, csillagvizsgálók, planetáriumok, könyvtárak, múzeumok, galériák, színházak, melyek alapítója az állam vagy a nagyobb területi egység, és professzionális zenei intézmények, melyek alapítója az állam vagy a nagyobb területi egység.

1. Az illetéket nem szedik be, ha a területi eljárást összevonták az építési eljárással, és egy határozatot adnak ki.

2. Ha a területi határozat több különálló objektum elhelyezését is magában foglalja, összesített illetéket kell beszedni az a) pont szerint a területi határozatban feltüntetett összes különálló objektumért, kivéve a csatlakozásokat.

Építési engedély vagy befejezett építmények módosításának (felépítmény, hozzáépítés) és a befejezés előtt álló építmények módosításának (minden önálló építményért) kérvényezése

1. A lakás célú befejezett építmények módosítására kiadott építési engedélyek illetékfizetése alól mentesülnek súlyos testi fogyatékosok igazolványával rendelkező természetes személyek vagy súlyos testi fogyatékosok és kísérőjük igazolványával rendelkező természetes személyek.

2. Az illeték fizetése alóli mentesítés itt hasonlóképpen érvényes, mint az 59. tétel esetében.

3. A jelen tétel g) pontja szerinti építési engedély kiadásának illetéke alól mentesül Nemzeti Autópálya Társaság Rt.

1. Ha az építési engedély több önálló objektum építését foglalja magában, az építési engedélyben feltüntetett összes önálló objektumért összesített illetéket kell beszedni, kivéve a csatlakozásokat [a) és b) pontok].

2. A szállodák és más szálláshelyek nem lakás céljára szolgáló építményeknek minősülnek.

3. A kettőnél több kocsibeállóval rendelkező garázsok önálló építményeknek minősülnek.

4. A jelen tétel szerinti építési engedélyek illetékeit az építési hivatalok, speciális építési hivatalok, katonai és más építési hivatalok határozzák meg a területi tervezésről és építési rendtartásról szóló, többször módosított, Tt. 50/1976. sz. törvény 117., 120. és 121. §-ának rendelkezései szerint (építési törvény).

1. Az illeték fizetése alól mentesülnek súlyos testi fogyatékosok igazolványával rendelkező természetes személyek vagy súlyos testi fogyatékosok és kísérőjük igazolványával rendelkező természetes személyek.

2. A jelen tétel d) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül az üzemegység megjelölése, amely a kisvállalkozásokról szóló törvényből következik.

1. Az illeték fizetése alóli mentesítésre az 59. tétel esetében felsoroltak vonatkoznak.

2. A jelen tétel b) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül Nemzeti Autópálya Társaság Rt.

A használatbavételi határozat kiadásának javaslata

1. A lakás célú befejezett építmények módosítására kiadott használatbavételi határozat illetékének fizetése alól mentesülnek a súlyos testi fogyatékosok igazolványával rendelkező természetes személyek vagy a súlyos testi fogyatékosok és kísérőjük igazolványával rendelkező természetes személyek.

2. Az illeték fizetése alóli mentesítés itt hasonlóképpen érvényes, mint az 59. tétel esetében.

3. A jelen tétel g) pontja szerinti használatbavételi határozat kiadásának illetéke alól mentesül Nemzeti Autópálya Társaság Rt.

1. Ha a használatbavételi határozat több önálló objektum építését foglalja magában, a használatbavételi határozatban feltüntetett összes önálló objektumért összesített illetéket kell beszedni, kivéve a csatlakozásokat [a) és b) pontok].

2. A szállodák és más szálláshelyek nem lakás céljára szolgáló építményeknek minősülnek.

3. A kettőnél több kocsibeállóval rendelkező garázsok önálló építményeknek minősülnek.

4. A jelen tétel szerinti használatbavételi határozatok illetékeit az építési hivatalok, speciális építési hivatalok, katonai és más építési hivatalok határozzák meg a területi tervezésről és építési rendtartásról szóló, többször módosított, Tt. 50/1976. sz. törvénye 117., 120. és 121. §-ának rendelkezései szerint (építési törvény).

A jelen tétel a) - c) pontjai szerinti illetéket a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma szedi be.

A gépjármű-vezetői jogosítvány kiadása során a közigazgatási hatóság a megfelelő illetékkulcs szerinti illeték négyszeresét szedi be, ha az illetékfizető kifejezett kérésére a gépjármű-vezetői jogosítványt gyorsított eljárásban, két munkanapon belül adja ki.

A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a 65 évnél idősebb személyek, akiknek a gépjármű-vezetői jogosítványt 5-éves érvényességgel adják ki, valamint azok a személyek, akiknek a gépjármű-vezetői jogosítványt vagy nemzetközi gépjármű-vezetői jogosítványt pótlásként adják ki olyan változás esetén, melyet nem az állampolgár okozott, vagy ha a gépjármű-vezetői jogosítványban vagy a nemzetközi gépjármű-vezetői jogosítványban olyan hibát találtak, melyet a gépjármű-vezetői jogosítvány vagy a nemzetközi gépjármű-vezetői jogosítvány gyártója okozott, vagy a hibát az a hatóság okozta, amely a gépjármű-vezetői jogosítványt vagy nemzetközi gépjármű-vezetői jogosítványt kiadta.

1. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesül az I. osztályú utak használatára vonatkozó kivétel engedélyezése traktorok és önjáró munkagépek részére, melyek kötelezően rendelkeznek rendszámtáblával.

2. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesül a kivétel engedélyezése azon gépjárművek részére, melyek C betűt tartalmazó, különleges rendszámtáblát kaptak.

1. A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesül az örökléssel, hivatali utasítás vagy bírósági határozat alapján, valamint házastársak osztatlan közös tulajdonának megszűnésével megszerzett gépjármű vagy utánfutó tulajdonosának bejegyzése.

2. A jelen tétel a) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül az M₁ és N₁ kategóriájú gépjármű tulajdonosának bejegyzése, ha az M₁ és N₁ kategóriájú gépjármű vásárlására a birtokos vagy tulajdonos a Tt. a súlyos testi fogyatékosság pénzbeli támogatással való kompenzálásáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 447/2008. sz. törvénye szerinti támogatást kapott.

3. A jelen tétel a) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesül az L_1e kategóriájú gépjármű tulajdonosának bejegyzése a Tt. a járművek közúti forgalomban való üzemeltetésének feltételeiről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 725/2004. sz. törvényének 23.a § szerint.

1. A jelen tétel szerinti illetéket 50%-kal, de legfeljebb 100 euróval kell csökkenteni a gépjármű tulajdonosának bejegyzése során, ha a tulajdonos súlyos testi fogyatékosok igazolványával rendelkező természetes személy vagy súlyos testi fogyatékosok és kísérőjük igazolványával rendelkező természetes személy. vagy ha súlyos testi fogyatékos természetes személyek általi vezetésre átalakított gépjárműről van szó, és az M₁ és N₁ kategóriájú gépjármű vásárlása során a tulajdonos nem kapott támogatást a Tt. a súlyos testi fogyatékosság pénzbeli támogatással való kompenzálásáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 447/2008. sz. törvénye szerint.

2. Az illetékfizető a gépjármű vagy az utánfutó új tulajdonosa.

3. Az ezen tétel a) pontja szerinti illeték 50 %-kal, de legfeljebb 33 euróra csökken az M₁ kategóriás, legalább 6 ülőhelyes és 110 kW motorteljesítményű gépjármű tulajdonosának bejegyzésekor, ha olyan gépjármű-tulajdonosról van szó, aki külön jogszabály szerint^20ac) legalább négy, legfeljebb 19 éves gyermek után jogosult családi pótlékra. Az első mondat szerinti tulajdonos a nyilvántartásba vételkor köteles mellékelni a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát.

4. Az illetékfizető a gépjárműnek a jelen tétel a) pontja szerinti bejegyzése során külön jogszabály^20ad) szerint szakértői véleményt nyújthat be, amelynek alapján eltérő maradványérték-együtthatót számítanak ki, mint 2. számú mellékletben feltüntetett maradványérték, ami megfelel a gépjármű nyilvántartásba vételétől számított, években kifejezett életkorának. A szakértői vélemény alapján a gépjármű maradványértékének együtthatója mint a gépjármű euróban kifejezett maradványértékének és a gépjármű euróban kifejezett eredeti értékének az aránya számítandó ki. Az így kiszámított, matematikai szabályok szerint két tizedesjegyre kerekített maradványérték-együttható használandó fel a jelen tétel a) pontja szerinti illeték kiszámítására.

5. A jelen tétel a) pontja szerinti illeték 50%-kal, de legfeljebb 33 euróra csökken, ha hibrid gépjármű,^20ae) hibridhajtású elektromos gépjármű,^20af) sűrített földgázüzemű (CNG) gépjármű,^20ag) cseppfolyósított földgázüzemű (LNG) gépjármű^20ag) és hidrogénmeghajtású gépjármű^20ah) tulajdonosáról van szó.

6. Ha a d) pontban feltüntetett személy vállalkozásának tárgya gépjárművek eladása a gépjármű gyártójával vagy a gépjármű gyártójának képviselőjével kötött szerződés alapján, a gépjármű tulajdonosának a gépjármű-nyilvántartásba történő bejegyzése során köteles ezt a viszony a közigazgatási szervnek bemutatni. Ha a d) pont szerinti gépjármű-tulajdonos a gépjármű nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított egy éven belül nem végzi el a gépjármű birtokjogának más személyre történő átruházását, köteles legkésőbb a következő gépjármű-nyilvántartásban történő módosítás során megfizetni az a) pont szerinti illetéket, melynek összege megfelel a gépjármű első bejegyzése során fizetendő illeték összegének.

A jelen tétel n) pontja szerinti engedély utólagos kiadásának kérvényezéséért a közigazgatási hatóság az illetékkulcs összegének ötszörösét szedi be illetékként.

A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni, ha hivatali utasítás miatt történt változásról van szó, például az utca nevének megváltozása és hasonlók.

A következők kérvényezése:

1. A jelen tétel az a) és b) pontjai szerinti engedély utólagos kiadásának kérvényezéséért a közigazgatási hatóság az illetékkulcs összegének ötszörösét szedi be illetékként.

2. A közigazgatási hatóság a c), e) - h) pontok szerinti közigazgatási illeték háromszorosát szedi be, ha az illetékfizető (az eljárás résztvevője) a kérvény kézbesítése alkalmával gyorsított, öt munkanapon belüli határozathozatalt kérelmez. Ha az eljárást felfüggesztették, az eljárás felfüggesztéséről szóló határozat kiadásának napjával a határidő múlása szünetel. A gyorsított határozathozatalért járó pótdíj fizetése a kérvény benyújtásának napján esedékes. Ha az eljárást leállították vagy a kérvényt visszautasították, az illetéket nem térítik vissza. Ha a közigazgatási szerv a rövidített határidőn belül nem dönt a kérvényről, a gyorsított határozathozatalért járó meghatalmazás szerint befizetett illeték és a jelen tétel megfelelő pontja szerint meghatározott illeték közötti különbséget visszatéríti.

Ha a kérvényező a jelen tétel c), d) és i) pontjai szerinti egyetlen kérvényével több jóváhagyást kérvényez, az illetékek összeadódnak.

A jelen tétel a) pontja szerinti illeték fizetése alól mentesülnek azok a személyek, akiknek a jármű forgalmi engedélye I. részét vagy II. részét vagy műszaki engedélyét pótlásként adják ki olyan változás esetén, melyet nem az állampolgár okozott, vagy ha a jármű forgalmi engedélyének I. részében vagy II. részében vagy műszaki engedélyében olyan hibát állapítottak meg, melyet a jármű forgalmi engedélye I. részének vagy II. részének vagy a műszaki engedélyének gyártója okozott, vagy olyan hibát, melyet az a hatóság okozott, amely a jármű forgalmi engedélyének I. részét vagy II. részét vagy a műszaki engedélyét kiadta, kivéve azokat az eseteket, mikor a hibás forgalmi engedély II. részét vagy a műszaki engedélyt a gyártó vagy a gyártó képviselője állította ki.

A b) pont szerinti illetéket a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma veti ki.

1. Az illetékes pályaigazgatási hatóság a jelen tétel b), d) és g) pontjai szerinti illetéket attól függetlenül szedi be, hogy hány eltérést tapasztal a pályán közlekedő jármű jóváhagyott vagy engedélyezett típusától, egy beadvány keretében.

2. A jelen tétel e) pontja szerinti közigazgatási illetéket csak akkor kell beszedni, ha a felszerelés vagy a rész típusát, a kötöttpályás jármű típusától vagy lényeges módosításától elkülönítve hagyatják jóvá.

1. Az illetékes pályaigazgatási hatóság a jelen tétel b) pontja szerinti illetéket csak a jóváhagyott típusú kötöttpályás első járműért szedi be, tekintet nélkül a pályán közlekedő járművek teljes számára.

2. A villamos pályák vagy trolibusz pályák esetében az illetékes pályaigazgatási hatóság a helyileg illetékes nagyobb területi egység.

A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni, ha hivatali utasítás miatt történt változásról van szó, például az utca nevének megváltozása és hasonlók.

A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni, ha hivatali utasítás miatt történt változásról van szó, például az utca nevének megváltozása és hasonlók.

A gépjármű nyilvántartásból történő kivonása utáni illetéket nem szedik be a gépjármű végleges kivonása esetén, ha a gépjárművet eltulajdonították.

1. A jelen tétel a) és b) pontok szerinti illetéke magában foglalja az okmányok kiadását is a jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén.

2. A jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonásának meghosszabbítása esetén az a) pont szerinti közigazgatási illetéket szedik be, miközben a határidő kezdetének megállapítására a jármű közúti forgalomból történő előző ideiglenes kivonásának dátumát veszik alapul.

1. A jelen tétel szerinti illeték magában foglalja az okmányok kiadását is a jármű gépjárművek nyilvántartásából történő ideiglenes kivonása esetén és a jármű újbóli bejegyzése esetén a gépjárművek nyilvántartásába.

2. A jármű gépjárművek nyilvántartásából történő ideiglenes kivonásának meghosszabbítása esetén az a) pont szerinti közigazgatási illetéket szedik be, miközben a határidő kezdetének megállapítására a jármű gépjárművek nyilvántartásából történő előző ideiglenes kivonásának dátumát veszik alapul.

1. A közigazgatási hatóság a jelen tétel szerinti illeték 25%-át szedi be, a gépjármű-vezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgáért, ha a tanfolyamra középiskolákon (katonaiakat is beleértve) és szaktanintézetekben, a kötelező közlekedésnevelési tantárgy keretében került sor, ha a tanfolyamra rendőri testület szakközépiskoláiban, a szakmai felkészítés keretében került sor, ha a gépjármű-vezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgára besorozottak/újoncok esetében kerül sor vagy megismételt vizsgáról van szó.

2. A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni a szakmai alkalmasság vizsgálata során, ha a gépjármű-vezetői jogosítvány kiadása a külföldön kiadott gépjármű-vezetői jogosítvány pótlására történik.

3. A jelen tétel a) pontja szerinti illetéket a gépjármű-vezetői jogosítvány minden kategóriájáért beszedik, melyeket a kérvényező megszerez. A gépjármű-vezetői jogosítvány több kategóriájának megszerzése esetén, egy vizsga keretében az illetékek összeadódnak. Ez nem érvényes abban az esetben, ha a megszerzett kategória magában foglalja a további kategóriát is.

4. A közigazgatási hatóság a jelen tétel e) pontja szerinti illeték 50%-át szedi be a megismételt gépjármű-oktatói jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgáért. A jelen tétel e) pontja szerinti illetéket a gépjármű-oktatói jogosítvány minden kategóriájáért beszedik, melyeket a kérvényező megszerez. A gépjármű-oktatói jogosítvány több kategóriájának megszerzése esetén, egy vizsga keretében az illetékek összeadódnak. Ez nem érvényes abban az esetben, ha a megszerzett kategória magában foglalja a további kategóriát is.

1. Használhatatlan forgalmi rendszámtáblának minősül az a rendszámtábla, melyet 1997. március 31-ig érvényes jogszabályok szerint adtak ki, melyet a jármű birtokosa, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának közúti forgalomról szóló, 315/1996. sz. törvényének 129. §-a szerint köteles kicserélni.

2. A jelen tétel szerinti illeték magában foglalja a megfelelő okmányok kiadását is.

1. Az a) és b) pont szerinti illetéket minden kategória után külön be kell szedni. Ha egy bejegyzés több kategóriát érint, az egyes kategóriákért járó illetékek összeadódnak; ez nem érvényes, ha a megszerzett kategória magában foglal egy másik kategóriát.

2. A d) pont szerinti illetéket nem szedik be, ha a regisztráció megváltoztatására hatósági döntés miatt kerül sor, pl. az utcanév vagy a házszám megváltozása miatt.

A e) pont szerinti megismételt vizsgára történő jelentkezés során a megfelelő illetékkulcs szerinti közigazgatási illeték 50%-át kell fizetni.

1. Ha ugyanabban az előterjesztésben alapképesítési tanfolyam és rendszeres képességmegtartó gyakorlati tanfolyam regisztrációját kérik, csak egy közigazgatási illetéket vetnek ki az a) pont értelmében.

2. Ha ugyanabban az előterjesztésben alapképesítési tanfolyam és rendszeres képességmegtartó gyakorlati tanfolyam regisztrációjának módosítását kérik, csak egy közigazgatási illetéket vetnek ki az b) pont értelmében.

3. A b) pont szerinti illetéket nem vetik ki, ha a regisztráció megváltoztatására hatósági döntés miatt kerül sor, pl. az utcanév vagy a házszám megváltozása miatt.

A következők kérvényezése:

A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni, ha hivatali utasítás miatt történt változásról van szó, például az utca nevének megváltozása.

1. Ha kérvényező egy kérvényén a jelen tétel a) és b) pontjai szerinti tételek közül több engedély vagy jogosultság megadását kérvényezi, az illetékek összeadódnak.

2. A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni, ha hivatali utasítás miatt történt változásról van szó, például az utca nevének megváltozása és hasonlók.

Az a) pont szerinti megismételt vizsgára történő jelentkezés kérvényezése során, a megfelelő illetékkulcs szerinti közigazgatási illeték 50%-át kell fizetni.

A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni, ha hivatali utasítás miatt történt változásról van szó, például az utca nevének megváltozása és hasonlók.

A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni, ha hivatali utasítás miatt történt változásról van szó, például az utca nevének megváltozása és hasonlók.

1. A közigazgatási hatóság eltekinthet az illeték beszedésétől, ha mezőgazdasági termékek szállításáról, humanitárius okokból vagy közérdekből végzett szállításról van szó.

2. A közigazgatási hatóság a kölcsönösség alapján eltekinthet az illeték beszedésétől vagy az illetéket csökkentheti. Indokolt esetekben, elsősorban a közlekedéspolitikai elvek biztosítása szempontjából, a közigazgatási hatóság a jelen tétel szerinti illetéket háromszorosára is növelheti.

3. Az utólagosan kiadott licenc (engedély) esetében a közigazgatási szerv a meghatározott illetéket háromszorosára is növelheti.

4. Az n) és r) pontok szerinti megismételt vizsgára történő jelentkezés során, a megfelelő illetékkulcs szerinti közigazgatási illeték 50%-át kell fizetni.

5. A d) pont szerinti illeték fizetése alól mentesül az a szállító, aki az autóbuszjárat menetrendjének jóváhagyását vagy módosítását kéri, amely a szállító kötelezettségének részét képezi, és amely számára a közérdekből végzett szolgáltatásokról szóló, a szállítási szolgáltatások megrendelőjével megkötött szerződésből következik.

A jelen tétel szerinti illeték fizetése alól mentesülnek a mezőgazdasági munkálatokkal összefüggésben szállított mezőgazdasági gépek engedélyei.

1. A közigazgatási hatóság a kölcsönösség elve alapján csökkenti az illetéket vagy elengedi annak beszedését.

2. A közúti közigazgatási hatóság határozatával, a túlméretes szállítmányért utólagosan beszedett illeték a háromszorosára növekszik, ha a szállítás, a közúti közigazgatási hatóság előzetes engedélye nélkül, már részben vagy teljes egészében megvalósult.

3. A közúti közigazgatási hatóság határozata által utólagosan kivetett illeték túlméretes szállításért, ha ez a szállítás részben vagy teljes egészében megvalósult már a közúti közigazgatási hatóság előzetes engedélye nélkül, az a) pont 2.1 és 2.2 alpontja szerinti részkulcsokat egyenként bírálják el annak alapján, hány százalékkal haladta meg a rakománnyal egybeszámolt összsúlya megengedettet vagy a tengelyterhelést

4. A közigazgatási hatóság túlsúlyos vagy túlméretes szállítmányok esetében, melyet hazai vagy külföldi intézmény humanitárius segély céljából szervez vagy állami ajándékozás esetében eltekinthet az illeték beszedésétől.

1. A jelen tétel szerinti illetéket az Európai Unió külső határainak határátkelőhelyein, a határátkelőhöz vezető útszakasz kezelője szedi be. A jelen tétel szerinti illetéket, melyet a közúti közigazgatási hatóság határozatával, utólagosan beszednek be, a közúti közigazgatási hatóság szedi be.

2. A jelen tétel szerinti illetékfizető az a szállító, aki a szállítást a megengedett méreteket meghaladó járművel vagy járműszerelvénnyel végzi.^24)25)25a)

3. A túlméretes szállításért járó illeték alapjául a jármű vagy járműszerelvény legnagyobb mérete szolgál, amely szélességében vagy magasságában vagy hosszában meghaladja a megengedett mértéket.

4. A szerelvény hosszának alapjába és a szerelvény teljes tömegébe beleszámítódnak a szerelvény tolására rendelt gépjárművek is vagy a többi, a szerelvénybe kapcsolt kisegítő gépjármű, melyeket a szerelvénybe csak a szállítási útvonal rövid, nehéz szakaszainak leküzdésére kapcsolnak be.

5. Ha a szállítás során kettő vagy mindhárom teljes megengedett méretet túllépik [a) pont, 1. bekezdés], az illeték teljes összegét az a) pont, 1. bekezdésében (1.1 - 1.3) feltüntetett illetékkulcsok összegeként határozzák meg.

6. A megengedett össztömeg túllépését úgy a járműszerelvény, mint az egyes jármű esetében, szerelvényben bírálják el. Az illetéket azokból a lehetőségekből határozzák meg, melyeknél magasabb az illetékkulcs. A megengedett össztömeg 3,0% alatti túllépéséért nem szednek illetéket, kivéve az utánfutós járműegyütteseket.

7. A túlsúlyos szállítás esetében a jármű össztömegét, mint az egész szerelvény tömegét határozzák meg, az egyes gépjárművek és kapcsolt járművek tömegeinek összeadásával.

8. A tengelyre jutó megengedett tömeg meghaladásáért járó illeték meghatározása során, minden tengelyt külön bírálnak el és az illetéket csak a leginkább túlterhelt tengelyért határozzák meg. A tengely megengedett terhelésének 3,0% alatti túllépéséért nem szednek illetéket.

9. Speciális pótkocsik és félpótkocsik esetében, melyek több, mint egymás után közvetlenül elhelyezett három tengellyel rendelkeznek, minden tengelyt egyszerű tengelyként bírálnak el, 9,5 tonna megengedett terheléssel.

10. Ha a szállítás során egyszerre túllépik a megengedett össztömeget és a megengedett tengelyterhelést is, az illeték teljes összegét az a) pont, 2.1 és 2.2 bekezdéseiben feltüntetett illetékkulcsok összegeként határozzák meg.

11. Ha a szállítás során egyszerre túllépik a megengedett méreteket²⁴⁾ és a megengedett össztömeget is,^25)25a) az illeték teljes összegét az a) pont, 1. és 2. bekezdéseiben feltüntetett illetékkulcsok összegeként határozzák meg.

12. Ha a Szlovák Köztársaság területén átmenő tranzitszállítmányról van szó, az a), c) vagy d) pont szerint kiszámított illetékkulcshoz hozzá kell adni a b) pont szerinti illetékkulcsot is. A Meghatalmazás 2. pontja szerint kivetetett illeték esetben a b) pont szerinti illetékkulcsot csak egyszer számítják fel, mégpedig akkor, ha a közúti közigazgatási hatóság bizonyítottnak tartja, hogy a tranzitra sor került.

13. A e) pont szerinti illetékeket akkor használandók, ha a szállító az építőipari mechanizmus tulajdonosa vagy használója, vagy a szállítás területén vállalkozásra jogosult jogi személy vagy természetes személy, és a mechanizmus építkezésre vagy építkezésről történő szállításáról van szó, annak parkolóhelyére, 30 km-es távolságban.

14. A d) pont szerinti illetéket akkor alkalmazzák, ha a szállító bizonyítja, hogy műszakilag lehetetlen a rakomány tömegét csökkenteni és más szállítási mód sem jöhet számításba, és ha a hidak terhelhetősége és a közutak teherbírása statisztikailag hitelesített megítélés szerint lehetővé teszi a szállítás megvalósítását.

15. Ha a c) vagy d) pont szerinti szállítás már részben vagy teljes egészében megvalósult és tömegméréssel, tengelynyomás mérésével és a méretek mérésével bebizonyosodik, hogy a különleges használat engedélyezésének feltételei sérültek, az ilyen szállítást különleges használat engedélyezése nélküli szállításként ítélik meg.

16. Ha az e) pont szerinti szállítás már részben vagy teljes egészében megvalósult különleges használat engedélyezése nélkül, a közúti közigazgatási hatóság utólagos határozatban bírálja el a Meghatalmazás 3. pontja szerinti összeget az a) pontban felsorolt részilletékkulcsok alapján.

Közigazgatási illetéket visszafizetik, ha a kérvény elintézésére a megadott határidőre nem került sor.

A közigazgatási hatóság indokolt esetekben csökkentheti az illetéket, esetleg eltekinthet a jelen tétel szerinti illeték beszedésétől. Az úthasználat terjedelmének és idejének függvényében, a közigazgatási hatóság az illeték összegét annak ötszörösére emelheti.

A közigazgatási hatóság indokolt esetekben csökkentheti az illetéket, esetleg eltekinthet a jelen tétel szerinti illeték beszedésétől. Az érintett állami út közlekedési jelentőségének függvényében, a közigazgatási hatóság az illeték összegét annak ötszörösére emelheti.

1. A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni a közúti forgalom biztonságának biztosítása során vagy, ha a technológiai eljárások nem tesznek lehetővé más megoldást.

2. A jelen tétel szerinti illetéket nem kell beszedni akkor sem, ha az indukált beruházások feltételéhez kötött engedélyről van szó.

Meghatalmazás

A közigazgatási hatóság indokolt esetekben a jelen tétel a), c) vagy d) pont szerinti illetékeit emelheti azoknak akár az ötszörösére, esetleg csökkentheti vagy elengedheti. A közigazgatási hatóság indokolt esetekben a b) pont szerinti illetéket a kétszeresére  emelheti, esetleg csökkentheti vagy elengedheti.

A 84. tétel 1. megjegyzése itt hasonlóképpen érvényes.

A vasúti közigazgatási hivatal indokolt esetekben csökkentheti az illetéket vagy eltekinthet annak beszedésétől.

A villamos pályák vagy trolibusz pályák üzemeltetési engedélyét és a villamos pályákon vagy trolibusz pályákon történő közlekedés licencét a helyileg illetékes nagyobb területi egységek adják ki.