Hatályos 2022. január 1-től
A Tt. 96/1991. sz. törvénye
A NYILVÁNOS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKRŐL
Kelt: 1991. február 14.
Módosítva:
Tt. 384/1997., hatályos 1998. január 1-től
Tt. 374/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 129/2020., hatályos 2020. május 21-től
Tt. 300/2020., hatályos 2021. január 1-től
Tt. 504/2021., hatályos 2022. január 1-től
A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt fogadta el:
1. §
(1) Jelen törvény alapján a nyilvános kulturális rendezvények (a továbbiakban csak „rendezvény”) alatt olyan
a) színházi, film- és egyéb audiovizuális előadások,
b) koncertek, zenés és táncos produkciók,
c) képzőművészeti, iparművészeti és népművészeti alkotások kiállításai,
d) fesztiválok, valamint kulturális és művészeti programok,
e) táncmulatságok és egyéb társadalmi szórakoztató rendezvények
értendők, melyek hozzáférhetők a nyilvánosság számára.
(2) Jelen törvény céljaira rendezvénynek minősülnek a nyilvánosság számára hozzáférhető artista produkciók, cirkuszi és varieté előadások is.
(3) A rendezvény a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek minősül, ha azt egyedileg meg nem határozott látogatóknak tartják.
2. §
Rendezvényszervezők lehetnek jogi vagy természetes személyek.
3. §
(1) A szervező köteles írásban értesíteni a rendezvény megszervezésének szándékáról azt a községet, melynek területén a rendezvényt meg kívánják tartani. Ha a rendezvény több község területét érinti, akkor mindegyiket értesíteni kell a rendezvény megszervezéséről.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a szervező nevét és lakcímét, a rendezvény címét és tartalmi töltetét, helyszínét és időpontját. Több rendezvény is feltüntethető egy bejelentésben.
(3) A községnek szánt bejelentést legkésőbb 7 nappal a rendezvény előtt meg kell tenni a községi hivatalban. Indokolt esetben a bejelentés rövidebb időn belül is elfogadható. A szervező köteles haladéktalanul tájékoztatni a községet a bejelentésben feltüntetett adatokban bekövetkezett változásokról.
(4) Azok a szervezők, akiknek a rendezvényszervezés küldetésükből adódik, tevékenységük tárgyából vagy külön jogszabályok szerint engedélyezett vállalkozásból1) fakad, megegyezhetnek a községgel a rendezvények bejelentésének mindkét fél számára kedvezőbb módjáról.
4. §
(1) Ha a rendezvényt az erre a célra általában használt helyiségeken vagy közterületen kívül kell lebonyolítani, akkor a község más, a bejelentésben feltüntetettől eltérő helyszínt javasolhat a szervezőnek.
(2) A község betilthatja azt a rendezvényt, amelyre olyan helyszínen kerülne sor, ahol a résztvevők súlyosan veszélyeztetnék az egészségüket, vagy amelynek megtartása korlátozná a tömegközlekedést, illetve a lakosság ellátását.
(3) A 2. bekezdés szerinti döntéshozatalra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók.2) A rendezvény betiltása elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.
5. §
(1) A rendező felelős a rendezvény lebonyolításához szükséges megfelelő feltételek biztosításáért, a rend fenntartásáért a rendezvény időtartama alatt, a vonatkozó szerzői jogi, adóügyi, egészségügyi, tűzbiztonsági, biztonsági és egyéb jogszabályok3) betartásáért és az illetékes hatóságok felügyeletének lehetővé tételéért.
(2) A rendező megtagadhatja a személy belépését a rendezvényre, ha a rendezvényre való belépést lehetővé tevő belépőjegy, meghívó, igazolvány, igazolás vagy más bizonylat névre szól és a személy nem hajlandó igazolni személyazonosságát a rendezőnek; ilyen célból a rendező jogosult kérni a személytől személyazonossága igazolását.4) A rendező megtagadhatja a személy belépését a rendezvényre vagy részvételét a rendezvényen, ha kétségei támadnak, hogy az teljesíti az életkorra vagy más feltételre vonatkozó követelményt, melynek teljesüléséhez a rendezvényre való belépés vagy a rendezvényen való részvétel kötve van, amennyiben a személy nem igazolja a rendezőnek a feltétel teljesítését; ilyen célból a rendező jogosult kérni a személytől a megkövetelt feltétel teljesítésének igazolását.
6. §
(1) A községnek joga van meggyőződni arról, hogy a rendezvény a 3. § szerinti bejelentéssel összhangban zajlik-e.
(2) A község által írásban meghatalmazott felügyeletet végző személy (a továbbiakban „felügyeleti hatóság“) figyelmezteti a szervezőt a talált hiányosságokra, és tájékoztatja őt az e törvényből eredő következményekről, ha ezek nem kerülnek eltávolításra. Ha a rendezvény emberi jogokat és alapvető szabadságokat sért, a felügyeleti hatóság betiltja, illetve félbeszakítja a rendezvényt. A rendezvény betiltható olyan oknál fogva is, hogy lefolytatását nem jelentették be a községnek vagy lefolytatása ellentétes lenne jelen törvénnyel.
(3) A felügyeleti hatóság szóban közli a szervezővel a rendezvény betiltásáról vagy félbeszakításáról szóló határozatot.2) Ezen határozat írásos változatát három napon belül kell kézbesíteni a szervezőnek. A rendezvény betiltásáról vagy félbeszakításáról szóló határozat elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.
7. §
A község 332 euróig terjedő bírságot szabhat ki annak a szervezőnek, mely jogi személy és elmulasztotta az e törvény szerinti bejelentési kötelezettségét, vagy megszervezte a betiltott rendezvényt, valamint egyéb kötelezettségeinek megszegéséért.
8. §
(1) E törvény rendelkezései nem vonatkoznak azokra a rendezvényekre, melyekre a fegyveres erők és a fegyveres testületek helyiségeiben kerül sor.
(2) A 3. § nem vonatkozik azokra az ingyenes produkciókra, melyekre a község által erre a célra kijelölt közterületen kerül sor.
Átmeneti rendelkezések a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére
8.a §
(1) A rendezvényszervező, akinek rendezvénye 2020. március 10-étől a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot miatt rendezvényszervezési tilalom alá került a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére, vagy annak lezárultát követően 2020. december 31-ig nem valósul meg,
a) nem minősül késedelmesnek azon szerződéses kötelezettségei teljesítésében, melyek a rendezvény megvalósítását biztosították volna,
b) nem köteles a szerződés bírságból vagy más, a kötelezettsége betartását biztosító szerződéses szankcióból fakadó igény kielégítésére, melyet a rendezvény elmaradása miatt nem tudott teljesíteni,
c) a teljesítés ellehetetlenülése miatt jogosult elállni a szerződéstől, mellyel a szervező az esemény megvalósítását biztosította, ha a szerződő felek nem állapodnak meg másként.
(2) A rendezvényszervező 1. bekezdés szerinti szerződéstől való elállása nem érinti a másik szerződő fél által már nyújtott teljesítésért járó térítési igényét. Ha a szerződő felek másként nem egyeznek meg, a szervező által teljesítésért kifizetett olyan térítés, amely az 1. bek. szerinti szerződéstől való alállással érintett, a szerződés megszűnésével indokolatlan nyerészkedésnek minősül.
(3) Az 1. bekezdés szerinti szerződésnek minősül a rendezvényszervező által szerzőkkel, előadóművészekkel vagy más szereplőkkel megkötött részvételi szerződés, a rendezvény műszaki-szervezési testületével vagy szervezési szolgáltatások ellátóival megkötött szerződése, vagy más műszaki vagy szervezési biztosítást ellátásáról szóló szerződése, beleértve a műszaki berendezések, helyiségek vagy területek bérlését is.
8.b §
(1) A rendezvényszervező, akinek rendezvénye 2020. március 10-étől a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot miatt rendezvényszervezési tilalom alá került a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére, vagy annak lezárultát követően 2020. december 31-ig nem valósul meg, jogosult annak a személynek, aki a rendezvényre belépőjegyet váltott (a továbbiakban csak „a rendezvény résztvevője”),
a) meghosszabbítani belépőjegye érvényességét vagy választási lehetőséget felkínálni másik rendezvényre a saját szervezésében vagy más, együttműködő szervező rendezvényére legalább 2021. december 31-ig szóló érvényességgel,
b) a belépőjegy árának értékében utalványt felkínálni rendezvényre a saját szervezésében vagy más, együttműködő szervező rendezvényére legalább 2021. december 31-ig szóló érvényességgel,
c) az elmaradt rendezvény időpontjától számított 13 hónapon belül visszafizetni a belépőjegy árát, ha a rendezvény résztvevője elutasítja annak meghosszabbítását az a) pont értelmében, nem fogadja el a b) pont szerinti ajánlatot, vagy érvényesíti jegyár-visszafizetési igényét a szervezőnél az egyezményes határidőben, mely nem lehet rövidebb, mint az elmaradt rendezvény időpontjától számított egy hónap.
(2) Ha a rendezvény résztvevője egyetért a belépőjegy érvényességének meghosszabbításával, de nem a rendezvény meghatározott pótidőpontjában, az szervező a rendezvény résztvevőjének utalványt kínálhat fel az 1. bek. b) pontja szerint, ha az lehetséges és a rendezvény résztvevője is egyetért vele, egyébként köteles neki visszafizetni a belépőjegy árát az 1. bek. c) pontja szerint; a szervező, aki meghosszabbítja a belépőjegy érvényességét, köteles a rendezvény pótidőpontján legalább 60 nappal a megvalósítása előtt közzétenni, amennyiben a rendezvény résztvevőivel nem közölte azt a belépőjegy meghosszabbításának időpontjában.
8.c §
(1) A rendezvény szervezője, aki 2021. január 1-jét követően a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos rendezvénytartási tilalommal szembesült, a rendkívüli helyzet, a szükséghelyzet vagy rendkívüli állapot COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos kihirdetése idején vagy annak befejeződése után 2021. június 30-áig rendezvényt nem valósít meg,
a) nem kerül késedelembe a szerződéses feltételek teljesítésében, melyekkel a rendezvény megtartását biztosította volna szervezőként,
b) nem köteles kielégíteni a szerződésbe foglalt büntetés vagy más bírság iránti követeléseket, melyeket a szervező nem teljesíthetett a rendezvény elmaradása miatt,
c) a teljesíthetetlenség jogcímén jogosult elállni a szerződéstől, mellyel a szervező a rendezvény megtartását biztosította volna, ha a szerződéses felek más módon nem jutnak megállapodásra.
(2) A szervezőnek az 1. bek. c) pontja szerinti szerződéstől való elállása esetén a másik szerződéses félnek nem sérül a már nyújtott teljesítések megtérítéséhez való joga. Ha a szerződéses felek másképp nem állapodnak meg, a szervező által kifizetett térítés, melyet az 1. bek. c) pontja szerinti szerződéstől való elállás érint, a szerződés megszűnésével indokolatlan haszonszerzésnek minősül.
(3) 1. bekezdés szerinti szerződéseknek minősülnek a szervező által a szerzők, az előadóművészek és más szereplők rendezvényen való részvételének biztosítására megkötött szerződések, a műszaki-szervezési stábokkal vagy rendezvényszervező szolgáltatóval, vagy egyéb, a rendezvény műszaki vagy szervezési biztosításáról megkötött szerződések, beleértve a műszaki berendezések, helyiségek vagy szabad területek bérleti szerződését is.
8.d §
(1) A rendezvény szervezője, aki 2021. január 1-jét követően a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos rendezvénytartási tilalommal szembesült, a rendkívüli helyzet, a szükséghelyzet vagy rendkívüli állapot COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos kihirdetése idején vagy annak befejeződése után 2021. június 30-áig rendezvényt nem valósít meg, jogosult a rendezvény résztvevőjének
a) belépőjegye érvényességét meghosszabbítani, amennyiben a rendezvény pótlólagos időpontban 2022. június 30-áig megvalósul,
b) utalványt felajánlani a belépőjegy ára értékében a szervező más, kiválasztott rendezvényén való részvételre vagy más, a szervezővel együttműködő személy rendezvényén való részvételre, legalább 2022. június 30-ai érvényességi határral, vagy
c) visszatéríteni a belépőjegy árát a rendezvény elmaradásától számított 13. hónap végéig, amennyiben a résztvevő elutasította az a) pont szerinti meghosszabbítást, nem fogadta el a b) pont szerinti ajánlatot vagy a szervezőtől a belépőjegy árának visszafizetését igényelte a szervezővel történt megállapodás szerinti határidőn belül, mely nem lehet kevesebb a rendezvény elmaradását követő egy hónapnál.
(2) Ha a résztvevő egyetért a belépőjegy érvényességének meghosszabbításával a rendezvény pótidőpontjával azonban nem, a szervező a rendezvény résztvevőjének utalványt ajánlhat fel az 1. bekezdés b) pontja szerint, ha az lehetséges és a rendezvény résztvevője azzal egyetért, egyébként a szervező köteles a rendezvény résztvevőjének visszatéríteni a belépőjegy árát az 1. bekezdés c) pontja szerint; a szervező, mely meghosszabbítja a belépőjegy érvényességét, köteles közzétenni a rendezvény pótidőpontját legkésőbb 60 nappal annak megvalósulása előtt, amennyiben nem közölte a résztvevővel a pótidőpontot a belépőjegy érvényességének meghosszabbításakor.
8.da §
(1) Azon rendezvény szervezője, mely 2022. január 1-től a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos helyzetben rendezvénytartási tilalom alá esett a COVID-19 betegséggel kapcsolatos rendkívüli állapot, szükségállapot vagy vészhelyzet időtartama alatt, vagy ezek megszűnését követően 2022. december 31-ig nem valósult meg,
a) nincs késésben azon szerződéses kötelességei teljesítésében, melyekkel a szervező a rendezvényt biztosította,
b) nem köteles kielégíteni a kötbér iránti igényeket vagy más, a kötelességei betartására irányuló szankciókat, melyeket szervezőként nem tudott teljesíteni a rendezvény elmaradása miatt,
c) ellehetetlenülés jogcímén jogosult elállni a szerződéstől, mellyel a szervező a rendezvény megvalósítását biztosította, ha a szerződő felek másként nem állapodnak meg.
(2) Ha az 1. bek. c) pontja értelmében a szervező eláll a szerződéstől, az nem érinti a másik szerződő fél jogigényét azon teljesítései költségeinek megtérítésére, amelyeket már megvalósított. Ha a szerződő felek másként nem állapodnak meg, a szervező által megfizetett összeg a teljesítésért, melyet az 1. bek. c) pontja szerinti elállás a szerződéstől érint, a szerződés megszűnésével jogalap nélküli gazdagodásnak minősül.
(3) Az 1. bekezdés szerinti szerződésnek minősülnek a szervező által megkötött szerződések szerzők, előadóművészek vagy más fellépők, a rendezvény műszaki-szervezési egységének vagy a rendezvényszervezői szolgáltató rendezvényen való részvételéről, beleértve a műszaki berendezések, helyiségek vagy szabadtéri területek bérlését is.
8.db §
(1) Azon rendezvény szervezője, mely 2022. január 1-től a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos helyzetben rendezvénytartási tilalom alá esett a COVID-19 betegséggel kapcsolatos rendkívüli állapot, szükségállapot vagy vészhelyzet időtartama alatt, vagy ezek megszűnését követően 2022. december 31-ig nem valósult meg, jogosult a rendezvény résztvevőjének
a) meghosszabbítani a belépőjegy érvényességét, amennyiben a rendezvény új időpontban valósul meg 2023. december 1-ig,
b) a belépőjegy árának értékében utalványt kínálhat fel más rendezvényeire vagy más, vele együttműködő személy rendezvényére, legalább 2023. december 31-ig tartó lejárattal, vagy
c) a rendezvény elmaradását követően 13 hónapon belül visszafizeti a belépőjegy árát, ha a rendezvény résztvevője elutasította az érvényesség a) pont szerinti meghosszabbítását, nem fogadta el a b) pont szerinti ajánlatot, vagy a szervezőnél igényelte a belépőjegy árának visszatérítését a szervezővel megegyezett határidőn belül, mely nem lehet rövidebb 1 hónapnál a rendezvény elmaradásának időpontjától számítva.
(2) Ha a rendezvény résztvevője egyetért a belépőjegy érvényességének meghosszabbításával, de a megadott új időponttal nem, a szervező az 1. bek b) pontja értelmében utalványt ajánlhat fel a résztvevőnek, ha az lehetséges és a résztvevő ezzel egyetért, egyébként a szervező köteles a résztvevőnek a belépőjegy árát visszafizetni az 1. bek. c) pontja értelmében; a szervező, mely meghosszabbítja a belépőjegy érvényességét, köteles a rendezvény új időpontját legkésőbb 60 nappal annak megvalósulása előtt nyilvánosságra hozni, ha azt a rendezvény résztvevőjével nem közölte a belépőjegy érvényességének meghosszabbításakor.
8.e §
A COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos közös rendelkezések
A COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos rendezvénytartási tilalom alatt értendő a rendezvénytartásra vonatkozó korlátozás is, főként a résztvevők számának korlátozása vagy egyéb, megelőző intézkedések, melyek nehezítik a rendezvény megvalósítását; a 8.a–8.db § rendelkezései vonatkoznak azon esetekre is, amikor a rendezvény nem valósult meg, mert azt megelőzés céljából a rendezvény szervezője lemondta.
9. §
Megszűnik:
1. a Tt. 81/1957. sz. törvénye, a koncertekről és egyéb zenei tevékenységről;
2. a Tt. 82/1957. sz. törvénye, az esztrádműsorokról, artista produkciókról és a népi mulatságokról;
3. a Tt. 52/1959. sz. törvényének, az oktatási tevékenységről (oktatási törvény) 1–4. §-a, 6. §-ának 2. bekezdése, 7. §-ának 2. bekezdése, 8. §-ának 2. bekezdése, 9–11.§-ai, 13. §-a, 14. §-ának 3. bekezdése, 16. §-a és 17. §-a.;
5. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló törvényének B mellékletében található 18–24. tételei;
6. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 99/1958. sz. rendeletének, a nyilvános koncertek és egyéb zenei produkciók, nyilvános esztrádműsorok és artistaprodukciók, népi szórakoztató vállalkozások, némely színházi előadások, kiállítások, előadások és filmelőadások engedélyezéséről és a szerzői jogi szervezetek kizárólagos engedélyéről 1–9.§-ai;
7. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 149/1961. sz. rendeletének, a képzőművészeti alkotások vásárlásáról, megrendeléséről és eladásáról, valamint a képzőművészet területét érintő némely egyéb intézkedésről, 12–16. §-ai;
8. A Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 60/1978. sz. színházi törvényének egyes végrehajtó rendelkezései a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 149/1989. sz. rendeletének olvasatában, mely a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 60/1978. sz. rendeletének módosításáról és kiegészítéséről szól, mellyel végrehajtandók a színházi törvény egyes rendelkezései, 15. §-a, 19–34. §-ai.
10. §
Jelen törvény 1991. április 1-jén lép hatályba.
F. Mikloško s.k.
V. Mečiar s.k.
1) A Tt. 105/1990. sz. törvénye, az állampolgárok magánvállalkozásáról.
A Tt. 130/1990. sz. törvénye, az állampolgárok magánvállalkozásáról szóló törvény kiadására vonatkozó bizonyos intézkedések.
2) A Tt. 71/1967. sz. törvénye, a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás).
3) Pl. a Tt. 1/1955. sz. törvénye, az állami természetvédelemről, a Tt. 35/1965. sz. törvénye, az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokról szóló törvény (a szerzői jogi törvény) a Tt. 89/1990. sz. törvényének olvasatában (teljes szövege a Tt. 247/1990. sz. törvénnyel került kihirdetésre), a Tt. 36//1965. sz. törvénye, az irodalmi és művészeti tevékenységből származó jövedelemadóról a Tt. 180/1968. sz. törvényének olvasatában, a Tt. 20/1966. sz. törvénye, az emberek egészségének ápolásáról, a Szlovák Munkabiztonsági Hivatal és a Szlovák Bányászati Hivatal 111/1975. sz. rendelete, a munkabalesetek nyilvántartásáról és nyilvántartásba vételéről és az üzemi balesetek bejelentéséről és a műszaki berendezések meghibásodásáról a 483/1990. sz. rendelet olvasatában, a Szlovák Szocialista Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 14/1977. sz. rendelete, az egészség védelméről a zaj és a vibráció káros hatásaitól, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 126/1985. sz. törvénye, a tűzvédelemről a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 525/1990. sz. törvényének olvasatában, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 46/1989. sz. törvénye, az alkoholizmus vagy egyéb függőséggel szembeni védelemről, a Szlovák Szocialista Köztársaság Egészségügyi és Szociális Ügyekért Felelős Minisztériumának 190/1989. sz. rendelete, mellyel végrehajtandó a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 46/1989. sz. törvénye, az alkoholizmus vagy egyéb függőséggel szembeni védelemről.
4) Például a Tt. 395/2019. sz., a személyi igazolványokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. § 1. bek.; a Tt. 647/2007. sz., az útiokmányokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 4. § 1. bek.; a Tt. 404/2011. sz., a külföldiek tartózkodásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
Časová verzia účinná od 1. januára 2022
Zákon č. 96/1991 Z. z.
O VEREJNÝCH KULTÚRNYCH PODUJATIACH
zo 14. februára 1991
Zmena:
384/1997 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1998
374/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
129/2020 Z. z. s účinnosťou od 21. mája 2020
300/2020 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2021
504/2021 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2022
Slovenská národná rada sa uzniesla na tomto zákone:
§ 1
(1) Verejnými kultúrnymi podujatiami (ďalej len „podujatie“) sa podľa tohto zákona rozumejú verejnosti prístupné
a) divadelné, filmové a iné audiovizuálne predstavenia,
b) koncerty, hudobné a tanečné produkcie,
c) výstavy diel výtvarných umení, diel úžitkového umenia a prác ľudovej výtvarnej tvorivosti,
d) festivaly a prehliadky v oblasti kultúry a umenia,
e) tanečné zábavy a iné akcie v oblasti spoločenskej zábavy.
(2) Pre účely tohto zákona sa za podujatia považujú aj verejnosti prístupné artistické produkcie, cirkusové a varietné predstavenia.
(3) Podujatie sa považuje za verejnosti prístupné, ak sa koná pre individuálne neurčených návštevníkov.
§ 2
Usporiadateľmi podujatí môžu byť právnické alebo fyzické osoby.
§ 3
(1) Usporiadateľ je povinný písomne oznámiť zámer usporiadať podujatie obci, na území ktorej sa má podujatie konať. Ak sa má podujatie konať na území niekoľkých obcí, treba jeho konanie oznámiť každej z nich.
(2) V oznámení treba uviesť označenie a adresu usporiadateľa, názov a obsahové zameranie podujatia, miesto a čas jeho konania. V jednom oznámení možno uviesť aj viac podujatí.
(3) Oznámenie určené obci treba podať na obecnom úrade najneskôr 7 dní pred konaním podujatia. V odôvodnenom prípade možno oznámenie prijať aj v kratšej lehote. Zmeny v údajoch uvedených v oznámení je usporiadateľ povinný oznámiť bezodkladne.
(4) Usporiadatelia, pre ktorých usporadúvanie podujatí vyplýva z ich poslania, predmetu činnosti alebo z podnikania povoleného podľa osobitných predpisov,1) sa môžu dohodnúť s obcou na obojstranne výhodnejšom spôsobe oznamovania podujatí.
§ 4
(1) Ak sa má konať podujatie mimo priestorov alebo priestranstiev, ktoré sa na takýto účel obvykle používajú, obec môže navrhnúť usporiadateľovi iné miesto na jeho konanie, než sa uvádza v oznámení.
(2) Obec môže zakázať podujatie, ktoré sa má konať na mieste, kde by jeho účastníkom hrozilo závažné nebezpečenstvo pre ich zdravie alebo kde by konanie podujatia obmedzovalo verejnú dopravu alebo zásobovanie obyvateľstva.
(3) Na rozhodovanie podľa odseku 2 sa vzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.2) Opravný prostriedok proti zákazu podujatia nemá odkladný účinok.
§ 5
(1) Usporiadateľ zodpovedá za utvorenie vhodných podmienok na uskutočnenie podujatia, za zachovanie poriadku počas jeho priebehu, za dodržiavanie príslušných autorskoprávnych, daňových, zdravotno-hygienických, požiarnych, bezpečnostných a iných právnych predpisov3) a za umožnenie výkonu dozoru na to oprávneným orgánom.
(2) Usporiadateľ je oprávnený odoprieť osobe vstup na podujatie alebo účasť na podujatí, ak je vstupenka, pozvánka, preukaz, potvrdenie alebo iný doklad umožňujúci vstup na podujatie alebo účasť na podujatí vystavený na meno osoby a osoba nepreukáže usporiadateľovi svoju totožnosť; na tento účel je usporiadateľ oprávnený požadovať preukázanie totožnosti osoby.4) Usporiadateľ je oprávnený odoprieť vstup na podujatie alebo účasť na podujatí aj osobe, o ktorej má pochybnosť, či spĺňa podmienku veku alebo inú podmienku, na ktorej splnenie je viazaný vstup na podujatie alebo účasť na podujatí, ak osoba nepreukáže usporiadateľovi jej splnenie; na tento účel je usporiadateľ oprávnený požadovať preukázanie splnenia určenej podmienky.
§ 6
(1) Obec je oprávnená dozerať, či sa podujatie koná v súlade s oznámením podľa § 3.
(2) Osoba, ktorú obec výkonom dozoru písomne poverila (ďalej len „dozorný orgán“), upozorní usporiadateľa na zistené nedostatky a upovedomí ho o tom, aké následky podľa tohto zákona môže mať ich neodstránenie. Ak sa na podujatí porušujú ľudské práva a slobody, dozorný orgán podujatie zakáže, resp. ho preruší. Podujatie možno zakázať aj z toho dôvodu, že sa jeho konanie neoznámilo obci alebo by bolo v rozpore s týmto zákonom.
(3) Dozorný orgán oznámi rozhodnutie2) o zákaze podujatia alebo o jeho prerušení usporiadateľovi ústnym vyhlásením. Písomné vyhotovenie tohto rozhodnutia treba doručiť usporiadateľovi do troch dní. Opravný prostriedok proti rozhodnutiu o zákaze alebo prerušení podujatia nemá odkladný účinok.
§ 7
Usporiadateľovi, ktorý je právnickou osobou, môže obec za nesplnenie oznamovacej povinnosti podľa tohto zákona, za usporiadanie podujatia, ktoré bolo zakázané, ako aj za porušenie iných povinností usporiadateľa uložiť pokutu do 332 eur.
§ 8
(1) Ustanovenia tohto zákona sa nevzťahujú na podujatia, ktoré sa konajú v priestoroch ozbrojených síl a ozbrojených zborov.
(2) Ustanovenie § 3 sa nevzťahuje na produkcie bez vstupného na verejných priestranstvách, ktoré na tento účel určila obec.
Prechodné ustanovenia počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19
§ 8a
(1) Usporiadateľ podujatia, ktoré sa od 10. marca 2020 v situácii spôsobenej zákazom podujatí v súvislosti s ochorením COVID-19, počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 alebo v čase po ich ukončení do 31. decembra 2020 neuskutoční,
a) nie je v omeškaní s plnením záväzkov zo zmlúv, ktorými zabezpečoval usporiadateľ uskutočnenie podujatia,
b) nie je povinný uspokojiť nárok na zmluvnú pokutu alebo inú sankciu dohodnutú ako zabezpečenie záväzku, ktorý usporiadateľ nemohol plniť z dôvodu neuskutočnenia podujatia,
c) je z dôvodu nemožnosti plnenia oprávnený odstúpiť od zmluvy, ktorou usporiadateľ zabezpečoval uskutočnenie podujatia, ak sa zmluvné strany nedohodnú inak.
(2) Pri odstúpení od zmluvy podľa odseku 1 usporiadateľom nie je dotknutý nárok druhej zmluvnej strany na úhradu za plnenie, ktoré už bolo poskytnuté. Ak sa zmluvné strany nedohodnú inak, usporiadateľom zaplatená odplata za plnenie, ktoré je dotknuté odstúpením od zmluvy podľa odseku 1, sa zánikom zmluvy považuje za bezdôvodné obohatenie.
(3) Zmluvami podľa odseku 1 sa rozumejú zmluvy uzatvorené usporiadateľom na zabezpečenie účasti autorov, výkonných umelcov alebo iných účinkujúcich na podujatí, technicko-organizačného štábu podujatia alebo usporiadateľských služieb, alebo na iné technické alebo organizačné zabezpečenie podujatia vrátane nájmu technických zariadení, priestorov alebo priestranstva.
§ 8b
(1) Usporiadateľ podujatia, ktoré sa od 10. marca 2020 v situácii spôsobenej zákazom podujatí v súvislosti s ochorením COVID-19, počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 alebo v čase po ich ukončení do 31. decembra 2020 neuskutoční, je oprávnený osobe, ktorá si na toto podujatie kúpila vstupenku (ďalej len „účastník podujatia“),
a) predĺžiť platnosť vstupenky, pokiaľ sa podujatie uskutoční v náhradnom termíne do 31. decembra 2021,
b) ponúknuť poukážku v hodnote ceny vstupenky s možnosťou výberu iného podujatia usporiadateľa alebo inej osoby spolupracujúcej s usporiadateľom s platnosťou najmenej do 31. decembra 2021, alebo
c) vrátiť cenu vstupenky do 13 mesiacov od neuskutočnenia podujatia, ak účastník podujatia odmietol predĺženie podľa písmena a), neprijal ponuku podľa písmena b) alebo si uplatnil u usporiadateľa nárok na vrátenie ceny vstupenky v lehote dohodnutej s usporiadateľom, ktorá nesmie byť kratšia ako jeden mesiac od neuskutočnenia podujatia.
(2) Ak účastník podujatia súhlasí s predĺžením platnosti vstupenky, nie však s určeným náhradným termínom podujatia, usporiadateľ môže ponúknuť účastníkovi podujatia poukážku podľa odseku 1 písm. b), ak je to možné a účastník podujatia s tým súhlasí, inak je povinný vrátiť mu cenu vstupenky podľa odseku 1 písm. c); usporiadateľ, ktorý predlžuje platnosť vstupenky, je povinný zverejniť náhradný termín podujatia najneskôr 60 dní pred jeho uskutočnením, pokiaľ ho neoznámil účastníkovi podujatia pri predĺžení platnosti vstupeniek.
§ 8c
(1) Usporiadateľ podujatia, ktoré sa od 1. januára 2021 v situácii spôsobenej zákazom podujatí v súvislosti s ochorením COVID-19, počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 alebo v čase po ich ukončení do 30. júna 2021 neuskutoční,
a) nie je v omeškaní s plnením záväzkov zo zmlúv, ktorými zabezpečoval usporiadateľ uskutočnenie podujatia,
b) nie je povinný uspokojiť nárok na zmluvnú pokutu alebo inú sankciu dohodnutú ako zabezpečenie záväzku, ktorý usporiadateľ nemohol plniť z dôvodu neuskutočnenia podujatia,
c) je z dôvodu nemožnosti plnenia oprávnený odstúpiť od zmluvy, ktorou usporiadateľ zabezpečoval uskutočnenie podujatia, ak sa zmluvné strany nedohodnú inak.
(2) Pri odstúpení od zmluvy podľa odseku 1 písm. c) usporiadateľom nie je dotknutý nárok druhej zmluvnej strany na úhradu za plnenie, ktoré už bolo poskytnuté. Ak sa zmluvné strany nedohodnú inak, usporiadateľom zaplatená odplata za plnenie, ktoré je dotknuté odstúpením od zmluvy podľa odseku 1 písm. c), sa zánikom zmluvy považuje za bezdôvodné obohatenie.
(3) Zmluvami podľa odseku 1 sa rozumejú zmluvy uzatvorené usporiadateľom na zabezpečenie účasti autorov, výkonných umelcov alebo iných účinkujúcich na podujatí, technicko-organizačného štábu podujatia alebo usporiadateľských služieb, alebo na iné technické alebo organizačné zabezpečenie podujatia vrátane nájmu technických zariadení, priestorov alebo priestranstva.
§ 8d
(1) Usporiadateľ podujatia, ktoré sa od 1. januára 2021 v situácii spôsobenej zákazom podujatí v súvislosti s ochorením COVID-19, počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 alebo v čase po ich ukončení do 30. júna 2021 neuskutoční, je oprávnený účastníkovi podujatia
a) predĺžiť platnosť vstupenky, pokiaľ sa podujatie uskutoční v náhradnom termíne do 30. júna 2022,
b) ponúknuť poukážku v hodnote ceny vstupenky s možnosťou výberu iného podujatia usporiadateľa alebo výberu podujatia u inej osoby spolupracujúcej s usporiadateľom s platnosťou najmenej do 30. júna 2022, alebo
c) vrátiť cenu vstupenky do 13 mesiacov od neuskutočnenia podujatia, ak účastník podujatia odmietol predĺženie podľa písmena a), neprijal ponuku podľa písmena b) alebo si uplatnil u usporiadateľa nárok na vrátenie ceny vstupenky v lehote dohodnutej s usporiadateľom, ktorá nesmie byť kratšia ako jeden mesiac od neuskutočnenia podujatia.
(2) Ak účastník podujatia súhlasí s predĺžením platnosti vstupenky, nie však s určeným náhradným termínom podujatia, usporiadateľ môže ponúknuť účastníkovi podujatia poukážku podľa odseku 1 písm. b), ak je to možné a účastník podujatia s tým súhlasí, inak je usporiadateľ povinný vrátiť účastníkovi podujatia cenu vstupenky podľa odseku 1 písm. c); usporiadateľ, ktorý predlžuje platnosť vstupenky, je povinný zverejniť náhradný termín podujatia najneskôr 60 dní pred jeho uskutočnením, pokiaľ ho neoznámil účastníkovi podujatia pri predĺžení platnosti vstupeniek.
§ 8da
(1) Usporiadateľ podujatia, ktoré sa od 1. januára 2022 v situácii spôsobenej zákazom podujatí v súvislosti s ochorením COVID-19, počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 alebo v čase po ich ukončení do 31. decembra 2022 neuskutoční,
a) nie je v omeškaní s plnením záväzkov zo zmlúv, ktorými zabezpečoval usporiadateľ uskutočnenie podujatia,
b) nie je povinný uspokojiť nárok na zmluvnú pokutu alebo inú sankciu dohodnutú ako zabezpečenie záväzku, ktorý usporiadateľ nemohol plniť z dôvodu neuskutočnenia podujatia,
c) je z dôvodu nemožnosti plnenia oprávnený odstúpiť od zmluvy, ktorou usporiadateľ zabezpečoval uskutočnenie podujatia, ak sa zmluvné strany nedohodnú inak.
(2) Pri odstúpení od zmluvy podľa odseku 1 písm. c) usporiadateľom nie je dotknutý nárok druhej zmluvnej strany na úhradu za plnenie, ktoré už bolo poskytnuté. Ak sa zmluvné strany nedohodnú inak, usporiadateľom zaplatená odplata za plnenie, ktoré je dotknuté odstúpením od zmluvy podľa odseku 1 písm. c), sa zánikom zmluvy považuje za bezdôvodné obohatenie.
(3) Zmluvami podľa odseku 1 sa rozumejú zmluvy uzatvorené usporiadateľom na zabezpečenie účasti autorov, výkonných umelcov alebo iných účinkujúcich na podujatí, technicko-organizačného štábu podujatia alebo usporiadateľských služieb, alebo na iné technické alebo organizačné zabezpečenie podujatia vrátane nájmu technických zariadení, priestorov alebo priestranstva.
§ 8db
(1) Usporiadateľ podujatia, ktoré sa od 1. januára 2022 v situácii spôsobenej zákazom podujatí v súvislosti s ochorením COVID-19, počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 alebo v čase po ich ukončení do 31. decembra 2022 neuskutoční, je oprávnený účastníkovi podujatia
a) predĺžiť platnosť vstupenky, pokiaľ sa podujatie uskutoční v náhradnom termíne do 31. decembra 2023,
b) ponúknuť poukážku v hodnote ceny vstupenky s možnosťou výberu iného podujatia usporiadateľa alebo výberu podujatia u inej osoby spolupracujúcej s usporiadateľom s platnosťou najmenej do 31. decembra 2023, alebo
c) vrátiť cenu vstupenky do 13 mesiacov od neuskutočnenia podujatia, ak účastník podujatia odmietol predĺženie podľa písmena a), neprijal ponuku podľa písmena b) alebo si uplatnil u usporiadateľa nárok na vrátenie ceny vstupenky v lehote dohodnutej s usporiadateľom, ktorá nesmie byť kratšia ako jeden mesiac od neuskutočnenia podujatia.
(2) Ak účastník podujatia súhlasí s predĺžením platnosti vstupenky, nie však s určeným náhradným termínom podujatia, usporiadateľ môže ponúknuť účastníkovi podujatia poukážku podľa odseku 1 písm. b), ak je to možné a účastník podujatia s tým súhlasí, inak je usporiadateľ povinný vrátiť účastníkovi podujatia cenu vstupenky podľa odseku 1 písm. c); usporiadateľ, ktorý predlžuje platnosť vstupenky, je povinný zverejniť náhradný termín podujatia najneskôr 60 dní pred jeho uskutočnením, pokiaľ ho neoznámil účastníkovi podujatia pri predĺžení platnosti vstupeniek.
§ 8e
Spoločné ustanovenie v súvislosti s ochorením COVID-19
Zákazom podujatia v súvislosti s ochorením COVID-19 sa rozumie aj obmedzenie podujatia v súvislosti s ochorením COVID-19, najmä obmedzenie počtu účastníkov podujatia alebo iné preventívne opatrenia sťažujúce uskutočnenie podujatia; ustanovenia § 8a až 8db sa vzťahujú aj na prípady, v ktorých sa podujatie neuskutočnilo, pretože bolo zrušené usporiadateľom podujatia z preventívnych dôvodov.
§ 9
Zrušujú sa:
1. zákon č. 81/1957 Zb. o koncertnej a inej hudobnej činnosti,
2. zákon č. 82/1957 Zb. o estrádach, artistických produkciách a ľudovej zábave,
3. § 1 až 4, § 6 ods. 2, § 7 ods. 2, § 8 ods. 2, § 9 až 11, § 13,§ 14 ods. 3, § 16 a § 17 zákona č. 52/1959 Zb. o osvetovej činnosti (osvetový zákon),
5. položky 18 až 24 prílohy B zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení,
6. § 1 až 9 vyhlášky Ministerstva školstva a kultúry č. 99/1958 Ú. v. o povoľovaní verejných koncertných a iných hudobných produkcií, verejných produkcií estrádnych a artistických, podnikov ľudovej zábavy, niektorých divadelných predstavení, výstav, prednášok a filmových predstavení a o výhradnom oprávnení ochranných organizácií autorských,
7. § 12 až 16 vyhlášky Ministerstva školstva a kultúry č. 149/1961 Zb. o nákupe, zadávaní a predaji diel výtvarných umení a o niektorých iných opatreniach v odbore výtvarných umení,
8. § 15 a § 19 až 34 vyhlášky Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 60/1978 Zb., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia divadelného zákona v znení vyhlášky Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 149/1989 Zb. o zmene a doplnení vyhlášky Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 60/1978 Zb., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia divadelného zákona.
§ 10
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. aprílom 1991.
F. Mikloško v. r.
V. Mečiar v. r.
1) Zákon č. 105/1990 Zb. o súkromnom podnikaní občanov.
Zákon SNR č. 130/1990 Zb. o niektorých opatreniach súvisiacich s vydaním zákona o súkromnom podnikaní občanov.
2) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).
3) Napr. zákon SNR č. 1/1955 Zb. SNR o štátnej ochrane prírody, zákon č. 35/1965 Zb. o literárnych, vedeckých a umeleckých dielach (autorský zákon) v znení zákona č. 89/1990 Zb. (úplné znenie vyhlásené pod č. 247/1990 Zb.), zákon č. 36//1965 Zb. o dani z príjmov z literárnej a umeleckej činnosti v znení zákona č. 180/1968 Zb., zákon č. 20/1966 Zb. o starostlivosti o zdravie ľudu, vyhláška Slovenského úradu bezpečnosti práce a Slovenského banského úradu č. 111/1975 Zb. o evidencii a registrácii pracovných úrazov a o hlásení prevádzkových nehôd (havárií) a porúch technických zariadení v znení vyhlášky č. 483/1990 Zb., vyhláška Ministerstva zdravotníctva SSR č. 14/1977 Zb. o ochrane zdravia pred nepriaznivými účinkami hluku a vibrácií, zákon SNR č. 126/1985 Zb. o požiarnej ochrane v znení zákona SNR č. 525/1990 Zb., zákon SNR č. 46/1989 Zb. o ochrane pred alkoholizmom a inými toxikomániami, vyhláška Ministerstva zdravotníctva a sociálnych vecí SSR č. 190/1989 Zb., ktorou sa vykonáva zákon Slovenskej národnej rady č. 46/1989 Zb. o ochrane pred alkoholizmom a inými toxikomániami.
4) Napríklad § 2 ods. 1 zákona č. 395/2019 Z. z. o občianskych preukazoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 4 ods. 1 zákona č. 647/2007 Z. z. o cestovných dokladoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov, zákon č. 404/2011 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
