Hatályos 2018. május 1-től 2019. január 31-ig
Tt. 446/2001.
Törvény
A MAGASABB SZINTŰ TERÜLETI EGYSÉGEK VAGYONÁRÓL
Kelt: 2001. október 3.
Módosítva
Tt. 521/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 540/2005., hatályos 2005. december 15-től
Tt. 279/2006., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 258/2009., hatályos 2009. július 1-től
Tt. 509/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 315/2016., hatályos 2017. február 1-től
Tt. 112/2018., hatályos 2018. május 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:
ELSŐ RÉSZ
Bevezető rendelkezések
1. §
A törvény tárgya
E törvény a magasabb szintű területi egység – amely az önkormányzati megye – vagyonát, a vagyonnal való rendelkezést és a magasabb szintű területi egység vagyoni viszonyait szabályozza, illetve megállapítja, hogy a Szlovák Köztársaság vagyonát képező mely dolgok (továbbiakban: „állami vagyon”) szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába.
2. §
A magasabb szintű területi egység vagyona
(1) A magasabb szintű területi egység vagyonát ingatlanok és ingóságok képezik – beleértve a pénzeszközöket is –, illetve azon követelések és egyéb vagyoni jogok is, amelyek e törvény szerint a magasabb szintű területi egység tulajdonát képezik, vagy amelyek tulajdonjogát a magasabb szintű területi egység e törvény szerinti állami vagyon átruházásával vagy a saját tevékenységével szerzi meg.
(2) E törvény nem vonatkozik
a) az értékpapírok külön jogszabályok szerinti kezelésére,1) kivéve a 9. § (11) bekezdés szerinti esetet,
b) a pénzeszközökkel való rendelkezésre külön jogszabályok szerint,1a)
c) a magasabb szintű területi egység vagyonával való – külön jogszabályok szerinti – rendelkezésre.1aa)
MÁSODIK RÉSZ
Az állami vagyon átszállása a magasabb szintű területi egységre
3. §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába kerülnek át
a) azon jogi személyek vagyonkezelésében lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabályok szerinti1) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
b) azon jogi személyiséggel nem rendelkező gyakorlati oktatási központok és azon szakmai gyakorlati központok alapítóinak kezelésében és az ezen központok használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabályok szerinti2) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
c) azon jogi személyiséggel nem rendelkező szociális szolgáltató intézmények alapítóinak kezelésében és az ezen intézmények használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabályok szerinti3) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át.
(2) A jogi személyek vagyonkezelésében lévő dolgok az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át akkor is, ha a központi államigazgatási szerv vagy az illetékes helyi államigazgatási szerv az e jogi személyek vonatkozásában meglévő alapítói jogkörét megállapodás alapján vagy külön törvényi rendelkezés alapján a magasabb szintű területi egységre ruházza át, miközben az ilyen átruházásra és az ilyen vagyonra a 4. és 5. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
3.a §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába a következők szállnak át
a) a szocális ellátás, az egészségügy és az oktatásügy területéhez tartozó olyan jogi személyek vagyonkezelésében lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabályok szerinti1b) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
b) a jogi személyiséggel nem rendelkező szociális szolgáltató intézmények alapítóinak kezelésében és az ezen intézmények használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön jogszabály szerinti3) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
c) a jogi személyiséggel nem rendelkező egészségügyi intézmények alapítóinak kezelésében és az ezen egészségügyi intézmények használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön törvény szerinti3a) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át,
d) a jogi személyiséggel nem rendelkező iskolák és oktatási intézmények alapítóinak kezelésében és az ezen iskolák illetve oktatási intézmények használatában lévő dolgok, amelyek vonatkozásában a külön törvény szerinti2) alapítói jogkör a magasabb szintű területi egységre száll át.
(2) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába átszálló (1) bekezdés a) pontja szerinti dolgokba az építés alatt álló építmények is beletartoznak.
(3) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogi személyek alapítóinak kezelésében lévő azon dolgok is, amelyek e jogi személyek feladatainak ellátását szolgálták, és amelyeket az alapító nem adott át e jogi személyek vagyonkezelésébe.
(4) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át az olyan
a) építés alatt álló építmények, amelyek vagyonkezelője az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napján az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti alapító, ha ezen építmények használói a befejezésüket követően az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti intézmények lettek volna,
b) befejezett építmények, amelyek az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napján még nem adtak át használatba, kezelőjük az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti alapító, és használói a befejezésüket követően az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti intézmények lettek volna.
3.b §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át a magasabb szintű területi egységek tulajdonában lévő azon építmények alatti telkek,3b) amelyek a 3. §, a 3.a § és külön jogszabály3c) szerint szálltak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába, beleértve azt a környező területet is, amely fekvésénél és kihasználásának jellegénél fogva egységes egészet alkot az építménnyel.
(2) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át a magasabb szintű területi egységek tulajdonában lévő azon építmények alatti és építés alatt álló építmények alatti telkek is, amelyek külön jogszabály szerinti megállapodás alapján kerültek a tulajdonába,3d) beleértve azt a környező területet is, amely fekvésénél fogva egységes egészet alkot az építménnyel vagy az építés alatt álló építménnyel.
(3) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és a magasabb szintű területi egység között megkötött megállapodás alapján az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át a külön jogszabály3e) szerint ideiglenes vagyonkezelésben lévő olyan telkek, amelyek a magasabb szintű területi egység tulajdonában lévő azon építmények alatt helyzekednek el, amelyek a 3. §, a 3.a § és külön jogszabály3c) szerint szálltak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába, beleértve azt a környező területet is, amely fekvésénél és kihasználásának jellegénél fogva egységes egészet alkot az építménnyel.
4. §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át
a) azon követelések és vagyoni jogok, amelyek
1. a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak,
2. a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak, ugyanakkor a gyakorlati oktatási központok, a szakmai gyakorlati központok és a jogi személyiséggel nem rendelkező szociális szolgáltató intézmények tevékenységéhez kapcsolódnak,
b) a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3. § (1) bekezdés szerint átszálló vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek, a megszerzett vagyon erejéig.
(2) A magasabb szintű területi egység tulajdonába nem szállnak át
a) a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3. § (1) bekezdés szerint átszálló vagyonhoz kapcsolódó, illetve az állami vagyon kezelője által átvállalt, árubeszerezés, munkavégzés és egyéb teljesítések kiegyenlítésével kapcsolatos olyan kötelezettségek, amelyek kiegyenlítési határideje lejárt, vagy amelyeket az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való, e törvény szerinti átszállása napjáig nem egyenlítettek ki,
b) a külön jogszabályok szerinti,4) kötelező jellegű pénzügyi teljesítésekkel kapcsolatos olyan kötelezettségek, amelyeket a külön jogszabályok szerint4) az állami vagyon kezelője az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napjáig volt köteles teljesíteni.
4.a §
(1) Az állami vagyonból magasabb szintű területi egység tulajdonába nem szállnak át
a) azon követelések és vagyoni jogok, amelyek
1. a 3.a § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak,
2. a 3.a § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak, ugyanakkor a jogi személyiséggel nem rendelkező szociális szolgáltató intézmények, a jogi személyiséggel nem rendelkező egészségügyi intézmények és a jogi személyiséggel nem rendelkező iskolák és oktatási intézmények tevékenységéhez kapcsolódnak,
3. a 3.a § (3) és (4) bekezdések szerinti jogi személyek vagyonkezelésében vannak, ugyanakkor a magasabb szintű területi egységekre átszálló állami vagyonhoz kapcsolódnak,
b) a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3.a § szerint átszálló vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek, a megszerzett vagyon és vagyoni jogok erejéig.
(2) A magasabb szintű területi egység tulajdonába nem szállnak át
a) a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3.a § szerint átszálló vagyonhoz kapcsolódó, illetve a Szlovák Köztársaság vagyonkezelője által átvállalt, árubeszerezés, munkavégzés és egyéb teljesítések kiegyenlítésével kapcsolatos olyan kötelezettségek, amelyek kiegyenlítési határideje lejárt, vagy amelyeket az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való, e törvény szerinti átszállása napjáig nem egyenlítettek ki,
b) a külön jogszabályok szerinti4) kötelező jellegű pénzügyi teljesítésekkel kapcsolatos olyan kötelezettségek, amelyeket a külön jogszabályok szerint4) a Szlovák Köztársaság vagyonkezelője az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napjáig volt köteles teljesíteni.
4.b §
A 3.b § szerinti állami vagyonnal együtt a hozzá kapcsolódó vagyoni jogok is átszállnak a magasabb szintű területi egység tulajdonába, illetve a megszerzett vagyon és vagyoni jogok erejéig átszállnak a hozzá kapcsolódó kötelezettségek is.
5. §
(1) A 3. § (1) bekezdés szerinti állami vagyon azon magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, amelynek területén az megtalálható. Ha külön törvény másként nem rendelkezik, a 3. § (2) bekezdés szerinti állami vagyon azon magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, amelynek területén az megtalálható.
(2) Az a vagyonátadó jogalany, amely az állami vagyon átszállásának napjáig a magasabb szintű területi egységre e törvény szerint átszálló állami vagyont kezelte, legkésőbb az állami vagyon e törvény szerinti és külön törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül az érintett magasabb szintű területi egységgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel az érintett vagyon átadásáról. A jegyzőkönyv az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napján érvényes állapotnak megfelelően tartalmazza az átadásra kerülő, külön törvény szerinti5) könyvelésben vezetett vagyon pontos meghatározását és értékét, a vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény szerinti6) ingatlanyilvántartási adatokat és az érintett ingatlan esetlegesen elkerülhetetlen javítási költségeinek számszerűsítését. A jegyzőkönyvet a magasabb területi egységre e törvény szerint átszálló vagyont kezelő jogalany statutáris szerve és a magasabb szintű területi egység statutáris szerve írják alá.
(3) A magasabb szintű területi egység az állami vagyon megszerzésének napjától számított 12 hónapon belül köteles a területileg illetékes kataszteri hivatalnak (földhivatal) az érintett vagyonra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére irányuló javaslatot benyújtani a külön jogszabályok szerint.7)
5.a §
(1) A 3.a § (1) bekezdés szerinti állami vagyon azon magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, amelynek területén az megtalálható.
(2) Az a vagyonátadó jogalany, amely az állami vagyon átszállásának napjáig a magasabb szintű területi egységre e törvény szerint átszálló állami vagyont kezelte, legkésőbb az állami vagyon e törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül az érintett magasabb szintű területi egységgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel az érintett vagyon átadásáról, ha e törvény nem rendelkezik másként. A jegyzőkönyv az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napján érvényes állapotnak megfelelően tartalmazza az átadásra kerülő, külön törvény szerinti5) könyvelésben vezetett és felértékelt vagyon pontos meghatározását és értékét, e vagyontárgyak értékcsökkenésének nagyságát, és a vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény szerinti6) ingatlanyilvántartási adatokat is. A jegyzőkönyvet a magasabb szintű területi egységre e törvény szerint átszálló vagyont kezelő jogalany statutáris szerve és a magasabb szintű területi egység statutáris szerve írják alá.
(3) A magasabb szintű területi egység az állami vagyon megszerzésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területileg illetékes kataszteri hivatalnak (földhivatal) az érintett vagyonra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére irányuló javaslatot benyújtani a külön jogszabályok szerint.7)
5.b §
(1) Az állami vagyonból a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át azon, a kerületi hivatal vagyonkezelésében lévő, nonprofit szervezet által bérelt, szociális szolgáltatások bebiztosítását szolgáló dolgok, amelyeknél a szolgáltatás nyújtását a nonprofit szervezet 2002. január 1-től vette át az állami költségvetési szervezettől, és ugyanígy a magasabb szintű területi egység tulajdonába szállnak át az e vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogok és kötelezettségek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon 2006. július 1-i hatállyal azon magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, amelynek területén az megtalálható.
(3) A magasabb szintű területi egység a tulajdonába való átszállás napjától számított legalább tíz évig köteles megőrizni az (1) bekezdés szerint megszerzett vagyon eredeti rendeltetési célját.
(4) Az a kerületi hivatal, amely a vagyonátszállás napjáig a magasabb szintű területi egységre az (1) bekezdés szerint átszálló állami vagyont kezelte, legkésőbb az állami vagyon átszállásának napjától számított két hónapon belül az érintett magasabb szintű területi egységgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel az érintett vagyon átadásáról. A jegyzőkönyv az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napján érvényes állapotnak megfelelően tartalmazza az átadásra kerülő, külön törvény szerinti5) könyvelésben vezetett és felértékelt vagyon pontos meghatározását és értékét, e vagyontárgyak értékcsökkenésének nagyságát, illetve a vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket is; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény szerinti6) ingatlannyilvántartási adatokat is. A jegyzőkönyvet a magasabb területi egységre az (1) bekezdés szerint átszálló vagyont kezelő jogalany statutáris szerve és a magasabb szintű területi egység statutáris szerve írják alá.
(5) A magasabb szintű területi egység az állami vagyon megszerzésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területileg illetékes kataszteri hivatalnak (földhivatal) az érintett vagyonra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére irányuló javaslatot benyújtani a külön jogszabályok szerint.7)
(6) A magasabb területi egység tulajdonába az (1) bekezdés szerint átszállt vagyonra a 8. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak.
5.c §
(1) A 3.b § (1) és (2) bekezdések szerinti építmények és építés alatt álló építmények alatti telkek az ezen építmények és építés alatt álló építmények tulajdonjoga szerinti magasabb szintű területi egységek tulajdonába szállnak át.
(2) Az az állami vagyonkezelő, amely a 3.b § (1) és (2) bekezdései szerinti vagyont a vagyonátszállás napjáig kezelte, a magasabb szintű területi egységgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel az érintett vagyon átadásáról, legkésőbb az állami vagyon e törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül. A jegyzőkönyv az állami vagyonnak a magasabb szintű területi egységre való átszállásának napján érvényes állapotnak megfelelően tartalmazza az átadásra kerülő, könyvelésben vezetett vagyon pontos meghatározását és értékét, az e vagyonhoz kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket, illetve a külön törvény szerinti6) ingatlannyilvántartási adatokat. A jegyzőkönyvet a magasabb szintű területi egység statutáris szerve és a magasabb területi egységre az e törvény szerint átszálló állami vagyon állami vagyonkezelőjének statutáris szerve írják alá.
(3) A 3.b § (3) bekezdése szerinti megállapodás mellékletét képezi a vagyonátadásról felvett jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet a magasabb szintű területi egység statutáris szerve és azon, kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak a statutáris szerve írják alá, amely a magasabb területi egység tulajdonába megállapodás alapján átszálló állami vagyont ideiglenesen kezelte.
(4) A magasabb szintű területi egység az állami vagyon 3.b § szerinti megszerzésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területileg illetékes kataszteri hivatalnak (földhivatal) az érintett vagyonra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére irányuló javaslatot benyújtani a külön jogszabályok szerint.7)
HARMADIK RÉSZ
A magasabb szintű területi egység vagyoni jogállása
6. §
(1) A magasabb szintű területi egység a saját vagyonával önállóan vagy a magasabb területi egység vagyonkezelője (a továbbiakban: „vagyonkezelő”) igénybevételével gazdálkodik; a vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység saját költségvetési szerve vagy a külön jogszabály szerint létrehozott8) dotációs szerv.
(2) A magasabb szintű területi egység vagyonának vagyonkezelése alatt a vagyonkezelőnek a magasabb szintű területei egység vagyona azon részére vonatkozó jogosultságainak és kötelességeinek összességét kell érteni, amelyet a magasabb szintű területi egység számára vagyonkezelés céljából átadott, vagy amelyet a vagyonkezelő saját tevékenységével szerzett meg. A vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység vagyonát jogosult és köteles a tevékenyége tárgyának kereteibe eső vagy azzal összefüggő feladatok ellátásának céljaira birtokolni, használni, hasznosítani és az e törvény rendelkezéseivel és a magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodási elveivel összhangban rendelkezni vele.
(3) A vagyonkezelő nem szerezhet tulajdonjogot a vagyon vonatkozásában. A vagyonkezelő birtokába kerülő vagyon a magasabb szintű területi egység tulajdona. A vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység vagyonának birtoklása és kezelése során a magasabb szintű területi egység nevében végez jogi cselekményeket. A vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység általa kezelt vagyonát érintő ügyekben a magasabb szintű területi egység nevében jár el a bíróságok és más szervek előtt.
(4) A magasabb szintű területi egység a vagyonát gazdasági tarsaság alaptőkéjéhez való vagyoni hozzájárulásként apportálhatja vagy vagyonából jogi személyt alapíthat.9)
(5) A magasabb szintű területi egység és a vagyonkezelő szerződés alapján a község vagyonát11) vagy az állam vagyonát is használhatja.12)
(6) A magasabb szintű területi egység vagyonával való rendelkezéssel összefüggő jogi cselekményeket írásos formában kell rögzíteni, egyébként érvénytelenek.
6.a §
(1) A magasabb szintű területi egység vagyonának vagyonkezelése az alábbiak szerint jön létre:
a) magasabb szintű területi egység vagyonának a vagyonkezelő vagyonkezelésébe adásával,
b) a magasabb szintű területi egység vagyonára vonatkozó vagyonkezelés átszállásával,
c) a magasabb szintű területi egységnek a vagyonkezelő saját tevékenységével megszerzett vagyon vonatkozásában történő tulajdonszerzése útján.
(2) A magasabb szintű területi egység a vagyonkezelésbe adott vagyonát a vagyonkezelő létrehozása alkalmával az alapító okiratban határozza meg.13) A magasabb szintű területi egység a vagyongazdálkodási alapelveiben meghatározott feltételekkel további vagyont adhat a vagyonkezelő kezelésébe, vagy pedig megvonhatja a magasabb szintű területi egység vagyonára vonatkozó vagyonkezelést.
(3) A magasabb szintű területi egység vagyona kezelésének vagyonkezelők közötti átadása a vagyonkezelés átadásáról szóló szerződésssel történik. A vagyonkezelés átadásáról szóló szerződésnek a külön jogszabályban meghatározott kellékekeken kívül14) tartalmaznia kell az atadás tárgyának meghatározását, kihasználásának célját, az átadás napját és, ha az átadás visszterhes, a megállapodott árat is. Ha erről a magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodási alapelvei így rendelkeznek, a magasabb szintű területi egység jóváhagyása a vagyonkezelés átadásáról szóló szerződés érvényességi kelléke.
(4) A vagyonkezelők a vagyonkezelés cseréjéről szóló szerződéssel kölcsönösen kicserélhetik a magasabb szintű területi egység általuk kezelt vagyonát. A (3) bekezdés rendelkezése a vagyonkezelés cseréjéről szóló szerződésre is vonatkozik.
7. §
A magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodása
(1) A magasabb szintű területi egység és a vagyonkezelő kötelesek a magasabb szintű területi egység vagyonával úgy gazdálkodni, hogy az a magasabb szintű területi egység fejlődését, lakosságát és az élő környezet megóvását és fejlesztését szolgálja.
(2) A magasabb szintű területi egység és a vagyonkezelő kötelesek a magasabb szintű területi egység vagyonát gyarapítani, óvni és értékét növelni, így különösen kötelesek e vagyont
a) rendben tartani és használni,
b) óvni a károsodástól, megsemmisüléstől, elveszítéstől vagy a vele való visszaéléstől, megóvása érdekében felhasználni minden jogi eszközt, beleértve a jogaik vagy jog által védett érdekeik megfelelő időben történő érvényesítését a megfelelő szerveknél,
c) a könyvelésben vezetni a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.5)
(3) A magasabb szintű területi egység a vagyoni jogainak érvényesítéséről csak akkor mondhat le, ha a vagyoni jogok érvényesítéséről való véglelges vagy ideiglenes lemondás indokait rögzíti a magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodási alapelveiben.
8. §
(1) A magasabb szintű területi egység köteles megőrizni annak a vagyonnak az eredeti rendeltetési célját, amelyet e törvény 3. § (1) bekezdése és 3a §-a alapján szerzett meg és amely az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napján az oktatás és a nevelés területén a nevelési-oktatási folyamatot és az ezzel közvetlenül összefüggő tevékenységeket,10) a szociális ellátást, az egészségügyi ellátást és a kulturális tevékenységet szolgálja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelesség megszűnik, ha a magasabb szintű területi egység képviselő-testülete (továbbiakban: „képviselő-testület”) az alábbiakról dönt:
a) az (1) bekezdés szerinti vagyon rendeltetési céljának módosítása,
b) az (1) bekezdés szerinti vagyon gazdasági társaságba való apportálása vagyoni hozzájárulás címén vagy e vagyon felhasználása más jogi személy alapítására,
c) az (1) bekezdés szerinti ingatlanvagyon feleslegessége,
d) az (1) bekezdés szerinti ingóvagyon feleslegessége vagy felhasználhatatlansága, ha annak maradványértéke meghaladja a 35 000 eurós értéket; alacsonyabb maradványérték esetén az ilyen ingóvagyon feleslegességéről vagy felhasználhatatlanságáról a 9. § (2) bekezdés rendelkezései szerint elfogadott alapelvekben meghatározott alkalmazott dönt.
(3) Ha a magasabb szintű területi egység tulajdonába a 3. § (2) bekezdése szerinti vagyon száll át, a vagyon rendeltetési célját külön jogszabály határozhatja meg.
(4) A magasabb szintű területi egység (1) bekezdés szerinti vagyonára nem alapozható jelzálogjog17) sem fedezetbiztosítási jellegű jogátruházás,18) e vagyon nem vonható a külön jogszabályok19) szerinti végrehajtás, csődeljárás és végelszámolás hatálya alá.
9. §
(1) A magasabb szintű területi egység és a vagyonkezelő a magasabb szintű területi egység vagyonával kötelesek e törvény rendelkezéseivel és a magasabb szintű területi egység képviselő-testülete által jóváhagyott vagyongazdálkodási alapelvekkel összhangban gazdálkodni.
(2) A magasabb szintű területi egység vagyongazdálkodási alapelvei különösen a következőket szabályozzák
a) a vagyonkezelők jogai és kötelességei,
b) a magasabb szintű területi egység vagyona kezelésének a vagyonkezelőtől való elvonásának feltételei,
c) a magasabb szintű területi egység vagyonának más személyeknek való használatba adásának eljárása és feltételei,
d) a vagyonkezelők (3) bekezdésben nem felsorolt, képviselő-testületi jóváhagyást igénylő cselekményei,
e) azon vagyon értékének meghatározása, amely vagyonnal való rendelkezéshez a képviselő-testület jóváhagyása szükséges,
f) az értékpapírok tulajdonjogából származó jogok és a magasabb szintű területi egység által alapított, általa uralt, vagy döntően befolyásolt jogi személyekben lévő vagyoni részesedésekből származó jogok érvényesítésének módja,19aa) különös tekintettel a vagyonnal való rendelkezés átláthatóságára és hatékonyságára.
(3) A képviselő-testület hagyja jóvá
a) a magasabb szintű területi egység ingatlavagyon-tulajdona átruházásának módját; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a magasabb szintű területi egység az ingatlavagyont külön jogszabály szerint köteles átruházni,1aa)
b) a nyilvános üzleti versenypályázat feltételeit, ha a magasabb szintű területi egység ingatlanvagyon-tulajdonának átruházását nyilvános üzleti versenypályázat útján kell megvalósítani,
c) a magasabb szintű területi egység ingatlanvagyon-tulajdonának átruházását, ha az közvetlen eladás útján valósul meg,
d) a magasabb szintű területi egység ingóvagyon-tulajdonának átruházását, ha annak értéke meghaladja a (2) bekezdés szerinti alapelvekben meghatározott értéket,
e) a magasabb szintű területi egység vagyoni jogaival való rendelkezést, ha annak értéke meghaladja a (2) bekezdés szerinti alapelvekben meghatározott értéket,
f) a magasabb szintű területi egység vagyonának apportálását az újonnan alapított vagy már létező gazdasági társaságokba,
g) építési munkálatok megvalósítására irányuló koncessziós szerződéseket vagy a külön jogszabály szerint19ab) megkötött, szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziós szerződéseket (továbbiakban: „koncessziós szerződés”), mégpedig az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével.
9.a §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a magasabb szintű területi egység vagyonának átruházását
a) nyilvános üzleti versenypályázat,19a)
b) önkéntes árverés19b) (továbbiakban: ”árverés”), vagy
c) közvetlen eladás útján kell megvalósítani, ahol az eladási ár eléri legalább a vagyon külön jogszabályban megállapított általános értékét.19c)
(2) A magasabb szintű területi egység a vagyonának eladására vonatkozó szándékát és az eladás módját a hivatalos hirdetőtábláján, az internetes felületén és a regionális sajtóban teszi közzé. Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti átruházásról van szó, a regionális sajtóban megjelentetett közleménynek tartalmaznia kell legalább a nyilvános üzleti versenytárgyalás vagy az árverés feltételeinek fellelhetőségére vonatkozó információt.
(3) A magasabb szintű területi egység a nyilvános üzleti versenytárgyalás feltételeit a nyilvános üzleti versenytárgyalás ajánlattételi időszakának lezárását megelőző legalább 15 napra teszi közzé.
(4) A magasabb szintű területi egység vagyonának árverés útján való átruházására külön törvény rendelkezései vonatkoznak.19b)
(5) A magasabb szintű területi egység a vagyonának közvetlen eladás útján való eladására vonatkozó szándékát legalább 15 napra teszi közzé. Egyúttal közzéteszi az érdeklődők árajánlattételeinek kézbesítésére vonatkozó határidőt. A magasabb szintű területi egység nem ruházhatja át a vagyona tulajdonjogát közvetlen eladás útján, ha a vagyon külön jogszabály szerint19c) megállapított általános értéke meghaladja a 40 000 eurót. Közvetlen eladás esetén, a magasabb szintű területi egység vagyonának általános értékének megállapítása19c) az átruházás magasabb szintű területi egység képviselő-testülete általi jóváhagyása napján nem lehet öregebb hat hónapnál.
(6) A magasabb szintű területi egység közvetlen eladással nem ruházhatja át a vagyona tulajdonjogát olyan természetes személyre, aki az érintett magasabb szintű területi egységben
a) a magasabb szintű területi egység elnöke,
b) a képviselő-testület tagja,
c) a magasabb szintű területi egység által létrehozott vagy alapított jogi személy statutáris szerve vagy e statutáris szerv tagja,
d) a magasabb szintű területi egység hivatalának igazgatója,
e) a magasabb szintű területi egység alkalmazottja,
f) a magasabb szintű területi egység főellenőre,
g) az a)-f) pontokban felsorolt személyekhez közel álló személy.19d)
(7) A magasabb szintű területi egység közvetlen eladással nem ruházhatja át a vagyona tulajdonjogát olyan jogi személyre, amelyben alapítóként, üzletrész tulajdonosaként, statutáris szervként vagy a statutáris szerv tagjaként, az irányító, végrehajtó vagy ellenőrző szerv tagjaként a (6) bekezdésben felsorolt személy szerepel; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek alapítója a magasabb szintű területi egység, vagy amelyben a magasabb szintű területi egység üzletrésszel rendelkezik.
(8) Az (1)-(7) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak a magasabb szintű területi egység alábbiak szerinti vagyon-átruházására:
a) olyan ingatlanvagyon, amelyet a magasabb szintű területi egység külön jogszabály szerint köteles átruházni1aa) vagy amelyre vonatkozóan a külön jogszabály szerinti elsőbbségi átruházásra vonatkozó jogot érvényesítenek,1aa)
b) a telket megszerző személy tulajdonában lévő építménnyel beépített telek, beleértve azt a környező területet, amely fekvésénél és kihasználásának jellegénél fogva egységes egészet alkot az építménnyel,
c) a magasabb szintű területi egység olyan vagyonrésze, amelyre vonatkozóan törvény szerinti elővásárlási jogot érvényesítenek,19f)
d) olyan ingóság, amelynek maradványértéke nem éri el a 3500 eurót,
e) a magasabb szintű területi egység vagyonának különleges elbírálás alá eső okból való olyan átruházása, amelyről a magasabb szintű területi egység képviselő-testülete az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével dönt, miközben a különleges elbírálás alá eső okot indokolni kell; a magasabb szintű területi egység a vagyonának ily módon való átruházására vonatkozó szándékát köteles az átruházásnak a magasabb szintű területi egység képviselő-testületi jóváhagyása előtt legkevesebb 15 nappal a hivatalos hirdetőtábláján és az internetes felületén közzé tenni, miközben ezt a szándékot a teljes említett időszakra vonatkozóan kell közzétenni,
f) a megyei ingatlanvagyon a bejegyzett szociális vállalkozás tulajdonába beruházási támogatásként19fa) kerül átruházásra.
(9) Ha e törvény vagy külön jogszabály19g) másként nem rendelkezik, az (1)-(3) és (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit a magasabb szintű területi egységnek arányosan kell alkalmaznia a magasabb szintű területi egység vagyonának bérbeadása esetén, mégpedig legalább olyan bérleti díj ellenében, amelyért az adott időszakban az adott helyen, a megállapodott célra, ugyanolyan vagy hasonló dolgokat bérbe adnak, kivéve ha az alábbiakról van szó:
a) a magasabb szintű területi egység tulajdonában lévő olyan ingóság, amelynek maradványértéke nem éri el a 3500 eurót,
b) a magasabb szintű területi egység vagyonának bérlése, melynek tartama ugyanazon bérlőre vonatkozóan egy naptári hónapra számítva nem haladja meg a tíz napot,
c) a magasabb szintű területi egység vagyonának különleges elbírálás alá eső okból való bérbeadása, amelyről a magasabb szintű területi egység képviselő-testülete az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével dönt, miközben a különleges elbírálás alá eső okot indokolni kell; a magasabb szintű területi egység a vagyonának ily módon való bérbeadására vonatkozó szándékát köteles a bérbeadásnak a magasabb szintű területi egység képviselő-testületi jóváhagyása előtt legkevesebb 15 nappal a hivatalos hirdetőtábláján és az internetes felületén közzé tenni, miközben ezt a szándékot a teljes említett időszakra vonatkozóan kell közzétenni,
d) a megyei ingatlanvagyon beruházási támogatásként19fa) történő bérbeadását bejegyzett szociális vállalkozásnak.
(10) E törvény nem érinti az állami segítségnyújtás területére vonatkozó külön jogszabályokat.
(11) A jogi személyek értékpapírjaival és vagyoni részesedéseivel való olyan rendelkezés során, amely a tulajdonjog megváltozását eredményezi, a magasabb szintű területi egység az (1)-(7) bekezdések rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia, kivéve, ha ezt az eljárást külön jogszabály zárja ki.1)
(12) Arra a természetes és jogi személyre, aki/amely nem a közszféra alanya19ga) és aki/amely köteles nyilvántartásba vetetni magát a közszféra partnereinek jegyzékében,19gb) a magasabb szintű területi egység vagyona csak akkor ruházható át, ha szerepel a közszféra partnereinek jegyzékében.19gc)
9.b §
(1) Ha a magasabb szintű területi egység vagyonának átruházására nem nyilvános üzleti versenytárgyalás,19a) nem árverés,19b) vagy nem külön jogszabályban megállapított minimális ár melletti közvetlen eladás19c) keretében került sor, a magasabb szintű területi egység területén fekvő községben állandó lakhellyel rendelkező természetes személy igényelheti a jogi cselekemény vagy a magasabb szintű területi egység harmadik személyre átruházott vagyonára vonatkozó tulajdonjog megállapításának érvénytelenítését, kivéve azokat az eseteket, amikor e törvény lehetőséget ad a más módon való átruházásra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírósági beadvány benyújtására attól a naptól számított egy évig van lehetőség, amikor a magasabb szintű területi egység vagyonára vonatkozó tulajdonjogot a jogszerző személyre átruházták.
9.c §
(1) Koncessziós vagyon a magasabb szintű területi egység olyan vagyona, amelyet a koncesszionárius építési munkák elvégzésére vonatkozó koncessziós szerződésben vagy a külön törvény19ab) szerint megkötött, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó koncessziós szerződésben megállapodott terjedelemben, feltételekkel és határidővel használ.
(2) A magasabb szintű területi egység nem ruházhatja át a koncessziós vagyont más személy tulajdonába.
(3) Az (1) bekezdés szerinti koncessziós vagyon használatába a következők tartozhatnak:
a) a magasabb szintű területi egység ingatlanvagyonára való belépés,
b) építmény létrehozása a magasabb szintű területi egység tulajdonában lévő telken, ha a koncessziós szerződés értelmében az építmény tulajdonjoga legkésőbb a koncessziós szerződésben meghatározott határidővel a magasabb szintű területi egységre száll át,
c) a magasabb szintű területi egység tulajdonban lévő építmény áthelyezése vagy eltávolítása,
d) a magasabb szintű területi egység vagyonának felújítása, üzemeltetése, karbantartása és javítása,
e) szolgáltatásnyújtás vagy más üzleti célú felhasználás,
f) a magasabb szintű területi egység vagyonának bérbeadása, kikölcsönzése, vagy a magasabb szintű területi egység vagyonára harmadik személy javára szóló, szerződéses dologi teher bejegyzése,
g) a magasabb szintű területi egység olyan vagyonával való rendelkezés, amely teljes elhasználódottsága vagy károsodása, nyilvánvaló elavultsága vagy üzembentartási gazdaságtalansága miatt, illetve más komoly okokból kifolyólag, már nem képes szolgálni eredeti célját vagy rendeltetését,
h) a magasabb szintű területi egység tulajdonában lévő telkeken kitermelt (nyers)anyaggal való rendelkezés a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett.19h)
(4) A koncesszionárius a koncessziós vagyon használata során a saját nevében jár el, nem rendelkezik a magasabb szintű területi egység vagyonkezelőjének e törvény szerinti jogállásával. A koncesszionárius köteles a koncessziós vagyont jó állapotban tartani, azt a meghatározott célra használni, biztosítani annak karbantartását és üzemeltetését, illetve téríteni az ezekkel kapcsolatos költségeket, biztosítani a vagyon védelmét, a koncessziós vagyonra vonatkozóan a koncessziós szerződésben megállapodott kötelezettségek terjedelmében tájékoztatni a magasabb szintű területi egységet, illetve eleget tenni a további, koncessziós szerződésben megállapodott kötelezettségeknek.
(5) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a koncesszionárius nem használhatja a koncessziós vagyont saját kötelezettségei vagy harmadik személy kötelezettségeinek fedezeteként, továbbá a koncessziós vagyon tulajdonjogát más személyre nem ruházhatja át.
9.d §
(1) Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a koncesszionárius bérbe adhatja, kölcsönbe adhatja a koncessziós vagyont, vagy harmadik személy javára szóló, szerződéses dologi terhet alapíthat rá. A bérleti szerződést, a kölcsönszerződést vagy dologi teher alapításáról szóló szerződést a koncesszionárius legfeljebb a koncessziós szerződésben koncessziós határidőként meghatározott időszakra vonatkozóan kötheti meg harmadik személlyel. A koncessziós vagyon bérbeadására a 9.a § (9) bekezdésének rendelkezése nem vonatkozik. A bérleti díjat és a dologi teher alapításáért járó térítést a koncesszionárius és a harmadik személy megállapodás határozza meg. Ez a rendelkezés nem érinti az állami segítségnyújtásra vonatkozó külön jogszabályokat.19i)
(2) Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a koncesszionárius a magasabb szintű területi egység előzetes írásos beleegyezését követően jogosult másodlagos nyersanyag-felvásárlónak értékesíteni, vagy külön törvény19j) szerint megsemmisíteni azt a vagyont, amely teljes elhasználódottsága vagy megkárosodása, nyilvánvaló elavultsága vagy üzemeltetési gazdaságtalansága miatt, vagy más komoly okokból kifolyólag nem képes rendeltetését vagy meghatározott célját szolgálni.
(3) Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a magasabb szintű területi egység a magasabb szintű területi egység koncessziós szerződésből fakadó követelései vonatkozásában megállapodást köthet a koncesszionáriussal a részletfizetésről vagy a követelések kifizetésének elhalasztásáról. A fizetés elhalasztásáról szóló megállapodás a magasabb szintű területi egység követelésének esedékességéstől számított legfeljebb egyéves időszakra vonatkozóan köthető meg. A részletfizetésről szóló megállapodás vagy a fizetési halasztásról szóló megállapodás idejére késedelmi kamat nem érvényesíthető és azzal kapcsolatban végrehajtás sem alkalmazható. E rendelkezés nem érinti az állami segítségnyújtásra vonatkozó külön jogszabályokat.19i) Ha a koncesszionárius valamely törlesztőrészletet nem fizeti ki rendesen és időben, vagy a teljes tartozását nem fizeti ki a megállapodott határidőn belül, a magasabb szintű területi egység a részletfizetésről szóló megállapodás vagy a fizetési halasztásról szóló megállapodás teljes időszakára esedékes késedelmi kamatokat is beleértve érvényesíti a koncesszionáriussal szemben fennáló követelését.
9.e §
(1) A közös vállalat olyan jogi személy, melyet a koncesszió megvalósítása19ab) céljaira a magasabb szintű területi egység és a koncesszionárius közösen alapítottak. Közös vállalat az a jogi személy is, amelyet a koncesszionárius alapított, és amelynek alaptőkéjébe a koncessziós szerződés értelmében a magasabb szintű területi egység vagyonát apportálták.
(2) A magasabb szintű területi egység a közös vállalat alapításánál vagyoni hozzájárulásként vagy a közös vállalat alaptőkéje vonatkozásában vagyoni hozzájárulásként akkor apportálhatja a vagyonát, ha erről a koncessziós szerződésben megállapodtak.
(3) Elsőbbségi vagyon a magasabb szintű területi egység azon ingatlanvagyona, amelyet a magasabb szintű területi egység a közös vállalatba apportált. Az elsőbbségi vagyon nem használható fel a közös vállalat, a koncesszionárius vagy harmadik személy kötelezettségeinek fedezeteként, és más személyek tulajdonába sem ruházható át. Az elsőbbségi vagyon nem vonható döntésvégrehajtási eljárás alá, végrehajtás alá, nem része a csődvagyonnak, nem tárgya a felszámolási eljárásnak. Az elsőbbségi vagyont a magasabb szintű területi egység javaslatára az ingatlannyilvántartásban19k) megjegyzéssel jelölik. Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, az elsőbbségi vagyon bérbe adható, kikölcsönözhető, vagy vonatkozásában dologi teher alapítható, de legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós határidőig, vagy pedig a közös vállalat jogutód nélküli megszűnésének időpontjáig terjedően. Az elsőbbségi vagyon e jellege nem szűnik meg más jogutódra történő átszállást követően sem. Az ingatlannyilvántartásban bejegyzett dologi teher megszűnését követően a magasabb szintű területi egység köteles a dologi teher törlésére vonatkozó javaslatot benyújtani.
(4) A közös vállalat köteles megőrizni a tulajdonába került elsőbbségi vagyon rendeltetési célját; ez a kötelezettség a jogutódra is vonatkozik.
(5) A magasabb szintű területi egység külön nyilvántartást vezet az elsőbbségi vagyonról, amely tartalmazza a dolgok azonosító adatokkal kiegészített jegyzékét, és a közös vállalat könyvelési bejegyzésére vonatkozó utalást; a közös vállalat köteles ezeket az adatokat a magasabb szintű területi egység rendelkezésére bocsátani.
(6) A közös vállalatnak az elsőbbségi vagyon üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó jogosultsága a magasabb szintű területi egységre száll, ha a közös vállalat ellen csődeljárás indul; ugyanakkor a magasabb szintű területi egység ennek során a közös vállalat nevében és a joghatásokat saját maga viselve jár el. Ha a közös vállalatot csődeljárás alá vonják, az elsőbbségi vagyon a magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, mégpedig a bíróságnak a csődeljárás megindítására vonatkozó döntésének jogerőre emelkedésével vagy a fellebbviteli bíróság azon döntésének jogerőre emelkedésével, amellyel a fellebbviteli bíróság megerősíti az elsőfokú bíróságnak a csődeljárás megindításáról szóló döntését, mégpedig a koncessziós szerződésben meghatározott térítés fejében, legfeljebb azonban a szakértő által meghatározott áron. Az elsőbbségi vagyon átadásáról és átvételéről készült jegyzőkönyv az ingatalannyilvántartáshoz benyújtott, a magasabb szintű területi egység tulajdonjogának bejegyzésére irányuló javaslat mellékletét képezi. A szakértőnek az elsőbbségi vagyon értékét megállapító szakértői vélemény kidolgozásáért járó díjat a magasabb szintű területi egység téríti.
(7) A közös vállalat felszámolásának napján az elsőbbségi vagyon a magasabb szintű területi egység tulajdonába száll át, mégpedig a koncessziós szerződésben meghatározott térítés ellenében, de legfeljebb a szakértői véleményben megállapított áron. A felszámoló köteles átadni, a magasabb szintű területi egység pedig köteles átvenni ezt a vagyont; az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül. Az elsőbbségi vagyon átadásáról és átvételéről készült jegyzőkönyv az ingatalannyilvántartáshoz benyújtott, a magasabb szintű területi egység tulajdonjogának bejegyzésére irányuló javaslat mellékletét képezi. A szakértőnek az elsőbbségi tulajdon értékét megállapító szakértői vélemény kidolgozásáért járó díjat a magasabb szintű területi egység téríti.
NEGYEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
10. §
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a magasabb szintű területi egység a vagyon megszerzése és a vele való rendelkezése során külön jogszabályok szerint jár el.20)
11. §
Az állam tulajdonjogának, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek a magasabb szintű területi egységre való átszállásával kapcsolatos vitákban bíróság dönt.
12. §
(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti dolgok annak a külön törvénynek a hatálybalépése napján szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába, amellyel az alapítói jog a magasabb szintű területi egységre száll; e napot kell az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napjának tekinteni.
(2) A 3. § (2) bekezdés szerinti dolgok a megállapodásban megjelölt napon vagy a külön jogszabály szerinti napon szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába.
12.a §
(1) A 3.a § szerinti dolgok annak a külön törvénynek a hatálybalépése napján szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába, amellyel az alapítói jog a magasabb szintű területi egységre száll; e napot kell az állami vagyon magasabb szintű területi egységre való átszállása napjának tekinteni.
(2) Ha za átadó jogalany járási hivatal, az 5.a § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet a kerületi hivatal veszi fel és a jegyzőkönyvet a kerületi hivatal statutáris szerve írja alá.
(3) A 8. § (1) bekezdés szerinti kötelesség és a 8. § (4) bekezdés szerinti korlátozások 2004. december 31-ig vonatkoznak az egészségügyi ellátás biztosítását szolgáló vagyonra.
12.b §
A 3.b § (1) és (2) bekezdések szerinti dolgok 2009. július 1-i hatállyal szállnak át a magasabb szintű területi egység tulajdonába. A 3.b § (3) bekezdése szerinti dolgok a megallapodásban megjelölt napon szállnak át a magasabb szintű területei egység tulajdonába.
13. §
E törvény 2002. január 1-én lép hatályba.
Rudolf Schuster s.k.
Jozef Migaš s.k.
Mikuláš Dzurinda s.k.
1) Pédául a kötvényekről szóló Tt. 530/1990. számú, többször módosított törvény, a Kereskedelmi Törvénykönyv, az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 566/2001. számú, többször módosított törvény (értékpapírtörvény), a kollektív befektetési tevékenységről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt.594/2003. számú, többször módosított törvény.
1a) A közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 523/2004. számú, többször módosított törvény. A területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 583/2004. számú, többször módosított törvény.
1aa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonjogáról szóló Tt. 182/1993. számú, többször módosított törvénye.
1b) A Szlovák Nemzeti Tanácsnak az oktatáügyi államigazgatásról és az iskolák önkormányzatáról szóló Tt. 542/1990. számú, többször módosított törvénye, a szociális ellátásról szóló Tt 195/1998. számú, többszö módosított törvény, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az egészségügyi ellátásról szóló Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye.
2) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 542/1990. számú, többször módosított törvénye.
3) A Tt. 195/1998. számú, többször módosított törvény.
3a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye.
3b) A területfejlesztési tervezésről és építési rendről szóló Tt. 50/1976. számú, többször módosított törvény (építési törvény) 43. §-a.
3c) a Tt. 524/2003 számú törvénnyel módosított Tt. 135/1961. számú törvény 24.b §-a.
3d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 161/2003. számú törvénnyel módosított Tt. 278/1993. számú törvényenek 18.d § (1) bekezdése
3e) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 278/1993. számú, többször módosított törvényének 5. §-a.
4) Pédául a jövedelemadóról szóló Tt. 366/1999. sz., többször módosított törvény, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az egészségbiztosításról, az egészségbiztosítás finanszírozásáról, az Általános Egészségügyi Biztosító létrehozásáról és a szakminisztériumi, ágazati, vállalati és polgári egészségügyi biztosítók létrehozásáról szóló Tt. 273/1994. számú, többször módosított törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szociális Biztosító létrehozásáról szóló Tt. 274/1994. számú, többször módosított törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a foglalkoztatásról szóló Tt. 387/1996. számú, többször módosított törvénye.
5) A számvitelről szóló Tt. 431/2002. számú törvény.
6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlanyilvántartásról és az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog és más jogok bejegyzéséről szóló Tt. 162/1995. számút törvényének (kataszteri törvény) 42 §-a.
7) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1993. számú törvényének 34. §-a.
8) A Tt. 584/2005. számú törvénnyel módosított Tt. 523/2004. számú törvény 21. §-a.
9) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 56. §-a és a köszhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló Tt. 213/1997. számú, töbször módosított törvény.
10) Az alap- és középiskolák hálózatáról szóló Tt. 29/1984. számú, többször módosított törvény (közoktatási törvény). A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az oktatási intézményekről szóló Tt. 279/1993. számú, többször módosított törvénye.
11) A Szlovák Nemzeti Tanácsnak az önkormányzatok vagyonáról szóló Tt. 138/1991 számú, többször módosított törvénye.
12) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami vagyon vagyonkezeléséről szóló Tt. 278/1993. számú, többször módosított törvényének 13. § (1) bekezdése.
13) A Tt. 584/2005. számú törvénnyel módosított Tt. 523/2004. számú törvény 21. § (9) bekezdésének g) pontja.
14) A Polgári törvénykönyv 43-51. §-ai.
15) Például a múzeumokról és galériákról és a muzeális és képtári értékű tárgyak védelméről szóló Tt. 115/1998. számú törvény.
16) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 277/1994. számú, többször módosított törvénye; például a könyvtárakról, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az állami műemlékgondozásról szóló Tt. 27/1987. számú törvényének módosításáról és a Matica Slovenskáról szóló Tt. 68/1997. számú tövény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt 183/2000. számú, többször módosított törvény.
17) A többször módosított Polgári törvénykönyv 151.a -151.m §-ai.
18) A Tt. 509/1991. számú törvénnyel módosított Polgári Törvénykönyv 553. §-a.
19) Például a Tt. 65/2001. sz. törvénye a bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról a későbbi jogszabályok értelmében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről és további törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 233/1993. számú, többször módosított törvénye, a csődeljárásról és a végelszámolásról szóló Tt. 328/1991. számú, többször módosított törvény.
19a) A Kereskedelmi Törvénykönyv 281-288. §-ai.
19aa) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 66.a §-a, a közbeszerzésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 25/2006. számú törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontja.
19ab) A többször módosított Tt. 25/2006. számú törvény.
19b) Az önkéntes árverésekről és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a jegyzőkről és a jegyzői tevékenységről szóló Tt. 323/1992. számú, többször módosított törvényének kiegészítéséről szóló 527/2002. számú, többször módosított törvény.
19c) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának a vagyon általános értékének megállapításáról szóló Tt. 492/2004. számú, többször módosított hirdetménye.
19d) A Polgári törvénykönyv 166. §-a.
19f) Például a Polgári törvénykönyv 140. §-a.
19fa) § 17 ods. 1 písm. f) zákona č. 112/2018 Z. z. o sociálnej ekonomike a sociálnych podnikoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
20) Például a többször módosított Polgári törvénykönyv és a többször módosított Kereskedelmi törvénykönyv.
19g) Például a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a lakásbérlettel és pótlakásokkal összefüggő néhány viszony rendezéséről szóló a Tt. 189/1992. számú, többször módosított törvénye.
19ga) A Tt. 523/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 3. §-ának 1. bek.
19gb) A Tt. 315/2016. sz., a közszféra partnereinek jegyzékéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
19gc) A Tt. 315/2016. sz. törvényének 18. §-a.
19h) Például az ásványkincsek védelméről és hasznosításáról szóló Tt. 44/1988. számú, többször módosított törvény (bányatörvény) és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a bányatevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányaigazgatásról szóló Tt. 51/1988. számú, többször módosított törvénye.
19i) Például az állami segítségnyújtásról szóló Tt. 231/1999. számú, többször módosított törvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. fejezetei.
19j) A hulladékokról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 223/2001. számú, többször módosított törvény.
19k) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács Tt. 162/1995. számú, többször módosított törvényének 38. és 39. §-ai.
Časová verzia účinná od 1. mája 2018 do 31. januára 2019
446/2001 Z. z.
Zákon
O MAJETKU VYŠŠÍCH ÚZEMNÝCH CELKOV
z 3. októbra 2001
Zmena:
521/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
540/2005 Z. z. s účinnosťou od 15. decembra 2005
279/2006 Z. z. s účinnosťou 1. júla 2006
258/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2009
509/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
125/2016 Z. z. s účinnosťou 1. júla 2016
315/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2017
112/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2018
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
PRVÁ ČASŤ
Úvodné ustanovenia
§ 1
Predmet zákona
Tento zákon upravuje majetok vyššieho územného celku, ktorým je samosprávny kraj, nakladanie s ním a majetkové postavenie vyššieho územného celku a ustanovuje, ktoré veci z majetku vo vlastníctve Slovenskej republiky (ďalej len "majetok štátu") prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku.
§ 2
Majetok vyššieho územného celku
(1) Majetok vyššieho územného celku tvoria nehnuteľné veci a hnuteľné veci vrátane finančných prostriedkov, ako aj pohľadávky a iné majetkové práva, ktoré sú vo vlastníctve vyššieho územného celku podľa tohto zákona alebo ktoré nadobudne vyšší územný celok do vlastníctva prechodom z majetku štátu na základe tohto zákona alebo osobitného zákona, alebo vlastnou činnosťou.
(2) Tento zákon sa nevzťahuje na
a) nakladanie s cennými papiermi, ktoré upravujú osobitné predpisy1) s výnimkou podľa § 9a ods. 11,
b) nakladanie s finančnými prostriedkami, ktoré upravujú osobitné predpisy,1a)
c) nakladanie s majetkom vyššieho územného celku, ktoré upravujú osobitné predpisy.1aa)
DRUHÁ ČASŤ
Prechod majetku štátu do vlastníctva vyššieho územného celku
§ 3
(1) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu veci v správe
a) právnických osôb, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitných predpisov,1)
b) zriaďovateľov stredísk praktického vyučovania a stredísk odbornej praxe bez právnej subjektivity v užívaní týchto stredísk, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia podľa osobitného predpisu2) na vyšší územný celok,
c) zriaďovateľov zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity v užívaní týchto zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia podľa osobitného predpisu3) na vyšší územný celok.
(2) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu aj veci v správe právnických osôb, ak ústredný orgán štátnej správy alebo príslušný orgán miestnej štátnej správy prevedie zriaďovateľskú funkciu k týmto právnickým osobám na vyšší územný celok dohodou alebo ak tak ustanoví osobitný zákon, pričom sa na tento prechod a na tento majetok použijú ustanovenia § 4 a 5 primerane.
§ 3a
(1) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu veci v správe
a) právnických osôb v oblasti sociálnej pomoci, zdravotníctva a školstva, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitných predpisov,1b)
b) zriaďovateľov zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity v užívaní týchto zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitného predpisu,3)
c) zriaďovateľov zdravotníckych zariadení bez právnej subjektivity v užívaní týchto zdravotníckych zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitného zákona,3a)
d) zriaďovateľov škôl a školských zariadení bez právnej subjektivity v užívaní týchto škôl alebo zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitného zákona.2)
(2) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu podľa odseku 1 písm. a) veci vrátane rozostavaných stavieb.
(3) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu aj veci v správe zriaďovateľov právnických osôb uvedených v odseku 1 písm. a), ktoré slúžili na plnenie úloh týchto právnických osôb a ktoré zriaďovateľ nepreviedol do správy týchto právnických osôb.
(4) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu aj
a) rozostavané stavby, ktorých správcom je v deň prechodu majetku štátu na vyšší územný celok zriaďovateľ uvedený v odseku 1 písm. b) až d), ak užívateľmi týchto stavieb po ich dokončení mali byť zariadenia uvedené v odseku 1 písm. b) až d),
b) dokončené stavby, ktoré v deň prechodu majetku štátu na vyšší územný celok ešte neboli odovzdané do užívania, sú v správe zriaďovateľov uvedených v odseku 1 písm. b) až d) a ich užívateľmi by mali byť zariadenia uvedené v odseku 1 písm. b) až d).
§ 3b
(1) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu pozemky pod stavbami3b) vo vlastníctve vyššieho územného celku, ktoré prešli do vlastníctva vyššieho územného celku podľa § 3 a 3a a osobitného predpisu,3c) vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou.
(2) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu aj pozemky pod stavbami a rozostavanými stavbami vo vlastníctve vyššieho územného celku, ktoré prešli do jeho vlastníctva dohodou podľa osobitného predpisu,3d) vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením tvorí neoddeliteľný celok so stavbou alebo rozostavanou stavbou.
(3) Do vlastníctva vyššieho územného celku prejdú dohodou uzavretou medzi obvodným úradom v sídle kraja a vyšším územným celkom z majetku štátu pozemky v dočasnej správe podľa osobitného predpisu3e) pod stavbami vo vlastníctve vyššieho územného celku, ktoré prešli do vlastníctva vyššieho územného celku podľa § 3 a 3a a osobitného predpisu,3c) vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou.
§ 4
(1) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu
a) pohľadávky a iné majetkové práva v správe právnických osôb uvedených
1. v § 3 ods. 1 písm. a),
2. v § 3 ods. 1 písm. b) a c) súvisiace s činnosťou stredísk praktického vyučovania, stredísk odbornej praxe a zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity,
b) záväzky súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do majetku vyššieho územného celku podľa § 3 ods. 1, a to do výšky nadobudnutého majetku.
(2) Do vlastníctva vyššieho územného celku neprechádzajú
a) záväzky na úhradu za dodávky tovarov, prác a iných výkonov prevzaté správcom majetku štátu, súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku podľa § 3 ods. 1, ktoré sú po lehote splatnosti alebo neboli uhradené ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok podľa tohto zákona,
b) záväzky na úhradu povinných peňažných plnení podľa osobitných predpisov,4) ktoré bol povinný uhradiť správca majetku štátu podľa osobitných predpisov4) do dňa prechodu majetku štátu na vyšší územný celok.
§ 4a
(1) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu
a) pohľadávky a iné majetkové práva v správe právnických osôb uvedených
1. v § 3a ods. 1 písm. a),
2. v § 3a ods. 1 písm. b) až d) súvisiace s činnosťou zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity, zdravotníckych zariadení bez právnej subjektivity a škôl a školských zariadení bez právnej subjektivity,
3. v § 3a ods. 3 a 4 súvisiace s majetkom štátu, ktorý prechádza na vyšší územný celok,
b) záväzky súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do majetku vyššieho územného celku podľa § 3a, a to do hodnoty nadobudnutého majetku a majetkových práv.
(2) Do vlastníctva vyššieho územného celku neprechádzajú
a) záväzky na úhradu za dodávky tovarov, prác a iných výkonov prevzaté správcom majetku Slovenskej republiky, súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku podľa § 3a, ktoré sú po lehote splatnosti alebo neboli uhradené ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok podľa tohto zákona,
b) záväzky na úhradu povinných peňažných plnení podľa osobitných predpisov,4) ktoré bol povinný uhradiť správca majetku Slovenskej republiky podľa osobitných predpisov4) do dňa prechodu majetku štátu na vyšší územný celok.
§ 4b
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú s majetkom štátu podľa § 3b aj súvisiace majetkové práva a do hodnoty nadobudnutého majetku a majetkových práv aj súvisiace záväzky.
§ 5
(1) Majetok štátu podľa § 3 ods. 1 prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku, na území ktorého sa nachádza. Majetok štátu podľa § 3 ods. 2 prejde do vlastníctva vyššieho územného celku, na území ktorého sa nachádza, ak osobitný zákon neustanoví inak.
(2) Odovzdávajúci subjekt, ktorý do dňa prechodu majetku štátu mal tento majetok štátu v správe, ktorý podľa tohto zákona prechádza na vyšší územný celok, spíše písomný protokol s príslušným vyšším územným celkom o odovzdaní takéhoto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku štátu podľa tohto zákona a podľa osobitného zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve podľa osobitného zákona,5) súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona6) a prípadné vyčíslenie nákladov na nevyhnutné opravy tejto nehnuteľnosti. Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok štátu prechádzajúci podľa tohto zákona na vyšší územný celok a štatutárny orgán vyššieho územného celku.
(3) Vyšší územný celok je povinný do 12 mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku štátu podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných predpisov.7)
§ 5a
(1) Majetok štátu podľa § 3a prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku, na území ktorého sa nachádza.
(2) Odovzdávajúci subjekt, ktorý do dňa prechodu majetku štátu mal v správe majetok štátu, ktorý podľa tohto zákona prechádza na vyšší územný celok, spíše s vyšším územným celkom písomný protokol o odovzdaní takéhoto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku štátu podľa tohto zákona, ak tento zákon neustanovuje inak. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve a oceneného podľa osobitného zákona5) a výšku oprávok tohto majetku, súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona.6) Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok štátu prechádzajúci podľa tohto zákona na vyšší územný celok, a štatutárny orgán vyššieho územného celku.
(3) Vyšší územný celok je povinný do šiestich mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku štátu podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných predpisov.7)
§ 5b
(1) Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu veci v správe krajského úradu v nájme neziskovej organizácie slúžiace na zabezpečenie sociálnych služieb, ktorých poskytovanie prevzala nezisková organizácia od 1. januára 2002 od štátnej rozpočtovej organizácie, ako aj pohľadávky, iné majetkové práva a záväzky súvisiace s týmto majetkom.
(2) Majetok podľa odseku 1 prechádza 1. júlom 2006 do vlastníctva vyššieho územného celku, na ktorého území sa nachádza.
(3) Vyšší územný celok je povinný zachovať účelové určenie majetku, ktorý nadobudol podľa odseku 1, najmenej desať rokov odo dňa prechodu do vlastníctva vyššieho územného celku.
(4) Krajský úrad, ktorý do dňa prechodu majetku štátu mal v správe majetok štátu, ktorý podľa odseku 1 prechádza na vyšší územný celok, spíše s vyšším územným celkom písomný protokol o odovzdaní takého majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku štátu. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve a oceneného podľa osobitného zákona5) a výšku oprávok tohto majetku, ako aj súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona.6) Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok štátu prechádzajúci podľa odseku 1 na vyšší územný celok, a štatutárny orgán vyššieho územného celku.
(5) Vyšší územný celok je povinný do šiestich mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku štátu podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných predpisov.7)
(6) Na majetok, ktorý prešiel do vlastníctva vyššieho územného celku podľa odseku 1, sa vzťahuje ustanovenie § 8 ods. 4.
§ 5c
(1) Pozemky pod stavbami a rozostavanými stavbami podľa § 3b ods. 1 a 2 prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku, ktorý je vlastníkom stavby alebo rozostavanej stavby.
(2) Správca majetku štátu, ktorý mal do dňa prechodu majetku podľa § 3b ods. 1 a 2 tento majetok v správe, spíše s vyšším územným celkom písomný protokol o odovzdaní takého majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku štátu podľa tohto zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve, súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok a údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona.6) Protokol podpisuje štatutárny orgán vyššieho územného celku a štatutárny orgán správcu majetku štátu, ktorý mal v správe majetok štátu prechádzajúci podľa tohto zákona na vyšší územný celok.
(3) Prílohou dohody podľa § 3b ods. 3 je písomný protokol o odovzdaní majetku. Protokol podpisuje štatutárny orgán vyššieho územného celku a štatutárny orgán obvodného úradu v sídle kraja, ktorý mal v dočasnej správe majetok štátu, ktorého vlastníctvo prechádza dohodou na vyšší územný celok.
(4) Vyšší územný celok je povinný do šiestich mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku štátu podľa § 3b podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných predpisov.7)
TRETIA ČASŤ
Majetkové postavenie vyššieho územného celku
§ 6
(1) Vyšší územný celok hospodári so svojím majetkom samostatne alebo prostredníctvom správcu majetku vyššieho územného celku (ďalej len "správca"), ktorým je jeho rozpočtová organizácia alebo príspevková organizácia zriadená podľa osobitného predpisu.8)
(2) Správa majetku vyššieho územného celku je súhrn oprávnení a povinností správcu k tej časti majetku vyššieho územného celku, ktorú mu vyšší územný celok zveril do správy alebo ktorú správca nadobudol vlastnou činnosťou. Správca je oprávnený a povinný majetok vyššieho územného celku držať, užívať na plnenie úloh v rámci predmetu činnosti alebo v súvislosti s ním, brať z neho úžitky a nakladať s ním v súlade s týmto zákonom a so zásadami hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku.
(3) Správca nemôže nadobudnúť majetok do svojho vlastníctva. Majetok, ktorý správca nadobúda, je vlastníctvom vyššieho územného celku. Správca vykonáva právne úkony pri nadobúdaní a správe majetku vyššieho územného celku v mene vyššieho územného celku. Správca koná v mene vyššieho územného celku pred súdmi a inými orgánmi vo veciach, ktoré sa týkajú majetku vyššieho územného celku, ktorý spravuje.
(4) Vyšší územný celok môže svoj majetok vložiť ako vklad do základného imania obchodnej spoločnosti alebo môže zo svojho majetku založiť právnickú osobu.9)
(5) Vyšší územný celok a správca môžu na základe zmluvy užívať aj majetok obce11) alebo majetok štátu.12)
(6) Všetky právne úkony spojené s nakladaním s majetkom vyššieho územného celku musia mať písomnú formu, inak sú neplatné.
§ 6a
(1) Správa majetku vyššieho územného celku vzniká
a) zverením majetku vyššieho územného celku do správy správcu,
b) prevodom správy majetku vyššieho územného celku,
c) nadobudnutím majetku do vlastníctva vyššieho územného celku vlastnou činnosťou správcu.
(2) Majetok vyššieho územného celku zverený do správy určí vyšší územný celok pri zriadení správcu v zriaďovacej listine.13) Vyšší územný celok môže za podmienok určených v zásadách hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku správcovi zveriť do správy ďalší majetok vyššieho územného celku alebo odňať správu majetku vyššieho územného celku.
(3) Prevod správy majetku vyššieho územného celku medzi správcami sa uskutočňuje zmluvou o prevode správy. Zmluva o prevode správy musí mať písomnú formu a musí obsahovať okrem náležitostí ustanovených v osobitnom predpise14) aj určenie predmetu prevodu, účel jeho využitia, deň prevodu a dohodnutú cenu, ak je prevod odplatný. Na platnosť zmluvy o prevode správy sa vyžaduje súhlas vyššieho územného celku, ak to určia zásady hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku.
(4) Správcovia si môžu zmluvou o zámene správy vzájomne vymeniť majetok vyššieho územného celku vo svojej správe. Ustanovenie odseku 3 sa použije aj na zmluvu o zámene správy.
§ 7
Hospodárenie s majetkom vyššieho územného celku
(1) Vyšší územný celok a správca sú povinní hospodáriť s majetkom vyššieho územného celku v prospech rozvoja vyššieho územného celku, jeho obyvateľov a ochrany a tvorby životného prostredia.
(2) Vyšší územný celok a správca sú povinní majetok vyššieho územného celku zveľaďovať, chrániť a zhodnocovať, najmä sú povinní tento majetok
a) udržiavať a užívať,
b) chrániť pred poškodením, zničením, stratou alebo zneužitím, používať všetky právne prostriedky na jeho ochranu vrátane včasného uplatňovania svojich práv alebo oprávnených záujmov pred príslušnými orgánmi,
c) viesť v účtovníctve podľa osobitného predpisu.5)
(3) Vyšší územný celok môže upustiť od vymáhania majetkových práv vyššieho územného celku len vtedy, ak dôvody pre trvalé alebo dočasné upustenie určí v zásadách hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku.
§ 8
(1) Vyšší územný celok je povinný zachovať účelové určenie majetku, ktorý nadobudol podľa § 3 ods. 1 a § 3a tohto zákona a ktorý ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok slúži na výchovno-vzdelávací proces v oblasti vzdelávania a výchovy a činnosti s nimi bezprostredne súvisiace,10) na zabezpečenie sociálnej pomoci, zdravotnej starostlivosti a kultúrnej činnosti.
(2) Povinnosť podľa odseku 1 sa skončí na základe rozhodnutia zastupiteľstva vyššieho územného celku (ďalej len "zastupiteľstvo")
a) o zmene účelového určenia majetku uvedeného v odseku 1,
b) o vklade majetku uvedeného v odseku 1 do obchodnej spoločnosti alebo o jeho použití na založenie inej právnickej osoby,
c) o prebytočnosti nehnuteľnej veci uvedenej v odseku 1,
d) o prebytočnosti alebo neupotrebiteľnosti hnuteľnej veci uvedenej v odseku 1, ak jej zostatková cena je vyššia ako 35 000 eur; pri nižšej zostatkovej cene o prebytočnosti alebo neupotrebiteľnosti takejto hnuteľnej veci rozhoduje zamestnanec určený zásadami prijatými podľa § 9 ods. 2.
(3) Ak prejde do vlastníctva vyššieho územného celku majetok podľa § 3 ods. 2, môže účelové určenie majetku ustanoviť osobitný predpis.
(4) Na majetok vo vlastníctve vyššieho územného celku uvedený v odseku 1 nemožno zriadiť záložné právo17) ani zabezpečovací prevod práva,18) uskutočniť výkon rozhodnutia, konkurzné konanie a vyrovnacie konanie podľa osobitných predpisov.19)
§ 9
(1) Vyšší územný celok a správca sú povinní hospodáriť s majetkom vyššieho územného celku podľa tohto zákona a v súlade so zásadami hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku schválenými zastupiteľstvom.
(2) Zásady hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku upravia najmä
a) práva a povinnosti správcov,
b) podmienky odňatia správy majetku vyššieho územného celku správcom,
c) postup a podmienky prenechávania majetku vyššieho územného celku do užívania iným osobám,
d) úkony správcov neuvedené v odseku 3, ktoré podliehajú schváleniu zastupiteľstvom,
e) určenie hodnoty majetku, na ktorú sa pri nakladaní s takýmto majetkom vyžaduje schválenie zastupiteľstvom,
f) spôsoby výkonu práv vyplývajúcich z vlastníctva cenných papierov a majetkových podielov na právnických osobách založených vyšším územným celkom alebo v ktorých má vyšší územný celok postavenie ovládajúcej osoby alebo rozhodujúci vplyv,19aa) s dôrazom na transparentnosť a efektívnosť nakladania s majetkom.
(3) Zastupiteľstvo schvaľuje
a) spôsob prevodu vlastníctva nehnuteľného majetku vyššieho územného celku; to neplatí, ak je vyšší územný celok povinný previesť nehnuteľný majetok podľa osobitného predpisu,1aa)
b) podmienky obchodnej verejnej súťaže, ak sa má prevod vlastníctva nehnuteľného majetku vyššieho územného celku realizovať na základe obchodnej verejnej súťaže,
c) prevody vlastníctva nehnuteľného majetku vyššieho územného celku, ak sa realizujú priamym predajom,
d) prevody vlastníctva hnuteľného majetku vyššieho územného celku nad hodnotu určenú v zásadách podľa odseku 2,
e) nakladanie s majetkovými právami vyššieho územného celku nad hodnotu určenú v zásadách podľa odseku 2,
f) vklady majetku vyššieho územného celku do majetku zakladaných alebo existujúcich obchodných spoločností,
g) koncesné zmluvy na uskutočnenie stavebných prác alebo koncesné zmluvy na poskytnutie služby uzatvorené podľa osobitného predpisu19ab) (ďalej len "koncesná zmluva"), a to trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov.
§ 9a
(1) Ak tento zákon neustanovuje inak, prevody vlastníctva majetku vyššieho územného celku sa musia vykonať
a) na základe obchodnej verejnej súťaže,19a)
b) dobrovoľnou dražbou19b) (ďalej len "dražba") alebo
c) priamym predajom najmenej za cenu vo výške všeobecnej hodnoty majetku stanovenej podľa osobitného predpisu.19c)
(2) Vyšší územný celok zverejní zámer predať svoj majetok a jeho spôsob na svojej úradnej tabuli, na svojej internetovej stránke a v regionálnej tlači. Ak ide o prevod podľa odseku 1 písm. a) a b), musí oznámenie v regionálnej tlači obsahovať aspoň miesto, kde sú zverejnené podmienky obchodnej verejnej súťaže alebo dražby.
(3) Podmienky obchodnej verejnej súťaže vyšší územný celok uverejní minimálne na 15 dní pred uzávierkou na podávanie návrhov do obchodnej verejnej súťaže.
(4) Na prevod majetku vyššieho územného celku dražbou sa vzťahuje osobitný zákon.19b)
(5) Vyšší územný celok zverejní zámer predať svoj majetok priamym predajom najmenej na 15 dní. Zároveň zverejní lehotu na doručenie cenových ponúk záujemcov. Vyšší územný celok nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom, ak všeobecná hodnota majetku stanovená podľa osobitného predpisu19c) presiahne 40 000 eur. Stanovenie všeobecnej hodnoty majetku19c) vyššieho územného celku pri priamom predaji nesmie byť v deň schválenia prevodu zastupiteľstvom vyššieho územného celku staršie ako šesť mesiacov.
(6) Vyšší územný celok nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom na fyzickú osobu, ktorá je v tomto vyššom územnom celku
a) predsedom vyššieho územného celku,
b) poslancom zastupiteľstva,
c) štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu právnickej osoby zriadenej alebo založenej vyšším územným celkom,
d) riaditeľom úradu vyššieho územného celku,
e) zamestnancom vyššieho územného celku,
f) hlavným kontrolórom vyššieho územného celku,
g) blízkou osobou19d) osôb uvedených v písmenách a) až f).
(7) Vyšší územný celok nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom na právnickú osobu, v ktorej zakladateľom, vlastníkom obchodného podielu, štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, členom riadiaceho, výkonného alebo dozorného orgánu je osoba uvedená v odseku 6; to neplatí, ak ide o právnickú osobu, ktorej zakladateľom je vyšší územný celok alebo v ktorej má vyšší územný celok obchodný podiel.
(8) Ustanovenia odsekov 1 až 7 sa nepoužijú pri prevode majetku vyššieho územného celku, a to
a) nehnuteľného majetku, ktorý je vyšší územný celok povinný previesť podľa osobitného predpisu1aa) alebo ktorým sa realizuje právo na prednostný prevod podľa osobitného predpisu,1aa)
b) pozemku zastavaného stavbou vo vlastníctve nadobúdateľa vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou,
c) podielu majetku vyššieho územného celku, ktorým sa realizuje zákonné predkupné právo,19f)
d) hnuteľnej veci, ktorej zostatková cena je nižšia ako 3 500 eur,
e) pri prevodoch majetku vyššieho územného celku z dôvodu hodného osobitného zreteľa, o ktorých zastupiteľstvo vyššieho územného celku rozhodne trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov, pričom osobitný zreteľ musí byť zdôvodnený; zámer previesť majetok týmto spôsobom je vyšší územný celok povinný zverejniť najmenej 15 dní pred schvaľovaním prevodu zastupiteľstvom vyššieho územného celku na svojej úradnej tabuli a na svojej internetovej stránke, pričom tento zámer musí byť zverejnený počas celej tejto doby,
f) pri prevode nehnuteľného majetku vyššieho územného celku do vlastníctva registrovaného sociálneho podniku ako formy investičnej pomoci.19fa)
(9) Ak tento alebo osobitný predpis19g) neustanovuje inak, ustanovenia odsekov 1 až 3 a 5 až 7 je vyšší územný celok povinný primerane použiť aj pri prenechávaní majetku vyššieho územného celku do nájmu, a to najmenej za také nájomné, za aké sa v tom čase a na tom mieste obvykle prenechávajú do nájmu na dohodnutý účel veci toho istého druhu alebo porovnateľné veci, okrem
a) hnuteľnej veci vo vlastníctve vyššieho územného celku, ktorej zostatková cena je nižšia ako 3 500 eur,
b) nájmu majetku vyššieho územného celku, ktorého trvanie s tým istým nájomcom neprekročí desať dní v kalendárnom mesiaci,
c) pri nájmoch majetku vyššieho územného celku z dôvodu hodného osobitného zreteľa, o ktorých zastupiteľstvo vyššieho územného celku rozhodne trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov, pričom osobitný zreteľ musí byť zdôvodnený; zámer prenajať majetok týmto spôsobom je vyšší územný celok povinný zverejniť najmenej 15 dní pred schvaľovaním nájmu zastupiteľstvom vyššieho územného celku na svojej úradnej tabuli a na svojej internetovej stránke, pričom tento zámer musí byť zverejnený počas celej tejto doby,
d) nájmu nehnuteľného majetku vyššieho územného celku registrovanému sociálnemu podniku ako formy investičnej pomoci.19fa)
(10) Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci nie sú týmto zákonom dotknuté.
(11) Pri nakladaní s cennými papiermi a majetkovými podielmi na právnických osobách, dôsledkom ktorého je zmena vlastníctva, musí vyšší územný celok postupovať podľa odsekov 1 až 7, ak tento postup nevylučuje osobitný predpis.1)
(12) Fyzická osoba a právnická osoba, ktorá nie je subjektom verejnej správy,19ga) ktorá má povinnosť zapisovať sa do registra partnerov verejného sektora19gb) môže byť nadobúdateľom majetku vyššieho územného celku podľa tohto zákona len vtedy, ak je zapísaná v registri partnerov verejného sektora.19gc)
§ 9b
(1) Fyzická osoba, ktorá má trvalý pobyt v obci na území vyššieho územného celku, sa môže domáhať neplatnosti právneho úkonu alebo určenia vlastníctva k majetku, ktorý bol vyšším územným celkom prevedený na tretiu osobu, ak prevod majetku vyššieho územného celku nebol realizovaný na základe obchodnej verejnej súťaže,19a) dražbou19b) alebo priamym predajom najmenej za cenu stanovenú podľa osobitného predpisu,19c) okrem prípadov, keď tento zákon iný spôsob prevodu pripúšťa.
(2) Žalobu podľa odseku 1 je možné podať na súde do jedného roka odo dňa prevodu vlastníckeho práva z majetku vyššieho územného celku na nadobúdateľa.
§ 9c
(1) Koncesný majetok je majetok vyššieho územného celku, ktorý užíva koncesionár v rozsahu, za podmienok a v lehote dohodnutej v koncesnej zmluve na uskutočnenie stavebných prác alebo v koncesnej zmluve na poskytnutie služby uzatvorenej podľa osobitného zákona.19ab)
(2) Vyšší územný celok nesmie koncesný majetok previesť do vlastníctva iných osôb.
(3) Obsahom užívania koncesného majetku podľa odseku 1 môže byť
a) vstup na nehnuteľný majetok vyššieho územného celku,
b) zriadenie stavby na pozemku vo vlastníctve vyššieho územného celku, ak podľa koncesnej zmluvy sa vlastníkom stavby stane vyšší územný celok najneskôr v lehote podľa koncesnej zmluvy,
c) prekládka a odstránenie stavby vo vlastníctve vyššieho územného celku,
d) rekonštrukcia, prevádzka, údržba a oprava majetku vyššieho územného celku,
e) poskytovanie služieb alebo iné komerčné využitie,
f) prenechanie majetku vyššieho územného celku do nájmu, výpožičky alebo zriadenie zmluvného vecného bremena na majetok vyššieho územného celku v prospech tretej osoby,
g) nakladanie s majetkom vyššieho územného celku, ktorý pre svoje úplné opotrebenie alebo poškodenie, zrejmú zastaranosť alebo nehospodárnosť v prevádzke alebo z iných závažných dôvodov už nemôže slúžiť svojmu účelu alebo určeniu,
h) nakladanie s materiálom vyťaženým na pozemkoch vo vlastníctve vyššieho územného celku za podmienok ustanovených v osobitnom predpise.19h)
(4) Koncesionár pri užívaní koncesného majetku koná vo vlastnom mene a nemá postavenie správcu majetku vyššieho územného celku podľa tohto zákona. Koncesionár je povinný koncesný majetok udržiavať v riadnom stave, dodržiavať účel, na ktorý je určený, zabezpečovať jeho údržbu a prevádzku a uhrádzať náklady s tým spojené, zabezpečovať jeho ochranu, informovať vyšší územný celok o koncesnom majetku v rozsahu povinností dohodnutých v koncesnej zmluve a plniť ďalšie povinnosti dohodnuté v koncesnej zmluve.
(5) Koncesionár nesmie koncesný majetok použiť na zabezpečenie svojich záväzkov alebo záväzkov tretej osoby, ani previesť do vlastníctva iných osôb, ak tento zákon neustanovuje inak.
§ 9d
(1) Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, koncesionár môže prenechať koncesný majetok do nájmu, výpožičky alebo zriadiť zmluvné vecné bremeno v prospech tretej osoby. Nájomnú zmluvu, zmluvu o výpožičke alebo zmluvu o zriadení vecného bremena môže koncesionár uzatvoriť s treťou osobou najviac na obdobie koncesnej lehoty určenej v koncesnej zmluve. Pri prenechaní koncesného majetku do nájmu sa ustanovenie § 9a ods. 9 nepoužije. Nájomné a odplata za zriadenie vecného bremena sa určí dohodou medzi koncesionárom a treťou osobou. Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci19i) nie sú týmto dotknuté.
(2) Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, koncesionár je po predchádzajúcom písomnom súhlase vyššieho územného celku oprávnený koncesný majetok, ktorý pre úplné opotrebenie alebo poškodenie, zrejmú zastaranosť alebo nehospodárnosť v prevádzke alebo z iných závažných dôvodov nemôže slúžiť svojmu účelu alebo určeniu, predať osobe, ktorá sa zaoberá výkupom druhotných surovín alebo zabezpečiť likvidáciu podľa osobitného predpisu.19j)
(3) Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, vyšší územný celok môže s koncesionárom uzatvoriť dohodu o splátkach alebo dohodu o odklade platenia pohľadávky vyššieho územného celku, ktorá vznikla z koncesnej zmluvy. Dohodu o odklade platenia možno uzatvoriť najviac na obdobie jedného roka od splatnosti pohľadávky vyššieho územného celku. Úroky z omeškania sa za obdobie trvania dohody o splátkach alebo dohody o odklade platenia neuplatňujú a nevymáhajú. Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci19i) nie sú týmto dotknuté. Ak koncesionár nezaplatí niektorú splátku riadne a včas alebo ak nezaplatí celý dlh v dohodnutej lehote, vyšší územný celok uplatní voči koncesionárovi pohľadávku vyššieho územného celku vrátane úrokov z omeškania za celé obdobie trvania dohody o splátkach alebo dohody o odklade platenia.
§ 9e
(1) Spoločný podnik je právnická osoba, ktorú na účel realizácie koncesie19ab) založil vyšší územný celok spoločne s koncesionárom. Spoločný podnik je aj právnická osoba, ktorú založil koncesionár, do ktorej základného imania bol na základe koncesnej zmluvy vložený majetok vyššieho územného celku.
(2) Vyšší územný celok môže vložiť majetok vyššieho územného celku ako vklad pri založení spoločného podniku alebo ako vklad do základného imania spoločného podniku, ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve.
(3) Prioritný majetok je nehnuteľný majetok vyššieho územného celku, ktorý vyšší územný celok vložil do spoločného podniku. Prioritný majetok nemožno použiť na zabezpečenie záväzkov spoločného podniku, koncesionára alebo tretej osoby, ani previesť do vlastníctva iných osôb. Prioritný majetok nepodlieha výkonu rozhodnutia, exekúcii, nie je súčasťou konkurznej podstaty a ani predmetom likvidácie. Označenie prioritného majetku v katastri nehnuteľností19k) sa vykoná poznámkou na návrh vyššieho územného celku. Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, prioritný majetok možno dať do nájmu, výpožičky alebo na prioritný majetok zriadiť zmluvné vecné bremeno, najviac na obdobie koncesnej lehoty určenej v koncesnej zmluve alebo do dňa zrušenia spoločného podniku bez právneho nástupcu. Prioritný majetok nestráca svoj charakter ani prechodom na právneho nástupcu. Po zániku vecného bremena zapísaného v katastri nehnuteľností je vyšší územný celok povinný dať návrh na výmaz vecného bremena.
(4) Spoločný podnik je povinný zachovať účelové určenie prioritného majetku, ktorý nadobudol do vlastníctva; táto povinnosť sa vzťahuje aj na právneho nástupcu.
(5) Vyšší územný celok vedie o prioritnom majetku osobitnú evidenciu, ktorá obsahuje zoznam vecí s uvedením identifikačných údajov a odkaz na účtovný zápis v účtovníctve spoločného podniku; spoločný podnik je povinný poskytnúť tieto údaje vyššiemu územnému celku.
(6) Oprávnenie konať za spoločný podnik vo veciach prevádzky a údržby prioritného majetku prechádza na vyšší územný celok vyhlásením konkurzu na spoločný podnik; vyšší územný celok pri tom koná v mene spoločného podniku a na vlastný účet. Ak bol na spoločný podnik vyhlásený konkurz, prioritný majetok prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku právoplatnosťou uznesenia súdu o vyhlásení konkurzu alebo právoplatnosťou rozhodnutia, ktorým odvolací súd potvrdil rozhodnutie súdu prvého stupňa o vyhlásení konkurzu za náhradu určenú v koncesnej zmluve, najviac za cenu stanovenú znaleckým posudkom. Zápisnica o odovzdaní a prevzatí prioritného majetku je prílohou návrhu na záznam vlastníckeho práva vyššieho územného celku do katastra nehnuteľností. Odmenu znalca za vypracovanie znaleckého posudku, ktorým sa oceňuje prioritný majetok, uhrádza vyšší územný celok.
(7) Dňom zrušenia spoločného podniku likvidáciou prioritný majetok prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku za náhradu určenú v koncesnej zmluve, najviac za cenu stanovenú znaleckým posudkom. Likvidátor je povinný odovzdať a vyšší územný celok prevziať tento majetok; o odovzdaní a prevzatí sa spíše zápisnica. Zápisnica o odovzdaní a prevzatí prioritného majetku je prílohou návrhu na záznam vlastníckeho práva vyššieho územného celku do katastra nehnuteľností. Odmenu znalca za vypracovanie znaleckého posudku, ktorým sa oceňuje prioritný majetok, uhrádza vyšší územný celok.
ŠTVRTÁ ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia
§ 10
Vyšší územný celok sa pri nadobúdaní majetku a nakladaní s ním riadi osobitnými predpismi,20) ak tento zákon neustanovuje inak.
§ 11
Spory, ktoré vzniknú pri prechode vlastníckeho práva, majetkových práv a záväzkov štátu na vyššie územné celky, rozhodujú súdy.
§ 12
(1) Veci uvedené v § 3 ods. 1 prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku dňom nadobudnutia účinnosti osobitného zákona, ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok; tento deň je dňom prechodu majetku štátu na vyšší územný celok.
(2) Veci uvedené v § 3 ods. 2 prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku dňom uvedeným v dohode alebo dňom ustanoveným v osobitnom predpise.
§ 12a
(1) Veci uvedené v § 3a prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku dňom nadobudnutia účinnosti osobitného zákona, ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok; tento deň je dňom prechodu majetku štátu na vyšší územný celok.
(2) Ak je odovzdávajúcim subjektom okresný úrad, spíše písomný protokol podľa § 5a ods. 2 krajský úrad a protokol podpíše štatutárny orgán krajského úradu.
(3) Povinnosť podľa § 8 ods. 1 a obmedzenia podľa § 8 ods. 4 sa vzťahujú na majetok, ktorý slúži na zabezpečenie zdravotnej starostlivosti, do 31. decembra 2004.
§ 12b
Veci uvedené v § 3b ods. 1 a 2 prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku 1. júla 2009. Veci uvedené v § 3b ods. 3 prejdú do vlastníctva vyššieho územného celku dňom uvedeným v dohode.
§ 13
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2002.
Rudolf Schuster, v.r.
Jozef Migaš, v.r.
Mikuláš Dzurinda, v.r.
1) Napríklad zákon č. 530/1990 Zb. o dlhopisoch v znení neskorších predpisov, Obchodný zákonník, zákon č. 566/2001 Z. z. o cenných papieroch a investičných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o cenných papieroch) v znení neskorších predpisov, zákon č. 594/2003 Z. z. o kolektívnom investovaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
1a) Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
1aa) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov.
1b) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve v znení neskorších predpisov, zákon č. 195/1998 Z. z. o sociálnej pomoci v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. o zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
2) Zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
3) Zákon č. 195/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
3a) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
3b) § 43 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
3c) § 24b zákona č. 135/1961 Zb. v znení zákona č. 524/2003 Z. z.
3d) § 18d ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. v znení zákona č. 161/2003 Z. z.
3e) § 5 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
4) Napríklad zákon č. 366/1999 Z. z. o daniach z príjmov v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 273/1994 Z. z. o zdravotnom poistení, financovaní zdravotného poistenia, o zriadení Všeobecnej zdravotnej poisťovne a o zriaďovaní rezortných, odvetvových, podnikových a občianskych zdravotných poisťovní v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 274/1994 Z. z. o Sociálnej poisťovni v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 387/1996 Z. z. o zamestnanosti v znení neskorších predpisov.
5) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve.
6) § 42 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon).
7) § 34 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z.
8) § 21 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 584/2005 Z. z.
9) Napríklad § 56 Obchodného zákonníka, zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov.
10) Zákon č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl (školský zákon) v znení neskorších predpisov. Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. o školských zariadeniach v znení neskorších predpisov.
11) Zákon Slovenskej národnej rady č. 138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov.
12) § 13 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov.
13) § 21 ods. 9 písm. g) zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 584/2005 Z. z.
14) § 43 až 51 Občianskeho zákonníka.
15) Napríklad zákon č. 115/1998 Z. z. o múzeách a galériách a o ochrane predmetov múzejnej hodnoty a galerijnej hodnoty.
16) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 183/2000 Z. z. o knižniciach, o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti a o zmene a doplnení zákona č. 68/1997 Z. z. o Matici slovenskej.
17) § 151a až 151m Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
18) § 553 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
19) Napríklad zákon č. 65/2001 Z. z. o správe a vymáhaní súdnych pohľadávok v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov a zákon č. 328/1991 Zb. o konkurze a vyrovnaní v znení neskorších predpisov.
19a) § 281 až 288 Obchodného zákonníka.
19aa) Napríklad § 66a Obchodného zákonníka, § 8 ods. 1 písm. b) zákona č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19ab) Zákon č. 25/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
19b) Zákon č. 527/2002 Z. z. o dobrovoľných dražbách a o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
19c) Vyhláška Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 492/2004 Z. z. o stanovení všeobecnej hodnoty majetku v znení neskorších predpisov.
19d) § 116 Občianskeho zákonníka.
19f) Napríklad § 140 Občianskeho zákonníka.
19fa) A Tt. 112/2018. sz., a szociális gazdálkodásról és a szociális vállalkozásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 17. § 1. bek. f) pontja.
20) Napríklad Občiansky zákonník v znení neskorších predpisov, Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov.
19g) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 189/1992 Zb. o úprave niektorých pomerov súvisiacich s nájmom bytov a s bytovými náhradami v znení neskorších predpisov.
19ga) § 3 ods. 1 zákona č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19gb) Zákon č. 315/2016 Z. z. o registri partnerov verejného sektora a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19gc) § 18 zákona č. 315/2016 Z. z.
19h) Napríklad zákon č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov.
19i) Napríklad zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení neskorších predpisov, čl. 107 až 109 Zmluvy o fungovaní Európskej únie (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010).
19j) Zákon č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
19k) § 38 a 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
