Módosítva:

Tt. 438/2002., hatályos 2003. január 1-től

Tt. 215/2004., hatályos 2004. május 1-től

Tt. 347/2004., hatályos 2004. július 1-től

Tt. 562/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 519/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 199/2009., hatályos 2009. július 1-től

Tt. 400/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 37/2014., hatályos 2014. április 1-től 

Tt. 129/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től

Tt. 129/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 177/2018., hatályos 2018. szeptember 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

(1) A jelen törvény a természetes személyek élete és egészsége védelmének feltételeiről, a tulajdon és a környezet¹⁾ tűzvédelméről rendelkezik, valamint meghatározza az államigazgatási szervek hatáskörét a nem kívánt események folyamán a tűzvédelemmel és a tűzoltó egységek mentési munkájának végzésével kapcsolatban.

(2) A jelen törvény a továbbiakban az alábbiakkal kapcsolatban rendelkezik

a) a központi államigazgatási szervek,²⁾ egyéb központi szervek, (továbbiakban, mint „központi hatóságok“), községek, jogi személyek, vállalkozó természetes személyek és a természetes személyek kötelezettségeiről a tűzvédelem terén,

b) a tűzvédelem terén végzett tevékenységekre vonatkozó szakmai képzés és szakmai alkalmasság követelményeiről,

c) az államigazgatási feladatok végrehajtásáról a tűzvédelem terén,

d) a tűzoltó egységek fajtáiról, azok létrehozásáról, valamint kötelezettségeiről a tűz megfékezése és műszaki mentés folyamán,

e) a segítségnyújtásról a tűz megfékezése folyamán,

f) a Szlovák Köztársaság Önkéntes Tűzoltósága (továbbiakban, mint „Önkéntes Tűzoltóság“) és más polgári szervezetek feladatairól a tűzvédelem terén,

g) a tűzvédelmi jogszabályokban meghatározott kötelezettségek megszegése következményeként kirótt szankciókról.

(1) Tűznek nevezünk valamennyi olyan nem kívánt égési folyamatot, mely emberek vagy állatok életét, illetve testi épségét, anyagi javakat és a környezetet közvetlenül veszélyeztet, mely során vagyoni és környezeti károk keletkeznek, vagy amely ember vagy állat sérülését, illetve halálát idézi elő.

(2) A tűzoltóállomás tárgyi és műszaki felszereltséggel rendelkező épület, mely a tűzoltó egység feladatellátását hivatott szolgálni, melyben a technikai tűzoltóeszközök kerülnek elhelyezésre, egyben a szakmai képzés és gyakorlat helyszínéül szolgál.

(3) A tűzoltószertár tárgyi és műszaki felszereltséggel rendelkező, alapvetően személyzet nélküli, a technikai tűzoltóeszközök tárolására, valamint szakmai képzés és kiképzés helyszíneként szolgáló épület.

(4) Tűzvédelmi berendezések alatt olyan tűzvédelmi műszaki berendezéseket, tűzvédelmi berendezéseket, tűzterjedés-gátló lezárásokat, pneumatikus szállítószalagok szikraoltó berendezéseit, oltóvízellátó berendezéseket, tűz esetén a villanyáram folyamatos ellátását biztosító berendezéseket, tűzfelvonókat, menekülési felvonókat, vészvilágítást és egyéb berendezéseket értünk, melyek személyek evakuálása vagy tűzvédelmi bevetések esetén használatosak.

(5) A tűzoltó-technikai berendezések a beépített tűzvédelmi berendezések, a részlegesen beépített tűzvédelmi berendezések, hő és égéstermékek elvezetésére kialakított rendszerek és elektromos tűzjelzők, a hangjelzőket beleértve.

(6) Jelen törvény alkalmazásában

a) a nem kívánt esemény olyan állapot, amikor haláleset vagy egészségkárosodás, vagyoni vagy környezeti kár következik be vagy azokra irányuló közvetlen veszély vagy közvetlen életveszély fenyeget,

b) tűzoltó-technikai berendezés kivitelezője az a jogi vagy vállalkozó természetes személy, amely az ilyen berendezést, mely a piacra előírt módon, bevezetett^2a) alkatrészekből került összeszerelésre, megtervezi és a jóváhagyásra került tervdokumentáció értelmében azt az épületbe szereli, valamint az előírásoknak megfelelően üzembe helyezi,

c) bevetés a tűz eloltása és a nem kívánt események esetén felmerülő műszaki mentési feladatok elvégzése érdekében elvégzett tevékenységek összessége; a tűzoltó egység riasztásától a tűzoltó egység bevetés helyszínéről való távozásáig tart,

d) műszaki mentésnek nevezzük azon tevékenységeket, melyek gátolják vagy elhárítják a tűz vagy egy nem kívánt esemény emberekre, állatokra, anyagi javakra vagy a környezetre irányuló közvetlen hatása kifejtését vagy annak következményeit; ezáltal külön jogszabály rendelkezései nem sérülnek,^2b)

e) tűzoltó egység cselekvőképessége a hatékony bevetés végrehajtását biztosító szervezési, műszaki és szakmai felkészültség,

f) műveletirányítás alatt a műveletirányítási központba vagy a műveletirányítási helyre érkező segélyhívásokat és azok feldogozását követő jogkörök és irányító tevékenységek összességét értjük; célja a tűzoltó egység erőinek és eszközeinek bevetésre küldése, valamint a bevetési parancsnokkal folytatott kommunikáció értelmében további tevékenységek végzése,

g) operatív irányítás alatt a bevetés helyszínén végrehajtott jogkörök és irányítási tevékenységek összességét értjük,

h) az irányítástámogatás és adatfeldolgozás automatizált rendszere olyan műszaki feltételek és szervezési intézkedések összessége, melyek információs és kommunikációs technológiák, valamint szoftverek segítségével a tűzoltó egységek tevékenységét biztosítják,

i) objektum alatt rendeltetésszerűen használt építményt vagy épületek, létesítmények és térségek együttesét értjük,

j) katonai objektum a katonai körzetben, a Szlovák Köztársaság fegyveres erői térségeiben vagy létesítményeiben (továbbiakban, mint „ fegyveres erők“), a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma térségeiben vagy létesítményeiben, valamint a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma illetékessége alá tartozó jogi személyek létesítményeiben megtalálható objektum.

(1) A központi hatóságok az irányításuk alá tartozó jogi személyeknél ellenőrző tevékenységet folytatnak a tűzvédelem terén. A tűzvédelem fejlesztési koncepciója kidolgozásával kapcsolatban hatáskörükön belül együttműködnek a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumával (továbbiakban, mint „minisztérium“).

(2) A központi hatóságok a tulajdonukban levő, kezelésük alá tartozó vagy általuk használt vagyonnal kapcsolatban egyidejűleg a jogi személyek jelen törvénybe foglalt kötelességeit is teljesítik.

(3) Azon központi hatóságok, melyek hatáskörébe az államigazgatás feladatai végrehajtásának irányítása tartozik az iskolaügy területén,³⁾ biztosítják, hogy valamennyi típusú iskolában a nevelés és oktatás a megfelelő terjedelemben tartalmazza a tűzvédelem témakörét.

Amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként, a jogi személyek és vállalkozó természetes személyek kötelesek tűzmegelőzés céljából

a) az objektumokban és térségekben megelőző tűzvédelmi ellenőrzések végrehajtását biztosítani és orvosolni a feltárt hiányosságokat; a megelőző tűzvédelmi ellenőrzések tartalma és határidői a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,

b) a fokozottan tűzveszélyes helyeken, fokozottan tűzveszélyes tevékenységek végzése esetén vagy tűz kialakulásának fokozott veszélye idején, valamint a nagyobb számú résztvevővel tartandó rendezvényeken tűzvédelmi intézkedések foganatosítását biztosítani; az intézkedések, a fokozottan tűzveszélyes helyek és tevékenységek, a fokozottan tűzveszélyes időszakok, valamint azon rendezvények, melyeken nagyobb számú személy vesz részt, a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,

c) meghatározni a fokozottan tűzveszélyes helyeket, és a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály értelmében az erre vonatkozó figyelmeztetéssel, tiltással és útmutatással jelölni azokat,

d) a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került munkaidőn kívüli tűzvédelmi intézkedések foganatosítását biztosítani,

e) az alkalmazottak és olyan személyek tűzvédelmi oktatását és elsajátított ismereteik ellenőrzését biztosítani, akik a jogi személy, illetve a vállalkozó természetes személy tudomásával tartózkodnak az objektumaiban és térségeiben; a tűzvédelmi oktatás tartalmát, terjedelmét, határidőit csakúgy, mint azon személyek körét, akik az oktatáson és az elsajátított ismereteik ellenőrzésén részt hivatottak venni, valamint az ellenőrzés módját a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg,

f) az objektumok és térségek tényleges állapotának megfelelő és a szükséges tűzbiztonsági megoldásokat tartalmazó tűzvédelmi dokumentációt kidolgozni, vezetni és fenntartani; a dokumentáció fajtái, tartalma, célja, módja, kidolgozása és archiválásának szükségessége csakúgy, mint az ellenőrzésének határidői a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,

g) biztosítani a belépést az állami tűzvédelmi felügyeletet végző hatóság és a község számára az objektumaiba és térségeibe a tűzvédelmi kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése céljából, az igényelt iratokat, tűzvédelmi dokumentációt, valamint az azzal összefüggő dokumentumokat és adatokat azok rendelkezésére bocsátani,

h) az állami tűzvédelmi felügyeleti szerv vagy a község által meghatározott, a feltárt hiányosságok orvoslását biztosító intézkedéseket végrehajtani a meghatározásra került határidőkön belül,

i) műszaki és technológiai berendezéseket tűzbiztonsági szempontból a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került feltételek és a gyártó utasítása szerint működtetni,^3a)

j) termékek és anyagok tűzveszélyességi jellemzőit, valamint azok biztonságos használatát és raktározását meghatározni és hozzáférhetővé tenni, amennyiben ezeknek a gyártójáról van szó,

k) biztosítani az épületek tűzbiztonsági követelményeinek teljesítését és betartását az építmények építészeti-műszaki tervdokumentációja kidolgozásánál, az építkezés folyamán, az építmények használata folyamán, valamint azok másfajta hasznosításakor; az épületek tervezése folyamán, azok megépítése, használata folyamán és azok másfajta hasznosítása esetén a tűzbiztonsági követelmények a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,

l) az épületek másfajta hasznosításakor biztosítani, hogy a hasznosítás módosításakor az épület vagy épületrész tűzbiztonsága,⁴⁾ a személyek biztonsága ne csökkenjen, illetve a tűzoltó egységek bevetése ne ütközzön akadályba,

m) a kémények rendszeres tisztítását és ellenőrzését biztosítani; a fűtőanyag meghajtású fogyasztó központi vagy etázsfűtési hőforrásra történő csatlakoztatása előtt, a fűtőanyag meghajtású fogyasztó cseréje előtt és a kéménytest építészeti módosításait követően biztosítani a kémények szakszerű ellenőrzését szakmai alkalmassággal⁵⁾ rendelkező személyek által; a kémények tisztítása és ellenőrzése részletei, tisztításuk és ellenőrzésük határidői, a kémény szakszerű vizsgálatának elvégzése, csakúgy, mint a kémények tisztításáról szóló igazolás mintája, a kémény szakszerű vizsgálatának elvégzését tanúsító igazolás mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,

n) fűtőanyag meghajtású fogyasztó, elektromos hőtermelő berendezések, központi fűtőberendezések telepítése és üzemeltetése során, kémények és füstelvezetők építése és használata során a tűzvédelmi műszaki feltételeket és követelményeket betartani, a kéményt címkével megjelölni; a fűtőanyag meghajtású fogyasztó, elektromos hőtermelő berendezések, központi fűtőberendezések telepítése és üzemeltetése, kémények és füstelvezetők építése és használata tűzvédelmi műszaki feltételei és követelményei, valamint a kémény megépítését jelző címke mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,

o) tűzveszélyes és égést tápláló anyagok, tűzveszélyes és égést tápláló anyagokat tartalmazó műszaki eszközök kezelése, elhelyezése és raktározása során a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került tűzvédelmi követelményeket betartani,

p) a megkövetelt szakmai alkalmassággal és külön jogosultsággal rendelkező személyek által biztosítani a tűzvédelem terén meghatározásra került kötelezettségeket és feladatokat.

A tűz hatékony megfékezése feltételeinek biztosítása céljából a jogi és vállalkozó természetes személy, amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, köteles

a) tűzeset keletkezése veszélyére való tekintettel beszerezni és az objektumokba, térségekbe és létesítményekbe megfelelő fajta tűzvédelmi berendezést, oltóanyagot, tűzoltó-technikai eszközt, tűzvédelmi tárgyi eszközt telepíteni, azokat üzemkész állapotban üzemeltetni, szakmai alkalmassággal rendelkező személy általi ellenőrzésüket és karbantartásukat biztosítani, amennyiben jelen törvény ily módon rendelkezik, üzemeltetésükről dokumentációt vezetni és azt megőrizni; a tűzvédelmi berendezések tervezése, telepítése, megjelölése jellemzői és feltételei, a tűzoltó-technikai eszközök, tűzvédelmi tárgyi eszközök üzemeltetése jellemzői és feltételei, ideértve üzemképességük feltételeit, valamint azokat a feltételeket, melyek mellett az adott berendezések üzemeltetését időszakosan szüneteltetni lehetséges, az ellenőrzések tartalma, beleértve azok határidejét, a karbantartás terjedelme, az üzemeltetésre vonatkozó dokumentáció vezetésének módja, ezen berendezések karbantartása és ellenőrzésére vonatkozó okmányok mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,

b) megjelölni és karbantartani a tartósan szabadon tartandó menekülési útvonalakat, vészkijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat, tűzoltási felvonulási területeket, valamint azok hozzáférését, csakúgy, mint a villamos energia-, gáz- és vízelosztó berendezések zárószerkezeteihez és a tűzvédelmi berendezésekhez való hozzáférést,

c) tűzvédelmi célból elhelyezésre került jelző- vagy riasztóberendezés elhelyezését megfelelő térítés ellenében eltűrni; a kártérítéssel kapcsolatos külön jogszabályok rendelkezései ezáltal nem sérülnek,

d) tűzoltás céljából a vízforrásokat olyan állapotban tartani, hogy azok csapolhatóak legyenek,

e) a jogi vagy vállalkozó természetes személy objektumaiban, melyek kiürítése egyszerű feltételek mellett nem kivitelezhető, legalább egyszer 12 havonta tűzriadó gyakorlatot tartani; azokat a ismérveket, melyek mentén a kiürítés szempontjából az objektumok megítélésre kerülnek, a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,

f) kellő számú tűzjelzés fogadó helyet kialakítani és felszerelni; a kialakítás és felszerelés feltételei valamint a tűzjelzés fogadó helyek száma a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,

g) a Tűzoltó és Műszaki Mentő Szolgálat Kerületi Igazgatósága (továbbiakban, mint „kerületi igazgatóság“) döntése értelmében az objektumait és térségeit illetően tűz keletkezésének veszélyére vonatkozó elemzést kidolgozni, majd ez alapján tűzoltó egységet létrehozni, amennyiben a kerületi igazgatóság ilyen értelemben határozatot hozott,

h) tűzvédelmi őrjáratokat létesíteni és azok feladatai teljesítését, valamint szakmai képzését biztosítani; a tűzvédelmi őrjáratok fajtái, feladatai, szakmai képzésük tartalma és terjedelme, valamint végzése határidői a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,

i) a Tűzoltó és Műszaki Mentő Szolgálat Járási Igazgatóságán (továbbiakban, mint „járási igazgatóság“) a tulajdonában, kezelésében vagy használatában levő objektumban, térségben keletkezett vagy tárgyat érintő valamennyi tűzesetet halasztás nélkül bejelenteni,

j) a tűz keletkezési okainak vizsgálatához szükséges valamennyi iratba betekintést nyújtani, együttműködni és segítséget nyújtani.

(1) A jogi személy kötelezettségei teljesítéséért annak hivatalos képviselője felel. Amennyiben a jogi személy élén kollektív szerv áll, az határozza meg a a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok teljesítéséért felelős személyt. Vállalkozó természetes személyek esetében az adott személy vagy annak felelős képviselője felel a a tűzvédelmi feladatok telesítéséért.

(2) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője), aki az ingatlant bérbe adja, köteles biztosítani a tűzvédelmi feladatok teljesítését jelen törvény értelmében, amennyiben ezen feladatok teljesítéséről a bérleti szerződésben a bérlővel más értelemben nem egyezett meg.

A lakóház tulajdonosa, a lakóházban található lakások és nem lakás céljából használt térségek tulajdonosi közössége, valamint a lakóház kezelője^5a) kötelesek a lakóház kezelése folyamán azon tűzvédelmi feladatok ellátását biztosítani, melyek a lakóház közös térségeire, valamint közös berendezéseire vonatkoznak, a 4. § a) pontjától c) pontjáig terjedően, g) pontjától i) pontjáig és k) pontjától p) pontjáig terjedően, valamint az 5. § a) pontjától c) pontjáig terjedően, i), j) pontja és a 8. § f) pontja rendelkezései értelmében, egyúttal a 4. § a) pontjában meghatározott kötelességek teljesítéséről a tűzvédelmi technikus jegyzőkönyvet készít; a lakóház megelőző tűzvédelmi ellenőrzési jegyzőkönyve tartalma, valamint a lakóházak dokumentációjának fajtái a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) Erdőtűz kialakulásának megelőzése céljából az erdő tulajdonosa, az erdőgondnok^5b) vagy az erdőgazdálkodó^5c) köteles

a) erdőgazdasági hasznosítású földeken a kijelölt helyeken csak a tűz szabad terjedése ellen biztosított tűzrakó helyeket kialakítani, azok megjelölését biztosítani, valamint biztosítani a kijelölt biztonságos tűzrakó helyeken kívüli tűzrakást tiltó jelzések elhelyezését,

b) térképeket készíteni, melyek valamennyi tűzvédelmi szempontból fontos adatot tartalmaznak, azok aktualizálását és igény szerint a járási igazgatósághoz történő benyújtását biztosítani,

c) kiemelten tűzveszélyes időszakokban őrjárati tevékenységet biztosítani,

d) természeti katasztrófa által sújtott erdőterületekre vonatkozóan külön tűzvédelmi intézkedéseket foganatosítani.^5d)

(2) Az erdőtűz hatékony eloltása céljából az erdő tulajdonosa, erdőgondnok^5b) vagy az erdőgazdálkodó^5c) köteles

a) kellő számú tűzvédelmi szerszámot biztosítani,

b) biztosítani, hogy valamennyi fa-, és fakitermelési melléktermék feldolgozására használt munkagép rendelkezzen legalább egy megfelelő típusú, legalább 5 kg oltóanyag töltetű hordozható tűzoltó készülékkel,

c) a tűzoltó járművek általi hozzáférhetőség és bevetés céljából az erdei közlekedési hálózatot és a tűzoltó vízforrásokat megfelelő állapotban tartani,

d) az erdőben tűzvédelmi pásztákat és sávokat kialakítani.

(3) A térképek készítése és tartalma részletei, kiemelten tűzveszélyes időszakokban a járőri tevékenység szervezése és módja részletei, természeti katasztrófa által sújtott erdőterületekre vonatkozóan külön tűzvédelmi intézkedések kidolgozása részletei,^5d) tűzvédelmi szerszámok fajtái, száma, elhelyezése, a tűzoltó egység beavatkozása esetén történő hasznosítása szempontjából az összekötő utak, gyűjtőutak, tűzoltó vízforrások, tűzpászták és -sávok állapotával kapcsolatos követelmények részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A jogi személy és a vállalkozó természetes személy csupán jelen törvény 4. §-a e) pontjába foglalt, valamint a természetes személy kötelezettségeit köteles teljesíteni, amennyiben

a) tevékenysége céljából nem használ lakóházban vagy családi házban levő lakáson vagy mozgóbolton és kiegészítő szolgáltatások vagy kereskedés céljából árusító bódén és sátron, valamint szolgáltatások vagy kereskedés céljából legfeljebb 100 m² területű térségen kívül más objektumot vagy térséget, melynek tulajdonosa vagy üzemeltetője,

b) az objektumban legfeljebb öt alkalmazottja van és

c) nem végez fokozottan tűzveszélyes tevékenységet és nincsenek fokozottan tűzveszélyes helyei.

(2) Ha a az erdő tulajdonosa, az erdőgondnok^5b) vagy az erdőgazdálkodó^5c) megfelel az 1. bekezdésben foglalt feltételeknek, a tűzvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek közül a 6.b § 1. bekezdésében és 2. bekezdésében valamint a 4. § e) pontjában foglaltakat köteles csak teljesíteni.

Jogi személy és vállalkozó természetes személy számára tilos

a) fák, bokrok, lágyszárú növényzet felégetése,

b) tűz rakása olyan térségekben és azon helyeken ahol tűz keletkezésének veszélye fennállhat,

c) kiemelten tűzveszélyes időszakokban tűzveszélyes anyagok szabadtéri égetése,

d) a járási igazgatóság előzetes beleegyezése nélkül nagyobb számú résztvevő részvételével olyan objektumokban rendezvényeket tartani, melyek nem e célra rendeltettek,

e) szakmai képzést nyújtani és olyan tevékenységet végezni, melyre nincs jogosultsága vagy külön jogosultsága, amennyiben tűzbiztonsági szempontból ezek esetében erre szükség van,

f) olyan tűzvédelmi berendezések, oltóanyagok, tűzoltó-technikai eszközök és tűzvédelmi tárgyi eszközök használata, melyek tanúsítvánnyal, teljesítménynyilatkozattal és megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkeznek, amennyiben ezekre külön jogszabályokban^2a) meghatározottak értelmében szükség van,

g) a kerületi igazgatóság előzetes engedélye nélkül tűzoltó egységet megszüntetni vagy annak létszámát, tárgyi-műszaki felszerelését csökkenteni.

(1) Tűzvédelmi technikus, kiemelt tűzvédelmi technikus és községi tűzvédelmi-megelőzési biztos csak szakmai alkalmassággal rendelkező természetes személy lehet.

(2) A központi szerv, jogi személy vagy vállalkozó természetes személy a tűzvédelmi technikus közreműködésével az alábbi kötelességek teljesítését biztosítja:

a) megelőző tűzvédelmi vizsgálatok végrehajtása,

b) a tűz keletkezése szempontjából fokozottan veszélyes helyek és a tűzvédelmi őrjáratok járőrei számának meghatározása,

c) tűzvédelmi oktatás és a tűzvédelmi járőrök szakmai képzésének biztosítása,

d) a valós helyzettel összhangban tűzvédelmi dokumentáció kidolgozása, vezetése és tartása,

e) a tűzbiztonsági feltételek meghatározása az építmények használata során és az építmények megváltozott használati módja esetén,

f) tűzriadó gyakorlatok szervezése és kiértékelése.

(3) A jogi személy és a vállalkozó természetes személy a kiemelt tűzvédelmi technikus közreműködésével az alábbi kötelezettségek teljesítését biztosítja:

a) az építészeti-műszaki tervdokumentációban a tűzbiztonság elérésére irányuló megoldások kidolgozása,

b) termékek megfelelőségi tanúsítványa megítélése vagy tanúsítása során elvégzésre kerülő tevékenységek,

c) új termékek fejlesztésére és használatukkal kapcsolatos tűzvédelmi követelményekre vonatkozó megoldások,

d) a tűzbiztonság elérésére irányuló megoldások kidolgozása technológiai berendezések elhelyezése során és olyan termékek esetén, melyekre külön jogszabály értelmében a megfelelőségértékelés követelménye nem vonatkozik,⁶⁾ valamint anyagok és azok biztonságos használati feltételei a tűzbiztonság szemszögéből,

e) a jogi személy és a vállalkozó természetes személy objektumaiban tűzkeletkezési veszélyelemzése elkészítése.

(4) A természetes személy a kiemelt tűzvédelmi technikus közreműködésével az építészeti-műszaki tervdokumentációban a tűzbiztonság elérésére irányuló megoldások kidolgozását biztosítja.

(5) A központi szerv, jogi személy vagy vállalkozó természetes személy kiemelt tűzvédelmi technikus közreműködésével is biztosíthatja a 2. bekezdésben meghatározott kötelezettségeit.

(6) A község a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos révén a 15. § 2. bek. értemében az alábbi kötelezettségeket teljesíti:

a) megelőző tűzvédelmi vizsgálatok szervezése és kiértékelése a községben,

b) a községben vizsgálatokat végző csoportok oktatása,

c) a tűzoltó egység dokumentációján kívül, a község egyéb tűzvédelmi dokumentációi kidolgozása,

d) a községben oktató-megelőző tevékenység végzése.

(7) A község az 5. bekezdésben foglalt kötelezettségeit tűzvédelmi technikus vagy kiemelt tűzvédelmi technikus révén is teljesítheti.

(1) A szakmai alkalmasság a tűzvédelem szakterületén (továbbiakban, mint „szakmai alkalmasság“) azon elméleti képzés és ismeretek, gyakorlati tapasztalatok és az általánosan kötelező érvényű jogszabályok ismeretének összessége, mely a tűzvédelmi-megelőzési biztos, a kiemelt tűzvédelmi technikus vagy a tűzvédelmi technikus tevékenysége végzéséhez szükséges.

(2) Kiemelt tűzvédelmi technikusi munkakör ellátására szakmailag az a természetes személy válhat alkalmassá, aki tűzvédelmi szakon legalább felsőfokú szakmai végzettséggel vagy I. fokú műszaki szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkezik.

(3) Községi tűzvédelmi-megelőzési biztos munkakör ellátására szakmailag az a természetes személy válhat alkalmassá, aki teljes középfokú végzettséggel rendelkezik.

(4) Az a természetes személy, aki meghatározott terjedelmű szakmai képzésen vett részt, legfeljebb hat hónappal a szakmai képzés befejezése után szakmai alkalmassága felülvizsgálatának vetheti alá magát, amennyiben erről a 8-tól a 10-ig terjedő bekezdések, valamint a 14. bekezdés nem rendelkezik másként.

(5) A járási igazgatóság a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, a kerületi igazgatóság a tűzvédelmi technikus, a minisztérium a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmasságát vizsgálja felül és kiadja a szakmai alkalmassági bizonyítványt.

(6) A tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényessége a vizsga sikeres letételétől számított öt évig terjed, amennyiben a 7. és 10. bekezdés, a 11.a § 9. bek. és a 11.b § 3. és 4. bek. nem rendelkeznek másként. Ha a tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai képzésen vesz részt és a szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényessége idején szakképzettsége felülvizsgálatára vonatkozóan kérelmet nyújt be, legfeljebb szakmai alkalmassága felülvizsgálatára vonatkozó kérelme benyújtása időpontjától számított 12 hónapig, a felülvizsgálat céljából, szakmai alkalmassággal rendelkező személynek tekintendő.

(7) A tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványának érvényessége korlátlan annak harmadszori megszerzését követően, amennyiben az adott személy egyidejűleg legalább tíz egymást követő éven keresztül tűzvédelmi technikusi vagy kiemelt tűzvédelmi technikusi tevékenységet folytatott; a tíz egymást követő év időtartamába beleszámít a 6. bekezdés második mondatában meghatározott időszak is.

(8) Tűzvédelmi szakirányú középiskolát végzett személy, amennyiben az oktatás tartalma és terjedelme magába foglalja a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos vagy tűzvédelmi technikus szakmai képzése feltételeit, a középiskola sikeres elvégzését követő hat hónapon belül, további szakmai képzés elvégzése nélkül, tűzvédelmi-megelőzési biztosi vagy tűzvédelmi technikusi szakmai alkalmassága felülvizsgálatának vetheti magát alá. Az adott középiskola tűzvédelmi szakiránya tartalmát és terjedelmét, csakúgy mint az elsajátított ismeretek ellenőrzése módját a minisztériummal kell megtárgyalni.

(9) Tűzvédelmi szakirányú felsőfokú szakmai végzettséget szerzett személy, amennyiben az oktatás tartalma és terjedelme a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, a tűzvédelmi technikus vagy kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai képzése feltételeinek megfelel, vagy tűzvédelmi irányzatú főiskolai végzettséggel rendelkező személy, amennyiben az oktatás tartalma és terjedelme a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos vagy tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai képzése feltételeinek megfelel, további szakmai képzés elvégzése nélkül, tanulmányai sikeres elvégzését követő hat hónapon belül községi tűzvédelmi-megelőzési biztosi, tűzvédelmi technikusi vagy kiemelt tűzvédelmi technikusi szakmai alkalmassága felülvizsgálatának vetheti magát alá. Az adott iskola tűzvédelmi szakiránya tartalmát és terjedelmét csakúgy, mint az elsajátított ismeretek ellenőrzése módját, a minisztériummal kell megtárgyalni.

(10) Községi tűzvédelmi-megelőzési biztos vagy tűzvédelmi technikus munkakör ellátására szakmai alkalmassággal rendelkező személy az a személy is, aki a Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület állományának tagja volt (továbbiakban, mint „az állomány tagja“) és az állami tűzvédelmi felügyelet végzésére speciális szakmai alkalmassággal rendelkezik, egyúttal a szolgálati jogviszonya megszűnése előtt közvetlenül legalább tíz egymást követő éven keresztül állami tűzvédelmi felügyelettel kapcsolatos tevékenységeket folytatott a 25. § 1. bek. a) és b) pontja vagy a 29. § értelmében, vagy azon személy, aki az állomány tagja volt, és a szolgálati jogviszonya megszűnése előtt közvetlenül, legalább tíz egymást követő éven keresztül a 25. § 1.bek. a)-tól c)-ig terjedő pontjaiba foglalt tevékenységekre vonatkozó oktatást folytatott. Kiemelt tűzvédelmi technikus munkakör ellátására szakmai alkalmassággal rendelkező személy az a személy is, aki az állomány tagja volt, és az állami tűzvédelmi felügyelet végzésére speciális szakmai alkalmassággal rendelkezik, egyúttal szolgálati jogviszonya megszűnése előtt közvetlenül legalább tíz egymást követő éven keresztül állami tűzvédelmi felügyelettel kapcsolatos tevékenységeket folytatott a 25. § 1.bek. a)-tól c)-ig terjedő rendelkezései vagy a 29. § értelmében, vagy azon személy, aki az állomány tagja volt, és a szolgálati jogviszonya megszűnése előtt közvetlenül, legalább tíz egymást követő éven keresztül a 25. § 1.bek. a)-tól c) pontjáig terjedő tevékenységekre vonatkozó oktatást folytatott. Arra vonatkozó kérelem benyújtása esetén a járási igazgatóság a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos részére, a kerületi igazgatóság a tűzvédelmi technikus részére, a minisztérium a kiemelt tűzvédelmi technikus részére szakmai alkalmassági bizonyítványt állít ki a szolgálati jogviszony megszűnését követően, az ismeretek felülvizsgálata nélkül. A szakmai alkalmassági bizonyítvány korlátlan időre kerül kiállításra.

(11) Azon, szakmai alkalmassággal bíró személy, aki részére korlátlan időre szóló szakmai alkalmassági bizonyítvány kerül kiállításra, aktualizáló szakmai képzésen köteles részt venni az utolsó szakmai alkalmassága felülvizsgálatát követő öt éven belül, majd az aktualizáló szakmai képzést követően legalább egyszer öt évenként. Községi tűzvédelmi-megelőzési biztosi munkakör ellátására szakmailag alkalmas személy a szakmai alkalmassági bizonyítvány kiállítását követően legalább ötévente egyszer aktualizáló szakmai képzésen köteles részt venni. Az aktualizáló szakmai képzés részvételéről szóló igazolás nélkül a szakmai alkalmassági bizonyítvány érvényét veszti.

(12) A kiemelt tűzvédelmi technikus tevékenysége végzése folyamán a 9. § 3. bek. értelmében az általa készített okiratok valósságát kiemelt tűzvédelmi technikusi pecsétlenyomattal és sajátkezű aláírásával hitelesíti.

(13) A minisztérium a kiemelt tűzvédelmi technikus a kerületi igazgatóság a tűzvédelmi technikus, a járási igazgatóság a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, szakmai alkalmassági bizonyítványa bevonásáról dönt, amennyiben a szakmai alkalmassággal rendelkező személy

a) cselekvőképességétől megfosztásra került vagy cselekvőképességében korlátozva lett, vagy

b) jelen törvényből fakadó kötelezettségeit súlyos módon vagy ismételten megszegte.

(14) Az a természetes személy, akinek a 13. bekezdés b) pontja értelmében szakmai alkalmassági bizonyítványa bevonására került sor, szakmai alkalmassága felülvizsgálatának a szakmai alkalmassági bizonyítványa bevonásáról szóló határozat érvénybe lépésétől számított legalább egy év elteltével vetheti alá magát.

(15) A szakmai alkalmassági bizonyítvány érvényét veszti

a) szakmai alkalmassági bizonyítvány érvényessége leteltével,

b) a 11. bekezdés értelmében az aktualizáló szakmai képzésen való részvétel hiánya esetén,

c) a 13. bekezdés értelmében szakmai alkalmassági bizonyítványa bevonása esetén,

d) a szakmailag alkalmas személy halála esetén vagy szakmailag alkalmas személy elhunyttá nyilvánítása esetén.

(16) A minisztérium által kiadásra kerülő általánosan kötelező érvényű jogszabály a

a) a 9. § 2., 3. és 6. bekezdésében meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges szakmai alkalmasság elérésére, valamint annak fenntartására szolgáló szakmai képzés tartalmáról és terjedelméről,

b) a szakmai alkalmasság felülvizsgálatára való jelentkezőlap alaki követelményeiről és azon iratok jegyzékéről, melyek alapján a jelentkező a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának alávetheti magát,

c) a szakmai alkalmasság felülvizsgálati vizsgabizottsága eljárásáról, összetételéről és tagjai kinevezéséről,

d) a szakmai alkalmassági vizsga terjedelméről és lefolyásáról,

e) az írásos dokumentumok hitelesítése részleteiről,

f) a kiemelt tűzvédelmi technikus pecsétlenyomata mintájáról,

g) szakmai alkalmassági bizonyítvány mintájáról rendelkezik.

(1) A minisztérium írásos kérelem alapján dönt a szakmai képesítés elismeréséről, melyhez a kérvényező az alábbiakat csatolja

a) külön jogszabályba foglaltak értelmében^6a) a tanulmányokat igazoló okmány elismeréséről szóló határozat,

b) a származási országban kiállításra került szakmai képesítésről szóló okmány hiteles másolata,

c) a származási országban, arra illetékes hatóság által kiállításra került, ilyen jellegű szolgáltatások nyújtása jogosultságáról szóló okmány és arra vonatkozó okirat, hogy a szolgáltatás nyújtásában a szolgáltató nem korlátozott vagy attól eltiltásra nem került,

d) hiteles másolat azon okmányról, mely igazolja jelen törvény értelmében a községi tűzvédelmi megelőzési szakelőadó, a tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus tevékenységnek megfelelő, legalább öt éves szakmai gyakorlat szolgáltatását, a hasonló tevékenységet végzett országban,

e) személyazonosságot igazoló okirat hiteles másolata.

(2) Amennyiben a minisztérium arra a megállapításra jut, hogy a kérvényező teljesíti a szakmai képzettség követelményeit a származási országban, ám a Szlovák Köztársaság területén a tűzvédelmi technikusi illetve a kiemelt tűzvédelmi technikusi tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi szakképzettségre vonatkozó követelményt nem teljesíti, kompenzációs mechanizmust határozhat meg részére.

(3) A kompenzációs mechanizmus egy intézkedés, melynek célja a szakmai képzettség előfeltételei, a hiányos tanulmányok vagy szakmai felkészülés kiegészítése, pótlása; ennek formái

a) vizsga letétele vagy

b) adaptációs időszak.

(4) A kompenzációs mechanizmus formáját a kérvényező választhatja ki. A vizsga egy, a minisztérium által alakított bizottság előtt zajlik.

(5) A vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. A vizsga tartalma a pályázó tudásszintje felmérése annak szakmai alkalmassága elnyerése céljából. A kompenzációs mechanizmus alkalmazása során a szakmai alkalmasság felülvizsgálata részleteit, ideértve a vizsgafeltételeket és a vizsgabizottság összetételét, a minisztérium által kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabály határozza meg.

(6) Adaptációs időszak a Szlovák Köztársaság területén munkaviszonyban, tűzvédelmi technikus vagy kiemelt tűzvédelmi technikus felügyelete alatt végzett, legalább hároméves szakmai gyakorlat.

(7) Az adaptációs időszak végeztével a tűzvédelmi technikus vagy tűzvédelmi szakelőadó, aki a pályázó szakmai gyakorlatát felügyelte, a kérelmező részére írásos igazolást állít ki az elvégzett szakmai tevékenységek tartalmáról és terjedelméről.

(8) A minisztérium a kompenzációs mechanizmus alkalmazása során figyelembe veszi a kérelmező szakmai gyakorlatát és megítéli, hogy a szakmai gyakorlata során szerzett ismeretek és készségek teljesen vagy részlegesen tanúsítják a képesítés előfeltételei lényeges különbségei elhárítását.

(9) Ha a kérelmező a kompenzációs mechanizmus teljesítését igazolja, a minisztérium korlátlan érvényességű szakmai alkalmassági bizonyítványt állít ki részére; azonban e személyre vonatkozóan is érvényesek a 11. § 11. bek. rendelkezései.

(1) A kiküldött tűzvédelmi technikus vagy a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus olyan természetes személy, aki hasonlóképpen szakmailag alkalmas a 9. § 2., 3. és 6. bek. értelmében végzett tevékenységek végzésére az Európai unió tagállamai, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok és Svájci Államközösség államai egyikében (továbbiakban, mint „tagállam“), és aki számára kiküldött tűzvédelmi technikusi vagy a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikusi szakmai alkalmassági bizonyítvány került kiállításra a Szlovák Köztársaság területén.

(2) Kiküldött tűzvédelmi technikusi vagy a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikusi szakmai alkalmassági bizonyítványt kérelem ellenében a minisztérium bocsát ki. A kiküldött tűzvédelmi technikusok és a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikusok jegyzékét a minisztérium vezeti. A Szlovák Köztársaság területén tevékenységet végző kiküldött tűzvédelmi technikusok és a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikusokra a nyilvántartásba vétel ideje alatt a 9. § rendelkezései egyaránt vonatkoznak.

(3) A kiküldött tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényessége időtartama a kiállításától számított hat hónap.

(4) A kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványa 12 hónapos időtartamra kerül kiállításra. A kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényessége időtartama legfeljebb további 12 hónappal hosszabbítható meg, amennyiben az erre vonatkozó kérelem a bizonyítvány érvényessége időtartama alatt kerül benyújtásra.

(5) A kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus a szolgáltatásnyújtás során általa elkészített okiratok hitelességét 35 mm átmérőjű, kiemelt tűzvédelmi technikusi körpecsétlenyomattal igazolja. A pecsét szövege tartalmazza a címet, utó- és vezetéknevet, a bizonyítvány nyilvántartási számát, érvényességét, valamint a „kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus“ kifejezést.

(6) A minisztérium a szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényességének lejártával a kiküldött tűzvédelmi technikust vagy a kiküldött tűzvédelmi főelőadót törli a nyilvántartásból.

(1) Tűzoltó készülékek javítását és töltését, valamint ellenőrzését csak olyan természetes személy végezheti, aki a gyártó által meghatározott tartamú és tartalmú szakmai képzésen vett részt, ismeretei felülvizsgálatának alávetette magát és szakmai alkalmasságát külön engedéllyel tanúsítja. Tűzoltó készülékek javítására és töltésére, valamint ellenőrzésére feljogosító szakmai alkalmasságot a gyártó vagy amennyiben annak székhelye valamelyik tagországban található meg, annak megbízott képviselője ellenőrzi, valamint az ezt tanúsító, öt ves időtartamra szóló külön engedélyt kiadja. Azon gyártó, melynek székhelye nem valamelyik tagország területén található, a Szlovák Köztársaság területén az említett tevékenységek elvégzésével meghatalmazott képviselőjét bízza meg.

(2) A gyártó és meghatalmazott képviselője az 1. bekezdés értelmében információs anyagaiban vagy internetes oldalán köteles nyilvánosságra hozni azon természetes személyek jegyzékét, akik külön engedéllyel rendelkeznek; a jegyzék tartalmazza a külön engedéllyel rendelkező természetes személy utó- és vezetéknevét, állandó lakhelye címét, a külön engedély számát, valamint a külön engedély nyilvántartási számát és a tevékenységet, amelyre a külön engedély kiadásra került.

(3) A hordozható oltóberendezések ellenőrzésére jogosult az a természetes személy is, aki a gyártó által kiállításra került külön engedéllyel rendelkezik olyan oltóberendezés ellenőrzésére, mely műszakilag és működését tekintve megegyezik az ellenőrzés tárgyát képező oltóberendezéssel, és amennyiben az azonos műszaki előírás alapján került kivitelezésre.

(4) Beépített és félig beépített oltóberendezéseket, hő és égéstermék elvezetésére szolgáló berendezéseket tervezni csak olyan természetes személy jogosult, aki

a) külön jogszabályban^6b) meghatározott tevékenységek elvégzésére jogosult, az említett tűzvédelmi műszaki berendezések tervezése terén legalább három év gyakorlata van, vagy

b) teljes középfokú műszaki szakirányú végzettséggel rendelkezik és legalább öt év gyakorlata van az említett tűzvédelmi műszaki berendezések tervezése terén, valamint a tűzvédelmi műszaki berendezések készítője által kiadott külön engedély került számára kiadásra.

(5) Elektromos tűzjelzők, ideértve a hangjelzőket, tervezésére csak olyan természetes személy jogosult, aki rendelkezik az elektromos tűzjelző központ^6c) és a hangjelző központ gyártója által kiadott külön engedéllyel

a) külön jogszabályban^6b) meghatározott tevékenységek elvégzésére jogosult, elektromos tűzjelzők, ideértve a hangjelzőket, tervezése terén legalább három év gyakorlata van, vagy

b) teljes középfokú műszaki irányzatú végzettséggel rendelkezik és elektromos tűzjelzők, ideértve a hangjelzőket, tervezése terén legalább öt év gyakorlata van.

(6) Tűz esetén folyamatos villamosenergia-ellátást biztosító berendezést csak azon természetes személy tervezhet, aki a külön jogszabályban^6b) meghatározott, az elektromos berendezések tervezésére vonatkozó követelményeknek megfelel.

(7) Építménybe tűzvédelmi műszaki berendezéseket csak olyan természetes személy építhet be, aki a tűzvédelmi műszaki berendezés alkatrészei gyártójának külön engedélyével rendelkezik, amennyiben a gyártó ilyen engedély kiállítását kikötötte.

(8) Tűzvédelmi műszaki berendezések javítására és ellenőrzésére csak olyan természetes személy jogosult, aki szakmai képzésen vett részt, ismeretei ellenőrzésének vetette alá magát és a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője által kiállított külön engedéllyel rendelkezik. A külön engedélyt, ötéves időtartamra, a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója, kivitelezője vagy azok meghatalmazott képviselője állítja ki, amennyiben valamelyik tagországban székhellyel rendelkezik. Amennyiben a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője valamely tagországban székhellyel nem rendelkezik, a Szlovák Köztársaság területén az említett tevékenységek elvégzésével meghatalmazott képviselőjét bízza meg.

(9) Az a természetes személy, aki számára tűzvédelmi műszaki berendezés épületbe történő beépítése, valamint tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzése és javítása céljából külön engedély került kiállításra, köteles betartani a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője által meghatározott technológiai eljárásokat. A természetes személy, aki tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzésére és javítására külön engedéllyel rendelkezik, a tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzése és javítása során köteles kizárólag olyan szerszámot használni, melyet a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője erre a célra elrendelt.

(10) A minisztérium a tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzésével és javításával kapcsolatos szakmai képzés és külön engedélyek kiállítása céljára jogi vagy vállalkozó természetes személyt határozhat meg, mely az azt megelőző legalább öt év alatt hasonló tevékenységet folytatott, amennyiben

a) a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője vagy azok jogutódja e szakterületen befejezte működését,

b) a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője jogutód nélkül szűnt meg, vagy

c) a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője vagy azok jogutódja a jelen törvény rendelkezéseiben megszabott kötelezettségeit nem teljesíti.

(11) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy azon feltételek teljesítésével kapcsolatosan, melyek szakmai képzésre és külön engedély kiállítására jogosítják fel olyan tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője nevében, mely jogutód nélkül szűnt meg vagy e szakterületen befejezte a működését, a minisztériumnak az alábbi okmányokat nyújtja be

a) épületek jegyzéke azok elhelyezése címével, melyek az utóbbi öt egymást követő évben a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője tevékenysége végzésének bizonyítékául szolgálnak,

b) azon dokumentumok, melyek alapján a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője az utóbbi öt egymást követő évben külön engedély kiadására vonatkozó szakmai képzést végzett,

c) a külön engedéllyel rendelkező természetes személyek jegyzékét, azok utóneve, vezetékneve, születése ideje és helye, állandó lakcíme feltüntetésével.

(12) A 10. és 11. bekezdésbe foglalt feltételek teljesítése esetén a minisztérium a jogi személyt vagy a vállakozó természetes személyt külön engedély kiállítására jogosítja fel.

(13) A külön engedély mintájáról a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály rendelkezik.

(1) A tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője köteles a berendezést nyilvántartásba vétetni, annak az első, épületbe történő beépítését megelőzően.

(2) A tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartásba vételi kérelme tartalmazza a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezőjének nevét, székhelye címét, a társaság azonosító számát (továbbiakban, mint „azonosító szám“), a tűzvédelmi műszaki berendezés fajtáját és típusát, valamint megjelölését, a tervezésével kapcsolatos műszaki előírás feltüntetése mellett. A kérelemhez a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője az alábbi okmányokat csatolja:

a) a nyilvántartásba kerülő tűzvédelmi műszaki berendezést alkotó alkatrészek jegyzékét, a gyártó és a berendezés tervezésével kapcsolatos műszaki előírás feltüntetése mellett,

b) a külön jogszabályba^2a) foglalt lényeges tulajdonságok paramétereinek teljesítését igazoló okmányokat, vagy a nyilvántartásba vett tűzvédelmi műszaki berendezés alkatrészei műszaki szabványoknak vagy műszaki előírásoknak megfelelését igazoló okmányokat,

c) a nyilvántartásba vett tűzvédelmi műszaki berendezés üzemeltetési szabályát, mely rögzíti

1. a tűzvédelmi műszaki berendezés üzemeltetése és működése feltételeit,

2. a tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzése és javítása módját és feltételeit,

d) természetes személy szakmai képzése tartalma és terjedelme és ismeretei ellenőrzésének módját a nyilvántartásba vett tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzése és javítása elvégzéséhez szükséges külön engedély megszerzése céljából,

e) külön engedéllyel rendelkező természetes személy kötelességei körét a nyilvántartásba vett tűzvédelmi műszaki berendezés beépítése, javítása ellenőrzése során,

f) a nyilvántartott tűzvédelmi műszaki berendezés beépítése, javítása ellenőrzése során használatos szerszámok jegyzékét,

g) a nyilvántartott tűzvédelmi műszaki berendezés javítására és ellenőrzésére jogosult természetes személyek jegyzékét, azok utóneve, vezetékneve, születése ideje és helye, állandó lakcíme feltüntetésével.

(3) A tűzvédelmi műszaki berendezés üzemeltetése során a kivitelező köteles biztosítani

a) a tűzvédelmi műszaki berendezés javításával és üzemképessége fenntartásával kapcsolatos folyamatos szervizszolgáltatást,

b) a tűzvédelmi műszaki berendezés egyes alkatrészeiből kellő, hozzáférhető mennyiséget az alkatrészek azon gyártóitól, melyek a tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartásában szerepelnek.

(4) A tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője és a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója információs anyagaiban vagy a honlapján köteles közzé tenni azon természetes személyek jegyzékét, akik külön engedéllyel rendelkeznek; a jegyzék tartalmazza a természetes személy utónevét, vezetéknevét, állandó lakhelye címét, külön engedélye nyilvántartási számát, valamint a tevékenység jellegét, melyre vonatkozóan a külön engedély kiállításra került.

(5) A minisztérium a 2. bekezdés értelmében a hiánytalan kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül a tűzvédelmi műszaki berendezést nyilvántartásba veszi és a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezőjének ezen berendezés nyilvántartásba vételéről igazolást ad. A nyilvántartásba vételről szóló igazolásban a minisztérium feltünteti

a) a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője nevét, székhelyét, azonosító számát,

b) a tűzvédelmi műszaki berendezés fajtáját és típusát, valamint a tervezésével kapcsolatos műszaki előírást,

c) az általános érvényű jogszabály vonatkozó rendeletét, mely alapján a tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartásba vételre kerül,

d) a tűzvédelmi műszaki berendezés megjelölését,

e) a tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartási számát,

f) a nyilvántartásba vétel időpontját,

g) a jogosult személy pecsétlenyomatát és aláírását.

(6) A minisztérium vezeti a tűzvédelmi műszaki berendezések és kivitelezői nyilvántartását, valamint e jegyzéket a honlapján teszi közzé. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője neve, székhelye, azonosító száma,

b) a tűzvédelmi műszaki berendezés fajtája és típusa,

c) a tűzvédelmi műszaki berendezés tervezésével kapcsolatos műszaki előírás,

d) a tűzvédelmi műszaki berendezést azonosító megjelölés,

e) a tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartási száma,

f) a nyilvántartásba vétel időpontja.

(7) A tűzvédelmi műszaki berendezés fajtáira és típusaira vonatkozó részletek a minisztérium által kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, tűzvédelmi technikus, kiemelt tűzvédelmi technikus, a tűzoltó egység alkalmazottai vagy a tűzoltó egység tagjai szakmai képzését (30. §) a minisztérium által kiadott, erre vonatkozó engedéllyel rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy végzi.

(2) Az 1. bekezdésben meghatározott engedély az alábbi feltételekhez kötött:

a) a tűzvédelem területén szakmai alkalmassággal és az adott területen legalább öt év tapasztalattal rendelkező szakmai felelős biztosítása,

b) ) a tűzvédelem területén szakmai alkalmassággal rendelkező vagy a szakmai képzés egyes szakterületeire vonatkozóan pedagógiai végzettséggel, az adott szakterületen legalább három év szakmai tapasztalattal rendelkező szakelőadók biztosítása,

c) a szakmai képzés tervezete kidolgozása,

d) oktatási anyagok kidolgozása,

e) az oktatási folyamat tárgyi-műszaki felszerelése biztosítása, a szakmai képzés szakterülete szerint,

f) egyes épületek tűzbiztonsága elérésére irányuló megoldási minták kidolgozása, a megoldások menete leírása a kiemelt tűzvédelmi technikusok szakmai képzése céljából.

(3) A szakmai felelős kidolgozza a szakmai képzés mintatervét. A szakmai felelős kizárólag a szakmai képzés szolgáltatására vonatkozó kérelmező alkalmazottja, annak ügyvezetője vagy társtulajdonosa lehet.

(4) A jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy a szakmai képzés szolgáltatására vonatkozó kérelmében feltünteti

a) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy nevét, székhelyét és azonosító számát,

b) a hivatalos képviselője utónevét, vezetéknevét és tudományos címét,

c) a szakmai felelős utónevét, vezetéknevét és tudományos címét,

d) a szakelőadó utónevét, vezetéknevét és tudományos címét,

e) a szakmai képzés megjelölését, mely szolgáltatása engedélyét kérvényezi.

(5) A 4. bekezdés szerinti kérelemhez a jogi személy, vagy vállalkozó természetes személy csatolja,

a) a szakmai felelős szakmai alkalmassága igazolását és a szakelőadó oktatói alkalmassági igazolását,

b) jogi személy, vagy vállalkozó természetes személy mint munkáltató, vagy szolgáltatói munkavégzés esetén mint megrendelő által kiállított igazolást arról, hogy a szakmai felelős és a szakelőadó szakmai gyakorlata időtartama azon tevékenység gyakorlásában, amelyek szakmai képzésére engedély kiadását igényli, megfelel a feltételben kívánt időtartamnak,

c) valamennyi igényelt szakmai képzés egyedileg kidolgozott szakmai tervét,

d) a szakmai képzés tárgyi-műszaki bebiztosításáról szóló nyilatkozatot, amely tartalmazza a tárgyi-műszaki felszerelés jegyzékét, a szakmai képzés helyszínét és a szakmai képzés helyéül szolgáló ingatlan tulajdoni lapja másolatát, vagy amennyiben a kérvényező nem az ingatlan tulajdonosa, az ingatlan bérléséről szóló szerződést.

(6) A feltételek teljesítése után a minisztérium a kérvény leadásától számított 60 napon belül a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedélyt ad ki a kérvényezőnek. A szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély öt évre szól és tartalmazza

a) a jogi személy vagy vállalkozó természetes személy nevét, székhelyét és azonosító számát,

b) a szakmai képzés fajtáját, amelyre az engedély kiadásra kerül,

c) az általános érvényű jogszabály rendelkezését, amely alapján a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély kiadásra kerül,

d) az engedély nyilvántartási számát,

e) a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély kiadása időpontját és érvényessége időpontját,

f) a bélyegző lenyomatát és a jogosult személy aláírását.

(7) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy, amely szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedéllyel rendelkezik, köteles

a) a szakmai képzést azon elfogadott szakmai terv mintatervével és az általánosan érvényes rendelkezésekkel összhangban végezni, amelyek alapján a szakmai képzés végzésére feljogosító engedély kiadásra került,

b) létrehozni és vezetni a szakmai képzés szolgáltatása dokumentációját és ezt a képzés befejezésétől számított öt évig megőrizni,

c) a szakmai képzést kizárólag a 2. bekezdés b) pontja szerinti szakelőadókkal végeztetni,

d) a szakmai képzés kezdete előtt 14 nappal értesíteni a minisztériumot a szakmai képzés időpontjáról és helyéről,

e) a szakmai képzés végzősének a szakmai képzés elvégzését tanúsító igazolást kiállítani,

f) a szakmai képzés végzőseiről nyilvántartást vezetni, amely nyilvántartás tartalmazza az igazolás nyilvántartási számát, azon természetes személy utónevét, családi nevét és születési idejét, aki számára szakmai képzés elvégzését tanúsító igazolás kiadásra került, a szakmai képzés kezdése és befejezése időpontját és a szakmai képzés elvégzését tanúsító igazolás kiadása időpontját,

g) az f) pont szerinti személyek névsorát a szakmai képzés befejezésétől számított 14 napon belül elküldeni a minisztériumnak.

(8) A minisztérium megvonja a jogi személy vagy vállalkozó természetes személy szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedélyét, amennyiben ez súlyosan vagy ismételten megszegi a jelen törvény rendelkezéseibe foglalt kötelezettségeit.

(9) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy, amelytől a 8. bekezdés szerint visszavonásra került a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély, legkorábban a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély megvonásáról szóló határozat jogerőre lépése napjától számított egy év leteltével kérvényezheti újra annak azonos tárgyú tevékenységre történő kiadását.

(10) A szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély érvényessége megszűnik

a) a jogi személy cégjegyzékből történő törlésével,

b) a vállalkozó természetes személy vállalkozói engedélye megszűnésével,

c) a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély 8. bekezdés szerinti megvonásáról szóló határozat jogerőre lépésével.

(11) A szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedéllyel rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy köteles a 4. bekezdés a)-d) pontjai szerinti adatai változását a változás időpontjától számított 15 napon belül a minisztériumnak írásban jelenteni és okmányokkal igazolni.

(12) A minisztérium a kiadott és visszavont szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedélyekről nyilvántartást vezet és a jegyzéket a honlapján nyilvánosságra hozza. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogi személy vagy vállalkozó természetes személy nevét, székhelyét és azonosító számát,

b) a képviseleti szerv utótnevét, családi nevét és tudományos címét,

c) a szakmai felelős utótnevét, családi nevét és tudományos címét,

d) a szakelőadó utótnevét, családi nevét és tudományos címét,

e) a szakmai képzés megjelölését és az engedély érvényességét.

(13) A szakmai képzés szakmai terve tartalma, a tanulmányi szövegek, beleértve a szakmai képzés elvégzése igazolásának mintája, a szakmai képzés terjedelme és tartalma és az egyes szakmai képzések tárgyi-műszaki felszereltségének mennyiségi részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A jogi személyek és a vállalkozó természetes személyek tűzvédelmi őrjáratokat hoznak létre

a) fokozottan tűzveszélyes területeken,

b) fokozottan tűzveszélyes tevékenységek végzésekor,

c) olyan rendezvényeken, amelyeken nagyobb számú résztvevő vesz részt.

(2) A tűzvédelmi járőrök felügyelik a tűz keletkezése meggátolására hozott rendeletek betartását, és a személyek evakuálásara és a tűz megfékezésére elengedhetetlen intézkedéseket foganatosítanak.

(3) A tűzvédelmi őrjáratok létrehozása, feladataik és szakmai képzésük részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerünek meghatározásra.

(1) A természetes személy köteles

a) az építkezés és az építmény használata folyamán, valamint az építmény megváltozott használati módja esetén biztosítani a tűzbiztonság elérésére irányuló követelmények teljesítését és betartását; a tűzbiztonság elérésére irányuló követelmények az építkezés és az építmény használata folyamán, valamint az építmény megváltozott használati módja esetén a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,

b) olyan módon eljárni, hogy a fűtőanyag meghajtású fogyasztók, az elektromos hőtermelő berendezések, központi fűtőberendezések és más készülékek üzemeltetése során, tűzveszélyes anyagok elhelyezése, raktározása és felhasználása során és nyílt tűzzel történő manipuláció során ne keletkezzen tűz, valamint betartani a feltüntetett tilalmakat és végrehajtani a tűzvédelemre vonatkozó rendelkezéseket és utasításokat,

c) a tűzveszélyre való tekintettel tűzvédelmi berendezéseket, egyéb oltóanyagokat, tűzvédelmi tárgyi eszközöket szerezni be és telepíteni az objektumokba, térségekbe és létesítményekbe, azokat működőkész állapotban üzemeltetni, szakmai alkalmassággal rendelkező személy általi ellenőrzésüket és karbantartásukat biztosítani, amennyiben jelen törvény arról rendelkezik, üzemeltetésükről dokumentációt vezetni és azt megőrizni; a tűzvédelmi berendezések és a tűzvédelmi tárgyi eszközök üzemeltetése jellemzői és feltételei, ideértve a működőképesség feltételeit, az ellenőrzések tartalma, beleértve azok határidejét, a karbantartás terjedelme, az üzemeltetésre vonatkozó dokumentáció vezetése módja, ezen berendezések karbantartására és ellenőrzésére vonatkozó okmányok mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,

d) családi házakban és más építményekben, olyan lakások kivételével, amelyek természetes személyek tulajdonát képezik vagy az ő használatukban vannak, lehetővé tenni az ellenőrzési csoportok számára preventív tűzvédelmi ellenőrzések végzését és a feltárt hiányosságok orvoslását,

e) fokozottan tűzveszélyes tevékenységek végzése során, vagy kiemelten tűzveszélyes időszakban a betartani a tűzbiztonság elveit; a kiemelten tűzveszélyes időszak, a fokozottan tűzveszélyesnek minősülő tevékenységek és a tűzbiztonság elvei a kiemelten tűzveszélyes időszakban, vagy a fokozottan tűzveszélyesnek minősülő tevékenységek végzése során a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,

f) tűzvédelmi célból elhelyezésre került jelző vagy riasztóberendezés elhelyezését megfelelő térítés ellenében eltűrni; a kártérítéssel kapcsolatos külön jogszabályok rendelkezései ezáltal nem sérülnek,

g) haladék nélkül jelenteni az illetékes járási igazgatóságnak valamennyi tűzesetet, amely a járási igazgatóság tulajdonában vagy használatában lévő objektumokban, térségekben vagy tárgyain keletkezett,

h) a kémények rendszeres tisztítását és ellenőrzését biztosítani; biztosítani a kémények szakszerű ellenőrzését szakmai alkalmassággal⁵⁾ rendelkező személyek által, a fűtőanyag meghajtású fogyasztó központi vagy etázs hőforrásra történő csatlakoztatása előtt, az üzemanyag fajtája változtatása előtt és a kéménytest építészeti módosításait követően; a kémények tisztítása és ellenőrzése részletei, a tisztításuk és ellenőrzésük határidői, a kémény szakszerű vizsgálata elvégzése, csakúgy, mint a kémények tisztításáról szóló tanúsítványminta, a kémény szakszerű vizsgálata elvégzését igazoló tanúsítványminta a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,

i) fűtőanyag meghajtású fogyasztók, elektromos hőtermelő készülékek, központi fűtőberendezések telepítése és üzemeltetése során, kémények és füstelvezetők építése és használata során betartani a tűzvédelmi műszaki feltételeket és követelményeket, a kéményt címkével megjelölni; fűtőanyag meghajtású fogyasztók, elektromos hőtermelő berendezések, központi fűtőberendezések telepítése és üzemeltetése, kémények és füstelvezetők építése és használata tűzvédelmi műszaki feltételei és követelményei, a kémény megépítését jelző címke mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,

j) a műszaki és technológiai berendezéseket a tűzbiztonság szempontjából a gyártó utasításai és a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került a működtetés és ellenőrzés feltételei szerint működtetni,

k) tűzveszélyes és égést tápláló anyagok, tűzveszélyes vagy égést tápláló anyagokat tartalmazó műszaki eszközök kezelése, elhelyezése és raktározása során betartani a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került tűzvédelmi követelményeket,

l) megőrizni és benyújtani a község ellenőrzési csoportjaihoz a kémények szakszerű ellenőrzését igazoló tanúsítványt, a tűzvédelmi műszaki berendezések és a tűzoltó készülékek ellenőrzését igazoló tanúsítványt,

m) lehetővé tenni az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szervek számára a tűz keletkezése okai vizsgálatára vonatkozó szükséges műveletek elvégzését,

n) biztosítani a tulajdonában lévő, kezelése alá tartozó vagy általa használt erdők tűzbiztonságával kapcsolatos intézkedések teljesítését a 6. § b) pontja értelmében; az intézkedések részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,

o) biztosítani a tulajdonában lévő, általa bérbe adott építmények működtetésével kapcsolatos tűzbiztonsági intézkedések teljesítését, amennyiben a bérlővel nem egyezik meg más módon az intézkedések teljesítését illetőleg; az intézkedések részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(2) A természetes személy számára nem megengedett

a) a dohányozás vagy a nyílt tűz használata fokozottan tűzveszélyes területeken,

b) a fák, bokrok és a lágyszárú növényzet felégetése,

c) tűz rakása olyan térségekben és helyeken, ahol fennállhat a tűz szétterjedése veszélye,

d) olyan tevékenységek végzése, amelyek végzésére nem rendelkezik a tűzbiztonság szempontjából a külön jogszabályok rendelkezései szerint megkövetelt szakmai alkalmassággal, vagy külön jogosultsággal,

e) a tűzvédelmi berendezések vagy tűzvédelmi tárgyi eszközök, és főként a villamos energia, gáz vagy víz elosztó berendezéseinek a zárószerkezeteihez való hozzáférés megrongálása, megnehezítése, a velük való visszaélés,

f) a tűzriadó indokolatlan előidézése, a tűzoltó egység ok nélküli riasztása, vagy a segélyhívó vonal használatával való visszaélés.

(1) A község köteles

a) a saját hatáskörében részt venni az általa létrehozott jogi személyek tűzvédelmi feladatai teljesítése feltételei megteremtésében,

b) a tűz megfékezésére és a műszaki mentési feladatok végzésére megalapítani a község önkéntes tűzoltó testületét, amennyiben ez a továbbiakban nem kerül más módon meghatározásra; megőrizni az önkéntes tűzoltó testület cselekvőképességét és biztosítani a tárgyi-műszaki felszerelését,

c) biztosítani a község önkéntes tűzoltó testülete szakmai képzését,

d) kidolgozni és vezetni a község tűzvédelemre vonatkozó dokumentációját,

e) biztosítani a tűzoltóállomás és a tűzoltó szertár építését és karbantartását, tűzoltásra alkalmas vízforrásokat biztosítani és megőrizni azok működőképes állapotát, tűzeset-bejelentő helyet és egyéb, a tűzeset bejelentésére alkalmas helyeket hozni létre,

f) a tűzoltó egységek bevetéséhez megjelölni és tartósan karbantartani a tűzoltási felvonulási területeket és a tűzoltási felvonulási utak részét képező hozzáférési útvonalakat,

g) teljesíteni a jogi személy és vállalkozó természetes személy saját vagyonára vonatkozó e törvény által meghatározott feladatait,

h) megelőzési és nevelési tevékenységet végezni.

(2) A község tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására szakmailag alkalmas községi tűzvédelmi-megelőzési biztost jelölhet ki. A községi tűzvédelmi-megelőzési biztos szakmai képzésen történő részvétele saját munkaideje alatt a közérdek védelme érdekében történő munkavégzés akadályoztatásának minősül az alkalmazott részéről.⁷⁾

(3) A község tűzvédelemre vonatkozó dokumentációja részletei, típusai, tartalma és a tűzoltási felvonulási terület kidolgozása és megjelölése módja részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A tűzvédelem terén működő államigazgatási szervek:

a) minisztérium,

b) kerületi igazgatóság,

c) járási igazgatóság.

(2) A község a jelen törvény által meghatározott terjedelemben végez államigazgatási tevékenységet a tűzvédelem terén. 

(1) A minisztérium, mint központi államigazgatási szerv a tűzvédelem terén

a) államigazgatási feladatok végrehajtása irányítását látja el a tűzvédelem terén,

b) kidolgozza a tűzvédelem szervezése és fejlesztése koncepcióját,

c) meghatározza a tűzoltó alakulatok erői és eszközei a Szlovák Köztársaság területén történő országos szintű széthelyezésének feltételeit (a továbbiakban, "az erők és eszközök országos szintű széthelyezése"),

d) jóváhagyja az erők és eszközök országos szintű széthelyezését,

e) állami tűzvédelmi felügyeletet és állami tűzvédelmi főfelügyeletet végez,

f) irányítja és megszabott terjedelemben végzi a kiemelt tűzvédelmi technikus és a tűzoltó egységek parancsnoki funkcióiban lévő meghatározott személyek szakmai képzését és szakmai alkalmassága felülvizsgálatát, szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat ad ki és von vissza.

g) fellebviteli szerv a kerületi igazgatóság első fokon meghozott határozatai ügyében,

h) amennyiben a helyzet megköveteli, a tűz megszüntetése és a műszaki mentési feladatok ellátása céljával több kerület tűzoltó egységeit összpontosítja és veti be; bevetési parancsnokot jelöl ki,

i) biztosítja a tűzoltó egységeknek a Szlovák Köztársaság területén történő bevetéseiről szóló információk folyamatos gyűjtését és kiértékelését,

j) szakmailag irányítja a tűzoltó egységek szolgálata teljesítését,

k) biztosítja a műveletirányítás, az operatív irányítás és a velük összefüggő tevékenységek végzését,

l) együttműködik a többi központi szervvel a jogosultság megítélése, a megfelelőségértékelés, műszaki tanúsítás, a meghatározott termékek piacfelügyelete, valamint jelen törvény és a végrehajtását szolgáló rendeletek egységes érvényesítése biztosítása területén,

m) az arra jogosult személyek együttműködésével biztosítja a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározott tűzoltó-technikai eszközök és a tűzvédelmi tárgyi eszközök vizsgálatát,

n) biztosítja és részt vesz a tűzvédelmi technikai előírások előkészítésében és kidolgozásában,

o) feldolgozza és vezeti a tűzvédelem nyilvántartásait, és feladatokat tölt be az automatizált irányítástámogatási és adatfeldolgozási rendszer keretein belül,

p) meghatározza a megelőzési és nevelési tevékenység, a propaganda tevékenység és a kiadói tevékenység irányultságát és részt vesz annak biztosításában,

q) jogi személy és vállalkozó természetes személy számára létesítményi alakulat létrehozására és működtetésére szóló engedélyt ad ki,

r) a 11. § 8. bekezdése értelemében megvitatja a középiskolai, a 11. § 9. bekezdése értelmében a főiskolai tűzvédelmi oktatás anyaga tartalmát, terjedelmét és az ismeretek felmérése módját,

s) teljesíti a Szlovák Köztársaság Európai Uniós tagságából következő feladatait a tűzvédelem terén és biztosítja ezen feladatok koordinációját az illetékes államigazgatási szervekkel,

t) tűzvédelmi műszaki berendezéseket vesz nyilvántartásba,

u) felügyeli a 12. § 6. bekezdése értelmében jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy 12. § 7. bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítését.

(2) A minisztérium természeti környezetben keletkezett nagy kiterjedésű tüzek oltása, nehezen hozzáférhető terepen keletkezett tüzek oltása, a műszaki mentési feladatok ellátása és államok közti segítségnyújtás céljából Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület egységet tarthat fenn.

A minisztérium indítványozza az államigazgatás illetékes hatóságánál azon tűzvédelmi berendezések, oltóanyagok, tűzoltó-technikai eszközök, tűzvédelmi tárgyi eszközök megfelelőségértékelése⁶⁾ engedélyezését, amelyekre vonatkozik az engedélyeztetés követelménye.

(1) A minisztérium tűzvédelmi középiskolákat hoz létre és szüntet meg, jóváhagyja a tananyag terjedelmét és tárgyát, biztosítja a működésük gazdasági hátterét, valamint tűzvédelmi középiskolák államigazgatási szerveként biztosítja és végzi a nevelés és oktatás ellenőrzését.

(2) A tanulmányok irányítása és szervezése, a tanulmányok fajtái, hossza és a tanulmányok befejezése részletei a minisztérium és a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztérium közötti megállapodást követően kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

A kerületi igazgatóság a saját illetékességi területén

a) irányítja az államigazgatási feladatok végrehajtását a tűzvédelem területén,

b) állami tűzvédelmi felügyeletet végez,

c) dönt a jogi személy és vállalkozó természetes személy objektumaiban keletkező tűz veszélyelemzése kidolgozásáról,

d) határozat útján jóváhagyja a jogi személy és vállalkozó természetes személy objektumaiban keletkező tűz keletkezése veszélyelemzését,

e) jogi személy és vállalkozó természetes személy esetében a tűz keletkezése jóváhagyott veszélyelemzése alapján tűzoltó egység létrehozása, változása és megszűnése ügyében hoz döntést,

f) kidolgozza az erők és eszközök országos szintű széthelyezését,

g) a község kérelme alapján a község önkéntes tűzoltó testületét a község önkéntes tűzoltó testületei kategóriájába sorolja,

h) amennyiben a helyzet megköveteli, a tűz likvidálása és a műszaki mentési feladatok ellátása céljából több járás tűzoltó egységeit összpontosítja és veti be; bevetési parancsnokot jelöl ki,

i) biztosítja a műveletirányítást, az operatív irányítást és az ezekkel összefüggő tevékenységek végzését,

j) a tűzvédelmi technikusok és a tűzoltó egységek parancsnoki funkcióiban lévő meghatározott személyek szakmai alkalmassági vizsgálatát végzi, szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki és von vissza,

k) a minisztérium által meghatározott terjedelemben irányítja, szervezi és a végzi a tűzvédelem terén történő szakmai képzést és a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát,

o) feldolgozza és vezeti a tűzvédelem nyilvántartását, és feladatokat tölt be az automatizált irányítástámogatási és adatfeldolgozási rendszer keretein belül,

m) a minisztérium által megszabott terjedelemben tűzvédelmi dokumentációt dolgoz ki,

n) megelőzési és nevelési tevékenységet és propagációs tevékenységet szervez és végez,

o) taktikai gyakorlatok végzését rendeli el,

p) fellebviteli szerv a járási igazgatóság vagy a község első fokon meghozott határozatai ügyében,

q) felügyeli azon jogi személy vagy vállalkozó természetes személy 12. § 7. bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítését, amely a 12. § 6. bekezdése értelmében községi tűzvédelmi-megelőzési biztosok, vagy tűzvédelmi technikusok szakmai képzése jogosultságával rendelkezik,

r) megtéríti a tűz likvidálása és a műszaki mentési feladatok ellátása során felmerült költségeket.

A járási igazgatóság a saját illetékességi területén

a) irányítja a tűzvédelmi államigazgatási feladatok végrehajtását,

b) állami tűzvédelmi felügyeletet végez,

c) az erők és eszközök országos szintű széthelyezése kidolgozásához szükséges adatokat dolgoz ki és szolgáltat a kerületi parancsnokság számára,

d) biztosítja a műveletirányítást, az operatív irányítást és az ezekkel összefüggő tevékenységek végzését,

e) amennyiben a helyzet megköveteli, tűzoltó egységeket összpontosít és vet be a tűz likvidálása és a műszaki mentési feladatok ellátása céljával a járás területén; bevetési parancsnokot jelöl ki,

f) a minisztérium által meghatározott terjedelemben irányítja, szervezi és végzi a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos és a község önkéntes tűzoltó testületei parancsnokai tűzvédelmi szakmai képzését és szakmai alkalmassága felülvizsgálatát,

g) megtárgyalja a tűzvédelem terén elkövetett szabálysértések ügyét,

h) a községi tűzvédelmi-megelőzési biztosok és a község önkéntes tűzoltó testületei parancsnokai számára szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki és von vissza,

i) feldolgozza és vezeti a tűzvédelem nyilvántartásait és végzi az automatizált irányítástámogatási és adatfeldolgozási rendszeren belüli feladatait,

j) segíti a községeket a tűzvédelem területén betöltött feladataik ellátásában, főképpen tanácsokat ad a jelen törvény és a törvény végrehajtó intézkedései alkalmazása ügyében, a tűzvédelmi nyilvántartásból szolgáltatja a szükséges adatokat, valamint figyelmezteti a községeket a tevékenységükben felfedezett hiányosságokra, 

k) a község tudomására hozza az alanyok nevét, amelyekben tűzvédelmi ellenőrzést végez,

l) megelőzési és nevelési tevékenységet végez,

m) engedélyt ad ki rendezvények tartására nagyobb számú résztvevő részvételével nem e célra rendeltetett objektumokban és meghatározza ezek megrendezése feltételeit,

n) felügyeli a 12. § 6. bekezdése értelmében községi tűzvédelmi-megelőzési biztosok szakmai képzése jogosultságával rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy 12. § 7. bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítését,

o) bejelenti és visszavonja a kiemelten tűzveszélyes időszak időpontját.

(1) A minisztérium a járási igazgatóságot más járások illetékességi területén is államigazgatási feladatok végrehajtásával bízhatja meg.

(2) A Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony (Bratislava) területén a járási igazgatóság hatáskörét a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata tölti be. 

(1) A község

a) megelőző tűzvédelmi ellenőrzéseket végez,

b) határozatban rendeli el azon hiányosságok orvoslását, amelyek tűz keletkezéséhez vezethetnek, vagy nehezíthetik a személyek és a vagyontárgyak mentését, és ellenőrzi a határozatban elrendelt intézkedések betartását,

c) dönt a dologi tárgyak használatból történő kivonásáról,

d) bevetési parancsnokot jelöl ki.

(2) A megelőző tűzvédelmi ellenőrzések tartalmának és határidőinek részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A 23. §-ban foglalt megelőző tűzvédelmi intézkedések célja a jelen törvény által elrendelt kötelezettségek ellenőrzése

a) a jogi személy és a vállalkozó természetes személy olyan objektumaiban, amelyekben a járási igazgatóság nem végez állami tűzvédelmi felügyeletet a 25. § 1. bekezdése a)-h) pontjai szerint,

b) a családi házakban és a lakóházakban a lakások kivételével és más, természetes személyek tulajdonában vagy használatában lévő építményekben.

(2) A község a megelőző tűzvédelmi ellenőrzések végrehajtására létrehozza a község ellenőrzési csoportjait, amelyekbe főképp szakmai rátermettségüket figyelembe véve, saját beleegyezésük alapján sorol be természetes személyeket. Az Önkéntes Tűzoltósággal és a tűzvédelem terén működő más polgári társulásokkal történő egyeztetés után a község kijelöli az ellenőrzési csoport vezetőjét és biztosítja annak iskolázását.

(3) A megelőző tűzvédelmi ellenőrzések során a község a község ellenőrzési csoportjai által figyelmezteti a természetes személyeket, valamint a jogi személy és a vállalkozó természetes személy alkalmazottait a feltárt hiányosságokra, megköveteli azok haladéktalan orvoslását és megadja az erre a célra szükséges információkat és magyarázatokat. A haladék nélkül nem orvosolható hiányosságokról az ellenőrzési csoportok tájékoztatják a községet, amely határozatban rendeli el a hiányosságok orvoslási határidőit.

(1) Az állami tűzvédelmi felügyelet végrehajtásra kerül

a) a jogi személy és a vállalkozó természetes személy tűzvédelmi kötelességteljesítésének ellenőrzése útján, olyan családi házak és olyan lakótömbök kivételével, amelyek legfeljebb nyolcemeletesek,

b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció tűzbiztonsági szempontból történő elbírálásával és az építmények elbírálásával a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációba foglalt tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából, azon eljárások terjedelmében, melyekről az építési törvény rendelkezik,

c) a folyamatban lévő építkezések tűzbiztonsági szempontból történő ellenőrzésével a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint,

d) a tűz keletkezési okainak vizsgálatával,

e) a község ellenőrzésével a ráruházott tűzvédelmi államigazgatási feladatok végrehajtása terén,

f) a tűzoltó egységek felkészültsége és cselekvőképessége, valamint az anyagi-műszaki felszerelésük jogi személynél, vállalkozó természetes személynél és a községeknél történő ellenőrzésével,

g) a feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedések elrendelésével és ezen intézkedések végrehajtásának ellenőrzésével,

h) a külön jogszabályok alapján⁶⁾ forgalomba kerülő meghatározott termékek felügyeletével.

(2) Az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv a megbízott személy kíséretében tűzbiztonsági ellenőrzés céljából vagy a tűz keletkezési okainak vizsgálata céljából jogosult belépni a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy objektumaiba és létesítményeibe és megkövetelni a szükséges együttműködést a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy vezető alkalmazottai és többi alkalmazottja részéről. A tűzvédelmi felügyelet során képfelvétel készíthető a tűzvédelmi felügyelet során feltárt hiányosságokkal összefüggő tényekről, vagy a tűz keletkezési okainak vizsgálatával összefüggő tényekről, beleértve a tűzvédelem dokumentumairól készült másolatok készítését. Az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv köteles a tűzbiztonsági ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrzés végzésére szóló felhatalmazással igazolni magát.

(3) Az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv az 1. bekezdés a), d), f)-h) pontja értelmében elvégzett tűzvédelmi felügyeletről jegyzőkönyvet készít, amelyben feltünteti az ellenőrzött alany megjelölését, az ellenőrzés helyét és időpontját, az ellenőrzést végző személy nevét, az ellenőrzés megállapításait, beleértve a feltárt hiányosságokat. A jegyzőkönyvben feltüntetésre kerülnek az elrendelt intézkedések és a feltárt hiányosságok orvoslása céljából megszabott határidők, a jegyzőkönyv megvitatásának időpontja, a jogi személy felelős képviselőjének aláírása vagy a vállalkozó természetes személy felelős képviselőjének aláírása. A jegyzőkönyv mellékletét a 2. bekezdés 2. mondata szerinti képfelvétel képezi.

(4) Az 1. bekezdés b) és c) pontja szerinti állami tűzvédelmi felügyelet nem kerül elvégzésre az egyszerű építmények és melléképületek⁴⁾ esetében.

(5) Az állami tűzvédelmi felügyelet végrehajtásának részletei a minisztérium által kiadott általánosan érvényes jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A minisztérium állami tűzvédelmi felügyeletet végez

a) a központi szerveknél azok 3. § 1. és 3. bekezdés szerint történő kötelességteljesítése szempontjából,

b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció tűzbiztonsági szempontból történő elbírálásával és az építmények elbírálásával a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációba foglalt tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából, azon eljárások terjedelmében, melyekről az építési törvény rendelkezik, azon létesítmények esetében, amelyek két vagy több kerület illetékességi területén kerülnek létrehozásra, és azon épületek építészeti-műszaki tervdokumentációja elbírálásával, amelyek esetében tűzbiztonsági előírások nem kerültek meghatározásra, vagy olyan létesítmények építészeti-műszaki tervdokumentációja elbírálásával, amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,

c) használatbavételi eljárás alatt lévő olyan létesítmények tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából történő elbírálásával a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint, amelyek esetében nem kerültek meghatározásra a tűzbiztonság szabályai, vagy olyan létesítmények elbírálásával, amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,

d) a folyamatban lévő építkezések tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából történő ellenőrzésével a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint, amelyek esetében nem kerültek meghatározásra a tűzbiztonság szabályai,

e) olyan forgalomba kerülő termékek tűzbiztonsági szempontból történő elbírálásával, amelyek nem külön jogszabályok alapján forgalomba kerülő meghatározott termékek,⁶⁾ amennyiben fenntartja az ilyen termékek elbírálásának jogát,

f) a különösen súlyos tűzesetek keletkezési okai vizsgálatával,

g) külön jogszabályok alapján forgalomba kerülő meghatározott termékek⁶⁾ tűzbiztonság szempontjából történő felügyeletével.

(2) Amennyiben a minisztérium az állami tűzvédelmi felügyelet végzése közben megállapítja, hogy a forgalomba kerülő termék valamely tulajdonságait tekintve tűzvédelmi szempontból komoly hiányosságokkal bír, felkérheti a gyártót vagy a forgalmazót,^8a) hogy ezen tulajdonságok ellenőrzése céljából a terméket az okvetlenül szükséges mennyiségben és a kívánt dokumentációval együtt saját költségén bocsássa az akkreditált személy rendelkezésére.

(3) Ha az elbírálás alatt lévő termék nem rendelkezik a kívánt tulajdonságokkal, a minisztérium határozatban tiltja meg a gyártását, forgalmazását vagy behozatalát, vagy más intézkedés foganatosítását rendeli el.

A kerületi igazgatóság állami tűzvédelmi felügyeletet végez

a) olyan elvi építési engedélyezési eljárás és építési eljárás alatt lévő építmények kivitelezési dokumentációja tűzbiztonság szempontjából történő elbírálásával, amelyek két vagy több kerület illetékességi területén kerülnek létrehozásra, vagy amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,

b) használatbavételi eljárás alatt lévő olyan létesítmények tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából történő elbírálásával a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint, amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,

c) a folyamatban lévő építkezések tűzbiztonság szempontjából történő ellenőrzésével a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint, amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,

d) a kiemelten kezelt jogi személy vagy vállalkozó természetes személy tűzbiztonság szempontjából történő ellenőrzésével,

e) a különösen súlyos tűzesetek keletkezési okainak vizsgálatával,

f) az üzemi tűzoltó alakulat felkészültségének és cselekvőképességének, valamint tárgyi-műszaki felszerelésének jogi személynél és vállalkozó természetes személynél történő ellenőrzésével,

g) külön jogszabályok alapján forgalomba kerülő meghatározott termékek⁶⁾ tűzbiztonság szempontjából történő felügyeletével.

A járási igazgatóság állami tűzvédelmi felügyeletet végez a 25. § 1. bekezdése terjedelmében, amennyiben ez az ellenőrzés nem tartozik a minisztérium vagy a kerületi igazgatóság hatáskörébe.

(1) A minisztérium a kerületi igazgatóság, járási igazgatóság, a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata és a község vonatkozásában végez állami tűzvédelmi főfelügyeletet. Ennek végzése közben megvizsgálja, a kerületi igazgatóság, járási igazgatóság, a Szlovák Köztársaság fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata állami tűzvédelmi felügyeletből fakadó feladatai teljesítésének módját, és a község feladatteljesítésének módját a ráruházott tűzvédelmi államigazgatási feladatok terén; ugyanakkor jogosult bármely jogi személy, vállalkozó természetes személy vagy község ellenőrzésére.

(2) A kerületi igazgatóság felügyeli a járási igazgatóság és a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata állami tűzvédelmi felügyeletből fakadó feladatteljesítésének módját, és a község feladatteljesítésének módját a ráruházott tűzvédelmi államigazgatási feladatok terén; ugyanakkor jogosult bármely jogi személy, vállalkozó természetes személy vagy a saját illetékességi területén lévő község ellenőrzésére.

(1) A Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület tűzoltást és műszaki mentési feladatokat lát el, állományi tagokból áll és külön jogszabály útján kerül megszervezésre.⁹⁾

(2) Az 1. bekezdés szerinti feladatok az alábbi tűzoltó egységek által is ellátásra kerülnek:

a) létesítményi /üzemi tűzoltó egység, amely jogi személy vagy vállalkozó természetes személy alkalmazottaiból áll,

b) létesítményi tűzoltó alakulat, amelynek tagsága a jogi személy vagy vállalkozó természetes személy alkalmazottaiból áll,

c) a község önkéntes tűzoltó testülete.

(3) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy alkalmazottai, akik a 2. bekezdés a) pontjában feltüntetett tűzoltó egységbe kerültek besorolásra, az egységen belüli feladataikat alkalmazotti munkaviszony keretein belül látják el (továbbiakban, „alkalmazott“).

(4) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy azon alkalmazottai, akik a 2. bekezdés b) pontjában feltüntetett tűzoltó egységbe kerültek besorolásra, valamint a 2. bekezdés c) pontjában feltüntetett tűzoltó egységbe sorolt természetes személyek az egységen belüli feladataikat általában nem alkalmazotti munkaviszonyban végzik (továbbiakban, „tag“); a község önkéntes tűzoltó testületében ezek rendszerint az Önkéntes Tűzoltóság tagjai.

(5) A jelen törvény 2. bekezdése a) és b) pontja szerinti tűzoltó egységekre vonatkozó rendelkezések arányosan vonatkoznak a fegyveres erők, fegyveres testületek, fegyveres biztonsági testületek és biztonsági szolgálatok tűzoltó egységeire.

(6) Az 5. bekezdésben feltüntetett tűzoltó egységek szervezése és irányítása részletei az illetékes központi szerv és a minisztérium közötti megállapodást követően az illetékes központi szerv által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) Saját objektumai vagy szolgáltatások nyújtása céljából a jogi személy és a vállalkozó természetes személy létesítményi tűzoltó alakulatot hozhat létre. Amennyiben az objektumok jellege ezt megköveteli, a tűzoltó testület már az építkezés során létrehozásra kerülhet. A létesítményi tűzoltó alakulat létrehozása kötelezettségéről a kerületi igazgatóság is döntést hozhat a jogi személy és a vállalkozó természetes személy objektumaira vonatkozó tűzkeletkezési veszélyelemzése alapján. A kerületi igazgatóság határozatában egyúttal megszabja az alkalmazottak minimális számát és a létesítményi tűzoltó alakulat tárgyi-műszaki alapfelszerelését.

(2) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy abban az esetben hoz létre vagyona védelmére létesítményi tűzoltó testület, amennyiben nem megkövetelt a létesítményi tűzoltó alakulat létrehozása, de a beavatkozás végrehajtására nem elégséges a tűzvédelmi őrjárat létrehozása. A létesítményi tűzoltó testület létrehozása kötelezettségéről a kerületi igazgatóság is döntést hozhat a jogi személy és a vállalkozó természetes személy objektumaira vonatkozó tűzkeletkezési veszélyelemzése alapján. A kerületi igazgatóság határozatában egyúttal megszabja az alkalmazottak minimális számát és a létesítményi tűzoltó alakulat tárgyi-műszaki alapfelszerelését.

(3) A jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy tűzoltó egysége létrehozása nem megkövetelt, ha a jogi személyek vagy vállalkozó természetes személyek közötti írásbeli megegyezés alapján az egyik szerződő fél tűzvédelmi egysége a többi szerződő fél számára is ellátja a tűzvédelmi egység feladatait. Az ilyen megállapodás érvényességéhez a kerületi parancsnokság beleegyezése szükséges. 

(4) A jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy csak a kerületi parancsnokság előzetes engedélyével szüntetheti meg a tűzoltó egységet, vagy csökkentheti annak alkalmazotti vagy taglétszámát.

(5) A jogi személy és a vállalkozó természetes személy objektumaira vonatkozó tűzkeletkezései veszélyelemzés kidolgozása részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A műszaki mentési feladatok ellátására és a tűzoltás feladatának ellátására a község önkéntes tűzoltó testületet hoz létre.

(2) A község nem köteles önkéntes tűzoltó testületet létrehozni, amennyiben a község lakosságszáma kevesebb, mint 500, vagy ha a község és a Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület, a községben székhellyel rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy, az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe sorolt polgári társulás közti megállapodás alapján a Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület, a községben székhellyel rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy, az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe sorolt polgári társulás ellátja a község önkéntes tűzoltó testülete feladatait is.

(3) A községek írásban történt egyezségük alapján, a területileg illetékes kerületi igazgatósággal történt megvitatás után közös tűzoltó testületet hozhatnak létre. Ha a község nem hoz létre önkéntes tűzoltó testületet, vagy nem rendelkezik közösen létrehozott önkéntes tűzoltó testülettel, tűzvédelmi őrjáratot hoz létre.

(4) A község tűzoltó testületének parancsnokát a község nevezi ki és hívja vissza.

(5) A község önkéntes tűzoltó testülete tagja csak 18 évnél idősebb, egészségileg alkalmas,¹¹⁾ cselekvőképes személy lehet.

(6) A község az Önkéntes Tűzoltóság közvetítésével kérvényezheti a község önkéntes tűzoltó testülete besorolását a község önkéntes tűzoltó testületei kategóriába. Az Önkéntes Tűzoltóság október 31-ig a községek minden kérvényét a területileg illetékes kerületi igazgatóság elé terjeszti.

(7) Amennyiben az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe sorolt község önkéntes tűzoltó testülete nem képes eleget tenni a besorolása feltételeinek, a község köteles ezt a tényt haladéktalanul a kerületi igazgatóság tudomására hozni.

(8) Az önkéntes tűzoltó testület létrehozása, a község önkéntes tűzoltó testületeinek kategóriái, a község tűzoltó testületei kategóriákba sorolása, a község önkéntes tűzoltó testülete taglétszámának meghatározási módja és a tárgyi-műszaki felszerelés részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) Az erők és eszközök országos szintű széthelyezése a tűzoltó egységek szervezési és széthelyezési rendszere az egyes községek kataszteri területeinek kockázati szintje függvényében. Az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe a tűzoltó egységeken kívül olyan polgári társulások is besorolhatók, amelyek részt vesznek a jelen törvényből fakadó feladatok ellátásában.

(2) Az erők és eszközök országos szintű széthelyezése kidolgozásának módja és az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe való besorolás részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A tűzoltó egység a 30. § 1. bekezdésében feltüntetetteken kívül főképp

a) biztosítja a tűzoltó-technikai eszközök és a tűzvédelmi tárgyi eszközök működőképességét,

b) meghatározott terjedelemben végzi az alkalmazottai és tagjai szakmai képzését,

c) a bevetésre történő kiszállásról haladék nélkül értesíti és a bevetésekről jelentéseket küld a kerületi igazgatóságnak,

d) kidolgozza és vezeti a tűzoltó egység dokumentációját.

(2) A tűzoltó egységek feladatai, cselekvőképességük biztosítása, szakmai szolgáltatásaik és dokumentációjuk részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A tűzoltó egység alkalmazottja vagy tagja köteles

a) tevékenysége során alárendelni magát a tűzoltó egység parancsnoka utasításainak,

b) a meghatározott mértékben részt venni a szakmai képzésen és a fizikai állóképesség és szakmai ismeretek felmérésén,

c) alávetni magát a megelőző egészségügyi szűrővizsgálatnak.

(2) A tűzoltó egység alkalmazottja vagy tagja kizárólag az alapfokú szakmai képzés és a záróvizsga letétele után végezhet önálló munkát a tűz megfékezése és a műszaki mentési feladatok ellátása során.

(3) Amennyiben a tűzoltó egység alkalmazottja vagy tagja alkohol, kábítószer vagy pszichotróp anyagok befolyása alatt áll, nem végezhet munkát a tűz megfékezése és a mentési feladatok végzése során.

(4) A tűzoltó egység parancsnoka az egység tevékenységéért és felkészültségéért az egység fenntartójának felelős.

(5) Az 1. bekezdésben feltüntetett kötelezettségek elmulasztása a tag tűzoltó egységből történő kizárását vonhatja maga után.

(1) A tűzoltó egység fenntartója köteles

a) kialakítani a tűzoltó egység feladat-teljesítésének szervezési, helyi és személyi feltételeit, erre a célra tűzoltóállomást vagy tűzoltó szertárat létesíteni és szakmai szolgáltatásokat létrehozni,

b) biztosítani a tűzvédelmi egység szükséges tárgyi-műszaki felszerelését a tűz megfékezése és műszaki mentési feladatok ellátása céljából,

c) kellő mértékben biztosítani az alkalmazottak és a tűzoltó egység tagjai egyéni munkavédelmi eszközökkel¹²⁾ történő ellátását,

d) tűzbejelentő helyet létrehozni,

e) biztosítani a tűzoltó-technikai eszközök és tűzvédelmi tárgyi eszközök működőképességét,

f) bevetési tevékenység végzése céljából biztosítani a üzenetek és információk fogadását és közvetítését,

g) biztosítani az alkalmazottak és a tagok szakmai képzését,

h) biztosítani az alkalmazottak és tagok megelőző egészségügyi szűrővizsgálatát a külön jogszabályok értelmében,¹³⁾

i) a területileg illetékes járási igazgatóság számára saját kérelme alapján adatokat biztosítani a tűzoltó egység tárgyi és műszaki felszereléséről és bevetési tevékenységéről.

(2) A létesítményi tűzvédelmi alakulat fenntartója köteles az alkalmazottak szolgálatellátását olyan módon biztosítani, hogy a tűzjelzés-fogadóhely által a bevetésre való kiszállás szükségességét jelző hír vételét és az azt követő riadót követően betartásra kerüljön a legfeljebb egy perc időtartamú indulási idő.

(3) A létesítményi tűzvédelmi alakulat fenntartója köteles az alkalmazottak szolgálatellátását olyan módon biztosítani, hogy a tűzjelzés-fogadóhely által a bevetésre való kiszállás szükségességét jelző hír vételét és az azt követő riadót követően betartásra kerüljön a legfeljebb öt perc időtartamú kiszállási idő.

(4) A tűzoltó egység szervezése és a tűzjelzés-fogadóhelyre vonatkozó részletek a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

A tűzoltó egységek, tűzvédelmi tárgyi eszközeik és tűzoltó-technikai eszközeik kizárólag abban az esetben használhatóak tűzvédelemmel nem összefüggő feladat ellátására, amennyiben használatukkal nem csökken a a tűzvédelmi egység cselekvőképessége és felkészültsége a jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladatai ellátására.

(1) Az önkéntes tűzoltó testület egyenruháját, annak részeit, használata és kiosztása elveit a fenntartó határozza meg, aki a bebiztosításukról is gondoskodik.

(2) Az egyenruha nem lehet összetéveszthető a Tűzoltó és Mentő Testület, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a fegyveres biztonsági testületek egyenruhájával.

(3) Az egyenruhán szerepelnie kell a tűzoltó egységhez tartozás megjelölésének és a község önkéntes tűzoltó testületi tagja tisztsége megjelölésének.

(4) Az egyenruha a hovatartozás és a község önkéntes tűzoltó testületi tagja tisztsége szerinti megjelölésének részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A tűzoltó egységek alkalmazottainak és tagjainak szakmai képzése elméleti képzésből, gyakorlati képzésből és erőnléti felkészülésből áll. Az alkalmazottak erőnléti felkészülése részét alkotja a tűzoltósport is.

(2) A tűzoltó egységek alkalmazottai és tagjai szakmai képzésének tagozódása

a) alap,

b) tökéletesítő,

c) specializált,

d) ciklikus.

(3) A tűzoltó egységek alapképzését és specializált képzését olyan jogi személy vagy vállalkozó természetes személy végzi, amely erre a minisztérium által kiadott engedéllyel rendelkezik.

(4) A tűzoltó egységek tagjainak szakmai képzésen való részvétele a közérdek védelme érdekében történő munkavégzési akadályoztatásának minősül,⁷⁾ amennyiben ez a külön jogszabályokból nem következik másképp. A tűzoltó egységek tagjainak bérpótléka az fenntartójuk által kerül térítésre.

(5) A tűzoltó egységek meghatározott tisztségeit csak azok az alkalmazottak és tagok tölthetik be, akik a megkövetelt szakmai alkalmassággal rendelkeznek.

(6) A tűzoltó egységek alkalmazottai ismereteinek felülvizsgálatát az alapképzés befejeztével a minisztérium végzi.

(7) A tűzoltó egységek tagjai ismereteinek felülvizsgálatát az alapképzés befejeztével a fenntartó végzi.

(8) A tűzoltó egységek szakmai képzésének megvalósítása, annak terjedelme és tárgya, fizikai erőnléti alkalmasság és szakmai ismeretek ellenőrzése, a tűzoltósport végzésének részletei, azon tisztségek köre, amelyek szakmai alkalmassági felülvizsgálat alá esnek és a szakmai alkalmassági felülvizsgálati eljárás részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A tűzoltó egységek tevékenységét a bevetés helyén a bevetési parancsnok irányítja.

(2) A bevetési parancsnok

a) felel a tűzoltó egységek tevékenységeinek szervezéséért, tárgyi eszközeiknek a bevetés helyszínén történő felhasználásáért, valamint a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem elveinek betartása ellenőrzéséért,

b) betartja az elsőbbségi irányítás elveit,

c) a tűz megfékezése kapcsán, vagy a tűzvédelmi egység gyakorlata során elrendelheti a bevetés helyén nem szükséges személyek távozását a bevetés helyéről, vagy azt, hogy ezek alávessék magukat más, a bevetés szempontjából elengedhetetlen korlátozásoknak,

d) a tűzoltó egységek nagy számú erői és eszközei bevetése mellett történő beavatkozásoknál irányító törzset hoz létre,

e) felszólíthatja a tűzvédelem szabályait megszegő természetes személyt, hogy igazolja személyazonosságát; amennyiben ezt nem igazolja hitelt érdemlően, jogosult ezt a személyt a rendőrségre előállítani, mindeközben ez a természetes személy köteles az előállítást eltűrni.

(3) A bevetési parancsnok rendszerint a raj parancsnoka, a műszak parancsnoka, a szakasz parancsnoka vagy a tűzoltó egység parancsnoka; amennyiben egyikük sem vesz részt a bevetésen, a bevetési parancsnok a tűzoltó egység állományának tagja, alkalmazottja, vagy azon tagja, aki a bevetésre küldött jármű parancsnokaként került meghatározásra.

(4) Az elsőbbségi irányítást végző parancsnok meghatározása esetében a következő elvek alapján szükséges eljárni:

a) a Tűzoltó és Mentő Testületből származó bevetési parancsnok a b) pontban feltüntetett eset kivételével elsőbbséget élvez a létesítményi tűzoltó egységekből származó bevetési parancsnokok előtt és a község önkéntes tűzoltó testületei bevetési parancsnokai előtt,

b) a létesítményi tűzoltó alakulatból származó bevetési parancsnok elsőbbséget élvez a község önkéntes tűzoltó testületei bevetési parancsnokai előtt; amennyiben a létesítményi tűzoltó alakulat fenntartójának objektumaiban keletkezik tűz, ezen alakulat bevetési parancsnoka elsőbbséget élvez tűzoltó egységek összes többi bevetési parancsnoka előtt,

c) a község önkéntes tűzoltó testületéből származó bevetési parancsnok a d) pontban feltüntetett eset kivételével elsőbbséget élvez a létesítményi tűzoltó testületből származó bevetési parancsnokkal szemben,

d) amennyiben a tűz a létesítményi tűzoltó testület fenntartója objektumaiban keletkezik, a létesítményi tűzoltó testületből származó bevetési parancsnok elsőbbséget élvez a község önkéntes tűzoltó testületéből származó bevetési parancsnokkal szemben.

(5) Két vagy több azonos típusú tűzoltó egység bevetése esetén az irányítást a helyi illetékességű tűzoltó egységből származó bevetési parancsnok köteles átvenni.

(6) A Tűzoltó és Mentő Testület Elnöksége elnöke,⁹⁾ a területileg illetékes kerületi igazgatóság igazgatója,⁹⁾ a területileg illetékes járási igazgatóság igazgatója,⁹⁾ a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata parancsnoka⁹⁾ jogosultak átvenni a bevetés irányítását, vagy a 4. bekezdésben foglaltaktól eltérő módon meghatározni a bevetés parancsnokát.

(7) Az irányítást átvevő bevetési parancsnok jelenti az irányítás átvételét az addigi bevetési parancsnoknak és a körülmények függvényében a bevetésen részt vevő állományi tagnak, alkalmazottaknak és tagoknak. Az irányítást átvevő bevetési parancsnok ezzel egy időben köteles átvenni a 8. bekezdés szerinti megjelölést. Amennyiben a bevetés parancsnoka nem ilyen módon vette át a bevetés parancsnokságát, nem adhat ki utasításokat.

(8) A bevetés parancsnoka jogosultságát a felszerelésén jól látható helyen elhelyezett VELITEĽ ZÁSAHU / BEVETÉS PARANCSNOKA felirattal tanúsítja.

(9) Az állomány tagja a feladatok teljesítése közben szolgálati igazolvánnyal tanúsítja jogosultságait. Tűzoltás közben, amennyiben ezt a körülmények nem engedik meg, lehetőség van eltekinteni ettől a kötelességtől.

(10) A vállalati tűzoltó alakulat parancsnoka, a vállalati tűzoltó testület parancsnoka és a község önkéntes tűzoltó testületének parancsnoka a feladatok teljesítése közben az fenntartó által kiadott igazolvánnyal tanúsítják a jogosultságaikat.

(11) A tűzvédelmi egység szervezésének részletei a bevetés helyszínén és az irányító törzs tevékenysége elvei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

A tűzoltó egység kötelékéhez tartozó személy, alkalmazott vagy tag

a) teljesíti a bevetési parancsnok parancsait és tartja vele a kapcsolatot,

b) betartja a munkabiztonsági és egészségvédelmi irányelveket, és használja az előírt személyi biztonsági munkaeszközöket,¹²⁾

c) segíti a bevetés további résztvevőit feladataik teljesítésében, amennyiben ezáltal nincs akadályozva saját, az a) pontban foglalt feladatainak teljesítésében.

(1) Tűzoltó egység bevetése katonai létesítményekben, államvédelmi objektumokban és építményekben,^13a) a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a pénzügyi igazgatóság objektumaiban^13ab) csakis az adott objektum felelős alkalmazottjának (parancsnokának, vezetőjének vagy igazgatójának) jóváhagyásával történhet, akik tájékoztatják a bevetés parancsnokát valamennyi, a bevetés kivitelezése szempontjából elengedhetetlen, illetve a bevetésben résztvevő, az egység kötelékéhez tartozó személy, alkalmazott vagy tag személyi biztonságát érintő körülményről.

(2) A tűzoltó egység külképviseletek területén történő bevetését nemzetközi egyezmények szabályozzák, amelyek a Szlovák Köztársaság számára is kötelező érvényűek.

(1) A községek, a jogi személyek, valamint a vállalkozó természetes személyek kötelesek kölcsönös segítséget nyújtani egymásnak a tűzesetek felszámolása során tűzoltó egységeik révén.

(2) A kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság sürgős esetekben, a tűzeset felszámolása során jogosult a területi fennhatóságuk alá tartozó tűzoltó egységeket készenlétbe helyezni és bevetni tekintet nélkül arra, mely szervnek vannak alárendelve, tárgyi eszközeiket felhasználni attól függetlenül, mely szerv rendelkezik fölöttük. Hasonló, különböző kerületek fennhatósága alá tartozó tűzoltó egységek és eszközök felhasználásának ideiglenes jogosultságával rendelkezik a minisztérium olyan esetekben, amikor késedelem veszélye forog fenn.

(3) Az a szerv, amely a 2. bekezdésben foglalt intézkedések során döntést hoz, köteles figyelembe venni, hogy a szükséges mértékben biztosítva legyen a tűzvédelem azon községek területén, illetve azon jogi személyek és vállalkozó természetes személyek objektumaiban, amelyek ilyen jellegű segítséget nyújtanak.

(4) Amennyiben több helyen egy időben válik szükségessé a segítségnyújtás, azon esetek részesülnek előnyben, amelyekben közvetlenül veszélyeztetett személyek megmentéséről van szó, és a különleges események felszámolása olyan helyszínen esedékes, ahol fennáll a tűz továbbterjedése, illetve annak lehetősége, hogy nagyszámú személy kerül veszélybe vagy jelentős anyagi kár keletkezik.

(5) A tűz megfékezése során a tűzoltó egységek a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a fegyveres biztonsági testületek, a biztonsági szolgálatok alakulataival és létesítményeivel, valamint más, külön jogszabályban meghatározott szervekkel dolgoznak együtt.¹⁴⁾

(6) A tűzeset megfékezésére irányuló államközi segítségnyújtást nemzetközi egyezmények szabályozzák, amelyek a Szlovák Köztársaság számára is kötelező érvényűek.¹⁵⁾

(1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója köteles biztosítani az ingatlanhoz való hozzáférést a tűz megfékezését vagy továbbterjedése megakadályozását, illetve egyéb mentési munkálatok kivitelezését célzó intézkedések foganatosítása érdekében; ez főképp a terület kiürítésére és a kiürítés eltűrésére, illetve építmény, építményrészek vagy a növényzet eltávolítására és az eltávolítás eltűrésére vonatkozik. Ezen intézkedések foganatosításának szükségességéről és terjedelméről a bevetés parancsnoka dönt.

(2) Amennyiben a tűzoltó egység gyakorlatának kivitelezése azt szükségessé teszi, az ingatlanra való belépés a tulajdonos, a kezelő vagy a használó engedélyéhez kötött. Szem előtt kell tartani, hogy a tűzoltó egység gyakorlata a lehető legkisebb mértékben korlátozza az ingatlanhasználatot, és hogy ne keletkezzenek olyan károk, amelyek elkerülhetők.

(3) A katonai létesítményekbe, az állambiztonságot szolgáló létesítményekbe és építményekbe,^13a) a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a pénzügyi igazgatóság létesítményeibe^13ab) történő belépést külön előírások szabályozzák.¹⁴⁾

Tűzeset megfékezése során mindenki köteles

a) a veszélyeztetett személyek megmentésére irányuló elengedhetetlen intézkedések foganatosítására,

b) eloltani a tüzet, amennyiben az lehetséges, vagy a tűz továbbterjedését megakadályozó elengedhetetlen intézkedések foganatosítására,

c) fölösleges késedelem nélkül jelenteni az adott helyen keletkezett tüzet vagy gondoskodni annak eloltásáról,

d) személyi segítséget nyújtani a bevetési parancsnok, a tűzoltó egység parancsnoka vagy az önkormányzati tűzoltó egység bevetési parancsnokának felszólítására.

A bevetési parancsnok, a tűzoltó egység parancsnoka, a járási igazgatóság vagy önkormányzati tűzoltó egység bevetési parancsnokának felszólítására mindenki köteles közlekedési eszközökkel, a tűz oltását szolgáló vízforrással, távközlési eszközökkel és más tárgyi eszközökkel rendelkezésre állni.

(1) A 46. és a 47. §-okban foglalt segítségnyújtás kötelezettsége nem vonatkozik

a) a fegyveres erők kötelékének tagjaira, állami alkalmazottaira, az államvédelmi létesítmények és építmények,^13a) a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a pénzügyi igazgatóság kötelékeinek tagjaira és alkalmazottaira,^13ab) ha a segítségnyújtás súlyosan veszélyeztetné a harci feladat végrehajtását vagy a szolgálat teljesítését,

b) a nyilvános tömegközlekedés, az energetika és a távközlés terén tevékenységet kifejtő jogi személy vagy vállalkozó természetes személy alkalmazottaira, ha a segítségnyújtás más személyek egészségének, életének vagy tulajdonának súlyos károsodását, súlyos üzemzavart vagy más egyéb súlyos következményt idézne elő,

c) az egészségügyi intézmény alkalmazottaira, ha a segítségnyújtás súlyosan veszélyeztetné az önálló rendelkezések által szabályozott feladatok teljesítését,¹⁶⁾

d) a fizikailag és mentálisan alkalmatlan személyekre, a 18 évnél fiatalabb személyekre, az állapotos nőkre és a külképviseletek alkalmazottaira.

(2) A természetes személyre nem vonatkozik a 46. és a 47. §-okban foglalt segítségnyújtás kötelezettsége, amennyiben abban valamely fontos körülmény akadályozza vagy amennyiben azzal súlyos veszélynek tenné ki magát vagy a hozzá közelálló személyeket.¹⁷⁾

(1) Mindenki, aki a személyi segítségnyújtás keretében közvetlenül részt vesz a tűz megfékezésében, térítésmentes védőital- és élelem-ellátásra jogosult, amennyiben a segítségnyújtás időtartama meghaladta az öt órát.

(2) A védőital- és élelem-ellátással kapcsolatos kiadásokat azon jogi személy vagy vállalkozó természetes személy téríti, melynek javára a segítségnyújtás történt. Amennyiben a segítségnyújtás természetes személy javára történt, az azzal összefüggő kiadások érvényesítése a járási igazgatóságon történik, amennyiben az a segítségnyújtást igényelte, miközben a térítése azon kerületi igazgatóságot terheli, amelynek illetékességi területén a tűz keletkezett; amennyiben a segítségnyújtás a község javára történt, az azzal összefüggő kiadásokat a község téríti.

(3) A védőital- és élelem-ellátással kapcsolatos részletek a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

(1) A tűzoltó egységek tagjai és alkalmazottai és a természetes személyek által az élet- és vagyonmentés során tanúsított rendkívüli helytállás és odaadás elismeréseképp a Szlovák Köztársaság belügyminisztere kitüntetést, tárgyi vagy pénzbeli jutalmat ítélhet meg.

(2) A tárgyi és pénzbeli jutalmazás alapelveit a Szlovák Köztársaság kormánya kormányrendelettel szabályozza.

(1) Az állam a munkahelyi balesetek kártérítésére vonatkozó előírások értelmében¹⁸⁾ kárenyhítést fizet azon természetes személynek, amely a tűzoltó egységben vagy a község tűzvédelmi csoportjában kifejtett tevékenysége, illetve a tűzoltás, a tűzeset következményeinek felszámolásához kapcsolódó segítségnyújtás vagy a tűzoltó egység gyakorlata során (a továbbiakban „károsult“) egészségkárosodást szenvedett, amennyiben a károsultnak ez a kárigénye nem eleve a munkajogviszonyból fakad.

(2) Az 1. bekezdésben foglalt kárenyhítést az állam képviseletében azon kerületi igazgatóság folyósítja, amely illetékességi területén a károsult egészségkárosodást szenvedett.

(3) Az 1. és 2. bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a hivatásos kötelék tagjára.

(1) A fenntartó egyszeri rendkívüli kártérítést folyósít a tűzoltó egység alkalmazottainak és tagjainak, valamint a jogi személy és a vállalkozó természetes személy más alkalmazottainak vagy hátramaradott hozzátartozóinak, amennyiben az egészségkárosodás a tűzoltó egységeknek a fenntartó intézményeiben vagy a tűzvédelmi felügyelet ellátásáról szóló szerződés tárgyát képező objektumaiban kifejtett tevékenységével összefüggésben keletkezett. Egyéb esetekben az egyszeri rendkívüli kártérítést a minisztérium folyósítja.

(2) A kártérítésre vonatkozó igény a káresemény keletkezte napjától számított három év múltán elévül.

(3) A Szlovák Köztársaság kormánya rendelettel szabályozza, mely esetekben és milyen nagyságrendben illeti meg a károsultat vagy annak hátramaradt hozzátartozóit a munkahelyi balesetek kárenyhítésére vonatkozó előírások által szabályozott igényeken kívül eső egyszeri rendkívüli kártérítés, és mely esetekben részesülhetnek ilyen kártérítésben a károsult által eltartott személyek; jelen rendelet szabályozza a tűzoltó egység kötelékéhez tartozó személy, alkalmazott vagy tag és azok fennmaradt hozzátartozói számára folyósítható egyszeri rendkívüli kártérítést is.

(4) Az 1. és 3. bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a hivatásos kötelék tagjára.

(1) A természetes személy kártérítésre jogosult, amennyiben a tűz megfékezése során nyújtott segítség vagy a tűzoltó egység gyakorlatával összefüggésben kára keletkezett. A természetes személy a kárigényét a járási igazgatóság felé érvényesíti, miközben azt a kerületi igazgatóság téríti. Amennyiben a természetes személy jogi személy vagy vállalkozó természetes személy javára fejtett ki segítséget, a kerületi igazgatóság visszatérítési igénnyel léphet fel a jogi személlyel vagy a vállalkozó természetes személlyel szemben.

(2) Egyedi, indokolt esetekben költségtérítés számítható fel, ha a költség sérült tárgyi dolog új tárgyi dologgal történő pótlását célozza.

Amennyiben jogi személy vagy vállalkozó természetes személy a más jogi személy vagy vállalkozó természetes személy javára kifejtett segítségnyújtás során kárt szenved, kártérítést igényelhet azon jogi személytől vagy vállalkozó természetes személytől, aki javára segítséget fejtett ki.

(1) A jogi személy, vállalkozó természetes személy vagy természetes személy kártérítésben részesül, ha a tűz megfékezése, terjedésének megakadályozása vagy a bevetési parancsnok, illetve a tűzoltó egység parancsnoka utasítására végrehajtott mentési munkálatok, vagy a tűzoltó egység gyakorlata során a kára keletkezett. A tűzoltó egységek nem felelnek azon károkért, amelyek a oltóanyagoknak a tűz megfékezése során indokolt mértékben történő felhasználásából származnak.

(2) Az 1. bekezdésben foglalt kártérítésre nem jogosult azon jogi személy, vállalkozó természetes személy vagy természetes személy, amelynek objektuma tűzeset helyszíne volt.

(3) Az 1. bekezdésben foglalt kárigény azon jogi személynél vagy vállalkozó természetes személynél érvényesíthető, amely érdekében a bevetésre sor került; a kártérítést ezen jogi személy vagy vállalkozó természetes személy folyósítja. Amennyiben a bevetésre természetes személy érdekében került sor, a kárigény a járási igazgatóság felé érvényesíthető, miközben a kártérítést azon kerületi igazgatóság folyósítja, amely illetékességi területén a tűzeset keletkezett. Amennyiben a természetes személy javára történt bevetést a község eszközölte, ezen jogigény a községgel szemben érvényesíthető, amely a kártérítést is folyósítja.

(4) Az 53. és az 55. §-ban foglalt kártérítés határideje külön jogszabály által kerül meghatározásra.¹⁹⁾

(1) Amennyiben a segítségnyújtás költségekkel jár, a segítséget nyújtó felet költségtérítés illeti meg.

(2) A jogosult a jogigény keletkezésének napjától számított három hónapon belül, legkésőbb a jogigény keletkezésétől számított két éven belül igényelhet költségtérítést; ellenkező esetben ez a joga megszűnik.

(3) A költségtérítési jogigény azon jogi személlyel vagy vállalkozó természetes személlyel szemben érvényesíthető, amely érdekében a bevetésre sor került; a költségtérítést ezen jogi személy vagy vállalkozó természetes személy folyósítja. Amennyiben a bevetésre természetes személy érdekében került sor, a költségigény a járási igazgatóság felé érvényesíthető, miközben a költségtérítést azon kerületi igazgatóság folyósítja, amelynek körzetében a tűzeset keletkezett. Amennyiben a természetes személy javára történt bevetést a község eszközölte, ezen költségigény a községgel szemben érvényesíthető, amely a költségtérítést is folyósítja.

(4) Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései nem érintik az külön jogszabályban meghatározott kártérítésre való jogosultságot.²⁰⁾

A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása céljából a természetes személyek az Önkéntes Tűzoltóságba vagy más polgári társulásokba tömörülhetnek. Ezen társulások feladata az állami hatóságok, a községek, a jogi személyek és a vállalkozó természetes személyek segítése a jelen törvény által szabályozott, a tűzvédelemmel kapcsolatos feladataik ellátása során.

(1) A minisztérium és más központi szervek, valamint az Önkéntes Tűzoltóság együttműködése főképp az alábbi feladatok ellátásában merül ki

a) a község önkéntes tűzoltó testületei, a községi tűzvédelmi-megelőzési biztosai és ellenőrzési csoportjai tevékenységével összefüggő tűzvédelmi előírás-javaslatok kidolgozása,

b) a megelőzési és nevelési, propagációs és kiadói tevékenység irányultságának meghatározása, bebiztosítása és megvalósítása,

c) a községi önkéntes tűzoltó egyesületek parancsnokai szakképzésének biztosítása,

d) a gyerekek és a tanuló ifjúság tűzvédelmi képzésének biztosítása.

(2) A község, valamint az Önkéntes Tűzoltóság együttműködése főképp az alábbi feladatok ellátásában merül ki

a) a községi önkéntes tűzoltó egyesület gépészei és tagjai, valamint a községi ellenőrzési csoport tagjai szakképzésének biztosítása,

b) községi önkéntes tűzoltó egyesületek létrehozása, tevékenységük biztosítása, valamint tárgyi-műszaki felszerelésük karbantartása,

c) a község tűzvédelmi szabályzata kidolgozása és a községi önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységének dokumentálása,

d) a községi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai fizikai erőnléti alkalmasságának fejlesztése taktikai gyakorlatok, valamint fizikai erőnléti alkalmasságuk és szakmai felkészültségük színvonalának felmérése által,

e) a községi önkéntes tűzoltó egyesületek tárgyi-műszaki felszerelésének biztosítása,

f) a szakmailag alkalmas személyek a községi önkéntes tűzoltó egyesületek parancsnoki posztjára és a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos posztjára történő kiválasztása,

g) a polgári személyek védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtása.

(1) A kerületi igazgatóság vagy a járási igazgatóság 8 298 euró nagyságrendig terjedő bírsággal sújthatja azt a jogi személyt vagy vállalkozó természetes személyt, amely megsérti jelen jogszabályból eredő kötelezettségét azáltal, hogy

a) elmulasztja a rendszeres megelőző tűzvédelmi ellenőrzést,

b) elmulasztja biztosítani a jelen törvényben, valamint a végrehajtó intézkedésekben foglalt, a munkaidőn túli tűzvédelemre irányuló intézkedések foganatosítását,

c) elmulasztja megfelelő számú és felszereltségű tűzeset-bejelentő hely létrehozását,

d) a területileg illetékes járási igazgatóság felé elmulaszt késedelem nélkül jelenteni minden tűzesetet, amely a tulajdonában, gondnokságában vagy használatában lévő objektumokban, helyiségekben és dologi tárgyakban keletkezett,

e) elmulaszt mindazokban az objektumokban, létesítményekben és térségekben, amelyekben fennáll a tűzkeletkezés veszélye, tűzvédelmi berendezéseket, oltóanyagot, tűzoltó-technikai eszközöket, tűzvédelmi tárgyi eszközöket beszerezni és felszerelni, elmulasztja azok használatképes állapotának fenntartását, elmulasztja biztosítani azok megfelelően képesített személy általi ellenőrzését és karbantartását, ha azt jelen jogszabály úgy szabályozza, elmulasztja az üzemeltetésükről szóló dokumentáció vezetését és megőrzését,

f) elmulasztja biztosítani, hogy az építkezések megvalósítása és az építmények használata vagy a használatban beállt változása során a tűzbiztonsági feltételek teljesüljenek, vagy elmulasztja biztosítani, hogy az építmények használata vagy a használatban beállt változása ne az építmények vagy azok részeinek tűzbiztonsága, a személyi biztonság vagy a tűzoltó egységek bevetési körülményeinek kárára valósuljon meg,

g) elmulasztja a tűzvédelmi őrjárat létrehozását, illetve tagjai jelen törvény és a vonatkozó végrehajtó intézkedések által szabályozott szakmai felkészítését,

h) elmulasztja az alkalmazottak tűzvédelmi képzése és tudásszintje felmérése biztosítását,

i) elmulasztja a termékek tűzvédelmi műszaki jellemzői, valamint biztonságos használatuk és raktározásuk elvei meghatározását,

j) elmulasztja meghatározni a fokozottan tűzveszélyes területeket vagy nem jelöli meg azokat jelen törvény és a vonatkozó végrehajtó intézkedések által szabályozott rendelkezésekkel, tiltásokkal és utasításokkal,

k) elmulasztja a fűtőanyag meghajtású fogyasztók, az elektromos hőtermelő berendezések és a központi fűtés berendezéseinek telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó, jelen törvényi és a kapcsolódó végrehajtó intézkedések által szabályozott alapelvei betartását,

l) elmulasztja az előírt tűzvédelmi dokumentáció kidolgozását és vezetését vagy azt nem a valós állapottal összhangban vezeti,

m) olyan tűzvédelmi berendezéseket, oltóanyagokat, tűzoltó-technikai eszközöket és tűzvédelmi-tárgyi eszközöket használ, amelyek nem rendelkeznek tanúsítvánnyal, bár használatuk a vonatkozó külön jogszabály^2a) értelmében tanúsítványhoz kötött,

n) elmulasztja a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok biztosítását azok ellátására megfelelő képesítéssel vagy külön jogosultsággal rendelkező személyek által,

o) nem teszi lehetővé tűzvédelmi jelző vagy riasztó berendezés kihelyezését megfelelő ellentételezés fejében,

p) nem teszi lehetővé vagy hátráltatja az állami tűzvédelmi felügyelet gyakorlását,

q) a tűzeset keletkezése okainak vizsgálata során nem mutatja fel a szükséges iratokat, nem tanúsít együttműködési és segítő szándékot,

r) elmulasztja a tulajdonában, gondozásában vagy használatában lévő objektumokban és helyiségekben a kémények rendszeres tisztítását és ellenőrzését vagy a fogyasztónak a kéményre történő csatlakoztatását, lokális fűtőtestnek központi vagy lakásonkénti központi fűtőtestre történő cseréjét vagy fűtőanyagról történő átállást megelőzően annak bevizsgálását arra külön jogosultsággal rendelkező személy,⁵⁾

s) elmulasztja az erdők birtoklásával, művelésével és az erdőgazdálkodással kapcsolatosan fennálló, jelen törvény és a kapcsolódó végrehajtó intézkedések által szabályozott, az erdőtüzek megelőzésére irányuló intézkedések foganatosítását.

(2) A kerületi igazgatóság vagy a járási igazgatóság 16 596 euró nagyságrendig terjedő bírsággal sújthatja azt a jogi személyt vagy természetes személyt-vállalkozót, amely megsérti jelen jogszabályból eredő kötelezettségét azáltal, hogy

a) elmulasztja a tűzvédelmi berendezések, műszaki és technológiai berendezések, tűzoltó-technikai és tűzvédelmi-tárgyi eszközök állapotának rendszeres ellenőrzését,

b) elmulasztja jelen törvényből és végrehajtó intézkedéseiből fakadó, a fokozottan tűzveszélyes területekre, a fokozottan tűzveszélyes tevékenységre, a kiemelten tűzveszélyes időszakokra vagy a tömegrendezvényekre vonatkozó intézkedéseinek foganatosítását,

c) elmulasztja tűzoltó egység létrehozását, amennyiben arról a kerületi igazgatóság úgy rendelkezett, nem gondoskodik annak felkészültségéről és cselekvőképességéről, felszámolja a tűzoltó egységet vagy csökkenti annak tagállományát a kerületi igazgatóság jóváhagyása nélkül,

d) elmulasztja a vészkijáratok, menekülési útvonalak és a tűzoltási felvonulási utak, a megközelítési és tűzoltási felvonulási területek, az elektromos áram, a gáz és a víz központi elosztó berendezéseinek és a tűzvédelmi berendezéseknek a megjelölését és azok folyamatos hozzáférhetőségének biztosítását,

e) elmulasztja a tárgy használatból történő kivonására vagy az üzemeltetés leállításáról szóló határozat teljesítését,

f) elmulasztja a jelen törvény és végrehajtó intézkedései által szabályozott, a tűzveszélyes anyagok raktározására, tárolására és kezelésére vonatkozó elvek betartását,

g) a bevetés parancsnoka utasítása ellenére elmulaszt tárgyi segítséget nyújtani, vagy nem teszi lehetővé a belépést az ingatlanra, annak ellenére, hogy azt a tűz megfékezése, terjedése megakadályozása vagy a mentési munkálatok indokolttá teszik,

h) elmulasztja az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv vagy a község által hozott rendelkezés rá vonatkoztatott kötelezettségei teljesítését,

i) olyan tevékenységet fejt ki, amelyre nincs jogosultsága, jóllehet a tevékenység kifejtése tűzbiztonsági szempontból jogosultsághoz kötött,

j) lágyszárú növényzetet, bokrokat és fákat éget vagy olyan térségben vagy helyeken idéz elő tüzet, ahol fennáll a továbbterjedés lehetősége,

k) elmulasztja az erdők birtoklásával, művelésével és az erdőgazdálkodással kapcsolatosan fennálló, jelen törvény és a kapcsolódó végrehajtó intézkedések által szabályozott, az erdőtüzek hatékony megfékezésére irányuló intézkedések foganatosítását.

(3) A kerületi igazgatóság 16 596 euró nagyságrendig terjedő bírsággal sújthatja azt a jogi személyt vagy vállalkozó természetes személyt, amely megsérti jelen jogszabályból eredő kötelezettségét azáltal, hogy

a) elmulasztja a létesítményi tűzoltó alakulat felkészültségének és cselekvőképességének és tárgyi-műszaki felszereltségének biztosítását,

b) felszámolja a létesítményi tűzoltó alakulatot, csökkenti annak tagállományát vagy tárgyi-műszaki felszereltségét a kerületi igazgatóság előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül,

c) elmulasztja a kerületi igazgatóság által hozott rendelkezés rá vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését.

(4) A minisztérium 16 596 euró nagyságrendig terjedő bírsággal sújthatja azt a jogi személyt vagy vállakozó természetes személyt, amely megsérti jelen jogszabályból eredő kötelezettségét azáltal, hogy

a) az elbírálás során tűzbiztonsági szempontból jelentős hiányosságokat mutató termékek esetében az azok előállítását, forgalomba hozatalát és behozatalát tiltó, vagy egyéb intézkedések foganatosítását előirányzó határozattal ellentétben cselekszik,

b) jogosultság hiányában folytat szakmai képzést,

c) az építménybe, melynek kivitelezője, az előzetes nyilvántartásba vétel mellőzésével épít be tűzvédelmi műszaki berendezést,

d) nem teljesíti a 11.d § 3. bekezdéséből fakadó kötelezettségeit.

(5) Azon jogi személyt vagy vállalkozó természetes személyt, amely ismételten megsérti azon kötelezettségét, amely miatt a korábbi három év során bírságolva volt, a járási igazgatóság, a kerületi igazgatóság vagy a minisztérium ismételten bírsággal sújthatja, mégpedig az 1. és 4. bekezdésekben foglalt bírság kétszereséig terjedő összeggel.

(6) A bírság összegének meghatározása során elsősorban a jogsérelem súlyosságát és tartamát kell figyelembe venni.

(7) A bírságnak az 1. és 4. bekezdésekben foglaltak alapján történt kirovása nem mentesíti a jogi személyt és a vállalkozó természetes személyt az okozott kár és az alkalmazottakat ért sérelem külön jogszabályokban²²⁾ meghatározott felelőssége alól.

Az 59. § értelmében a bírság egy évig róható ki azon naptól számítva, amelyen az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv tudomást szerzett a kötelezettség megszegéséről, illetve legkésőbb a kötelezettség megszegésének dátumától számított harmadik év végéig.

(1) A járási igazgatóság a tűzvédelem terén elkövetett kihágások okán

a) megrovást,

b) a 2. és 4. bekezdések értelmében bírságot szabhat ki.

(2) Megrovásban vagy 99 euróig terjedő bírság kiszabásában az a természetes személy részesíthető, amely kihágást követ el a tűzvédelem terén azáltal, hogy

a) nem tarja be a feltüntetett tűzvédelmi tiltásokat és utasításokat, vagy elmulasztja a tűzvédelmi berendezések, oltóanyagok vagy a tűzvédelem más tárgyi eszközeinek beszerzését, beszerelését vagy használatképes állapotának fenntartását, vagy nem biztosítja azok ellenőrzése elvégzését,

b) lehetetlenné teszi vagy nehezíti a megelőző tűzvédelmi ellenőrzés kivitelezését vagy más tűzvédelmi intézkedések foganatosítását,

c) a területileg illetékes járási igazgatóság felé elmulasztja késedelem nélkül jelenteni a tűzesetet, amely a tulajdonában vagy használatában lévő objektumban keletkezett,

d) nem teszi lehetővé tűzvédelmi jelző vagy riasztó berendezés kihelyezését megfelelő térítés ellenében,

e) hátráltatja az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerveket a tűzeset oka kivizsgálását célzó intézkedések foganatosításában,

f) megszegi a hőtermelő, elektromos, gázfogyasztó és egyéb berendezések biztonságos üzemeltetése alapelveit,

g) elmulasztja a kémények ellenőrzése, tisztítása és bevizsgálása biztosítását.

(3) Megrovásban vagy 165 euróig terjedő bírság kiszabásában azon természetes személy részesíthető, amely kihágást követ el a tűzvédelem terén azáltal, hogy

a) határidőn belül elmulasztja a község által a 23. § b) pontjában foglalt intézkedések foganatosítását,

b) megrongálja, eltávolítja, nem rendeltetésszerűen használja, vagy más módon csökkenti a tűzvédelmi berendezések hatékonyságát, nehezíti az azokhoz történő hozzáférést, indokolatlanul kihívja a tűzoltó egységet, indokolatlanul kelt tűzriadót vagy nem rendeltetésszerűen használja a telefonos segélyhívó vonalat,

c) elmulasztja a személyi vagy tárgyi-dologi segítségnyújtást a tűz megfékezése során a bevetés parancsnoka felszólítása ellenére, még ha arra a 46. § d) bekezdése vagy a 47. § kötelezi is,

d) elmulasztja a tűzveszélyes és égést tápláló anyagok raktározására, mozgatására és a velük történő manipulálásra vonatkozó előírások betartását vagy nem teszi hozzáférhetővé az elektromos áram, a gáz és a víz központi elosztó berendezéseit,

e) elmulasztja az építmények tűzvédelmére vonatkozó követelmények foganatosítását az építkezés kivitelezése, az építmények használata vagy a használatban beállt változások során.

(4) Megrovásban vagy 331 euróig terjedő bírság kiszabásában azon természetes személy részesíthető, amely kihágást követ el a tűzvédelem terén azáltal, hogy

a) fokozottan tűzveszélyes területeken megszegi a nyílt láng használatát szabályozó utasításokat és tiltásokat, vagy megszegi a dohányzást tiltó előírásokat, vagy tevékenységével tűzesetet okoz,

b) a tűzoltó egység számára nem teszi lehetővé az ingatlanra történő belépést a tűz megfékezése során vagy más módon nehezíti a tűz megfékezésével vagy a mentési munkálatok kivitelezésével kapcsolatosan foganatosított intézkedések foganatosítását,

c) megszegi a tárgyi eszközök használatból történt kivételére vonatkozó határozatot,

d) olyan tevékenységet folytat, amelynek végzésére nincs külön engedélye, vagy arra vonatkozó szakmai alkalmassága, amelyhez az adott tevékenység végzése kötött,

e) fokozottan tűzveszélyes tevékenység végzése során vagy fokozottan tűzveszélyes időszakban nem tartja be a tűzbiztonság elveit,

f) lágyszárú növényzetet, bokrokat és fákat éget vagy olyan térségben vagy területen idéz elő tüzet, ahol fennáll a továbbterjedés lehetősége,

g) elmulasztja az erdők birtoklásával, művelésével és az erdőgazdálkodással kapcsolatosan fennálló, az erdőtüzek megelőzésére és megfékezésére irányuló intézkedések foganatosítását.

(1) A járási igazgatóság tűzvédelmi szabálysértés megállapítása esetén helyszíni bírságolási eljárásban helyszíni bírságot szabhat ki és bevételezhet.²³⁾

(2) Tűzvédelmi szabálysértés esetén helyszíni bírságolási eljárás keretében 100 euróig terjedő bírság szabható ki.

Amennyiben jelen jogszabály nem szabályozza másképp, a kihágásokra és a kihágási eljárásokra a kihágásokra vonatkozó általános előírások vonatkoznak.²³⁾

(1) Amennyiben a tárgyi eszköz vagy az üzem közvetlen tűzveszélyt idéz elő, amelynek megszüntetésére más intézkedések elégtelennek bizonyulnak, az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv dönt

a) a tárgyi eszköz használatból való kivételéről,

b) az üzemeltetés megszüntetéséről azon objektumokban, amelyek ezt a veszélyt előidézik.

(2) Az üzemeltetés megszüntetéséről olyan esetben is születhet döntés, ha a tűzeset során lehetetlenné válna a személyek vagy a vagyon mentése.

(3) Amennyiben azt a helyzet sürgőssége indokolttá teszi, az 1. és a 2. bekezdések értelmében hozott rendelkezés szóbelileg is közölhető, majd a jegyzőkönyvben feltüntethető; az írásba adott rendelkezés fölösleges késedelem nélkül kikézbesítendő.

(4) Az 1. és a 2. bekezdésekben foglaltak értelmében foganatosított intézkedések ellen az írásba adott rendelkezés kézbesítésétől számított három napon belül lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés nem bír felfüggesztő hatállyal; a fellebbviteli szerv fölösleges késedelem nélkül hoz döntést a fellebbezés ügyében.

Azon tárgyi eszköz használata, amely a 64. § 1. bekezdésének a) pontja értelmében használaton kívül volt helyezve, vagy a 64. § 1. bekezdésének b) pontja alapján újbóli beüzemelésre kerül, csak a közvetlen tűzveszély okainak megszüntetését követően lehetséges azon szerv írásos beleegyezésével, amely a tárgyi eszközt használaton kívül helyezte, vagy elrendelte üzemeltetése megszüntetését.

(1) A minisztérium, a kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság illetékessége az állami tűzvédelmi felügyelet ellátása során, valamint a község illetékessége a tűzmegelőzési ellenőrzések során nem terjed ki

a) a katonai létesítményekre, az állambiztonságot szolgáló létesítményekre és építményekre,^13a) a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a pénzügyi igazgatóság létesítményeire;^13ab) ezen objektumokban a felsorolt feladatok ellátását és biztosítását külön előírások szabályozzák,¹⁴⁾

b) az állami bányafelügyeleti szervek ellenőrzése alá tartozó bányaművekre, földalatti berendezésekre, munkahelyekre és tevékenységre,²⁵⁾

c) a vasúti járművekre, a folyami vízi járművekre, a tengerjáró hajókra és a polgári légi közlekedési eszközökre; ezen közlekedési eszközök vonatkozásában a felsorolt feladatok ellátását és biztosítását külön előírások szabályozzák,²⁶⁾

d) a Szlovák Köztársaság külföldi külképviseleti objektumaira.

(2) A minisztérium, a kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság illetékessége a tűzeset okai feltárása során nem terjed ki az 1. bekezdésben foglalt esetekre, ez alól csupán a vasúti járművek és a folyami vízi járművek képeznek kivételt.

(3) Az 1. bekezdés a) és d) pontjában foglalt objektumok tűzvédelmi felügyeletéről a minisztériummal történt egyeztetést követően az illetékes központi szerve rendelkezik, amennyiben a pénzügyi felügyelet objektumairól van szó, a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága, külön rendelkezés által.

(1) A vasúti, vízi és légi közlekedésre jelen törvény rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók, amennyiben azt a Szlovák Köztársaság számára is kötelező érvényű nemzetközi szerződések másképp nem szabályozzák.

(2) A jogi személyek és vállalkozó természetes személyek jelen törvény által szabályozott kötelezettségei nem vonatkoznak a Szlovák Köztársaság külföldi külképviseleti objektumaira; ezen objektumok tűzvédelméről a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma rendelkezik a minisztériummal történt egyeztetést követően.

A Szlovák Köztársaság számára is kötelező érvényű nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések által biztosított kiváltságokra és mentességekre jelen törvény rendelkezései nem vonatkoznak.

(1) A községek ellenőrzési csoportjai tagjai a tűzmegelőzési ellenőrzések gyakorlása során jogosultak az objektumokba, intézményekbe való belépésre, a szükséges ellenőrzési eljárások és intézkedések elvégzésére, betekintést nyerhetnek a vonatkozó dokumentációba, jogosultak a jogi személy és a vállalkozó természetes személy vezető és más alkalmazottaitól, illetve a természetes személyektől igényelni a szükséges adatokat és felvilágosítást, valamint az együttműködést.

(2) Az 1. bekezdésben foglalt jogosultság írásos meghatalmazás felmutatásával érvényesíthető, amelyet a község állít ki, és amely csak személyazonossági igazolvánnyal érvényes.

(1) A tűzvédelem terén feladatokat ellátó személyekre a titoktartás kötelezettsége vonatkozik minden olyan körülmény tekintetében, amelyek a közérdek vagy az érintett személyek érdekeinek védelmében titkosítva kell maradniuk jogosulatlan személyek előtt. A titoktartási kötelezettség a feladat elvégzésétől vagy a munkaviszony befejeztétől számított három évig van hatályban.

(2) A titoktartási kötelezettség feloldása és alkalmazási köre a következő személyek hatáskörébe tartozik

a) a Tűzoltó és Mentő Testület Elnöksége elnöke, amennyiben a Tűzoltó és Mentő Testület Elnöksége és a kerületi igazgatóság kötelékének tagjáról van szó,

b) a kerületi parancsnok, amennyiben a kötelék beosztott tagjáról van szó,

c) a jogi személy illetékes szerve vagy a vállalkozó természetes személy felelős képviselője, amennyiben a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy által tűzvédelmi feladatok ellátásával megbízott személyekről van szó,

d) a község polgármestere, amennyiben a község által tűzvédelmi feladatok ellátásával megbízott személyekről van szó.

Amennyiben azt a vonatkozó külön előírások²⁷⁾ másképp nem szabályozzák, jelen törvény személyi és tárgyi segítségnyújtásra, a tűzoltó egységekre, a tűzoltó egységek köteléki tagjai, alkalmazottai vagy tagjai bevetés során fennálló jogaira és kötelezettségeire, a kártalanításra és a költségtérítésre, valamint a rendkívüli helytállás elismerésére vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a nemkívánatos események beállta során foganatosított műszaki mentés kivitelezésére és irányítására is.

A tűzoltó egységek azon tárgyi-műszaki berendezése, amely közvetlenül az alkalmazottak élete és egészsége és a tűzoltó egység fenntartója vagyona megóvását szolgálja, nem képezheti végrehajtási eljárás tárgyát.²⁸⁾

(1) Jelen törvény értelmében a városi rangú községek esetében a községi önkéntes tűzoltó testület feladatait a városi önkéntes tűzoltó testület látja el.

(2) Amennyiben a korábbi előírások a „községi tűzoltó testület“ meghatározást és annak más formáit használják, az alatt a jelen törvény által meghatározott „községi önkéntes tűzoltó testület“ értendő.

(1) A szakmai alkalmasság a 11. és a 40. §-okban foglaltak értelmében történő ellenőrzése céljából a minisztérium, a kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság a következő személyi adatok feldolgozására jogosult:

a) utónév, családi név és tudományos cím,

b) a születés időpontja és helye,

c) állandó lakhely címe,

d) a személyazonossági igazolvány vagy más azonosító okmány száma,

e) a legmagasabb megszerzett képesítés és az oktatási intézmény elnevezése.

(2) A szakmai képesítésnek a 11.a és a 11.b §-okban foglaltak értelmében történő elismerése okán a minisztérium a következő személyi adatok és más adatok feldolgozására jogosult:

a) utónév, családi név és tudományos cím,

b) a születés időpontja és helye,

c) állandó lakhely címe,

d) az azonosító okmány száma,

e) a legmagasabb megszerzett képesítés és szakképesítés,

f) a szakmai gyakorlatra vonatkozó adatok.

(3) Az engedélynek a 11.c §-ban foglaltak értelmében történő kiadása okán a minisztérium a következő személyi adatok és más adatok feldolgozására jogosult:

a) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy megnevezése, a székhely címe és a statisztikai azonosító száma,

b) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy utó- és családi neve,

c) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy születési időpontja és helye,

d) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy állandó lakcíme.

(4) A tűzvédelmi műszaki berendezésnek a 11.d §-sal összhangban történő beiktatása és a hivatalosan használatban lévő tűzvédelmi műszaki berendezésekről és azok kivitelezőiről szóló nyilvántartás vezetése okán a minisztérium a következő személyi adatok és más adatok feldolgozására jogosult:

a) a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője megnevezése, a székhely címe és statisztikai azonosító száma,

b) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy utóneve és családi neve,

c) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy születési időpontja és helye,

d) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy állandó lakcíme.

(5) A szakmai képzés megvalósítására és a nyilvántartás vezetésére feljogosító engedélynek a 12. §-sal összhangban történő kiadása okán a minisztérium a következő személyi adatok és más adatok feldolgozására jogosult:

a) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy megnevezése, a székhely címe és statisztikai azonosító száma,

b) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy által kinevezett felelős szerv utóneve, családi neve és tudományos címe,

c) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy által kinevezett felelős szerv állandó lakcíme,

d) a szakfelelős és a szakelőadó utóneve, családi neve és tudományos címe,

e) a szakmai felelős és a szakelőadó születésének időpontja és helye,

f) a szakmai felelős és a szakelőadó szakmai alkalmasságára vonatkozó adatok,

g) a szakmai felelős és a szakelőadó szakmai gyakorlatára vonatkozó adatok.

(6) A személyi adatok védelmét külön jogszabály szabályozza.^28a)

A tűzvédelmi műszaki berendezéseknek a 11.d §-a értelmében történő nyilvántartásba vétele és a 25. § 1. bekezdése b) és c) pontja, a 44. § 2. bekezdése, a 45. § 1. bekezdése, a 46. § d) pontja és a 47. § értelmében hozott rendelkezések a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános rendeletek hatályán kívül esnek.²⁹⁾

(1) A jogi személy vagy természetes személy által jelen törvény hatályba lépését megelőzően létrehozott létesítményi tűzvédelmi alakulat létesítményi tűzoltó alakulatnak minősül. Az létesítményi tűzvédelmi alakulat alkalmazottainak a megelőző előírások értelmében adományozott rangfokozatai jelen törvény hatályba lépésével érvényességüket vesztik.

(2) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy által jelen törvény hatályba lépését megelőzően létrehozott létesítményi önkéntes tűzvédelmi testület jelen törvény értelmében létesítményi tűzoltó testületnek minősül.

(3) A község által jelen törvény hatályba lépését megelőzően létrehozott önkéntes nyilvános tűzvédelmi testület jelen törvény értelmében önkéntes tűzoltó testületnek minősül.

(4) A városi képviselő-testület által a korábbi előírások értelmében létrehozott, a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Városi Tűzvédelmi Testülete jelen törvény értelmében a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Városi Tűzoltó és Mentő Testületének minősül.

(1) A korábbi előírások értelmében kiadott szakmai alkalmassági tanúsítványok és külön engedélyek hatályosságuk lejártáig érvényesek maradnak.

(2) A minisztérium által kiadott engedély alapján tűzvédelmi szakmai képzést folytató jogi személy vagy vállalkozó természetes személy köteles legkésőbb a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül új engedélyért folyamodni; ellenkező esetben az engedély érvényességét veszti.

Mindazok a műszaki előírások,³⁰⁾ amelyeket a minisztérium a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 126/1985. sz. törvényének 24. § 2. bekezdése és 24. § 5. bekezdése b) pontja értelmében adott ki, érvényben maradnak.

(1) A jelen törvény hatályba lépését megelőzően kezdeményezett eljárásokat a korábbi előírások alapján kell lefolytatni.

(2) Azokat az ügyeket, amelyeket a kerületi hivatalok tűzvédelmi ügyosztályai és a járási hivatalok tűzvédelmi ügyosztályai nem zártak le jelen törvény hatályba lépéséig, a kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság folytatják le.

A használatban lévő ingatlan tűzbiztonsági jellemzőinek dokumentációját, amennyiben annak tervdokumentációja nem tartalmazza az építmény tűzbiztonságára vonatkozó megoldásokat, a jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó legkésőbb 2010. május 31-éig köteles biztosítani.

(1) A 11. § 2. bekezdésében foglalt feltétel nem vonatkozik azon természetes személyre, amely a 2015. augusztus 31-én hatályba lépett előírások értelmében kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági jogosultságot szerzett, ha szakmai alkalmassági jogosultsága a 11. § 15. bekezdése értelmében nem szűnt meg és egyben nem minősül a szakmai alkalmasság hitelesítésére jogosult szakmai alkalmassági jogosultsággal rendelkező személynek a 11. § 6. bekezdése alapján.

(2) A 11. § 3. bekezdésében foglalt feltétel nem vonatkozik azon természetes személyre, amely a 2015. augusztus 31-én hatályba lépett előírások értelmében községi tűzvédelmi-megelőzési biztosi szakmai alkalmassági jogosultságot szerzett, ha szakmai alkalmassági jogosultsága a 11. § 15. bekezdése értelmében nem szűnt meg.

(3) Azon természetes személy, amely 2011. augusztus 31-éig szerzett községi tűzvédelmi-megelőzési biztosi szakmai alkalmassági jogosultságot, köteles 2017. augusztus 31-éig szakirányú képzésen részt venni.

(4) Azon tűzvédelmi technikus vagy kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmasságával rendelkező személy, amely teljesíti a 11. § 7. vagy 10. bekezdésében foglalt feltételeket, a szakmai alkalmassági tanúsítvány érvényességi ideje alatt korlátlan érvényességű szakmai alkalmassági bizonyítványért folyamodhat, amennyiben a szakmai alkalmassági utolsó hitelesítése óta részt vett szakirányú képzésen; az ilyen személy a korlátlan érvényességű szakmai alkalmassági bizonyítvány kiadását követő öt éven belül köteles elvégezni az aktualizáló szakirányú tanfolyamot.

(5) A községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, a tűzvédelmi technikus és a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassága hitelesítését szolgáló, 2015. szeptember 1-e előtt kezdeményezett eljárást a 2015. augusztus 31-e előtt hatályos előírások értelmében kell lefolytatni.

(6) A 2015. augusztus 31-e előtt kiadott külön engedélyek teljes érvényességi idejük alatt hatályosak maradnak, de legkésőbb 2016. december 31-én hatályosságukat vesztik.

(7) A 2015. augusztus 31-e előtt kiadott, szakirányú képzés szolgáltatására feljogosító engedélyek teljes érvényességi idejük alatt hatályosak maradnak, de legkésőbb 2016. december 31-én hatályosságukat vesztik.

(8) A szakirányú képzés szolgáltatására feljogosító engedély kiadását szolgáló, 2015. szeptember 1-e előtt kezdeményezett eljárást a 2015. augusztus 31-e előtt hatályos előírások értelmében kell lefolytatni.

(9) A jogi személy és a természetes személy-vállalkozó a 11.c § 2., a 11.d § 4. és a 77.b § 11. bekezdése értelmében 2015. december 31-éig köteles nyilvánosságra hozni a jegyzéket.

(10) Azon gyártó, amely 2015. augusztus 31-ét megelőzően telepített az építménybe tűzvédelmi műszaki berendezést és 2015. szeptember 1-étől kizárólag karbantartási szolgáltatást végez, tájékoztató anyagaiban vagy a honlapján köteles nyilvánosságra hozni azon természetes személyek jegyzékét, amelyek külön engedéllyel rendelkeznek. A jegyzékben a külön engedéllyel rendelkező természetes személy utónevét és családi nevét, állandó lakcímét, a külön engedély nyilvántartási számát, illetve azon tevékenységi területeket tünteti fel, amelyek szolgáltatása a külön engedély tárgyát képezik.

Hatályon kívül helyeztetik:

1. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 126/1985. sz., a tűzvédelemről szóló törvénye, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 525/1990. sz. törvényével, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 490/1992. sz. törvényének IV. cikkelyével, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 99/1995. sz. törvényével, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatási szervekről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye VII. cikkelyével,

2. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatási szervekről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye függelékének 3. §-a 1. bekezdésének d), valamint 16-tól 28-ig pontjai,

3. a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 66/1995. sz., a tűzvédelmi középiskolákról szóló rendelete, módosítva a Tt. 108/1999. sz. rendelettel,

4. a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 82/1996. sz., a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a tűzvédelemről szóló törvénye némely, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 86/1997. sz. rendeletével módosított rendelkezésének végrehajtásáról szóló rendelete,

5. a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 83/1996. sz., a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a tűzvédelemről szóló törvényének a tűzoltó egységeket érintő, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 85/1997. sz. rendeletével módosított rendelkezésének végrehajtásáról szóló rendelete,

6. a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 175/1996. sz., a rangfokozatokat, a rangjelzéseket és a tűzvédelmi egységek dolgozóinak és tagjainak egyenruháit pontosító rendelete.

Hatályon kívül helyeztetik a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 605/2007. sz., az elektromos berendezések tűzvédelmi biztonsági ellenőrzéséről szóló, a Tt. 152/2009. sz. rendeletével módosított rendelete.

Jelen törvény 2002. április 1-én lép hatályba.

1) A Tt. 17/1992. sz., a környezet védelméről szóló, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 287/1994. törvényével módosított törvény 2. §-a.

2) A Tt. 575/2001. sz., a kormány tevékenységének szervezéséről szóló, többször módosított törvénye.

2a) A Tt. 264/1999. sz., a termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőség-értékelésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.

A Tt. 133/2013. sz., az építési termékekről, valamint némely törvények módosításáról szóló törvénye.

2b) a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 42/1994. sz., a polgári lakosság védelméről szóló, többször módosított törvénye 3. §-ának 6. bekezdése.

3) A Tt. 29/1984. sz., az alapfokú és középiskolák rendszeréről (oktatási törvény) szóló, többször módosított törvény.

3a) A Tt. 264/1999. sz., a Tt. 436/2001. sz. törvényével módosított törvényének 2. §-a 1. bekezdésének b) pontja.

4) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról (építészeti törvény) szóló, többször módosított törvény. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Tt. 453/2000. sz., az építészeti törvény némely rendelkezését végrehajtó rendelete.

5) A Tt. 161/1998. sz., a Szlovák Kéményseprő Kamaráról szóló, valamint a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvény (vállalkozói törvény) módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.

5a) A Tt. 182/1993. sz., a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonlásáról szóló, többször módosított törvénye.

5b) A Tt. 326/2005. sz., az erdőkről szóló törvénye 2. §-ának q) pontja.

5c) A Tt. 326/2005. sz., az erdőkről szóló törvénye 2. §-ának p) pontja.

5d) A Tt. 42/1994 sz., a civil lakosság védelméről szóló, a Tt. 252/2001 sz. törvénye által módosított 3. §-a 2. bekezdésének a) pontja.

6) A Tt. 264/1999. sz., a termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőség-értékelésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.

6a) A Tt. 293/2007. sz., a szakképzésről szóló, többször módosított törvénye.

6b) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 138/1992. sz., az autorizált építészekről és autorizált építőmérnökökről szóló, többször módosított törvénye 5. §-a 1. bekezdése b) pontjának negyedik alpontja.

6c) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 726/2002. sz., az elektromos tűzjelzők tulajdonságait, üzemeltetésük feltételeit és rendszeres ellenőrzésük bebiztosítását szabályozó rendeletének 3. §-a.

7) A Munka Törvénykönyvének 136. §-a.

8) A Tt. 17/1992. sz., többször módosított törvénye.

8a) A Tt. 264/1999. sz. törvénye 2. §-a 1. bekezdésének e) pontja.

9) A Tt. 315/2001. sz., a Tűzoltó és mentő-testületről szóló, többször módosított törvénye.

11) A Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.

12) Például a Tt. 124/2006. sz., a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.

13) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 273/1994. sz. törvénye az egészségügyi biztosításról, az egészségügyi biztosítás finanszírozásáról, az Általános Egészségbiztosító alapításáról és a minisztériumi, ágazati, vállalati egészségügyi biztosítók és nép-egészségügyi biztosítók alapításáról a későbbi jogszabályok értelmében, a Tt. 280/1997. sz. törvénye a Közös Egészségbiztosítóról a későbbi jogszabályok értelmében.

13a) A Tt. 50/1976. sz., a Tt. 417/2003. sz. törvénye által módosított törvénye 139.b §-a 9. bekezdése.

13ab) A Tt. 333/2011 sz., az államigazgatási szerveknek az adó-, illeték- és vámügyekben betöltött szerepéről szóló, a Tt. 441/2012. sz törvénye által módosított törvénye 2. §-ának 2. bekezdése.

14) Például a Tt. 321/2002. sz., a Szlovák Köztársaság fegyveres erőiről szóló, többször módosított törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 46/1993. sz., a Szlovák Információs Szolgálatról szóló, többször módosított törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 171/1993. sz., a Rendőri Testületről szóló, többször módosított törvénye, a Tt. 4/2001. sz., a Büntetés-végrehajtási Rendészetről szóló, többször módosított törvénye. A Tt. 73/1998. sz., a Rendőri Testület, a Szlovák Információs Szolgálat, a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a Vasúti rendőrség köteléki tagjainak állami szolgálatáról szóló, többször módosított törvénye.

15) Például a Szlovák Köztársaság és Ukrajna közötti, a szlovák-ukrán határközi forgalomról, a határokat érintő kérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségről szóló államközi szerződés (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma Tt. 2/1995. sz. közleménye), a Szlovák Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya közötti, a határon átívelő együttműködésről szóló egyezmény (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma Tt. 44/1995. sz. közleménye), a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti, a közös határközi forgalomról és együttműködésről szóló egyezmény (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma Tt. 269/1996. sz. közleménye), a Szlovák Köztársaság Kormánya és a Magyar köztársaság Kormánya közötti, a katasztrófák esetén történő kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó egyezménye (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma Tt. 315/1997. sz. közleménye).

16) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 272/1994. sz., az egészség védelméről szóló, többször módosított törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 277/1994. sz., az egészségügyi ellátásról szóló, többször módosított törvénye.

17) A Polgári Törvénykönyv 116. §-a.

18) A Munka Törvénykönyve 35. §-a, 195-től 209-ig terjedő §-a.

19) A Polgári Törvénykönyv 106. §-a, módosítva a Tt. 131/1982. sz. törvénye által.

20) Például a Polgári Törvénykönyv 415. §-a és az azt követő jogszabályok, a Munka Törvénykönyve 179. §-a és az azt követő jogszabályok.

22) A Munka Törvénykönyve 179. §-a és az azt követő jogszabályok.

23) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz., a kihágásokról szóló, többször módosított törvénye.

25) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1988. sz., a bányaművelésről, a robbanóanyagokról és az állami bányafelügyeletről szóló, többször módosított törvénye.

26) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 164/1996. sz., a vasutakról szóló törvénye, módosítva a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló (kisvállalkozói törvény), többször módosított törvényével, a Tt. 143/1998. sz., a polgári légi forgalomról (légiforgalmi törvény), valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye, a Tt. 338/2000. sz., a belvízi közlekedésről, valamint némely törvényeknek a Tt. 580/2003. sz. törvénye által történt módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye és a Tt. 435/2000. sz., a tengerhajózásról szóló, a Tt. 581/2003. sz. törvénye által módosított törvénye.

27) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 42/1994. sz., a polgári személyek védelméről szóló, többször módosított törvénye.

28) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről (végrehajtási rendtartás) szóló, némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 114. és 115. §-a.

28a) A Tt. 122/2013. sz., a személyi adatok védelméről, valamint némely törvényeknek a Tt. 84/2014. sz. törvénye által történt módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.

29) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatásról szóló (közigazgatási rendtartás), többször módosított törvénye.

30) Például a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 84/1997. sz., a fűtőanyag meghajtású fogyasztók, az elektromos hőtermelő berendezések és a központi fűtés berendezéseinek, valamint a kémények és füstelvezetők telepítésének és üzemeltetésének műszaki feltételeit és tűzbiztonsági követelményeit szabályozó közleménye, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 86/1999. sz., a tűzveszélyes folyadékok, nehéz fűtőolajok, valamint a növényi és állati eredetű zsiradékok és olajok kezelésének és raktározásának tűzbiztonsági alapelveit szabályozó közleménye.